TÜPOSZ

Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság

1038 Budapest, Gőtés köz 3.
e-mail: kromeri@t-online.hu
Tel: 06 20 227 03 44
Adószám: 28681867-1-41

Heti környezet- és természetvédelmi szemle (2020. október 15.)

ÖKOPOLITIKA

Ürge László, a DBH Investment igazgatósági tagja szerint a karbonsemleges

fenntartható gazdaságra való áttérés nem lesz kivitelezhető, ha csak az
energiatermelés megújítására fókuszál a világ. Egyre bonyolultabb
struktúrákban kell megtalálni a megoldást, mert az üvegházhatásúgáz-
kibocsátás 45 %-a a föld erőforrásainak jelenleg fenntarthatatlan
kitermeléséből és feldolgozásából származik. Ez tovább gyűrűzik és további
környezeti problémák eredőjévé válik. Többek közt ez a fő oka a biológiai
sokféleség csökkenésének és a vízhiánynak is. A gazdasági prognózisok szerint
az alapanyagaink (pl. biomassza, fosszilis tüzelőanyagok, fémek és az ásványi
anyagok) globális fogyasztása a következő évtizedekben várhatóan
megkétszereződik, az éves hulladéktermelés pedig 70 %-kal nőni fog,
miközben a föld erőforrásai végesek.

A prognózisok a gazdasági növekedést a fejletlenebb, szegényebb országokban

várják (pl. Afrika), ahol viszont nincs kiépített hálózat a hulladékgazdálkodást
illetően, ezáltal komolyan beszennyezzük a földet, a tengereket. Az EU nem
tudja elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékot
csökkentését 2030-ig pusztán az energiahatékonysággal és a fosszilis
energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való lecserélésével. Csak akkor
tudunk ennek a célnak megfelelni, ha beindítjuk, és ipari szinten működtetjük a
körforgásos gazdaságot.

Hatalmas szakadék áll azonban a kitűzött célok és a technológia mai szintje

között. Amiben igazán nagyot lehetne lépni globális szinten, az a fémipar, itt
ugyanis hatalmas a karbonlábnyom. Ha zöld hidrogénre állna át a vasipar, és
megújuló alapú áramra az alumíniumipar, az óriási nyereséget jelenthetne.
Továbbá a mezőgazdasági termelés környezetbarátabbá tételében is hatalmas
karbonlábnyom csökkentési lehetőség rejlik. Egyes számítások szerint, ha öt
alapanyag (acél, cement, alumínium, műanyag, élelmiszer) gyártásában
átállnánk a körforgásos gazdaságra, azzal annyit lehetne megspórolni, mint a
teljes közlekedési szektor kibocsátása együttvéve.

1
A teljes magyar gazdaságnál jóval nagyobb mértékű invesztíció megy
műanyaggyártásba, amely nagyon komoly probléma. Az ebben érdekelt
nagyvállalatok most fognak ráébredni arra, hogy a kőolajból készített
műanyagra már nem lesz akkora kereslet, mint ahogyan azt a beruházások
tervezésekor felmérték, így a megtérülésük is változni fog. Aki nem tud átállni
arra, hogy legalább részben megújuló műanyagot gyártson, az komoly piaci
hátrányban lesz.

A DBH új Fenntartható Fejlődési Kockázati Tőkealapjának célja, hogy üzleti

vonatkozásban kapcsolódjon be a fenntartható fejlődésbe. A befektetési
döntéseknél alapvető kritériumnak számít, hogy a cégek a technológiájuk vagy
szolgáltatásaik fejlesztése és piacra vitele révén számszerűsíthető környezeti
fenntarthatósági eredményeket tudjanak felmutatni. A legegyszerűbb a
karbonlányom-redukció. A jövőben, a korszerű technológián át lehet ez a
hulladékcsökkentés, a klíma káros egészségügyi hatásainak a csökkentése, vagy
bármi, amit számolni és mérni tudunk. Ebben az egyik fő „csapásirány” a
körforgásos gazdaság. (portfolio.hu)

