A Falu - 2012. Ősz

Nemzeti Agrárszaktanácsadási,
Képzési és Vidékfejlesztési Intézet
Fizessen elő most

a kiadónál A vidékfejlesztők
kedvezményesen és környezetgazdák
2012. ősz
tudományos folyóirata
folyóiratainkra!
2012. ősz
A FALU
XXVII. évfolyam Megjelenés minden évszakban
Régi előfizetőink jövőre is az idei

áron kaphatják meg a lapszámokat,
új előfizetőinknek pedig egy
ajándék számmal kedveskedünk
a 2012. évi lapszámokból.
Megrendelési határidő:
2012. november 30.
Befizetési határidő:
2012. december 31.
További
További információ
információ
az előfizetésről:az előfizetésről:
www.agrarlapok.hu
www.agrarlapok.
hu › Beszámoló a › Mindennapi › Világörökség és › Az élelmiszer-
vidékfejlesztésről kisemlékeink – turizmus kiskereskedelem
az egyedi tájértékek szerkezeti
átalakulása
w w w. a g r a r l a p o k . h u
B1+gerinc+B4.indd 1 2012.09.28. 9:25:00

Szerzők
Bódi Mátyás tervezési referens
NAKVI Monitoring- és Tervezési
Osztály
Csuták Máté felelős szerkesztő
A falu
Egyed Gábor egyetemi hallgató
SZTE Környezettan szak,
Víz- és Talajvédelem szakirány
Horváth Eszter doktorjelölt
SzE Regionális-
és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Kismarjai Balázs doktorandusz
ELTE FFI Társadalom-
és Gazdaságföldrajzi Tanszék
Kiss Gábor osztályvezető
VM Környezet-
és Természetvédelemért felelős
Helyettes ÁT
Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Korom Szabolcs középiskolai tanuló
Szolnoki Műszaki Szakközép- és
Szakiskola Pálfy – Vízügyi
Tagintézmény
Novák Judit fejlesztéskoordinációs referens
VM Környezet- és Természet-
védelemért felelős Helyettes ÁT
Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztáy
Szijártó Ágnes Egyetemi hallgató (MSc)
Corvinus Egyetem, tájépítész szak
Pap Ági tanársegéd
SZTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi
Tanszék
Tóth Albert Prof. Emeritus, főiskolai tanár
MNVH elnökségi tag
Tóth Szilvia doktorandusz
ELTE Földtudományi Doktori Iskola
B1+gerinc+B4.indd 2 2012.09.28. 9:26:02

Csávossy György
SZÜRET UTÁN*
A szőlősor már huzatos,

kifosztva áll a tő,
karját panaszlón tárja szét,
a mál most temető.
Csalóka nász volt a szüret,
napfényes lakoma,
ne higgy a feslett időnek,
nem hűséges soha.
Vigasztaljon a pincezug,
a gyertyaláng tüze,
aszalt gyümölccsel illatos
a hordó új tüze.
Ő is ígér, míg mámort ad,
reméltet, nem aláz,
biztat, hogy jó a boristen,
ki veled paroláz.
2012. TAVASZ
XXVII. ÉVF. 3. SZÁM *
Megjelent a szerző engedélyével
B2-3.indd 1 2012.09.28. 10:06:08

A FALU
Szerkesztő bizottság: Tartalom
Németh Tamás
elnök
Csuták Máté
5 Hagyomány és megújulás
Csatári Bálint
Csonka-Takács Eszter
Dinya László
G. Fekete Éva
Kovách Imre
Ligetvári Ferenc Beszámoló
Mezőszentgyörgyi Dávid 7 a vidékfejlesztésről
Ónodi Gábor
Podmaniczky László
Szörényiné Kukorelli Irén
Tóth Albert
Szerkesztőség vezetője: Pap Ági

Eperjesi Tamás 25 Világörökség és turizmus –
Örökös tiszteletbeli szerkesztő: a világörökségi helyszínek
Pócs Gyula hatása a település és a környék
turizmusára magyarországi
Felelős szerkesztő:
Csuták Máté esettanulmány alapján
Felelős kiadó:
Mezőszentgyörgyi Dávid
Tóth Szilvia –
39 Kiss Gábor – Novák Judit –
Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Szijártó Ágnes
1223 Budapest Park utca 2. Mindennapi kisemlékeink –
Telefon: 06-1 3628100 az egyedi tájértékek
E-mail: afalu@nakvi.hu
www.agrarlapok.hu
ISSN 0237-4323
Megjelenik minden évszakban Tóth Albert – Egyed Gábor –

47 Korom Szabolcs
A belíveken Horváth Anikó és Csuták
János felvételei láthatók.
Védendő Európai tájértékeink,
a gémeskutak
B2-3.indd 2 2012.09.28. 10:06:09

Csuták Máté
55 Kismarjai Balázs
89 Damoklész kardja(i)
A badacsonyi borvidék Könyvismertetés Schweitzer Ferenc
területi változásai az Európai (szerk.): Katasztrófák tanulságai –
Uniós támogatások tükrében stratégiai jellegű természetföldrajzi
kutatások c. könyvéről
Bódi Mátyás
65 A magyarországi Összefoglalás
élelmiszer-kiskereskedelem
93 Summary
szerkezeti átalakulása
1990-től napjainkig
Horváth Eszter
79 Sikeres vidékfejlesztési
kezdeményezések
és vállalkozások Görögország
kisfalvaiban
Az A falu szerzői és lektorai – a folyóirat újraindítása óta – díjazás nélkül végzik a munkáju-
kat, ezzel járulnak hozzá a fenntartásához. A megjelent írásművek ezért csak a szerző, illetve
a Kiadó hozzájárulásával használhatók fel.
B2-3.indd 3 2012.09.28. 10:06:09

A FALU 2012. XXVII. ÉVF. 3. SZ.
B2-3.indd 4 2012.09.28. 10:06:09

Hagyomány és megújulás
Eljött az ideje, hogy az idén tartalmában is kesztő Bizottság elnöke a szeptember 18-
megújuló periodikánkról ejtsünk néhány án, az Akadémia épületében lezajlott ala-
szót. Mi is ez az átalakulás pontosan? kuló ülésen. Mivel A falu eddig is jelentős
Mennyire lesz érezhető a lap hasábjain? A szerepet töltött be abban, hogy a vidékfej-
szakfolyóiratot 15 évvel ezelőtti megalaku- lesztésben érdekelt különböző szereplőket,
lásától kezdve gondozó Agroinform Kiadó a gazdáktól a LEADER HACS vezetőkig
2012. január 1-től átadta a megjelentetés megszólaltassa, illetve számukra bemu-
jogait a számos agrárlap kiadásáért felelős tassa a magyar vidékpolitika legfontosabb
Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanács- aktuális kérdéseit, továbbá tájékoztasson a
adási Intézetnek (VKSZI), amelynek 2012. vidék kutatásának tudományos eredmé-
májustól a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, nyeiről is, teljes joggal merülhet föl a – bár
Képzési és Vidékfejlesztési Intézet színvonalas és szakmai – nem teljesen a
(NAKVI) a jogutódja. tudomány „elefántcsonttornyába” zárkózó
Az új kiadóval együtt megalakult az új folyóirat kiadása. Ugyanakkor az is joggal
szerkesztőség is, továbbá megújult a fo- elvárható, hogy az A falu nemzetközileg
lyóirat szakmai szerkesztő bizottsága is. referált, tudományosan jegyzett folyóirat-
Az újonnan megalakult testület a jelenle- tá váljon. Ehhez egyébként csupán mini-
gi őszi számot jegyzi elsőként. S a magyar mális formai változtatásokra van szükség:
vidékkel foglalkozó tudományok, tudo- az angol nyelvű összefoglalók megjelente-
mányterületek széles köréből verbuvált, tésére valamennyi szakcikk esetében, illet-
kiváló szakemberekből álló új tudomá- ve a hiteles lektorálásra. Utóbbi érdekében
nyos gárda rögvest fel is tette a kérdést: a Szerkesztő Bizottság javaslatot tett egy
Quo vadis, A falu? szakértői csoport felállítására, amely – tag-
A folyóirat továbbfejlesztésére különböző jai lektori tevékenysége alapján – szakma-
elképzelések születtek. Az egyik szerint a ilag felel a folyóiratban megjelenő cikkek
szaklap a legszigorúbb követelményeknek színvonaláért.
is megfelelő, kizárólag tudományos publi- A két irányvonal, azaz a tudományosság
kációkat közlő periodikaként jelenne majd és a szélesebb érdeklődésre számot tartha-
meg. A másik elgondolás is szem előtt tar- tó tudományos igényességű ismeretközlés
taná a tudományos igényességet, ugyan- együttes követése is lehetséges alternatíva.
akkor nem zárkózna el a magyar vidéket Döntésre és – amennyiben indokolt – ko-
érintő legfontosabb események közlésétől molyabb változtatásokra 2013-tól számíthat
sem. Ily módon igényes ismeretterjesztő a Kedves Olvasó. Bármilyen elhatározás is
cikkek publikálását is magában foglaló, születik azonban a periodikát illetően, az
népszerűbb, olvasmányosabb kiadvány- A falu továbbra is az marad, amit a borító is
nak álmodja meg A „jövendő” falut. jelez: a vidékfejlesztők és környezetgazdák
„Mindkét változatnak megvan a maga lét- folyóirata.
jogosultsága” – jelentette ki Németh Tamás Csuták Máté
akadémikus, az MTA főtitkára és a Szer- felelős szerkesztő
B2-3.indd 5 2012.09.28. 10:06:09

B2-3.indd 6 2012.09.28. 10:06:09

Beszámoló a vidékfejlesztésről*
A vidéki területek fontossága addig a lakosság ötödét tömörítő főváros

Az Európai Bizottság 2010-ben a vi- több mint egyharmadát.
déki területek lehatárolásához egysé-
ges – megyei szintű – módszertant tett Helyzetkép a vidék társadalmi-gazdasá-
közzé, amely megfelelő keretet biztosít az gi állapotáról
alapvetően vidéki, az átmeneti és az alap-
vetően városi területek elkülönítéséhez, A vidék hagyományos településformája
összehasonlításához. Legtöbb megyénk a falu. Az Alföldön a mezővárosi, tanyás
alapvetően vidékinek számít, hat megye településszerkezet a jellemző, nagy lélek-
minősül átmeneti térségnek, illetve Bu- számú, ritka településszövetű falvakkal,
dapest egyedüliként alapvetően város- míg az északi vagy a nyugati országrész-
inak (1. ábra). ben aprófalvakat találunk. A hazai falvak
Az alapvetően vidéki területek aránya közel 40%-a 500 főnél kisebb lélekszámú
jóval magasabb (66,3%) mind a régi, mind aprófalu. Az apró- és kisfalvas település-
az újonnan csatlakozott uniós tagállam- szerkezet leginkább Baranya (84%), Vas
ok átlagát (56%, illetve 58,4%) tekintve. A (84%), Zala (83%), Veszprém (72%), Somogy
vidékhez kötődő népesség aránya 30%- (71%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (61%) me-
kal meghaladja a régi tagállamok átla- gyék településeire jellemző. Az elmúlt húsz
gát, kisebb mértékben az új tagállamokét év alapvető változásokat hozott a vidék és
is. Ennek köszönhető, hogy hazánkban a az ott élők számára. A falvak korábban
foglalkoztatottak 75,1%-a is a vidékhez jellemzően alapanyag-termelő, városellátó
kötődik. A gazdasági fejlődés mozgatóru- funkciója visszaszorult, a mezőgazdaság
gója azonban továbbra is Budapest, hiszen gépesítésével, a többszintű integrációval
míg a bruttó hozzáadott érték kevesebb együtt járó munkaerőigény-csökkenés mi-
mint kétharmadát állítják elő vidéken, att főleg a nagyobb központoktól távolabb
* Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai beszámolója nyomán
Agrárbeszámoló.indd 7 2012.09.28. 10:07:56

1. ábra
Magyarország megyéi a város-vidék tipológia szerint
Forrás: EU DG-Regio alapján az AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült ábra
fekvő vidéki térségek (települések) – külö- déki területeink népsűrűsége 2004 és 2011
nösen az aprófalvak – nagyfokú kiszolgál- között a négyzetkilométerenkénti 79 fő-
tatottsága tapasztalható. ről 76 főre csökkent. Ennek fő oka a ked-
Az aprófalvak egy része mára elsősor- vezőbb gazdasági helyzetben lévő átmene-
ban csak lakóhelyként szolgál, viszony- ti és alapvetően városi térségekbe történő
lag kevesen találnak helyben megélhetést elvándorlás. Azonban vidéki területeink
nyújtó munkát. Hasonlóan hanyatló, a még mindig másfélszer sűrűbben lakottak,
mezőgazdasági szerepkör háttérbe szoru- mint az EU-15-ben.
lása jellemzi a – főleg az Alföldön elterjedt Magyarország és az EU vidéki területe-
jellegzetes település- és életformát jelentő – in a népesség elöregedése tovább fokozó-
tanyákat is, amelyek egyre kevésbé jelentik dik, az átlagéletkor magas, egyre kevesebb
a lakó- és munkahely szerves egységét. A a fiatal. A vidék gazdasági elmaradottsá-
mezőgazdasági árutermelés, az önellátás ga sem csökkent. A lemaradást az egy főre
szempontjából a falusi porták kihasználat- jutó bruttó nemzeti össztermék (GDP)
lanok, állattartás, háztáji gazdálkodás szin- területi különbségei jól érzékeltetik. Vidé-
te egyáltalán nem jellemző. ken a mutató értéke 2009-ben az országos
A vidéki térségekben általában alacso- átlag (2553 ezer Ft/fő) háromnegyedét sem
nyabb a népsűrűség. Egyes vidéki térsége- érte el (1854 ezer Ft/fő), Budapesttől (5800
inkben továbbra is erős fenyegetettséget ezer Ft/fő) pedig több mint háromszoros a
jelent a népesség fogyása, az elnéptele- lemaradás.
nedés. A vidék vonzereje nem növekedett. A megélhetési forrásként funkcionáló
Ezt támasztja alá, hogy az alapvetően vi- mezőgazdaság szerepvesztése továbbra

2. ábra
A vidéki térségek* részesedése a területből, a lakónépességből, a bruttó hozzáadott
értékből és a foglalkoztatásból
*Alapvetően vidéki és átmeneti területek, NUTS3-szinten
Forrás: RD Report, 2011 alapján az AKI Vidékpolitikai Kutatások Osztályán készült ábra
is általános tendencia. Az ágazat hozzá- alapvetően vidéki térségekben élő aktív

járulása a bruttó hozzáadott értékhez korú (15-64 éves) népesség foglalkoztatási
2004-2009 között vidéki térségeinkben rátája 2010-ben 53,1% volt, ami 2004-hez ké-
8,4%-ról 6%-ra csökkent, de még mindig kö- pest 1,2 százalékpontos visszaesést jelent.
zel kétszerese az EU-15 (3,9%) átlagának. Ez az érték 12,3 százalékponttal marad el
A csökkenő gazdasági teljesítménnyel az az EU-15 ugyanezen térségtípusát jellemző
ágazat foglalkoztatásban betöltött szere- értéktől (65,4%). A lakosság foglalkoztatási
pe is – az uniós tendenciákkal megegyező- aránya egyes régiókban – főként európai
en – mérséklődik .A mezőgazdasági szek- uniós összehasonlításban – vészesen ala-
tor foglalkoztatásban betöltött szerepe csony. A világgazdasági válságot követően
meghaladja gazdasági szerepét. Az ága- beszűkült munkalehetőségek hatására a
zat a foglalkoztatásból 4,5%-kal, a szektor hazai munkanélküliségi ráta 2004-2010
bruttó hozzáadott értékből (BHÉ) 3,4%-kal között valamennyi térségtípusban majd-
részesült (vidéken ez 6,4% és 6%). Vidéki nem megkétszereződött (országosan 6,1%-
térségeinkben 2004-2010 között egyedül a ról 11,2%-ra nőtt), a mutató értéke a vidéki
szolgáltatási szektor tudta növelni foglal- térségekben a legmagasabb (11,9%). Főleg
koztatásban betöltött szerepét. az ország keleti, északkeleti és dél-dunán-
A vidék fokozódó lemaradása az ott túli térségeiben 2009-re összefüggő zóná-
élők gazdasági aktivitásában is megmu- kat alkottak a kiugróan magas munkanél-
tatkozik. Míg 2004-ben még az átmeneti küliséggel rendelkező térségek.
térségekben volt a legalacsonyabb a gaz- A magyar agrár-vidékfejlesztés egyik
dasági aktivitás, 2010-ben már vidéken. Az legfontosabb feladata a vidéki térségek-

ben a lakosság alacsony gazdasági akti- látási célú termelőegység (382,6 ezer). A
vitásából, az alacsony foglalkoztatott- mezőgazdasági üzemek szerepe foglalkoz-
ságból, az alacsony jövedelemszintből fa- tatási szempontból csökken, egyre keve-
kadó társadalmi feszültségek mérséklése. sebb embernek képesek munkalehetőséget
A vidéki foglalkoztatás bővítéséhez az ott biztosítani Az egyéni gazdaságok vezetői-
élők képzettségének javítása, a kitörési pon- nek korstruktúrája sem kedvező, hiányzik
tokat jelentő gazdasági tevékenységek igé- a megfelelő utánpótlás. Egy 35 év alatti
nyeivel történő összehangolása szükséges. gazdaságvezető jutott nyolc 55 év feletti
gazdálkodóra 2010-ben. A gazdálkodók
Vidéki gazdasági indikátorok szakképzettségi szintje terén elmaradás
tapasztalható az EU-tagországok átlagaitól.
A mezőgazdaság jelentősége az alap- A magyar gazdálkodók mindössze 14,1%-a
vetően vidéki területeken a legnagyobb, rendelkezett mezőgazdasági szakképzett-
bár fokozatosan csökken. Itt dolgozik az séggel 2010-ben. Az EU-15-ben az arány
agrárágazatban foglalkoztatottak többsé- 21,8%, az EU-12-ben pedig 18,2%.
ge (2010-ben 62,8%-a), viszont számuk a
2004-es létszámhoz képest 16,5%-kal ala- Vidéki környezeti indikátorok
csonyabb.
Az alapvetően vidéki területeken ala- A környezeti elemek (talaj, víz, levegő,
csonyabb a vállalkozási sűrűség. Ezer élővilág, természeti táj) ésszerű hasznosí-
főre vetítve fele annyi vállalkozás műkö- tása megnyilvánulhat a környezet meg-
dik, mint az alapvetően városi területe- őrzése, illetve javítása, valamint szennye-
ken (előbbinél 51, utóbbinál 109 jut ezer zésének megelőzése formájában, amelyek
főre). Vidéken a mezőgazdasághoz kötődő együttesen járulnak hozzá a fenntartható
mikrovállalkozások jellemzőek, magas a gazdálkodáshoz.
csak önellátásra termelő egységek száma A talajok termékenységét, termőké-
(alapvetően vidéki területeken az összes pességét a helytelen mezőgazdasági mű-
egyéni gazdaság 58%-a, átmeneti terüle- veléshez köthető degradációs folyama-
teken 64%-a kizárólag saját fogyasztásra tok, leginkább a víz- és szélerózióból ere-
termel). Az egyéni vállalkozások aránya dő talajpusztulás, a talajtömörödés miatt
az országos átlag felett van, 41,4%. Az alap- kialakuló tömör vízzáró réteg kialakulása
vetően vidéki térségekben általában az korlátozza. A belvizek és aszályok szike-
alacsonyabb jövedelemtermelő képességű sedést, a talajok savanyodása mészhiányt
tevékenységek dominálnak. A mezőgaz- okoz. Termőföldkészletünkből az ország
daság munkatermelékenysége az Európai területének mindössze 9,3%-a, a mezőgaz-
Unió régi tagállamainak átlagához viszo- dasági terület 20,7%-a (843,6 ezer hektár)
nyítva mindössze ötödét teszi ki. kedvezőtlen adottságú (KAT). Az Európai
A magyar mezőgazdasági üzemszer- Bizottság által meghatározott biofizikai
kezet duális, amelyben nagyszámú törpe- ismérvek felhasználásával meghatározott
gazdaság és kisszámú, de a termőterület „természeti hátrányokkal érintett terület”
jelentős részét használó nagygazdaság van Magyarországon 4,5 millió hektár.
egyszerre jelen. Az Általános Mezőgazda- Hazánk felszíni és felszín alatti víz-
sági Összeírás szerint hazánkban jelentős készletekben bővelkedik, hasznosításuk
számú az ökonómiai értelemben gazda- hiánya pazarlás, amely vízvisszatartással,
ságnak nem nevezhető, elsősorban önel- vizes élőhelyek kialakításával, valamint az
10

öntözött területek ésszerű bővítésével egy- zül a kén-dioxid több mint a felére, a nitro-
aránt mérsékelhető. Az árvíz és a belvíz gén-oxidok kibocsátása 25%-kal csökkent,
veszélye is jelentős, a területek egynegye- az ammónia (NH3) szintje gyakorlatilag
déről természetes úton nem képes lefolyni nem változott.
a víz (több mint 700 település, összesen Magyarország természetföldrajzi adott-
2,5 millió lakossal és az ország szántóte- ságainak változatossága az élő környezet
rületének harmada egykori árterület). A magas diverzitását eredményezi. A termé-
veszélynek leginkább kitett területeken szeti környezet és biológiai sokféleség álla-
az adottságokhoz igazodó tájgazdálkodás pota – évjárattól függő ingadozások mel-
lehet a földhasználat megfelelő iránya. Az lett – az elmúlt 5-10 évben nem változott. A
öntözés iránti igény leginkább az alföldi környezet- és tájgazdálkodás elve alapján
térségekben növekszik, de szárazság ese- megvalósuló mezőgazdasági művelés hoz-
tén az ország más területein bárhol, min- zájárul a vidéki táj fenntartásához, az élő-
den második évben előfordulhat. helyek megőrzéséhez.
A vizek jó állapotának megőrzése érde- Az éghajlatváltozás mérséklése (meg-
kében környezetkímélő területhasználatra előzés), illetve a megváltozó időjárási és
van szükség. A vízkészletek, ivóvízbázi- éghajlati körülményekhez történő alkal-
sok minőségét pontszerű és diffúz szeny- mazkodás, a károk enyhítése és helyreál-
nyezés (leginkább a nitrát) fenyegeti. Az lítása (alkalmazkodás) miatt fokozottan
ország területének 45,8%-a nitrátérzékeny, kell készülnünk az üvegházhatást okozó
ahol mezőgazdasági tevékenységet csak a gázok légköri kibocsátásának csökkenté-
helyes mezőgazdasági gyakorlatnak meg- sére és abszorpciójuk növelésére. Az éghaj-
felelően szabad végezni. latváltozással Magyarországon a szélsősé-
Magyarországon a mezőgazdasági ges csapadékeloszlás, az árvíz, belvíz és az
tevékenységhez köthető légszennyezés aszály veszélyének egyidejű növekedése
mértéke és összetétele jellemzően meg- jelentős terméscsökkenést, a biológiai sok-
felel az EU átlagának. A mitigációt több, féleség mérséklődését okozhatja.
uniós támogatást is élvező intézkedés A „jó környezeti állapot” elérését, a
(erdősítés, agrár-környezetgazdálkodás, mezőgazdasági terhelés minimalizálását
gyepesítés) segíti, valamint az okszerű (környezetsemlegességét) – kötelező jelleg-
gazdálkodás (szaktanácsadás) térnyerése gel – a Helyes Mezőgazdasági és Környe-
is ehhez járul hozzá. Külön ki kell emelni zeti Állapot előírásai, a környezeti állapot
az üvegházhatású gázok (ÜHG) csökken- javítását pedig a védett és a Natura 2000 te-
tésére tett erőfeszítéseket, amelyek a Kiotói rületek kezelési terveiben előírt szabályok
Egyezményben rögzített, az éghajlatválto- betartása, illetve az agrár-környezetvédel-
zás mérséklését szolgáló kötelezettségek mi intézkedések keretében tett – önkéntes
teljesítését szolgálják. A megújuló energia- – kötelezettségvállalások teszik lehetővé.
források – kiemelten a biomassza – növek-
vő felhasználása mellett a mezőgazdasági Vidéki életminőség, társadalmi
földterületek erdősítése döntő fontosságú indikátorok
a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése szem-
pontjából. Mindezek eredményeként a me- A vidéki térségek gazdasági, társadal-
zőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok mi, infrastrukturális helyzete az orszá-
kibocsátása 8%-kal mérséklődött (2000 és gos átlaghoz viszonyítva elmaradott. Az
2009 között), a savasodást okozó gázok kö- életminőség javulásának legfőbb gátját
11

továbbra is a megélhetési lehetőségek hi- napi megélhetésének biztosítása mellett a

ánya, az alacsony jövedelemszint jelenti, társadalmi feszültségek csökkentésének is
amely nehezen kezelhető szociális, társa- alapvető eszköze.
dalmi problémákat generál. A vidéken élők jelentős hányada folytat
A vidéki térségekben, különösen a peri- mezőgazdasági tevékenységet, azonban
férikus elhelyezkedésű aprófalvas telepü- nagyobb részük számára ez inkább csak
léseken – elsősorban a munkalehetőségek jövedelemkiegészítési lehetőséget, illetve
hiánya miatt – fokozottan jellemző az el- a saját fogyasztáshoz való hozzájárulást
vándorlás. Elsősorban a gazdaságilag ak- jelent. A 2010. évi Általános Mezőgazdasá-
tívak, fiatalok körében figyelhető meg az gi Összeírás során regisztrált mintegy 567
elvándorlás, amelyet nem tud ellensúlyozni ezer egyéni gazdaság több mint 60%-a fog-
a jellemzően városi, értelmiségi családok lalkozik mezőgazdasággal saját fogyasztá-
körében megfigyelhető, a vonzó lakó- és si szükségletei kielégítése céljából, értékesí-
természeti környezetet kínáló vidék felérté- tésre az egyéniek mindössze ötöde termel,
kelődésével összefüggő – nagyvárosokhoz fennmaradó része (20,3%) pedig csak a sa-
közeli településekre irányuló – migráció. ját fogyasztáson felüli felesleget értékesíti.
A vidéki térségeket sújtó elvándorlás mi- A mezőgazdaság csökkenő foglalkozta-
att a helyben maradó lakosságra fokozot- tási szerepe miatt az egyéni gazdálkodók
tan jellemző az elöregedés, valamint az jelentős része (40,4%-a) gazdaságon kívüli
etnikai arányok átrendeződése. Országon jövedelemszerző tevékenységet is végez.
belül az „elöregedés” problematikájával A mezőgazdaság visszaszorulásával
leginkább küzdő területek Zala, Vas, Tolna, párhuzamosan a vidéki térségekben is nö-
Nógrád, Békés, Csongrád megye egésze, il- vekszik a szolgáltatások szerepe. Ahol az
letve Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, adottságok kedvezőek, a turisztikai szol-
Veszprém és Győr-Moson-Sopron megye gáltatások nyújtása a helyben lakók szá-
déli része, valamint Heves megye északi mára jövedelemkiegészítési lehetőséget
része. jelent. A falusi turizmus alapvető feltétele
Az aktív korúakra a vidéki térségekben a látogatók számára komplex szolgáltatá-
jut a legtöbb eltartott. A teljes népesség el- sok nyújtása.
tartottsági rátája 2011-ben a vidéki térsé- A vidéki térségek hátrányait halmozza,
gekben 45,7% volt, ami nem sokkal halad- hogy az alapszolgáltatásokkal való el-
ta meg az országos átlagot (45,6%), azonban látottság az országos átlagtól elmarad.
az EU-15 átlagánál (41,8%) magasabb. A folyamatos munkavállalást jelentő-
Elsősorban a munkalehetőségek hiánya sen megnehezítő körülmény a gyermekek
játszik közre abban, hogy az ország lakos- napközbeni ellátását biztosító intéz-
sága egyre növekvő mértékben szorul a ményhálózat alulfejlettsége és kapaci-
szociális ellátórendszerre. A vidéki térsé- táshiánya, különösen a bölcsődei ellátás
gek fokozódó lemaradását mutatja a segély- esetében. Miközben az összes bölcsődés
szerű jövedelmekben részesülők növekvő korú (3 év alatti) gyermek majdnem fele
száma. Az álláskeresési támogatásban, il- (2010-ben 45%-a) él alapvetően vidéki tér-
letve a rendszeres szociális segélyt kapók ségben, a bölcsődei férőhelyek közel két-
fele él alapvetően vidéki térségekben. A harmada (63,85%) a városi, illetve az átme-
munkanélküliség által leginkább sújtott neti térségekben koncentrálódik. 2004-2011
térségekben a –2011-ben 302 ezer főt érin- között az országban 438 általános iskolai
tő – közfoglalkoztatás a családok minden- feladatellátási hely szűnt meg, amelynek
12

túlnyomó része (67,6%-a) alapvetően vidéki letve uzsora-bűncselekmények) számának
térségben működött. emelkedéséhez. A regisztrált bűnelkövetők
A lakosság egészségi állapotát meg- százezer lakosra jutó száma az ország vidé-
határozó egészségügyi ellátás színvona- ki térségeiben magas.
la, elérhetősége szintén jelentős területi
egyenlőtlenségeket mutat, a vidék hát- Agrár-vidékfejlesztési intézkedések cél-
rányát tükrözi. A magas halandóság és a rendszere
krónikus betegségek gyakoribb előfordu-
lása mellett a betöltetlen háziorvosi praxi- Az Európai Unió jelenlegi tervidőszaká-
sok aránya itt a legmagasabb. Az egészségi ban (2007–2013) a vidékfejlesztési intézke-
állapotban, életminőségben mutatkozó dések finanszírozása az Európai Mezőgaz-
egyenlőtlenségek a halandósági adatok- dasági Vidékfejlesztési Alapból történik
ban is tetten érhetők. A hátrányos hely- (EMVA), amelynek felhasználását Magyar-
zetű térségekben a főbb halálokok közül országon az Új Magyarország Vidékfejlesz-
különösen a keringési betegségek, a kró- tési Program (ÚMVP), valamint a program
nikus májbetegség, májzsugor, valamint a sikeres lebonyolításához stratégiai keretet
daganatos betegségek okozta halandóság biztosító Új Magyarország Vidékfejlesztési
jelentős. Stratégiai Terv (ÚMVST) szolgálja, míg az
A vidéki életminőséget és a gazdaság Európai Halászati Alapból (EHA) szárma-
fejlődését befolyásoló alapvető infrastruk- zó közösségi támogatások hasznosítására
túra-szolgáltatások között meghatározó Halászati Operatív Program (HOP) került
szerepet játszik az internet-elérhetőség. kidolgozásra.
Országosan mind az elérhetőségben (le- A hazai agrár- és vidékfejlesztés szem-
fedettség), mind az előfizetők számának pontjából kiemelkedő jelentőséggel bír
növekedésében dinamikus fejlődés mu- a 2012-2020 közötti időszakra irányuló
tatkozik, a vidéki térségek lemaradása Nemzeti Vidékstratégia (NVS) kidolgo-
azonban e területen is tetten érhető. A zása (3. ábra), amelynek előkészítése 2011
vidéki lakosság információs társadalomba folyamán zajlott le.
történő bevonásának alapvető eszköze a A vidékstratégia és programjai kidol-
számítógép-használattal kapcsolatos isme- gozásának alapjául az Alaptörvényben és
retek bővítése, különösen annak ismereté- a kormányprogramban foglaltak szolgál-
ben, hogy a hazai felnőtt lakosság (2011- nak, összhangban a Nemzeti Fenntartható
ben) 40%-át érintő digitális írástudatlanság Fejlődési Stratégiával és a kiemelt nemze-
főként a kistelepüléseken élőkre jellemző. ti stratégiai tervekkel (például Széchenyi
A legelmaradottabb térségekben élő Terv, Széll Kálmán Terv, Semmelweis Terv,
népesség megélhetési biztonságának ja- Magyary Terv, Külpolitikai Stratégia), va-
vítása továbbra is kihívás. A tartós mély- lamint a már meglévő, átfogó ágazati ter-
szegénységben élők, valamint a roma né- vekkel és programokkal (például 3. Nem-
pesség esetében különösen fontos a mun- zeti Környezetvédelmi Program, az ennek
kaerő-piaci részvételhez nélkülözhetetlen részét képező Nemzeti Természetvédelmi
oktatási, képzési lehetőségek biztosítása a Alapterv, Nemzeti Éghajlatváltozási Straté-
kilábaláshoz. gia, Országos Területfejlesztési Koncepció,
A súlyos megélhetési problémák jelen- Energiastratégia, Vízgyűjtő-gazdálkodási
tős mértékben hozzájárulnak a bűncse- terv, az MTA vízgazdálkodási stratégiai
lekmények (különösen a vagyon elleni, il- dokumentuma, Nemzeti Erdőprogram).
13

3. ábra
A Nemzeti Vidékstratégia főbb fejlesztéspolitikai kapcsolatai
(Forrás: VM, Nemzeti Vidékstratégia, 2012)
A hosszú távú jövőképet, világos alap- fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó intéz-

elveket és cselekvési programokat meg- kedések mellett a nemzeti költségvetésből
határozó stratégia négy területtel, az ag- megvalósuló programokat, a jogszabály-
rárgazdasággal, a vidékfejlesztéssel, az rendszer korszerűsítését, életszerűvé téte-
élelmiszer-gazdasággal, valamint a kör- lét, a hatékony és ügyfélbarát intézményi
nyezetvédelemmel kapcsolatban határoz környezet kialakítását, valamint a képzés-
meg tennivalókat. re, társadalmi akciókra épülő szemléletfor-
A stratégia átfogó célkitűzése az or- málás feladatait foglalja magában. A Dará-
szág vidéki térségeinek népességeltartó és nyi Ignác Terv 2012-től rendelkezik a célok
-megtartó képességének javítása. Az átfogó megvalósítását szolgáló forrásokkal.
célkitűzés megvalósítása érdekében a do-
kumentum öt stratégiai célt határoz meg: Új Magyarország Vidékfejlesztési Prog-
a tájak természeti értékeinek, erőforrása- ram (ÚMVP)
inak megőrzését; a sokszínű és életképes
agrártermelést; az élelmezési és élelmi- Az Új Magyarország Vidékfejlesztési
szer-biztonságot; a vidéki gazdaság lét- Program (ÚMVP) a 2007-2013-as időszak-
alapjának biztosítását; a vidéki foglal- ra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési
koztatás növelését; a vidéki közösségek Program. Az ÚMVP intézkedései négy
megerősítését; valamint a vidéki népes- stratégiai tengelybe sorolhatók. Az Euró-
ség életminőségének javítását (4. ábra). pai Bizottság által 2007. szeptember 19-én
A stratégia végrehajtási programja a jóváhagyott program teljes finanszírozási
Darányi Ignác Terv, amely az uniós vidék- kerete mintegy 1300 milliárd forint.
14

