Jogi asszisztens záróvizsga kérdések 10.

Házasság

A házasság nem más, mint egy férfi és egy nő házassági életközösséget létrehozó kapcsolata,
amely házastársi jogokat és kötelezettségeket keletkeztet, az egyenjogúság jegyében, mely a
családi kapcsolat alapja, és a törvény által meghatározott követelmények megtartásával jön
létre.
A házasság jogkövetkezményei különösen:
- kiskorú személy, ha engedéllyel köt házasságot, nagykorúvá válik,
- a család érdekeire figyelemmel kötelesek saját személyes ügyeiket intézni,
- hűséggel tartoznak egymásnak,
- mindkét fél neve megváltozhat,
- házastársi tartási kötelezettség keletkezése,
- házastársi vagyonközösség keletkezése,
- apaság vélelme (a törvény szerint az anya férje a gyermek apja)
Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi s nő az anyakönyvvezető előtt
személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez, vagy
határidőhöz nem köthető.
Érvénytelen a házasság ha,
- a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll,
- a kiskorú a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte,
- a kiskorú nem érte el a házasságkötéshez szükséges minimális korhatárt,
- cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt állt a házasság
megkötésekor,
- aki állapot cselekvőképtelen volt a házasság megkötésének pillanatában.
A házasság megszűnik az egyik házastárs halálával, vagy a bíróság általi felbontással.
A házasság felbontását bármelyik fél kezdeményezheti, amely alapulhat feldúltságon és
megegyezésen.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és
helyrehozhatatlanul megromlott. Ebben az esetben a feldúltsági elv vagy objektív bontás elve
érvényesül. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen
abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására
– az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján- nincs
kilátás.
Megegyezéses bontás esetében a házasság felbontására közös megegyezéssel, egyező
akaratnyilvánítással, a házastársak közös kérelme alapján kerül sor. A bíróság a házasságot a
fenti körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározásán
alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.
A feleknek a megegyezésen alapuló bontás esetén a közös gyermek vonatkozásában meg kell
egyezniük a szülői felügyelet gyakorlásáról, a különélő szülő és a gyermek közötti
kapcsolattartástól és a gyermek tartásáról. Egymás közötti viszonyaikat tekintve pedig meg kell
egyezniük a házastársi közös lakás használata, valamint –ez iránti igény esetében a házastársi
tartás kérdése. Ezekben az úgynevezett járulékos kérdésekben a felek perbeli egyezséget
köthetnek, amelyet a bíróság jóváhagy, a házasság felbontása azonban mindig ítélettel történik.