1.

Függvénysorok Ha | cos x0 | < 1, akkor a vizsgált függvénysor abszolút

konvergens, tehát konvegens.
1. Bevezetés és definı́ciók Tudjuk, hogy −1 ≤ cos x0 ≤ 1. Külön meg kell
vizsgálni a cos x0 = 1 és a cos x0 = −1 eseteket.
A végtelen soroknál tanultuk, hogy az
Ha cos x0 = 1, akkor a függvénysor a következő
1 + x + x2 + · · · + xn + . . . végtelen sort adja:

végtelen összeg |x| < 1 esetén konvergens. A fenti végtelen 1 1 1

1+ + + ··· + + ...,
összegre úgy is gondolhatunk, hogy végtelen sok függvényt 2 3 n
adunk össze és ezt vizsgáljuk. Ez vezet el a következő ami egy divergens sor. A cos x0 = 1 egyenlet pontosan
fogalomhoz: az x0 = 2kπ esetén teljesül (k egész szám).
1. definı́ció. Legyenek fn (x), n = 1, 2, . . . olyan Ha cos x0 = −1, akkor a függvénysor a következő
függvények, amelyek közös értelmezési tartománya I. alternáló sort adja:
Ekkor a belőlük képzett függvénysoron az 1 1 1 1
−1 + − + − + · · · + (−1)n−1 + . . . ,
f1 (x) + f2 (x) + · · · + fn (x) + . . . 2 3 4 n
ami egy konvergens sor a Leibniz-kritérium alapján.
kifejezést értjük, ahol x ∈ I.
A cos x0 = −1 egyenlet pontosan az x0 = π + 2kπ
esetén teljesül (k egész szám).
Egy konkrét x0 ∈ I értéket behelyettesı́tve a következő Összefoglalva kapjuk, hogy a konvergenciatartomány
végtelen sort kapjuk: a valós számok halmaza kivéve a 2kπ alakú számokat.

f1 (x0 ) + f2 (x0 ) + · · · + fn (x0 ) + . . . .

Ez vagy konvergens vagy divergens.

2. definı́ció. Azon x0 ∈ I számok halmazát, amelyekre
2. Hatványsorok
Ebben a fejezetben egy speciális, de alkalmazás szem-
f1 (x0 ) + f2 (x0 ) + · · · + fn (x0 ) + . . . .
pontjából alapvető fontosságú függvénysort tárgyalunk.
konvergens sor, az

f1 (x) + f2 (x) + · · · + fn (x) + . . . 3. definı́ció. Az x = 0 hely körüli hatványsornak

nevezzük a
függvénysor konvergenciatartományának mondjuk. ∞
X
cn xn = c0 + c1 x + c2 x2 + · · · + cn xn + . . .
Példák: n=0

1. Határozza meg az alakú függvénysort. Az x = a körüli hatványsor:

∞ ∞
X
X
e nx x
=e +e 2x 3x
+e + ··· + e nx
+ ... cn (x − a)n =
n=1 n=0

függvénysor konvergenciatartományát! c0 + c1 (x − a) + c2 (x − a)2 + · · · + cn (x − a)n + . . . .

x
Megoldás: A fenti függvénysor egy e hányadosú
mértani sor, ami pontosan akkor konvergens, ha Itt az a számot a hatványsor középpontjának, a c0 , c1 , c2
|ex | < 1. Ez pedig pontosan akkor teljesül, ha x < 0, valós számokat pedig a hatványsor együtthatóinak
tehát a konvergenciatartomány a negatı́v számok hal- nevezzük.
maza.
2. Határozza meg az Példa
∞ 1. Határozza meg az
X cosn x cos2 x cos3 x cosn x
= cos x + + · · ·+ +. . . n
n 2 3 n

1 1 1
n=1 1− (x−3)+ (x−3)2 −+ · · ·+ − (x−3)n +. . .
3 9 3
függvénysor konvergenciatartományát!
Megoldás: A gyökkritériumot alkalmazzuk: hatványsor konvergenciatartományát és adja meg a
s  fenti sor által definiált függvényt a konvergenciatar-
 n 
n  cos x0  tományban!
lim
n→∞  n  = | cos x0 | Megoldás: A fenti hatványsor egy olyan mértani sor,

