1

Készítette: LI mester

A térség etnikai háttere:

Egy 12.-századi évkönyv megkülönbözteti a szlávokat, az idegeneket és a külföldieket. A

legelső a keleti szláv törzseket jelöli, a második főleg a finneket, a harmadik pedig a
varégokat és a sztyeppei népeket (kazárok, magyarok, besenyők).
A varégok beleolvadtak a szláv lakosságba, de ők alkották a vezető rétegeit (főleg a folyami
városokban).
 A kazárok sztyeppei államot alkottak a Krím félsziget környékén kb. i.u. 6. sz.-tól.
 A Kaukázusban megállítják az arab előrenyomulást
 Bizánc egyenrangúnak ismeri el őket
 Bulasz kagán bevezette a judaizmust (ezt rahdonita kereskedők hozták be)
 Jelentős rahdonita (750-830) majd rusz rabszolga-kereskedelem
Bizánc a fekete tengeri kereskedelem révén került kapcsolatba az itteni népekkel.
A Don és a Dnyeper között magyarok élnek itt a honfoglalásukig.

FORRÁSOK:
 VII. Konstantinos: A birodalom kormányzásáról.
 Nyesztor Őskrónikája 1112

A szláv őshaza: a kárpátoktól a Dnyeperig terjedt: Prokopios és Jordanes említi meg őket
először. Az Őskrónika szerint a keleti szlávok a 6. És a 9. Század között telepedtek le. A 15
törzsüket folyóvölgyek választották el. A legjelentősebb törzsük a poljánok, akiknek a
központja Kijev volt, az ilmenyeké pedig Novgorod.
 6. sz. a kárpátokban katonai szövetség alakul a dulebek fejedelmének a vezetésével
 Keleti szláv letelepülők a nagy síkságon (főleg az erdei részen)
 Fontos útvonal a Dnyeper

A RUSZOK BEHATOLÁSA A FOLYÓVÖLGYEKBE

862 előtt: az egymással harcoló szláv törzsek közül a novgorodiak követeket küldtek a
tengerentúli varégokhoz, hogy védjék meg őket a többiektől, és uralkodhatnak rajtuk cserébe.
A vezéreikből, Rurikból, Szineuszból, és Truvorból fejedelmek lettek. Aszkoldból, aki a
kísérőjük volt később Kijev fejedelme lett, amit a hagyomány szerint 862-ben alapítottak.
882-ben Rurik és Aszkold halála után Oleg elfoglalta Kijevet és Szmolenszket. Ő az első
hiteles személy.
907-ben Megtámadja Bizáncot, amely ezután adót fizet neki, ezt az egyezményt 911-ben
megerősítik. Ezekről csak orosz és arab források tudósítanak.

Igor uralma (911-945)

 Hadjárat a Kaspi tengernél 912-3, 943-944
 Hadjárat Bizánc ellen 916, 941, 945
 945: a duvjánok megölik, mert másodszor adóztatta meg őket

Olga régenssége 945-959

 Békés időszak a bosszú után
 Adóreform: települések utáni adózás, nem téli expedíciók
 954-megkeresztelkedik
 2

 959-sikertelenül kér szerzeteseket I Ottótól

Szvjatoszláv uralma 960k- 972 (ur. –970)

 Pogány maradt
 megsemmisítette a kazárokat, és kagán lett
 Bizánc szövetségeseként harcolt a bolgárokkal, és elfoglalta Preslavot
 969 besenyő támadás Kijev ellen -> felosztotta az uralmat (970) Jaropolké lett Kijev,
Olegé Drevjánia, Vladimíré Novgorod
 971 a bizánci zsoldos besenyők elűzték, majd a Dnyepernél csapdába csalták és
megölték(972)

Kazária megsemmisítését hiábavalónak tarják, mert a besenyők és a kunok ezután felőrölték a

Rusz erejét.
A hatalmat a fejedelem közvetlenül ruházta át az örökösére.

RUSZ MEGKERESZELKEDÉSE

Vladimír a független Novgorodba ment uralkodni, de a vecse miatt csak bábkirály volt
(ekkor 10 éves). Jaropolk, miután legyőzte és megölte Oleget, elindult Novgorod ellen.
Vladimír elmenekült. A központ Kijev lett. Követek indultak Nyugatra.
980.: Vladimír visszatért a druzsinájával és meghódította Polockot, majd feleségül vette
Rognyedát. Ellenállás nélkül vonult be Kijevbe, Jaropolkot megölték Rodnyában. 1015-ig
uralkodik.
 981-először harcol a lechekkel (lengyelekkel)
 Elfoglalta Vörös –Oroszföldet (Galícia, Volihina)
 984 hadjárat a Dnyepernél
 985 hadjárat a volgai bolgárok ellen
 986-987 szövetség Bizánccal feleségül veszi Anna bizánci hercegnőt. 988: 6000 embere
segítségével legyőzik Phókast.
 Felvette a kereszténységet, de ellenáll Kijev és Novgorod.
 986-teológiai vita Kijevben-végül a keleti kereszténységet választotta
 Városépítések nyugaton és délen
 992-hadjárat a fehér horvátok ellen
 990- hdj. A lechek ellen (a Visztuláig nyomulnak)-Volihinában püspökséget alapítottak
 Boleslav a sógorát, Szvjatopolkot támogatva bevonul Kijevbe, de visszaszorítja innen
 Dinasztikus kapcsolatok: 2cseh és 1 bolgár feleség, lánya Boleslav unokájának lett a
felesége
 Kapcsolatok Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal és Bulgáriával
 12 fia volt->szétosztás

Társadalom, demográfia stb.

A becslések szerint az összlakosság kb. 4, 5 millió fő lehetett, etnikailag vegyes, és 22

hektárra jutott hat ember.
Az első orosz metropolita Ilaron görög pap lett.
Új fogalmak jöttek át Bizáncból: Vladimír: kagán=gszudar=nagyfejedelem, Isten
felkentje, obscsina=földközösség vagy maga a birodalom, a császár mindenki abszolút ura,
hivatalnokrangsor-18-fokozat, nem örökíthetőek.
 3

Eredeti orosz intézmények: druzsina=kíséret, bojárok=ifjak, duma=államtanács (tagjai a

katonákat adó városok.
Russzkaja Pravda (törvény) rögzítette a 11-12. Században: szabadok (adóznak), félszabadok
(az úrtól kapnak szerszámot), rabszolgák.
Néhány városban volt vecse, de a gazdag kereskedőké volt a döntő szó.



