« qj N Q a = a z z a nN 8 B < 6 N Qo = ee AZ (ZULETEK Az izilletek a csontvazat alkoté csontok kézotti kapcsolédasi pontok. Az emberi testben tobb mint 200 iziilet taldlhaté, amelyek tébbfélék lehetnek, és ms-més feladatot léthatnak el: vannak, amelyek AZ (Z0LETEK FAJTAI csontos Merey kotdszovetes dssze- kotletés: morev, mozgés- keptelen osszekbttotesk, amelyeknél két vagy 1000 ‘sont szidrdan dsszendtt, ent videlmatnydjthatnak 1 légy szbvotoknek, amiket eltakarak a csontvaz killénbéz6 részeinek mozgasat bizto- sitjak és vannak, amelyek alig vagy egyaltalan nem mozdulnak el, feladatuk éppen az, hogy egyes kii- lonall6 részeket szilérdan egybekapcsoljanak. pores ords-korldsszefzbtt ‘sezekittetések: alg rmozognak, a esontok nem kapcsolédnak egyméshoz kozvetiendl, hanem rostos pore van Kazattik; a pore: ‘ak ~ kilonleges dllaga matt ~ tmenetieg m dosulhat az alka, igy a osontok bizonyos mar ‘ig elmozdulhainak sss ootiaonn slo valédi iziiletek ‘olyantziletek, amolyek nagy mozaéstret engednek;tobbtelefaltjuk van 1 soklengelya vagy 5 — Sa szabad izillet forgd izillet ‘Olan szabadon mazg6 ‘alt, amelynél egy gomb lak esontdarab ileszkedk Olyan szabadon. rozg6 iit, anal kt lapos bel ony meses iy conta sak rat BE Mtesottomieen minder ae istsznt wi tayoaemorunat. Sa sayin, el henge y L csukidizilet Ohya saan moeee ‘illet, amelynél egy a1s6- esigaizilet smboit vagy eigtius Son Chan sb msg le, oa gy osonarab csontdarab egy masik, cosiga alaki, kézepén mélyedéssel, s a masik csonton Demy exona {aha tr bees a sige messi sehezeok lea sors) 4 sit FICAMOK =". SHa Cr Framakvagyetcame- Ss, von Ce ec dsnak nevezzik, amikor Siva kat csont elmozdul 20%" ghacson iesmodctiethar__ x rmiisti, 68 a kOztk lev Le! Re & en norris tapezalt | a ee magszakad cane a \ eX ee po {EG siete = ae sora c ts SEK ors eebalee OR c 3h AY steamed were GASA Gey \ OD) > csiPd- y VALLFICAM ‘UJJPERC KIFICAMODASA FICAMA VALODI [ZULET ALKOTOELEME! A szabadon mozg6 val6d 2letekben a kétkaposolddé esonton Kv taldhatunk még olyan alkotGalemeket i, amelyeknek az a fladata, hogy ‘megvédiék a csontok vig, valamint olyanokat, amelyek az egész szerkezot stabiltsdtbitostjakc + feleti pore: vékony, rugalmas &s elndlo s26vetrteg, ami a esontok get bora, igy megakadalyozza, hogy azok a sirlédestl elkopjanak ‘+ iaileti tok: rostos burok, ami az egész iziletet beboritja;teladata, hogy rmegekadalyozza a esontoktzot elmozdulsdt. + filet hdrtya: sima,esillog6 szGvetréteg, ami aziileti tok belsejét bora, és olyan ny folyadékottermel, ami megtdlt és csiszbssé tase a lett, valarint tépalja az itletporcokat * Lat szalagok: elena, rostos szlagok, amik Gsszefogiak az dletel, A TERDIZOLET KERESZTMETSZET OLDALNEZETBOL teas _ et pore _— tte porto a : strsot A VALLIZULET KERESZTMETSZET SZEMBOL ‘abet tk ol san al ga totus ‘sac eee tt oat nl fate ae ult A csipdiziLet SZEMBOL stesrt acsipt és contest ins oe azendrrcsett sro sce zag METSZET cst ra pen ee ae len bl sy cant Az iZULETI PORCKORONGOK shesarl tel pmcorong ‘eso, tet pore kerargok he roto pore bie ning cnet itetbon nai esr rad tect te cnt tet gy jobban el het ost csota oui rarehezed0 mo mast és vissza- ils6 porckoxong foie tot 5 rmozpésokat ey Preston Ob eben van let porckorong, a leg- sipesort fonosab aonoan Etch ashate tensa ket gyiAZ IZOMRENDSZER AZ IZOMROSTSZAL Ha olktronmikroszkSppa vasaaunk meg egy izoosiszlat, egy sor szabslyos bard ltatunk ata, amelyekszndkben is etmek a kémyezetiit), 65 amelyek a izom legtontosabh mikdds egyséne: a searkomerek. Az izmok kilénleges sz6vetb6l vannak: képesek dsszehizddni és