A pedagógusok besorolási problémái

A hozzám érkező kérdések közel fele mostanában a pedagógusok besorolási

problémáival kapcsolatos annak ellenére, hogy a közelmúltban a tipikus besorolási
kérdésekről már írtam egy cikket, amely a most következő linken érhető el:
http://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/besorolasi_problemak.ht
ml . Most igyekszem bemutatni a leggyakrabban előforduló besorolási problémákat,
amelyekkel kapcsolatban a legtöbbet kérdeznek. Cikkem végén a nyugdíjas
pedagógusok foglalkoztatásával, a nyugdíj melletti pedagógus munkavégzés
lehetőségeivel foglalkozom.

1. A besoroláskor előforduló tipikus alapeset

Mi, igazgatók, a pedagógusok besorolásakor leggyakrabban azzal a tipikus és

egyszerű esettel állunk szembe, hogy a kolléga megszerezte a pedagógus diplomáját,
majd folyamatosan pedagógus munkakört tölt be közalkalmazotti jogviszonyban vagy
munkaviszonyban. Ezekben az esetekben általában igen egyszerű a pedagógusok
besorolása, hiszen ha az érintett például 1995-ben szerezte meg a
pedagógusdiplomáját, akkor 1995-től 1997. december 31-ig az 1. kategóriában volt,
majd háromévenként egy-egy kategóriával feljebb lépegetett. A hároméves rendet
csupán az bolygathatja meg némileg, hogy 1998. január 1-jétől hatályba lépett a
pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzéséről
szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet, amelynek
előírásai szerint hétévenként egy alkalommal a minimum
120 órás pedagógustovábbképzési kötelezettség
teljesítését követő év január 1. napjától egy évvel
csökkenteni kell a pedagógusok egyes fokozatok közötti
várakozási idejét. Azt kell tudni még ezzel kapcsolatban,
hogy ez az előírás 2013. augusztus 31-ig volt hatályban, az ezt követő időszakban
teljesített pedagógustovábbképzést követően már nem csökkenthető a pedagógusok
várakozási ideje.
Minden pedagógusnak érdemes saját besorolását ellenőriznie egy egyszerűen
elkészíthető táblázat vagy Excel-tába segítségével, és meggyőződnie arról, hogy a
besorolása a jogszabályban foglaltaknak valóban megfelel.
Ha a szóban forgó pedagógus életpályája nem az e pontban foglalt egyszerű
alapesetet tükrözi, akkor már nem mindig ilyen egyszerű a helyes besorolás
megállapítása, de kis figyelemmel minden érintett követni tudja a helyes besorolási
szabályokat, amelyekről a következő pontokban fogunk beszélni.

2. Milyen időtartamokat lehet beszámítani a pedagógusok besorolásakor?

Ha a pedagógus pályafutása nem az előző pontban foglalt alapeset szerinti, akkor

nagyon gyakori, hogy sem a pedagógus sem pedig a munkáltató nincs tisztában azzal,

1
hogy mely időtartamokat kell beszámítani a pedagógus életpálya szerinti
besoroláskor. Ezek a szabályok függetlenek attól, hogy az adott pedagógus feladatait
közalkalmazotti jogviszonyban vagy – például egyházi fenntartású intézmények
pedagógusai esetében – nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem egyszerűen a
Munka törvénykönyvének hatálya alatt látja el.

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) 87/A. §-a

határozza meg azt, hogy melyek azok az időtartamok, amelyeket a pedagógusok
besorolásakor kötelezően figyelembe kell venni.

Kjt. 87/A. §  (1)  E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek

kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti
jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó
szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt.
……
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az
(1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a
közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő
munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel
rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c)  a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban…
…. eltöltött időt.
Felhívom a tisztelt olvasó figyelmét, hogy a cikkben a Kjt. szóban forgó 87/A. §-
ának kizárólag a pedagógusok életpályáján tipikusan előforduló, ott leggyakrabban
alkalmazható szakaszait idéztem, bizonyos nagyon ritkán előforduló szakaszokat,
sorokat – a könnyebb áttekinthetőség és érthetőség érdekében – kihagytam.

A cikk e szakaszában idézett jogszabály szerint tehát a fizetési fokozat

megállapításakor a közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban töltött idő
mellett a besoroláskor be kell számítani azokat a munkaviszonyban töltött
időtartamokat is, amelyek alatt a pedagógus a munkakörének betöltéséhez szükséges
végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezett.