1
 P∞
amelynek első eleme 1 és hányadosa − x−3
3 . Ez pon- 2. Ha a n=0 an xn hatványsor divergens valamely x =
tosan akkor konvergens, ha d szám esetén, akkor divergens minden x esetén, ha
  |x| > |d|.
 x − 3
− <1
 3 
Bizonyı́tás:
azaz
P∞
0 < x < 6. 1. Ha n=0 an cn konvergens, akkor tudjuk, hogy
Ekkor az előállı́tott függvény a mértani sor
lim an cn = 0,
összegképlete szerint: n→∞

1 3 ezért létezik N egész, hogy n ≥ N esetén

x−3 = x .


1− − 3
|an cn | < 1,
P∞ n
2. Határozza meg a n=0 xn! hatványsor konvergenci- azaz
atartományát! 1
|an | < .
Megoldás: Az x0 valós szám akkor lesz benne a kon- |c|n
vergenciatartományban, ha a
Innen kapjuk, hogy ha |x| < |c|, akkor n ≥ N esetén
∞
X xn0  x n
|an xn | <   .
 
n=0
n! c
P∞ n
végtelen sor konvergens. Alkalmazzuk a hányados Ezért a n=0 an |x| végtelen sorból formált sn
kritériumot a konvergencia eldöntésére: részletösszegre felső becslés (feltehető, hogy n ≥ N ):

|a0 | + |a1 x| + |a2 x2 | + · · · + |aN −1 xN −1 |+

 n+1 
 x0   
 (n+1)!   x0 
lim  n  = lim 
   = 0 < 1,
n→∞  x0
 n!  n→∞ n + 1 |aN xN | + |aN +1 xN +1 | + · · · + |an xn | ≤


ezért minden valós x0 esetén konvergens sort kapunk, |a0 | + |a1 x| + |a2 x2 | + · · · + |aN −1 xN −1 |+
tehát a konvergenciatartomány a valós számok hal-  x N  x N +1
  +  + ...
   
maza. c c
P∞
3. Határozza meg a n=0 nn xn hatványsor konvergen- konvergens végtelen sor.
ciaratományát! P∞
2. Ha valamely x esetén |x| > |d| és n=0 an xn konver-
Megoldás: Az x0 valós szám akkor lesz benne a kon- gens lenne,
vergenciatartományban, ha a P∞akkor na Tétel első (már bizonyı́tott fele)
szerint n=0 an d is konvergens lenne, ami ellent-
∞
X mondás. 
nn xn0 P∞ n
n=0
A fenti tétel alapján már könnyű leı́rni a n=0 an x
hatványsor konvergenciatartományát: Ha létezik olyan
végtelen sor konvergens. Alkalmazzuk a c 6= 0 valós szám, amelyre ∞ an cn konvergens végtelen
P
n=0 P∞
gyökkritériumot a konvergencia eldöntésére: sor és létezik d valós szám, amelyre n=0 an dn divergens
q végtelen sor, akkor R-rel jelölve a
lim n |nn xn0 | = lim |nx0 | = +∞,
n→∞ n→∞ ∞
X
ha x0 6= 0, ezért minden x0 6= 0 esetén divergens {c : an cn konvergens}
n=0
sort kapunk, tehát a konvergenciatartomány a {0}
halmaz. halmaz legkisebb felső korlátját kapjuk, hogy olyan x-re,
amelyre |x| < R a
∞
Az alábbiakban azt mutatjuk meg, hogy néz ki
X
an xn
egy konvergenciatartomány és hogyan lehet egyszerűen n=0
meghatározni azt.
konvergens lesz, mivel R definı́ciója szerint P van olyan
∞ n
c valós szám, amelyre |x| < |c| < R és n=0 an c
1. tételP
(Hatványsorok konvergenciatétele). 1. Ha konvergens végtelen sor, de ekkor az előző tétel 1. szerint
∞ n
P∞ n
a n=0 a n x hatványsor konvergens valamely n=0 a n x is konvergens lesz.
x = c 6= 0 szám esetén, akkor abszolút konvergens Másrészt, ha valamely P∞d valós szám esetén |x| > R, akkor
minden x esetén, ha |x| < |c|. R definı́ciója miatt n=0 an xn divergens lesz.

