Fonódiné Vidovics Katalin – Pete Lászlóné

NYITOTT SZEMMEL
környezetismeret az általános iskola 1. osztálya
és a 7 éves korosztály számára

Második kiadás

CELLDÖMÖLK, 2004
 Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II. 18.) MKM
számú rendelet 13.§ (1.) bekezdése alapján a Nyitott szemmel 1. osztály címû kiadványt
TTI–23757–KT/2002 szám alatt jóváhagyta és tankönyvvé nyilvánította.

Lektorálta
Miskolczi Károlyné, dr.
Oláh Mihályné

Bírálta
Oláh Mihályné
Miskolczi Károlyné, dr.

Illusztrálta
Pállay Szilvia
Heizlerné Petõ Margit

Szerkesztette
Esztergályos Jenõ

Raktári szám: AP – 146/2

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Apáczai Kiadó
9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/ 525-000; fax: 95/ 525-014
Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô

Nyomdai elôkészítés: Gyôr

 Kedves _______________________________!
Kérd meg anyukádat, írja ide a nevedet!

Szeretettel köszöntünk az iskolában!

Reméljük, érdekel a természet, kíváncsi vagy rá. E könyv
segítségével bebarangolhatod a titokzatos természet egy részét,
megfejtheted titkait.
Az év során sok új ismeretet fogsz szerezni. Gyakran kapsz
majd gyûjtési feladatokat, néha otthoni kísérleteket kell végez-
ned. Javasoljuk, hogy egy külön füzetbe ragaszd a gyûjtemé-
nyedet! A gyûjtõmunkához és a kísérletezéshez kérd szüleid
segítségét!
A természet megfigyelése és megismerése során reméljük,
hogy megtanulod szeretni és védeni, tisztelni a körülötted élõ
növényeket, állatokat, lakóhelyed épületeit, történelmi emlé-
keit. Ez minden ember kötelessége, hiszen csak tiszta
környezetben élhetünk mindannyian.

Ezek a jelek segítenek a feladatok megértésében:

Rajzolj! Színezz!

Beszélj róla! Figyeld meg!

Kösd össze! Karikázd be!

Okoskodj! Jelöld be!

A munkához jó tanulást, kitartást, sok örömöt

kívánunk:
A szerzõk

3
 ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA
A gyerekek nem is olyan régen Most pedig iskolások lettek.
még óvodások voltak.

1. Beszélgessetek! Miben különbözik az óvodai csoport és az osztályotok

berendezése? Hogyan változik meg a gyerekek élete?

2. Rajzold le, mi volt a jeled Iskolai eszközeiden a neved

az óvodában? olvasható. Írd ide, ha tudod!

3. Melyik kisgyerek példáját szeretnéd követni? Miért?

Itt Peti tanul. Itt pedig Panka.

Az iskolások legfontosabb munkája a tanulás!

4. Peti egyik nap elkésett az iskolából.

Húzd át a képet, ahol reggel felesleges dolgot csinált!

4
 AZ ÉN ISKOLÁM
1. Rajzold le a te iskolád bejáratát!

Mi a neve a tanító nénidnek?

Hogy hívják az iskola igazgatóját?
Mi az iskolád neve?

2. Tájékozódj az osztályban!
A helyeden ülve mutass elõre, hátra, fölfelé, lefelé, jobbra, balra,
oldalra!

3. Mondd el, mi van az osztályban elõtted, mögötted, tõled jobbra, tõled

balra, alattad, fölötted!

4. Most te mondd az irányokat!

Merre van tõled a tanári asztal, ablak,
szekrény, ajtó, virágok?

5. Rajzolj ceruzát a könyvek közé!

6. Panka iskolába megy. Te is a hátadon vidd az

A hátán viszi az iskolatáskáját. iskolatáskádat, így nem
Mi lehet benne? Sorold fel! ferdül el a gerinced!
5
 AZ ISKOLÁBAN
1. A tanító néni vezetésével sétáljatok az iskola épületében!
Nevezd meg az iskola helyiségeit!
Színezd ki a képet, ha a te iskoládban is van ilyen helyiség!

Vigyázz az iskola
felszereléseire és
tisztaságára!

2. Kik dolgoznak az iskolában? Kösd a képeket az iskolához!

Viselkedj tisztelettudóan az iskola dolgozóival szemben!

6
3. Pankát, Petit és az osztálytársaikat látod a képeken. Keretezd be azokat a
képeket, amelyeken illedelmesen viselkednek a gyerekek!

A helytelen magatartás balesethez vezethet!

4. Pankának így telik egy napja, mióta iskolás. Az üres keretekbe te rajzolj!

Reggel

Délelõtt Délután

Este
5. Rajzold le te is egy napodat!

reggel napközben napközben este

Tölts minél több idõt a szabadban játékkal, sporttal!
7
 A GYALOGOS KÖZLEKEDÉS
1. Tegyetek egy sétát az iskola környékén!
2. Milyen jármûveket láttál? Keretezd be a képét!

3. Gyûjtsél te is képeket különféle jármûvekrõl! Ragaszd ezeket egy sima

füzetbe! Ez lesz a gyûjtõfüzeted.

4. Ismered-e a közlekedési táblák jelentését? Beszélgessetek róla!

Melyiket láttad a sétán? Jelöld meg!

5. Figyeld meg, hogyan megy át az úttesten Panka! Merre tekint?

elõször majd azután
balra jobbra ismét
balra

Mielõtt lelépsz az úttestrõl, te is figyelmesen nézz elõször balra, majd

jobbra, aztán ismét balra! Ha nem közeledik jármû, indulhatsz.
Az úttest közepétõl már újra jobbra kell figyelned.

Ha lehet, zebránál vagy lámpá- Ha az útkeresztezõdésben

val védett útkeresztezõdésnél nincs se zebra, se lámpa, a
haladj át az úttesten! legrövidebb utat válaszd!
8
 6. Magyarázd el, majd mutasd be társaidnak, hogyan kell szabályosan
átkelni az úton!

7. Hogyan juthat el szabályosan Panka

az iskolába? Rajzold be kék vonallal a
kislány útját!

8. Színezd ki azt a képet, ahol helyesen közlekedik Panka!

9. Mely lámpák jeleznek a gyalogosoknak? Jelöld meg x-szel!

Piros lámpánál az úttestre lépni tilos.

Zöldnél szabad az út, de ha villogni
kezd, már ne indulj el!

10. Színezd a gyalogosoknak szóló lámpát a számozásnak megfelelõen!

1. Nem indulhatok el a túloldalra.

2. Átmehetek az úttesten.
3. Már nem léphetek le a járdáról.
1. 2. 3.
11. Forgalmas útkeresztezõdésekben, balesetek helyszínén elõfordul, hogy
rendõr irányítja a forgalmat. Tudod-e, mit jelentenek a rendõr karjelzései?

9
 AZ ÕSZ
Õszi hónapok: szeptember, október, november

Jött õszanyó hideg széllel

Jött õszanyó Fújtak, fújtak

hideg széllel, õszi szelek,
aranysárga lehullottak
vízfestékkel, a levelek.
sárgák lettek Ott vannak
a levelek, a fák alatt.
fújtak, fújtak Látod a sok
õszi szelek. aranyat?
Osvát Erzsébet

10
 ÕSZI TANULMÁNYI SÉTA
1. Sétáljatok el egy közeli parkba!
2. Gyûjts lehullott õszi faleveleket, terméseket!
Csoportosítsd õket formájuk, színük, méretük szerint!
Óvd a természetet! A fákról, bokrokról ne szakíts le semmit!
3. Milyen volt az idõjárás a séta idején? Színezd ki a megfelelõ képet!

4. Milyen növényeket, állatokat láttál a sétán? Rajzold le!

5. A gyûjtött termésekbõl, levelekbõl készíts hasonló képeket!

Az elkészült alkotásokat tegyétek ki a faliújságra!

11
 AZ ÕSZI IDÕJÁRÁS
1. Játsszátok el az õsz megérkezését Osvát Erzsébet verse (10. oldal) alapján!
Válasszatok õszanyót, a többiek lehetnek fák, bokrok.
2. Hangotokkal és testetekkel fejezzétek ki a szél erejét!
 erõs szél
 gyenge szél
 szélcsend

3. A szél erejét szélzsákokkal is jelölhetjük. Az üres keretbe te rajzolj egy fát!

szélcsend gyenge szél erõs szél

4. A fõbb utak mellett, repülõtereken szélzsákok mutatják a szél irányát és

erõsségét.

Készítsetek ti is szélzsákot!
Egy textil- vagy nejlonzacskót
erõsítsetek egy bot végére!
A botot szúrjátok le az iskola udvarán!
Figyeljétek, hogyan mozgatja a szél.

5. Osvát Erzsébet versében õszanyó hideg széllel érkezett.

Te milyennek érezted a levegõ hõmérsékletét az õszi sétán?
Színezd a megfelelõ karikát ugyanolyan színûre, mint a fölötte levõ szó!
kellemes hideg meleg

12
6. Készíts papírforgót! Figyeld meg, mi történik vele, ha fûtõtest fölé
helyezed!

7. A szél gyakran felhõket sodor az égen. A felhõk pedig eltakarhatják a

napot. Leggyakrabban milyennek látod az eget, ha már õsz van?
Rajzolj egy falevelet a megfelelõ kép mellé!

8. A felhõ gyakran csapadékot hoz.

Színezd ki a kép melletti karikát barnára, ha õsszel láthatsz ilyen
csapadékot!

esõ jégesõ hó

köd harmat zúz-

mara

13
 AZ IDÕJÁRÁS HATÁSA AZ ÉLÕLÉNYEKRE
1. Színezd ki a képet az õszre jellemzõ színekkel!

2. Rajzold le, hogyan változnak meg a fák, virágok õsszel!

3. Mit gondolsz, miért gyülekeznek a fecskék?

4. Gyûjts képeket olyan madarakról, amelyek nálunk töltik a telet!

Ragaszd a gyûjtõfüzetedbe!

14
5. Vannak olyan állatok, amelyek õsszel sokat esznek (pl. madarak, rókák,
sünök). Így próbálnak felkészülni a hosszú, hideg télre.

6. Hallgassátok meg La Fontaine: A tücsök és a hangya címû meséjét!

Miért került bajba a tücsök?

7. Öltöztesd fel Petit és Pankát egy õszi sétához!

15
 ÕSZI JELES NAPOK
1. Õszre megérik a szõlõ, eljön a szüret ideje. Voltál már szüreten?
Mesélj róla a képek alapján!

2. Mindenszentek napja: november 1.

Ekkor elhunyt szeretteinkre emléke-
zünk. A sírokra virágokat, koszorúkat
helyezünk. Gyertyákat gyújtunk az
emlékükre.

3. Novemberben ünneplik névnapjukat az Erzsébetek és a Katalinok. Ezek

a nevek hazánkban nagyon kedveltek, sok kislányt és nénit hívnak így.
Ha van ilyen nevû osztálytársad, ismerõsöd ne felejtsd el megköszönteni
õket!

4. Peti is elment megköszönteni két osztálytársát. Szerinted melyik képen

sikerült jobban a névnapi köszöntés? Miért?

5. Katalin-napkor szokás frissen metszett gyümölcsfagallyat vízzel teli

üvegbe tenni, hogy karácsonyra kizöldülhessen. Ezt Katalin-ágnak hív-
ják. Hajtass te is gyümölcsfagallyat!
16
 AZ EMBERI TEST
1. Mesélj a képekrõl! Az utolsó helyre, a ke-
retbe te rajzolj!

2. Figyeld meg az ember testrészeit! Rajzold be, ami szerinted a fejen

található!
FEJ
mellkas
NYAK
has
TÖRZS
kar
VÉGTAGOK
láb

3. Játsszatok!
Hajtsátok le a fejeteket, hunyjátok be a szemeteket! Egyik társatok
szólaltasson meg különféle hangokat (ajtónyikorgás, tapsolás…).
Aki elõször felismeri a hangot, megszólaltathatja a következõt.
Az erõs, kellemetlen hangok károsítják hallásodat.
Kerüld az ilyen helyeket!
4. Most kössétek be a szemeteket!
Szagoljátok meg, és nevezzétek meg a tanító néni által körbevitt tárgyakat!
17
5. Te melyik szagot találod kellemetlennek? Kösd a szókártyához!
Kellemetlen szag

Az erõs, kellemetlen szagok rosszullétet okozhatnak.

6. Bekötött szemmel ízleld meg a kockacukrot, ropit, citromot, kakaóport,

cseresznyepaprikát, vizet.

7. Milyen ízeket éreztél? Kösd a szókártyákat a képekhez!

íztelen édes

keserû savanyú

sós csípõs

8. Hallgassátok meg a következõ mesét!

A benne elõforduló ételek nevét csoportosítsátok ízük szerint!

Micimackó kamrájában mézescsuprok sorakoztak, de sajnos már

mindegyik üres volt. Mivel nagyon megéhezett, elhatározta, hogy felke-
resi Nyuszit. Nála mindig akadt valami finomság. Polca most is roska-
dozott a répák, lekvárok, sós mogyorók, limonádék, káposztasaláták
súlya alatt. Micimackó elõre örült a finom falatoknak.
(Fejezd be a történetet!)
édes sós savanyú

18
 9. Figyeld meg a következõ tárgyak alakját, színét, nagyságát!

10. Játsszatok!
Két kezeddel és egy lámpával varázsolj árnyképeket a falra!
Próbálj te is kitalálni néhány figurát!

sas kutya
11. Kísérlet!
Tedd egyik kezedet jeges, a másikat meleg vízbe!
Utána mindkét kezedet tedd langyos vízbe! Mit éreztél?

jeges víz langyos víz meleg víz

12. Bekötött szemmel tapintsd meg a következõ tárgyak felületét!
A számok segítségével csoportosítsd õket!

1. 2. 3. 4. 5. 6.
sima: ____________________________________________________

érdes: ____________________________________________________

13. A képeken az érzékszerveinket látod. Mondd el, melyikkel mit érzékeltél!

Az érzékszervek segítségével ismerhetjük meg környezetünket.

Vigyázz az épségükre!
19
 TESTÜNK RITMUSAI
1. Folytasd a sorozatot!
☺  ☺  ☺  ________________________________
2. Tedd a kezedet a szívedre! Koppants a padon, ha érzed a szíved dobbanását!
A szívdobbanások szabályos idõközönként ismétlõdnek. Az egészséges
ember szíve nyugalomban egy perc alatt kb. 72-szer dobban.
3. Figyeld meg a szíved munkáját futás után is! Mit tapasztaltál?

4. Tegyél a szádba egy lufit! Vegyél egy mély lélegzetet az orrodon, majd
fújd ki a levegõt a szádon keresztül! Mondd el mi történt a lufival!

A levegõ belégzése és kifújása is szabályosan váltakozik.

5. Számold meg, egy perc alatt hányszor veszel levegõt! __________
Számold meg testnevelésóra után is! __________
6. Egészítsd ki a mondatokat a képek segítségével!

A nappalok után , az éjszakák után

következnek.

A nappalok és éjszakák is szabályosan váltakoznak.

Az emberek élete ehhez alkalmazkodik.
A szabályos váltakozások adják életünk ritmusát.
20
 AZ ÉTKEZÉS HELYES RENDJE
1. Peti és Panka ebédhez készülõdik. Milyen sorrendben kell elvégezniük a
következõ tennivalókat? Számozd meg a képeket!

2. Melyik gyereknek lesz tisztább a keze? Rajzolj mellé egy törölközõt!

Sok betegséget megelõzhetsz, ha étkezés elõtt alaposan

megmosod a kezed szappannal!
3. Gyakoroljátok az asztalterítést! Segítenek a képek.
Az üres keretbe tervezz egy karácsonyi terítéket!
hétköznapi teríték ünnepi teríték karácsonyi teríték

4. Rajzolj egy-egy almát azokra a képekre, amelyek illedelmes étkezést

mutatnak be!

Az alma nagyon egészséges gyümölcs, de a fogmosást nem pótolja!

5. Beszéljétek meg, majd gyakoroljátok a helyes fogápolást!
21
 EGÉSZSÉG – BETEGSÉG
1. Pankának nagyon fáj a foga.
Mi történhetett vele?

2. Rajzolj piros színû keresztet azokhoz a képekhez, amelyeken veszélyben

van Peti egészsége!

Egészséged megõrzése érdekében helyesen kell táplálkoznod,

tisztálkodnod, öltözködnöd, viselkedned!
3. Rajzold magadat a képekre, és színezd ki!
Ruházatod az idõjárásnak megfelelõ legyen!

Tél van. Hûvös, szeles az idõ. Ragyogóan süt a nap.

Hûvös idõben öltözködj rétegesen, mert a ruhák között levegõ
van, amely megõrzi a test hõmérsékletét. Ha melegszik az idõ,
egy-egy réteget levehetsz! Ha meleged van, igyál sok
folyadékot, egyél friss gyümölcsöt! Ezzel pótolhatod a
verejtékezéskor elveszített folyadékot.
22
4. Panni egy hûvös reggelen ilyen ruhában indult iskolába.
Délután még játszani sem volt kedve. Mit tanácsolnál neki?

reggel délután

5. Ezek az ételek szervezetünk számára fontos tápanyagokat tartalmaznak.

Sorolj fel te is ilyen ételeket!

A tápanyagok segítik fejlõdésünket, növekedésünket, erõt adnak a

munkához, tanuláshoz. Rendszeresen kell táplálkoznunk, hogy
testünk jól fejlõdjön, és egészségesek legyünk!

6. Írd a képek számát a megfelelõ helyre!

1. 2. 3. 4. 5.
Naponta végezzük: __________________________________________
Hetente végezzük: __________________________________________

A tisztaság fél egészség!

23
7. Mit mulasztott el Panka? Rajzold a középsõ keretbe!

A vécét használat után mindig öblítsd le bõ vízzel! Ügyelj a

tisztaságára! Ha kell, használd a WC-kefét! Utána mindig mosd
meg a kezedet!

8. Mondd el, mi történhetett Petivel! Hogyan segíthetnek neki a gyerekek?

Életed során többször elõfordulhat, hogy segítségre szorulsz, vagy neked

kell segítened másokon. Jegyezd meg a következõ telefonszámokat!
Segélyhívó: 112 Mentõk: 104 Tûzoltók: 105 Rendõrök: 107

9. Játéktelefonon gyakoroljátok a telefonálást!

Találjatok ki veszélyes helyzeteket, és telefonon kérjetek segítséget!
24
 A TÉL
Téli hónapok: december, január, február

Hópihék

Puha pelyhek, hófehér

hópihék, a háztetõ –
pici, fehér mint a frissen
hócsibék. mosott, vasalt,
Kavarogtok fehér vászonlepedõ.
kergetõzve, Varázsoltok,
megpihentek ti bûvészek,
bokron, fán, feketébõl
az udvaron, hófehéret,
a kukán. a csúnyából
Tiszta lesz a csudaszépet.
piszkos udvar, Osvát Erzsébet

25
 TÉLI TANULMÁNYI SÉTA
1. Sétáljatok el a tanító nénivel egy közeli parkba (ligetbe, játszótérre)!
Figyeljétek meg a téli idõjárást!

