A RIG BEALLITASA Nagyon fontos, hogy a rig belyese: legyen bedlltoa, Az a hajé, amelyiken nincs ren- diesen bedtltioa a rig, lassibb, lompabb, jobban dal, jobham eltér wz irdnytol, we- héckesebb kormdnyozni Ezek a belltasok barmely hajé tulajdon- sdgait vag-ymértékben megodltoztatiah Cobkkentik a legenyysig veszbdstge, kiszé- Insti kormanys lebet6ségit,& ndoek- szik a bimeve. Fokozza a bajé erat, & biztonsiiyat a kilinleges belyzeekbenRigtipusok A Bermuda rig a legszélesebben clterjedt tipus a vilégon. (Nevezik még: Marconi- é hosszvitorlé- zatnak is.) Két {6 alt/pusa van: a top rig és a frak- ciondlt rig A top rig: O Stabil, viszonylag konnyd beallitani O Kevésbé allithaté, mint a frakcionélt rig. CNagyobb és t6bb orrvitorla hasznélhato, vi- szonylag kisebb nagyvitorla mellett. A frakcionale rigs O Jobban dllichats, mint a top rig Di Nagyobb grész, azonban kisebb és kevesebb orvitorla. C1 Nemesak j61 allithato, de muszéj is figyelniink az allitésokra. A beillitas hérom Iépésben torténjen: O Oldalirényban, 1 Eléte és hatrafelé. O Vegiil a vitorlékhoz. Az arboc beillitasa oldaliranyban UO Addig allitsuk a févantnikat, amfg az 4rboc fiiggdlegesen all. DA févantnikat kézzel, azonos mértékben fe- szitstik meg Bizonyosodjunk meg réla, hogy a hajé egyene- sen dll, és a szél gyenge. Allitsuk fel az arbocot, és gyengén jeszitstik meg a févantnikat, az achtersta- got é a forstégot, amfg az érboc kérilbelul figed- egesen all. Figyelem! Ha az arboc a t6kén témasz- kodik, a résbe még nem szabad betenni az ékeket. Bévebben lésd a 10-12, 4brakon, Ha a baum fel van szerelve, hagyjuk lazén a dirket, hogy a baum a decken nyugodjon. Az alsé vantnik és a babystég még legyenek lazik. Keresstink két fax pontot a labsinen vagy a korldton, szimmetrikusan, egymas- sal szemben. Ellenérizzitk, hogy ezek a pontok egyenl6 tévolsagra vannak az arboctészektsl. Fk- Kor kezdjtink el méri a nagyvitorla felhiizokéte level. Ha a tavolsdg nem egyenls, feszftsiik a span- nert azon az oldalon, ahol nagyobb a tévolsdg, Amikora tévolsig mindkét oldalon egyenl6, az ér- boc jol all. Néhény hajés ezt ranézéssel csinalja, Ez ‘énmagaban j6 Ichet, de ehhez az kell, hogy a ha- i6 is egyenesen dlljon. A felhtizdkateles ellendrzés jobb, feltéve, hogy a hajé szimmetrikus. Végtll kéz- zel feszitstile meg a fvantnikat a spannerek egyfor- ma feszitésével, majd még egyszer ellenérizziink a felhtizé kotéllel 62 Top rig Az achiersig 6a forsifg a2 drboc tetejshez kap- / \, soli | i Frakciondlt rig / Alot pt et Ma an bekdtve A fooaninit Az drboc azon réze, abooa a f6vantnik be oannak aloe, legyen a Inaj6 kézépoovala folste Tavolsagmérés a grése Selbizskotelével, 9h labsinbezAz arboc Allitasa eldre és hatra Allitsuk be az arboc délését = drboc altalaban hatrafelé dé, amit arbocdélés- ek neveziink, ezzel javitjuk a hajé negyedszeles sljesitményét. Az arbocdélés dltaléban 1-3 fok. Az délést a kovetkezGképpen Allitsuk be: Allitsuk a hajét egyenesbe, Merjitk meg b értékét a 3. dbra szerint. Allitsuk be az achterst4g és a forstag spanner- jét a kivant délésre. Figyelem! Frakcionélt rignél jobb a backstagot ssszndlni az achterstég helyett, amikor az drboc- slést allitjuk be. Beallitésok (versenyhajékon magasabb érté- “sek haszndlatosak) Példaul: frakciondlt rignél, ahol p = 12 m, = 12x 5,25 = 63 cm értéket kapunk. Ezt kapjuk s i” 6 5 Bo fs 13 ohesaatg > SMe erence aloe la 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 Figyelem! A forstég hossza meghatarozza az ebocdélést. Az achterstag csak kis mértékben be- ‘clyésolja azt. Top rignél az achterstag alapvets- en a forstag belégésira van hatassal, Frakciondlt Sgnél a backstag létja el mindkét funkci6t. Back- sag nélkiili frakcionalt rignél @ f6vantnik haté- sozzik meg a forstag belogésat Figyelem! Egy nagyobb délésit 4rboc na- syobb luvgierigséget eredményez. ‘Maxilis f6oitola dled nek hossesdga Kassin egy nehie tArayat 4 grbscfall vigtre, a b ere mérésére. Egy vbiddr vfezel tomprthatiuk a kilengéstAz achterstag feszitése Mekkora a legnagyobb megengedheté achterstég feszesség? A hajétervez6k a szakitészilirdség 30-40%-at alkalmazzak. [gy elegend6 biztonsdgi tényezé marad tulterhelés esetére. Az arbocdélés beallitésa utdn kézzel feszitsuk meg az achterstégot. Ezutén a kovetkez6 oldalon lefrt médszerrel, 30%-ig feszitstik meg az achter- stégot (szdmoljunk 6 mm-es nyélissal), Ezt az dllast jel6ljk be a spanneron vagy a fe- szité késztiléken, Eressziink rajta 4 mm-t, ez lesz a 2/3-05 feszitettség, EllenGrizziik le tijra az arboc délését. A forstag és az achterstg spannerjain ellentétesen valtoz. tassunk, hogy megmaradjon az érboc délése és az achterstag 2/3-os feszessége. Jusson esztinkbe, hogy frakciondlt riges haj6- kon, amiken van backstag, azzal kell dllitani az arbocd6lést az achterstag helyett. Frakciondlt rignél, hétranyilazott szélingok- kal, az achterstg maximilis feszességét korlétoz- za az arboc maximiélis gorbithetéségc A maximilis gorbités fiigg a vitorla alakjétol (69. old.) Ha nines a hajén dllithaté achterstagfeszit6- készitlék, vagy nem akarjuk menet kézben dllita- ni az achterstagot, a feszességét rogzithetjiik a maximum 2/3-4n a kikétdi alapbedllitas soran Hagyhatjuk dllandéan igy a feszességet, Kikététt hajén jobb, ha lazftunk a rig feszes- ségén. Egy j6] épitett haiétest cgyébként hosszé ideig ellendll a rig terhelésének Ha dllandéan uténa kell fesziteni a riget, hogy fenntartsuk a kivint rigmerevséget, a hajdtest va Iészintileg vetemedik a terhelés alatt. Ha ez a helyzet, akkor lazitsuk le a riget, és kérdezziink meg egy hozzaértét Egy masik médja, hogy megéllapitsuk az ach- terstég maximilis feszességét, ha gyenge szélben vitorlézunk negyedszélben a legnagyobb génu- Ankkal, és a hajé 20-25 fokban dél. Alljunk az orr- fedeélzetre, hétrafelé nézve, és nézziink végig a forstagon. Figyeljiik meg, ahogyan a forstag belé- gisa fokozédik, mikdzben a legénység meglazit- ja az achterstagot, Ezutén kezdjitk fesziteni az achterstégot, amfg az mar nem csokkenti tovabb a belgast. Ez mutatja a maximélis achterfeszessé- get. Ez az eljérés kevéshé pontos, de sokkal egy- szerdibb, mint az €l6z6. 64 Achterstag feszitde elsljitke meg a maxi- A] dls, 6 4 213-08 foe Afp/ szitetiséget a spanne- ron vagy a2 achter- sidg fescitdn Hidraulikus mukabengee yomdsmerSvel, amirdl ka vetlenitl leoloashatjuk a fe saessejet 6A bowden és a rod feszessége Ha helyesen akarjuk Allitani az llékétélzetet, scilkséges hogy némi fogalmunk legyen a vantnik ssa stégok feszitésérdl, legalabb dkélszabaly szin- n. Mi itt egy pontosabb eljarast ismertettink. Megmérjiik a bowden vagy a rod nytilasét szé- Iékosan, a feszitettséget pedig kifejezhetjiik a sctheltség mértékével, szézalékban. Vizsgalhatjuk a nytilast teljes hossztiségban vagy egy részre, mondjuk 2 m-re. A nytilés mérté- ke egyenes aranyban van a hosszal. Példaul néz- zak a fovantnit: TA Jelaljiink ki egy 2 m-es részt, a termindltol kez- dédéen a févantnin. CO Mérjtik a rugalmas nydlast 2 méteren, a spanne- rek valtakoz6, kis mértékii feszitésével. Alljunk meg, amikor a nyiilds (f) eléri a 3 mm-t. (4 mm frakcionalt rignél, hatranyilazott szélinggal.) Vegyiik észre, hogy amennyiben a nydlés mm 2 m-en, ez 5%-0s terheltségvaltozasnak fe- el meg, a bowden Atméréjétél fiiggetleniil Figyelem! A rod 1 mm-es nydlésa 2 m-en, 7,5% terheltségvaltozast jelent Az achterstag feszességét egyszertien meg le- set llapftani a kulonb6z6 megnydlasokbél. 