Megmaradási törvények

I. Alapfogalmak, definíciók, összefüggések

1. Az impulzusmegmaradás törvénye
1.1. Impulzus, Lendület, Mozgásmennyiség
Test impulzusán a test tömegének és sebességvektorjának szorzatát értjük.
𝐼⃗ = 𝑚𝑣⃗
𝑚 𝑁
[𝐼] = 1𝑘𝑔 = 1
𝑠 𝑠
1.2. Impulzus-változás, Impulzus törvény
A testre ható erők eredője az impulzus időegységre eső megváltozásával egyenlő. A test impulzu-
sának megváltozása az erőhatás és az erőhatás idejének szorzatával egyezik meg, ez az érték a testre
ható erőlökés.
𝛥𝐼⃗ = ∑ 𝐹⃗ ∙ 𝛥𝑡
𝛥𝐼⃗ ∆(𝑚𝑣⃗)
∑ 𝐹⃗ = =
𝛥𝑡 ∆𝑡
1.3. Pontrendszer impulzusa
Pontrendszer impulzusát a pontrendszer tömegpontjainak impulzusainak vektori összege adja.
𝑛

𝐼⃗𝑝𝑜𝑛𝑡𝑟𝑒𝑛𝑑𝑠𝑧𝑒𝑟 = ∑ ⃗𝐼⃗𝑖
𝑖=1
∆𝐼⃗ = 𝐼⃗2 − 𝐼⃗1
1.4. Zárt rendszer
Egy pontrendszer mechanikai szempontból zártnak tekinthető, ha a külső erők eredője, és a külső
erők forgatónyomatékainak eredője 0.
Belső erők összege Newton III. törvénye alapján
⃗⃗⃗⃗⃗
𝐹𝑖𝑗 = −𝐹⃗⃗⃗⃗⃗
𝑗𝑖

∑ ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐹𝑖𝑗 = 0
1.5. Impulzusmegmaradás törvénye
Külső erők összege Newton II. törvénye alapján:
∑ 𝐹𝑘 = 𝑚𝑘 𝑎𝑘
Belső erők eredője tömegpontonként:
∆𝐼1
1) ⃗⃗⃗⃗
𝐹1 + 𝐹 ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗
12 + 𝐹13 … + 𝐹1𝑛 =
∆𝑡
∆𝐼2
⃗⃗⃗⃗⃗2 + 𝐹
2) 𝐹 ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗
21 + 𝐹23 … + 𝐹2𝑛 =
∆𝑡
∆𝐼𝑛
𝑛) ⃗⃗⃗⃗
𝐹𝑛 + ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝐹𝑛1 + ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝐹𝑛2 … + 𝐹 ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝑛(𝑛−1) =
∆𝑡
𝑛 𝑛 𝑛
∆𝐼𝑙
∑ 𝐹𝑘 + ∑ 𝐹𝑖𝑗 = ∑
∆𝑡
𝑘=1 𝑖,𝑗=1 𝑙=1
Mivel zárt rendszerről beszélünk, ezért a külső erők összege 0. Newton III. törvénye alapján pedig
a belső erők összege is 0.
𝑛
∆𝐼𝑙
0+0=∑
∆𝑡
𝑙=1

1
 𝑛

0 = ∑ ∆𝐼𝑙
𝑙=1
Ebből következik, hogy zárt rendszerben a tagok impulzusváltozásának összege 0.
0 = 𝐼⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝑢1 − 𝐼𝑒1 + 𝐼𝑢2 − 𝐼𝑒2 … + 𝐼𝑢𝑛 − 𝐼𝑒𝑛
𝑛

0 = ∑ ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑢𝑖 − ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑒𝑖
𝑖=1
⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑒1 + ⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑒2 … + ⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑒𝑛 = 𝐼⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝑢1 + 𝐼𝑢2 … + 𝐼𝑢𝑛
Zárt rendszer impulzusainak vektori összege állandó.
𝑛 𝑛

