DR Nagyneterhes Jogi Ismeretek Vallalkozoknak

Forrás: http://www.doksi.
hu
Dr. Nagyné dr. Terhes Irén
Jogi ismeretek - vállalkozóknak
Szeged, 1999.
Forrás: http://www.doksi.hu
Előszó
A piacgazdaság létrejöttével a jogi ismeretek tanítása és tanulása előtérbe került. A

vállalkozások adott politikai, gazdasági, „jogi környezetben” működnek, ezért ezek az ismeretek
alapvető fontosságúak.
A kézirat törekvése az, hogy segítséget adjon a különböző vállalkozási formák közötti
különbségtételben, a vállalkozások elindításában, a szerződéskötések folyamatával ismertesse
meg a vállalkozót, ehhez elméleti, gyakorlati segítségül szolgáljon. A vállalkozó akár a
munkáltatói, akár a munkavállalói oldalon áll, szükséges, hogy ismerje a munkajog részletes
szabályait.
Mindezen törekvésekre, indokokra tekintettel remélhetőleg a kézirat olvasója,

érdeklődője, tanulója „gazdagabb” lesz és jelen anyagot sikerrel használja.
A szerző
2
Tartalomjegyzék
I. Jogi alapfogalmak - jogszabályjelölések

1. A jog fogalmi elemei
2. A jogrendszer és tagozódása
3. A jogalkotás, jogforrási hierarchia
4. A jogszabály érvényessége, hatályossága, megjelenése
5. A jogalkalmazás
II. Vállalkozási ismeretek

1. A piacgazdaság és a vállalkozások
2. Vállalkozás, vállalkozó fogalma
3. A válalkozói üzletpolitika kidolgozása
4. Vállalkozási formák
4.1. Az egyéni vállalkozás
4.2. A gazdasági társaságok közös szabályai
4.3. A gazdasági társaság alapítása
4.4. A gazdasági társaságok működésének ellenőrzése
4.5. A gazdasági társaságok megszűnése
4.6. Közkereseti társaság
4.7. Betéti társaság
4.8. Közös vállalat
4.9. Korlátolt felelősségű társaság
4.10. Részvénytársaság
4.11. Egyesülés
5. Cégbírósági eljárás
6. Fogyasztóvédelem-piacvédelem
6.1. A fogyasztóvédelmi törvény
6.2. A tisztességes piaci magatartás szabályai
7. Vállalkozások érdekvédelme és ellenőrzése
7.1. A gazdasági kamarák
7.2. Ellenőrzésre jogosult szervek
III. Polgári jogi ismeretek

1. Polgári jogi alapfogalmak
1.1. A polgári jog fogalma, alapelvei, forrásai
1.2. A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei
1.3. A polgári jogi viszony alanyai
1.3.1. Az ember mint jogalany
1.3.2. Az állam mint jogalany
3
1.3.3. A jogi személyek

1.4. A polgári jogi jogviszony tárgya
1.5. A polgári jogi jogviszony tartalma
1.6. Jogi tények
2. A szerződések közös szabályai

2.1. A szerződés fogalma
2.2. A szerződés alanyai, több alany a szerződésben
2.3. A szerződés tárgya
2.4. A szerződéskötés
2.4.1. Elvek
2.4.2. A szerződési ajánlat, ajánlati kötöttség
2.4.3. A szerződés létrejötte
2.4.4. A szerződés alakja
2.4.5. Előszerződés, keretszerződés, általános szerződési feltételekl
2.4.6. Képviselet
2.5. A szerződés érvénytelensége és kikényszeríthetetlensége
2.5.1. Érvénytelen szerződések
2.5.2. Államilag nem érvényesíthető szerződések
2.6. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek
2.6.1. A szerződés megerősítése
2.6.1.1. Foglaló
2.6.1.2. Kötbér
2.6.1.3. Jogvesztés kikötése
2.6.1.4. Jótállás (garancia)
2.6.2. A szerződés biztosítékai
2.6.2.1. Bankgarancia
2.6.2.2. Zálogjog
2.6.2.3. Óvadék
2.6.2.4. Kezesség
2.7. A szerződés módosítása
2.8. A szerződés teljesítése
2.8.1. A teljesítés helye
2.8.2. A teljesítés ideje
2.8.3. A teljesítés módja
2.8.4. Bírói letét
2.8.5. A beszámítás
2.9. A szerződésszegés
2.9.1. A kötelezett késedelme
2.9.2. A jogosult késedelme
2.9.3. Hibás teljesítés
2.9.4. A lehetetlenülés
2.9.5. Teljesítés megtagadása a kötelezett részéről
2.10. A szerződés megszűnése
2.10.1. A szerződés megszűnése a felek akaratából
4
2.10.2. A szerződés megszűnése egyéb okból

