MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI

INTÉZETI TANSZÉK

NYOMOZÁS, BŰNÜLDÖZÉS

CRIMINAL INVESTIGATION

Készítette: Konzulens:

Orosz Tímea Dr. Jánosi Andrea

(oaepv4)

Miskolc, 2015
Tartalom
Bevezető………………………………………………………….............3
1. Bűnözés és bűnüldözés néhány alapvető kérdése .......................... 4

1.1. Bűnözés és bűnüldözés .................................................................. 4

1.2. A büntetőjog tudomány és a bűncselekmény ................................. 6

1.3. A büntetőügyekben eljáró hatóságok ................................................. 8

1.5. A büntető eljárás célja, folyamata .................................................... 10

2. A nyomozás, a felderítés és a bizonyítás összefüggései ..................... 14

2.1. A nyomozás ...................................................................................... 14

2.2. A felderítés és a bizonyítás .............................................................. 16

2.4. A verziók szerepe a nyomozásban ................................................... 19

3. Az ügyész szerepe a büntetőeljárásban ............................................... 20

3.1. Az ügyész szerepe a nyomozásban .................................................. 22

3.2. Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata, vádelőkészítési

tevékenysége, nyomozás feletti felügyelete ............................................ 22

Összezés……………………………………………………………… 24
Irodalomjegyzék ...................................................................................... 25

Jogszabály jegyzék .................................................................................. 27

2
Bevezető

Tanulmányaim során megismerhettem a jogi alapfogalmakat, jogága-

kat, a jog rendszerszerűségét, a jogszabály szerkezetét, a jogviszonyok
szerkezetét és sok más alap dolgot, amit a jogról tudni kell. Annak örülök
a legjobban, hogy a polgári jog, családjog és munkajog mellett bővíthettem
tudásomat a bűnügyi tudományok területén is.
A büntetőeljárás jog volt az, ami a leginkább felkeltette az érdeklődé-
sem. Ez ad választ arra a kérdésre, hogy miért ezt a témát választottam
szakdolgozatom megírásához.
Dolgozatom legfőbb elemei, amit a címben is láthatunk a nyomozás és
a bűnüldözés. Ezen belül először a bűnözés, bűnüldözés néhány alapvető
kérdését a büntetőjog tudományt, a büntetőügyekben eljáró hatóságokat,
és a büntetőeljárás célját, feladatát vizsgáltam meg. A második részben a
nyomozás céljának, valamint az ennek keretében érvényesülő eljárási sza-
bályok legfőbb kérdéseinek a bemutatása volt a célom, így abban a részben
a felderítés és a bizonyítás összefüggéseivel, magával a nyomozással és
verziók nyomozásban betöltött szerepéről írok. Fontosnak tartottam az
ügyészről egy külön fejezetben vizsgálódni, mivel nagyon jelentős szere-
pet tölt be a büntetőeljárásban. Ezáltal a dolgozatom harmadik, egyben
utolsó részében az ügyész büntetőeljárásban, nyomozásban betöltött sze-
repéről, továbbá a vádelőkészítési és nyomozás feletti felügyeletét vizsgál-
tam meg.

3
 1. Bűnözés és bűnüldözés néhány alapvető kérdése

1.1. Bűnözés és bűnüldözés

„A bűnözés történelmileg változó társadalmi - jogi tömegjelenség,

amely egy meghatározott területen és időben elkövetett bűncselekménye-
ket, elkövetőiket és a cselekmények sértettjeit foglalja magában.”1
A bűnözés fogalomkörébe beletartozik az ismertté vált és az úgyneve-
zett látens bűnözés is. Az ismertté válás feltétele, hogy a bűncselekmény-
ről, és/vagy a bűnelkövetőről az eljárni jogosult hatóság a büntetőeljárás
megindításához megkövetelt feltételek mellett tudomást szerezzen.
Mindaz, ami az előző feltételnek nem felel meg, az a látencia körébe tar-
tozik. Az ismertté vált bűnözés pontosan mérhető, míg a látens bűnözés
mértéke csak megbecsülhető.
A bűnüldözés a társadalomnak a bűnözés visszaszorítására, leküzdésére
irányuló tevékenysége. A bűnüldözés alapvetően az állam kötelessége, el-
sősorban az állam által e célból létrehozott, fenntartott szervek és szerve-
zetek feladata. Itt említést tennék a legalitás elvéről is, melyet az igazság-
szolgáltatás állami monopóliuma foglal magába. Az állam kötelezettséget
vállal minden bűncselekmény üldözésére. A legalitás tétele szerint, ha a
jogalkotó valamely cselekményt büntetni rendel, a jogalkalmazó szervek
ilyen cselekmény gyanúja esetén kötelesek élni bűnüldözési monopóliu-
mukkal, ily módon teljesül a törvényhozó akarata.2 A bűnözés tartalma és
terjedelme mindig az adott országra adott időszakban jellemző társadalmi,
gazdasági, politikai és kulturális viszonyokra vezethető vissza.
Mind a bűnözés, mind az ellene folytatott küzdelem kereteinek megha-
tározásában kiemelkedő szerepe van a társadalmi értékrendet közvetítő és
kifejező jogalkotásnak. Egy társadalomban sokféle elvárás, és sokféle
nemkívánatos, elítélendő magatartás létezik, ahogyan számtalan oka lehet

1
Váradi Julianna: Nyomozástan IV. A kriminológia alapjai 12.o. (Nemzeti Szakképzési
és Felnőttképzési Intézet 2008)
2
Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszol-
gáltató Kft., Budapest 2014.) 66.o.

