A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet

az általános iskola 9. osztálya számára

os
9.z t ály
C S O DÁ L
AT

S
O

TE
RM
É S ZE T
 TARTALOM

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

2. Az egyenes vonalú egyenletesen áltozó mozgás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
3. A szabadesés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
4. Vízszintes hajítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
5. Egyenletes körmozgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
6. Newton törvényei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
7. Newton II. törvénye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
8. A rugóerő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
9. Lendület, lendületmegmaradás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
10. Forgatónyomaték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
11. Hidrosztatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
12. Felületi feszültség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
13. Kapilláris jelenségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Szerző: Komáromy Mátyás

Lektor: Dr. Dőry István

Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 „A csodálatos természet”

című pályázat keretében
Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata
A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján
a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette
Szakmai vezető: Vámosi László szakértő
A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte:
Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely
Tördelő szerkesztő: Smohay Márton
Kiadás éve: 2014.
Példányszám: 38 db
Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Kaposvár, Kanizsai u. 19.

3
Fizika – 9. évfolyam
1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás
vizsgálata
Emlékeztető, gondolatébresztő
Egyenes vonalú egyenletes moz-
gásnak nevezzük, ha egy test
egyenlő időközök alatt egyenlő
utakat tesz meg egy egyenesen ha-
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
1. Azonos időközönként meg-
tett út
Csak tanári felügyelettel vé-
gezhető kísérlet!
Indítsd el a robot EVEM1A
programját! A robot a nyomó-
gomb megnyomására indul
el! Jelöld meg, hol tart a ro-
bot, amikor a hangjelzést adja!
Mérd meg, milyen messze van-
nak a jelölések az első jeltől!
Ismételd meg a mérést, de most
a robot EVEM1B programját
indítsd el!
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
4
A kísérlet leírása
ladva. A mozgás alatt megtett út és A definícióból következően test se-
az eltelt idő egyenesen ará- bessége ilyen mozgás során állan-
nyos egymással, tehát hányadosuk dó nagyságú és irányú.
állandó. Ez a test sebessége.
2. Azonos utak megtételéhez Hozzávalók
szükséges idő (eszközök,
Csak tanári felügyelettel vé-
anyagok)
gezhető kísérlet! • LEGO ro
bot
Tegyél jelzéseket egymástól 1 • stopper
méteres távolságra a szigete- • kréta
lőszalaggal! Az indulási hely • mérősza la
g
• szigetelő
az első jelzés előtt legalább 50 sza lag
cm legyen! Indítsd el a robot
EVEM2A programját! A robot
a nyomógomb megnyomására
indul el! Amikor az elkészített további hangjelzésekig! Ismé-
jelzéseken áthalad, hangot ad. teld meg a mérést, de
Indítsd el a stoppert, amikor a most a robot EVEM2B prog-
robot az első hangjelzést adja! ramját indítsd el!
Mérd meg mennyi idő telik el a
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1.) A zonos időközönként megtett út

Töltsd ki az alábbi táblázatot az EVEM1A illetve EVEM1B program esetén mért értékekkel!

1 időegység 2 időegység 3 időegység 4 időegység 5 időegység 6 időegység

1. mérés alatt
megtett út (dm)
2. mérés alatt
megtett út (dm)

A robot egyenlő időközök alatt, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . tett meg, tehát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

mozgást végez.

Ábrázold a megtett utat a hangjelzések függvényében! (a grafikon alul)

Mivel a grafikon képe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ezért megállapítható, hogy a megtett út és a megtételhez

szükséges idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Miért nem az indulási helytől mért távolságokat érdemes mérni és ábrázolni?

.......................................................................................................................

2.) Azonos utak megtételéhez szükséges idő

Töltsd ki az alábbi táblázatokat! A képlet segítségével számolj sebességeket is!

1. mérés (EVEM2A program)

út 1m 2m 3m 4m 5m
idő (s)
sebesség ( m/s)

2. mérés (EVEM2B program)

út 1m 2m 3m 4m 5m
idő (s)
sebesség ( m/s)

A robot egyenlő utakat, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . tett meg, tehát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .mozgást végez. A számolt adatokból az is látható, hogy az ilyen mozgás

során a test sebessége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Miért okozna problémát, ha az indulási hely az első jelzés lenne? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.......................................................................................................................
Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

5
Fizika – 9. évfolyam A kísérlet leírása

2. Az egyenes vonalú egyenletesen

változó mozgás
Emlékeztető, gondolatébresztő
Milyen mozgást végez egy álló
helyzetből induló robot?
Egyenes vonalú egyenletesen vál-
tozó mozgásnak nevezzük, ha egy
test egyenes pályán halad és se-
bessége egyenletesen változik. A
mozgás során a sebesség változás
egyenesen arányos az eltelt idővel,
azaz hányadosuk állandó. Ezt az
állandót a test gyorsulásának ne-
vezzük.
Ilyen mozgásnál a megtett út és az
eltelt idő négyzete egyenesen ará-
nyos – feltéve, hogy a test kezdő-
sebességgel nem rendelkezett. Az
arányból meghatározható a test
gyorsulása

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. Azonos időközönként meg- 2. A gyorsulás számértékének Hozzávalók

tett út
Csak tanári felügyelettel vé-
gezhető kísérlet!
Indítsd el a robot EVEVM1A
programját! Jelöld meg az in-
dulási pontot! A robot a nyo-
mógomb megnyomására indul
el! Jelöld meg, hol tart a robot,
amikor a hangjelzéseket adja!
Mérd meg, milyen messze van-
nak a jelölések az első jeltől!
Ismételd meg a mérést, de most
a robot EVEVM1B programját
indítsd el!
meghatározása (eszközök,
Csak tanári felügyelettel vé- anyagok )
gezhető kísérlet! • LEGO ro
bot
Indítsd el a robot EVEVM2A • stopper
programját! Jelöld meg az in- • szigetelő
sza lag
dulási pontot! A robot a nyomó- • mérősza la
g
gomb megnyomására indul el!
Tegyél jelöléseket a szigetelő
szalaggal az indulástól szá-
mított 20, 80, 180, 320 cm-re. Ismételd meg a mérést, de most
Amikor a robot áthalad a jel- a robot EVEVM2B programját
zéseken hangjelzést ad. Mérd indítsd el!
meg, mennyi idővel az indulás
után hallhatók a hangok!

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

6
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Azonos időközönként megtett út
Töltsd ki a táblázatot az EVEVM1A mérés adataival!
idő (t) 2s 4s 6s 8s 10 s
távolság (s)
idő négyzete (t2)
s/t2
Töltsd ki a táblázatot az EVEVM1B mérés adataival!
idő (t) 2s 4s 6s 8s 10 s
távolság (s)
idő négyzete (t2)
s/t2
Készíts út-idő grafikont (s-t) a robot mozgásáról, mindkét esetet ábrázold!

Az út-idő grafikonról látható, hogy a mozgás grafikonja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Függvény.

Látható, hogy a megtett út és az eltelt idő nem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .arányos egymással.

