Forrás: http://www.doksi.

hu

90 kérdés és válasz marketingből

1. Az értékláncon belüli elkülönülés formái (5)

Helyi elkülönülés: a termék-előállítás és a vevők eltérő területi eloszlása, esetleges
koncentrálódása.
Az időbeni elkülönülés: a termék előállítása és felhasználása/fogyasztása közötti idő
eltér egymástól,
Tulajdonosi elkülönülés: annál nagyobb az elkülönülés, minél több közvetítő
ékelődik a két fél közé,
Értékbeli elkülönülés: a termelők, az erőforrások, költségei és azok hatékonysága
szerint értékelik tevékenységüket, a vevők, illetve a fogyasztók a termékek hasznosságát
tartják szem előtt,
Az információs elkülönülés: a termelő és a vevő/fogyasztó eltérő helyzetben van az
információ ellátottság szempontjából, ez az információs elkülönültség annál nagyobb,
minél bonyolultabb termékről van szó.
2. Az értékláncon belüli vevőérték formái (4)
Forma vevőérték: az alapanyagok előállítása, feldolgozása (pl. a borszőlő termelése,
feldolgozása, palackozása, címkézése, csomagolása).
Hely vevőérték: a tájjellegű borokra nemcsak a termőhelyen vagy közvetlen
közelükben van igény, távolabbi piacokra a fizikai áruelosztás rendszerének segítségével
juthatnak el.
Idő vevőérték: a megfelelő márkájú borokra nemcsak a termékfeldolgozás idején van
kereslet, hanem folyamatosan, (pl. csúcs évjáratokból) több évvel vagy évtizeddel
későbbre is, készleteznek
Tulajdon vevőérték: a termék-előállító borászattól a termék hosszú utat tesz meg a
végső fogyasztóig, felhasználóig, amely során több alkalommal gazdát (tulajdonost) cserél.
3. A marketing fejlődése során kialakult iskolák (5)
A termékiskola: a termék fizikai tulajdonságai
A marketingfunkcióra orientált iskola: a hagyományos csere, a fizikai elosztás és az
elősegítő funkciók
A regionális iskola: a fogyasztók, az értékesítési egységek területi elhelyezkedése
A szervezeti iskola: a piaci közvetítőszervezetek, az értékesítési csatorna,
A marketingmenedzsment iskola: a célpiacok, a marketing mix elemeinek célszerű
kombinációja,
A magatartás-lélektani iskola: a vevők/fogyasztók magatartása, szociológiai és
pszichológiai megközelítések,
A társadalmi csereiskola: tágabb társadalmi értelmezés
4. A vállalati orientáltság fejlődésének szakaszai (5)
termelési orientáció: a vállalat belső lehetőségei, erőforrása, olcsó tömegtermékeket
a termékorientáció: a termékfejlesztés, minőség
az értékesítési orientáció: kereslet teremtés agresszív módszere, erőszakos reklám,
a marketingorientáció: a vállalat külső tényezői, a célpiac, a fogyasztók szükségletei
és igényei, a versenyelőny
a fogyasztói/vásárlói értékorientáció: az értékek kiválasztása, biztosítása és
kommunikálása integrált folyamat keretében, információs és kommunikációs technológia
a társadalom központú marketingorientáció: a vállalati nyereségcélok, a fogyasztói
igények és a társadalmi hosszú távú érdekek közti összhang megteremtése
5. Az integratív marketing alapstruktúrája (3)
6. A makrokörnyezet elemei (3)
Forrás: http://www.doksi.hu

Demográfiai tényezők: a lakosság létszáma, a kor, a nem, a családi állapot szerinti

összetétele, a háztartások nagysága és eloszlása, a lakosság iskolai végzettsége, a
foglalkozás és a lakhely szerinti megoszlása.
Gazdasági tényezők: a gazdasági növekedés üteme, a lakossági és a vállalati
jövedelmek alakulása, az infláció, a támogatások, az adók, a vámok, az árfolyamok, stb.
Természeti környezet: a természeti erőforrásokkal való ellátottság, az erőforrások
költségei, a környezetvédelem szabályai és feltételei.
Technológiai környezet: a fajta, a kitermelési, a feldolgozási, a tárolási, a szállítási
technológiák, a nagy- és kiskereskedelem értékesítési technológiái, a minőségszabályozás
és minőségbiztosítás, az információs technológia, és a háztartási technológiák stb.
Politikai és jogi környezet: a politikai stabilitás, a politikai rendszer jellege, a
versenyszabályozás, a pénzügyi szabályozás, a külkereskedelem szabályozása, a
fogyasztóvédelem szabályai, az élelmiszerszabályozás, stb.
Társadalmi kulturális környezet: a társadalmi értékek, értékrendszerek, szokások,
vallási hagyományok, egyéni és vállalati magatartási módok és szabályok.
7. A mikrokörnyezet elemei (3)
A vállalat belső környezete (menedzsment, munkavállalók képzettsége, motiváltsága,
szervezeti rendszer típusa).
A vevők és a vásárlók
A versenytársak
A beszállítók
A piaci közvetítő szervezetek: nagy- és kiskereskedelem, felvásárló-kereskedelem,
Az elősegítő szervezetek (a pénzügyi, a biztosítási intézmények, szolgáltató
szervezetek)
A logisztikai szervezetek (szállítmányozók, raktározók, stb.)
A marketing szervezetek (piackutató, reklám és marketing tanácsadó szervezetek)
Az információs szervezetek
Az érdekképviseletek
A közvélemény
Forrás: http://www.doksi.hu

