Professional Documents
Culture Documents
az orynNEs Évrx
|gy aztán elkezdttinktöbbet követelni kultírránktól,ami a hat.
vanaséveketje||emzőszámos reformmozgalom kibontakozá-
t5
sához vezetett.Hamar lábra kaptak a töwényhozői kezdemé-
nyezések, amelyeka faJiésnemi egyenlőséget, a környezetvé-
delmétrámogatták,éselleneztéka hadüzenetrrélküli,kataszt-
rofális vietnami háborut. Ma már tudjuk, mi ment végbea
felkorbácsoltfelszínalatt a hawanasévekben: Joseplr Chilton
Pearcekifejezésével élve:',megrepedta kozmikus iojás'', aZaZ
először fordult elő, hogy tömegek fordtrltak e| az uralkodó,
világi életszemlélettó1.'A 'y'gati kultúra,sőt bizonyos érte-
lemben az egyetemesemberi kultúrakezdett tírlléprrianyag-
elvűségétr, hogy az é|etmélyebb, filozőÍlaiértelmétkutassa.
Minden eddiginél erősebben érezni kezdtük: nem
szükségszer,ő,, hosy tudatunkat ésélményeir.rket kor|átoz-
za a materializmusszűk látóköre, ráébredtünk,hogy min-
denkinek magasabbszinten kellene működnie ésegyütt-
működnie. Kimondhatatlarrul mélyen azt érezttik,lrogy
módunk van kitörrri ebbó1 ahe|yzetből: kreatívabb,eleve.
nebb, szabadabbemberekkéválhatunk.
Első reakcióink sajnos a kor Versellyszellemének meg-
felelő drámákat jelenítettékmeg. Mindenki egymásra mu-
togatott,meg a különféle intézményekre, amelyek valami
okból nem tetszettek,éstársadalmireformokatkövetelt . Lé-
nyegébenannyi történt, hosy körülrréztünk a társadalom.
ban, ésazt mondtuk másoknak: ,,Meg kell változnod.,,Ez
a magatartáskétségkívül elvezetett'néhárryalapvetőenjőté-
konyjogi reformhoz, de érintetlenülhagyta a személyesebb
problémákat:a bizonytalanságot, a félelmet,a kapzsiságot,
amely mindig is ott lapult az e|őÍtéletek, aZ egyenlőtlenség,
a környezetkárosításmélyén.
A HETVENES Évnr
16
kat figyelmen kívül hagyjuk. Kezdtük belátni: ahhoz, hogy
megtaláljuk azt a többet, amit kerestink,túl kell tennünk
magunkat mások viselkedésén, ésbefelékell tekintentink.
Alrhoz, hogy a világot megr'áltoztassuk, elóbb önmagunkat
kell me gvá|toztatnunk.
A ,,psziclroterápía,,
sző szinte egyik rrapról a másikra el-
veszítettenegatívcsengését, elfogadott,sőt divatosdolog lett
terápiábajárrri, tevékenyerr felderítenipszichénkbelső tar-
tomárryait.Felfedeztük,hogy kisgyermekkorunkcsaládi tör-
ténete_ amitrt a freudisták lrangoztatják_ gyakran vezet el
fontos felismerésekhez,sőt katarzishoZ személyesszorongá-
sainkkal ésvédekezőtendszerünkkelkapcsolatban:megmu-
tatha{a,hogyan ésmikor keletkeztekezek a komplexusok.3
E folyamaton végiglraladr'ameglratározhattuk,mely te-
kintetben vagyunk elmaradr'a önrnagrrrrkhoz képest, lrol
fogjuk vissza magurrkat.Azonnal felismertük, hosy eZ a
belső fiókusz,egyéniéIettörtérrettirrk elemzésefontos segít-
ségetnyujthat.Végulazotlbanarra is rájöttünk, hogy valami
még mindig lriányzik. Rájöttünk: ér'ekigelemezgetheqjük
pszichénkmélységeit, a régi Íélelmek,indulatkitörések,a
régi reakciók újra meg újra visszatérnek,ha bízonyta|an
helyzetbe,stressz a|á kenilünk.
A hetvenesévekvégére felismerttik,lrogy csak terápiával
nem elégítheÜiik ki a több irárrtivágyunkat.Intuitívmódon
újfajtatudatosságot-, új érrtuda[ot,rnagasabbszintű tapasz-
talást keresttink,amellyel helyettesítlretnénk a kínző, régi
szokásokat,reakciókat.A teljesebbélet,ami után kutattunk,
nem csupán pszichológiai gyarapodásról szólt. Azű1fa1tatu-
datosságmélyebbátalakulásttett szükségessé: olyat,amelyet
csak spirituális átalakulásnaklehet treveztri.
T7
rítusokbatrkerestéka megoldást a hagyományosspirituális
utak mélyebbátéléséhez.
A második irárry az á|ta|ánosabbésszemélyesebb spiri.
tuális útkeresésvolt: sokatrerre kerestékaz ezoterikusspiri-
tualitás ösvétryeit,amelyekre a történelem folyarnánsikerült
rábukkanni.
A harmadik irány azidealizmustól,a spiritualitástólvaló
te|jeseltávolodáslett.A lratvanaséshetvenesévekbelső fel-
fedezőűtjaiból kiábrándulva sokan az ötvenes él,ekálmos
materializmtrsátszerettékvolna visszahoztri,azt aZ tdőt,
amikor még úgy látszott, hogy a gazdaságoséletrnód ön-
magábarr tidvözítő. Errnek az igyekezetrrekaz volt a lérrye.
ge, hogy aZ anyagiellenszolgáltatáshelyettesítse az é|etma-
gasabb rerrdűértelmét,amire ösztönösen vágyakoztunk,és
oda vezetett,lrogy feszítenikezdettbennürrketa g-yorsmeg.
gazdagodásbelső kényszere.A tryolcvanasévekrejellemző.
vé váltak e törekvés tű|zásai:a hitel- ésbetétbotrányok,a
tőzsdei korrupciós esetek.
Ami elrgem illet, étra nyolcvanasévekró,lnrindig azt ta:.
tottam, hosy visszatérta vadnyugat kora, mivel ez altármas
törekvés- a materializmushozvaló visszatérés kísérlete, va.
lamint a régiésaz újfajtaspiritualitás keresése - egymással
versengl'e össze is keveredett. Innen visszatekintvemost
már érthető,hosy mindezek csupán kísérletek voltak,hogy
megtaláluk azt a többet,amiró1 éreztük:itt van a közelünk-
ben. Kísérleteztütrk, alakoskodtunk,versengtünka figyele.
mért,sok értelmestevékenységbó1 felszínesdivatot csinál.
tunk, aminek kiábrándulás lett a vége.
Énmégishiszek abban, hogy fontos volt mirrden,ami a
nyolcvanasévekbelltörtént, különösen a spirituális szemlé.
letmód iránti tömeges érdeklődés.Szükségszerúí lépés volt ez
is, amelynek lratásáramegcsömörlöttünk az egészfelhajtás-
tól, meguntuk, hogy kommersz áru |ett az egészbó1, ésmé-
lyebb szintr.ejutotturrk.Mintha egy tisztásraértürrkvolna ki,
ahol már a valódi lényegetkereshettük,ahol végrehajthatjuk
létezésünk, életszemléle tünk mélyrehatómegvá|toztatását.
Szerintema lryolcvanasévekkollektívintuíciójaegyetlen,
alapvető tanulságban fogalnrazlrató meg: akár a hagyomá.
l8
nyos vallások á|ta|kírráltspiritualitástkeressük,akár a miszti-
kus útrejtettebbélményeit, semmiképpensem mindegy,hogy
tudunk ésbeszélünka spirituáIis érzékelésró1, vagy magunk
i s val ó sá goSan m egtapasztalju k ezeket az érzé|<l.e
teket.
A kilencvenesévekelejénigen fotltos helyen találtuk ma-
gunkat.Világosan láttuk: ha a hatvanasévekbenjelentkező in-
tuíciónk nem csalt,éslehetségesa teljesebbéletélmény megis-
merése,akkor tírlkell lépnünka pusztaintellektuálismegfollto-
lásokon,ésmeg kell találnunk a valódi élményt. Ennek eredmé-
rryeképpenelült a csiruladratta,a divat lecsillapodott,a valódi
élményiránti krrtatásazonbanllem szűntmeg.A spirinralitásra
való rryitottsá$lnk magasabb,hitelesebbszintreérkezett.
KEREssÜr A vAlósÁcosr
Ilyen r'olt a közeg, amelyberr megje|entA mennyeiprófecia,
A tizedikfelisrnerésmeg eg-ysor más körryv, amelyek mirrd a
spirituális érzékeléssel
foglalko ztak,ésamelyeket milliók ol-
vastakel szertea világon. Ezek a könyvek éppenazérttudták
megragadrri az olvasók legszélesebbtömegeit, mert r'aló-
ságos fogalmakkal, gyakorlatiasanközelítettékmeg aZ em-
berek spirituális vágyait, ésa valóban elérhetőé|ményeket
írták le.
A hatvanas évekbena kor uralkodó idealizmusa ol1,an
pá|yára terelt, amelyerr nehézénelmi helyzetben lér,őser-
düló1'kel éscsaládjukkal kellett foglalkoznom, hol terapell-
taként,hol adminisztrátorként.Most visszatekintvearla a
nrunkát.a,mél1'rokonságot érzekaz akkor szerzettélnrérryek
ésa Mermyei-könyvekmegírásaközött. Miközben a kama-
szokkal dolgoztam,akiknek mindegyikemár életekorai sza-
kaszában súrlyos bántalmakat szenvedett,kezdett kiraj zo|őd-
rri előttem a tágabb kép arról, hogy mivel kell megküzde-
rriük.Ahhoz, ho$ helyrehozzákmirrdazt,ami történt veltik,
meg kellett tenniük egy bizol1yosLttat,amelynek a transz-
cendenciát is érinterriekellett.
A korai bántalmazásokbólfakadó szorongásmiatt a gye-
rekek igen nagy szükségét érzik,hog.ykézbevehessékéletük
19
irányítását,Dránrákat, olykor tragiktts, önpllsztító drámá-
kat alkotnak,lrogy valami kapaszkodőt ta|áliarrak,ésezá|tal
csökkenthessékSzorongásukat.E drámák felszámolásake-
gyetlenül rrehézis lelret, de a terapeuták képesekjó ered-
ményeketelérnivelük, ha rávezetikó,keta sportban,a CSo-
portfoglalkozásokbatr,a meditáciőban és más tevékerrysé-
gekben elérhetősikerekcsúcspillanatairrak átélésére. Ezeket
a tevékerrységeket úgy állítottákössze, lrogy segítsék a fel-
sóbb érrmegismerését, ésígya régi identitás a ltozzá kap-
csolódó, beidegzettreakciókkal együtt felváltható legyerr.
Bizorryosmértékigvalamennyiünket r-rtolér az a fajta
Szorongás,atrrelyetezek a bántalmazott.gyerekekjól ismer-
tek. SzeretrcséteeZ a szororrgáscsekélvebb, a reakcióitlk sem
olyan végletesek, de a folyamat.,a lépés,amelyet meg kell
tenntirrk,mindig azollos. Ez a felisrner.és, anrely rrrunkám
közberr borrtakozottki, megvilágítottavégtil,hogy milyerr
folyamatollmegy keresztúI az egészemberi kultÍrra.Tüdttrk,
lrogy megszokottéletürrkbó,lhiányzlk r,alami, amit a belső
átalaktrlásélményeáltal érlretürrkel: az onmagunkról való
gondolkodásbanvégbemenőváltozás: az az élet,amelyben
személyesiderrtitásurrknragasabbrendű, spirittrálisjelleget
ölt. Errrreka pszichológiai utazásnaka leírásáratett kísérlet
adta A ,metnryei
prófeciaalapját.
A MENIWEI.KONYVEK
20
kell adnom nekik a kéziratot,reakcióik mindig átdolg ozásra
ésbővítésresarkalltak.
Időr'el a könyv kezdettközel járni ahlroz, hogy elkészül-
jö''; ezt arről vettem észre,hogy sokan azért kértek pél-
dárrytakézíratból,mert a barátaikkal is el akarták olvastatrri.
Amikor elkezdtemkiadót keresni,e|őször nem jártam siker-
rel; úgy éreztem,mintha téglafalbaiitköztem volna. A vé.
letlenek sorozataabbamaradt,az tigy megfeneklett. Ekkor
t'ettetnalkalmazásbaaz űjfajtatttdatosságegyik legfontosabb
alapigazságát, EzÍ"a megközelítésimódot már korábbatr is-
mertem,használtamis, de akkor mégnem épültbe annyiraa
tudatomba,hogy stresszlrel1'zetben lrirtelerrelőrárrthasSam.
A kiadási lehetőségekteljeshiárryát ktrdarckétrt, tregatív
esemérrykérrt fogtarnfel, éseZ az értelmezés állítottale a vé-
letlerreket, amelyekró,léteztenr,lro91'előr.ehajtanak. Amikor
rájöttenr, mi történik,azontralösszekaptam lnagam' ésr'ég-
relrajtottamnéhárry.jar'ítást a körr1vörr: ennek a témánaktra-
gyobb harrgsúlyt adtarrr.Hiszerl tudtam: a saját életenrben
ezt aZ esemérryt ttg1'atlÚtgykell kezeltrenr,tnittt bármely, má-
sikat.Mit jelent? Hol van benne az tizenet?
Egy barátom rréhárrv trapmÍrlvanregemlítette, hogy meg-
isnrerkedettvalakivel,aki New Yorkból költözött a nri r'idé-
künkre, és aze\őttsok évetlát a könyvkiadásban dolgozott.
Lelki szemeimelőtt azotrtralmegjelellteg}'kép,amint folkere-
seln aZ illetőt,ésez az irrtuíciórlagvotlerős ihletettségérzéssel
járt egtitt. N{ásrrap már oda is mentem,ésí1jbólbeindultaka
véletlerlek.Epp azt tel1'ezte,hogy ol1'arrokkalműködik majd
egytitt,akik saját kiadásban akarják rnegjelentetnikötrlr'ei-
ket, ésmivel a kéziratonrmár széltébetr-hosszábarr beszédté-
ma volt, Írgvítélte, hog1'eZ a megközelítéssikertevezethet.
Csaklramarmirrdetrkészerr állt al.ra,hog1'a könp'et ki-
llyonrtassák,de elótrb nlégnegismerkedtem Salle Merrill-
Iel, aki női éruékerrységével jő| időzítetterrnyonratékosítot-
ta az adakozás fotltosságát.Az első Sorozatbarlkinyonlott
lrárornezerpéldárr1'ból ezerötszázat rrri magtrnk postázttrnk
\,agyajándékozturrk el kis körrwesboltokrrakésmagárrszemé-
Alabama,Floricia, ÉsLak-Carolirra
rye"r.".r. ésVirgüriaállam-
ban. Az összes többiró1 a szájhagYománygorrdoskodott.
2r
A könyvbó,l hat hónap alatt több mint százezerpéldányt
nyomattunk,mind az ötven államban megjelent,éskülfoldön
is te{edni kezdett.Ésnem azértkelt el beló,leilyen sok ilyen
hamal mert nagy hírveréstcsaptam köriilötte, hanem mert
az emberek rnindenfeléterjesztették a barátaik köréberr.
KOVESSUK ALMAINKAT
22
2
A vÉLETLENEK MEGTAPASZTALÁsA
Jelerrtőségteljes véletlenekbármelyik pillanatban történlret-
nek velünk. Lehet, hogy a mindennapi rutincselekvések so-
rában egyszercsak minden átmenet nélkül valami kiilönös
esemétryvonja magára figyelmünket. Eszünkbe jut egv régi
baráttrtrk,akire évekóta nem gondoltunk; aztán el is fe-
lejtjük az egészet,de másrrap r'áratlatlul összefutunk az i|-
letővel. Hasonlóképpen:előfordullrat,hogy mttnka közben
megpillantutrkvalakit, akiróll azt gondoljuk:talán jó lerrne
megismerkedni vele, és még aznap, ebédnéleZ aZ etnber
velünk szembenül le az étkezdében.
Véletlerrek j elezhetik előre azt, ho gy épp idejében hozzá-
jtrthattrnkvalanrilyerrismeretheZ, amelyre szükségiink\'all,
de fogalmunk sincs arról, merre keressük.Váratlarltrlráéb-
redhetürrk, hogy egy régi hobbink valójában egy most kí-
nálkozó új mutlkalehetőségrekészítettfel bennünket. Az
eset részleteitó1 fuggetlenül érezzük:valószínűtletr,hogl' ez
pLtSZtáIla véletlenvagy a vakszerencseműve lenne. Amikor
egy ilven véletlenmegragadjaÍigyelmütlket,egy pillallatra
mégfélelmetesnekis érezzúk a dolgot. Valahol mélyen érez-
zük, hogy a dolognak sziikségszertien be kellett következrrie,
éppen írgyéséppenakkor, amikor történt, hosy élettirrket
újirártyba,a kiteljesedés feléterelje.
Abraham Lincoln leírt eg-yszeregy r'életlenesemétryt,
amely fiatal korábarl törtérrt vele. Akkoribarr kezdte éreztri,
hogy többre hivatott,mitrt hosl gazdálkodó vagy kézmííl.es
legyen, mint a kis illinoisi településtöbbi lakója. E,gyrrap
ta|áIkozottegy vándor kereskedővel,akire alighanem rossz
idó1.jártak, mert egyjar'arésztértéktelenlimlomokkal tele
lrordót igyekezett rásózni Lirrcolnra, ésegy dollárt kértaz
23
egészért. Lincolrr könny en |erázhattavoltraa csődbe ment
kucsébert,de valamiértmégisodaadta neki a pénzt,ésát-
vette az árut. Késótb aztátt, amikor ki akarta tisztítatria
hordót, a sok ócska edérryésszerszámközött egy teljes so-
rozat töwénykönyvet t.a|ált.Ezekbó,l tanulta ki az tigyvédi
szakmát, ígyindult el rerrdkívülipályafutása.l
Carl Jurrg, a svajci pszichológ.'' vo|t az első modern
gondolkodó, aki meghatározta ezt a titokzatosjelenséget.