2.) A gyorsulás számértékének meghatározása

Rögzítsd táblázatban a mért adatokat!
Számold ki minden esetben az előzőek szerint a gyorsulást! Az EVEVM2A mérés eredményei:
távolság (s) 20 cm 80 cm 180 cm 320 cm
idő (t)
idő négyzete (t2)
s/t2
a
Az EVEVM2B mérés eredményei:
távolság (s) 20 cm 80 cm 180 cm 320 cm
idő (t)
idő négyzete (t2)
s/t2
a

Átlagold a kapott gyorsulás értékeket mindkét esetben!

A gyorsulás átlagos értéke az EVEVM2A mérés során: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A gyorsulás átlagos értéke az EVEVM2B mérés során: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

7
Fizika – 9. évfolyam A kísérlet leírása

3. A szabadesés
Emlékeztető, gondolatébresztő
Számtalanszor tapasztaljuk, hogy
ha elejtünk valamit lefelé indul
meg. Azt is észlelhetjük, hogy kez-
detben kisebb sebességgel zuhan, Kísérleteinkkel a szabadesés alap-
mint a becsapódáskor. Mik a pon- összefüggéseit szeretnénk feltár-
tos jellemzői ennek a mozgásnak? ni.

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. Szabadesés vizsgálata ejtő- 2. A nehézségi gyorsulás érté-

Hozzávalók
cső segítségével kének meghatározása fény-
(eszközök,
Csak tanári felügyelettel vé- kapuk segítségével anyagok )
gezhető kísérlet! Csak tanári felügyelettel vé-
• ejtőcső
Vizsgáld meg az ejtőcsőben ta- gezhető kísérlet! • szivatt y ú
lálható golyó és tollpihe mozgá- Szereld a fénykapukat az áll- • fotokapu
sát! Figyeld meg, melyik test ért ványra, minél messzebb egy- k
• adatg y űjt
le előbb! Szivattyúzd ki a leve- mástól! Mérd meg a távolsá- ő
• Bunsen-á
llvá ny
gőt a csőből, majd ismételd meg gukat! Kapcsold a kapukat az • műa nyag
golyó
a kísérletet! Figyeld meg most adatgyűjtőre (a felsőt az A be-
is, melyik ér le előbb! Hogyan menetre az alsót a B-re)! Ejtsd
változott a tollpihe mozgása? el a műanyag golyót pontosan
a felső fénykapunál! Ismételd lönbségét az adatgyűjtővel tu-
meg a mérést legalább három- dod meghatározni!)
szor! Végezd el a mérést más kaputá-
(A két kapun áthaladás időkü- volsággal is!

Szabadesés

8
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Szabadesés vizsgálata ejtőcső segítségével

Az ejtőcsőben a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .ért le hamarabb.

A levegő kiszivattyúzása után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .értek le a testek.

A különböző idejű leérkezésnek nem az az oka, hogy különbözik a testek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., hanem,

hogy a tollpihére ható közegellenállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., mint a vasgolyóra ható.

Milyen más kísérlettel tudnád ezt igazolni a szivattyú felhasználása nélkül?

2. A nehézségi gyorsulás értékének meghatározása fénykapuk segítségével

Határozd meg, adatgyűjtő segítségével, a fénykapukon áthaladás időpontját! A két időpont különbsége a sza-

badesés ideje. A fénykapuk távolsága az esési magasság.

Töltsd ki az alábbi táblázatot a mért, illetve az adatgyűjtő segítségével megállapított adatokkal!

esési magasság [m] esési idő [s]

1. mérés
2. mérés
3. mérés

Mivel szabadesés esetén teljesül, hogy , így a nehézségi gyorsulás mért értékeinek átlaga a mérés alapján:
.......................................................................................................................
Az eltérő kaputávolság során kapott adatokkal, az előbbiek szerint járj el!

esési magasság [m] esési idő [s]

1. mérés
2. mérés
3. mérés

A mérés alapján a nehézségi gyorsulás értéke: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Megegyezik-e a kapott értékek az irodalmi értékkel?

.......................................................................................................................

Ötlet: 2. kísérlet Dr. Dőry István alapján

9
Fizika – 9. évfolyam
4. Vízszintes hajítás
Emlékeztető, gondolatébresztő
Mekkora sebességgel tudunk el-
pöckölni egy kréta darabot? Erre a
kérdésre szeretnénk választ kapni
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
1. Lőwy-féle ejtőgép
Szereld össze az ejtőgépet, és rög-
zítsd benne a megfelelő módon a
golyókat! Fakalapáccsal üsd meg
a rögzítő lemezt, és figyeld meg, a
két egyszerre indított mozgást!
Végezd el legalább háromszor
a kísérletet, hogy biztos lehess
megfigyeléseid helyességében!
Mérd meg, milyen távol érkeztek
le a golyók egymástól!
2. Kézzel pöckölt kréta kezdőse-
bességének meghatározása
Vízszintes hajítás
10
A kísérlet leírása
valamilyen egyszerű kísérlet segít- elvét, melyet első kísérletünkben
ségével. A kísérletben felhasznál- a Lőwy-féle ejtőgép segítségével be
juk a mozgások függetlenségének is mutathatunk.
Helyezd a dobozt az asztalra úgy,
hogy a kísérlet közben ne moz- Hozzávalók
duljon el! Tedd a krétát a doboz (eszközök,
anyagok )
tetejének körülbelül a közepére!
Pöcköld meg a krétát az ujjaddal • Lőw y-féle
ejtőgép
olyan irányba, hogy a leeső kréta • golyók
• fa ka lapá
az asztalon hagyjon nyomot! Vé- cs
• kréta
gezd el a kísérletet, és mérd meg,
• doboz
milyen távol van a kréta nyoma a • mérősza la
doboz alsó szélétől! Mérd meg a g
doboz magasságát is!
Ismételd meg a kísérletet leg-
alább háromszor! Rögzítsd a
mért értékeket!
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Lőwy-féle ejtőgép

A kalapács ütés után az egyik golyó mozgása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., míg a másik golyó mozgása

...........................................

A két golyó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . dő alatt esik le. Kísérletünk eredményéből következik, hogy a

vízszintes hajítás függőlegesen egy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., vízszintesen pedig egy . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . mozgás összegeként is tekinthető.

Az erősebb kalapács ütés hatására a vízszintes hajítást végző test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kerül a szabadon

eső test becsapódási helyétől. Tehát az ütés mértéke csak a vízszintes kezdősebességet (vagyis a vízszintes,

egyenletes sebességű mozgást) befolyásolta, a függőleges, gyorsuló szabadesést nem.

2. Kézzel pöckölt kréta kezdősebességének meghatározása

A doboz magassága: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mivel a kréta függőlegesen szabadesést végez, ezért a hajítás

ideje a összefüggésből számolható, ahol h a doboz magassága, g a nehézségi gyorsulás.

Vízszintesen a kréta mozgása egyenes vonalú egyenletes mozgás lenne, ezért a kezdősebesség a össze-

függésből számítható ki. A mért adatokat rögzítsd táblázatba, és határozd meg belőlük a kezdősebességeket!

megtett távolság [s] mozgás ideje [s] kezdősebesség [m/s]

1. mérés

2. mérés

3. mérés

4. mérés

A mért kezdősebességek átlaga: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Miért nem célszerű a doboz széléről indítani a krétát?

