NAGYKÁTA

TELEPÜLÉSKÉPI
ARCULATI KÉZIKÖNYV

2017

MELLÉKLET

Nagykáta történeti kronológiája

 A Kenderhalmi részen végzett ásatások során előkerült XII. századi templom
alapja, a körülötte feltárt 42 sír és a II. Géza (1141-62) idejéből származó
pénzek a tárgyi bizonyítékai annak, hogy ezen a területen már akkor is jelentős
település volt.


1219. "Káta falu"létezését bizonyító első írásos adat. a Váradi

regestrumban található. A Káta név besenyő eredetű, erődöt, földvárat jelent.

A Káta nemzetség ősi címere

1433. oklevél említi "Kátha" Szent Györgyről elnevezett
templomát
A XV.-XVI. században számos oklevélben Csekekáta
alakban fordult elő Nagykáta neve XVII. század elejétől
jelenik meg a Nagykáta elnevezés.
1552-53. A török elpusztította a települést, de hamarosan újra benépesült
1606. Káthay Mihály volt, Bocskay István erdélyi fejedelem
kancellárja.
1607. A város benépesülésének bizonyítéka egy 1476-ban
nyomtatott Bibliában az egykori tulajdonos bejegyzése:
"Losonczy Plebanus … Nagy-Katy Ao. 1607."
1630. A város legrégibb, ismert pecsétje
1661. Nagy falupusztulás
1663. Az utódok nélkül maradt Káthay Ferenc eladja birtokait
Keglevich Miklósnak
1686. Újabb pusztulás
1698. augusztus 21-én nyitja meg Odoly János plébános az
anyakönyvet
1704. április 19. II. Rákóczi Ferenc első Pest megyei állomása
Nagykáta
1706. március 1-jén Pest vármegye közgyűlése Nagykátán
1715 és 1760 között 62-ről 397-re emelkedett, az adózó családok
száma
1716. A község első ismert tanítómestere Buday István
1730 -as évek pestisjárványa okozott átmeneti visszaesést. Ebben
az időben létesítették a ma is használt temetőt, mert a templommal
szomszédos régi temető már elégtelennek bizonyult a
holttestek befogadására.
1739. július 2. Fogadalmi ének a "Boldogságos Szép Szűz
Máriához" a pestisjárvány megszűnéséért.
1742 Keglevich Gábor táborba szállt, Mária Terézia oldalán az
osztrák örökösödési háborúban.
Megindult a szőlőtermesztés és a nagyállattartás, melyek mezőváros fejlesztő
tényezők voltak.
1743 Mária Terézia kiváltságlevele: Nagykáta mezővárosi rangot kapott.
Ezzel együtt királyi privilégium alapján évente három meghatározott napon
országos vásárt is tarthatott.
A városnak ekkor száraz- és vízimalma is volt, valamint a legkülönfélébb
iparosok –lakatosok, vasművesek, kéményseprők, szabók, nyergesek,
kötélgyártók, takácsok, csizmadiák, mészárosok, molnárok, kocsmárosok,
pékek, stb.- jelenléte tette lehetővé az élénk mezővárosi forgalmat.