∑ ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑒𝑖 = ∑ ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑢𝑖
𝑖=1 𝑖=1
2. Tömegközépponti tétel
2.1. Tömegközéppont
A tömegközéppont a tömegek közti távolságot a tömegekkel fordított arányban osztja.
𝑚2 𝑑1 𝑥
= =
𝑚1 𝑑2 𝑑 − 𝑥
𝑑𝑚2
𝑥=
𝑚1 + 𝑚2
Tömegpont megadás általánosan koordinátarendszerben a koordináták súlyozott középértékeinek
kiszámításával adhatók meg.
∑ 𝑚𝑖 𝑥𝑖 𝑚1 𝑥1 + 𝑚2 𝑥2 + 𝑚3 𝑥3
𝑥𝑇𝐾𝑃 =
∑ 𝑚𝑖 𝑚1 +𝑚2 + 𝑚3
∑ 𝑚𝑖 𝑦𝑖 𝑚1 𝑦1 + 𝑚2 𝑦2 + 𝑚3 𝑦3
𝑦𝑇𝐾𝑃 =
∑ 𝑚𝑖 𝑚1 +𝑚2 + 𝑚3
∑ 𝑚𝑖 𝑧𝑖 𝑚1 𝑧1 + 𝑚2 𝑧2 + 𝑚3 𝑧3
𝑧𝑇𝐾𝑃 =
∑ 𝑚𝑖 𝑚1 +𝑚2 + 𝑚3
2.2. Newton II. törvénye pontrendszerre
Newton II. törvénye zártrendszerre:
∑ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗⃗
𝐹𝑘ü𝑙𝑠ő = 𝑎⃗𝑇𝐾𝑃 ∑ 𝑚𝑖 = 0
𝑎⃗ 𝑇𝐾𝑃 = 0
Newton II. törvényéből tehát következik, hogy zárt rendszer megőrzi mozgásállapotát
2.3. Tömegközépponti tétel
Zárt rendszer tömegközéppontjának mozgásállapota változatlan.
A tömegközépponti tétel ekvivalens az impulzusmegmaradás tételével.
Példa a tömegközépponti tételre
Ha két ember elhanyagolható súrlódású gördeszkán állva húzza egymást, akkor a tömegközéppont-
ban találkoznak. Ebben az esetben, mivel a súrlódás elhanyagolható, a rendszer zártnak tekinthető.
3. Ütközések
A következőkben csak a centrális ütközéseket tárgyaljuk, tehát amikor az
ütköző testek sebességvektorjai a testek súlypontjait összekötő egyenessel
párhuzamosak, és így az ütközés során deformáción kívül csak a haladási
energia változik meg, forgási energia nem keletkezik.
3.1. Tökéletesen rugalmatlan ütközés
Tökéletesen rugalmatlan ütközés után a testek közös nagyságú és irányú sebességgel haladnak to-
vább.

2
 𝑛 𝑛

∑ ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑒𝑖 = ∑ ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐼𝑢𝑖
𝑖=1 𝑖=1
𝑚1 𝑣1 + 𝑚2 𝑣2 = (𝑚1 + 𝑚2 )𝑐
𝑚1 𝑣1 + 𝑚2 𝑣2
𝑐=
𝑚1 + 𝑚2
3.2. Tökéletesen rugalmas ütközés
Tökéletesen rugalmas ütközés során a mechanikai energiamegmaradás törvénye érvényesül, nincs
energiaveszteség.
∑ 𝐼𝑒 = ∑ 𝐼𝑢
𝑚1 𝑣1 + 𝑚2 𝑣2 = 𝑚1 𝑢1 + 𝑚2 𝑢2
∑ 𝐸𝑒 = ∑ 𝐸𝑢
1 1 1 1
𝑚 𝑣 2 + 𝑚2 𝑣2 2 = 𝑚1 𝑢1 2 + 𝑚2 𝑢2 2
2 1 1 2 2 2
Tökéletesen rugalmas ütközés során van egy pillanat amikor a testek deformációja
maximális. Ebben a pillanatban a két test úgy viselkedik, mintha tökéletesen rugalmas
ütközésként ment volna végbe, a két test egy közös c sebességgel halad. A két test
ütközése tehát felbontható egy tökéletesen rugalmatlan ütközés és a tökéletesen ru-
galmatlan ütközéssel fordított jelenségére. Így az ütközés két szakasza közt végbe-
menő sebességváltozás adott test esetén azonos.
𝑐 − 𝑣1 = 𝑢1 − 𝑐
𝑢1 = 2𝑐 − 𝑣1
𝑐 − 𝑣2 = 𝑢2 − 𝑐
𝑢2 = 2𝑐 − 𝑣2
3.3. Tökéletesen rugalmas ütközés azonos tömegek esetén
𝑚𝑣1 + 𝑚𝑣2 𝑣1 + 𝑣2
𝑐= =
2𝑚 2
𝑢1 = 2𝑐 − 𝑣1 = 𝑣1 + 𝑣2 − 𝑣1 = 𝑣2
𝑢2 = 2𝑐 − 𝑣2 = 𝑣1 + 𝑣2 − 𝑣2 = 𝑣1
Azonos tömegek tökéletesen rugalmas ütközése esetén sebességcsere lép fel.
3.4. Energiaveszteség ütközés esetén
Ha a rendszerben nem tökéletese rugalmas ütközés megy végbe mindig fellép energiaveszteség. Az
energiaveszteség értéke akkor maximális, ha tökéletesen rugalmatlan ütközés megy végbe.
1 1 1
∆𝐸 = 𝐸2 − 𝐸1 = (𝑚1 + 𝑚2 )𝑐 2 − 𝑚1 𝑣1 2 − 𝑚2 𝑣2 2
2 2 2
1 𝑚1 𝑣1 + 𝑚2 𝑣2 2 1 1
= (𝑚1 + 𝑚2 ) ( ) − 𝑚1 𝑣1 2 − 𝑚2 𝑣2 2
2 𝑚1 + 𝑚2 2 2
2 2 2 2
1 𝑚1 𝑣1 + 2𝑚1 𝑣1 𝑚2 𝑣2 + 𝑚2 𝑣2 1 1
= − 𝑚1 𝑣1 2 − 𝑚2 𝑣2 2
2 𝑚1 + 𝑚2 2 2
𝑚1 2 𝑣1 2 + 2𝑚1 𝑣1 𝑚2 𝑣2 + 𝑚2 2 𝑣2 2 − 𝑚1 2 𝑣1 2 − 𝑚2 2 𝑣2 2 − 𝑚1 𝑚2 (𝑣1 2 + 𝑣2 2 )
=
2(𝑚1 + 𝑚2 )
2𝑚1 𝑣1 𝑚2 𝑣2 − 𝑚1 𝑚2 𝑣1 − 𝑚1 𝑚2 𝑣2 2
2
=
2(𝑚1 + 𝑚2 )
−𝑚1 𝑚2 (𝑣1 − 𝑣2 )2
=
2(𝑚1 + 𝑚2 )
4. A mechanika energia fajtái