1 m-es bowdennél 05 mm-es nydilas 5%-os terhelést jelent 1,0 mm-es nytils 10%-os terhelést jelent 5 mm-es nytilés 15%-0s terhelést jelent 2 m-es bowdennél Omm-es nyiilés 5%-os terhelést jelent 2,0 mm-es nytilds 10%-os terhelést jelent 3,0 mm-es nytilés 15%-0s terhelést jelent. A rod rig egy darab egyenes huzalbél készill 2 m-es rodnél. Omm-es nytilés 7,5%-os terhelést jelent. 2.0 mm-es nytilés 15%-os terhelést jelent. Emlékezziink, hogy a nyitlést mindig kézi fe- szitettségtél mérjuk (ekkor minimélis a feszités), A bowden tobb huzalbol van ésszecsavarva 1 x 19). Altalaban a rod 20%-kal erésebb, mint 2 bowden, azonos atméré mellett A bowdennek az az elénye, hogy koréb- ban jelzi a tdlterheltséget, amikor egy széla el- zakad. A rod tilterheltsége lathat6 jel nélkal lp f6l. Megmutatkozasa hirtelen é végzetes Ichet Méészalag A bowden feszességénck mérése 65A févantni feszitése Amikor az arbocot oldalirinyban beallitottuk, é a délést is megadtuk, a vantnik beszabalyozasa k6- vetkezik. Feszitsiik meg a févantnikat a teherbirasuk kb. 15%-ra. Ez 3 mm-es nyiilast (f) okoz 2 m-en, az 16z6 oldalon lefrtak alapjan. Frakcionélt rignél, hdtranyilazott szdlinggal, a fovantnit a teherbirdsanak 20% -éra kell fesziteni. Fz 4 mm nytilast eredményez. Ennél az elrende- zésnél, backstag nélkiil a fvantni tartja feszesen a forstégot (70. old.). Hogy elkeriiljik negyedszél- ben is a forstag erdteljes belégasat, a févantnikat jobban meg kell fesziteni. Ha 20%-0s feszességgel nem tudjuk elfogadhaté szinten tartani a forstdg belogését, ndveljik azt 25%-ra. Ezt az értéket ne épjtik tal A laza allokotélzet dinamikus terheléseket eredményez, ami megrongélhatja a kétélzetet, a szerelvényeket, kidéthet az arboc. Egyébként sem. tudjuk télfesziteni a bowdent 40-50 cm hosszt kéziszerszdmokkal (8, Sbra). Figyelem! Ez nem igaz kis hajéknil, kiilondsen jolléknal, ahol dvatosabban kell eljgeni. Az.als6 és kbzépsé vantnik ekkor még marad- janak viszonylag lazén. Ha az érbocnak vannak gérbilletei, prébéliuk meg kiegyenesiteni azokat csak tigy szemre, kézi feszitéssel. Sokan megérzéseik alapjan feszitik az all6k6- teleket, és vitorlézas kozben véglegesitik a beal- tase Ez elfogadhat6 eredményre vezethet, de a fent lefrt médszer — bar némi id6t vesz igénybe — biz- tosabb és megbizhatdbb (lisd a 78. oldalon az eldfeszitést), 66 Rb. teberbiras 1.x 49 rozsdamentes lacetbowdenre (keAz arboc elégérbitése Az drboc gorbitésével be tudjuk allitani a nagyvi- rorldt a kilénbdz6 szélerdsségekhez és -irényok- hoz, Az arbocot gyakran el6girbitjllk, hogy elke- riiljik az eldregérbiilését és megkénnyitsiik a to- yabbi gérbitését, illewe hogy megvalaszthassuk a Ichetséges girbités tartomanyat ‘Az arbocot — mint mér korébban emlitettiik — azért gorbitjik, hogy élénkilé szélben lapositsuk a grész fels6 részét, és a kiszabott formajéhoz allithassuk a gorbiletét. Top rig A gerincen alld arbocokat az arboctalp mozgaté- saval, éslvagy ékek hasznélatéval gdrbitherjtik el6 10-12. abra). Ha ezt nem akarjuk megtenni, az ékelés utdn feszitsiik meg a babystagot vagy az el- s6 als6 vantnikat, a kivant gérbiilethez. Fokozzuk 15-20 mm-ig az arbocgérbiiletet. A gérbiilet becs- léséhez haszniljuk a grészfallt. Figyelem! Ha az els6 als6 vantnikat feszitjiik, kézben ellendtizzitk, hogy az arboc nem gérbill-c oldalra, A hats6 als6 vantnikat lazitani kell. Frakciondlt rig Két f6 altfpusa van ennek a rudazatnak: hatrafelé ayilazott szélinggal, backstag nélkill, és merdleges szdlinggal, aho! haszndlnunk kell backstagot az arboc megfogdséhoz Frakcionélt rig hétranyilazott szélinggal, backstag nélkiil Amikor a fdvantnik a teherbirés 20%-4ra vannak feszitve (lésd 70, old.), az arbocot eléretoljak a szélingok. Az als6 vantnikkal kell bedllitani a gor- billet kivant