2. Hogyan változott meg a természet õsz óta?

Mi történt a növényekkel?
Milyen állatokat láttál?
3. Jelöld x-szel a helyes választ a táblázatban!

IGEN NEM
Láttál-e sötét, komor felhõket?
Havas volt-e a táj?
Láttál-e fázósan gubbasztó madarakat?
Kopaszak voltak-e a fák?
Hidegnek érezted-e a szelet?
Láttál-e befagyott tócsát?

4. A séta idején milyennek érezted a levegõ hõmérsékletét?

Színezd ki a megfelelõ kört!

hideg kellemes meleg

5. Télen az állatok nehezen találnak táplálékot, a madarak is sokszor

éheznek. Az emberek így próbálnak segíteni.

Édesapád vagy a felnõttek segítségével készíts te is madárodút!

26
 A TÉLI IDÕJÁRÁS
1. Hallgasd meg Osvát Erzsébet Hópihék címû versét (25. oldal)!
Jelöld meg a vershez leginkább illõ képet!

2. Húzd alá azt a szót, amelyik téli csapadékot fejez ki!

harmat esõ hó jégesõ dér zúzmara
3. Télen ritkábban láthatjuk a napot, gyakran felhõk takarják.
Szerinted melyik felhõbõl eshet hó? Rajzolj a kép alá egy hópihét!

4. Kísérletezz!
Helyezz ki a szabadba egy pohár vizet! Figyeld meg, mi történik vele
a hideg hatására! Késõbb hozd be a fûtött tanterembe! Hamarosan
újabb változást figyelhetsz meg! Egészítsd ki a rajzot!

5. Rajzolj fákat a szélzsákoknak megfelelõen!

27
 AZ IDÕJÁRÁS HATÁSA AZ ÉLÕLÉNYEKRE
1. Színezd ki a téli képet!

2. Rajzold le, hogyan változik meg az õszi fa a hideg téli idõjárás hatására!

3. Télen kevesebb állatot láthatunk, néhány állatfaj téli álmot alszik.

Jelöld meg, mely állatok alusszák át a telet!

4. Gyûjts képeket olyan állatokról, amelyek nem alszanak téli álmot!

Ragaszd õket a gyûjtõfüzetedbe!

5. Öltöztesd fel Pankát egy téli sétához!

28
 TÉLI JELES NAPOK, ÜNNEPEK, NÉPSZOKÁSOK
1. Írd le, melyik hónaphoz tartoznak a képek!

2. Meséld el, hogyan várod a Mikulást!

3. Hallgassátok meg Jézus Krisztus születésének történetét!
Tudod-e, mit ünnepelünk karácsonykor?
Mondd el, hogy a te családod hogyan
ünnepli meg karácsony szent ünnepét!

4. Készítsetek a karácsonyfára karácsonyi

díszeket!
5. Szilveszter éjszakáját vidám mulatozás-
sal töltik az emberek, s újév ünnepén
minden jót kívánnak egymásnak.
Ismersz-e az alábbihoz hasonló újévi
köszöntõket? Mondd el társaidnak!

Boldog új évet!
Kicsi vagyok, székre állok,
Onnét egy nagyot kiáltok,
hogy mindnyájan meghalljátok:
Boldog új évet kívánok!
Magyar népköltés

6. Farsangkor vidám mulato-

zással búcsúztatjuk a telet,
köszöntjük a tavaszt. Az
üres helyre rajzolj egy far-
sangi jelmezt!

29
 HÁZI ÉS VADON ÉLÕ ÁLLATOK
1. Színezd ki a ház körül élõ állatokat!

2. Hol élnek ezek az állatok? Vezesd õket a lakóhelyükre!

a ház körül vadon

30
3. Kösd Pankához azokat az állatokat, amelyek az emberektõl kapják a táp-
lálékukat!

A háziállatok az ember háza körül élnek.

Az ember védi, táplálja, gondozza õket.

4. Nevezd meg a csoportokat!

pulyka kakas kecske juh

fakopáncs vidra katica borz

31
 EMLÕSÖK: A KUTYA
1. Mely állatra igazak a következõ mon-
datok? Színezd ki a képen!

Szõrös a teste.
Gyorsan tud futni.
A szagokat már messzirõl megérzi.
Az ember hûséges társa.

2. Hazánkban sok kutyafajta él.

foxterrier spániel boxer keverék németjuhász

Gyûjts te is képeket kis és nagy termetû kutyafajtákról!

Csoportosítva ragaszd a gyûjtõfüzetedbe!

3. Figyeld meg a kutya testét!

Mi fedi a kutya testét?
fej törzs

farok
Hány pár lába van? _______

végtagok

4. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek a kutya hangját fejezik ki!

cincog ugat kukorékol csahol károg

mekeg nyávog kotkodácsol nyüszít

32
5. Mivel etetheti meg Peti a kutyáját? Kösd össze!

6. Mondd el, hogyan gondozza kicsi-

nyeit az anyaállat!

7. A kutya nagyon régóta hûséges társa az embernek.

Õrzi a házat, és Kiváló szaglása miatt Segíti a vakok

vigyáz az emberre. nyomkövetésre is alkalmas. közlekedését.

Vannak olyan fajták, amelyek életet

mentenek (hó alól, vízbõl).

Hogyan segíthet még a kutya az embernek? Beszélgessetek róla!

A kutya is érzõ lény. Soha ne bántsd!

Ha van saját kutyád, szeretettel gondozd élete végéig!

33
 AZ ÕZ
1. A mondatok alapján találd ki, melyik állatra
gondoltam! Figyeld meg a képet is!
Testét szõr fedi.
Növényekkel táplálkozik.
Négy karcsú, izmos lába van.
Ha veszélyt érez, gyorsan menekül.
Melegbarna szemével jól lát.

2. Hová menekül, ha veszélyben van? Keretezd be a megfelelõ kép alatti szót!

bozótos tó fészek ház

Az õz bundájának színe egybeolvad a bozótos színeivel, ezért jól el tud

rejtõzni az ellenségei elõl.
suta
A biztonságos bozótosban hozza
gida világra kicsinyét (kicsinyeit).
Az õzmama emlõibõl szoptatja gidáját.

3. Melyik évszakban nehezebb az õzek élete? Miért?

4. Hallgassátok meg, majd játsszátok el szerepek szerint Fazekas Anna

Öreg néne õzikéje címû meséjét!
34
 MADARAK: A TYÚK
1. Kösd a madarakat a fészekhez!

2. Melyik madárra illenek a következõ mondatok?

A baromfiudvarban kapirgál.
Kotkodácsol.

szárny
A tyúk testét toll borítja.
taréj
Csibéi tojásból kelnek ki.
csõr
láb

3. Jelöld i betûvel azokat, amelyek a tyúkra igazak!

Testét toll fedi. Négy lába van.

Egy pár (2 darab) szárnya van. Utódai tojásból kelnek ki.
Erõs csõrével szedegeti a magokat, Fogaival tépi szét zsákmányát.
apró bogarakat.
35
 A FECSKE
1. Írd le a találós kérdés megfejtését!
Sárból rakott vár a házon,
reggel, délben, este látom.
Gazdájának háta bársony,
farka villa, hasa vászon.
2. Hová rakna szívesen fészket a fecske?
Rajzolj fészket a megfelelõ kép fölé!

Láttál-e máshol is fecskefészket?

A fecskék õsszel me-
legebb vidékre repül-
nek, tavasszal ismét
visszatérnek. Tojással
szaporodnak.
3. Miért fontos, hogy a fiókák bõséges táplálékhoz jussanak, megerõsödje-
nek, és jól megtanuljanak repülni?

4. Néhány ismertebb madár képét látod. Figyeld meg a testüket! Barkoch-

bázzatok! Egyik társatok gondoljon egy madárra, a többiek kérdések
segítségével találják ki! (A kérdésekre csak igennel vagy nemmel lehet
válaszolni.)

feketerigó vörösbegy cinke veréb

Óvd a madarak fészkét, tojásait!
5. Gyûjts madarakról szóló mondókákat, kiszámolókat! Mondd el!
36
 LAKÓHELYÜNK – TANULMÁNYI SÉTA
1. Tegyetek egy sétát lakóhelyeteken!
Jegyezzétek fel azoknak az utcáknak a nevét, amelyeken jártatok!

2. Számoljátok meg, 5 perc alatt hány jármû halad el mellettetek!

__________________________

3. Milyennek érezted a levegõt a sétán? Húzd alá a megfelelõ szavakat!

virágillatú benzinszagú poros szénaillatú
fûillatú tiszta kellemetlen fullasztó

4. Milyen házban lakik a legtöbb család a ti lakóhelyeteken? Jelöld meg!

5. Jelöld meg a képet, ha a te lakóhelyeden található ilyen építmény!

37
 TELEPÜLÉSFAJTÁK
1. Az emberek különbözõ lakóhelyeken élnek és dolgoznak.
Jelöld meg, melyik kép hasonlít leginkább a te lakóhelyedre!

város falu tanya

2. A városokban a nagyobb távolságok miatt az emberek gyakran használ-

nak különféle jármûveket. Csoportosítsd a képeket a számok segítségével!

1. 2. 3.

4. 5. 6.

7. 8.
Sok ember utazását segíti: ___________________________
Kevesen utazhatnak rajta: ___________________________
3. Sorolj fel olyan jármûveket, amelyek kevésbé szennyezik a levegõt!

4. Gyûjts olyan képeket, amelyeken a levegõt szennyezik!

Ragaszd a gyûjtõfüzetedbe!
38
 A MI LAKÓHELYÜNK
1. Írd a lakóhelyed nevét a megfelelõ helyre!
tanya falu város

2. Kösd a képeket a megfelelõ szókártyához!

piac

bolt

fürdõ

könyvtár

lakóház

szobor

templom

bevásárló-
központ

39
3. Beszélgessetek az elõzõ feladat képeirõl! Mi a szerepük ezeknek az
építményeknek az ember életében?

4. Gyûjtsetek képeket (készítsetek fotókat) lakóhelyetek nevezetességeirõl!

Készítsetek kiállítást belõle az osztályban!

5. Ha van rá lehetõség, nézzetek meg egy lakóhelyetekrõl készült videófil-

met vagy diasorozatot!

6. Rajzold le a házatokat! Írd le a pontos címeteket!

A mi lakcímünk:

7. Gyûjtsd össze lakóhelyed nevezetességeit!

Épületek:

Szobrok:

Múzeumok:

Parkok:

Híres emberek:

Az egyes településeket híressé, nevezetessé teszik a régi, díszes

épületek, szobrok, múzeumok, parkok és az ott élõ híres emberek.
Vigyázz lakóhelyed értékeire!

8. Mutasd be egy idegennek lakóhelyedet!

A bemutatáshoz használd az összegyûjtött képeket, fotókat!
40
 A TAVASZ
Tavaszi hónapok: március, április, május

Pattan a rügy

Tavaszt rikkant Eltûnt a hó,

a rigó, és a föld
itt van már a nagyvidáman
gólya. ébred.
Pattan a sok Bimbót bont
rügy a fán, az ibolya,
mintegy varázsszóra. híre sincs a
télnek.
Osvát Erzsébet

41
 TAVASZI TANULMÁNYI SÉTA
1. Hogyan változtak meg az idõjárás összetevõi? Rajzolj jeleket a táblázatba!

TÉL TAVASZ

SZÉL

NAPSÜTÉS

CSAPADÉK

HÕMÉRSÉKLET

2. Hogyan változott meg a természet?

Milyen virágokat láttál?

Mi történt a fákkal?

3. Láttál-e sétád során állatokat? Ha igen, nevezd meg õket!

4. Rajzolj tavaszi tájat növényekkel, állatokkal!

42
 A HÓVIRÁG
1. Olvasd el a versrészletet! Húzd alá a virág nevét!
Virághívogató
(részlet)
Hóvirág, hóvirág,
tárd ki nékünk a tavasz kapuját!
Vidor Miklós

2. Figyeld meg a növény részeit!

virág

Kora tavasszal elsõként nyit

virágot. Szépségéért a kertekben
levél dísznövényként is termesztik.
szár

Védett növény.

gyökérzet

3. Vizsgáld meg a hóvirág szárának vastagságát, keménységét, hajlíthatósá-

gát, színét!
4. A növény melyik részére igaz?
Zöld, puha, nedvdús:
Hat, fehér szirma van.
Rögzíti a növényt.
Hosszú, lándzsa alakú.