A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace

Magyarország ma pert nyert a magyar állammal szemben. A magyar állam
nevében eljáró NFK kártérítésre akarta kötelezni Kishantost és a Greenpeace
Magyarországot azok véleménynyilvánító demonstrációi miatt. A perben a
magyar állam 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a
Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace
Magyarországgal. Az ítélet kimondja, a 2014. áprilisi demonstrációjuk
törvényes volt, melyet a gyülekezési jog szabályai szerint tartottak meg.
(greenfo.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Brit tudósok megvizsgálták a távmunkában dolgozók közlekedési szokásait, és

arra jutottak, hogy más okból kifolyólag sokkal inkább autóba ülnek, így nem
csökken jelentősen a kibocsátás azzal, hogy az emberek többsége otthonról
dolgozik. A legtöbb emberben a tömegben elkapott fertőzés miatti félelem is
közrejátszik abban, hogy nem a tömegközlekedést választja. (hvg.hu)

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse szerint egy

budapesti városi útdíj tehát nem indokolatlan, hiszen csak csökkenti a
különbséget az autósok befizetései és a társadalomnak a közlekedéssel
kapcsolatos költségei között. Az autózó nyeresége pedig a bevételből
fenntartott jó minőségű úthálózat és a dugók számának, nagyságának jelentős
csökkenésének köszönhető nyugodt, egyenletes haladás a városi utakon.
(nepszava.hu)

2
Nagy mennyiségű klórgáz került a légtérbe a dunaföldvári Pannon Bio Zrt.
bioetanol üzemének területéről. Tizenhárman súlyosabb, tizenöten könnyebb
mérgezést szenvedtek. A katasztrófavédelem szerint az üzem egyik hét
köbméteres szabadtéri hypo-tartályába utántöltéskor tévedésből salétromsavat
öntöttek, a két anyag reakciójaként klórgáz. A tűzoltóegységek védősugarat
működtetnek a tartály környékén, ezzel megakadályozzák a veszélyes gáz
terjedését. A katasztrófavédelem szakemberei folyamatosan mérik a levegő
szennyezettségét. A keletkező gáz a szomszédos üzemeket, a lakott területet
nem érinti. A gáz koncentrációja nem olyan magas, amely lakosságvédelmi
intézkedéseket kívánna. (index.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

392 igen szavazattal, 161 ellenszavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadta

el az Európai Parlament az új klímavédelmi javaslatot, amely szerint a
Bizottság által javasolt 55 százalék helyett 2030-ra 60 százalékkal kellene
csökkenteni a karbonkibocsátást. Emellett felszólítják a Bizottságot, hogy 2023-
tól kezdődően folyamatosan ellenőrizze a tagállami vállalások teljesítését. A
Fidesz-KDNP képviselői tartózkodtak, ahogy a legtöbb néppárti
képviselőtársuk is tette. A lengyel és a cseh kormánypárt delegáltjai nemmel
szavaztak. Tóth Edina azt mondta a plenáris vitán, hogy a nemzetgazdaságok
növekedését gátló, irreális baloldali elképzelések helyett hatékony
klímavédelemre van szükség, amely nem terheli magyar családok pénztárcáját.
Ha az áterőltetett előírások szerint alakítják át az árampiacot, akkor a magyar
családok áramszámlája akár 30-40 százalékkal is emelkedne. Szerinte
megengedhetetlen az, hogy az ipari szereplők ellehetetlenüljenek.
(greenfo.hu)

A Greenpeace 65 órás demonstrációval üzen Orbán Viktornak. Tudósok,

művészek és klímaaktivisták arra kérik a miniszterelnököt: ne blokkolja az
uniós klímacél elfogadását az Európai Tanács ülésén. (nepszava.hu) Bizonyos
feltételek teljesülése esetén a magyar kormány reálisnak látja a megemelt
szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok elérését - közölte a Budapest Climate
Summit nevű klímakonferencián Palkovics László innovációs és technológiai
miniszter. 2030-ra a 40 százalékos csökkentési érték elérését vállalják biztosan.
A fő cél 2050-re a kibocsátás 95 százalékos mérséklése, amihez
Magyarországnak 50 ezermilliárdos támogatásra lenne szüksége. A magyar
kormány a célt főképp napelemekre és - az általunk szintén zöldnek tartott -
atomenergiára alapozva érné el.

