Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Bűnügyi Tudományok Intézete
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék

Nyomozás a büntetőeljárásban, különös tekintettel

az ügyészi felügyelet gyakorlására

Szakdolgozat

Konzulens: Prof. Dr. Farkas Ákos

Készítette: Mártha Andrea

Miskolc, 2016.

~1~
University of Miskolc
Faculty of Law and Political
Institute of Criminal Science
Criminal Procedure Law and Prison Law Department

Criminalinvestigationwithspecialrespecttopro
secutorialsupervision's practice

Thesis

Consultant: Prof. Dr. Farkas Ákos

Preparedby: Mártha Andrea

2016. Miskolc

~2~
 Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 3.
I. A NYOMOZÁS...................................................................................................................... 5.
1. A kriminalisztika.................................................................................................................... 5.
2. Nyomozóhatóságok ............................................................................................................... 5.
3. Kényszerintézkedések ............................................................................................................ 8.
3.1. Személyi szabadságot ényszerintézkedések ..................................................................... 8.
3.2. Egyéb állampolgári jogokat érintő kényszerintézkedések .............................................. 9.
3.3. Az eljárás rendjével kapcsolatos ényszerintézkedések.................................................. 11.
4. A nyomozás megindítása, lefolytatása, és befejezése.......................................................... 12.
5. Jogorvoslat a nyomozás során ............................................................................................. 14.
II. AZ ÜGYÉSZ ....................................................................................................................... 17.
1. Az ügyészségről általánosságban......................................................................................... 17.
2.Az ügyész részvétele a nyomozásban ................................................................................... 19.
2.1. Az ügyészségi nyomozási tevékenység ........................................................................ 21.
2.2. Az ügyészi felügyelet.................................................................................................... 22.
3. Az ügyész diszkrecionális jogköre ...................................................................................... 24.
3.1. A nyomozási alku ......................................................................................................... 25.
3.2. A nyomozás megszüntetése .......................................................................................... 26.
3.3. A vádemelés részbeni mellőzése .................................................................................. 26.
3.4. A közvetítői eljárás ....................................................................................................... 27.
3.5. A vádemelés elhalasztása.............................................................................................. 27.
3.6. Pártfogói felügyelet....................................................................................................... 28.
3.7. Fiatalkorúak pártfogói felügyelete (interjú) ................................................................. 30.
3.8. Esetleírás ...................................................................................................................... 33.
IV. ZÁRÓ GONDOLATOK. .................................................................................................. 36.
V. IRODALOMJEGYZÉK ..................................................................................................... 37.
1. Felhasznált jogszabályok ..................................................................................................... 37.
2. Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 37.
3. Felhasznált hivatkozások ..................................................................................................... 38.

~3~
Bevezetés

A büntető eljárásjog a büntető anyagi jog mellett az egyik legnagyobb területét

képviseli a jogalkalmazásnak. A büntetőjog meghatározza azokat a társadalomra
veszélyes cselekményeket, elkövetőikkel együtt, a büntetőeljárás jog pedig a büntetőjogi
felelősség megállapításának és elbírálásának rendjét, az eljárás lefolytatásának menetét,
és az eljárásban résztvevő személyek eljárási helyzetét, jogviszonyait, kötelességeit és
jogait deklarálja.
A büntető eljárásjog alanyai két csoportra oszthatóak, az eljárásban résztvevő
szervezetek: a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetve személyek csoportja: a
terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, egyéb érdekeltek, a képviselők és
segítők. 1
0F

Az eljárás első szakasza a nyomozással indul. Az ügyész nem csupán felügyeli a

nyomozást, de az új Be. értelmében ő az eljárás ura és kulcsfigurája, mivel ő képviseli az
állam büntetőjogi igényét is. Az ügyész olyan jogosítványok birtokában van, amelyek
által lehetősége nyílik az eljárás bírósági útról való elterelésére. A büntetőeljárásról szóló
törvény már ma is számos, az eljárás gyorsítását lehetővé tevő eljárást alkalmaz: így a
bíróság elé állítást, a tárgyalás mellőzését, a tárgyalásról való lemondást, a közvetítői
eljárást és a vádhalasztást. A bírósági út elkerülésének további lehetősége a nyomozás
megrovás alkalmazásával történő megszüntetése, továbbá a vádemelés részbeni
mellőzése és elhalasztása. Polt Péter legfőbb ügyészeknek az eljárásoknak a célja az
alkalmi és erkölcsileg nem romlott jellemű elkövetők enyhébb elbírálása és ezeknek a
börtönbüntetéstől lehető megkímélése. 2 1F

Jelen szakdolgozat témája a büntetőeljárás nyomozási szakasza és az ügyész ezen

szakaszban betöltött szerepe. Az ügyész az egész nyomozást felügyeli, irányítja, és az
eljárásával összefüggésbe hozható jogköröket szeretném sorba venni és kifejteni a
dolgozatom második részében. Az első részben a nyomozásról általánosságban, és az
ügyész és nyomozó hatóságok kapcsolatáról lesz szó. A dolgozat második felének a
témája az ügyészi feladatai a nyomozás vonatkozásában, és az ügyészi felügyeleti jogkör
bemutatása.

1
Kis László - Nagy Anita -Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak (Miskolci Egyetemi
Kiadó, 2014)
2
http://www.jogiforum.hu/hirek/32585

~4~
I. A NYOMOZÁS
A büntetőeljárás a magánvádas eljárását kivéve a nyomozással indul meg. A
nyomozás célja, hogy a nyomozó hatóság eljárás során felderítse a bűncselekményt,
felkutassa és biztosítsa a bizonyítás eszközeit, és a tényállást oly mértékben felderítse,
hogy az ügyész (a közvádló) dönthessen a vádemelés szükségességéről, valamint arról,
hogy a terhelt tettéért milyen mértékben vonható felelősségre. 3 2F

1. A kriminalisztika
A kriminalisztika a büntetőjogi tudományok mellett helyezkedik el, lényegét
tekintve bűnügyi nyomozástan, a modern bűnüldözés tudománya. A bűncselekmények
nyomozásával és felderítésével foglalkozik. A kriminalisztikai ismeretek a nyomozáson
túl felhasználhatók a bűncselekmények megelőzése és megszakítása céljára is.
Beszélhetünk a kriminalisztikáról, mint önálló és elkülönült bűnügyi tudományról;
beszélhetünk a kriminalisztikáról, mint a büntető eljárásjog tartalmi oldaláról; és végül,
mint gyakorlati módszerek és ajánlások összességéről. A kriminalisztika alapvetően fiatal
tudomány. A kifejezést Hans Gross (1847-1915) grazi vizsgálóbíró használta először. 4 3F

A kriminalisztika hagyományosan általános és különös részre osztható fel. Az

általános rész tartalmazza a kriminálmetodológiát, a krimináltechnikát, a krimináltaktikát,
a kriminálstratégiát, illetve a kriminalisztika történetével foglalkozó tudományterületet. A
különös rész pedig tartalmazza a kriminálmetodikát. A kriminálmetodológia a
kriminalisztika általános kérdéseivel foglalkozik; a kriminalisztika fogalmával,
tudományágak közti elhelyezésével, felosztásával és belső rendszerével. 5 4F

2. Nyomozóhatóságok
Főszabályként elsőször a nyomozó hatóságok találkoznak az adott büntetőüggyel.
Feladatuk a nyomozási cselekmény elvégzése. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény alapján:„A nyomozóhatóság a nyomozást az ügyész rendelkezése alapján, vagy
önállóan végzi. A nyomozóhatóság önállóan végez nyomozást, vagy egyes nyomozási
cselekményeket, ha a bűncselekményt maga észlelte, a feljelentést nála tették, vagy arról

3
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 164. § (2)
4
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kriminalisztika
5
Bíró Gyula: Kriminalisztika, Lícium-ART Könyvkiadó, Debrecen, 2010. (6-7. oldal)

~5~
más módon maga szerzett tudomást, továbbá ha az ügyész a feljelentés kiegészítését,
illetve a nyomozás lefolytatását a hatáskörébe utalta.” 6 5F

A nyomozást a nyomozó hatóságok az ügyész irányítása mellett végzik. Az

ügyész rendelkezik a nyomozásról, a nyomozó hatóságot utasíthatja, amelyet határidőre
köteles teljesíteni. 7 A nyomozó hatóság felelősséggel tartozik az önállóan végzett
6F

nyomozási cselekmény törvényességéért, ugyanúgy az ügyészi utasításra történő

nyomozási cselekmény törvényességéért is, viszont az utasítás törvényességéért az
ügyész felel.

Beszélhetünk általános és speciális nyomozó hatóságokról. Általános

nyomozóhatóság kizárólag a rendőrség, mindazon bűncselekménnyel kapcsolatban végez
nyomozást, amelyet a Be. rendelkezései nem utal speciális nyomozó hatóság hatáskörébe.
Ezekről akkor beszélünk, ha a nyomozó hatóság bizonyos bűncselekmények
nyomozására kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Általános nyomozási hatáskörrel bír az
ügyész is a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében; az ügyész a vádemelés
feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet, saját maga nyomozhat,
törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá a nyomozó hatóságtól magához vonhatja a
nyomozást. Egyes bűncselekmények nyomozására pedig kizárólag az ügyész jogosult ,
ezen feladatokat a nyomozó ügyészségek látják el. 8 7F

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomoz olyan speciális bűncselekmények

kapcsán, amelyek speciális pénzügyi szakértelmet kívánnak, vámmal, jövedékkel
összefüggésbe hozhatóak, illetve ide tartozik az adócsalás és a csempészet is.
Amennyiben ezekkel a bűncselekményekkel halmazatban más bűncselekmény is
megvalósult, ez esetben már valamennyi bűncselekményre vonatkozólag a rendőrség
hatáskörébe tartozik a nyomozás lefolytatása.
A külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó, illetve polgári légi jármű
parancsnoka külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón, illetve más polgári járművön
magyar állampolgár vagy bárki más által elkövetett bűncselekmény tekintetében végezhet
nyomozást.
Speciális nyomozó hatóságok még továbbá a katonai ügyész és az illetékes
parancsnok, és a határőrség is.