4
az elfogadott/elvárt normák megsértésének, az azokkal való szembehe-
lyezkedésnek is. A jogalkotás közvetíti az állam azon akaratát, hogy mi
maradjon meg az erkölcsi, vallási, stb. normák körében, s hogy mely vi-
szonyokat mely jogág keretében kíván szabályozni. Az állami akarattól
függ, hogy a társadalomra, a közösségre veszélyes magatartások közül mi
tartozik a büntetőjog hatáskörébe. Emellett ugyancsak meghatározó, hogy
a jog milyen lehetőségeket biztosít, illetőleg mit ír elő a bűnüldözésben
résztvevők számára. A bűnözés elleni küzdelem megköveteli, hogy a bűn-
üldöző hatóságok megfelelő jogkörrel, intézkedési lehetőségekkel és mű-
ködési feltételekkel rendelkezzenek. A nem hatósági bűnüldözési tevé-
kenységbe a jog kétféleképpen szólhat bele: támogathatja, illetve előírhatja
a védekezés bizonyos módjait.
A bűnözés és a bűnüldözés jellemzőinek, főbb tényezőinek meghatáro-
zásához, úgy vélem szükséges az ismertté vált és a látens bűnözés arányá-
nak néhány meghatározó tényezőjét is megvizsgálni. Társadalmilag elis-
mert érdekekre figyelemmel biztosítja a jog, hogy egyes esetekben a sértett
dönthessen arról, kívánja-e az eljárás megindítását, az elkövető felelős-
ségre vonását. Ez növelheti a látenciát, de csak akkor válik problémává, ha
a sértett félelemből, vagy egyéb kényszerítő okból korlátozza/nem kezde-
ményezi a hatósági eljárást. Az ilyen helyzetben megnő a látencia mértéke,
általában véve is romlik a felderítési eredményesség kisebb az esély a meg-
indított eljárások sikeres befejezésére, és kedvezőtlenül alakul a hatóságok
és a lakosság viszonya is. Nem csak a látenciában, hanem az ismertté vált
bűnözés elleni harcban is kiemelkedő szerepet játszik az állampolgárok
úgynevezett kriminális érzékenysége. A bűncselekményekről, a bűnelkö-
vetőkről szinte mindig tud valaki, azonban számtalan tényező befolyá-
solja, hogy az ügyben miképpen foglal állást. Így például időben és terü-
letenként más, valamint politikai, szociális, morális tényezőktől is függ,
hogy milyen az emberek feljelentési készsége, mennyire hajlandók együtt-
működni a hatóságokkal a saját magukat, a másokat vagy éppen az állam
jogait sértő cselekmények leleplezésében, felderítésében, bizonyításában,
elnézőek-e egyes jogsértésekkel szemben. Igen fontos kérdés e tekintetben
a hatósági tevékenység megítélése is, amely leginkább az adott időszakra
jellemző közfelfogástól, illetve a hatóság tevékenységének a színvonalától

5
is függ. Ugyanakkor azonban az egyedi esetek, a közvetlen, esetlegesen
negatív személyes tapasztalatok, is megalapozhatják, megerősíthetik a ha-
tósággal szembeni előítéletet, ellenérzést, tartózkodó magatartást. E ténye-
zőkre vezethető vissza, hogy a rendőrök, és más, a bűnüldözésben részt
vevő szervezetek/személyek tevékenysége ellenszenvbe, ellenállásba üt-
közhet, s nem hogy segítségre lehetne támaszkodni, még a jogos intézke-
désre sem lesz tanú.3

1.2. A büntetőjog tudomány és a bűncselekmény

A büntetőjog tudomány a bűnözést, a bűnözés elleni küzdelmet jogi je-

lenségként vizsgálja.4
A büntetőjog tágabb értelemben három jogágat foglal magába: az
anyagi büntetőjogot, a büntető-eljárásjogot, és a büntetés-végrehajtási jo-
got. Szűkebb értelemben büntetőjogon a büntető anyagi jogot értjük.5
A büntetőjog meghatározza azokat a társadalomra veszélyes cselekmé-
nyeket, elkövetőikkel együtt, melyek az adott időszakban a bűnözést jel-
lemzik.6
A büntetőeljárás jog azon jogszabályok és jogelvek összessége, melyek
meghatározzák a büntetőjogi felelősség megállapításának és elbírálásának
rendjét, az eljárás lefolytatásának menetét, és az eljárásban résztvevő sze-
mélyek eljárási helyzetét, jogviszonyait, kötelességeit és jogait.7
A büntetés-végrehajtási jog szabályozza a büntetés-végrehajtási szer-
vek működését, a büntetések és intézkedések végrehajtásának feltételeit és
módjait, az elítélt és a büntetés-végrehajtási szervek kötelességeit.8

3
Balláné-Kunos-Lakatos: Bevezetés a kriminalisztikába (Rejtjel Kiadó 2004, Budapest)
4
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 14.o.
5
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 14.o.
6
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 15.o.
7
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 15.o.
8
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 15.o.

6
 Ahhoz, hogy a büntetőjog tudományról egyáltalán beszélni lehessen,
nyilván szükség van a bűncselekmény elkövetésére. A bűncselekmény fo-
galmát pontosan meghatározza a Büntető Törvénykönyv.

4.§ (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondat-

lan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény,
amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását
rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység az a tevékeny-
ség vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyaror-
szág Alaptörvénye szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy
veszélyezteti.9
A bűncselekmény megvalósulása két fázisból álló folyamat: az első sza-
kasz az egyén belső világában játszódik le és egy elhatározással zárul. A
második szakasz ennek az elhatározásnak a megvalósítása, mely a külvi-
lágban zajlik le. A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék önmagá-
ban nem büntethető, csak akkor, ha ehhez a külső fázisban is megnyilvá-
nuló mozzanat kapcsolódik. A magatartás megvalósulásának a külvilág-
ban lezajló második szakasza három részből áll: előkészület, kísérlet és
befejezett bűncselekmény. Ezeket a bűncselekmény megvalósulási stádiu-
mainak nevezzük.10
A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék az előkészülettel lép a
külvilágba. Ekkor a tényállási elem még nem valósul meg. Az előkészüle-
tet rendszerint a bűncselekmény végrehajtásának megkezdése követi,
mellyel a szándékos bűncselekmény a kísérlet szakaszába jut. Amennyi-
ben a véghezvitel megkezdése folytatódik és valamennyi tényállási elem
megvalósul, a bűncselekmény befejezetté válik. A szándékos bűncselek-
ményeknél mindhárom stádium előfordulhat, a gondatlan elkövetésnek vi-
szont csak egy szakasza van, ez a befejezettség stádiuma. Nem minden
szándékos bűncselekmény halad át az említett szakaszok mindegyikén.

9
Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény, 2012. évi CCXXIII. törvény (kivonat) 4. o.
10
Balogh Ágnes-Kőhalmi László: Büntetőjog I. Általános rész (Dialóg Campus Kiadó,
Budapest-Pécs 2012) 58.o.

