Professional Documents
Culture Documents
A Lovagi Kultúra Magyarországon
A Lovagi Kultúra Magyarországon
A miles:
11-12. sz. királyi katona, várjobbágy, szerviens. Könnyű-fegyverzetűből nehézfegyverzetű
lesz (a legelső lovagok sokáig külföldiek, főleg svábok).
14. sz. proceres (előkelők)-sternu milites, egregi milites
Nem volt zárt rend, a vagyon számított, de egybeesett a nemesi és az udvari renddel.
Kevés a lovaggá avatási szertartás, pl. Szent Istvánt Hont és Pázmány karddal övezte.
1348. január 2. –án Himfi Jánost a király tette lovaggá. Nagy Lajost Szécsényi Tamás
erdélyi vajda tette lovaggá.
Consecrar-egyházi felszentelést is jelentett
Lovagi szokások=nemesi szokások-> a harci játékokon minden harcos részt vehetett
A 13-14. századból lovagpecsétek maradtak fenn> gazdasági lovagok lehettek. Ezek a
királyi hercegekhez, rokonokhoz, bánokhoz tartoztak. Ha királlyá lettek akkor ezt
abbahagyták, kivéve II. Károlyt.
A hatalom az előjogokat a nemeseknek, nem a lovagoknak biztosította: királyhűség, úrhoz
való hűség, vallásosság, tisztesség volt a feltétel.
Játékaik: malmozás, kockázás, sakk, kártya, labda, vadászat, lovagi torna, amelyet károly
Róbert hozott be. A bajvívás nem volt mindig személyes részvételű.
Lovagrendek Magyarországon
Templomosok
Az első rendházuk Jeruzsálemben alakult meg, Mo.-on a 12. Sz.-közepétől csurgón majd
vranán volt rendházuk. Ezen kívül alakult Budán, Esztergomban, Székesfehérváron,
Győrött, Pozsonyban.
Szigorúan zárt közösség.
A Német-lovagrend 1211-1227
II. András hívta be őket és a telepeseiket
1223-a pápa kivonta őket az erdélyi püspök joghatósága alól.
1224- a nagymester felajánlotta a pápának a lovagrendhez tartozó területeket.
1227. II. András seregei kiűzik a lovagokat, akik Mazóviába mentek.
Szent György lovagrend:
Károly Róbert alapította 1326-körül
Csak ötven tagja volt, és a király engedélye kellett az új tag felvételéhez.
Rövid ideig maradt fenn.
Sárkány rend
Zsigmond alapította 1408-ban a mintája a tiroli elefánt Szövetség, a Sólyom Társaság volt
A jelképe a megölt sárkány volt.
24 tag
Új tagot a királyi pár beleegyezésével vettek be.
Alapítók: a király, a királyné, Cillei Hermann és Frigyes, Garai Miklós és János, Szécsi
Miklós, Ozorai Pipo
Több évtizedig működött.