.......................................................................................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.......................................................................................................................

Miért érdemesebb krétával végezni a kísérletet, mint más nagyobb testtel?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

11
Fizika – 9. évfolyam
5. Egyenletes körmozgás
Emlékeztető, gondolatébresztő
Hogyan mozognak az autógumi
pontjai, miközben az autó egyen-
letesen halad? Mik jellemzik a
körhintán ülő ember mozgását?
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
1. Periódusidő és fordulatszám
mérése
Határozd meg a lemezjátszó
korongjának periódusidejét!
Tegyél egy jól látható jelet a le-
mezjátszó korongjának szélére!
Mérd meg, hogy mennyi idő alatt
tesz meg 20 kört! Kapcsold át
a lemezjátszót másik fordulat-
számra! Ismételd meg a mérést
most is!
2. Szögsebesség meghatározása
Helyezd el a jelzést a középpont-
tól 10 cm-re! Mérd meg, mennyi
Egyenletes körmozgás
12
A kísérlet leírása
A nem egyenes vonalú mozgások a vizsgálata, hiszen a Föld Nap kö-
közül a mindennapi életben az rüli mozgását gyakran tekintjük
egyik leggyakoribb a körmozgás. egyenletes körmozgásnak.
Azért is fontos ennek a mozgásnak
idő alatt fordul a lemezjátszó Hozzávalók
korongja 10, 20, 30, 40 illetve 50
(eszközök,
kört! Végezd el a méréseket elté- anyagok )
rő fordulatszámon is!
• lemezjáts
Ismételd meg a mérést, de előtte zó
• stopper
helyezd át a jelzést úgy, hogy a • vona lzó
középponttól 5 cm-re legyen!
3. Kerületi sebesség meghatá-
rozása szükséges időt 10 kör méréséből
Határozd meg az egyenletes számítsd ki!
körmozgást végző test kerületi Legalább 3 különböző mérést vé-
sebességét! A megtett út meg- gezz!
határozásához mérd meg a kör-
pálya sugarát; a megtételhez
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Periódusidő és fordulatszám mérése
20 kör megtételéhez szükséges idő: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Egy kör megtételéhez szükséges idő a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ebben az esetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Egy másodperc alatt a körnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . részét
teszi meg a test, ez az érték a körmozgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A másik fordulatszámon:
20 kör megtételéhez szükséges idő: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .
a periódusidő: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .a fordulatszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A bakelit lemezjátszó esetén gyakran használták a 33-as és 45-ös fordulatszámú kifejezést. Milyen fordulatszámot jelent
ez pontosan?
Eltérnek-e a mért adatok ezektől a várt értékektől? Ha igen, mik lehetnek az eltérés okai?
2. Szögsebesség meghatározása
Az egységnyi idő alatt megtett szögelfordulás radiánban mért értéke a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .mérőszáma.
Mérési szempontból kedvezőbb, ha a szögelfordulásnak 1 kört vizsgálunk (360°, ami 2 π radiánban ), így a hozzátartozó
idő a periódusidő 10 cm-re a középponttól

Összes idő [s] Periódusidő [s] Szögsebesség [1/s]

10 kör
20 kör
30 kör
40 kör
50 kör
A kapott szögsebességek átlaga:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5 cm-re a középponttól
Összes idő [s] Periódus idő [s] Szögsebesség [1/s]
10 kör
20 kör
30 kör
40 kör
50 kör
A kapott szögsebességek átlaga:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
A mérések eredményéből megállapítható, hogy a szögsebesség a sugártól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3. Kerületi sebesség meghatározása
A mérési eredményeket írd a táblázatba!
sugár [m] megtett út [m] 20 kör megtételéhez szükséges idő [s] periódusidő [s]
1. mérés
2. mérés
3. mérés
A kerületi sebesség a megtett út (a kerület) és a periódusidő hányadosa.
megtett út [m] periódusidő [s] kerületi sebesség [m/s]
1. mérés
2. mérés
3. mérés
Ábrázold a kerületi sebességet a sugár függvényében! Milyen arányosság van a kerületi sebesség és a sugár között?

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján 13

Fizika – 9. évfolyam
6. Newton törvényei
Emlékeztető, gondolatébresztő
Fontosságuk miatt a mechanika
alaptörvényeinek is szokás ne-
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Newton I. törvénye
Csak tanári felügyelettel végez-
hető kísérlet!
Helyezz egy kiskocsit a légpárnás
sínre! Vizsgáld meg, mi történik a
kiskocsival, ha nem terheled!
Adj kezdősebességet a kocsinak,
és vizsgáld meg a mozgását! Fi-
gyeld meg, mi történik, ha a kis-
kocsi sín végén lévő rugónak üt-
közik!
2. Newton II. törvénye
A törvényt fontossága miatt egy
külön feladatlapon vizsgáljuk.
3. Newton III. törvénye
Csak tanári felügyelettel végez-
hető kísérlet!
Helyezz két egyforma kocsit a lég-
párnás sínre! Szerelj az egyikre
egy összenyomott állapotban rög-
Newton törvényei
14
A kísérlet leírása
vezni Newton törvényeit. Ezeket kísérleteinkkel.
a törvényeket szeretnénk igazolni
Hozzávalók
(eszközök,
zített rugót! A kocsiktól egyenlő anyagok )
távolságban helyezd el a fényka-
• lég pá rná
pukat! Oldd fel a rugón a rögzítést, s sín kiskoc
• csigá k siva l
és vizsgáld a fénykapukkal, mikor • fotocellá
s k ap
haladnak át a kocsik! • súlysoroza uk
Végezd el úgy is a kísérletet úgy, t
• fona l
hogy az egyik kocsi tömegét meg-
növeled!
4. Newton IV. törvénye
Csak tanári felügyelettel végez- Szereld fel a fénykapukat! Az
hető kísérlet! egyik kapu a kiindulási pontnál
Végezd el az 1. kísérletet úgy, hogy legyen a másik a haladási irány-
a kocsi két végére csigán átvetett ban, minél nagyobb távolságra az
fonalat raksz, a két fonalat egy- elsőtől! Mérd meg a kapuk távol-
egy súllyal terheled! ságát!
Végezd el a kísérletet két-két fel- Mérd meg, mennyi idő alatt teszi
akasztott súllyal is! meg a kocsi a két kapu közötti tá-
Végezd el a kísérletet úgy, hogy az volságot! Mérd meg a kocsi és a
egyik oldalra 2, míg a másikra 1 súlyok együttes tömegét!
testet függesztesz!
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Newton I. törvénye
Amikor a kocsi visszapattant a sín végén a rugó erővel hatott rá.

Amikor a kocsira vízszintes irányú erő nem hatott, akkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . volt, vagy . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . mozgást végzett. Ezt az állapotát megőrzi, amíg egy másik test (a rugó)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hatott rá és mozgásállapotát megváltoztatta.

