Jogi asszisztens záróvizsga kérdések 4.

Papíralapú küldemények átvétele a bírósági ügyintézésben.

14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól

Az ügyféltől a beadványt a felvilágosításra megállapított időben az irodavezető vagy az e feladattal

megbízott személy veszi át. A felvilágosítási időn kívül az ügyfél beadványait a bíróság bejáratánál
lévő, zárt gyűjtőszekrényben helyezheti el. A gyűjtőszekrényt a hivatali munkaidő végén minden
esetben, továbbá a szükséghez képest naponta többször is ki kell üríteni.

A postán érkezett vagy más hatóságtól kézbesítővel (hivatali kézbesítés) küldött iratot - munkaidőben
- a bíróság elnöke által kijelölt személy veszi át, akinek a gyűjtőszekrény kiürítése is feladata.

A küldeményt átvevő személy sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi
elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény
átvételéről jegyzőkönyvet készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.

Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri

el az átvételt, az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal
jelöli meg a kézbesítő okmányon és a borítékon is.

A személyesen benyújtott beadványt átvevő személy a beadvány felzetén vagy a megszövegezett

elismervényen az érkezés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és ha már
rendelkezésre áll, rájegyzi a lajstromszámot is. Az ügyfél kívánságára szóban előterjesztett kérelem
és indítvány jegyzőkönyvbe foglalásáról elismervényt kell adni, vagy átadni részére a felvett
jegyzőkönyv egy hitelesítetlen másolati példányát.

17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról

Félfogadási időn kívül az ügyfél a beadványait a bíróság ügyfélforgalom számára nyitva álló
előterében lévő, zárt gyűjtőládában is elhelyezheti. A gyűjtőládát a hivatali munkaidő kezdetén és
végén minden esetben, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak
szerinti időpontokban naponta többször is ki lehet üríteni.

A gyűjtőládában elektronikus adathordozó is elhelyezhető. Ha a bíróság épületében az információs

pult mellett szabad használatú informatikai eszköz is működik, arra a bíróság nyitvatartási idejében
az ügyfél a használatában lévő adathordozóról a beadványát elektronikus formában is feltöltheti.

A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni:

a) a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát,
b) a kézbesítőokmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét,
c) az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét.

Az átvétel során ellenőrizni kell, hogy a borítékon jelzett iratok, valamint az iraton feltüntetett
mellékletek megérkeztek-e. Amennyiben az irat vagy küldemény hiányosan érkezett, azt az iratra rá
kell vezetni. Az átvevőnek a küldő szerv irodáját az iratborítékon jelzett, de meg nem érkezett
ügyszámú irat megküldésére fel kell hívnia. A felhívás történhet elektronikus úton, írásban vagy
távbeszélőn. A távbeszélő útján történő felhívásról hivatalos feljegyzést kell készíteni. A hiányos
mellékletekkel érkezett küldemény az ügy folyamatos intézését nem szakíthatja félbe.

Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül
ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő
szervet vagy személyt - jegyzőkönyv felvételével - értesíteni kell. Az olyan küldeményekre,
amelyeknek burkolata sérült, vagy azon illetéktelen felbontás jelei állapíthatók meg, rá kell vezetni,
hogy „sérülten”, illetve „felbontva” érkezett. Ezt a feljegyzést az átvevőnek alá kell írnia.

A postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény átvételéről minden esetben jegyzőkönyvet kell
készíteni, és azt a küldemény tartalmához kell csatolni.

A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni, tartalmaznia kell:

a) a küldemény átvételének helyét és idejét,
b) az átadás-átvételt végző személyek nevét és munkaköri megnevezését,
c) a küldeményhez kapcsolódó ügyszámot,
d) a küldemény sérüléseinek pontos leírását, azok lehetséges okait és a rongálódás mértékét,
e) az átvételt végző(k) aláírását.

Az átvevő a kézbesítő okmányon vagy az átadókönyvben olvasható aláírásával és az átvétel

dátumának feltüntetésével ismeri el az átvételt, az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemények
átvételi idejét óra, perc pontossággal jelöli meg a kézbesítő okmányon vagy az átadókönyvben és a
borítékon is.

A küldemény téves felbontása esetében az átvétel és a felbontás tényét, az átvevő személy nevét a
dátum megjelölésével kell feltüntetni, majd gondoskodni kell a küldemény címzetthez való
eljuttatásáról.

A küldemény téves címzése vagy helytelen kézbesítése esetén, valamint ha a küldemény felbontása
után derül ki, hogy abban a titkos ügykezelés szabályai alá tartozó ügyirat van, a borítékot ismét le
kell ragasztani, rá kell vezetni a felbontó személy nevét, szolgálati helyét, beosztását és a felbontás
időpontját. A küldeményt lajstromozás nélkül a címzetthez, minősített adatot tartalmazó ügyirat
esetén a címzett titkos ügykezelésre jogosult irodához kell eljuttatni.

Felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani a névre szóló, megállapíthatóan magánjellegű, az „s.
k.” felbontásra szóló küldeményeket.

A szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalásáról készített elismervénynek tartalmaznia

kell a kérelem felvételének helyét, idejét és a kérelem lényegét.