6
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 35. § (1)-(2)
7
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 165.§ (1)-(2)
8
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 28§-29§

~6~
 A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét azonban minden esetben külön
törvény határozza meg, és hatóságoknak e szerint kell eljárniuk.

Központi Nyomozó Főügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség az egész országra kiterjedő illetékességgel
rendelkezik és hatáskörébe tartozik a mentelmi jog
gal rendelkező személyek által és
sérelmére elkövetett bűncselekmények nagy
részének, a katonai bűncselekményeknek,
valamint a Legfőbb Ügyészség által a
hatáskörébe utalt büntetőügyeknek a
nyomozása, vádemelés estén pedig a bíróság
előtt a vád képviseletének ellátása.

Központi Nyomozó Főügyészség 9 8F

A Központi Nyomozó Főügyészség elődjét, a Központi Ügyészségi Nyomozó

Hivatalt – egy nagyobb szervezeti reform részeként – Dr. Polt Péter legfőbb ügyész hozta
létre 2001. június 1-jén még a Fővárosi Főügyészség részeként. Az Országgyűlés 2006.
január 12-én döntött az önálló Központi Nyomozó Főügyészség megalakításáról. Újabb
jelentős szervezeti változás 2012. január 1-jén volt, amikor a katonai ügyészek
betagozódtak az ügyészi szervezetbe.

Nemzeti Nyomozó Iroda

A Készenléti Rendőrség szervezete 2012. szeptember 1-től
újabb igazgatósággal, a Nemzeti Nyomozó Irodával bővült,
amely a Készenléti Rendőrség parancsnokának közvetlen
irányítása alá tartozó országos illetékességű, igazgatóság
jogállású, bűnügyi feladatokat ellátó szervezeti egység.
Feladata a bűncselekmények tekintetében nyomozó hatósági
feladatok ellátása, valamint közreműködés a nemzetközi
Nemzeti Nyomozó Iroda címere 10
9F

9
http://ugyeszseg.hu/
10
http://www.pecsma.hu/uncategorized/feljelentes-felfuggesztettek-az-nni-regios-vezetojet/

~7~
méretekben is megjelenő és több ország bűnügyi szerveinek együttműködését igénylő
bűncselekmények feldolgozásában.

3. Kényszerintézkedések

A kényszerintézkedések a hatóság által alkalmazott sajátos jogkorlátozások, amelyek a

büntetőeljárás eredményessége vagy rendje érdekében alkalmaznak. Az egyes
kényszerintézkedések indokoltsága mindig az adott helyzetben értelmezhetőek.
Alapvetően ezeket a cselekedeteket úgy csoportosíthatjuk, hogy az eljárás céljával,
rendjével kapcsolatos-e vagy éppen milyen állampolgári jogokat korlátoznak.

3.1. Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések

 Bűnügyi őrizet
A személyi szabadság átmeneti elvonásán alapszik az őrizetbe vétel. Az őrizetbe
vételről, bármely büntetőügyekben eljáró hatóság rendelkezhet. Különösen
tettenérés során rendelhető el, amennyiben a terhelt előzetes letartóztatása
valószínűsíthető. Időtartama legfeljebb 72 óra lehet. A terheltet szabadon kell
bocsájtani, ha a bíróság az előzetes letartóztatást nem rendeli el.

 Előzetes letartóztatás
A nyomozóhatóság előterjesztése alapján az ügyész tesz indítványt a nyomozó
bíróhoz. Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a kizárólag a bíróság dönt, a bíró
rendelheti el a meghosszabbítását és a fenntartását, de a vádirat benyújtásáig az
ügyész megszüntetheti. A terhelt személyi szabadságának elvonásával jár, és a
jogerős ügydöntő határozat megszületéséig tart. Ez a legsúlyosabb
kényszerintézkedés, amely a személyi szabadság teljes és tényleges elvonását
jelenti.

 Lakhelyelhagyási tilalom
A lakhelyelhagyási tilalom olyan intézkedés, amely megtiltja, hogy a terhelt a
lakóhelyét engedély nélkül elhagyja. A terhelt személyi körülményeire és a
magatartására való tekintettel a nyomozási bíró dönthet az elrendelése mellett.

~8~
  Házi őrizet
A terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helyének szabad megválasztását
korlátozó intézkedés a házi őrizet, amely a terhelt mozgásának nyomon
követésére alkalmas eszközzel biztosított. Bírósági határozatban megszabott
indokkal hagyható csak el a kijelölt épület és a hozzá tartozó telek.

 Távoltartás
A távoltartás szintén a szabad mozgást és szabad tartózkodási hely megválasztását
korlátozza. A fent említettekhez képest a távoltartás intézménye bírósági
határozattal előírja egy bizonyos épület elhagyását, attól ideiglenes távol
maradását, vagy egy meghatározott személytől illetve a vele való érintkezéstől
illetőleg ezen személy lakóhelyétől, munkahelyétől, az általa látogatott egyéb
meghatározott intézményektől való ideiglenes távol maradását. Ezen korlátozások
nem jelentik a személyi szabadság tényleges elvonását.

 Ideiglenes kényszergyógykezelés
Amennyiben valószínűsíthető, hogy az eljárás a terhelt
kényszergyógykezelésének elrendelésével zárul, a bíróság ideiglenes
gyógykezelés mellett dönthet még a nyomozás során, amely a kóros elmeállapotú
terheltszemélyi szabadságának elvonásával jár. Ennek célja az újabb
bűncselekmény elkövetésének megakadályozása és a beteg megfelelő
gyógykezelése.

3.2. Egyéb állampolgári jogokat érintő kényszerintézkedések

 Házkutatás
A házkutatás nem új keletű nyomozási eszköz, vagyoni jogokat érintő intézkedés.
A ház, lakás, egyéb helyiség, azokhoz tartozó bekerített hely vagy jármű
átkutatására, átvizsgálására irányuló cselekmény. A bíró, az ügyész, és
nyomozóhatóság rendelheti el. Az elrendelő határozatban meg kell nevezni azokat
a dolgokat, amely megtalálása miatt a házkutatás indokolt.
 Motozás

~9~
 A motozás a személyi integritás sérelmével jár, és olyan dolog megtalálására
irányul, amely vagyonelkobzás alá eshet vagy bizonyítási eszköznek tekinthető. A
nyomozóhatóság az adott személy testét és ruházatát kutatja át. ugyanakkor ezen
személy járművét és csomagját is bevonhatja az átvizsgálásba. A motozás során
az érintett testének átvizsgálását csak vele megegyező nemű személy teheti meg,
ez alól csak a közreműködő orvos a kivétel.

 Lefoglalás
A lefoglalást a bíró, az ügyész és a nyomozóhatóság is elrendelheti, ez alól
kivételt jelent a közjegyzői, ügyvédi és egészségügyi intézményben tárolt
adathordozó, irat, melynek lefoglalásához bírói határozat szükséges.
Tulajdonjogot korlátoz, elkobozható, vagyonelkobzás alá eső vagy bizonyítási
eszközként értékelhető dolgot lehet lefoglalni. Ingatlant nem lehet lefoglalni.
 Zár alá vétel
A zár alá vétel a fentiekben említetthez hasonló intézkedést foglal magában, azzal
a különbséggel, hogy a zár alá vett dolog feletti rendelkezési jogot függeszti fel,
vagyoni igény kielégítésére irányul, amely vonatkozhat ingó és ingatlan dologra
egyaránt. A bíróság jogosult ennek elrendelésére, kivéve, ha ez olyan
késedelemmel járna, amely az intézkedés célját veszélyeztetné. Ilyen esetekben az
ügyész és a nyomozóhatóság is intézkedhet, az erről szóló indítványt felterjesztve
a bírónak. Amennyiben a bíró nem rendelkezik a zár alá vételről, úgy azt
haladéktalanul fel kell oldani.
 Információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés
Az eljáró szervek számára a számítástechnika bűnözés keretében elkövetett
bűncselekmények felderítését és bizonyíték gyűjtését szolgálja ez az intézkedés,
mivel a hagyományos kényszerintézkedések nem alkalmazhatóak az informatikai
rendszerek által rögzített adatok esetében. A tárolt adat birtokosának,
feldolgozójának, kezelőjének az adat feletti rendelkezési jogát korlátozzák ily
módon a megőrzésre való kötelezéssel.
 Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
A bíróság rendeli el az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét
vagy eltávolítását, ezzel megakadályozva annak hozzáférhetőségét. Erre akkor

~ 10 ~
 kerülhet sor, ha jogellenes tartalomról van szó; személyiségi jogokat vagy akár
különféle titoksértéseket valósít meg.