Kaderják Péter államtitkár szerint a tagországok jelentős - ráadásul esetenként a

legnagyobb emelést követelő - hányada jelenleg igen rosszul áll saját

3
kibocsátása eddigi csökkentését illetően. A 27 EU-tagállam 2018-as adatai
szerint Magyarország a maga 33 százalékával a 8. legjobb. Ehhez képest
például a 60 százalékos csökkentést követelő Portugália - Spanyolországhoz
hasonlóan - 15 százalékkal még növelte is szennyezését. Az államtitkár a
megoldandó gondok között kiemelte, hogy míg 2018-2019-ben a GDP-
emelkedés mellett az üvegházgáz-kibocsátás enyhe csökkenéssel lényegében
szinten maradt, addig a közlekedés szennyezése jelentősen nőtt. Palkovics
Lászlóval együtt komoly reményt táplálnak a hidrogén-alapú energiatárolás
iránt. (nepszava.hu)

Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke

szerint nem csupán az ipari termelés, hanem a háztartások és a közlekedés
átalakításáról is szó van. A Bizottság azt szeretné, hogy a háztartási
energiafogyasztás hatékonyabbá, fenntarthatóbbá váljon: napelemek,
hőszivattyúk, megújuló energián alapuló távfűtés, szigetelés, stb. Ezt európai
szinten fogják kezelni, és a polgárok egyből felismerhetik, milyen haszonnal is
jár a számukra. A célokhoz támogatásokat is rendelnek. Megduplázták a
fosszilis energiáról való átállást segítő Méltányos Átállást Támogató Alapot, és
a korábbiaknál jóval nagyobb, a helyreállítási alappal együtt 1800 milliárd eurós
keret áll rendelkezésre az EU-ban a következő hét évre. A következő hétéves
költségvetésről szóló tárgyalásokon a tagországok vezetői vállalták, hogy a
rendelkezésre álló források 30 százalékát dekarbonizációra fordítják, míg a
helyreállítási alapnál 37 százalék ez az arány. (nepszava.hu)

Hélene Rey, a London Business School közgazdász-professzora szerint miután

az európai országok elkötelezték magukat amellett, hogy 2050-re
karbonsemlegessé teszik a gazdaságukat, az EKB-nak most azt kell
átgondolnia, hogy a monetáris politikai keretrendszere miként tudja segíteni ezt
az átalakulást. Dekarbonizált gazdaság nem érhető el átfogó strukturális
változások nélkül. A klímaváltozás nem kezelhető egyszerűen csak a gazdasági
tevékenységek visszafogásával, mindenképpen szükség lesz a meglévő
termelési rendszerek, a közlekedés és a fogyasztás átalakítására is. Ennek
egyik leghatékonyabb – és talán az egyetlen – módja, ha növeljük a
karbonárat, miközben felgyorsítjuk a technológiai innováció ütemét. Az input
költségek (különösen az energiáé) volatilisabbá fognak válni, ahogy a karbonár
emelkedik. Az energiaszektoron kívül a közlekedés és a mezőgazdaság terén is
a relatív árak jelentős, potenciálisan diszruptív változása következne be. (VG
13)

A mezőgazdaság az üvegházhatású gázok negyedéért felel. A legjelentősebb

károsanyag-kibocsátók a kérődzők, mivel az emésztésük során metánt
termelnek. Meglepően nagy az ökológiai lábnyoma a különleges sajtoknak. Az
étcsokoládé és a kávé is előkelő helyen áll a környezetkárosítók listáján,

4
előállításuk egységnyi tömegre vetítve nagyobb kárt okoz, mint a sertéshúsé. A
kakaó és kávé termesztéséhez (a pálmaolajhoz hasonlóan) sok esőerdőt irtanak
ki a trópusi régiókban, és rengeteg nitrog-műtrágyát használnak fel. (MN 10)