1745. A templom újjáépítése és kibővítése.

1760 gróf Keglevich Gábor kéri a váci püspököt, hogy
engedélyezze a temetőben sírkápolna építését.
1760-1767 között megépült a családi nyughelyül szolgáló
kápolna. A kápolna különleges, a barokk építészetben
ritka, harántovális téralakítású.
1770. Kihirdetik az úrbérrendezés végrehajtását.
1774. Historia Domus …
1790-92. Az első iskola építése (1 tanterem)
1797. november 23. Mátray (Rothkrepf) Gábor születése
1823. Mozgalom a céhes ipar beindításáért
1831. Kolerajárvány
1839. I. Ferdinánd engedélyezi a céheket.
A Pest megyei céhjegyzékben a következő nagykátai céhek szerepeltek: festő,
asztalos, kalapos, lakatos, kerékgyártó, kovács, csizmadia, szabó, szűcs, molnár
és takács.
1849. április 4-én Keglevich Gábor, Nógrád megye főispánja
nagykátai kastélyában volt Görgey főhadiszállása
E napon folyt le a város határában a dicsőséges
tavaszi hadjárat egyik győztes csatája, amelyben Damjanich
és katonái dicső tettükkel bevonultak a halhatatlanságba.
1849. április 5-én Nagykátára látogat Kossuth Lajos
1850. Nagykáta járási székhely rangot kap; az első telekkönyvvezető kinevezése
1856. Bővítik az iskolát (+ 1 tanterem, 1869-78. községi, majd újra felekezeti)
1857. Az első írásos nyom az önkéntes tűzoltók létéről
1868. Önálló zsidó hitközség
1871. Az utolsó nagy betelepülés (Keglevich Béla birtokának eladása)
1872. Megszüntetik a céhes ipart
1874. A Nagykátai Kerületi Vegyes Ipartestület megalakulása
1875. A Nagykátai Társas Kör megalakulása
1880-90. A Szolnok-Újszász-Nagykáta-Budapest vasútvonal építése
1883. Új iskola építése (Kántor iskola). Leromlott állapota miatt 1904-ben lebontották
és újraépítették.
1884. A zsidó iskola szervezése
1886. Egy tantermes népiskola a Gazdag utcában
1890. Az Ipartestület megalakulása
1891. A Hungária Szőlőtelep alapítása (260 magyar hold)
1893. Nagykáta és Vidéke Független Néplap és a A Függetlenségi és ’48-as Olvasókör
megalakulása
1894. A Polgári Olvasókör megalakulása
1895. Zsidó iskola épül
1896. Megnyílik az első óvoda
1898. A Kaszinó könyvtárának levéltári emlékei
1899. Helyi nyomda: Perényi Elek
1899-1905. Nagykátai Hírlap. A Nagykátai Járás Hivatalos Közlönye
1901. Az Ipartestületi Önképző Kör könyvtárának megnyitása
1902. Új iskola építése (Alsóegreskátán); a Nagykátai Nyomdatársaság megalakulása
1902. szeptember 21-én az újjáépített városháza felavatása
1903. Az Epresi iskola építése (egy tanterem, tanítói lakás); a templom átépítése
1904. A Katolikus Kör megalakulása (1942-ig működött)
1906. A Rákóczi Ferenc Kör megalakulása
1907. A Kossuth Kör megalakulása, Simonyi Simon könyvnyomdája
1908. Az Önkéntes Tűzoltó Testület megalakulása
1909. A Polgári Kaszinó megalakulása
1909. július 15-én Polonyi Ferencné és Krajcsovits Lajosné 600 öl területű ingatlant
ajándékoz Nagykáta községnek a Tápió partján az 1849-es
emlékmű felállításához
1910. A Tápióvölgyi Lecsapoló Társulathoz csatlakozik Nagykáta is. Megépül
Nagykáta kereskedelmi központja, a Bazársor.
1909-1914. Nagykátai Járási Hírlap. (Hetilap)
1911. A Gazdakör megalakulása
1912. A Vásártéri iskola felépül (polgárinak szerették volna, de elemiként indul)
1920. Állami Polgári Fiú- és Leányiskola indul az ún. tornyos iskolában. A Földmíves
Ifjak Önképző Egyletének megalakulása
1922. A Nagykátai Iparosok Önképző Egyletének megalakulása. Az Erekközi
Földműves Gazdakör megalakulása
1923. A Felsőegreskátai Kisgazda Kör megalakulása
1925. Tanonciskola
1927. Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság, (Elnök: Gemperle Károly)
1928. Új római katolikus leányiskola (Zárda utca) és megalakul a Magyar
Szociáldemokrata Párt alapszervezete

1930-as évek elején nyílt az artézi strandfürdő (1970-ben bezárták)