A jelentőségte|jesvéletlerrek jelenségét ő szirlkronicitásnak
nevezte.Hangoztatta,hogy a szinkronicitása világminderr.
ségműködési elve, amely fuggetlen aZ ok-okozatiösszefug.
gésektó1:olyarr törvérry,amelytrek működése az embert a
tudatosságkiteljesedése felésegíti.2
Jung a szinkronicitás tragyszerűpé|dájátfigyelte meg
egyik terápiás ülésén.Pácienseegv betegeselrpedáns hölgy
volt, akinek kényszeresviselkedése rreki magárrakis problé-
mákat okozott.Jung a betegálmait elemezte,abban remétry.
kedve, hosy sikerül felszínrelroztliajelleme körrnyed , 1áté-
kos, intuitív olda|át. Az egyik legutóbbi álomball szel.epelt
egy szkarabeuszbogár,de az asszolly csökörryösetr ellenállt
mirrden értelmezésikísérletrrek. Jurrg ebben a pillarratban
szokatlan koppatrást lrallott az ab|akfeló1.Félrehúztaa fug-
gönyt, és odakint az ablakpárkányorregy szkarabeusztpil-
lantott meg _ azon a tajorrrerrdkívülritka eZ a bogárfaj. Az
eset olyarrerős lratást tett a lrölgyre, lrogyJurrg beszámolója
szerint ettó1kezdve rohamosjalr-rlásállt be az á||apotábarr.3
Nem sok olyan ember él,aki életére visszatekitrtveészre
ne venné a véletlenszerűeseményeksorozatát, amelyek je-
len legi éle tpály ájár a, házastát.sához,bará taihoz ésegyébkup -
csolataihoz vezették_ tehát amelyekmegteltmtettékéleteje-
lenlegi alapjait. Sokkal nehezebbolyankor észrevenrri ezeket
aZ életeseményeket, amikor megtörténnek. Mint láttuk, a
szinkronisztikuseseményekdrámaiak is lehetnek. Lehetnek
azonbatrllagyon aprók ésfinomakis, ilyenkorkönnyerl meges-
het, hogy r'életlentrektrrinősí{tikó,ket_ amitrta régi,anyagel-
vű világszemléletsugalla _, ésnem foglalkozunkvelürktöbbet.
Személyesfeladaturrk, hosy legyőzzűk a kultúra á|ta|
reánk szabott beidegződéseket,amelyek lratására az éIetet
24
közönségesnek,hétköznapinak tekinqjtik,ttem vesszük észre
betrne a tito|<zatosságot. Legtöbbürrk hozzászokott, hogy az
életetaz egoúttmutatása szerint é|je;amikor rtggel folkel, az
az e|ső gondolata,hogy egészrrapját tökéletesenkézbenkell
tartania.Elmérrkbenválto zhatat|anlistát hordurrk,amelyben
a mindenképperrelintézendőügyeket jeg1'eztükfel, ésez a
szemléletcsdátáshoz vezet. Holott a r-ejtély mindig ott van,
ott táncol élettinklátőhatárán, ésáltala olykor röpke bepillarr-
tást rryerlretürrkabba, hosy milyen lehetőségekállnak előt.
tünk. El kell |tatároznunk,hogy lelassítunk,átállíqjukaz é|es-
séget,ésaz elérrkkertilő lehetőségekszerint cselekszünk.
25
En azonban írgy hiszem, l'ogy az á|mok szirrkronicitá-
sának felderítéséhez túl kell lépnünk e jelképeklragyomá-
nyosértelmezésén, éstágabb képetkell vizsgálntrnk:a törté.
néseketésa szerepló1'etkörülvevőjelentést.Igy találhatjuk
meg a személyreszabottüzetleteket,amelyekgyakrarrolyan
lrelyzetekrevonatkozrrak,amelyekkela való életbenépperr
szembekell néznünk.
Ha példáulltáboruba álmodjuk magunkat,amint elme-
rrektiltinka ktizdelembó,l,éskésótb az álorn folyamán rajö-
vtitrk,miképpen tudrránk nemcsak túlélrri a csatát,lratrem
véget\'etlli tleki, az 1lyenálom valóságos élethelyzetrevo-
rratkozhat.A r'alóságban rry.ilvánnem zajlik lráborúrkörü-
löttünk, de r.errgetegmásfajta konfliktus lelret az élettink-
bett, amelyeknekjelképe a lráboru. Vajorl merrekülésben
vagyurrk?Vajorr igyekszürrk elkertilni a kotrfiotltációt? El-
rejtőztirrk,vagy mással kötjük le figyelmünket, abban re-
rnérrykedve, lrog"ya problémamagától megoldódik?
E,rrrrekaz á|omnak az üzenetétúgy derítlretjükfel, ha
összelrasonlítjukaz álom cselekményét _ aZ adott esetbena
háborÍrból(konfliktusból)való meneküléstésa megoldásra
való rábukkatrást_ saját személyesvilágunk valóságos á||a-
potával. Lehet, ho$y ez aZ álom azt úzetri:ébredjiirrkfel,
rrézzünkszembea konfliktussal,ésvegytikészre,hogy kírrál-
kozik lehetséges megoldás, ha odafigyelünk.
Es az álmurlkban szereplő személyek? Akármilyen külö-
trösek, nrégislelret, hogy valóságos embereketjelképeztrek,
akikkel jelenleg fontos kapcsolatunk van. Vajon helvesen
ítéljükmeg ezeket az embeteket avaIőságbarr?Lehet, hogy
az áIom azt kóz|i veltink, milyenek a valóságball _ jobbak
vagy,rosszabbak, mint gondoljuk.
Es mi van akkor, ha alaposan kielemezzűkaz álom cse-
lekményét ésszereplőit, de semmiÍélekapcsolatottrem fe-
dezürrkfel közte ésjelerrlegi élethelyzetünkközött? Mit te-
gyürrk ilyerr esetben?Ilyerrkorérdemesegy álomrraplóban
feljegyeznütrk,mert előfordullrat, hogy jóserejű á|mot |át-
tttnk. Ne gorldoljuk, hogy a profetikusálnrok csak drámai
eseményekro,lszól nak : repü lót atasztrőfa elkerü léséro,lva gy
egy elfeledettrokon á|ta|rárrk örökített vagyollról. A kisebb
26
jelentőségű, hétköznapidolgokról szó|őálmok is lehetnek
profetikusak.Almairrkgyakranazért-tűnnekolyanbizarrnak
ésostobának,mert a he|yzet,amelyetmegjelenítenek, még
llem á||te|őaz élettinkben.
Ahelyett,hogyelvetnénk, jobban
járunk, ha emlékeztink rájuk. Meglepőensokatmondhat-
nak a késóbbiekben.
27
mációnk Vatleg-ymásszámára.Ha nem valami régilrelyzetrd
van szó, ami tisztázástigényel,akkor valami olyarrí1jirrfor-
mációról, amelyetát kell adtrtrnkegymásnak.A lényeg,lrogy
járyunk a rgtélyvégére, rrézzünka felszírralá, kutassutrk.
olykor, nriutárrSpontán módon esztirrkbe jtrtottvalaki,
aZ a késztetésünk támad, lrogy ragadjuk meg a kezdemé.
tryezést,ésazotrtrallrír,jukfel az illetőt. Gyakrarr előfordult
velem,lrogyegy-esyrégibarátot akartamfellrívrri; már rryrlrl.
tam a teleforrért,atnikor aZ rrregszólalt:éppetlaz lrívott,akit
kerestenrvoltra.Ilye1r1o.is az a lérryeg, lrogybeszéltiknreg,
éppenmi törtérrikveltitrk,mondjuk el egymásrlakpillarrat-
nyi élethelyzetürrket,találjtrkrneg az t\zenetet,a tatrulságot,
ami a véletlerrtelőidézte.
,,osszEFUTUNK" VALAKML
28
Beszélgetésközben ez a barát eg.yszer csak e|ő1tűzta aZ
ajurvédikusorvoslás alapszövegénekegy példányát,azzal,
hogy szeritrteez Choprát érdekelnifogiu. A véletlenegybe-
eséstó,l Deepak annyira megrendült, hosy elolvastaa köny-
r'et, rájött, hogy az ő sorsa ennek a győgyászati megközelí-
tésneka hirdetése,éspálvafutásátazzal folvtatta,hogy azőta
is az alternatívorvoslástnépszerűsíti szerte a világon.5
Ilyerr típtrsÍrszinkronisztikuseseményaz is, amelyrrek
során rövid időn belül többször is találkozunk olyasvalakivel,
akit nen ismerünk. Az ilyerr Sorozatostalálkozás matemati-
kai valószínűsége elenyészőetlcsekél1', etrnek ellenéreelég
gyakran megtörténik.Látunk valakit, éstöbbet nem is gon-
dolr-rrrkrá. De ha í1jralátjuk, sőt esetleg Llgyanazona napon
harriladszor is, ez a véletlenrendszerint már felkelti a figyel-
mürrket.Sajrrosa legtöbbször csupán annyit teszünk, hogy
észrevessztik aZ esetet,megjegyezzűk,hog' milyerr furcsa,és
llem teszürrksemnrit,csak tor'ábbme.gyünk.
A feladat ebberraz esetbenis az, Ilogy módot találjunk
szőba elegyedri az illetővel. Ez akkor is épp elég nehéz,ha
ismerősró1r'an szó, idegetresetébenpedig mégannál is ne.
lrezebb.Először is, a legtöbberl r'édekezőa|apállástveszürrk
fel az ismeretlennelszetnben.A rryugatikultúrábana szem-
kontaktust,a beszélgetés kezdeményezését nag-yonkönn1'en
hajlamosakvagyunka magánszféramegsértéseként, sőt akár
szexuáliskezdemérryezéskérrt értelmezni.Társadalmtrnkban
tarqjamagát példáulaz a szerencsétlerr feltevés,hosy ha egy
nő szemkotrtaktustteremt egy ferfival, ezze| azt jelzi, hogy
nyitottanfogadná a szextrálisközeledést.Ebbó1 mindenfele
zayar szátmazlk sok nő lesütött szemmel jár az utcán,
nelrogy eg-yagresszívferfi félreértse,az ilyesmire érzékerry
ÍérÍiak pedig meg sem próbálnak szemkontaktllstteremteni
a nóíkkel,attól r'aló félttikben,lrogy agresszívtlakvélik ó,k'et.
Ez valóban prob|éma,de szetetlcsét.e az intuíciórrkebben
SemszokottmegcsalrribennÜrnket. Ha odafigyelünk,ésmeg-
tarrtrljtrkérzékelniaz energiaár.anrlást,ttrdrri fogjtrk, kirrek
nyíllraturrkmeg, és kitó1 jobb, ha távol tarqjtrkmagurrkat.
Ugyanilyerrforrtos,hogy tttdatosanvizsgáljtrkmeg, vajon a
sajá t szextrális etlergi aár an"iattrnk il lik-e a lrelyze thez,
29
Szerintema legtöbbször úgyfog|uktalálrri,hogy mindig
az e|határozottanbarátságosmódon való közeledésválik be
a legjobban.Mondhatunk olyasmit,hogy: ,,fJsle, már nem
először találkozullk?'',ésidővel rátérhetünkaTra,hogy meg-
beszéljükélethelyzetünket.Ha történetesen áruházban va-
gyunk, megmondhat.;uk: ,,oltönyt akarok verrni egy közel-
gő estélyalkalmából.'' Erre remélhetó1egő is megmorrdja,
miértjött az ántházba,ésfeltárhali'k életünkközös mozza-
rratait.Ne feledkezzünkmeg arról, hogy céltrnk:feltárni a
szinkronicitáselőfordulásánakokát.
Idősebb embereketá|ta|ábarrsokkal könnyebb bevontri
az 1|yensporrtánbeszélgetésbe, de ha szárrdéktrnk nagyorr
őszinte, mirrderrkiesetébenle tudjtrk küzdeni a félszegsé-
get. Mindetresetrenregpróbálhatjuk,ésha elutasítanak, fo-
gadjuk azt is derűsen.Nagyapám azt tnondta egysZeri,,Az
éIettitka aZ, hosy mindig kecsesencsináljunk magurrkból
bolorrdot.''Természeteserr mindig óvatosnak kell lennünk,
amikor idegenekkelteremtünk ismeretséget (példáulamíg
meg nem ismerjük ótet, csak nyilvános helyen ta|á|kozzunk
velük). Ha azonban helyesenjárunk el, a szinkronisztikus
eseményekbő áradásalehet a jutalmunk.
30
is lehet, hogy könyv, újságcikkvagy hír.formájában érkezik.
Az azonbanminden esetbenigaz, hogy egy másik ember |á-
tásmódja, kutatási eredményeivasy ötlete érkezik hozzánk
a megfelelő pillatratban,hosy fokozzatudatosságunkat.
Előre megérezzük,hogy közeledik az informácíó, ésez
t"a|ánantrak köszönhető, hogy végigjárttrkésbeépítettüka
szükségeslépcsőfokokat,amelyek után készenállunk arra,
l'osy elkezdjük élettörténetiinkkövetkez ő fejezetét.Nekem
is volt ilyen élményem,mégpedigaz emberek közötti ha-
talmi harc megértésével kapcsolatbarr.Egészenaddig csak
azza| voltam tisztában,hogy az emberek esztelerrmódon
versengenekegymással,de tudtam, hogy a hatalmi harcok
lrátterébellmeghúzódikr'alami, amit szinténmeg kell ér-
tenem. Egy bizonyos pillanatban aztán aZ aZ e|őérzetem
támadt, hogy hamarosarrelőrelépéstfogok tapasztalni.
Egy ideig semmi sem történt. Azután egy napon épp
az autőmat vezettem,amikor egy könyvesbolt vonta magára
figyelmemet.Leparkoltam,bementem, ésböngészrrikezd-
tem, miközben eg"yreerősödött bentrem a várakozás. MuJd
eg.yszercsak az egyik könyv szinte rám vetette magát.Jő tíz-
méternyireálltam tő'e, de a színei,a grafika ilyen távolság-
ból is kiemelte a mellettesorakozó könyvek koztil. Azonnal
odasiettem:Ernest Becker Escapefrr* Euil (Megszabadulni
a Gonosztó|) című könyve volt; ez a míi arről szól, hogy az
emberek mikéntigyekeznekmások rovására építeniönma-
gukat, hogy biztonságérzetük, önbecsülésük,jó közérzettik
erősödjék.6Ez volt a hiányzó láncszem, hosy megértsema
hatalmi harcok mibenlétét.
Osszefoglalva:az a legfontosabb,hogy megtanuljuk kihasz-
nálni az életünkbenelőforduló véletleneket, hogy nyitott SZem-
mel éljünk,éshagyjunkidőt arra, hogy a végérejá{unkannak,
ami éppetrtörténik. Ennek érdekében mirrdanrryiunknakidőt
kell teremteniink _ én sodródási időnek nevezem _, amit alra
lrasználunkfel, hogy semmitsemcsinálutrk,csak,,löryögünk'', a
csatornákatr'áltogaqjuka tévétr, Í5ságokban |apozeatunk,vagy
sétáltrnkaz utcán, és figyeljtik a világot magunk körtll. Ha
eszedbejutegybarátod,keresdfel, hátha tönénik valami. Ebbó1
a szempontból az internet is érdekesinformációforrás. Arra
3l
azollbanmindig gondolnunkkell,hogybárki bármit foltelretaz
internetre. Nincs szerkesztő,nincs tényellenőrző,aki gorrdos-
kodna a közölt adatokpotltosságáről, éskiadó sincs,aki a tarÍa-
lomértvállalná a felelősséget.
32
ttinkben működik az isteni erő. Az összes nag-yvallás- a hin-
duizmus, a bttddhizmtrs,a zsidő vallás, a kereszt.énység, az
iszlám - csakúgy,mint sok sámánisztikus hagyomány, egy-
aránt azt lrangoztatja,hogy engedelmeskednünk kell Isten
akaratának. Ez más szavakkal fogalrnazva aztjelenti, hogy
mindanrryiarraz Istetrséggel, az emberi lét mögött rejlő te-
remtőerőr'el valő azonosulásfelétartLlnk.Amikor tudatosít-
juk a szitrkronicitást,
voltaképpenazt érzékeljtik, azttapasz-
taluk meg, lrog1'kapcsolatbanállurrk ezzel az isteni erővel.
Emlékszem,g-}-er ekkoronrbatregy kis vidéki p rotestálrs
közösségberrmenrryittörtem a fejem az Istetlakaratairánti
errgedelnrességerr. Már akkor biztosan tudtam, mennyire
kiilönleges aZ a kis templom ésa lrozzá tartozó gytilekezet.
A közösségben a Szeletetolyarl erős lábakorr á||t, hogy az
emberek mégabban az tdffietr is résztvettek egymás gazda-
sági épiileteirrekfelépítésébett, ésmitrdenki sietettsegíteni,
lra valamelt'ik családbarrbetegségiitötte fel a fejét.Abban
a körberr a korlroz képestmeglepőerr rr),itottésszabadelrű
pl-oteStátrsketeszténységet gyakoroltak.
Ennek a meglratározottegyháznak a teológiájáhozhoz-
zátartozotta megtérés élménYe , a ker.esztérrység
elfogadása.
Kimorrdatlarrtrlbetlnevolt azonban az is, hog-yutána aZ em-
berrrekfel kell ismernie ésegészéleténát követnie kell Isten
akaratát.G1'ermekként sokat rryűglődtememiatt,mert soha
serrkillem rrragyarázta e| részletesen, mikérrtismerhetimeg
ésmikétrtkör'etlretiaz ember Istenakaratát.Ez természete-
serrmégakkor törtétlt,amikor a társadalombanhatalmate-
tőporrtjárrállt a nraterializmus.É,'lneg tele voltam kérclés-
sel. Milyell eZ az Isten,akivel eggyékell válnunk? Korrkré-
tan lrogyan éli meg az ember Istetljelenlétét?Milyen étzés,
amikor az ember azonosttlIstetr akaratával?Ezekre a kérdé-
sekre a gytilekezettöbbi tagja sem tudott felelni. De arcukat
nézverájöttenr: ttrdjákavá|aszt,csak épperra szavakattrem
ismerik, amelyekkelkifejezhetrrék.
Azt"hiszern,ú1jfajta
spir.ituálistudatosságr-rnkhozma már
hozzátat.tozik,lrogy egyl-etöbb ilyerl kérdésreképesekle.
gytirrkmegaclrria l'álaszt, AZ egvház korrupt enrbetei évszá-
zadokorr ket.esztiila félelmetésa ttrdatlanságothaszrrálták
crc)
JJ
ki, hogy áldásértésfeloldozásértpénztcsikarjarrakki, ésa
hívó1'körében igyekeztekmeglriúsítanimirrdenfujtufejlett
spirituális érzékelést.Néhárryatlmégma is Llg.yanezt teszik.
Tobbnyire azotrban,úgyhiszem,mindanrryiarrfelisrnerjtika
közös spirittrálistudatosságotésanrrakmegosztását.A szer-
Vezettvallások tagjai közül mirrcltöbben éstöbberr ismerik
fel, hogy amikor a szirrktorricitást
énékeljük,az legjobb val-
lási lragyományairrkfolytatása,felfoghatóbbszitrten.Az ilyen
énéke|és közve tlen tarrúb
izorrysága anllak, ho gy életÜirrkben
nrííködik az isterrierő, amelyrrekmeglétéberr lritünk ésin-
tuíciónk révénmindig is bizonyosakvoltunk.
34
tti nrások felett, hog-yg.,''yt íiznek az i|Ietőbo1.Ilyen környe-
zetben a legtöbben szigorúana konvenciók szerint nyilvá-
nulnak meg, hogy kerü|jéka konfliktusokat.
A másik fujtu szkeptikus,akivel talá|kozhatunk,a tudo-
mányos materializmus igazi híve. o a, az embel aki bizo-
nyos mélységig hajlamos ug.yankísérleteznia rnisztikusél-
métlnyel,de végulmindig visszavonula materializmusbás-
tyái mögé, és objektívbizonyítékokatkövetel' Az, hogy a
misztiktrsélményátívelta törtérrelmi korokon, hogy egybe-
ban,gzó beszánrolókat adtak róla olyan emberek, akikrrek
e5ymáshozsemmi köziik sem volt, hosy a statisztikákújra
meg ú1jraazt mutatják, hogy az intuíció és a paranormális
képességek természetes dolgok _ aZ ilyen érrreknáltrk siiket
Íiilekretalálrrak.