8. A környezetelemzés módszerei: marketing audit, STEEP-elemzés, SWOT-

elemzés (5)
A marketing- audit: a vállalat szempontjából meghatározó makro- és
mikrokörnyezeti elemek számbavétele, fontosabb jellemzőinek meghatározása.
A STEP-elemzés: a marketing makro környezetének elemzési módszere, a makro
környezet szűken értelmezett elemeinek kezdőbetűiből összeállított mozaikszó
(Social/társadalmi, Technical/technikai, Economical/gazdasági, Political, /politikai és jogi
környezet).
A SWOT-elemzés a piaci makro és mikrokörnyezet elemzési módszere, amely a
következő angol szavak kezdőbetűiből tevődik össze: Strengths: erősségek--
Weaknesses: gyengeségek--Opportunities: lehetőségek--Threaths: fenyegetések
9. A marketing mix 4P és 4C rendszere (4)
4P rendszer a kínálat, eladó szempontjából határozza meg a marketingeszközöket:
product/termék, price/ár, place/értékesítési csatorna, sales promotion/eladásösztönzés
4C rendszer a vásárló, fogyasztó szempontjából(Lauteborn 1990): costumer
solution/megoldás a vevők szükségleteire, costumer cost/a vásárló költsége,
convenience/kényelem, elérhetőség, communication/kommunikáció
10. Az egyén fogyasztói magatartását befolyásoló (távoli) kulturális környezet
összetevői (3)
kultúra (normák és értékek rendszere, a társadalmi beilleszkedés kerete, az egyén
viszonya a természethez, a társadalomhoz ,igény, viselkedés, cél)
szubkultúra (nemzetiségi, vallási, faji, földrajzi,az identitás erőssége,a szubkultúra
homogenitása, zártsága)
társadalmi osztály(társadalmi rétegződés,homogén, tartós és hierarchikus
tagozódás,hasonló érték-, érdek-, magatartás- és
normarendszer,merevség/mobilitás,foglalkozás, jövedelem, vagyon, műveltség)
11. Az egyén fogyasztói magatartását befolyásoló (közeli) társadalmi környezet
összetevői (3)
tagsági csoport ( azon egyének közössége, ahol a kapcsolat folyamatos és kölcsönös)
referenciacsoport (formális vagy informális közösség, ahol a fogyasztó azonosul a
csoport érték és normarendszerével)
véleményvezetők (erős a személyes befolyásuk a kommunikációs folyamatban,
kiterjedt külső kapcsolattal rendelkeznek,kulcspozícióban vannak az információáramlás
szempontjából,véleményalkotó szerepük elfogadott a csoporton belül, az
információáramlás akadályait könnyen elhárítják)
család (a társadalom gazdálkodó alapegysége, kollektív döntéshozó közösség)
12. A státusz szimbólum szerepe a fogyasztói magatartásban (2)

13. A csoport fogalma és formái (3)

Tagsági csoportok: azon egyének közössége, ahol a kapcsolat folyamatos és
kölcsönös:
Informális/elsődleges csoport: a közös cél és a kapcsolati rendszer hivatalos,
formális rögzítése nem szükségszerű (pl.: baráti kör, szomszédság, klub, stb.)
formális/másodlagos csoport: tagsági viszony, a működési szabályzat formálisan
szabályozott (pl.: iskola, vállalat, kamara, párt, stb.)
Referencia csoportok: formális vagy informális közösség, ahol a fogyasztó azonosul
a csoport érték és normarendszerével
14. A hagyományos és modern család szerepe az egyének fogyasztói-vásárlói
magatartására (4)
Forrás: http://www.doksi.hu

A hagyományos családok által vásárolt termékek jól elkülöníthetőek aszerint, hogy

azok vásárlásánál a férfi vagy a nő jut meghatározó szerephez (férfi: műszaki cikkek,
drágább termékek, nő: háztartási-lakberendezési cikkek).Viszonylag ritka a közös döntésen
alapuló vásárlás.
Modern család: vásárlási döntésekben egyenrangúság mutatkozik, termékszinten is
egyre gyakoribb a közös döntés, eltűnik az árküszöb-effektus)
15. A véleményvezetők szerepe a fogyasztásra (2)
Erős személyes befolyást gyakorolnak magatartásukkal, fogyasztási szokásaikkal a
csoport tagjaira, jelentős mértékben hozzájárulhatnak az újdonságok fogyasztói
elfogadásához, gyakran alkalmazzák őket reklámkampányokban.
16. Az egyén fogyasztói magatartását befolyásoló személyes jellemzők (3)
kor és életciklus, gazdasági körülmények, foglalkozás,személyiség, énkép-
életmód,észlelt kockázat,
17. Az egyén fogyasztói magatartását befolyásoló pszichológiai tényezők (3)
1. Aktivizáló tényezők
• motiváció
• attitűd
2. Kognitív tényezők
• észlelés
• tanulás, gondolkodásmód
Forrás: http://www.doksi.hu

