Kempelen Farkas

VAGY Wolfgangus Franciscus de Paula

Az igazi nagy szerelme mindig is a mechanika, a trükkös

szerkezetek voltak.

Kevés emberrel bánt el úgy az utókor, mint a jó öreg Kempelen Farkassal. Mindenki csak egy
játékra, egy tréfára gondol a neve hallatán. A sakkautomatára. Ami ráadásul nem is volt
automata, hiszen egy embert rejtettek a belsejébe. Gyakran emlegetik világcsalóként,
mutatványosként a nagy magyar polihisztort.
, Pozsonyban, nemesi családban. Iskoláit Pozsonyban kezdte, majd Győrben, Bécsben
folytatta, végül Rómában fejezte be. Tanult filozófiát, jogot, nem mellesleg matematikát,
fizikát, rézmetszést.  Mivel nem vetette fel a pénz, számos anyagi gondja, a nagy tudósok
ritkán milliárdosok, és ha mégis gazdagok, többnyire örökölték a vagyont. 1767-től, mint az
elnéptelenedett Bácska betelepítési kormánybiztosa működött, faluközösségeket szervezett,
selyemgyárat épített. Ekkoriban keltette fel az érdeklődését az emberi beszéd mechanikája.
1770-ben, világelsőként beszélőgépet épített. A gép kapcsán írt tanulmánya a modern
fonetikai kutatások megalapozója. De az akkoriban meglehetősen haszontalan mulatságnak
tartott beszélőgépen kívül számos más, hasznos szerkezetet is épített, nem ritkán olyanokat,
amelyek forradalmi újdonságoknak bizonyultak. Tervezett gőzkondenzátorral működő
gőzgépet csatornaépítésekhez, a gőzturbina őse is az ő nevéhez köthető. Kétszivattyús
vízemelőjével Buda vízellátásán javított, és ha már Budát említettem: a vár egyes részeit ő
építette újjá, ő tervezte a Várszínházat – a régi karmelita kolostort építette át színházzá. A
nevéhez fűződik még a nagyszombati egyetem Budára költöztetése is. Egy osztrák udvari
tanácsos kérésére, hogy segítsen vak lányának megtanulni az írást és olvasást, gépet
szerkesztett. Kéregpapírból kivágott, domború betűkkel maga tanította meg a leányt a betűk
felismerésére, majd egy különleges, kitapintható, domború billentyűkkel ellátott írógépet
segítségével a leány írhatott is. Így lett Paradis Mária Terézia a bécsi zongoraművésznő volt
az első csökkentlátó a világon, aki megtanult írni és olvasni. Kempelen sikere nyomán
kezdték a vakokat speciális segédeszközökkel tanítani. A már említett mechanikus
beszélőgépet is eredetileg azért kezdte fejleszteni, hogy a süketnémák, vagy a beszédben
valamiért korlátozott emberek is tudjanak közérthetően kommunikálni. Ő maga talán ezt a
találmányát tartotta a legfontosabbnak, ebbe fektette a legtöbb munkát. A gép a korabeli
leírások szerint tisztán és érthetően ejtett ki minden hangot, szót. Valószínűleg ebben a
szerkezetben tisztelhetjük a mai szintetizátorok egyik, ha nem a legfontosabb ősét. A
pozsonyi vár vízvezeték rendszere és a híres schönbrunni szökőkutak is az ő munkásságának
köszönhetők. Még a himlőben megbetegedett Mária Teréziának is épített mozgatható
betegágyat. I. Ferenc ezt azzal „hálálta” meg neki, hogy jakobinus kapcsolataira hivatkozva
megszüntette járadékát. Költészettel is foglalkozott a nagy magyar polihisztor. Szegényen halt
meg, Bécsben, 1804. március 26-án
„A boldogsághoz nem kell sok biz'ám,
Sőt nagyon kevés, kettő kell csupán:
A kenyér és a lélek nyugalma.
A munka adja meg a napi kenyeret,
S ki uralkodik vágyai felett,
Lelkének nyugalmát megtarthatja.”

„A sakkautomata”
Paradis Mária egy levelének részlete – a levél a Kempelen-féle gépen készült
Korabeli ábrázolás a beszélőgépről