3.3. Az eljárás rendjével kapcsolatos kényszerintézkedések

 Rendbírság
A rendbírság a bírságoltat fizetési kötelezettséggel terheli, amelynek célja az
eljárás rendjének megőrzése, illetve egyes eljárási kötelezettségek teljesítése. A
Be. törvény taxatíve felsorolja a kiszabhatóságának eseteit, amelyet jelen
dolgozatomban nem kívánok részletezni. 11 10F

 Elővezetés
Az elővezetés, mint intézkedés hivatott biztosítani a személyi szabadságot
korlátozva, a terhelt jelenlétét meghatározott esetekben. A személyi szabadságot
érintő kényszerintézkedések legenyhébb formája, eljárási engedetlenséget
szankcionál.
 Testi kényszer alkalmazása
Sajátos kényszerintézkedési forma a testi kényszer alkalmazása, mivel egyes
eljárási célokat nem lehet minden esetben elérni a személy fizikai kényszerítése
nélkül. Sor kerülhet rá egy más kényszerintézkedés végrehajtása során. A bíró, az
ügyész és a nyomozóhatóság rendelheti el, ugyanakkor a rendőrség hajtja végre
magát az intézkedést. 12 11F

11
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (25§) (43.§ (5)) (69§) ( 93.§) (106.§) (113.§) (123.§) (139.§)
(152.§) (158.§) (185.§) (245.§) (343.§) (139.§)
12
Belovics Ervin - Tóth Mihály: Büntető eljárásjog, második, aktualizált kiadás, HVG ORAC Lap- és
Könyvkiadó, Budapest, 2015. 157.-206. oldal

~ 11 ~
4. A nyomozás megindítása, lefolytatása, és befejezése
A nyomozást a nyomozó hatóságok végzik, egyes esetekben az ügyész önállóan
jár el. A nyomozás sikerességének érdekében minden törvényes és célszerű intézkedést
meg kell tenni. A nyomozás feljelentés (a sértett kérelme), bejelentés(más
kezdeményezése), vagy a hatóság észlelése alapján indulhat. Általános szabály, hogy a
magánszemélyek csak akkor kötelesek feljelentést tenni, ha ennek elmulasztása
bűncselekmény, a hivatalos személyek kötelesek a hivatali hatáskörükben tudomásukra
jutott bűncselekményt feljelenteni, magánindítványra üldözendő cselekmény esetén csak
a jogosult feljelentésére indítható büntető eljárás. Sürgős (halaszthatatlan) esetben
reálaktus (pl. elfogás érdekében történő házkutatás) is indulás lehet.

A nyomozás határideje főszabály szerint 2 hónap, de amennyiben indokolt további

nyomozási cselekmény elvégzése, az ügyész további 6 hónappal meghosszabbíthatja a
nyomozás időtartamát. További 1 évig a vezető ügyész, 1 éven túl (2 évig) a felettes
ügyész, 2 éven túl pedig a legfőbb ügyész élhet a nyomozás határidejének kitolásával. Az
eljárás eredményessége érdekében a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül kell
befejezni. A törvényben megállapított nyomozási határidő egy olyan időkorlát, amelyen
túl nyomozást csak akkor lehet végezni, ha az ügyész a nyomozás határidejét
meghosszabbította. A határidőn belül a nyomozás bármikor befejezhető, ha azt a
rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik. Amennyiben a nyomozás halaszthatatlan
nyomozási cselekmény elvégzésével indul, akkor a határidőt a halaszthatatlan nyomozási
cselekmény elvégzésének időpontjától kell számítani. Amennyiben a nyomozás
határidejének meghosszabbítása szükséges, a nyomozóhatóság a határidő lejárta előtt - a
cselekmény tényállását, minősítését, a beszerzett bizonyítékokat, a meghosszabbítani kért
határidőt, a tervezett eljárási cselekményeket tényszerűen tartalmazó és teljesítésük
addigi elmaradásának okát is megjelölő - előterjesztést tesz. A határidő hosszabbítására
jogosult ügyész, illetve megyei főügyész az előterjesztésnek vagy helyt ad, vagy ha az
indokolatlan, a nyomozás befejezése iránt intézkedik. A nyomozás során minden olyan
intézkedést haladéktalanul meg kell tenni, amely utóbb már nem végezhető el, illetve
nem foganatosítható. Halaszthatatlan nyomozási cselekmények azok a törvényben
meghatározott kényszerintézkedések, és bizonyítási cselekmények, amelyeket az ügyész
és a nyomozó hatóság halasztást nem tűrő esetben elrendelő határozat nélkül nyomban
elvégez. Ilyenek lehetnek egyes kényszerintézkedések és bizonyítási cselekmények.

~ 12 ~
 A feljelentés bárkit megillető jogosultság. Feljelentést tehet jogi és természetes,
ismert és “ismeretlen” személy. Akinek beszámítási képessége hiányzik éppúgy, mint az,
aki az ügyben ki sem volna hallgatható. Végül önfeljelentésnek is helye van. A feljelentés
formai kötöttségek nélkül megtehető, viszont szükséges lehet annak kiegészítése.
Amennyiben a feljelentés alapján indul meg a nyomozás, előzetesen az ügyész vagy a
nyomozó hatóság dönthet annak elutasításáról is. A feljelentés elutasításának esetei ha a
cselekmény nem bűncselekmény;a bűncselekmény gyanúja hiányzik;büntethetőséget
kizáró ok állapítható meg; halál, elévülés vagy kegyelem esetében; magánindítvány,
kívánat vagy feljelentés hiányzik;a cselekményt már jogerősen elbírálták, illetve ha a
feljelentést együttműködő személlyel, vagy fedett nyomozóval szemben tették meg. 13 12F

Abban az esetben ha a gyanúsítottal szemben több eljárás is folyik, úgy az ügyész

a kihallgatás után határozattal dönthet a nyomozás mellőzéséről azon bűncselekmény
miatt, amelynek a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége más, nagyobb
súlyú bűncselekmény mellett. Ez a gyanúsítotti kihallgatás anyagából és az egyéb
beszerzett bizonyítékok ismeretében, már a nyomozás folyamata során megítélhető. Ilyen
körülmények között felesleges terhet ró a nyomozóhatóságra e cselekmény tekintetében
is a nyomozás teljes körű lefolytatása. A nyomozás részbeni mellőzése csupán lehetőség
és alkalmazása során igen körültekintően kell eljárni. Az eljárás ezen korai szakaszában
alapvető követelmény, hogy a jelentősebb súlyú bűncselekmény kellően felderített
legyen, a bizonyítékok a gyanúsított felelősségét igazolják, előre vetítve ebben a
bűnösségének megállapíthatóságát.

Az ügyész továbbá dönthet a nyomozás felfüggesztéséről is, amennyiben

gyanúsított ismeretlen helyen, külföldön tartózkodik, vagy nélküle az eljárás nem
folytatható.

Ha a gyanúsított súlyos beteg, vagy az elkövető kilétét az eljárás során nem

lehetett megállapítani, illetve a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett
bűncselekmény miatt a büntetőeljárás megindításához szükséges döntést be kell szerezni
szintén elrendelheti az ügyész a nyomozás felfüggesztését. A felfüggesztés tartama az
elévülés idejébe nem számít be.

A nyomozás felfüggesztése csupán átmenetileg jelenti a nyomozás folytatásának

akadályát, viszont megszüntetés esetén az eljárás már nem folytatható tovább. A

13
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 174-175. §

~ 13 ~
megszüntetési okok lehetnek ha a nyomozás alapján nem állapítható meg bűncselekmény
elkövetése, ha a cselekmény nem bűncselekmény,vagy büntethetőséget kizáró ok derül
ki, de ilyen ok az is, ha már jogerősen elbírálták korábban az esetet.

A nyomozási szakasz az iratismertetéssel zárul. Az arra jogosultak betekinthetnek

az iratokba, a gyanúsított és védője másolatot kérhet és a nyomozás kiegészítését
indítványozhatja. 14 Az ügyész az ügy iratait az iratok hozzáérkezését követő harminc
13F

napon belül köteles megvizsgálni Az ügyésznek azt kell ellenőriznie, hogy az ügy
vádemelésre alkalmas-e, vagyis az eljárás további szakaszába juthat-e vagy sem. A
bizonyítás során alaposan és hiánytalanul a valóságnak megfelelően kell a tényállást
tisztázni. A büntetőeljárás nyomozási szakaszában a nyomozó hatóságnak és az
ügyésznek az eljárás alapjául szolgáló cselekmény büntetőjogi megítélésére kiható tények
teljes körű felderítésére kell törekednie. 15 14 F

5. Jogorvoslat a nyomozás során

Ugyanúgy ahogyan az eljárás más szakában, így a nyomozás ideje alatt is élhetnek
az érintettek jogorvoslati igényükkel. Ezeknek több formája ismeretes, attól függően,
hogy milyen határozatok, intézkedések ellen irányulnak.

Panasz

A nyomozás keretében a törvény kétféle rendes jogorvoslatot ismer; a panaszt és a

nyomozási bíró határozata ellen bejelenthető fellebbezést.