Agrárbeszámoló.indd 15
4. ábra
A Nemzeti Vidékstratégia célrendszere és területei
(Forrás: Nemzeti Vidékstratégia, 2012.)
15
2012.09.28. 10:07:58
Az ÚMVP stratégiai kereteit, célrend- szes meghatározó támogatási konstrukció

szerét a 2007-2013 közötti időszakra szóló elindult 2011-ben:
Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégi- • A két legjelentősebb intézkedés, az
ai Terv (ÚMVST) tartalmazza. Az ÚMVST állattartó telepek korszerűsítése és a me-
átfogó célja, hogy a nemzeti sajátosságokra zőgazdasági termékek értéknövelése 2011-
alapozva, ugyanakkor az európai vidékfej- ben együttesen az I. tengely keretében
lesztési politika keretei között járuljon hoz- megvalósult kifizetések 70%-át kötötték le.
zá a vidéki térségek fenntartható fejlődé- A II. tengely célja a környezet és a vi-
séhez. Az ÚMVST az ÚMVP tengelyeivel dék állapotának javítása, fejlesztése. A
összhangban négy intézkedéscsoportot, környezetbarát gazdálkodási gyakorlat el-
valamint számos, az intézkedéscsoportok terjesztésével, az erózió elleni összehangolt
megvalósítását célzó beavatkozási akciót tevékenységgel és a magas természeti érté-
különít el. kű területek fokozott védelmével fenntar-
Az ÚMVP intézkedései közül a legtöbb tani a kedvező környezeti állapotot és az
támogatást eddig az agrár-környezetvé- alacsony szintű környezetterhelést. A célok
delem, a kedvezőtlen adottságú területen megvalósítása érdekében 2011-ben a követ-
gazdálkodók támogatása, a gépek, techno- kező intézkedések történtek:
lógiai berendezések beszerzése, a termelői • A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő
csoportok támogatása, valamint a mező- állatjóléti támogatásban azok a tejtermelők
gazdasági termékek értéknövelése jogcí- részesülhetnek, akik önkéntes alapon a kö-
meken ítélték oda. zösségi és a nemzeti jogszabályok szerint
A 2011-es költségvetési évben az ÚMVP előírtakhoz képest magasabb állatjóléti kö-
keretében mintegy 201,2 milliárd forint tá- telezettségeket vállalnak 5 éven keresztül.
mogatás került kifizetésre, amelynek több A genetikai erőforrások megőrzése intézkedés
mint harmada (35,3%) a versenyképes- keretében a növényi genetikai erőforrások és
ség javítását célzó I. tengely intézkedéseit mikroorganizmusok ex situ megőrzéséhez nyúj-
érintette, közel fele (48,9%) a környezet és tandó támogatást azok a kérelmezők vehetik
a vidék állapotának javítására irányuló igénybe, akik a Génbank Tanács által el-
II. tengely intézkedéseihez kapcsolódott. fogadott genetikai anyagokat tartalmazó
A tárgyévben kifizetett támogatási keret gyűjteményt fenntartják, valamint a teljes
több mint tizede (11,4%) a vidéki térségek támogatási időszak alatt vállalják az intéz-
életminőségének javítására és a diverzi- kedésben előírt kötelezettségeket.
fikáció ösztönzésére irányuló III. tengely • Az ÚMVP AKG intézkedések a kör-
keretében hasznosult, 2,2% a LEADER-t nyezeti szempontból értékesebb szántóföl-
érintette. A kifizetések fennmaradó része di, gyepgazdálkodási, ültetvényes és vizes
(2,3%) a technikai segítségnyújtást finan- élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezet-
szírozta. gazdálkodási célprogramok arányának nö-
Az ÚMVP tengelyenkénti eredményeit velését vezették be.
tekintve, az I. tengely intézkedéseinek cél- • A Kedvezőtlen Adottságú Területek
ja a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldol- (KAT) intézkedés potenciálisan több mint
gozás és az erdészeti ágazat versenyké- 800 ezer hektár területet érint. A fajlagos
pességének javítása, az agrárium fenntart- támogatási összeg 85,9 euró/ha a hátrá-
ható fejlesztése, továbbá az ismeretátadás nyos természeti feltételek által, és mind-
és a korszerkezet javítása. Az I. tengelyen össze 10,9 euró/ha a különleges hátrányok
belül, néhány kivételtől eltekintve, az ösz- által érintett területek esetében.
16

• Az agrárerdészeti rendszerek létre- cím megvalósulása és 2011. évi eredmé-
hozásának támogatását célzó intézkedés nyei: Az intézkedés részterületeit a techno-
tekintetében alapvető változás, hogy az lógiai fejlesztések, a kis léptékű infrastruk-
előző időszakhoz képest Natura 2000 terü- túrafejlesztések, a tervezett tevékenységek
leten is meg lehet valósítani agrárerdészeti folytatásához szükséges vagy kötelező kép-
rendszereket. zés és betanítás, a szakértői, szaktanács-
• Őshonos és veszélyeztetett mezőgaz- adói szolgáltatások igénybevétele, a marke-
dasági állatfajták genetikai állományának tingtevékenység, a szabadalmak, licencek,
tenyésztésben történő megőrzése intéz- gyártástechnológia vásárlása, a minőség-
kedés keretében 35 fajta nőivarú – nukle- biztosítási rendszerek bevezetése, vala-
usz vagy fajtafenntartó minősítésű – állat mint a vállalati együttműködések jelentik.
egyedei kerülhetnek ötéves kötelezettség- Az intézkedés keretében 2011-ben mintegy
vállalás mellett támogatásra, amennyiben 2715,9 millió forint kifizetésére került sor,
a kérelmezők betartják a tenyésztőszerve- amely a III. tengely keretében a tárgyévben
zetek által meghatározott tenyésztési prog- lekötött források 11,9%-át érintette.
ramot. Turisztikai tevékenységek ösztönzése,
• A tengely keretében meghirdetett in- az intézkedés rövid bemutatása és 2011.
tézkedések közül 2011-ben az agrár-kör- évi eredményei: A támogatás célja a vidéki
nyezetgazdálkodási kifizetések kötötték munkahelyek létrehozása vagy megőrzése
le a legtöbb forrást (77,8%-os kifizetési érdekében a falusi, illetve a gyermek- és if-
részaránnyal), de az ÚMVP valameny- júsági turizmushoz kapcsolódó minőségi
nyi intézkedését figyelembe véve is ez az szálláshelyek, valamint a hozzájuk kötődő
intézkedés emelkedik ki 38%-os kifizetési szolgáltatások fejlesztése, kialakítása. Ezen
részarányával. felül a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött
Az ÚMVP III. tengelyének intézkedései – a vidéki települések természeti erőforrá-
a vidéki gazdaság fejlesztését többek kö- saira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és hal-
zött a nem mezőgazdasági tevékenységek gazdálkodási adottságaira, közösségi-kul-
diverzifikálásával, a mikrovállalkozások turális és gasztronómiai örökségére, nem-
humán erőforrásának és fizikai infrast- zeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre,
ruktúrájának fejlesztésével, a vidéki tele- mint vonzerőre épülő – minőségi, komplex
pülések környezetének megújításával és agro- és ökoturisztikai szolgáltatások ki-
az egymásra épülő hatások erősítésével, építése, a már működő szolgáltatások bőví-
együttműködési hálózatok bővítésével tése, korszerűsítése, marketingjének kiala-
kívánják elérni: kítása, fejlesztése.
• A vállalkozási tevékenységek közül 2011-ben az intézkedés keretében 2897,8
különösen a turizmus fejlesztése sikeres millió forint kifizetésére került sor, amely
támogatási forma, amely hozzájárul a vi- a mikrovállalkozások létrehozására és
déki népesség jövedelemkiegészítéséhez. fejlesztésére irányuló intézkedéssel közel
• A vidéki gazdaság és lakosság számá- azonos (12,8%-os) támogatási részarányt
ra nyújtott alapszolgáltatások (tanyabusz, jelentett.
IKSzT-k) valós igényeken alapulnak, hiányt A vidéki gazdaság és lakosság számá-
pótolnak, és közvetett módon a foglalkoz- ra nyújtott alapszolgáltatások intézke-
tatás bővítését is segítik. dés és 2011. évi eredményei: Az intézkedés
Mikrovállalkozások létrehozására és célja az alapszolgáltatások elérhetőségének
fejlesztésére nyújtandó támogatások jog- javítása a vidéki területek településein, a
17

szolgáltatások körének bővítése, minősé- gáltatáshiányos kistelepülések és tanyák

gük javítása, ennél fogva a vidéki területek esélyegyenlőségének növelése, az ott élők
népességmegtartó erejének növelése, az életfeltételeinek javítása, a közszolgáltatás-
életminőség javítása, továbbá a fenntartha- okhoz való hozzájutás és a szociális alap-
tóság biztosítása. ellátások kiépítésének elősegítése, a tele-
Az intézkedés két részből áll: 1. Több- pülések szolgáltatási funkcióinak bővítése,
funkciós szolgáltató központok létreho- közösségfejlesztés, valamint a jobb életmi-
zása (IKSZT) és 2. Kistérségi közlekedési nőség elérése.
szolgáltatások fejlesztése („tanyabusz” 2011-ben 68,4 millió forint összegű tá-
szolgáltatás). mogatás kifizetésére került sor.
A vidéki gazdaság és lakosság számára A falumegújítás és -fejlesztés intézke-
nyújtott alapszolgáltatások körében az in- dés rövid bemutatása és 2011. évi eredmé-
tegrált közösségi és szolgáltató tér kiala- nyei: Az intézkedés a falvak környezetét és
kítására és működtetésére igénybe vehető megjelenését javító kisléptékű infrastruk-
támogatások jogcím megvalósulása és turális fejlesztések megvalósítását (parkok,
2011. évi eredményei: A támogatás alapvető sétányok kialakítása), a védelem alatt nem
célja, hogy a vidéki területeken megteremt- álló, közösségi és gazdasági célokat szolgá-
se a feltételeket a közösségek működéséhez, ló, illetve a település megjelenésében jelen-
fejlesztéséhez. Az IKSZT olyan szolgálta- tős szereppel bíró épületek külső felújítá-
tásszervezési modell, amely lehetővé teszi sát, új piacterek megnyitását és a meglévők
a helyi lakosság számára fontos (köz)szol- fejlesztését, valamint játszóterek kialakítá-
gáltatások egy épületben való működtetését sát támogatja.
és hozzáférhetőségét. Az IKSZT keretében A beérkezett kérelmekből a 2011. évben
megvalósítható tartalmak a foglalkoztatási, összesen 720 került támogatásra. A tárgy-
vállalkozásfejlesztéshez kötődő, gyermek- évben teljesített kifizetés összege 6002,3
és ifjúsági, oktatási, képzési, közművelődési millió forint, amely a III. tengely keretében
programok, szociális és lakossági, ügyfél- 2011-ben támogatott intézkedések között a
szolgálati jellegű szolgáltatások. legmagasabb összegű volt, a lekötött forrá-
2011-ben 144 IKSZT számolt el a beruhá- sok több mint negyedét (26,3%) tette ki.
zás egészével. A tárgyévben az intézkedés A vidéki örökség megőrzése és fenntart-
keretében 5124,4 millió forint került kifize- ható fejlesztése intézkedés rövid bemuta-
tésre, ez az összeg a III. tengely keretében tása és 2011. évi eredményei: Az intézke-
2011-ben kifizetett támogatások között a dés célja a vidéki térségek településein a
(falumegújításra és fejlesztésre nyújtandó kulturális örökség fenntartása, helyreál-
támogatást követve) a második legjelentő- lítása, korszerűsítése, ezen belül a telepü-
sebb volt. léskép és a környezet állapotának javítása,
A vidéki gazdaság és lakosság számá- az épített, természeti és kulturális örökség
ra nyújtott alapszolgáltatások körében és helyi identitás megőrzése, megújítása, és
a kistérségi közlekedési szolgáltatások ezáltal a települések vonzerejének növelé-
fejlesztésére igénybe vehető támogatá- se. Az intézkedés két alintézkedése közül a
sok jogcím megvalósulása és 2011. évi kulturális örökség támogatásának lehető-
eredményei: A támogatás célja a kistérségi sége nyílt meg eddig a kedvezményezettek
közlekedési (különösen a falu- és tanya- számára, a természeti örökség megőrzésé-
gondnoki) szolgáltatások fejlesztésének nek és fejlesztésének támogatását a tárca
támogatásával a hátrányos helyzetű, szol- később tervezi beindítani.
18

A beérkezett kérelmekből 2011-ben ösz- sor, a programban rendelkezésre álló for-
szesen 410 került támogatásra, a teljesített rások felhasználása szinte maradéktalan
kifizetés összege 3537,7 millió forint. volt. A tervben meghatározott forráskeret
Készségek elsajátítása, ösztönzés és 99,66%-a kifizetésre került (751,56 millió
végrehajtás intézkedés rövid bemutatá- euró). A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv né-
sa és 2011. évi eredményei: Az intézkedés hány jogcíme esetében a keret kimerülése
keretében kialakított Helyi Vidékfejlesztési miatt a forrást a 2008-2011 közötti időszak-
Iroda (HVI) hálózat elsősorban a helyi szin- ban az EMVA biztosítja. A korábbi kötele-
tű tervezés segítésére jött létre 2007-ben. A zettségvállalások alapján 2011-ben az NVT
HVI-k kistérségi szinten egyablakos ügy- vonatkozásában EMVA-forrásból 5,6 milli-
félkapuként és információs pontként szol- árd forint kifizetés történt.
gáltak az ÚMVP-hez, illetve elősegítették
az ÚMVP helyi szinten történő minél ered- Agrár-környezetgazdálkodás
ményesebb megvalósulását. Az ÚMVP
társadalmasítása érdekében a HVI-k helyi Az agrár-környezetgazdálkodás célja
szereplők közreműködésével működtek. olyan gazdálkodási gyakorlatok elterje-
Az intézkedés keretében e közreműködő désének elősegítése, amelyek a termőhelyi
szervezetek vehettek igénybe támogatást. adottságoknak megfelelő termelési szer-
A jogcím végrehajtását az Irányító Ható- kezet, a környezettudatos gazdálkodás és
ság 2010. július 1-től felfüggesztette. a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat
Az ÚMVP IV. tengelye (LEADER- kialakítását, ezzel összefüggésben a kör-
tengely) a helyi közösségek megerősítésé- nyezet állapotának javítását és minőségi
re, helyi kormányzásra és partneri kap- élelmiszer előállítását eredményezik. Az
csolatok kialakítására, valamint egymást AKG-intézkedések kiemelt agrár-környe-
támogató innovatív projektek készítésé- zetvédelmi problémák csökkentését, visz-
re szolgál. A LEADER eddigi eredménye, szaszorítását, illetve megelőzését biztosító
hogy vidéken az ország egészét lefedő, a gazdálkodási gyakorlatok elterjesztését
települési önkormányzatok, vállalkozások szolgálják. A különböző célprogramok az
és civil szervezetek együttműködésén ala- AKG prioritásainak megfelelő előíráso-
puló helyi irányítási rendszer alakult ki a kat tartalmaznak: talajvédelem; felszíni
helyi érintettek igényeit figyelembe vevő és felszín alatti vizek védelme; természet-
vidékfejlesztéshez. védelmi szempontból értékes állat- és nö-
A Helyi Akció Csoportok (HACS-ok) vényfajok számára élőhelyek biztosítása;
2009. október 1-től részt vesznek az ÚMVP génmegőrzés (mezőgazdasági szempont-
III. tengely szerinti nem horizontális intéz- ból értékes növény- és állatfajok/fajták ki-
kedések, valamint a LEADER-intézkedések emelt támogatásával); levegőszennyezés
(IV. tengely) keretében benyújtott pályáza- csökkentése (extenzív, külterjes művelést
tok, támogatási kérelmek feldolgozásában és alacsony külső inputokat igénylő gaz-
és értékelésében. A feladatot az MVH-val dálkodási módszerek és növénycsoportok
kötött külön delegálási szerződés alapján termesztésének támogatása).
végzik, a feladat ellátásának teljesítését az Ehhez járul hozzá az ÚMVP II. ten-
MVH igazolja. 2011. év végére 94 HACS jo- gelyének agrár-környezetgazdálkodási
gosult támogatásra. jogcíme, amely a célprogramok által előírt
Jóllehet, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kötelezettségvállalások alapján felmerülő
lezárására 2008. december 31-én került többletköltségek és kieső jövedelmek ellen-
19

tételezését szolgálja. A támogatás formája lódó jogcímek 656 gazdaságot érintettek

normatív, vissza nem térítendő, amely öt- 2011-ben. A legjelentősebb jogcímek:
éves – a környezetvédelmi célú gyeptelepí- • Fás és lágy szárú energiaültetvények
tés célprogram esetében tízéves – időszak- telepítése. 2011-ben két kifizetési kérelem-
ra vonatkozik. A támogatásra jogosultak benyújtási körben 53 millió forint került
a HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Kör- kifizetésre.
nyezeti Állapot) előírások teljesítésének • Biomassza termeléséhez, felhasz-
ellenőrzése, valamint a célprogram-előírá- nálásához kapcsolódó gépek, eszközök
sok teljesítésének ellenőrzése érdekében (biomasszakazánok, pelletálók, brikettá-
(gazdaságuk teljes területén) az elvégzett lók, speciális biomassza-betakarító gépek)
tevékenységekről gazdálkodási naplót kö- beszerzése. A jogcím vonatkozásában
telesek vezetni. 2011-ben nem volt kérelembenyújtási lehe-
Az AKG területe a szántóföldi célprog- tőség, a korábbi benyújtási időszakokhoz
ramban 1 millió hektár, gyep célprogram- kötődően jelentős, mintegy 17 milliárd
ban 295,9 ezer hektár, ültetvény célprog- forintnyi támogatási összeg kifizetésére
ramban 75,9 ezer hektár, valamint a vizes került sor.
élőhely célprogramban pedig 7,3 ezer hek- • Állattartó telepeken képződött trá-
tár. A jogcímre 2011-ben 16290 darab kifize- gya környezetbarát, produktív, biogáz-
tési kérelem került támogatásra több mint fermentációval történő kezelése. A támo-
43,8 milliárd forint értékben. A tárgyévi gatási konstrukció megnyitására három
kifizetés meghaladta a 71 milliárd forintot. alkalommal került sor, amelyek keretében
A jogszabályban szereplő határidőn belül 54 darab biogázüzem létesítését szolgáló
12765 darab gazdálkodási naplót nyújtot- kérelem érkezett be. A beadott kérelmek
tak be a 2011. év során. közül 44 darab részesült pozitív elbírálás-
ban, mintegy 34 milliárd forint támogatási
Mezőgazdasági eredetű megújuló ener- igénnyel.
giaforrások támogatása • Kiskapacitású nyersszesz-, nyers-
olajüzemek létesítése. 2011-ben négy,
Az ÚMVP I. tengelye széles körűen tá- 228,5 millió forintra beérkezett kifizetési
mogatja a mezőgazdasági és erdészeti kérelemből három került támogatásra és
szektor és ezzel elsősorban a vidéki tér- kifizetésre 86,3 millió forint összegben. A
ségek környezetbarát energetikai fejlesz- jogcímre mindösszesen 162,7 millió forint
téseit. A megújuló energiaforrások elter- kifizetés történt.
jesztésének elősegítése számos támoga- • Kertészeti létesítmények energiael-
tási konstrukcióban megjelenik, mind az látása, amely keretében az ügyfelek dön-
egyes ágazati intézkedésekbe szervesen tően geotermikus energiaellátási rendsze-
beépítve, mind önálló jogcímként, célterü- rek kiépítéséhez igényeltek támogatást. A
letként (biogáz, fás és lágy szárú energia- benyújtási időszakban 282 darab támoga-
ültetvények, nyersszesz-, nyersolajüzemek, tási kérelem beadására került sor. A kérel-
biomasszakazánok) úgy, hogy a jogcímek mek 2010. évben megkezdett feldolgozása
keretében lehetőség van megújuló energia- befejeződött, és folytatódott a támogatott
forrásokra irányuló fejlesztések megvalósí- igénylések kifizetése.
tására, ami a kiválasztás (értékelés) során • Biomasszakazánok beszerzése illetve
előnyt jelent. A megújuló energiaforrások terményszárító biomassza-tüzelési rend-
felhasználásának ösztönzéséhez kapcso- szerrel történő megvalósítása. 2011-ben
20

folytatódtak a kifizetések a már megítélt termelői és a kutatói szféra közötti együtt-
támogatásokat érintően. működés lehetőségeinek biztosítása.
• A halfeldolgozó szakágazat fenn-
Halászati Operatív Program tarthatóságának és versenyképességének
biztosítása. Specifikus cél a halfeldolgozó
Magyarország Nemzeti Halászati Stra- ágazat termelékenységének és hatékony-
tégiai Terve alapján készült a 2007–2013 ságának javítása, elsődlegesen a feldolgozó
közötti időszakra szóló Halászati Operatív üzemek modernizálásán, valamint a higi-
Program (HOP). A program fő stratégiai éniás viszonyok és a munkakörülmények
céljaként versenyképes, modern halásza- javításán keresztül.
ti ágazat megteremtését tűzi ki, amelyet • A vízi természeti erőforrások és a
az akvakultúra, valamint a hozzá kapcso- biodiverzitás növelése a tógazdasági te-
lódó feldolgozó ágazatban a termelés so- rületeken, valamint a vízi környezet ha-
rán alkalmazott eszközök és berendezések gyományos értékeinek fenntartása, illetve
modernizációjával, illetve új termelési le- növelése. Specifikus cél az akvakultúra ter-
hetőségek megteremtésével kíván elérni. melésének ökológiai módszerekkel történő
Alapvető cél a magyar halászati ága- fejlesztése.
zat fenntartható fejlődésének biztosítása • A halászati és akvakultúra termé-
és modernizációja, amelyhez – a biológiai kek promóciója, a magyarországi halhús,
sokféleség megőrzése mellett – a természe- valamint haltermék-fogyasztás szintjé-
ti erőforrások fenntartható használatához, nek növelése. Specifikus cél a halászati és
az egészséges és biztonságos halhús, vala- akvakultúra termékek promóciójának elő-
mint haltermékek előállításához hozzájá- segítése a magyar piacon.
ruló környezetkímélő termelési módszerek • A HOP hatékony végrehajtásának
alkalmazását támogatja. A halászati ágazat biztosítása. Specifikus cél a technikai segít-
promóciójának fejlesztése elősegíti a halá- ségnyújtás fejlesztése.
szati és akvakultúra termékek piaci megje- A támogatási ciklusok, hasonlóan a
lenését, illetve fogyasztásának bővülését. A KAP-hoz, hétévesek. A Magyarországon is
termelő és feldolgozó üzemek modernizá- alkalmazott támogatási tengelyek a követ-
lása, hatékonyságuk növelése nemcsak az kezők:
ágazat foglalkoztatottságát tekintve fontos II. Akvakultúra, belvízi halászat, a ha-
szempont, hanem az ágazat versenyképes- lászati termékek feldolgozása és értékesí-
ségét is erősítő tényező. A HOP általános tése. Ebben a kategóriában támogatják az
céljai és a specifikus célok a következők: új halastavak, tógazdaságok, halfeldol-
• Az akvakultúra és természetes vízi ha- gozó üzemek építését, korszerűsítését és
lászat szakágazatok fenntarthatóságának telepi infrastruktúrájuk fejlesztését, vala-
és versenyképességének biztosítása. Spe- mint a jogszabályi korlátozások miatt kis
cifikus célok: (1) A termelés eszközrend- mértékben a természetes vízi halászatot
szerének modernizációja és új termelési is. Fontos megjegyezni, hogy csak KKV-k
lehetőségek megteremtése, a munkahelyi részesülhetnek ebből a támogatásból. A
feltételek javítása és munkahelyek fenntar- támogatás mértéke 40 és 60% közötti.
tása; (2) A természetes vízi élőhelyek bizto- III. Közös érdekeket célzó intézkedé-
sítása, az invazív fajok elterjedésének meg- sek. Magyarország számára fontos, mert a
akadályozása; (3) A technikai ismeretek és halfogyasztás növelését elősegítő promó-
szaktudás fejlesztése; (4) A halászati ágazat ciót és a 21. századi színvonalú informá-
21

cióáramlás és szakmai integráció javítását lett – mintegy 70 millió forint került kifi-
célzó programokat segíti. A támogatás zetésre.
mértéke 100%.
IV. Technikai segítségnyújtás. Nagyon A LEADER program és a Magyar Nem-
fontos lehetőség, mert a programot meg- zeti Vidéki Hálózat
valósító adminisztráció munkájához ad
forrást és a program promócióját, nyil- A Leader program 2001-ben indult ha-
vánosságát és megvalósítását segíti. zánkban. A 2004-ig tartó „kísérleti” fázis
A HOP keretében a források mint- az uniós csatlakozásra való felkészülést se-
egy 70%-a az akvakultúra, a természe- gítette hazai forrásokból, amelynek során
tes vízi halászat, valamint a halászati és 14 akciócsoport 272 projektet valósított meg
akvakultúra termékek feldolgozásának és 182 településen. A csatlakozással megnyíló
forgalmazásának fejlesztésére kialakított LEADER+ Program, amely az Agrár- és Vi-
II. prioritástengely szerint a tógazdaságok, dékfejlesztési Operatív Program részeként
intenzív rendszerek, halfeldolgozók építé- valósult meg, már 944 településre terjedt
sére, felújítására és infrastruktúrájuk fej- ki, és 70 akciócsoport 2530 projektjét támo-
lesztésére áll rendelkezésre. gatta. A 2007-2013 közötti programozási
A források negyede a III. prioritásten- időszakban a Leader program az EMVA tá-
gely, a közös érdekeket célzó intézkedések mogatásainak körébe került, és az ÚMVP
(a Közös Halászati Politika és azon belül a önálló IV. tengelyét alkotja, módot adva a
Nemzeti Halászati Politika) támogatására többi három tengely céljainak megvalósítá-
használható fel. A HOP prioritástengelye- sára is. Az uniós tagállamok többségéhez
ire 2011-ben 2,6 milliárd forint kötelezett- hasonlóan Magyarország is a III. tengelyre,
ségvállalás történt. azaz az életminőség javítására kívánta for-
Az akvakultúra és halfeldolgozás tenge- dítani a Leader-támogatások kétharmadát
lyen belül 2011-ben beruházásra összesen a helyi vidékfejlesztési stratégiák megvaló-
73 támogatási kérelem érkezett, amelyből sításán belül.
47 darab került támogatásra 2,4 milliárd A Leader program végrehajtásában a He-
forint kötelezettségvállalás mellett, ebből lyi Akciócsoportok játszanak meghatározó
1,9 milliárd forint került kifizetésre. szerepet. 2011 során a HVS-ek megvalósí-
Elindult a Halastavi Környezetgazdál- tására 2,4 milliárd forint került kifizetésre.
kodási Program (HKP), amelyben 2011. Az összeg 88%-át az életminőség javítását
évre 598 millió forint állt rendelkezésre. A és a diverzifikációt szolgáló projektekre
HKP-támogatás vissza nem térítendő tá- fordították. A források 10%-a a versenyké-
mogatás, amely a kedvezményezettnek a pesség javítására, 2%-a pedig környezetvé-
vízi környezet védelmével kapcsolatos jog- delmi célok támogatására szolgált. Együtt-
szabályi kötelezettségén felül önkéntesen működési projektekre 255 millió forintot
vállalt többletkötelezettség-vállalásához fizettek ki. Az akciócsoportok működésére
kapcsolódik. A jogcímre 66 kérelem érke- 3,4 milliárd forintot fordítottak, amelyet a
zett be 2011 végéig. III. tengely forrásai is kiegészítenek.
Az V. tengelyen belül a technikai segít- Magyarország 2008. december 31-ig
ségnyújtás intézkedés keretében 6 projekt nemzeti vidéki hálózatot hozott létre,
került támogatásra, amelyekre 119,7 millió amelynek feladata, hogy összefogja a vi-
forint kötelezettségvállalás valósult meg, dékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket,
ebből – 52 millió forintos EU-s forrás mel- amelyek az Európai Vidékfejlesztési Há-
22

lózatba szerveződnek. A Magyar Nemzeti óját, valamint a pályázatok formai értéke-
Vidéki Hálózat (MNVH) közvetlen célja a lését. Emellett az MNVH-hoz benyújtott
vidékfejlesztésben érintett kormányzati és projektötletek előzetes nyilvántartásáról,
önkormányzati intézmények, társadalmi a kérelmek ellenőrzéséről is gondoskodik,
szervezetek, szakmai testületek, gazdál- valamint közreműködik a VM kiemelt pro-
kodó szervezetek információs és együtt- jektjeinek lebonyolításában. 2011 szeptem-
működési hálózatba szervezése. A hálózat berében a 75. Országos Mezőgazdasági és
célja, hogy előmozdítsa a vidék társadalmi- Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) száz-
gazdasági fejlődését, segítse e szereplők te- húsz taggal megalakult az MNVH tanácsa.
vékenységeinek összehangolását, valamint Az MNVH korábbi szakterületeiből az át-
a támogatási források hatékony felhaszná- alakulás után az ÚMVP tengelyeit lefedő
lását. Az MNVH munkáját Cselekvési Terv szakosztályok jöttek létre:
alapján végzi, amelynek megvalósításához • Agrár és termelés;
a szükséges forrást az Irányító Hatóság • Agrár-környezetgazdálkodás;
(IH) biztosítja (ez a 2009–2013-as időszakra • A vidéki élet minősége és a vidéki gaz-
26 millió euró). daság diverzifikálása, valamint
Az Állandó Titkárság a Nemzeti • A Leader szakosztály.
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfej- Az MNVH részére 2011-ben a korábban
lesztési Intézet (NAKVI) keretein belül mű- benyújtott 16 kifizetési kérelemből 15 kére-
ködik. Az Állandó Titkárság 2011-től végzi lem került jóváhagyásra 150 millió forint
a Tanyafejlesztési Program adminisztráci- összegben.
23

24

Világörökség és turizmus – a világ-
örökségi helyszínek hatása a tele-
pülés és a környék turizmusára ma-
gyarországi esettanulmány alapján
Pap Ági
Bevezetés
képviselteti magát a listán és további tizen-
Napjaink globalizációs folyamatában egy helyszín szerepel a várományosi listán
kiemelkedő szerep jut a médiának, amely (www.vilagorokseg.hu 2012).
mindenkihez közel viszi, és mindenki szá- Világörökség helyszínnek lenni nagy
mára érthetővé és könnyen fogyasztható- megtiszteltetés, és ez az elnyert kitüntetés
vá teszi a kulturális mintákat. A kulturális az adott település számára jelentős gaz-
uniformizálódás kétirányú folyamatot in- dasági előnyöket is jelenthet, hiszen ha
dított el. Egyrészt a könnyen befogadható egy kulturális, illetve természeti értéket
kulturális minták terjedésével homoge- hordozó terület nemzetközi szinten is is-
nizálódik a helyi identitás, amely során meretségre tesz szert, az nagyobb arányú
gyakran a turisztikai vonzerőt jelentő turistaforgalmat eredményezhet. Az azon-
helyi és regionális kulturális értékek, év- ban, hogy a turisták forgalma ténylegesen
százados hagyományok elértéktelenedése megnő-e jelentős mértékben függ az adott
következik be. Ezzel szemben egy másik, terület fogadási feltételeitől. A szállás és az
kevésbé érzékelhető értékmentő folyamat ellátás megfelelő szintű biztosítása mellet
is zajlik, amely folyamatot a turisták ér- szükséges az élményekkel teli szórakozási
deklődése is erősít, elősegítve a nemzeti, a lehetőségek nyújtása is.
helyi és az egyedi kulturális értékek meg- Általánosan elterjedt nézet, hogy a vi-
óvását (Michalkó 2005, Boros, Pál 2010). lágörökségi listára került helyszínek tu-
Az UNESCO Világörökségi programja risztikai attrakciókként funkcionálnak, és
kifejezetten azt tűzte ki célul, hogy meg- ilyen módon a település és a környék tu-
óvja a kiemelkedő jelentőségű kulturális és rizmusának fellendülését okozzák. Jelen
természeti javakat. A program célkitűzése- tanulmány célja e megállapítás ellenőrzése
inek széleskörű támogatottságát mi sem az egyik legkorábban világörökséggé vá-
bizonyítja jobban, mint a Világörökségi lasztott magyarországi helyszín, Hollókő
Egyezményhez csatlakózó 189 ország példáján keresztül. A tanulmány során
és a világörökségi listán szereplő 962 tehát arra a kérdésre kerestük a választ,
helyszín (http://whc.unesco.org 2012). hogy megváltozott-e Hollókő és a környe-
Magyarország jelenleg nyolc helyszínnel zetükben található települések turizmusa
25
Pap Ági-Világörökség.indd 25 2012.09.28. 10:11:31

attól az évtől kezdődően, hogy felkerültek datos turisták száma, akik érzékenyebbek
a világörökségi listára. A vizsgálat során az őket körülvevő természet és kultúra
statisztikai adatok elemzésével próbáltuk egyediségére. Ők már nem elégednek
kimutathatóvá tenni a helyszíneken leját- meg tömegtermékeknek számító utak-
szódó esteleges változásokat. kal, ehelyett inkább előnyben részesítik a
kis létszámú, testre szabott, egyedi, más-
A kulturális turizmus és az örökségtu- más jellegű élményre alapozott utakat
rizmus térnyerése napjainkban (WTO 1997). Ehhez alkalmazkodva, a
kereslet kielégítése érdekében a vállala-
A turizmus helyi hatásainak vizsgálatá- tok olyan új turisztikai termékekkel és új
hoz először szükséges áttekintenünk a glo- turizmusfajtákkal jelennek meg a piacon,
bális folyamatokat, illetve azokat a fogalmi mint az ökoturizmus, kalandturizmus,
kereteket, amelyek a jelenségek megértésé- kulturális turizmus (Puczkó, Rátz 2002).
hez szükségesek. A turizmus a világ leg- Napjainkban a gazdasági trendek másik
jelentősebb és leggyorsabban fejlődő szol- jellemzője, hogy csak új élmények kiala-
gáltatási ágazatai közé tartozik. A világ kításán keresztül valósítható meg a piac
turizmusát negatívan befolyásoló tényezők bővítése (Michalkó, Rátz 2005, Boros, Pál
(a szeptember 11-i terrorcselekmények, a 2010). A napjainkban érezhető kulturális
SARS vírus, gazdasági vállság) ellenére élmények iránti érdeklődés növekedése
2012-ben a nemzetközi turistaérkezések magával vonja a kulturális turizmus irán-
száma elérte a 980 millió főt. Európa a vi- ti kereslet intenzitásának növekedését is.
lág turizmusában továbbra is vezető sze- Kulturális turizmus esetén „olyan utazásról
repet tölt be: innen kel útra és ide érkezik van szó, amelyben a motiváció új kultúrák meg-
a legtöbb turista. Európa 2012-ben a nem- ismerése, kulturális eseményekben való rész-
zetközi turistaérkezések 51%-át tudhatta vétel és kulturális attrakciók meglátogatása, a
magáénak (WTO 2012). A kontinensre ér- vonzerő pedig a felkeresett desztináció, sajátos,
kező és a kontinensen belül utazó turisták egyedi kultúrája” (Michalkó 2004, p.165).
legnagyobb hányadát Európa gazdag és A kulturális turisztikai termékek alap-
változatos természete, valamint sokszínű ját sok esetben az örökségi látnivalók je-
kulturális öröksége motiválja a kontinens lentik. Az „örökség” általában olyan, a
országainak felkeresésére. Magyarország múltból származó értékre utal, amelyet az
a legtöbb országgal nem kelhet versenyre egyik generáció megőrzésre érdemesnek
egyedi, nemzetközi szinten is vonzóerőt tart a következő generáció számára. A fo-
jelentő természeti értékeiben. A kulturális galom azonban meglehetősen szubjektív.
attrakciók sokszínűsége jelenti a legjelentő- Az, hogy egy adott országban, egy adott
sebb nemzetközi idegenforgalmi vonzerőt nemzet számára mi számít örökségnek,
az ország számára (Csordás 2000). nagyban függ az adott közösség kulturális
A Turizmus világszervezetének megfo- normáitól, értékrendszerétől (Graham et al
galmazása szerint a 21. század turisztikai 2000). Bármilyen tárgy, épület, hagyomány
iparágát nem csak az utazások számának vagy szokás örökséggé válhat, ha a közös-
növekedése jellemzi, hanem megfigyel- ség annak ítéli meg. Az örökségek minden-
hető az erősödő piaci szegmentáció is, az ki életében szerepet játszanak. Jóllehet nem
új piacok és utazási irányok megjelenése mindenki tulajdonít nekik azonos jelentő-
és a fogyasztói igények megváltozása is. séget, tagadhatatlan, hogy hatással bírnak
Azaz nő az olyan tapasztalt, környezettu- a múltra, a jelenre és a jövőre egyaránt.
26