2
 P∞ P∞
Ha nem létezik olyan c 6= 0, amelyre n=0 an cn konver- Ha a n=0 an (x0 − a)n divergens, akkor
gens, akkor ez azt jelenti, hogy a konvergenciatartomány p p
aP {0} halmaz; mı́g ha olyan d nem létezik, amelyre lim n |an ||x0 − a|n = |x0 − a| lim n |an | ≥ 1,
∞ n n→∞ n→∞
n=0 an d divergens, akkor a konvergenciatartomány a
valós számok halmaza. azaz
1
|x0 − a| ≥ p .
Összefoglalva és most már a középpontú hatványsorokra lim n |an |
n→∞
kimondva kapjuk, hogy:
Innen kapjuk, hogy
1
2. tétel. A |x − a| <
∞
p
X lim n |an |
an (x − a)n n→∞
n=0 P∞
esetén konvergens a n=0 an (x − a)n végetelen sor, mı́g
hatványsor konvergenciatartománya következőképpen ha
nézhet ki: 1
|x − a| > p ,
lim n |an |
1. Létezik R > 0, hogy ha |x − a| < R, akkor konvergens n→∞
a hatványsor, mı́g ha |x − a| > R, akkor konvergens. akkor divergens. Ez mutatja, hogy a konvergenciasugár
Külön kell meggondolni az x = a ± R számok esetén a
konvergenciát; eszerint a konvergenciatartomány egy 1
R= . 
nyı́lt vagy félig nyı́lt, félig zárt vagy egy zárt interval-
p
lim n |an |
lum lehet. n→∞

2. A sor csak az x = a esetén konvergens, egyébként

divergens. Megjegyzés: Az előző tétel mintájára meg lehet mu-
tatni, hogy
3. A sor minden valós szám esetén konvergens. 
 an 

R = lim   ,
n→∞ an+1 

4. definı́ció. A fenti tételben szereplő R-et konvergenci- ha ez a határérték létezik (végtelen is lehet).
asugárnak hı́vjuk.
p Összefoglalva: A
Ha létezik a lim n |an | határérték, akkor a konvergen-
n→∞ X∞
ciasugarat könnyű meghatározni: an (x − a)n
n=0
p
n
3. tétel. 1. Ha létezik a 0 < lim |an | < ∞ hatványsor konvergenciatartományának meghatározása a
n→∞
harérérték, akkor következőképpen történik:
Kiszámoljuk a R konvergenciasugarat:
1
R = lim p .  
n→∞ n
|an | 1  an 
R= p = lim 
 
lim n |an | n→∞ an+1

p n→∞
2. Ha lim n |an | = 0, akkor a konvergenciatartomány
n→∞
Ez alapján
a valós számok halmaza.
p
3. Ha lim n |an | = ∞, akkor a konvergenciatartomány 1. ha R = 0, akkor a konvergenciartamány a {a} halmaz,
n→∞ azaz csak x = a-ban konvergens a sor;
az {a}, azaz a hatványsor csak x = a esetén konver-
gens. 2. ha R = +∞, akkor a konvergenciartamány a
valós számok halmaza (mindenütt konvergens a
hatványsor);
PBizonyı́tás:
∞ n
Csak 1.-et bizonyı́tjuk: Ha a
n=0 an (x0 − a) konvergens, akkor 3. ha R pozitı́v valós szám, akkor a hatványsor konver-
p p gens az
lim n |an ||x0 − a|n = |x0 − a| lim n |an | ≤ 1, ]a − R, a + R[
n→∞ n→∞