elernyedni, azaz valtoztatni a hosszisagukat. Sokféle izom létezik, a legfontosabbak a vazizmok, amelyek kézvetlenill vagy rostos sza~ lagokkal (inakkal) a csontokhoz kapcsolddnak, akaratlagosan moz- gathatjuk 6ket, ltaluk mozognak a testiink kiilénbéz6 részei. Ezek- nek az izmoknak készénhetéen tudunk jarni és ugrani, megfogni és elengedni tarayakat, odacsapni valahova vagy megsimogatni valamit, ragni és flitydilni, vagy éppen az orrunkat vakarni... sr | stare aire AZ IZMOK SZERKEZETE ss ial __ss oa ed Ssgeutiom | sewer = spi" | gaat — t spitaum ‘dep enue SZARKOMER 1zoM IZOMROST ‘Minden szarkomerben kétféle vékony Minden iamot hosszi, tbb magbél alo ‘Minden omrostban t6bb széz vagy ‘ohérjoszil van: a2 atin és ké2te Sorocakatat ae}! omesakat tobe tomes, tried Han apa ro fee et lage eens ase Srevekigenveonak os ceaise | enn tor az ain sik ‘san tae Sat toure talpaen s sortomaek ewok arc Bsa- ‘ mae Hatszéznéil tobb izom. Egyik-mdsik alig létszik, olyan pici, masok hatalmasak ese seme sb tb mi hts kom a, Bar mindz alten ve upanazlel zation AZ IZMOK ALAKJA Ail és hasonlban mOkOdi, alkjk er egyméstl, mer az adot iaom feladatdhoz igazodnak. \VFiFe ropa AUTO om AUAL Mecoszrorr TB HASUZON Fa N 3 a = a s z N a 3 2 S Q 8 = szonhetden dssze- keveredik a gyOMOT- —enésationdsoxi nedvvel, amelynek ms két 16 Osszetevdje — az erdsen bomiaszt6 sésav és a pepszin nevi enzim ~ kémiai kdlesonhatésba lép Auman a2 ételle. Bove Ais oingis severe vbr ‘A aykolszaek aiden render Aasrhlés sane) ‘Aviles eset rerdsar ‘A sraprodés ‘seavtedszrl ‘A szaporadis ‘Anoimen- rans einmun- renter Tagi-6s rialAZ EMESZTOSZERVRENDSZER A VEKONYBEL ‘A vékonybélben torténnek az emésztés legfontosabb lepéset: belsejénen a taplélékot a majbdl, a hasny4l- mirigybél és magénak a bélnek a nyélkahdrtyajabél ‘szarmaz6 enzimek kezdik el lebontani elemi dsszetevOkre. A kérdlbeldl 7-8 méter hosszii vékonybélen belil harom szakaszt kilonbaztetink meg ‘© A patkobél a gyomor kijératéndl kezd6d6 25-30 centis szakasz, ahové a méjp6l szérmaz6 epe és a hasnyélmirigy rnedvei karilinek. '* Az éhbél a hasiireg fels6 részében talélhat6, KOrilbelil 3 méter hosszi. ‘© A csipdbél a hasiireg als6 részében talélhat6, 3-4 méter hossa, a vastagbélben ér véget. esp - et A VASTAGBEL ALTAL KORBEYETT VEKONYBEL ELOLNEZETBOL A VEKONYBEL ELHELYEZKEDESE A TESTBEN A PATKOBEL SZEMBOL ret gu 7 gonetane felines sak yom: eat elas or es ve Sao ve pail, eral set eel J alse, er Las ‘gy aia vagy | saa Yareamgula BELMOZGASOK a ‘A vékonybé! falai 4 ‘abb célvél hizéd- nak Ossze automa- tikusan: szakaszos, ritmikus mozgéssal tomar és dssze- rrizzak a tplalékot (1), ellentétes irdnyti mozgéssal sszekeverik (2) é5 ‘szakaszos (perisz~ taltikus) bélmoz- gissal a vastagbél felé tovabbitjak (3) vasa teas taeA hasnydlmirigy az emészt6csohéz kapcsolédik: —rendszernek is része. Hosszkas, kip alakt egyrészt a taplalék lebontasdhoz sziikséges — szerv, ami a has felsé részében keresztiranyban enzimekben gazdag nedvet termel, masrészt az _helyezkedik el. Legnagyobb részét, a hasnydl- olyan fontos hormonok elddllitasa a feladata, mint mirigy fejét a patkobél keriti korbe, amibe a amilyen az inzulin. A bels6 elvilasztasii mirigy- mirigy az emészt6nedveket juttatja. RESZLEGESEN FELDARABOLT HASNYALMIRIGY, MELYET A PATKOBEL KERETEZ ELOLNEZET ‘masotages (ll hasrytigyeezet ‘aay Gaara i ena re 8 sind pater et ws epee ahaa ae ge snes meric A J SE a neecad se tactares _ahasnydigy oe WASMVALMIRIGY ELHELYEZKEDESE A TESTBEN HASNYALMIRIGY-VEGKAMRAK nga stony Fp) sts csdonsak eve Asal seembe hot ‘Amangis: ‘wervendszer oo: sorendser Aeringés garendioee A nyolsrevek ellen. rend meena Avett sa 5a render ‘A szaporadis ‘sovandszt A spores ‘hosmon- rence cin reser Tay 6s mutai I AZ EMESZTOSZERVRENDSZER AWA: A méj az emésztécsatarndhoz kapcsoléd6 mirigy, amely az anyageseréhez szlikséges egyéb fontos funkciokon kiviil a zsirok emésztéséhez elengedhetetlen epét is termeli, Az epe az epehdlyagban tarolddik, és minden étkezés utan a vékonybél belsejébe émlik az epevezeté- ‘keken at. ELOLNEZET int oy hohe. — AMAJ ALULNEZET tal otal aie {ok alk toy sb ay égystees tery A MAJ ELHELYEZKEDESE ATESTBEN HOLYAG ES AZ EPEVEZETEK iho aja belli maj aint ons nt aqvnse __ Wins eos senha sig at pats! pate. 9 aiA VASTAGBEL A VASTAGBEL ELHELYEZKEDESE ATESTBEN A vastagbél az emészt6csatorna utols6 szakasza, ahol az emésztés melléktermékei addig raktérozédnak, amig széklet nem lesz bel6lik, hogy végill kikeriljenek a szervezetb61. Ebben a kérilbelil 1,5-1,8 méter hosszi bélvezetékben hérom szakaszt kildnbéztetink meg: ‘a vakbelet, ami a has jobb als6 részén helyezkedik el, 6s amibe a vékonybél érkezik; ‘a tulajdonképpeni vastagbelet, ami a hasiiregben keretszerdien elhelyezkedé leghosszabb szakasz, és amit négy kisebb részre oszthatunk: a felszal6, a hardnt-, a leszillé vastagbélre és a szigmabélre; © a véghélre, ami a végb6Inyilasban ér véget. A VASTAGBEL SZEMBOL al toe eta eas née te, ler vasat elle vst sigrate vate sgt ‘ogy _ __ sorb ete aoe ogee 69 ght nulla tel vasa git ier eet _ ea itary sibel tit ‘haat ves beso eg egbleceam ate. ts fsenyiviny gular ‘éghlylis emi slat Aes ‘seven ‘Abeingés ‘serrendse lates vet wens Aszpoodis sevens A szapradis_ ALEGZOSZERVRENDSZER A LEGZOSZERVRENDSZER A légz6szervek biztositjék a szervezet és a kiilvilag giatermeléshez, mikézben az oxigén felhasznalésa kézatti folyamatos gazeserét. A gazcsere a létfon-_ kdzben keletkezett széndioxidtél megszabadul- tossdgd oxigén beviteléhez sziikséges. Az oxi- nak, hiszen az a szervezetben felhalmoz6dva mér- gént a sejtek tizeldanyagként hasznéliak az ener- _gez6vé valhat ALEGZES SZERVEI on garat sag ceerstuaeeeit tas, “Ceara fereeni es sn on ‘shat pot a aw -afanghisaésben i imetsik fst — géne ls eguaok sets Shige ie veaesé ora Seeing fos eth aes chee rt ri ‘ge clini 4 late mete orm ae oak ALEGZES FOLYAMATA a 2 atid As sci ron oy Aeron sual na < > : Aneaion AST, AREER se BELEGZES KILEGZESAZ ORR CSONTJAI ES PORCAI amen, _ Les lhaperseset axwsont ‘sono ies Pe orshénypore oktes esd me og gyes csontainak levegd- vol tal kis esarnokal, amiketazorr8ho2 hasonid nydlkahdrtya bort, és ame Iyek Kozvetlen kapesoat- ban dina az oriragekkel Besaéd kézben eek az Gregek a hangoterBst6 rezgélapként mikicnek. A GARAT HATULNEZET A garataza vezot6k, amely az orriregek hts részbnélkezd6dhik, 5. sz] mbgOtt a gégéig 6 a nyeldcsGig tart. Ez tehata levegé és az ételek kdzis bejérata,2zaz éppigy sce ax emésziorendszer nek, mint a légzszerveknek. A gaat és a gégetallkozisi pontndl p16, nyelv alaki pore talahaté, amit gégefedinek nevezink. 2 gépefedS a nyelés alt hatrahaiik 6s lezirla a egutak dejar. AZ ORRUREG METSZETE hunllosont sagan fessortany thst nla cugsont ets aay Az or a leveg6 tide julésénak természetes itvonata. Az arc kézopén talahat,piramis alakd kiemelkedés alan az orryukakat lathatjuk, Belsjében ket tégas Ureg az onrregek tlahatGak, amelyoket az orrsOvény vaszt ket A GEGE METSZETE OLDALNEZETBOL arene Fale on eg Manul rats cyl rte, s stage ea u es _spasek or se sad ets cae a se ge Bove ors Aris sonendsaee Avie Amok Ride rend: its ev Avessiats sates render Aszaporais erent A seaports