1

A kísérleti állatot érő nem specifikus averzív hatások sajátos tünetegyütteshez vezetnek,
amely áll:
- mellékvese
- megnagyobbodás (hypothalamus)
- hypophysis
- mellékvese tengely
- aktiváció
- gyomorfekély (szteroid hatás)
- üthymus és nyirokcsomók kisebbedése (szteroid hatás)

Ami a leghatásosabb stresszel szemben alkalmazott fellépés sterintem, és amitől egy kezdő
úszó nagyon pozitív irányba fejlődhet és oldódhat a stresszes állapota, az a motivació,
motivációs tényezők. Ami egy része az egyenből fakad, a masik részét viszont a
környezettől kapja meg.

2.6.Motiváló tényezők az egyén számára, ami pszichikailag pozitívan hat

az egyénre

Siker

Lehet bármilyen eredményes munkavégzés,a siker az, amikor valamilyen teljesítményt ér

el az egyén. Az eredményesség további teljesítményekre ösztönöz. Egy nagyon jó példa
erre amikor egy kezdő úszó először képes megtenni egy adott távot. Pszichésen olyan
hatással van rá, ez a sikerélmény, hogy bátran támaszkodhat rá a későbbiekben.

Elismerés

Mindenki vágyik az elismerésre, a megbecsülés valamilyen formájára, apró jelére. Még

egy megjegyzés, bármilyen csekély dicséret elegendő lehet, ha az őszinte és helyénvaló,
azaz valós teljesítmény jutalma. Pszichológiai hatása rendkívül nagy az egyénre.

Lehetőség a fejlődésre

A változás olyan előrelépést jelent az egyén számára, amely során bővülhetnek lehetőségei
– jelen esetben – további új mozgáselemek tanulására, új perspektívák nyílnak meg előtte,
elhiszi mentálisan, hogy képes megtenni.

1
 1

Felelősség

Akkor motiváló tényező az egyén számára, ha a felelősség tényleges, amelynek

érvényesítéséhez a megfelelő pozíció is velejár. Az uszodában az önálló gyakorlás
lehetőségének biztosítása.

A tanulás

A tanulás egyes fázisai ténylegesen motiváló tényezőkké válnak abban az esetben, ha az

önmegvalósítás, önkiteljesedés lehetőségét adják. Vagyis lehetőséget teremtenek a
problémák, feladathelyzetek kreatív megoldásaira, a tanulás folyamatában az egyéni
elképzelések megvalósítására. A tanúló elhiszi, hogy képes megcsinálni, folyamatosan
egyre jobban elkezd magában és képességeiben bízni. A korábban megélt distressz helyett
amitől begörcsölt és félt, a szervezete elkezd eustressz állapotba váltani.

Az uszodai foglalkozásokra az individuális (egyéni) teljesítmények határozhatják meg az

uszodai csoportban elfoglalt helyet, ugyanakkor közösségként kezelve a tanulói csoportot,
hasonló hatásmechanizmusok játszódnak le annak ellenére, hogy a testnevelő tanárnak
jobban oda kell figyelnie az egyének kudarcainak gyakoriságára és ezek pozitív
élményekkel történő háttérbe szorítására, ami mentálisan nagyon lényeges szempont.Ez
nagyon sok tényezőtől függ. Függ a tanár motivációs módszereinek széles skálájától,
beleérző képességétől, pedagógiai képességeitől, s nem utolsósorban céltudatosságától.

Összességében a motivációval kapcsolatosan a tanulókhoz és a hivatáshoz való hozzáállás

meghatározó abban a tekintetben, hogy a tanulók minden rejtett képességét elő lehet
„varázsolni”, ha a testnevelő tanár elismeri bennük azt a lehetőséget, amilyenné
potenciálisan válhatnak.Nagyon fontos szerep hárúl szerintem az oktatóra, hiszen neki kell,
illetve neki is kell mentálisan erősíteni, hiszen egy támaszt jelent pszichésen a tanúlónak.
A motiváció és motiválás tudatos felhasználása a tanulók nagyobb fokú bekapcsolódását
teszi lehetővé a mozgásos cselekvések tanításának-tanulásának folyamatába, aktívabb
részvételt és hozzáállást eredményezhet részükről, másrészt pszichikailag hozzájárul belső
motivációs bázisuk kiszélesítéséhez, növeléséhez. Belső énjük sokkal erősebb lesz, az
úszás és a vízben eltöltött idő alatt bennük lezajló folyamatokat képesek lesznek
kezelni, pozitív hatásként megélni.

2
 1