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért

és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke szerint a fenntartható gazdaság
megteremtéséhez minden pénzügyi intézménynek hozzá kell járulnia, a
jegybankoknak pedig támogatniuk kell az éghajlatváltozási és környezeti
kockázatok integrálását a pénzügyi szektor üzleti döntéseibe. Fel kell
gyorsítani a zöldfinanszírozás fejlesztését, biztosítani a környezetvédelmi
szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek és beruházások
finanszírozását. (hirado.hu) Kandrács Csaba szerint minden országnak,
vállalatnak és intézménynek elsődleges felelőssége, hogy saját tevékenysége
során elérje a széndioxid-semlegességet. Ennek érdekében az MNB úgy
döntött, hogy már ettől az évtől széndioxid-semleges lesz. (MN 13)

Mattia Romani, az EBRD ügyvezető igazgatója szerint a fosszilis

tüzelőanyagok és az atomenergia még mindig nagyobb mértékben
támogatott, mint a megújuló energiaforrások, utóbbira globálisan 140 milliárd
dollárt, előbbire 260 milliárd dollárt költött a világ 2016-ban. (hirado.hu)

Az ENSZ közgyűlésén Hszi Csin-ping kínai elnök közölte: Kína arra fog
törekedni, hogy 2060-ra karbonsemlegessé váljon. Hszi csak azt ígérte meg,
hogy Kína kibocsátása 2030-ra tetőzik, miközben az EU már az emisszió újabb
30 százalékpontos csökkentését tervezi. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra Kína
emissziója négyszer-ötször haladhatja meg az EU kibocsátásának mértékét.
Emiatt Kína karbonsemlegességének jóval nagyobb hatása lenne a klímára, mint
az európai törekvéseknek. Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok
Központjának igazgatója szerint a karbonsemleges Kína egyelőre bizonytalan
politikai törekvésnek tekinthető. A következő lépés a párizsi klímamegállapodás
szerinti hivatalos kínai kötelezettségvállalás lenne, amelyet világos és hiteles
tervnek kellene követnie konkrét célkitűzésekkel. Kína valószínűleg megteszi
ezeket a lépéseket, mivel magas megtakarítása miatt van lehetősége befektetni
a tőkeintenzív megújuló energiák terén. Mindezt elősegíti, hogy a megújuló
energiák költsége olyan szintre esett, hogy képesek felvenni a versenyt a
fosszilis üzemanyagokkal.

A kínai piac méretéből adódóan az ilyen technológiák ottani használatának

messzemenő következményei lesznek a globális zöldátalakulás
szempontjából. Kína zöldelköteleződése kivitelezhetetlenné tenné a
karbonhatáradót (carbon border tax), amely az Európai Bizottság
klímavédelmi stratégiájának központi eleme. A párizsi klímamegállapodás,
eltérő módon kezeli a feltörekvő gazdaságokat, amelyek jóval kisebb mértékben

5
járultak hozzá a klímaváltozáshoz, mint a fejlett országok. Igen nehéz lenne az
EU számára igazolni a határadót egy olyan országgal szemben, mint Kína,
amely bár jóval szegényebb ország, mint az EU, hasonló zéróemissziós
vállalásokat tett. Ha Kína megvalósítja régóta tervezett emissziókereskedelmi
rendszerét, és kiterjeszti az iparra is, Gros szerint megszűnik az EU jogalapja
arra, hogy karbonadót vessen ki a kínai importra.