7
Előfordulhat, hogy a bűncselekmény az előkészületi vagy kísérleti sza-
kaszban megreked, illetve egyes bűncselekményeknél a kísérlet fogalmi-
lag kizárt.11

1.3. A büntetőügyekben eljáró hatóságok

A büntetőeljárásban résztvevő szervezetek: a nyomozó hatóságok, az

ügyész, és a bíróság. A büntetőeljárás tulajdonképpen olyan tevékenysé-
gek sorozata, melyet az abban résztvevő alanyok, jogok és kötelességek
által kijelölt keretek között személyesen maguk, vagy képviselőik által vé-
geznek.12
A nyomozó hatóságok feladata a nyomozási cselekmények elvégzése,
amelyek elsősorban a bűncselekmény, az elkövető és mindehhez kapcso-
lódóan a bizonyítási eszközök felderítésére, az elkövető kézre kerítésére,
a bizonyítási eszközök biztosítására és a vádemelés megalapozására irá-
nyulnak. A nyomozó hatóságok hatáskörük alapján két csoportba sorolha-
tók: általános és speciális nyomozó hatóságokra.
Általános nyomozó hatóság kizárólag a rendőrség, egyes bűncselekmé-
nyeknél az ügyész. Speciális nyomozó hatóság a Nemzeti Adó és Vámhi-
vatal, de ugyancsak ide soroljuk a külföldön lévő magyar kereskedelmi
hajó vagy polgári légi jármű parancsnokát, a katonai ügyészt és az illetékes
parancsnokot is.13 14
Általános nyomozási hatáskörrel bír az ügyész is, ugyanis a büntetőel-
járásról szóló törvény értelmében az ügyész a vádemelés feltételeinek
megállapítása végett nyomozást végeztet, vagy saját maga nyomoz, vagy

11
Balogh Ágnes-Kőhalmi László: Büntetőjog I. Általános rész (Dialóg Campus Kiadó,
Budapest-Pécs2012) 58.o.
12
Dr. Belovics Ervin-Dr. Tóth Mihály: Büntető eljárásjog (A HVG-ORAC Lap- és
Könyvkiadó Kft. kiadása, Budapest 2013) 60.o.
13
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 36. §
14
Kis László-Nagy Anita-Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak
(Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 2012) 24-25.o

8
törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá a nyomozó hatóságtól magá-
hoz vonhatja a nyomozást.15 Egyes bűncselekmények nyomozására pedig
kizárólag az ügyész jogosult e feladatokat a nyomozó ügyészségek látják
el.16
Az ügyész nyomoz, nyomoztat, illetve felügyeletet gyakorol a nyomo-
zás törvényessége felett. Vádat emel, képviseli a vádat a bíróság előtt és
rendelkezik is a váddal. A büntetőeljárás során ellenőrzi a személyi sza-
badság korlátozásával vagy elvonásával járó kényszerintézkedések végre-
hajtásának törvényességét továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végre-
hajtás törvényessége felett is.17
Az ügyész büntetőeljárásban betöltött szerepéről indokoltnak találtam
nagyobb terjedelemben foglalkozni, ezért azt a harmadik fejezetben fejte-
ném ki bővebben.
A bíróságok alapvető feladata az igazságszolgáltatás, azaz a büntetőjogi
felelősség kérdésében való döntés. Amennyiben a bírósága terhelt bűnös-
ségét állapítja meg, az ő feladata a büntetés kiszabása, illetve intézkedés
alkalmazása. A bíróság döntési jogkörébe tartozik a személyi szabadság
elvonásával, illetve korlátozásával járó kényszerintézkedések elrendelése.
A bíróság feladatait a vádirat benyújtása előtt a nyomozási bíró látja el.
Büntetőjogi felelősség megállapítására és büntetés kiszabására, kizárólag
a bíróság jogosult. 18
Első fokon jár el a járásbíróság és a törvényszék, másodfokon a járás-
bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék, a törvényszék hatás-
körébe tartozó ügyekben az ítélőtábla. Ha a törvény lehetővé teszi a fel-
lebbezést az ítélőtábla határozata ellen, akkor a Kúria jár el az ítélőtábla
hatáskörébe tartozó ügyekben. Azokban az ügyekben, melyekben a tör-
vényszék járt el másodfokon, az ítélőtábla jár el harmadfokon. Melyekben
másodfokon az ítélőtábla járt el, ott a Kúria jár el harmadfokon. A bünte-

15
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 28.§
16
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 29.§
17
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 28.§
18
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 12. §

9
tőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben, az elsőfokú bíró-
ság hatáskörébe tartozó ügyekben önálló aláírási joggal rendelkező bíró-
sági titkár is eljárhat.
A járásbíróság főszabály szerint egyesbíróként jár el. Abban az esetben
tanácsban jár el, ha a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadság-
vesztést rendel el. E tanács egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll. A
törvényszék első fokon szintén egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló
tanácsban jár el. A másod- és harmadfokú bíróság három, vagy öt hivatá-
sos bíróból álló tanácsban jár el. A Kúria három, öt vagy hét hivatásos
bíróból álló tanácsban jár el.19

1.5. A büntető eljárás célja, folyamata

A büntetőeljárásban elkülönül egymástól az ítélkezés, a vád és a védelem

funkciója.20 Ítélkezés során a bíróság törvényes vád alapján jár el.21
A büntető eljárás célja annak megállapítása, hogy az eljárás alá vont
személy követett-e el bűncselekményt, és ha igen, vele szemben büntetés
kiszabása, intézkedés alkalmazása.
A büntető eljárás folyamata a bűncselekmény elkövetésének gyanújától
és a nyomozás elrendelésétől egészen a büntetőjogi felelősségről történő
jogerős döntés meghozataláig tart. A bíróság jogerős ítéletével szemben
rendkívüli perorvoslatnak, így például perújításnak van helye, ha új bizo-
nyítékot hoznak fel és azáltal a terheltet fel kell menteni, vagy enyhébb
büntetést érdemel, vagy más intézkedést kell alkalmazni; vagy a terhelt
bűnösségét meg kell állapítani, vagy súlyosabb büntetést kell kiszabni,
esetleg más lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni, vagy intéz-
kedés helyett büntetést kell kiszabni; ha ugyanazon cselekmény miatt több
jogerős ítéletet hoztak a terhelttel szemben, vagy nem a valódi nevén ítél-
ték el; ha az alapügyben hamisított, vagy hamis bizonyítékot használtak
fel; az eljáró hatóság tagja a kötelességét törvénybe ütköző módon látta el;
az ítéletet a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták; a Köztársasági