Panasz a nyomozó hatóság vagy az ügyész határozata ellen terjeszthető elő. A

törvény taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor az ügyész, a nyomozó hatóság
határozatban dönt 16, amikor is tehát panasznak lehet helye. A panasznak helyt adhat az,
15F

akinek a határozata ellen irányul, ha azonban a panasznak nem adott helyt, azt elbírálásra
az ügyészhez, illetőleg a felettes ügyészhez felterjeszti. Panasznak van helye a határozat

Kis László - Nagy Anita - Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak Miskolci Egyetem
14

Állami és Jogtudományi Kar, Miskolci Egyetemi Kiadó 2014., 90.- 92. oldal
15
Belovics Ervin: A vád törvényessége, Budapest, 2012., 3.-4. oldal
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 169.§ (1)
16

~ 14 ~
nélkül tett halaszthatatlan nyomozási cselekmények miatt is. 17Akire nézve az ügyész
16 F

vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasításáról, a nyomozás részbeni mellőzéséről,

felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, kényszerintézkedés elrendeléséről további
vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról valamint vagyoni jellegű kötelezettségek
megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a
közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. Ennek főszabályként nincs halasztó
hatálya. 18 A feljelentő nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a
17 F

bűncselekménynek nem sértettje. Nincs helye panasznak a bizonyítási eljárások, a

nyomozás és a feljelentés kiegészítésének elrendelése miatt, valamint a nyomozó hatóság
egyéb adatszerző tevékenysége során végzett eljárási cselekmények a tanúkihallgatása és
a szaktanácsadó közreműködése miatt. 19 18F

A panasz elutasításáról csak a panaszt tevőt, míg a panasz egyéb módon történt
elbírálásáról mindazokat értesíteni kell, akikkel az alaphatározatot közölték. A panaszt
elbíráló határozat ellen a felülbírálati indítvánnyal támadható határozatok körén kívül
további jogorvoslatnak nincs helye, melyről a panaszost határozatban tájékoztatni kell. 20 19F

Felülbírálati indítvány

Az ügyész vagy a nyomozó hatóság által határozattal elrendelt bizonyos

kényszerintézkedések, mint a házkutatás, motozás,ügyészi lefoglalás, titokgazda iratának
nyomozó általi lefoglalása esetén a „másodfokú” ügyészi döntés elleni további (második),
vagyis a panasz elutasítása esetében jogorvoslat a nyomozási bíróhoz a felülbírálati
indítvánnyal lehetséges. A felülbírálati indítvány átszármaztatja a döntést a bűnüldöző
hatóságoktól a bírósághoz, és ennyiben rendkívüli jogorvoslatnak tekintendő. a lefoglalás
elrendelésének különböző esetei. 21 20 F

Fellebbezés

17
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 177.§
18
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 195.§
19
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 182.§
20
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 195. § (5)
21
Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 537. oldal

~ 15 ~
 A nyomozási bíró döntése ellen az jogosult fellebbezés benyújtására, akivel a
határozatot közölték. A kihirdetést követően azonnal be kell jelenteni, az a jogosult pedig,
akinek a bíróság kézbesítés útján közli a határozatot, az üléstől számított 3 napon belül
élhet a fellebbezés jogával.

A nyomozási szakaszban a fentieken túl ismeretes még a nyomozás folytatása

iránti kérelem, amelyben lehet kérni a nyomozás folytatását, az igazolási kérelem, és a
szabadlábra helyezési indítvány, amelyben a letartóztatásnál lehet kérelmezni a
szabadlábra helyezést.

~ 16 ~
II. AZ ÜGYÉSZ
1. Az ügyészségről általánosságban

Magyarország Ügyészségéről Magyarország

Alaptörvénye 29. cikke rendelkezik. Ennek alapján az
ügyészség független, és az állam büntetőigényének
kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a
bűncselekményeket és fellép a jogsértő cselekmények
ellen, részt vesz ezen cselekmények megelőzésében.
Ugyanakkor képviseli a közvádat és jogokat gyakorol a
nyomozással összefüggésben, illetve törvényességi
felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás felett. Az
ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és
irányítja. 22
2 1F Igazságügyi Palota épülete 23 22F

Az ügyészség nem önálló hatalmi ág, viszont önálló alkotmányos szerv, amely
nincs alárendelve az Országgyűlésnek.

2001-tőlmegkezdődött ügyészségi reform lehetővé tette a szervezet

korszerűsítését, annak rugalmasabbá, hatékonyabbá tételét. A megvalósult reformok
következtében az ügyészi szervezet uniós ügyészségként is képes ellátni feladatait. 24 23F

Az Ügyészségi Közlöny a Legfőbb Ügyészség havonta megjelenő hivatalos lapja.

Az Ügyészségi Közlönyben kell közzétenni a legfőbb ügyészi utasítást. Az ügyészség
hivatalos honlapját az Informatikai Főosztály szerkeszti, amely a http://ugyeszseg.hu/
címen érhető el. Az Ügyészségi Szemle a Legfőbb Ügyészség által alapított szakmai
tudományos folyóirat, mely évente online felületen négy új, nyomtatott formában egy
válogatott számmal jelenik meg. 25 24F

22
Magyarország Alaptörvénye, 29. cikk (2012.01.01.)
23
http://budapest100.hu/hazak/marko_utca_16._.281.html
24
www.ugyeszseg.hu (2016)
25
12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetéről és működéséről 29. § (1), 30. § (1), 31/A. §

~ 17 ~
Történeti áttekintés

A középkorban az ügyész, mint királyi szerv létezett, melynek akkori elnevezése a

királyi ügyek igazgatója és a Szent Korona ügyésze volt. 1848-tól Deák Ferenc egyes
feladatok szétválasztásával közvádlókat nevezett ki, és 1849-től működött az álladalmi
ügyészi osztály, majd a szabadságharc leverése után európai minta alapján létrejött az
államügyészség intézménye, viszont ezt 1860-ban meg is szüntették. 26 25F

Az 1871. évi XXXIII. törvény hozta létre Magyarországon az egységes,

központosított, bíróságtól független és az igazságügy miniszter felügyelete alá helyezett
államügyészséget. E törvény lényege, hogy közvádló csak közege lehet, valamint az,
hogy az ügyészség a bíróságtól független és közvetlenül az igazságügyi miniszternek van
alárendelve. A miniszter utasításait kell követnie, sőt a megbízatást egyik vagy másik
ügyésztől vissza is vonhatja. Felépítését tekintve a kúria mellett a koronaügyészség, az
ítélőtáblák mellett a királyi főügyészségek, a törvényszékek mellett a királyi ügyészségek
működtek.

Az első magyar írott alkotmány (az 1949. évi XX. törvény, a Magyar
Népköztársaság Alkotmánya), az ügyészi szervezetet az 1936-os szovjet alkotmány
mintájára az Országgyűlés alá rendelte,és életre hívta az Országgyűlés által választott
legfőbb ügyészi tisztséget.

A több módosítással ma is hatályos 1972. évi V. törvény szabályozza az

ügyészség feladatait és hatásköreit. Az ügyészi szervezet 1953-ban vált el az Igazságügyi
Minisztériumtól, az addig a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó katonai ügyészi
szervezet pedig ezzel egyidejűleg beleolvadt az egységes ügyészi szervezetbe.

A Legfőbb Ügyészségen 1990-benmegkezdődött, és csaknem egy év alatt

elkészült átfogó ügyészségi reform azt javasolta, hogy az ügyészséget helyezzék a
mindenkori igazságügyi miniszter felügyelete alá. 27
26 F

26
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cgy%C3%A9szs%C3%A9g
27
http://ugyeszseg.hu/

~ 18 ~
Magyarország ügyészi szervei

Országos szinten:
 Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség; Katonai Fellebbviteli Ügyészség;
Központi Nyomozó Főügyészség)
Regionális szinten:
 fellebbviteli főügyészségek
 területi katonai ügyészségek (ezek főügyészségi
hatáskörben működnek több megyére kiterjedően)
Megyei (fővárosi) szinten:
 főügyészségek (nyomozó ügyészségek)
Helyi (fővárosi kerületi) szinten:
 helyi (járási, kerületi) ügyészségek Nyíregyházi Járási

Ügyészség 28
27F

Az Országos Kriminológiai Intézet tudományos és kutató szerv, a Magyar Ügyészképző

Központ pedig a hivatásra felkészítő képzést végzi.

2. Az ügyész részvétele a nyomozásban

Az ügyész klasszikus szerepköre a büntetőügyekhez kapcsolódik. feladatai az eljárás

megindulásától kezdve egészen annak befejezéséig tartanak. Az ügyész tevékenységét
három csoportra oszthatjuk, melyek a következők: törvényességi felügyeletet gyakorol a
büntetőeljárás első fő szakaszában; döntéshozatal a vádemelés kérdésében, majd a
bíróság előtti vádképviselet; a törvényben meghatározott esetekben nyomozást
lefolytatása.
Az ügyész és az ügyészség nyomozással kapcsolatos feladatait az
igazságszolgáltatás története hozta létre, melynek formái a történelem során sokszor
változtak. Az ügyész hivatali kötelezettsége volt a nyomozás elrendelése, és a
feljelentéseket is az ügyészségen kellett megtenni. A szocialista jogalkotásban létrehozott
ügyészségi jogszabályok ugyanakkor már az ügyészség törvényességi felügyeletét

28
http://wikimapia.org/867937/hu/%C3%9Cgy%C3%A9szs%C3%A9g

~ 19 ~
rendelték el, illetve jogosítványt az önálló nyomozási tevékenységre, valamint az eljáró
hatóságtól a nyomozás magához vonására. 29 28 F

Belovics Ervin megállapítja, hogy az ügyész kötelezettsége kétirányú. „Egyrészt

minden törvényes eszközzel fel kell lépnie a bűncselekményt elkövetőkkel szemben,
másrészt a jogszabály az ügyész alapvető feladatává teszi annak biztosítását is, hogy ne
kerülhessen sor törvénybe ütköző módon történő felelősségre vonásra, illetve, hogy
jogellenesen senkit ne fosszanak meg az Alkotmány, illetve más jogszabályok által
biztosított jogaitól, különösen a személyi szabadságától.” 30Az Alaptörvény és az
29F

ügyészségről szóló törvény rendelkezésein túl, az ügyész feladatait a büntetőügyekben

részletesen a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályozza. A törvény
szerint az eljárásnak két világosan elkülönülő szakasza van. A büntetőeljárás – ha e
törvény eltérően nem rendelkezik – nyomozással kezdődik. Az eljárás második szakasza
a bírósági eljárás.

