Jogi asszisztens záróvizsga kérdések 9.

I. A jogi személy

A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység
folytatására és cél elérésére az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel, önálló vagyonnal
és vagyoni felelősséggel alapított és nyilvántartásba vett szervezet.
A létesítő okirat kötelező tartalmi elemei:
1. jogi személy neve: név kizárólagossága, név valódisága, név szabatossága (magyar
helyesírás szabályai szerint.)
2. jogi személy székhelye: amely a levelezési cím, bejegyzett iroda, az iratok elérhetősége.
3. jogi személy célja, főtevékenysége.
4. jogi személyt létesítő személy neve, lakóhelye.
5. teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértéke, rendelkezésre bocsátás ideje, helye, módja.
6. első vezető tisztségviselő.
Jogi személy típusai:
1. elismert vállalatcsoport,
2. egyesület,
3. gazdasági társaságok (4 altípus),
4. szövetkezet.
5. egyesülés,
6. alapítvány.
Jogi személyek nyilvántartása: közhiteles nyilvántartás, ezáltal vélelmezni kell, hogy a
nyilvántartott jogok, tények, adatok valósak. A nyilvántartásba bárki betekinthet, a
nyilvántartás elérhető mind papír alapon, mind pedig elektronikus formában. Nyilvántartó
bíróságok: Cégbíróság és Törvényszék. A nyilvántartásba vétel konstitutív hatályú, azaz a
nyilvántartásba történő bejegyzéstől illetik meg a jogok és kötelezettségek.
Az ügyvezetés a jogi személy ügyeiben való olyan döntések meghozatalát jelenti, amelyek
egyrészt nem tartoznak az alapítók vagy a tagok kizárólagos döntési jogkörébe, másrészt
viszont a jogi személy irányításával függenek össze. Egy jogi személy tevékenysége során
számtalan döntés születhet, de azokat nem lehet teljes mértékben az ügyvezetés körébe sorolni,
hiszen akkor az ügyvezetésre hivatott személyek nem lennének képesek megfelelni
feladatuknak, nem tudnák személyesen ellátni a rájuk rótt kötelezettségeket. Annak eldöntése,
hogy melyek az irányítás körébe tartozó döntések, különösen a felelősségi kérdéseknél jutnak
jelentőséghez. Az ügyvezetési döntések meghozatalára a jogi személy vezető tisztségviselői
jogosultak. Mivel ők nem szükségszerűen rendelkeznek tulajdonosi érdekeltséggel, és ezért
nem feltétlenül működnek a tulajdonosi pozícióból eredő automatikus ösztönzők, ezért
szükséges annak kimondása, hogy ügyvezetési tevékenységük során a vezető tisztségviselők
a jogi személy érdekeinek megfelelően kötelesek eljárni.
A vezető tisztségviselő és a jogi személy közötti jogviszony kétoldalú, azaz nem elegendő az,
hogy a jogi személy kiválasztja a vezető tisztségviselőt, hanem szükséges az is, hogy a vezető
tisztségviselő elfogadja a megbízatást. A kijelöléssel, választással, illetve ezek elfogadásával
azonban minden más cselekmény nélkül létrejön a vezető tisztségviselői jogviszony. Ehhez
képest már csak a szükséges jogi kereteket adja meg az, ha a jogi személy a vezető
tisztségviselőjével munkaszerződést vagy esetleg megbízási szerződést köt, a vezető
tisztségviselői viszony azonban nem ezeken a szerződéseken fog alapulni.

II. Gazdasági társaság

A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni

hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a
tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.
A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget
is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel
kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni
szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből
vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár (societas leonida).
A gazdasági társaságnak négy típusa lehet: a közkereseti társaság (kkt); betéti társaság (bt);
korlátolt felelősségű társaság (kft); részvénytársaság, melynek két típusa van, nyílt valamint a
zártkörűen működő részvénytársaság (nyrt. vs zrt.).
Beszélhetünk személyegyesítő és vagyonegyesítő gazdasági társaságokról, személyegyesítő
gazdasági társaságok esetén a tagok személyes együttműködése a meghatározó (kkt és bt), míg
a vagyonegyesítő esetében a tagok a vagyont, tőkét bocsátanak a jogi személy rendelkezésére
(részvénytársaságok), míg a kft. mind tőke, mind személyegyesítő jelleget is ölthet.
A gazdasági társaság létrejöhet for profit, vagy non profit cél megvalósítása érdekében. Non
profit esetében az elsődleges cél nem lehet a profit elérése, másodlagos cél azonban lehet, de
ez esetben is kizárólag akkor, ha az elsődleges cél megvalósításának elérésére szolgál.
Létesítő okirat fajtái: kkt és bt esetében a társasági szerződés, ugyanis legalább két tag
szükséges a társaságok megalapításához. Kft. esetében, amennyiben többszemélyes, úgy
társasági szerződés, egy személyes kft. esetében alapító okirat. Részvénytársaságok esetében
alapszabályról beszélhetünk.
A Ptk. a gazdasági társaság alapításának bejelentésére és a nyilvántartásba vételi kérelemről
történő döntéshozatalig terjedő működésre vonatkozóan a hatályos szabályozással lényegében
megegyező szabályokat tartalmaz. Bár a bejegyzési eljárás időtartamának csökkenésével az
előtársaságként való működés létjogosultsága és jelentősége is csökken, teljes egészében még
nem vált mellőzhetővé, hiszen továbbra is lehet olyan időbeli különbség a társaság létesítésének
elhatározása és nyilvántartásba vétele között, amely igényli ennek a szakasznak a jogi
rendezését. Ugyanakkor a Ptk. a korábbi jogértelmezési vitákra reflektálva egyértelművé
kívánja tenni, hogy az előtársaság nem egy önálló jogi személy típus, hanem a létesítendő
társaság nyilvántartásba való bejegyzésről való döntést megelőző létszakasza, amely bejegyzés
esetén a létrejött társaságban, azzal egységet alkotva folytatódik.
Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás
következhet be; a létesítő okirat módosítására - a nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági
engedély kiadására jogosult szerv felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor; az
előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt; nem
kezdeményezhető tag kizárására irányuló per; és nem határozható el átalakulás, egyesülés,
szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés.