Tantárgy neve: Dogmatika I.

Kreditértéke: 4

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: ea. és óraszáma: 60

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 3. vagy 5.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): –

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A II. Vatikáni zsinat tanítása szerint „a teológiai tárgyakat a hit fényénél az egyház tanítóhivatalának vezetése
mellett úgy kell előadni, hogy a növendékek a katolikus tanítást szabatosan az isteni kinyilatkoztatásból
merítsék, komolyan elmélyedjenek benne, lelkiéletük táplálékává tegyék és képesekké legyenek azt papi ill.
hittanári szolgálatukban hirdetni, magyarázni és megvédeni.” (OT 16)
A rendszeres teológia, vagyis a dogmatika feladata az, hogy először a biblikus témákat adja elő; majd mutassa
be, hogy a keleti és nyugati egyházatyák mivel járultak hozzá a kinyilatkoztatás egyes igazságainak hűséges
áthagyományozásához és kifejtéséhez. Tárja föl az Egyház általános történelmével összefüggésben a dogma
további történetét. Az üdvösség misztériumainak minél teljesebb megvilágítása végett tanítsa meg a
növendékeket arra, hogy spekulatív módon mélyedjenek el bennük és lássák meg összefüggéseiket. Vezesse
rá őket annak a fölismerésére, hogy ezek a misztériumok a liturgikus cselekményekben és az Egyház egész
életében mindig jelen vannak és kifejtik hatásukat. Tanítsa meg őket arra, hogy az emberi problémák
megoldását a kinyilatkoztatás fényénél keressék. A kinyilatkoztatott örök igazságokat az emberi dolgok
változó világára alkalmazzák, s végül tudják az igazságokat korszerűen közölni embertársaikkal. (vö.: OT
16).
A tárgy részletes tematikája:
Az Isten misztériuma: A modern ember kérdései, előzetes hermeneutika. Bibliai alapok: Az ószövetség népe
és istenük Jahve, Izrael hitvallása. Teológia a názáreti Jézus nyomán: az Újszövetség tanítása, az ősegyház
tanúságtétele. Korunk kérdései: Isten önkinyilatkoztatása, Isten mint titok. Isten és Jézus Krisztus-i
kinyilatkoztatása, Isten megtapasztalhatósága, megismerhetősége, az Istenről való beszéd, az ateizmus. Az
egyház tanítása Isten megismerhetőségéről, lényegéről, tulajdonságairól, és az Isten életét feltáró dogmák,
Isten és istenkeresés, hihetőség és érthetőség, Isten és a természetes teológia, az Istentan jövője.
A Hármas-egy Isten kinyilatkoztatásának és teológiájának megközelítése: struktúrája, helye a teológiában,
elhelyezkedése a dogmatikában. A Szentháromságról szóló kinyilatkoztatás bibliai alapjai: A szentháromság
kinyilatkoztatásának előkészítése az Ószövetségben, kinyilatkoztatása az Újszövetségben. Szentháromságtani
modellek értelmezése.
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: (interaktív) előadás. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk fel.
Lehetőség van kiselőadások tartására, önálló elemző munkára.
Értékelés:
A számonkérés módja kollokvium vagy órai előadás értékelése. Azon hallgatók számára, akik a félév során
kellő aktivitással vesznek részt az előadásokon, lehetőség van jegy megajánlására. A kollokvium során a
hallgató adott témában való elmélyültségéről ad számot. A kötelező anyagon túlmutató olvasottságot külön
értékeljük.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Előd István (1983): Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. Hiszek az egy Istenben. pp. 9-86. (és
Szentháromságtan. pp. 249-290.)
Schneider, Theodor (szerk.) (1996-1997): A dogmatika kézikönyve I-II. Vigília Budapest. I. Istentan. pp. 53-
128.
Ajánlott irodalom:
Beinert, Wolfgang (2004): A katolikus dogmatika lexikona. Vigília Kiadó, Budapest. 2. Istentan.
Courth, Franz: A háromságos szeretet Istene, In: Amateca VI. pp. 9-158.
Kasper, Walter (2003): Jézus Krisztus Istene. Osiris, Budapest. A mai istenkérdés. pp. 11-142.
Müller, Gerhard Ludwig: Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. Kinyilatkoztatás-teológiai ismeretelmélet. pp.
3-98.
Mehrle, Tamás: Egy az Isten. In: Teológiai vázlatok III. pp. 311-374.
Schneider, Theodor (szerk.) (1996-1997): A dogmatika kézikönyve I-II. Vigília Kiadó, Budapest. I. Prolegomena
pp. 1-52
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyültebbé válik az Isten misztériumával kapcsolatban, a bölcselettörténeti tájékozódás és a bibliai
kinyilatkoztatás fényében;
- gyarapszik az Isten megismerhetőségéről, lényegéről, tulajdonságairól, és az Isten életét feltáró dogmák
megismerése és értelmezése kapcsán;
- kritikai kontextusban differenciálódik az ateizmus által felvetett kérdések összefüggésében;
- kiterjed az Istenről való beszéd és tanúságtétel lehetőségeinek elemzése folytán.
b) képességei:
- képessé válik a modern ember Isten létére, megtapasztalhatóságára és megismerhetőségére vonatkozó
kérdéseinek megfelelő megfogalmazására és megválaszolására;
- képessé válik a bibliai kinyilatkoztatás Istenre vonatkozó újdonságainak megértésére és bemutatására;
- képessé válik az Isten titkáról szóló beszéd lehetőségeit a közömbösség és az ateizmus jelenségének és
ellenvetéseinek fényében is megvédeni és meggyőzően előadni, és az egyház tanítását érthetően és
hihetően előadni;
- képessé válik az szentháromságos egy Istenről szóló teológiai ismereteinek a hitoktatásba történő
integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Dogmatika II. Kreditértéke: 4

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: ea. és óraszáma: 60

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 4. vagy 6.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Dogmatika I.

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A teremtő Istenről szóló teológiai tárgyban Isten valóságának és szeretetének a teremtmények számára
legfontosabb és legeredetibb megnyilvánulásáról, a teremtésről és eme tevékenységének eredményéről, a
teremtményekről van szó. A teremtésteológia Istenről, mint teremtőről, az ő teremtményeihez való
viszonyáról, továbbá a teremtmények ezzel összefüggő lényegéről, hivatásáról, sorsáról és beteljesedésük
lehetőségéről elmélkedik. A modern evolúciós elméletek összefüggésében nélkülözhetetlen a bibliai
teremtéstan megfelelő hermeneutikája, az ökológiai problémák pedig a teremtéstan üzenetének új aktualitást
adnak.
A tárgy részletes tematikája:
Teremtő Isten: A teremtésteológia kiindulópontja és elhelyezése; — Teremtés és üdvösség az Ószövetség
írásaiban. — Teremtés és megváltás Jézus tanításában és az újszövetségi írások szerint. — A bibliai
teremtéstan központi tartalmai: Isten a Teremtő / A világ mint teremtés / Az ember mint teremtmény /
Angyalok, démonok és az ördög / nyomorúság és szabadulás. — A teremtéstan főbb elméleti kérdései: Az
anyag eredetének kérdése / A logosz szerepe a teremtésben / Isteni gondviselés és a creatio continua / Ősbűn
és áteredő bűn. — Mai kérdések és az evolúciós világértelmezés. — Isten teremtő tevékenységét, az ember
eredetét, mivoltát és kegyelmi felemelését, valamint az eredeti bűnt, s az angyalok teremtését felemelését,
bűnét és feladatát megvilágító dogmák.
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: (interaktív) előadás. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk fel.
Lehetőség van kiselőadások tartására, önálló elemző munkára.
Értékelés:
A számonkérés módja kollokvium vagy órai előadás értékelése. Azon hallgatók számára, akik a félév során
kellő aktivitással vesznek részt az előadásokon, lehetőség van jegy megajánlására. A kollokvium során a
hallgató adott témában való elmélyültségéről ad számot. A kötelező anyagon túlmutató olvasottságot külön
értékeljük.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Előd István (1983): Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. Mennynek és földnek teremtő Istene. pp. 9-88.
Schneider, Theodor (szerk.) (1996-1997): A dogmatika kézikönyve I-II. Vigília Budapest. Teremtéstan. pp.
129-248.
Ajánlott irodalom:
Beinert, 3 Teremtéstan, 4 Teológiai antropológia.
Müller, Gerhard Ludwig (2007): Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. Teológiai antropológia pp. 101-
147. Teremtéstan 151-213.
Puskás Attila (2010): A teremtés teológiája. SZIT Budapest.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8.
pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyültebbé válik a teremtő Istenről, aki szeretetből teremtett, és alkotásait a beteljesedésre, az embert a
vele való életközösségre hívja;
- kiterjed a modern szaktudományok evolúciós elméleteinek alapvető ismeretére és a megfelelő bibliai
teremtéstani hermeneutikára, amely szerint a Szentírás elsődlegesen nem természettudományos
ismereteket közöl, hanem Istennek az emberek üdvösségére szóló kinyilatkoztatását tartalmazza;
- gyarapszik a teremtményeknek a teremtő Istennel összefüggő lényegéről, hivatásáról, sorsáról és
beteljesedésük vagy végső kudarcuk lehetőségéről;
- aktualitásának az ökológiai problémák új fontosságot adnak.
b) képességei:
- a bibliai hermeneutika megfelelő ismerete révén képessé válik a teremtéstani kinyilatkoztatás üzenetének
helyes és aktuális kifejtésére;
- képessé válik az embernek – mint egyénnek és mint közösségi létezőnek –, az Isten képmására teremtett
mivoltából fakadó személyes méltóságának, egyéni és közösségi jogainak végső megalapozására;
- képessé válik a teremtésteológiai ismereteinek a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Dogmatika III. Kreditértéke: 4

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: ea. és óraszáma: 60

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 5. vagy 3.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A krisztológia a dogmatikus teológia szíve. A fundamentális teológiai reflexiótól eltérően itt már a
kinyilatkoztatást hitben elfogadó, annak fénye által megvilágított értelem közeledik Krisztus titkához. Ennek
fényében olvassa újra az Ószövetséget, mint az üdvösségre való várakozás és az újszövetségi krisztológia és
szótériológia hátterét. Az evangéliumokban a Jézus feltámadásáról szóló tanúságtétel fényében sajátosan
jelenik meg a názáreti Jézus földi története, halálos sorsa és tanúságtétele saját magáról. Ez egyben az egyház
hiteles tanúságtétele Jézus Krisztus misztériumáról, ami az újszövetségi krisztológiáktól kezdve bontakozik ki
a későbbi korok szisztematikus reflexiójában.
A tárgy részletes tematikája:
1. A krisztológia alapfogalmai és elhelyezése. 2. Az ószövetségi várakozás az üdvösségre mint az újszövetségi
krisztológia és szótériológia háttere. 3. A názáreti Jézus földi története, halálos sorsa és tanúságtétele saját
magáról; Az újszövetségi tanúságtétel Jézus feltámadásáról; 4. Az Újszövetség krisztológiájának keletkezése
és kibontakozása; Jézus életének misztériumai, az egyház tanúságtétele. 5. A krisztológia szisztematikus
reflexiójának hermeneutikai irányelvei. 6. Jézus Krisztus mint valódi és igazi ember, egy új emberség
kezdeményezője. 7. Az egészen Istentől való ember; Isten mint Jézus életének középpontja és forrása. 8. Jézus
szolidáris proegzisztenciája, mint Isten és az üdvösség közvetítője; Konfliktus, szenvedés és kereszthalál. 9.
Isten követének visszautasítása, az ő erre adott válasza; A feltámadás és felmagasztalás értelmezése. 10. Jézus
célba érkezése Istenben és új jelenléte nálunk. 11. Isten emberré lett önközlése és az életre vezető út. 12. A
Krisztus személyére vonatkozó, a megtestesülés következményeit bemutató és a megváltás művét értékelő
dogmák.
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: (interaktív) előadás. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk fel.
Lehetőség van kiselőadások tartására, önálló elemző munkára.
Értékelés:
A számonkérés módja kollokvium vagy órai előadás értékelése. Azon hallgatók számára, akik a félév során
kellő aktivitással vesznek részt az előadásokon, lehetőség van jegy megajánlására. A kollokvium során a
hallgató adott témában való elmélyültségéről ad számot. A kötelező anyagon túlmutató olvasottságot külön
értékeljük.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Előd István (1983): Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. Krisztológia. pp. 291-350.
Schneider, Theodor (szerk.) (1996-1997): A dogmatika kézikönyve I-II. Vigília Budapest. Krisztológia. pp.
251-472.
Ajánlott irodalom:
Beinert (2004): A katolikus dogmatika lexikona. Vigília Kiadó, Budapest. 5 Krisztológia.
Kasper, Walter (2003): Jézus Krisztus Istene. Osiris, Budapest. Jézus Krisztus – Isten Fia. pp. 170-196.
Müller, Gerhard Ludwig (2007): Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. Krisztológia. pp. 245-372.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
A fundamentális teológiai reflexiótól eltérően itt már a kinyilatkoztatást hitben elfogadó, annak fénye által
megvilágított értelem közeledik Krisztus titkához. Ennek fényében olvassa újra az Ószövetséget mint az
üdvösségre való várakozás és az újszövetségi krisztológia és szótériológia hátterét. Az evangéliumokban a
Jézus feltámadásáról szóló tanúságtétel fényében sajátosan jelenik meg a názáreti Jézus földi története, halálos
sorsa és tanúságtétele saját magáról. Ez egyben az egyház hiteles tanúságtétele Jézus Krisztus misztériumáról,
ami az újszövetségi krisztológiáktól kezdve bontakozik ki a későbbi korok szisztematikus reflexiójában.
a) tudása:
- elmélyültebbé válik az Ó- és Újszövetség kölcsönös krisztológiai egymásra vonatkozásának tekintetében;
- megalapozást és új távlatot nyer annak a klasszikus rövidítésnek a megértésében, hogy Jézus Krisztus az
Isten Fia, a Megváltó (IXƟƳƩ).
b) képességei:
- képessé válik arra, hogy megértse, és hitelesen be tudja mutatni azt, hogy a krisztológia lényege nem
elvont tanrendszer, hanem személyes szeretet-kapcsolat a feltámadt és a világban is, egyházában pedig
kiváltságos módon jelen lévő Krisztussal;
- képes meglátni és megláttatni azt szerves összefüggést az Ó- és Újszövetség között, mely szerint az
ószövetségi ígéretek Krisztusban teljesednek be; az ószövetségi előzmények ismerete pedig azért
szükséges, hogy Jézust mint a Törvény beteljesítőjét és felülmúlóját megérthessük;
- képessé válik a dogmatörténet és a kortárs szisztematikus krisztológiai reflexió főbb vonalait áttekinteni és
korunk kihívásaira az egyház tanításával összhangban lévő személyes és hiteles válaszait
megfogalmazni;
- képessé válik krisztológiai ismereteinek és megélt Krisztus hitének a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Dogmatika IV. Kreditértéke: 4

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: ea. és óraszáma: 60

A számonkérés módja: koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 6. vagy 4.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Dogmatika III.

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A Pneumatológia a Szentlélek megtapasztalásának és teológiájának tematikájával foglalkozik. A sokszínű
nyelvhasználat és alaptapasztalat az ószövetségi előzményei Isten lelke és népe kapcsolata, a korai majd a
fogság által közvetített lélektapasztalat. A lélek megtapasztalása és teológiája az Újszövetségben tovább
bontakozik és válik egyre gazdagabbá Szent Pál, a szinoptikusok, az Apostolok cselekedetei, majd János
evangéliumában. A pneumatológia legfontosabb mai feladata, hogy a Szentlélek, az új élet lelke elfoglalhassa
méltó helyét és szerepét a Szentháromság teológiából kiindulva a teológiai egészében, az egyház liturgiájában,
a karizmák és hivatalok belső dinamikájában és a lelki élet minden területén.
Az Isten kegyelmes felénk fordulásával és ennek gyümölcseivel foglalkozó kegyelemtan akkor találja meg
valódi forrását és célját, ha a korábbi teológiai irányzatokat sikeresen integráljuk a Pneumatológia egészébe,
hiszen a Szentháromságban-Egy-Isten önközlésében, ennek elfogadásában és a vele való együttműködésben
valósul meg az ember üdvössége.
A tárgy részletes tematikája:
Pneumatológia: A lélek megtapasztalásának és teológiájának helyzete; helye; a sokszínű nyelvhasználat és
alaptapasztalat – Isten lelke és Isten népe az ószövetségben: A Ruah szóban tükröződő tapasztalat; Korai
lélektapasztalatok; A fogság által közvetített lélektapasztalat.
A lélek megtapasztalása és teológiája az Újszövetségben: A lélek első megtapasztalásai; Krisztus és a
keresztények pneumatikus léte Pálnál; Isten szolgája a lélek erejében a szinoptikusoknál; A tanúk lelki
ajándékai az Apostolok cselekedeteiben; Az Igazság lelke János evangéliumában – A pneumatológia mai
feladatai – A lélek helye és funkciója a Szentháromságban – Az új élet lelke.
Kegyelemtan: A kegyelemtan helye; utak és akadályok – Isten irgalmának gazdagsága az ószövetség
tanúsága alapján – A Szentháromságos-Egy-Isten kegyelme mint az üdvösség foglalata az emberben – A
teológiai irányzatok mérlege – Isten kegyelmes felénk fordulása – A kegyelem közlése és megvalósulása.
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: (interaktív) előadás. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk fel.
Lehetőség van kiselőadások tartására, önálló elemző munkára.
Értékelés:
A számonkérés módja kollokvium vagy órai előadás értékelése. Azon hallgatók számára, akik a félév során
kellő aktivitással vesznek részt az előadásokon, lehetőség van jegy megajánlására. A kollokvium során a
hallgató adott témában való elmélyültségéről ad számot. A kötelező anyagon túlmutató olvasottságot külön
értékeljük.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Előd István (1983): Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. Kegyelemtan. pp. 353-448.
Schneider, Theodor (szerk.) (1996-1997): A dogmatika kézikönyve I-II. Vigília Budapest. Pneumatológia. pp. 475-
583.
Ajánlott irodalom:
Beinert (2004): A katolikus dogmatika lexikona. Vigília Kiadó, Budapest. 8. Pneumatológia, 9. Kegyelemtan.
Kasper, Walter (2003): Jézus Krisztus Istene. Osiris, Budapest. A Szentlélek az Úr és Életadó. pp. 210-240.
Müller, Gerhard Ludwig (2007): Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. Pneumatológia. pp. 375-396.
Puskás Attila (2001): A kegyelem teológiája. SZIT Budapest.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyültebbé válik a Szentlélek isteni személyének és szerepének teológiai ontológiai
(szentháromságtani), ismeretelméleti (dogmatörténeti és szisztematikus teológiai),
kommunikációelméleti (a Lélekben és a Lélekről szóló beszéd) és gyakorlati (erkölcsi, kegyelemtani,
liturgikus és egyháztani) dimenziójával kapcsolatban.
b) képességei:
- képessé válik arra, hogy alapvonalaiban felismerje és be tudja mutatni a legrejtettebb isteni személy
létének, és a Szentírásban különféle hangsúlyokkal és módokon bemutatott üdvtörténeti működésének
szerepét és jelentőségét;
- képessé válik arra, hogy megértse és megértesse azt, hogy a pneumatológia lényege nem absztrakt
tudományos reflexió, hanem a „lángoló szív”, amit az emmauszi tanítványoktól kezdve Szt. Ágostonon
át mindazok megtapasztalnak valaminként, akik engedik, hogy a Szentlélek tüze átjárja és melegítse,
gyógyítsa és vigasztalja, bátorítsa és vezesse őket;
- képessé válik arra, hogy a pneumatológiai ismereteit és a Szentlélek által ihletett élettapasztalatát a
hitoktatásba integrálja.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Dogmatika V. Kreditértéke: 2

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 30

A számonkérés módja: gyj.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 3.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): –

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A Szentháromság minden valóság forrása, fenntartója és célja. Ennek megfelelően a róla szóló teológiai
reflexió és a tőle-hozzá vezető keresztény élet eredete, hordozója és beteljesedése. Az a keresztény bölcseleti
és teológiai erőfeszítés, amely az első századokban Jézus Krisztus személyének az Atyaistenhez való
viszonyát (homoúsziosz), valamint a Szentlélek valóságát (3. isteni személy) igyekezett tisztázni, vezetett
búvópatakként a modern kor személy-filozófiájához, benne a reláció, a kapcsolat különleges jelentőségének
(nem akcidens, mint Arisztotelésznél) a fölismeréséhez. Ez hatott aztán vissza inspirációja eredetére, a
szentháromságtanra és eredményezte ennek mai – különösen a II. Vatikáni zsinattal kezdődő – reneszánszát.
Az ember mint személy, kapcsolat: a másik emberrel, önmagával és Istennel. Az Isten, aki önmagát
szentháromságos Szeretet-közösség Szent Titkaként nyilatkoztatta ki, így jelenik meg mindenféle igaz, jó,
szép és szent kapcsolatot megalapozó és lehetőségeit kimeríthetetlenül felülmúló transzcendens mintaként,
paradigmaként, a „kapcsolatok kapcsolataként”. A legszentebb Háromság saját végtelen szeretetének ebbe az
áramlásába hívja az embert. Az ember beteljesedése, üdvössége abban valósul meg, hogy minden
képességével egyre teljesebb mértékben és módon kapcsolódik be ebbe az Életbe. Ez adja a
szentháromságtan, a szentháromságos spiritualitás és misztika örök aktualitását.
A tárgy részletes tematikája:
A szentháromságtan hermeneutikája – struktúrája, helye a teológiában, elhelyezkedése a dogmatikában.
A szentháromságos keresztségi hit és a hívő reflexió a nikaiai zsinat előtt. A görög és latin gondolkodás
alapelvei. Vestigia Trinitatis – Isten hármas egysége önközlésének történetében — oikonómiai és Immanens
Szentháromság — Az önközlés: az isteni kapcsolatfelvétel háttere — A szentháromsági személyfogalom
problematikája — A három isteni személy lényegi egysége mint a vonatkozások valósága — A
szentháromsági eredések és személyi sajátosságok — Az üdvtörténeti küldésekről — A hármas-egy Isten titka
és a hit élete: Jézus Krisztus Istenének imádása, átalakulásunk Jézus Krisztusban, a Szentlélekben való élet.
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: gyakorlati foglalkozás/munka. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk
fel lehetőség szerint PBL- és IBL-módszerek alkalmazásával. A hallgatók a feldolgozott témákat kiselőadások
formájában mutatják be. Lehetőség van egyéni és csoportos feldolgozó és elemző munkára.
Értékelés: félévi gyakorlati jegy, amely a hallgatók gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítményét, a
feldolgozott témák megfelelőségét és szakszerű bemutatását értékeli.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Előd István (1983): Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. Szentháromságtan. pp. 249-287.
Schneider, Theodor (szerk.) (1996-1997): A dogmatika kézikönyve I-II. Vigília Budapest. II. Szentháromságtan. pp.
499-605.
Ajánlott irodalom:
Beinert (2004): A katolikus dogmatika lexikona. Vigília Kiadó, Budapest. 2. Istentan.
Courth, Franz: A háromságos szeretet Istene. In: Amateca VI.
Kasper, Walter (2003): Jézus Krisztus Istene. Osiris, Budapest. Isten Szentháromságos titka. pp. 243-327.
Müller, Gerhard Ludwig (2007): Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. Szentháromságos istentan. pp.
399-459.
Nemeshegyi Péter: A Szentháromság. In: Teológiai Vázlatok III. pp. 379-438.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyültebbé válik a szentháromságtani teológia és az európai bölcselet személlyel kapcsolatos
reflexióinak egymást kölcsönösen inspiráló kölcsönhatásairól;
- új távlatokat nyer a reláció (kapcsolat, viszony) fogalmának szentháromságtani, antropológiai,
pszichológiai és spirituális dimenziói jelentőségének elemzésével.
b) képességei:
- képessé válik arra, hogy a szentháromságtan dogmatörténeti fejlődésének fontosabb eredményeit a mai
kor aktualitásának kontextusába helyezze;
- képessé válik arra, hogy a szentháromságtan alapigazságainak jelentőségét a szisztematikus teológia többi
ágával kapcsolatban is (különösen a Krisztológia és a Pneumatológia) lássa és láttassa;
- képessé válik arra, hogy megértse, hogy a szentháromságtan nem valami magasabb matematika, aminek a
hívő ember és közösség életében semmi jelentősége nincs, hanem a keresztény hit és élet olyan
paradigmája, ami létünk és életünk forrása hordózója és beteljesedése (plérómája).
- képessé válik az alapvető szentháromságtani ismereteinek a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Dogmatika VI. Kreditértéke: 2

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 30

A számonkérés módja: gyj.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 4.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A megigazulás-tan kiinduló pontja az ember bűnös állapota, amelyből önmaga erejéből képtelen
megszabadulni. A teremtő Isten bűnében, bukott állapotában sem hagyta magára az embert, hanem úgy
szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. A megigazulás, kiengesztelődés szóhasználat a mai
emberekben sokszor téves képzeteket ébreszt. (mintha egy, az igazságosságához könyörtelenül ragaszkodó,
haragvó, bosszúvágyó Atyát Fia véres áldozata tudna csak megbocsátásra hangolni). A legfontosabb annak
megértése, hogy Krisztus megtestesülése és húsvéti misztériuma két valóságot tesz egyszerre nyilvánvalóvá.
Egyrészt az emberi gonoszság gyilkos potencialitását. Másrészt azt, hogy Isten magát szeretetből minden
emberi képzeletet felülmúló módon kiszolgáltatatja és átadja, hogy mindannak, aki őbenne hisz, örök élete
lehessen. Jézus feltámadásban mutatkozik meg ennek az önfeláldozó irgalomnak a győzelme, ami azonban
csak azok számára lesz életadó valóság, (a megigazulás forrása és a kiengesztelődés helyzetébe emelő erő)
akik megtérnek, hisznek és szeretnek. Így válik evidenciává, hogy az üdvösség útja nem az erőszak, hanem az
Isten szeretetét utánzó, megbocsátó és szolgáló szeretet.
Megigazulás-tan: Előkészület a kegyelmi állapotra. A megigazulást előkészít hit és a cselekedetek
összefüggése. A megigazultság, vagyis a megszentelő kegyelem állapota. Kegyelem és a bűnök eltörlése. A
bűnös benső megújulása és megszentelődése. Bibliai képek a megigazulásról. A megszentelő kegyelem
lényege és a teológiai reflexió. A kegyelmi állapot antropológiai megközelítése. A megigazulás személyes-
egzisztenciális vonatkozásai: A teológiai erények; erkölcsi erények (kardinális erények); a Szentlélek
ajándékai. A megigazultság állapotának lényeges tulajdonságai: a megigazultság bizonytalan; a megigazultság
állapota egyenlőtlen, a megigazultság elveszíthető.
A tárgy részletes tematikája:
Megigazulás-tan: Előkészület a kegyelmi állapotra. A megigazulást előkészít hit és a cselekedetek
összefüggése. A megigazultság, vagyis a megszentelő kegyelem állapota. Kegyelem és a bűnök eltörlése. A
bűnös benső megújulása és megszentelődése. Bibliai képek a megigazulásról. A megszentelő kegyelem
lényege és a teológiai reflexió. A kegyelmi állapot antropológiai megközelítése. A megigazulás személyes-
egzisztenciális vonatkozásai: A teológiai erények; erkölcsi erények (kardinális erények); a Szentlélek
ajándékai. A megigazultság állapotának lényeges tulajdonságai: a megigazultság bizonytalan; a megigazultság
állapota egyenlőtlen, a megigazultság elveszíthető.
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: gyakorlati foglalkozás/munka. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk
fel lehetőség szerint PBL- és IBL-módszerek alkalmazásával. A hallgatók a feldolgozott témákat kiselőadások
formájában mutatják be. Lehetőség van egyéni és csoportos feldolgozó és elemző munkára.
Értékelés: félévi gyakorlati jegy, amely a hallgatók gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítményét, a
feldolgozott témák megfelelőségét és szakszerű bemutatását értékeli.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Előd István (1983): Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. pp.155-189.
Ajánlott irodalom:
Müller, Gerhard Ludwig (2007): Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. pp. 126-147.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyültebbé válik az ember bűnre hajló természete, Isten megváltó szeretete kezdeményezésének
ismeretében.
b) képességei:
- képessé válik arra, hogy a megigazulás és kiengesztelődés teológiai fogalmakat megfelelő
hermeneutikával a mai kor embere számára érthetően előadja;
- képessé válik az megigazulástani teológiai ismereteinek a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Dogmatika VII. Kreditértéke: 2

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 30

A számonkérés módja: gyj.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 5.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