19
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 12-14.§
20
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 1.§
21
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 2.§

10
elnök a terhelttel szemben kegyelemből az eljárás megszüntetéséről hatá-
roz.22 23
A bűncselekmény a hatóság tudomására juthat feljelentés, vagy hivatali
észlelés által. Főszabályként feljelentést bárki tehet. A feljelentés bizonyos
esetekben nem jog, hanem kötelesség, a Btk. értelmében egyes esetekben
a feljelentés elmulasztása is bűncselekmény lehet.24
Bizonyos esetekben csak meghatározott személy tehet feljelentést, ezek
az úgynevezett magánindítványos cselekmények. Ezek kis tárgyi súlyú és
személyes sérelmet okozó cselekmények, ilyen például a rágalmazás, vagy
a becsületsértés. Lehetnek nagy tárgyi súlyú cselekmények, mint például
a nemi erkölcs elleni cselekmények. Továbbá lehetnek hozzátartozó sérel-
mére elkövetett cselekmények.
A bűncselekmény a hatóság tudomására juthat hivatalos észlelés útján,
ekkor elsősorban az vizsgálandó, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-
e. A bűncselekmény gyanúja tényekkel bizonyított valószínűsége, hogy a
bűncselekmény megtörtént. Megalapozott gyanú, a személyre irányul. Az
eljáró hatóság a feljelentés alapján dönt, hogy a feljelentést elutasítják, el-
rendelik az eljárást, vagy pedig kiegészítik a feljelentést. A feljelentés el-
utasítására abban az esetben kerülhet sor többek között, ha büntethetőséget
kizáró, vagy megszüntető ok áll fenn; ha a feljelentésből nyilvánvaló, hogy
a feljelentett dolog nem bűncselekmény; ha a cselekményt korábban már
jogerősen elbírálták.
Amennyiben az eljárást elrendelik, megindul a nyomozás. A nyomozási
cselekményeknek két típusa van. Az egyik a kényszerítő cselekmények,
melyek alapjogokat korlátozó cselekmények, ezek bírósági jogerős hatá-
rozat nélkül is végrehajthatók. A másik a bizonyítási cselekmények, me-
lyek célja a tények feltárása. Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy van-
nak személyi jellegű bizonyítási eszközök (tanúvallomás, terhelt vallo-
mása, szakvélemény), és tárgyi jellegű bizonyítási eszközök (pl. okirat).

22
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 408.§
23
Dr. Belovics Ervin-Dr. Tóth Mihály:Büntető eljárásjog (hvgorac Lap- és Könyvkiadó
Kft., Budapest, 2013) 498-499.o.
24
Herke Csongor-Fenyvesi Csaba-Tremmel Flórián: A büntető eljárásjog elmélete (Dia-
lóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012.) 229.o.

11
 A nyomozás célja a vádemelés feltételeinek megteremtése. A nyomo-
zás tulajdonképpen kettős célt követ. Az egyik a szakmai cél, vagyis a bűn-
cselekmény és az elkövető felderítése. E cél eléréséhez a nyomozó hatósá-
gok összegyűjtik, rendszerezik, biztosítják a bizonyítékokat és a bizonyí-
tási eszközöket, aktát, ügyiratot hoznak létre, amely alapját képezi a bíró-
sági eljárásnak és a vádemelésnek. Ennek a munkának az ellátásához olyan
szakmai, technikai ismereteket használnak fel, melyeknek csak ők vannak
birtokában. A másik cél szorosan összefügg a szakmai céllal, de önálló
szervezeti cél elérése. Ez a függőség két irányú. Az egyik irány a jog által
meghatározott szabályokhoz kötöttség, a másik a szervezeti kötöttség. A
nyomozó hatóságok nagyban függnek attól a szervezettől, melynek részét
képezi.25
Az ügyészi, azaz a második szakaszban az ügyész dönt a vádemelésről,
mert az ügyészé a vádmonopólium. Közvádas ügyekben csak ő emelhet
vádat. Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, köteles vádat emelni,
de természetesen ez alól is vannak kivételek (pl.: vádemelés részbeni mel-
lőzése, vádemelés elhalasztása, a közvetítői eljárásra utalás).26
A harmadik, azaz a bírósági szakaszban az ügyész képviseli a vádat. Az
első fokú tárgyalás célja a bizonyítás ítélettel zárul, ami lehet bűnösséget
megállapító, vagy felmentő, amennyiben büntethetőséget kizáró ok áll
fenn, a cselekmény nem bűncselekmény vagy azt nem a vádlott követte el,
vagy büntethetőséget kizáró ok áll fenn.
Az ítéletet tudomásul veheti a terhelt és a védő, mely ezután jogerőre
emelkedik, vagy fellebbeznek. Amennyiben fellebbezésre kerül sor, má-
sodfokú bírósági eljárás veszi kezdetét, ahol a fellebbviteli bíróságok az
alsóbb fokú bíróságok határozatát és az azt megelőző eljárást vizsgálják
felül, nem pedig a vádról döntenek. Amennyiben a másod fokú bíróság
ítélete ellentétes az első fokú bíróság ítéletével, akkor kerül sor a harmad-
fokú eljárásra.27

25
Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás (CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalom-
szolgáltató Kft., Budapest 2014.) 229-230.o.
26
Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás (CompLex Kiadó, Budapest 2014) 28-29.o.
27
Kis László-Nagy Anita-Székely György: Büntető eljárásjogi alapfogalmak (Miskolci
Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012.) 112.o. 128-138.o.