mértéket. Frakcionalt rig meréleges szélinggal és backstaggal Az eldgorbiiletet a top righez hasonl6 médon kell tani, Ezalatt a backstagot csak kézzel kell meg- Az eldgérbilctre nchéz pontos értéket meg- hatérozni, mert nagyban fgg a nagyvitorla alak- tél, Csak becstilt értékeket adhatunk ré. A leg- bélesebb ezt a kérdést megbeszelni a vitorlavarré. val vagy a hajétervez6vel. Top rig Figyelem: Az illusztrdcisk enagyoltak az értbetsség edvéert j Kézzelfeszitett achierstég / oe asad 4 grés2- J $aile sorbet becs- lesthez Frakciondlt rig Kézzel feszstett achterstéy vagy —/ backstag i /30-50 mn / Ve Haszndljuk a grése- allt a gorbulet becs- leschez / >= ee Elsgarbaés az alsé vantnikkal ° 67Gerincen all6é arboc Minden éket el kell tavolitani az arbocgydrdbél amig az érbocot fiiggéleges helyzethe hozzuk, és délését beallttjuk. Most tehetiink egy enyhe gor- bitletet az drbocba, az drhoctalp hatramozgatasd- val vagy egy vastagabb ékkel az arbocgydribe az arboc mogétt. Ezeket kombinalhatjuk is. Az ékekkel akadalyozzuk meg az drboc moz- gését a gyciniben, Fadrbochoz hasznéljunk facket, é gumiékkel védjuk az aluminiumarbocot a be- horpadastél. Mindig a hats6 éket tegyiik be eldsz6r. Ez- utan a deck folétt 50-60 cm-re tekerjiink az arboc- ra egy kételet, és csbrlével feszitstik meg. Ezzel ésszenyomijuk a héis6 éket, és be tudjuk rakni az elsét. Ezt a munkat megkénnyithetjtik valamilyen anyaggal, egyszerti mosészerrel is. Allitsuk dgy az arbocot, hogy a deck falétt mutasson kissé eldre, tehat legyen egy exészen a topig vezeté ive. 1 fokos elérehajlas megfeleld. Az drboctalpat helyezziik hatrébb, mint a forstég bekdtési pontja és az érbocgydird kze- pén at hizott egyenes, megfeszitett achterstag mellett. Aza tdvolsdg korilbeliil 15 mm/m legyen az arboctalp és az érbocgydinf kéz6tti tavolségra vo- natkoztatva (h). Az arboc maximilis gérbulete soha ne legyen tébb 2%-nal, az | méretre vonat- koztatva. Az dllitasok foliegyzése Nagyon hasznos Iehet bejeldlni és felje- gyezni az elvégzett dllitésokat. [gy ke- vesebbet hibazhatunk, és megkénnyi juk a kovetkezd éves beallitésok elvég- zését. Nyugodian kisérletezhetiink anélkiil, hogy elveszitjitk a mar elért be- Allitésainkat, és jobban megfigyelhetjik, hogyan hatnak a véltoztatésok a sajat hajonkra | 68 A gumih oe kovilbetil 30% -a legyren az arbor Aeritetének Arbocayird Gunith 40-50 shore heeményséagel Arbocaydrit { oe Gumick, 25%-kal vastagabb, mint a és, amibe bel Rell tei Bizonyosod- unk meg réla, ! hogy a2. ar- i boctalp belye- sen illeszkedi a SéseckbeAz arboc maximilis gérbiilete A gorbillet dllitasa top rignél Oi Feszitstik meg az achterstégot a maximum je- lolésig. Az érboc gérbiilete kértlbeliil az at- mérdjének 50%-a lehet (D), de sohasem lép- heti til az drboc teljes deck folétti magassé- génak 2%-at (H). Figyelem! Sok tiravitorl4z6 inkabb a leheté legegyenesebbre allitja az érbocot, azonban né- mi gorbiilet gyakran hasznosabb ennél a megol- dasnal, A gorbiilet Allitisa frakciondlt rignél, hatra- ayilazott szdlinggal, backstag nélkil CO Feszitsiik meg az achterstégot, amig a gorbii- let kb. az arboc Atméréjénck masiélszerese lesz, majd jeldljik be ezt az achterstég feszi t6)én, mint a maximalis érbocgorbuilethez tar- to26 last ‘elem! A gorbillet nem lépheti ail a deck és a forstag bekitési tavolsdégdnak 2% at (I). A girbiilet allitasa frakcionalt rignél, merdle- ges szélinggal és backstaggal: “1 Feszitsitk meg teljesen a backstagot. A gérbii- let legyen az drboc dtmérdjének a masfélszere- se, de soha ne Iépje tal az 1 256-4 Nehéz pontos értékeket adni az érboc maxi- milis gérbiiletére. Ugyanis a nagyvitorla szabé- sa és az allkotélzet tulajdonsdgai dénté jelent6- séggel birnak ebben a vonatkozésban. A legjobb tandcsot