A kulturális turizmus és az örökségtu- ristákat illetik ezzel a megnevezéssel, akik
rizmus fogalmainak szoros egymásmel- az örökségi helyszíneket látogatnak. Nem
lettiségét és a fogalmak részleges átfedé- minden turista értelmezi örökségként az
sét bizonyítja, hogy a szakirodalomban adott helyszín attrakcióit. Egyes szakembe-
többfajta meghatározást is használnak, rek szerint helyesebb lenne két turistakate-
és a két turizmustípust nem határolják el gória elkülönítése: az örökségturizmusban
szigorúan egymástól. Például a Nemzeti résztvevő turisták kategóriája (akik saját
Turizmusfejlesztési Stratégiában (2005– örökségükként értelmezik az attrakció-
2013) az örökségturizmus képezi a turisz- kat), és az örökségi helyszínekre látogató
tikai termékfejlesztés nemzeti szintű prio- turisták kategóriája (Poria et al 2003). Ez
ritásainak egyikét. Azonban a stratégia az a nevezéktani megkülönböztetés azonban
örökségturizmus kifejezését a kulturális még nem számít elterjedtnek a szakiroda-
értékeken alapuló turizmus vonatkozá- lomban. Más kutatók az alapján csoporto-
sában használja. Az örökségturizmus ki- sítanák a turistákat, hogy azok még az úti
emelt területei alatt az alábbiakat értik: a cél kiválasztása során milyen jelentőséget
kulturális örökség helyszíneken belül a tulajdonítanak a kulturális vonzerőnek,
világörökségeket, illetve a természeti örök- és milyenek a helyszíni élmények. (Sulyok
ségek megőrzését célul tűző nemzeti par- 2005).
kokat, a lovas turizmust, a falusi turizmust,
a gasztronómiát, a borturizmust, valamint Világörökségi helyszínek
a kiemelt rendezvényeket. A Nemzeti mint turisztikai attrakciók
Turizmusfejlesztési Stratégia (2005–2013)
kiemeli, hogy ezen vonzerők összessége Az örökségek nagy része elsősorban
közös örökségünk, amely egyúttal turiszti- nemzeti, regionális vagy lokális szinten
kai vonzerőként hasznosítható. A kulturá- vonzzák maguk köré a turistákat. Ezek a
lis turizmus pedig olyan piacképes turisz- helyszínek iránt főként a belföldi turisták
tikai terméket jelent, amely iránti kereslet érdeklődése számottevő, hiszen az attrak-
fő motivációja a tárgyi és szellemi értékek ció alapját képező kultúrát leginkább a
megismerése. Ebben az értelemben tehát hazai kultúrában tájokozottak értik meg.
az örökségturizmus a kulturális turizmus- Nemzetközi vonatkozásban csak nagyon
nál tágabb fogalom (MTRT 2005). kevés örökség számít jelentős vonzerőnek.
Puczkó és Rátz (2000) Swarbrooke de- Amíg az elsődleges vagy nemzetközi vonz-
finícióját használja az örökségturizmus erők önállóan is képesek külföldi turistákat
meghatározására. Az örökségturizmus vonzani az országba, addig a másodlagos
ezek szerint „örökségen alapuló turizmus, vonzerők önmagukban nem olyan jelen-
amelynek esetében az örökség egyrészt a tősek, hogy a turisták elinduljanak ezek
termékek központi eleme, másrészt pedig felkeresésére, viszont, ha már más okból
a fő motiváció a turisták számára”. kifolyólag felkerestek egy országot, mellé-
Az örökségturizmusban résztvevő leg- kesen meglátogatják ezeket a látnivalókat
több turista utazásra ösztönző motiváci- is. Amíg hazánkban kizárólag Budapest
ói között megjelenik az „autentikusság” és a Balaton számít elsődleges nemzetközi
érzésének vágya (Apostolakis 2003). Tény vonzerőnek, számos másodlagos vonzerőt
azonban, hogy az örökségturizmusban jelenő örökségi helyszín várja még a turis-
résztvevő turisták meghatározása nem ták látogatását (Puczkó, Rátz 1999).
alapozható csupán arra, hogy azokat a tu- Az UNESCO világörökségi státusza,
27

amely elsősorban a védelem céljából jött ségattrakciók fenntartásához, például a

létre, igen erős turisztikai brand-é vált a turisztikai bevételek segítségével. További
turisztikai kínálat piacán. Az egyezmény pozitívumként említhető hogy a turizmus
értelmében ugyanis olyan kiemelkedő ér- hozzájárulhat az örökségek tudatosabbá té-
tékű kulturális és természeti javakat vá- teléhez és a közös értékek megbecsülésének
lasztanak ki és helyeznek a világörökségi elősegítéséhez. Így az örökségek sokban
listára, amelyek „az emberiség számára hozzájárulhatnak az önbecsülés és iden-
felbecsülhetetlen értékekkel bíró helyszí- titástudat növeléséhez, vagy akár a nem-
nek”, azaz az emberiség öröksége. A vi- zeti imázs kialakításához is (Rátz, Puczkó
lágörökségi státusz tehát egy-egy helyszín 1999). Az örökségi helyszínek fenntartása
kiemelkedő „örökség-tartalamát“ is jelzi és kezelése során azonban azt is figyelem-
az érdeklődő turisták számára. A világ- be kell venni, hogy a túlzott látogatottság
örökségek nem csak kulturális, de gazda- viszont károsan hathat az örökség fizikai
sági szempontból is kimagasló, egyetemes állapotára és a turisták élményének minő-
értékeknek számítanak. Egy-egy helyszín ségére (Boros, Pál 2010). Mivel a vonzerők
akár az ország szimbólumává is válhat, és nagymértékben különböznek egymástól,
az ország imázsaként vagy nemzeti jelké- nem lehet általános következtetést levonni
peként is funkcionálhat. Idegenforgalmi a turizmus negatív és a pozitív hatásait ille-
aspektusból tehát az örökségattrakciók tően. A hatások minősége és mértéke min-
kiemelkedő szereppel bírnak, „hiszen dig az adott örökség jellemzőinek és teher-
imázsteremtő eszközként“, „húzónévként” bíró képességeinek függvénye (Puczkó,
működnek, önmagukban generálhatnak Rátz 2002). Az eredményesebb turisztikai
látogatottságot mind saját maguk, mind értékesítés az ország kínálatának gazdagí-
pedig az egész ország számára” (Puczkó, tása és a magasabb idegenforgalomi bevé-
Rátz 2000, Boros 2010). tel biztosítása mellett a lakosság számára is
Feltételezhető tehát, hogy a világörökség nyújthat vállalkozói lehetőséget.
cím birtoklása minden estben a látogatók
számának növekedését is jelenti. A gya- A térbeli terjedés és a területi fejlődés
korlatban viszont az tapasztalható, hogy elmélete, kapcsolata a turizmussal
a látogatottságot számos egyéb tényező is
befolyásolja. Többek között a helyszín hír- Egy-egy régió településekből és az azo-
neve, megközelíthetősége, a turisztikai pi- kat összekötő úthálózatból áll, a társadalmi
acon való megjelenésének módja. Meg kell tér azonban soha nem mentes a benne zajló
oldani a megközelíthetőség problémáját, mozgásoktól, áramlásoktól. A szakiroda-
a felmerülhető szállásadás, vendéglátás, lom három térben történő mozgásformát
információellátás lehetőségét. Mivel az különböztet meg, amelyek részben átfedik
örökségturizmusban résztvevők igényei egymást:
magasabbak az átlagos turistákétól, a vi- • az áramlások (flow) a társadalom térben
lágörökségi helyszíneken fokozottan oda történő, ismétlődő és örökös mozgása,
kell figyelni a megfelelő színvonalú turisz- • a terjedés (diffusion, spread) valamely új
tikai infra- és szuprastruktúra kialakításá- jelenség új helyen való megjelenése,
ra (Nagy 2002). • a növekedés (growth) az egyes térelemek
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy mennyiségi gyarapodása, amely a térszer-
a turizmus volumenének növekedése álta- kezetre is kihatással van (Nemes Nagy
lában nagymértékben hozzájárul az örök- 1998).
28

A turizmusban is számos áramlási úgy, mint más társadalmi jelenségek terje-
folyamat követhető nyomon. Kutatásunk dése, lassan indul, majd felgyorsul és a te-
során azonban ezek vizsgálatával nem lítődés közelében újra lelassul. A terjedési
foglalkoztunk, hiszen elsődlegesen a tu- centrum esetünkben maga a világörökségi
rizmus egy adott attrakció megjelenését helyszín. Feltételezésünk szerint a turisz-
követő terjedésének megfigyelésében vol- tikai innováció terjedése azonos a legtöbb
tunk érdekeltek. Azt feltételeztük, hogy innováció terjedési módjával, azaz járvány-
az adott települések világörökséggé válása szerű vagy szomszédsági alapokon nyugvó
nem más, mint az innováció valamely kü- terjedés jellemzi. Egy adott térséget vizs-
lönleges formában való megjelenése a tér gálva megállapítható, hogy az idő elteltével
egy adott pontjában. Tehát a világörökségi az innováció fizikailag egyre távolabb jut
helyszíneket hordozó települések új inno- a kiindulóponttól, és egyre több az inno-
vációval rendelkező központokká lettek. vációt elfogadók száma az adott területen,
Az innováció terjedése olyan térben zajló ugyanakkor a centrumtól való távolság nö-
folyamatot jelent, amely során a lokálisan vekedésével csökken az elfogadók aránya.
megszülető újdonság eljut a környező te- Az innovációs termékek terjedését há-
lepülésekre is. Az újdonság megjelenése rom módon lehet elősegíteni. A diffúzi-
és a térbeli diffúzió szétválaszthatatlanul ót elősegíthető több innovációs központ
összekapcsolódnak. Az újdonság megje- megteremtésével, a vonzásterületek kö-
lenését és elterjedését az innovációs lánc zötti jobb kapcsolatok kiépítésével, illet-
folyamata írja le, amelynek négy elválaszt- ve az adaptációs képesség növelésével.
hatatlan, egymásra épülő eleme van: (1) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
az invenció (ötlet); (2) a szűkebb értelemben 2005–2013 szerint az innovációs lánc min-
vett innováció, ami a piacképes termék elő- den elemének fejlesztésére van mód. Amíg
állítást jelenti; (3) a diffúzió és (4) az adaptáció a dokumentumban meghatározott 5 pillér
(rendeltetésszerű alkalmazás, használat). közül a második pillér célja az attrakciófej-
Az invenció véletlenszerűen jelenik lesztés, addig a harmadik pillér tűzi ki cé-
meg a térben. Kutatásunkban az invenció lul a turistafogadás feltételinek fejlesztését,
meglétét maga a világörökséggé válás té- amely magába foglalja a megközelíthető-
nye jelentette. Ahhoz, hogy ez a kedvező ség javítását, az infrastruktúra fejlesztését.
kezdeti, invenciós állapot innovációvá vál- A vendégfogadás feltételeinek fejlesztése
hasson jól meghatározott, kedvező társa- pedig egyidejűleg az innováció terjedését
dalmi feltételek (szervezeti háttér, tőke stb.) is elősegíti. A negyedik pillér fogalmazza
megléte szükséges. Az innováció elterje- meg az emberi erőforrás fejlesztését, amely
déséhez terjedési csatornák és hálózatok nem más, mint az innovációs lánc negye-
szükségesek. Itt egyaránt gondolunk az dik elemének, az adaptáció megvalósulá-
információáramlást biztosító különböző sának elősegítése (MTRT 2005).
kommunikációs csatornák meglétére, és
a terjedést fizikailag hordozó hálózatokra A kutatási helyszín és az alkalmazott
is. Az újdonság potenciális alkalmazói- kutatási módszerek
hoz való eljutása után a befogadó közösség
adaptációs készségétől és képességétől fog A kutatás célja fényt deríteni arra, hogy
függni, hogy meggyökeredzik-e az adott Hollókő világörökséggé válása eredmé-
innováció (Nemes Nagy 1998). nyezett-e valamilyen mértékű turizmus-
A turisztikai innováció terjedése, ugyan- növekedést a világörökségi helyszínen és a
29

környező településeken. Hollókő az egyik tegóriájába sorolható, hiszen lakosainak

legkorábban világörökséggé lett helyszín, száma nem haladja meg az 500 főt. Ebbe
így az esetleges változások hatásai már jól a kategóriába esik Hollókő, vizsgálatunk
kimutathatóak. A kiválasztás során azt is központi települése is. Ezen belül 8 telepü-
szempont volt, hogy a világörökségi kitün- lés lakosságszáma a 200 főt sem éri el. A
tetést elnyert objektumon vagy objektum- vizsgált terület településeinek nagy több-
csoporton kívül ne legyen más turiszti- sége (58,2%) a kisfalu kategóriájába esik,
kai attrakció a településen, mert ebben az hiszen népességének száma 500 és 2000
esetben nem tudnánk meghatározni, hogy fő között alakul. Mindössze 11-re terjed
a turisták érkezését maga a világörökségi azon települések száma (Szécsény, Pásztó,
titulus, avagy más vonzerő léte motiválja. Bátonyterenye, Salgótarján), amelynek
Harmadsorban az is fontos szerepet kapott állandó lakosa meghaladja az 5000-es lé-
a helyszín kiválasztásánál, hogy a vizsgá- lekszámot, illetve mindössze két település
latba bevont környező települések közül, (Bátonyterenye és Salgótarján) lakossága
azaz azok a települések, amelyek légvonal- haladja meg a 10 000 főt.
ban nem esnek 20 kilométernél távolabb a A kutatás során a Központi Statisztikai
központi településtől, lehetőleg kevés es- Hivatal által összegyűjtött adatok kerül-
sen a politikai határon kívülre, mivel azok tek feldolgozásra. A statisztikai adatok
akadályozták a világörökségi státusz, mint elemzése során megkerülhetetlen problé-
turisztikai vonzerő kisugárzását. mát jelentett, hogy az adatok csak 1990-től
A vizsgálati terület központi települése állnak rendelkezésünkre. Habár Hollókő
tehát Hollókő, egy 378 (2011) fős falu, amely már 1987-ben világörökséggé lett, a vizsgá-
Budapesttől mintegy 100 km-re, a Cserhát lat kezdőpontjának, adatok hiányában, az
lankái között található (1. ábra). A 126 ház- 1990-es évet jelöltük meg.
ból és gazdasági épületből álló falusi közös- Vizsgálatunk során további nehézsé-
ség nadrágszíjparcelláival, gyümölcsös- és get okozott a turisztikai szálláshelyek
szőlőskertjeivel, a körülötte lévő mezővel és osztályba sorolásában, 1998-ban, az Ipari,
erdővel mintegy 141 hektárnyi területet fog- Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté-
lal el. A falu határában található vár és a falu rium (IKIM) rendeletére történt változta-
házai képezik a világörökséget. Hollókő a tás. A rendelet életbe lépését megelőzően
hagyományos emberi letelepedés kiemelke- a kereskedelmi szálláshelyek kategóriájá-
dő példája, ami múzeumfalu kinézete elle- ba tartozott a szerezett fizetővendéglátás
nére is egy máig élő, aktív közösség lakhe- is, míg a magánszálláshelyek közé sorol-
lyéül szolgál. Hollókő bemutatja a palóc nép ták a magán fizetővendéglátás mellett a
kultúráját, és annak a falusi életmódnak is magánkempingeket, magánpanziókat is.
bizonyítékául szolgál, amelyet a 20. század 1998 után azonban ezt a kategóriát két,
mezőgazdasági forradalma szinte teljesen egymástól elkülönülő osztályra bontot-
eltörölt a föld felszínéről. ták fel. Az IKIM rendelet szerit 1998-tól a
Hollókő 20 km-es körzetében 79 telepü- kereskedelmi szálláshelyek közé sorolha-
lés található, melyek közül kettő kivételé- tók a szállodák (gyógy-, wellness-, garni-,
vel mind Nógrád megyében található (1. apartmanszállloda), a panziók, a kempin-
ábra). gek, az üdülőházak, a turistaszállók és az
A települések lakónépességüket illetően ifjúsági szállók. A magánszálláshelyek
igen heterogén képet mutatnak. A térség 1998-tól egy különálló osztályt képeznek,
településeinek közel 30%-a az aprófalu ka- és ebbe a csoportba tartoznak a falusi szál-
30

1. ábra
A vizsgált terület térképe (saját szerkesztés)
láshelyek, illetve a fizetővendéglátó szál- ta vesz igénybe szálláshelyet azok közül,

láshelyek (IKIM 1998). akik meglátogatják a települést. A külön-
böző attrakciók felkeresése, az emléktár-
A világörökségi státusz hatása a telepü- gyak vásárlása, a településen való étkezés
lés és a környék turizmusára nem minden estben, vagy csak időnként
kapcsolódik össze valamilyen szálláshely
A vizsgálat célja feltárni, hogy Hollókő igénybevételével.
világörökségi státuszának következté-
ben milyen jellegű és milyen intenzitású A szálláshelyek számbeli és minőségbeli
folymatok zajlottak le a központi és kör- változása
nyező településeken. A változások nyomon
követéséhez a KSH által összegyűjtött sta- A szállásférőhelyek számbeli és minő-
tisztikai adatokat elemeztük. Elemzésünk ségbeli változásainak felmérésénél két év
elsőként a szálláshely-kínálat változásait összehasonlítását végeztük el. Az össze-
térképezi fel, majd a keresleti oldal, azaz a hasonlításunk báziséve 1990, az első olyan
térségbe érkező vendégek számát és tar- év, amelyből a rendelkezésünkre állnak
tózkodási idejük hoszzát próbálja femérni. statisztikai adatok. Ezen év turisztikai mu-
Természetesen a települések tényleges lá- tatóit a 2009-es év mutatóival vetjük össze,
togatottságáról nem tudunk információval az utolsó olyan év adataival, amelyre vo-
szolgálni, hiszen az nem mérhető, hogy há- natkozóan már teljes körűen a rendelkezé-
nyan fordulnak meg egy-egy településen sünkre állnak az adatok.
idegenforgalmi indíttatásból. Vizsgálatunk 1990-ben Hollókő és a környékbeli
során a vendégéjszaka-szám alakulásának települések közül csak 11 rendelkezett
bemutatása kapta a legnagyobb hang- szálláshellyel (2. ábra). Salgótarján kivé-
súlyt. Jobb mutató hiányában ezt vettük telével szinte minden településen kevés a
alapul, holott korántsem minden turis- szállásférőhelyek száma, és a legtöbb he-
31

lyen nem beszélhetünk változatosságról a szűnt meg a vizsgált időszakban. A turis-

szálláshelyek típusait illetően. Kizárólag taszállók és a panziók szállásférőhelyeit
Salgótarján és Szirák településén van szál- illetően nem történt nagy változás, de a
lodai elszállásolásra lehetőség. Ebben az nyaralóházak száma közel megháromszo-
időszakban még a magánszállás-adás a rozódott ezen időszak alatt. A szállodák
térség falvaiban nem mondható elterjedt- szállásférőhelyei mintegy 185%-os növeke-
nek. Ennek az elszállásolási lehetőségnek dést értek el, amely elsősorban a területen
a tulajdoni és törvényi kereti ezekben az épült új szállodáknak köszönhető, hiszen
években alakulnak ki. A térségben fel- háromról 2009-re tizenegyre nőtt a szá-
lelhető magánszálláshelyek zöme ekkor muk. A már meglévő salgótarjáni, sziráki
még a nagyobb településekre koncentrá- szállodák mellett újak nyitották meg ka-
lódik (pl. Mátraszentimre, Bátonyterenye, puikat Szécsényben, Bercelen, Bujákon,
Pásztó, Salgótarján) és a néhányszáz fős Mátraszentimrén, Pásztón és Szécsényben.
lakónépességgel rendelkező kis falvakra Összességében tehát a kereskedelmi szál-
egyáltalán nem jellemző. 2009-ben a térség láshelyek tekintetében leszögezhető, hogy
településeinek már 60%-án, azaz 48 tele- háttérbe szorultak az alacsonyabb színvo-
pülésen teremtették meg a turisták elszál- nalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek, és
lásolásának lehetőségét. inkább a magasabb komfortot biztosító,
A vizsgát terület összes települését igényes szálláshelyek száma nőtt meg. Ez
együttesen figyelembe véve azonban 1990 mindenképpen pozitív irányú változást je-
óta 10%-os csökkenés detektálható a terü- lent, hiszen az örökségturizmusban részt
let szállásférőhelyeit illetően. Ez a csökke- vevők általában a magasabb komfortfoko-
nés legnagyobb számban a kempingeket zatot keresik a szálláshelyek nyújtotta kí-
érinti, amelyek szállásférőhelyinek 64%-a nálatban. Ugyanakkor az említett 10%-os
2. ábra
A szálláshelyek számbeli és minőségbeli változása 1990 és 2009 között
Forrás: saját szerkesztés KSH (TEIR) adatok alapján
32

csökkenés lényegében Salgótarján turisz- közé, akkor a térség többi települését il-
tikai visszaesésének tudható be, ugyanis letően, mintegy 20%-os növekedésről ad-
Salgótarján szállásférőhelyinek több mint hatunk számot. A magánszálláshelyek
fele szűnt meg a vizsgált időszakban. férőhelyeit illetően a vizsgált időszak leg-
Amennyiben a Salgótarján szállásférőhe- nagyobb változása, hogy olyan települése-
lyeit illető változást nem számítjuk be a tér- ken is megjelentek ezek a típusú szálláshe-
ség turisztikai mutatói közé, akkor közel lyek, amelyeken korábban nem volt jelen.
57%-os növekedés tapasztalható a térség Ezeken a kis lakónépességű településeken
szállásférőhelyeit illetően. Ugyanezen idő- a településhez nagyságából adódóan, és
szak alatt Nógrád megyében szinte nem ahhoz illeszkedően általában ez az egy
változott, országos tekintetben pedig 33%- típusú szálláshely adott és kevés számú
al csökkent a szálláshelyek száma szállásférőhellyel. Fontos kiemelni, hogy
A magánszálláshelyeket illetően nagy- a Hollókővel közvetlen szomszédságban
mértékű átrendeződés jellemzi a térséget. lévő települések szinte mindegyikén meg-
A nagyobb települések fizetővendéglátó- jelenik ez a típusú szálláshely.
helyei jelentős szállásférőhely csökkenést
szenvednek el, de ezt az értéket is leárnyé- A vendégek számának alakulása
kolja Salgótarján szereplése a mintában,
hiszen szállásférőhelyi közül majdnem a A turizmus intenzívebbé válása, illet-
fele a magánszálláshelyek kategóriájába ve a turisták fokozott jelenléte kétségkí-
esett 1990-ben, melynek száma mintegy vül hatással van a fogadólakosság életére.
100 férőhelyre esett vissza. Amennyiben Vizsgálatunknál elsősorban arra fókuszá-
Salgótarján férőhelyeit szintén nem szá- lunk, hogy kimutassuk, hogy a települések
moljuk bele a térség magánszálláshelyei lakosaihoz mérten mekkora turistaforga-
3. ábra
100 lakosra jutó vendégek száma 1990 és 2009 között
33

lom valósul meg, és ez hogyan változik tér- tetében ez annyit jelent, hogy a Hollókőn
ben és időben. szálláshelyet is igénybevevő turisták szá-
A 100 lakosra jutó szálláshelyet igény- ma 2441 (1996) és 5717 (2005) fő között vál-
bevevők száma valósághűen tükrözi, hogy takozik (4. ábra).
mekkora „megterhelést” jelentenek a tele- A húsz év átlagában pedig elmondható,
pülésekre érkező vendégek. Minél több a évente körülbelül 3300 fő veszi igénybe a
turista, annál nagyobb a hatás is, amelyet szálláslehetősségeket Hollókőn, azaz átla-
a helyi lakosságot éri. A 100 laksora jutó gosan minden nap 10 turista éjszakázik a
vendégek száma országos viszonylatban településen. Hollókő kevés számú lakosára
a 45 és 83 fő között váltakozott a vizsgált sokkal nagyobb terhet mér évente az a 3300
időszakban (3. ábra). fő körüli turista, aki a település szálláshelyit
E tekintetben sem Nógrád megye, sem igénybe veszi, mint például a közel 40 000
a vizsgált terület nem éri el az országos ér- lakosú Salgótarjánban évi 13 000 fő körüli
tékeket. Amíg Nógrád megyében a 100 főre turistája (pl. 13 171 vendég 2009-ben).
eső vendég száma 22 és 30 fő között mo- Az 1990-es évek elején a magánszállás-
zog, addig a vizsgát területen a kezdeti leg- helyek igen csekély száma miatt a vendégek
alacsonyabb 29 fő kisebb ingadozások mel- szinte kizárólag kereskedelmi szálláshelye-
lett 2006-ra a 49 főt is eléri. Hollókő értékei ken szálltak meg. 1998-tól az IKIM rendelet
magasan meghaladják mindhárom területi életbe lépéséből adódóan a szálláshelyek új
egység vendégszámát. Itt évről évre igen besorolási rendszeréből adódóan, és abból
ingadozó értékek váltják egymást, a 100 la- a változásból adódóan, hogy a „falusi szál-
kosra jutó 479 és 1221 vendég között, ami láshely” mint új kategória megjelenik és
átlagosan 706 vendéget jelent 100 lakosra. egyidejűleg el is különül a „fizetővendég-
A tényleges (abszolút) vendégszám tekin- látástól” a magánszálláshely keretén belül,
4. ábra
Vendégek száma Hollókőn a kereskedelmi és magánszálláshelyeken 1990 és 2009 között
34

a statisztikában is jól láthatóan elkülönül-
nek a magánszálláshelyeken elszállásolt
vendégek száma.
Amennyiben azt is figyelembe vesszük,
hogy a Hollókőn szálláshelyet igénybevevő
turisták közül milyen arányú a külföldiek
aránya, jóval differenciáltabb képet ka-
punk (5. ábra).
A Hollókőn elszállásolt vendégek évi
mintegy 22,2%-a érkezett külföldről. Amíg
a kereskedelmi szálláshelyek vendégei kö-
zött állandó jelleggel viszonylag alacsonyan,
azaz évi mindössze 8% körüli a külföldiek
aránya, addig a magánszálláshelyek esetén
a vendégek igen változó arányban, akár 10–
90%-ban érkeztek külföldről. Összességében
elmondható, hogy a Hollókőn elszállásolt
összes turista számának ingadozása első-
sorban a külföldről érkező vendégek szá-
mától függ. A magánszálláshelyeken el-
szállásolt külföldiek száma néhány éven át
(2003 és 2006 között) a több ezer főt is elérte
(a maximális csúcs 2005-ben volt 3903 fővel),
majd a következő években 50 alá süllyedt
(2008–2009) ez az érték.
A vizsgált térség egészét tekintve bár
5. ábra
1990 és 2009 között ingadozott a külföldiek
A külföldi és belföldi vendégek aránya Hol-
aránya, az összelátogatók 15%-át egyszer lókőn a (a) kereskedelmi szálláshelyeken és a
sem haladta meg. 1990-ben Hollókő mel- (b)magánszálláshelyeken 1990 és 2009 között
lett a környező települések közül csupán Forrás: saját szerkesztés KSH (TEIR)
Szirák, Szécsény, Pásztó és Salgótarján adatok alapján
esetében beszélhetünk még külföldi tu-
risták látogatásáról. Palotás, Kisbágyon, ka-szám alakulásának bemutatásával lehet
Kozárd, Herencsény, Nógrádmarcal, árnyalni a térség idegenforgalmi szerepé-
Nógrádmegyer, Szécsényfelfalu települé- ről alkotott képet.
sein 1990-ben még nem, de 2009-ben már Magyarország, Nógrád megye és a vizs-
jegyeztek szállóvendéget. gált térség vendégéjszakáinak száma kis
ingadozást mutat e vizsgált időszakban (6.
A vendégéjszakák számának alakulása ábra). Nógrád megye és a vizsgált terület is
elmarad az országos értékek mögött. Amíg
Mivel a települések tényleges látogatott- Magyarország 100 lakosára átlagosan 197
ságáról nem tudunk információval szolgál- vendégéjszaka jutott a kérdéses húsz év-
ni, hiszen az nem mérhető, hogy hányan ben, addig Nógrád megyében ez az érték
fordulnak meg egy-egy településen ide- csak 71 fő, a vizsgált területen pedig 106
genforgalmi indíttatásból, a vendégéjsza- vendégéjszaka jut 100 lakosra. Ezekkel az
35

értékekkel szemben Hollókőn jóval maga- beli előrelépésen túl az is fontos, hogy a
sabb a 100 főre eső vendégéjszakák száma. szálláshely-kínálat is megváltozott; főként
Az évi átlagos 1307 fő/100 lakos, amely ér- az alacsony komfortfokozatú szállások szo-
ték azonban igen nagy évről-évre történő rultak vissza és a magasabb komfortfokoza-
változásokat rejt magában (879 (1995) és tú szállások kerültek túlsúlyba.
1806 (2005) főnyi szélső értékek között). Mind a 100 főre jutó vendégek, illetve a
Hollókőn és a környező településeken 100 főre jutó vendégéjszakák számát illető-
1990-ben még csekély mennyiségű ven- en Hollókő messze meghaladja az ország,
dégéjszaka látszik realizálódni a térség 8 a megye és a vizsgált terület értékeit is.
településén. Abszolút értékben mindössze Mindkét mutatóban a megyei értékek is és
Salgótarján és Bátonyterenye tudhat ma- a vizsgált terület értékei is az országos szint
gának 15 000 vendégéjszakánál többet a alatt maradnak arra utalva, hogy a térségbe
térségben. érkező turisták főként látogatóként érkez-
nek a településre, de nem itt veszik igénybe
Összegzés a szálláshelyeket. Azonban mindkét mutató
kapcsán az is elmondható, hogy a vizsgált
Hollókő és környező települések turiszti- térség, azaz a Hollókő körüli települések
kai mutatóinak nyomon követése után fény összességében jobb értékeket mutatnak,
derült arra, hogy 1990 és 2009 között Hollókő mint a Nógrád megyét jellemző értékek.
térségében kisebb arányban csökkent a szál- Maga a világörökségi cím egyértelműen
láshelyek száma, mint országos viszonylat- a település látogatottságának növekedésé-
ban. Amennyiben a vizsgát területből ki- hez vezetett. Tény, hogy évről évre számos
zárjuk Salgótarjánt, amely igen nagyarányú turista érkezik a településre. A külföldiek is
visszaesést produkált az elmúlt időszakban, nagyobb arányban vesznek igénybe szállás-
a vizsgált terület szállásférőhelyeinek már helyet Hollókőn, mint a környező vizsgált
nem is kismértékű csökkenéséről, hanem területen, vagy a megyében. A vizsgált terü-
növekedéséről adhatunk számot. A szám- let minden mutatóban valamennyivel ma-
6. ábra
100 főre eső vendégéjszakák száma 1990 és 2009 között
36

gasabb értéket produkált, mint Nógrád me- Michalkó G. 2005. Turizmusföldrajz és hu-
gye. Azonban ennek ellenére sem állítható mánökológia, Kodolányi János Főiskola,
egyértelműen, hogy a jobb értékek csak és Székesfehérvár.
kizárólag Hollókő közelségének köszönhe- Michalkó G., Rátz T. 2005. A kulturális tu-
tők, és nem a vizsgálati térség egyes telepü- rizmus élmény-gazdaságtani szempont-
lésein végbement fejlesztések részleges ha- jai. In: Enyedi Gy. - Keresztély K. (szerk.) A
tása is egyben. Minden bizonnyal a nagyon Magyar városok kulturális gazdasága, MTA
kicsi lélekszámú, Hollókőhöz legközelebb Társadalomkutató Központ, Budapest.
lévő települések esetén mondható csak ki MTRT 2003. Világörökségeink. Magyar
egyértelműen Hollókő közelségének pozitív Turizmus Rt., Budapest.
hatása. Annak megállapítására, hogy me- MTRT 2005. Nemzeti Turizmusfejlesztési
lyek azok a települések, amelyek kizárólag Stratégia 2005–2013. Magyar Turizmus Rt.,
Hollókő közelségének köszönhetően tud- Budapest.
nak a turizmusba bekapcsolódni azonban Nagy A. 2002. A világörökséghez tartozó hely-
a statisztikai adatok elemzésén túl helyszíni színek turisztikai infra- és szuprastruktúrája.
terepmunkára is szükség van, amely során In: Turizmus Bulletin, 4, Magyar Turizmus
a statisztikai adatok mögé láthatunk. Rt., Budapest.
Nemes Nagy J. 1998. A tér a társadalomkuta-
Irodalom tásban. Budapest.
Poria Y., Butler R, Airey, D. 2003. The Core
Apostolakis, A. 2003. The Convergence Process of Heritage Tourism. In: Annals of Tourism
in Heritage Tourism. In: Annals of Tourism Research 1, pp. 238–254.
Research 4. pp. 795-812. Puczkó L., Rátz T. 2000. Az attrakciótól az él-
Boros L. 2010. City Branding – márkateremtés a ményig. A látogatómenedzsment módszerei.
helymarketingben. Falu Város Régió 2-3, pp. Geomédia szakkönyvek, Budapest.
44–51. Puczkó L. , Rátz T. 2002. A turizmus hatásai.
Boros L., Pál V. 2010. A kulturális gazdaság Aula, Budapest.
globalizálódásának néhány földrajzi aspek- Rátz, T., Puczkó, L. 1999. A World Heritage
tusa. In Mészáros R. et al. A globális gaz- Industry? Tourism at Hungarian World
daság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Heritage Sites, “Cross Gazes at the Heritage
Budapest. pp. 249–278. Concept Worldwide at the End of the
Csordás L. 2000. Tourismus und Tourismu- 20th Century” symposium, 7-9 October,
potential in Ungarn. In Grimm (szerk.) Laboratoire “Espace et Culture” CNRS, Paris
Tourismus und touristisches Potential IV- Sorbonne (www.ratztamara.com/hol-
in Südosteuropa. Leipzig: Institut für loko.html, letöltés ideje: 2006. 12. 20).
Länderkunde. pp. 61-65. Sulyok J. 2005. Kulturális turizmus az európai
Graham B., Ashworth G. J., Tunbridge. J. E. 2000. városokban. In: Turizmus Bulletin 3, Magyar
A Geography of Heritage: Power, Culture Turizmus Rt., Budapest.
and Economy. Hodder Arnold, p. 292. UNWTO 2012. UNWTO World Tourism
IKIM 1998. 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a Barometer (http://dtxtq4w60xqpw.cloud-
kereskedelmi és a fizetővendéglátó szállás- f ront.ne t/site s/a l l/f i le s/pd f/u nw to_
helyek osztályba sorolásáról, valamint a fa- barom12_01_january_en_excerpt.pdf; letöl-
lusi szálláshelyek minősítéséről tés ideje: 2012. 09. 01.)
Michalkó G. 2004. A turizmuselmélet alapjai. WTO 1997. Tourism: 2020 Vision. WTO, Madrid,
Turizmus Akadémia, Székesfehérvár. Spain.
37

38

Mindennapi kisemlékeink –
az egyedi tájértékek
Tóth Szilvia – Kiss Gábor –
Novák Judit – Szijártó Ágnes
A tájvédelem egyik feladata a táj karak- definícióját, illetve néhány fontosabb kap-
terét meghatározó, jellemző sajátosságok csolódó előírást:
megóvása, legyen szó akár természetes, „Egyedi tájértéknek minősül az adott táj-
akár emberi tevékenység által létrehozott ra jellemző természeti érték, képződmény és
tájelemekről. Az egyedi tájértékek (termé- az emberi tevékenységgel létrehozott tájal-
szeti, kultúrtörténeti és a tájképi értékek) kotó elem, amelynek természeti, történelmi,
a társadalom számára értéket képvisel- kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai
nek. Ezeknek a táji értékeknek a megőr- szempontból a társadalom számára jelentősége
zése nem csupán tájvédelmi, hanem örök- van.”
ségvédelmi szempontból is kiemelkedő A Tvt. meghatározza, hogy az egyedi
jelentőségű, hiszen fennmaradásuk a ter- tájértékek megállapítása és nyilvántartás-
mészeti és a kultúrtáj értékgazdagságát ba vétele a nemzetipark-igazgatóságok
biztosítja. Ezért is érdekes kérdés, hogy az (a továbbiakban: igazgatóság) feladata. A
egyedi tájértékeknek – mint a tájkarakter településrendezési tervnek tartalmaznia
meghatározó elemeinek – a megőrzése kell az egyedi tájértékek jegyzékét.
hazánkban hogyan valósul meg a gya- A Tvt. 7. §-a előírja továbbá, hogy a
korlatban, és milyen jogszabályi háttérrel történelmileg kialakult természetkímélő
rendelkezik. hasznosítási módok figyelembevételével
biztosítani kell a területhasználat és fej-
Az egyedi tájértékek jogi szabályozása lesztés során az egyedi tájértékek meg-
óvását. Az egyedi tájértékek védelme ér-
Az egyedi tájérték különleges védett- dekében gondoskodni szükséges a külön-
ségi kategória, amely más országok jog- böző épületek, építmények, nyomvonalas
rendjében – eddigi tudomásunk szerint létesítmények, berendezések külterületi
– nem található meg. elhelyezése során azoknak a természeti
A magyar jogszabályokat tekintve a értékek, a mesterséges környezet funkci-
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. onális és esztétikai összehangolásával tör-
törvény [a továbbiakban: Tvt.] 6.§ 3) be- ténő tájba illesztéséről. Gondoskodni kell
kezdése tartalmazza az egyedi tájérték a használaton kívül helyezett épületek,
39
Toth Kiss Novák Szij-Mindennapi.indd 39 2012.09.28. 10:15:51