Ez Newton I. törvénye, vagyis a tehetetlenség törvénye.

2. Newton II. törvénye

Külön feladatlapon.

3. Newton III. törvénye

Az azonos tömegű kocsik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .értek a fotocellához. A különböző tömegűek közül a . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . tömegű előbb ért oda, tehát nagyobb volt a . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha az egyik kocsi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hat a másik kocsira, akkor a másik kocsi is. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .hat az elsőre.

A két . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . nagyságú és . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . irányú. Az egyik erő az . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .kocsira, a másik erő a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kocsira hat.

Ez Newton III. törvénye, vagyis az erő–ellenerő törvénye.

4. Newton IV. törvénye

Amikor egy testre több erő is hat, és azok kiegyenlítik egymást, akkor mozgása olyan, mintha . . . . . . . . . . . . . . . . ..

rá erő. Ezt a tényt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . befolyásolja, az hogy mekkorák az egymást kiegyenlítő erők.

A fotocellák távolsága: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az út megtételéhez szükséges idő: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az együttes tömeg: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A gyorsító erők különbsége:. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A test gyorsulása a mért adatokból ..................................................................

Amikor a testre ható erők nem egyenlítik ki egymást, akkor a test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

mozgást végez. A test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .a testre ható erők . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . és a test

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hányadosa határozza meg.

Ez Newton IV. törvénye, vagyis a szuperpozíció elve.

Igazolja-e a mérés Newton IV. törvényét! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ha mérted külön feladatlapon Newton II. törvényét, akkor hasonlítsd össze az eredményeket!

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

15
Fizika – 9. évfolyam A kísérlet leírása

7. Newton II. törvénye

Emlékeztető, gondolatébresztő
A fizika egyik legalapvetőbb tétele ismert törvény azt tisztázza, hogy inkben mi is ezt kívánjuk megha-
Sir Isaac Newton nevéhez fűződik. mi a kapcsolat a testre ható erő és tározni.
A dinamika alapegyenlete néven is a test gyorsulása között. Kísérlete-

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. Az erő és gyorsulás kapcsolata Végezd el a mérést úgy, hogy a
Csak tanári felügyelettel vé- kocsiról az egyik súlyt átrakod a Hozzávalók
gezhető kísérlet! fonal végére! A kapuk távolságát (eszközök,
Légpárnás sínre helyezz kiskocsit, ne változtasd! Legalább három anyagok )
tegyél rá két súlyt! Csigán átvetett mérést végezz! Mérd meg erőmé- • lég pá rná
s sín kiskoc
fonál segítségével kösd össze a ko- rővel, mekkora súly gyorsította a csigáva l siva l,
csit egy harmadik súllyal! Figyelj rendszert! • súlysoroza
t
rá, hogy a súly ne érjen földet a Végezd el harmadszor is a mérést, • fotocellá
s kapu
vizsgálat végéig! Helyezz el két de mindhárom súlyt a fonalra • mérleg
fotocellás kaput a sínen, és mérd tedd! A kapuk távolságát ne vál- • erőmérő
meg a távolságukat! Ezen a sza- toztasd! Legalább három mérést
kaszon vizsgáljuk a mozgást. A fo- végezz! Mérd meg erőmérővel,
tocellás kapuk segítségével mérd mekkora súly gyorsította a kocsit! Végezd el újra az
meg, mennyi időre van szüksége Mérd meg a kocsi és a három súly 1. mérést, de a kiskocsi tömegét
a kiskocsinak az út megtételéhez, össztömegét! növeld meg! A kapuk távolsága is
úgy hogy a kiskocsi az első kapu- 2. A tömeg és a gyorsulás kap- egyezzen meg az előzővel!
tól indul! Legalább három mérést csolata Mérd meg a kocsi és a három súly
végezz! Mérd meg erőmérővel, Csak tanári felügyelettel vé- össztömegét!
mekkora súly gyorsította a kocsit! gezhető kísérlet!

Newton II. törvénye

16
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Az erő és gyorsulás kapcsolata
A mért adatokat foglald táblázatba! Számold ki a mért idők átlagát, és azt is írd a táblázatba!
1. mérés 2. mérés 3. mérés
gyorsító erő [N] mért idők átlaga [s]
az út megtételéhez szükséges idő [s]

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás során megtett út, ha nincs kezdősebesség, akkor az
alapján számolható. Átrendezve , tehát a gyorsulás értéke meghatározható.

fotocellák mért idők átlagának A gyorsító erő és a gyor-

gyorsító erő [N] gyorsulás [m/s2]
távolsága [m] négyzete [s2] sulás aránya [N/(m/s2)]

Ábrázold grafikonon a gyorsító erőt a gyorsulás függvényében! Milyen függvényt kaptál? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Milyen arányosság van a gyorsító erő és a gyorsulás között? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A függvény milyen jellemzője adja meg a gyorsító erő és a gyorsulás arányát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Hasonlítsd össze a kapott értékeket a mért tömeggel! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A tömeg és a gyorsulás kapcsolata

A mért adatokat foglald táblázatba! Számold ki a mért idők átlagát és azt is írd a táblázatba!
1. mérés 2. mérés 3. mérés
gyorsító erő [N] mért idők átlaga [s]
az út megtételéhez szükséges idő [s]

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás során megtett út, ha nincs kezdősebesség, akkor az
alapján számolható. Átrendezve , tehát a gyorsulás értéke meghatározható.

gyorsító erő [N] fotocellák távolsá- mért idők átlagának gyorsulás [m/s2] A gyorsító erő és a gyor-
ga [m] négyzete [s2] sulás aránya [N/(m/s2)]

Hasonlítsd össze a kapott értékeket a mért tömeggel!

1. feladat 2. feladat
gyorsító erő [N]
gyorsulás [m/s2] tömeg [kg] gyorsulás [m/s2] tömeg [kg]

Az 1. mérés adatait felhasználva, milyen összefüggés van a test tömege és gyorsulása között azonos erő esetén?
.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