1934-35. Közérdek. (Hetilap)
1935-47. Nagykátai Járás. (Hetilap)
1936-44. Katolikus Szó. (Évente négyszer megjelenő újság)
1937-38. Magyarság Útja. (Megjelenik évente négyszer)
1939. Pisch (Lépesfalvi) Márton könyvnyomdája
1938-39. Szétválasztják az Állami Polgári Fiú- és Leányiskolát
1940. Megalakul a KALÁSZ
1941. Megalakul a KALOT
1944. november 13-án Nagykátára megérkeznek a szovjet katonai alakulatok
1945. A Járási Rendőrkapitányság megalakulása
1946. Szent László Római Katolikus Általános Iskola és az Állami Általános és
Polgári Iskola indulása
1947. Az első állami általános iskola
1948. Megszűnik az Állami Polgári Fiú- és Leányiskola és a Tüdőgondozó
megalakulása
1949. "Új Barázda Tsz" megalakulása
1950. A Községi Tanács megalakulása és a gimnázium alapítása
1951. A Ceglédi Körzeti Könyvtárnak Nagykátán letéti könyvtára létesül és az
építőipari KTSZ megalakulása
1953. A Községi Könyvtár alapítása
1954. A Bölcsőde létesítése és a Kultúrház megnyitása
1955. Járási Szülőotthon létesül
1956. A Minőségi Háziipari Szövetkezet megalakulása
1957. A Községi Könyvtár Járási Könyvtár rangot kap
1958. A gimnázium új épülete elkészül. Április 27-én a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási
Társulat megalakulása
1959. A Járási Rendelőintézet megalakulása és a mezőgazdasági szakközépiskola
beindulása a gimnáziumon belül
1960. A Mentőállomás létrejötte, a gimnázium kollégiuma is ekkor indul
1961. A Járási Könyvtár mai épületébe költözik, valamint megalakul a Kossuth és a
Magyar-Koreai Barátság Termelőszövetkezet
1963. Az MSZMP Járási Bizottságának új épülete elkészül, s ebben az évben adják át
a gimnázium mellett a kollégiumi épületet
1964. A Járási Könyvtár Gyermekrészlegének kialakítása
1967. A Művelődési Központ átalakítása, felújítása
1968. A Terményforgalmi Vállalat (750 vagonos) gabonatárolójának átadása
1969. A Nagykőrösi Konzervgyár Gyümölcs- és Zöldségszárító Üzeme a községben;
megszűnik a felsőegreskátai iskola; a Telefongyár
Nagykátai Gyáregységének letelepülése
1970. A 223. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet épülete elkészül, a Szakorvosi
Rendelőintézet új épületbe költözik
1970-71. A vasút második vágányának újraépítése
1971. A Járási Tanács utóda a Járási Hivatal, a Járási Könyvtár fenntartója a
Nagyközségi Tanács, a "Káta" Áruház átadása
1972. A tanyasi iskolákat az I. sz. Általános Iskolához csatolják; a Gyermekkönyvtár
átadása; a vasút villamosítása; a Vízmű építése.
Szennyvízcsatorna-hálózat építése
1973. A Járási Rendőrkapitányság új épületet kap; megszűnik az erekközi iskola
1978. Az első természetvédelmi terület kijelölése
1979. Az MSZMP Nagyközségi Bizottsága új épületet kap
1980. Megszűnik a Szülőotthon
1981. A Zeneiskola önálló épületbe költözik a Dózsa György útra
1982. Öregek Napközi Otthona indul
1983. Megalakul a Nagykáta Barátainak Köre civil szerveződés
1985. A Sancella-Hungary Kft. letelepedése Nagykátán; a tájház megnyitása
1987. A Zeneiskola igazgatósága Nagykátán
1989. A Nagykáta Barátainak Köre szerkesztésében megjelenik a Nagykátai Újság
első száma; március 15-én
Nagykáta elnyeri a városi rangot ;
a 2. sz. Általános IskolaMátray Gábor nevét veszi fel;
a Szakmunkásképző bővítése 4 tanteremmel és kazánházzal,
a vasútállomást felújítják, gyalogos aluljárót adnak át.
1990. A nagykátai II. sz. víztározó természetvédelmi területté nyilvánítása; a Magyar
Autóklub műszaki állomásának megépülése; augusztus 17-
én elkészül a Mentőállomás új épülete
1991. Városi szeméttelep kialakítása
1992. Új, tulipános címer és zászló
1993. A Városi Könyvtár bővül egy kiállító- és olvasóteremmel; június 1-jén a
bölcsőde megszüntetése; októberben gázfáklyagyújtás;
december 1-jén a gimnázium tulajdonjogáról lemond az önkormányzat
1994. Időskorúak Gondozási Központja – az épület felújítása, jelentős bővítése; a
Körzeti Zeneiskola Liszt Ferenc nevét veszi fel
1995. Nagykátán alapítványt hoznak létre a Tápió-vidék természeti értékeinek
védelmére; megjelenik Kucza Péter: Nagykáta – Képek a
múltból című könyve
1996. A Monor Telefon Társaság kiépíti a telefonhálózatot; megszűnik a Telefongyár
1998. Megnyílik a termálfürdő; a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet kialakítása 4515 ha
területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park keretein belül; felépül
 a Jehova Tanúi Nagykátai Gyülekezetének Királyságterme.
1999. Megjelenik Lakatos Gyula: Nagykáta története a kezdetektől 1848-ig című
könyve; július 10-én Nagykátán és környékén a 3-4 óra alatt
lehullott 400 mm-nyi csapadék súlyos károkat okoz.;
megkezdi működését a 20 millió dolláros beruházással
felépített Clarion gyár;
az Időskorúak Gondozási Központjában főzőkonyha épül
2000. Megjelenik a nagykátai Kucza Péter: Ahogyan nagyszüleink látták: Képek a
Tápió-vidék múltjából című könyve
2001. márciusban felavatják a Duna-Ipoly Nemzeti Park keretein belül működő Tápió-
Hajta Tájvédelmi Körzet irodáját.
2002. Kívül-belül megújul a Liszt Ferenc Zeneiskola és a Zárda utcai Váci Mihály
Általános Iskola épülete, átépítik, bővítik, korszerűsítik a
városi piacot.