a történeti segédtudományok:
Alkalmi segédtudományok vagy
a történelem megismerésének kronológikus megismerésének
folyamatán kicsit kívül helyezhetőek
azért van mert a forrásokhoz mint megismerés eszközéhez
viszont nélkülözhetetlenek
korról-korra változnak a források és így változnak a
segédtudományi módszerek
a források megértésének segítségét jelenti a segédtudomány
elnevezés
megszületésűkor nem tudománynak számítottak, hanem
gyakorlati módszerek, csak a modern korban váltak
tudománnyá
a legtöbb segédtudomány a jogélet területén vetődött fel és
terjedt el
a legtöbb segédtudomány a oklevéltanból alakult ki, érvényre
kellett jutatni, hitelessé kellett tenni
minden államban megvolt az apparátus hogy kiszűrjék a
hamisításokat
16-17sz. a hitújítás korában, ekkor hagiografikus irodalom
megkérdőjelezése, először a hitújítók kritikája majd a jezsuiták
vizsgálata
1681 – a t.s. születése, francia szerzetesek egy munkacsoportját
Jeann Babillon szerzetes fogja össze, D re diplomatica sex libri –
első elméleti, először szedik össze a gyakorlati ismereteket és
írják le tudományosan tankönyvszerűen
történeti segédtudományok 3 jellegzetes tulajdonság mutatnak
- erősen kötődnek a forrásokhoz
azért vannak hogy segítség a forrásokat, feltárni,
értelmezni, értékelni, megérteni
- benne maradnak a történettudományban,
részdiszciplinák, nem tudnak teljesen elszakadni
- mindig valamilyen komplexitás jellemzi őket
többfelé tudásterületek tudását hozzák össze
S.t. osztályozása
1. Klasszikus (valódi) történeti segédtudományok
diplomatikával nagyon összefüggnek
- diplomatika
- kronológia
- paleografia
- papirológia
- filológia
- pecséttan
- címertan
- + geneológia
- + numizmatika
- ++archontológia: tisztségtörténet
- ++prozocografia: élettörténet
- falevisztika: kitüntetések
- insigniolgia: hatalmi jelvények
- vexiológia: zászlótan
2. Komplex történeti segédtudományok
a) két önálló tudomány ismereteit úgy
fordítjuk össze hogy fedésükből egy önálló
tudományt hozzunk létre töri + földrajz à
történeti földrajz
b) forrást őrző intézményekkel kapcsolatos
összetett sokirányú tudás
összekapcsolódása
könyvtár, levéltár, múzeum
1
3.
rokontudományok
teljesen önálló tudományágak amelyek
valamilyen érintkező felület folytán egymás
segítségére tudnak lenni
Genealógia, azaz eredet- vagy származástan
Az emberek közötti leszármazáson alapuló rokonsági
kapcsolatokkal foglalkozó, az egész társadalmat átfogó
történelmi segédtudomány, amely elsősorban családfák
kutatásával, illetve összeállításával feltárja, nyilvántartja, rögzíti
és megjeleníti az embereket összefűző rokoni szálakat.
A genealógiai ábrák szemléletükben vagy a felmenőkre
összpontosítanak – amikor az utódoktól vissza, az ősök felé
haladva (ascendensek) jelenítik meg a rokonsági
összefüggéseket –, vagy a lemenőkre irányul a figyelem –
amikor az ősöktől kiindulva az utódokig vezető szétágazó rokoni
szálak (descendensek) ábrázolására esik a hangsúly.
A genealógiai események, tények rögzítése és illusztrálása
alapvetően egységes jelrendszer segítségével történik, amely
egy-egy személy kapcsán elsődlegesen a biológiai nem, a
születés, a házasság és az elhalálozás – ritkábban: keresztelés,
eljegyzés, válás, eltemetés – adatainak közlésénél alkalmazott
grafikus jelsorozat. A rokonsági kapcsolat egyértelmű tartalmi
megjelölésére a genealógia definitív jellegű, nemzetközileg
egységes, szigorúan kötött jelentésű alapfogalom-rendszert
használ.
A genealógiai kutatások eredményeinek sokrétű kapcsolódásai
vannak mind a gyakorlati élet – pl. az öröklési rend kérdései –,
mind a múlt feltárására irányuló tudományos vizsgálatok – pl. a
dinasztikus kapcsolatok politikai összefüggései – számos
területéhez. Ennek megfelelően a genealógia gazdagon
összekapcsolódik sok más segéd- és rokontudománnyal
(diplomatika, kronológia, epigráfia, archontológia, heraldika,
jogtörténet, kormányzattörténet, etnográfia, pszichohistória,
pszichografológia, antropológia, genetika, történeti demográfia,
stb.)
Numizmatika avagy pénztörténet (korábbi elnevezéssel:
éremtan)
Régi korok pénzeinek, pénzverésének, pénzhasználatának,
pénzrendszerének kutatásával foglalkozó történeti
segédtudomány. Pénznek tekintendő minden olyan
meghatározott értékkel rendelkező tárgy, amely belső értéke,
avagy valamely kötelező érvényű rendelkezés következtében a
kereskedelmi forgalomban átmeneti vagy huzamosabb ideig
állandó fizetési eszközként (cseretárgyként) szolgált. A
numizmatika vizsgálja a pénz jellemző külső fizikai sajátosságait
(anyagösszetétel, előállítási mód, veret, felirat, tipológia, stb.),
valamint használatának körülményeit, szerepét, jelentőségét és
történeti fejlődését.
A pénzek vegyes típusú történeti források, amennyiben
önmagukban tárgyi anyagban megtestesült tárgyi emléket
képviselnek, ugyanakkor vizsgálatuk mindig összekapcsolódik a
részint általuk hordozott, részint más, rájuk vonatkozó írásos
információk vizsgálatával.
A pénzeknek a múlt megismerése tekintetében alapvető
fontosságú korjelző szerepük van. Segítségükkel nagy – vagy
legalább megközelítő – pontossággal meghatározható, illetve
behatárolható a környezetükben előkerülő más tárgyi emlékek
kora, használati ideje. A régi pénzek egyszerre forrásai a
régészet- és a történettudománynak.
A numizmatika összegyűjti, osztályozza és rendszerezi a
különböző korok és önálló pénzveréssel élő hatalmi alakulatok
érméit. A katalógusok által az egyes pénzekre vonatkozóan
rögzített információk olyan kifinomult jelzőrendszer birtokába
juttatják a múlt kutatóit, amelynek révén a kézbe vett
különböző érmék megbízhatóan azonosíthatók, s korjelző
értékük biztonsággal kiaknázható.
A pénzek részint tanulmányozható tárgyi mivoltukban, részint
pedig a használó társadalomban betöltött fontos szerepük
révén sokféle közvetlen információt szolgáltatnak, illetve
számos közvetkeztetés levonására adnak alkalmat. Ezen
ismereteket a régészeten és a történettudományon túl egész
sor más segédtudomány és önálló szaktudomány hasznosítani
tudja, így pl. a kronológia, az epigráfia, a paleográfia, a
diplomatika, a szfragisztika, a heraldika, a metrológia, a
genealógia, az ikonográfia, a viselettörténet, a kultúrtörténet, a
mitológia, a vallástudomány, a művészettörténet, a politikai
földrajz, a gazdaságtörténet, stb. A numizmatika által kínált
sokoldalú hasznosíthatóság ugyanakkor e segédtudomány
ismeretkörének komplexitásáról árulkodik
A numizmatika önmagán belül is erősen specializált egy-egy
történelmi korszak, illetve önálló pénzhasználattal élő térség
viszonyainak kutatása vonatkozásában.
 
I/B. További fontosabb valódi történeti segédtudományok:
 
Archontológia: Hatalmi méltóságok, kormányzati hivatalviselők
és egyéb tisztségviselők működési idejének rögzítésére
összpontosító, hivatali jegyzékük összeállításával, életpályájuk
vizsgálatával foglalkozó történeti segédtudomány.
 
Epigráfia: Felirattan; szűkebb értelemben a klasszikus ókori
felirataival foglalkozó történeti segédtudomány; kiterjesztő
értelemben viszont – a középkorra és az újkorra egyaránt
vonatkoztatva – vizsgálatainak tárgya valamennyi, maradandó
anyagra (kő, fém, cserép) készült, általában nem irodalmi jellegű
írott alkotás, amely a régészetnek és a történettudománynak
egyaránt jelentős forrása. Főbb feliratcsoportok: épületfeliratok,
sírfeliratok, eszköz- és használati tárgy feliratok.
Falerisztika: Kitüntetéstan; modern történeti segédtudomány,
amely a legkülönbözőbb (katonai, egyházi, politikai, társadalmi,
polgári) területeken szerzett érdemek elismerésének
kinyilvánítására szolgáló, különféle külsődleges formákban
(érmék, plakettek, rendjelek, díszjelek, jelvények, rendszalagok,
stb.) testet öltő, illetve megjelenő kitüntetésekkel, illetve azok
rendszerével foglalkozik.
Filológia: Az írott emlékek tanulmányozása során a
szövegkritikai vizsgálatok elvégzését, a keletkezéstörténet és a
szöveghagyomány kérdéseinek tisztázását, valamint a szövegek
tartalmának tárgyi és nyelvi szempontú magyarázatát és
értelmezését feladatának tekintő – a forráskutatás, a
szövegkritika és a szövegelemzés tanulságait egységbe olvasztó
–, komplex módszerű segédtudomány, amely a
szövegtanulmányozáshoz egyaránt nélkülözhetetlen
tudományos módszereket és technikai eljárásokat kínál a
történettudomány mellett az irodalom- és a nyelvtudomány
számára is.
Insigniológia: Jelvénytan; különböző hatalmi méltóságokhoz és
hivatali tisztségekhez kötődő, a gyakorolt jogkör és hatalom
külső ismertetőjeleivel foglalkozó történelmi segédtudomány.
Vizsgálódásának tárgya a szorosan vett uralkodói jelvényeken
(koronák és egyéb koronázási jelvények) túl kiterjed különleges
ruhadarabokra, díszruhákra, egyházi és nemzeti ereklyékre,
szimbolikus jelentőséggel bíró szellemi alkotásokra és kultikus
tiszteletű helyekre is.
Kodikológia:Kódexek, azaz nyilvánosságnak szánt írásműveket
tartalmazó, kézzel írott középkori – vagy későbbi, de középkori
mintát követő – könyvek kutatásával, külsődleges és tartalmi
vizsgálatával foglalkozó történeti segédtudomány.
Metrológia: Mérték- és méréstörténet; a különböző mértékek
és a mérés történetével, kialakulásával és rendszerével
foglalkozó történeti segédtudomány, amelynek feladata, hogy a
2
különböző korokban használt mértékegységeket a mai ember
számára összehasonlíthatóvá és valóssá tegye.
Prozopográfia: Személyek életpályájának felrajzolása céljával
személyi adattárakat létrehozó történeti segédtudomány, amely
emberek előre meghatározott személyi körét együttesen és
azonos kritériumok alapján veszi vizsgálat alá. Kapcsolódik az
archontológiához, ám míg az az azonos tisztségben működő
hivatalviselők pontos időrendi listájának összeállítását tűzi
céljául, a prozopográfia egy-egy személy karrierjét,
hivatalváltásait, előmenetelét törekszik adatszerű pontossággal
rögzíteni.
Vexillológia: Zászlótan; a zászlókkal, lobogókkal, a zászlók
történetével, szimbolikájával, használati formáival és
szabályaival foglalkozó modern történeti segédtudomány.