Világítsuk meg ezt egy példával! Ha a pedagógus 1995 nyarán szerzett

óvodapedagógusi diplomát, majd ezt követően nem pedagógusként dolgozott, hanem
nem közalkalmazotti jogviszonyban (pl. a versenyszférában, vállalatnál, stb.) nem
pedagógus munkakört töltött be, és ezt követően 2016-tól pedagógusként vállalt
munkát, akkor a besoroláskor az 1995-től teljesített minden munkaviszonyt be kell
számítani. Ez konkrét példánkban azt jelenti, hogy 2016-ban őt a Pedagógus I.
fokozat 8. kategóriájába kellett besorolni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha 1995-től

2
néhány évig pedagógusként dolgozott, majd ezt követően évekig nem pedagógus
munkakört (nem közalkalmazotti jogviszonyban) töltött be. E szabály alkalmazásakor
azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy azokat az időtartamokat, amelyek alatt a
pedagógusnak nem volt semmiféle munkaviszonya, vagy nem munkaviszonyban
egyéni vállalkozóként dolgozott, nem lehet figyelembe venni, hiszen a Kjt. szóban
forgó paragrafusa a „munkaviszony időtartamának” beszámításáról szól.

Ennél is világosabb a Kjt. arról szóló rendelkezése, hogy a besoroláskor az 1992.

július 1. előtti minden munkaviszony teljes időtartamát be kell számítani. Ennek az az
egyszerű oka, hogy a Kjt. 1992. július 1-jén lépett hatályba, e dátumot megelőzően
tehát senkinek nem volt közalkalmazotti jogviszonya.

3. A nyelvvizsga hiányában diploma nélkül foglalkoztatott pedagógusok besorolása

Napjainkban meglehetősen gyakori vita folyik arról, hogy van-e ma

Magyarországon pedagógushiány, vagy nincsen. Úgy gondolom, hogy a helyzet elég
egyértelmű, ennek kifejtése azonban nem tartozik e cikk feladatai közé. Az azonban
bizonyos, hogy – főként a kistelepüléseken – gyakori problémát jelent az
óvodapedagógusok és más pedagógusok hiánya. Nyilvánvalóan ezért gyakori
probléma a pedagógusok körében az, hogy az alkalmazni
kívánt kollégának – nyelvvizsga hiányában – még nincs meg a
diplomája annak ellenére, hogy az óvodapedagógusi (vagy más
pedagógusi) felsőfokú képzés abszolutóriumával már
rendelkezik, azaz a képzés feltételeit – a nyelvvizsga
kivételével – már teljesítette. A cikk e részében írottak
természetesen nem csak a diploma hiányában foglalkoztatott óvodapedagógusokra,
hanem a nyelvvizsga hiányában diploma nélkül bármely pedagógus munkakört
betölteni kívánó összes pedagógusra vonatkozik.

A Köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 99.§-ában 2015. január 1-jétől

lehetőséget biztosít arra, hogy a nyelvvizsga hiányában pedagógus diplomával nem
rendelkező, de a megfelelő abszolutóriummal rendelkező személyek – bizonyos
feltételekkel – törvényesen pedagógus munkakört tölthessenek be.
Nkt. 99. § (14)  Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és
szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy
alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a
nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt
végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette.
Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-
bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a
nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya,
munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

Az első feltétel rögtön azzal foglalkozik, hogy ezzel a módszerrel csak akkor
alkalmazhatunk egy pedagógust, ha minden egyes végzettségi és szakképzettségi

3
feltétellel rendelkező személlyel a pedagógus munkakör nem tölthető be. Ha tehát
például pályázatot hirdetnek meg egy munkakörre, és az érvényes pályázatot
benyújtók közül az egyik rendelkezik pedagógusdiplomával, míg a másiknak
nyelvvizsga hiányában még nincs meg a diplomája, akkor szabálytalan a nyelvvizsga
hiánya miatt diplomával nem rendelkező személy kinevezése, hanem a minden
követelményt teljesítő szakképzett kollégát kell kinevezni az adott munkakörbe.

A következő fontos rendelkezés arról szól, hogy a nyelvvizsga hiányában így

foglalkoztatott pedagógus kizárólag gyakornoki fokozatban alkalmazható még akkor
is, ha – például – korábbi életpályáján hat évnél több munkaviszonyt teljesített nem
pedagógus vagy akár részben nem pedagógus munkakörökben. Ha a hat évnél több
munkaviszonnyal rendelkező pályázónak meglenne a nyelvvizsgája és a
pedagógusdiplomája is, akkor a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. § (3)
bekezdésében foglaltak alapján a hat év munkaviszonyra való tekintettel
mentesülhetne a gyakornoki követelmények teljesítése alól, és kinevezésekor a
Pedagógus I. fokozatba kerülne. Mivel az Nkt. 99.§ (14) bekezdése határozottan úgy
rendelkezik, hogy nyelvvizsga hiányában diplomával nem rendelkező személyt csak
gyakornoki fokozatban lehet alkalmazni, a hat év munkaviszony beszámításáról szóló
szabályt esetében nem lehet alkalmazni.