5. A képeken a hóvirág fejlõdését követheted nyomon.

43
 AZ IBOLYA
1. Húzd alá a virág nevét a versrészletben!
Virághívogató
(részlet)
Ibolya, ibolya
vén erdõknek fiatal mosolya!
Vidor Miklós

2. Hasonlítsd össze a hóvirág és az ibolya részeit!

szár
virág virág

szár levél

levél
gyökérzet
gyökérzet

3. A virágok szépségükkel, illatukkal kellemesebbé teszik környezetünket.

Milyen virágokat ismersz még? Rajzolj le néhányat!

44
 A TAVASZI IDÕJÁRÁS
1. Jelöld i betûvel a tavaszra vonatkozó mondatokat!
Gyakran erõsen fúj a szél.
Egyre többet süt a Nap.
Sokat fürdünk a strandon.
Meleg kabátunkat vékonyabbra cserélhetjük.
A költözõ madarak útra kelnek.
A csapadék ilyenkor „aranyat“ ér.
Vidáman szánkózunk a domboldalon.

2. Tavasszal egyre többet süt a nap. Hogyan változtatja meg a természetet?

3. A képek a szél erõsségét mutatják. Kösd a képeket a megfelelõ szókár-

tyához!

szellõ

orkán

szél

vihar

4. Figyeld meg a mai napon a szél erõsségét!

Az elõzõ feladat képei közül jelöld meg X-szel, amelyik hasonló erõssé-
gû szelet ábrázol!
45
5. Méréseid alapján jelölj tavaszra jellemzõ hõmérsékleteket a hõmérõkön!

6. Húzd alá, melyik csapadék jellemzõ a tavaszra!

esõ jégesõ hó köd harmat zúzmara

7. Kísérlet felnõtt segítségével!

Egy hõálló edénybe Jégkockával megrakott

töltsetek forró vizet! tányérral fedjétek be!

A hideg levegõ hatására

a párából felhõ keletkezik.

46
 AZ IDÕJÁRÁS HATÁSA
AZ ÉLÕLÉNYEKRE
1. Rajzold le a találós kérdések megfejtéseit!
Bunda alól gyenge virág, Tó vizében lépeget,
Fehér fejét kidugja, békák veszedelme,
Olyan, mint egy piciny harang, békát fog és messze néz
Nevét vajon ki tudja? fél lábon merengve.

2. Ültess virágcserépbe 2-3 szem babot! Tedd az ablak közelébe, és öntözd meg
minden második napon! Figyeld, mi történik! Tapasztalataidat rajzold le!
1. hét 2. hét 3. hét

3. Hajtass csupasz ágacskákat, amelyeket a fák metszésekor úgyis levágnak!

Figyeld meg, mi történik a meleg helyre és vízbe tett ágacskával! Rajzold
le a változást! (Eleinte célszerû nagyítóval vizsgálni az ágat, elõbb észre-
veszed a változást.)
1. hét 2. hét 3. hét 4. hét

47
4. Tavasszal visszatérnek költözõ madaraink. Húzd alá a visszatérõ madarak
nevét!
feketerigó gólya veréb fecske varjú harkály cinege fácán

5. Szerinted, hol fog a gólya fészket építeni? Jelöld meg a képet!

6. Minden állat nagyon várja a tavaszt. Miért?

7. A téli hónapok alatt lecsökken szervezetünk vitamintartaléka.

Emiatt tavasszal már gyakran érezzük magunkat fáradtnak.
Mit tehetünk szervezetünk felfrissítése érdekében? Adj tanácsot
társaidnak!

48
 TAVASZI JELES NAPOK, ÜNNEPEK
1. Csoportosítsd a hónapok nevét évszakok szerint!
október, szeptember, november, január, február, december, április, május,
március
ÕSZ TÉL



2. Jelentõs tavaszi ünnepünk:

március 15-e. Tisztelettel em-
lékezünk a hõsökre, akik éle-
tüket áldozták a hazáért és a
szabadságért.
3. Színezd nemzetiszínûre a zász-
lót és a kokárdát!
4. Keressétek fel lakóhelyeteken az 1848-as hõsök emlékmûvét!
Helyezzetek el egy szál virágot vagy egy nemzetiszínû zászlót!
5. Nézz utána, mikor van Sándor, József, Benedek napja!
Mondóka: Sándor, József, Benedek,
Zsákban hozza a meleget.
Mirõl híresek õk?
6. A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe.

7. Húsvétkor a fiúk meg- Öntözõversike

locsolják a lányokat,
Van e háznak rózsabokra,
õk pedig piros vagy
nyúljék élte sok napokra,
hímes tojást adnak
hogy virítson, mint rózsaszál,
nekik.
megöntözém: ennyibõl áll
Olvasd el a verset!
e kis kertész fáradsága,
Meg is tanulhatod!
piros tojás a váltsága.
Magyar népköltés

49
8. Díszítsd ki te is a hímes tojásokat!

9. Május elsõ vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Tanuld meg a ver-

set! Ezzel is köszöntheted édesanyádat. Rajzolj a vers mellé egy virág-
csokrot, amit neki adnál!
A legnagyobb kincs
Nagyon gazdag vagyok,
Bár aranyam nincsen,
De van édesanyám,
Õ az én nagy kincsem,
És e kincsnél a világon
Nagyobb semmi sincsen!
Pohárnok Jenõ

10. Május 28-a a Madarak és fák napja. Ilyenkor nagyobb figyelmet for-
dítunk a természetre. Beszélgessetek a képekrõl!

50
 A FA
1. Vizsgáld meg, a kizöldült ágacska keménységét, hajlíthatóságát, nedves-
ségtartalmát!
2. Figyeld meg a tölgyfa részeit!
korona
A tölgyfa kérge, termése, levele.

törzs

gyökérzet

3. Írd le, a fa melyik részét jelölik a mondatok!