•
18. Az attitűd fogalma és elemei (4)
Definíció: Az egyén belső készenléti állapota, amely relatíve állandó, kedvező vagy
kedvezőtlen válasz formájában nyilvánul meg egy meghatározott ingerrel szemben. Ezek
az állandó válaszok az egyén múltbeli ismereteiben gyökereznek.
3 fő alkotóelem mentén értelmezhető:az ismeretekhez kötött kognitív elem, az
érzelmekhez kötött affektív elem, és a cselekvéshez kötött konatív elem.
19. A vásárlási döntési folyamat öt szakasza (5)
problémafelismerés, információgyűjtés, választási lehetőségek kiértékelése, vásárlási
döntés, vásárlás utáni magatartás
20. Ismertesse a szervezeti piacok négy típusának jellemzőit! (4)
Ipari piacok: tipikus vásárlói gyárak, feldolgozóüzemek, általában profitorientáltak, és
nem végfelhasználók
Közvetítői piacok:tipikus vásárlói kereskedelmi egységek, ált. változtatás nélkül
értékesítik a vásárolt árut, szerepük, hogy egy helyen, egyszerre elérhetők legyenek az
árucikkek
Intézményi piacok: tipikus vásárlói oktatási, egészségügyi, szociális intézmények,
ezek ált. végfelhasználók, nem profitorientáltak
Kormányzati piacok: vásárlói önkormányzatok, kormányzati szervek.Végfelhasználók,
vásárlásaikat törvény szabályozza.
21. Ismertesse, hogy melyek a legfontosabb különbségek a fogyasztói és a szervezeti
piac között! )
A szervezeti piacon a vevők száma kevesebb, a csere nagyobb értékű, a beszerzett
termékek bonyolultabbak, csoportos a beszerzéssel kapcsolatos döntéshozatal, a
beszerzés során erősebbek a racionális szempontok, a vevők piaci részesedése magasabb
22. Ismertesse a beszerzés szűkebb és tágabb funkcióját! (2)
A beszerzés szűkebb funkciója a termeléshez szükséges anyagok,
segédanyagokbiztosítása,ugyanakkor nemcsak a termelés kiszolgálója,hanem a vállalati
stratégia része is. Tágabb funkció: a vállalat tevékenységéhez szükséges valamennyi
erőforrás biztosítása a vállalat stratégiai céljainak elérése érdekében
23. Ismertesse Baily és Farmer klasszikus beszerzés definícióját! (1)
A megfelelő minőségű, és mennyiségű anyag beszerzése a megfelelő időben,
megfelelő áron és megfelelő forrásból.
24. Ismertesse a beszerzési folyamat lépéseit! (3)
Szükségletek megismerése, szükségletek pontos leírása, megfelelő szállító
kiválasztása, ármeghatározás, áru megrendelése-szerződéskötés, megrendelés nyomon
követése, partnerkapcsolatok fejlesztése, megrendelt áru fuvarozása, minőség-ellenőrzés,
raktározás, számítógépes nyilvántartás folyamatos ellenőrzése, személyzet
továbbképzése
25. Ismertesse a beszerzési döntési központ (DMU) szereplőit! (4)
Kezdeményező: felismeri a problémát, felveti a beszerzést
Felhasználó: a terméket használja
Információközvetítő, szelektáló: a vásárlás szempontjából lényeges információkat
birtokol
Befolyásoló: választási szempontok, specifikációs kritériumok meghatározása
Döntéshozók: vásárlási döntést hoz hatáskörétől függetlenül
Az egyén többféle szerepet tölthet be egyidejűleg, de az a gyakoribb, hogy egy
személy egy szerepet tölt be.
26. Ismertesse a három beszerzési alapszituációt! (3)
Forrás: http://www.doksi.hu

Egyszerű/közvetlen újravásárlás: kipróbált termék beszerzése megszokott forrásból,

megszokott feltételek mellett
Új vásárlás: nincs tapasztalat az adott áruval kapcsolatban,
Módosított újravásárlás: megszokott alternatívák közötti választás, szállítási vagy
fizetési feltételekben való változtatás mellett
27. Melyek a beszerzési döntések során megválaszolandó legfontosabb kérdések?
(Csak felsorolás) (3)
Termelni vagy vásárolni?
Termelőtől vagy közvetítőtől venni?
Hazai vagy külföldi beszállítótól?
Egy vagy több beszállítótól?
Szükséges-e egyes tevékenységek kiszervezése?
Milyen szempontok alapján válasszuk ki a beszállítókat?
28. Melyek a beszerzési piackutatás fontosabb primer, illetve szekunder információ-
forrásai?
Primer: kiállításokon, vásárokon szerzett ismeretek, üzletkötők tapasztalatai, más
személyektől származó infók
Szekunder: Belső: beszerzéssel foglalkozó munkatársak korábbi dokumentumai,
számviteli infók
Külső: címtárak, címjegyzékek, katalógusok, szaklapok

