Emlékeztető

Az augusztus 27-i iskolavezetői találkozóról.

Megjelent 43 fő (zömében iskolavezetők, néhány tulajdonos és pár oktató).

Fontosabb témák, amik megbeszélésre kerültek.

1. ÁFA törvény

Az ÁFA törvény 2020. január 1-től így szól:

„Mentes az adó alól a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott bejelentés birtokában és jogszabály alapján
szervezett oktatás vagy képzés.”

Tehát ez alapján az adómentesség – amit valamikor tárgyi adómentességnek neveztünk – csak akkor él a
járművezető-képzés esetében, ha mindkét feltétel teljesül. Azaz, jogszabály rögzíti (ez a mi esetünkben a
Közlekedési Törvény, a kormányrendelet és az 24-es miniszteri rendelet), ezen felül a felnőttképzésről szóló
törvényben meghatározottaknak megfelelően a képző szerv bejelentkezetett.

Mivel a felnőttképzési törvény alapján szeptember 1-ig kell bejelentkezni, ezért az, aki ezt még nem tette meg, ezen
időpont után a képzési díjakra 27%-os ÁFA-t kell számolnia.

Az oktatókra alaphelyzetben ez nem érvényes, amennyiben csak az iskolával állnak valamilyen szerződéses
jogviszonyban, és alanyi adómentesek. Ha nem alanyi adómentesek, vagy átléphetik az évi 12 milliót, akkor viszont
érdemes bejelentkezniük.

Az ÁFA törvény alapján (mivel nem jogszabályban előírt) hiába jelentkezik be a képzőszerv vagy az oktató a
felnőttképzésbe, a gyakorló vezetés, és az elsősegélynyújtási képzés ÁFA-s.

Ezt viszont olyan módon lehet megoldani, hogy a járművezető képzés díjaiba be kell építeni az eü. tanfolyam díját, és
a teljes járművezető képzésről kell számlát adni. Ezt egyébként a felnőttképzési jogszabályok meg is erősítik, hiszen ez
szerepel benne:

„A felnőttképző a képzési díjat egy összegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a
felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthat
meg a képzésben részt vevő személy terhére.”

2. Felnőttképzési törvény

A Felnőttképzési Törvényben leírtak az autósiskolákra is érvényesek, azzal a megjegyzéssel, hogy engedélyt nem
kell kérni, de bejelentési kötelezettség fennáll.

Hangsúlyoztuk, hogy az ITM képzési engedélye nem váltja ki a bejelentési kötelezettséget. Ugyanakkor itt még
tovább egyeztetések szükségesek, hiszen a felnőttképzési törvényben ez a mondat szerepel:
Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére e törvényt a
jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. De a bejelentési kötelezettséget nem zárható ki és az
adatszolgáltatási kötelezettség tartalma nem szűkíthető.

Ezért a jogszabályban meghatározott eltérések pontosítása mind az ITM felé, mind a felnőttképzési hatóság felé
minél hamarabb szükséges.

Amit a találkozón meghívott felnőttképzési szakértő is megerősített, és a jogszabályok soraiból is kiolvasható:

Az alábbi képzések kizárólag bejelentés alapján végezhetők:

• Közúti járművezetők képzése

• A közúti közlekedési szakemberek képzése
• Közúti elsősegélynyújtó tanfolyam
• Jogosítványosok gyakorló vezetése

A felnőttképzési jogszabályokban meghatározottak alapján a bejelentett autósiskolák kötelezettsége:

Nem kell:

• Képzési program
• Előzetes tudásmérés
• Minőségirányítási rendszer
• Kötelező tanúsítvány kiállítása
• Vagyoni biztosíték
• Szakmai vezető

Ezek csak engedélyezés esetén szükségesek (bejelentés esetén nem).

Ami viszont kell:

• Felnőttképzési szerződést kell kötni.

