A véletlen az egyedi esemény (vagy folyamat, történés) nem vélt bekövetkezése, illetve a

köznyelvben a meghatározhatatlan, megjósolhatatlan vagy szabálytalan volta.

Gyakran azért tekintünk egy eseményt véletlennek - pontosabban véletlenszerűnek -, mert nem
vagyunk képesek elegendő mennyiségű információt gyűjteni az esemény kimenetének
megjóslásához. Máskor azért, mert a bekövetkezése, a megtörténte emberi ésszel
felfoghatatlannak, értelmetlennek, haszontalannak tűnik.
Más esetekben a jelenség kimenete elvileg meg nem jósolható, tehát eredendően véletlenszerű
jellegű. Ilyen esemény például radioaktív atommagok bomlása. Ezek valószínűsége leírható,
elemezhető, de egy-egy esemény konkrét bekövetkezése megjósolhatatlan.
A gyakorlatban e két jelenség összemosódik, hiszen gyakorlatilag mindegy, hogy egy
pénzfeldobás kimenete (fej vagy írás) az érme és a légáramlatok fizikai jellemzőinek (tömeg,
sebesség, súrlódás stb.) tökéletes ismeretében elvileg megjósolható volna-e.

 köznyelv gyakran összemossa a véletlen és a véletlenszerűség fogalmát,

a véletlenszerűséget használja gyakran véletlenként. Két különböző dologról van szó azonban.
Véletlen az, amiről nem véltük volna, hogy bekövetkezik, véletlenszerű pedig az, ami látszólag ok
nélkül, szabálytalanul, előre nem láthatóan, értelmetlenül vagy „ok nélkül” következett
be. Véletlenek vannak - hiszen van úgy, hogy nem vélnénk vagy véltünk volna bizonyos dolgokat
-, véletlenszerű bekövetkezések pedig, sokak szerint, nincsenek, csak törvényszerűség, azaz ok
és okozat törvénye (idegen szóval: „karma”).
A matematika és a matematikai statisztika is többnyire összemossa a két fogalmat, de a
tudományos kifejezések mára már egyértelműek és megszokottak lettek, a szakmai nyelvben
egyértelműek, s régóta elfogadottá váltak.
Az angol „random” kifejezés egyértelműen véletlenszerű bekövetkezést jelent, de a magyar
nyelvben gyakran véletlennek fordítják. Ezért van az, hogy ha a magyar nyelv véletlenről beszél,
akkor a közbeszédben egyre gyakrabban hozzáteszi a „véletlen, azaz random” kiegészítést, hogy
jelezze, valójában a kevésbé használt véletlenszerű kifejezésre gondol.

A természettudományban
Bár az úgynevezett „véletlen egyedi esemény” kimenete nem jósolható meg, mégis, a sok,
egymástól független, véletlenszerű esemény („véletlen tömegjelenség”) lehetséges kimenetei
különböző valószínűségekkel jellemezhetőek. Ezek mindegyike egy-egy vélt bekövetkezés,
amelyek végül véletlenszerű valószínűséggel következhetnek be. Ezek elemzésével foglalkoznak
a matematika egyes ágai; a valószínűségszámítás, a sztochasztika és a matematikai statisztika.