A szkeptikusokkal való kommunikációball többfélemód-
SZeris eredrrrérryes lehet. Először is: nem szabadrnegfeled-
kezntirlkarról, hosy bizorryosmértékűí kételkedésre r'alóban
szükségvan. Nem szabad bedó1nünk egy-eg1,dir,atosgolr-
dolatrrak,a r'alóságmiberrlétével kapcsolatoSmegállapításo-
kat kritikusankell fogadnunk.
Mégsernszabadelfelejtenünk,lrogy ehlrezaz elvlrez tar-
tozik eg}'Llg"yanilyen fontoskiegészítés is: rnaradjtrrlkmirrdig
annyira nyitottak,hosy.a felmerülőjelenségetvizsgálata|á
r'egytik.A kételyésa n1'itottságközötti egyerrsúly megőrzése
ktilönösetr ol1'atrkor nehéz,ha a jelenséga pszichérlket vas}'
a spirituálistrrrkat érinti.
Kéttol'ábbifontostudnivaló: beszélgetéseirrk mirrdig le-
gyerrek barátiak, és mindig a megegyezésretörekedjünk.
M"g mel.emkockáztatniazt a kijelentést,hog} szinte mitr-
detrki, aki most misztikus vag.yspirittrálisjellegtí élnrérr1'e-
ket tapaszta|,valamikor a múltbarrvégletesetlkétkedővolt.
Ebben az értelembennrindannyiarregykori szkeptikusokva-
gyunk, ezértfontos,hosy újra meg Ílra emlékeztessük örr-
magurrkat:a fol1,amat, amel1'trek során nyitottáválunk az é|et
nrisztikttsrészéte, elsősorbana szernélyes kapcsolatokköze.
gébenmegy r'égbe:megisnrerürrkvalakit, aki komolyarrveszi
a spirittrálisélnrények gondolatát,a késótrbiekbenpedig mi
rnagunk is ellratározzttk,hogy felderíqjürk ezt a területet.
35
Ez okból azután mirlderr beszélgetéstkomolyan kell
vetrtri.Lehet, lrogy ha nyíltanmegfo ga|mazzuknézeteitlket,
ezzel sikerül kinrozdítanutrkbeszélgetőpartrrerünket a sütr-
disznóállásból. A for.dítottja is nregtörtérrhet:előfordullrat,
lrogy az adott kérdésbell a kételkedőrrekvan igaza. Azemberi
tap asztalás l eh etőségei rrek kutatá sábarr csak akko r j u th atu n k
valamire, ha a kétoldalúkotrszetrzuskeresés mellett kötelez-
zük el rnagurrkat.Ha tarrulrliakarr-rtrk, mindanrryiurrkrrak Íi-
gyelrrürrkis kell.
36
3
MEGERTENI, HOGY HOL TARTUNK
Amikor reggel felkelünk, éskirrézürrkaz ablakon,a modern
l'ilág ébredését látlratjuk. A szomszédokkilépnek a házuk.
ból, éskocsibaszállrrak,hogy benrenjenekmutrkahelyükre.
Fejtirrkfölött talárr egy rcpürlőgéphajtóműve zúrg.Kamiorr
dtibörög e| az utcán, viszi a törnegternrelésben létrelrozott
á rr-rta tÍrlnrér.e
teZett bevásárlóközp otrtba.
Egyesek számára a törtérrelenrlrosszírfolyamata,ameh'
itt, ebbelr a Inegfigyelésipillarratbarrvégződlk,a gazclasági
és teclrrlikai fejlődésdia<lalmetrete. De tnitrderrnapeg)Ile
többerr vagyunk olyarrok,akik szátnáraa történelemmirrdin-
kább pszichológiai kérdéssé r'álik. Hogyarrjr"rtottunk odáig,
lrogy íg1'éljtirrk? N{ikélrtÍbrmáltákelődeirrk ilyennéaköz-
rrapi valóságot?Miért hiszütrrkabban,amiberrhiszünk?
A törtérrelem természetesetregyérriéletünk tágabb
közege. i\,Íegisrrrerése nélktil abban a felszírres, foldlrözra-
gadt valóságbatréltlétrk, arrrelyetgyermekkéntmegismer-
ttirrk. A történelem pontos nregértése teszi lelretőr'észá-
mutlkra, hos}' ttrdatosítstrk a r'alóság nréh'ségét, lényegét.
A törtérrelenrott lebeg mirrderl körtil, arnit érzékeltink, és
rnirrtegyértelmezőkeretbe foglalva a r'alóságot,elmotrdja
nektirrk, ki k r'agyttttk, eg-ysZersmirrd vo lratko ztatásip orrtokat
kínál, lrogy meglratá rozzuk, Inel.retat.ttttlk.
vI LÁGKÉp nnrvÁrtÁsa
d,.l<ÖzÉPKoRI
A mai, jar,arészt11},l-lgati
eredetű r'ilágszerrrlélet
kialaktrlása
legalább otszáz érr'eleze|őttkezdődött, a középkori világ-
képösszeorrrlásával.Közismert tény,hog}'azt.a régivilágot a
c, F7
3t
korai keresztérlyegylráz központi hatalmajellemezte ésirá-
nyította.Természetesenennek az egyháznakaz érdemevolt,
hogy Róma bukása utátr megóvta a nyugati civiliz áciőt a
teljes szétzulléStó,l,
de az egybáz emberei eközben óriási lra-
talmat ragadtak maguklroz, ésbibliamagyarázataikkal ezer
évreelőre meghatározták a keresztérry életcélokat.
Nehézelképzelrri,milyen kevesettudttttrkmi, ernberek
a természetfizikai folyamatairól a középkorban.Csekélyttr-
clással rendelkeztürrk a Szelvezettirrkkel,a trövérryekbioló-
giá1áva|kapcsolatbarr.A zivatarokatlraragn-óistenek vasy
gonosz szellerrrekművénektartottuk.A térmészet.et és az
emberi létetegyarárltszigorúanvallásosfogalmaklratározták
meg. Mirrt Ernest Becker a The Stntctu're of Euil círrrűköny-
vébenlít3a,a középkori kozmológia a foldet állítottaa trritr-
derrség középpontjába,mint valami lratalmas,vallási színhá-
zat, amelyegyetlell' nag.ycélbólteremtetett azért,lrogy szítr-
padán az enrberiségelnyerje Vasy elr'eszítse a meg.Váltást.
N{inden mozzanat, az időjárás, az éhínség, a jáwányok ésa
háboruk, mind azértjönnek létre,hogy próbára tegyékaz
ember lritét.Es a kísértés szimÍórriá1átmaga a Sátán vezé-
rlyelte. Azértállt ott, morrdták a papok, lrogy becsapjatttda-
tutrkat,meghirlrs ítsatörekvéseinket,kilraszrrá{j
a gyarlóságtrn-
kat, éselrontsaesélyeinketaz örök boldogságra.
Azok, akiknek sikerül elrryerrriüka megr'áltást,a lnel]ny-
ország áldásai közepette töltik e| az örökkévalóságot. Akik
kudarcot vallanak, akik etrgedrleka kísértéstrek, azokrlak
Sorsa a kár.hozat,a pokol ttize _ persze csak akkor, ha az
egyház emberei közbe nem lépnek.A kor embere, akirlek
csak ezt a kétlehetőségetengedélyezték, llem fordullratott
közvetlerrüI Istenlrez bűnbocsánatért,mégcsak arrnyit Sem
tudhatottmeg saját erejébó1,hogy vajon sikerült-eletenrrie
a spirituálisvizsgát,mert a papok az Istenkapuőrtinek sze-
rrpébentüntettékfel magukat, ésfáradhatatlarrtrl ügyköd-
tek azon, nelrogy a szent szövegek a tömegek kezébejus-
satrak.A középkor embere, ha a mellnyek országábaakart
jtrttri,nem telretettntást,nritrthog}'követtea lragy lratalmÍr
egyháztvezetót olykor igencsak borryoltrltéskiisrnerlretet.
len előírásait.
38
E világnézetösszeomlásának számos oka van' Az egyr.e
bővülő kereskedelem híreket hozott más kultúrákról, más
szemléletmód okról, amelyek megkérdője|eztéka középkori
kozmológiát.A papság züllöttsége,túlkapásailassanként alá-
ásták az egyház hite|ét.A kön}'vllyomtatás fe|ta|á|ásarévén
Európa népeihozzájutottak nemcsak a Bibliáh oz, hanem aZ
antik szelző< műveihez is, ésa szétáramlóirrformációtömeg
végüla reformáciő forrada|máboz Vezetett.2
A gondolkodás egy új _ Kopernikusz, Galilei ésKepler
nevévelfémjelzett- irányzata közvetlerr kihívástintézettaZ
egyház dogmái ellen a napretrdszerfelépítését, működését,
a bolygók pályájának matematikáját, sőt az embernek a vi.
lágbarrelfoglalt helyétilletőerr.nEsy idő trtán már kételyek
övezték azt a hitet, lrogy a föld a mindenségközépponÜa.
A retreszánszésa felvilágosodásIstentegylejobbarr kiszorí-
tottaa mindennapi tudatból.
AZ BfirE\rEDTEK sZoRoNGÁsA
39
rrünket. De kétely és bizonytalarrság marcallgolt berrnürr-
miatti szolongás. Hotrtratl
ket, elborítottaz értelrnetlenség
vegyük az éLetheza bátorságot, ha nitrcs ismeretütlk a ma.
gasabbcélról?A XVI. századraa nyugati kultúrateljes átala.
kulásonmelrt keresztü|;az emberiségu világrrézetek közötti
serrkifloldjénrekedt.
40
A tudományosktrtatásokfolytatásábacsak nasy nehezen tö-
rődött bele, ésa papok kikötötték, hosy a tttdomárrycsak a
fizikai tttriverzumotkutatlratja:a csillagokat,a bolygópá|yá-
kat, a foldet, a trör,ényeket,az emberi testet.
A tudomány há|ásvolt az átengedetttertiletekért,a fizi.
kai világegyetemrekoncentráltafigyelmét,éscsakhamarfel-
virágzott. Elkezdttik feltérképezniaz anyag fizlkáját., a föld
történetét,az idő1árásdinamikáját. Ner'et kaptak az emberi
test részei,ésbiológiai kutatásokindultak az életr,izsgá|atá-
ra. A tudomány óvatosságbólkerült minden olyarr kutatást,
amelyrreksorárr esetlega vallást érintő felfedezésekkertil-
lrettek voltra felszírrre,szigorúanmegmaradt a ktilső világ
folderítésérrél.
4T
vizsgáltak,a benrrünketkörülvevő vi|ágeg.yrekisebbrészeit
|átták el néwel ésmagyarázatta|,
Descartesdualizmusa ésNewtotr fizikája mega.etette egy
űj fi|ozófia alapjait, éshamarosall eZ vá|t az újkoruralkodó
v 1|ágnézetévé. Ez a v Llágnézet a tapasztalati szkep ticizmu stj a-
vasoltakövetendőnek: az univerzttmbansemnit sem szabad
elhinni mindaddig,amíga|étezése mérhetőtnódotr,kísérle-
ti úton,minden kétséget kizáróan be nem bizonyosodik.
Francis Bacon utátr a tudomány mindinkább r'ilágiassá
ésgyakorlatiirányultságúvává|t, egyrejobban eltávolodott
aZ emberiségspirittrális életénekés céljárrakkérdéseito,l.
A tudósok, ha nag.yollmegszorongattákó,ket,deista Istetr-
ró1 beszéltek:egy olyall teremtőrő1, aki valalra nrííködésbe
hozta az unive|ztlmot,de utána örökre magára hagl'ta,lrogy
tökéletese11 mecharrikuselveketkövetve já1on tengelyérr.
A FElurÁcosoDÁs
Az Ú5kori világn ézet.kialakulásában újabb fordulópontlroz
érkeztünk.Azért fordulturrka tudományhoz, lrogy válaszo-
kat kapjunk a |étésa lélek legnagyobb kérdéseire, a tttdo-
márryt azonbante|jeserrátitattaa világi, materialistaszernlé-
let. Vajon mennyit kell még várni, mire megismerlretjtikaz
enrberi életmagasabbértelmét?
Láthatő: nekünk, itt a nyugati világban, szÜrkségütrk r'olt
egy új célra,esy új tudatrcndszerre, amelybe addig is ka-
paszkodhatunk_ és,ami mégfontosabb,amely addig is el-
foglalja a tudaturrkat.Ésebben aZ időszakban mitrt|taaz a
kollektívdöntés születettvolna, hogy teljesena fizikai világ
felé fordítjuk figyelmtitrket, ugyarrúgy,alrogy a tudomárry.
A tudomány végul is a természetikincsek gazdag tárh,ázát.
fedezte fel, amely csak arÍa várt, hogy kiaknázzr-rk.Ezeket a
készleteketgazdaságilrelyzetünk fellendítésér.e használlrat-
tuk, hogy kényelmesebben berendezkedhessürrk ebben a vi-
lágias univerzumban.Ha már várnunk kell a r'alósspirituális
helyzetünkre vonatkozó tudá sra, legal ább anyagilag b iztosít.
suk be magunkat a várakozás idejére.Uj filozófiárrk, bár át-
42
meneti VoIt,mégistovábbvitteaz emberi fejlődés
t: azt tíizte
ki célul,h9sy életünketésgyermekeinkétis"jobbá
teszi.
Az újfil::ó|á::k Iegalább annyi haszna"volt,hogy
. meg-
kö nnyebbüItünk tó1e.az etvegzésre,v árő munka terogiuttben-
nünket, elterelte.figyelmürrke1 aha|á|_ ésvele egyú"tt
_ misztériumáról,amely magyarázat az é|et
nélktil,haámasan ott
tornyosult a háttér!9n.Egy napon, Íöldi létünkvégén
majd
szembenézünk- a spirituálii valóiággal, bármi l egyen"is.Addig
azonban beszűkítettükÍigyelmti"[Jt a minde,r,'"api
anyagi lél
t.ezésproblém és igyekeztünk a fej|ődést,a ,,áéty",
?i:,u.:.
és társadalmi fejlődést tenni ktrrta életűnkegyetlen cé|1ivá.
A legqjabbkor hajrralánez lett a pszichológiaIálapállástrnk.
Most, a huszad1k század végen elég ciak t<orutpllanta-
ntrn-k,lrogyh9y| e figyelem-o;sipontositásl'agyszerií
anyagi
eredmérryeit. Néhányszázévalatifeltérképeztü.ii' a világot, or-
szágokatalapítottunk,óriási, r,ilágnréretű kereskedeh] rend-
szert lrozturrklétre.A tr-rdomán{ ráadásul legyőzött
eg.ysor
betegséget,elképesztő kommutiiM.io, re,'d#eret..t
Éjt.,,-
tett ki, ésembereketjuttatott a holdra.
Csakhogy mirrdezérthatalmasárat fizettünk.A fejlődés
trevébena termés1e1i a pusztulasIraiáráig
]<onty'ezetetszinte
kizsákmányolttrk.] áthaqj.'k, hogy az é|et[azdasáei oldalára
való összpontosítás.g1, po',to', ..,.gszálióttságbi
ment át,
h-osy el h á rítsu a.p i zon1ia l an sá g oko"ztaszoro n gá
\ st. A l o g i k a
á|ta|uralt r,ilági élet,a fejlődé,iétta valóság,'u[ az az.gy".-
len szelete,amelyetbeengecltünka tudaturlkba.
. { lFugati ktrltírraa htrszadik század közep e táján kez-
dett felocsúdniebbó1 a megszállottságból.Megto,.p"u,'tutrk,
körüilnéztütrk,és kezcltük érteni,hoiis tarttttrk
a törtérre-
lemben. Ertlest Becker Pulitzer -d,íjatkapott
Tlte Dertiat of
Death (A halál t?gadása)címÍíkörip,éé.,,u-..t
p',i|t,oto-
siai szemszögbó1 világosan meg-.ítuttu betttre,a nrodern
világ mivétette onmagát. Az au:yagigazd'aságra
szűkítetttik
figyelmtink fókuszát, ésnem uott..it."hajlanrúk
efogadni a
mél1'ebbspiritr-rális élmérr), gorrdo|atát,"-.., l'em akartuk,
hogy az é|etrejtelmességéie emlékeztessen benntinket.
Hiszem, hog}'az öregeket ezértküldjük az aggok
házába,
Ha a szemünk előtt lenrrének,állarrd óan"aztiutta"tiák
esztink-
43
be, amit ki akarr-rrrkűzrri a tudatunkból. El akarttttrkrejtőz-
ni a rémítőrejtélyeke|ő', ezértp o|yan világot, amelyben
szinkronicitásműködik, arnelybői az ember intuitívképes-
ségekkelvarr felrrrlrázva,a jőzan ész eryre idegerrebbnek
érezte.Ez a Íélelemnagyarázza, tníértfogadta sok.sok éven
át anrryikételyaz o|yanernberekbeszámolóit,akik rejtélyes
szitlkronicitást,irrtr'ritív,,megénéSt'',
profetikusálmok at, ér.
zékszerveketr ttrli érzékelést,halálközeli élményt'allg-yalok-
kal való ta|á|kozásttapasztaltak_ vagy a többi lrasorrló él-
ményt,amelyek nrirrdig |lozzátart.oztakaz emberi élethez,
beleértvea legújabbkort is. Ezekró,l a dolgokról beszélrri,
Vagy akár csak elistrlertrilétezéstiket _ eZ alapjaibarringatta
voltla meg azt aZ alapelr,et, hogy csak a fizikai utrivetzumlé-
tezik éssemmi nrás.
A TÁGJELENBEN ÉrNl
44
életbeszűkült,a magasabb,spirituális érzékelés elfojtódott
- rrapjainkbanezr.az elfqi1ástigyekszünk legyőzrri.
Feladatunk,hogy ezt a törtérrelemfelfogást tudatunkban
tartt'agyakorlatihatóerővéteg1iik, különösen most, amikor
a mégmirrdig igerrerős materializmusigyekszikvisszahúz-
ni berrrrünketa régiví|ágnézethez. Minden percben észben
kell tartatlutrk,ltogy hol tartunk, észberrkell tartanllnk, mi
is ez a mai korszakvalójában - Llg-yatris csak erró1 a maga-
sabb tttclatosságiszirrtró,lkiirrdult'a telreqjükmeg a követke-
ző |épést.
Ha ezze| az űj látásmóddal tekintürrk a világra, azt is
látlta{uk, hogy a tr-rdományazért tlem mondott teljesen
csődöt. Mindig r'oltakolyan, a rnélybenmegbűződő áram-
latai,anlel1,gft
csötrdeserrtúlléptek az anyagnregszállottjain.
A lrttszadik század első évtizedeitó,lkezdődően egy újfajta
gorrdolkocláslrtrllámairrdtrlte|:ez már telesebb képetad a
világról ésötrmagrrrrkról _ éseZ a kép végr.ea közttrdatban
is kezd meggyökereseclrri.