12
13
2. A nyomozás, a felderítés és a bizonyítás összefüggé-
sei

2.1. A nyomozás

A büntetőeljárás a nyomozással kezdődik. Olyan megismerési folya-

mat, amely az információk rögzítésén, gyűjtésén, értékelésén keresztül,
egy múltban lezajlott, bűncselekmény gyanúját keltő tett rekonstruálására
irányul. Mindez annak érdekében, hogy az eljáró hatóság el tudja dönteni
indokolt-e a terhelt felelősségre vonását célzó eljárás lefolytatása.28
A nyomozás elrendelése: Az ügyész, vagy a nyomozó hatóság határo-
zata alapján nyomozásnak van helye. Ha a késedelem veszéllyel jár, úgy
már a nyomozás elrendelése előtt van helye a nyomozási cselekmények-
nek. Különösen az újabb bűncselekmény elkövetésének, vagy a megkez-
dett bűncselekmény befejezésének, a bizonyíték eltűnésének, az elkövető
elrejtőzésének megakadályozása érdekében. Ha nincs helye a nyomozás
megtagadásának, úgy határozni kell az elrendelésről. Azokat az intézkedé-
seket, melyek utólag nem foganatosíthatók, meg kell tenni, akár a nyomo-
zás elrendelése előtt. (Ilyen például a helyszíni szemle.) A nyomozás el-
rendelése ellen panasznak nincs helye, az eljárási cselekményekről az
ügyész értesítendő.29
A nyomozás teljesítése: A nyomozás sikerességének érdekében minden
törvényes és célszerű intézkedést meg kell tenni. A bizonyítás abban az
esetben törvényes, ha a törvény rendelkezéseit megtartották. A bizonyítás-
ról a Büntetőeljárásról szóló törvény VII. fejezete rendelkezik. Főszabály
szerint a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni és az
elrendeléstől számított két hónapon belül be kell fejezni, viszont határide-
jét az ügyész legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja az ügy bonyo-
lultságára való tekintettel, vagy elháríthatatlan akadály esetén. Ezt köve-
tően pedig az ügyészség vezetője jogosult a büntetőeljárás megindításától

28
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 164.§
29
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 170.§

14
számított egy évig meghosszabbítani. Egy év után a felettes ügyészség ve-
zetője, két év után pedig a legfőbb ügyészségnek van joga a nyomozás
határidejének meghosszabbítására.30 Főszabály szerint a nyomozási cse-
lekményeken jelen lehet az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a jegyző-
könyvvezető és akinek a jelenlétét a Büntetőeljárásról szóló törvény meg-
engedi. Aki zavarja az eljárás rendjét, vagy akinek a jelenléte akadályozza
az eljárást, azt a nyomozó hatóság kizárhatja a nyomozás helyszínéről,
vagy rendbírsággal sújthatja.31
A nyomozás részbeni mellőzése: Olyan bűncselekmény miatt, amely-
nek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre
vonás szempontjából nincs jelentősége, a gyanúsított kihallgatása után
mellőzni lehet a további nyomozást.32
A nyomozás felfüggesztése: A nyomozást fel kell függeszteni, ha a gya-
núsított külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodik és az eljárás nem
folytatható a távollétében, ha akadályozza az eljárás lefolytatását, a gya-
núsított bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége ese-
tén, ha bizonyos döntés bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik.
Kábítószerfüggő gyanúsított esetében egy évre fel kell függeszteni a nyo-
mozást, ha vállalja a folyamatos kábítószer függőséget gyógyító kezelést,
melyet okirattal szükséges igazolnia.
A nyomozást fel lehet függeszteni ha a gyanúsított elmeállapotának
megfigyelése szükséges, az eljárás nem folytatható a gyanúsított súlyos
betegsége miatt, vagy ha külföldi hatóság megkeresése is szükséges.
A nyomozás határidejébe nem számít bele a felfüggesztés időtartama.33
A nyomozás megszüntetése: A nyomozás megszüntetése határozattal
lehetséges abban az esetben, ha a cselekmény nem bűncselekmény, vagy
azt nem a gyanúsított követte el; büntethetőséget kizáró ok áll fenn; a nyo-
mozás fennálló adatai alapján nem állapítható meg az elkövető kiléte, a

30
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 176.§
31
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 184.§
32
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 187.§
33
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 188.§

15
bűncselekmény elkövetése és az, hogy a bűncselekményt a gyanúsított kö-
vette el és az eljárás folytatásától sem lenne várható eredmény; a cselek-
ményt már jogerősen elbírálták.
Kényszergyógykezelés elrendelésének szükségessége esetén nem lehet
megszüntetni a nyomozást.
A nyomozás megszüntetésének esetén a hatóság ugyanabban az ügyben
később folytathatja a nyomozást.34
Iratok megismerése: A nyomozás elvégzése után a védőt és a gyanúsí-
tottat értesíteni kell arról, hogy megtekinthetik az iratokat. A megtekintés
után indítványozhatják a nyomozás kiegészítését és egyéb észrevételeket,
indítványokat tehetnek. Az indítványról az ügyész, illetve a nyomozó ha-
tóság határoz. Ha nyomozási cselekmény teljesítése válik szükségessé és
az nem végezhető el a kihallgatástól számított két éven belül, úgy az
ügyész előterjesztésére a legfőbb ügyész kilencven nappal meghosszabbít-
hatja a nyomozás határidejét. E meghosszabbított időpont utolsó napjáig
lehetővé kell tenni a gyanúsított és a védő számára az újabb iratok megis-
merését. Ha az iratok ismertetését a nyomozó hatóság végezte, úgy az ira-
tokat az ismertetés után tizenöt napon belül megküldi az ügyésznek. A
nyomozás iratainak ismertetését követően a sértettet is értesíteni kell arról,
hogy megtekintheti az iratokat.35

2.2. A felderítés és a bizonyítás

Míg a nyomozás egy sajátos megismerési folyamat, addig felderítés és

a bizonyítás a nyomozáson belül a megismerés különböző fokozataiként
értékelhetőek.

34
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 190-191.§
35
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 193.§