A harmadik szempont a rendelkezésnek az a lényeges része, hogy a nyelvvizsga

bizonyítvány hiányában pedagógusdiplomával nem rendelkező személyt határozott
időre, legföljebb a gyakornoki idő leteltéig lehet kinevezni. Ha tehát a nyelvvizsgával
nem, de a pedagógus szakképzettség minden más elemével rendelkező személyt a
munkáltató 2018. szeptember 1. napjától kinevezi pedagógus munkakörbe, akkor a
határozott időre szóló munkaszerződése 2020. augusztus 31-ig szólhat. Figyelemmel
kell azonban lennünk arra is, hogy az iskolákban a gyakornokok minősítését csak a
tanítási év időtartama alatt lehet lebonyolítani, ezért a gyakornoki vizsgát – a
326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2.§ (6)/b bekezdésében foglaltak szerint – május
hónapban kell megszervezni. A nyelvvizsgát tehát célszerű eddig az időpontig
megszerezni.

Ha a gyakornoki fokozatban nyelvvizsga hiányában határozott időre

foglalkoztatott pedagógus a két év gyakornoki idő alatt a nyelvvizsga-bizonyítványt
nem szerzi meg, akkor az idézett jogszabályi rendelkezés utolsó mondatának
elrendelése alapján pedagógus jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva
megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak nincs mérlegelési joga abban a
kérdésben, hogy megszünteti-e a nyelvvizsga követelményeit nem teljesítő
gyakornok munkaviszonyát vagy sem, a munkaviszony megszüntetése a gyakornoki
idő lejáratának napján kötelező. Nincs arra sem lehetőség, hogy a nyelvvizsga-
követelményeket nem teljesítő gyakornokot ismételten két évre gyakornoki fokozatba
nevezze ki a munkáltató, hiszen az Nkt. szóban forgó 99. § (14) bekezdése világosan
azt tartalmazza, hogy legföljebb egy alkalommal lehet ezzel az eljárással pedagógust
foglalkoztatni.

4
 Gyakori kérdés az is, hogy a nyelvvizsga hiányában gyakornoki fokozatban
foglalkoztatott pedagógus szerez-e az így töltött két évben szakmai gyakorlatot vagy
sem. Erre kedvező választ adhatunk a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. § (1)
bekezdésében foglaltak alapján, amely szerint – 2016. X. 28-i hatályba lépéssel –
minden jogszerű foglalkoztatásban töltött idő beszámítható a szakmai gyakorlatba,
így a fizetési fokozatok közötti várakozási időbe is. Mivel az Nkt. 99.§ (14)
bekezdése szerint a nyelvvizsga hiányában diploma nélkül, de a többi szükséges
szakképzettség birtokában gyakornoki fokozatban alkalmazott pedagógus
foglalkoztatása törvényes, az így eltöltött időtartam részét képezi a szakmai
gyakorlati időnek is.

4. A pedagóguspályát elhagyó, majd később visszatérő kollégák esete

Ebben az esetben a pedagógus a pedagógus munkaviszonyának megszüntetésekor
már nyilvánvalóan rendelkezett a munkakörének betöltéséhez szükséges
végzettséggel és szakképzettséggel, ezért esetében alkalmazni kell a Kjt. 87/A. §-ának
már ismert (3) bekezdését, a következőket tartalmazza.

87/A. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2)

bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a
közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai
végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett.

A fenti rendelkezés következményeként a szóban forgó pedagógust ugyanabba a

fizetési kategóriába kell besorolni, amelyben akkor lenne, ha nem hagyta volna el a
pedagóguspályát. Ennek egyetlen feltétele az, hogy a két pedagógus jogviszony
közötti időintervallumban végig munkaviszonyban legyen.

5. Nyugdíjas munkavállaló pedagógusok besorolása és foglalkoztatása

Gyakori esetként találkozunk azzal a problémával is, hogy az intézmények –

elsősorban a pedagógusi feladatok ellátása érdekében – öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltött kollégákat vagy a nők 40 éves jogosultsági idejével nyugdíjra jogosult
pedagógusokat – nyugdíjasokat – kívánnak foglalkoztatni. Vizsgáljuk meg azt a
problémát, hogy ebben az esetben hogyan kell besorolni a nyugdíjas pedagógusokat,
milyen fontos szempontokra kell figyelemmel lennünk a munkaszerződés
elkészítésekor.