29. Sorolja fel a célpiaci marketing három lépését (3)

piac szegmentáció, célpiac kiválasztás, pozícionálás
Forrás: http://www.doksi.hu

30. Sorolja fel a szegmentálás menetének lépéseit (3)

kutatás, elemzés, profilmeghatározás
31. A fogyasztói piac szegmentációja során alkalmazott alap-változók/ vevő
jellemzők szerint (4)
geográfiai,(földrajzi egységek) demográfiai,(népességi jellemzők) pszichográfiai
szegmentáció (lélektani tényezők)
32. Piac szegmentációs ismérvek leíróváltozók/ magatartás jellemzők szerint (4)
vásárlási indíték, igény
termékelőny, preferenciaskála
használói státusz
használat mértéke
márkahűség
attitűd
33. A célpiac kiválasztásának lehetőségei (5)
Termék specializáció: egyfajta termék, eltérő fogyasztói csoport igényeinek
kielégítése különböző termékváltozatokkal
Piac specializáció: egy fogyasztói szegmens többféle igényét elégíti ki a vállalat
Szelektív specializáció: többféle piaci szegmens elvárásainak kielégítése különböző
termékekkel
Teljes piaci lefedés: valamennyi fogyasztói csoport, valamennyi igényét az összes
termékből kielégít
Egy szegmentumú koncentráció: a vállalat egy piaci csoportot céloz meg egy
termékkategóriával
34. A differenciált marketingstratégia jellemzői (2)
a piac legfontosabb szegmentumait szolgálja ki a vállalat
valamennyi szegmensre eltérő, testre szabott marketingprogramot alakít ki
Alkalmazása
tőkeerős nagyvállalat,
elegendő marketing-erőforrás szükséges,
nem szükséges, hogy az egyes marketingprogramok minden elemükben eltérőek
legyenek
előny: kiemelkedő értékesítési eredmény
35. Differenciálatlan marketingstratégia jellemzői (2)
több potenciális piaci szegmens,
a vállalat ugyanazt a terméket és marketingprogramot kínálja
alkalmazása:
homogén áru
új termék (ismeretlen külföldi)
termék piaci kivonása
szűk erőforrások esetén
kiváló image
36. A termékpozícionálás fogalma és lépései (3)
A termékpozícionálás egy adott piacon egy bizonyos termék versenytársaihoz
viszonyított helyzetének meghatározása és ennek tudatosítása a vevőkben.
Fontos terméktulajdonságok megfogalmazása, annak a termékelőnynek a kiválasztása,
amelyben jobbak vagyunk a versenytársaknál, ennek az előnynek a kommunikálása
37. Ismertesse a termékszintű verseny szintjeit! (5)
Forrás: http://www.doksi.hu

Márkaszintű termékverseny, cikkcsoporton belüli termékverseny, termékkategórián

belüli termékverseny, hasonló szükségleteket kielégítő termékcsoportok versenye,
fogyasztó pénzéért folytatott verseny.
38. Ismertesse a vállalatok, vállalatcsoportok közti verseny szintjeit! (5)
vállalatok közti verseny, iparági verseny, vertikális értékesítő csatornák közti verseny,
régiók-nemzetek közötti verseny
39. Ismertesse, és röviden mutassa be azokat a dimenziókat, amelyek a hagyományos
versenyelemzés során fontosak! (5)
 adott célpiacon működő vállalatok száma: célpiaconként eltérő lehet, koncentrációs
mutatóval jellemezhetjük, (koncentrációs arányszám: CR). A termékpiacon egyre
erősödik a vállalati koncentráció, vagyis a forgalom egyre nagyobb hányada egyre
kevesebb szereplő kezébe kerül.
 termékdifferenciáltság foka: vásárló szempontjából fontos, a termék
helyettesíthetőségét mutatja
 piaci be-és kilépési korlátok nagysága: iparáganként, célpiaconként változóak. A
magas belépési korlát (repülőgépgyártás) megnehezíti új szereplők piaci belépését, az
alacsony belépési korlát odavonzza a potenciális belépőket, ami lerombolhatja a
kedvező piaci helyzetet. A kilépési korlátok a piac telítődése esetén játszanak fontos
szerepet.
 piaci információellátottság foka: sokszereplős iparágakban fontos, kis-és közepes
vállalkozások számára okozhat gondot, hogy döntéseikhez elegendő információt
gyűjtsenek. Az alacsony információellátottság rossz döntésekhez, kiszámíthatatlan
versenyt okozhat.
Forrás: http://www.doksi.hu