17
Fizika – 9. évfolyam
8. A rugóerő
Emlékeztető, gondolatébresztő
A hétköznapokban sokfelé haszná-
lunk rugót, rugó van egy teherau-
tóban és egy golyóstollban.
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
1. Az erő és a megnyúlás kap-
csolata
Függessz fel egy rugót Bunsen-
állványra! Mérd meg a rugó
hosszát! Akassz rá 1 N, 2 N, 3
N, 4 N és 5 N nagyságú súlyt, és
mérd meg minden alkalommal a
rugó hosszát!
2. A rugó direkciós állandójá-
nak meghatározása
Végezd el az 1. mérést a két má-
sik rugóval is!
3. Azonos direkciós állandójú
rugók soros kapcsolása
Mérd meg, hogyan változik a
megnyúlás, ha azonos direkciós
állandójú rugókat egymás után
Rugóerő
18
A kísérlet leírása
Megnyúlásnak nevezzük a nyúj- összefüggés a megnyúlás és a rugót
tatlan rugó és a megnyújtott rugó nyújtó erő között?
hossza közötti különbséget. Van-e
kapcsolsz! Függessz fel egy ru- Hozzávalók
gót a Bunsen-állványra! Akassz (eszközök,
rá 2 N nagyságú súlyt! Mérd meg anyagok )
a rugó megnyúlását! • Bunsen-á
llvá ny dióva
Vedd le a súlyt és akassz a rugó • rugók l
végére egy, az előzővel megegye- • súlysoroza
t
ző hosszú és direkciós állandójú • vona lzó
rugót! Ismét akassz 2 N nagy-
ságú súlyt az alsó rugó aljára!
Mérd meg most is a rugó meg-
nyúlását! alá, hanem egymás mellé füg-
Végezd el a mérést 3 N, 4 N és 5 N geszted az állványra, a súlyt pe-
nagyságú súllyal is! dig a két rugóra együtt akaszd
fel! Végezd el a mérést 2 N, 3 N, 4
4. Azonos direkciós állandójú ru- N és 5 N nagyságú súllyal is!
gók párhuzamos kapcsolása
Végezd el az előző mérést úgy is,
hogy a két rugót nem egymás
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Az erő és a megnyúlás kapcsolata
Ábrázold a terhelések súlyának függvényében a rúgó megnyúlását!
Töltsd ki a táblázatot a mérési eredményekkel!
nyújtóerő megnyúlás [m] erő és megnyúlás hányadosa [N/m]
1N
2N
3N
4N
5N
Tehát a rugóra ható erő és a megnyúlása hányadosa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , azaz két mennyiség egy-

mással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2. A rugó direkciós állandójának meghatározása
Foglald táblázatba a második rugóval végzett mérés eredményeit is!
nyújtóerő megnyúlás [m] erő és megnyúlás hányadosa [N/m]
1N
2N
3N
4N
5N
A hányados most is . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , ezt az állandót . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .nevezzük.
3. Azonos direkciós állandójú rugók soros kapcsolása. Írd a táblázatba a kapott mérési eredményeket!
megnyúlás [m]
egy rugó két rugó
2N
3N
4N
5N

Azonos terhelés esetén, ha két egyforma rugót sorba kötünk, a megnyúlás a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .változik.

Azaz a rendszer eredő direkciós állandója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . változik.

4. Azonos direkciós állandójú rugók párhuzamos kapcsolása. Írd a táblázatba a kapott mérési eredményeket!
megnyúlás [m]
egy rugó két rugó
2N
3N
4N
5N

Azonos terhelés esetén, ha két egyforma rugót párhuzamosan kötünk, a megnyúlás a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

változik.
Azaz a rendszer eredő direkciós állandója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . változik.
Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján
19
 Fizika – 9. évfolyam A kísérlet leírása

9. Lendület, lendületmegmaradás
Emlékeztető, gondolatébresztő
Honnan állapítja meg a rendőrség
egy baleset során, ki mekkora se-
bességgel haladt az ütközés pilla-
natában?
Egy test tömegének és sebességé-
nek szorzatát a test lendületének
nevezzük. Ez a fizikai mennyiség
is vektormennyiség, vagyis a nagy-
sága mellett az iránya is jellemzi.
(Egy test lendületének iránya meg-
egyezik a sebességének irányával.)
A lendület megmaradó mennyiség,
azaz olyan rendszerben, melyre a
külső erők eredője nulla, a rend-
szer összes lendülete állandó.

Mit csinálj, mire figyelj?

1. Teljesen rugalmas ütközés zővel, hogy az ütközés teljesen egy rugó kissé nyomódjon össze.
Csak tanári felügyelettel vé- rugalmatlan legyen! Figyeld meg Égesd el az összekötő cérnát, s
gezhető kísérlet! a kocsik sebességét az ütközés figyeld meg, mekkora sebességgel
Ütköztess kocsikat légpárnás sí- után! Végezd el a kísérletet úgy, mozognak a kocsik!
nen! Olyan ütközőt használj, hogy ahogy az ütközés előtti sebessé-
az ütközés teljesen rugalmas le- geket és tömegeket az alábbi táb- Végezd el a kísérletet, úgy is, hogy
gyen! Figyeld meg a kocsik sebes- lázat mutatja! a rugó jobban összenyomódjon
ségét az ütközés után! Végezd el a a kocsik között! Végezd el
1. kocsi 1. kocsi 2. kocsi 2. kocsi
kísérletet úgy, ahogy az ütközés tömege sebes- tömege sebes- ismét a kísérletet, de most
előtti sebességeket és tömegeket sége sége különböző tömegű kocsikat
az alábbi táblázat mutatja! használva!
1. m v m 0
1. kocsi 1. kocsi 2. kocsi 2. kocsi 2. m v m –v
tömege sebes- tömege sebes-
3. m v 2m 0 Hozzávalók
sége sége
4. 2m v m 0 (e szközök, an
1. m v m 0 yagok)
2. m v m –v 3. A rakétahajtás elve • lég pá rná
3. m v 2m 0 Csak tanári felügyelettel vé- s sín
• kiskocsik
(2 d
4. 2m v m 0 gezhető kísérlet! • súlysoroza b)
t
A lendület-megmaradás tör- • ütközők (r
uga lmas és
2. Teljesen rugalmatlan ütközés vényén alapul a rakétahajtás. matla n ütkö ruga l-
zéshez)
Csak tanári felügyelettel vé- Szemléltesd kiskocsik segítsé- • cérna
gezhető kísérlet! gével, azaz kösd össze két azonos • g y ufa
Ütköztess kocsikat, olyan ütkö- tömegű kocsit úgy, hogy közöttük

Lendület, lendületmegmaradás

20
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Teljesen rugalmas ütközés
A légpárnás sínen mozgó kocsi súrlódása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , ezért teljesül az a feltétel, hogy a
rendszerre ható külső erők eredője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A feltétel teljesülése esetén pedig a rendszer . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . állandó. Teljesen rugalmas ütközés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . maradandó alakváltozás.
Ilyenkor a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .megmaradásán felül teljesül az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . megmaradása is.
Töltsd ki a táblázatot: add meg az ütközés utáni sebességeket az egyes esetekben!

1. kocsi tömege 1. kocsi sebessége 2. kocsi tömege 2. kocsi sebessége

1. m m
2. m m
3. m 2m
4. 2m m

Igazold a tapasztalatokat számítással is!
2. Teljesen rugalmatlan ütközés
Teljesen rugalmatlan ütközés esetén az ütköző testek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . és . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . sebességgel
mozognak tovább. Ilyenkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .maradandó alakváltozás.
Az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . nem marad meg az ütközés során csak a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . teljesül.
Töltsd ki a táblázatot: add meg az ütközés utáni sebességeket az egyes esetekben!