Az ügyész a közvádló, kötelessége, hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a

büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás
mindenszakaszában figyelembe vegye. Az ügyész rendelkezik a nyomozásról, a nyomozó
hatóságot utasítja. Betekinthet a nyomozó hatóságok külön jogszabályban meghatározott
nyilvántartásaiba, és ezek adatait felhasználhatja. Egyes nyomozási cselekmények
teljesítése végett az ügyész akkor is a nyomozóhatósághoz fordulhat, ha egyébként a
nyomozást maga végzi. A nyomozó hatóság az ügyésznek az ügy nyomozására
vonatkozóutasításait határidőre teljesíti, az ügyészt annak rendelkezése szerint a
nyomozás elrendeléséről és az ügy állásáról írásban tájékoztatja.

Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetőleg

határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetőleg az ügyész
hatáskörébe tartozik, erről az ügyészt haladéktalanul tájékoztatja. Az ügyész a határozatai
előkészítésére a nyomozó hatóságot utasíthatja. A nyomozó hatóság vezetője az ügyészi
utasítás ellen felettes szerve útján előterjesztést tehet a felettes ügyészhez. A felettes szerv
az előterjesztést az arra vonatkozó ténybeli és szakmai álláspontjának kifejtésével
továbbítja a felettes ügyészhez. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.

Dr. Nyíri Sándor: Az ügyészségről, BM Kiadó, Budapest, 2004., 43.oldal

29

Az igazságügyi szervek működése I.: Belovics Ervin: Az ügyész büntetőjogi tevékenysége.. HVG–
30

ORAC. Budapest 2007.

~ 20 ~
2.1. Az ügyészségi nyomozási tevékenység

A Be. rendelkezései a nyomozási szakaszban meghatározzák azokat az ügyészi

jogosítványokat, amelyeket az ügyész nem adhat át a nyomozó hatóságoknak. Ha az
ügyész nyomoz, bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén nyomozási
cselekmény elvégzésére utasíthatja, a legfőbb ügyész az ügy ügyészségi nyomozása során
más nyomozó hatóságok tagjait az országos vezető egyetértésével igénybe veheti. Az
ügyész ellenőrzi a büntetőeljárás során elrendelt, a személyes szabadságelvonásával vagy
korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását.

Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az alábbi esetekben:

 A közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, 31 nemzetközi 30 F

jogon alapuló mentességet élvező személy 32 által elkövetett bűncselekmény, a

31 F

sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak,a működésükkel

kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg
védett személy elleni erőszak bűntette kapcsán. 33 32 F

 Az ügyész nyomoz a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és

ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és
végrehajtó-helyettes,a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség hivatásos
állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett
emberrablás,hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos
eljárása alatt elkövetett rablás kapcsán.
 A rendőrség hivatásos állományú tagjának kivételével ezen személyek által
elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az
igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye esetén is az
ügyész kizárólagos jogköre az önálló nyomozás lefolytatása, továbbá a felsoroltak
vonatkozásában elkövetett vesztegetés, a vesztegetés feljelentésének
elmulasztásának vonatkozásában.
 A rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai
büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos

31
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 551. § (1) bek.
32
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 553. § (1) bek.]
33
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 232. §

~ 21 ~
 állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen
bűncselekmény esetén.
 Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül a hamisvád, a hatóság
félrevezetése, a hamis tanúzás,, a hamis tanúzásra felhívás,a hatósági eljárás
akadályozása, a hatóság eljárásának megzavarása, a mentő körülmény
elhallgatása, a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás, az ügyvédi
visszaélés, a zugírászat, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás
elleni bűncselekmény esetében.
 Az ügyész nyomoz a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett
bűncselekmények,valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett
bűncselekmények kapcsán. 34 35 33F 34F

2.2. Az ügyészi felügyelet

Az ügyész főszabályként jelen lehet a nyomozási cselekményeknél. Köteles

biztosítani a tudomására jutott bűncselekmények következetes üldözését, továbbá azt,
hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg
személyi szabadságától, senkit törvénytelen jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen.
Ennek érdekében felügyeletet gyakorol a nyomozás egésze felett.

A nyomozás törvényességi felügyelete

Az általános törvényesség része a nyomozás törvényessége, amely a jogalkotás és

jogalkalmazás törvényességét jelenti a nyomozási szakasz során. A nyomozásra
vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük az Alaptörvény rendelkezéseivel és az
emberi jogokkal.

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény rendelkezik a nyomozás

törvényessége feletti felügyeletről és az ügyészségi nyomozásról. Abban az esetben is ha
az ügyész nyomoz, vagy nyomoztat, illetve a nyomozást a nyomozó hatóság végzi,

34
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
35
Dr. Sóti Kálmán: Nyomozástan I. A büntető eljárásjog alapjai I.

~ 22 ~
biztosítani kell a Be. rendelkezéseinek és az eljárásban részt vevő személyek jogainak
érvényesülését.

A bíróságnak is biztosítanak a hatályban lévő jogszabályok az emberi jogokkal és

a jogállamiságunkkal összhangban, a nyomozás törvényességi felügyeletével kapcsolatos
jogokat. A Be. szabályozza a nyomozási bíró intézményét. Ennek következtében az
előzetes letartóztatásról a nyomozási szakaszban is a bíróság dönt. A nyomozási bíró a
hatáskörébe tartozó kényszerintézkedésekről dönt, a nyomozást megszüntetését követően
a nyomozás folytatásáról rendelkezhet, tanút hallgat ki, és bizonyos határozatok esetén
jogorvoslati fórum. A nyomozási bíró hoz az ügyben döntést, de ehhez minden esetben az
ügyész indítványa szükséges. Az ügyész dönti el az eljárás során, hogy bizonyos eljárási
cselekmények az indítvány benyújtása előtt indokoltak-e. Az ügyész nyomozásfelügyeleti
joga továbbá az is, hogy a bíróság által elrendelt előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási
tilalmat, házi őrizetet, ideiglenes kényszergyógykezelést, úti okmány elvételét
megszüntetheti a vádirat benyújtásáig. 36 35F

Az ügyész nyomozásfelügyeleti tevékenysége hivatalból vagy jogorvoslat

gyakorlása során végzett ellenőrzési feladatokból áll. Az ügyészi felügyelet lényege a
nyomozás törvényességének biztosítása, a jogsértések feltárása, megszüntetése és
megelőzése, a jogszabályok értelmezésének és végrehajtásának biztosítása, jogi elégtétel
eszközlése, és a törvénysértő felelősségre vonásának kezdeményezése. Az ügyészi
funkciók közül a legelemibb a nyomozás törvényességi felügyelete során az állam
büntetőjogi igényének érvényesítése. Az ügyész ezen felül összehangolt intézkedéseket
kezdeményezhet a nyomozó vagy más érdekelt szervnél, a nyomozási eljárást irányítja,
ugyanakkor nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményt végezhet, hivatalból indult
eljárások esetén érdemi döntést hozhat. 37 36F

Fokozott ügyészi felügyelet

Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolatának az ügyek kisebb hányadára

kiterjedő speciális esete, amikor a nyomozó hatóság önállóan nyomoz, s az ügyész ennek
valamennyi lényeges mozzanatát figyelemmel kíséri, ez a fokozott ügyészi felügyelet.
Legfőbb ügyészi utasításban deklaráltak azon ügyek köre, amelyekben a
nyomozások fokozott ügyészi felügyelet mellett folynak.

36
Dr. Nyíri Sándor: Az ügyészségről, BM Kiadó, Budapest, 2004., 44.oldal
37
Dr. Nyíri Sándor: Az ügyészségről, BM Kiadó, Budapest, 2004., 45-46.oldal

~ 23 ~
 Ezek a következők:
a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása
bonyolult,
b) a nyomozás során az ügyész lényeges törvénysértést, mulasztást, vagy a
nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlelt,
c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés elrendelése
óta hat hónap eltelt,
d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be. 176. §
(2) bekezdés] számított egy év eltelt,
e) a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet
meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget,
f) az ügyet kiemelt üggyé nyilvánították, továbbá, ha
g) az ügyész azt bármely más okból szükségesnek látja. 38 37F

3. Az ügyész diszkrecionális jogköre

Az elmúlt évek során felvetődött a kérdés az ügyészség alkotmányos helyzetét

illetően, hogy az ügyészség , független szervezi formaként közvetlenül a parlamentnek
legyen felelős, vagy az igazságügyi miniszter irányítása alá tartozzon. Ugyanakkor fontos
kérdéseket vet fel az ügyész szerepének alakulása a büntetőeljárás során. Az ügyész a
büntetőeljárás kulcsszereplője, jogköre oly mértékben kiszélesedett az utóbbi
39
évtizedekben, amely jogokkal korábban csak a bíróság rendelkezett. 38F

A törvény a nyomozás feletti felügyelet körében az ügyésznek diszkrecionális

jogkört is biztosít. A legalitás mellőzését oppurtunitásnak nevezzük, ez olyan esetekben
megengedhető, amikor a büntetőjogi felelősségre vonás mellőzése több haszonnal jár,
mint az eljárás lefolytatása. Az eljárás közérdekből való megszüntetésének jogát az állam
az ügyész diszkrecionális jogkörébe utalja. Ezen jog kiterjesztése azonban aggályokat
támaszt azokban a jogrendszerekben, ahol az ügyészség nem független a végrehajtó
hatalomtól. Magyarországon az ügyészség független állami szerv, tehát az ügyészi eljárás
közérdekből történik. 4039F

38
11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 37. §
39
Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015., 10-11. oldal
40
Dr. Nyíri Sándor: Az ügyészségről, BM Kiadó, Budapest, 2004., 49.oldal

~ 24 ~
 A jogalkotókat az igazságszolgáltatás egyre növekvő munkaterhei arra késztették,
hogy lehetőséget biztosítsanak opportunus megoldásokra is. 41 Az ügyész szerepe az
40F

eljárás gyorsításában az ügyész diszkrecionális jogai, amely a vádemelésről

célszerűségből való lemondást, és az eljárás megszüntetését jelenti. Ha az ügyész a
vádemelésről való lemondás mellett dönt, akkor azt kötheti bizonyos feltételekhez is.
Kötelezettségeket állapíthat meg, vagy szankciókat alkalmazhat. Ilyen például a
megrovás és a figyelmeztetés. 42 Sok esetben az ügyészen múlik, hogy a terheltről
41F

dönthetnek-e bírói úton, mivel az ügyésznek lehetősége nyílik arra a nyomozás során,
hogy az általa arra alkalmasnak való esetekben a törvényben meghatározott elterelés
formáival éljen. A hazai joggyakorlatot tekintve még mindig a vádemelést részesítik
előnyben bíróság elé utalva az ügyet. 43 42F

Az ügyésztől alternatív gondolkodási módot, szociális érzékenységet, kreativitást

vár el a mérlegelési szempontok eldöntése az egyes esetekben. A diszkrecionális jogkör
alkalmazása a vádemelés elhalasztása kapcsán fokozottan kerül előtérbe.