Az eddig használt tanulói szerződéseket a következő adatokkal kell kiegészíteni (ha eddig nem szerepelt benne):

1. a képzés megnevezését és óraszáma,

2. a képzés
-- év, hónap, nap szerinti kezdési és befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás
beszámítását,
-- a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével - haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését,
3. a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,
4. a képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének módját, valamint ha a képzéshez jogszabályban
meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára bocsátás feltételeit
5. a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket,
6. a képzési díj - ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére a
felnőttképző jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javító- és pótlóvizsga díjának - mértékét és fizetésének
módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés
megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését
7. a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését
8. a képzés keretében nyújtott ösztöndíj mértékét és folyósításának feltételeit
9. a képzésben részt vevő személy és a felnőttképző szerződésszegésének következményeit.
Nyilván ezeket értelemszerűen kell megszerkeszteni, tehát például a mi szakmánkban a 7.-8. pontra ebben a
formában, így nem lesz szükség. Illetve a 3. 4. 5. pont esetén a feltételeket a szakmai rendeletekben leírtaknak
megfelelően kell meghatározni.

• Nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartandó adatok nagy része megfelel a jelenleg is bekért tanulói adatoknak. Amivel ki kell egészíteni:

• társadalombiztosítási azonosító jel,

• adóazonosító jel,
• a képzésben részt vevő személy végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-
ismeretével kapcsolatos adatok (ezt még pontosítanunk kell, hogy a mi esetünkben mit takar.)

A törvény alapján a tanuló személyes adatait az iskolában rögzíteni kell, de a tanuló megtilthatja a természetes
személyazonosító adatai, elektronikus levelezési címe, adóazonosító jele továbbítását az adatszolgáltató
rendszerbe.

Ennek a legbiztosabb módja, ha a szerződésbe belekerül egy ilyen mondat:

„A tanuló e szerződésben úgy nyilatkozik, hogy megtiltja személyes adatainak a felnőttképzési államigazgatási szerv
felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerébe történő továbbítását. Ennek lehetőségéről a megfelelő tájékoztatást
megkapta”

A nyilvántartásokat a felnőttképzési törvény alapján 8 évig kell tárolni, és kötelesek vagyunk azokat a felnőttképzést
ellenőrző hatóságnak bemutatni. (keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig)

• Nyilvántartási számot fel kell tüntetni

A törvény alapján a felnőttképzési nyilvántartás számot a képzési dokumentációban, a tevékenységével kapcsolatos

dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton
feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni kell.

Tehát a nyilvántartási számot rá kell írni a szerződésekre, az iskolai tájékoztatókra, a számlákra, és érdemes
kitenni a honlapokra is.

A nyilvántartási szám nem ugyanaz, mint az azonosító szám, amit a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos
beadványok kezelésénél láthatsz.

A nyilvántartási szám ilyen formátumú: B/2020/000180

• Adatszolgáltatási kötelezettség

A legtöbb vita és bizonytalanság ezzel kapcsolatos. Kezdeményeztünk egy pontosítást a felnőttképzési hatósággal.

Ami a jogszabályban áll:

A képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus
távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontját kell az adatszolgáltatás
keretében továbbítani, legkésőbb a képzés megkezdéséig, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az
adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig.

Illetve, ha nem tiltotta le, akkor a tanuló személyazonosító adatait, elektronikus levelezési címét, adóazonosító jelét.

Az E-Educatio Zrt. közben jelezte, hogy az E-tianon keresztül partner lesz az adatszolgáltatási kötelezettségek
teljesítésében. Az ezzel kapcsolatos pontosítások is folynak.
Egyébként szeptember 1-től várhatóan megjelenik a far.nive.hu oldalon az adatszolgáltatási felület, azon is sok
múlik, hogy ott milyen formában, milyen adatokat kérnek.

Ami lényeges, hogy várhatóan adatokat szolgáltatni csak elektronikusan kell, és a statisztikához szükséges
elemeket a rendszer önmaga generálja.

• Tanúsítvány

Kiadható, de nem kötelező. De, a résztvevő kérésére ki kell adni.

Ennek formája és tartalma szintén kérdőjeles a mi szakmánkban, de hasonló lehet, mint egy képzési igazolás.