II. Komplex történeti segédtudományok:
Két önálló szaktudomány részismereteit egybekapcsoló
segédtudományok (pl. történeti földrajz, történeti nyelvészet,
történeti névtan, történeti statisztika, történeti éghajlattan,
történeti ökológia, történeti térképtan, történeti ikonográfia,
történeti grafológia, történeti informatika, pszichohistória, stb.);
idetartozó speciális terület a forrásőrző intézményekhez kötődő
komplex ismereteket mozgósító, erősen önállósult tudományok
köre is: archivisztika (= levéltártudomány), könyvtártudomány,
múzeológia; továbbá a források kutatásának, felhasználásának
és közzétételének általános elveivel, módszereivel és gyakorlati
kérdéseivel foglalkozó segédtudományok, mint pl. a forrástan, a
textológia és az archeográfia, amelyek több résztudomány
eredményeire támaszkodnak, illetve egyidejűleg több
tudománynak az igényeit is tekintetbe veszik.
III. Alkalmi segédtudományok vagy rokontudományok
Olyan önálló szaktudományok – és azok részdiszciplínái –,
amelyek ismereteit, eszközeit, módszereit és eredményeit
bizonyos érintkező felületek meglétekor esetenként igénybe
veszi, felhasználja a történettudomány. (Pl.: régészet,
irodalomtudomány, filozófia, nyelvészet, néprajztudomány,
földrajztudomány, művészettörténet, jogtudomány,
közgazdaságtudomány, szociológia, politológia, hadtudomány,
kulturális antropológia, mitológia, vallástudomány,
hittudomány, embertan, genetika, demográfia, pszichológia,
orvostudomány, biológia, műszaki és természettudományok,
stb.)
2 A kronológia = a kortan
magyar megfelelője mely szó Knaus Nándor Kortan című
munkája után kapta nevét. Görög eredetű szó – kronosz és
logosz
A törénelem egyik fontos segédtudománya mely az
oklevéltanból nőtte ki magát.
Az idő a történelmi idő a történelmi események időrendjét
időrendszerével foglalkozó segédtudományt értjük alatta.
Az idő mérése és meghatározása a fő feladata. Azonban az egyik
megoldatlan kérdése az origo a kezdőpont meghatározása,
illetve hogy különböző naptári rendszerek milyen
mértékegységeket használnak. Az abszolút kiindulópontok a
teremtéssel kapcsolatos hitből táplálkoznak, azaz a teremtés
megtörténte előtt a világ és egyszersmind az idő sem létezett.
Abszolút éra rendszerek
1. keleti keresztény éra bizánci, ill. alexandriai
rendszer
A konstantinápolyi világéra kezdete 5509
szeptember 1, míg az alexandriai világéra kezdete
5494 augusztus 29.
Panodorosz a Kr.u. 5 században alakította ki a maga
számítását a világra nézve, Ennek alapját a Biblia
 jelentette, a teremtéstől kezdődően. Ádámot a egyféle, rendszeres, szabályos ismétlődő jelenségekre van
hatodik napon teremtette meg, míg Isten szemében szükség
ezer év egy napnak felel meg. Azaz egy egyszerű az idő mérése periodikus egységekre történő lebontásával
szorzással kiszámolható hogy mikor jön el a végítélet történhet
napja évszakok változása és a csillagászati megfigyelésekkel
 finalista történelemszemlélet észrevették hogy vannak periodikus jelenségek
a cári Oroszországban egészen az 1700-as évekig, áradások ismétlődnek, nagyjából azonos időtartamok telnek el
Nagy Péter cár uralkodásáig jelen volt ez az így a folyami kultúráknál fontos lett a megfigyelés
időszámítási rendszer, Ekkor vezette be a cár a sacper kb. emberi tevékenységekhez
Juliánus-naptárat az Europához való közeledés ún. parasztkalendárium – a munka kezdetétől a végéig
jegyében. legpontosabb jelenségek a csillagászat
2. zsidó éra rendszer minden kultúrában a csillagászati jelenségek válnak a naptár
A zsidó időszámítás kezdete 3761 október 6., alapjával
A jelenlegi január 1-jei évkezdet egy osztópont. a Nap a Hold és a Föld mozgásai határozzák meg az időmérés
Relatív érarendszerek – valamilyen kitüntett eseményt tesznek alapjait
kezdőponttá elsődleges (természeti) időegységek
Általános ismert a köztudat által elfogadott nagyfontosságú - év, nap,
eseményeket jelöl meg kezdőpontként - hónap (ma már nem)
1. görög időszámítás – Kr.e. 776 – az első ókori olimpia másodlagos (mesterséges) időegységek
kezdete - hét, óra, perc
Az ókori olimpiai játékok egészen Kr.u. 395-ig - nincs csillagászati háttér
zajlottak 4 évente. Ekkor Theodosius császár pogány
rendezvényként azonosította és betiltotta. Természetes időegységek
Egy teljes év 4 évet fogott át, azaz az egyik - nap - diesz
olimpiásztól a másik olimpiászig o legegyszerűbben felismerhető – nappal-
A kezdő olimpiász a nulladik olimpiász. A kezdő éjszaka
olimpiásztól visszaszámolva a 195-ik olimpiász jelzi a o föld saját tengelye körüli megfordulása
Krisztusi születést. Azonban a krisztusi o a Nap két delelési pontja között eltelő idő
időszámításban nem létezik a 0 év így a kisebbítendő - hónap – mensis
helyet cserél az eddigi kisebbítendővel, majd 779-cel o hold nap szóösszetételből
kell kivonni. o a Hold fényváltozásaiból
2. a római történeti időszámítás o újholdtól-újholdig
Varro mezőgazdasági szakíró vezette vissza először a o 29,5 nap  * 12 = 354 nap a holdév
római történetet a kezdetig olimpiászokban, Róma - év
városát a hatodik olimpiász harmadik évében o a Földnek a Nap keringési pályáján
alapították. megtett útja
Ab urbe condita = AUC – a város alapítása o tropikus év
3. Krisztusi időszámítás o 365 nap 5 ó 48 p 46 ms = 365,25 nap
525 – Dionüsziosz Exigus apát húsvét tállákat
számított és így probálta kiszámítani Krisztus
az alapegység alapján 3 féle naptárrendszer
születését.
- Lunáris naptár
Diokréciánuszi éra – Kr.u. 284 – uralkodásának
o Holdév az alap
kezdete
o 12 hold ciklus egy év,
4. mohamedán éra
o 3 év után egy hónap csúszás
Mohamed proféta menekülése, 622 július 15-16 –
o vallási naptáraknak, jó de a hétköznapi
HIDZSRA – Mekkából Medinába
élethez nem jó
641-ben vezette be Omar kalifa ezt az időszámítási
- Szoláris naptár
rendszert
o alapegysége a Napév
5. ?
o Egyiptom, Mezopotámia
6. szeleukida éra
o pontos év meghatározás
7. francia forradalmi időszámítás
1792 szeptember 21 - Valmy o 12 hónapra osztották
o 5 nap a végén – intercalacio
számos olyan ókori birodalom volt amelyben nem origó alapú o
időszámítás van hanem a tisztségek változása, a conzulok, az - Luniszoláris
arkhónok és az ephoroszok periodusainak változása. o Hold és Nap alpúak
- róma: consul o Hold-Nap év az alapja
- athén: arkhón o kompromiszumos megoldás
- spárta: ethorosz o nem egyforma napszámú évek és nem
egyforma hónapszámú évek követik
időmérés problémája, naptárrendszerek egymást

3
 o olyan hosszú ciklus kell aminek év átlagai
kiadják a napévet
Római naptár
1. parasztkalendáriumi szakasz
- márc. 1 az évkezdet
- 10 hónap – 30, 31 nap – márciustól – decemberig
- a Kr.e. 8-7 sz.-ig működött,
2. lunáris
- 12 hónap
- + január, február,
- január janus a kéttarcú isten másodlagos évkezdet
- rövid ideig, de lehet hogy
3. luniszoláris
- köztársaság korában
- 4 éves ciklusokban eltérő naphosszú években
működött
- 13 hónap – 23 napos a Febr., 12 hónap 28 napos a
Febr.,
- március 1. továbbra is évkezdet
4. szoláris
11 perccel a napév előtt jár ez 128 év alatt ad ki 1 napot
Niceai zsinat – észrevette az 1 napos csúszást
addigra 3 nap csúszás halmozódott fel, de Augustus idején 3
szökőnapot nem tartották meg így a zsinat idején egyensúlyban
volt a naptár, így nem foglalkoztak a problémával, így újra
elkezdett halmozódni a sietés,
1582 – XIII. Gergely pápa rendcsinálás igyekezet idején,
belebotlik a naptárproblémába
Allilius és Cristoforo Clavius javaslatai alapján megjavítják a
Julián-naptárt és létrejön a Gergely-naptár,
2 fő elem
- korrekciós rész: 1627 év telt a Julián-naptár
bevezetése óta, 13 nap elcsúszás alakult ki (10 nap)
- ugrassunk egyet a naptárban – okt. 4 csütörtök után
– okt. 15 péntek következett
- visszaállította naptár és csillagászati idő közötti
harmóniát
- hiba kiiktatása – nem minden 4 –évben van
szökőnap, azokban a százas években amelyek nem
oszthatók maradék nélkül 400-al nincs szökőnap
- 3200 évre lassítja az egy napos sietést,
Magyarország 1588-ban bevezette, köszönhetően a
Habsburgoknak, de a köznapi életbe nehezen ment át
A hét:
egyiptomi eredetű, a hét planétának nevezett égitestnek,
mindegyiknek adtak egy napot
héberek átveszik ahol beépült a teremtés történetbe,
a rómaiak egyiptomi hatásra is használták, de igazán a
kereszténység terjesztette el,
Évkezdő napok kérdése
ma teljesen evidens hogy jan. 1. az évkezdet
de középkori forrásoknál sok más kezdődátumot használnak
stilus-nak nevezzük ezeket latinul, évkezdő naphoz kötött
évszámítási rend
márc. 1. – latin hagyományban
márc. 25 – a keresztény kora középkori forrásokban, Jézus
születésétől számított naptárrendszerrel született meg,
szept. 1. – keleti egyházaknál, Mo. déli területein is,
4
húsvéti évkezdet - kora középkor végén, érett középkor elején,
stilus pascalis
Magyarországon kettő
dec. 25 – az Úr megszületésének napja, 13. század végig ez volt
az erősebb
jan. 1. – 1280-as évektől kiszorítja az előzött,
a dátumból közvetlenül nem megmondható a évkezdet napja,
de kronológiai és nem kronológiai eseményekkel megállapítható
hitelesítő év jelölések:
az idő kifejezésére nem csak az adott éra rendszerben van
kifejezve
szerencsékre többnyire többféle módon is kivannak fejezve
Anus regni – az országlásnak az éve,
királyi iratokban, a 13. sz.-tól, megadja a krisztus szerinti évet,
és mellette egy szám „az uralkodásunk … évében”
a szám kezeléséhez, ismerni kell a korszakot meghatározó napot
– epochális nap
az évnek az a napja amelytől eredeztetik az uralkodó hatalmát,
ekkor kell emelni az anus regni számát leggyakrabban az
koronázás napja
előfordul még az előző uralkodó halálának napja, királlyá
kiáltásának napja,
pápáknál:
anus pontificanus – egyház főség ideje
ez olyan erős hogy sokáig fel se bukkan a krisztusi éra,
ismernünk kell a epocha napot, ált. a felszentelést szokták, de a
pápaválasztás is előfordul
anus imperi – a császárok birodalmi uralkodásának ideje
akkor érdekes mikor egy uralkodó több uralkodó címet is
birtokol,
indictio megadás
Európa szerte elterjedt
kirovást, kivetést jelent, az adóét
hagyományban gyökerezik, egy egykori történeti valóságban
gyökerezik
Domitianus idején – 15 éves adóciklusok területenként eltérő
adószorzó,
kora középkorban tűnik fel, és nincs is közvetlen kapcsolata a
római késő császárkori adózással
hanem Kr.e 3.-ig vezeti vissza
(A + 3) / 15
A = krisztus szerinti év
a maradék a lényeges, azt adja meg hogy a tizenöt éves ciklus
hányadik évében vagyunk
előfordul hogy csak indectio-val adják megy az iratokon,
Magyarországon csak ellenőrzés képen
pápai indictio – dec. 25., jan. 1.