építmények, nyomvonalas létesítmények, Végül a fogalom-meghatározás megad-

berendezések új funkciójának megálla- ja azokat az „értékminősítő” szemponto-
pításáról, illetve ennek hiányában meg- kat, amelyek alapján valamely tájelemet
szüntetésükről, elbontásukról, az érintett egyedi tájértéknek nevezhetünk. E szerint
területnek a táj jellegéhez igazodó rende- a tájelemnek természeti, történelmi, kul-
zéséről, valamint a településfejlesztés, te- túrtörténeti, tudományos vagy esztétikai
rületrendezés, területfelhasználás, építés szempontból kell jelentősnek lennie.
során kiemelt figyelmet kell fordítani az Az MSZ 20381: 2009 szabvány az egye-
egyedi tájértékek megőrzésére. di tájértékeket három fő típusba sorolja:
Az egyedi tájértékek felvételezésének kultúrtörténeti egyedi tájértékek, termé-
alapdokumentuma az MSZ 20381:2009 szeti egyedi tájértékek és tájképi egyedi
„Természetvédelem. Az egyedi tájértékek ka- tájértékek. A szabvány M4. melléklete
taszterezése” című Magyar Nemzeti Szab- tartalmazza ezek típusainak, altípusainak
vány, amely tartalmazza az egyedi tájérték és gyakoribb fajtáinak jegyzékét. A szab-
fogalmának meghatározását, alkalmazási ványnak nem célja az összes fajta felsoro-
területét, osztályozását, vizsgálati terüle- lása, azonban a felmérések során gyakran
tét, a felmérési adatok rögzítésére szolgáló előforduló, a szabványban még nem sze-
adatlapot, valamint ezen értékek megálla- replő fajták felkerülhetnek a listára. Erre
pításának, nyilvántartásba vételének elő- a szabvány módosítása útján van lehető-
írásait. A szabvány szerint a kataszterező ség.
munkát a felvételezésben részt vevő tele- A Tvt. által védetté nyilvánított, ún. ex
pülés teljes közigazgatási területére el kell lege védett természeti területeket és érté-
végezni. keket (barlangok, lápok, víznyelők, szikes
tavak, kunhalmok és földvárak, valamint
Az egyedi tájértékek rendszere az 5 liter/perc érték feletti vízhozamú
forrásokat) nem kell felvételezni. Ez az-
Az egyedi tájérték fogalmát megvizs- zal magyarázható, hogy ezen értékekről
gálva több következtetés is levonható. Az már rendelkezésre áll részletes adatbázis.
egyedi tájérték – a szabvány és a Tvt. foga- A szabvány szerint a biológiai egyedi táj-
lom-meghatározása alapján – az adott tájra értékek közül azokat az élőhelyeket, ame-
jellemző természeti érték, képződmény és lyek országos jelentőségű védett termé-
az emberi tevékenységgel létrehozott tájal- szeti területen vagy Natura 2000 területen
kotó elem. Ebből következően nem csupán helyezkednek el, szintén nem szükséges
az emberi tevékenységgel létrehozott kul- felvenni a kataszterbe, ugyanis már ezek-
túrtörténeti, hanem a természeti értékek is ről is részletes adatbázisok készültek, vé-
felvételezhetők egyedi tájértékként. delmük biztosított.
A fogalom talán második legfontosabb
kulcsszava a társadalom. Az egyedi tájér- A kataszterezés jelenlegi állása
tékek a társadalom számára jelentőséggel
bírnak. E tájelemek többségét ugyanis a Az EGT/Norvég Finanszírozási Alap
közösség hozta létre, használja, vagy va- támogatásával zajló TÉKA-program je-
lamilyen szempontból kötődik hozzá. A lentős lépést jelentett az egyedi tájérték
társadalom kifejezésen érthetjük a helyi kataszterezés történetében. Az 5 kon-
közösséget is, bár ezzel kapcsolatban a de- zorciumi partner (Budapesti Corvinus
finíció nem szolgál iránymutatással. Egyetem, Vidékfejlesztési Minisztérium,
40

Földmérési és Távérzékelési Intézet, Kul- tervezését, valamint, hogy hozzájáruljon
turális Örökségvédelmi Hivatal, Nemzeti a tájak vonatkozásában megvalósuló eu-
Örökségvédelmi Központ) közreműködé- rópai együttműködéshez. Ez az első olyan
sével megvalósult projekt eredményeként nemzetközi egyezmény, amely kizárólag
számos felmérés készült, illetve a program a táj védelmével, kezelésével és tovább-
módszertani szempontból is megalapozta fejlesztésével foglalkozik. A részes felek
a felmérő munkát. – egyebek között – vállalják, hogy szám-
A Vidékfejlesztési Minisztérium mun- ba veszik a területükön található tájakat,
kája keretében megtörtént az egyedi tájér- elemzik azok jellemző vonásait és alakító
tékek egységes, elektronikus alapú adat- tényezőit, valamint számon tartják a táj-
bázisba rendezése is. Az adatok tárolására változásokat. Mindezzel hozzájárulnak
és kezelésére a Természetvédelmi Infor- ahhoz, hogy bővüljenek a tájakról össze-
mációs Rendszer (TIR) „Védett értékek” gyűlt ismeretek. A felek vállalják továbbá
moduljának egyedi tájérték nyilvántartása a számba vett tájak értékelését, amely so-
szolgál, amely a TÉKA-program eredmé- rán figyelembe veszik azokat az értékeket,
nyeként került feltöltésre. melyeket az érintett lakosság tulajdonít
Hazánk 3173 településéből 820 eseté- nekik. A TÉKA-program során létrehozott
ben készült teljes egyedi tájérték kataszter, integrált táji adatbázis fontos lépést jelent
amely összesen 18 428 tájértéket tartalmaz. tehát a tervezett természet- és tájvédelmi
Hosszú távú cél, hogy hazánk valamennyi szempontú tájosztályozási rendszer szak-
települési katasztere elkészüljön, ugyan- mai megalapozásában, a hazai tájak új
akkor a már meglévő kataszterek kiegészí- szempontú számbavételében.
tésére, rendszeres időközönként történő
felülvizsgálatára is törekedni kell. Mind- Egyedi tájérték, nemzeti érték,
emellett figyelmet és időt kell szentelni a hungarikum
folyamatosan felbukkanó egyes módszer-
tani kérdések tisztázására is. A TIR egye- A magyar nemzeti értékekről és
di tájérték modul adatainak kiértékelése hungarikumokról szóló 2012. évi XXX.
jelenleg folyamatban van. Az adatok közti törvény értelmező rendelkezései között
összefüggések feltárása elősegítheti a fel- szerepel a nemzeti érték fogalma. Nem-
vételezéssel kapcsolatos egyes lényeges zeti értéknek minősül az az érték, amelyet
módszertani kérdések megválaszolását, legalább egy meghatározó tájegység a ma-
valamint megalapozza a hazai tájak e fon- gyarságra jellemzőnek és közismertnek
tos karakterelemeinek védelmét szolgáló fogad el. Ezen érték kikerülhet a szelle-
intézkedéseket. mi, anyagi, közösségi vagy a természeti
értékek köréből, de ugyanakkor kiváló
Az egyedi tájértékek az Európai minőségű termék is lehet nemzeti érték. E
Tájegyezmény tükrében nemzeti értékek a Hungarikum Bizottság
döntése alapján a magyar nemzetre jel-
A TÉKA-program elősegítette a 2000- lemző egyedi értékekké, hungarikumokká
ben Firenzében létrejött Európai Táj Egyez- válhatnak. Első közelítésben miért ne vál-
ményből adódó feladataink végrehajtását hatnának hungarikummá például az alföl-
is. A tájegyezmény – amely hazánkban di táj jellegzetes megjelenésétől elválaszt-
2008-ban lépett hatályba – fő célja, hogy hatatlan értékek, a gémeskutak, amelyek
elősegítse a tájak védelmét, kezelését és egyedi tájértékek is egyben? Fontos meg-
41

jegyezni, hogy jelenleg a gémeskutak, a el bennünket, felidézik a régmúlt időket,

források és az ún. kaptárkövek vagy más tiszteletet ébresztenek bennünk, és gyak-
néven fülkés sziklák számítanak a legtelje- ran tanítanak is minket. Például nem vé-
sebb körben felmért értéktípusnak hazánk letlenül tagolták egykor a szántófölde-
területén. A TÉKA-program keretében fel- ket az eredeti növényzetből meghagyott
vételezésük az egész országra kiterjedt. gyep-, cserje- és erdősávokkal, mint ahogy
szintén praktikus okokból hagytak kisebb
Az egyedi tájértékek szerepe vizenyős foltokat a lecsapolt, illetve fo-
lyóktól elhódított területeken. Ugyanis
Az egyedi tájérték nem csak fajtájukat a szántóföldeket, illetve gyepeket tagoló
és megjelenésüket tekintve, hanem a társa- természetközeli állapotú növénysávok és
dalom életében betöltött szerepük szerint -csoportok, vízfelületek kiegyensúlyozot-
is igen sokrétűek. Elmondható velük kap- tabbá teszik a termőföld környezetének
csolatban, hogy keletkezésükkor betöltött mikroklímáját, növelik a páratartalmat,
funkciójuk rendszerint átalakult, vagy egyenletesebb csapadékeloszlást ered-
kibővült. A leggyakoribb esetek között ményeznek, csökkentik a mezőgazdasági
említhető, amikor az eredeti rendeltetés területekre érkező szennyezések és a ta-
mellett vagy helyett megjelenik a turiszti- lajpusztulás mértékét, növelve ezáltal a
kai vonzerő, mint például a hagyományos termésbiztonságot. A mezővédő erdő- és
szőlőtermő vidékeinken található pincék, cserjesávok mindezek mellett változato-
pincesorok esetében. sabbá teszik a táj szerkezetét és kapcsola-
Egy-egy kirándulás célpontjának kivá- tot teremtenek a táj egyes elemei között,
lasztásában meghatározó szerepe van az fontos szerepet töltenek be az ökológiai
adott táj kedvező állapotának, vonzó táj- hálózatban is. A változatos növényzet szá-
képi megjelenésének, gazdag természeti mos olyan állatfajnak ad otthont, amely a
és kulturális örökségének. Napjaink glo- szántóföldi kultúrákat károsító rovarok-
balizálódó világában egyre inkább felér- kal táplálkozik, ennek köszönhetően ke-
tékelődnek, különlegességük miatt egyre vesebb növényvédő szer használatára van
vonzóbbak lesznek a hagyományaikat szükség a gazdálkodás során.
megőrző, s ezzel egyedi jellegüket megte- Az ember és a táj szoros kapcsolata a
remtő tájak. Az egyedi tájértékek megőr- régmúlt korok tájhasználatában jobban
zése tehát a turisztikai vonzerő növelése tetten érhető volt. A települések külterüle-
szempontjából is kulcsfontosságú. Az tén működő kőfejtőkből, homokbányákból
adott táj lakóját büszkeséggel töltik el, ha kitermelt anyagot a helyi lakosság építke-
szűkebb hazáját a más tájakról jött embe- zési célokra használta fel, lakóépületeihez
rek csodálják, megszeretik. A természeti és szakrális célú építményeihez. A táj és a
és kultúrtörténeti értékek vonzerején ala- benne fellelhető egyedi tájértékek között
puló, azokat kímélő turizmus megalapoz- kimutatható kapcsolat állt fent. A termés-
hatja, hosszú távon biztosíthatja a helyi kőből rakott kerítések néhány helyen még
lakosság megélhetését, helyben tarthatja felfedezhetők, kiváltképp a Balaton-fel-
az ebből szerzett jövedelmet. vidék településein, ahol az ottani vörös
Az egyedi tájértékek sok esetben neve- homokkő és a bazalt a leggyakoribb építő-
lő hatást gyakorolnak a mai kor emberére. anyag. A falvak határában vagy a szántó-
Amellett, hogy az elődeink által teremtett, földek mentén gyakran állítottak helyben
ránk hagyott értékek jó érzéssel töltenek fellelhető kőből készült feszületeket. A
42

lakóépületek is gyakran épültek helyi kő- fás legelőkön, melyek egykor a Kárpát-
zetből, vályogból. A modern kor embere medence sík- és dombvidéki területein
előtt már nincs lehetetlen az anyaghasz- sokfelé jellemzők voltak. Ennek követ-
nálat terén. Egyre több helyen jelennek kezményeként csökken a táji sokféleség,
meg a nagy üvegfelületek, a műanyagok amely kedvezőtlen hatást eredményez a
és a hazai tájtól idegen építészeti stílus. Az tájak megjelenését tekintve. A fás legelők-
építőanyagok kínálatának kiszélesedése kel együtt az állatok itatására szolgáló gé-
és elérhetősége a táji értékek anyaghasz- meskutak is megindultak az enyészet út-
nálatának sokrétűségét hozta magával. A ján, holott egykor szerves részét képezték
táji adottságokhoz igazodó építészet ha- az élhető tájnak.
gyatéka már csak elvétve bukkan elő. Az egyes tájak arculatát jelentősen meg-
Végül, de nem utolsó sorban fontos határozzák a különböző művelési szerke-
megemlíteni, hogy az egyedi tájértékek zetek. A domboldalakra „nadrágszíjszerű-
hozzájárulnak a helyi identitás és a helyi en” felkúszó keskeny parcellákban foly-
közösség összetartó erejének növekedésé- tatott földművelés mára kiveszőben van,
hez. A tájban elszórt emlékek sokunkban amely ugyancsak az állatállomány nagy-
személyes emlékeket ébresztenek, néme- mértékű csökkenésének tudható be.
lyekhez kapcsolódóan történeteket isme- Szintén jelentős agrártörténeti tájérték-
rünk, vagy magunk éltünk át bizonyos ként tarthatjuk számon az Alföldre jellem-
eseményeket. Ezek a tárgyiasult emlékek ző tanyákat, amelyek egykor fontos szere-
tovább éltetik vagy megteremtik az adott pet töltöttek be a vidéki térségek tájhasz-
településhez, tájhoz való kötődést. nálatában. Ma már azonban többségükre
csak mint agrártörténeti emlékre tekint-
Veszélyben az egyedi tájértékek! hetünk. Jelentős részük elnéptelenedett,
romokban áll. Napjainkban a fiataloknak
Az egyedi tájértékek adatbázisának csupán elenyésző százaléka választja a ta-
elemzése során fontos szempont a veszé- nyákra jellemző, Európában egyedülálló
lyeztető tényezők, valamint a veszélyezte- gazdálkodási és életformát.
tettség mértékének vizsgálata, hiszen ezen Minden értéktípus esetében fontos a
adatokból, illetve a belőlük levont követ- veszélyeztető tényezők feltárása. Érde-
keztetésekből kiindulva tudjuk meghatá- kes módszertani kérdés azonban, hogy a
rozni azon intézkedéseket, amelyek által tájértéket aktuálisan vagy potenciálisan
megállítható, visszafordítható, esetleg veszélyeztető tényezők kerüljenek-e rá
megelőzhető az egyedi tájértékek pusztu- az adatlapra. Vajon minek van nagyobb
lása. jelentősége, az aktuális vagy a potenciális
A mezőgazdasági termeléshez kapcso- veszélyeztető tényezők tájértékre gyako-
lódó egyedi tájértékek állapotának válto- rolt hatásának? Alaphelyzetben a tájérté-
zását nagymértékben befolyásolja a tulaj- ket aktuálisan veszélyeztető tényezőknek
donviszonyok, valamint a gazdálkodás lehet nagyobb szerepe, azonban a későbbi-
módjának, szerkezetének megváltozása. ek során várhatóan megjelennek az adott
Az utóbbi évtizedekben az állattartás fo- időszakban még csak potenciálisan jelen
lyamatos visszaszorulásával a magyar lévő veszélyeztető tényezők is. A TIR-be
tájak arculatának fontos elemét jelentő feltöltött adatok egytől-egyig ellenőrzésre
kaszálókon, réteken sokfelé megindult a kerültek, azonban az idő múlásával aktu-
cserjésedés, az újraerdősülés. Akárcsak a alitásukat veszíthetik. Különösen igaz ez
43

a megállapítás az olyan értékek esetében, lési értéktárak. Célszerű lenne a jövőben

amelyek veszélyeztetettek. Az imént em- együttműködésben létrehozni ezeket a
lítettekkel összhangban, a későbbiekben nyilvántartásokat, hiszen tartalmuk álta-
további ellenőrzések, felülvizsgálatok vál- lában jelentős átfedésben van, mindezen
nak szükségessé. dokumentumok valójában a tájak értékes
elemeit tartalmazzák, és még a felmérési
A megőrzés lehetőségei szempontok is jelentős átfedésben van-
nak.
Mint már említettük, az egyedi tájér- Az elkészült kataszterek által az egyedi
tékek nagyobb részének létrehozásában tájértékek listája a jogszabályi előírások-
kiemelkedő szerepet játszott az ember, sőt nak megfelelően a települések rendezési
a tájelemek közül csak azok minősülnek tervében is helyet kap. Ez azonban csupán
értéknek, amelyeket a társadalom tagjai tájékoztató jellegű, a lista önmagában nem
annak tartanak. Ebből adódik az egyedi biztosítja az értékek védelmét. Viszont
tájértékek egyik további specialitása: a ezen túlmenően az önkormányzatoknak
megőrzés során általában nem a tiltás és lehetőségük adódik a helyi építési szabály-
kötelezés a legfontosabb eszköz, hanem zatokban is előírni kötelezően betartandó
a fenntartható módon történő hasznosí- előírásokat, tilalmakat a megőrzésükre vo-
tás. Ma már többféle lehetőség is kínálko- natkozóan, amelyre hivatkozva akár egy
zik táji emlékeink megőrzésére, amelyek tervezett beruházás engedélyezésénél is
egyaránt történhetnek hatósági vagy te- döntő lehet a területen meglévő tájértékek
rületrendezési eszközökkel, támogatások megóvása. Hazánkban sajnálatos módon
révén, illetve legtöbb esetben a megőrzés kevés példa hozható fel ilyen esetekre, s
biztosítása a helyi közösségek részvételé- a településrendezési dokumentumok is
ben rejlik. ritkán mutatnak túl az értékek felsorolá-
Az értékmegőrzés alapját jelentő fel- sánál. Azonban a megóvás szélesebb körű
táró munka során az állami természetvé- lehetőségeinek megismertetésével, a helyi
delmi szervezetek és a helyi közösségek identitás erősítésével, és a közösségek ere-
együttműködésére egyre több lehetőség je által talán a védelem is tudatosabbá vál-
kínálkozik. Ha valamely település ön- hat az önkormányzatok részéről is.
kormányzata vagy egy ott tevékenykedő Az egyedi tájértékek állapotának fenn-
természetvédelmi, társadalmi szervezet tartásában, javításában segítséget nyújt-
kezdeményezi az egyedi tájértékek ka- hatnak különböző pályázati források is. A
taszterének összeállítását, a nemzeti park karbantartást, felújítást szolgáló intézke-
igazgatóságok szakemberei minden szak- déseket összekötve ismeretterjesztő, okta-
mai segítséget megadnak a kataszterek tási célú tevékenységekkel, a pályázók so-
elkészítéséhez. Amennyiben nem a nem- kat tehetnek múltunk emlékeiért. A mező-
zeti park igazgatóságok munkatársai vég- gazdasági tevékenységhez kötődő, egyedi
zik a felmérést, a felmérőnek az adatokat tájértékeket érintő pályázati lehetőségek
célszerű a település közigazgatási terüle- között megemlíthető a Nemzeti Tanyafej-
tén működési területével érintett nemzeti lesztési Program, amely a magyar nemze-
park igazgatósághoz eljuttatnia. ti örökség és egyben az európai örökség
Ma még gyakran párhuzamosan ké- részét képező tanyás településrendszer
szülnek el az egyedi tájérték kataszterek, megőrzésére, korszerű megújítására irá-
a turisztikai vonzerő-leltárak és a telepü- nyul. A Tanyaprogram hozzájárul ennek a
44

sajátos gazdálkodási- és települési formá- emléknek minősülő kunhalmok, vala-
nak a védelméhez, továbbá ahhoz, hogy a mint a rendszer bevezetését megelőzően
tanyák a fenntartható, többfunkciós me- egyedi felmérés keretében azonosított gé-
zőgazdálkodás megvalósításának jelen- meskutak jelenhettek meg megőrzendő
tős színterei legyenek. Az agrártörténeti tájelemként a rendszerben. Remélhetően
tájértékek kategóriáján belül külön típust a TÉKA-program is hozzájárul ahhoz,
képviselnek a tanyák, azonban az itt ta- hogy a következő években bővülhessen
lálható hagyományos gazdasági épületek, a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerében
lakóházak, termeléshez köthető kisemlé- megjelenő tájelemek köre, elősegítve ezzel
kek, de még a természet szempontjából a magyar tájak jellegzetes kisemlékeinek
is jelentős, gazdálkodás révén fenntartott megmaradását.
fás legelők, idős hagyásfák esetében is el- Európai szinten kapható elismerés az
mondható, hogy egyenként, önmagukban Európa Tanács Táj Díja, amelynek előze-
is értéket képviselnek, amelyek a program tes, nemzeti szintű fordulójaként szolgál
keretén belül fenntartásra, felújításra ke- a Magyar Tájdíj pályázat. A Magyar Táj-
rülhetnek. díjra önkormányzatok és társadalmi szer-
Az egyedi tájértékek megőrzése terén vezetek pályázhatnak, akik a magyar táj
szintén fontos lépés lehet, hogy – európai védelme, kezelése és tervezése érdekében
uniós tagállami kötelezettségünknek ele- kiemelkedő tevékenységet folytatnak. A
get téve – a tájelemek megőrzése 2010-től díjat az a szervezet nyerheti el, amely a
hazánkban is az agrártámogatások kifize- természeti és táji örökség megőrzése, fej-
tésének feltételként jelenhet meg. Az ún. lesztése, valamint az ehhez kapcsolódó
Kölcsönös Megfeleltetés szabályrendsze- oktatás, szemléletformálás szakterületen
rének bővítésével azok a gazdák, akik- kiemelkedő programot valósított meg.
nek a mezőgazdasági művelés alatt álló A fenntartható tájgazdálkodás magában
területén értékes tájelemek vannak, akkor foglalja a táji értékeink védelmét is, sőt
fognak teljes összegű támogatásban része- külön ezen értékeket célzó programok is
sülni, ha azok megőrzésére figyelemmel szerveződhetnek egy-egy közösségben.
vannak. Az új támogatási rendszerben Mindezek mellett a tájértékek megma-
például már nem az jár anyagi előnyök- radása alapvetően a helyi közösségek szá-
kel, ha valaki elszántja a földjén lévő, elő- mára kell, hogy fontos legyen, hiszen az
deink települési vagy temetkezési helyét ő múltjuk részét képezik. A település- és
jelentő, így kiemelkedő kultúrtörténeti tájkép helyben élők és kirándulók, turis-
jelentőségű halmot, felvéve utána a terület ták számára egyaránt kedves elemeinek,
alapú támogatást, hanem az, ha megkímé- például egy-egy régi kútnak a felújítása, a
lik, esetleg újragyepesítik és rendszeresen település karakterének fontos elemét képe-
gyomtalanítják azt. ző fasornak az ápolása, az elpusztult egye-
Egy tájelemnek a rendszerbe való be- dek pótlása azonban elsősorban nem az
vezetéséhez alapfeltétel, hogy országos anyagiakon múlik, ezek elvégzésére nem
adatbázis álljon rendelkezésre a tájele- kell várni a pályázati kiírásokra. Például a
mek elhelyezkedéséről. Tekintettel arra, gémeskutakat sem lehet kizárólag hatósági
hogy jelenleg egyedi tájértékek, mint eszközökkel megőrizni, sőt azok csak ritkán
megőrzendő tájelemek esetében nem áll kapnak szerepet védelmükben. Síkvidéki
rendelkezésre országos adatbázis, az első és dombsági tájainknak ezek a karakteres
években az „ex lege” védett természeti elemei csak ott maradtak fenn napjainkig,
45

ahol még ma is van hagyományos, külter- sok maradnak fenn. A tájban gazdálko-
jes állattartás. A helyi közösségek életében dók számára leggyakrabban előforduló
betöltött szerepüket mi sem jelzi jobban, agrártörténeti egyedi tájértékek részletes,
hogy ma már több faluban díszkút formájá- statisztikai elemzésének eredményei egy
ban állították helyre valamelyik frekventált későbbi tanulmány keretein belül kerül-
helyen elhelyezkedő gémeskutat. Az effajta nek bemutatásra. Jelen tanulmányunk a
munkálatok elvégzésére szervezett akciók táj értékeinek szerepét és a megőrzés le-
közösségformáló erejűek lehetnek és hoz- hetőségeit hivatott bemutatni, amely által
zájárulnak a jövő generációk fogékonysá- reményeink szerint egyre bővülő körben
gának növeléséhez az értékmegőrzésre és válnak ismertté és a közösségek számára
a fenntartható életmódra. is értékké a minket körülvevő tájelemek.
Összefoglalás Felhasznált és ajánlott irodalom

Az egyedi tájértékek a táj karakterének 1996. évi LIII. törvény a természet védel-
fontos meghatározói, a múlt és a hagyo- méről
mányok emlékeztetői, amely környeze- 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti
tünk értékgazdagságát is növelik. Meg- értékekről és hungarikumokról
őrzésük mindannyiunk érdeke, amelyben Európai Táj Egyezmény
– a jogszabályban foglalt előírások mellett MSZ 20381:2009 Természetvédelem –
– meghatározó szerepe van a helyi közös- Egyedi tájértékek kataszterezése, 11 p.
ségek aktivitásának. Hazánkban változa- Kiss G. (szerk.) 2011: Mindennapi kisem-
tos lehetőségek kínálkoznak a megőrzés lékeink. Útmutató az egyedi tájértékek
tekintetében, azonban ezek ismeretének kataszterezéséhez, Vidékfejlesztési Mi-
hiányában sokszor kihasználatlan forrá- nisztérium, Budapest, 40 p.
46

Tájértékeink a gémeskutak
Tóth Albert – Egyed Gábor
– Korom Szabolcs
„Ösztövér kútágas, hórihogas gémmel
Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel:
Óriás szunyognak képzelné valaki,
Mely az öreg földnek vérit most szíja ki.”
Arany János: Toldi
Bevezetés Ezt a rendkívül időigényes és a terepmun-

Az Európai Unió Tanácsa a közös agrár- ka minden nehézségét magában hordozó
politikára vonatkozóan 2009. január 19-én munkát a nemzeti parkok bevonásával a
meghozta a 73/2009/EK rendeletét. Ennek Természetvédelmi Hivatal irányításával az
a dokumentumnak az 5. pontjában a kö- Alföldkutatásért Alapítvány (Kisújszállás)
vetkezőket fogalmazta meg: „meg kell erő- koordinálta. A 2002. júniusának végéig be-
síteni a táj egyes meghatározott jellegzetes- érkezett kunhalom-felmérő adatlapok fel-
ségeinek védelmét célzó közösségi rendelke- dolgozása befejeződött. A beérkezett adat-
zéseket. Indokolt, hogy különleges esetekben lapok egy Delphi programnyelven íródott
a tagállamok rendelkezhessenek élőhelyek Kunhalmok Nyilvántartási Rendszere 1.0
kialakításáról és/vagy megőrzéséről.” nevű szoftver segítségével lettek digitális
Ennek szellemében született meg a formában rögzítve. Az így kialakított adat-
32/2010. (III. 30.) FVM rendelet, amely két bázisban 1649 halom adatait rögzítettük.
sajátos hazai értékünket, a kunhalmokat Előttünk áll egy újabb nagy feladat.
és gémeskutakat kiemelt oltalom alá helye- Az előbbiekhez hasonlóan el kell készíte-
zi. A kunhalmok védelméről az 1996. évi nünk egy országos gémeskút katasztert.
LIII. törvény a természet védelméről már A Debreceni Egyetem Természetföldrajzi
konkrétan is rendelkezik. Így indulhatott és Geoinformatikai Tanszéke, továbbá a
el az az ún. Kunhalom-program, amely az Szegedi Tudományegyetem Környezettan
egész ország területére terepbejárás alap- szakának, Víz- és Talajvédelem szakirá-
ján hitelesítve vette számba és mérte fel a nyának bevonásával, illetve a Hortobágyi
még ténylegesen meglévő kunhalmokat. Nemzeti Park szakembereinek közremű-
47
Toth Egyed Korom-Védendo europai táj.indd 47 2012.09.28. 10:19:20

1. kép
A Finta-kút a Kóré-zugban Ecsegfalva határában jelenleg (Körös-Maros Nemzeti Park,
Dévaványai-Ecsegi puszták; Fotó: Egyed G.)
ködésével az Alföldkutatásért Alapítvány A terepen végzett munka előzménye és

(Kisújszállás) elkészített egy Gémeskút Ka- jelenbeli indokoltsága
taszteri Adatlapot. Az említett alapítvány A Magyar Állami Földtani Intézet szer-
szervezésében a XXXVIII. Hortobágyi vezésében 1960. december 31-én befejező-
Természetvédelmi Kutatótábor keretében dött egy korszakosnak is tekinthető víz-
így elindulhatott a gémeskutak terepen ügyi program. Erre alapozva Rónai And-
történő állapotrögzítése. A vizsgált terület rás, a nemzetközi hírű geográfus és geoló-
a Szűcs Sándor neves biharnagybajomi tu- gus 1961-ben elkészítette az Alföld talajvíz
dós szóhasználatában a Háromföldre kon- térképét. Ebben az alapvetésnek számító
centrálódott. (a Háromföld a Hortobágy, a munkában mintegy 800 000(!) talajvízkút
Nagykunság és a Nagy-Sárrét középtájak mélységét, vízoszlopának magasságát,
találkozási színtere) E munkában e cikk víztartó földtani jellegét, hőmérsékletét és
szerzőin kívül a fent említett tábor tagjai vegyelemzését adta közre. A feladat adott
vettek részt (2. kép). Különösen jelentős volt: Rónai András munkásságára alapoz-
támogatást kaptunk Hoffmann Károlytól, va feltárni és meghatározni, hogy ebből
aki a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgató- az igen nagy számú talajvízkút együttes-
ság Természetvédelmi Őrszolgálatának ből fél évszázad elteltével mi maradt meg
szakembere. számunkra. Számba venni azt, hogy a még
tetten érhető, a terepen azonosítható kutak
48

milyen állapotban vannak. Annyi már elő- is beszerezni, ami hozzájuk tudomány- és
zetesen is tudható volt, hogy a tanyavilág kultúrtörténeti értékként kapcsolódik. E
nagyfokú felszámolódásával és a pusztai tekintetben legfőbb segítőink a pásztorok
állattartás jelentős csökkenésével a gémes- voltak. A kútásás komoly hozzáértést, kellő
kutak száma is vészesen megfogyatkozott. gyakorlatot igénylő munka volt. A vizsgált
Az Alföld képe napjainkra gyökeresen kutak esetében leggyakrabban téglabéle-
megváltozott, az antropogén hatások, a léssel találkoztunk. Ez az egyik legrégebbi
kemizáció, az urbanizáció és megannyi anyag, amellyel képesek voltak a kút mellet-
hibás döntés következtében talajvizeink ti földet megtámasztani. Előbb elkészítették
is jelentős mértékben elszennyeződtek. A a kör alakú módlát, vastag deszkából, palló-
lakóövezetek térségében a fürdőszobák ból kétsorosan. Ezután rakták köré a téglát,
robbanásszerű szaporodásával a kiépítet- mindenféle kötőanyag nélkül. Jelenlegi álla-
len szennyvízhálózat, továbbá a fogadó és potukban szükséges lenne a téglabélés javí-
a szennyvizet kezelő telepek hiányában tása, cseréje. A kutak felépítménye a meg-
általános gyakorlattá vált az ásott kutak vizsgált valamennyi kútnál akácfa, ágas és
szennyvízderítőként való használata. akácfagém volt. Az ágasok között igen nagy
A terepmunka során a gémeskutak vi- különbségek mutatkoztak. Találtunk közöt-
zének állapotán és minőségén túlmenően tük olyat, amelyik ott nőtt a kút mellett, és
törekedtünk minél több olyan információt csak gémet kellett rá feltenni. A korrózió el-
2. kép
Gémeskút felmérés a XXXVIII. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban (Hortobágyi
Nemzeti Park, Ágota-puszta; Fotó: Hoffmann K.)
49

len több ágast betontuskóra állítottak, úgy, 2. Gémeskút neve és földrajzi helyzete
ahogyan a villanykarókat szokás. A kútásók 2.1. A gémeskút neve: Kóré-zugi kút
munkáját a szépirodalom is megörökítette, (Péterállás)
hiszen az egyik legfontosabb dolgot adták 2.2. Település: Ecsegfalva
az embereknek: az életet adó vizet. „Lassan- 2.3. Határrész: Kóré-zug
lassan már alig látták, kicsi pont lett a kútásó, de 2.4. EOV koordináták: E: 789100, N:
azért a hang jól lehallatszott, mert tocsogott és 199499
locsogott már odafönt, és a kútásó kiáltott, ahogy 2.5. Védett területen található? Igen
szokott, örömteli hangját megpengette égi kútjá- (Körös-Maros Nemzeti Park, Dévaványai-
nak kürtője.” (Részlet Lázár Ervin A bolond Ecsegi puszták)
kútásó című művéből.)
Érdemes elgondolkozni azon is, hogy 3. A gémeskút létesítése, használata
az emberiség történelme során végső 3.1. A gémeskút létesítésének ideje (év,
soron három forrásból fedezhette a szá- évszázad)
mára nélkülözhetetlen ivóvizet: a tiszta A pontos dátum ismeretlen, annyi bizo-
forrásból, a folyók és tavak vízéből és a nyos, hogy Herman Ottó 1893-ban már gyűj-
talajvízkutakból. A ma már általánosan tött ennél a kútnál. A Hortobágy-Berettyó
használt rétegvízkutak csak az 1900-as szabályozását követően 1865 után jelentős
évek utolsó évtizedeiben kezdtek országo- pusztai területek jöttek létre ebben a tér-
san, így az Alföldön is elterjedni. A vízzáró ségben is. Az igen jelentős állattartás pedig
rétegek közötti, nyomás alatt álló rétegvi- megkívánta a gémeskutak megszületését.
zet hazánkban Zsigmondi Vilmos a város- Vélhetően ebben az időben keletkezett a ne-
ligeti és a margitszigeti kutak létesítésével vezetes Finta-kút is (1. kép).
csak 1869–1878 között hozta a felszínre, 3.2. Jelenleg használatban van-e a kút?
mint ártézi vizet. Igen
A gémeskút kataszteri adatlap alap- A gémeskút szerkezetét (kútágas, kútgém)
ján ez idáig 50 kutat vizsgáltunk meg a 2008-ban lebontották, a kútkávát ugyanek-
Háromföld térségében, Püspökladány, Sár- kor felújították. Jelenleg motoros szivattyú-
rétudvari, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve és val húzzák fel a vizet a közelben lévő, kb. 80
Ecsegfalva határában. Az adatlapok feldol- egyedből álló gulya itatásához.
gozása, a vízminta analízise folyamatosan
zajlik. Mintaként egy Hortobágy-Berettyó 4. A gémeskút tartozékainak felmérése
menti, a Körös-Maros Nemzeti Park terü- 4.1. Kút: földbe ásott, kitéglázott
letén fekvő Kóré-zugi kútnak a kataszteri víznyerőhely, csordakút
lapját közöljük, a felmérők személyes ada- 4.1.1. Átmérője: 1,5 méter
tainak mellőzésével.. 4.1.2. Mélysége: 6,1 méter
4.1.3. Vízoszlop magassága: 3,3 méter
GÉMESKÚT KATASZTERI ADATLAP 4.1.4. Kútbélés anyaga: tégla
4.1.5. Növénytani érték:
1. A felmérő személyes adatai A kút környezetében füves szikes puszta
1.1. Név: (Achilleo-Festucetum pseudovinae), illetve
1.2. Telefon: ürmös szikes puszta (Artemisio-Festucetum
1.3. E-mail: pseudovinae) a kúttól kb. 60-80 méterre két
1.4. Felmérés ideje: 2012.08.23. 15:22 frissen keletkezett ruderális folt, tatárlabodás
(Atriplicetum tataricae). A pusztában legelte-
50