Gyakorlati oktatók bejelentése

Ezzel kapcsolatban is elég sok vita volt. Ami biztos, hogy amennyiben a gyakorlati oktató az eddig rendszernek
megfelelően végez tevekénységet az autóiskola keretein belül, akkor nem beszélhetünk önállóan szervezett
oktatásról, tehát nem kell a bejelentési kötelezettségnek eleget tennie.

Amikor viszont érdemes bejelentkeznie:

• Ha önállóan szervez képzéseket – pl. jogosítványosoknak gyakorló órát, vagy KRESZ-oktatóként kihelyezett
képzéseket.
• Ha nem alanyi adómentes, vagy tervezi túllépni a 12 milliós küszöböt.
• Ha a tanulóval önálló gyakorlati oktatásra irányuló szerződést köt

Természetesen, ha egy oktató bejelentkezik, akkor nála is keletkeznek kötelezettségek. Tehát nyilvántartást kell
vezetni a tanulókról (ez megfelel a KAV-os nyilvántartásnak), a nyilvántartási számot meg kell jelenítenie az oktatási
dokumentumokon és a számlán. Illetve adatot kell szolgáltatnia, de ez még nem tiszta, hogy pontosan miről és
milyen formában. (Főleg, ha a tanuló megtiltja adatai továbbítását.)

3. KATA törvény

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényben január 1-től ez fog állni:

Ha a kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó
összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet.

Tehát az eddig megszokott rend szerint, ha az oktató egy autósiskolához számláz, akkor ezt éves szinten 3 millió
forintig teheti meg úgy, ahogy eddig. De ezen felül 40%-os adófizetési kötelezettsége keletkezik az iskolának.

Ha valaki ezt így csinálja, akkor ez azt jelenti, hogy éves 12 milliós számlázás mellett 3.6 millió adót kell az államnak
befizetni. Ez tanulókra vetítve kb. 1600 forintos óradíj emelést feltételez, úgy, hogy ebből az 1600 forintból sem az
iskola, sem az oktató nem részesedik.

Mivel az oktatás nem minősíthető bujtatott munkaviszonyban ezért megállapítottuk, hogy a jogszabály átdolgozása
az autósiskolák és oktatók munkáját ebben a formában akár el is lehetetleníti, így különböző jogszabályok által
megengedett, tehát szabályos megoldásokat érdemes alkalmazni.

A találkozón többször kihangsúlyoztuk, hogy az egyes iskolákban alkalmazott megoldások kizárólagos felelőse az
iskola tulajdonosa, illetve vezetője. Ezért érdemes a részleteket jogászokkal egyeztetni.
A tanácskozáson elhangzott négyféle módszer, illetve az egyes módszerekkel kapcsolatos megjegyzések, illetve
aggályok:

1. Az oktató nem egy, hanem több iskolának dolgozik.

(ami lehet pld. négy különböző iskola is, illetve egy iskola négy „aliskolája”)

Ebben az esetben az oktatók adó nélkül számlázhatnak iskolánkként 3-3 millió forintig.

A módszer hátránya:

Nagyon pontos nyilvántartást igényel, hogy amikor az oktató megközelíti a 3 milliós határt, akkor a nála lévő tanulók
a képzést folytatni tudják. „Aliskolák” esetében ez áthelyezéssel megoldható, több iskola esetén aggályos, mivel az
év vége felé kénytelen az oktató adott tanuló képzését szüneteltetni.

2. Az oktató ugyanúgy dolgozik és számláz az iskolának, mint eddig, de nem kisadózóként (KATA-sként)

Ebben az esetben bármilyen értékben számlázhat – bár 12 millió felett bejön az ÁFA törvény, ha nem jelentkezett be
felnőttképzőnek.

A bevételeivel szemben költségeket számolhat el, a maradványösszeg után éves szinten adót fizet.

A kérdés, hogy mennyi költséget tud elszámolni?

A költségtérítési számítási elvek alapján kb. 2- maximum 3 ezer forint egy óra alapköltsége, tehát egy 200 órás
hónapban még így is marad kb. 500 ezer forint, amit, ha nem költségel el, akkor adót kel utána fizetnie.