45
4
A MINDENSEG VALASZOL
Az emberiségró1ésa mindenségró,lalkotott új tudományos
világkép kialakulásábanfontos állomás Thomas Kuhrr mun-
kássága, akinek Stntctureof ScientificReuohttionscímíiműve
l 95 7-benjelent meg.I Ez a könyv figyelmeztetettbennünket
először arra, hogy a tttdományrészrelrajló:a tudósok nagyon
megválogaqják,milyen területeketkutatnak,ésmiként ítélik
meg kollégáikmunkáját.
Kuhrr meggyőzően bizonyította: a paradigrnatikusgondol-
kodás_ ahogy ő nevezte_ gvakran oda vezet,hogy a tudósok
elutasítanakbizollyoSkutatásiterületeket,beleértvekorrkrét
kutatási eredményeketis, ha azok nem illenek bele a kor
uralkodó elméleteirrek retrdszerébe.A paradigma a valóság-
ra vonatkoző alapeh'eink,hiteink rendszel.e'azokéa hiteké,
amelyeket maguktól értetődőnek és válto zhatatlannak tar-
tunk. A paradigmatiktrsgondolkodásoda vezethet,hogy az
egyének(esetunkbena tudósok) az ésszerűbízonyítékokkal
szembenis védelmezikállásporrtjukat.Polrtosanez történt a
Newton-Íéle paradigmához való vak ragaszkodással.Kuhn
tételemég egy problémárarávilágított:a személyesbefekte-
téskérdésére. Kimutatta, hogy a tudósok gyakran bizonyos
korrkrétfelfedezésekreépítikkarrierjüket, utátra pedig -
személyesstátusuk támaszát látva benne _ már ezt az e|vi
álláspontot védelmezika friss gondolatokkal,újonnanérke-
zótkel szemben,mégakkor is, ha az űj gorrdolatokvalóban
jobbak, te!esebbek.
A tudomárry fejlődése emiatt gyakran nagyon lassan
halad előre: eg.ygellerációnak nytrgdijbakell votrulnia, mi-
előtt a követke ző nemzedékeredményeielfogadástnyernek.
Ktrhrrnagy er.edménye, hogy éppakkor erősítettea tudatos-
47
ságot,a nyitottságota tudósok új nemzedékébetr, amikor a
közvélemérry kezdte felismertli, lrogy alapvető paradigma-
vá|tásvarrfolyamatban.
Nervtonúgyképzelteel a világot, mint egy n-rirrdenÍéle
szellemi, misztikus hatások nélküli, tisztárr Íizikai alaporr
nrűködő gépezetet.A többi tudornárryágakésdiszciplírrák
e paradigmát kö\'etve círnkézték fel ésmagyarázták rneg a
világ részeit,folyarnatait.
A XIX. század r'égétr, a mecharrikaiparadigma uralko-
dásánaktetrőponqján azonbarrkérdésessé váltakaz elte épülő
tudomárryágakatmegalapoző fizika alapfeltevései. A világ-
mitrdetrség ahelyett,lrogy halott, lélektelerrhelyrreknrutat-
kozott t.oltla,egyre irtkább a dinanrikus, titokzatos errergia
hatalmasarérrájárrak bizorryult_ eZ az energiamirrderrlétező
dolog nrögött ott rejlik, ésolyan kölcsönlratásbarráll önma-
gár'al,arnelyetcsak ezze|a jelzővel illethetürrk:itúelligern.
MUI FIZIKA
18
nrindetlfélehordozőközeg nélkü|,a tér e|toruításávalterjed
a mindenségberr.Einstein megfoga|maztaazt a feltevéstis,
hogy ez ahatáS magyarázhatjaa gravitáció erejétis, hangsú-
Iyozva,hog.ya gravitácíóegyáltalán nem olyan erő, amilyen-
nek Newton a hagyományosfelfogásban elgondolta. Sokkal
inkább arról vatt szó, hogy a csillagok ésbolygók tömege ha-
tására az égitestekközelében atérug.yancsakgörbtilt.
Einsteirr azt tartotta például, lrogy a hold llem azért
kering bolygónk körül, mert a föld nagyobb tömege magá.
hoz votrzza, mint eg}' zsinórra kötött labdát. Nem: a föld
meggörbíti a teret örrmaga körül, méghozzá ílgy, hogy a
hold voltaképpella tehetetlenség törvényénekerrgedelmes-
kedve egyenesvonalban halad, ésmégisa fold körtili pá|yán
mozog.
Ez azt jelerrti, hogy nem olyan univezumban éltink,
amelybetra términderrirányban a végtelenigtart. Az uni.
velzumot felfoghatatlan, titokzatosmódon eltorzítjaa benne
található arryagösszessége. E,szerintha tökéleteselleg.yeneS
vonalotl haladva elindulnárrk valamilyen irányban, akkor
kellő idő mr]rltávalpolltosan ug-yanarra a helyre juttrnk,
ahonnarrelindulturrk.Eszerint atérésa világegyetemvégte-
len ugyan, de zárt, korlátozott, mint egy edény- ami azon-
nal felveti a kérdést: mi található a mi világeg'etemünkön
t<ivtitiMás világegyetemek?Más dimenzio.;nvaoságok?
Eirrstein a továbbiakban azt is kimutatta, hogy a nagy
tömegű testésa sebesség az objektívidőt is eltolzítja.Minél
nagvobb gravitációstérbenhelyezünk el egy órát, ésminél
nagyobb sebességgel mozog maga aZ óra, annál lassabban
halad rajta az idő eg1'másik órához viszonyítva.Egy híres.
sévált gondolatkísérletben Einstein bemutatta,lrogy a fény
sebesség éhezközeli sebességgel haladó űrhajón elhelyezett
óra lassabban jár a Íöldi őrákhoz képest.Az íirhajó utasai
nem vesztrekészrektilönbséget,de az űrutazás alatt keve-
sebbetöregszenek,mint azok,akik itt maradtak.a
Einsteirrazt iSbebizonyít"otta,hogy a Íénysebesség állan-
dó, tekirrtetrrélkülarra, hogy milyen egyébtényezőkadód-
nak hozzávaE'r'onódnak ki belóle. Amikor például egy ko.
csibarrhaladr'aelőrehajíttrnkegy labd át, a labda sebessége
49
a kocsi sebességének ésa lrajításkorszerzettsebességnek az
összege lesz.A Íénynem ígyviselkedik.A láthatő fényésa
többi elektromágrreses jelerrségmásodpercerrként 300 000
kilométeressebességgei lraladikkor is, ha, tegyük fel, egy
250 000 kilométer/másodperc sebességű űrhajóbatrülürnk,
és felvillantunk egy előrefordítottlárnpát. A lárnpából ki-
áramlő fénysebessége llem azíírhajó-ésa fén1'sebesség ösz-
szege lesz, hanem állandó marad: 300 000 kilométernrá-
sodpercerrkérrt. Ez a felfedezésa beló1eereclő következmé.
nyekkel már önmagában szétzuzza az utrive|zulnnrechatri-
kus felfo gását.
Tálárr legforradalrrlibbgondolatábarlEinsteirraZtvetet-
te fel, hogy a fizikai test tönrege és a benne rejlő energia
va|őjábanfelcseréllrető egymássa| az E = mc2képletszeritlt.
Ezze| lérryegébetr azt btzanyítottabe, lrogy az anyag lleln
más, mint a férryegy formáju.o
Einstein mttrrkásságamirltha Pandora szelencéjét rryi-
tottavolna ki. A paradigma elmozdr-rlt a mechanikusuniver-
Zumtól, ésújfelfedezések egészSorabizonyította,milyen ti-
tokzatosa világegyetem.
Az e|ső újadatokat a kvatrtunrfizikaterétrszá|Iítottákaz
olyan úttörólk.,mint Niels Bohr; \Vo1fgangPauli éslVerrrer
Heiserrberg.A fizika az őkon görögök óta kereste a ternré-
szetépítóíköveit, az anyagalapegységét, egyrekisebb részek-
re darabolva aZ anyagot,AZ atomok létezésérrek gorrdolata
végül igazolást nyert, de amikor a fizikusok az atomot még
kisebb részecskékre, protonokra éselektronokra bontották,
meglepő arányokat tapaszta|tak.Ahogyan Capra fogalma-
Zott:ha az atommagot akkorának képzeljtik,mint egy Szem
konyhasó, akkor az elektronjaitöbb száz métertávolságban
helyezkednekel.
tJgyanilyen döbbenetes volrtaz a felfedezés,hogy ezek
az elemi részecskék megfigyelésközberl mikérrtviselkednek.
Akárcsak a fény,ezek is hullámnak éstömeggel rerrdelkező
objektumnak is mutatkoztak - attól |uggően, lrogy a kuta-
tók milyen megfigyelésimódszert r,álasztottak. A XX. század
elejérrsok elismert kvatltumfizikus_ köztük Heiserrberg-
kezdettúgyvélekedni,lrogy a megfigyeléstén1.e ésa ktrtatók
50
szándékaközvetlenül befolyásolja az elemi részecskék visel-
kedését, sőt |étezését.6
A fiziktrsokegy idő után már abbarr is kételkedrrikezd-
tek, vatt-e értelmeegyáltalán ezeket az egységeketrészecs-
kének neveztri.Minden kétségetkizárőan úgyviselkednek,
ahogyarrarryagbólálló dolog nem viselkedhet.Például ha
kettéhasíÜák ó,ket,egyforma méretűésfajtajú,kürlönálló eg1'-
ségekkeletkeznek.Tálán minderrjelenségközül az a legelké-
pesztófub,hogy ezek az elemi részecskék valamiképperr kom-
munikálrli látszanak egymással a térben és az idó,ben,ami
a régi,meclranikusparadigma szerint lehetetlenlenrre.Kí-
sérletekbizonyították,hos,vha az egyik részecskeállapotát,
\'agyis a perdületétnregváltoztatják,akkor a másiké is atr-
tomatikusall megvá|tozik, akkor is, ha nagyon távol vatlnak
egymástól.7
Erte a felfedezésreválaszkérrtalkotta meg híres tör.
vényét, a Bell-tételt Jolrn Bell fiziktrs.A tön'ény azt a felte-
r,éstfogalmazza meg, hog},'Ita az atomi részecskék egyszer
kapcsolatbanálltak, akkor mindig kapcsolatbarris marad-
nak _ ami a régi rrelvtonifelfogás szerint valóságos mágiá-
rrak hangzik. Sőt mi több, a fizika legujabb szuperlrúrr- és
hip ertérelmé letei tovább fokozzáke képtitokzatosságát.Ezek
olyan utrir,etzumotfogalmaznak meg, amely többdimetlzi-
ós, bár hihetetlentilkicsiny'aZ anyagot ésaz energiát pedig
tiszta,húrszenírezgéssé egyszerűsítik.8
Mint várlrtató,eZ aZ új világkép kihatott a többi tudo-
mányágra is, ktilönösen a biológiára. A biológia a régipa.
radigma részekéntaz életetkémiai reakciók mechaniktrs
működéséreredukálta.Darwin mechanikusevolúcióelméle-
te nyomán a biológia a föIdi é|őví|ágbámulatosváltozatos-
ságát, beleértv e aZ embert is, a természetvéletlenszerűfo-
lyamatairrakeredmétryeként értelmezte,úgyetsem vetve a
spiritualitásra.
Tágadhatatlan,hosy az éIetezena bolygón valami módon
a kisebbtő a nagyobb formák irányában fejlődött - a körti-
letek egyértelműenezt bizonyítják.A Íizikusokáltal felraj-
zolt Ú!, titkokkalteli univezttmképazonban nregkérdőjelezi
Danvin világias|eírásátaz evolűció működéséró1.
51
Danvin felfogásaszeritrtrnindenfajbanaZ Lltódok között
előfordulnak rnutációk,amelyekkisséeltérőtulajdonságok-
kal rerrdelkeznek.Ha ezek a tulajdonságokelőrryösek, akkor
ezek az egyedek nagyobb számban maradrrak életberr,és
az űj r'otráskésó,bbaz egészfq á|ta\ánosjellemzőjévér,álik.
Danvin szerint példáula mai zsiráfokősei közül nélránynak
véletlerrszerűetr megrryúlta rryaka,és mivel eZ a mutáció
előrryösrrekbizorryult(bőségestáplálékforrásttett elérhető-
vé),az ilyerrállatok utódainak nagyobbesélyevolt a túlélés.
re, míg végula faj rrrinderreE'ede hosszÍr rryakúrlett.
A titokzatosságrrélküli,világi univezumbatr az evolú-
ciót máskérrtnem is lehet elképzelrri.Mostanra azotrbatr
számos gond meri"iltfe|ezze|a felfogássalkapcsolatban,Az
egyik rrelrézség, lrogy aZ utóbbi idót adatelemzéseikimtr-
tatták: a tökéletesellvéletlerlszerű folyamatrerrdkívüllassú
lett volr'rr
a, az élőlérryekrrektovább tartottvolna mai állapo-
tr-rkatelérrri,nrint amióta jelen vannak a földön. Tor'ábbi
problérrra,hogy a hiárryzó |áncszemek,vagyis az átmerreti
élo1ények kövtiletei nem maradtak fentr,pedig azokrrakis
meg kellene lenniürk,hosy igazolják:egyik faj alaku|t át a
nrásikba.9
Nem r'itás: a soksejtűszeruezeteketmegelőztékaz esy.
sejtűek, a lrtilló1' és az emlősök pedig csak azután léptek
színre,hogy a halak ésa kétéltűekmár megjelentek.A fo-
lyamat azonban, ,].gytűrrik,egyik teleserr kifejlett fajtól ug-
rásszerűerrlépetttovább a következőtöz, ésaz új fajok a vi-
lágorr sok helyütt ugyanabbanaz időben jelentek meg. AZ
űj fizika által leírtvilágegyetemtitokzatosvonásai arra utal-
tlak, hog,vaz evolúciócéltudatosabban haladt előre, mint
Dar-wingondolta.
^, (,j fizika a biológia mellett más tudományágakat is
érintett_ különöSell a pszicholőgiát ésa szociológiát_, mert
drámai nródon vá|toztattameg felfogásunkata világgal kap-
csolatban,amelybenélürlk.Nem gorrdolhatjuktöbbé, lrogy
szilárd arr1'agbólá||ő mirrdenségaz otthonttnk.Aki feléb-
redt, az már tudja, l'osy a világorrminden titokzatos,rezgő,
vibráló errergiábő| áu, a Íényanyagából- minket magurrkat
is beleértr'e.
52
AZ UNIVEMALIS ENERGIA, A KI ES AZ EMBERI
ENERGIAMEZO
/c,
33
tőségeisokkal rryitottabbakéskiterjedtebbek,és ahogy ez
a felfogáSegyre ismertebbévált, a többi tudományágban is
omladozrrikezdetta régiparadigma.Az Í1jfizika újfelfogás-
ban mutatta meg a berrrrtinketkörülvevő mirrderrséget,és
most a humán tudományokbarris önmagunkjobb megérté.
séhezkezdett hozzásegíterri.
54
Ezek a kutatók a behaviourizmustazértvetettékel, mert
tírlságosanelvotrtnak ítélték,Fr.etrdelnréletében túlzásnak
ta|á|táka szexuális vágyak elfojtásárrakhangsúlyozását;ők
az e|me tatrtrlmányozásábanaz érzékelést helyeztékelőtér-
be. Itt mély hatást gyakorolt rárrk a Kelet, alrol a tudatot
beltilró,l tanulmányozták: r-,rgy, alrogy minden ember megta-
pasztaljasajáttudatát.Miközben éljükaz életünket,a világot
érzékeinkkel fig1'eljtik;emlékeinkéselvárásainkszerint ér-
telmezzttk,ami köru lötttink történi k ; cselekedeteinke t gon.
dolatairrkésintuícióirrk szabáIyozzák.Ezt az Í1jpszichológi-
ai megközelítéstlrumarrizmusnakne\'ezték, ez az irányzat
l960 ésl970 között llag)'trgrásokkalfejlődött.
A lrunranistáknem tagadták,hogy gl'akran nem tudjuk,
mi váltja ki cselekedeteirrket. Egyetértettek abbatr,hogy az
emberek lrajlamosakkorl átozni élmérr1'eik körét, szorongá-
strk csökkerrtéséregyakran Llg}'anazokata forgatókönyve-
ket, reakciótíptrsokatismételgetik.A lrtrmanistákazonbatr
arra összpotrtosítottak, lrogy az enrberekmikéntválthatnák
valóra lelretőségeiket,lrogyarrléphetrrérrek tírlezeken a re-
akciómintákotr,lrogy eljussarraka magasabbrendű emberi
élményeklrez, arnelyekelérhetó1'.
Ez az új tár,lateredményeztea sr'ájcipsziclroanalitikus,
Carl Jtrng munkásságárlakújrafelfedezését. J''g l9 l 2-ben
szakítottFreuddal, és kialakítottasaját elméletét, benne a
szitlkrotricitáselr'ével.Jurrg szeritrtrniközberr a világot ér-
zékeljük,belső késztetéseink llem ptrsztátral.ra sarkallnak
betrtrütrket,lrogt' kertiltik a fajdalmat,éshedonista módon
a lelrető legtöbb örömöt szerezzúkmeg magr"rnknak,aho-
g"yallFretrdgorrdolta,bár lehet, ltogy úg1'tűnik a ttrdatleg-
alacsonyabbszirrtjeirr. Jurrg kijelerrtette:legerősebbkészte-
tésürrka pszichológiaiteljesség belső lelretőségeink
elérése,
megvalósítása : az ötrmegr,'alósítás.
Ezetr az utazáSoll aZ agytrnkbatr1ér.őösr'ények, az ős-
típusok (arclretípusok)segítenekberlrrÜrrrket. Psziclrológiai
fejlődésiinksot.átrezeket az atclretíptrsokat hozzuk műkö-
désbe,ígyhaladurrkegYle tovább az ötrmeg'alósításírtján.
A fejlődéselső foka az elki'ilönütlés, amely'neksorán öntuda-
tutlkra ébr.edürlk a kulturális közegbetr,amel1'beszülettünk,
JJ
ésegr,'érríséggér,álurrk.Ez annyit jelerrt, hoSy megtaláljuk
helyünketa gyermekkorbarrmegismertvilágban_ idetarto-
zlk az, hogy oktatásbanrészesültink,beilleszkedtirrka gaz-
daságba,ésmegélhetést találurrkmagrrrrknak.
Ezalatt fokozódik egónk ereje, akaraturrk erősödik,
tatrult,automatiktrsr.eakcióinklrelyébeaz esetnényeklogi-
kus értelmezése |ép;ez adja meg a mődját atrtrak,lrogy ki-
váljurrk,hogy önálló nézetekkelrende|kező egyéniségkérlt
mutatlrassukmeg magunkat a vtlágnak.E, szakaszkezdete
olykor narcisztiktrs(örrimádó) vonásokkal, gyakratrörrzés-
seljár, de végülez aktiváIjaazt aZ archetípust'amelyetJtrrrg
lréroszrlak(lrősnek) tlevez. Ezetr a potlton válutrk késszé
arra, hos,vvalami forrtosdolgot hajtsurrkvégrea ktrltÍrrirnk
tertiletérr;a feladat bi-iszkeséggel és elszárrtsággaltölt el
berrrrürrket.