3
 Azon, hogy egy test energiával rendelkezik, annak munkavégző képességét értjük, ezen képessége
által a környezetének állapotát meg tudja változtatni. Az energia nagyságát/mértékét azzal a munkával
mérjük, amelyet végeznünk kellett ahhoz, hogy a testet/rendszert az adott állapotba juttassuk.
𝐸𝑚𝑒𝑐ℎ𝑎𝑛𝑖𝑘𝑎𝑖 = 𝐸𝑘𝑖𝑛𝑒𝑡𝑖𝑘𝑢𝑠 + 𝐸ℎ𝑒𝑙𝑦𝑧𝑒𝑡𝑖 + 𝐸𝑟𝑢𝑔𝑎𝑙𝑚𝑎𝑠
4.1. Helyzeti energia
Helyzeti energián azt a munkát értjük, amelyet a tetszőleges alapszintről számított emelés során
végeztünk, hogy a testet egyenletes sebességgel mozgatva az adott állapotba hozzuk.
𝑊𝑒 = 𝑚𝑔∆ℎ = 𝑚𝑔(ℎ2 − ℎ1 )
4.2. Haladási energia
A test mozgási vagy haladási energiáján annak a gyorsítási munkának az értékét értjük, amelyet
ahhoz kellett végeznünk, hogy a testet álló helyzetből adott sebességre gyorsítsuk.
𝑣 𝑣 𝑣 1
𝐸𝑚 = 𝑊𝑔𝑦 = 𝐹⃗ ∙ 𝑠⃗ = 𝐹𝑠 𝑐𝑜𝑠 𝛼 = 𝑚𝑎 ∙ 𝑡 = 𝑚𝑎 ∙ ∙ = 𝑚𝑣 2
2 2 𝑎 2
4.3. Forgási energia
A test forgási energiáján azt a munkát értjük, amelyet ahhoz kellett végeznünk, hogy a testet az
adott szögsebességre gyorsítsuk nyugalmi helyzetből.
𝑣𝑘 𝑣𝑘 𝑣𝑘 1 1
𝐸𝑓 = 𝐹⃗ ∙ 𝑠⃗ = 𝐹𝑠 = 𝑚𝑎𝑐𝑝 ∙ 𝑡 = 𝑚𝑎𝑐𝑝 ∙ ∙ = 𝑚𝑟 2 𝜔2 = 𝜃𝜔2
2 2 𝑎𝑐𝑝 2 2
4.4. Rugalmas energia
Rugalmas energián azt a munkát értjük, amelyet ahhoz kellett végeznünk, hogy a rugót nyugalmi
helyzetből x megnyúlású állapotba hozzuk.
𝐹𝑟 ∆𝑙 𝐷𝑥 2 1 2
𝑊𝑟 = = = 𝐷𝑥
2 2 2
5. A konzervatív erő
Konzervatív minden olyan erő, amely által végzett munka csak a kezdő és végponttól függ, a meg-
tett úttól nem. A konzervatív erő nem von el energiát a rendszertől. Konzervatív erőtér például az
elektromos tér és a gravitációs tér.
6. A mechanikai energiamegmaradás törvénye
Zárt rendszer mechanikai energiáinak összege állandó, ha a rendszerben csak konzervatív erők lép-
nek fel.
∑ 𝐸1 = ∑ 𝐸2
Ha a rendszerben fellépnek disszipatív erők, súrlódási és közegellenállási erő vagy rugalmatlan üt-
közés megy végbe, akkor a rendszer mechanikai energiáinak összege csökken, hő termelődik és anyag-
szerkezeti változás megy végbe.
6.1. Kapcsolat a munkatétellel
Az energiamegmaradás törvényének általános megfogalmazása a munkatétel. A munkatétel ki-
mondja, hogy a testre ható erők munkáinak összege a test mozgási energiájának megváltozásával
egyenlő.
𝑛