bizánci idoctio – szept.1., császár – szept. 24., itáliai márc. 1.
epachta szám megadása
1 – 28 –ig terjedő szám
azt mondja meg hogy márc. 22. hány napos a Hold, húsvéti
számításhoz kötődik,
táblázatból kiolvasható, kronológia könyvekből
szept. 1. számít évhatárnak, szept. 1 és dec. 31 között mindig a
következő év epachta számát kell leolvasni
lilianus epachta - modernkori, csillagászati, középkorhoz köze
nincs, jan. 1., hány napos a Hold
konkurens – adott évben márc. 24. milyen napra esik.,
ez egy szám, vasárnap 1, hétfő 2, … szombat 7
D – 1, S -7, a többi római szám
vasárnapi betű –
jan. 1 A, jan. 2. B, jan. 3. C, jan. 4. D, jan. 5. E, jan. 6. F, jan. 7. G
az első vasárnap melyikre esett,
szökőévben két vasárnapi betű, az első jan. és febr., a második
márc. – szept.
aranyszám – nemerus aureus
19 éves ciklus aktuális állását kifejező szám, melyik évben
vagyunk a ciklusban
Kr.e. 1 a kezdete,
(A + 1) / 19 – szintén a maradék érdekel minket
az ugyanazon napra eső Holdállások 19 éves ciklusban
ismétlődnek,
magyarországi kronológia
relatív időkifejezés technikája
- a királyi hadoszlás – rezidencia egsercitus regalis
- a királyi had feloszlásának ideje
- magyarok szeretek bíróságra járna
- de a bíróságok ekkor nem működtek
- van egy hivatalos meghatározása a királyi hadsereg
feloszlásának
- így már kilehet tűzni hogy a per hány nappal később
folytatódnak a sereg feloszlása után
- probléma hogy a bíróság határozatott már az előző
relatív időponthoz képest még egy relatívot írnak így
abszolút időponttá alakítani nehéz
3 Paleográfia - írástan
írások kialakulásával, fejlődésével, történetével foglalkozik azzal
a céllal hogy régi korok írott információit eltudjuk olvasni
megtudjuk érteni
Ált. megközelítése – írás int jelrendszer, az írásjelek fejlődésével
foglalkozik, speciális kódrendszernek kezeli és szabályok akar
megfogalmazni
a régész egy adott írás vagy jelrendszerrel szokott találkozni ez a
speciális paleográfia
bizonytalanok a határok hogy meddig illetékes a paleográfia
konzervatív nézet: a könyvnyomtatás megjelenéséig
mások szerint a mai korig érvényes hisz mai napig sokan kézzel
írnak
valamint az hogy meddig van átfedésben más
segédtudományokkal
mint például hogy hozzátartozik az íróeszközök vizsgálata
de különálló a papírológia ami a írás szöveget tartalmazó
felületekkel foglalkozik
vannak közeli rokonai epigráfia – felírattam, numizmatika –
érmetan, pecséttan,
az eredete szintén a diplomatikán belül keresendő hisz a tárgy a
szöveg leírása és annak tárgyának vizsgálata
szintén gyakorlati módon indult a tudományág kezdetei
5
tudományos céllal a 17.sz második felétől kezdik el, alapvetően
a latin írás vizsgálata volt, a 18.sz Itáliában hamar felvirágzott a
paleográfia a gyakorlati módon megismert tudást itt emelték
tudományos elvekké, a németek 19.században vitték tovább, a
20.században lett az írás a társ. térképe és társ. szerepének
vizsgálata Hajnal István magyar embernek köszönhetően
Ált. paleográfia
az írás megjelenése a emberiség történetének egyik
legfontosabb lépése
hisz ezután lehetségesé válik ezekből mint forrásokból a múlt
történéseinek helyreállítása
mikor az íráshoz nyúlunk csak történelem felszínét
„karcolgatjuk” hisz mindössze 5000 éves a legrégebbi írás, a
barlangrajzok megítélése vitatott, kezdeménynek nevezhető
leginkább
az emberi művelődés legfontosabb vívmánya, jele az őskor
végének, a civilizáció kezdete, a tudomány a gondolkodás
fejlődésének kulcsa, azért mert az írás elősegítő az ember
tudatosodását és a lényeges tudattartalmak továbbadását
jelentősége abban rejlik hogy a természetes közlésmódokat
felülírja, az írás közvetítő ereje miatt nem kell két embernek
közvetlen kontaktusba lépnie
az írás átlép téren és idő
korlátlanná teszi a tudás felhalmozását, mert az emberi
memóriánál nagyobb mennyiséget képes tárolni,
technikai értelemben sokféle írásról lehet beszélni (karcolás,
vésés, rovás)
olyan jeleket állítok elő amihez tudat tartalmak kapcsolódnak
kialakulása az ókori keleti potamikus kultúrák működésében
szükséges, az élet szabályozottsága erősebbé válik, a emberi
hierarchia kialakul, nagyobb területi uralmak alakulnak ki, akkor
szükségessé válik az írás megjelenése  tehát az állam
megjelenésével szükséges lesz az írás
és olyan jelenségek jönnek létre mint: adózás,
terményösszeírás, munkaerő beosztás,
az írás technikái:
0 állapot: előzmény, gyökerek
tárgyírások
emlékeztető jelek használata, - vonal a homokban, vésés a
pálcán
rováspálcák- számalak rögzítésére, naptár rögzítésére,
csomójelek – kipu, zsebkendő csomók
az írás fejlődésének folyamata a képtől a betűig tart a
paleográfia szerint,
egy írásrendszeren nem lehet végigkövetni hanem az egymást
követő írásokon lehet csak látni
piktográfia: - képírás
alapjelei: a képjelek vagyis piktogramok
a valóság bizonyos elemeit egyszerű stilizált formában
lerajzolom
képjelek sorozatából áll a közlés
nyelvtől teljesen független, mert mindenki képes felismerni,
ennek ellenére sem tud konkrét lenni, sokféle tudattartalom
kapcsolódhat a jelhez
szinonimák között nem lehet rendet tenni
az elvont tartalmakat nem lehet rögzíteni
a korlátok körül kell keresni a továbblépés formáját
két irányú továbblépés
fogalomírás – ideográfia – egyik irányú változás
jelei ideogrammák
a képjeleknél egy idő után elfogadják azt hogy nem a konkrét
jelet kell érteni hanem a jelentésében kapcsolódó értelmet pl:
Nap jel nemcsak a Napot jelenti hanem a meleget vagy a
világosságot
még kevésbé lesz egyértelmű az írás, hiába tudok már elvont
fogalmakat is leírni
nyelvismert még mindig nem szükséges
szóírás – lobográfia – másik irányú változás
lobogrammák a jelei
szeretné egyértelműsíteni a közlést, egy jel csak egy jelentést
hordozzon
hosszú idő alatt közmegállapodáson alapulva alakul ki az egy
jelhez tartozó egy jelentést
egy jelhez egy jelentés tartozás akkor lesz egy hangsor
(megnevezése)
már szükséges a közösséghez tartozás hogy értsük
a korlátja a szóírásnak hogy minden egyes szónak külön jele van,
óriási jel készlet
fordulat a hang erősebbé válik a jelénél
átmenet következik be a hangjelölésében, a hangalakra utalás
lehetősége lesz az írásnak
szótagírás –
az egyszótagú szavak lobogrammái szótagjeleké válnak,
a szavakat szótagokra bontják és azoknak lesznek jelei, és a
hangcsoportok aktiválódása
pl: sílány sí és lány
nincs kapcsolat már a jel és jelentés között már,
betű és hangírás
az egészet írás leszűkül a betűk, hangokat jelölnek, korlátlan
kombináció, teljesen leszőkül az értők köre
A föníciai tartjuk a mi írásunk közvetlen elődjének, de ma már
egyre többen gondolják úgy hogy az egyiptomi előzmények is
fellehetőek az írásunkban
az egyiptomi írás három fázisból állt,
az első a hieroglif írás ez egy díszírás, emlékműveken,
szobrokon, diadalíveken használták
a jelentése szent vésett, korai időktől használják
vele közel egy időben alakult ki a adminisztrációban a
hivatalnokok hieratikus írása,
a Kr.e. 7-sz.-tól ennek is kialakult egy egyszerűsödött változatta
a démotikus írás ez már egy fajta gyorsírás szélesebb körben
használták,előtte az írástudás egy differenciált jelenség volt
a démotikus írás a mai írás kialakulásának kezdete, ezt az írás
közvetítette a Sínai-fsz. élő még nem azonosított nép alakította
át betűírássá (protosémi írás) – kb. 32 betű
ez a kiindulása a föníciai írásnak és az arameus írásnak,
mindkettő fontos közvetítő
föníciai  görög, és, arameus  ind, arab írás
a görög  etruszk  latin – közvetlen kapcsolat is volt a görög
és latin közt
pl: [b, d, o, x] – közvetlen átvételű betűk
A görögök kiegészítik a föníciai abc-t majd ki is vesznek belőle, a
latinok pedig egy kicsit átalakítják a betűket.
A görögből kialakul a 9.században a glagolita írás (40 betű)
a szlávok között igen elterjedt írás még a nyugati szlávoknál is
(horvát, cseh, lengyel)