40. Csoportosítsa, és röviden jellemezze a különböző piaci formákat! (5)
Jellemzők Atomisztikus Monopolisztikus Oligopolisztikus Monopol
Vállalatok száma Nagyszámú Nagyszámú Néhány Egy
Belépési korlátok Alacsony Alacsony Közepes-magas Nagyon magas
Termékmegkülönbözt Alacsony Közepes Változó Egyedülálló
etés termék
Áralkalmazás Árelfogadók Alacsony Tudatos árpolitika Monopol ár
árellenőrzés
Információ ellátottság Alacsony Alacsony Közepes Magas
Marketing szerepe Gyenge, Erős tranzakciós Erős kapcsolati Kismértékű
közösségi
Példa Gyümölcsterme Éttermek Söripar Vasút
lők

41. Ismertesse az iparági verseny elemzésének módszerét Porter modellje alapján!

(5)
A modell szerint az iparág vertikális és horizontális versenyét is figyelembe kell
venni. A horizontális versenyt az iparágon belül folyó verseny, a helyettesítő termékek
versenye, és a potenciális belépők befolyásolják. A vertikális versenyt a beszállítók és a
vevők alkupozíciója és alkuereje, illetve az iparágon belüli verseny befolyásolja.
42. Ismertesse a versenytárs-elemzés lépéseit! (5)
 kulcsversenytársak meghatározása és azonosítása
 a legfontosabb versenytársak teljesítménymutatóinak összegyűjtése-értékelése
 piaci teljesítmények, pénzügyi teljesítmények, versenytársak céljai,
marketingstratégiák elemzése
 versenytársak erőforrásainak, kompetenciáinak elemzése (tőke, eszközök, HR,
menedzsment)
 versenytársak várható magatartásának előrejelzése, marketingtevékenységére
vonatkozó becslés
43. Melyik az a három tényező, amelyet indokolt kiemelten vizsgálni versenytársak
elemzése során? (3)
 piacrészesedés: adott versenytárs részesedése a célpiacon
 ismertségi részesedés
 preferenciarészesedés
44. Ismertesse a versenytárs-elemzés összetevőit Porter (2006) modellje alapján! (5)
 jövőbeli célok a vezetés vmennyi szintjén és több dimenzióban
 az üzletág jelenlegi stratégiája
 feltételezések önmagáról és az iparágról
 erős és gyenge pontok
45. Ismertessen 5-öt, 5-öt a versenytárs elemzés lehetséges primer és szekunder
információforrásai közül! (5)
 Primer információforrások: saját értékesítési hálózat, műszaki személyzet, marketing-
reklámügynökségek, szakmai konferenciák, tőzsdei jelentések
 Szekunder információforrások: újságcikkek, hirdetések-reklámok, vezetők
beszámolói, statisztikai kiadványok, bírósági dokumentumok, elemzések
46. Ismertesse a vállalatok által választható három alap versenystratégiát! (5)
Forrás: http://www.doksi.hu

 átfogó költségvezető stratégia:(feltételei: magas piaci részarány, korszerű technológia,

agresszív árpolitika, olcsó elosztási rendszer, alaponyoghoz való olcsó hozzáférés,
szoros ktg-ellenőrzés)
 megkülönböztető stratégia:( feltételei: jó termékminőség-technológia, magasan
képzett kreatív szakemberek, erős marketingszervezet, megalapozott vállalati hírnév)
 összpontosító stratégia : (feltételei: átfogó ktg-vezető és a termék
megkülönböztetésére épülő stratégia kombinálása, meghatározott célcsoportra való
adaptálás céljából)
47. Mit nevezünk stratégiai csoportnak? (3)
Azonos célpiacon működő versenytársak azon csoportját, amely hasonló stratégiát
követ, stratégiai csoportnak nevezzük.
48. A termék fogalma (1)
Termék mindaz, ami a piaci igények és szükségletek kielégítésére szolgál.
(szolgáltatások is)
49. A termékhez kapcsolódó piaci ajánlat szintjei (5)
elemi haszon, generikus termék, elvárt termék, kiterjesztett termék, potenciális termék
50. A termék mix fogalma, szélessége, mélysége (3)
Egy vállalat termékmixének nevezzük mindazon termékek és szolgáltatások
összességét, amelyet az adott eladó kínálabán tart. A termékmix szélessége a vállalat által
forgalmazott termékvonalak száma, a termékmix mélysége pedig a termékvonalban
szereplő cikkek száma.
51. A termékvonal fogalma (1)
A termékvonal az egymással szoros kapcsolatban álló termékek csoportja. (pl.
mosópor, szappan, fogkrém).Ezen termékek azonos jellegűek, azonos marketingmódszerek,
raktározási technikák jellemzik őket.
Forrás: http://www.doksi.hu