A fa legvastagabb része:
Madarak fészkelõhelye:
Felszívja a táplálékot:

4. Keresd meg az Ablak–Zsiráf gyermeklexikonban a fa címszót!

______ . oldal. Olvasd el!
Mondd el, mi készülhet a fa törzsébõl!

5. Legismertebb fáinkat látod a képeken.

bükk fenyõ tölgy fûz nyír nyár

A fa lombja tisztítja a levegõt.
51
 VIRÁGOK, FÁK, BOKROK
1. Írd le néhány virág és fa nevét!
FÁK:

VIRÁGOK:

2. Barkochbázzatok!
Egyik társatok gondoljon egy virágra. A többiek kérdések segítségével
próbálják kitalálni a növény nevét! (A kérdésekre csak igen vagy nem
válasz adható)

3. Hasonlítsd össze a fa
és a bokor részeit!

4. Írj i betût a mondat végére ha igaz, n betût, ha nem igaz!

A bokor ugyanolyan magas, mint a fa.
A fának és a bokornak is van lombkoronája.
A bokornak nincsen törzse.

5. Írd le, milyen bokrokat ismersz!

6. Sok bokor termésébõl gyógyteát, lekvárt készítenek.

Ismersz-e te is ilyeneket?

húsos som fekete bodza

7. Keresd meg a gyümölcs címszót az Ablak–Zsiráf gyermeklexikonban!
Egészítsd ki a mondatokat!
A gyümölcs ízû.
Fogyaszthatjuk és megfõzve is.
52
 KONYHAKERTI NÖVÉNYEK
1. Karikázd be a konyhakerti növények nevét!

bab búza retek petrezselyem

paprika karalábé brokkoli uborka

A konyhakerti növények fontos táplálékaink. Magas tápanyag- és
vitamintartalmuk miatt szervezetünknek nagy szüksége van rájuk.
Fogyassz belõlük sokat!

2. Szerezz be minél többféle konyhakerti növényt! Csoportosítsd õket szí-

nük, alakjuk, méretük, ízük szerint!
3. Hogyan fogyasztjuk? Jelöld x-szel!
fõzve nyersen
borsó
retek
saláta
uborka
bab
sárgarépa
A nyersen fogyasztott növényekben megmaradnak a vitaminok.
Fogyasztás elõtt mindig alaposan meg kell mosni õket!
4. Az Ablak–Zsiráf címû könyvben nézz utána a vitamin szónak!
_____. oldal.
Írd ki azokat a növényeket, amelyekben sok a C-vitamin!

53
 A NYÁR
Nyári hónapok: június, július, augusztus

Kánikula

Rekkenõ hõség,
kánikula.
Lógó nyelvvel
lohol egy kutya.
Virágok szirmát
belepte a por,
esõre szomjas
fû, fa, bokor.
Levél nem rezzen,
szellõ nem matat.
A kert kapuján
néma csendlakat.
Osvát Erzsébet

54
 NYÁRI TANULMÁNYI SÉTA
1. Sétáljatok el egy közeli parkba! Mérjétek meg a levegõ hõ-
mérsékletét!
A mérés eredményét jelöld a hõmérõn!

2. Figyeljétek meg, hogy az

emberek ruházata megfelel-
e a hõmérsékletnek!
A keretbe rajzold le egy
megfigyelt ember öltözetét!

3. Figyeld meg, a növényeket, állatokat! Mi történt velük tavasz óta?

4. Rajzolj nyári tájképet! (Legyenek rajta emberek, állatok, növények is!)

55
 A NYÁRI IDÕJÁRÁS
1. Írd le a képeken ábrázolt évszakokat!

2. Sorold fel a nyári hónapokat!

3. Nyáron süt legtöbbet a nap. A nap-

sütötte égbolton hirtelen jelenhet-
nek meg heves záporokat, zivataro-
kat okozó sötét felhõk.
A zivatarokat gyakran villámlás,
mennydörgés kíséri. Ilyenkor nem
szabad fa alá menekülni. Miért?

4. Húzd alá a nyári csapadékra jellemzõ kifejezéseket!

szitál locsog kopog hull szemerkél zuhog csattog

5. Mérd meg a levegõ hõmérsékletét árnyékban és a tûzõ napon! Jelöld a

hõmérõn!

6. Melyik nyíl mutatja a szél irányát? Színezd ki pirosra!

 
56
 AZ IDÕJÁRÁS HATÁSA AZ ÉLÕLÉNYEKRE
1. Hogyan változtak meg a növények a tavaszi sétán látottakhoz képest?
Figyeld a fák leveleinek színét, méretét, virágát! Rajzold le a változást!

2. Jelöld meg a nyáron érõ gyümölcsöket!

Fogyassz te is sok gyümölcsöt, mert egészséges!

Mindig folyó vízzel mosd meg!
3. Hogyan fejlõdtek tavasz óta az állatok kicsinyei?

4. Peti és Panka napoznak.

Mondd el, mire kell
ügyelni a napozásnál!

57
 NYÁRI JELES NAPOK, ÜNNEPEK
1. Június végére megérik a búza. Péter, Pál napján kezdõdik az aratás.

2. Hogyan lesz a búzából kenyér? Számozd meg a képeket!

3. Augusztus 20-án Szent Istvánra, elsõ királyunkra emlékezünk. Ekkor

ünnepeljük a magyar állam és az egyház megalapítását.
Hazánk jelképei:
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bõséggel,
Nyújts feléje védõ kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendõt!
az állami címer a Himnusz a nemzeti zászló

58
 ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS I.
AZ ISKOLA, AZ EMBERI TEST
1. Már egy éve iskolás vagy. Mit tanultál az iskolában? Írd le néhány szóban!

Tanító nénim neve:

Iskolám neve:

2. Észreveszed, hogy a szünetben az udvaron két osztálytársad összevere-

kedett. Érzed, hogy valamit tenned kell. Melyik megoldást tartod helyes-
nek? Húzd alá!
 Elfordulsz, mert nem tudod nézni, hogy ütik-verik egymást.
 Szép szóval megpróbálod lebeszélni õket a verekedésrõl.
 Hangos szavakkal biztatod õket a további durvaságra.
 Beszállsz a verekedésbe harmadiknak.
 Hívod az ügyeletes nevelõt.

3. Nevezd meg a testrészeket!

4. Melyik viselkedés helyes? Tegyél elé csillagot!

 Étkezéshez mindig tisztán és rendezetten ülök le.
 Nem szürcsölöm a levest, csak egy kicsit csámcsogok.
 Mindig a bal kezembe fogom a kést, a villát pedig a jobba.
 A kenyeret törni szoktam.
 Mielõtt innék, lenyelem a számban levõ falatot, megtörlöm a szám.
 Tele szájjal nem beszélek, nem iszom.
59
 ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS II.
NÖVÉNYEK, ÁLLATOK
1. Válogasd szét a növényeket!
sárgarépa, borsó, tölgyfa, retek, erdei szamóca, uborka, eper, csipkebokor,
fenyõfa, bodza, akácfa, som, saláta, vöröshagyma, galagonya, sóska
konyhakerti növények vadon élõ növények

2. Összekeveredtek a hóvirág részei. Rajzold le helyesen a növényt!