16
 A felderítés fogalmát a büntetőeljárás-jogi ismeretanyag, illetve a jogi
szabályozás nem határozza meg pontosan, hanem körülírja a büntetőeljá-
rás-béli funkcióját. Lényegében a tényállás, illetve az elkövető kilétének a
megállapítását és a bizonyítékok összegyűjtését tekinti felderítésnek.36
Ezzel szemben a bizonyítás fogalmát meghatározhatjuk tágabb és szű-
kebb értelemben is. Tágabb értelemben egy összetett folyamatról beszé-
lünk, azaz a teljes tényfelderítési tevékenységről valamennyi eljárásban. A
bizonyítás tágabb fogalma nem csak a szorosabb értelemben vett bizonyí-
tási kérdéseket, hanem a bizonyításhoz kapcsolódó egyéb eljárási cselek-
ményeket is magába foglalja. Szűkebb értelemben a ténymegállapítási fo-
lyamat eredményének leszűrése a ténymegállapító aktusban. A jogalkal-
mazás részeként, annak egyik funkciójaként felfogott ténymegállapítási te-
vékenység alapvető módszerének kell tekinteni.37 38
A bizonyításról az 1998. évi XIX. törvény VII. fejezete rendelkezik.
Így:
 a bizonyítás tárgyáról, többek közt arról, hogy a bizonyítás során
arra kell törekedni, hogy alaposan, hiánytalanul, a valóságnak meg-
felelően tisztázásra kerüljön a tényállás; azokat a tényeket melyek
köztudomásúak, vagy a hatóságoknak hivatalos tudomásuk van
róla, nem kell bizonyítani; az eljárás alá vont személyek a törvény-
ben meghatározott esetekben kötelesek és jogosultak közremű-
ködni a bizonyításban.
 a bizonyítás eszközeiről, amelyek a tanúvallomás, a szakvélemény,
a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.
 a bizonyítás törvényességéről, amely előírja, hogy a bizonyítási el-
járás során, e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.
 a bizonyítékok értékeléséről, mely leírja, hogy szabadon felhasz-
nálhatók a bizonyítási eszközök és szabadon alkalmazhatók a bi-

36
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 87.o.
37
Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán (Tanulmány a perbeli valószínűségről) (Köz-
gazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1972)
38
Király Tibor: A bírói megismerés határai a büntetőeljárásban In.: Jogtudományi Köz-
löny 24. évfolyam 11.szám 1969. 549-563.o.

17
 zonyítási eljárások, azonban a törvény elrendelheti egyes bizonyí-
tási eszközök igénybevételét. Az ügyész és a bíróság egyenként és
összességében értékelik a bizonyítékokat. Nem lehet bizonyíték-
ként értékelni olyan tényt, amelyet a hatóság bűncselekmény útján,
vagy más tiltott módon, vagy az eljárásban résztvevő személy jo-
gainak korlátozásával szerzett meg.39
Az eljárás előbbre vitelét szolgáló adatok többsége elsősorban a felde-
rítést, nem pedig a bizonyítás tárgyát képezik. Ilyenek lehetnek:

a) A megismeréshez szükséges úgynevezett háttér-információk.

b) Az eljárási cselekmények sikeres végrehajtásához szükséges ada-
tok, például a házkutatás esetében ajánlott megismerni a behatolás
lehetőségeit.
c) A fellelhető, beszerzett adatok egy része igen gyakran nem is a
vizsgált eseményekre vonatkozik.
Bár a felderítés és a bizonyítás egymástól eltérő funkciót tölt be a nyo-
mozásban, az eljárás előbbre vitelében, a hangsúly azon van, hogy mikép-
pen egészítik ki egymást.40
A múltbéli esemény feltárása és bizonyítása alapvetően a felderítésre
támaszkodik, így minél több az ismeretlen tényező, annál nagyobb hang-
súlyt kap a nyomozás során a felderítés, melynek eredményeképpen ada-
tokhoz, információkhoz és bizonyítékokhoz egyformán hozzájuthatunk.
Fontos, hogy egyetlen tudomásunkra jutott adatot sem szabad eleve érték-
telennek, használhatatlannak, irrelevánsnak tekinteni. A relevánsnak ítélt
tényeket nem elegendő csupán felderíteni, hanem a kezdetektől fogva bi-
zonyítani is szükséges.
Felderítési célokat szolgálhat a bizonyítási tevékenység is, mert feltár-
hat eddig ismeretlen tényeket, kitűzhet további felderítési feladatokat.
Nem csak a felderítés során kell szem előtt tartani az eljárás információ-
igényét, hanem a bizonyítási eljárások végrehajtása és a bizonyítékok ér-

39
1998. évi XIX. törvény VII. fejezet 78.§
40
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 91.o.

18
tékelése során is. A felderítés azért is szélesebb kört ölel fel, mint a bizo-
nyítás, mert a felderítést az összrendőri tevékenység egyik alapvető ele-
mének tekinthető.
A felderítés és a bizonyítás forrásai, eszközei és módszerei sem azono-
sak. A felderítés során mindenféle adat és adatforrás felhasználható, a bi-
zonyításban viszont csak a vonatkozó eljárásjogi előírásoknak megfelelő
eszközök és módszerek alkalmazhatók.
Összefoglalva tehát a nyomozás folyamatában a felderítés olyan adat-
gyűjtő- és feldolgozó tevékenység, amely biztosítja a történeti tényállás
megállapításához, az eljárási feladatok végrehajtásához és a bizonyítás fel-
tételeinek megteremtéséhez szükséges adatokat. A bizonyítás pedig az
anyagi- és eljárásjogi szempontból releváns tényekre korlátozódik. A bi-
zonyítás a vizsgált eseményekre vonatkozó eljárási szabályok érvényesí-
tése útján igazolja a beszerzett adatok hitelességét, és ezzel biztosítja az
eljárásban való felhasználhatóságát.41

2.4. A verziók szerepe a nyomozásban

A verzió a bűncselekmények egészét, vagy annak valamely részét meg-

magyarázó feltételes logikai ítélet, a nyomozási tervvel szoros kölcsönha-
tásban álló taktikai eszköz, amelynek segítségével meghatározható a bün-
tetőeljárásban a bizonyítás tárgya, valamint a bizonyító tények és a bizo-
nyítékforrások köre.42
A nyomozási verzió olyan feltevés, amely a rendelkezésre álló adatok
logikai feldolgozása alapján reálisnak tekinthető magyarázatot ad az eljá-
rás célját képező cselekmény, esemény egészére vagy annak egy részére,
továbbá lehetőséget nyújt a nyomozás során felmerült valamely probléma
megoldására.
Terjedelmük szerint megkülönböztetünk úgynevezett általános (átfogó
jellegű) és az egy-egy kérdést feldolgozó, megválaszoló részverziókat.

41
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 95.o.
42
Krimináltaktika (RTF jegyzet, Budapest, 1993.) I. kötet, 102.o.