.Fejlődéstirrksorán túllépürrka héroszőstípr-r sán, ésaz
érrrlekllevezett archetíptrstaktivizá|juk;a fejlődésnekezell
a lépcsőfokánlépünk túla környezeten r-rralkodóérrképerr.
Tlrdatutrk befelé fordtrl, alrol a logika szövetségrelép aZ
intuícióval,céljairrkpedig mindinkább összehangolódnak
belső képeinkkelésarról szőtt álmainkkal, lrogy mit is aka-
runk tenni voltaképpell.
Ez az a szakasz, amelyet J*'g örrmegvalósításrraktre-
vezett, és itt beszéla szinkronicitásmagasabbrendű ér-
zékeléséro1, Bár trritrderrszinten érzékeljtika r'életletreket,
ebben a szakaszbanválrrak igazánjelentőssé,útmutatővá.
Élettinkesetnényeiezetr a szirrtenkezdenek r.eag á|ni arra,
lrogy készenállurrk a tor'ábbfejlődésre,és a szitlkrorricitás
jelenségegyakoribbáválik.'2
J.'ng műveinek támogatásáva|kezdettkialaktrlnia teljes
kép arról, hogy az emberek mikéntrekedrrekmeg ebbeira
folyanratban.A kutatások Fretrdtól Otto Rarrk éi Norrnarr
o. Browtrmunkásságán keresztülErrrestBeckerigtartó Sora
feltárta,mi történik ilyerrkor.Az emberekmeglratátozottlri.
teket,forgatókörryveketteremtenekaz é|etmóddalésa visel-
kedésselkapcsolatbatr,amelyekhezcsökörryöserr ragaszkod-
tlak, ezá|tal tart\'a tár,'olttrdatuktó| a szorongást.Ezek a r,i-
selkedésbeli beidegződésekleküzdhetetlerrfetisizmustólés
ctr
nellrotikus szokásoktól kezdve egészena normális, meg álla-
podott vallásos hitig ésfilozófiai meggyőződésigterjeáhet-
nek. Mindegyikükben közös azonbana hajthatatlansá g: aZ
emberek ezt nem hajlandók logikus,nyílt vitára bocsátáni.
A humanisták azt.is folfedezték:az emberi társadalom.
ra jellemző, esztelenhatalmi harcok céljacsupán az, hogy
ezek a forgatókönyve k v á|tozatlanok maradjatrak. Gon doÍ-
k9dók egészselege' köztük Gregory BatesonésR. D. Laing,
elkezdtefeltérké pezni ezt a folyamatot.l3
Az egyik legfontosabbfelfedezéstrevekettőskötésffikttts,
amely arról sző|,hogy az ember elvet minderl, mástól szár-
maző ötletet, hosy uralmat szerezzenmások felett. Lairrg
bemutatta:lra ezt a szokást a szülólk'g1,akorcljákgyerrnekeik
folött, az gyakt.alltragédiáhozvezet. Ha a gyermek minden
cselekedetételtrtasítóbírá|atalá veszik, a gyermek r'égletes
védekezésbe r'onul vissza,és tűIző reakciómirrtákatfejleszt
ki, hogy visszavághasson. Amikor ezek a g-yermekekfelnő-
trek, védekezőreÍIexeikés aZ a törekvésük, lrog1,nirrden
helyzetet uraljanak, tudattalanul arra sarkallja ó1'et,hosy
magrrk is a kettős kötés technikáját alkalm azzák, kürlörröserr
a saját gyermekeikkel szembett,így ez a viszotrytetrdszer
tremzedékeken át ismétliönmagát.
AZ emberi kapcsolatokatkutató pszichológtrsokfelfe-
dezték,hogy a kommunikációtrak ez a fa1tájajánlányszer(i-
en elterjedta társadalomban,ésolyarl kultúráthozott létre,
amelyben minderrki r'édekez ő a|apállásból igyekszik ural-
kodni mindetrki más folött. Ilyen körülmérryekközött az ön-
rnegvalósításés a magasabbkreativitáslehetőségecsekél1
T.l.t a legtöbb ember a többieken r'aló uralkodásra forclítja
ideje llagy részét,és ug-yanazokata forgatókörrp'eket írja
rl1jrameg í1jra,alrelyett lrogy megnyíltlaa tapasztalásbanés
az emberi kapcsolatokbarrrejlő tágabb lehetőségekelőtt.
Ezek a nregfigyelésekévtizedekerr át széleskörben is-
merttéváltak, elsősorban aZ EgyesültAllamokban. Dr. Eric
Bertre Enberi játsztnákcímű könp'e áttekirrtést adott a leg-
elterjedtebbforgatókönyr,ekró1,manipulációkról, ésalapos
részletességgel írta le ó1.et.Thomas Harris okéuag1ok,oké
uag) círnű könp'e elmagyarázta, hogy a kapcsolatok és a
DI
konrmtttlikációvizsgá|atanrikéntsegítheti az emberítársal-
gás valódi terméSzetét, éslrogyanléphettirrktovább az éret.
tebb kom mutrikáció irány ába.l+Kap csolataink rninős égérrek
tudatosítása újjelerrségkérrt
kezdettelterjedrria ktrltÍtrában,
erősödött az a lnegg},őződés, lrogy mindatrrryiantúlléphe-
ttuk ezeketra szokásokotr'
Egvre terjeclta gondolat, hogy a nagasabb rendű élet
elérhető, és közben a hutnanisták szélesköre vítatta az
életrejtelmeinek témáját. Darrvin evolúciófelfogásátek-
koriban értékelték úrjra,kérdőjeleztékmeg olyarr gondol-
kodók, nrint Pierr.eTeillrard de Chardin ésSri Aurobindo
_ ót' mirrdketten azL tartották, lrogy aZ evolúrciónem
véletlerrszerű, hanetn tttdatosan meghatározott irányba
tart. E,zeka gorrdolkoclók azzal étr'eltek,hogy az életnek
a legelső orgarrizmtrsoktóla bonyolult szer.''ezető, állato-
kig és növénvekig ívelő fejlődése meghatározott céllal
történt, lrogy az etnber nem a ternréSzet,,balesete'',hogy
a társadalom fejlőclése,beleértve a spirittrális élmény
magasabb birodalrnába való behatolást is, valójában az a
cél,anrely feléaz evolúció rnostanáig tartott.l5
Egy rrraiteoretikus,Rupert Slreldrakeolyan életelméletet
állítottfel, ameW ezt a tételttámasztjaa|á. Slreldrake elmé.
lete szerirrta biológiai formák írg-ytrevezetttnol.fogerretiktrs
mezők által keletkeznekés maradnak ferln. Ezek a mezők
llelTla térberrhelyezkedrrekel, ésolyan, látlratatlatrstruktút-
rát alkotnak, amelyhez igazoülak a rnolektrlák,a sejtek, a
Szen'ek, hogy d ifferenciáló dva és specia|izá|ődva |étrehozza-
nak egy meglratátozott élcflényt. Mi több, eZ a mező válto-
zik is az időhetr, mivel a fajok egyrnástkövető tremzedékei
igazodrrakugyarra morfogenetikusmezóÍröz, de a körrryezet
á|ta|tánrasztottfeladatokatmegoldr,'amódosít.1ák a mezőt.
Például:egv lralrrakalrhoz, hogy a maga biológiai adott-
ságaivalfetltrnrat.adjorl, ú{trszorryokatkellerle trövesztetrie,
hogy gvorsabbarrttrdjotrútszni.Slreldrake rerrdszerébena
lral szárrdéka,r'ágya vá|tozást hoz létre a fajra r'otratkozó
rnorfogenetiktrsttlezó,bett,amely abbarrjelerrtkezik rrrajd,
lro5y a hal ivadékaiépperl olyarr LlszollYokatfejlesztetrek
rnajd. F'z az elméletfelveti atrtraklehetőségét, lrogy a ko-
5B
vületek folytonosságihiárryai,az ,,ugt.áSok'' éppen ígykelet-
kezhettek: hogy az adott faj egvedei olyan morfogenetikus
,
mezőt. lroztak létre,amely nemcsak eg-yestulajdorrságok,
hatlem útjÍajoklétrejöttétidézteelő. Például: eg"yeshalak
eljtrthattaka vízberrr'aló fejlődéshatárára, ésolyan utódo-
kat hoztak létr.e,amelyek lényegébenúj élcflénytípust kép-
viseltek: a kétéltűeket, amelyek képesekvoltak kimászrri a
szárazfoldre.
Sheldrake szerint.eZ aZ evolúciósfelfogás adhat mag}'a-
rázatot az emberi társadalonrfejlődéséreis. A törtérreletn
fo|yamán mi, emberek,akát.csaka többi é|őény,egyl€ fesze-
gettük tudástrtrkkorlátait, mitldig arra törekedtütrk, hogy
még jobbarr megértstikkörrryezetiinket és megvalósítstrk
belső lelretőségeirrket.Es'-.s,y adott időszakban az emberi
képességek éstttdatosságszintjétaz emberiségrevonatkozó
morfogenetiktrsmező szabjaIneg. Alrogy aZ eg.yesemberek
me gvalósítatlakbizorryosképességeket _ gyorsabbanfuttrak,
hanrarabb nregérterrek rrrásokat,megbízlratóbbirrtuíciójtrk
Vall' mirrt a többiekrrek_' a morfogenetikusmező nemcsak
az ő esettikbetl,ltattetnminderr ember szátnára változásotr
mes)' keresztül.E,zér.t fordul elő anrryiszot;lrogy tlgyallazt a
dolgot többerr is feltalá!ák egr'idejűleg,egymásról mit sem
tudva.
Itt a tnodertlfizika ésaz inra, az akarathatásaira votrat-
kozó legfrissebbkutatásokerednrétryei kezcletrekösszetalál-
kozrri.Szotos,berrsőséges kapcsolatbanálltrnka mirrderlség-
gel ése$)'nrással; erőteljesebbenlratnak a r'i-
gorrclolatairrk
|ágra, mint azt bárki álmodni nlerte voltra.
A MINDENSEG VALASZOL
59
teleserl aZ aLltolróm idegrendszer irányÍtásaalatt állnak _
például a szívritmust,a vérrryomást,aZ immttnrenclszert,
az agyhullámokat.Szinte minden olyan folyamat,amelytlek
mérésér.e képesekvagyurrk,akaraturrkáltal befolyásollrató-
nak bizonyult.r6
A legutóbbi kutatások azonballazt is rnegmutatták,lrogy
kapcsolat'utlk,befolyásurrkennéljóval tovább terjed.Szárr-
dékaink hatást gyakorollratrrakmás ernberek Szelvezetére,
tudatára is, sőt a világ esemétlyeirlek befolyáso|ásárais ké-
pesek. ^, (,j Íizlkabebizorryította,hogy a kapcsolat, amely
egymásltozfűz berrnünket,túllép u téíésaz idő korlátairr.
Ugy tűnik, Bell tételea gorrdolatairrkratrgyanűgyr,otlatko-
zik, nritrtaz elemi t.észecskékre.
E.nrrekaz űj felfogásnak a népszerűsítésér.e dr. Larry
Dosseytettea legtöbbet, akí köny.'lek egészsorát írtaakara.
ttrtlkésaz ima erejércí.Dosseyáttekirrtettea műltbeli ésje-
lenlegi ktrtatásokatF. W. H. Myerstó1LawtetrceLeShanig,J.
B. Rhine-tól a PrincetotrEtrgineerirrgfuromalies Researclr
Laboratorytevékenysé géi g, és meglrökkentő osszegzést adott
a bizorlyítékokról,melyek azt tanúsítják, hogy képesekr,a.
gytrrrka tér,sőt olykor az idő korlátai t ts |egvőzvelratásts/-a-
korolni a világra.'7
A Recouerirtgthe Soul című könyvéberr idézett egyik
vizsgálatbana kísérletialarryokrraknagy tár'olságbólvaló
irrforrnációszerzési képességét tettékprób ára. A kísérlet
egyik résztvevőjevéletlerrszerűenkártyalapot húzottegy
Csomagból,a kísérletiszemélyekpedig sok száz kilonté-
ter távolságbanmegneveztéka kilrúzottlapot, mégpedig
rlagyobb ta|á|atipolrtossággal,mirrt amel]nyit a véletlerl
szám|ájáralelretne írni, sőt tremritkárrmár elo,bbbirtoká-
batr voltak az irrformációtrak,mirrt lrogy a kártyalapot ki-
hűzták volna.
E,képesség továbbivizsgálatasorárra kísérletialanyokké-
pesek voltak meglratározniegy véletlenszánr-getrerátor által
megadott számcsoportot,mégmielőtt a számokata gépelő-
állítottavoltra.Errrreka kísérletnekésa hozzá hasorrlókrrak
beláthatatlana jelerrtősége.Kiderül beló,lük: tremcsakhogy
egymással telepatikus kapcsolatbanállurrk, hatrem képesek
60
vag}unk ajovőt is érzékelni; rcndelkezünk olyan képességgel,
amely a késótrbbekövetkező eseményekkelkapcsolatosképe.
ket vagy sejtelmeketközöl velünk, külörrösen ha azok aZ ese-
ményeksaját életürrket, fejlődésiinketbefolyásolják.' 8
Képességeink hatóköre azonban még ennél is tágabb.
Elménk nemcsak arra képes,hogy információt szereZzena
világról, hanem arra is, hogy befolyásoljaa világot. Dossey
idéz egy bizonyos' azőta híressé vált kísérletet,amelyet dr.
Randolph Byrd hajtott végrea San Fratrciscó-i Közkőrház-
ban. Ebben a kísérletben önkéntesekegy csoportja vá||a|ta,
hogy imádkozik néhányszír'betegért, a többi páciensbő1á||ő
kontrollcsoportnem részesül t az imában.l9Dosseyismertető-
je szerint azok a betegek,akikértimádkoztak,ötször kisebb
r'alószínűséggel szorultak antibiotikuskezelésre,és három-
szor kisebb gyakorisággallépettfel náluk tüdőr'izenyő, mint
a kontrollcsoportbatr. Ráadásul azok közül, akikértimádkoz-
tak, senki sem szorultgépilélegeztetésre, a korrt-
ellerrtétben
rollcsoporttal,ahol tizerrkétbetegnekvolt erle sztiksége.
Dosseyismertet más kísérleteket is, amelyek azt igazo|-
ták, hogy azima ésaz akarat kihat a növényekre is (a kicsírá-
zó magók száma növelhe tő á|ta|il, nemkülörlben a baktériu-
mokra (szaporodási rátájtrk emelkedik), sőt az élettelerrtár-
syak esetébenis működik (leszórt műanyaghab-gol1'ócskák
á|ta|kirajzolt r'életlenszerűminta befolyásolhatóvele).20
Egy másik kísérletsorozat bebizonyítottvalatrrimást,ami
ug-yanennyireérdekes.A világot befolyásoló szárrdékunk
mindkétesetbenműködik ugyan, de az irány rrélküliakarat
(tehát az az eset,amikor.csakannyit kívárrunk,hogy aZ tor-
ténjen, ami a lehetől'egjobb, anélkül hogy saját vélemérryürr-
ket hozz áf6znénk)jobb eredmérrythoz, mirrt az irányított
akarat (vagyisamikor valamely meghatározott r,égkifejletet
kír'ánunk).Ez mintha arra utalna, hogy az univeruttmmal
való kapcsolattrnkbarrérvényesülegy olyan elv vagy tön'ény,
amely ellerrőrzésalatt tartjaaz egónkat.
A Dossey á|tal ismertetett kutatások szerint bizorlyos
mértékigszemélyesenismerntink kell azt, akiért imádko-
zunk, ésaz isteni forrássalvagy az ember magasabbénjével
való kapcsolatból fakadő, áIta|ánosakarat a leghatásosabb.
6r
A kísérletek ráadástrlazt tanű,sítják, hogy a kír'átrságok ösz-
szeadódnak. Más szór,al:akiért többet imádkoznak, annak
aZ lma többet lraszrlál,mirrt annak, akiértkevesebbet.
És atrri a legforrtosabb:Dossey olyan kísérleteketis
idéz,amelyekarra tttaltrak,lrog1,'előfel tevéseirr k trgyarrolyatr
lratást gyakorolrraka világra, nritrt ttrclatosarrrnegfogalnra-
zott szátrdékaink Vag)''inráirrk..{z oak iskolábarrvégrehaj-
tott lríreskísérleteztbizorryítja. E,bberr a vizsgálatbarr a taná-
rokrlak azt molldták, hogy a diírkokeg1'bizol}).osCsoportja,
akiket teszteksegítségével válogattzrkki, a kör'etkező tanés,-
ben várhatóatljobb erecltnétryt ér -aJ.l el. A tarrároknakát-
adott listát a valóságbarrteljeserrvéletlenszerűetr állították
össze. A tatlér,r'égérr a listárr szereplő diákok jelerrtős elő-
menetelt tanÍrsítottak, és tletncsak a tanulm ányi eredmé.
rryeik terétr(anri azza| is rnagyarázhatő letltre, lrogy a ta-
rrár.oknagyobb figyelmet Szelltelteknekik), lranem olyarr
IQ-teszteketris, anrelyekkizárólag a r'eliik sziiletettképes-
ségeketr'izsgálták.2' Más szóval: a tanárokelőfeltel'ésemeg.
váItoztattaa diákok tarrulásiképességeit.
Ez a hatás sajrroslregatívirárryban is működik. Dossey
legutóbbi, Be Careftl What YottPra1 Fo,r,}bttJust Might cet It
(Iigyázz, miért irnádkozol, met-tmegkaphatod) cínrűkörry-
.vében
olyan vizsgálatokrahivatkozik,amelyek azt mutaqják,
lrogy tudattalarrelőfelter'éseink árthatnak másolurak. Azegyik
beszédespéldaaZ aZ eset, amikor azértimádkozunk, hosy
valaki változtassanleg valanrely elhatározását,vagy hagyjon
fe| azza|,amit csinál, mielőtt alaposan megbizonyosodtunk
volna arról, l'og)' trincs-emégistreki igaza.Az ilyen gondola-
tok eljutnak az illetó1röz, ésbizorrytalanságot keltenekbenne.
Ugyanez történik olyarrkoris, amikor negatír,gondolataink
tánradnakvalakineka kulsejér,el vagy cselekedeteivelkapcso-
latbarr.Vélemérryünket sokszor senkivel sem oszqjtrkmeg, de
mivel mirrdannyiarrkapcsolatbarrállr-rnkegymással,gorrdola-
tairlk átjtrtnak,ésnrint lneganllyi sztrrotly'megsebzikaz il|ető
örrképét,talán méga viselkedését is befolyásolják.22
NÍirrclez
ternrészeteSel} aztjelenti, hogy ttrdattalalrgol1-
dolatairrkkalsaját helyzetürrketis befolvásollratjtrk. Anikor
l}egatíVgondolatokattápláltrrlk képességeirrk vagyjövótreli
62
kilátásaink iránt, ezek a gondolatok nagyon is valóságos
módon kihatrrak arra, lrogy miként érezzukmagunkat, sőt
arra is, hogy mi törtérrikr,elünk.
lrz UJ VALOSAGBAF,IELNI
63
amelyberra többi ember elr'árásai,előfeltevéseihatást gya-
korolrrak ránk.