52. Sorolja fel milyen termékvonal döntési lehetőségeket ismer (4)

termékvonal bővítése felfelé (magasabb árú termékek bevonása a kínálatba), bővítés
lefelé (olcsóbb termékek bevonása a kínálatba),(a kettő egyszerre: kétirányú termékvonal
bővítés); termékvonal kiegészítése (új termékek bevonása), termékvonal korszerűsítése, és
termékvonal szűkítése (döglött termékek kivezetése a kínálatból)
53. Sorolja fel a termék kategóriákat (3)
Nem tartós javak: egyszer, vagy néhány alkalommal lehet használni, pl: cukor
Tartós javak: rendszeresen, gyakran használjuk ezeket, pl. mosógép
Szolgáltatások: nem tárgyiasultak, nem szétválaszthatók, változékonyak pl: fodrászat
54. Sorolja fel a fogyasztási cikk kategóriákat (4)
• Napi cikk (szappan, újság, tej, kenyér)
• Szakcikk (bútor, háztartási gépek)
• Luxuscikk (Mercedes, házi mozi rendszer)
• Nem keresett termék (koporsó, sírkő)
55. Csoportosítsa a szolgáltatásokat funkciójuk szerint (4)
 tájékoztató szolgáltatás, pl: statisztikák
 termelő szolgáltatás, pl műszaki tervezés
 logisztikai szolgáltatás, pl közlekedés, posta
 fenntartó szolgáltatás, pl egyén, és környezetének épségét szolgáló,
 regeneráló szolgáltatás, pl gyógyítás
 ellátó szolgáltatás, pl számviteli terület
 egyéb szolgáltatás, minden, ami a többihez nem sorolható
56. Sorolja fel a szolgáltatások jellemzőit (HIPI elv) (4)
 heterogenity- ingadozás( a szolgáltatás teljesítménye térben és időben ingadozó)
 intangibility- megfoghatatlanság (nem fizikai természetű, nem megfogható)
 perishability- romlékonyság (a szolgáltatás nem tárolható, illékony, mint pl a hír)
 inseparability- elválaszthatatlanság (a szolgáltatás nyújtása és felhasználása időben és
térben elválaszthatatlan)
57. A szolgáltatás minőség modellje (RÉS modell) (5)
 Rés: a fogyasztók elvárásai és a menedzsment elképzelései között
 Rés: A menedzsment elképzelései és a szolgáltatás minőségét meghatározó jellemzők
között
 Rés: A szolgáltatás minőségi követelményei és a nyújtott szolgáltatás között
 Rés: A szolgáltatás teljesítése és az arról szóló kommunikáció között
 Rés: Az észlelt és az elvárt szolgáltatás között
58. Melyek az árak primer és szekunder funkciói? (2)
Primer funkciók:
• költségek megtérítése
• nyereség generálása
Szekunder funkciók:
• imázsépítés
• szegmentálás
• befolyásolás
• a minőségszint jelzése
59. Ismertesse az árképzés 3 K modelljét! (5)
 Költségek: ezek adják az árpadlót, ennél alacsonyabb ár mellett a termék nem
nyereséges
 Kereslet: ez adja az árplafont, ennél magasabb áron nem veszik meg a terméket
 Konkurencia: tájékozódási pont, abban segít, hogy a vállalkozás piaci áron dolgozzon
Forrás: http://www.doksi.hu

60. Milyen tényezők befolyásolják az árérzékenységet? (5)

• Egyediség értéke (esküvői ruha)
• Helyettesíthetőség ismerete (gyógyszerek)
• Összehasonlíthatóság mértéke (bankok számlavezetési díja)
• Összes kiadás arányai (a termék arának aránya az összjövedelmükből)
• Összes előnyök hatása: (vízlágyító megóvja a drága mosógépet)
• Költségmegosztás mértéke: (valaki átvállalja a költségek egy részét)
• „Futunk a pénzünk után” hatás: (a számítógéphez egér kell)
• Ár-minőség hatás: (a terméket kiválónak tekintik)
• Készletezési hatás: (kevésbé árérzékenyek, ha nem tudják tárolni az árut)
61. Melyek a kereslet rugalmatlanságának okai? (3)
• Nincs versenytárs termék vagy helyettesítő termék
• Nem veszik észre a vevők az árváltozásokat
• A vásárlási szokások merevsége
• Minőségjavulásnak, illetve inflációnak gondolják a változtatást
Forrás: http://www.doksi.hu