3. kép
A Finta-kút Ecsegpusztán 1942-ben (Fotó: Bereczki I.)
tett és időnként mobil karámba zárt, 100-110 4.2 kútkáva: 0,9 m

egyedből álló szürkemarha gulya néhány 4.2.1. Anyaga: akácfából készült deszka.
hetes éjszakáztatása következtében. Az állo- A felújítás 2008-ban történt
mány a Körös-Maros Nemzeti Park tulajdona. 4.2.2. Kútkávához tartozó objektumok:
A kúthoz jelentős botanikatörténeti esemény itatóvályú: beton 1 db
is fűződik. Ebben a kútban találta meg 1893- 4.3 Vízkiemelő szerkezet: hiányzik
ban Herman Ottó az Alföldön igen ritka, csak A teljesen elkorhadt kútágast és kútgé-
kutakban előforduló, szurdokerdei növényt, met 2008-ban lebontották, néhány töredé-
a gímpáfrányt (Phyllitis scolopendrium L.) kes maradványa a kútkáva mellett fekszik.
(mai nevén Asplenium scolopendrium) és az 4.3.1. Vízkiemelő szerkezet száma: nincs
aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) 4.3.2. Vízkiemelő szerkezet részei: nincs
életképes állományát. A növény megjele- 5. A gémeskút környezete
nése periodusonként változott, egy időben 5.1. A gémeskút közvetlen környezeté-
el is tűnt. Jablonowszki József 1923-ban ben található objektumok (max. 200 m-es
találta meg újra a Kiritói-kútban (ezt a kutat távolságban): út
később Gyilkos-kútnak, a területet pedig csatorna, a gyep öntözésére használják.
Gyilkos-zugnak nevezték, mivel ebbe a kút- jószágállás, mobil karám, de már el lett
ba ölte bele Csató Sándor számadó juhász telepítve. Maradványai még helyenként fel-
a feleségét 1900 táján.) A kutat 1970-ben a lelhetők.
Nagykunsági Állami gazdaság betemette. 5.2. A gémeskút közvetlen környezeté-
Azóta a térségben egyedül csak egy lebeto- ben zajló gazdálkodási mód, tevékenység
nozott egykori gulyakútban található meg ez rét- és legelőgazdálkodás.
a növényritkaság. A betonfedlap 40x40 cm- Évtizedekre visszanyúlóan ez a terület
es nyíláson beszűrődő napfény biztosítja a Túrkeve város külső legelője volt, amit 1990-
növény életben maradását. ig a túrkevei Vörös Csillag TSZ. jószágállo-
51

mánya hasznosított. A gyepet jelenleg is arcza, igazán gavallérosan viselkedve pénzt

rendszeresen kaszálják, legeltetik. A Körös- nem fogadott el a világért sem.” Herman
Maros Nemzeti Park szürkemarha állományát Ottó az ezredéves kiállításra is felhozta ezt a
(kb. 100-100 egyed) évenként váltakozva itt kiváló pásztorembert és vele készíttette el az
legeltetik. egyik legeredetibb pásztorépítményt, az un.
kontyoskunyhót. Unokaöccse a tizenéves
6. A gémeskúthoz kapcsolódó egyéb Finta Sándor volt, a kisbojtár. Herman Ottó-
kultúrtörténeti értékek (legenda, monda, nak feltűnt a gyermek éleseszűsége és kiváló
történelmi esemény, irodalmi mű, ünnep- természetismerete. Jelentős támogatásával
ség, stb.): a „kisbojtár” sikeresen befejezte nagyváradi
Herman Ottó először 1893. augusztus iskoláit, majd több kitérő után a tengerentúl-
27-én járt ennél gémeskútnál. Itt találkozott ra került. Brazíliában, majd Amerikában te-
egyik legkedvesebb, legeredetibb adatköz- lepedett le, Los Angelesben halt meg 1958.
lőjével, Finta Miklóssal, az egykori harami- augusztus 2-án. Ekkorra már a művészvilág
ából lett csikós számadóval, akiről így vall az egyik legismertebb szobrászként ismerte
naplójában a polihisztor tudós: „egy pompás el sokoldalú tehetségét. A Kóré-zugban, a
magyarembert vettünk a kocsiba, s elhajttat- Finta-kútnál szerzett gyermekkori élményeit
tunk a kunyhójához. Az öregnek, aki húsz a Herdboy of Hungary című ifjúsági regényé-
évet töltött Váczon, csak úgy ragyogott az ben 1932-ben jelentette meg, amely könyv
4. kép
Lefedett csordakút a Szőlős-zugban (Körös-Maros Nemzeti Park, Ecsegfalva határában;
Fotó: Egyed G.)
52

több kiadást is megélve 1947-ben az év ifjú- mas lenne. Ebben az esetben a tudatlanság,
sági regénye lett Amerikában. Daróczy Sán- a vízminőség ismeretének hiánya, sokszor
dor fordításában A Kisbojtár címmel magya- pedig a kúttal kapcsolatos téves informáci-
rul is megjelent. Nevét és műalkotásainak ók játsszák a főszerepet.
egy jelentős részét a nevét viselő túrkevei Az is elgondolkodtató, hogy a nemzeti
Finta Múzeum őrzi. parkok területén lévő kutak is rendkívül
rossz állapotban vannak (4. kép). A javí-
7. A gémeskút dokumentálása: 2 db. tás teljes hiánya mutatkozik meg számos
fotó esetben, pedig minimális anyagi ráfordí-
Az aktuálisan készített fotó mellett előke- tással az eredetihez közel hasonló állapot-
rült Bereczki Imre néprajztudós fekete-fehér, ban megtörténhetne a kút teljes rekonst-
1942-ben készült fényképe is. Ezt a Finta- rukciója. Az hasonlóképpen töprengésre
kútról készült eredeti fotót (3. kép) a déva- késztethet bennünket, hogy a Hortobágyi
ványai Bereczki Imre Múzeumban őrzik. Nemzeti Park területén (Kecskeri-puszta)
fekvő majorban a tájképileg szépen hely-
8. Kémiai tulajdonságok: reállított gémeskút vize oly mértékben
pH: 7,2 mérgezett, hogy egy időben tömeges jó-
Vezetőképesség: 3560 μS/cm szágelhullást eredményezett. Ennek oka
Hőmérséklet (külső): 32,9°C kiderült: a közelben lévő egykori rizste-
Hőmérséklet (víz): 22,2 °C lepeken alkalmazott vegyszerek elásott
NO2 -: 0,035 mg/l zsákjai egy 60x40 m-es digógödörben vol-
NO3 -: 1 mg/l tak elföldelve.
NH4: 0,68 mg/l A gémeskutak terepi felmérése egy gé-
PO42-: 0 mg/l meskút kataszteri adatlap alapján elindult.
A munka a jövőben is folytatódik. Az Al-
Összegzés földkutatásért Alapítvány a Hortobágyi
Nemzeti Parkkal kötött megállapodás
A terepen megvizsgált 50 kút adataiból alapján a 2013-ban immár a 39. természet-
messzemenő, korrekt következtetést le- védelmi kutatótáborában folytatja a meg-
vonni még nem lehet. A közölt gémeskút kezdett munkát. Célszerű lenne a Kunha-
kataszteri adatlap elsősorban mintaként lom-programhoz hasonlóan a mintaként
szolgál. Az idő sürget bennünket. Míg szolgáló gémeskút kataszteri adatlap alap-
1956-ban az alföldi talajvízkutakból elfo- ján az EU és az FVM rendeleteknek eleget
gyasztott vízmennyiséget 75 milló m3-re téve egy országos felmérést elindítani.
becsülték, ez mára már jelentősen lecsök-
kent, részben az ártézi víz és a palackozott Felhasznált és ajánlott irodalom
vizek elterjedése következtében. Elgondol-
kodtató viszont az a tény, hogy ma már a Andó M. 2002. A Tisza Vízrendszer
gémeskutak vizét még állatok itatására is hidrogeográfiája. Szegedi Tudomány-
alig hasznosítják. A vizsgát kutak esetében egyetem pp. 90– 120
is kiderült, hogy sokszor igen jelentős tá- Balassa I. 1971. Herman Ottó Túrkeviben,
volságból, lajtos kocsival biztosítják az ál- In.: Emlékkönyv a Túrkevei Múze-
latok itatására szükséges vízmennyiséget. um fennállásának 20. évfordulójára,
Ez még akkor is előfordult, ha a közelben Túrkeve, pp. 179– 193.
lévő gémeskút vize itatásra kiválóan alkal-
53

Benedekfalvy Luby M. 1943. Fogyó lege- let módosításáról, valamint az 1782/2003/

lőkön. Athenaeum Irodalmi és Nyom- EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
dai Rt. - Budapest, pp. 5–20
Bereczki I. Adatok Ecseg társadalomrajzá- (5) „…meg kell erősíteni a tájegyes meg-
hoz, Ethnographia pp. 58– 260. határozott jellegzetességeinek védelmét
Béres A. 1981. Hortobágy történeti nép- célzó közösségi rendelkezéseket. Indokolt,
rajza. Kossuth Lajos Tudományegyetem hogy különleges esetekben a tagállamok
Kandidátusi értekezés tézisei, Debrecen rendelkezhessenek élőhelyek kialakításá-
Ecsedi I. 2011. A Hortobágy, puszta és élete ról és/vagy megőrzéséről.”
Históriaantik Könyvesház Kiadó
Györffy L. 1970. Kútásás Jászkunság 16. Forrás Az Európai Unió Hivatalos Lapja
évf. 4. sz. pp. 187– 189 2009.1.31.
Lázár E 2002. Hét szeretőm “Bolond Kút- -------------
ásó” Osiris, 2002
Rónai A. 1961. Az Alföld talajvíztérképe A 32/2010. (III. 30.) FVM rendelet
Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi
kiadványa Az egységes területalapú támogatá-
Rónai András. 1958. Magyarország talaj- sok és egyes vidékfejlesztési támogatások
vizeinek vegyi jellege. Hidrológiai köz- igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgaz-
löny 1958 1. sz. pp. 42–54. dasági és Környezeti Állapot” fenntartásá-
Rónai A. 1965. A felszínalatti vizek minő- hoz szükséges feltételrendszer, valamint
sége. Hidrológiai közlöny 1965 9. sz. pp. az állatok állategységre való átváltási ará-
420–422 nyának meghatározásáról szóló 50/2008.
Tóth A. 1984. Túrák a Hortobágy-Berettyó (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról
mellékén, In.: Körös-Sérréti útikalauz,
Kondoros, pp. 187–200. E rendelet alkalmazásában:
„n) gémeskút: a Mezőgazdasági Parcella

Rendeletek Azonosító Rendszerben rögzített, a föld fel-
A TANÁCS 73/2009/EK RENDELETE színe felett található vízkiemelő szerkezet,
(2009. január 19.) amely a kétkarú emelő elvén működik;
o) kunhalom: a természet védelméről szó-
A közös agrárpolitika keretébe tar- ló 1996. évi LIII. törvény 23. § (3) bekezdés f)
tozó, mezőgazdasági termelők részé- pont szerinti definíciónak megfelelő, a Me-
re meghatározott közvetlen támogatási zőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer-
rendszerek közös szabályainak megál- ben meghatározott és feltüntetett területi
lapításáról és a mezőgazdasági termelők kiterjedéssel rendelkező objektum;
részéremeghatározott egyes támogatási p) tájképi elem: e § n) és o) pont szerinti
rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/ szereplő gémeskút és kunhalom;”
EK, a 247/2006/EK ésa 378/2007/EK rende-
54

A badacsonyi borvidék
területi változásai az Európai Uniós
támogatások tükrében
Kismarjai Balázs
Bevezetés
a telített nyugati – Európai Uniós, észak-
Az európai túltermelés, a világpiaci te- amerikai – piacon képtelen volt szélesebb
lítettség, valamint az újvilági borok töme- szeletet hasítani magának, ugyanakkor
ges piacszerzése ellen védekezve az EU az eddig biztos várként tekintett belföldi
a minőségre és eredetvédelemre helyezi piac bástyái is megroggyantak a korláto-
a fő hangsúlyt. Ennek érdekében az EU zás nélkül beáramló olcsó, dél-európai
tagországok több féle céltámogatást ve- borok hatására (Tarján 2004; Gazda 2005;
hetnek igénybe, amelyet a magyar terme- HNT 2006; Farkas, Geönczeöl 2007; Ko-
lők változó intenzitással fel is használnak vács 2010).
(Horváth 2010; Kovács 2010). Ezek közül Jelen tanulmányban a Badacsonyi borvi-
idehaza a közvélemény számára leghang- dék birtokméreteinek változásait elemzem
súlyosabban a kivágási támogatás jelenik az elmúlt tíz évre visszamenőleg. Célom,
meg, ami sajnálatos módon hozzájárult a hogy sikerüljön kimutatni az Európai Uni-
teljes magyarországi szőlőterület drámai ós csatlakozással bevezetésre kerülő kivá-
mértékű csökkenéséhez. Noha a különbö- gási támogatások szerepét a borvidék terü-
ző egyéb – felújítási, szerkezetátalakítási, leti változásaiban. Ezen vizsgálat alapjául
borászati gépek beszerzésére szolgáló, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT),
valamint marketingtevékenységi – pénz- valamint a Badacsonyi Borvidék Hegyköz-
ügyi támogatások jelentősége fontosabb, ségi Tanácsa által részemre átadott adatso-
a sajtó általában csak a fentebb említettet rok, illetve a Központi Statisztikai Hivatal
tárgyalja részletesen.1 Még ennél is sokkal (KSH) által végzett szőlőfelmérések adatai
kellemetlenebbül érintette a hazai szőlő- szolgálnak. Az eltérő metodikai módszerek
vertikumot a piacok megnyitása. A kelet- alapján dolgozó HNT és KSH adatai egyál-
európai piacok elvesztése okozta sokkból talán nem fedik egymást, emiatt a tanul-
máig magához nem térő hazai borexport mány számításainál a HNT adatait vettem
1
A hazai szőlő-bor ágazat 2011-ben összesen 23 millió euró támogatáshoz jutott, az összeg 2012-ben 29
millió euróra növekszik. A kivágási támogatás azonban a 2011/12-es borpiaci évvel megszűnik, a továb-
biakban nincs lehetőség igénybe venni. A témáról bővebben lásd Sztanev 2011.
55
Kismarjai-Badacsonyi borvidék.indd 55 2012.09.28. 10:21:06

figyelembe. Amennyiben szükséges volt a zet), szakszövetkezetek (a Szigligeti Hegy-

KSH adatainak használata, azokat külön községi Szakszövetkezet és a Badacsonyi
jeleztem. Kisebb mértékben használtam Szőlősgazdák Hegyközségi Szakszövetke-
az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) zete), a Nemesgulácsi Ipari Szövetkezet,
tanulmányaiban fellelhető információkat, valamint a Badacsonyi Állami Gazdaság
illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési uralt, mára a múlté. A szövetkezetek fel-
Hivatal (MVH) adatait. bomlása, a kárpótlás rendkívül elaprózott
birtokstruktúrát hozott létre, amelyet a
A Badacsonyi borvidék 2000. évi CXLIII. törvény előírása alapján
2001. július 15. és október 15. között hosszú
A 22 hazai borvidék egyik legjelen- idő után újra elvégzett, az egész országra
tősebb múltra visszatekintő ékköve, a kiterjedő szőlőösszeírás is bizonyított.2 Ez
teljes területével Veszprém megyében az elaprózott birtokrendszer – kiegészül-
fekvő Badacsonyi. A borvidéket délről a ve az öregedő ültetvények okozta prob-
Balaton, nyugatról a Keszthelyi-hegység, lémákkal, valamint a rendkívül alacsony
északról a Déli-Bakony határolja a Tapol- felvásárlási árakkal – a 2000-es évek elején
cai- és a Káli-medence peremén, keletről már-már kilátástalan helyzetbe sodorta a
pedig a Balaton-felvidék lankái zárják a borvidéket.3
Kővágóörs–Révfülöp vonalon. A borvi-
dék a földrajzi koordináta-rendszerben A bázisév: 2001
az északi szélesség 46,8–46,9°-a és a keleti
hosszúság 17,4–17,5°-a között terül el. A 2001-ben a borvidék területe 1812 hektár
borvidékhez 16 település (Ábrahámhegy, volt. A HNT adatai alapján az ültetvények
Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, átlagos mérete az akkori országos átlagtól
Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyula- (0,6783) közepesen eltérő 0,4245 ha volt.4 Az
keszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapá- átlagos birtoknagyság terén a 21 további
ti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, borvidék közül 16 előzte meg a Badacso-
Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca) nyit. Az 1. táblázatot megvizsgálva azonnal
négy hegyközsége tartozik ((Badacsony, nyilvánvalóvá válik az elaprózottság mér-
Badacsonyi Borfalvak, Káptalantóti-Cso- téke.
bánc, Szent György-hegy). Mivel az adatokat a HNT az általa
A kiváló éghajlati adottságokkal ren- meghatározott birtokméret kategóriák-
delkező borvidék vulkanikus talajaival ba sorolja, az átlagos méretű ültetvények
(Kádár 2007), egyedi – divatos szóval a 0,3001–0,5000 ha kategóriába esnek. A
hungarikum – szőlőfajtáival képes lehet- könnyebb feldolgozhatóság érdekében
ne arra, hogy visszaszerezze egykori hír- az ide tartozó birtokokat még az átlagos,
nevét. A rendszerváltás előtti birtokszer- illetve annál kisebb méretű birtoktestek
kezet, amelyet a termelőszövetkezetek (a közé számítottam.
Tapolcai és a Kővágóörsi Termelőszövetke- A táblázat alapján kijelenthető: a Ba-
2
A legelső ültetvényfelmérést hazánkban 1872-ben hajtották végre, a másodikat pedig az 1961 és 1963 kö-
zött.
3
Szóbeli közlés a Badacsonyi borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökétől (Kismarjai 2004).
4
A KSH ez évi felmérésének adatai szerint az országos birtokméret átlag 0,32 ha, a Badacsonyi borvidék
birtokméret átlaga pedig 0,3475 ha volt, ami viszont igen kismértékű eltérést jelent (KSH 2002).
56

1. táblázat
A Badacsonyi borvidék szőlőültetvényeinek üzemnagysága 2001-ben.
Üzemnagyság / ha Üzemszám / db, % Összterület / ha, %
db db % % ha ha % %
0,0000 - 0,0500 112 3640 2,62 85,26 2,8581 763,3802 0,16 42,12
0,0501 - 0,1000 639 14,97 53,517 2,95
0,1001 - 0,1500 789 18,48 107,7573 5,95
0,1501 - 0,3000 1343 31,46 314,4790 17,35
0,3001 - 0,5000 757 17,73 284,7688 15,71
0,5001 - 1,0000 412 629 9,65 14,73 279,9947 1048,8998 5,45 57,88
1,0001 - 5,0000 188 4,40 374,3686 20,66
5,0001 - 10,0000 12 0,28 79,3818 4,38
10,0001 - 30,0000 14 0,33 216,1072 11,92
30,0001 - 100,0000 3 0,07 99,0575 5,46
100,0001 - 0 0,00 0,000 0,00
összesen 4269 100,00 *
1812,28 100,00*
*Kerekítési hiba
Forrás: Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa adatszolgáltatása alapján saját számítás
dacsonyi borvidék 4269 ültetvénye közül Bár az 1,0001-5 hektáros ültetvényekből

az átlagnál kisebb, vagy azzal megegye- csupán 188 db volt található a borvidéken,
ző méretű ültetvény 3640 darab volt, ez a ezek területe összesen 374,3686 hektárt tett
birtokok 85,26%-a.5 Az átlagnál nagyobb ki. Érdemes kiemelni, hogy a 112 db leg-
ültetvényekből csupán 629 volt, azaz kisebb ültetvény területe a borvidéknek
14,73%-a az összes birtoknak. mindössze 0,16%-a (2,8581 ha), míg a 3 leg-
Ha ezeket a számokat összevetjük a te- nagyobb birtoké a terület 5,46%-a (össze-
rületi adatokkal, akkor látható, hogy az sen 99, 0575 ha).
átlagos méretnél kisebb, vagy azzal meg-
egyező méretű birtokok a borvidék szőlő- A változás időszaka
iből 763,3802 hektárt birtokoltak, tehát an-
nak csupán 42,12%-át. A több mint 5,5-ször A 2001 óta felgyűlt adatok – a hegyköz-
kevesebb számú, átlagnál nagyobb birtok ségi tanácsok által évente szolgáltatott, il-
fedte a borvidék 1048,8998 hektárnyi te- letve a KSH 2009. évi felmérése - lehetővé
rületét, azaz majdnem 58%-át. A legtöbb, teszik, hogy a tendenciára vonatkozó kér-
szám szerint 1343 db, birtok területe 0,1501 déseinkre választ kapjunk.6 Magyarország
és 0,3001 hektár közé esett, ugyanakkor szőlőültetvényeinek területe az elmúlt tíz
összesen 314,4790 hektárjával nem ez a ka- évben 91420,6 hektárról (KSH 2002) 69724,9
tegória adta a legnagyobb birtokterületet. hektárra (HNT előzetes adat) csökkent, te-
5
A KSH felmér ése alapján 5204 ültetvény volt ekkor található a borvidéken (KSH 2002).
6
Az Európai Tanács 357/79/EGK rendelete 1979 óta kötelező jelleggel írja elő tagországai számára tíz éven-
ként a szőlőültetvények összeírását; KSH 2010.
57

1. ábra
Borvidéki terület változása a Badacsonyi borvidéken 2001–2010
Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatai alapján saját szerkesztés
hát majd’ 24%-al lett kevesebb!7 A 22 bor- létezett, három évvel később 2786 darab,
vidék közül csupán hétnek nőtt a terüle- 2010-ben pedig már csak 2634 birtok volt
te, míg a többinek különböző mértékben a területen (2. táblázat). Az átlagos birtok-
csökkent. A Badacsonyi borvidéké – aho- méret ekkor a borvidéken 0,6173 hektár
gyan az 1. ábrán látható – a 2001-es 1812,28 (országosan 1,0581 hektár), ami 45%-os
hektárról 1626.12 hektárra fogyott, ami növekedést jelent a 2001-es évhez képest!
11%-os csökkenés! A szórás értéke ennek ellenére jelentősen
Az ábrán látható elképesztő méretű visz- nőtt: 0,3116-szoros. Azaz, hiába a birtokok
szaesés, ami a 2002-es és a 2003-as éveket átlagméretének növekedése a Badacsonyi
jellemzi, csakis hibás adatszolgáltatással borvidéken, ez jelentősen elmarad az or-
magyarázható. A KSH ezen időszakra vo- szágos folyamatoktól.
natkozó adatai a borvidékre 1808 ha (2001), Az átlagos birtokméret ismeretében,
illetve 1813,81 ha (2002), ami kiegyensúlyo- valamint a 2. táblázat adatai alapján nyil-
zott méretet jelez.8 vánvaló a birtok-koncentrálódás folyama-
A csökkenés egyértelműen nega- ta. Drasztikusan csökkent a két legkisebb
tív folyamata – lassan a hazai szőlő- és kategóriába tartozó birtokok száma, 751-
borgazdaság létét veszélyezteti (Kádár, ről 109-re, ezzel együtt az általuk birtokolt
Nyers 2009) – mellett azonban a birtok- terület is (56,3751 ha-ról 8,2128 ha-ra; ez
koncentrálódás pozitív hatásai is megfi- már csupán 0,50%-a a borvidék területé-
gyelhetők. 2001-ben a borvidéken 4269 nek). Ennek oka elsősorban a birtokméret-
birtok volt, ez a szám azóta folyamatosan ben rejlik, amely kifizetődő gazdálkodásra
csökken. 2006-ra már csupán 3944 üzem teljesen alkalmatlan; illetve az ültetvény-
7
Ezen értékeknél azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a 2008-ban lezajlott kötelező regisztráció miatt
az ültetvényterületet 500 m2-ről 1000 m2-re növelték. A változtatás következtében országosan mintegy
8000 hektár szőlő került házikert kategóriába (Kádár – Nyers 2009).
8
2003-as évre nem jutottam a Badacsonyi borvidékre adathoz.
58

2. táblázat
A Badacsonyi borvidék szőlőültetvényeinek üzemnagysága 2010-ben.
Üzemnagyság / ha Üzemszám / db, % Összterület / ha, %
db db % % ha ha % %
0,0000 - 0,0500 8 2070 0,3 78,58 0,3292 473,1424 0,02 29,09
0,0501 - 0,1000 101 3,83 7,8836 0,48
0,1001 - 0,1500 468 17,77 59,7784 3,68
0,1501 - 0,3000 976 37,05 212,4472 13,06
0,3001 - 0,5000 517 19,63 192,704 11,85
0,5001 - 1,0000 339 564 12,87 21,40 226,3208 1152,9830 13,92 70,91
1,0001 - 5,0000 185 7,02 377,1208 23,19
5,0001 - 10,0000 21 0,79 136,2626 8,37
10,0001 - 30,0000 14 0,53 206,658 12,71
30,0001 - 100,0000 5 0,19 206,6208 12,71
100,0001 - 0 0 0,00 0,00
összesen 2634 100,00* 1812,28 100,00*
*Kerekítési hiba
Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatszolgáltatása alapján saját számítás
terület fentebb említett adminisztratív nö- jelentősen növelték részesedésüket, hiszen

velésében. Jelentős csökkenést mutat a 0,1 tíz év alatt majd’ 57 hektárral emelkedett
hektárnál nagyobb, de fél hektárnál kisebb a birtokukban lévő szőlőterület nagysága,
birtokok száma. A 2001-es adatokhoz ké- ami megduplázta borvidékből való része-
pest ezekben a kategóriákban összesen 922 sedésüket.
birtok tűnt el. Mindez azt eredményezte, A köztes időszakban ugyan ingadozott
hogy a 0,5 hektárnál kisebb birtokok szá- a birtokok száma, de 2010-ben is ugyanúgy
ma egy évtized alatt másfél ezerrel csök- 14 darab 10 és 30 hektár közti üzem volt,
kent a Badacsonyi borvidéken! Az általuk mint 2001-ben. Ugyan az általuk elfoglalt
birtokolt borvidékrész 473,1424 hektárra terület pár hektárral csökkent, de része-
csökkent, ami a szőlőterületnek immáron sedésük az összterület csökkenése miatt
kevesebb, mint 30%-a. gyakorlatilag nem változott. Hasonló in-
Jóval kisebb mértékben csökken az át- gadozást, ámde mégis növekedést mutat
lagnál nagyobb méretű birtoktestek szá- a legnagyobb, 30 hektárnál nagyobb birto-
ma. A fél és egy hektár közötti ültetvények kok száma. 2010-ben öt ilyen, a Badacsonyi
közül 73, az 1 és 5 hektár közöttiek közül borvidéken hatalmasnak tekinthető birtok
pedig csupán három tűnt el. Ennek megfe- található. Tulajdonosaik számottevő mér-
lelően borvidéki részesedésük – hektárban tékben növelték meg a kezükön lévő szőlők
kifejezve – némiképp visszaesett, azon- területét (99,0575 ha-ról 206,6208 ha-ra), ami
ban a szőlőterület teljes csökkenése miatt részesedésüket 12% fölé emelte.
százalékos arányuk 11%-al növekedett Összegezve tehát az átlagnál kisebb, il-
(26,11%-ról 37,11%-ra). Ugyanakkor majd- letve azzal megegyező, valamint az annál
nem duplájára nőtt az 5 és 10 hektár kö- nagyobb birtokok számának egymáshoz
zötti birtokok száma, a 2001-es 12 darabról viszonyított arányát összevetve 2001 és
21-re emelkedett a számuk. Tulajdonosaik 2010 között, azok drasztikus eltolódását
59

2. ábra
Birtokszám változás méret alapján
Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatszolgáltatása alapján saját szerkesztés
tapasztalhatjuk. A változás az elmúlt tíz szőlőterülete – és ezen belül a Badacsonyi

évben folyamatos: a kezdeti 42,12:57,88-as borvidéké – az elkövetkezőkben is tovább
birtokarány mára 29,09:70,91-re módosult. csökken, vagy lassan beáll a még elfogad-
ható ágazati működést biztosító 75–80 ezer
Következtetések: vajon minek köszön- hektáros szintre (Kádár, Nyers 2009). A 3.
hetőek a változások? ábrán látható hazánk és a Badacsonyi bor-
vidék szőlőterületeinek változása az előző
Az elmúlt tíz év folyamatai alapján kö- évi adatokhoz viszonyítva, a 2001-es bázis-
vetkeztethetünk arra, hogy a birtokkon- évvel.
centrációs folyamat nem fog itt megállni, A bázisév és a 2004-es esztendő között
az arányok a továbbiakban is a nagyobb eltelt időszak rendkívüli mértékű inga-
méretű birtokok javára tolódnak, segítve dozást mutat. A változások nagysága (or-
a gazdaságosabb működést. Problémát a szágosan +11%, -6%, +13%; Badacsonyi
művelésből kivont szőlőterületek kiesése, borvidéken -10%, +5%, +3%), mint már
az elöregedő ültetvények pótlása fog okoz- fentebb említettük, felveti az adatszolgál-
ni, azonban ennek a kérdésnek a tárgyalá- tatás pontosságának kérdését, hiszen ilyen
sa nem jelen cikk feladata. A kérdés csupán méretű változások egyik évről a másikra
az, hogy ezzel párhuzamosan az ország kizárt, hogy végbemenjenek!9 Ugyanezen
9
Ilyen arányú változás például 2003 és 2004 között országosan 10040 hektárnyi növekedést jelentene, ami
lehetetlenség.
60

3. ábra
Szőlőterület-változás az előző évit 100%-nak tekintve, 2004-es bázisévvel.
Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa adatszolgáltatása alapján saját számítás és szerkesztés
időszak KSH adatai a stagnálás, illetve A 2011-es előzetes adatokat nézve, a bor-
apró növekedés állapotát mutatják, hiszen vidék területe tovább csökkent, méghozzá
2001–2002-ben 92,8 ezer hektár, 2003-ban az eddigi átlagcsökkenést (2004 óta -1,64%)
93,3 ezer hektár ültetvény volt az ország- meghaladó módon: a 2010-es évhez viszo-
ban, ami 0,5%-os növekedés. A Badacsonyi nyított 97,52%-ra.
borvidéken, ahogy már említettem 2001- Vajon a csökkenés az uniós támogatá-
ben 1808 ha, 2002-ben pedig 1813,81 ha sok hatására történik, avagy a kilátástalan
szőlő nőtt (ez 0,3%-os növekedés).10 Talán gazdasági helyzetben lévő szőlőtulajdono-
az Európai Uniós csatlakozás hatására, a sok egyszerűen felhagynak a termeléssel?
pontosabb adatszolgáltatási kötelezettség, A fentebb már feltett kérdés válaszához
vagy az olajozottabb hegyközségi műkö- többféle adat elemzésével juthatunk köze-
dés miatt, reálisabb számokat kapunk a lebb. A HNT-től kapott éves lebontású, tele-
HNT-től 2004-től kezdve. A két érték – le- pítéseket és kivágásokat is tartalmazó táb-
számítva a 2006-os évet – nagyjából együtt lázat, amely a 2004 és 2011 közti adatokat
mozog, folyamatos csökkenéssel. Kiemel- mutatja be, nem ad pontos választ kérdé-
kedően nagy területcsökkenést hozott a sünkre. A nyolcéves periódusból ugyanis
2008-as esztendő, mikor a 2007-es évhez a Badacsonyi borvidéken hat évben (2004,
képest az országban 94,58%-ra, Badacsony- 2005, 2008, 2009, 2010, 2011) több szőlőt tele-
ban 95,46%-ra esett vissza a szőlők területe. pítettek, mint amennyit kivágtak. A felso-
10
2003-as évre nem jutottam a Badacsonyi borvidékre adathoz.
61

rolt évek közül kiemelkedően pozitívnak tás), 2010/2011-ben 3,1 ha (11 db kérelem,
tekinthetjük a 2004 és 2005-ös esztendőket 8451344 Ft támogatás) szőlő került kivágás-
(+95,4351 és +15,4454 ha), amely értékek ra (3. táblázat). Ez összesen 30 db kérelmet
megfelelnek a 3. ábra jelezte változásoknak, jelent, összességében 30076131 Ft támoga-
csakúgy, mint a negatív mérlegű 2006 és tási összeggel.
2007 (-12,1043 és -5,4003 ha). Ugyanakkor A Hivatal által kiadott – nem támo-
az ott erőteljes csökkenést mutató 2008-as gatással igénybe vehető – kivágási enge-
év a kivágásokat és újratelepítéseket nézve délyek összesen 82,4 hektárról szólnak
pozitív végösszegű a maga 9,1788 hektáros (a 2008/2009-es borpiaci évben 29,5 ha,
telepítésével. Ezen adatok szerint tehát az 2009/2010-ben 28,3 ha, 2010/2011-ben 24,6
EU-s kivágási támogatás egyáltalában nem ha); ugyanakkor ezen periódusban 36,2 ha
változtatott a Badacsonyi borvidék terüle- szőlő telepítésére is engedélyt adtak. Miu-
tén. tán ezek az engedélyek három évre érvé-
Az AKI tanulmányában (Radóczné Ko- nyesek, és csak lehetőséget biztosítanak,
csis, Györe 2006) közölt táblázat – amely nem pedig kötelezettséget, össze kell őket
a borvidékenkénti tervezett kivágásokat vetni a HNT kivágási és telepítési adatai-
mutatja a 2007/08-as borpiaci évig előre – a val (4. táblázat).
Badacsonyi borvidék tekintetében pusztán
2005/06-os borpiaci évhez jelez mindösz- Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a
szesen 8 hektár, EU-s forrásból végrehaj- kivágási engedélyek tartalmazta terü-
tott kivágást, ami azonban kevesebb, mint letnagyságot megközelítőleg sem hasz-
a két év borvidéki területe közti különbség nálják ki, gyakorlatilag elhanyagolható
(17,859 ha).11 Így ez alapján sem jelenthetjük nagyságú szőlő tűnik el ezen az úton.
ki biztosan, hogy a kivágási támogatások Ezzel szemben, a telepítési engedélyek
jelentősen befolyásolták volna a borvidék 2008/2009-ben szinte maradéktalanul
területi változásait. teljesültek, a 2009/2010-es borpiaci évben
Az MVH rendelkezésre álló adatai több mint 50%-ban, a 2010/2011-es idő-
alapján kivágási támogatással három bor- szakban pedig közel 40%-ban. Nincs tehát
piaci évben élt a borvidék: 2005/2006-ban adatokkal alátámasztható bizonyíték arra,
5,5 ha (13 db beadott kérelem, 10625405 hogy az Unió által finanszírozott kivágá-
Ft megítélt támogatással), 2009/2010-ben sok érezhető csökkenést okoztak volna a
2,9 ha (6 db kérelem, 10999382 Ft támoga- Badacsonyi borvidéken.
3. táblázat
A Badacsonyi borvidéken „szőlőültetvények kivágásának támogatása” jogcímen kifizetett
támogatások összege, a kapcsolódó kérelmek száma és a kivágási terület nagysága
Borpiaci év Kérelmek száma (db) Kivágott szőlőterület (ha) Kifizetett összeg (Ft)
2005/2006 13 5,5 9 059 206
2009/2010 6 2,9 10 999 382
2010/2011 11 3,1 8 451 344
Forrás: Magyar Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása alapján
11
Radóczné Kocsis - Györe 2006: 15. melléklet, 144. p.
62