kérni a hajétervez6tdl, a vitorlaszabé- tol, vagy felkeresni egy szakértét. A hajé osztélybesoroldsa szintén irényads le- het. Azonban a megadottaknél magasabb értékek val6szintleg mar nem megfeleléek a hajénak. A frakcionalt rig A hagyoményos frakcionélt rig mellett, ahol a szdlingok merdlegesek, sztikséges a backstag haszndlata a rig megtartéséra. Trimmstdgot {leg versenyhajékon hasznélnak, hogy tovabbi lehe- sSségiik legyen az arboc gorbuletét akozéps6-al- 36 részén is szabalyozni. A backstag feladata ugyanaz, mint az achter stgé top rig esetén. A forstag belégasa leesokken, ¢ az Arboc gérbilete lapositja a nagyvitorlat, ha meghtizzuk a backstagot. A régzitett achterstég alyen tipust frakciondlt rignél elsdsorban biztost- ‘ként hasznélatos, a halzolsndl eléad6d6 kéro- sodasok elkertilésére. Az achterstég maximumra van feszttoe, A backstag maximumea / | van fszitoeA frakcionalt rig IL Hatranyilazott sealing A Jorstag (zbld) ellessilyozza a fvantnik (piros) bizdsit, A fo- antnik tobidk ere a szdlingat. Az alsé vaninik (kk) visszatart- jth 6 bebatarolisk az drhoc elfgorbilee, A teljes gorbiletet az drga) Ez egy nagyon cgyszerti és népszerd rigtipus. Nines szlikség backstagra, mert a szélingok hétra vannak nyilazva. Amikor megfeszitjiik a févantnikat, a szé- lingokat elérébb hiizzuk, ezzel is gorbitve az Arbo- cot, Ezt az eldgorbitést behataroljék az alsé vantnik, amelyck oldalral is tamasztjak az 4rbocot. Minél jobban megfeszitjik Gket, az arboc annél jobban Kiegyenesedik. Megfeszitésiikkel pérhuzamosan a forstagot is fesziteni kell. Amikor a f6vantnikat hiz- zuk, a forstég arbocveretét eltévolitjuk az orrvereté- t61, tehat ezzel is feszitjiik a forstégot. Ezzel eléfe- szitettiik a rigiinket, tehat a f6vantnikat, a forstégot 6 az als6 vantnikat. Nincs szitkség sem backstagra, sem achterstégra (ha egyéltalén van a hajén), hogy bedllitsuk az drbocgérbiiletet, vagy hogy megtart- suk az drbocot menet kozben. 70 A J6- 6 als6 vaninik az Arboctsl batrcbb varnak t deckhez régztive A frakcionalt rig ¢ tipusdnak az a hétrénya, hogy a forstdg feszességét bonyolult dllitani a kilén- boz6 szélerdsségekhez. Erésédé szélhez a forstée mat meglehetdsen laz4nak szimit, megné a belé- gasa, ami élesen haladva rontja a hajé menettulai- donsdgait. Ennek kompenzéléséra a f6vantnikat jobbae meg lehet feszfteni, mint mas rigtipusoknél. Tang sos lehet a févantnikat teherbirésuk 20%-Ara eld- fesziteni. A frakciondlt riget hatranyilazott szélingokkal - a fent leirt okok miatt — nehéz tokéletesre dllitani Ez az cayszent és népszert rigtipus idedlis kisebb: kénnyd hajékra, de nem megiclels 35 lébas haic- hossz folattAllitas vitorlazds kézben Elokészités Figgdlegesre kell hoznunk az érbocot, majd be kell Allitanunk a délését és a gorbilletét a févant- nik megfelel6 feszitésével C1 Az alsé vantnikat csak most feszithetjiik meg. kézzel. Figyelem! Ha van eldre- és hétramuta- 6 als6 vantnink is, akkor ezek egyméshoz vi- szonyitott feszessége is hatdssal van az drboc gorbilletére. Az eléremutaté legyen feszesebb, mint a hatramutat6, amely a vitorladllitas elétt maradjon viszonylag laza CA kézépsé vantnikat annyira feszitsuk meg kézzel, hogy feszesebbek legyenek az als6k- nal, de lazabbak a févantniknal. D Az achterstégot feszitsiik 2/3-ra Oi Mielott elkezdenénk vitorlézni, a spannerokat Diztositsuk le atmenetileg ragasztészalaggal A kovetkez6 allitésokat olyan szélerdsség. mellett kell elvégezni, ami 20-25 fokos délést okoz, de a viz még ne hullémozzon. C1 Elészor ellenérizziik a fvantni feszességét ré- nézéssel a leeoldalon, Kézzel mozgassuk meg, hogy nem létydg-e (lsd 16. bra) Cl Alfitsuk be az als6 vantnikat, hogy az arboc teljes magasségdban egyenes legyen. CHa keét par als6 