azaz nyı́lt intervallumban és divergens a

1
|x0 − a| ≤ √ .
limn→∞ n an ] − ∞, a − R[ és ]a + R, ∞[

3
 nyı́lt félegyeneseken. Az x = a − R pontról a Ennek a függvénynek minden n-re létezik a deriváltja,
∞
X amit az eredeti sor tagjainak deriválásával kapunk
an (−R)n végtelen sor konvergenciája, mı́g az x = meg:
n=0 ∞
∞ X
X f 0 (x) = cn n(x − a)n−1
a + R pontról a an Rn végtelen sor konvergenciája
n=1
n=0
dönt. ∞
X
f 00 (x) = cn n(n − 1)(x − a)n−2
n=2
Példa: Határozza meg a stb.
∞ 2. A ]a − R, a + R[ nyı́lt intervallumon a
X xn x2 x3
=x+ + + ...
n 2 3 ∞
n=1 X (x − a)n+1
cn
hatványsor konvergenciatartományát! n=0
n+1

hatványsor szintén konvergens lesz és minden a−R <

Megoldás: Nyilván a középpont a = 0 és az együtthatók
x < a + R egyenlőtlenségnek eleget tevő x esetén
an = n1 . Emiatt
∞
(x − a)n+1
Z X
1 f (x)dx = cn + C.
R= q = 1, n+1
n 1 n=0
limn→∞ n

ezért a hatványsor konvergens a ] − 1, 1[ nyı́lt intervallum- Példa: f (x) = arctgx hatványsora:

ban és divergens a ] − ∞, −1[ és ]1, ∞[ félegyeneseken.
Ha x = 1, akkor a 1 1
f 0 (x) = 2
= = 1 − x2 + x4 − x6 + − . . . ,
1+x 1 − (−x2 )
∞
X 1 1 1
= 1 + + + ... ezért
n 2 3
Z Z
0
n=1 f (x)dx = 1 − x2 + x4 − + . . . dx
harmonikus sort kapjuk, amiről tudjuk, hogy divergens.
x3 x5 x7
Ha x = −1, akkor a x− + − + − · · · + C,
3 5 7
∞
X (−1)n 1 1 de
= −1 + − + − . . . 03
n=1
n 2 3 0 = arctg0 = 0 − + − · · · + C = C,
3
alternáló sort kapjuk, ami a Leibniz-kritérium alapján ı́gy
konvergens. x3 x5 x7
arctx = x − + − + −...,
Így a konvergenciatartomány a [−1, 1[ balról zárt, 3 5 7
jobbról nyı́lt intervallum. ha |x2 | < 1, azaz −1 < x < 1.

A következő tétel azt mondja, hogy egy hatványsor által

megadott függvény deriválása és integrálása a hatványsor
tagjainak deriválását és integrálását jelenti.
3. Taylor-sorok
Az f (x) függvényt akarjuk hatványsorként felı́rni, azaz
rögzı́tett a mellett olyan an -eket keresünk, amelyekre
4. tétel. 1. Ha a
∞
∞ X
X
n f (x) = an (x − a)n =
cn (x − a)
n=0
n=0

hatványsor a − R < x < a + R esetén konvergens, a0 + a1 (x − a) + a2 (x − a)2 + · · · + an (x − a)n + . . .

akkor meghatároz egy ]a−R, a+r[ nyı́lt intervallumon Tegyük fel, hogy f (x) végtelen sokszor differenciálható az
lévő f (x) függvényt, amelyre a egy környezetében. Ekkor
∞
X ∞
X
f (x) = cn (x − a)n . f 0 (x) = nan (x − a)n−1
n=0 n=1

4
 ∞
X Ezért
f 00 (x) = n(n − 1)an (x − a)n−2 f (n) (2) (−1)n n!2−(n+1) (−1)n
n=2 = = n+1 ,
n! n! 2
∞
X tehát a Taylor-sor:
f 000 (x) = n(n − 1)(n − 2)an (x − a)n−3
n=3
1 x − 2 (x − 2)2 (x − 2)3
stb. Behelyettesı́tve a-t kapjuk, hogy − 2
+ 3
− + −...,
2 2 2 24
f (a) = a0 ami egy egy 21 első tagú, − x−2
2 hányadosú mértani sor. Ez
nyilván megfelelő, mivel
f 0 (a) = a1
1 1 1
f 00 (a) = 1 · 2a2 x−2
21− − 2