Kína zöldátalakulása egy másik kihívást is jelent az EU számára: azokat a

technológiákat, amelyeket az EU-ban használnak, gyakran a kínai
kormányzat támogatásával fejlesztik és gyártják le. Mit kellene az EU-nak
tennie, amikor ilyen állami támogatású technológiák érkeznek az országaiba? Ez
a dilemma nem új keletű. 2013-ban az EU antidömping- és szubvencióellenes
vámokat rótt ki a kínai napelemekre. Az intézkedést fokozatosan visszavonták,
és 2018-ban meg is szüntették. Az EU meg akarta védeni a helyi
napelemgyártókat, de legalább ennyire fontos volt a megújuló energia
világpiaci áron való megszerzése is a fenntarthatósági célok elérésének
támogatására. (VG 9)

Az ENSZ katasztrófa-kockázat csökkentéssel foglalkozó szervezete, az UNDRR

szerint 2000 és 2019 között 7348, a klímaváltozás számlájára írható természeti
katasztrófa történt, ami az 1980 és 1999 között történtek duplája. Az áradások,
a viharok, a hőhullámok, a szárazságok, a hurrikánok és az erdőtüzek száma is
jelentősen megnőtt az elmúlt 20 év során. (hvg.hu)

A Nemzetközi Energiaügynökség World Energy Outlook 2020 jelentése

szerint a következő 10 évben megállhat az olajkereslet növekedése, és szerepe
egyre csökken majd az üzemanyagok között az alternatív energiaforrások javára,
de a petrolkémiai felhasználásban még fontos lesz egy ideig. Ezzel szemben a
szénipar lassú hanyatlás elé néz, az áramtermelésben fokozatosan a
napenergia válthatja fel. A földgáz felhasználása azonban még akár 30
százalékkal is növekedhet a következő két évtizedben, és ezzel párhuzamosan a
cseppfolyósított földgáz szerepe is felértékelődik. (portfolio.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A kínaiak helyett amerikaiakkal korszerűsíti atomerőműve 1-es blokkját, és

hozzáépíttet még két blokkot Románia. A beruházáshoz amerikai
pénzintézetek nyújtanának hétmilliárd dollár hitelt. Az előző román
szociáldemokrata kormány tavaly a kínai China General Nuclear Power
Corporation vállalattal kötött előzetes megállapodást atomerőmű új reaktorainak
megépítéséről. Ám a román liberális kabinet felkérésére az atomerőművet
működtető Nuclearelectrica állami vállalat felmondta az együttműködést. (VG
13)

6
MEGÚJULÓ ENERGIA

Megszűnik 2023 végén a lakossági napelemes rendszerek szaldóelszámolása,

helyette a bruttó elszámolás jön. Jelenleg a napelemmel rendelkező háztartás
fogyasztását és termelését egy oda-vissza forgó villanyóra méri. Így ha a
háztartás legalább annyi áramot termel, mint amennyit fogyaszt, akkor nem kell
villanyszámlát fizetnie. Az új rendszerben viszont már a hálózatból vételezett
energia árát vetik majd össze a visszatáplált energia átvételi árával. A
fogyasztást az éppen aktuális áramárral számolják ki, a termelés átvételi árát
viszont a későbbiekben szabják majd meg. (greenfo.hu)

A szaldóelszámolást az EU vezeti ki 2024 január elsejétől, elfogadva azt a

szakértői érvelést, hogy az országos rendszerből vásárolt áram után így a
háztartási vevő nem fizeti meg a hálózat működtetési költségeit, ami a többi
vevő esetén akár a számla felét is kiteheti. 2024 elejétől a háztartási
napelemeseknek is meg kellene fizetniük a közhálózatból vásárolt áram teljes
árát. Kaderják Péter jelezte, hogy a 2023 végéig telepített napelemes
rendszerek a jövőben is alkalmazhatják a szaldóelszámolást. Szakértők szerint a
tárcatervek az elkövetkező három év során igencsak megdobhatják a háztáji
napelemtelepítéseket, amire jelenleg csak – szintén uniós hátterű –
kedvezményes hitel igényelhető. A kormány a jövő év közepétől a
legszegényebb, 5 ezer fősnél kisebb falvakban élő nagycsaládosokat 30-40
százalékos napelemtelepítési támogatással segítené. (nepszava.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Bartha Dénes, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar intézetigazgató professzora

szerint gazdálkodói célokkal, tervekkel, megközelítéssel nem lehet egy
parkerdőhöz hozzáállni, itt fenntartó szemléletű kezelésre van szükség. A
Nyíregyháza-Sóstói-erdő kétharmadán idegenhonos fafajok ültetvényei állnak,
ezeket kellene először átalakítani, az eredeti erdőtársulást, a homoki tölgyest
visszahozni. Az erdészek szerint ezt a klímaváltozás, valamint a termőhelyi
változások, például a talajvízszint-süllyedés miatt nem lehetséges. Bartha szerint
ezek nem elhanyagolandó tények, de a kocsányos tölgy alfaja szárazságtűrőbb,
ezt kellene alkalmazni, és a vízháztartás javítására is vannak élő példák.