vantnink van, elsdt és a hdtsét, hogy az el6girbités mértéke ne valtozzon, de az arboc egyenes maradjon. Az els6 vantni erdsiti az drboc gérbilletét, ezért jobban meg kell fesziteni, mint a hats6t, amely nem engedi eléggé gérbiilni az arbocot er6s szélben, ezért kikétéallésban viszonylag lazanak kell lennie DOA kézépsé vantnik dllitésat mindig az alsoké- hoz kell igazitani A févantni feszességének ellendrzése Feltételezzik, hogy a févantnik feszessége az0- nos mindkét oldalon. Kézzel ellenérizztik a fe- szességet, hogy nem lotyg-e Ha tal laza, feszitsiink egy, max. két fordulatot a spanneron. Aztén valtsunk csapast, és ugvanezt az allitast tegyiik meg a szemkézti oldalon is. Ismétel- gesstik az allitdsokat, amig eléritik a kfvant dllapotot. A szélalatti fSvantni nem lehet teljesen laza, de csak addig feszitsiik, hogy éppen ne legyen ivelt. Figyelem! Végeztiink a f6vantnik bedllité- saval. Tegyiik be a biztositégyGrdket, és ragasz- sauk kérbe dket \ AJGoantni ellendrzése \ \ A fovanini tl laza. Az érboc- cles lecoldalra dél, & a sz \ alatii want belig vantui I6- gasa Figyelems Gyéeédjtink meg réla, hogy a szdling felezi a oanini bajldsszaqe. Ext gyakran elhanyagolitk, pedig szdmos drbochi- ba okozéja lebet. A helyesen bedlltott szdling végeit biztosan reget le o 7Az oldaliranyd Allitas Alljunk az arboc mellé a szél feldli oldalon, és nézatink végig a sinen (a nuton), hogy arbocunk tcljes hosszdban egyenes-e, Ha nem az, az als6 és kézéps6 vantnikkal korrigélhatjuk. Ezt a kovet- kez6 oldalakon részletezziik Figyelem! Mindig az éppen szél alatti vantni- kat dllitsuk, mert azok tehermentesek. Valtsunk a meglelelé csapasba, végez2tk el az allitast, egy, maximum két spannerforditéssal, majd valtsunk csapist a médosités leellendrzésére. n aS a eayenes-e az drboc Tekintsiink végig auton, Kés6bbi valtoztatasok Ha a hajé nagyon luvgierig, csékkentstik az arboc dé- lését a forstag feszitésével. Top rignél ezzel parhuza- mosan engedjtink az achterstgon. A maximum ach- terstég feszesség jelolését is helyezziik at. Az allok6télzet idével megnytilik, ezért rendsze- resen ellenérizni kell. Egy tj rigkészletet par 6rényi vitorlazas utan méris ellen6rizni kell, mert elég sokat nyiithat a kezdeti idokben A rig dllitasit barmikor elvégezhetjiik teljesen eldlr6l is, azaz a kikétéi Allitasokt6l. Ha ezt tessziik. lazitsunk meg minden stagot é oldalmerevitét, ve~ ayik ki az arboceytindi ékeit, é keadjiik el az Allitcése a2. dbritolA sed fell also oanni til | laza. Az drboc kozepe lee flé | \ fvelt, Hiizzuk meg a vantnit Az alsé vantnik legyenek viszonylag lazék, amikor elkezdjitk az allitésukat. Vitorlézds kozben a szél fcldli als6 vantnin van a terhelés. Ha meglazitjuk, az itboc kézépsd része Jeebe fog légni. Ha meg- feszitjik, az arboc kozeps6 részét athiizzuk szél fe- le. Célunk az, hogy az érboc egyenesen alljon még 20-25 fokos d6lés mellett is Feszitsiink egy fordulatot a szél alatti spanne- ren, majd valtsunk csapast. Nézziink végig az &r- bocon, hogy egyenes-e, Ismételjtik ezt a métvele- tet addig, amig az arboc mindkét oldalrél nézve egyenes nem lesz Az als6 vantnik bedllitasa A 2 fell ald oantn tl fe- sacs, Az drboc kézepét élbfizza luvia, Engedjtnk a vantuin Ha az alsé vantnik bedllitasa j6, a kikdtében sokkal lazabban fognak éllni, mint a févantnik, Dupla par als6 vantninél Ha a rigtinkén dupla par als6 vantni van, egymas- hoz képest kell Gket dllitani dgy, hogy az arboc gorbiilete véltozatlan maradjon, mint azt a 71, ol- dalon mér emlitettitk Az allités menete ugyanaz, mint egy pér alsé vantninal, esak mindkét szél alatti als6 vantnin 4l- litanunk kell, mielétt csapast valtanank, és ellen- Griznénk az arboc allasat, Az elsé vantniknak fesze- sebbnek kell lennitk, mint hatséknak. 