3.1. A nyomozási alku

A büntetőeljárási rendszerekben az ügyész lényeges diszkrecionális döntési körét
képezi a vádalku, melynek keretében a vád tárgyává tehető bűncselekmények esetében
jöhet létre megegyezés. 44 4 3F

Az a jogintézmény, amelyet amerikai mintára a közbeszédben vádalkunak

neveznek (viszont a kifejezés nem helyes), a terhelt a kedvezőbb elbánásért cserébe
információt szolgáltat más, nagyobb súlyú bűncselekményről nyomozási alkunak
nevezünk. Ennek a hatályos Btk.-ban két eljárási formája ismeretes, amely az amerikai
típusú vádalkura hasonlít: az egyik a lemondás a tárgyalásról, a másik a nyomozás
megszüntetése az együttműködő gyanúsított ellen. A nyomozási alku a büntetőjogi eljárás
során egy, az ügyész és a terhelt közti megállapodást jelent, melyre viszonylag szűk
körben kerülhet sor. A nyomozási alku megkötéséhez nem szükséges a terheltnek
előzetesen a hatóság rendelkezésére bocsátania az alku tárgyát képező információkat. A
bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a konkrét ügy vagy

41
Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015., 13-14. oldal
42
Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015., 24. oldal
43
Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015., 28. oldal
44
Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015., 29. oldal

~ 25 ~
más büntetőügy felderítéséhez, bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben
együttműködik, hogy az ahhoz fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek
jelentősebb mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik. 45 44F

A nyomozati alku egy írásba foglalt szerződés a nyomozóhatóság és a gyanúsított

között, amelyhez ügyészi engedély szükséges. A részleteiről sem a hatóság, sem a
gyanúsított, sem az ügyvéd nem nyilatkozhat. Azért helyesebb ezt nyomozati alkunak
nevezni, mert erre a csak a nyomozás során, vádemelésig van lehetőség, a vádról tehát
már nem lehet alkudozni, csak a nyomozásról.

3.2. A nyomozás megszüntetése

A nyomozást az ügyész megszüntetheti, a gyanúsítottat megrovásban részesítheti.
A büntetőtörvénykönyv szankcióit néhány esetben a bíróságon kívül alkalmazhatja az
ügyész is, ezek egy része a kényszerintézkedések körét foglalja magában, illetve az
ügyész által alkalmazható megrovást és pártfogói felügyelet elrendelését. Ezekhez az
intézkedésekhez nem szükséges a terhelt beleegyezése vagy beismerő vallomása. Ez
esetben a terhelt jogorvoslattal élhet, és az eljárást folytatni kell. A nyomozást szankció
nélküli megszüntetésére is van mód, a terheltnek ilyenkor nincs előírt kötelezettsége. 46 45F

3.3. A vádemelés részbeni mellőzése

Az ügyész határozattal mellőzheti a vádemelést az olyan bűncselekmény miatt,
amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre
vonás szempontjából nincs jelentősége. Erre a vádiratban utalni kell, és a vádemelés
részbeni mellőzését a sértettel közölni kell.

Azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amely miatt az ügyész a vádemelést

mellőzte, a bűnügyi költséget az állam viseli. Az ügyész a határozatban tájékoztatja a
sértettet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti, valamint, hogy
annak a cselekménynek a tekintetében, amely miatt a vádemelést részben mellőzte,
pótmagánvádnak van helye.

45
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 192.§
46
Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015., 134.

~ 26 ~
3.4. A közvetítői eljárás
A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő
eljárás, amelynek célja, hogy, harmadik személy bevonásával olyan írásbeli
megállapodás jöjjön létre, amely a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének
megoldását tartalmazza, és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegíti. 47 Ily 46F

módon a sértett hozzájut a kártérítéshez, így a terhelt ellen nem indul eljárás, vagy azt
megszüntetik. Előnye a sértetti érdekek fokozott figyelembe vétele, hátránya viszont az,
hogy erkölcsi hatása igen rossz, veszélyezteti a társadalom morális érzékét, mivel azt
kommunikálja, hogy a sérelem pénzzel vagy anyagi dolgokkal elintézhető.

A közvetítői eljárás alkalmazása csekélyebb súlyú bűncselekménynél lehetséges.

Ennek menete az ügyészi vagy bírósági határozattal kezdődik, amelyet kézbesítenek,
majd 8 napon belül meg kell tartani a közvetítői megbeszélést. Amennyibe szükséges,
esetleges további megbeszélésekre is sor kerülhet. Az eljárás ha sikeres, akkor a terhelt
tevékeny megbánását megalapozó megállapodás megkötésével és aláírásával zárul, mely
után jelentés 15 napon belül jelentést kell készíteni, ezt követően megtörténik a
kárjóvátétel – 3 évnél nem súlyosabban szankcionálható bűncselekmény esetében
megszüntetés, 5 évig terjedőnél a vádemelés megtörténik, viszont a büntetés korlátlanul
enyhíthető. Sikertelen közvetítői eljárás következményeképpen a nyomozás folytatódik.

„A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész

székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző
pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel közvetítői
tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le.” 48
47F

3.5. A vádemelés elhalasztása

A büntetőeljárás nyomozást követő szakaszát ügyészi szakasznak nevezzük. A

nyomozás befejeztével a nyomozóhatóság felterjeszti az ügy iratait az ügyészhez, aki
ennek tükrében többféleképpen dönthet az ügy alakulásával kapcsolatban. Összesen 30
nap áll ehhez a rendelkezésére. Döntései a következők lehetnek:

2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről, 2. § (1.)
47

2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről, 3. § (1)
48

~ 27 ~
  további nyomozási cselekményt végezhet vagy végeztethet;
 a nyomozást felfüggesztheti;
 a nyomozást megszüntetheti;
 az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja;
 a vádemelést részben mellőzheti;
 a vádemelést elhalaszthatja;
 és vádat emelhet.
A vádemelés elhalasztása akkor lehetséges különös méltánylást érdemlő esetben,
ha 3 évnyi szabadságvesztésnél(fiatalkorú esetében 5 évnél) nem súlyosabb büntetéssel
büntetendő bűncselekményről van szó. Ez leggyakrabban kábítószer-élvező és fiatalkorú
gyanúsított esetében valósul meg. A vádemelést 1 évtől 2 évig terjedő időre határozattal
az ügyész elhalaszthatja, ha a terhelt jövőbeni magatartásában kedvező változás
feltételezhető. 49 Ez az ügyész mérlegeléstől függ. Ennek kapcsán szót emelhetünk a
48 F

pártfogói felügyeletről is. Az ügyész elrendelheti a pártfogói felügyeletet a vádemelés

elhalasztása esetében, amennyiben a terhelt kiskorú, úgy a pártfogói felügyelet
elrendelése kötelező.
A fiatalkorúak elleni büntető eljárásban a fiatalkorúak ügyésze jár el, amelyet
szakszerűségi és nevelési szempontok indokolnak. A vádhatóság a fiatalkorúak bíróság
elé álltását törekszik elkerülni. 50 49F

3.6. Pártfogói felügyelet

A törvény rendelkezik a pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány
kötelező beszerzéséről. 51
50F Tartalmát tekintve egy kriminológiai
mikrokörnyezettanulmány, amely feltérképezi a fiatalkorú személyiségi és családi
körülményeit, tekintettel a lakóhelyre, lakhatásra, baráti kapcsolatokra, egészségi
állapotra, szenvedélybetegségre, iskolai előmenetelre, szabadidő eltöltési szokásaira,
gondolkodási, viselkedési mintáira, a család jövedelmi, vagyoni viszonyaira, és ezen
körülmények kapcsán a bűncselekmény elkövetése közötti kapcsolatra próbálnak
rávilágítani. A környezettanulmány elkészítése során a pártfogó felügyelő iskolai,
munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a gyermekkorút, illetve a fiatalkorút,
49
Kis László - Nagy Anita - Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak Miskolci Egyetem
Állami és Jogtudományi Kar, Miskolci Egyetemi Kiadó 2014. 96.-97. oldal
50
Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015., 155. oldal
51
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 453. § (2)

~ 28 ~
valamint törvényes képviselőjét, gyámját, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól,
szükség esetén a gyermekkorút, illetve a fiatalkorút befogadó intézménytől, majd ennek
tükrében javaslatot tesz az ügyész felé, hogy milyen egyedi magatartási szabályokat és
kötelezettségeket rendeljen el. Amennyiben pártfogói felügyelet elrendelésére kerül sor,
előzetesen ki kell kérni a sértett hozzájárulását a jóvátételhez, illetve a terheltnek vállalnia
kell az előírt magatartási szabályok és kötelezettségek betartását, követését. A pártfogó
felügyelő a véleménye elkészítéséhez jogosult azon iratok megismeréséhez, amelyek
ehhez szükségesnek bizonyulnak. A pártfogó felügyelőre a szakértőre vonatkozó
szabályok az irányadóak, viszont a véleménye elkészítésekor a feleknek nincs
közreműködési kötelessége. 52 51F

A pártfogó felügyelők által készített környezettanulmány funkciója és

felhasználási köre 2015. január 1-től bővült. Környezettanulmányt kell készíteni az
elzárással is sújtható szabálysértés miatt eljárás alá vont fiatalkorúak, illetve a
bűncselekmény, illetve az elzárással is sújtható szabálysértés tényállását megvalósító
gyermekkorúak ügyeiben is a gyámhatóság megkeresése alapján. A vizsgált tényezők
értékelése alapján meghatározza a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnmegelőzési
szempontú veszélyeztetettségének fokát.