A közelmúltban a nagykőrösi és kunpeszéri erdőben – amely szintén homoki

tölgyes – voltak természetközeli beavatkozások. Egy nyereségérdekelt
erdőgazdaság biztosan nem fog sokat áldozni erre, de uniós LIFE- és egyéb
projektekre sikerrel lehet ez ügyben pályázni. Akácosokat, nemesnyárasokat,
kultúrfenyveseket fölösleges szálalással kezelni, ám az ország megmaradt
természetszerű erdeiben, az összes erdőterület 30 százalékában általánossá

7
kellene tenni a folyamatos erdőborítást eredményező eljárásokat. Az
Alkotmánybíróság határozata szerint „a tulajdonnal való rendelkezés, illetőleg
az erdőgazdálkodás teljes és feltétlen szabadsága helyébe a felelős,
fenntartható gazdálkodást megvalósító, a jövő nemzedékek érdekeit is
figyelembe vevő erdőhasználat követelménye lép”.

Az erdészek a bálványfát kiáltották ki az első számú közellenségnek, amivel a

figyelmet az akácról, a nagyságrendekkel nagyobb gondokat okozó inváziós
fafajról akarják elterelni. Ma az akác az ország erdőrészleteinek 58
százalékában van ott; nemcsak ott, ahol akácos a cél. Agresszivitása folytán sok
helyen a kevés meglévő természetközeli erdőművelési tevékenységet is
veszélyezteti. (Kelet-Magyarország)

Tűz ütött ki Afrika legmagasabb hegyén, a tanzániai Kilimandzsárón, 3500

méter magasságban. Az évszakhoz képest csontszáraz és nagyon meleg az
időjárás, a hőmérséklet jelenleg a fennsíkon átlagosan 34 fok körüli, tehát jóval
az évszakra jellemző átlag felett van. A Kilimandzsáró a 20. század folyamán
elvesztette hósapkája 80 százalékát, amit viszont tévesen kapcsolnak össze
kizárólag a felmelegedéssel. A hegy csúcsánál a hőmérséklet tartósan
fagypont alatt mozog ma is. A szárazabbá váló régióban viszont kevesebb
hóutánpótlást kap 1880 óta. A helyi lakosok sokszor a hegy oldalában és alján
lévő erdőket égetik fel újabb földekért. Ez pedig tovább csökkenti a
csapadékot. (index.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

A Kamcsatka félszigeten a Kronockij természetvédelmi terület búvárai a

tengeri élővilág tömeges kihalásával szembesültek 10 méter mélyen, az állatok
95 százaléka elpusztult. A rejtélyes szennyezés már hetek óta érezhető a
Halaktirszkij-strandon. Az orosz hatóságok vizsgálatot indítottak, mivel minden
jel arra mutat, hogy a szovjet korszakból megmaradt mérgező
kőolajszármazékok szivároghattak a tengerbe valamilyen föld alatti tárolóból.
A legkézenfekvőbb válasz a szennyezés forrása a Kozelszkij vegyianyag-
tároló. Az 1979-ben létesített föld alatti építmény rovarirtók és más mérgező
anyagok tárolására szolgált, ma viszont nincs törvényes tulajdonosa. (Nv 8)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

A kormány adminisztratív módszerekkel segítette elő, hogy egy

naperőműveket telepítő vállalkozó megszerezhesse a kiszemelt földeket
akkor is, ha gazdái nem akarták eladni. Plachy László vállalkozó
Kazincbarcika környékén szándékozik közel 1000 hektáron naperőműveket
telepíteni, ennek jegyében 150-250 hektár esetében kellett az államnak

8
beavatkoznia, hogy megszerezhesse a szükséges területeket. Miután a gazdák
nem szándékoztak eladni mezőgazdasági területeiket – a vállalkozó szerint a
piaci árnál egyébként magasabb összegért – a földhivatal átminősítette a
földeket mezőgazdasági területről olyan területté, ahol naperőművet lehet
építeni.