1. kocsi tömege 1. kocsi sebessége 2. kocsi tömege 2. kocsi sebessége

1. m m
2. m m
3. m 2m
4. 2m m

Igazold a tapasztalatokat számítással is!
3. A rakétahajtás elve
Ha egy rendszer álló helyzetben van, és a rendszer egy része elindul egy adott irányba, akkor a rendszer másik
része az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .mozdul el, mert ebben az esetben is teljesül a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Mivel
a rendszer összlendülete kezdetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . volt, így később sem lehet ettől eltérő. Ha mozgó
rendszer egy része az eredeti irányhoz képest ellentétesen kezd mozogni, akkor a rendszer többi része . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . .sebességgel mozog tovább. Ilyen módszerrel, olyan esetekben is változtatható a . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ahol más meghajtás (például a közegellenállás hiánya miatt) nem alkalmazható. Ilyen
helyszín például az . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ezekben az esetekben általában nagy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
kiáramló gáz hajtja előre a szerkezetet. A kiáramlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .változtatásával az irányváltoztatás
is megoldható.

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

21
Fizika – 9. évfolyam
10. Forgatónyomaték
Emlékeztető, gondolatébresztő
Miért könnyebb villáskulccsal el-
fordítani a csavart?
Az erő forgató hatását a forgatónyo-
Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)
1. Az erő és a forgatónyomaték
kapcsolata
Mérd meg rúgós erőmérő segít-
ségével, mekkora erővel tudsz
egyensúlyban (vízszintesen)
tartani egy kétkarú mérleget,
ha a másik karon 50 g-os, majd
100 g-os, illetve 200 g-os ter-
helést alkalmazol! Végezd el a
kísérletet különböző erőkarok
esetén, de mindkét oldalon azo-
nos erőkarokat használj! Figyelj
az erőmérő helyes használatára
(nem mindegy, hogy melyik fe-
lét akasztod a mérlegre)!
2. Az erőkar és a forgatónyo-
maték kapcsolata
Kétkarú mérleg egyik ágára te-
A forgatónyomaték
22
A kísérlet leírása
maték adja meg, ami az erő nagy- erővel érhetünk el azonos forgató-
ságának és az erőkarnak szorzata. nyomatékot. Ezt használják ki az
Az erőkar növelésével tehát kisebb egyszerű gépek.
gyél 50 g-os, majd 100 g-os, illet-
ve 200 g-os terhelést. Mekkora Hozzávalók
erővel tudsz egyensúlyt tartani,
(eszközök,
ha a másik karon az erőkar két- anyagok )
szeres? Végezd el a mérést fél- • kétka rú m
szeres erőkar esetén is! érleg (1 db)
• súlysoroza
t (1 db)
• kettős csi
ga
3. A forgatónyomatékok össze-
adódása
A kétkarú mérleg egyik szárát
50g-os súlyokkal terheld, de 4. Egyszerű gépek
úgy, hogy legyenek különböző Kettős csigával (egybeépített,
erőkarú terhelések. Nézd meg, közös tengelyű, különböző su-
mekkora erővel tudsz egyen- garú csigák) végezz méréseket!
súlyt létrehozni! Végezd el a Figyeld meg, hogyan aránylik
mérést más erőkar esetén is! egymáshoz a tartóerő és a te-
Végezz úgy is méréseket, hogy her súlya! Használj különböző
mindkét szárra teszel terhe- terheléseket!
lést!
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Az erő és a forgatónyomaték kapcsolata

Egyensúly esetén az óramutató járásával megegyező irányba forgató erő(k), és az ezzel ellentétes irányba for-
gató erő(k) forgatónyomatékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Töltsd ki a táblázatot!

erőkar (m) terhelés (kg) egyensúlyt tartó erő (N)

Az erő nagysága és az erő forgatónyomatéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . arányos, hányadosuk . . . . . . . . . . . . . . . . .

..............

2. Az erőkar és a forgatónyomaték

Töltsd ki a táblázatot!

erőkar a terhelés oldalán (m) terhelés (N) erőkar a másik karon (m) egyensúlyt tartó erő (N)

Az erőkar és az erő forgatónyomatéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . arányos, hányadosuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A forgatónyomatékok összeadása

Kétkarú mérleg ugyanazon szárán elhelyezett súlyok forgatónyomatékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .egymással.

A különböző szárakon elhelyezett súlyok forgatónyomatékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . egymásból. Tehát a forgató-

nyomatéknak nemcsak nagysága, hanem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .is van, vagyis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A forgatónyomatékok összegzésekor tehát az egy irányba forgató erők forgatónyomatékát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

előjellel, az ellenkező irányba forgatók forgatónyomatékát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . előjellel kell összegezni.

4. Egyszerű gépek

Mit tapasztaltál a mérés során?

Sorolj fel egykarú egyszerű gépeket! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Sorolj fel kétkarú egyszerű gépeket! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az egyszerű gépek segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . erővel végezheted el ugyanazt a munkát.

Mit gondolsz, energiát is megtakaríthatunk velük? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mivel tudnád indokolni válaszod? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az egyszerű csiga alkalmazásánál a teher és a munkát végző erő erőkarja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Miért használják mégis ezt az eszközt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

23
Fizika – 9. évfolyam
11. Hidrosztatika
Emlékeztető, gondolatébresztő
Az időjárás jelentésekben rend-
szeresen megadják a légnyomás
aktuális értékét. Hogyan lehet ezt
megmérni?
A hidrosztatikai nyomást a nehéz-
ségi gyorsulás, a folyadék sűrűsé-
Mit csinálj, mire figyelj?
1. Hidrosztatikai paradoxon
A mérleg egyik oldalára mindig
ugyanazt a súlyt tedd! A másik
oldalra szereld be a legvastagabb
csövet! Tegyél alá tálcát, mert
a kísérlet során a víz kifolyik a
csőből! Helyezd a cső alatti tal-
pat úgy a helyére, hogy a csőből
ne tudjon kifolyni a víz. Tölts vi-
zet a csőbe, és mérd meg, milyen
magas vízoszlop esetén nyílik ki
a talp! Végezd el a mérést a vé-
kony, majd a görbe csővel is!
2. Sűrűségmérés a hidrosztati-
kai nyomás segítségével
A hidrosztatikai mérlegre tegyél
fel egy súlyt, az egyenes csövébe
tölts vizet. Mérd meg, milyen
magas vízoszlop esetén nyit ki a
talp! (Legalább 3 mérést végezz)
Engedd ki a vizet, és végezd el a
kísérletet ismeretlen sűrűségű
Hidrosztatika
24
A kísérlet leírása
ge és a folyadékoszlop magassága másmérőkig.
határozza meg. Ezt felhasználva A folyadékokban a nyomás (Pas-
számos mérőműszer készíthető, cal törvénye szerint) egyenlete-
a legegyszerűbb nyomásmérőtől sen terjed, ezt használhatjuk fel
(manométer), a különböző sűrű- sokféle mindennapi eszközben.
ségmérőkön át, egészen a légnyo-
Hozzávalók
folyadékokkal! Használj alko- (eszközök,
anyagok )
holt, majd erősen sózott vízzel! • tölcséres
mérleg - a h
(Ezekben az esetekben is több sztatika i pa idro-
radoxon bem
mérést végezz!) tásá ra uta-
• súly
3. Torricelli-kísérlet • csőrös po
há r
Csak tanári felügyelettel vé- • higa ny
• üvegkád
gezhető kísérlet! (2 db)
• 1 m hosszú
Az 1 m hosszú üvegcsövet töltsd eg yik végén
üvegcső zá rt
meg higannyal, majd szájával • a lkohol
lefelé fordítsd üvegkádba, mely- • nyomókú
nek alján kevés higany van! t-modell
• só
Mérd meg, milyen magasan
maradt a higany a csőben a
kádban levő szinthez képest!
Tegyél vizet egy üvegpo-
4. Nyomáskülönbség elvén mű- hárba, helyezd bele a nyomókút
ködő egyszerű eszközök modellt! Kezdd el pumpálni, és
Töltsd meg a szódásszifont víz- figyeld meg, hogyan viselkednek
zel, csavard be a patront, majd a szelepek a pumpa felfelé illetve
figyeld meg, hogyan alakul ki a lefelé mozgása esetén!
nyomáskülönbség, ami a szódát
kinyomja a palackból!
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Hidrosztatikai paradoxon
Ha a folyadékoszlop hidrosztatikai nyomása a talpra olyan nagy, hogy az ebből adódó erő forgatónyomatéka