Kliment Ohridszki egy tanítványa volt Cirillnek kialakítja a
glagolita, görög és saját betűkből a cirill írást (43 betű), a
glagolita háttérbe szorul, Bolgár cár rendeletének köszönhetően
elterjed a szlávok közt és maradandó nyomot hagy, 1863-ig a
6
nem szláv románok is használják, majd áttérnek a latinra, végül
pedig a 1928-ban térnek át a törökök a latinra
Speciális paleográfia
Latin paleográfia
1. Antik latin: antik ókori latin írás, Kr.e. 6-7 sz. – Kr.u.
5.sz vége, kevés paleográfiai emlék, mert inkább
feliratok maradtak, meg ami viszont epigráfia
2. Közép latin: középkori latin, Kr. u 6.sz – Kr.u.16 sz.,
ez a fontosabb számunkra mivel ezen a nyelven
vannak a forrásaink
Antik paleográfia
- a legrégebbi emlékek fémre és kőre írt szövegek
amik a epigráfia alá tartoznak, hosszú ideig a 6.sz-ra
datált írásemléket gondolták a legrégebbi
írásemléknek - lapis niger – fekete kő - Romulus köve
- 1898 a Forum Romanum, találtak egy 3x4-mes
fekete kővel lefedett követ területet találtak és ezt
úgy értelmezték hogy ez Romulus sírja, a kő
elmozdításával egy kettős talapzatú cipust találtak,
ez alatt egy másik cipust ami sérült volt, de latin írást
tartalmazott
- egyszerű, ügyetlen, formátlan, kezdetleges betűk,
megfejtetlen, átoknak gondolják
- bustrophedon jellegű írás – ökörszántás írás,
soronként megfordul az írás irány,
- korai írásoknál ez jellemző
- ezzel párhuzamosan felfedeztek egy másik leletet
- pramestei fibula – a mai Palestrina olasz település
- 1878-ban egy német régész talált egy aranyozott
csatot, rajta karcolásos betűk, nagyon régi latin
írással, az van rá írva hogy Marius készítette
Numerius részére
- sokáig nem fogadták el eredetinek, de modern
kormeghatározással megállapították a hogy eredeti
és Kr.e 7.sz-i tehát ez a legrégebbi
- capitalis írás – jól olvasható írás, nagybetűs –
monumentális írás – emlékfeliratokon,
emlékműveken és diadalíveken alkalmazott írás
Korszakolás
- capitalis epigrafica monumentalis – emlékfeliratokon
feltűnő kapitális írás
- szabályos betűk
- egyenletes távolságra
- négyzetekbe jól beleilleszthetők - kvadráta írás
- nagybetűs
- gondosan vésett
- öröklétnek készült
- capitalis epigrafica actualia/rustica – hétköznapi
- kevésbé igényes
- gyakori használatra szánt írás
- két vonal közt
- nem egészen kvadráta jellegű
- viasztáblákon, papiruszokon
- szerteágazóbb írás
- monumentalis solendis – ünnepélyes kézírás
a Kre. 3. századra mindkét változat, feltűnik, a köztársaság végre - a 11.sz-ban Angliában egy új írásstílus, majd utólag a
az adminisztráció és a kereskedelem nélkülözhetetlen eszköze humanisták nevezik el (lekicsinylő jelző)
lesz, és ez az írás fejlődését okozza - a Karolingból fejlődik ki
a rustica lesz a továbbfejlődés alapja, az egyenes szárakból ívek - a 11.-tól a 16.sz-ig használják de közben kialakult a
lesznek, pergamenre való írás már nem akadályozza a 14.sz-tól kialakul a humanista írás
szabadkézi mozgást - már nemcsak a toll hegyével írnak, hanem teljes
Majd Krisztus után kialakul az unciális írás aminek kerekdedség tollvágással így vastag függőleges vonalak lesznek, az
a jellemzője de még nagybetűs de már kezdik a két vonal egyetemeken használták sokáig
köztiséget kezdik elhagyni o gyorsul az írás,
Valószínűleg Africa provinciában alakul ki a szemiunciális írás – o folyamatos,
félunciális – a kerekdedeket átveszi de már lassan négy o zsúfolja a betűket
vonalközt írnak, és egyre több kisbetűs forma jelenik meg, a 3-4. o kapcsolások, hurkok
sz. közt elterjed, jól elkülönített betűk, de gyorsan lehet vele o nyúlánkabb,
írni, néhol kötéseket is alkalmaz o rövidítésekkel terhelt – eleinte szabályok
hatással van rá az I. sz.-től a cursiv írás – a viasztáblákkal függ szerint később szabadossá válik
össze, könnyen írható, törölhető, kezelhető, eredetileg o mozgalmasabb, dinamikusabb íráskép
nagybetűs de gyorsan folyóírássá válik, amiben egyik a másikat o gyakoribbá válik a pont feltétele az i-re
közvetlenül követő, nem azonos távolságra a betűk, nehezen - több változatta alakul ki
olvasható, de a kisbetűk kialakulásához vezet - más az
a másik hatás a kereszténységgel a sok görög szöveget kellett - kódexírás (gotica textualis) mint a
leírni és ez befolyásolta a latin írást o Mo. a rotunda terjedt el
a birodalom alkonyán többféle írás van használatban, - curziva/ notula gotica (oklvélírás)
a középkori kezdete ezen írások együttélése jellemzi o hanyagabb gyakorlati írás
o gyors folyóírás
Középkori latin
o megnyújtott vékony szárú betűk
1. partikuláris írások kora – részleges érvényű írások
o sok rövidítés, sok hurok
- a birodalom szétesésével differenciálodnak az írások
- gotica bastarca (gótikus fattyúírás)
az egykori birodalomrészek területén
o könyvmásoláskor
- 6.-9.-sz-ig. széttartó (divergáló) fejlődés mutat a latin
o gyorsaság
- insuláris írás – Brit-szk.
o de szépnek, egyenletesnek kell lennie
o kijön a szigetekről, a folyóvölgyek mentén
o az előző kettő köztes állapota
terjed Európában
4. humanista
- scriptura toledana – Hispánia – vízigótok
- srictura humanistica
- meroving írás – frankok
- 14.sz-tól Itáliában
- benementoi írás – Itália
- Petrarca és Bocaco állnak az írás reform és terjesztés
- africai írás
mögött
- nehezíti az olvasást az elkülönülés, keveset írnak,
- a polgárosodó városokban kiterjed a írástudók köre
kevés írásismerő
mert szükségesé válik a napi élethez újra
2. karoling frank korszak
- idealizálja az antik kort
- a birodalom helyreállítás először nyugaton
- a karolingot hiszi az antik írásnak – antikva
- igények a kult. egység helyreállítása valamint a latin
- így „római” betűkkel kezdenek írni
nyelv és írás helyreállítására
- textulális – szinte teljesen Karoling
- az elérhető ókori latin szövegeket előveszik,
o különbségek
másolják, tanítják,
- egy írásreform is végrehajtódik – kapituláré – frank o t szárának megnyúlása
uralkodó rendelet o elkülöníti az u –t és a v-t
- Toulse kolostor –az ír Alcuin szerzetes hajtja végre az o ékezetek használata
írásreformot o helyesírás igénye
- és így létrejönn a Karoling minusculáris írás o térköz és szóköz,
o Ny-európai o írásjelek pl.: pont, vessző
o kisbetűs - a könyvnyomtatás ekkor jelentkezik így hatással van
o rajzolatos, egyszerű formák rá egyaránt a humanista és gótikus írás is
o zömök, kerekded - az világi használat – humanista, a egyház pedig
o nagybetűt is ismeri gótikát használ a 15.sz-ban
o kevés rövidítést alkalmaz - az írás tanulmányozása, ekkor jelenik meg
o kevés kötést alkalmaz tudományos szinten
- íráselemzés ekkor derül ki hogy hamis a pápai
- ligatúra – betű összekötő vonalak; nexus – a két betű
adománylevél, az osztrák hercegek levelei
egybeolvasztva
- a 12.sz.-ig egyetemlegesen használják,
Görög betűk Hérodotoszi hagyomány szerint története
Magyarországon 13.-ig
- Föníciai Agénon király
3. gótikus íráskorszak
- Egyiptomból vándorolt ki

7
 - a fia Kadnosz Türoszból Hellászba ment és
megalapította Thébát
- tehát ő adta a betűket
jó látható a görög –föníciai kapcsolata: alfa – aleth, béta – bet,
gamma – gimmel, delta – dalekh,
a legrégibb görög írásemléken látható betűformák szinte
megegyeznek a föníciaival
dikulon kancsó Kr.e. 7 sz.-ban a legrégebbi írásemlék
Kezdetben a görög írás iránya az föníciai jellegű jobbról-balra
később ez busztrofédonra váltott, és csak Periklész korban
rögzül a balról-jobbra haladó írásnem.
A rovásírás:
a magyar történetírásban nagyon kevés a rovásírás említés,
nincsenek rovásírásos történeti források, nagyszentmiklósi
kincslelet a legfontosabb lelet – 10 kg arany tálak, edények, 14
db-on van rovásírás ezek emlékeztetnek a székely rovásírás
jelekre,
a nikolsburgi ábc – a 15.sz-ban lejegyzett, 46 betű, székely ábc,
ez látni ma táblákon
Turóci Ágoston a 16.sz.ban tesz említést szittya betűkről,
Németh Gyula turkulógos végezte a legbehatóbb vizsgálatokat
rovásíráson, majuskula jellegű írás, ékírás egyik változata, türk
eredetű, alváltozatai vannak, legtovább élő eleme a székely
rovásírás, Fekete-tenger környékén alakult ki, betűk türk
eredetű, de görög és glagolita is hatással volt rá, fordított
írásirány, izolált betűk, de ismeri a ligatúrát, a rovásjelek
hangjelölése meg van, még ma is megfejtetlen az kincsleletek
írása
Szarvasi tűtartó: rovásfeliratokra rajta, 4 sorban, 59 jel,
hasonlítanak a nagyszentmiklósira, és a nikolsburgira is, két
tudós kezdete el megfejteni Róna-Tas András és Vékony Gábor
– mindketten más megoldást adtak rá,
Papirusz:
4 Papírológia
- tág értelemben vett paleográfia része, de külön
részként is kezelhető
- nincs megállapodás, hogy mit ölel fel
o régi szóhasználatban a papiruszra írt
írásemlékek feltárása, megfejtése
o modern értelmű: ma használatos papírt
állítja középpontba, papír használatával,
gyártásával, elterjedésével foglalkozik
o kiterjesztő értelem: az írás hordozókat, a
írás anyagát, az ezzel kapcsolatos
ismereteket rendszerező tudomány
- mire írtak és mivel írtak?
- sokféle anyag lehet írás hordozó
- papirusz, pergamen, papír a legfontosabbak és nagy
földrajzi terültre kiterjedő, korszakalkotók
- a negyedik fontos íráshordozó a kő
Kőemlékek
- Hamurappi törvényoszlopa: Kr.e 18. század, 2 méter
magas,
- Monumentum ancuranum: ankarai felirat, 1555-ben
egy török porta követségben, Verancsics Antal
hosszabb ideig időzött itt, és meg találta egy
templom falában Augustus életrajzát
- Rossetti-kő: 1799-ben találták, Egyiptomban,
Napóleon hadjárata során, műgyűjtők kora,
8
hieroglifák megfejtője, 3 írás formában leírva
ugyanaz a szöveg, hieroglif, démotikus, és görög,
Champolion báró 1822-ben, a kő felirati alapján
megfejtik a hieroglifákat
- Orkhn folyó menti felirattok: türk nyelvű
emlékfeliratok, 8.sz. elejéről, legrégibb türk
írásemlékek, köl-teginh és bilgeh kagán győzelmeit
örökíti meg
- Romulus fekete köve: 19.sz.-ban fekete kő alatti
oszlop felirata,
- Madarai lovasfelirat: Várna közeli falu, protobolgár
felirat, 90 méter magas falon, 30 magasan egy lovas
alak körül, egy része görög, 8-9.sz.-i, győzelmi felirat,
személy és tisztség nevek – Theodor Mommzen
akkori nagy Róma tudós, szerinte latin felirat
1900-as években, a bolgár cár magyar barátja Fehér
Géza, térképezte fel, ő mondta meg hogy görög, és ó
szláv glagolitaírás van ott
- téglafeliratok: 1179-ből Vulkeszi település közeléből,
III. Béla földadományára utaló téglafelirat
- agyag nagyon fontos íráshordozó az ókori írásának
nagy része agyagcserepekről ismert
- fém: tartós, írásemlék
- kincsleletek: elrejtett pénzek, tál, korsók
- csont: Kínába sok, legrégibbnek is ez az anyaga,
Egyiptomból ismert elefántcsontra írt is
- fa: sokféle technikával rögzíthető, vésés, festés,
bevonat pl.: viasz, néhány száz évre
- viasz: Pompei, Verespatak, latin feliratok,
középkorból is
- Novgorodi nyírfakéreg tekercsek: 1951-ben több 500
db találtak,
- egyebek: pálmalevél, bambuszkéreg, selyem
- legrégebbi ismert 4500 évvel ezelőtt keletkezett
- Egyiptomban használták először és innen terjedt el
- Kr.u. 7 sz-ig elterjedt.