Ez azért volt lehetséges, mert a kormány kiemelt jelentőségűvé minősítette a

projektet. A földeket korábban művelő gazdálkodók az átminősített földeken
elesnek a mezőgazdasági tevékenység végzésének lehetőségétől, ráadásul mivel
el kell fogadniuk a kormányhivatalon keresztül tett vételi ajánlatot vagy
megindul a kisajátítási eljárás, alkupozíciójuk is igen gyenge. A termőföldekre
telepített naperőművek egyrészt társadalmi károkat okoznak, másrészt nehezen
megindokolhatóan csökkentik a művelés alatt álló területek mennyiségét,
hosszú távra ipari jellegűvé változtatva őket. Meglévő ipari vagy lakóépületek
tetejére telepíteni naperőműveket ugyan technikai – és Magyarországon
legalábbis adminisztratív – szempontból macerásabb, ugyanakkor nem csökkenti
a rendelkezésre álló földek mennyiségét és méretét. (greenfo.hu)

Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes

szerint a Városligetről nincs és nem is lehet kompromisszum. Mindent meg
fognak tenni, hogy ne induljanak be ezek az építkezések, és megvédjék közös,
városi zöld örökségünket. (greenfo.hu)

A csodával határos módon érintetlenül maradt fenn az 1927-ben elhunyt neves

magyar tájképfestő, Ujváry Ignác műterme Kisorosziban. Kívül-belül
pontosan úgy néz ki, mint a százéves fényképeken, csak az állapota rosszabb
valamivel. A festőállvány, a bútorok, a modellként használt kitömött szarvas is
megmaradt a jelentős festészeti hagyatékkal együtt. 2015-ben a község
megvásárolta az ingatlant a külföldön élő unokától jutányosan, 14 millió
forintért. Akkor még más volt a polgármester, mások voltak a célok. Az volt a
terv, hogy a későbbiekben – a műterem felújítása után – kulturális és közösségi
térként, művészeti iskolástáborok fogadására, kulturális programok
helyszíneként használja majd azt a település.

A jelenlegi polgármester, Molnár Csaba azonban nem támogatja a kitűzött

célokat, hanem szeretné az ingatlant a műteremmel együtt értékesíteni. Óriási a
befektetői érdeklődés a jó fekvésű dunakanyari telkek iránt. Eladási ötletével a
polgármester kisebbségben maradt az ötfős testületben, ezért Molnár
népszavazásra bocsátotta a kérdést. Surányi Péter alpolgármester
meggyőződése, hogy ha magánkézbe kerülne a műterem, kellő örökségvédelmi
korlátozás hiányában az a pusztulását jelentené. Műemléki vagy más kulturális
védettség alá helyezés esetén viszont pályázati lehetőségek nyílnának meg az
önkormányzat számára, ami lehetővé tenné a kulturális funkció tervezett

9
kialakítását, egyben a műterem megőrzését és látogathatóvá tételét. Az
értékesítés ellenzői megtették a szükséges lépéseket az ingatlan védetté
nyilvánítása érdekében. Ebben élvezik a Magyar Művészeti Akadémia és a
Pest Megyei Értéktár támogatását is. (MN 10)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

„Jogunk van megismerni az adatokat, mégsem kapjuk meg azokat” -

hangzott el a Samsung-beruházásról az Egyre távolabb a jogállamtól címmel
Göd-Újtelepen, a különleges gazdasági övezet határán megrendezett
beszélgetésen. Lányi András szerint a Samsung-gyár ügye gyűjteménye
azoknak a jogsértéseknek, amelyeket egyszer majd talán a jogi karon is tanítani
fognak. Ezt az ügyet a bíróságon kell továbbvinni, és precedenst kell teremteni
a komáromiak, sóskútiak, tárnokiak számára. Schiffer András szerint a
kormány döntése, hogy a gyárat elszakítja a településtől, sérti az
önkormányzat Alaptörvényben foglalt jogait.