több, mint a másik karra helyezett súlyé, akkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kísérlet során a talp akkor

mozdult el és engedte ki a vizet, amikor a folyadékoszlop magassága . . . . . . . . . . . . . . . . . .cm. A vékonyabb csövet

használva ez az érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .cm. A görbe csővel végezve a kísérletet . . . . . . . . . . . . . . . . . .cm. Mind-

ezekből megállapítható, hogy a hidrosztatikai nyomás a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . függ. A folyadékoszlop

vastagsága a hidrosztatikai nyomást . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Sűrűségmérés a hidrosztatikai nyomás segítségével

A mérések eredményét, írd be a táblázatba!
Folyadék neve 1. mérés (cm) 2. mérés (cm) 3. mérés (cm) mérések átlaga (cm)

Határozd meg a három mérés átlagát mindegyik folyadék esetén!

A talp elmozdulását a hidrosztatikai nyomás határozza meg. Mivel a folyadékszintek a három különböző sű-

rűségű folyadék esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , ezért megállapítható, hogy a hidrosztatikai nyomás függ a

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .is.

A mérleg másik ágán a súly nem változott így a nyitáshoz szükséges nyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A folyadékok

sűrűsége és a nyitáshoz szükséges folyadékoszlop magassága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .arányos,

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . állandó.
Mivel a víz sűrűsége ismert: 1 , így a másik két folyadék sűrűsége a folyadékoszlopok magasságának ará-

nyából meghatározható. Az alkohol sűrűsége a mért adatokból: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az olaj sűrűsége

a mért adatokból: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Torricelli-kísérlet
A higanyoszlop magassága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm. A levegő normál légnyomása tehát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . cm
higany hidrosztatikai nyomásával egyenlő.
Miért nem vízzel végeztük el a kísérletet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Milyen magas vízoszlopra lett volna szükség a kísérlet bemutatására, ha tudjuk a higany sűrűsége 13,6
vagyis 13,6-szerese a vízének? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mekkora ez a nyomásérték, tehát a normál légnyomás, Pa -ban kifejezve? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Nézz utána, ki volt Torricelli, mikor élt, milyen jelentős eredményei voltak!

4. Nyomáskülönbség elvén működő egyszerű eszközök

Írd le, hogyan működnek a megfigyelt eszközök!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Milyen más eszközöket ismersz, melyek működése ugyanígy magyarázható?
.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján 25

Fizika – 9. évfolyam A kísérlet leírása

12. Felületi feszültség

Emlékeztető, gondolatébresztő
Vannak rovarok, melyek könnye-
dén szaladgálnak a víz felszínén –
de mi tartja őket fenn?
Az azonos részecskék közötti von-
zó erőt kohéziós erőnek nevezzük, meg tudjuk vizsgálni néhány egy-
a különböző részecskék közötti szerű kísérlettel.
erőt pedig adhéziós erőnek. Ezek-
nek az erőknek a hatását könnyen

Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás)

1. Felületi feszültség 2. Felületi feszültségből szár-
Csak tanári felügyelettel vé- mazó erők Hozzávalók
gezhető kísérlet! Kösd drótkeret két átellenes (eszközök,
Tölts meg egy tálcát vízzel! He- pontjára egy cérnaszál két végét anyagok )
lyezz lapjával óvatosan a felszí- úgy, hogy az laza legyen! Mártsd • a lkohol
nére erőmérőn felfüggesztett a keretet szappanos oldatba! Fi- • higa ny
műanyag lapot! Lassan próbáld gyeld meg, miként viselkedik a • olaj
felemelni az erőmérő segítsé- cérnaszál! Lyukaszd ki a keret- • tá la k (3 d
b)
gével a lapot és közben figyeld, ben lévő szappanhártyák egyi- • műa nyag
lapok (2 külö
méretű) nböző
mekkora erővel sikerül azt elvá- két! Figyeld meg, mi történik a
• rugós erő
lasztanod a folyadék felszínétől! cérnaszállal! mérő
• drótkeret
Figyeld meg, mekkora erővel tu- Tegyél a víz felszínére borotva- • cérna
dod tartani a lapot a levegőben! pengét – vigyázva, hogy penge • szappa no
Végezd el kísérletet alkohollal, a felszínnel párhuzamosan le- s oldat
• borotvap
enge
olajjal majd higannyal is! gyen! Próbáld meg a felszínre
Végezd el a mérést egy másik, el- merőlegesen is elhelyezni!
térő területű műanyag lappal is!

Felületi feszültség

26
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Felületi feszültség
A műanyag lapnak a vízfelületről történő elszakításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . erő kell.
A műanyag lap levegőben tartásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . erő kell.
Az elszakításhoz tehát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . erő kell, mint a levegőben tartáshoz. Ennek az az oka, hogy a víz
részecskék és a műanyag lap részecskéi között fellépő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . erőt is le kell győznünk,
amikor el akarjuk emelni a lapot a felszínről. A jelenség hasonlóan zajlik le, amikor víz helyett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . , illetve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . van a tálban, viszont különbözik a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . esetén.
Ennek oka, hogy itt a kohéziós erőnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . az adhéziós erő.

2. Felületi feszültségből származó erők

Rajzold le a kísérlet két állapotát!

A kísérlet azt mutatja, hogy a szappanhártya akkor van egyensúlyban, amikor a felszíne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (az adott kényszerfeltételek mellett). A minimális felületek kialakulásával a felületi energia
is . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lesz.
Ez magyarázza azt is, hogy a borotvapenge a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . marad, pedig sűrűsége. . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., mint a vízé. Amikor merőlegesen helyeztük a pengét a felszínre, akkor a felszín átszakad és a
penge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , mert ekkor már csak a sűrűségek viszonya határozza, azt hogy mi történik.
Keress olyan jelenségeket a mindennapi életből, melyeket szintén a felületi feszültséggel magyarázhatunk!

.......................................................................................................................