Továbbá környezettanulmányt készít a kegyelmi eljárás során, és az államot illető

bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntés előkészítése során. A
pártfogó felügyelők évente 12 000-13 000 darab környezettanulmányt készítenek.

A pártfogó felügyelet jogintézménye a magyar jogrendszerben az intézkedések

köréhez tartozik, és csak más szankciókhoz kapcsolódóan, járulékosan rendelhető el.

A pártfogó felügyelet célja a társadalmi beilleszkedés elősegítése,ezáltal a

társadalom védelme, illetve a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával annak
megakadályozása, hogy újabb bűncselekményt kövessen el. A Pártfogó Felügyelői
Szolgálat évente átlagosan több mint 40.000 pártfogó felügyeletet hajt végre.

Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, CompLex Kiadó, Budapest, 2012., 159. oldal
52

~ 29 ~
 A pártfogó felügyelet elrendelésének esetei:
Az elrendelés kötelező
Kapcsolódó jogintézmény Elrendelő
esetei
Vádemelés elhalasztása Ügyész Fiatalkorúak

Próbára bocsátás Bíróság Fiatalkorúak

Jóvátételi munka Bíróság Fiatalkorúak

Felfüggesztett
szabadságvesztés
Feltételes szabadság
Javítóintézetből történő
ideiglenes elbocsátás
Bíróság
Büntetés-végrehajtási bíró
Büntetés-végrehajtási bíró
Visszaesők, fiatalkorúak
Visszaesők, fiatalkorúak,
életfogytig tartó
szabadságvesztésből
feltételesen szabaduló
Fiatalkorúak

A pártfogó felügyelet intézményét a magatartási szabályok töltik meg egyedi

tartalommal. Az általános magatartási szabályokon kívül, amelyek a pártfogó
felügyelővel való kapcsolattartást, a jelentkezést, a felvilágosítást, a határozatban előírt
kötelezettségeket jelentik, külön magatartási szabályok is elrendelhetőek, amelyek az
adott elkövetőhöz és a bűncselekményhez kapcsolódnak. A végrehajtás egyéni
pártfogolási terv alapján történik A pártfogó felügyelő általában havi rendszerességgel
találkozik a terhelttel, kikérdezi az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett
változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását. 53 52 F

3.7. Fiatalkorúak pártfogói felügyelete (interjú)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fiatalkorúak pártfogói felügyeletét a

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatához tartozó
Fiatalkorúak Pártfogó Felügyelői Szolgálata látja el. A munkámból kifolyólag
fiatalkorúak pártfogójával tartom a kapcsolatot. Néhány kérdés és az azokra kapott
válaszok erejéig (amelyeket annak a pártfogó asszonynak tettem fel, akivel kapcsolatban
állok) szeretném bemutatni dolgozatomban a pártfogói felügyelet működését és
kapcsolatát az ügyészséggel. Az interjút változtatás nélkül közlöm.

53
http://igazsagugyihivatal.gov.hu/partfogo-felugyeloi-szolgalat

~ 30 ~
Mióta foglalkozik fiatalkorúak pártfogásával? Miben jelent eltérést a velük való
munka, mint a nagykorú elkövetőkkel?
2010 óta. A fiatalkorúakkal való munkát jelentősen befolyásolja a családi háttér, az, hogy
a pártfogó felügyelet céljainak elérése érdekében mennyire vonhatók be és mennyire
együttműködők a szülők, nevelők. Mind a családban nevelkedő, mind a családból kiemelt
fiataloknál figyelembe kell venni, hogy életkori sajátosságuk miatt személyiségük
gyorsan változik, ezért az intézkedés során alkalmazható módszereket (pozitív
megerősítés, dicséret, figyelmeztetés,javaslattétel büntetésre, csoportfoglalkozások) kellő
időben, kellő hangsúllyal válasszuk meg, csökkentve ezzel az újabb bűnelkövetés
kockázatát.

Jelenleg hány fiatalkorú pártfogolttal tart kapcsolatot?

Jelenleg 48 fiatalkorú áll pártfogó felügyelet alatt, 10 fiatalkorút közérdekű munka
büntetésre ítéltek, 8 ügyében kell környezettanulmányt készítenem, 2 ügyében pártfogó
felügyelői véleményt.

Többségében milyen idős gyerekekről van szó?

2015.01.01. napjától bevezették a megelőző pártfogás intézményét, ezzel a
gyermekvédelmi intézkedéssel 14 év aluliak is bekerültek a rendszerünkbe. Többségében
14 és 20 év körüli fiatalokkal foglalkozunk. (Akkor is fiatalkorúak ügycsoportjában
hajtjuk végre a pártfogó felügyeletet, ha a terhelt már felnőtt korúvá vált, de a
bűncselekményt fiatalkorúként követte el.)

Milyen típusú bűncselekményeket követtek el?

Az iskolai konfliktusok, verekedések miatt elsősorban garázdaság vétsége, illetve a
vagyon elleni bűncselekmények közül a lopás a leggyakoribb.

Az elkövetők arányát tekintve milyen számban vannak az állami gondozásban élő

fiatalok?
Saját illetékességi területemről tudok adatot mondani. Jelenleg a fiatalkorúak 5%-áról
(kb. 60 ügyből 3) gondoskodnak nevelésbe vétel keretei között.

~ 31 ~
Az utóbbi években hogyan alakult a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények
száma?
A bűncselekmények száma nőtt, 2013-ban 1200 körüli ügy, míg 2014 és 2015-ben 1400
feletti ügy érkezett osztályunkhoz.

Milyen esetekben kerül sor a vádemelésre?

Vádemelésre abban az esetben kerül sor, ha a terhelttel szemben a vádelhalasztás
időtartama alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt vádat emelnek, illetve a
pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.

Mennyire tartja hatékonynak a pártfogó felügyelet jogintézményét a pártfogolt

fiatalok utóéletét tekintve? Mennyire illeszkednek be sikeresen a kriminalizált
fiatalok a társadalomba a pártfogói megsegítés által?
Tapasztalatom szerint az intézkedés során a fiatalkorúak jelentős része érzi a segítő
szándékot, a beilleszkedés elősegítése, a tanulás iránti motiváció növelése, a családi
kapcsolatok erősítése hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom szabályait megtanulják
elfogadni, és a jövőben előre számoljanak a következményekkel, esetükben hatékony a
pártfogó felügyelet. A bűnözői életszemlélettel rendelkező fiatalok számára azonban sok
esetben a büntetés kiszabása, vagy letöltése sem jelent a későbbiekben sem visszatartó
erőt.

~ 32 ~
3.8. Esetleírás
A gyermekvédelmi szakellátásban lakásotthon vezetői és nevelői feladatokat látok
el, és a jelenlegi 12 gyermek- és fiatalkorú gondozott közül 4 fiatal ügyével
összefüggésben van szükség rendszeres pártfogói kapcsolattartásra. Ezen esetekből
szeretnék kiemelni egyet, és az alábbiakban részletezni. (A fiatal nevét és személyes
adatait személyiségi okokból nem szerepeltetem.)

"Gedeon"
5 évvel ezelőtt került húgával nevelésbe vételre a lakásotthonba. 15 éves, 9.
évfolyamos tanuló. Kicsi korától kezdve magatartásbeli problémák jelentkeztek a
gyereknél, amely mostanra egyre kezelhetetlenebbé vált. Tudomásom szerint édesapja
büntetés-végrehajtási intézetben van, édesanyja pedig ritkán érdeklődik a gyerek felől,
inkább húgával tartja rendszertelenül a kapcsolatot. Otthon is magatartásbeli gondok
voltak "Gedeonnal", a család ezt nem tudta kezelni.
Tanulási képességeit tekintve "Gedeon" kortársaihoz képest valamelyest
gyengébb, közepes szintet tudna teljesíteni, a tanulási képességvizsgálat során
megállapítást nyert, hogy intellektusa határeseti. Előfordult olyan eset, amikor a gyerek a
dühét a könyvein töltötte ki, többet közülük a nappali közepén halomba tépett. Az
iskolából rendszeresen engedély nélkül eltávozott,a tanítási óra helyett csavarog, hol
egyedül, hol más gyerekekkel, illetve különböző okokra hivatkozva hazamegy a
lakásotthonba. Ezen kívül több alkalommal, kb. heti rendszerességgel értesített az iskola
a tanuló nem megengedhető viselkedéséről, mint például tanítási óra zavarása, verekedés,
iskolai eszközök rongálása és tiszteletlen, csúnya beszéd. A fiatal határozottan deviáns
magatartást mutat.
December óta kísérem figyelemmel "Gedeon" fejlődését, és az elmúlt időszakban
megszaporodtak a nagyobb, súlyosabb viselkedésbeli problémák. Számos alkalommal
előfordult, hogy társaival különösképpen húgával agresszív, fenyegetőleg lép fel,
többször csúnyán összeverekedtek, illetve berendezési tárgyakban tesz kárt. Ilyenkor
annyira dühös és agresszív, hogy nagyon nehéz megnyugtatni a gyereket. Több esetben is
rendőrségi intézkedésre volt szükség.
2015 telének folyamán feljelentést tett ellene az egyik helyi lakos, betöréses lopást
követett el, amit később el is ismert. Több alkalommal járt az egyik iskolatársa és
családja házában, ahonnan élelmiszert, készpénzt, kozmetikai termékeket és cipőt