= ,
x
f 000 (a) = 1 · 2 · 3a3
és ez akkor teljesül, ha
és általában  
f (n) (a) = n!an ,  x − 2
−  < 1,
 2 
azaz
f (n) (a) azaz
an = .
n! 0 < x < 4.
A következőkben arra keressük a választ, hogy a Taylor-
sor mikor állı́tja elő a függvényt. Ehhez az 1. félévben
5. definı́ció. Legyen f (x) egy olyan függvény, amelyik tanult Taylor-tétel nyújtja az alapot:
végtelen sokszor differenciálható egy olyan intervallum-
ban, amelynek belső pontja a. Az f (x) függvény által
generált Taylor-sor az x = a helyen: 5. tétel (Taylor-tétel). Ha az f (x) függvény az a ∈ I in-
tervallumon akárhányszor differenciálható, akkor minden
∞ n pozitı́v egész és x ∈ A esetén
X f (k) (a)
(x − a)k =
k! f 00 (a)
k=0
f (x) = f (a) + f 0 (a)(x − a) + (x − a)2 + . . .
00
2!
f (a)
f (a) + f 0 (a)(x − a) + (x − a)2 + · · · +
2! f (n) (a)
+ (x − a)n + Rn (x),
(n)
f (a) n!
(x − a)n + . . . . ahol
n!
f (n+1) (c)
Az f (x) függvény által generált Maclaurin-sor az x = 0 Rn (x) = (x − a)n+1
(n + 1)!
helyen vett Taylor-sor:
egy a és x közötti c-vel.
∞
X f (k) (0) k
x =
k!
k=0 Példa: Bizonyı́tsuk be, hogy minden valós x esetén
∞
f 00 (0) 2 f (n) (0) n xn x2 x3 xn
f (0) + f 0 (0)x +
X
x + ··· + x + .... ex = =1+x+ + + ··· + + ...
2! n! n! 2! 3! n!
n=0
(Megállapodás szerint: f (0) = f (x).)
Megoldás: Írjuk fel az f (x) = ex függvény Maclaurin-
1
sorát! Ekkor
Példa: Határozza meg az f (x) = x függvény a = 2-beli
Taylor-sorát! f (n) (x) = ex ⇒ f (n) (0) = 1,
Megoldás: Nyilván
ezért a Taylor-tétel szerint
f 0 (x) = −x−2
x2 xn
00
f (x) = (−1)(−2)x −3 ex = 1 + x + + ··· + + Rn (x),
2! n!
f (x) = (−1)(−2)(−3)x−4
000
ahol
ec
és általában Rn (x) = xn
(n + 1)!
f (n) (x) = (−1)n n!x−(n+1) . egy 0 és x közötti c-vel.

5
 Ezért, ha x < 0, akkor stb. Innen a Taylor sor:

|x|n+1 x3 x5 x7
|Rn (x)| ≤ → 0, ha n → ∞ x− − + − +....
(n + 1)! 3! 5! 7!

Ha x > 0, akkor Mivel

|x|n+1 f (n+1) (x) = ± sin x vagy ± cos x,

|Rn (x)| ≤ ex → 0, ha n → ∞.
(n + 1)! ezért
Ezért tetszőleges valós x esetén |f (n+1) (t)| ≤ 1,
ami bizonyı́tja az állı́tást.
lim Rn (x) = 0,
n→∞
2. Hasonlóan bebiznyı́tható, hogy minden valós x esetén
ahonnan már következik az állı́tás.
x2 x4 x6 x8
cos x = 1 − + − − + −...,
Következmény: Ha x = 1 az előző példában, akkor azt 2! 4! 6! 8!
kapjuk, hogy de úgyanez következik abból is, hogy
∞
1 1 1 1 X 1 (sin x)0 = cos x
e = e = 1 + 1 + + + ··· + + ··· =
2! 3! n! n=0
n!
és
x3 x5 x7 x2 x4 x6
(x− − + −+ . . . )0 = 1− + − −+ . . . ,
A fenti gondolatmenetből adódó állı́tás a következő 3! 5! 7! 2! 4! 6!
tételben fogalmazható meg:
3. A cos x Taylor-sorából, már a cos 2x Taylor-sorát
könnyű meghatározni, csak a cos x Taylor-sorában az
6. tétel. Ha létezik M konstans, amellyel x és a közötti x-et 2x-re kell cserélni:
valamennyi t esetén (2x)2 (2x)4 (2x)6
cos 2x = 1 − + − + −...
|f (n+1) (t)| ≤ M, 2! 4! 6!