- azonban az arab hódítás szétzilálja a kereskedelmet
ezért nem jutnak mások hozzá
- legtovább a pápai kúriában használják a 11.századig
azért mert felhalmoztak sokat
- a Nílus mocsaraiban természetesen nő a
papirusznád, 3-4 méter magas, papirusz ültetvények
alakulnak mert fontos kiviteli cikk, egyéb
felhasználás kosár, levét pedig itták
- hosszvágás, rostvágás, keresztfektetés ragasztásos
összeillesztéssel, majd kagylóhéj simítással
készítették
- a finomságtól függőt az ára és felhasználhatósága
- a szár irányok kis ellenállás fejtettek ki
- csak egyik oldalára írtak,
- lap formátumban és tekercs formában használtak
főleg, ritkán könyv
- recto a belső oldal, berzo a külső
- 8-10 méter volt az átlagos hossz, de 50 méteres is
lehetett
- a korai európai időszakban okleveleket is írnak rá ez
a rokurus
- legnagyobb gyűjteménye az Alexandriai könyvtárban
volt, kb. 700 000 tekercset őrizhettek
 - csak a 18.sz.tól gyűjtik az európaiak, kb. 100 000 lelet
van,
- ezeknek nyelvük zömmel görög, köszönhetően a
hellenizációnak
- Menandrosz görög komédiás, Arisztotelész az athéni
állam műveit így ismerjük
- Szíriával, Asszíriában próbálták a nádat termelni
sikerrel, de Egyiptom erejét nem tudtak megtörni
Pergamen
- Pergamon királya II. Eumenész, rivalizált az
Alexandriai könyvtárral, 200 000 papirusz volt,
- tudósok átcsábítása, tekercsek lopása, másolása,
- papirusz kiviteli tilalom
- állatok lenyúzott bőrét, kikészítették, és a bőrhártyát
kezdték használni
- drágább de muszáj használniuk, lassan terjed, majd a
7.sz.-ban az arab hódítás miatt kerül előtérben
- kecske, juh, ritkábban szarvasmarha bőre,
- a lenyúzott állatbőrt meszes vízbe áztatják, a szőrzet
leszedése végett, ezután jól ki kell feszíteni, majd
szárítani, ezután jön a kényes művelet a simítás,
egyenletes felület kialakítása, majd végül fehérítés
végett krétát dörzsölnek rajta
- tartós felület, de drága, minden darabot
felhasználnak,
- szakadásokat varrták,
- hosszú okleveleknél, összevarrásra, pecsétet kellett
tenni,
- 8.-14.sz között van a felhasználás virágkora, a 10.sz-
tól tömeges a használata
- mindhárom használati forma meg van (lap, tekercs,
könyv)
- tekercs háttérbe szorul, könyv válik gyakorivá,
- nehéz anyag, több mint 10 kg-os kódexek
- felhasználásában két felhasználás
o déli: gazdagok levanteiek, csak a belső
(hús) oldalra írtak
o északi: szegényebb németek, mindkét
oldalra írtak,
- lehetett színezni, Bizánc járt élen
- lehet rajta törölni, vakarással, razura  radíroz
- oklevélnél tilos ott, mellé vagy fölé írták a javítást
- a hivatalos iratokon kívül gyakori volt a vakarás ha
teljesen levakarták és újraírták ez a palimpsestus,
- magyar történelemben a leghíresebb az Anonymus
kódexének első oldala
- levakarni szoktak
o eretnek szöveget
Papír:
- carta papiri
- kínai találmány
- egy Caj-num fedezte fel a hagyomány szerint 205-
ben,
- növényi eredetű anyagot, egybegyűjtenek és ezeket
megrothasztják, amíg a bennük lévő finom rost
lemezek pépesíthetővé válnak,
- a tartósság érdekében tesznek bele rongyokat, lent
és kendert, rosttartalomjavító
- pépesíthető anyagot egyenletessé teszik, ezt sűrű
szövés fémszitán vékonyan szét kenik és a rost
anyagot két szita közé szorítják
9
- kiszáradva, egy tartós, nagy rosttartalmú papír jön
létre
- 72 fázisból állt a hagyományos művelete a
készítésnek
- a kínaiak már pénzt, újságot, kártyát is készítettek
papírból
- hosszú ideig titok volt és monopolizált volt a
készítése
- csak a 8.században jutott ki, csak az arab hódítás Kína
közelébe érésével
- Kr.u. 751-ben Talasz-völgyi csata a terjeszkedő arab
és terjeszkedő kínai hatalom csatája döntetlen lett
- arab szereztek kínai foglyokat és őket megdolgozva
megtudták a papírgyártás titkát
- Szamarkandba hozták létre az első papírgyártó
üzemet,
- fejlesztették: több rongy  tartósság, papírmalmok
 nagyobb mennyiségben jó minőségű pép,
egyenletesebb pép, és nem emberi erő kellett a
keveréshez
- az arab hatalom mediterráneumi terjeszkedésével
terjeszkedik a papír is
- a 11.századtól Európában is megjelenik a papír
ismeret, Spanyol Francia  Olasz
- a 13. századra Ny-Európa, 14. századra Közép-
Európában is terjed
- nem annyira tartós volt mit a pergamen ezért
oklevélírásra nem használták
- Szicíliában majd Magyarországon is hoztak az oklevél
írás csak pergamenre írásáról
- olcsóság miatt terjedt el 400 papírlap = 1 pergamen
ára
- a pápai udvar ellenállt neki,
- az első papír oklevél Szicíliában keletkezett II. Roger
király uralkodása alatt
- 1310 májusában Magyarország gentilis pápa legátus
adta ki az első papíroklevelet
- használata formája:
- leggyakoribb a lap, eleinte ez jellemző, olyan
ügyiratokat írnak rá, amik ügyintézés jellegűek csak
egyszeri használata szükségesek
- tekercsformáról is vannak információk, mivel jól
összeragasztható és feltekerhető – Mo.-n a
leghosszabb 14,5 méteres a 14.századból 1332-ből
Lőcsei Rotulus – perirat
- kódex formátum is elterjedt
- a könyvnyomtatás nem sokkal utána jelenik meg így
az olcsó nyersanyag miatt gyorsan elterjedt a
könyvgyártás
- Szövegelhelyezés:
- fekvő – normál állású – carta recta
- álló – mai állás – carta transverza – mohács után
terjed el
- Magyarországon a 16.szézad elején jelentkezett a
papír előállítása a Szepességben
- a különböző papírgyártó üzemeket különböző
jelzéseket használtak
- mai szóval vízjeleket használtak – filigram
- hajszálvékony drótból figurális alakok hajtogathatók,
amiket a szitára erősítettek és így lenyomatott hagy a
papíron, vékonyabb ott a papír, fény felé fordítva
látható
 - ezeket gyűjthetők, azonosíthatók velük a műhely körülményeket egészen az idők
azonosítható, papír készülése datálható végezetéig
- Briquet - gyűjtötte össze az európai, Szőnyi László a o primer források, mert a valóságot
14. századi Magyarországi vízjeleket próbálják megőrizni, kicsi a torzítás
lehetősége mert a valós jogi eseményeket
Íróanyagok írták le
- Tinta o a hétköznapi élet szinte minden vetülete
- ecetben, feloldott, gubacsot, vitriolt, kormot, megjelenik bennük
használnak o tömegével áll rendelkezésre, adatsorokba
- luxuskéziratok: arany és ezüst rendezhető, sokoldalúan használható
- Bizánc – bíbor – bazileusz o egykorúak általában a történésekkel
- piros szín – díszítésre szokták használni - Magyarországon a Magyar Nemzeti Levéltárban
- ritkán fordul elő kék és zöld vizsgálható
- írni szoktak náddal – calamus o Q szekció – Mohács előtti gyűjtemény
- madártollal – penna o két nagy halmazra bomlik
- fémből és csontből  diplomatikai gyűjtemény
- az modern acéltollak Angliában a 17.században  DL jelzésűek utána
jelennek meg száma
- szénnel is jól lehetett írni, graffitik Pompeiben  valós állapotában
- íz írás hosszú ideig fárasztó tevékenység valaha benne volt a
- állva, ferde író felületre, - íróállvány, a kar levéltár
alátámasztásának hiánya miatt gyűjteményében
- az íróasztalok a 18. századtól  95%-uk ma is ott
5 Diplomatika van
- kiemelkedően fontos  elveszés okai: tank
- a legtöbb segédtudomány belőle vált ki belőtt 56’,
- neve: diploma szóból származik jelentése oklevéltan elcserélték,
- az archivális forrásokat kutató irattannak a korábbi
 ma 110 000 ezer db
időszakara érvényes ága
a gyűjtemény
- a levéltári iratok vizsgálatában érvényes irattan ősi
 diplomatikai
ág
fényképgyűjtemény
- 1500-ig lehet róla beszélni
 DF jelzésűek
- előtte oklevelekről lehet beszélni, 1500 után aktákról
 olyan anyagot amik
lehet beszélni
valós állapotában
- Mo.-n 1526.-ra kell tenni a határt
soha nem volt a
- def.: komplex segédtudomány amely középkori
levéltárban
oklevelek feltárásával, kritikájával, közzétételével,
 külső őrzőhely
foglalkozik és amelynek vizsgálatai az egyes iratokra
állapotában van
kiterjednek és az oklevelezés gyakorlati vizsgálatára
 az egységes
is
nyilvántartás van
- (intézménytörténet, írásbeliség, jogi írásbeliség társ.