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

27
Fizika – 9. évfolyam A kísérlet leírása

13. Kapilláris jelenségek

Emlékeztető, gondolatébresztő
A zsíros edényekről lepereg a víz.
Mi ennek az oka? A vízbe lógó tö-
rölközőnek nem csupán a vízbe
lógó része, hanem annál nagyobb
darabja lesz vizes, ha kis ideig úgy dését vizsgálva a kapillárisokban
hagyjuk, de miért? magyarázatot kaphatunk a feltett
A vékony csöveket kapillárisoknak kérdésekre is.
nevezzük. A folyadékok viselke-

Mit csinálj, mire figyelj? Hozzávalók

(eszközök,
1. Különböző anyagok kapillá- a higany felszínét! Vizsgáld meg, anyagok )
ris csövekben hogy milyen a többi folyadék fel- • kapillá ri
Csak tanári segédlettel vé- színének alakja az egyes csövek- s rendszer (2
• zá rt kém db)
gezhető! ben! cső higa nny
• a lkohol al
Töltsd fel a vékony csöveket – ka- 2. Nedvesítő és nem nedvesítő • higa ny
pillárisokat – tartalmazó esz- folyadékok • pohá r
közt vízzel! Figyeld meg, hogyan Csak tanári segédlettel vé- • üveg pá lc
a
helyezkednek el az egyes ágak- gezhető! • zsír
ban a folyadékszintek. Végezd el Keverj meg száraz üvegpálcával
ugyanezt a mérést alkohollal! először egy pohár vizet, és nézd
A másik kapilláris rendszert meg milyen az üvegpálca, miu- Kend be vékonyan
tölts fel higannyal! Minden eset- tán kihúztad a vízből! Végezd el zsírral a pálcát, majd ismét ke-
ben jegyezd fel, hogyan állnak a a keverést alkohollal is! Ügyelj verj vele vizet! Most mit tapasz-
folyadékszintek! rá, hogy minden esetben szá- talsz?
Vizsgáld meg a zárt kémcsőben raz üvegbottal kezd a kísérletet!

Kapilláris jelenségek

28
Készítette: Komáromy Mátyás Fizika – 9. évfolyam

FELADATLAP
Mi történt? (tapasztalatok rögzítése)
1. Különböző anyagok kapilláris csövekben
Készíts ábrát a folyadékszintek állásáról mindhárom folyadék esetén!
Készíts ábrát mindhárom folyadék esetén a folyadék felszínének alakjáról is!

A víz és az alkohol esetén a kisebb keresztmetszetű csőben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . áll a folyadékszint,

mint a nagyobb keresztmetszetűben. A higany esetében ez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . van. A jelenség magya-
rázata az, hogy a víz részecskéi közötti a kohéziós erő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., mint a víz és üveg közötti
adhéziós erő. Ugyanez igaz az alkohol esetében is. A higany esetében viszont a kohéziós erő . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., mint a higany és üveg részecskéi közötti adhéziós erő. Ezért kerül feljebb illetve
lejjebb a folyadékszint.
A másik vizsgálat alapján a víz felszíne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . alakú, ahogy az alkohol esetében is, hiszen az
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . erő kisebb, mint a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . erő. A higany esetében viszont a
folyadék felszín alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , hiszen ekkor a kohéziós erő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .,
mint az adhéziós erő.

2. Nedvesítő és nem nedvesítő folyadékok

Tapasztalataidat foglald táblázatba! Mikor maradt nedves az üvegbot? Az hogy az üvegbot nedves maradt-e,
az adhéziós és kohéziós erők nagyságától függ. Írd a táblázatba mikor melyik nagyobb!

kísérlet megfigyelés Az erők közötti viszony

adhéziós erő …………………………
víz keverése üvegbottal
kohéziós erő
adhéziós erő …………………………
alkohol keverése üvegbottal
kohéziós erő
adhéziós erő …………………………
higany keverése üvegbottal
kohéziós erő
adhéziós erő …………………………
víz keverése üvegbottal
kohéziós erő

Keress olyan jelenségeket a mindennapi életből, melyek magyarázatát a kapilláris jelenségekkel adhatjuk meg!

.......................................................................................................................

Felhasznált irodalom: saját ötlet alapján

29
JEGYZETEK
 MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
A laboratóriumi munka rendje
1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a
gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton
résztvevő tanulók tartózkodhatnak.
2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betar-
tani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat.
3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a
munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a
laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el
a termet.
4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet.
5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi
felelősséget viselnek.
6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanu-
lószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a la-
borgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be.
7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat
(meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető
tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közremű-
ködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.
Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban
Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a
laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak.
A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok
megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a
felelősség.
1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő esz-
közök helyét és működését:
- Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók
- Porraloltó készülék, vészzuhany
- Elsősegélynyújtó felszerelés
- Elszívó berendezések
- Vegyszerek és segédanyagok
2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny
viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Kö-
peny nélkül a munka nem kezdhető el.
3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.
4. A laboratóriumban étkezni tilos.
5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény
következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunk-
ra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben
történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést,
balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó ve-
zeték) szintén jelezni kell a tanárnak.
6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a
laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben talál-
ható.
7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag
gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró
anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ru-
hával, majd mossuk le bő csapvízzel.
8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pi-
pettával vagy pipettázó labdával történhet.
9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra
kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat
(savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedény-
ben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tá-
rolóedénybe.
10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt láng-
gal, melegítéssel való munka.
- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes
anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának
elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegősze-
lepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi
hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása .
- A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény szá-
ját soha ne irányítsuk személyek felé.
- Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelé-
ben. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk
lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki.
- Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti
teret.
- Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak
a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni.
Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kéz-
zel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérlete-
zünk, legyen mindig száraz.
- Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni,
burkolatát megbontani.
- A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanár-
nak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzá-
sával áramtalanítsuk.
- Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a ta-
nulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvona-
lon hagyhatják el.
11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendel-
lenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető
tanárnak.
Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről
Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági
adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat
a gyakorlatvezető tanár végzi.
Tűz vagy égési sérülés esetén
- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszkö-
zökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektro-
mos tüzet vízzel nem szabad oltani.
- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos
vízzel oltani!
- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be,
hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérü-
lésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy
Naksol szerek.
Mérgezés esetén
- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő
vízzel lemossuk.
- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat
nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felfor-
rósodik és égési sérüléseket okoz
- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany),
majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe)
vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblí-
tünk és a szemöblögető készletet használjuk.
- Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet.
- Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő víz-
zel öblögetünk.
Sebesülés esetén
- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivérez-
tetjük.
- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből
vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkö-
tést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt al-
kalmazunk.
Áramütés esetén
- Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pi-
hentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amen�-
nyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali új-
raélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.
Kedves Diákok!
A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/2-
2012-0038 számú, „Csodálatos természet” Természettudományi Labor fej-
lesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában
vesztek részt.
A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerü-
letének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogá-
sával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg.
Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és
földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet tör-
vényeinek, működésének a megismertetése.
A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak
bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti
eszközök helyes használatába.
Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyúj-
tanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd
benneteket.
A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!

A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.