Keringési rendszer

Keringési rendszer felépítése:

• zárt keringési rendszer

• 2 vérkör: szív, artériák, hajszálerek, vénák

• nyirokkeringés, nyirok
 Verőerek (artériák)
• a szívből kilépő erek, a vért a szív felől egyre
távolabb szállítják
• pulzus: nyomáshullám a szívdobogás ütemében
• az érfal vastag, rugalmas, falában vastagabb
simaizom van
• érfal:
– belül egyrétegű laphám és belső rugalmas hártya
– középen rugalmas rostos kötőszövet és simaizom
– kívül lazarostos kötőszövet és zsírszövet
• keresztmetszetük kör alakú
• aorta: a legnagyobb átmérőjű verőér
 Gyűjtőerek (vénák)
• a szívbe belépő erek, a vért a szív felé szállítják
vissza
• fala vékonyabb, több a kötőszövet a
simaizomhoz képest, kevésbé rugalmas, de
tágulékonyabb
• keresztmetszete ovális, benne lassúbb a vér
áramlása, alacsonyabb a vérnyomás
• bennük zsebes billentyűk vannak, a vénákban
a vér egyirányú áramlását segítik
Artéria és véna km.
Értípusok viselkedése a térfogat - nyomás
változásánál
 Hajszálerek (kapillárisok)
• hajszálér:
– a kisartériák és a kisvénák között hálózatot hoznak
létre, zárják a keringési rendszert
– az artériák és vénák közötti érszakasz
– valódi kapilláris: nyílt vagy zárt
– artéria – véna kapilláris: állandóan nyitott,
simaizom - elemeket tartalmaz
• felépítés:
– főleg egyrétegű laphám, vékony érfal
– gyors tágulás, szűkülés, eredésénél kötőszöveti és
simaizomsejtek
 Hajszálerek működése:

– az anyagkicserélődést biztosítják, felületükön

gázok és a tápanyag diffúziója zajlik

– a vékony fal féligáteresztő hártyaként viselkedik,

belülről a vérplazma fehérjéi nem jutnak át

– a hajszálerek összkeresztmetszete nagy felületet

(kb. 6300 m2) eredményez, így benne csökken a
vérnyomás
– artériás vég:
• a vérnyomás értéke nagyobb, mint a plazmafehérjék
ozmózisos nyomása, a hajszálerekből kinyomódik a
szűrlet (nyirok)
• a fehérjék és a vér sejtes állománya az éren belül marad
– vénás vég:
• kicsi a vérnyomás, nagy az ozmotikus nyomás, emiatt
bekerülnek az érbe az anyagok (CO2, bomlástermékek,
víz, nyirok visszaáramlása)
• szövetek felöl a víz és salakanyag a hajszálerekbe
áramlik
– nagyobb molekulák a szövetnedv egy részével a
nyirokhajszálerekbe jutnak, így dinamikus
egyensúly alakul ki a szövetek és a vér között
Koszorúserek
• a szív táplálói
• indulásuk: az aorta zsebes billentyűinek
mélyedéséből
 Példák a kapillárisok szerepére a különböző
szervekben:
• a nefron (vesetestecske): a vese
kéregállományában egy hajszálerekből álló
érgomollyal kezdődik
• a bélbolyhok belsejében hajszálérhálózat és
vakon végződő nyirokkapilláris található
• az agyban a hajszálerek szűrőhatással védik a
sejteket az esetleges káros anyagoktól (vér -
agy gát)
• a szomszédos májsejtek között epekapillárisok
húzódnak, az epejáratokba jutnak
Emberi szív
 A szív:
• a tüdőfelek között, a középvonaltól balra, a
mellüregben, melyet a mellhártyák határolnak
• a bal tüdőfél csak két lebenyes, itt található a szív
• szöveti szerkezete:
– szívbelhártya:
• egyrétegű laphámréteg
• vékony kötőszövet
– szívizom
– kötőszövet
– hámréteg
• a szívet kívülről szívburok borítja, ami savós
folyadékot termel
• szív felépítése:
– szívburok, szívizom, szívbelhártya, üregek
– jobb pitvar, jobb kamra (izomzata vékonyabb),
– bal pitvar, bal kamra (vastagabb izomzat)
– a szív két oldalát a szívsövény (kötőszövetes
válaszfal) választja el
• szív és keringési rendszer működése:
– kis vérkör (tüdővérkör): jobb kamra – tüdőartéria
– tüdő (gázcsere) – tüdővéna – bal pitvar
– nagy vérkör (testvérkör): bal kamra – aorta,
artéria – hajszálerek (gázcsere) – vénák – jobb
pitvar
– magzati vérkeringés: a jobb és a bal pitvar vére
érintkezik az ovális ablakon át, a bal kamra aortája
a jobb kamra tüdőartériájával össze van kötve
(Botallo – vezeték)
– a jobb szívfélben széndioxidos, a bal szívfélben
oxigénes vér van
• szívciklus:
– összehúzódás (szisztolé): a kamrák vért nyomnak az
aortába, tüdőartériába
– elernyedés (diasztolé): a pitvarok vérrel telítődnek
meg a testből jövő vénákból, tüdővénából,
koszorúérből
– pihenés: a szív nem ingerelhető
• szívfrekvencia:
– a szív összehúzódásainak száma, a szervezet
viszonylagos nyugalmi állapotában: 72/perc
– az életkorral csökkenhet
– férfiaknál, sportolóknál kevesebb
– aktivitás, stressz hatására növekszik
• pulzustérfogat (verőtérfogat):
– a bal kamrából egy összehúzódással kilökött vér
térfogata, 70 cm3
• vérnyomás:
– a vérnek az érfalra kifejtett nyomása, átlagosan
120/70 Hgmm (szisztolés érték/diasztolés érték, a
kamra összehúzódott/elernyedt állapota, 16 - 11
KPa)
• a szív ingerképző, ingerületvezető rendszere:
– a szívnek saját ingerképző és ingerületvezető
rendszere van (automácia)
– ingerképző:
• a szinuszcsomó a jobb pitvar falában
• pitvarkamrai csomó
• ingerületvezetés
• His-köteg
• Tawara-szárak
• Purkinje-rostok (behálózzák a szívet)
• koszorúerek hálózata:
• szívet tápláló érhálózat,
• elzáródásuk okozza a szívinfarktust, amikor
a szívizomszövet kisebb-nagyobb területen
elhal,
• mert nem kap elegendő oxigént, tápanyagot
• billentyűrendszer:
– vitorlás billentyűk: pitvarok és a kamrák között
– zsebes billentyűk: az aorta és a tüdőartéria
kezdetén, a végtagok vénáiban
• pulzusmérés:
– erek lüktetése, jól kitapintható pl. a csuklónál,
ahol a verőér az orsócsontra ráfekszik, ill. a nyaki
verőéren
 EKG
• elektrokardiogramm: a szívizomrostok
összehúzódásának elektromos változásait
rögzítik
• a szívtájról, a csuklóról, a lábról
mikroáramokat vezetnek a műszerhez, ami
írókarjaival rögzíti a papíron a szívciklusok
diagramjait
• P – hullám, QRS – komplex, T – hullám
 Vérnyomásmérés:
• hagyományosan: egy felfújható
gumimandzsettával a felkaron elszorítják a vér
áramlásának útját
• a mandzsettában lévő levegő nyomását mérik,
amikor a könyökhajlatban nem hallható a pulzus
• lassan csökkentve a levegő nyomását egy olyan
nyomásérték érhető el, melynél a vér éppen
átpréselődik az elszorított éren (a pulzus hallható
lesz), ez a szisztolé
• tovább csökkentve a szorítás erősségét, egy
bizonyos értéknél a vér szabadon áramlik az
érben (a hang megszűnik), ez a kamra
elernyedésekor tapasztalható vérnyomásérték
(diasztolé)
 Vérnyomás szabályozása
• befolyásolja:
– a szívműködés (vegetatív idegrendszer, hormonhatás)
– szimpatikus hatás: adrenalin hatására a szívműködés
gyorsul, az erek tágulnak, a vérnyomás nő
– a nagy vérköri ellenállás: az erek összkeresztmetszete