akkor a Taylor-tételben szereplő Rn (x) maradéktag 4. Határozzuk meg az f (x) = (1+x)m Taylor-sorát, ahol
kielégı́ti az m valós szám.
|x − a|n+1 Megoldás: Könnyen igazolható, hogy tetszőleges
|Rn (x)| ≤ M
(n + 1)! pozitı́v egész n esetén
egyenlőtlenséget. Amennyiben ez a feltétel teljesül minden f (n) (x) = m(m − 1) . . . (m − n + 1)(1 + x)m−n ,
n-re, akkor f (x) Taylor-sora f (x)-et állı́tja elő.
ezért

Példák: f (n) (0) = m(m − 1) . . . (m − n + 1),

1. Minden valós x esetén ahonnan a Taylor sor
x3 x5 x7 m(m − 1) 2
sin x = x − − + − +.... 1 + mx + x + ···+
3! 5! 7! 2
Megoldás: Legyen m(m − 1) . . . (m − n + 1) n
x + ....
n!
f (x) = sin x ⇒ f (0) = 0 Ha m nemnegatı́v egész, akkor a Taylor-sor m + 1
darab nemnulla tagot tartalmaz és binomiális tételt
f 0 (x) = cos x ⇒ f 0 (0) = 1 kapjuk vissza.
f 00 (x) = − sin x ⇒ f 00 (0) = 0 Ha m nem nemnegatı́v egész, akkor végtelen sok tagja
000 000 van a Taylor-sornak. Igazolható, hogy |x| < 1 esetén
f (x) = − cos x ⇒ f (0) = −1
konvergens a sor és előállı́tja (1 + x)m -et.
f (4) (x) = sin x ⇒ f (4) (0) = 0
f (5) (x) = cos x ⇒ f (5) (0) = 1 Alkalmazások:

6
 R1 2
1. Határozza meg 10−3 pontossággal az e−x dx
0
határozott integrált!
Megoldás: Az ex Taylor sorából kapjuk, hogy
2 x4 x6 x8
e−x = 1 − x2 + − + − +...,
2! 3! 4!
ezért
Z1 Z1
−x2 x4 x6 x8 x10
e dx = 1−x2 + − + − +− . . . dx =
2! 3! 4! 5!
0 0

x3 x5 x7 x9 x11
[x − + − + − + − . . . ]10 =
3 10 42 216 1320
1 1 1 1 1
1− + − + − + −...,
3 10 42 216 1320
ahonnan kapjuk, hogy egy megfelelő közelı́tés a
1 1 1 1
1− + − + .
3 10 42 216
(Valójában a hibát pontosan meg kellene becsülni de
ez a következő két tagra ránézve hihető.)
2. Határozza meg a
sin x − x
lim
x→0 x3
határértéket!
Megoldás: Mivel
x3 x5 x7
sin x = x − + − + −...,
3! 5! 7!
ezért
 
x3 x5 x7
sin x − x x− 3! + 5! − 7! + −... − x
lim = lim =
x→0 x3 x→0 x3
3
x5 7
− x3! +
− x7! + − . . .
5!
lim =
x→0 x3
1 x2 x4 1
lim − + − + −··· = − .
x→0 3! 5! 7! 6
Nevezetes Taylor-sorok (x0 = 0):
x2 x3 xn
ex = 1 + x + + + ··· + + ...
2 3! n!
x2 x4 x2n
chx = 1 + + + ··· + + ...
2 4! (2n)!
x3 x5 x2n+1
shx = x + + + ··· + + ...
3! 5! (2n + 1)!
x3 x5 x2n+1
sin x = x − + + · · · + (−1)n + ...
3! 5! (2n + 1)!
x2 x4 x2n
cos x = 1 − + + · · · + (−1)n + ...
2 4! (2n)!
x2 x3 x4 xn
ln(1+x) = x− + − +· · ·+(−1)n−1 +. . . ha |x| < 1
2 3 4 n