19
 A verziók tárgyára, illetve a jellegére figyelemmel megkülönböztetjük
a minősítési, a történeti és a munkaverziót. A minősítési verzió a cselek-
mény jogi megítélésére vonatkozik. A történeti verzió a cselekmény me-
netéről alkotott elképzelés (hányféle olyan történetet lehet felépíteni,
amelybe az ismert adatok logikusan beépíthetők). A munkaverziók a kitű-
zött feladat végrehajtási módjának lehetséges alternatíváit tartalmazzák.43

3. Az ügyész szerepe a büntetőeljárásban

Az első fejezetben már ejtettem pár szót az ügyészségről. Fontosnak

tartottam azonban bővebben is írni róla, hiszen fontos szerepet tölt be az
egész büntetőeljárás során. Elsőször az általános feladatait ismertetném,
melyről a büntetőeljárásról szóló törvény 28. 29. §-ai rendelkeznek.
Az ügyész közvádló. Kötelessége a büntetőjogi felelősséget súlyosító
és enyhítő körülményeket figyelembe venni az eljárás során, akár a terhelt
terhére, akár javára szolgálnak. Az ügyész maga nyomoz, vagy nyomoztat.
Ha a nyomozó hatóság nyomoz, az ügyész felügyeli annak törvényességét.
Az ügyész felügyeli, hogy az eljárásban résztvevő személyek élhessenek
jogaikkal. A törvényességi felügyeleti jogkör keretében elrendelheti a nyo-
mozást, vagy feljelentéskiegészítést, annak lefolytatásával megbízhatja a
nyomozó hatóságot, és az általa megjelölt határidőn belüli befejezésre uta-
síthatja. Az ügyész jelen lehet a nyomozási cselekményeknél és betekint-
het annak irataiba. A nyomozó hatóság által hozott határozatokat hatályon
kívül helyezheti, vagy megváltoztathatja. Elutasíthatja a feljelentést, meg-
szüntetheti a nyomozást és a nyomozó hatóságot a nyomozás megszünte-
tésére utasíthatja, magához vonhatja a nyomozást. Ha az ügyész végzi a
nyomozást, utasíthatja bármely nyomozó hatóságot a nyomozási cselek-
mény elvégzésére. Ellenőrzi a személyi szabadság elvonásával vagy kor-
látozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását is. A ma-
gánvád és pótmagánvád kivételével az e törvényben meghatározott felté-
telek esetén vádat emel és képviseli a vádat a bíróság előtt, vagy pedig dönt

43
Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika
Általános Rész tantárgyakhoz 103-104.o.

20
a vádemelés elhalasztásáról-részbeni mellőzéséről, a közvetítői eljárásra
utalásról. Elejtheti a vádat, vagy akár módosíthatja. Az ügyész megtekint-
heti az ügy iratait és indítványt tehet.44
Tudnunk kell azt is, hogy bizonyos bűncselekmények esetében csak az
ügyészség végezheti a nyomozást. Ezen bűncselekmények körét a bünte-
tőeljárásról szóló törvény 29. §-a részletesen tartalmazza.45
Az ügyészség hatásköréről és illetékességéről is fontosnak tartom szót
ejteni. Az ügyészség hatásköre és illetékessége általában azon bíróság ha-
tásköréhez és illetékességéhez igazodik, amelyik mellet az adott ügyész-
ség működik. Ha a bűncselekményt több ügyészség illetékességi területén
követték el, az az ügyészség jár el, mely hamarabb intézkedett az ügyben.
Olyan ügyekben, amelyekre az ügyész hatásköre vagy illetékessége egyéb-
ként nem terjed ki, a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész utasítására el-
járhat.46 47
Röviden írnék az ügyész kizárásáról is. Fontos tudni, hogy az ügyész
nem járhat el olyan ügyben, amelyben más hatóság tagjaként járt el, vagy
más eljárási pozícióban vett részt az ügyben, vagy akitől egyéb okból nem
várható el az ügy elfogulatlan megítélése. Előfordulhat, hogy az adott
ügyészség vezetőjével, vagy vezető helyettesével szemben merül fel kizá-
rási ok, ebben az esetben a Legfőbb Ügyészség kivételével az egész
ügyészség nem járhat el az adott ügyben.48 49

44
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 28.§
45
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 29.§
46
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 30.§
47
Kis László-Nagy Anita-Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak
(Miskolci Egyetemi Kiadó 2012.) 28.o.
48
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 31.§
49 49
Kis László-Nagy Anita-Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak
(Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012.) 28.o.

21
3.1. Az ügyész szerepe a nyomozásban

„Az ügyészség fő feladatait az Alkotmány 51.§-a határozza meg. E sze-

rint, az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, va-
lamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét
sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.”50
A büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatai tulajdonképpen
úgy összegezhetők, hogy az ügyészség, igazságszolgáltató hatóságként ér-
vényesíti az állam büntetőigényét. Ebből a szempontból a nyomozás fel-
ügyeleti és vádelőkészítési tevékenysége jut szerephez, ez a büntetőeljárás
három szakaszából kettőt ölel fel: a nyomozást és az ügyészi szakaszt. A
nyomozás tulajdonképpen arra szolgál, hogy tisztázza azt a kérdést, hogy
van-e oka a vádemelésnek, annak megvannak-e a feltételei. Eszerint a nyo-
mozás nem más, mint a vádat előkészítő eljárás, így a nyomozás ura az
ügyész. Ennek megfelelően határozza meg a Büntetőeljárás 28.§-a a vád
előkészítésében ellátandó feladatait.51 (lásd: 3. fejezet)

3.2. Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata,

vádelőkészítési tevékenysége, nyomozás feletti fel-
ügyelete

Az ügyész a nyomozó hatóságnak az önállóan végzett munkáját fel-

ügyeli. E feladatának ellátása érdekében, a törvény széleskörű jogosítvá-
nyokkal ruházza fel (pl.: nyomozás elrendelése, nyomozási cselekménye-
ken való jelenlét, jogorvoslat elbírálása, stb.) Az ügyész és a nyomozó ha-
tóság kapcsolatát a nyomozásban az 1998. évi XIX. törvény 165.§-a ren-
dezi. Ez a törvény az irányadó akkor is, amikor az ügyész maga nyomoz,
vagy amikor nyomoztat, továbbá amikor a nyomozó hatóság önállóan
végzi a nyomozást és azt az ügyész felügyeli. Az ügyész és a nyomozó

50
Görög Julianna: Gondolatok a nyomozás feletti felügyeletről – egy szakági ügyész gya-
korlati tapasztalatai tükrében In.: Ügyészek lapja, 2010. (17.évfolyam) 6.sz. 17.o.
51
Görög Julianna: Gondolatok a nyomozás feletti felügyeletről – egy szakági ügyész gya-
korlati tapasztalatai tükrében In.: Ügyészek lapja, 2010. (17.évfolyam) 6.sz. 17-18-o.