∑ 𝑊(𝐹𝑖) = ∆𝐸𝑚
𝑖=1
Tehát konzervatív erők esetén nincs energiaveszteség, a potenciális és a rugalmas energiák megvál-
tozása egyenlő a mozgási energia megváltozásával.
∑ 𝐸1 = ∑ 𝐸2
7. Az impulzusmomentum megmaradás törvénye
7.1. Impulzus momentum, Impulzus nyomaték, perdület

4
 Az impulzus momentum egy adott tengelyre vett tehetetlenségi nyomaték és a szögsebesség szor-
zata.
𝑁⃗⃗ = 𝜃𝜔
⃗⃗
7.2. Impulzusmomentum megmaradás törvénye
∆𝑁
∑𝑀 =
∆𝑡
𝑛 𝑛
⃗⃗ = ∑ ∆𝑁
𝛥𝑁 ⃗⃗𝑖 = ∑ 𝑀
⃗⃗⃗𝑖 ∙ 𝛥𝑡
𝑖=1 𝑖=1
Newton II. törvénye alapján zárt rendszerre ható külső forgatónyomatékok összege 0. Newton
III. törvénye alapján pedig a bármely két belső erőpár nagyságai azonosak, ezért a rendszer összes
impulzusmomentum megváltozása 0.
⃗⃗⃗𝑘ü𝑙𝑠ő = 0
∑𝑀
⃗⃗𝑖 = 0
∑ ∆𝑁
⃗⃗𝑒 = ∑ 𝑁
∑𝑁 ⃗⃗𝑢

∑𝑁 ⃗⃗ =állandó
∑𝑀 ⃗⃗⃗ =állandó
Az impulzusmomentum megmaradás törvénye kimondja, hogy zárt rendszer impulzusmomentu-
mainak összege állandó.
II. Gyakorlat
1. Páldák energiamegmaradásra
1.1. Súrlódásmentes lejtőn lecsúszó test
Súrlódásmentes lejtőn lecsúszó test elért mozgási energiája megegyezik a kezdeti helyzeti energia
nagyságával.
1.2. Rugó
Ha összenyomott rugóra kicsiny testet helyezünk, a rugó elengedés után kilövi a testet.
2. Hétköznapi példák merev testek forgó mozgására
Egy merev test forgómozgást végez, ha a test minden pontja forgómozgást végez a test forgásten-
gelye körül.
2.1. Forgó zsámolyos kísérlet
Egy ember egy forgó zsámolyra ültetve úgy pörgetünk meg, hogy a kinyújtott
kezeiben egy-egy súlyzó van. Ha az ember a súlyzókat közelebb húzza magához,
akkor a forgás felgyorsul. Ennek magyarázata, hogy lecsökken a rendszer tehetet-
lenségi nyomatéka, így azonos forgási energiával nagyobb sebesség jöhet létre.
2.2. Piruett
A korcsolyázó akkor tud piruettezni, ha végtagjait behúzza a testének forgástengelyéhez közel, így
nagyobb sebességet érhet el.
2.3. Szaltó
Szaltóhoz a tornásznak össze kell húznia a testét, körülbelül a köldöke magasságában, hiszen így
lecsökken a súlypontra számított a tehetetlenségi nyomatéka, felgyorsul a forgómozgása, és így képes
átfordulni mielőtt leesne a földre.
2.4. Toronyugrás
Toronyugrók nyújtott testhelyzetben viszonylag lassan, összehúzott végtagokkal gyors forgómoz-
gást végeznek saját tengelyük körül.