róluk
helyzete)
 fénykép eredetileg
- oklevél def.:
film készült róluk
o egyszerű: jogbiztosító irat
 és így tárolják őket
o teljes:
 mik ezek:
o meghatározott külső és belső formák
o egyházi
között kiállított önmagában álló
intézmé
befejezett és lezárt irat, ami valamilyen
nyek
jogi tény nyilvánít ki és annak
saját
bizonyítására szolgál
anyaga
o magyarázat:
(saját
 küllemében és tartamában
ügyei)
szigorú szabályokat követ
amely
 az oklevél tükrözi
ma is
keletkezésének ügyletét
létezik
- mire jók mint források
és
o ókor óta törekvés van arra hogy a fontos
jogfolyto
jogi mozzanatokat, leírjanak és érvényben
nosság
tartsanak
érdekéb
o a középkori társ. nagy hangsúlyt fektetett
en ma is
arra hogy megőrizzék a legfőbb jogi
őrzi

10
 o városi  intézményesedik a bürokrácia,
levéltára elkülönül a kancellária, 1181-
k anyaga et tekintjük a kezdetének, 50
 200 001 –től kezd év rutin kialakulása előzi meg
számolni ma a  ezzel párhuzamosan
295 000 fölött van országszerte hiteleshelyek
 így kb. 200 000 db oklevél van, alakulnak ki – local crebbilia
a levéltár állományában, az  olyan egyházi helyek amelyek
1526 előtti időkre autentikus pecsét birtokában
 a iratok száma több mint hatósági megbízásra vagy
amennyi leltári szám van mivel magánosok kérésére,
vannak több oklevelek jogérvényes iratok
amelyek több oklevelet kibocsájtására képes és
foglalnak össze így a jogosult
megemlített oklevelek száma  olyan hálózat alakul ki hogy az
összesen 350 000 db ország minden pontjáról 1 napi
 A MNL weboldalán a Collecio járóföld távolságban volt
Diplomatica Hungarica hiteleshely
legördülő menüben  két féle:
elérhetőek  káptalan – világi papi együtt
 sok dokumentumnál kivonata élő testületek
magyarul is megtalálható  székes – püspöki
 az időben aránytalanul vagy érseki szék
oszlanak meg az iratok, az első van, az őt segítik
két évszázad nagyon rosszul mint testület a
dokumentált kanonok-ok
 kb. 200 db 11.- o az
12.sz.-hoz írásbelis
 csak a 11.sz.hoz 40 égért a
db kapcsolható lektor
 Szent Istvánhoz 10 vagy
db oklevél olvasó
kapcsolható de egy kanonok
se eredeti felel
 leghíresebbek  társas – prépos
 Pannonnhalmi vezeti őket,
alapítólevél – 13.sz.  konvent – szerzetesek
eredetit utánzó  egy-egy ilyen hely a terület
interpoláció írásbeliségét kezében tartja és
 első eredetiben őrzi az okleveleket
meglévő az 1055-ös  Alföldön a török miatt
Tihanyi alapítólevél elpusztult, de a peremeken
 Dávid herceg megmaradtak
adománylevél  az Anjou korra 60 000 irat van
szintén ilyen korai  Zsigmond kor is szintén 60000
 Györfi György - Diplomata irat van
Antivisima – oklevél könyv  tudományosan a Zsigmond és
 a 13. századhoz főleg II. Anjou kori van feldolgozva
Andrástól 10 000 db oklevél  a vegyes házi királyok idejében
köthető a századhoz 60-70 000 irat, rosszul kutatót,
 fele királyi oklevél, jelzi az és feldolgozott
uralkodó felsőbbségét  Hunyadiak és Jagellók is
 az első két évszázad a jogi nagyon rosszul kutatót
szóbeliség évszázada – nincs Oklevelek elnevezései
igény a változásra - vannak semleges elnevezések és irattulajdonságra
 a hospesek érkezésével új utalok
technikák érkeznek, - litere – betűkből álló írás – semleges
jövedelemszerzés megjelenik, - tartalomra utaló – privilégium – kiváltság
földszerzések, viták, - anyagára – carta – pergamenre irt
hadjáratok, adományok - membrana – hártya – lemezszerű
vannak ezeket már le kell írni - pecsétre – bulla – két pecséttes irat

11
 - megerősítés technikája – chirographum – kétszer o insertio – inzertált oklevél, átíró keretbe
írták fel a lapra, középre pedig az ábc-t, majd foglalt oklevél
kettévágták középen a betűknél, angol találmány,  elmondja mi történt
pecsét előtt  a régi oklevél tartalma
- mo.-n pecséttel együtt alkalmazták  hitelesség megállapítás,
- mandatum – parancslevél  újradatált saját pecsétes
- diploma – oklevél görög nyelvű elnevezése, hitelesítés
humanisták kezdték használni, mo.-n a legjellemzőbb,
- oklevél – 16..sz-ban ismert először transscripcio, transsubcio
o az ok az indokot jelöl amelyért a levélt o Tartalmi átírás – pontos szövegében nem
adják jeleníti meg az eredeti iratot hanem
- pagina – lap tömören leírják az egyértelműen
- roculus – tekercs formájú azonosítható jellemzőit, tartalmát
 bíróságokon alkalmazták
Csoportosítási rendszer:  a hosszú pereknél jól
- 5 szempont: alkalmazhatók
1. hittelesség  sok irat így maradt fent,
2. fennmaradási formája összefoglalt formába
3. tartalmi (jogi) szempont o Másolat – nem átírás, az előzőek pótolják
4. megpecsételés módozata szerint – az eredetit, a másolat nem pótolja a
középkorban a legfontosabb jogot,
5. kibocsájtó (auchton) szerint  valamilyen okból újra leírják a
szöveget
1. Hittelesség  de nem történik hitelesítési
- ált. forrástani probléma aktus
- meg kell mondani hogy a valóságnak megfelelő vagy  hiteles másolat
nem megfelelő üzenetet továbbít  záradék
- ami visszatükrözni a valóságot az a valódi pedig nem kapcsolódik
felel meg a valóságnak az hamis  valaki ellenőrizte a
- meg kell másolást
- tartalmi hitelesség: tartalmilag az a jogi tény az úgy  és a másolás
volt-e a valóságban ahogy leírták, részei voltak e a pontosságát
valóságnak vagy csak hamisak, hitelesíti
- formai hitelesség: korrekt körülménynek között  egyszerű másolat
született, ott akkor és úgy ahogy állítja magáról,  nincs ellenőrzés a
megfelel a valóságnak az irat állapota pontosságról
- előfordulhat hogy csak az egyik oldalról mondható a  több ilyen másolat
hitelesség van
- van olyan hogy formailag hiteles de tartalmilag  jezsuita történészek
hamis – adománybirtok adományozása ami felett 16.-17.sz.-ban
nincs joga másolásai miatt
- másik eset hogy igaz tény foglalnak írásba de nem o Említések
megfelelő formai körülmények között  gyenge, csak tartalmi leírás,
- a legrosszabb az interpolált dokumentum, mikor nincsenek meg a hitelesítési
utólagosan szerkesztették hivatalosan az oklevelet információk
mikor hozzá adtak vagy elvetek belőle – nehéz o Listák, Lajstromok, Regeszterek,
bizonyítani az interpolációt Felsorolások
 gyenge, csak azt tudjuk hogy
2. Fennmaradási formája létezett
- originális irat (eredeti) a legbiztosabb, - ahogy
kiadták először, és eredetiként maradt fent 3. Tartalmi szempont
- a fontos dokumentumokat rendszeresen újra és újra - 3 féle
legyezték - kegynyilvánító iratok – felruház valamivel, vagy
- átírások – újra leírt, dokumentum, a jogi érvény elvesz valamit, kiváltság levelek
fenntartása érdekében, jogbiztosítás érdekében - kormányzati iratok – adminisztráció müködésével,
o 3 módja ismert Mo.-n irányítással, igazgatással kapcsolatban keletkezik
o renováció – megújítás – új lapra, ugyanaz - bíráskodási (bírósági) oklevelek: igazságszolgáltatási
a szöveg, azt hogy későbbi azt a pecsét iratok
mutatja, mivel azt pecséttel használják 4. Megpecsételés módja szerint
amit az átíráskor használatos,
ritkán használatos

12
 az élő diplomatika korábban ez volt a legfontosabb, a
megpecsételés módja utalt arra az időtartamra Üdvözülés – salutacio
amire adták az oklevelet Bizalom elnyerésére – captatio belivoencie
a. privilegiáris oklevelek Leírom miért írok – elbeszélés – narracio
 függőpecsét logót róla Kérés – peticio
 legmagasabb rangú Lezárás – conclusio
 azért a legmagasabb mert ezt
örökérvényűek tekintette A oklevél írást tanították és könyveket készítettek róla
b. pátens oklevelek Két féle van
 nyílt oklevelek - formulagyűjtemény közlés – formularium –ok
 kiplakatírozott uralkodói o különböző helyzetekben, milyen formulák
rendelet is, használatosak
 rányomott vagy átnyomott o 14.sz-ból maradt fenn Mo.-n ilyen könyv
pecsét - elméleti tankönyv – ars dictandi
 egy gyengébb, szerényebb o szöveges tanácsok, az oklevél szerkesztés
forma, nem annyira o retorika tanítását segítették
ünnepélyes, alacsonyabb a középkori Franciaországban alakultak ki ezek a szabályok és az
rendű ők utánzásával terjedt el, Mo.-n III. Béla idején terjednek,
 ideiglenes érvényű, átmeneti a formuláknak egy lassan változó „divatja” van, megjelennek,
jelleg hangsúlyozódik benne terjednek, kikopnak,
c. zárt oklevél jól követhető az előfordulások, a oklevelekben mindig csak a
 zárópecséttel ellátott oklevél formulakészlet egy része fordul elő
 egyszeri, legrövidebb érvényt nem abszolút kötött a formulasorrend, a főszerkezeti elemek
biztosító forma kötöttek de azon belül van egy szolíd szabadsága az elemek
 a pecsét feltörésekor, további elhelyezésének
felhasználhatóságra nem a formulák nagyon erős korjelző szerepük van, az oklevél
alkalmas kritikához nagyon jól használhatóak
 azt garantálja hogy csak a
címzett látja a tartalmat bevezetés – protocolum
 vannak újra - 4 jellemző formula
érvénybehelyezések – - invocatio – segédség kérés, segédséghívás – Istenre
pecsétfővel való pecséttelés – való hivatkozás
caput sigili o szimbolikus – jelel megidézem (kereszt),
 általában parancsok, vagy krisztus monogram (krizmon)
útasítások o verbális: In domine …
5. Kibocsájtó szerint nem jellemző formula
- eltérés az európai és magyar között ünnepélyes iratokban fordul elő
- auktor (kiadó) szerinti csoportosítás - intitulatio
- Európai o mindig szerepel
o közoklevelek o az oklevél kiadójának és ő címeinek
o magánoklevelek megnevezése
- Magyarországon nem használható mivel kicsi a o ingadozás van a korai időkben ingadozó
magánoklevelek száma volt hogy a én (ego) és mi (nos) –
- mivel mo.-n a magánoklevél jogbiztosításra nem fejedelmi többes alkalmazása, de
alkalmas gyakoribb volt az én
- azért mert a magánpecsétet nem tekintik o Mo.-n II. Andrástól használják a többest
autentikusnak o érdekes a címek feltüntetés
- külső független íróhelyel kellett megiratni az  lassan változik
oklveleket  hiteleshelyek  ünnepélyes
- Mo.-i osztályozás  kikophatatlan ha valami
o uralkodói oklevelek belekerül
 Árpád-kori 10 000 db-ból a fele  igénycímek is belekerülnek
o hatósági oklevelek  Kora Árpád korban még nép
 világi nevek utána kezdődik a
 egyházi területek megnevezése
o magánoklevelek  László és Kálmán alatt kezd
növekedni az uralkodó cím –
Oklevél formulás részei: Horváto., Dalmácia
- kötött felépítés  Ráma királya
- meghatározott tartalmi elemek  Szerbia királya
- sorrendiség
- Sok vonatkozásban az antik levél mintáit követi

13
  II. András – Halics és  Zsoldos Attila: sajtos
Lodoméria királya birtokadományozás, először
 IV. Béla –Kunország királya érdemeld ki és utána van
 V. István – Bulgária királya jutalom, az oklevélben lelhető
 1918-ig így is maradt fel a birtoklás jogszerűségét
 Anjou tettek bele Dél-Itáliaiak o peticio: kérés megfogalmazása – narracio
 Zsigmond kivette a Anjoukat alrésze
de bele tette a sajátját o Kristó Gyula – összeállított egy
 Habsburgok szintén, 1,5 oldal krónikaszerűséget a narrációkból
a címek - dispositio:
 3 formája alakult ki a o rendelkező rész
használatának o rövid jogi rész, de ez rendelkezik arról
 hosszú cím: minden amit ad
 közép cím: első 3-4 - sanctio:
 rövid: o clausulae – záradék – a tanár egyedi
Magyarország stb. véleménye
o formula devicionis – alázattósági formula: o megmondja a büntetések, negatív
dei gracia – isten kegyelméből következmények járnak a dispositio-ban
- inscriptio/ adresse – a címzett megnevezése lefektetettetek megsértése miatt
o 2 mód  Isteni büntetés – anatéme –
 általános megnevezés kiátkozás, kiközösítés – kora
 konkrét megnevezés középkor
o az ált. gyakoribb, mikor általános  Világi büntetés – poena – pénz
rendelkezés büntetés – érett középkor
o parancs esetén akkor konkrét  lassan üres fenyegetőzésé
- salutacio - üdvözlés válik
o hiányos mondatban, a jó kívánság tárgya,  valamint mindenféle
legtöbbször csak salute eseményre meghatározzák a
érdemi rész – contextus büntetést  jog
- arenga: - corroboratio
o a szöveg ünnepélyesé tevésének eszköze o megerősítés
o olyan szöveg ami elvi síkon közelit meg a o megnevezi mivel van biztosítva a jogerő,
dolgokat, o pl: pecsét, cirobiratio
o bölcs dolog leírása, igazságok, filozófia befejezés – eschatocollum
gondolat, vagy közhely a legvariánsabb elem
o van valamikor politikai hitvallás a legrendezetlenebb elem
o II. András – az uralkodó - subscriptio
birtokadományozásban a mértéktelenség o aláírás
o IV. Béla – a fölösleges és haszontalan o középkorban nem volt szokás
adományokat visszavétele o csak a 1450-től kezdtek néha aláírni
o nincs minden oklevélbe o 1526 után erősödik meg,
- promulgacio: - datacio
o kihirdetés o a kiadás körülményeire vonatkozó
o figyelemfelkeltés körülmények részletézése
o elviről átvezet a gyakorlati síkra o keltezés – vagyis mikor jön létre az irat
o Ennél fogva mindenkivel tudatjuk, hogy … o 3 dologra terjedhet ki – nem szerepel
- narracio: mindig mind
o az előzmények elbeszélése  kiadás ideje – mindig ott van
o elmondja hogy milyen okból adja az  évszám
oklevelet (keresztény, római,
o szemben az európai gyakorlattal Mo.-n bizánci)
nagyon konkrét elbeszélések vannak  hitelesítők itt
leírva, Európában csak általánosságban található
írják le az okot  datum – amikor
o két elmélet miért ilyen leírták és
 Majus Elemér: nincsenek pecsételték
családi krónikák a családi  actum – az
levéltárakban, történeti esemény után
emlékezetben megmaradjanak amikor keresztül
a hőstettek megy a döntés

14
  nem feltétlenül
egyeznek Pecséttörténet
 kiadás helye – nagyrészt nem - az ókori keleti kultúrákban a Kr. e. 3500-től vannak
nevezik meg bizonyítékok a használatra
 intinerarium – - pecséthengerek – keményanyag – elefántcsont,
jegyzékbe fogalt féldrágakő majd fém
tartózkodási helyek - elsősorban agyagba nyomták
 kiadó személye - már a korai időszaktól azonosítást lehetővé tevő
 datum per manus … ábrát majd később szöveget is
Kelt valaki keze - gyakori a tulajdonjelölésre, iratok (agyagtáblák)
által - a görögöknél is korán megjelent, erős a
 nagyon ritkán pecséthenger és pecsétgyűrű
leírták - a Kr.e. 1 évezredtől kimutatható
 nem az aki - a rómaiak tőlük vették át
ténylegesen írta - és náluk előtérbe került a pecsétgyűrű, ami fémből
hanem felelős készült
nevét - figurális ábrázolások – állati és növényi később
- névsorok szöveg
o series testium – tanúk népsora - megjelenik a viaszpecsét a rómaiaknál majd elterjed
 archaikus forma - a középkornak a pecséttelést Bizánc menti át
 nem tudjuk hogy a jogi döntés - eleinte a pecsétgyűrű a domináns, feliratok
vagy a leíratás tanúi - újítás – a viasz mellé fémet is használnak – bulla
o series dignitatum – méltóságnévsor - három fémet használtak – arany, ezüst, ólom
 az írás leíratásakor a fő - Bizáncnál látszik először a 3 különálló pecsét
tisztségviselők nevének leírása használati forma – idéző, záró, hitelesítő
 szintén datum-actum - innen kerül át Ny-Európában, az egyházban lesz
problémás jelentős
 ezekből archontológiai listák - elsőként a pápaság majd a császár és a királyok
állíthatók össze veszik át a gyakorlatot
 ki mikor milyen - újítások: nagyobbított és átalakított formájú
hivatalt viselt gyűrűből lesz a tipanium – pecsétnyomó
 Vegyes házi királyok - 3 típus: pecsétnyomó, 2 ágú összenyomós
korának végig van (gofrisütő), anulus – pecsétgyűrű
nagyon pontos - 3 használati forma
egészen o sigilum ticationis – idézésre használt
várkapitányokig pecsét
összefoglalóan  peres eljárásoknál használják
összeírva  bírósági idézéseknél
- signum-ok  gyökerei a Római
o aláírások elődje Birodalomban
o névjelek  Magyarországon 18.-ig
o rövid, néhány betűs, jeles jelkép használják
 felismerése könnyű
o pl: Szt. István jele
 lyuk vagy fül van rajta amin
o pápáknál rota-nak hívják
madzag megy át mert nyakba
- apprecatio
hordták
o zárófohász
 pozitív felirat – mivel
o korai időszakra jellemző
felmutatásra használták
o általában egy szó: Ámen
 Magyarországon legrégebbi I.