A foglalkoztatottak pedagógus életpálya szerinti besorolásának szabályait a

Köznevelési törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet és a Kjt. egyértelműen
és együttesen határozzák meg. Ebből az következik, hogy a nyugdíjas

5
munkavállalókat kizárólag a pedagógus életpálya által meghatározott
illetménnyel/munkabérrel lehet besorolni. Ettől jogszerűen eltérni nem lehet, mert a
törvény minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott esetében kötelezőként írja
elő a pedagógus életpálya szerinti besorolás alkalmazását.

A nyugdíjas pedagógusok illetményét/munkabérét tehát – a többi pedagógussal

azonosan – kizárólag a pedagógus végzettsége, valamint a Kjt. 87/A. §-ában a
besoroláskor figyelembe veendő időtartamok alapján kell meghatározni. A nyugdíjas
pedagógusok foglalkoztatásakor tehát nincs semmiféle helye a munkáltatói
mérlegelésnek, a munkavállalóval kötött szóbeli vagy írásbeli megállapodásnak, mert
a nyugdíjas pedagógust a pedagógus életpályára vonatkozó hatályos jogszabályok
alapján kell besorolni. Ha tehát az érintett személy egyetemi (MA) végzettséggel
rendelkezik, továbbá eredményes Pedagógus II. fokozatú minősítési eljáráson esett
át, valamint rendelkezik a pedagógusdiploma megszerzését követő 42 év
munkaviszonnyal, akkor őt a Köznevelési törvény 7. sz. mellékletében foglaltak
alapján a legmagasabb, azaz 15. fizetési kategóriába kell besorolni az egyetemi szintű
végzettséghez járó, az illetményalap 205%-ával azonos bérezéssel. Természetesen
abban az esetben, amikor a nyugdíjas pedagógust részmunkaidőben kívánja
foglalkoztatni a munkáltató, akkor az ellátott feladattal időarányosan kell
meghatározni a munkavállaló illetményét vagy munkabérét.

A nyugdíjas pedagógusok határozott vagy határozatlan időre szóló kinevezésekor

azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közalkalmazottként (az állami vagy
önkormányzati munkáltatónál, a tankerületi fenntartásban
működő intézményekben) foglalkoztatni kívánt nyugdíjas
pedagógusok esetében igen lényeges korlátozások vannak
hatályban. Ezek közül a közszférában foglalkoztatott
pedagógusokat leggyakrabban az a rendelkezés érinti,
hogy a nyugdíj megállapítását követően létesített új
munkaviszony esetében a munkaszerződés létrejöttét
követő hónap első napjától az új munkaviszony megszűnési hónapjának utolsó
napjáig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíjas
közalkalmazottaknak el kell dönteniük, hogy a közszférában létesítendő új
közalkalmazotti jogviszonyért járó illetményt, vagy a nyugdíjat választják; a kettő
egyszerre nem vehető igénybe.

A nem közalkalmazotti szférába tartozó köznevelési intézményekre – így az

egyházi vagy alapítványi fenntartásban működő iskolákra, óvodákra és más
intézményekre – az előző bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik, ezekben az
intézményekben az öregségi nyugdíj folyósítása mellett is lehet pedagógus
jogviszonyt létesíteni és fenntartani.

A nők 40 éves jogosultsági idejével nyugdíjjogosultságot szerzett személyekre

azonban egy másik szabály is hatályban van, amely szerint a kedvezményes nyugdíj
mellett munkát végző nők éves jövedelme nem haladhatja meg a mindenkori

6
minimálbér 18-szorosát (ez 2018-ban 18 x 138 eFt, azaz 2,484 millió Ft).
Amennyiben egy adott naptári évben a nyugdíj melletti kereset meghaladja ezt az
összeget, a nyugdíj folyósítását – a felső korlát meghaladását követő hónap első
napjától kezdődően – szüneteltetni kell.

Egyelőre nincsenek olyan hitelt érdemlő hírek, hogy 2019-ben a kormányzat a

nyugdíjasokat érintő korlátozásokat eltörölné vagy jelentős mértékben módosítaná.
Amennyiben ilyen jogszabályok hatályba lépnek, okvetlenül és örömmel fogjuk
tájékoztatni a kedves olvasókat!

Kazincbarcika, 2018. november 5.

Petróczi Gábor