48)ni til az A legtébb szakerté szerint a f6vantnik feszitése utan az als6 vantnik kévetkeznek, majd a kézépsé vantnik. Ez a legelterjedtebb médszer. Masok azonban azt allitjak, hogy a févantniktél kezdve le- felé kell haladnunk az dllitasban. Barmelyik sorrendet kévetve, a j6zan ész alap- jan be lehet dllitani az arbocot. Az dbra bal oldali hajéjan a szél feldli als6 vantni lathatéan til laza, hizni kell rajta, A jobb oldali hajén pedig til feszes, engedni kell raita, amig az arboc kiegyenesedik 74 eA sad Jl als6 vant TabbscAlingos rigek A szél alatti spanneron egyszerre csak egyet (max kettét) forditsunk. Azutén valtsunk csapést, és el- len6rizziik az eredményt. Soha ne allitsunk a sz feldli spanneron, mert az terhelés alatt van, és ezzel konnyen kérosithatjuk a csavarmenetet. Barmilyen sorrendben ailituk is az als6 és ko zéps6 vantnikat, ne dllitsuk el a mar j6! bedllitor= {6vantnikat. Kilonben kezdhetjiik az egész rigalli- tést eldlr6l, figgetlentil at6l, hogy hany parszéline’ van a hajonA szll flo koe \ arth Me let tisztdn lathaté, hogy az arboc fels6 része gorbe, mig az als6 része teljesen egyenes. A kézéps6 vant- nit kell dlltanunk, hogy kiegyenesedjen, a bal olda~ li hajén az arboc fels6 része leebe log. A szél feldti kézéps6 vantni til laza, fokozatosan feszitstik, hogy kicgyenesedjen az drboc. ‘A jobb oldali hajén a szél fel6li kozéps6 vant- ai til feszes, az Srboc fels6 részét szél felé hitzza. Ez félrevezethet minket, azt hihetjik, hogy a f6- vantni til laza, és az drbocestics leebe hajlik. A s2fl fli kozepss ‘vant til feszes De ekkor mar yégrehajtottuk és le is ellendriztik a f6vantni feszitését, ezért a probléma mashol kere- send6. A szél feldli k6zéps6 vantnit kell meglazita- nunk az Athoc kiegyenesitéschez. A kézéps6 vantnik bekéthetnek a deckre, eze- ket folyamatos vantninak hivjuk. A kézépsé vant- nik mésik fajt4ja a megszakitott vantni, ez széling- tol szélingig dtlésan van bektve. Az also szdling végnél kell dllftani (A). i}A Allitas menete (Oldalhivatkozasok a zér6jelben.} Top rig 1. Az arbocot ftiggélegesre éllitiuk a f6vantnik kézi feszitésével. (62) 2. Bedllitiuk az arbocdélést a forstaggal és az achter- stéggal. (63) 3. A févantnikat 15%-os terhelésre Allitjuk. (66) 4, Adunk az arbocnak egy alapgérbilletet. (67) 5. Ellendrizziik és korrigaljuk az drboc gérbiiletét. (69) 6. Bedllitjuk és ellendrizzuk a vantnikat vitorlézas kézben. (71) 7. Vitorlazas kézben kiegyenesitjiik az arboc oldal- irényd gorbeségét. (72-75) Figyclem! Ennek a rigtfpusnak lehet eléremutats al- 36 vantnija vagy babystagia is. Frakciondlt rig I. (backstaggal) 1. Az arbocot fiiggélegesre dllitjuk a févantnik kézi feszitésével. (62) 2. Beillitjuk az arbocdélést a forstaggal és az achter- stéggal. (63) 3. A fdvantnikat 15%-0s terhelésre allitjuk. (66) 4, Adunk az arbocnak egy alapgérbilletet. (67) 5 EllenGrizztik és korrigéljuk az arboc gorbilletét. (69) 6. Bedllitjuk és ellenérizzik a vantnikat vitorlazas kozben. (71) 7. Vitorlazas kozben kiegyenesitjiik az arboc oldal- irényt gorbeségét. (72-75) Frakciondlt rig II (hatranyilazott szélinggal, backstag nélkiil) 1, Az arbocot fiiggdlegesre dllitjuk a févantnik kézi feszitésével. (62) 2. Bedllitjuk az arbocddlést a forstaggal és az achter- staggal. (63) 3. A f6vantnikat 20%-os terhelésre Allitjuk. (66) 4. Adunk az arbocnak egy alapgérbiiletet. (67) 5. Ellendrizztik és korrigéljuk az arboc gérbiletét. (69) 6. Beallitjuk és ellendtizziik a vantnikat vitorlézas kézben. (71) 7. Vitorlazas kézben kiegyenesitjiik az arboc oldal- irénydi gorbeségét. (72-75) 76 Top rigEgyebek A spannereket a jobb menetes résszel lefelé szerel. jtik fel. Igy nem tévesztjiik el, hogy merre kell esa. varni megfeszitésnél