Homérosz-Íliász

A mű olvasása közben érezhetjük, ahogyan a szereplőket az istenek támogatják. Sorsuk nagy

részben az istenek kezében van. A trójai és görög sereg csatája egyúttal az őket támogató
istenek harca is.

A mű egyetlen epizódja Akhilleusz haragját emeli ki. Agamemnón megsérti Apollón papját,
mivel leányát ágyasává teszi. Apollón bosszút áll, s kilencnapi dögvésszel sújtja a görög
sereget. Khalkász, a jós tanácsára Agamemnón óriási ajándékkal engeszteli ki Apollónt, ám
kárpótlásul Akhilleusz gyönyörű szép ágyasát, Brisszészt veszi el. Akhilleusz megsértődik, s
nem vesz részt a további harcokban, sőt azt kéri, hogy az istenek a trójai harcosokat
támogassák, ne pedig saját népét, a görögöket.

Láthatjuk, ahogyan Zeusz maga veszi kézbe az Agamemnónnal szembeni bosszút. Menelaosz
találkozik Parisszal, aki elrabolta feleségét, Helenét. A párbajt Menelaosz nyerné, ha
Aphrodité istennő nem segítene Parisznak.

Zeusz közben vitázik feleségével, Hérával. Zeusz úgy gondolja, hogy akár véget is vethetne a
trójai és görög sereg harcának. Vigyék tehát haza Helenét a görögök, s legyen vége a harcnak.
Azonban Héra nem nyugszik, ameddig nem látja Trója vesztét, így tehát Zeusz elküldi
Athénét, hogy újra háborút szítson.

A görögök győzelmet győzelemre halmoznak. Az elkövetkező énekekben láthatjuk, ahogyan

az istenek hol az egyik fél, hol a másik fél megmentésére sietnek. Végül Zeusz az istenek
gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten is segítsen a harcosoknak. Azonban az első, aki ezt
megszegi, maga Zeusz felesége, Héra.

Agamemnón el van keseredve, hiszen a legjobb görög harcosok közül sokat már elvesztettek.
Úgy gondolja, hogy nem fog sikerülni Trója lerombolása, ezért a hazatérést fontolgatja.

Közben mindkét sereg kémeket küld az ellenség táborába. Görög oldalon Diomédész és
Odüsszeusz, a trójai oldalon pedig Dolón, aki jutalomért vállalja a küldetést. Dolón már az út
felénél lelepleződik, s bár mindent elárul, amit a két görög harcos tudni akar, Diomédész
mégis megöli őt.

Hektór, Parisz testvére újult erőre kap, eljut seregével a görög táborig. Mindkét oldalon
hősiesen küzdenek, sokan elesnek. Zeusz látja, hogy minden úgy zajlik, ahogyan a Sors
elrendelte, ezért magukra hagyja a harcosokat. Poszeidón, a tenger istene, akinek unokája
Akhilleusz, a görög sereg segítségére siet.

Zeusz nagyon mérges lesz, mikor látja, hogy az istenek a parancsára ellenére is támogatták a
harcosokat. Patroklosz arra kéri társát, Akhilleuszt, hogy ha már a harcokban nem is kíván
részt venni, legalább csodálatos fegyverzetét adja kölcsön neki. Akhilleusz odaadja, s arra kéri
őt, ne akarja vele a várat bevenni, hanem elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a
hajóktól.

Látván Akhilleusz öltözetét, a trójaiak menekülni kezdenek. Patroklosz sok embert megöl, s
nem hallgat Akhilleuszra, be akarja venni a várat, s megölni Hektórt. Sajnos Patrokloszt
megöli Hektór, s ezzel mélységes gyász lesz úrrá Akhilleuszon. Édesanyja tanácsát kéri, aki
azt javasolja, hogy addig semmiképp se vegyen részt a harcokban, amíg egy új fegyverzetet
nem készítenek neki.

A XIX. énekben olvashatjuk, hogy Akhilleusz újra visszatér harcolni. A következő énekben
Zeusz engedélyezi az isteneknek, hogy segítség a nekik szimpatikus sereget. Megtudjuk, hogy
melyik isten kit támogat a harcban. Akhilleusz a Xanthosz folyóig kergeti az ellenséget, akik
vagy a kardjától esnek el, vagy pedig vízbe fúlnak. Ezután tizenkét trójai ifjút fűz rabláncra,
hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál ölje meg őket.

Hektór az egyedüli trójai, aki kívül marad a falakon, s nem hallgatva senkire sem, szembeszáll
Akhilleusszal. Hektórt már az istenek sem tudják megmenteni. Érzi, hogy ebben a harcban
meg kell halnia, s már csak azért könyörög, hogy Akhilleusz adja ki holttestét. Akhilleusz
megtagadja a kérést s miután megöli Hektórt, szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren
a holttestet.

Az utolsó előtti énekben Akhilleusz nekilát barátja eltemetéséhez. Áldozatot mutat be a

holttest felett. Éjszaka megjelenik Patroklosz árnya, aki kéri, hogy minél hamarabb temesse őt
el, hadd nyugodjon békében. Másnap reggel folytatódnak a temetkezés előkészületei –
Akhilleusz feláldozza a tizenkét trójai ifjút, s megöli barátja kedvenc lovát és kutyáját is.
Hektór holtestét azonban nem tudja bántani, hiszen azt az istenek védik, s éjszaka
ambróziával szórják be.

Akhilleusz barátja tiszteletére versenyt hirdet csodálatos díjakkal, ő azonban nem vesz részt a
versenyben annak érdekében, hogy senki elől ne vehesse el a győzelmet. A lovasversenyt
Diomédész nyeri meg, az ökölvívást Epaiosz, s a birkózásban a nagy Aiász és Odüsszeusz,
futásban pedig szintén az ithakai hős diadalmaskodik.

Végül Akhilleusz bosszút áll barátja gyilkosán, gyásza mégsem enyhül. Tizenkét napon át
minden áldott reggel háromszor végighurcolja Hektor holttestét a porban. Az istenek
döntenek: Zeusz úgy határoz, hogy most már ki kell adni Hektór holtestét. Priamosz elindul
fia holttestéért, cserébe értékes ajándékokat visz. Éjszakára Akhilleusz megvendégeli Hektór
apját, Priamoszt, s a háborúról beszélgetnek. Az éj leple alatt a király hazaindul Hermész
segítségével, hogy fiát eltemethesse. Tíz napon keresztül készül fia méltó eltemetésére. A
máglyán elhamvadt Hektór földi maradványait arányládába zárják, és sírhalmot emelnek fölé.