Jogi asszisztens záróvizsga kérdések 11.

Tulajdonjog

A magántulajdon a jogrendünk egyik alappillére. A Ptk. ezért a tulajdonjog fogalmának és

alapvető tartalmának meghatározásával is kifejezésre juttatja, hogy a tulajdonjog a tulajdon
tárgya feletti, elvben legteljesebb jogi hatalmat jelenti. Ez a jogi hatalom ugyanakkor nem
korlátlan, mert a tulajdonjogban foglalt részjogosítványokat részben törvény, részben mások
jogai korlátozzák, továbbá a tulajdonjognak kötelezettséget keletkeztető hatása is lehet. A
tulajdonjog lehetséges korlátozásai sokrétűek, és a társadalmi viszonyok változásával
módosulhatnak: a tulajdonjognak újabb kötöttségei jöhetnek létre és nyerhetnek elismerést, és
e kötöttségek meg is szűnhetnek.
A Ptk. ugyanakkor, kiemelve és megerősítve a tulajdonjog jelentőségét és súlyát, kimondja,
hogy a tulajdonjogban foglalt részjogosítványok gyakorlását csak mások jogai, továbbá
jogszabályi rendelkezések korlátozhatják. A tulajdonjog, mint alanyi jog, abszolút szerkezetű
jogviszony, amely nemcsak azzal szemben kényszeríthető ki, aki azt a megszerzője számára
átengedi, hanem mindenki mással szemben is, azaz úgy biztosít a jogosultja számára a közvetett
tárgya felett monopóliumot, hogy másokat elzár az ahhoz való hozzáféréstől. A tulajdonost
mindazok a jogok megilletik és kötelezettségek terhelik, amelyeket a jogi szabályozás számára
előír, így a tulajdonjogviszonynak nemcsak jogosultságok, hanem kötelezettségek is a tartalmát
képezik. Tulajdonjog tárgya lehet minden dolog.
Tulajdonosi triász: birtoklás; használat és hasznok szedése; rendelkezési jog.
A birtoklás joga a tulajdonjog egyik lényeges részjogosítványa, amelyhez kapcsolódik az is,
hogy a tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására. Ennek alapján
követelheti, hogy a jogosulatlan behatást gyakorló felet a bíróság ennek abbahagyására
kötelezze, és attól tiltsa el. A jogosulatlan behatás kizárása elsősorban birtokvédelmi igényként
jelentkezhet. A tulajdonos birtokláshoz és birtokvédelemhez való jogának tartalmára és
gyakorlására a birtokra és birtokvédelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A tulajdonost
a tulajdon védelme körében, a tulajdonjogból fakadó igényként a birtokvédelem joga akkor is
megilleti, ha maga nem minősül birtokosnak. Azt, hogy a tulajdonost a birtokossal szemben
megilleti-e birtokvédelem, az dönti el, hogy a birtokosnak a tulajdonossal szemben van-e olyan
jogcíme, amely őt a birtoklásra a tulajdonossal szemben feljogosítja. Ez a tulajdonos és a
birtokos között fennálló jogviszony kérdése. A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a
dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt,
amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
A Ptk. szabályai a használat és a hasznok szedésére irányuló jog pozitív oldalát emeli ki, a
tulajdonosnak azonban nemcsak jogai vannak, hanem kötelezettségek is terhelik őt. E
kötelezettségek sokrétűek, és különböző jogszabályokban meghatározottak. A Ptk. két
általános szintű kötelezettséget fogalmaz meg: a dologgal járó terhek viselésének
kötelezettségét és a kárveszély viselésének főszabályát. A dologgal járó terheket akkor kell a
tulajdonosnak viselnie, ha azokat jogszabály nem hárítja másra. A kárveszély viselésének a
tulajdonosra való terhelése főszabály, amely alól maga a Ptk. is kivételeket állapít meg.
szabályozza. A tulajdonos tulajdonjoga gyakorlásának törvényi és mások jogai által megszabott
korlátai között a tulajdonában lévő dologgal szabadon rendelkezik.
A rendelkezési jog elemei: birtoklás, használat és hasznok szedésének jogának másnak történő
átengedése; biztosítékul adás, vagy más módon való megterhelés; tulajdonjog más személyre
történő átruházása; tulajdonjoggal való felhagyás (ingatlan esetében kizárt). A rendelkezési jog
magánjogi korlátja az elidegenítési és terhelési tilalom.
Közös tulajdon egy dolog felett a tulajdonjog több személy között eszmei hányadrészek alapján
oszlik meg. Meghatározásra kell, hogy kerüljön, kinek mekkora hányada van; amennyiben ez
nincs meghatározva, úgy a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő mértékű.
Közös tulajdont létrehozhatja jogszabály, szerződés, vagy bírósági határozat.
Mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész dolog birtoklására, használatára, de csak úgy, hogy
ezzel másik tulajdonostársnak érdeksérelmet ne okozzon. Szótöbbségi határozattal döntenek a
felmerülő kérdésekben. Amennyiben a kisebbség jogát sérti, vagy az okszerű gazdálkodás
követelményébe ütközik a döntés, kisebbségnek joga van a határozatot bíróság előtt
megtámadni. Hasznok szedése és terhek viselése a tulajdoni hányaduk arányában történik.
Kárveszélyviselés is tulajdoni hányad alapján történik.
Közös tulajdon megszüntetésének esetei: természetbeni megosztás, magához váltás, értékesítés,
és ingatlan esetében társasházzá alakítás. A bíróság a közös tulajdon megszüntetése esetén nincs
kötve a kereseti kérelemhez, de nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, amellyel
szemben mindegyik tulajdonostárs tiltakozik.