3. Szeleburdi Panka a ribizlibokorról beszélget Okos Petivel.

Felmásztam a ribizlibokorra. Hosszú törzse lehorzsolta a térdemet.
A tetejérõl érett málnát szedtem. Vastag ágain jókat hintáztam.
Te hogyan mondtad volna el Petinek a ribizliszedést?
60
4. Találd ki, melyik állatra gondoltam!
Hûséges, négylábú, testét szõr fedi, a gyerekek egyik kedvence, jó házõrzõ:

Rovarpusztító, õsszel elköltözik, villás farkú, fészkét az eresz alá építi:

Nagy testû, félénk, gyors, kecses mozgású:

Tojásból kel ki, erõs csõrû, a baromfiudvar lakója, húsáért, tojásáért tartjuk:

5. Mivel táplálkoznak a következõ állatok?

6. Melyik állat rejtõzik a betûk között?

Kelep:

61
 ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS III.
ÉVSZAKOK
1. Folytasd a színezést! Nevezd meg az évszakokat!

2. Melyik évszakhoz tartoznak a hónapok? Írd be a hiányzó hónap nevét is!

december június szeptember

április július
február május november

3. Melyik évszak van elõtte? Melyik követi?

õsz
tél
tavasz
nyár

62
4. Egészítsd ki a mondatokat a zárójelben levõ szavak valamelyikével! (esõ,
hó, rövidebbek, köd, kopaszak, hosszabbak, jég, alacsony, fagy, magas,
gyümölcslével)
Õsszel a nappalok. Ha ereszkedik

a tájra, nem látunk messzire. Télen gyakran esik a . A hõmér-

séklet nagyon . A tavakat borítja, a lomb-

hullató fák ágai . Tavasszal gyakran esik az

Elõfordulhat, hogy teszi tönkre a virágokat. Nyáron

a nappalok. A levegõ hõmérséklete nagyon

, ezért hûsítjük magunkat.

5. Melyik évszakra jellemzõ? Írd a vonalra!

Lehullanak a falevelek.
Kizöldül a természet.
Gyakran strandolunk.
Az emberek táplálékot raknak ki a vadon élõ állatoknak.

6. Melyik ünnepre jellemzõek? Írd a betûjeleket a megfelelõ négyzetekbe!

A) Ajándékot kapok.
B) Ünneplõbe öltözöm.
C) Meghívom a barátaimat.
D) Elfújom a gyertyát a tortán.
E) Virágot ajándékozok.
F) Locsolókat várok.
karácsony születésnap
G) Ajándékot adok.
H) Csillagszórót gyújtok.
I) Ünnepi asztalt terítek.
J) Tojást festek.
K) Asztali díszt készítek.
L) Elmegyek a templomba.
húsvét anyák napja

63
 ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS IV.
LAKÓHELYÜNK, KÖZLEKEDÉS
1. Sorold fel a tanult településformákat!

2. Lakóhelyetek nevezetességeirõl gyûjtött képekbõl készítsetek a telepü-

léseteket bemutató ismertetõt!
3. A tárgyak nevét írd a számozott sorokba!
A biztonságos közlekedés egyik jelét kapod megfejtésül.

1. 2. 3.

4. 5.

4. Mikor mehetsz át a zebrán? Húzd alá zölddel!

 Ha a jelzõlámpa zöld.
 Akkor, amikor akarok.
 Ha nincs jelzõlámpa, alapos körültekintés után, átmehetek.
 Piros a lámpa, többen átmennek, csatlakozom hozzájuk.
 Ha rendõr irányítja a forgalmat, s int, hogy mehetek.
5. Játsszátok el, mit tennétek a következõ helyzetekben.
 Valaki neked megy az utcán.
 Te mész neki valakinek véletlenül.
 Látod, hogy egy idõs, beteg bácsi szeretne átmenni a zebrán.
 Egy ismerõs fiú rongálja az utcai telefont.
 Egyik osztálytársad (aki elõtted halad a járdán) eldob egy jégkrémes
papírt.
64
 TARTALOMJEGYZÉK
Óvodából iskolába . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Az én iskolám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Az iskolában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
A gyalogos közlekedés . . . . . . . . . . . . . . 8
Az õsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Õszi tanulmányi séta . . . . . . . . . . . . . . . 11
Az õszi idõjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Az idõjárás hatása az élõlényekre. . . . . . 14
Õszi jeles napok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Az emberi test . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Testünk ritmusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Az étkezés helyes rendje . . . . . . . . . . . . 21
Egészség – betegség . . . . . . . . . . . . . . . 22
A tél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
Téli tanulmányi séta . . . . . . . . . . . . . . . . 26
A téli idõjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Az idõjárás hatása az élõlényekre . . . . . 28
Téli jeles napok, ünnepek,
népszokások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Házi és vadon élõ állatok . . . . . . . . . . . 30
Emlõsök: a kutya . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Az õz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Madarak: a tyúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
A fecske . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Lakóhelyünk – tanulmányi séta . . . . . . . 37
Településfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
A mi lakóhelyünk . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
A tavasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Tavaszi tanulmányi séta . . . . . . . . . . . . 42
A hóvirág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Az ibolya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
A tavaszi idõjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
Az idõjárás hatása az élõlényekre . . . . . 47
Tavaszi jeles napok, ünnepek . . . . . . . . 49
A fa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Virágok, fák, bokrok . . . . . . . . . . . . . . . 52
Konyhakerti növények . . . . . . . . . . . . . 53
A nyár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Nyári tanulmányi séta . . . . . . . . . . . . . . 55
A nyári idõjárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Az idõjárás hatása az élõlényekre. . . . . . 57
Nyári jeles napok, ünnepek . . . . . . . . . . 58
Év végi összefoglalás I. . . . . . . . . . . . . . 59
Év végi összefoglalás II. . . . . . . . . . . . . 60
Év végi összefoglalás III. . . . . . . . . . . . 62
Év végi összefoglalás IV. . . . . . . . . . . . 64
AP–146/2