•
62. Melyek a piaci árképzés formái? (5)
 tárgyalásos (egy eladó-egy vevő)
 koncentrált (pl. piacokon)
 formula típusú (hosszabb távú szerződések esetén, képlet alapján határozzák meg az
árat, és árindikátorhoz kötik)
 csoportos árképzés: a piac szereplői összefogással kívánnak alkuelőnyt elérni, pl
szövetkezetek
 adminisztratív ( állami szerv közvetlenül avatkozik be az árképzésbe)
63. Milyen céljai lehetnek a vállalkozói árképzésnek? (5)
Túlélés: kapacitás-kihasználatlanság esetén
Változó fogyasztói igények és kemény verseny jellemzi a piacot.
Csak a fennmaradás a cél – nyereség nem számít  alacsony árak
Rövid távú megoldás
Nyereség maximalizálása: a legnagyobb befektethető készpénzbevétel elérése (cash
flow) vagy a befektetések legnagyobb hozama a cél.
Feltétele: a keresleti és kínálati függvények ismerete
A folyó bevétel maximaliálása: a keresleti függvény ismerete elégséges
Az árbevétel maximalizálása: a legnagyobb egységnyi árbevétel a cél
Alapja: A nagyobb összárbevétel csökkenő egységköltségeket eredményez, ami
hosszútávon növekvő nyereséghez vezet.
Piacrészesedés növelése
Vezető termékminőség: kiváló minősége miatt drága árat alkalmaz, és így válik
piacvezetővé
Nonprofit célok: az elérhetőség és a szolgáltatás minősége illetve biztonsága a cél
64. Ismertesse a versenytárs-orientált árképzés formáit! (5)
1.) Árvezető árképzés
Jellemzően a piacvezető stratégiája. – A domináns piaci szereplő alkuereje vagy piaci
részaránya alapján határozza meg az árakat.
2.) Árkövető árképzés
Az árvezető árához igazítja az árait, olyan módon, hogy figyeli a többi versenytárs
reakcióját is.
3.) Versenytárgyalásos árképzés
Előre meghirdetett feltételek mellett árajánlatok bekérése.
65. Ismertesse az árengedmény lehetséges formáit! (5)
• Skontó: készpénzfizetési engedmény
• Rabatt: mennyiségi engedmény
• Funkcionális kedvezmény: viszonteladói engedmény
• Szezonális kedvezmény: időszaki engedmény
• Jóváírások
66. Milyen lehetőségei vannak az árképzésnek az eladásösztönzésre? (5)
reklámárak, alkalmi árak, pénzvisszatérítések, hitelcsomagok, jótállási-javítási
szerződések, lélektani árengedmények
67. Ismertesse a megkülönböztető árképzés lehetőségeit! (5)
 szegmensek szerint: különböző fogyasztói csoportok-ülönböző árak
 kivitelezés szerint: különböző termékváltozatok-különböző áron (0.5-ös víz, 1.5-es
víz)
 imázs differenciálás: uaz a termék eltérő design-nal
 elhelyezkedés szerint: üzlet helye, vagy szolgáltatás igénybevételének helye
 idő szerint: (last minute)
Forrás: http://www.doksi.hu

68. Értékesítési csatorna fogalma (1)

Értékesítési csatornának nevezzük azt az utat, amelyet az áruk vagy szolgáltatások
megtesznek míg a termelőtől a felhasználóig elérnek.
69. Az üzletkötéssel kapcsolatos értékesítési funkciók (5)
promóció, tárgyalás, megrendelés, kockázatvállalás, eladás, vásárlás, fizetés,
tulajdonlás
70. Ismertesse a csatornák (vertikális tagoltság szerinti) szintjeit! (5)
zéró szintű csatorna: a termék közvetlenül a fogyasztó számára kerül értékesítésre
egyszintű csatorna: közvetítő a termelő és a fogyasztó között, általában
kiskkereskedelmi szervezet
kétszintű csatorna: az értékesítési útba 2 közvetítő lép be, pl nagyker-kisker
három, vagy többszintű csatorna: pl: nagyker-elosztó-kisker
71. Ismertesse a csatornaváltozatokat a közvetítők száma szerint! (5)
•
Forrás: http://www.doksi.hu

•
72. Ismertessen legalább 5-öt a kiskereskedelem fejlődési tendenciái közül! (5)
• globalizálódás
• koncentráció
• fogyasztó szokások átalakulása, megváltozott életritmus
• vevői elvárások emelkednek
• diszkontosodás
• kiskereskedelmi márkák szerepe nő
• eladói terület nő
• kiskereskedelem alkuereje nő
73. Milyen vertikális marketingrendszereket (VMR) ismer? (3)
• Korporatív: az egységes tulajdon révén koordinálja egyetlen tulajdonos a termelés és a
gyártás egymást követő szakaszait
• Irányított: egyik résztvevő mérete, hatalma révén koordinál
• Szerződéses: független termelők és értékesítők integrálják erőfeszítéseiket
74. Az értékesítési csatornán belüli magatartás jellemzői, csatornakonfliktus (4)
2 szélsőséges magatartásforma: együttműködés vagy konfliktus. Magatartásukat a
belső erőviszonyok és folyamatok mellett a mikro-illetve makrokörnyezet is befolyásolja.
 Vertikális csatornakonfliktus: a konfliktus uazon csatorna különböző szintjei között
alakul ki
 Horizontális: a csatorna azonos szintjein elhelyezkedő résztvevők között alakulhat ki
 Csatornaközi konfliktus: a termelő 2 vagy több csatornát alakított ki, azok uazon a
piacon versenyeznek
75. Sorolja fel a nagykereskedelem fő sajátosságait (3) ha nem csak a 3 db fő, akkor
(5)
3 fő sajátosság: nagyobb volumenű ügyleteket kötnek, kisebb jelentőséget
tulajdonítanak a promóciónak, az ipartól eltérő jogi-adózási feltételek igazak rájuk
76. Jellemezze a teljes körű szolgáltatást, nyújtó nagykereskedőket (4)
 hagyományos funkciók ellátása vállalkoznak
 specializálódhatnak 1-1 termékvonal értékesítésére
 gyakran nem kiskernek, hanem termelőnek-gyártónak értékesít
 új feladatok elvégzésére is vállalkozhatnak (pl polcfeltöltők)
77. Soroljon fel olyan nagykereskedelmi formákat, amelyek korlátozott szolgáltatást
nyújtanak (3)cash and carry, közvetítő nagykereskedő, csomagküldők, szövetkezetek