3. Egyes szerződésfajták
3.1. Az adásvétel
3.1.1. Az adásvétel különös nemei
3.1.2. Elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog
3.2. A csere
3.3. A bérlet
3.3.1. A haszonbérlet
3.3.2. A lízing
3.3.3. A franchaise
3.4. A vállalkozás
3.5. A megbízás
3.6. A biztosítás
3.6.1. A vagyonbiztosítás
3.6.2. A felelősségbiztosítás
3.7. Ajándékozás
4. Kártérítési felelősség a polgári jogban
4.1. A polgári jogi felelősségről általában
4.2. Az általános vétkességen alapuló felelősség
4.3. A kártérítési felelősség külön esetei
4.4. A bizonyítási teher, a kár megtérítése
IV. Munkajogi ismeretek

1. A munkajog szabályozása. A Munka Törvénykönyve jellemzői
2. A munkaviszony fogalma, alanyai, létesítése, a munkaszerződés
3. A munkaszerződés módosítása
4. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4.1. Eljárás a munkaviszony megszűnésére ill. megszüntetése esetén
4.2. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményei
5. A munkavégzés szabályai
6. A munkaidő és a pihenőidő
6.1. Munkaidő
6.2. Pihenőidő
7. Kártérítési felelősség a munkajogban
7.1. A munkavállaló a munkajogban
7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége
8. A munkaügyi jogvita
Felhasznált irodalom
Ellenőrző kérdések
5
JOGI ALAPFOGALMAK - JOSZABÁLYJELÖLÉSEK
1. A jog fogalmi elemei
Minden államrend törekvése, hogy a hatalmon lévők akaratát és érdekeit kifejező

szabályokat alakítson ki, amelyeket az egész társadalom érdekeinek tüntet fel, betartását
mindenkitől megköveteli, érvényesülését pedig szükség esetén ki is kényszeríti. Az így
kinyilvánított és érvényesített normák összessége a jog.
A jog tehát olyan magatartásszabály, amely valamely cselekvést megenged, parancsol
vagy tilt. Jellemzője, hogy az uralkodó politikai akaratot fejezi ki, amely akarat a
törvényhozáson keresztül érvényesül, ez Magyarországom négyévente, a választások
eredményétől függően más lehet. További jellemzője, hogy mindig a társadalmi viszonyok
védelmét szolgálja, az állam meghatározott szervei hozzák létre (jogalkotó szervek) írásbeli
módon, be nem tartása esetén az állam szankciót (hátrányt) helyez kilátásba.
A hátrányok lehetnek:
- büntető hátrány (szabadságvesztés, pénzbüntetés, közérdekű munka - ezek a
főbüntetések. Mellékbüntetés pl. foglalkozástól, közügyektől való eltiltás)
- vagyonjogi hátrány (ha valaki másnak jogellenesen kárt okoz és ebben a károkozó
vétkes, nem tudja magát kimenteni, akkor kötelezhető az eredeti állapot helyreállítására,
természetbeli pótlásra, pénzbeli kártérítésre)
- szabálysértés (a bűncselekmény szintjét el nem érő esetekben, amely leggyakrabban
pénzbüntetést jelent). Szabálysértési hatóságok pl. a fogyasztóvédelmi felügyelőségek,
rendőrhatóságok, tűzrendészeti hatóságok, ÁNTSZ.
A magatartási szabályoknak írásba foglalt és hivatalos lapban közzétett (kihirdetett)
formáját jogszabálynak nevezzük.
2. A jogrendszer és tagozódása
Egy adott állam jogszabályainak összességét és meghatározott rendszerbe foglalását

nevezzük jogrendszernek. A rendszerezés alapja a jogszabályok jogágakba való csoportosítása.
Egy jogághoz az azonos nemű életviszonyokat szabályozó jogszabályok tartoznak, pl. a vagyoni
viszonyok és a személyiségi jogok szabályozása a polgári jog, a munkavégzés szabályai a
munkajog, a házassággal, családdal kapcsolatos életviszonyok a családi jog tárgykörébe
tartoznak. Több jogág ismeretes pl. alkotmányjog, államigazgatási jog, büntetőjog, pénzügyi jog.
3. A jogalkotás, jogforrási hierarchia
A jogforrás a jogszabály megjelenési formáját jelenti.