4. táblázat
Kivágási és telepítési engedélyek, illetve azok végrehajtása a Badacsonyi borvidéken
MVH HNT
Borpiaci év Kivágási engedély (ha) Telepítési engedély (ha) Kivágás Telepítés (ha)
(ha)
2008/2009 29,5 11,8 0,86 10,36
2009/2010 28,3 7,3 1,56 3,85
2010/2011 24,6 17,1 0,234 6,71
Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és Magyar Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása alapján
Konklúzió A rendelkezésemre álló adatok, illetve

azok elemzése alapján tehát nem lehet ki-
Összefoglalásképp megállapíthatjuk, jelenteni azt, hogy a kivágási támogatás ér-
hogy a Badacsonyi borvidéken lejátszódó zékelhetően befolyásolta volna a borvidék
általános területi változások megfelelnek területét. Ugyan a 2005-től igénybe vehető
az ország teljes szőlőterületét érintő folya- támogatás országosan már a következő év-
matoknak. A rendszerváltás után megtör- től kezdve érezteti hatását, ez a Badacsonyi
tént rendkívüli birtokaprózódást a gazda- borvidékre nem, vagy csak nagyon kis-
sági folyamatok mára felülírták. Fokozato- mértékben vonatkozik.12 Sokkal nagyobb
san tűnnek el a gazdaságtalanul működő annak a folyamatnak a hatása, amely sze-
életképtelen birtokok, helyüket a működ- rint a gazdaságilag életképtelen birtokok
tethető – az aktuális gazdasági környezet művelésével tulajdonosaik egyszerűen
függvényében, természetesen – közepes felhagynak. E folyamatnak mind gazdasá-
méretű gazdaságok foglalják el. gilag – gondoljunk csak a nem művelt ül-
Hangsúlyozom azonban, hogy ezt a po- tetvényeken elszaporodó kártevők hatásá-
zitív változást ellensúlyozza a szőlőterület ra a szomszédos birtokokon – mind pedig
erőteljes csökkenése. A kérdés társadalmi turisztikailag – a gondozatlan parcellák
megközelítésű vizsgálata nem volt témája látványa nem épp felemelő hazánk egyik
jelen tanulmánynak, de jeleznem kell: a te- legszebb táján – erőteljes negatív hatásai
rületi csökkenésben szerepet játszik az idős, vannak. Miután a közeljövőben kivágási
nyugdíjas korú, vagy ahhoz közelítő népes- támogatást már nem lehet igénybe venni,
ség kivonulása a gazdasági tevékenységből. érdemes lesz megvizsgálni, hogy ezen tá-
Sok esetben a termőképességét elvesztő mogatás megszűnése vajon befolyásolja-e
idős ültetvényeket tulajdonosaik inkább Magyarország szőlőterületének további
felhagyták, mint hogy más támogatások csökkenését.
igénybe vételével újra termőre fordítsák.
12
A 2005/2006-os borpiaci évben 3604 ha, a 2006/2007-es évben 1802 ha, a 2008/2009-os évben 1424 ha, a
2009/2010-es évben 1953 ha, míg a 2010/2011-es évben 2269 ha szőlő lett támogatással kivágva (Bodnár
2011).
63

Felhasznált irodalom
Badacsonyi és a Kunsági borvidékek példá-
Bodnár, P. 2011. A nemzeti borítékból finanszí- ján. Szakdolgozat, ELTE-TTK TGF, 2004, pp.
rozott támogatások kifizetésének, lebonyolí- 48–49
tásának tapasztalatai. Konferencia előadás, Kovács L. 2010. Az EU tagság első öt évének ta-
2011. pasztalatai a Kunsági Borvidéken. Borászati
Farkas Z., Geönczeöl A. 2007. Áldás vagy átok? Füzetek, 2010, 4., pp. 8–10
Import borok a magyar piacon. Bor és Piac, KSH 2002. Szőlőültetvények Magyarországon,
2007, 5., pp. 4–5 2001. (Összefoglaló adatok) KSH, 2002, pp.
Gazda A. 2005. Keleti kényelmetlenség. Bor és 170–171
Piac, 2005, 5., p. 10–12 KSH 2010. Szőlőültetvények összeírása, 2009
HNT 2006. A szőlő-bor ágazat első borpiaci (előzetes adatok). Statisztikai tükör, 2010, 73.
évének eredményei a csatlakozást követően. Mikulás I. 2003a. Szőlő és bor az Európai Uni-
Borászati Füzetek, 2006, 3., pp. 2–7. pp. óban. Európai Füzetek, 2003
Horváth Cs. 2010. A 2009/2010 borpiaci év ér- Mikulás I. 2003b. A szőlő-bor ágazat Európai
tékelése az EU-s események tükrében. Borá- Uniós csatlakozásának gyakorlati kérdései.
szati Füzetek, 2010, 5., pp. 2–3 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, 2003
Kabai G. 2010. „Sajnos a szőlő egy évben csak Radóczné Kocsis E., Györe D. 2006. A borpiac
egyszer terem”. Comitatus, 2010, 194., pp. helyzete és kilátásai. Agrárgazdasági Tanul-
87–99 mányok, 2006, 6.
Kádár Gy. 2007. A Balatoni Borrégió természe- Tarján B. 2004. Magyar borpiac az EU csatla-
ti tájainak sokszínűsége. Borászati Füzetek, kozás után. Borászati Füzetek, 2004, 5., pp.
2007, 5., pp. 2–5 3–7
Kádár Gy., Nyers Á. 2009. Változások a szőlő- Sztanev B. 2008. Az Európai Unió szőlőter-
terület és a fajtaszerkezet alakulásában 2001- melési potenciálja. Bor és Piac, 2008, 3., pp.
2008 között. Borászati Füzetek, 2009, 3., pp. 44–46
2–4 Sztanev B. 2011. Magyarország nemzeti bo-
Kismarjai B. 2004. Hazánk borvidékeinek át- rítékja 2011-ben. Bor és Piac, 2011, 1–2., pp.
alakulása a rendszerváltástól napjainkig, a 31–33
64

A magyarországi élelmiszer-
kiskereskedelem szerkezeti
átalakulása 1990-től napjainkig
Bódi Mátyás
Élelmiszer-kiskereskedelem a hazai és hazánkban zajló gazdasági jelenség terüle-

nemzetközi geográfiai szakirodalomban ti konzekvenciáit. Az ágazatban lejátszó-
dott változásoknak már az 1970-es–1980-as
A kiskereskedelem, illetve azon belül az évekre az átlagos nyugati vásárló számára
élelmiszer-kiskereskedelem, mint ágazat, is tisztán kimutatható területi eredményei
területi szempontú vizsgálatokon alapuló voltak Nyugat-Európában (Evers 2001,
kutatási téma szakirodalmának viszonyla- Spierings 2006), az Egyesült Királyságban
gos hallgatagsága nem csak magyar vagy (Poole et al 2005, Guy 1998), és természe-
térségi sajátosság. Napjainkra ugyan a tesen az Egyesült Államokban is, ahol a
nyugati geográfusok eljutottak addig a fel- területi tervezés kisebb jelentőséggel bírt
ismerésig, hogy a nemzetközi áruházlán- (Sikos 2000). Ezt követően elsősorban brit
cok drasztikus gyorsaságú felemelkedése, és amerikai szerzők jóvoltából számtalan
mint a globális gazdasági világ egyik fon- összefoglaló jellegű tanulmánykötet je-
tos jelensége, jóval nagyobb figyelmet érde- lent meg, amelyek összegezték az elmúlt
melne a gazdaságföldrajzon belül (Wrigley évtizedekben lejátszódott szerkezeti át-
et al 2005), hazai kollégáik kutatásának kö- alakulásokat, bemutatatták az üzleti te-
zéppontjába alapvetően más témák kerül- lephelyválasztásra alkalmas modelleket,
tek. Habár a globalizáció, mint közszájon azok elméleti alapvetéseit (elsősorban az
is forgó kifejezés ürügyén számos kiváló ún. klasszikus telephelyelméletekre épít-
geográfiai megközelítésű hazai munka ve), illetve kísérletet tettek olyan módsze-
született, azok döntő többsége inkább a rek alkalmazására is, amelyek segítségével
termelői oldalról (pl. külföldi működő tőke a későbbi releváns területi folyamatok (pl.
beruházások, ezen belül is a feldolgozóipar áruházi forgalomnövekedés becslése stb.)
területi szempontú vizsgálata) próbálta előre jelezhetővé válhatnak. A teljesség igé-
meg a gazdaságföldrajz vagy a regionális nye nélkül felsoroltam néhányat az emlí-
tudomány eszköztárával levonni valamely tett többszáz oldalas összefoglaló munkák
65
Bodi.indd 65 2012.09.28. 11:46:27

közül, amelyek az alábbi címekkel jelentek is felhívja a figyelmet, maga az angol mar-
meg: Geography and Retailing1, Retailing keting kifejezés sem kizárólag a magyarba
Geography2, Retail Geography and Intelligent átvett jelentéssel bír, hanem a market mint
Network Planning3, Marketing Geography4, piac szóból eredeztethetően egyszerűen
Retailing, Consumption and Capital5, stb.6 eladást, értékesítést is jelöl. Így a marketing
A fenti címek sok esetben a téma nem- geography, mint részdiszciplína jelentheti
zetközi szakirodalmában való jártasság az eladás, értékesítés, tehát a kiskereskede-
megszerzésének hívószavai, még akkor is, lem földrajzát is. Ennek tudatában sokkal
ha alapvetően nehéz világos választóvona- könnyebben válnak értelmezhetővé azok a
lat húzni a retailing és a marketing geography nagy számban megszületett munkák, ame-
mint kutatási irányzatok közé. Ez utóbbi lyek a kiskereskedelmet, a kvantitatív esz-
fogalom jóval később látott napvilágot, lé- közök széles skáláját felvonultatva elemzik
nyegében Davies idézett művével egykorú a térben, attól függetlenül, hogy szerzői
(Sikos 2000.), holott a könyv felépítése és a marketing geography, vagy geography of
módszertana számos ponton összecseng retailing címmel látták el tanulmányukat.
az azt időben megelőző szerzemények, pél- Tény ugyanakkor, hogy a kiskereske-
dául Scott munkájával is. Nem csoda, ha delem földrajzában az 1970-es évektől fel-
olykor elmosódnak a különbségek eme két halmozódott ismeretanyagot sokáig csak
megnevezés között, köszönhetően annak, mint módszertani gyűjteményt, áruházi
hogy a könyv bevetőjében maga a szerző is telephely-optimalizáló kutatások tárházát
úgy definiálja a marketing geography-t, mint mutatták be, s ez az üzleti alkalmazás-
olyan földrajz, amely a tercier ágakkal, centrikusság egészen az évezred alkonyá-
azon belül is a kiskereskedelemmel fog- ig rányomta a bélyegét a kutatási terület-
lalkozik kifejezetten (Sikos 2000). Mások re. Ugyanakkor elvitathatatlan érdemük,
azonban, eltérő választ adnak arra, miért hogy az általuk kifejlesztett modellek,
gyűlhet meg a baja annak, aki pontos ma- amelyek azon klasszikusnak mondható te-
gyarázatot szeretne adni a retailing és mar- lephelyelméleteken alapultak, amelyekbe a
keting megközelítés közötti különbségek 20. század első felében alkotóik már olyan
magyarázatára. A marketing, mint tudo- tényezőket is beépítettek, mint a felvevő
mány sokkal szerteágazóbb feladatkörrel piac (Lösch 1940) vagy a piaci küzdelem, a
van megbízva véleményem szerint, mint- konkurencia (Hotelling 1929)7, általuk ko-
sem, hogy az a különböző áruk, javak fizi- moly fejlődésen ment keresztül, amelynek
kai disztribúciójának földrajzi szempontok állomásai a fent idézett könyvek lapjain
szerint történő optimalizálását jelentse. nyomon követhetők.
Ugyanakkor, ahogyan arra Salamin (2001) A kiskereskedelem földrajzának, az
1
Peter Scott 1970. Geography and Retailing, Adine Pub. Co. Chicago
2
John A. Dawson 1980. Retailing Geography (szerk.), Halsted Press Inc. New York
3
Mark Birkin - Graham Clarke - Martin Clarke 2002; Retail Geography and Intelligent Network Planning,
Wiley Inc. London
4
Ross L. Davies 1976. Marketing Geography – with special reference to retailing, Methuen & Co. New
York
5
Neil Wrigley - Michelle Lowe 1996. Retailing Consumption and Capital, Longman Inc, London
6
Az elmúlt évtizedek legjelentősebb műveit rendszerszerűen mutatja be Sikos T. Tamás 2000-ben megjelent
Marketingföldrajz című munkájában (Sikos T.; 2000.). továbbá (Sikos T. - Hoffmann; 2004.).
66
Bodi.indd 66 2012.09.28. 11:46:27

1990-es évek előtti évtizedek által jellemző tudományként határozta meg önmagát a
egysíkú észjárását, sommásan úgy lehetne gazdaságföldrajzon belül.
összefoglalni, mint három tényező vizs- A kiskereskedelem, mint ágazat számos
gálata; „location, location, location” (Crewe hazai kutató vizsgálatának tárgyát képez-
2000), ezzel is érzékeltetve a terület túlsá- te, egyesek pedig szinte egész kutatómun-
gosan egyhangú módszertani és leíró jelle- kájukat a kiskereskedelemben lejátszódott
gét. Az ezredforduló környékén már érzé- változások, illetve az annak nyomán meg-
kelhető volt egyfajta hangsúlyeltolódás az született új, modern, tipikus egységeinek
áruházak elhelyezésének vizsgálati témá- tanulmányozására szentelték. Ezen mun-
jától olyan más területek felé, mint például kák kapcsán – szemben a nyugati trendek-
a kiskereskedelem szerkezeti átalakulá- kel – az ágazat élelmiszerszegmense csak
sának, azon belül is a vállalati és területi érintőlegesen kerül szóba, habár mások,
koncentráció kérdésének, mint kutatási mint nemzetgazdasági szempontból is je-
problémának a felvetése (Hankins 2001). lentős ágazat távlati, stratégiai kérdéseit is
Hiánypótló munkák garmadája látott nap- megfogalmazták már a tudományos élet
világot a ’90-es évektől kezdődően, ame- képviselői számára (pl. Nagy 2000). Más,
lyek elsősorban Nyugat-Európára fóku- a kiskereskedelemmel foglalkozó munkák
szálva, a kiskereskedelmet érintő területi valamely nagyobb magyarországi várost,
tervezés és szabályozás témakörében íród- illetve annak kiskereskedelmi térszerkeze-
tak. Ebben persze az is közrejátszott, hogy tét a rendszerváltozást követő időszakban
például az Egyesült Királyságban a ’90-es vizsgálva használják a témát. Az ágazat-
évek elejétől számottevő szigorításon esett ban lejátszódó modernizációs folyamatok
át a területi szabályozás rendszere (Poole első jelei a fővárosban, illetve az északnyu-
et al 2002), míg más országokban (pl. Hol- gati országrészben mutatkoztak meg, majd
landia7), az európai trendektől eltérő szabá- fokozatosan terjedtek az ország megyeköz-
lyozási folyamatok létjogosultságának kér- pontjai, majd a település-hierarchia alsóbb
dése okozott feszültséget tudományos ber- fokán lévő városok felé (Boros et al 2007).
kekben (Evers 2001, Spierings 2006). Habár A kiskereskedelem városi szerkezetéről,
az évezred végére „gazdag” és „éleslátású” annak az országos folyamatokkal össz-
munkák születtek, Crewe szerint ezek to- hangban lejátszódott változásairól írtak
vábbra is mind elméleti, mind tapasztalati Győr városával kapcsolatban (Nagy 1996),
részről elfogultak maradtak, mivel ágazati- továbbá a településen belüli mozgások
lag szinte kizárólag az élelmiszer-kiskeres- vizsgálatára alkalmas gravitációs modell
kedelmet dolgozták fel (Crewe 2000). Tehát alkalmazásáról, szintén a győri kiskeres-
Crewe kicsit cizelláltabban fogalmazza kedelem kapcsán (Nagy 1996).
meg azon kritikáját, mint Wrigley, amely A vizsgálódások egy másik csoportja
szerint a retailing geography sokáig nem az, amikor egy konkrét beruházás várha-
volt elég széles látókörű, s csupán egyfajta tó vagy már tapasztalható területi hatásait
módszertani támaszt nyújtva alkalmazott rögzítik, netán a létjogosultságát firtatják.
7
Hollandia kiskereskedelmet érintő szabályozási rendszere kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy a
helyi kiskereskedők összefogásának, valamint a kormány és a provinciális tanácsok határozott fellépé-
sének köszönhetően miként sikerült a holland városok központjainak egyik legfőbb funkcióját megvé-
deni a globális folyamatoktól. A regnáló rendszert azóta számos támadás érte immáron a tudományos
élet képviselői részéről is (Evers 2001), így várható a rendszer további enyhülése, amely ezáltal némileg
ellentmond a főbb európai trendeknek (Spierings 2006).
67
Bodi.indd 67 2012.09.28. 11:46:27

Ezek többnyire olyan kiskereskedelmi in- Az élelmiszer-kiskereskedelmet érintő

gatlanfejlesztések, amelyek méretük, áru- fontosabb általános megállapítások
készletük sokszínűsége, árszínvonaluk
vagy csak pusztán megjelenésük, a köré- Az élelmiszer-kiskereskedelem struktu-
jük felépített „image” által képesek átfor- rális átalakulásának folyamata a rendszer-
málni az addigi települési kiskereskedelmi változás után egymást követő, viszonylag
hálózatot. Még mindig a kiskereskedelem tisztán elkülöníthető időszakokban más-
tágabb témakörénél maradva, egy valame- más jellegzetességekkel bontakozott ki
lyest az eddigiektől eltérő kutatási irányról Magyarországon. Mindeközben térségen-
is érdemes szót ejteni. Átfogó jellegű, a ként, településtípusonként is eltérő inten-
kiskereskedelem szféráját komplex módon zitással modernizálódott az ágazat, priori-
elemző kutatások is napvilágot láttak az tást élvezve elsősorban a fejlettebb nyugati
ezredfordulót követően (Sikos 2000, Sikos, és főváros környéki országrészek, továbbá
Hoffmann 2004b), valamint az ágazatra jel- a nagyobb városok, megyeközpontok. A
lemző átalakulás egyik jellemző fejlesztési tőkeerős nyugat-európai befektetők több
formájának, nevezetesen a bevásárlóköz- lépcsőben alapozták meg magyarországi
pontoknak is külön irodalmat szenteltek piaci jelenlétüket. A ’90-es évek második
(Sikos, Hoffmann 2004a, Sikos 2007). Sikos felétől már elsősorban nagy alapterületű,
fent idézett munkái vizsgálatainak szem- új értékesítési formát képviselő áruházak,
pontjaiban és módszertanában alapjában elsősorban zöldmezős telepítésével sze-
térnek el a korábban említett tanulmányok- reztek mind nagyobb piaci részesedést. A
tól. Mint az előző fejezetekben bemutatott rendszerváltozást kísérő másik ágazati jel-
angolszász-amerikai kiskereskedelmi geo- lemző a hazai magántőkéből létrehozott új
gráfiai iskola (általa marketingföldrajzként8 élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek gom-
bemutatott részdiszciplína) legfőbb hazai bamód történő szaporodása volt, amelyek
interpretátora, munkái felépítésükben is jelentős részét habár „kényszervállalkozási
követik a tengerentúli példákat. formaként” aposztrofálták (Agárdi, Bauer
Nem elsősorban a földrajztudomány 2000), piaci részesedésük a mai napig jelen-
eszköztárát használó, de az élelmiszer- tős maradt (PWC 2011). A hazai magántő-
kiskereskedelmet, mint stratégiai ágazatot ke jelenléte az ágazatban az 1990-es évek
bemutató munkák születtek az Agrárgaz- közepén érte el zenitjét, amikor az összes
dasági Kutató Intézet (AKI) gondozásában, élelmiszerüzlet majd’ kétharmada egyéni
amelyek többnyire az ágazat koncentráci- vállalkozás által üzemeltetett vállalkozás-
ójának mértékét, időbeli alakulását vizs- hoz volt köthető (1. táblázat). A privatizáció
gálják Magyarországon, miközben a főbb folyamatát részben kísérő dekoncentrációs
globális trendeket is az olvasó elé tárják az folyamat részeként létrejött vállalkozások
élelmiszer-kiskereskedelem ágazata kap- alapvetően tőkeszegény kis- és középvál-
csán. lalkozások maradtak (AKI 2009), amelyek
1995-től a kormányzati kiigazító intézke-
dések hatására visszaeső fogyasztás, to-
vábbá a nemzetközi élelmiszerláncok tér-
8
A korábbiakban fejtegetett nevezéktani kérdést talán azzal lehetne legjobban lezárni, hogy Sikos T. Tamás
is úgy véli, „Az USA-ban már jóval többen hivatkoznak a marketingföldrajzra, mint önálló diszciplínára, de inkább
mint a kiskereskedelemmel foglalkozó speciális területre.” (Sikos T.; 2000. 25.o.).
68
Bodi.indd 68 2012.09.28. 11:46:27

beli expanziójának hatására folyamatosan 1. táblázat
A magánvállalkozások aránya a hazai élel-
csökkenő hányadát teszik ki az ágazatnak
miszer-kiskereskedelemben
(Agárdi, Bauer 2000). Némileg e folyamat
egyéni vál- élelmiszer- %
eredményeként tudható be a hazai társulá- lalkozás által kiskeres-
sok révén kialakult élelmiszerláncok (CBA, üzemeltetett kedelemi
Coop, Reál) felemelkedése, hiszen azon élelmiszer-kis- üzlet (db)
kereskedelemi (összesen)
vállalkozók, akik idejekorán felismerték üzlet (db)
a beszerzési és értékesítési társulásokban
1990 n.a. 13053 -
rejlő lehetőségeket, csatlakozásukkal biz-
1991 20676 n.a. -
tosíthatták vállalkozásuk jövőjét az egyre
1992 26399 43335 60,92
élesedő piaci versenyben. 2010-ben már
ezek a hazai láncok realizálták a teljes 1993 32325 49991 64,66
kiskereskedelmi forgalom felét, ami ab- 1994 35949 54894 65,49
szolút példa nélküli a kelet-közép-európai 1995 38258 58583 65,31
makrotérségben (PWC 2011). A klasszikus 1996 38382 59743 64,25
értelemben vett kisboltok azért is fontos 1997 27108 44415 61,03
részei a hazai élelmiszer-kiskereskedelem 1998 29577 50955* 58,05
szerkezetének, mert a korábbi szövetkezeti 1999 22574 39147 57,66
bolthálózathoz hasonlóan elsődleges sze- 2000 21697 38496 56,36
repük a vidéki térségekben található kis- 2001 21129 38369 55,07
települések, valamint városi lakóövezetek 2002 20541 38094 53,92
„sarki bolt” jellegű ellátásában érhető tet-
2003 19926 37655 52,92
ten, továbbá bizonyos társadalmi csopor-
2004 18698 36565 51,14
tok (pl. idősek) szinte kizárólagos vásárlási
2005 17766 35564 49,96
helyszínei (AKI 2009).
A hazai élelmiszer-kiskereskedelem 2006 16653 34598 48,13
szereplőit tehát legegyszerűbben három 2007 14766 31076 47,52
csoportba sorolhatjuk: egyéni vállalkozá- 2008 13257 28421 46,65
sok, hazai élelmiszerláncok, multinacioná- 2009 8983 21975 40,88
lis vállalatok. forrás: Váti – TeIR, T-Star (teir.vati.hu) alapján saját
A szerkezeti átalakulás vizsgálatát több szerkesztés
különböző időszakra bontva kíséreltem
meg, amelyek kiválasztásánál támasz- említése nélkül, amelyek időrendi sorrend-
kodtam azon szerzők megállapításaira is, ben a következők;
akik szintén próbálkoztak az ágazat gyors - A már meglévő hálózatokban történő
átalakulási folyamatait leírandó jellemző tulajdonszerzés révén, piaci jelenlét meg-
periódusok elkülönítésére. Közülük Sikos alapozása (pl. Csemege - Julius Meinl) a
(2000) elsősorban a külföldi tőkebeáramlás rendszerváltozást követően.
mértéke és módja alapján három jellemző - A már meglévő egységek, ritkábban
időszakot különít el, konkrét évszámok barnamezős beruházások révén saját élel-
* 1998-ra vonatkozólag, az addigi adatgyűjtési eljárástól eltérő módszertant vezetett be a KSH. Ennek értel-
mében az 1997-ben alkalmazott terminológiát (Élelmiszer kiskereskedelmi hálózati egységek száma) va-
lamelyest kettébontva, bevezette az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, és az élelmiszer-szaküzletek fogalmát. Az
1999-re vonatkozólag újra megváltozott a korábbi számbavételi eljárás.
69
Bodi.indd 69 2012.09.28. 11:46:27

miszer-hálózat kiépítése (pl. Spar, Profi, renciáltan ment végbe a ’90-es évek elején
Plus üzletek). (1. ábra). Kistérségi szinten vizsgálódva
- Folyamatos építkezés, nagymérté- megállapítható, hogy pár év leforgása alatt
kű zöldmezős beruházások időszaka (pl. területileg összefüggően a főváros körüli
Penny Market, Cora, Tesco, Auchan). kistérségekben jutottak domináns szerep-
Mások (pl. Dries et al 2004) elkülönítik hez az egyéni vállalkozások által üzemel-
a „kommunista időszaknak” nevezett pe- tetett egységek.
riódust, amelyben valójában a késő ’80-as Kistérségi szinten vizsgálódva megál-
évek állapotát próbálja általánosságban lapítható, hogy pár év leforgása alatt terü-
bemutatni. Vizsgálatuk érdekessége, hogy letileg összefüggően, a főváros körüli kis-
az általuk leírt időszakot az egész kelet- térségekben jutottak domináns szerephez
közép-európai térségre vonatkoztatják, az egyéni vállalkozások által üzemeltetett
számos érdekes összevetési alapot nyújtva egységek. Hasonló mondható el a borsod-
ezzel. nógrádi iparmedence kistérségeiben bekö-
- „Kommunista időszak”, amikor az vetkezett változásokról, illetve más perifé-
állam szerepe kizárólagos, habár megál- rikus vagy határ menti kistérségről is. Az
lapítása szerint az 1980-as évek második országos átlagérték 1992-ben 60,92% (1. táb-
felére a szocialista blokk országai között lázat) volt, s mint ahogyan az érzékelhető
már komoly eltérések voltak tapasztalha- is, a kistérségek kevesebb hányadát (28 db)
tók, például a magántőke jelenléte, illetve jellemezte az, hogy az egyéni vállalkozók
az ágazati koncentráció mértékében. által üzemeltetett egységek aránya az ösz-
- „Az átmenet időszaka”, amikor a leg- szes élelmiszerüzlet között ne haladta vol-
több volt szocialista országban lényegében na meg az 50%-ot. Ezek többsége területi-
összeomlik a korábbi erősen centralizált leg összefüggően a dél-nyugati határszél
élelmiszerbolt-hálózat, s helyébe egy elap- közelében fekvő kistérségek (Vasvári –
rózott szerkezetű, tőke- és innováció-sze- 27,08%, Letenyei – 27,27%, Őriszentpéteri –
gény magánvállalkozók tízezreiből álló 30,00%, Szentgotthárdi – 41,56%, Körmen-
struktúra kerül. di – 42,70%). Ezzel szemben a vizsgált idő-
- „A globalizáció időszaka”; a legtöbb szakban a hasonló mutató akár a 90%-ot is
„elsőhullámos” országban (Csehország, elérhette olyan főváros közeli kistérségek-
Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) ben, mint a Dabasi (92,75%), Szobi (90,20%),
már az 1990-es évek második felétől új, Gyáli (88,55%), de szintén jelentős volt a
tőkeerős nyugati vállalatok jelennek meg, kisvállalkozások szerepe a Pilisvörösvári
amelyek az értékesítés teljesen új formáját (81,44%), vagy Dunakeszi (75,09%) kistér-
mutatják be az embereknek. A vállalati ségekben.
koncentrációs folyamat kezdetének idő- Az élelmiszer-kiskereskedelem ágazati
szaka lényegében innentől datálódik. Ez struktúrájának vizsgálatára általam hasz-
az időszak durván egy évtizeddel később nált másik mutató, az ezer lakosra jutó
köszöntött be a „második hullámos” kelet- üzletszám, amelynek 1992-re már szintén
európai országokban (Románia, Bulgária, voltak karakteres területi jegyei. Az orszá-
Ukrajna). gos átlagérték 1992-ben 4,12 volt, tehát ezer
A magánvállalkozások tízezreinek fel- magyar állampolgárt átlagosan valamivel
bukkanása, egy adott térségben megszer- több, mint négy élelmiszerüzlet látott el.
zett súlyuk az élelmiszer-kiskereskedelmi Az átlagot nagymértékben túllépő terüle-
szegmensben ugyanakkor térben diffe- tek, elsősorban a jelentős turisztikai, üdü-
70
Bodi.indd 70 2012.09.28. 11:46:27

1. ábra
Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek aránya ha-
zánk kistérségeiben, az összes élelmiszer-kiskereskedelemi üzlet százalékában 1992-ben
forrás: Váti – TeIR, T-Star /teir.vati.hu/ alapján saját szerkesztés
lési vonzerővel rendelkező kistérségek, folyamatok mértékéhez igazodóan 1997-től

elsősorban a Balaton térségében. tudják kimutatni az élelmiszer-kiskereske-
Az 1990-et követő rövid, pár éves idő- delemben átalakulási stádiumának kezde-
szak tehát egyértelműen a kisboltok hazai tét, amely időszakban szemtanúi lehettünk
aranykoraként aposztrofálható, s habár a nagy alapterületű boltok megjelenésével
szerepük napjainkra meg sem közelíti az kezdődő koncentrációs folyamatoknak
1990-es évek első felében tapasztalható (AKI 2009)9. Ettől az évtől kezdődően volt
mértéket, arányuk az ágazatban még min- megfigyelhető a külföldi tulajdonú, dön-
dig magas. tően multinacionális vállalatok egy újabb
Az egyéni vállalkozások aránya az ága- csoportjának megjelenése a hazai piacon,
zaton belül 1995-ben érte el csúcspontját amelyek nagyrészt modern beruházások-
(1. táblázat), 1996-tól egészen napjainkig kal szereztek mind nagyobb piaci részese-
évről-évre veszítenek súlyukból a „ma- dést. Ezzel szinte egy időben emelkedtek
szekok”. Egyesek a vállalati koncentrációs fel a hazai kisebb alapterületű egységeket
9
A koncentrációs folyamat szemléltetésére használja az egy boltra jutó forgalom emelkedéséről szóló
statisztikai adatot, mely szerint, annak mértéke 1997 és 1999 között 10%-os mértékű volt (AKI; 2009. 17.
o.).
71
Bodi.indd 71 2012.09.28. 11:46:27

összefogó beszerzési társulások, amelyek eltérő volt például az egyes nemzetközi

még a rendszerváltozást követően alakul- szereplők megjelenésének időzítése. Ebből
tak meg, s még időben reagálni tudtak a a szempontból előnyt élvezett a főváros,
globalizáció kezdeti kihívásaira. valamint hazánk északnyugati része, ahol
Ebben a szakaszban tehát már megje- már a ’90-es évek közepétől megjelentek
lennek az új piaci szereplők, a nagyméretű, azok a szereplők, akik ma is fontos szere-
eddig nem látott értékesítési formák (hi- pet töltenek be az ágazatban (Nagy 1996).
permarketek), alapvetően átrendezve pél- Az 1990-es évek első felében több je-
dául több nagyváros lakóinak vásárlással lentős belső piaccal rendelkező országban
összefüggő térhasználatát (Nagy 1999). Az megszigorított szabályozási gyakorlatot
ún. városperemi hipermarketek, bevásárló- vezettek be, illetve ezen országok belső pi-
központok problémáját, azok megjelenésé- aca is meglehetősen telítetté vált (Poole et
vel egy időben már évtizedekkel korábban al 2002). Ezzel szemben a piacukat újonnan
felfedezte magának a nyugati geográfia. megnyitó kelet-közép-európai államok
Számos tudományos munka látott napvi- élelmiszer-kiskereskedelmet érintő szabá-
lágot az ún. tradicionális („christaller-i”) lyozási gyakorlata volt már ekkor is mesz-
kiskereskedelmi hierarchia felbomlásáról, sze a „legliberálisabb” (Poole et al 2002,
illetve ezzel összefüggésben, a hagyomá- Dries et al 2004), – magyarán nem létezett.
nyos városközpontok funkcionális sze- Az Egyesült Királyságban a három vezető
repkörének megőrzése érdekében hozott élelmiszer-kiskereskedő vállalat (Tesco,
tervezési intézkedésekről. (pl. Poole et al Sainsbury, Argyll) a ’80-as ’90-es évek for-
2002, M. Guy 1998, Spiering 2006)10. A ma- dulójára addig sosem látott küzdelembe
gánvállalkozások fénykoraként bemutatott kezdett a minél jobb lokációk megszerzé-
kezdeti időszakot tehát felváltja egy olyan sért, újonnan megnyíló üzleteik számára.
periódus, amelyben a nemzetközi áruház- Ezt pénzügyileg a ’80-as évek angliai gaz-
láncokat üzemeltető, döntően multinaci- dasági boom-ja nyomán fellépő megemel-
onális vállalatok a piaci szegmens mind’ kedett vásárlási kedv alapozta meg. Az
nagyobb szeletét hasítják ki a magyar 1990-es évek elejére a piacvezető vállalatok
élelmiszer-kiskereskedelemből. Miközben éves eladási növekményének 2/3-át az elő-
megtörténik a hazai láncok szelekciója is, ző évben nyitott új üzletekben realizálták.
és ennek folyományaként hazai értékesí- 1991-ig a három nagy összesen 2 milliárd
tési láncok törnek komoly piaci szerepre. fontot költött új üzletek létrehozására,
Az átmenet időszaka tehát egyfajta köztes 8–9%-os éves nettó eladótér növekedést
állapot a globalizált, magasan koncentrált célozva meg. Ezek a folyamatok az 1990-es
ágazat és az elaprózott szerkezetű struk- évek elejére masszív ingatlanválságot idéz-
túra között, éppen ezért talán itt lenne a tek elő a szigetországban, köszönhetően az
legnehezebb egzakt időpontokat megadni általuk folytatott fenntarthatatlan tőkefel-
a periódus kezdeti és végpontjait illetően. halmozási stratégiának. A válság az 1990-es
Ez annál is inkább problémás lenne, mert évek közepén tetőzött, 1993-ban az Agryll
mint azt korábban megjegyeztem, térsé- már bejelentette, hogy lelassítja terjeszke-
genként és településtípusonként is nagyon dését. A gondokat súlyosbította, hogy John
10
A nyugati szerzők a szervezeti koncentráció egyik sajátos területi vonzataként dekoncentrációról írnak,
amely alatt a városon kívüli fejlesztések („out-of-town developments”) térformáló hatását jelölik
72
Bodi.indd 72 2012.09.28. 11:46:27