vagy lazitésnél. Képzeljtik azt, hogy\eay eayszentt csavart akarunk becsavar- ni a deckbe, amikor meg akarjuk feszfteni a vant- nit vagy a stdégot. A.23. dbra szerint kell felszerelni a csapszege- ket, és berakni a sasszegeket. A sasszegeket vagy biztositégycirdtket egvarént haszndlhatjuk a vég- legesen megfeszitett spanner zéréséra. Célszentt az egész spannert ragasztdszalaggal k6rbetekerni vagy védéburkolattal ellétni. Ezzel megelézhet- jk, hogy az orrvitorla vagy a shotok megakadja- nak, Egyszertien kontraanyakkal is helyettesithet- jk a biztositégydirdket. Ezek j61 résimulnak 2 spannerckre, fgy nem akasztjék meg a vitorlékat vagy a shotokat, ha Patentszeg. Biztositégydrit Oldaliranydi arbocgdrbiilet Amikor top riges hajén az arbocestics leebe hajlik, a févantni és az arboc altal hezart szég csékken, ezaltal né a vantni terhelése. Ha ez a terhelés fo koz6dik, a vantni leszakadhat az arbocveretréi, vagy eltéthet a széling. Az drboc pedig meg fog séilni. Ez a £6 oka annak, amiért fontos a {6vantnik el6feszességének helyes beallitasa Mint mar korabban emlitettiik, a forstég fe- szessége is ndvekszik, ha az 4rbocestics leebe haj- lik. Eréséd6 szélben az achterstég még inkébb leebe hiizza az arbocesticsot. Ez csak megnveli az orrvitorla beldgasat és hasét, amikor lapos vitorlékra lenne sziikségiink. Frakcionalt rignél nem véltozik meg olyan nagy mértékben az arboc és a févantni szdge, ami- kor az arbocestics leebe hajlik. A top rig viselke- désével ellentétben elnyeli a terhelést a poffok- ben, lapositja a nagyvitorlét, és kinyitja a hées6 dlét, amikor az arbocesties leebe hajlik, és a ké- zéps6 arbocrészt szél felé tartja. i A spanner felszerelése Bal menett Jobb mene EE 4 sain job wens oct legen alul fay| — Cenc Bote (©) used i 4 = (tilt, csapszea) f\ Sasszeg Kh 25 fol (biztostégytrd islet) Frakciondlt sigMiért adjunk el6feszitést a vantniknak? Sed feldti spanner Sef fli vary 150 + 200 - AG Ez az egyszenisitett abra bemutatja a févantnik és az arbocestics kolesénhatasét. A f6vantnikat eldfe- szitjuk 150 kg-mal. A riget el6sz6r 200 kg-0s oldal szél hatasanak tesszitk ki Elofeszites nelkil a szel feldli vantni viselné a tel jes terhelést, mig a szél alatti teljesen laza lenne. Azonban mivel a szél alatti vantnit is el6fesattetttik 150 kg-mal, ez annyival fog cs6kkeni, amennyivel a szél feléli vantni terhelése né az arbocestics délésével A szél fel6li vanini terhelése csak annyival for névekedni, amennyivel a szél alatci csdkken 100 kg-mal Az Arbocestics csak fele annyira tér ki szél ald mintha nem adtunk volna eléfeszttést a vantniknak. A szél feldli vantni terhelése csak a szélerd fe- lével fog megn6ni (150 + 100 = 250 kg), és ennyi- vel csdkken a szél alatti vantni terhelése is (150 — 100 = 50 kg), 78 Seder oO >; VV VV / i | On| \ \ ai Sel alatti vantai SzAl alatti spanner Ci ie 450 — 100 = so kg ‘7° coved 150-450 = 7 \ Deas Haa szél ereje 300 kg-ra fokoz6dik (3), a szél alat- ti vanini terhelése megsztinik. Az egész eléfeszi- tettséget kihaszndltuk, de az arbocestics csak fele- annyira délt leebe, mint el6feszités nélkitl Ha a széler6 tovabb fokozédik, esetiinkben 350 kg-ra (4), a szél fel6li vantni viseli az egész terhelésnévekményt (50 kg): terhelése 300-r6l 350 kg-ra ndvekszik, mialatt a szél alatti vantnin tovébbra sincs terhelés, teljesen laza, Ez az ar- bocestics kétszer akkora kitérését eredményezi mintha 175 kg-mal (vagy tobbel) feszitettitk vol- na el6 a vantnikat Ezért fontos, hogy annyira feszftsiik el6 a {6- vantnikat, hogy még a legerésebb szélben is csak O-ra csokkenjen a szél alatti vantni tethelése. Az eléfeszités elnyclia terhelést a kiilonbo26 szélerds- ségek mellett, igy az érboccsticsot jobban ellendr- zésiink alatt tudjuk tartani