Az űj spirituális tudatosságfelévezető utunk következő
lépésetehát az, hogy ezt az errergiából,elvárásokból ésdrá-
mákból álló emberi világot atrtlaktekirrtsük,ami, éstarrul-
jurrk nreg hatékorryarr élrribetrtre.
64
7
0
)
TULLEPNI A HATALMI HARCON
Az emberi viszonylatokatkutató pszichológusok nag1'vír'.
mánya, hogy feltérképezték és megmagyarázták, hogy az
emberek mély,belső bizorrytalarrságtrk miatt versengetlek
egymással.Ajelerrségmélyén..jlő p"sziclrológiai okok"te!e-
sebb megvilá gításaazonban Keletró1érkezett.
Mind a tudomárry,mind a miszticizmtrskimutatta,hogy
az ember-ekvalójábarr energiamező<.Keleten azonban azt
tartják, lrogy áLta|ánosetrergiaszintütrkgyönge és csekély
mindaddig, míg meg nem nyitjuk magunkataz utlir'erzum-
batl szabadon hozzáÍérlretőabszolÚrtenergiák előtt. Ha a
nyitottságmegvalósul,aki _Vagytrevezzükinkább kvantum-
etrergia-szintrrek _ olyan magasságbaemelkedik,amely fel-
oldja belső bizonytalanságunkat.Addig azonbarrúgy-közle-
kedtink a világban, hogy a többi enrbertólligyekszünk etrer-
giapótlásra sZerttetrni.
Kezdjük azza|, lrogy megnézztik,mi történik r'alójában
kétember interakciójában.Egy régimisztiktrsmondás szerint
ahol a figyelem, oda megy aZ energia.Ilyerrformán ha két
ember egymásrafigyel, errergiamezőik a sző SZoroSértelmé.
ben összeolvadrrak, energiajtrkösszeadódik.Azonnal felmerul
a kérdés:ki rendelkezik ezzel a felhalmozott.energiával? Ha
egyikük képesrá, hogy felülkerekedjék, sikerül a másikkal el-
fogadtatniaállásponqját,ha el rudja érni,hosy az ő szenrén
át lássa a világot, akkor eZ a személ1'mindkettejükerrergiaját
magáéváteszi.Azotrtlalhatalom.ésbiztonságérzet tölti el, ötr-
értékeléSe megllövekedik, talán mégeufuriais erőt veSZrajta.
Ezek a pozitívérzések azonbatra másik személytor'ásá-
ra keletkeznek,ugyanis a |eigázottetrlberkibillerr e5'etrsú-
IyábőI,SZolonganikezd, energiaszirrtje lecsökken.' EgvsZer-
o5
másszormindanrryianér.eztünk már ilyet.Amikor arra kény-
szerülünk, lrogy beadjuk a derekunkat r'alakir'elszembetr,
aki addig marripulált benrrtinket,míg elr'esztettüka talajt
a láburlk alól, hirtelerl kiüresedirrrk.Természetesreakció,
lrogy mirrdenszükségeseszkö zze| igyeksztinkvisszaszereztri
aZ elrergiát attől, aki uralkodik rajtunk.
A pszichológiai domirranciajelerrségemirrderrüttmeg-
figyellrető,ez lrűrzódikmeg az emberekvilágábantapasztal-
ható összes eszteletrszembenálláslrátteréb en,az egyénekés
családok szirrtjétó1 egészetra rrépekvagy kultúrákszirrtjéig.
Ha józanul figyeljtik a társadalmat,azt"|átjuk,lrogy a világot
aZ ellergiáért'folytatott lrat-cjellenlzi, az etnberek renclkívürl
leleményes(ésa legtöbbször teljesen tudattalarr)nródsze-
rekkel marripulálják a többieket. Az új r,ilágfelfogásfényé-
berr azt is felismerhetjÜrk, hogy a legtöbb manipu|áciő,az
etnberi jdtszmrtktöbbsége az a|apvetőéletfelfogáseredménye.
Más szóval ezek alkotják az egyéníszándékmezőt.
Amikor kapcsolatba, irrterakcióba kerulürrk egy másik
emberre|,ezt.észbenkell tartatrunk. Mirrden ember előfel-
tevésekbo1 éshitekbó,lfelépülő energiamező,amelvnekki-
sugánása hatást gyakorol a világra. Idetartoztrakaz t||ető
személynekazok a lritei is, amelyek a többi enlberre ésaz
i trterakcióbarrvaló győze|emre vonatkozrrak.
Ebbó1a szempontbólmindenkinek eg.énihitrendszereés
interakciósstílusavalr;ezekethataltrlidránúknaktreveztemel.
Felfogásomszerint ezek a drámák a legpasszívabb véglettó1a
legagresszívabbig te{edő skála menténhelr.ezkednek el.
A SZEGENY EN
66
ból. Mirrderrésszeníindok nélkülbűntudatotérzel,mintha
a másik ember kényszerítene ebbe a szerepbe.AZ illető
azt mondja: ,,Tegnapvártam, hogy felhívj,de hiába,,, vagy:
,,Ilyenektörtérrtekvelem, éste nem voltál sehol.'' Még azt
is hozzáteheti: ,,Egycsomó más szörnyűségis történik majd
mégvelem, éste akkor sem leszel mellettem.''
Attól fuggően, hosy milyen viszonybanvag"yaz 1||etőve|,
kijelentéseinektémájaszélesskálán vá|tozhat.Ha munka-
társról van szó, példáularról panaszkodhat,hosy túlterüelt-
nek érzi magát murrkáva|,szorítjáka határidó1' _ és nem
segíteszrreki eleget.Ha csak felületesenismeritek egymást,
olyan beszélgetésbe vonhat be, amelyben kifejti, hogy az
egészéletúgyócska, ahogyvan. Mindig arra törekszik, hogy
egyúttérzést váltson ki, ésazt érzékelteti,
hogy valami módon
te is felelős vagy.
A szegény én drámájának át|átsző stratégiaja,hogy
kibillentsen egyensúlyunkból,és bűntudatot vagy kételyt
ébresztr'ebentrünk, elvonja energiánkat. Ha magunkra vál-
laljuk ezt a bűntudatot,akkor az ő szemévelkezdjtik látni
a világot. Amint ez bekövetkezik, az illető megéni, hogy
en ergiár-tkhozzáadó di k az öv é\ez, ésett'ő1bi ztosabbn ak érzi
magát.
Ne feledjük, hogy eZ a dráma szinte teljesen tudatta-
lanul zajlik. A személyesvilágnézetbó1fakad, és a mások
man iptr|á|ására vo natkoző, kora gyerme kkorb an el sajá tított
stratégiábóltáplálkozik. A szegényén számára a világ olyan
hely, ahol életberrmaradásunk,jóléttink érdekébenmások-
ra nem számíthatunk,ésjobb, ha meg se merjük próbálni
ilyerrtertrrészetű céljairrkrnegvalósítását. A szegérryérrr'ilá-
gában az egyetlenésszení viselkedésiforma az, ha önmaga
lealacsonyít"ásával bűntudatot ébreszt,és ezze| együtténést
vált ki.
Sajnosezeka tudattalanhitek ésszándékokolyan módon
hatnak a r'ilágra, hosy a szegényénigengyakran épp azokat
az erőszakosembereketvonja be életébe,akiktő' a legin-
kább tart, és ez sokszor traumatikuseseményekhezvezet.
Az trniverzllm reagál: pontosan azt a fajta világot teremti
meg, amilyet az ember elvár, ilyenformán a dráma körbeér,
67
ésmivela traumabekövetkezik,az emberigazolvalátjabal-
sejtelmeit. A szegérry
én,anélküllrogytudna ró|a,csapdába
ejti önnr agát.
A szegén1
énkezelése
A szegétry étrtrel
úgybánjurrk,lrogy közben szem előtt tart-
juk: a dráma céljaaZ energia elnyerése.A szegérryénrrel
való kommttnikációbarrkezdetto1fogva tttdatosatrtöreked-
nünk kell arra, hogy beszélgetés közbell ellergiát adjtrrrkát
rreki _ eZ a leggyorsabbrnódja a clrárna rrregtörésérre k. (Az
etrergia átadásajól rneghatározottfolyamat,anrelyeta 9. fe-
j ezetbenismerteriink. )
Emellett azt is forrtolóra kell r'etlnünk, hogy bűntuda-
tutrk irrdokolt-e.Nyilván sok olyarreset fordult elő életürrk
sorátt, amelyek miatt Szorollghatnárrk,mert cserberrhagy-
tunk valakit, Vasy mert valaki rrehézhelyzetbe került. De
ezeket a r,alóságokatrrektink magurrkrrakkell meglratároz-
nunk. nem másnak. Csak mi magunk dönthet.;tikel, lrogy
mikor ésmilyerrmértékben vállalurrkfelelősséget valakiért,
aki rászorul.
Ha a szegényénnekenergiát adtutrk,ésírgydörrtöttünk,
hogy szembenézünka hatalmi drámáva|, a kör'etkező lépés
az legy.en,hogy megllev ezzúkmagát a játszmát _ vagyis az
éppen zaj|óhatalmi drámát tesszük a beszélgetéS tárgyává.2
A tudattalanjáts Zmallem folytathatő tovább,ha a tudatosság
szintjéreemeljük, ha megbeszélés céljából kiterítjükaz asz-
talon. E,ztilyesÍéle kijelentésekkelérlreqjükel: ,,Ttrdod,aZ aZ
éruésem,mintha azt akarnád,lrogyszégyelljem magam.''
Fel kell készülnürnkarra, hogy a folytatástremlesz könnyű,
mert miközben arra törekszünk, lrogy nyíltanszenrbetlézzúnk
a lrelvzettel,partnerünk könrryerr eltrtasításnak értelmezheti
szavainkat.EbberraZ esetbenilyerl megfoga|mazásokkalpró.
bálkozlrat:,,Hátpersze'mirrdigis ttrdtam,lrog1'utálsz engem.''
Más esetekberrmegsértődlret vagy feldülrödhet.
Véleményem szerint nagyon fontos rávenrli parttrerütl-
ket, hogy figyeljen,ésfolytassaa beszélgetéSt. Ez azonban
6B
csak akkor működhet, ha közben folyamatosanküldjtik rreki
az enelgiát, anrir.eszükségevan. Ha javítarriakanrnk kap.
csolatutlkon,akkor kitartónak kell lennünk . Az a legjobb
eset,ha az illető megértiszavainkat,felismeri a drámát, és
képesmegrryíIni a magasabbszintű tudatosságszámára.
A ZARKOZOTT
69
színűlegnem akar veled beszélgetni, ésmással kezdeszfog-
lalkozni, a zárkőzott kisvártatvaújrafelveszi a kommuniká-
ció fonalát: mond valamit, amivel visszacsalogat az interak-
cióba, lrogy aZ energia továbbra is az ő irányába áramoljon.
Akárcsak a szegényén,a zárkőzottis múltbelihelyzetek-
b ó,l ve szi stratég iáját. A zárkőzo tt gyerekkoráb an való szírrűleg
tlem tudta másokkal megosztani éruéseit, gonclolatait,talán
azért,mert azt ljesztőtlek,veszélyestrek t-a|á|tavoltra. A zár-
kózott feltehetó,Iegolyarr környezetben nevelkedett,amely-
berr kérrytelenvolt hornályosarrfogalmazni, de közberr meg
kellett találnia a módját, lrogy magáravorrjaa figyelmet.
A zárkőzott abban is hasorrlít a szegényénltez,lrogyaz ő
stratégiajais a világgal kapcsolatos,tudattalanelőítéletekbó1
áll össze . A zárkóZottazt tartja,hogy a világ olyan emberek-
kel varr tele, akikre llem szabad biialmas infoimaciót bízrri.
Ú gy élzi,az információt késóbbellerrefordítha{ák,vagy bí-
rálat érhetimiatta.Perszeezek a feltevések is kisugároznakaz
emberbó1,ésolyatreseményekbekör'etkezését vonják maguk
után, amelyek beteljesítika tudattalarrszándékot.
A zárkózottkezelése
70
A zárkőzott másik reakciója az lehet, lrogy fenntarqja
ugyan a kommtrnikációt, de tagadja, hosy zárkózott volna.
Ebben az esetben,mint mindig, most is rneg kell fontol-
nunk, vall-e ígazságabban, amit partnerürrk mond. Ha
azonban biztosak vagl'unk abban, amit tapasztalunk,ki kell
tartantlnk,folytatnunkkell a pá1!es1édet. A beszélgetéssel
_ r.eméllretó1eg
ug_y_arris - új viselkedésinrinta alapjait rak-
hatjukle.
A VALLATó
71
A többi drámálroz hasonlóarrez is a világ irárlt táplált
előítéletekrealaptrl. A vallatő azt tartja, lrogy a világbarr
nitrcsrend ésbiztorrság,ezéttkell rrekiállarrdóarrfigyelrrie
éslrelyesbíterrie rnásokviselkedését,hozzáá||ását. A legtöbb
vallató olyarrcsaládbatrrrevelkedett, alrol a sztilóx'\'agyegy-
á|talán l}emvoltakjeletr,vagy ltajelerrr'oltakis, tremfigyel-
tek rá eléggé.Az etrergialriánybizorrytalarr tirességet oko-
zott, a vallató ezértaz egyetlerrlelretséges nródorl Szelzett
magárrakÍigyelmetéserrergiát:folyamatosalrelégedetlerr-
ked ett, bírá|ta hozzátartozőit.
IVÍiközbenaz ilyerr gyernrekfelrrő,viszi nragár,alezt.a
világ|elfogást, az etrlbcrekkelkapcsolatos trézctclict,ós ezek
az előfelter'ések valóbarl meg is terenltikaz ilt.errvalóságot
a vallató számára.
A ual,latókezelése
72
A reakciókharmadik típusaaz,ha a vallató köti az ebet
a karóhoz: lratlgoztatja,hosy bírá|ataijogosak,és szükség
van rajuk, különben nem lennénk hajlandók szembenézrri
a hibáinkkal.Ennek a kljelentésnekaz igazságátis vizsgálat
alá kell vetrrünk,de ha biztosakvagytrnka dolgunkban,pél-
dákkal bizonyíthatjtrk,lrogy a vallató áLta|megfogalmazott
bíráIatfolöslegeS vag'yjogtalarr volt.
N{indanrryiankerülürrk olyan helyzetbe, amikor úgy
érezzúk, hogy valaki a saját érclekeiellerr cselekszik.Tálán
sziikségesneklátjuk, hogy beavatkozzttttk,rámutassunk az
illető tévedésére. Az a lényeg,hogy ezt mikétrttesszük.Tá-
ntr|jtrrrkTeg ilyerr,egyáltalán trem bárrtó notrdatokat fogal-
maztri:,,Ena helyedbentrenrjárnékilyen kopott gttmikkal'',
r'?$)',Velem is előfordttlt, lrog1' kiléptem a munkahelyem-
ró,l,rnielőtt ta|á|tamr'olna nrásikat,de meg is bátrtam.''
\hrr olyarr rnódja a bear'atkozásnak,arnely a partlrert
nenl billenti ki egyerrsÍrlyából'Ilem ássa alá az önbízalmát,
ahog1'a r'allatóteszi_ ezt'a külörrbségetkell megr'ilágítanurrk
a r'allató számára.Vele is előfordullrat, hog1'irrkább megsza-
kítjaa kapcsolatot,semlrogyvégighallgatrra, de ezt a kocká-
Zatotr'állalnunk kell, hosy lríveknraradjurrkörrmagurrklroz.
A MEGFELEMLITO
ac,
t3
amelybenfenyegetettnekérezzukmagunkat,ésígykényte-
lerlekvagyr-rrrkminden figyelmünketőrá fordítani.Ha r'alaki
azt a berryomástkelti, lrogy a jelenlétében bármikor elsza-
badulhat a pokol, akkor erre az emberre rlagyon oda kell
fig}elrrünk.Ha ilyerrenrbertelbeszélürnk, általábarrnagyotl
g.yorsallaz ő állásporrtjára helyezkedünk.Természetesett,
mivel igyekszütrkaz ő szemévelnéznia dolgokat (rnár csak
a saját biztorrsáslnk érdekébenis), megkapjató,lürrkazt az
energiaadagot,amelyr.eoly rragyszüksége Vall.
A megfelemlítési stratégiaá|ta|ábarrsúlyosanetrergia-
szegényközegben alaktrl ki, többnyire más megfélemlító1'
körrlyczetében, akik lrataltrraskodrrak, akik erőszakosak,és
akikkel szenlbetrmásfajtastratégiával az errergiátllem lehet
r'isszan1'ertli.
Szegényénkérrt játszarrilriá-
bűrrttrclatkeltésr.e
bavaló _ serrkiSem figyel oca. ÍIa az ember a zárkőzottat
játssza,azt a kutya seln r'esziészt.e.
A r'allató drámájávalvaló
próbálkozás csak düihöt ésellerrségeskedést vált ki. A gyer-
rnek számára aZ egyetlen lelretőség,lra elvise|i az errergia
hiányát, arnígelég idős lleln lesz ahhoz, Ilogy saját jogorr
maga is rnegÍélenrlítővé vá|jék.
A rrregfelemlítő olyarrvilágot lát, amelyberrértelmetlerr
erőszakéstosszirrdtrlat uralkodik.Ebberra világban azembet.
elszigeteltetr,
magárryosalléI,ahol serrkiber] Sembízhatmeg
_
ésserrkireSem számíthat ezek az előfeltevésekpedig újra
ésújraigazoljákörrmagukat a rrregÍélemlítő életéberl.
A tnegfélemlítőkezelé
se
74
nak valódi jellegét.Sajnostúlságosansok megÍélem|ítő é|a
világban ilyen segítség nélktil,a ÍéIelem ésa düh állapota
között hányődva.
Az ilyenek nagy része a bűniigli igazságszo|gá|tatás
rendszerébenköt ki; természetesen hel1'es,ha ezeketaz em-
bereket távol tartjuk a társadalomtól. Az a rendszer azon-
ban, amelyik egyszeriíencsak bezárja ó,ket,mindenfajta te-
rápiás segítségnyujtásnélkül,.''ajd a btintetésletöltéseutárr
úÚbólkiengedi, az a rendszernem értiésnem kezeli a prob-
|émagyökerét.3
t5
enel.giáért;feladatutrkaz, hogy tudatosítsuksaját előfelte-
véseinketésszárrdékainkat, amelyekrea mi drámánk épül,
meg, amely lehetőr'éteszi,lrogy
ésolyan életetvalósítsr-rrrk
megnyissukmagunkata belső errergiaelőtt.