Major kormánya, szakítva a korábbi elvek- tozást követően erős infláció, magas mun-
kel, az 1993-ban elfogadott egy új előzőek- kanélküliség és a nemzetgazdaság egyre
nél jóval szigorúbb szabályozási rendszert csökkenő teljesítménye sújtotta Magyar-
a funkcionális városközpontok védelmére, országot. Ennek eredőjeként az élelmiszer-
amely tovább szűkítette a kiskereskedelmi fogyasztás a ’90-es évek elejétől kezdve
ingatlanfejlesztések szigetországi lehetősé- egészen 1997-ig csökkent, gyakorlatilag a
geit. Még ha ez nem lett volna elég, az an- reáljövedelemmel megegyező tendenciát
gol cégek bajait még az időközben megje- írt le (Agárdi, Bauer 2000).
lenő, elsősorban német „hard-discounter” A magánvállalkozások aránya az ága-
vállalatok váratlan angliai megjelenése is zaton belül 1995-től fokozatosan csökkent,
tovább mélyítette. A vezető angol cégek az ezredfordulón még 56,36% volt (1. táblá-
persze próbáltak pragmatikus válaszokat zat), 2005-re azonban már 50% alá süllyedt.
adni a válság jelentette kihívásokra. Ami Kistérségi szinten vizsgálva, a magánvál-
Magyarország és más kelet-közép-európai lalkozások szerepe 1995-re megerősödött
ország számára azonban sokkal fontosabb, a központi országrészben (Budapestet
a Tesco vezetői ekkor döntöttek itteni pi- leszámítva!), egyes kistérségekben (Szobi,
aci szerepvállalásukról, mint az angliai Gyáli) 90 % feletti volt az arányuk (2. ábra).
ingatlan- és élelmiszer-kiskereskedelmi Szintén magas volt az egyéni vállalkozások
válságra adható egyik lehetséges válaszok által üzemeltetett élelmiszerboltok aránya,
egyike. Poole et al (2002) szerint a Tesco néhány periférikus helyzetű térségben (pl.
1994 és 1998 között 372 millió angol fontot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1995-ben.
invesztált magyar, cseh, lengyel és szlo- 2000-re jelentős területi átrendeződés tör-
vák érdekeltségek megszerzésére, igaz azt tént e téren, általánosságban elmondható,
is hozzáteszi, hogy ez az összeg némileg hogy a magánvállalkozások országos szin-
elmaradt a német és francia cégek hason- ten kevesebb, mint 10% ponttal szorultak
ló akciójától ugyanebben az időszakban. ugyan vissza 1995-höz képest a vizsgált
Dries et al (2004) nyomán általánosságban szegmensben, azonban a 174 kistérség kö-
az is elmondható, hogy a külföldi cégek ele- zül 142-ben csökkent a magánvállalkozás-
inte elsősorban a nagyobb régióközponto- ok aránya. A főváros környéki térségben
kat, fővárosokat célozták meg üzleteikkel, volt az egyik legjelentősebb a magánvál-
napjainkra azonban a település-hierarchia lalkozások visszaszorulása, a korábban
alacsonyabb szintjén lévő városok, továbbá „vezető” helyen lévő Pilisvörösvári, Érdi,
szegényebb néprétegek által lakott város- Dabasi, Gyáli, Szobi kistérségekben 20%
részek is vonzóvá váltak számukra. pontot meghaladó volt a visszaesés mérté-
Az 1990-es évek második felétől több ke. A kistérségek döntő részében (153 db)
nagy nyugat-európai élelmiszer-kiskeres- még 2000-ben is a magánvállalkozások
kedelmi cég erőteljes piaci és területi ex- voltak többségben, azonban Budapesten,
panziót foganatosított Magyarországon, illetve a legnépesebb megyeközpontokat
miközben mások az évtized első felétől a tömörítő kistérségekben (Pécsi, Miskolci,
már meglévő egységekből próbálták fel- Debreceni) ekkora már megfordultak az
építeni hálózatukat. Az új, többségében arányok. Országosan szinte csak „foltsze-
multinacionális vállalat ’90-es évek köze- rűen” maradtak olyan területek, ahol a ma-
pe környékén bekövetkezett piacra lépése, gánszféra aránya meghaladta volna a 70%-
főleg az akkori magyar gazdasági légkör ot. Összefüggően már csak Fejér megye
fényében válik érdekessé. A rendszervál- déli felében, Szabolcsban, továbbá Heves
73
Bodi.indd 73 2012.09.28. 11:46:27

is jelezvén a nemzetközi
szereplők nyomán fellépő
szervezeti koncentrációt.
Az első öt legmagasabb ér-
tékkel jellemezhető kistér-
ség vonatkozásában nem
történt változás 1992-höz
képest, ekkor még tovább-
ra is a Balaton és Velencei-
tó parti települések alkotta
kistérségek voltak a sor
elején, illetve továbbra is
megtalálhatók az első tíz-
ben a Hajdúszoboszlói és
Esztergomi kistérségek.
Az „átalakulás” idősza-
kaként általam megneve-
zett rövid periódusban te-
hát szemtanúi lehettünk az
egyéni vállalkozások által
üzemeltetett élelmiszerüz-
letek kezdeti hanyatlásá-
nak, a települési és térségi
boltsűrűség csökkenésé-
nek. Ezek a folyamatok tér-
ben differenciáltan mentek
végbe, egyes térségekben
és településtípusokban
gyorsabban feltűntek az
ágazat modernizációs je-
2. ábra
Az egyéni vállalkozások által üzemeltetett élelmiszer-kiske- gyei, míg másokat csak
reskedelmi üzletek aránya hazánk kistérségeiben, az összes megkésve érintett.
élelmiszer-kiskereskedelemi üzlet százalékában, 1995-ben A legtöbb szerző (Ju-
(balra) és 2000-ben (jobbra) hász et al 2010, AKI; 2009,
forrás: Váti – TeIR, T-Star (teir.vati.hu) alapján saját szerkesztés
Dries et al 2004), Magyar-
országra vonatkoztatva,
és Nógrád megyében találunk ilyen kistér- a ’90-es évek végére datálja a globalizáció
ség csoportokat. időszakának kezdetét, s legfőbb ismérvé-
Az ezer főre jutó élelmiszerüzlet-szám nek a nagy alapterületű hipermarketek,
alakulása (2. táblázat) szintén jól mutatja valamint bevásárlóközpontok megjelené-
azt a szerkezeti változást, amely az élel- sét tartja. Ezen új kereskedelmi formák
miszer-kiskereskedelemben ment végbe a vizsgálatával, valamint térszerkezet-for-
’90-es évek közepétől az ezredfordulóig. máló hatásukkal többen is behatóan fog-
Az országos átlagérték 5,60 volt 1995-ben, lalkoztak az azóta eltelt időszakban (Nagy
ez 2000-ben 3,75-re mérséklődött, ezzel 1999, Sikos, Hoffmann 2004). Az élelmi-
74
Bodi.indd 74 2012.09.28. 11:46:27

2. táblázat
Ezer főre jutó élelmiszerüzletek száma Magyarországon, településtípusonként
1992 1995 2000 2005 2009
Budapest 3,81 5,80 3,10 3,06 2,43
Megyei jogú városok 4,41 6,43 3,54 3,32 2,60
Jogállás
városok 4,42 5,88 3,86 3,56 2,27

Község 3,74 4,18 4,09 3,76 1,64
100 ezer fő felett 4,01 6,08 3,24 3,17 2,51
10.000 - 99.999 fő 4,50 6,20 3,71 3,39 2,35
Lakosságszám
3.000 - 9.999 fő 3,90 4,89 3,79 3,51 1,90

1.000 - 2.999 fő 3,56 4,38 4,02 3,71 1,70
500 - 999 fő 3,83 4,60 4,52 4,17 1,68
500 fő alatt 4,94 5,70 5,78 5,37 1,87
Magyarország 4,12 5,60 3,75 3,49 2,17
forrás: Váti – TeIR, T-Star (teir.vati.hu) alapján saját szerkesztés
szer-kiskereskedelem globalizáltságának az élelmiszer-kiskereskedők és a terme-

másik fontos jellemzőjeként tartják számon lők viszonya szempontjából számoltak be,
a szférában tapasztalható koncentráció erő- általuk monopsziumként leírt torz piaci
södését, mely számos nagy volumenű ta- struktúráról (Bora, Ashworth 1999).
nulmány szerzőjét megihlette hazánkban A globalizáció hatásai lényegében már
(pl. Juhász 2009, AKI 2009) és külföldön az 1980-as évek végén elérték az országot
(pl. FAO 2005, Wrigley et al 2005) egyaránt. (AKI 2009), habár legmarkánsabb jelei csak
Az élelmiszer-kiskereske-
delemben kialakult szer-
vezeti koncentráció egyik
sajátos jellemzője, hogy
hatással van az élelmiszer-
gazdaság egészére, mint
tágabb gazdasági szférára
azáltal, hogy viszonylag
kevés, a kiskereskedelmet
uraló szereplő áll szemben
a közepes mértékben kon-
centrált hazai élelmiszer-
iparral, akik a szervezeti-
leg túlságosan elaprózott
mezőgazdasági termelők-
kel állnak kapcsolatban
3. ábra
(AKI 2009). A jelenségre Élelmiszer-kiskereskedelmi egységek átlagos száma 1000 főre,
mások is felfigyeltek az kistérségenként, 2005-ben
ezredforduló tájékán, akik forrás: Váti – TeIR, T-Star (teir.vati.hu) alapján saját szerkesztés
75
Bodi.indd 75 2012.09.28. 11:46:27

az ezredforduló környékén ütötték fel fejü- Bartke I., Illés I. 1997. Telephelyelméletek.
ket, a már korábban leírt új kereskedelmi ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 138 p.
létesítmények formájában. A ’90-es évek Boros L., Hegedűs G., Pál V. 2007. A
végétől megkezdődött, illetve az ezred- globalizáció néhány hatása Szeged keres-
fordulótól felgyorsuló kiskereskedelmi kedelmére. In: Sikos T. T. (szerk.); A bevá-
globalizáció másik markáns jele a multi- sárló központok jelene és jövője, Selye János
nacionális vállalatok elterjedése és a vál- Egyetem Kutatóintézete, 2007, Komárom,
lalati koncentráció fokozódása mellett a pp. 79–103
kiskereskedelmi ellátás kétpólusúvá válá- Coles, T. 1998. Transformation of the Retail
sa (AKI 2009), amelynek jelei már a 2000-es Sector in Eastern Germany After Unification.
adatokból világosan kiolvashatók voltak. European Urban and Regional Studies. Vol.
2005-ben immáron országos szinten is 5. pp. 77–83
felcserélődtek az erőviszonyok az ágazat Crewe, L. 2000. Geographies of retailing
különböző szereplői között, mivel az egyé- and consumption. Progress in Human
ni vállalkozások által fenntartott üzletek Geography. Vol. 24. pp. 275–290
aránya 50% alá csökkent (3. ábra) Kistérsé- Dries, L., Reardon, T., Swinnen, J. F. M.
genként a magánvállalkozások aránya leg- 2004. The Rapid Rise of Supermarket in
alacsonyabb a Közép-magyarországi régi- Central Eastern Europe: Implication for the
óban, valamint a nyugati határszél térsége- Agrifood Sector and Rural Development.
iben, továbbá a nagyobb népességszámú, Development Policy Review
megyeszékhelyeket tömörítő kistérségek- Evers, D. 2001. The Rise (and Fall?) of
ben. Továbbra is magas maradt a magán- National Retail Planning. Tijdschrift voor
vállalkozások aránya Szabolcs-Szatmár- Economische en Sociale Geografie Vol. 93.
Bereg (62,62 %) és Békés (61,72 %) megyék- pp. 107–113
ben, illetve Fejér megye déli részén. FAO 2005. The Economic and Transitional
Az ezer főre jutó élelmiszer-kiskereske- Impact of Food Retail Investments. In:
delmi üzletszám 2005-re tovább esik (3,49), Central and Eastern Europe: Impact of Food
majd 2009-ben már alig 2,5 üzlet jut ezer Retail Investment on Food Chain
magyar vásárlóra átlagosan. Guy, C. M. 1998. Controlling New Retail
Spaces: The Impress of Planning Policies in
Western Europe. Urban Studies. Vol. 35. pp.
Irodalom 953–980
Hankins, K. 2001. The Restructuring of Retail
Agárdi I., Bauer A. 2000. Az élelmiszer-kiske- Capital and the Street. Tijdschrift voor
reskedelem változásai és kialakult vállalat- Economische en Sociale Geografie Vol. 93.
csoportok Magyarországon. TÁRKI, p. 13. pp. 34–46
Agrárgazdasági Kutató Intézet 2009. A hazai Juhász A., Seres A., Stauder M. 2009. A ke-
élelmiszer-kiskereskedelem struktúrája. kü- reskedelem koncentrációja. AKI, Budapest,
lönös tekintettel a kistermelők értékesítési 2009. 135 p.
lehetőségeire. (szerk.: Kartali J.), AKI. Buda- Juhász A. Wagner, H. 2010. A kemény disz-
pest. 2009. p. 132. kontláncok terjedésének külkereskedelmi
Ashworth, G., Bora Gy. 1999. Térbeli Elrende- hatásai. AKI Budapest 128 p.
zés és a Vállalat (szerk.) Budapesti Közgaz- Lösch, A. 1940. Die räumliche Ordnung der
daságtudományi Egyetem. Gazdaságföld- Wirtschaft. Berlin.
rajzi Tanszék. Budapest 1999. 483 p.
76
Bodi.indd 76 2012.09.28. 11:46:28

Nagy G. 1996 A gravitációs modell alkalmazá- Sikos T. T., Hoffmann I. 2004a. A fogyasz-
si lehetőségei a településen belüli mozgások tás új katedrálisai. MTA Társadalomkutató
tanulmányozására. Tér és Társadalom. 10. Központ. Budapest. 380 p.
2–3., pp. 149–156 Sikos T. T., Hoffmann I. 2004b. A magyar bel-
Nagy E. 1999. A kiskereskedelemi ingatlanfej- kereskedelem történeti fejlődése In: Glatz
lesztések néhány sajátossága és térszerke- F. (főszerk.) Magyar Tudománytár. 5. Gaz-
zet formáló szerepe a kelet-közép-európai daság – MTA Társadalomkutató Központ.
városokban. Alföldi Tanulmányok. 17., pp. Budapest. Pp. 331–378
13–29 Spierings, B. 2006- The Return of Regulation in
Price Waterhouse Coopers (2011); A Listák the Shopping Landscape? Reflecting on the
Könyve – 2010. Budapest. 342 p. Persistent Power of City Centre Preservation
Salamin G. 2001. Regionális tudomány és üz- within Shifting Retail Planning Ideologies.
leti marketing. Földrajzi Konferencia Sze- Tijdschrift voor Economische en Sociale
ged – 2001. Geografie Vol. 97., pp. 602–609
Sikos T. T. 2000. Marketingföldrajz. VÁTI. Bu- Wrigley, N., Coe, N. M., Currah, A. 2005.
dapest 240 p. Globalizing retail: conceptualizing the
Sikos T. T. (szerk.) 2007. A bevásárló közpon- distribution-based transnational corporation
tok jelene és jövője, Selye János Egyetem Ku- (TNC). Progress in Human Geography, Vol.
tatóintézete, Komárom, 245 p. 29. pp. 437–457
77
Bodi.indd 77 2012.09.28. 11:46:28

78
Bodi.indd 78 2012.09.28. 11:46:28

Sikeres vidékfejlesztési
kezdeményezések és vállalkozások
Görögország kisfalvaiban
Horváth Eszter
Bevezetés egy adott régióban, illetve megyehatáron

belül is (tehát azonos földrajzi fekvéssel
Kutatásaimban a magyar településháló- rendelkező) törpefalvak, amelyek az előző
zat törpefalvait vizsgálom, ami az összes folyamatokkal szemben fejlődést mutat-
hazai település egyharmadát jelenti. Ezen nak, ahol van munkalehetőség, a település
települések kevesebb mint 500 lakosúak, népességmegtartó erővel rendelkezik, jó
számuk a hosszú időszakon át folyamato- az életszínvonal, és ahol – nem utolsó sor-
san tartó elvándorlás, a természetes fogyás ban – szeretnek élni az emberek.
megjelenése és állandósulása következté- Kutatásaim során ennek a folyamatnak
ben évről-évre nő. A kisfalvak több évtize- kívánok utána járni, és megfejteni, hogy
des gyors népességvesztése messzemenő- milyen tényezők állhatnak a sikeres kiste-
en befolyásolta a községek demográfiai fo- lepülések hátterében, hiszen ennek vizs-
lyamatait, a lakosság összetételét (Beluszky, gálatával és megismerésével jövőt lehetne
Sikos 2007). Az alacsony lélekszámú kis- mutatni a többi, leszakadó és hanyatló tör-
települések társadalma különösen sérülé- pefalu számára.
keny, e közösségekben könnyebben válnak A városok, régiók sikerességével már
jellemzővé az olyan kedvezőtlen demográ- számos kutató foglalkozott, a témában
fiai, társadalmi folyamatok, mint az elöre- megjelent publikációk pedig nagyon szé-
gedés, a munkanélküliség, az elvándorlás leskörűek. Lengyel a regionális versenyké-
és a vidékies szociális és etnikai szegregá- pességet, míg Enyedi a városi sikerességet
ciók kialakulását kísérő egyéb negatív tár- vette alapul munkáiban. Jelen tanulmány
sadalmi jelenségek (Bőhm, Bódy 2000). A kettő sikerességi irányvonalat használ, az
törpefalvakból történő állandó elvándor- egyik a települési, a másik pedig a vidéki
lás következtében az átlagosnál jelentősen sikeresség összetevőit és meghatározóit
öregebb korstruktúra jött létre, aminek kö- tárgyalja, amelyek alapot adhatnak az ap-
vetkeztében e falvak természetes népmoz- rófalvak, törpetelepülések számára is. A
galmi mutatói rosszabbak a településekre fenti két sikerelmélet szerint a települési
jellemző átlagnál (Kovács 2004). és vidéki siker végső célja a jó életminőség
Másfelől léteznek Magyarországon akár elérése és megtartása. A jó életminőséget
79
Horvath E-Sikeres vidékfejlesztés.indd 79 2012.09.28. 10:28:04

1. ábra
A magyarországi törpefalvak sikermodellje (saját szerkesztés)
azonban nemcsak a helyi jövedelem, hanem E téma kapcsán jutottam el 2012. jú-
egy sor más tényező is meghatározza. Ezek niusában a görögországi Kréta szigetén
egyik csoportját a kemény faktorok (mint a fekvő Chaniába, ahol az Euracademy
földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a helyi Association, mint vezető partner szerve-
gazdasági erő és a helyi helyi erőforrások) zésében a Mediterrán Agronómiai Intézet
alkotják, amelyek statisztikai adatokkal jól (MAICH) adott helyet az EMRA projekt
kimutathatók és mérhetők. A másik csopor- zárókonferenciájának. Az EMRA projekt-
tot a puha faktorok (mint a társadalmi tőke, ben hét európai egyetem vesz részt, az
a humán tőke, a helyi kultúra, a hagyomány egyik konzorciumi tag a Széchenyi István
tisztelete, megőrzése, a tudás, az adaptáci- Egyetem. Az EMRA (Európai szintű mes-
ós képesség, és a valódi közösség) adják, terszak vidék animátorok számára) projekt
amelyek ugyan kevésbé láthatók, viszont célja egy európai szintű interdiszciplináris
nagyon fontos szerepük van a vidéki sike- mesterszak létrehozása, amely hozzájárul
resség elérésében (Szörényiné 2010). a fenntartható vidékfejlesztéshez. En-
A fentiek tudomásul vételével és egy- nek megfelelően a zárókonferencia témá-
ben továbbgondolásával a magyarországi ja „Animation of rural development – a new
törpefalvak sikerességét befolyásoló fak- profession” téma volt, amelyen részt vettem.
torokat kategorizálva az 1. ábrán látható A konferencia célja a vidékfejlesztés, a fenn-
modellt állítottam fel. tartható fejlődés kérdéseinek megvitatása
80

és a projekt során kialakított európai szintű amelyet hagyományos extrakciós mód-
új hivatás, a „rural animator” bemutatása szerrel állítanak elő. Továbbá turisztikai
volt. A konferencia kapcsán lehetőségem látogatóközpontot hoztak létre, turistacso-
nyílt tanulmányi kiránduláson való rész- portokat fogadnak és oktatásokat szervez-
vételre is, amelynek során a sziget nyugati nek, és áttértek a megújuló energiaforrások
oldalán elhelyezkedő három kistelepülés- használatára.
nek Bioleának, Miliának és Vamosnak az
életét, fejlődését, sikeres működését ismer- Története
hettük meg.
Mindhárom fent említett település kö- Bioleát 1997-ben George Dimitriadis és
zös pontja, hogy családi, baráti összefogás Christine Lacroix alapította. Az Astrikas
eredményeként sikeres vállalkozásba kezd- birtok 15 hektárján mintegy háromezer
tek, amely meghatározza a település min- „Koroneiki” fajta olajfa áll, sok közülük
dennapi életét, fenntartható jövőjét is, lehet többszáz éves, de évente további fák ül-
szó akár néhány házból álló önnfenntartó tetésével bővítik olajfa parkjukat. Biolea
ökofaluról, vagy egy világhírű olívaolajat speciális „kézműves” társaság, funkcióik
termelő településről, esetleg egy tradicio- a standard kereskedelmi és szövetkezeti
nális alapokra épülő idegenforgalmi kisfa- intézmények határain kívül esnek. A régi
luról. kőmalmok működése és termelése nagyon
Az alábbiakban ezeket a görögországi régi technológián alapszik. Régen minden
kistelepüléseket mutatom be külön-külön, krétai faluban volt egy vagy két olajsajto-
amelynek során megvizsgálom a történe- ló üzem, az olívaolaj termelők saját maguk
tüket, a fejlődésük hátterében működő fo- is részt vettek az olíva szüreten. A bogyók
lyamatokat, az erőforrásokat és embereket, szüretelése csaknem hat hónapig tartott.
amelyek és akik együttesen hozzájárultak Az olívaolaj előállítása régen kulturális
a sikerességükhöz. A tanulmány végén kö- és társadalmi esemény volt, ez a hagyo-
vetkeztetéseket vonok le arra vonatkozóan, mány mostanra szinte teljesen eltűnt. Ge-
hogy a fenti modellben szereplő sikerté- orge Dimitriadis vállalkozó azon dolgo-
nyezők a görögországi aprófalvak esetében zik, hogy fenntartsa, támogassa és védje
igazolásra kerülnek-e. az olívaolaj gyártásának hagyományait és
magas minőségét. Fontos számára, hogy az
Biolea, az innovatív vállalkozás olívaolaj-termelés jövőorientált, technoló-
giailag megbízható, élelmiszerbiztonságos,
Földrajzi elhelyezkedés, általános bemutatás környezettudatos, egészséges, közösség-
orientált és régióhű legyen.
Biolea falu gyakorlatilag egy családi tu- Saját tudások, tanulmányaik és ku-
lajdonban működő vállalat, amely a védett tatásuk alapján, valamint a Mediterrán
eredet megjelöléssel rendelkező Kolymbari Agronómiai Intézet Chania (MAICh) de-
területén Astrikasban fekszik, székhelye a monstrációs programja (1992–1995) által
görögországi Kréta északnyugati részén, ökológiai gazdálkodású olívaolaj-terme-
Chania közigazgatási területén van. Biolea lést hoztak létre. Ezzel az évszázadokra
már hat generáción keresztül a család tu- visszavazethető hagyományos termelési
lajdonában van, olívaolajat termel, piacot módszerrel nagyon jó minőségű olívaolajat
egységesít és teremt a hitelesen is hidegen állítanak elő, ugyanakkor differenciált és
sajtolt bio extra szűz olívaolaj számára, exkluzív piacokra nyertek belépőt.
81

Biolea stratégiája Japán felé szinte azon- kus vezérléssel csökkentsék az energia- és
nal indokolt volt. Az EU 1998-ban és 2000- bérköltségeket. A gyár helyi építőanyagok
ben Bioleát választotta, hogy részt vegyen a felhasználásával, hagyományos krétai épí-
„Kapu Japán Felé” elnevezésű kampányban. tészeti stílusban épült.
Első küldetésként szerződést írtak alá a A biotermékek piaca jelentősen növek-
Japán importőrrel, és Bioela az egyre nö- szik világszinten. Görögországnak komoly
vekvő kihívások ellenére azóta is képvisel- lehetősége van arra, hogy a biotermékek
teti magát termékeivel a japán piacon, ahol fő szállítója legyen, és hogy támogassa
mint a legjobb görög olívaolaj szerzett hír- az ökológiai gazdálkodás növekedését az
nevet. Nem nagy mennyiséggel van jelen a ország egész területén. Biolea vállalko-
piacon, csak válogatott boltokban és exklu- zói erőfeszítéseit mutatja például, hogy a
zív ételkatalógusokban kapható, például a krétai cég a világ legigényesebb piacaira
meghatározónak számító DINER‘S-ben és gyártja termékeit. Új terméket is létrehoz-
a JAL-ban. Olívaolajat exportálnak továbbá tak a Japán piacra, ami az olíva teán alap-
Ausztráliába, Új-Zélandra, az USA-ba, Ka- szik. Amikor a cég képviselői először jártak
nadába, az Egyesült Királyságba, Németor- Tokióban, akkor született az ötlet ennek
szágba és Skandináviába. megvalósítására. Ezt követően felvették a
kapcsolatot a Chaniában található Földkö-
A siker tényezői zi Agronómiai Intézettel, és megvizsgálták
a termék létrehozásának lehetőségeit, ezt
Biolea az önellátás, az innováció és követően az intézet jóváhagyta a projektet.
a környezeti tudatosság elvein alapul. Négy évig tartó vizsgálat és kémiai elem-
Igyekeznek a múlt tapasztalatait a jelen zések után sikerült megfogalmazniuk a
feltételei és körülményei között alkalmaz- megfelelő módszereket az olíva levél tea
ni. Szilárd tudományos alapokon nyugvó, készítéséhez. Következő lépésként meg
hagyományos gazdálkodási módszereket kell találniuk a szükséges beruházási tőkét
használnak és fejlesztenek tovább, amely- a szükséges termelési infrastruktúrához.
nek eredményes alkalmazása meghatá- Biolea sikere elsősorban a vállalkozói
rozza az olívaolaj jövőbeli modern terme- szellemének köszönhető. Ahhoz, hogy a
lési módszereit. Az Astrikas birtokon kézi globális piacon a végső versenyelőnyt el-
eszközökkel szüretelik az olívabogyókat. érjék, a cégnek még több tudástőke elsajá-
Biolea az egyike azon kevés vállalkozások- títására van szüksége, élvonalbeli, speciá-
nak a piacon, amely mart kövön, hidegen lis kutatási adatok birtokában kell lennie.
sajtolja az olívaolajat. Ezzel a hagyomá- Biolea ezért folyamatosan szoros kapcso-
nyos módszerrel az olaj magában tartja a latot tart fenn és együttműködik kutatá-
vitaminokat, tápanyagokat és aromákat, és si intézményekkel a kölcsönös előnyök
mivel ehhez a módszerhez víz sem szük- kihasználása érdekében. Biolea szorosan
séges, a természetes antioxidánsokat és együttműködik a mediterrán Agronómi-
tápanyagokat is megtartja. Biolea új létesít- ai Intézettel, továbbá az Athéni Egyetem
ményeit Astrikasban tervezték és építették Agronómiai Intézetével, tanulmányokat
azzal a céllal, hogy a lehető legmagasabb készítenek és vizsgálják a legoptimálisabb
minőségű olívaolajat termelhessék, továb- lehetőségeket. Biolea jelenleg aktívan részt
bá javítsák a hulladékok kezelésének haté- vesz egy nemzetközi kutatási projektben
konyságát , valamint a hagyományos mód- (Spanyolország, Olaszország, Görögor-
szer alkalmazásával és a modern elektroni- szág, Németország és a Cseh Köztársaság a
82

résztvevő országok), az EU által finanszíro- se érdekében szorosan együttműködik
zott ún. POLYVER programban, amelynek több kutatóintézettel. Jelenleg Biolea a
célja a folyamatok fejlesztése, s ennek során chaniai Mediterrán Agronómiai Intézettel
a BIO-polimerek (a gyártásban használt (MAICh) dolgozik együtt.
biológiailag lebomló műanyag) és az olíva
hulladék hasznosítása. A befektetők és az Milia, az ökofalu
üzleti partnerekkel történő együttműkö-
dés lehetővé teszi, hogy ezek a projektek Földrajzi elhelyezkedés, általános bemutatás
megvalósuljanak.
Ez az első olívaolajgyártó cég Görögor- Fehér-hegységben elrejtve helyezkedik
szágban, amely azért épült, hogy a látoga- el Milia, az ökológiai gazdaság és hegyi
tók fogadására és házon belüli előadások és szálló, egy egyedülálló és ambiciózus pro-
olívaolaj kóstolók megtartására is alkalmas jekt eredménye. 1982-ben két energikus,
legyen. A gyártás ily módon már csatlako- öko-gondolkodású helybéli úgy döntött,
zik a helyi turizmus fellendítéséhez is. A hogy visszahozza a települést az életbe.
gyár és a látogatóközpont, amely a krétai Magán- és uniós alapokat felhasználva
építészeti hagyományokat követi, egész év- felújították a település régi házait, állat-
ben nyitva tart és fogadja a helyi és nem- állományt telepítettek beléjük, és újraül-
zetközi turistákat, miközben a nemzetközi tethető teraszokat alakítottak ki. A helyi
közvetlen értékesítési hálózatot is folyama- patak vizéből vezetékes vizet hoztak létre,
tosan fejleszti. napenergia paneleket telepítettek, és utat
A turistacsoportokon kívül a görög és az építettek a hotelhez. Összesen 14 kőházat
európai iskolák és egyetemek tanulóinak, újítottak fel, amelynek berendezése egy
szakácsoknak, élelmiszer- és szakújság- egyszerű háló-és fürdőszobából, valamint
íróknak mutatják be munkájukat továbbá egy tágas közös ebédlőből áll. Persze nem
oktatásokat szerveznek. Járt már náluk a utolsó sorban az ötletgazdák, a két görög
Planet Food és a Discovery Channel is, akik a vállalkozó barátságos fogadtatása adja a
malomról illetve a hagyományos olívaolaj- hely hangulatát és sikerét.
termelésről forgattak filmet. A munkájuk
falusi turizmus oldala messze a leghaszno- Története
sabb, mert lehetővé teszi számukra, hogy
átadják a tudásukat az olívaolaj előállításá- Körülbelül 30 évvel ezelőtt, amikor a
ról a nyilvánosságnak. két görög vállalkozó ötlete megszületett, a
Biolea ezen kívül részt vesz a rehabilitált környezet tiszteletben tartása volt a legfon-
sérült ragadozó madarak szabadon bocsá- tosabb, amit azóta is iránytűként tartanak
tásában, és elősegíti a biológiai sokféleség a szemük előtt.
megőrzését Krétán. Milia 1948-ban teljesen kihalt, ettől kezd-
Biolea folyamatosan keresi a módját, ve a település folyamatos pusztulásnak
hogy csökkentse függését a villamos ener- indult, a környezet minősége leromlott.
giától és fedezni tudja saját energiaszükség- Ellenőrizetlen vadászatok, erdőtüzek, a he-
letét, továbbá hulladékainak újrafelhaszná- lyi erőforrások kimerülése jellemezte, így
lását és újrahasznosítását ösztönzi. Biolea a mikor 1982-ben eldöntötték, hogy Miliát
megújuló energiaforrások használatának visszahozzák az életbe, fárasztó küzdelem
magasabb mértékű kihasználása kapcsán vette kezdetét. Legelőször a földet kerí-
és a környezeti problémák kiküszöbölé- tették le, a vadászatot és az ellenőrizetlen
83

pásztorkodást megtiltották, a környező avatkozás minimális volt. A külső térben

földeken pedig biotermékeket kezdetek el is bájos kerteket és keskeny járdákat ter-
termeszteni. Az erózió elkerülése érdeké- veztek. A táj érintetlen maradt, megőrizve
ben újraerdősítést, valamint teraszos ker- a település épületeinek eredeti hangulatát,
tek létrehozását kezdeményezték, amellyel természetes környezetét. A nyaralók belső
óriási lépést tettek előre egy komplett kör- tere megtartotta eredeti identitását, a búto-
nyezetbarát kép kialakítása felé. Néhány rok helyi kézműves darabok. Csak kisebb
háziasított állatot, bárányt, csirkét, sertést kiegészítésekre került sor, mint például a
és szarvasmarhát kezdtek el tenyészteni. fürdőszobák kialakítása.
A korai 1980-as években, Iakovos 1993-ban, következő lépésként Milia
Tsourounakis azt álmodta meg, hogy az étterme nyitotta meg kapuit. Ez is úttörő
ősi elhanyagolt földeken új élet kezdődik, törekvés volt, s a helyiek kemény mun-
mint a földművelés, a biotermékek ter- kája eredményeként valósult meg. Sem-
melése, az újraerdősítés és a tenyészfarm. mit sem mozdítottak el a helyéről, nem
Más szóval meg szerette volna menteni a került sor földmunkálatokra, dózerolásra
középkori település megmaradt romjait. sem. Kezdettől fogva megújuló energia-
Ekkor találkozott össze Giorgos Makrakis- forrásokat használnak, különösképpen a
szal akinek a családjának ingatlanja volt napenergiára fókuszálva, és büszkék arra,
ezen a területen. Együtt vitték tovább a hogy kizárólag „tiszta” energiát felhasz-
tervet és kezdtek el dolgozni, hogy a rég- náló technikákat alkalmaznak. A szobák
múltú település egy környezetbarát szál- és az étterem összes szennyvizét megszű-
lodává alakuljon újjá. Három évig tartott rik, és a fák öntözésére használják fel. Sok
helyreállítani Miliát, eközben folyamato- anyag kerül újrafelhasználásra, a maradé-
san ügyeltek arra hogy a település tradi- kot pedig újrahasznosítják. A konyhában
cionális jellegét ne változtassák meg. Öt csak helyi alapanyagokat használnak, a
évvel később Tasos – aki Athénban szü- főzés fatüzelésű kemencében történik, ter-
letett és nevelkedett – megismerkedett a mészetes gázzal. Nem használnak klórt
két vállalkozó szellemű emberrel és úgy vagy más vegyi tisztítószereket, csak azok
döntött, hogy ő is csatlakozik a projekthez. környezetbarátabb formáit.
Ma Giorgos és Tasos felelősek a mindenna- A szívós munkát és az elért eredmé-
pi üzletmenetért. nyeket számos díjjal ismerték el. Közülük
a legfontosabbakat érdemes megemlíteni.
A siker tényezői 2003-ban Milia kapta meg az első SKAL
International Nemzetközi Díjat. 2009-ben
Milia autentikus 17. századi hegyi te- a National Geographic Adventure magazin
lepülés, egy környezetbarát turisztikai Miliát beválasztotta a világ legjobb 50
komplexum, ahol a „vissza a természet- ökoturisztikai üdülőhelye közé, s ugyan-
hez!” filozófia valódi értelmet nyert. csak 2009-ben Miliát a Blue List of Islands
Az organikus módszerek szigorúan al- Magazin a környezetbarát turizmus részé-
kalmazkodnak a gazdálkodásukhoz, saját vé választotta.
természetes trágyát használnak. A kőből
épült víkendházak a hegy oldalán helyez-
kednek el, minden épület felújításához ki-
zárólag helyi természetes anyagokat hasz-
náltak, így a környező területbe való be-
84

Vamos, a tradicionális krétai falu rendkívül szerény lakásokban, helyi néven
kamarospitákban (a ház egy szobából állt)
Földrajzi elhelyezkedés, általános bemutatás
éltek. A helyi anyagokból, kőből, fából, föld-
Vamos falu Kréta nyugati részén Chania ből, agyagból épített házak még mindig lát-
mellett helyezkedik el. Az Apokoronas te- tatják az akkori autentikus és tradicionális
rület egyik legjelentősebb faluja, helyi pia- sokszínűséget. Fontos megemlíteni, hogy
cokkal, tavernákkal és üzletekkel, néhány 19. századi velencei uralom nagy hatással
száz lakossal. Az intézményi ellátottsága volt az építészetre.
jó, található a településen pékség, élelmi-
szerbolt, internet kávézó, megyei bíróság, A siker tényezői
posta, bank, telefontársaság, rendőrség,
egészségügyi központ, és két benzinkút 1995-ben a falubeliek egy csoportja Euró-
is. Vamos a környék egyik legszebb falva, pai Uniós forrásokból elindított egy projek-
ahol az építészeti örökség nagyon jó álla- tet, aminek célja a hagyományos életmód
potban maradt fenn. Sok történelmileg megőrzése, a régió kézműves termékeinek
gazdag épület veszi körül, amelyek egykor bemutatása, és a régi kőépületek hagyomá-
az ott lakók házai voltak. További fennma- nyos anyagokból vendégházzá való felújí-
radt műemlékei a hagyományos kő út, a tása volt. Vamos tehát turizmusra szakoso-
falu szomszédságában található Szűz Má- dott kis helyi vállalkozássá alakult, amely
ria-kápolna (13. századi műemlék), és a 12 a terület kulturális vonatkozásaira helyezi
boltíves Karidi-kolostor, ami a 19. század- a hangsúlyt és elősegíti az etikailag fenn-
ból maradt fenn. tartható ökoturizmust és falusi turizmust.
Sok történelmi múltú épületet, házat
Története újítottak fel a vállalkozás kapcsán, és most
üdülési célra kiadják őket. Vamos utazási
Vamos történelme több évszázadra nyú- irodája ezeket a különleges vendégháza-
lik vissza. A történelmi források szerint első kat, villákat és nyaralókat kínálja a turisták
lakói arab kalózok voltak a 8. században. A számára. Vamosban nem csupán vendég-
velenceik által 1573-ban szervezett általá- házakat alakítottak ki, hanem minden, a
nos népszámlálás szerint Vamosnak (ak- turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmi
kori nevén Vamu) 271 állandó lakosa volt. szolgáltatást kiépítettek. Működik a falu-
Abban az időben Görögországban török ban idegenforgalmi iroda, helyi termékeket
uralom volt, s a török hadsereg központja árusító bolt és helyi tradicionális ételspe-
Vamos lett. 1863-ban egy Savas nevű pasa cialitásokat kínáló étterem is. Turisztikai
megválasztotta Vamost Skafia tartomány programokat, tanfolyamokat (mint például
fővárosának. Vamos 1896-ban hazafias küz- krétai hagyományos főzőtanfolyam), mű-
delemben szabadult meg véglegesen a törö- vészeti kiállításokat, kirándulásokat szer-
köktől. Amikor Vamos Sfakia fővárosa lett, veznek.
nagy fejlődésnek indult. Ezt a fejlődést mu- Fontos megemlíteni, hogy a vamosi tu-
tatják a fényűző házak és a neo-klasszicista rizmus sikeressége azért is figyelemre mél-
jegyeket viselő állami épületek. Ettől kezd- tó, mert a falu nem tengerparti település,
ve még inkább kettévált a társadalomi olló, ahol a görögországi (és krétai) idegenfor-
és rámutatott az óriási gazdasági különbsé- galom kilenctizede összpontosul, hanem
gekre. Voltak a gazdagok, akik luxusházak- a tengertől viszonylag távol, hegyekkel kö-
ban, ún. conakiában laktak, míg a szegények rülzártan fekszik.
85