78. Jellemezze az ügynöki kereskedelmet (4)

Az áru tulajdonosváltásában segédkeznek, az áru nem kerül birtokukba, kockázatot
nem vállalnak.
Módozatai: brókerek, termelők ügynökei, bizományos kereskedők, kereskedelmi
képviseletek.
79. Sorolja fel a legfőbb kiskereskedelmi funkciókat (5)
 egyedi kiszerelés szerinti választék kialakítása
 folyamatos működéshez szükséges árukészlet raktározása
 felmerülő átmeneti finanszírozási feladatok ellátása a kockázatok mérséklése,
átvállalása
 infógyűjtés a piacról
 eladóhelyi vásárlóösztönzés, reklámakciók lebonyolítása
 vevőszolgálat lebonyolítása
Forrás: http://www.doksi.hu

 eladási körülmények biztosítása

80. Ismertesse a bolti kiskereskedelem típusait! (5)
 hagyományos bolt: a vevő az eladótól kapja az árut, neki fizet.
 Áruház: viszonlyag nagy alapterület, önálló részlegek termékcsoportonként, több
termékvonalat tartanak, önkiszolgálók, vonalkódos árnyilvántartás jellemzi őket
 szupermarketek: nagy alapterület, egy légterű boltok, könnyen megközelíthető helyen
vannak, nagyobb választék, több szolgáltatás igénybe vehető
 diszkontok: átlagosnál alacsonyabb árakkal, tömegárut forgalmaznak, önkiszolgálók,
 hipermarket: szupermarketek speciális továbbfejlesztett változatai, nagyobb
alapterület, széles termékválaszték, több szolgáltatás, kedvező árszínvonal
81. Soroljon fel néhány bolt nélküli kereskedelmi formát! (1) automaták,
csomagküldők, MLM, direkt marketing
82. A marketinglogisztika elterjedését elősegítő tényezők (3)
 a termékek életciklusa lerövidült
 növekedett a termékek bonyolultsága és a lehetséges termékváltozatok száma
 hatékonyan használhatók a rendelkezésre álló informatikai eszközök (hardver-
szoftver)
Forrás: http://www.doksi.hu


83. A kommunikáció folyamata (5)
 kibocsátó-kódolás-üzenet-dekódolás-befogadó-válasz-visszacsatolás
84. A kommunikáció szintjei (4)
 személyen belüli
 személyek közötti
 csoportkommunikáció
 tömegkommunikáció
85. Sorolja fel az ATL és a BTL eszközöket (2)
 ATL: hagyományos, klasszikus reklámeszközök: tv, rádió, sajtó, mozi, közterület
 BTL: PR, direkt mail, vásárlásösztönzés, személyes eladás,helyi reklámok
86. Az integrált marketingkommunikáció tervezésének lépései (4)
 célközönség meghatározása
 kommunikációs célok meghatározása
 üzenet megtervezése
 kommunikációs csatornák kiválasztása
 promóciós ktgvetés meghatározása
 promóciós mix összetételének meghatározása
 promóciós mix eredményeinek mérése
 irányítás, koordinálás
87. AIDA modell (4)
megfelelő üzenet kiválasztása, amely:
 attention figyelemfelkeltő
 interrest érdeklődést eredményez
 desire vágyat ébreszt
 action cselekvésre ösztökél
88. A promóciós mix elemei (4)
 reklám
 PR
 értékesítésösztönzés
 szeméyles eladás
 direkt marketing (egyes szerzők szerint)
89. A push és pull stratégia fogalma, eszközei (5)
 push: toló stratégia: a gyártó marketingtevékenysége a közvetítő csatorna szereplőire
fókuszál, célja ösztönözni a kereskedőket a termék kínálatban tartására (szakmai
kiállítások, árubemutatók, beszerzési kedvezmények)
 pull: húzó stratégia: fogyasztókra irányul azzal a céllal, hogy rávegye a vevőket arra,
hogy kérjék a terméket az eladótól (ajándékcsomagolás, nyereményjátékok,
hűségakciók)
90. Reklámkampány tervezése (5 M felsorolása) (3)
 Mission célok: mi a reklámozás célja?
 Money-pénz: milyen ktgvetéssel dolgozhatunk?
 Message: mit és hogyan mondjunk el a termékről?
 Media: hol, milyen médiumokon keresztül reklámozzunk?
 Meassurement-mérés: milyen visszacsatolást, milyen kommunikációs és forgalmi
eredményt mérő módszereket válasszunk?