76
6
A MISZTIKÍJsÉruÉxy
A misztikusélményaz ötvetres évekr'égén kezdettbeszivá-
rogni a rrytrgatiközgonclolkodásba,elsősorbatraz o|yanszer-
zót munkásságarévén,mirrt Carl Jurrg,Alan WattsésD. T
Suzuki,akik a lrindtrista,buddlristaéstaoistalragyományokat
rrépszerűsítették. IAz ő kezdemérryezésük a kör'etkező évtize-
dekben művek sokaságáva|folytatódott,többek között olyarr
szerzőktó,l,m itl t Paramah allsa Yoganarrda, Kr.ishnamurti és
Ram Dass,2akik mindannyian megerősítették, hogy a belső
misztikustalálkozás |étezik,ésegyénilegmegtapasztalható.
Ugyarrezekbenaz évtizedekbenhatalmas,szélestöme-
gek kezdtekérdeklődni a Nyugaton kialakult, gazdagezote-
rikus hagyomány iránt. Assisi Szent Ferenc,Eckhart mester)
Emanuel Swedenborg és Edmurrd Bucke gorrdolatai egy-
atánt figyelmet kaptak, mert ezek a gondolkodók, akárcsak
a keleti misztikusok,mindannyian alátámasztottáka belső
átalakuláslehetőségét. 3
Hiszem, hosy elérkeztünkarra a pontra, ahol a - meg.
világosodásnak,niwánának, satorinak,transzcendenciának
vagy kozmikus tudatnak nevezett _ egyénitrallszcendens
élménygondolata már kellően széleskörberr elfogadást
nyert; SZeITes részévé vált spirittrálisttrdatosságtrnknak.Kul-
túránkkezdi valóságos, mitrden ember által átélhetővaló.
ságkéntelfogadrria misztikusélményt.
IDEÁBóL TAPASZTALAT
//
gatásokkalkezdtük. Meg kellett ismerkednünkaz űj fogal-
makkal;az i|yen gorrdolatokatnem volt könnyúíbeilleszterri
a valóságról kialakított,rryugatijellegűnézeteinkközé. Ezek
a viták felcsigáztákérdeklődésünket, ésújfénybenmutatták
meg elvont spirituális fogalmairlkat,mitrtpéldáulaz Istennel
ualó azotlosulds,a bekő birodalomkeresése vasy az ujjá,sziiletés.
Ezek a viták bizonyos értelembenmégismegmaradtak
az elr'ont gorrdolkodás ,,bal agyÍéltekés'' területérr.aNolra
sokatrirrtuitívmódon éreztékaz i|yen tapasztaláslehetősé-
gét,mégiscsak kevesenéltekát va|őbantranszcenderrs pil-
larratokat.A gorrdolatoknépszerűsítése folytatódott,ésvé-
lemérryemszerint az emberiségkozelebbjutott az é|mérty
általánossáválásához, mint valaha.Ma már nemcsakkörry-
vekbo,lvasy előadásokból értesulünkmisztikus élmérryek-
ró,l, haneln Személyes ismerőseirrktollis. Ígyhát e gorrdolat
mirrdirrkább áta|akulmegéltvalósággá- másokban is rneg-
erősítéstllyel és olyan következetességgel nyilvátrul meg,
hogy abból egyértelművé válik: a transzcendensélménya
való életbentörtérrik,valóságos emberekkel.
Ez segítbennütrket, hogy az őszinteségúj lépcsőfokára
lépjtirrk,külörrös en aZ önmagunk irárrti őszinteségtekinte.
téberr.Ha magurrkba rrézünk,ésrájöwink, hogy még soha-
serrréIttirrkát ilyesmit, akkor a transzcendensélménykere-
sésecselekedeteinkfő mozgatőjává válhat. Azt hiszem, azt
is értjükmár; hogy a belső, átalakulásthoző élmérry sokfele
útorr.módonérhete| hozzánk.
Nem az fontos, hogy melyik vallás,milyen szertartásvagy
ter'ékenység visz el a célhoz,hanem maga a cé|:az emelke-
dett, misztikus érzékelés. Ez aZ az élmény, amely tágít1atu-
datosságunkat,biztonságérzettel tölt el, ésolyarremelkedett
közérzrttel, tisztánlátássaljár, amilyenro1á|modni sem tud-
tutlk,amígbe nem következett.
7B
lapot-változással jár együtt,ésÍrgykezdődik, hogy az ember
te|jesenelmerül a sportban.A testünketis másnak érezzúk,
mintha hatékonyabban,kecsesebbenmozognánk, tökélete-
sebbenösszehangolódnánk célunkkal.
Nem kiilörrálló egységkéntveszünk részt,figyelve aZ
eseményeket, ésannak megfelelőencselekedve,hanem ré-
szévéváltrrrk a folyamatnak, az egészpillanattrak, mintha
előre tuclnánk, mi fog törtérrni,lrol esik majd le a labda, mit
fog terrrria többijátékos.Ilyenformána mozdulatairrkspon-
tán, összehangolt reakciók, amelyek mind arra irárryulnak,
hosy a megfelelő pillanatban a megfelelő helyerrlegyünk.
Gyakran mintha maga az idő is megvá|tozna, lelassul-
na. Köznapi tudatállapotban általábarr azt érezzúk,hosy
a játéktúlontúlgyorsan pereg, á||andőan rohanntttrk kell,
hogy lépésttartsunk vele, éserőfeszítésbe kerül, hogy előre
gondolkodjtrnk.A zőnában _ illetvea csúcsélmény közben -
azonban tudatunk magasabb,szinte mindenható állapotba
kerül, ezért érezzukűgy, mintha lelassulna az idő. Ebben aZ
állapotban rengeteg időjut arra,hogy elüssük a labdát, vagy
rávetődjünk a lepattanóra.Ha ilyen szintenműködő Sporto-
lókat látunk, aZ aZ érzéstink támadhat,hogy meghazudto!ák
a gravitáció törvényét.,tovább maradnak a levegóíbetr,mint
ahogy fizikailag lehetséges,éslátványos mozdulataik révén
minden átmenet nélkül képesekmás helyerrfelbukkanni.
Az utóbbi két évtizedbenkön1vek egészseregejelent
meg, amelyek egy-egy sportág belső összefuggéseittárgya|-
ják, ésez kiváltképpígyr'ana golf esetében. Michael Murphy
Gotf in the Kingdorn című könyve több mint egymillió pél.
dányban kelt el. mert tökéIetesenírja le a golfor,ásközhen
átélhetőbelső élményt.5 Világszerte növekszik a golf rrép-
szerűsége; szerintem ez a játékkülönleges kívánalmaiéssi-
kerélményeimiatt van így.Valahogyan meg kell tanulnurrk
megütni a kis, alig néhányujjnyi átmérőjű fehérlabdát, és
ehhez hosszúnyelű ütőt kell használnunk, amelynek feje
alig nagyobb, mint maga a labda.A sportág kedvelői gyak-
ran hangoztatják,hogy a golf pontosan emiatt minden spor-
tok legnehezebbike.Igaz, hogy a labda, amelyet meg kell
ütnünk, mozdulatlan,de ez csaknelrezítia dolgot: a játékos
79
egyedürlvan önmagával, magárryosankell szemberrézrrie a
feladattal:hosszúa lendítés,ésigen szűk a pá|ya,amelyen
az utő fejétvégig kell vinnie a távoli célporrtig.Más Spor-
tokbarrajáték ritnrusa,a labda mozgása el\azítja az etnbert,
mozdulatreakciói mintákba rerrdeződrrek.A golfpá|yán az
embernek szütrtelenülszembekell rrézrrie a szorongás,a fe-
sztiltség,
a túlsok gondolkodás káros lratásaiva|, ám a lerrdí-
tésttökéletesnytrgalmiállapotból kell irrdítania.
Lelret, lrogy eZ a belső kihívástesziolyan votrzójátékká
ezt.a Sportot, ezértélhető át golfozás közberr olyarr egyér-
telműen a zőnaélrnény. Nem lehet félr.eismertli azt a tudat-
állapotot, atnikot.zr test írtvesziaz ii.ártyítást,
éserőfeszítés
nélkül nrűködik _ mirrtlra pusztárr akarattrtrkkal juttatrrárrk
célbaa labdát.
BO
gyakorlatokfokozatosanátvezetnekegy másik életmódba,
amely túlvarr alétezés,
a koncentráció hétköznapiszintjén.
IMA ES MEDITACIO
SZENT HELYEK
Úrtjaiköztil r'alószínűleg
A belső misztiktrsélnrérry aZ a tlldat-
r'áltozása legizgalmasabb,amely a föld szettttermészetihe-
lyeirrfogja el rréhaaz embert. Természeteserr bizorryosér-
BI
telemben minden hely szent ezen a bolygótr, misztikus át-
lényegtilés bárhol történlret.Etrnek ellenérea történelem
fo|yamán egyes helyek különöserr alkalmasnak bizonytrltak
al-ra,l'ogy a rnisztikustudat kialakulását elősegítsék.
Ezek a helyek á|ta|ábanjellegzetes fizikai vonásokkal
rerrdelkeztrek. Először is: szitrtemindig hilretetlenülszépek.
Lehetnek vízesések, erdó1'atedrálisokvagy akár életteletl,
puszta sivatagok. Lehet, hogy leletekkel vagy romokkal
vannak tele,amelyekaz ősi népekenergiájáthordozzákma-
gukban.Akárhogy is, a hely pusztalétérrek fenségességefel-
emeli éskitágíqjabelső tudatunkat.
Elégodanrenrr.iink azl|yenlrelyre,éslra a legcsekélyebll
rryitottságVall berrnünk,máskéntérezztikmagunkat: több-
ttek, tnitrt á|ta|ában.Fizikailag eggyéválurrk azza|,arni kö-
rülvesz betrtlütrket:a teremtésegészéve|. Ez az érzésjóér-
zéssel, belső biztonsággalésbölcsességgel tölt el.
B2
kel kapcsolatban,amelyek erdőirtásnak, bányászatnakvagY
rosszépítési terveknekestekáldozatul.
E külörrleges helyek felkutatásánakmásik módja, hosy
elmégya legközelebbi természervédelmi terÜiletre,nemzeti
parkba, erdó,be, és körülnézel. Lehet, hogy már az első
domb túloldalánmegleledazt a helyet,ahol hihetetlenener.
gtát ta|álsz.Szánj rá egy kis időt, tésynéhánypróbát.
Megeshet, hogy a terület éppen a védelmedreszorul,
trgyanisezek a helyek igen gyors ütemben pusztulnak.Az
Egyesült Allamok Kongresszllsa még ma is kiad olyan etr-
gedélyeket,amelyek lehetővéteszik, hogy multinacionális
cégek letarolják utolsó megmaradt erdőségeirrkdarabjait,
lrogy akár több száz évesÍákatis kiirtsanak. A legtöbb hon-
polgár nem is tud arrő|, hogy a válr|a|atihaszon érdekében
nrikérrtherdálják gyermekeirrkörökségét.
83
tágítjaki éntudatuÍrkat , áta|akíqjaönmagunkról vallott felfo.
gásurrk'at,ésmegrryitbennünket az univezumbatr működő
intelligencia számára. E,zértllag)/ollgyakran meg kell vár-
tlttnk, amíg valóban átéljükezt aZ élményt, lrogy megtucl-
juk, polltosarrmibó1 is ál1.Egészerladdig llem lelretismere-
türrk arról, \'ajon milyerr lratástg1'akorolmajd ránk.
Mé3is azt lriszem, hogy a valóságostratrszcendensél-
rnérryró1 való beszélgetések segíterlekezen. A misztiktrsok
mindig is azt harrgoztatták,lrogy|laaz abszolÍrtum átélésérrek
élmérryét el lehet mesélrri,akkor aZllem az igaziélmény, ésez
szeritrtemis így igaz. i\Íásfeló,l viszotrtaz I|yenélmérryeknek
varurakbizorryosjellegzetességei, ztrttelyekegyreisrrrei.tcbbé
válrrak a köztr-rdatbarris; ezek segíthetrrek eldötrteni, lrogy
vajorrr'alóbarrtranSzcetrdens élrrrénybe11vall-e részünk.
A KONNYUSEG ERZESE
B4
aZ energia,mitrt amely a lebegésérzését adja. Ez magyaráz.
za,hogyajóga, a tánc vasy a harcművészetek mozdulatrend-
szere oly könrlyen idézi elő a belső tlanszcenderrciát.Ezek
a rendszereklelretővéteszik, hosy újszeriíené|tik át a gra.
vitácíőt,megnyissuka belső energiaforrást,ésamikor szaba.
don árad aZ el}elgia,olyarr rnagasfokon feltöltött állapotba
kerültink, lrog1'testürrkmagától mozdul a tökéletes tartás-
ba. Fejürrkfolemelkedik,gerinctirrkegyenesebblesz.Hátunk
erejemegnör,ekszik,éssaját energiajarévérr egyenesedikki,
lleln a mi tudatosizomnrunkárrkeredményeképperr.
A könn1'ííség érzése tehát polltosanjelzi a misztiktrsél-
ményt.Ez oh'asnri,ami akár nrégmérhetőis;az ember ebbó,l
ttrdhatja,hc,s,!'elértea trallszcendetlciát:tű|áradő éruéSVeSZ
erőt rajta, nrirrtha a spirituális energia csatornája felülró,l
felÍí5ná.
85
aZ ember ilyen tudatállapotbankorulnéz,a tudatábanmilr-
dent önnraga részekéntérzékel,ésnem kívülró,ltekint a világ
dolgaira,haneműgy, mintha az ő szemükön át nézne.Ahogy
Alan trVattsírta:ez az é|ményatrlryitjelent, hogy az ember
megént:mirrden,ami körülvesz bennünket,rész"u ''ugy, koz.
mikus Ennek, amely most az ő szeménát tekint önmagára.6
86
annak tudását, hogy az é|etörök és spirituális.Ez pedig
abból az érzésbó1 következik, hogy mi magunk, saját szemé-
lyünkben részeivagyunk az univeIzum lratalmasrerrdjének.
Nemcsak örökkévalók vagyunk,de az univerzuma golldun-
kat is viseli, hiszen résztink,sőt meghatározőszerepünkvatr
a földi élet nagy tervébetr.Es ha alaposall megÍip'e|jtik
kellem es biztorrságérz j ól
etünket, beláthatjuk:azér t érezzttk
ésbiztonságban magunkat, mert eltölt bennürlket es,y-erős
érzés, amely mirrderrmást háttér.be szorít:a szeretetérzése.
Természetesetr a szereteta belső transzcendetrcialeg-
ismertebb fokmérője. Ez a szeretet azonban ktilonbözik
attól az emberi szeretetlő1,amelyetjól ismertirrk.Mindarry.
rryiarrmegtapasztaltukmár azt.a Szeretetet, anrelynektárgy-
t.avan szüksége, amelyreösszpotltosíthat: szürlőre,lrázastárs-
ra' g.yel.mekre, barátra. A tratrszcendetrs
rryitottságvelejáró-
jakéntmegjelenő szeretetrnásféle.Ez olyan szeretet,amely-
trek tlincs iránya; amely mirrdentátfogó, állarrdó érzésként
viszonyításialapot képeztöbbi érzelmürrkszámára.
EMLEKEZNI ELMENYEINKRE
B7
kivorrrrimagrrnkata lratalmidrámákból, sem fellragynisaját
manipulációinkkal, amíg belül nincs elégenergiánkésbiz-
torrságérzetünk. Ezt csak a misztikus élménytő.kaphatjuk
meg, de utárra emlékeznünkkell arra, hogy milyerr volrtaz
érzés, amelyetátéltünk.
ReggelÍölkelveemlékeztessük magunkata trallszcetrdetrs
élmérry jellegzetességeire, és igyekezzürrka lelrető legköze-
lebbjutrri az etedeti tudatállapothoz.Ernlékezzakönn1iíség,
az összehangoltságéuésére, a közelségTe,aZ azollosulást.a, a
belső energiaésbiztorrságáradására.A legfontosabb, hogy az
isterriszel.etetállapotára emlékezzúnk.Gyakorlássalelsajátít-
lra{rrk,lrogy felttLézzttk
az érués L,ígytölt' c fel rrtaguiii.
errrléké
kat szetttettel,anri vezet majd bennünket a nap folyamárr.
Ha ez a szeretetmegvan, akkor tudhatjuk,hogy nyitot-
tak vagyunkaz isterli energia mindig bentlünk lévőforrása
előtt. EZ terméSzeteserl nemjelerrtiazt,hogysolrasenr érez-
zük többé a lrara3,az irigység\'agya giílölet tlegatívélzé-
sét.Csupán annyitjelent,hosy a Szeretettrenrerrgediezeket
ellratalmasodnitudatttnkorr.Lelretővéteszi,lrog,vátéljükés
elelrgedjüka negatívérzelnreket,és ismétaZ energíátadő
szetetettt összpontosítsutrk.
Emlékeztetrltinkkell örrmagtrnkat: csak nri magunk,
egyénilegoldhatjuk meg, hogy a tl.anszcendetrs élmény jel.
Iegzetességei beépürljerrek mirrdenrrapjairrkba. A tratrszcell-
derrciamegtapasztalásautátr szokástttlkkákell tetrtrütlk,lrogy
magunk gorrdoskodjunkerró1.Ha olyatlemberekközelében
vag1'urrk,akik ilyerr tudatossággalrerrdelkezttek, az segítlret
az em|ékezésberr, de semmi sem pótollratjaazt-,amikor tu.
datosatrtérünk vissza a forráshoz, abból a célból, hogy az
élmérryt élettinkr észév étegytik.
Ha nrár rendszeresell g-yakoroltszokásutlkkátetttik az
errergiaforrásárrakrryitvatartását,készetrállr-rrrk, hosy a tu-
datosságkövetkező szintjérelépjürrk.A véletlenekelőfordu-
lásának megszaporodásátfogjuk tapasztaltli,mert egyre tu-
datosabbarr járjuk személyessorsunk útját.
B8
7
FELFEDEZNI, KIK VAGYUNK
Ha felfedezttika trattszcendetrs élmérryt, és megnyitottuk
magrrrrkata belső spirituálisetrergiaésbiztonságérzet" szá-
mára, mély vá|tozás kezd végbemetrni.onmagurrkat ésr'i-
selkedéstinket magasabbtár'latbólkezdjük szemlélrli:ellel.-
giábarr gazdag,felsobb érriinkszemszö gébo1. Ona'o'rosság-
érzéstirrk túrllép aZ ego bizonvtalarrkodásán- a szemtanú
nézőpontjábalrelyezkedik:azonosul az isteni teremtésegé-
Szér'el,ésfi iss tár.gyilagossággaltekinthetürlkénürrktársa-
dalnri meglratátozottságára.
Ebből a nézőpolltból szemlélveönmagunkat, első vilá-
gos megfigyelésürnk azt mutatjameg, hogy mikéntviselke-
dünk sttesszhelyzetekben. Először láthatjtrkvilágosanönrrön
lratalmi drámárrkat. Ez akárlrol bekövetkezhet: munkalre-
lyetr, ber'ásárlásközbetl' esetleg olyankor;amikor élettink
egy fontos szereplőjévelbeszélgetünk.Kezdetbetrteljesetr
áté|jtikezt az új rryitottságot,az|Jtáneg.yszercsak törtérrik
r'alami.Stresszlrelyzetá|I e|ő, ésmi azt vessztikészre,hog},'
r'isszatérttirrkrégi hatalmi drámánkhoz.
