1. A kommunikáció definíciója, jellemzői, területei, funkciói.

Hátrányok okai
kommunikációs akadályozottság esetén.

Mi a kommunikáció?

A szó eredete:

 communis = közös, általános

 communitas = közösség
 communico = közöl, közössé tesz, megoszt
 Communicatio = KÖZZÉTÉTEL, TELJESÍTÉS, GONDOLATOK KÖZLÉSE A
HALLGATÓKKAL

A kommunikáció ÉLŐ, DINAMIKUS FEJLŐDŐ FOLYAMAT, amely egyediségében

konkrétan megvalósuló magatartásformaként defininálható, a kommunikációs
folyamat során megjelenhet az elvont gondolkodás, ám maga a kommunikáció soha
NEM absztrakt, hanem mindig konkrét és „kézzelfogható”.

 A kommunikáció a „viselkedés” széles körű tevékenységi skálájának

középpontjában elehlyezkező részterület, amelynek során az ember
eldönti, hogy kíván-e valakivel kommunikálni vagy sem: a kommunikáció
tehát csak SZÜKSÉG, SZÁNDÉK vagy KÍVÁNSÁG ESETÉN valósul meg.

 A viselkedéssel ellentétben a kommunikáció mindig két, vagy többoldalú

emberek közt lezajló kölcsönösségen alapuló (interakción alapuló)
tevékenységrendszer.

 A kommunikáció területén a LEGFŐBB FELADAT: a másik ember

MEGÉRTÉSE, az ÖNKIFEJEZÉS, az INTERAKCIÓK FEJLESZTÉSÉNEK
ELŐSEGÍTÉSE

A kommunikáció mindig gondolatcsere, információcsere valamilyen jelrendszer

(pl. írott és beszélt nyelvi jelrendszer) segítségével.

Az emberi kommunikáció
  alapja: a fogalmi gondolkodás,
 eszköze: a természetes emberi nyelv.

A kommunikációban különbséget teszünk LINGVISZTIKAI és

PARALINGVISZTIKAI kifejezésformák között.

 Lingvisztika = nyelvi elemek, anyanyelvi szerkezetek.

 Paralingisztika = hangszín és gesztusok

Kommunikáció szerepe, jelentősége:

 Információk átadása
 Információk szerzése - ellenőrzése
 Saját szándékok, meggyőződések, érzések kifejezése
 Problémák megoldása
 Magunk és mások szórakoztatása 

LEHETETLEN NEM KOMMUNIKÁLNI! Az emberi létünk alapvető igénye a

kommunikáció igénye, sérülésspecifikumtól függetlenül.

Kommunikáció típusai:

Többféle csoportosítás, felosztás lehetséges:

A kommunikációban résztvevő SZEMÉLYEK SZÁMA szerint:

 intraperszonális (személyen belüli, egy adott személyben lévő, pl.

saját magunknak készített személyes feljegyzés a teendőinkről)
 interperszonális (személyek közötti, pl. családban zajló
beszélgetés)
 csoportkommunikáció (szűkebb csoporton belüli, pl.
osztályközösségi megbeszélés)
 tömegkommunikáció (széles tömegekhez eljutó, pl. interneten,
újságon keresztüli kommunikáció)

ALKALMAZOTT JELRENDSZER szerint a kommunikáció lehet:

 verbális és nonverbális kommunikáció

Kommunikációs akadályozottság lehetséges oki hátterei:

Az értelmi akadályozottság sok esetben együttjár kommunikációs deficitekkel,
kommunikációs akadályozottsággal is. AZ ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG –
MAJDNEM KIVÉTEL NÉLKÜL – EGYÜTT JÁR A NYELVELSAJÁTÍTÁS
PROBLÉMÁIVAL.

Változatos, egyéni formák lehetségesek, pl. OKI TÉNYEZŐK

 Intelligenciahiány gyakran nyelvi képesség-készséghátránnyal jár

 Korlátolt hallás
 Általános apátia (közömbösség a nyelvi ingerekkel szemben)
 Környezeti tényezők (nem beszélő vagy nyelvileg izoláló környezet:
megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi ingerek hiánya)

Oki tényezők KÖVETKEZMÉNYEI:

 Lelassult beszédfejlődés
 Gyenge kommunikációs szándék, alacsony szintű motiváció
 Beszédészlelés és beszédmegértés (Beszédészlelés és –megértés) zavara
 Nyelvi kifejezés (expresszív beszéd) = (kifejező beszéd,
beszédproduktum) zavara
 Hangok képzési torzítása (alaki beszédhibák)
 Tartalmi kifejezések szegénysége (beszédproduktum mennyiségi és
főként minőségi eltérése)
 Szűkös szókincs, fogalmi deficit (passzív és aktív szókincs gyengesése,
mentális lexikon gyengesége)
 Diszgrammatizmus (ragozás során ejtett nyelvtani hibák)
 Megrekedés az alacsonyabb szintű közlési formáknál

Az ép és eltérő fejlődésmenetű emberek kommunikáció fejlesztésében is fontos

szerepe van a KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁKNAK.

Pl. BESZÉD, GESZTUS, MIMIKA, HANGLEJTÉS, SZEMKONTAKTUS,

ÉRINTÉS, LÉGZÉSRITMUS, MOZGÁS, HANGADÁS…STB.