Isten az embereket a bűn elkövetése után sem hagyta magára, hanem sokszor és sokféleképpen fordult az
emberek felé, az idők teljességében pedig Fia megtestesülése és húsvéti misztériuma által újra megnyitotta az
emberek számára az üdvösség lehetőségét. A megváltástan Jézus Krisztus misztériumát az emberi nemnek a
bűn és a halál fogságából való kiszabadítása, vagyis a megváltás műve és az üdvösség lehetősége felől
megközelítve vizsgálja.
A tárgy részletes tematikája:
Bevezetés a megváltás teológiájába. A megváltás előkészítése. Jézus megdicsőülése és megváltásunk. Jézus
megváltói halála. Jézus megváltói halála mint kinyilatkoztatás. Mit tett értünk Jézus megváltói halálával?
Jézus szenvedése előtti életének eseményei és megváltásunk. A megváltás gyümölcseinek áttekintő
összefoglalása. A megváltás egyetemessége. A Megváltó hármas küldetése: Krisztus az igazság legfőbb
tanítója és Isten legigazibb prófétája; Krisztus az Újszövetség egyedüli főpapja; Krisztus a lelkek legfőbb
pásztora és királya. Az egyházatyák és a hittudósok a megváltásról.
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: gyakorlati foglalkozás/munka. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk
fel lehetőség szerint PBL- és IBL-módszerek alkalmazásával. A hallgatók a feldolgozott témákat kiselőadások
formájában mutatják be. Lehetőség van egyéni és csoportos feldolgozó és elemző munkára.
Értékelés: félévi gyakorlati jegy, amely a hallgatók gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítményét, a
feldolgozott témák megfelelőségét és szakszerű bemutatását értékeli.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Előd István (1983): Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. Szótériológia. pp. 193-245.
Schneider, Theodor (szerk.) (1996-1997): A dogmatika kézikönyve I-II. Vigília Budapest. II. Krisztológia-
Szisztematikus reflexió. pp. 409-471.
Ajánlott irodalom:
Beinert (2004): A katolikus dogmatika lexikona. Vigília Kiadó, Budapest. 5 Szótériológia.
Müller, Gerhard Ludwig (2007): Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. Krisztológia/Szótériológia. pp.
245-372.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
A tárgy teljesítésével a hallgató:
a) tudása:
- elmélyültebbé válik Isten kezdeményező szeretetének állhatatossága, és minden képzeletet felülmúló
 áldozatkészsége belátásával, hiszen Fiát adta értünk, hogy életünk legyen;
- evidenciává válik számára Isten gondviselő szeretete, aki az embereket a bűn elkövetése után sem hagyta
magára, hanem sokszor és sokféleképpen fordult az emberek felé, az idők teljességében pedig Fia
megtestesülése és húsvéti misztériuma által újra megnyitotta az emberek számára az üdvösség
lehetőségét.
b) képességei:
- képessé válik arra, hogy Jézus húsvéti misztériumának egészét, (vagyis szenvedését, kereszthalálát,
feltámadását és a Szentlélek leküldését) az emberi nemnek a bűn és a halál fogságából való
kiszabadításaként, vagyis a megváltás műve és az üdvösség lehetősége felől megközelítve értelmezze,
hogy ezt érthetően, meggyőzően és vonzóan bemutassa;
- képessé válik a megváltás teológiájával kapcsolatos ismereteinek a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens
Tantárgy neve: Dogmatika VIII. Kreditértéke: 2

A tantárgy besorolása: kötelező

A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”13: 100% (kredit%)

A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 30

A számonkérés módja: gyj.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 6.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása

A mariológia az ember és az Isten kapcsolatának rendkívül meghitt és intim világába enged betekintést. Isten
emberszeretete különös tisztasággal és intenzitással jelenik meg Jézus Krisztus édesanyjának, az Istenszülő
Szűz Máriának sorsában: szeplőtelen fogantatásától, szabadon kimondott igen-jét követő szűzi foganásán és
szülésén keresztül egészen a kereszt alatti helytállásig, itt kapott új megbízatásáig, végül teljes emberi
valójában való mennybevételéig. A Mária dogmák szentírási háttere, a teológia történeti reflexiók és a
hermeneutikai megfontolások segítenek a helytelen szélsőségeket elkerülő, buzgó és korszerű Mária tisztelet
és jámborság kialakításában.
Az eszkatológia a végső dolgokra irányuló teológiai reflexió. Elsődleges értelme azonban mégsem az egyéni
vagy közösségi jövő részletkérdéseinek feltárása, valamiféle futurológia, hanem az emberi személy és
közösség Istennel kapcsolatos jelen döntéseinek helyes mederbe terelése. Ezzel együtt annak tudatosítása,
hogy Isten irgalmas szeretetére való szabad válaszunk következménye lesz sorsunk végérvényes beteljesülése
vagy a végérvényes bukás lehetősége.
A tárgy részletes tematikája:
Mariológia: A mariológia helye és mai nehézségei — Mária mint az ószövetség női küldetéseinek
beteljesítője: Új Éva stb., — Jézus anyja az Újszövetségben: a szinoptikusoknál / János evangéliumában / a
Jelenések könyvének szemléletében — Mária szerepének megítélése az egyház történetében és
önértelmezésében - a II. Vatikáni zsinat — A Mária-dogmák szisztematikus értelmezésének hermeneutikai
alapelvei — Mária mint theotokosz/aeiparthenosz/immaculata és assumpta;
Eszkatológia
A teremtett világ beteljesedése. Szentírási alapok: Ősi ígéretek; apokaliptika; Isten uralmának hirdetése;
Parúziavárás; A parúzia és az ítelet összekapcsolása. A jelenkori vita: A világ pusztulása; evolúció;
Egzisztenciális értelmezés; a remény teológiája; A politikai teológia; A felszabadítás teológiája; A történelem
lehetséges öntranszcendenciája, Remény az esetleges pusztulás ellenében. Hermeneutikai szempontok: Az
eszkatológikus kijelentések megalapozása; Az eszkatológia nyelvezete; Az eszkatológiai kifejezések
hatótávolsága. Tartalmi kijelentések: A teremtés és az üdvtörténetek beteljesedése; A jelen a jövő
horizontjában; remény és emberi közreműködés a beteljesedésben; a történelem maradandó nyitottsága.
Az egyéni élet beteljesedése. Megközelítés, elhelyezés, mai problematika. – Bibliai alapok: Életközpontúság;
Seol-elképzelések; Maradandó közösség Istennel. A feltámadás hitének előképei; Az egyéni jövő reménye a
kései Ószövetségben; Szkepszis és lemondás a prédikátornál. A halottak feltámadása a Jézus által hirdetett
Isten országában: Győzelem a halál felett Pál teológiájában; Örök élet már ma Jánosnál. – Emlékeztető a
hermeneutikai megfontolásokra. – A halál értelmezése – A feltámadás jelentése – létezik-e közbülső állapot a
halál és a feltámadás között? – Az ítélet értelmezése. – A tisztulás lehetőségének esélyei – A végérvényes
bukás lehetősége – Beteljesedés.
Az oktatás módszertana:
A tananyag feldolgozása: gyakorlati foglalkozás/munka. Az egyes témákat a hallgatók bevonásával dolgozzuk
fel lehetőség szerint PBL- és IBL-módszerek alkalmazásával. A hallgatók a feldolgozott témákat kiselőadások
formájában mutatják be. Lehetőség van egyéni és csoportos feldolgozó és elemző munkára.
Értékelés: félévi gyakorlati jegy, amely a hallgatók gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítményét, a
feldolgozott témák megfelelőségét és szakszerű bemutatását értékeli.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
lőd István (1983): Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. Mariológia. pp. 615-653. Eszkatológia. pp. 653-
715.
Schneider, Theodor (szerk.) (1996-1997): A dogmatika kézikönyve I-II. Vigília Budapest. II. Mariológia. pp. 161-
195. Eszkatológia. pp. 397-495.
Ajánlott irodalom:
Beinert (2004): A katolikus dogmatika lexikona. Vigília Kiadó, Budapest. 6 Mariológia. 11 Eszkatológia.
Müller, Gerhard Ludwig (2007): Katolikus Dogmatika. Kairosz, Budapest. Mariológia. pp. 463-499.
Eszkatológia. pp. 499-553.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont)
a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
Kimeneti kompetenciák:
Az eszkatológia a végső dolgokra irányuló teológiai reflexió. Elsődleges értelme azonban mégsem az egyéni vagy
közösségi jövő részletkérdéseinek feltárása, valamiféle futurológia, hanem az emberi személy és közösség Istennel
kapcsolatos jelen döntéseinek helyes mederbe terelése.
a) tudása:
- elmélyül Jézus Krisztus édesanyjának, az Istenszülő Szűz Máriának sorsának közelebbi megismerésével,
akiben Isten emberszeretete különös tisztasággal, intenzitással és intimitással jelenik meg;
- differenciáltan képes értelmezni azt, hogy az eszkatológia a jövőről szóló beszédei által elsősorban
mégiscsak az egyén és az emberi közösség jelen döntéseinek helyes irányát akarja megadni;
- biztossá válik abban a tekintetben, hogy Mária sorsa az ember lehetséges beteljesedését mutatja meg,
amelynek lehetősége minden ember előtt nyitva áll, akkor is, ha Isten szeretete éppen szabadságunk
tisztelete folytán nem zárja ki az üdvösségre szóló meghívás visszautasításának lehetőségét sem.
b) képességei:
- képessé válik arra, hogy a Mária dogmák szentírási hátterének ismeretében, a teológia történeti reflexiók
és a hermeneutikai megfontolások segítségével a helytelen szélsőségeket elkerülő, buzgó és korszerű
Mária tiszteletet és jámborságot alakítson ki a saját életében és ezt közvetítse a katolikus hit
továbbadásában is;
- képessé válik arra, hogy az egyéni és a kollektív eszkatológia szentírási, patrisztikus és szisztematikus
teológiai reflexióinak főbb eredményeit összegezve a maga és tanítványai számára tudatosítsa, hogy
Isten irgalmas szeretetére való szabad válaszunk következménye lesz sorsunk végérvényes
beteljesülése vagy a végérvényes bukás lehetősége;
- képessé válik arra, hogy elkerülje az ördöggel és pokollal riogató bénító félelem, de az ön- és
közveszélyes magabiztosság, vagy a gátlástalan és felelőtlen önáltatás „eszkatológiai szélsőségeit” is;
- képessé válik az alapvető mariológiai és eszkatológiai ismereteinek a hitoktatásba történő integrálására.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Janka Ferenc (PhD) főiskolai docens