Viszont egyértelmű előny, a KATA-val szemben a korrekt bejelentés, nyugdíj, szolgálati évek stb.

Az is felmerült, hogy vajon etikai kérdéseket mennyire vet fel az, ha az iskola kijelenti, hogy kizárólag nem KATA-s
oktatóval hajlandó dolgozni.

3. Az oktató a tanulónak számlázza le a nála befizetett gyakorlati óradíjakat.

Ebben az esetben a „kifizető” a tanuló, tehát nincs veszélyben a 3 milliós határ.

A legtöbb vita ezzel kapcsolatban merült fel, elsősorban azért, mert a 24-es rögzíti, hogy „A képzés felelőse a képzési
engedéllyel rendelkező, a tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv iskolavezetője.”

Sokak szerint emiatt jogilag aggályos, hogy ebben az esetben köthet-e a gyakorlati oktató külön szolgáltatási
szerződést a tanulóval.

Erre javasoltuk azt, hogy érdemes ezt szakértő jogásszal megbeszélni. Akik már egyeztettek jogásszal azok zömében
azt mondták, hogy amennyiben ehhez van egy külön szolgáltatási szerződés, abban az esetben nem beszélhetünk
szabálytalanságról, természetes csak úgy, ha a gyakorlati képzés szakmai felelőségét továbbra is az iskola biztosítja.

Ugyanakkor érdemes megfelelő, jól képzett jogászt választani, mert olyanról számoltak be többen, hogy amennyiben
úgy ment oda a jogászhoz, hogy „ugye ez így szabálytalan”, akkor azt mondta, hogy igen, de ha úgy, hogy „ugye ez
nem szabálytalan”, akkor azt, hogy nem. Tehát a helyzet speciális volta miatt érdemes több síkon egyeztetni, a
lehetőségeket objektíven ismertetni. Hiszen a felelősség utána az iskolavezetőé, illetve a tulajdonosé.

Egyébként van, aki pont ez utóbbit hangsúlyozta ki, hogy az iskolában alkalmazott számviteli és gazdasági formák a
tulajdonosra tartoznak, a KAV és ITM által ellenőrizhető iskolavezetőket csak szakmai felelőségre tudják vonni.

4. Az oktató gyakorlati autósiskolaként működik és így számlázza ki a tanuló felé a gyakorlati órákat.

Amiben egyöntetű volt a vélemény, hogy ezen módszer esetén nem merül fel a szabálytalanság gyanúja, ha a tanuló
az oktatónál fizet, mivel a gyakorlati iskola képzési igazolással veszi át a tanulóit.

Ugyanakkor aggályos lehet, ha elindul egy tömeges iskolakiváltás, hiszen ezek a gyakorlati iskolák a jövőben már
önállóan is fognak tudni működni, aminek hosszabb távon piacátalakító hatása lehet.

A találkozó végén nagyon sok közös és kiscsoportos beszélgetés és vita alakult ki. A résztvevők a különböző
elszámolási módszerekről egyeztettek. Általában az érződött, hogy a saját maguk által jónak tartott lehetőség mellett
és a másik által választott ellen próbáltak érvelni.

Pont ezért érdemes mégegyszer kihangsúlyozni a találkozó alapfelvetését:

A jelenlévőknek a lehetséges módszerek megismerése mellett, az előnyök, hátrányok és aggályok mérlegelése

után önállóan kell kitalálniuk és kidolgozniuk az iskolájuk által alkalmazott elszámolási módszereket.

Budapest 2020. augusztus 29.

Akik felajánlották segítségüket:

Felnőttképzési témák:

Sulyok Tamás, felnőttképzési szakértő

+36209247992 tsulyok@gmail.com

Jogviszonyok, szerződések ügyében:

Dr. Propokovitsch László, ügyvéd

+36209994516 laszlo.prokopovitsch@prokopovitsch.hu

Köszönjük a részvételt!

Pető Attila Brunczvik Miklós

+36203306110 +36209231416