Ktiszködtink, lrogy megtartsukfelsóbb énürrkenergiá-
ját, lrog1'incgőrizzŰk a SZelTlianűnéz'őpclrtját,al:lrak elle-
nére,lrogy egy részürrktovábbra is a védekezőmagatartáSt
tanÍrsítja. Ezen a porrtotl,miközben cselekedeteinketfigyel-
jtik, megvilágosodlratberrntinkr'alami önmagunkkal kup-
csolatban.Ujra, megujultén'ényességgel felszírrrekertillret-
nek olyarr régi megjeg'zések,amelyeket mások tettek \'i-
selkedéstitrkte, ésamelyeketatrnak idejérrhevesetrcáfolni
ig1'ekeztünk.Ezt nrotrdlratjukmagurlknak:,Tehát í9 r'isel-
kedem, ha rryomásrrehezedikrám.,,
89
Szembekertilhetünka szegényénbűntudatkeltőcselei-
vel, a zárkőzott távolságtartó modoráva|, a vallató piszká.
Iódásával vagy a megfélemlítőzsartrokihatalmaskodásáva|.
Mindegy, melyiket ismerjük fel ötrmagttnkban,most meg.
asztallratjuk,mi kérrtmanip trlálu rrk má sokat az energiá.
Í-ap
jukért.
90
kőzott szülő megközelíthetetlen, a szeretetetfeltételeklrez
köti. A vallató állandóan hibákat ta|ál,a megfélemlítőpedig
a rettegésközegét teremtimeg.
Gyermekkorurrkbanelóbb beszállunk ezekbe a drámák-
ba, engedjtik,hogy megcsapo!ákenergiánkat.Egy bizonyos
polltoll azonban védelnrirendszerünk beirrdttl,éselkezdjük
kifejlesztenisaját módszereinket,hogy ne veszítsüinktöbb
energiát,önbecsülést.A szegényérrrrelésazárkőzotta| szem-
ben általábarr a r'allató álláspontjára helyezkedürnk:kivere-
kedjük magunkat a bűntudat csapdájából, ésútg1' tartunk tá-
volságot,hogy kritizáljuk a viselkedését. A vallatól'al szem-
ben vagy mi is vallatóként lépürrkfel, vagy a zárkőzottak
közönyös álarcát öltjiik magrrrrkra.
A megfelemlítő esete borryolultabbenrrél.Ha a gyere-
ket verik, rettegésbentartják, leggyakrabbarra szegényén
drámájához folyamodik. Ha a nregfelemlítőfoenfelébreda
bűntudat, és elkezdi visszatáplálni aZ energiát, a dolog itt
végetis ér.Ha azonban a szegényén drámaja nem műkö-
dik, az életveszélyes energiarablássalszembengyermekként
nem léphetünk fel másként,mint hogy magurrk is megfé-
lemlítővéválunk - gyakran azok ellerr fordulva, akik ben-
nünket félemlítenekrneg, de ugyanolyarrgyakori azis,l'ogy
fiatalabb testvéreinkvagy más, kisebb gyermekekellen, akik
gyengébbeknálunk.2
A FELSZABADITO MEGBOCSATAS
9t
képzeltiitrk el, de a kezdetétépperlolyarrnakterveztük,ami.
lyen volt.
Ha azon kapjuk magunkat: szükségünkvan arra, hogy
szüleinket,testr'ér.einket vagy gyer"ekkonrrrk más szereplőit
hibáztassttk, anttakretrdszerintaZ aZ oka, hogy a vádaskodás
tészeszemélyes hatalmi drámárlkrrak.Megpróbáltatásaink
törtérretét azértnreséljtik, lrogy együttérzést ésvele együtt
errergiátrryerjtik,vasy azértvatr rá sztikségütlk,merÍ.azzal
magvarázlratjtrkzárkőzott vagy r'allatói stratégiátrkat. F'zért
az isterrierrergiár'alrnindaddig llelll is tudurrkteljeskapcso-
latot létesíterri,arnígfel nem szabadítjukötrmagtrnkata múrlt
tetlte alól. iijerltiéplrettirrktor'ábberrclgiárrktlör'elésóbet.r,
mert a vádaskodásnirrdtrtltalatrvisszaveta régidrámába.
Csak a megbocsátásképes teljeserrfelszabadítarri az
időnket pocsékolóforgatókörryvek ismételgetése alól. Én
úgygondolonr,lrogya teljesfelszabaduláslroz megbocsátást
kell tanúsítatli, éski is kell rryilr'ánítarri. Ez tremjelenti azt,
hogy ezerrtúrl egyiitt kellerretölterrtirtk az időt az illetővel,de
meg kell ter.emtetrtitrk a |ezárást, lrogy következő élettirrket
tiszta lappal irrdítlrasstrk. A megbocsátásmegerősítia rna-
gasabbretldíí,Szemtatlűibozzáállást.A megbocsátáskulcsa
egyszerűetr csak arrrryi:az adott idóberr mirrdenki a leg|ob-
bat tette,atni telletttó1e.3
g2
amel1'bó1a legjobbanmegérthetjük éskövethetjük a véletle-
nek üzenetét,ésez aZ aZ állapot,amelybena legstresszesebb
'zetekbenis józanok maradhatunk.
helyzetekben
Gondoljtrk végig például a következő forgatókörryvet:
az emelkedettén állapotábanakarnánk maradni, de hirte-
lerr megjelenikr,alaki,ésolyasmittesz,amivel védekezésre
késztetberrnürnket. Ha lratalmi drámánk alapjárrvallatók r'a-
gyunk, az i||etőemlékeztethetegy olyan szegényénreVagy
zárkőzottra,akit korábbarrismertünk,s ezáltal kiválthatjabe-
ló,lürrrka régi kötözködést. Szemütnk.sy pillanat alatt felfe-
dez rajta valamilyertfogyatékosságot, ésmár meg is támad-
juk azoll a pontotl, lrogy kibillerrtsük egyensúlyából,még
mielőtt zárkőzott r'agy szegényérrjellegű reakciói elszíriják
energiánkat.
Ebberr a pillanatbarr kimozdultunk magasabb rtrrdű
érrállapoturrkból,és visszaléptünka bizonytalarrságba,azaz
mások errergiajáraszotl-tltrnk. reakció-
E tudattalanr'édekezési
kat írgyttrdjr-rk csökkerlterli,majd végképpmegsziintetrri,lra
eg)'reharnarabbéslranrarabbkapjuk rajta magunkat.Ez már
örrmagábarrelhatározástkír'án,de segítbetrne,|tarászokunk
a meditáció ésazitna spirittrálisgvakor|atára.Haazutárlsike-
rül fegyelmezettetlmegőrizrriemelkedetténállapotutrkat,és
mesfigyeliik, nlikérrtbontakozik ki a hatalmi dráma, résetl
kell lenrltirrk,lrogy a legelsőjelekre felfigye|jütrk,amikor a
kör'etkező ilyerrdránra lelretőségefeltiti a fejét.
Ha nrár mirrcletregyesalkalommal rajtakapjukmagull-
kat, akkor elmorldhatjuk,ltog1'kezd megtörni a beidegző-
dés,le ttrdjtrkállítarria dránát, mielőtt elkezdődne, ésál-
lllll11ójellcg3_cl:i Szcmtarrúrlózőporrtjába,a l]lagasabl-.
r-errclíí
érrállapotbatudtrnklrelyezkedrri.
MAGASABBÉrnrcÉLUNKMEGsEJrÉsr
93
hogy védekezésképpen drámákat isrnételget,akkor miróll
szőI az élettink?Mi a dolgunk valójábarr?
Ú gy tartom, azi|yenk?rdésekk-özr'etlerrtila felsótrbénrrel
va|ő kapcsolategyik j ellegzetességébó1szátmaulak, ésped ig
abból a mindarrrryiunkbanmeglévő belső é:n.ésbcí, amely
jelzi, mi az, amit el kell érrlünkéletürrkben. E'zaz itrtuícióte-
remti meg a belső vágyat.,lrogymagasabbperspektívábólis
megértsürk lehetséges sorsunkat.Ez pedig arra sarkall,lrogy
megértsüka múltat.
Milyerrekvoltak az őseink? Hol éslrogyarréltek?Figyel-
mürrk végulismétszÜrleinkre ésgyer.mekkorutrkra iránytrl;itt
érvérryesül igazárla illcgbccsátássz'i.rlrféka,hiszenha objek-
tívszemtnelrnézzük ó,ket,túltudurrkléprria régisérelmeken.
Úgy hiszem,gyermekkorunkkalkápcsolatbarr eZaZigazi
kérdés:miért épperrerre a helyre, ezek közé az ember.ek
közé sztilettem?Mi lelretettezze|a célom?
A GYERMEKKOR ÜZENETE
94
ANYÁNK MEGISMERÉSE
95
llag}|ollmegváltoztak.A második világháboríralatt például
gyárakbatrésa lradseregbenis dolgozLak,olyan lrelyeken,
alrol addig csak fer.fiakrrak jtrtott mutrka;eZ aZ élményvi-
1ágszertemegváltoztattaa nó1'lelretőségeiro1 vallott trézete-
ket. Az esyes rró,k.
törekvéseiazotrbatla családi közegben kü-
lörrfélernértékű korlírtozást szetrl'edtek, ezértkell alaposall
megvizsgálrrodédesarryácl életét.
Milyen értékeket becstiltaz életben,a családban,a mutl-
kábarr? Merrrryiberrktilörrbözött eZ a közösség általárrosan
elfogadott értékr.elrd.jéto1? Alrogy öregedett, liogyatrviszo-
rlyult az egészség, a gőgyÍtás, a belső spirituális életkér-
déseiiiez7I'egbcrisű,icglrlzt$.ilszrLb órrje szirrtjólrhogy r'óll
kedett:rnikéntkellerreélniük az etnberekrrek?Es nrerrnyire
tudta ezt a sajátéletében megvalósítarri?
Ugyarrilvenfotrtc.lsatrtlakr,izsgálata,lrogy te magad gy.-
rekkoroclbanrrritgorrcloltálédesarlyádálrrrairól.Mit ér.eztél
ösztörröSen: aZt,hogy értékr"errdje, világrrézete lrelyes-evag-y
lrelytelerr?Ésrnit gőrrclolszerro,lmost;lrogy a nregbocsátás
megtisztította a levegőt,ésvégretírljtrtottál afiatalkori |áza-
dásorl?
Nézeterlrszeritltlnost a legforltosabbédesarryád életérrek
a felsótlb éneclszetnszögébő1l,égr.elrajtott, itrtuíciórralaptrló
elemzése.Ha r'áltoztathatnálazon,ami történt,ha megmásít-
lratrrádarryád döntéseit,tnih'en vá|toztatásokat eszközölrrél?
Es végezetiil:az, lrogy láttad az ő életét, g1'ermekszemtnel és
felrrőttkélltegyaráttt,nrettrryiberrbefolyáso|ta azt, alrogyatrte
éledaz életedet?
APÁNK MEGISMERÉSE
96
Jusson eszedbe,hogy _ -akár tetszik neked, akár llem
- ő p|ántá|tabelédvilágképedfelét,beleértveazt is, lrogy
mikéntmoZogSZa világban,lrogyarrbánsz munkatársaiddal,
mikérrtkötsz üzletet,mennyirc tartod tiszteletbella szetző-
déseket, milyenútorr-módotr teszelszertjövedelmed.e.Álta-
lánosságbanelmorrdható:apád megmutatottneked egy bi-
ZonyoS'bölcsességekbó1 éselőítélete
kbó,lösszeállt rendszert,
ésmost fel kell tenned magadnak a kérdést: miért éppen
ezze|a sajátoséletszemlélettel akartál találkozni,amikor SZe-
tnedet először rárryitottada világra? Melyek azok a térrye-
zők, amelyekre azonna|érzékennyé akartál válrli?
Akártsak édesanyádesetében,most is meg kell r,izs-
gálrrod, rnilyenekvoltak első, intuíción alapuló reakcióid
apádra.E,letérrek, l'ilágának, álmainak, stílusánakrnely ele-
meit fogadtadel? Melyek azok, amelyekettér'estlek ítéltél?
Sikerrrek\'as' kudarcnak tartottad-eapád életétakkor, és
nrirrektartod most? Ésmai nézőpot.todbolszemlélr'e r,ajon
r'alamitéletvezetésén.
vá|toztatrrál-e ha tehetnéd?
97
dokkal teli helyet. Világi ttnivetzumbatlélt,amelyben nem
volt helye áté|tspiritualitásrrak;kalarrdvágyagyakratrvezette
olyan döntéseklrez,amelyek visszafelésültek el. IVtialattfel-
nőttem,láttam az ő míiködését, ésfeltánradtbentlem azigény
arra' hosy stratégiailagátgorrdoltabbnródon viszotlyuljaka
kalandlroz. Anyám viszot-ttmélyerrspirittrálisvilágban élt,de
ez a spiritualitásajtatosvolt ésörrmegtagadó.A kaland irárrti
minderrigérryét fcláldozta a munka oltárárr:folytotrmásokon
segített, folyton a világ bajain igyekezett jobbítani.
Mit jelentett az, hogy épp kétenrber közé csöpperrtem
"
a r'ilágba?Már ó,k'kettenis rrelrezell találták meg az összhan-
got.Aryám mindig azotriparkodott,hogvapámat,,háziasítsa'',
ésrávegye,hogy do|gozzonaZ egyirázkeriilet szálnara.Apárn
meg állarldóan lázadozott,megér.ezr'e, ltogv az éIet\értyegeaz
embet-Látőhatáránakkitágítása,báretrtrekmódját llem istner-
te pontosatr.Amikor kissétávolabbléptenrto,liik,ésa szemtarrú
tlézőponÜából tekintettenrlrelyzerülqr, azotrtralészrevettem
a rryilr,árrvalómegoldást. Vatl megoldáS arra, lro5,v- az etnber
rnélyspiritualitásbarr éljeéletét,tnitrtédesarry ám, a r'ilágjobbí
tásán murrkálkodva,de ez lehet egyszersmirrdszórakoztatóés
kalandosvállalkozás,amelyneksorán a küldetésberr az ember
megtalállratjaa legnrélyebb irrspirációt.Rajöttem: életemalap-
kérdése a magasabllspirituálisnregértése.
Szüleim életének szirrtézise éselveik legjavaazr.az énést
plárrtáltabelérn,hi,gy valarninródotraz ő életürket teljesíterrr
be, és hozzájárulok ahhoz, hogy fejlődéstika rnai napig is
folytatódjék.AZ a legérdekesebb, lrogy felfedeztenr:az ő ví-
|ágnézetükszintézisepolltosan kiadja azt, ahog1'ösztönösetr
élni szerettemvolna az életemet_ mitrtlraa közöttük eltöl.
tött időszak egyszeriíencsak azt a céltszolgáltar'olna, hogy
erle ráébressZen.
A NEMZEDEKEK FoLYAMAToSsÁca
9B
berek tömegei jártak psziclroter"ápiára _ az intuíciószintjérr
ez lrajtottbennünket oda. Ir',ía rrrár.tágabbra nyitjuk kutatá-
sunkat,eg.yrevilágosabbarrértjtik,hosy nem véletlentilszü-
letttink épp ezekhez a szüló,k'höz,ésaz Sem pusztán a r'ak-
Szeretlcseműve, lrogy épperrztző gondolkodástrk,mégtö.
kéletlenvilágszemléletükvolt az az indító lökés, amelyre
szükségünkvolt, hogy megtalÍrljuksaját nézőpontunkat, és
rajÓjünk, milyen irárrybarrkívárÚ'k vezetni életürrrket.
Ebben az érte|emben, anrirrtkörr1r.ünkbó1késóbbkiderül,
minden nemzedéktágíqjaésfejlesztíaz e|őző generációr'ilág-
képét. Ígyveszünk résztvalanretrrryien u, .uoúció állarrdófo-
lyamatában'amelyet sok gorrdolkodó elemzettmár. Nekürnk
csak az a dolgunk, lrogy ttrdatosítsuk ezt a folyamatot.
99
N{últurrktovábbifontos fejleményei az első munkalehető-
ségekr,oltak.Níilyenmutrkákatvállalttrnkel diákkorutrkban,és
késótrb,fiatalfelnőttként?Menrryiberrsegítettekezeka munkák
abbatr,lrogy feltérképezzttk,mivel akanrrrkfoglalkozrri?
Etrtrekaz áttekintésnekaz a céIja,hogy a szirrkronicitás
sZempotrtjából rnegállapítsuk,személyes életuttrrrkrnitjelent.
Abból a gorrdolatból kiirrclulva,hogy mitrdatrtlyiarr a szü.
leirrk áItalbe trem váltott ígéreteketbékítjükössze, ésbizo-
l)yos mértékigbe is teljesíÜük,világosabbképetkaplratutrk
arról, lrogy életürrksorátr az emberi életésttrdásnrely ter.ü-
lete felér'otrzódttttlk.A barátok ésa tarrároktovábbi távla-
tokat életrlezetésir-rrirrríkAt
kírláltak, atrleh,ekhrí tarrtrllrat-
tuttk,ésbeépítlretttik
ó1.etönnragurrkba.
MIRE KESZULTUNK?
Szenrélyesevolúciórrkáttekintéserévétr feltárlra{ukgyermek-
kon.rrrkigaz értelrnezését, felfejtlretjtikéletuttrtrkat a kezde-
tektó,la jelerl pillarratig.Életeddarabkái sorra a helyükte ke-
rülrrek -ajd, de rnár most is megtelreted,lrogyvisszatekilltve
felteszeda kérdést: Vajon mi az, amire g1'erekkoromtól kezdve
az osszesszirrkrorrisztikus esemétlyen'Valgabetűtr,zsákutcátr,
sikeren éskudar-cotrkereszttilkésziiltem_ nli az, amit közölrri
akarok a világgal? Mi aZ atartalmasabb,teljesebbéletró1sző|ő
igazság,atrrel1'et csak én,a magam tapasztalatai alapjárradlra-
tok át másokrrak?
Ezt a tanulságot az ,,életszemlébó1'' r'onhatjukle. Fogal-
mat alkotlrattrrlkarról, hogv mit képviselürrk, milyerrmaga-
tartássaladhatjuk át üzerrettinketa többi embertrek.Nern
sztikségszeríí, hosy tizenetünk bonyolult, tlagy lrorderejíí
legyerr.Néha a legkisebb,a legegyszeníbb igazságoka leg.
forrtosabbak. \rélemérryem szeritrtaz a|érryeg, hogy megért-
stik, az adott pillarratbarrmi a mi igazságunk,ésa megfele-
lő p i ll arratbatr le gr,'enbátorsá gunk kirryilr'átrítatri.Azt fo gjr-r
k
tapasztalni, lrogy azok, akiknek úqjaker.esztezi a miétrket,
azértkerülnek a közeltinkbe, hosy megisrne{éka mi ígaz-
ságurrkat.Nenr számít,milyen jelerrtékteletlnek tűnik az aZ
100
igazság,a hatásamesszireeljuthat,akár világméretűis lelret,
attól Íüggően,hogy kiket érszel vele, hogyan segítérthetófo-
bétenni mások igazságait,ésót milyen feladatotlátnak el a
világban.
r0l