6 Pecséttan
András kori
- egyenértékű két idegen nyelvű elnevezés is van rá
 bronz 6 cm
- sigilografia és sfragisztika
átmérőjű füles
- a jel – signum szóra vezethető vissza
pecsét –trónon ül a
- valódi segédtudomány
király,
- amely a pecsétek vizsgálatával foglalkozik
 Salamon király réz füles
- a pecsétek fajtáival és funkcióval, a pecsétek fizikai
pecsétje is mert, publikálták
kinézetével, anyagával, alakjával, felerősítési
de elveszett 8cm
módjával, ábráival foglalkozik, valamint a pecsét
 III. Béla – isteni báránya, 6 cm,
használatának nyomkövetése és a pecséthasználó
o zárópecsét
intézmények vizsgálata is idetartozik
 elzárja az illetéktelen
- sok kapcsolata van más segédtudományokkal –
hozzáféréstől
felirattan, numizmatika, heraldika

15
  megakadályozza hogy olyan
olvassa akire nem tartozik
 direkt úgy hajtották és
pecsételték hogy csak annak
feltörésével lehessen
hozzáférni
 dolgok védelmére is
használható – plomba –
villanyóra, paprika, tehervagon
 hadseregnél elterjedt
 középkorban városok pénzes
ládáin
 rövid ideig történő
információőrzésre szolgál
 újra érvényesíthető – caput
sigilli – való pecsétteléssel –
magyarul pecsétfővel való
pecséttelés
 van egy kivételes záró
pecsételés István a Veszprém
völgyi apácáknak adott záró
pecsétes adománylevél, amit
Kálmán renováltatott és
fordítatott le latinra görögről,
egy peres eljárás miatt
o hitelesítő / megerősítő funkció
 leggyakoribb
 akaratot fejez ki a rendelkezés
mellé
 Bizáncban kialakult funkció
 jogbiztosítás elsődleges ténye
 hitelesíti és megerősíti a jogi
tényt
 a mai aláírással egyenlő
- más hitelesítő formák
o kriografálás
o tanúnévsor
o méltóságnévsor
- a középkori iratokon többféle hitelesítésre
törekedtek
- a 3 pecsétfunkció a 11. századtól jelen van
Magyarországon,
- Szt. Istvántól közvetlenül egyetlen pecsétet sem
ismerünk
Pecsét anyaga
- a lenyomatnak az anyagáról beszélünk ekkor
- (plicatura) és ezt átlyukasztva rakták rá a pecsétet
- két elterjedt anyag viasz meg fémpecsétek
- az arab térségben a korai időkben rövid ideig
agyagpecsétek
- sigillum – viaszpecsét
- bula – fémpecsét
- a viasz római eredetű, és a 18.sz.-ig méhviaszt
használnak, természetes színe halványsárga
- utána a mesterséges spanyolviasz
- a méhviasz színezhető
- színekben hierarchia
o legértékesebb
o vörös – uralkodói szín – német
területeken
16
o zöld – Anglia és Franciaország,
o fekete és kék is gyakori
- az Anjouk-kal jelenik meg a vörös pecsét
Magyarországon
- először engedély kellett a vörös pecsét
használatához
- 15.sz-tól a bárok használhatták rangjuk miatt
- a pápák a leveleiket viaszpecséttel, a okleveleiket
pedig kenderkócon ólompecsét
- a bullák vagy ólom vagy arany és ezüst
- a pápák mellett Bizánc a fő ólom használó
- az ezüst szintén főként Bizánc, máshol ritka főleg
mediterrán területen
- aranypecsét mindenhol használatos, de csak a fontos
iratokon
- az ólom pecsét mindig tömör, az arany pecsét vagy
belül üreges vázas vagy ólom aranybevonattal, ritka
a tiszta arany
- aranybullák – bulla aurea
o a 4 legfontosabb
o 1222 – Aranybulla – nem maradt fenn
egyik sem (7db)
o 1231 – újítás – fenn
o 1267 – IV. Béla – Aranybulla szintén
o 1351 – Nagy Lajos törvényei
- 1193 a első fennmaradt aranypecsét
A pecsét alakja
- változatos alakok
- leggyakoribb a kerek
- mandorla alakú pecsét – (mandula régi alakja) –
ovális a második leggyakoribb
- a méretük változó
- gyűrű – 2 cm – kerek
- felségpecsét – 13-15 cm – cipópecsét
- sokszor fordul elő pajzs alakú pecsét – a pecsét és
címer közeli ábrázolása miatt
- sokszög alakúak is gyakoriak – hat és nyolcszög
- érdekességek:
- szív, lóhere, négyzet alakú pecsétek
A Pecsét felerősítési módjai:
- függ a pecsét anyagáttól, az oklevél anyagáttól, az
irat céljától, funkciójától
- a pecsét anyaga: a fémpecsétnek van súlya ezért
erős anyagra, függesztéssel lehet rárakni
- pergamenre írtak és visszahajtották többször
- az örökérvényű irat akkor függőpecsét
- rányomott pecsét – viaszpecsét – a forró viasz
rácsorgatják az anyagra és dermedés közben
rányomják a pecsétet
- átnyomott pecsét – az íróanyagban csinálnak egy
bevágást és visszahajtják a sarkokat, és ebbe a
lyukba folyatják az anyagot, lehet két oldalon
pecsételni
- befüggesztett pecsét – látszatra köztes állapot a
függő és a rányomott közt, közvetlenül a plicatura
fölé folyatott anyaggal készül
- lecsüngő pecsét / pergamenfarkú pecsét –
- a pergamen anyagából kivágnak két darabot hogy
lefelé az egy sáv alakuljon ki, erre pecsételtek
- vannak sigillum simplex – egyoldalú és sigillum
duplex – kétoldalú pecsétek
- kétoldalú függő és átnyomott esetén használható
- II. Andrástól vannak kétoldalú pecsétek,
- az uralkodói pecsétek, lehetnek arcképek,
mellképek, vagy trónképek (trónon ülő uralkodó)
- jellemző hogy szöveg és kép együtt járnak
- változatosak a pecsétképek – megvannak a divatjai,
lovagkorban – lovas pecsétek
- egyházi pecsétek – védőszent alakja a pecséten, vagy
szimbolika a védőszenthez
- a városi pecséteken épületek – torony, bástya,
városfal
- minden pecséttulajdonos egyedi ábrázolásra
törekedet, gyakran találkozik a pecsétkép és a
címerkép mivel egymásra hatva terjedtek
- stilizált ábrázolások, de odafigyeltek, hogy ne
lehessen könnyen hamisítani, pl. trónképeknél a
kárpit mintája
- híres hamisító János deák – Turóc és Liptó
megyékben hamisított, úgy oldották, meg hogy a
nádornak 2 hónapra oda kellett költöznie és előző
200 év iratait kellet átnézetnie
- új pecsét nyomása, ha kiderül a hamisítás, elkopik a
pecsét, pecsét elvesztése esetén
- 3 híres elvesztés
o muhi csata – esztergomi érsek meghalt, a
tatárok elvették a pecsétet
o 1330 – havasalföldi hadjárat, román
orvtámadás, a pecsétőr meghal, elvész a
pecsét, új pecsétet vésett
o 1363 – Nagy Lajos, Ozorai hadjárat, az
érsek sátrából ellopták a pecsétet, nem
újraírás, hanem záradékszöveggel
erősítették meg, és új 2. pecsét az
iratokra
- királyi pecsétek
o királyi nagy pecsét – országpecsét –
kettős pecsét
o ezt teszik rá a legfontosabb uralkodó
döntések
o a királyi tanács döntéseinek iratai
o gyűrűs pecsét – sigillum anilate
o királynál van mindig
o általános használat
- differenciálódás az Anjouk alatt
- megjelenik a titkos pecsét – sigillum secrete
- bizalmas természetű ügyek
- nem nyilvánosság előtt intézet ügyek
- melléjük egy kancellária tagozat majd a titkos
kancellária alakul ki
- szintén megjelenik a királyi középpecsét - sigillum
mediocre
- a királyi kápolna használja
- utolsó királyi megjelenő pecsét V. Hb. István
- önálló bírói pecsét – sigillum judicacale
- a bírói sárga a többi vörös
- a korai időkben minden pecsét autentikus később
szűkül
17
- autencitás: feltétlen jogerővel bír a pecsét, kötelező
elfogadni mert jogerőt ad
- a királyi pecsét, valamint a hiteles helyek pecsétjei
autentikusak
- az esztergomi érsek pecsétje csak egyházi
eszközökben autentikus, de azon kívül nincs hatálya
- ellenpecsét (contra sigillum) – pecsét felhasználási
mód, speciális lehetőség, ellenőrzés céljával
felhasznált pecsét, láttamozó pecsét, akkor
használják mikor fokozott figyelem kísér egy
kibocsátását, ezt újra be kell mutatni, a pecsétbe,
kerül egy újabb kisebb pecsét
- Magyarországon II. András 1220-tól, korlátozott
királyi hatalom (fiával megosztva),
- gyámpecsét: gyámolító pecsét, akkor használják, ha
az iratban foglaltak teljesítése nem csak a
kibocsájtón múlik, pl: rendiség időszakában – király
és rendek, nemzetközi szerződések, mindig sok
pecsétet jelent,
- pl.: 1328 Brucki béke – I. Károly legyőzi a
Habsburgokat, a királyok és az országaik fő emberei
is lepecsételik az iratot
- Magyarországon pecséthasználat
- 11-12sz. királyi pecsétek hegemóniája
- 12-13.sz fordulójától megjelenek a hivatali pecsétek,
kialakul a hatósági pecséthasználat, általánossá válik
a pecséthasználat, dinasztia tagok, hivatalok,
kiváltságolt területek, városi, megyei pecsétek,
- 13. századtól megpecsételetlen iratokat egyre
kevésbé majd nem fogadják el
- 1353 – megritkítja Nagy Lajos a hiteles helyeket,
bekéreti a pecséteket, a kis konventeket megszűnteti
- 14. sz. – mezővárosi pecséthasználat,
- 15. századtól, ispántól függetlenedő megyei pecsétek
- 16. sz. – kiterjedt pecséthasználat, szűk
autentikusság
7 Címertan
- heraldika
- címerek vizsgálatával foglakozó segédtudomány
- a kérdések: a címeralkotás, címerábrázolás,
címerleírás, címerjog, címerhasználat története,