1. táblázat
A sikeressség tényezői a vizsgált településeken (saját szerkesztés)
Település Biolea Milia Vamos
Helyi vállalkozás olivaolaj-gyár, látogatóközpont, vendégház, ét- vendégházak, étterem,
oktatóközpont, bolt terem, bolt bolt, idegenforgalmi
hivatal, utazási iroda
Innováció termelési módszereiben vissza- ökoturizmus, falusi turizmus,
fordult a hagyományokhoz, új ökofalu, ön- tradicionális falukép,
termékek, önfenntartás fenntartás hagyományos életmód
megőrzése
Összefogás befektetőkkel, üzleti partnerek- családi összefogás baráti összefogás
kel, tudományos intézetekkel
Tudástőke környezeti tudatosság, folyama- öko- és idegenforgalmi szolgál-
tos képzés, élvonalbeli, speciális környezettudatos tatásokhoz kapcsolódó
kutatási adatok ismerete módszerek tudás bővítéséhez
Helyi erőforrás, olajfaültetvények jó földrajzi fekvés tradicionális épületek
természeti érték (hegyen, elzár-
tan), természeti
értékek
Helyi hagyomány oliva olaj előállítása, hat gene- krétai hagyo- tradicionális építészet
és kultúra ráció óta mányok
Vállalkozói szem- erősen jelen van erősen jelen van erősen jelen van
lélet
Összegzés optimista cég, amely az öngondoskodás,

A fenti példákból egyértelműen kiderül, az innováció, és a környezeti tudatosság
hogy a települések sikerét legfőképpen a elvein alapul.
helyi adottságokat használni képes inno- Miliában úgy akarják megőrizni a kré-
váció megjelenése, az összefogás, a helyi tai hagyományokat és kulturális örökséget,
hagyományok tisztelete, a helyi kultúra hogy azzal egyaránt védjék az emberiséget
ápolása, a helyi erőforrások és természeti és a környezetet. Ugyanakkor soha nem
értékek védelme és az emberek tudástőké- hunynak szemet a jelen és a jövő fölött,
je valamint a vállalkozói szemlélet megléte igyekeznek ápolni a civilizációt a legegy-
együttesen adta (1. táblázat). szerűbb formákban. Felelősségüknek érzik
Megalakulása óta (1994) Biolea jó hírne- megmutatni és megtanítani a jövő generá-
vet szerzett magának az ínyenc és egész- cióinak a múltat és a hagyományokat, hogy
séges élelmiszerek piacán a világ minden hogyan éltek az őseik.
táján. A legmagasabb minőségű olívaolajat Vamos a helyiek egy csoportja összefo-
termeli, annak minden táplálkozási előnye- gásának köszönheti virágzó turizmusát, hi-
ivel, és nagy hangsúlyt fektet a környezeti szen a tradicionális épületek felújításával és
és fenntarthatósági kérdésekre. Biolea célja a település a kulturális értékeinek megőrzé-
az volt, hogy a lehető legmagasabb minő- sével és ápolásával mostanra elérték, hogy
ségű olívaolajat állítsa elő, a hatékonyság Vamos fenntartható ökofaluvá váljon.
javításával, a munkaerőköltség csökkenté- A görögországi kistelepülések példá-
sével, a régi tradicionális módszer alkal- ul szolgálhatnak a magyar aprófalvak
mazásával, modern elektronikus vezérlés- előtt, hiszen hazánkban is megtalálhatók
sel. Biolea egy nagyon modern, fiatal, és azok a falvak, amelyek gazdag termé-
86

szeti vagy kulturális értékkel rendelkez- Kovács T. 2004: Aprófalvainkról – illúziók
nek, ahol tradícionális szokások élnek, nélkül, Területi Statisztika, 44. évfolyam.
vagy ahol olyan hagyományai vannak a 2.szám, 125-136. p
mezdőgazdaságnak, amit megfelelő vidé- Lengyel I. 2000b: A magyar régiók és telepü-
ki innovációval új, fejlődő alapokra lehetne lések versenyképessége az európai gazda-
helyezni. Ehhez a megfelelő pénzügyi erő- sági térben. (Elméleti és fogalmi háttér, főbb
források, mint a hazai és külföldi támoga- irányzatok). Kézirat. Szegedi Tudomány-
tások illetve pályázati rendszerek szintén egyetem Gazdaságtudományi Kar, Regio-
rendelkezésre állhatnak. Már csak azokat nális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszék,
a vállalkozó szellemű, elhivatott embere- Szeged.
ket, társaságokat, kellene megtalálni, akik Lengyel I.–Rechnitzer J. 2000: A városok ver-
mindezen projektek elindítói és az erőfor- senyképessége. – Horváth Gy.–Rechnitzer J.
rások mozgosítói lehetnének, és akik mind- (szerk.): Magyarország területi szerkezete és
eközben nemcsak a bevételekre, hanem a folyamatai. MTA RKK, Pécs, pp. 130–152.
környezeti és fenntarthatósági kérdésekre is Lukács G. S. 2008: Sikeres vidék. Budapest :
nagy hangsúlyt fektetnek. Úgy gondolom, Szaktudás K., 223 p.
Magyarország kistelepüléseinek van mit el- Mezei C. 2004: A helyi gazdaságfejlesztés sze-
lesniük Vamostól, Miliától és Bioleától. repe a települések versenyképességének ala-
kulásában. In: Fiatal Regionalisták III. Orszá-
Felhasznált és ajánlott irodalom gos Konferenciája elektronikus kiadványa.
Győr, Hungary, 11/10/2002-12/10/2002.
Beluszky P. 1999: Magyarország településföld- Rechnitzer J. 2010: Terület politika és vidék-
rajza, Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 584 politika- együtt és külön. In. Sikeres vidéki
p. (Studia regionum; Területi és települési térségek. Szerk. Glatz Ferenc. MTA Történet-
kutatások, 13.) tudományi Intézet- MTA Társadalomkutató
Beluszky P., Sikos T. T. 2007: Változó falvaink, Központ. Budapest. 17-33.o.
Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, Szörényiné K. I. 2010: Változó vidék – Sikeres
459 p. (Magyarország az ezredfordulón; 4.) vidék (In: Sikeres vidéki térségek. Szerkesz-
Bőhm, A.–Bódi, F. 2000: Sikeres helyi társadal- tette: Glatz Ferenc. Párbeszéd a vidékért so-
mak. Budapest: Agroinform Kiadóház, 179. rozat. Sorozatszerkesztő: Glatz Ferenc. MTA
Csatári, B. 2002: Rurality in Hungary in general, Történettudományi Intézet) - MTA Társada-
New aspects of Regional Transformation and lomkutató Központ, Budapest, pp. 33-45.
the Urban-Rural Relationship. XIII. Polish-
Hngarian Geographical Seminar Tokaj, 26- Internet oldalak
30. Ed.: Kovács A. D. (2004) Pécs, Centre for
Regional Studies, 65-73. (Discussion Papers/ http://www.vamosvillage.gr
Special) http://www.biolea.gr
Enyedi Gy. 1997: A sikeres város. – Tér és Tár- http://www.milia.gr
sadalom. 4. pp. 1–7. http://www.e-escape.com
G. Fekete, É. 2008: Az aprófalvak gazdasági h t t p://a dve n t u r e. n at i o n a l g e o g r ap h i c .
megújulási lehetőségei (Kézirat) MTA RKK com/2008/11/ecotourism/best-mountain-
Hári, B. 2008: Magyarországi ökofalvak fenn- lodges-text
tarthatósági jellemzése és értékelése, továb-
bá területfejlesztési szempontú vizsgálatuk.
Diplomamunka.
87

88

Damoklész kardja(i)
Könyvismertetés Schweitzer Ferenc (szerk.): Katasztrófák tanulságai –
stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások c. könyvéről
(MTA FKI Budapest 2012.)
Csuták Máté
Számos indokot lehetne felsorolni, hogy lyóink, elsősorban a Tisza árvizei, a Duna
miért éppen egy meghatározó hazai ter- menti magaspartok omlása, vagy egyéb
mészetföldrajzos műhely – az A faluban földtani veszélyforrások, mint például
megszokott tanulmányoktól talán kissé a földrengések. A könyvben részletesen
eltérő megközelítésű és más terminológiát tárgyalt természeti és civilizációs eredetű
használó – kiadványát ajánljuk a Tisztelt katasztrófák elsősorban a vidéket sújtják,
Olvasó figyelmébe. Kiemelhetjük a téma akár a föntebb említett vörösiszap- illet-
aktualitását: sajnos az elmúlt évtizedből ve ciánszennyezésről, akár a Tisza menti
két szörnyű eseményről is cikkezett a mé- falvakat sújtó áradásokról, vagy a Tolna
dia, és egy ideig a nemzetközi sajtó is élénk megyei kistelepülések löszfal-omlásairól
érdeklődést mutatott hazánk iránt – a 2000- van szó. Ezek a katasztrófák gyakorlatilag
es tiszai ciánszennyezés és a 2010-es vörös- Damoklész kardjaként lebegnek fejünk
iszap-katasztrófa kapcsán. A ciánszennye- felett, és ha nem tesszük meg a szükséges
zés már régen levonult az azóta már sze- óvintézkedést, óhatatlanul bekövetkeznek
rencsére többé-kevésbé regenerálódott bio- – és leggyakrabban éppen az egyébként is
szférájú folyón, s Kolontáron is hírül adták, hátrányos helyzetű, anyagi nehézségekkel
hogy a falu „fellélegezhet”, hiszen sikerült küzdő vidéki térségeket érintik. A fenti-
lefedni az ajkai IX. vörösiszap-tározót, s ek alapján tehát úgy gondolom, indokolt
ezzel megszűntették a porszennyezést. a könyvet e folyóirat hasábjain is röviden
Ennek ellenére – legalábbis a könyv szerint bemutatni.
– továbbra is fennáll a veszély, s nem csak A kötet a hazánk területén bekövetke-
a vörösiszap-tározók esetleges jövőbeni zett illetve várható természeti katasztrófá-
haváriáját vagy egy újabb felelőtlen, kör- kat 8 fejezetben tárgyalja. Az első fejezet
nyezetszennyező technológiát alkalmazó a tiszai árvizek kérdése, amelyről talán
határainkon túli bányászati tevékenység éppen az idén keveset cikkeztek a hazai
okozta ökológiai rémképet illetően. Reális lapok, tekintve, hogy ez évben nem volt
az esélye, hogy ezek a veszélyforrások újra olyan extrém csapadékesemény vagy a víz-
valósággá váljanak, az említetteken kívül gyűjtőn bekövetkező hirtelen hóolvadás,
azonban legalább olyan fenyegetőek fo- ami katasztrofális árvizet okozott volna
89
Csutak-Demoklesz kardja.indd 89 2012.09.28. 11:51:06

az Alföld területén. Ugyanakkor a témával esemény újra bekövetkezne, a Maros és a

foglalkozó valamennyi szakember egyet- Tisza alsó szakasza a 12 évvel ezelőtti ka-
ért abban, amire a könyv is figyelmeztet: az tasztrófához képest jóval súlyosabb káro-
idei év már-már szinte szerencsés kivétel sodást szenvedne.
volt e szempontból, az újabb, minden eddi- A harmadik fejezet foglalkozik a
ginél nagyobb mértékű árhullám lezúdulá- vörösiszappal. Két évvel ezelőttig a nyil-
sa csak idő kérdése. Mindennek elsősorban vánosság még alig ismerte ezt a fogalmat,
– már jól ismert – antropogén okai vannak: de a 2010-ben a Kolontáron és Devecserben
a folyó felső, ukrajnai szakaszán az erdőir- megvalósult rémálom örök nyomot ha-
tásoknak „köszönhetően” hirtelen zúdul le gyott bennünk, annak ellenére, hogy a
a lejtőkön a víz, tetemes mennyiségű hor- hatóságok kijelentették, hogy lefedték a tá-
dalékot is hozva magával. Ezen túlmenően rozót, és megállították a szennyeződés to-
a felelőtlen vízgazdálkodási beavatkozá- vábbterjedését. A szerzők egyébként nem
sok (mederszűkítés, szabályozások, gátak is egy hasonló esemény megismétlődésé-
közé szorítás) következtében megváltoztak től, hanem sokkal inkább a felszín alat-
a meder geomorfológiai adottságai, de a ti folyamatoktól tartanak: a Torna-patak
klimatikus változások, amelyek kapcsán alatti karsztforrások alulról folyamatosan
a szélsőséges csapadékesemények kiala- nedvesítik a gátak oldalfalát, így könnyen
kulnak, szintén nagymértékben az emberi bekövetkezhet, hogy egy alulról történő
tevékenység számlájára írhatók. A könyv gátszakadás miatt megismétlődik a 2010-
több évtizedes vizsgálatokra alapozva a es szerencsétlenség. Alternatív megoldás
hullámtér bővítését és áradások alkalmá- is létezik: a patak egy szakaszának elte-
val az alacsonyártéri vízszétterítést tartja relése. A döntéshozók azonban egyelőre
az optimális megoldásnak, kombinálva várnak, és ünneplik a gátak felépítését. A
a tározók alkalmazásával, szemben a gá- vörösiszappal kapcsolatos másik problé-
tak folyamatos magasításával. E témával ma nem az ajkai, hanem az almásfüzitői
egyébként A falu idei tavaszi száma is fog- tározót érinti, amely közvetlenül a Duna
lalkozott, szintén egyértelműen az áradá- árterén található. A szerzők itt a jegesárak
sok lefolyási idejének növelése, a hullám- partromboló, így a tározó falát is maró
tér szélesítése mellett téve le a voksát (ld. hatását említik fő veszélyforrásként, és
Somlyódy 2012). megemlítik, hogy vörösiszap-források már
A következő fejezet a 2000. évi tiszai ma is ismertek a Duna medrében, és egy
ciánkatasztrófa eseményeit feldolgozva havária kockázata rendkívül komoly.
hívja föl a figyelmet a felelőtlen bányászati A negyedik fejezetben klasszikus geo-
megoldások alkalmazásainak veszélye- morfológiai vizsgálatok eredményei révén
ire. Mivel Magyarország medence hely- mutatják be a szerzők a Duna magyaror-
zetéből adódóan felszíni vízfolyásai több szági magasparti szakaszain bekövetkező
mint 90%-a külföldön ered, gyakorlatilag – gyakran házakat elpusztító – tömegmoz-
védtelenek vagyunk a határainkon kívüli gásos folyamatokat, elsősorban a part-
bányabalesetek esetén, mint ahogy ezt a falomlásokat. Bírálják továbbá az M6-os
2000. évi katasztrófa is példázza. A fejezet autópálya szerintük felelőtlen nyomvonal-
elsősorban az évek óta viták kereszttüzé- megválasztását: az Ercsi és Kulcs között
ben álló verespataki nemesfém-kitermelési elhelyezkedő adonyi öblözet nagy értékű
terveket veszi számba, következtetése pe- ivóvízbázis, ahol a vizeket kiválóan tisztító
dig lesújtó: ha a 2000-es balesethez hasonló kavicsos altalaj 20–22 méteres mélységet ér
90

el. Erre építették rá az autópályát, amelyet úgy gondolom joggal, amikor látja, hogy
akár a peremre, a vasútvonal mellé is felvi- a globális klímaváltozás hazai időjárásban
hettek volna. De nem ez történt: egyenesen okozott változásai nem kaptak helyet a kö-
az ivóvízbázisra hordtak nagy mennyiségű tetben. E munkában csak az éghajlatvál-
földet a töltések építésére, s ezek tele voltak tozás áradásokra, villámárakra, valamint
hulladékokkal, bontási törmelékekkel. A geomorfológiai folyamatokra gyakorolt
vízbázis ennek következtében véglegesen hatásaival találkozunk, közvetlen időjárási
tönkrement. jelenségekkel nem, pedig ezek felsorolása,
A könyv legnagyobb részét kitevő első gyakoriságuk és hatásuk elemzése is meg-
négy fejezet mellett rövidebb fejezetek ért volna egy fejezetet. Gondoljunk csak a
szólnak az egyéb veszélyforrásokról, így a közelmúlt katasztrofális jégesőire, orkán-
talajerózióról, amelynek hatásai megdöb- erejű viharaira, tornádó-eseményeire, ame-
bentően sokrétűek lehetnek, kezdve a talaj- lyek korábban soha nem látott gyakoriság-
pusztulástól az instabillá váló felszíneken gal és intenzitással csapnak le hazánkra,
át a talajokban található szennyezőanyagok egyértelmű bizonyítékként szolgálva a klí-
folyóvízi szállítással történő továbbterjedé- ma szélsőségesebbé válására.
séig. Külön fejezet említi az egyre gyakrab- Ettől eltekintve fontos és hiánypótló
ban tapasztalható villámárvizek hatásait. könyvről van szó – amit például már a
Ezek a hirtelen kialakuló áradások a hegy- kötet megjelenése előtt igen magas szintig
és dombvidéki kisvízfolyásokat, patakokat gerjesztett viták is mutatnak –, és amely
jellemzik: a rövid idő alatt lezúduló nagy kendőzetlenül tárja elénk az eseménye-
mennyiségű csapadékot a vízfolyás és a ket. Hogy mi a tanulság? Csak megszív-
csapadékcsatornák nem képesek levezetni, lelni lehet a könyvet szerkesztőként jegyző
s ezért az érintett településeken (többnyire Schweitzer Ferenc professzor szavait: „Jobb
falvakban) katasztrofális hatásúak lehet- a tervezett együttműködés a természet erőivel,
nek. Bár hazánk nem kifejezetten aktív tek- mint hadat üzenni nekik.” A döntéshozókról
tonikai zónában fekszik, mindenképpen a szerkesztőnek abszolút nincs rózsás vé-
számolnunk kell a földrengésveszéllyel leménye: „A politika válságelhárításra sajnos
is. Elég az 1985-ös berhidai földmozgásra mindig csak akkor akar költeni, amikor már ég
gondolnunk, illetve arra, hogy hazánk te- a ház. Pedig ilyenkor már mindenért sokszoros
rületén atomerőmű is található. Mindezek árat kell fizetni.” Remélhetőleg a kötetben
miatt teljességgel indokolt a hazai földren- részletesen és érthetően megfogalmazott
gés-kockázatokat leíró rövid, ugyanakkor potenciális veszélyforrásoknak, illetve a
alapos 7. fejezet. Az utolsó fejezet az egyéb megoldási javaslatoknak, valamint a ken-
földtani veszélyeket sorolja föl, a lejtős tö- dőzetlen, szókimondó stílusnak köszön-
megmozgások különböző fajtáitól a gázki- hetően a szerző-szerkesztőnek ezúttal nem
törésekig. lesz igaza.
Az olvasónak hiányérzete támadhat, és
91

92

Összefoglaló
Világörökség és turizmus – a világörökségi helyszínek hatása a település és
a környék turizmusára magyarországi esettanulmány alapján
Pap Ági
A kulturális turizmus fénykorát éli napjainkban. Különösen azok a helyszínek

kerülnek a figyelem központjába, amelyek különlegességét valamilyen – márka-
jelzésként is értelmezhető – hálózathoz tartozás is tanúsítja. Így a világörökségi
cím elnyerése hozzájárulhat egy-egy helyszín nemzetközi és hazai ismertségé-
nek növeléséhez, ami a szakirodalomban megfogalmazottak szerint a helyszín
és a szűk környék turizmusának fellendülését is eredményezi. Jelen tanulmány
ezen állítás ellenőrzésére irányul az egyik legkorábban világörökséggé válasz-
tott magyarországi helyszín, Hollókő és a környező települések példáján. A
vizsgálat fő kérdése, hogy a főbb turisztikai illetve egyéb társadalmi-gazdasági
mutatók alapján hogyan változott Hollókő és környékének gazdasága – azaz
kimutatható-e a pozitív turisztikai hatás? Statisztikai adatok elemzésével ju-
tottunk arra a megállapításra, hogy a világörökségi listára kerülés egyértelmű
pozitív hatása csak Hollókőn tapasztalható, viszont a vizsgált térség minden tu-
risztikai indikátora kedvezőbb értéket mutatott, mint az országos vagy a Nóg-
rád megyei eredmények.
A badacsonyi borvidék területi változásai az európai uniós támogatások

tükrében
Kismarjai Balázs
Az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás jelentős próbatétel elé állította a ha-
zai gazdaság egészét, ezen belül a szőlő- és borgazdaságot is. Noha a 2004. má-
jus 1-i csatlakozás közeledtével az ország és az ágazat is megpróbált felkészülni
az azzal járó nehézségekre és kihívásokra, ez sok esetben nem volt elégséges,
ágazatról ágazatra – és ami minket ez esetben jobban érdekel – borvidékről bor-
vidékre változott. A rendszerváltozás óta csökkenő hazai szőlőterület ilyen irá-
nyú változása az Unióhoz való csatlakozásunk óta sem módosult. A tagállamok
számára nyújtott pénzügyi formulák között megjelenő kivágási támogatás lát-
tán sokan megkongatták a vészharangot, mondván ez a hazai szőlő- és bor-
gazdaság végét jelentheti. Jelen tanulmányban a Badacsonyi borvidék példáján
vizsgálom, jogos volt-e a félelem.
93
0sszefoglalo-summary.indd 93 2012.09.28. 10:31:00

Summaries
World heritage and tourism – the effects of world heritage sites on the tourism
of the settlements and sorroundings, based on a study case from Hungary
Ági Pap
Cultural tourism is in its golden age. Those places which are part of by
an international network – which can be considered as a brand - can gain
considerable attention. For example the World Heritage title may improve the
site’s reputation both in domestic and in international spheres, which, according
to the literature of tourism, may lead to tourism intensification both at the site
and at the settlements around it. The study aims to test this view in the case
of Hollókő, one of the earliest nominated World Heritage Sites of Hungary. By
analysing statistical data it was concluded that a clear positive effect of becoming
a world heritage site is detectable only at Hollókő, but on the other hand the
area studied showed more favourable values concerning the examined touristic
indicators than that of Hungary and Nógrád County.
The change of the wine growing area in Badacsony wine region in the light
of European Union’s financial support instruments
Balázs Kismarjai
The accession to the European Union (EU) had put the Hungarian economy,
including the grape and wine industry, in front of a great challenge. Although
with the approaching EU-accession the country and the sector tried to prepare
for the inherent difficulties and challenges, in many cases this was not sufficient.
It has changed from sector to sector – and what interests us more in the present
case – from wine region to wine region. The shrinking of the wine growing
area that has started already before the political transformation of the early
1990s continued after the EU-accession as well. Seeing the grubbing-up support
among the financial support instruments provided for the member states, many
have tolled the death knell, saying that it meant the end of the Hungarian grape
and wine industry. In this paper I examine, on the example of the Badacsony
wine region, whether it was a well-founded fear.
94

Összefoglaló
Sikeres vidékfejlesztési kezdeményezések és vállalkozások Görögország
kisfalvaiban
Horváth Eszter
Kutatásaimban a magyar településhálózat törpefalvait vizsgálom, amelyekre

általában a kedvezőtlen demográfiai, társadalmi folyamatok, mint az elörege-
dés, a munkanélküliség, az elvándorlás jellemző. Persze mindig vannak kivéte-
lek is. Nincs ez másképp a településrendszer legkisebb egységeinél sem, hiszen
léteznek olyan kisfalvak is, ahol kifejezetten jó az életszínvonal és valamilyen
innovációnak, esetleg egy jó gondolat megvalósításának a következtében a falu
olyan fejlődésnek indul, ami példaképként szolgálhat a többi kistelepülés szá-
mára is. A sikertényezők skálája sokszínű lehet, munkáimban ezen tényezők
felkutatására törekszem. Ezt tapasztalhattam a görögországi Kréta szigetén is,
ahol három kistelepülés „sikerreceptjét” ismerhettem meg. Miliat, ahol egy ba-
ráti összefogás eredményeként egy ökohotel felvirágozása van kialakulóban.
Bioleat, az olivaolaj termelő gyárat, ahol tradicionális alapokra építették meg in-
novatív technológiájukat és ezáltal világhírűvé váltak. De nem feledkezhetünk
meg Vamosról sem, ahol igazi tradicionális falut építettek fel, és mára idegen-
forgalmi központtá vált.
A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem szerkezeti átalakulása 1990-

től napjainkig
Bódi Mátyás
A nyugati világban az élelmiszer-kiskereskedelemben a 20. század második felé-

ben oly mértékű átalakulások történtek, amelyek alapjaiban változtatták meg az
ágazat szerkezeti jegyeit. Ezek egyrészről mai napig tartó kurrens folyamatok, ame-
lyek évtizedekkel megelőzve Kelet-Közép-Európát a tengerentúlon is lejátszódtak.
Másfelől azok a strukturális változások (vállalati- és tőkekoncentráció, új üzleti for-
mák térhódítása, kilépése a belső városi magzónából, új vásárlási szokások stb.),
amelyek a kiskereskedelmet, azon belül az élelmiszer-kiskereskedelmet érintették,
nyugaton majd fél évszázad alatt játszódtak le, míg a posztszocialista országokban
a ’90-es évek második felétől napjainkig kevesebb, mint húsz év alatt mentek végbe.
Ennek ellenére a hazai tudományos élet, főleg a területi tervezés képviselői adósak
maradtak azokkal a válaszokkal, amelyek a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben
lejátszódott drasztikus változásokra lettek volna adhatók. A működő nemzetközi
élelmiszerláncok száma, a piaci versenyben betöltött szerepük, az általuk beveze-
tett kereskedelmi formák jellegéből adódóan hazánkat az egyik legglobalizáltabb
piacként tartják számon, miközben egyik áruházláncával az ezredforduló óta „kül-
dő országként” maga is jelen van az élesedő piaci versenyben.
95

Summaries
Successful rural development initiatives and entrepreneurships int he small
villages of Greece
Eszter Horváth
In my research I examine tiny villages in the Hungarian settlement network,

which can be described by the usually unfavorable demographic, social processes,
such as aging, unemployment, and also showing a migration characteristics. Of
course there are always exceptions. It’s no different for the smallest units in the
settlement system either, because there are existing such tiny villages, where the
standard of living is particularly good and due to some innovation, or maybe
due to the realization of a good idea, can lead to the boom of the village, which
certainly will be a good example for other small settlements as well. The diverse
range of success factors are variable, so I’m looking to find these factors in my
research. This is, what I could experience on the island of Crete, where I met
with the „succes recipe” of three small settlement. Milia, where as a result of the
collaboration of some friends an öko-hotel was developed with success. Biolea,
an olive oil production plant, which was built in the traditional foundation of
an innovative technology and thus became world-famous. But we can also not
forget about Vamos, where a real traditional village was built up, which became
a tourist attraction.
The structural change of food-retail trade in Hungary from 1990 to today
Mátyás Bódi
In food retailing industry, such structural changes could be witnessed by the

society of so-called western world that has changed the whole structure of
the sector in the second part of the 20th century. Those changes are still on-
going processes, and had an effect on Western-Europe and overseas, but the
transforming economies of former socialist states were shaped by them many
decades later. On the other hand, those structural changes (concentration of
firms and capital, new form of retailing units, out-of-town shopping units,
new shopping habits, etc.) effected the retailing (food retailing in particular)
negatively (?), were coming off in a half century in Western countries, while the
same in the countries of former socialist world was taking place in less than two
decades. Even so all this, the representatives of the domestic academic life, but
the spatial planning in particular didn’t make any respond to these challenges
affected by the dramatic shifts in domestic food retailing sector. Hungary is
considered to be one the most “globalized” economy in Europe according to the
number of firms, consolidation of capital, the new retail formats, etc. while one
of the domestic firm has been presenting in numerous European country for
one decade. So Hungary has position as investor not just as market.
96

Szerzők
Bódi Mátyás tervezési referens
NAKVI Monitoring- és Tervezési
Osztály
Csuták Máté felelős szerkesztő
A falu
Egyed Gábor egyetemi hallgató
SZTE Környezettan szak,
Víz- és Talajvédelem szakirány
Horváth Eszter doktorjelölt
SzE Regionális-
és Gazdaságtudományi Doktori Iskola
Kismarjai Balázs doktorandusz
ELTE FFI Társadalom-
és Gazdaságföldrajzi Tanszék
Kiss Gábor osztályvezető
VM Környezet-
és Természetvédelemért felelős
Helyettes ÁT
Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Korom Szabolcs középiskolai tanuló
Szolnoki Műszaki Szakközép- és
Szakiskola Pálfy – Vízügyi
Tagintézmény
Novák Judit fejlesztéskoordinációs referens
VM Környezet- és Természet-
védelemért felelős Helyettes ÁT
Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztáy
Szijártó Ágnes Egyetemi hallgató (MSc)
Corvinus Egyetem, tájépítész szak
Pap Ági tanársegéd
SZTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi
Tanszék
Tóth Albert Prof. Emeritus, főiskolai tanár
MNVH elnökségi tag
Tóth Szilvia doktorandusz
ELTE Földtudományi Doktori Iskola
B1+gerinc+B4.indd 2 2012.09.28. 9:26:02

Képzési és Vidékfejlesztési Intézet
Fizessen elő most

a kiadónál A vidékfejlesztők
kedvezményesen és környezetgazdák
2012. ősz
tudományos folyóirata
folyóiratainkra!
2012. ősz
A FALU
XXVII. évfolyam Megjelenés minden évszakban
Régi előfizetőink jövőre is az idei

áron kaphatják meg a lapszámokat,
új előfizetőinknek pedig egy
ajándék számmal kedveskedünk
a 2012. évi lapszámokból.
Megrendelési határidő:
2012. november 30.
Befizetési határidő:
2012. december 31.
További
További információ
információ
az előfizetésről:az előfizetésről:
www.agrarlapok.hu
www.agrarlapok.
hu › Beszámoló a › Mindennapi › Világörökség és › Az élelmiszer-
vidékfejlesztésről kisemlékeink – turizmus kiskereskedelem
az egyedi tájértékek szerkezeti
átalakulása
w w w. a g r a r l a p o k . h u
B1+gerinc+B4.indd 1 2012.09.28. 9:25:00

A Falu - 2012. Ősz

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Falu - 2012. Ősz

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Nemzeti Agrárszaktanácsadási,

Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

Fizessen elő most

Régi előfizetőink jövőre is az idei

B1+gerinc+B4.indd 1 2012.09.28. 9:25:00

B1+gerinc+B4.indd 2 2012.09.28. 9:26:02

A szőlősor már huzatos,

B2-3.indd 1 2012.09.28. 10:06:08

Szerkesztőség vezetője: Pap Ági

Megjelenik minden évszakban Tóth Albert – Egyed Gábor –

B2-3.indd 2 2012.09.28. 10:06:09

B2-3.indd 3 2012.09.28. 10:06:09

B2-3.indd 4 2012.09.28. 10:06:09

B2-3.indd 5 2012.09.28. 10:06:09

B2-3.indd 6 2012.09.28. 10:06:09

A vidéki területek fontossága addig a lakosság ötödét tömörítő főváros

* Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai beszámolója nyomán

Agrárbeszámoló.indd 7 2012.09.28. 10:07:56

Agrárbeszámoló.indd 8 2012.09.28. 10:07:57

is általános tendencia. Az ágazat hozzá- alapvetően vidéki térségekben élő aktív

Agrárbeszámoló.indd 9 2012.09.28. 10:07:57

Agrárbeszámoló.indd 10 2012.09.28. 10:07:57

Agrárbeszámoló.indd 11 2012.09.28. 10:07:57

továbbra is a megélhetési lehetőségek hi- napi megélhetésének biztosítása mellett a

Agrárbeszámoló.indd 12 2012.09.28. 10:07:57

Agrárbeszámoló.indd 13 2012.09.28. 10:07:57

A hosszú távú jövőképet, világos alap- fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó intéz-

Agrárbeszámoló.indd 14 2012.09.28. 10:07:57

Az ÚMVP stratégiai kereteit, célrend- szes meghatározó támogatási konstrukció

Agrárbeszámoló.indd 16 2012.09.28. 10:07:58

Agrárbeszámoló.indd 17 2012.09.28. 10:07:58

szolgáltatások körének bővítése, minősé- gáltatáshiányos kistelepülések és tanyák

Agrárbeszámoló.indd 18 2012.09.28. 10:07:58

Agrárbeszámoló.indd 19 2012.09.28. 10:07:58

tételezését szolgálja. A támogatás formája lódó jogcímek 656 gazdaságot érintettek

Agrárbeszámoló.indd 20 2012.09.28. 10:07:58

Agrárbeszámoló.indd 21 2012.09.28. 10:07:58

Agrárbeszámoló.indd 22 2012.09.28. 10:07:58

Agrárbeszámoló.indd 23 2012.09.28. 10:07:58

Agrárbeszámoló.indd 24 2012.09.28. 10:07:59

Pap Ági-Világörökség.indd 25 2012.09.28. 10:11:31

Pap Ági-Világörökség.indd 26 2012.09.28. 10:11:31

Pap Ági-Világörökség.indd 27 2012.09.28. 10:11:31

amely elsősorban a védelem céljából jött ségattrakciók fenntartásához, például a

Pap Ági-Világörökség.indd 28 2012.09.28. 10:11:31

Pap Ági-Világörökség.indd 29 2012.09.28. 10:11:31

környező településeken. Hollókő az egyik tegóriájába sorolható, hiszen lakosainak

Pap Ági-Világörökség.indd 30 2012.09.28. 10:11:31

láshelyek, illetve a fizetővendéglátó szál- ta vesz igénybe szálláshelyet azok közül,

Pap Ági-Világörökség.indd 31 2012.09.28. 10:11:32

lyen nem beszélhetünk változatosságról a szűnt meg a vizsgált időszakban. A turis-

Pap Ági-Világörökség.indd 32 2012.09.28. 10:11:32

Pap Ági-Világörökség.indd 33 2012.09.28. 10:11:32

Pap Ági-Világörökség.indd 34 2012.09.28. 10:11:33

Pap Ági-Világörökség.indd 35 2012.09.28. 10:11:33

Pap Ági-Világörökség.indd 36 2012.09.28. 10:11:33

Pap Ági-Világörökség.indd 37 2012.09.28. 10:11:33

Pap Ági-Világörökség.indd 38 2012.09.28. 10:11:34

Toth Kiss Novák Szij-Mindennapi.indd 39 2012.09.28. 10:15:51

építmények, nyomvonalas létesítmények, Végül a fogalom-meghatározás megad-

Toth Kiss Novák Szij-Mindennapi.indd 40 2012.09.28. 10:15:51

Toth Kiss Novák Szij-Mindennapi.indd 41 2012.09.28. 10:15:51

jegyezni, hogy jelenleg a gémeskutak, a el bennünket, felidézik a régmúlt időket,