– vese renin hormonja
– dinamikus állandóság
• a vérnyomás értéke a keringési rendszerben
fokozatosan csökken, a vér áramlási sebessége a
kapillárisokban a legkisebb, de a kapillárisoknak a
legnagyobb az összesített keresztmetszete
• a vér CO2 tartalma közvetlen jelzést küld a
nyúltagy érszűkítő központjának, ide érkezik az
aortaív falában lévő O2 – szintet jelző
kemoreceptorok jelzése is a bolygóidegen
keresztül
• válaszreakció: az erek simaizomzatának
összehúzódása, emiatt az ér szűkül, a vérnyomás
emelkedik
• ha a vérnyomás túl magas, az erek falában lévő
nyomásérzékelő receptorok a X. agyidegen jelzést
küldenek a nyúltagy érszűkítést gátló
központjának
• emiatt az erek simaizmai elernyednek, a
vérnyomás csökken
 Vérkeringés szabályozása:
• a szívműködés, a vérnyomás, a szervek
vérellátottságának, a vér összetevőinek
szabályozását jelenti
– idegi, hormonális hatások befolyásolják
– a véreloszlást a hipotalamusz szimpatikus vagy
paraszimpatikus központjának hatására minden
egyes szerv szimpatikus vagy paraszimpatikus
idege állítja be
• hipotalamusz:
– szimpatikus hatás: perctérfogat növelése
– paraszimpatikus hatás: perctérfogat csökkentése
A szívműködés és a vérnyomás szabályozása
• perctérfogat:
– a kamra által 1 perc alatt kilökött vér mennyisége
(szívfrekvencia x pulzustérfogat), 5 l/perc
– munkavégzéskor mind a pulzus, mind a
perctérfogat jelentősen nőhet
• vérnyomást növeli:
– a perctérfogat növelése, az erek szűkülése
(nyúltvelői érszűkítő központ)
• keringési perctérfogat:
– pulzustérfogat x pulzusszám (72 x 80 ml, = 5760
ml, több mint öt liter)
 A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója:
• az emberben a keringő vér mennyisége
állandó, kb. 5 dm3
• ha kiszámítjuk az egyes szervek közötti
perctérfogat – megoszlást, akkor látható, hogy
ha valahol növekszik az egy perc alatt átfolyó
vér mennyisége, akkor máshol ezzel a
mennyiséggel csökken
• perctérfogat = pulzusszám x pulzustérfogat =
70 x 70 cm3 = kb. 5 dm3
Véreloszlás a nagy vérkörben
Az érrendszer elemei
A nagy vérkör nyomásváltozásai
A keringési rendszer betegségei,
egészségvédelme
• visszértágulat:
– a vénák fala kevésbé rugalmas, a vér nyomása
tágítja az ereket, ami elváltozást okoz pl. az alsó
végtagon: a billentyűk nem záródnak, erekben
lelassul a keringés
– megelőzés: sok mozgás, séta, állómunka
elkerülése
• érelmeszesedés:
– lerakódások az érfalban, az artériák szűkülnek,
emelkedik a vérnyomás
– az érfal rugalmassága csökken
– oka: a koleszterin – anyagcsere zavara
– a HDL koleszterin csökkenti az érelmeszesedés
kockázatát, az LDL – koleszterin viszont növeli
• szívinfarktus:
– a szívizomszövet elhalása a koszorúerek elzáródása
miatt
– kialakulásának okai: elhízás, magas vérnyomás,
magas vérzsírtartalom, dohányzás
– megelőzés: alacsony zsírtartalmú tejtermékek,
fehér húsok fogyasztása, dohányzás mellőzése,
stresszmentes környezet
• trombózis:
– az erekben a véralvadás zavara miatt vérrög alakul
ki, mely akadályozza a vér áramlását
– megelőzés: testmozgás, dohányzás mellőzése,
állati eredetű zsír helyett növényi olaj fogyasztása
• embólia:
– az alvadt vérrögöt a vér elszállítja a keletkezés
helyéről
– beékelődik az érpálya valamely szakaszába, és
elzáródást okoz (pl. szívben, tüdőben, az agyban)
• szívritmuszavar (aritmia):
– a szívverések ütemének eltérése a szabályos
időtartamtól
– a bőr alá ültetett és a szívbe bevezetett elemes
ritmuskeltő berendezéssel (pacemaker) lehet
kezelni
• vérnyomás-ingadozás:
– a vérnyomás gyakran eltér a normális értéktől, erős
fizikai megterhelés, idegesség hatására a vérnyomás
emelkedhet
• alacsony vérnyomás:
– következményei: szédülés, fejfájás, ájulás
• magas vérnyomás (hipertónia):
– sokféle oka lehet, pl. a sok konyhasóbevitel
– hatására szervi elváltozások, érelmeszesedés,
agyvérzés, koszorúér - rendellenesség, infarktus
alakulhat ki
• vérzés:
– kiváltója: külső erőhatásra az erek megsérülnek
– lehet: külső vérzés - belső vérzés
– vérzéscsillapítás:
• sérült leültetése, lefektetése, vérző testtáj szívnél
magasabbra emelése, szorító ruhadarabok meglazítása,
eltávolítása, seb megtisztítása, bekötözése
• külső vérzés:
– a felszínre futó erek sérülnek, a vér a külvilágba
folyik
– hajszáleres vérzés
• tünetei: vér színe világospiros, szivárog
• kezelése: a seb megtisztítása, fedőkötés
– gyűjtőeres (vénás) vérzés
• tünetei: sötétvörös árnyalatú a vér, egyenletesen,
patakszerűen folyik
• kezelése: nyomókötés
– ütőeres (artériás) vérzés
• tünetei: élénkpiros színű vér, nagy nyomással
lüktetve, spriccelve tör elő a sebből
• kezelése: a vérzéscsillapítást azonnal el kell
kezdeni, mert elvérzést okozhat
• a sebbe steril gézlapot kell benyomni, több
rétegben, körkörös kötés, feszes rögzítés
• végső esetben a nyomáspontokon az ütőér
elnyomása
• az artériás nyomókötés felhelyezése után a
nyomás lazítható
• belső vérzés
– a vér nem folyik ki a testből, de a keringési
rendszerből elvész
– következmény: életveszély, a sérültet kórházba kell
szállítani