~ 33 ~
tulajdonított el. A bíróság 1 év próbára bocsájtása mellett pártfogói felügyeletet rendeltek
el számára.
A tavasz végén több anyagi kárral járó cselekményt is elkövetett, A legnagyobb
kárral járó esemény, amikor az emeleti szoba ablakát és erkélyajtaját betondarabokkal és
kövekkel dobálva törte be, körülbelül 120 ezer forintos üvegkárt okozva ezzel. Ezt
hasonló rongálások is követték. Tettére nem tudott magyarázatot adni, annak súlyát nem
érzi. Egyik pillanatról a másikra veszíti el önuralmát. Az elmúlt időszakban keletkezett
ügyek kapcsán több esetben indult ellene eljárás; ezek garázdaság, lopás vétsége,
rongálás vétsége miatt indultak. Jelenleg már több ügyét egyesítették, ezek az ügyek
ügyészségi szakaszban vannak. Legutóbb bolti lopáson érték, amelyet az üzlet kamerája
felvett, és az ott dolgozók értesítették a rendőrséget. 72 órás őrizetét rendelték el,
amelynek végén a szabálysértési bíró 10. 000 Ft,- szabálysértési bírságot szabott ki. A
fiatalt ezt sem rendítette meg, és további szabálysértést követett el, amikor is egy
vélhetően lopott kisbuszt kötött el, és több gyerekkel együtt vezették azt a település
belterületén belül. Egy helyi polgárőr értesítette a rendőrséget.
Sajnos "Gedeon" egyre kezelhetetlenebb, és félő, hogy dühkitöréseivel nemcsak
tárgyakban, hanem személyekben is maradandó kárt okoz. Pszichiátriai gyógyszeres
kezelés alatt áll, de ez nem oldotta meg tartósan a magatartásproblémáit.
A gyerek magatartásbeli problémái már a kezdetektől megvoltak, viszont a
serdülőkorba lépéskor ezek elszaporodtak és felerősödtek. Véleményem szerint ez
visszavezethető a szülők elhanyagoló attitűdjére, és a feldolgozatlanul maradt nevelésbe
vételbe kerülés traumájára. Az állami gondozott fiatalkorúak esetében erős kriminalizáció
figyelhető meg, erre példa a fenti eset is.

Az alábbiakban mellékeltem a fiatalkorú egyik vádiratát, amely lopás vétsége miatti

eljárásban íródott, és a próbára bocsájtása ideje alatt történt, és az ehhez kapcsolódó
közvetítői eljárás elutasítására vonatkozó határozatot. Az esetet röviden ismertetve, a tél
folyamán egy alkalommal lopást követett el testvére ellen, amelyből 1.000 Ft. nem térült
meg. A testvére feljelentést tett ellene, melynek következtében az ügyész vádat emelt
ellene. A védője kezdeményezte a közvetítői eljárásra való utalást, de tekintettel arra,
hogy a fiatalkorú ellen több eljárás is folyamatban van (amelyekből többet egyesítettek),
és a próbára bocsájtás ideje nem telt el eredményesen, ezért a fiatal korúak ügyésze
elutasította a kérelmet, és vádat emelt a kamasz ellen.

~ 34 ~
 A vádirat 1. oldala A vádirat 2. oldala

Az elutasító határozat 1. oldala Az elutasító határozat 2. oldala

~ 35 ~
IV. Záró gondolatok
Szakdolgozatomban az ügyészi felügyeletgyakorlási feladatokat és az ügyész
nyomozásban betöltött szerepét próbáltam bemutatni a nyomozással összefüggésben. A
nyomozás teljes folyamatát megismerve megállapítható, hogy a nyomozás egy előkészítő
eljárás, mely magát a büntetőeljárás lefolytatását és az elkövető felelősségre vonását
alapozza meg, melynek során az ügyész és a nyomozó hatóságok együttműködése
elengedhetetlen a hatékony munka érdekében. A nyomozási eljárás legfontosabb feladata
tehát a tényfeltárás, a bizonyítékok felderítse, és összegzése, és a felelősségre vonás
megállapíthatósága. A nyomozás formálisan önálló, tartalmilag azonban a tárgyalás
előkészítését képezi.
A hatályos szabályozás alapján az ügyészség nem önálló hatalmi ág, az
Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az igazságszolgáltatás közreműködője. A
büntetőeljárásban az ügyész képviseli az állam büntető igényét, közvádlói szerepben lép
fel. A nyomozást az ügyész irányítja, amely növeli a büntetőeljárás hatékonyságát, a vád
képviseletének eredményességét. Az ügyész, mint a nyomozás ura, bizonyos esetekben
kizárólagosan dönthet a feljelentés elutasításáról, vagy éppen a nyomozás
megszüntetéséről. Az ügyész irányító tevékenysége arra is lehetőséget teremt, hogy
azokban az ügyekben ne folyjon felesleges büntetőeljárás, ahol a felelősségre vonás
valószínűtlen. A bírósági út elkerülésének további lehetősége a nyomozás megrovás
alkalmazásával történő megszüntetése, továbbá a vádemelés részbeni mellőzése és
elhalasztása.
Az ügyész diszkrecionális jogköre széles körű mérlegelési lehetőséget biztosít
arra, hogy az ügyet a hagyományos bírói útról elterelje. Az ügyészi jogosítványok
önkényes alkalmazásának gátja az ügyészség belső kontrollmechanizmusa, továbbá Polt
Péter legfőbb ügyész a Tizenkettedik Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában fontos
ellenőrző tényezőnek nevezte az Országgyűlést, és a külső kontroll alapvető
gyakorlójaként a bíróságot. „A nyomozási szakaszban a nyomozási bíró nem csupán az
egyes kényszerintézkedésekről, a bizonyítékok felhasználhatóságáról dönt, hanem állást
foglal magának az eljárásnak a megalapozottságáról is. A végső szót pedig egyértelműen
kimondja, amikor az ügyészi vád alapján ítéletet hoz. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet
arra, hogy változatlanul 96 százalék fölött van az ügyészi váderedményesség. ”54

54
Polt Péter: Az ügyészség büntetőpolitikai feladatairól, előadás, Balatonalmádi, 2014.
http://www.jogiforum.hu/hirek/32585

~ 36 ~
 Irodalomjegyzék

Felhasznált jogszabályok

 Magyarország Alaptörvénye 29. cikk (2011. 04.25.)

 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői
tevékenységről és működéséről
 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről
 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
 11/2003. (ÜK.7.) LÜ utasítás a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége
feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról
 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetéről
 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről

Felhasznált irodalom

 Belovics Ervin - Tóth Mihály: Büntető eljárásjog, HVG ORAC Lap- és

Könyvkiadó, Budapest, 2015.
 Az igazságügyi szervek működése I. - Belovics Ervin: Az ügyész büntetőjogi
tevékenysége, HVG–ORAC. Budapest, 2007.
 Belovics Ervin: A vád törvényessége, Budapest, 2012., 3.-4. oldal
 Bíró Gyula: Kriminalisztika, Lícium - ART Könyvkiadó, Debrecen, 2010.
 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, CompLex Kiadó, Budapest, 2012.
 Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
 Jacsó Judit- Sántha Ferenc: Közigazgatási büntetőjog, Miskolci Egyetemi Kiadó
2014.
 Kis László - Nagy Anita - Székely György László: Büntető eljárásjogi
alapfogalmak Miskolci Egyetem Állami és Jogtudományi Kar, Miskolci Egyetemi
Kiadó 2014.

~ 37 ~
  Nyíri Sándor: Az ügyészségről, BM Kiadó, Budapest, 2004.Szendrei Géza: A
magyar ügyészség évszázadai. Rejtjel kiadó 2005.
 Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre, Miskolci Egyetemi Kiadó,
Miskolc, 2015.
 Sóti Kálmán: Nyomozástan I. A büntetőeljárásjog alapjai I. Nemzeti Szakképzési
és Felnőttképzési Intézet 2008
 Székely György: Ügyészségi szervezet és igazgatás (tansegédlet) – Miskolci
Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
 Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: A büntetőeljárás elmélete,
Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs, 2012.
 Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika. Tankönyv
és Atlasz; Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2005.

Felhasznált hivatkozások
 http://igazsagugyihivatal.gov.hu/partfogo-felugyeloi-szolgalat
 http://ugyeszseg.hu/
 http://www.police.hu/
 http://ugyeszsegiszemle.hu/hu/201601
 http://www.jogiforum.hu/
 http://www.jogiforum.hu/hirek/32585
 https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cgy%C3%A9szs%C3%A9g
 https://hu.wikipedia.org/wiki/Kriminalisztika
 http://www.pecsma.hu/uncategorized/feljelentes-felfuggesztettek-az-nni-regios-
vezetojet/
 http://budapest100.hu/hazak/marko_utca_16._.281.html
 http://wikimapia.org/867937/hu/%C3%9Cgy%C3%A9szs%C3%A9g

~ 38 ~