Schiffer emlékeztetett, a kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvényt az

MSZP és a Fidesz egyetértésben szavazta meg. Ez a törvény hozta be
Magyarországra azt a filozófiát, hogy éppen a környezet és az emberek
életvilága szempontjából legtöbb kockázatot rejtő beruházások esetében lehet
a leggyorsabban elhárítani a „bürokratikus” akadályokat. De a hatósági
ellenőrzés nem bürokrácia, az a közösség ellenőrzése. Ha jól működnek a
hatóságok, akkor az emberek akaratát érvényesítik. A kétezres évek elején
indult törvénykezési paradigma arról szól, hogy minél több multit csalogassanak
az országba, félresöpörve a közösségi ellenőrzést és az ökológiai szempontokat
Lányi szerint egy jogállamban az ilyen beruházással kapcsolatos információkat
megosztják a társadalommal. Dél-Korea jogállam. Érdemes lenne az ázsiai
ország budapesti nagykövetségéhez fordulni, ők valószínűleg óvatosabban
mérlegelnék annak kockázatát, hogy „a magyar állam a jogtipró intézkedéseivel
rossz hírbe hozza a Samsungot és Dél-Koreát egyaránt”. (Magyar Hang)

Ha a cementipar ország lenne, akkor 2,8 milliárd tonnájával Kína és India után
a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó lenne a Földön. A New Jersey
Állami Egyetem arra jutott, hogy elképzelhető, hogy a jelenleg a Földön
található összes betonmennyiség több, mint az összes fa, bokor és cserje
széntömege, tehát az épített környezet túlnőtt a természetesen. A probléma
azonban, hogy míg a természetes képes folyamatosan lebomlani és megújulni,
az épített környezet csak nagyon lassú körforgással dolgozik, ha egyáltalán. A
szakértők a következő negyven évben az épített környezet megduplázódását
várják, ami az árvízveszély miatt is súlyos probléma, a lebetonozott területek
ugyanis kevésbé képesek magukba szívni a vizet. A világ tenger- és folyópartjait

10
mégis folyamatosan betonozzák le, hogy a helyiek kényelmes terepet
alakítsanak ki a turizmusnak. (MN 10)

A járvány kiélezte az árversenyt az újrahasznosított és az olajipar által

gyártott új műanyagok között – az utóbbi előnyére. Ebben a harcban az
újrahasznosító vállalatok és a hulladékgazdálkodási lánc egésze veszít. A
gazdasági válság erősen visszavetette a globális olajkeresletet, csökkentette az
energiahordozó világpiaci árát, s ezzel együtt alacsonyabb lett a belőle készített
műanyag gyártási költsége is. Az újrahasznosítók forgalma Európában több
mint 20 százalékkal, Ázsia egyes részein 50, az Egyesült Államokban 60
százalékkal csökkent a koronavírus-járvány miatti korlátozások óta. Az olaj- és
gázipari vállalatok az elkövetkező öt évben 400 milliárd dollárt költenek
olyan üzemekre, amelyek műanyaghoz állítanak elő nyersanyagot. Az olajipar
arra számít, hogy az új műanyagokra a növekvő igény az olaj iránti keresletet is
magával húzza. A következő öt évben a világon további 176 új petrolkémiai
üzemet terveznek, amelyek csaknem 80 százaléka Ázsiában épül majd. (VG 7)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia

mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai
Nobel-díjat. A két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé
tévő CRISPR/Cas9 technológia kifejlesztéséért részesül az elismerésben. A
CRISPR/Cas9 technika sok felfedezéshez járult hozzá a genetikai
alapkutatásokban, de lehetővé vált vele olyan növények kifejlesztése, amelyek
ellenállók a penésszel, rovarokkal, és a szárazsággal szemben. (Nv 8)

11