22
hatóság kapcsolatának főbb elemei az ügyész utasítási- és a nyomozó ha-
tóság nyilvántartásaiba és az eljárás irataiba való betekintés joga, továbbá
a nyomozó hatóság tájékoztatási- és az ügyész utasítás határidőre történő
teljesítésében megnyilvánuló kötelezettsége. E kapcsolat további részleteit
rögzíti a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyo-
mozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyző-
könyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003.
(VI. 24.) BM-IM együttes rendelet (NYOR) 92-93.§-a, illetve a PNYOR
[a 17/2003. (VII.1.) PM-IM együttes rendelet 93-93.§-a]. Ezen rendeletek
a nyomozó szerv vezetőjét teszik felelőssé azért, hogy az ügyész felügye-
leti- és rendelkezési jogát gyakorolhassa, és hogy a nyomozásra vonatkozó
ügyészi utasításokat és rendelkezéseket megfelelően teljesítse.52 Az eljá-
rási cselekményt minden esetben az ügyész utasítására kell teljesíteni a
nyomozó hatóságnak, még akkor is, ha a véleménye eltérő.53
A nyomozás feletti felügyeletet ellátó ügyészről tudni kell, hogy ritkán
találkozik az eljárásban résztvevő személyekkel, a háttérben, az iratokból
dolgozik. A büntető jogszabályokon kívül sok más jogi ismerettel kell ren-
delkeznie. (pl.: közigazgatási-, gazdasági-, magán-, társasági-, munka-,
adó jog; továbbá deviza-, idegenrendészet-, stb. szabályai) A jogon kívül
tisztában kell lennie más, jogon kívüli ismeretekkel is, hiszen sok ügyben
szükség van általános műveltségre, természettudományi ismeretekre és
akár olvasottságra is. Ugyanis az eljárásnak ezen szakaszában kell dönteni
arról, hogy az a magatartás, amelyik miatt folyik az eljárás, beilleszthető-
e a Büntető Törvénykönyv valamely törvényi tényállásába, mely körülmé-
nyeket szükséges bizonyítani és milyen eszközökkel végezhető el a bizo-
nyítás. Természetesen a saját élettapasztalat és az empátia is hasznos a
munkája során.

Összegzés

52
Görög Julianna: Gondolatok a nyomozás feletti felügyeletről – egy szakági ügyész gya-
korlati tapasztalatai tükrében In.: Ügyészek lapja, 2010. (17.évfolyam) 6.sz. 18-19.-o.
53
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 165.§ (7) bekezdés

23
 Dolgozatomat egy statisztikai adattal kívánom lezárni, ami megmutatja
számunkra azt, hogy sajnos a nyomozó hatóságok hatékonysága egyre
csökken. Véleményem szerint ez nem a munkájuk hanyagságából adódik,
hanem abból, hogy a bűnelkövetők száma egyre nő a hatóságok létszámá-
val szemben.
„A 2012. évben a regisztrált közvádas bűncselekmények abszolút száma
nőtt (2011. év: 451 371, 2012. év: 472 236, a növekedés 4,6%). A regiszt-
rált bűnelkövetők száma viszont csökkent (2011. év: 112 895, 2012. év:
100 239, a csökkenés 11,2%). A felderítetlenül maradt elkövetőjű bűncse-
lekmények száma (ismeretlen elkövetővel szembeni nyomozás befejezések)
folyamatosan emelkedett (2011. év: 245 080, 2012. év: 274 143, a növeke-
dés 11,9%). A 100 000 lakosra jutó regisztrált bűncselekmények gyakori-
sága nőtt (4520-ról 4742-re), a 100 000 lakosra jutó regisztrált bűnelkö-
vetők gyakorisága pedig valamelyest csökkent (1131-ről 1007-re).”54

54
http://www.mklu.hu/repository/mkudok5892.pdf (Kiadja: Belügyminisztérium Koor-
dinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály,
2012.)

24
Irodalomjegyzék

Szakirodalmak:

 Váradi Julianna: Nyomozástan IV. A kriminológia alapjai (Nem-

zeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2008)
 Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás (Complex Kiadó Jogi és
Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2014.)
 Balláné-Kunos-Lakatos: Bevezetés a kriminalisztikába (Rejtjel Ki-
adó, Budapest, 2004.)
 Balogh Ágnes-Kőhalmi László: Büntetőjog I. Általános rész (Dia-
lóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012.)
 Dr. Belovics Ervin-Dr. Tóth Mihály: Büntető eljárásjog (A HVG-
ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása, Budapest, 2013.)
 Herke Csongor-Fenyvesi Csaba-Tremmel Flórián: A büntető eljá-
rásjog elmélete (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012.)
 Kis László-Nagy Anita-Székely György: Büntető eljárásjogi alap-
fogalmak (Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012.)
 Király Tibor: A bírói megismerés határai a büntetőeljárásban In.:
Jogtudományi Közlöny 24. évfolyam 11.szám 1969.
 Görög Julianna: Gondolatok a nyomozás feletti felügyeletről – egy
szakági ügyész gyakorlati tapasztalatai tükrében In.: Ügyészek
lapja, 2010. (17.évfolyam) 6.sz. 17-25.o.

Tankönyvek, tansegédletek:

 Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán (Tanulmány a perbeli va-

lószínűségről) (Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest 1972)
 Krimináltaktika (RTF jegyzet, Budapest 1993) I. kötet

 Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, vala-

mint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz

25
Törvények

 Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény, 2012. évi CCXXIII.

törvény (kivonat) (Novissima Kiadó 2014) 4. o.
 1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról (Novissima Kiadó
2013)
Internetes hivatkozások
 http://www.mklu.hu/repository/mkudok5892.pdf (Kiadja: Belügy-
minisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Leg-
főbb Ügyészség Informatikai Főosztály, 2012.)

26
Jogszabály jegyzék

Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény, 2012. évi CCXXIII. törvény

(kivonat) 4.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 28.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 29.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 12.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 13.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 14.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 1.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 2.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 40.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 164.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 170.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 176.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 187.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 188.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 190.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 191.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 193.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 78.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 30.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 165.§ (7) bekezdés

27
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 36.§

1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 184.§

28