Óhaj

Magos égen száll a sólyom,

S vele száll a sóhajom:
Istenem, de szép is lenne,
Ha teljesülne óhajom!

Nem volna több világégés,

Harag, düh és félelem,
A Szent Istent, s az Égkirálynőt
Én csak ezért kérlelem.

Hozzák le a Szeretetet,
És árasszák az Emberre,
Hogy belőlünk harmónia
Sugározzék mindenre.

Gondolatunk Fényes legyen,

S vágyak szárnyán röppenjen,
Hogy Világunkban mindenhol
Sok-sok csoda történjen!

Ne legyen több nélkülözés,

Hisz értelme annak nincs.
Ha egymással sírni tudunk,
Vagy vigadni,AZ a Kincs!

Értelmetlen háborúkkal
világunkat feldúlni,
S a sok csodát, mi körülvesz,
Nem látni, vagy megunni.

Bántjuk, tépjük az AnyaFöldet,

Mert úgy hisszük Ő nem érez,
S eltiporjuk a sok csodát,
Amit nyújt a Természet.

Állj meg Ember, Isten Fia!

Csak egy percre nézz körül,
Sa Természet, mely körülvesz,
Már ennek is megörül.

Lásd a fákat, madarakat,

S a Föld egyéb lényeit,
Nap sugarát, Tenger vizét,
A Hold s csillagok fényeit.

Nézd egy percig szeretettel,

Mi körül vesz, s éltet ad,
Kísérj mindent figyelemmel,
Hogy megérthesd, EZ MIND TE VAGY!

Te vagy a Vágy, mely megszületett

Istenben az elején,
1. oldal
 Óhaj
S mely formát öltve, s leszületve
Jár a Csodák Mezején.

Érted lett ez megteremtve,

Hogy érezz, szeress, tapasztalj!
Hogy tudást gyüjts, és azt megoszthasd
Az Isteni Tudattal.

Meg van minden képességed,

Hogy megtehesd, mit meg akarsz,
Mert itt minden Téged segít,
Hogy teremthess, és tapasztalj.

Ám bármit teszel e világban,

Sötétet vagy fényeset,
Tudd, hogy annak hozadékát
Te vagy az ki ízleled.

Ha segítesz bárki másnak,

A Létezés segít neked.
Jó tett helyében Jót várhatsz,
Ezt meséinkben megleled.

Mint ahogyan a gonosz tett is

Hozadékát megleli,
Legyen az bármely lény, vagy ember,
Büntetését elnyeri.

Hiszen a sorsodnak kovácsa,

Ne feledd! Te magad vagy,
Ám a sors elől, mit kovácsolsz,
Tudd, hogy soha nem futhatsz!

Ha ezt megérted, s megélted,

Sötétet s a Fényeset,
Teljesen más szemmel nézed,
S látod majd az életet.

Feladatod teljesíted,
S a kör immár bezárul,
S a Világ, mint egy nagy játszótér,
Előtted majd kitárul.

Megtanulod,s megérted
A helyét, sorát mindennek,
S értékeled mit munkádért
Neked nyújt a Természet.

S ha már tudod, hogyan csináld,

Hogy teremts tökéletest,
Talán Te is kapsz egy helyet,
Ahol mindezt megtehesd.
2. oldal
 Óhaj

S azt, hogy aztán hogyan tovább,

Nos... még én sem ismerem,
Hisz e játék borsát, savát
Én is még csak ízlelem. :)

Ám azt tudom, hogy a célunk

Mindent tudni s érteni,
És az Élet Iskoláján
A vizsgákat letenni.

De oda jutván, s megértvén

A Létezés Titkait,
Tudni fogjuk, mivár reánk,
S azt, hogy miért vagyunk itt.

És mikor már egyre többen

Vagyunk kik ide eljutunk,
És segítünk az embereknek,
Megosztjuk amit tudunk,
Boldog szívvel kémlelem már
Az égen a Sólyom testvért,
Mert tudom, hogy az sóhajommal
Az óhajom célba ért. :)

3. oldal