címerszimbolika
- érintkezik a pecséttan, numizmatika, oklevéltan
(armális – címeradományozó), jelvénytan –
insidnilógia, erős kapcsolata a geneológiával, segít a
rokoni kapcsolatok felkutatásban, a köztörténettel is
szoros kapcsolat – hatalmi ambíciók, törekvéseket
reprezentál,
- Európában a 11.-12. századtól terjed el,
Magyarországon a keresztes hadjáratoktól, utánzási
divat 13. századtól, általános a 14. századtól,
- herold szóból ered – német nyelvben fegyvernök,
pajzstartó
- a tornajátékok szolgálók, itt egyre fontosabbá válik
az azonosíthatóság  címerhasználat
- jogokhoz kötik a használatot,
- heroldoknál halmozódik fel a címerekről a tudás, a
használatuk, rangjelzésük,
- címerkönyvek jönnek létre, ellenőrzik a
címerhasználatot, és tartják fenn a jogrendet
- Zsigmond korból van először ismeret heroldról a
királyi udvarban, utána csak a 18. századtól
- Ny-Európában lesz kiterjedt öltözetben lovagló
- def.: meghatározott alapelvek és szabályok szerint majom
szerkesztett pajzs alakú jelkép, amelyet magánosok - szerkezeti
és különböző közösségek (ország, tartomány, megye, o egyszerű
család, céh) sajátos állandó jelvényként jog szerint  egy pajzson egy címerkép
használnak. o összetett
- kiemelendő hogy pajzs alakú, csak akkor címer  egy pajzson a pajzsmező
- ha nem pajzs alakú, akkor jelvénytan darabokra vágásával több
- állandó úgy hogy örökletes, minél régebbi annál címer
nagyobb tekintélyű  de lehet teljesen egyforma
- újlatin nyelvek – arma változatai méretű pajzsok valamilyen
- német – wappen geometriai formában
- magyarban a címer szó francia átvétel 1326-ban egy elhelyezni egymással
oklevélben y-nal címer szó van leírva, az Anjou  3 több pajzsból már lehet
kiejtés miatt lesz ez az alakja címerkoszorút vagy
- minden nyelvben a fegyverhasználathoz kapcsolódik címergyűrűt alkotni
- a feltűnése kardon, sisakon, lótakarón, zászlón –  vagy nem egyforma méretű
azonosítás céljából pajzsokat egymásra pakolnak,
- először sisakon próbálkoztak, de aztán a pajzs  a belső pajzs – a szív pajzs vagy
nagyobb felülete és jobb láthatósága miatt az lesz a boglár pajzs
domináns  ha csak kettő van egymáson a
- kifejez: társadalmi státuszt fejez ki, közösséghez külső a nagy pajzs
tartozást, tulajdonhoz való kötödést, hatalmi  ha három van egymáson a
reprezentációt is középső a közép pajzs
- csoportosítás:  4-nél legnagyobb alappajzs, 2.
- sok féle csoportosítási rendszer nagypajzs v. öregpajzs, 3.
- két fontos csoportosítás középpajzs, a legbelső
- hagyományos és szerkezeti szívpajzs
o hagyományos
o két szempont Címeralkotás szabályai
o eredet - merev, stabil szabályok
 ősi címerek – nem tudjuk - pajzs alak
honnan ered, mikortól - sok formai lehetőség az alakra – változatos
 adományozott címerek – geometriai formák – kerek, háromszög, rombusz,
pontosan tudjuk mikortól, és ki hosszú pajzs (alja kerekítet), kerektalpú pajzs (a
engedélyezte, kinek szokványos pajzs alak), csücskös talpú pajzsok,
 adományozásról tárcsapajzsok (egyik oldalt egy bevágás), barokk
oklevél keletkezik pajzs
 13. sz. csak - pajzsmező felosztása
szövegesen írják le, - 9 részre osztják fel
 15. századtól, 1405 - 2/7, 3/7, 2/7 a függőleges felosztás
első, – leírják, és le
is festik, először a
kép, majd az írás
 fantáziacímer – utólag
kitalálnak címert, és
tulajdonítanak valakinek, aki
még a használata előtt élt
o ábrázolt kép
 névcímerek – beszélő címerek,
a címer kép közvetlenül úttal a
tulajdonos nevére
 ilyen címer lehet a
foglalkozásra utaló
címer is – alúziv
címer
 tréfás vagy gúnycímerek
 pl: 1582 Gutai
család címere –
Bakkecskét lovagi

18
- -
- AC oldal – heraldikai jobb, BD oldal – heraldikai bal
- 1-4-7 – aranymáz, 2-5-8 – cölöphely, 3-6-9 –
ezüstmáz
- 2 – díszmező, 5 – boglárhelye
- 1-2-3 – pajzsfő, 4-5-6 – pajzsderék, 7-8-9 - pajzstalp
- a pajzs mezőben heraldikai borítás
- heraldika máz és heraldika bőrök
- máz két féle – fémek és színek
- a bőrök Magyarországon nem jellemzőek
- ritka, értékes szőrök alkalmazása Nyugaton
- fémek – arany és ezüst
- fémek színekkel való helyettesítése esetén az arany
sárga az ezüst az fehér
- az élő heraldika korában csak négy szín: vörös, zöld,
fekete, kék
- később a lazulással
- a színek elhelyezésére a borításnak van színkánon
- színre szín és fémre fém nem következhet
- a figurális ábrázolásoknál ez nem lehetséges
- a pajzsmező osztása során három féle módon
történhet
címerszimbolika
- ha függőlegesen osztják akkor hasítás
- ha vízszintesen osztják akkor vágás
- a ha ferde osztás akkor szelés / harántoszlás
- azt kell, mag adni hányszor osztok
- ha 1-1 vízszintes és függőleges osztás is van akkor
negyedelek
- ha átlósan futnak a vonalak, akkor haránt
negyedelésről van szó
a címer törés: ágakra bomló családoknál csak a főág viheti
- annak is jelentősége van, hogy páros v. páratlan
változatlanul tovább
számú osztás
a felfordított címer: a család kihalását jelenti
19
cölöp akkor képződik, ha két hasító vonal van és két
színalkalmazás, így a két szélső azonos színű ekkor
cölöpös címer
- több hasítás is lehetséges, de a két szélső azonos
színű kell lennie
- 1/6-os osztás karó, 1/12-os osztás szár
- vízszintes vágásnál, ha két vágással osztva két színt
használva középen pólyát hozok létre
- 1/6 csík, 1/12 fonák
- páratlan számú vágó vonalak esetén sávok
- pajzsmező ábrázolásai
- archaikus technika geometrikus formákat használ –
mesteralak v. heroldalak
- a figurális képi ábrázolás – azonosítható,
felismerhető alak
- egy vonal sem érheti el a pajzs szélét
- természetes dolog kerül bele – ember, medve,
domb, hegy,
- képzeletbeli – griff, sárkány, kétfejű sas,
- mesterséges - épület, fegyverzet
- biblikus tartalom – vallásos motívum, szimbólum,
jézus, keresztfa, isten báránya
- inkább a stilizált címerek Európában,
Magyarországon naturalista, fényképszerű
ábrázolások
- a címer részei:
- 3 elem
- főrész – pajzs (scutum / clipeux)
- sisak a sisakdísszel (galea crista) – sokféle lehet,
helyettesíthető koronával,
o vannak valóságos
o rang koronák – társadalmi státusz, leveles
koronák, gyöngyös koronák
o 5 nemes, 7 báró, 9 ?, 11 herceg
o egyháznál szintén, tetejére és bojtok
lógnak le oldalt jelezve a rangot
- címer kiegészítők
o pajzstartók lehetőségek
o valamilyen alakok őrzik a pajzsot
o lehet angyal, oroszlán, növényi formák
(babér, tölgy, búza), - kleamon
o címerszalag szokott futni a pajzs mellett –
devise – jelmondatok, bölcsesség
o tengerek a pajzs mögött,
o tengerészeknél kormány a pajzs mögött,
pápáknál kulcs
o címerpalást / címersátor – a korona alól
kibomló egész címert beborító védőtok
- fantáziamozgató
- történet mögé tétel
- jelentés hordozó
- hagyományt hordozó
- a modern címereknél kötelező a címer részek
jelentését értelmezni és rögzíteni alkotáskor
címer egyesítés: dinasztikus kapcsolattal létrejövő egyesített - a heraldikai bal – a kettős kereszt – először III.
címerek Bélánál, bizánci hatásra, pajzsba emelve IV, Béla
címerbővítés: hozzátesznek a címerhez, adomány, alatt,
területszerzés, igény miatt - először lebegő kettős kereszt,
igénycímer: ténylegesen nem birtokolt terület, de igény - 14. századtól 3 lóhere ív, ami dombokká majd
hegyekké alakul (Tátra, Mátra, Fátra)
- 13. sz. 3 ágú nyílt korona – krisztustövis koronájára
Magyarországi címerhasználat utal,
- 13. században tűnik fel - Árpár korban külön használt
- 14. századtól általános, és jogi szabályozás - vegyes háziak idején egyiket hol másikat egyesítették
- először arisztokrácia saját címerükkel
- településeknél a 14. századtól adományok - I. Jagelló Ulászló 1440-es években először egyesítik
- ősi címerek ratifikálása - még nem szent korona van rajta
- címeradományozás és nemesítés nem mindig - Mátyás visszalépés – saját címerhasználat
kapcsolódik össze - Habsburgok idején ingadozó használat
- 1918- volt címeradományozás - II. Mátyás először teszi fel a Szent Koronát
- 1950-1974 – tiltott a használat - II. József – 1780-as évektől – rögzül a mai formájában
- 19-20.században többször koronátlan
Történelmi címerünk és egyebek - 1848 Kossuth-címer
- összetett - 1989-től újra a klasszikus történeti címer lesz az
- heraldikai jobb – Árpádok családi címere, eredetileg állami címer, Kossuth-címer helyett
9 majd 7 sáv, eredetileg volt benne lépegető arany
oroszlán - a Rákosi korszak jelvénye nem címer
- a Kádárét pedig tervezték, címernek megfelelő

20