Jogszabályt csak az arra feljogosított állami szervek alkothatnak, így:
6
- az Országgyűlés törvényt.
- a Kormány rendeleteket,
- a Kormány elnöke és tagjai rendeleteket,
- a helyi önkormányzatok képviselőtestülete rendeleteket.
A jogalkotásról szóló törvény (1987. évi XI. tv.) fontos rendelkezése, hogy csak
törvényben lehet szabályozni: az állam szervezetére és működésére, az állami szervek
hatáskörére, a társadalom rendjére és főbb intézményeire, a gazdaság rendjére, működésére,
jogintézményeire vonatkozó szabályokat, valamint az állampolgárok alapvető jogait és
kötelességeit, ezek feltételeit, korlátait, érvényre juttatásuk rendjét.
A jogszabályok különböző értékűek, az őket létrehozó szervek alkotmányos helyének,
súlyának megfelelően. A hierarchia magasabb fokán álló jogszabály erősebb, ezért az alacsonyabb
szintű szabály a tőle magasabban elhelyezkedővel nem lehet ellentétes. Ez a jogszabályok
hierarchiáját jelenti. Az előbbi felsorolás ennek megfelelő, azzal a megjegyzéssel, hogy a
csúcson az Alkotmány áll.
a) Alkotmány
A Magyar Köztársaság Alkotmánya a már többször módosított 1949. évi XX. tv.
b) Törvény
A legmagasabb szintű jogszabály, amelyet az Országgyűlés alkot és ő is módosítja.
Jelölése: a megjelenés éve, római számmal a törvény sorszáma, tv. rövidítés. Pl. 1997. évi XXXI.
tv. = A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.
c) Kormányrendelet
A kormány adja ki önálló feladatkörében vagy a törvényben kapott felhatalmazás alapján.
Jelölése: arab sorszám, törve a megjelenés évével, zárójelben a kihirdetés napja, Korm.r.rövidítés.
Pl. 279/1997.(XII.23.)Korm.r. = A családi pótlékról és a támogatásról...
c) Miniszteri rendelet
A Kormány tagjai, a Kormány elnöke vagy tárca nélküli miniszter alkothatja. Jelölése:
eggyel kezdődő sorszám, törve a megjelenés évével, zárójelben a dátum (a Magyar Közlöny
megjelenésének a napja), a rendeletet kibocsátó miniszter elnevezésének rövidítése. Pl. 206/1997.
(V.8.) MKM r. = Az 1997/98. tanév rendjéről.
e) Önkormányzati rendelet
A helyi önkormányzatok képviselő-testületei alkotják, csak az adott önkormányzat
közigazgatás területére vonatkozó érvényességgel. Jelölése: "Z" Város Képviselőtestületének
2/1997. sz. rendelete a helyi adókról és azok mértékéről.
A jogszabályokon túlmenően az állami irányításnak egyéb jogi eszközei is vannak. Ide
soroljuk a határozatot, utasítást, szabványt, jogi iránymutatásokat, statisztikai közleményeket. Az
előbbiekből jelölés szempontjából csupán a határozatot és utasítást emeljük ki.
f) Határozat
Országgyűlés, Kormány, Alkotmánybíróság, kormánybizottság, köztársasági elnök,
önkormányzat alkothatja.
Az említett szervek határozatban az általuk irányított szervek feladataira, működésére
nézve állapíthatnak meg szabályokat. Jelölése: Pl. kormányhatározatnak 1001-el kezdődő
sorszám, törve évszámmal, zárójelben a dátum, így: 1026/1997.(III.5.)Korm.h. = A
köztisztviselők jogállásról...
g) Utasítás
Miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője a közvetlen irányítása alá tartozó
7
szervek tevékenységét szabályozza. Jelölése: Pl. Miniszteri utasítás, eggyel kezdődő arab sorszám,
törve az évszámmal, de a zárójelben nem dátum szerepel, hanem annak a minisztériumi hivatalos
lapnak a rövidítése és száma, amelyben az utasítást közzétették, így: 1/1997.(P.K.3.)PM utasítás.
A jogforrási rendszerben sajátos helyet foglalnak el a nemzetközi szerződések. A
nemzetközi szerződés két vagy több szuverén állam jogi megállapodása valamely kérdésben.
Létrejöttének három fázisa van: parafálás (szerződés szövegében való előzetes megállapodás,
aláírása), ratifikálás (erre jogosult állami szerv által történő elfogadás, nálunk ez a szerv az
Országgyűlés), okiratok kicserélése. A nemzetközi szerződések nem közvetlenül forrásai a
magyar jognak, csak akkor válnak azzá, ha azokat jogszabály formájában az erre feljogosított
szervek elfogadják és kihirdetik. (Országgyűlés, Kormány) Pl. 1996.évi XVIII.tv.=A Magyar
Köztársaság és a Svájci Államszövetség között, Budapesten 1992.december 17-én aláírt
választott bírósági és békéltető szerződés kihirdetéséről, vagy 41/1996.(III.20.)Korm.r. A Magyar
Köztársaság Kormánya és az Ukrán Köztársaság kormánya között a növény-egészségügyi és a
növényvédelmi együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Kötelező normákat, szabályokat nemcsak állami szervek adhatnak ki, hanem intézmények,
gazdálkodó szervezetek is, amelyben belső szervezetük és működésük szabályait rendezik. Ilyen
szabály pl. a Működési Szabályzat, vagy a Kollektív Szerződés. Ezek azért fontosak, mert az
állami szabályozás helyett az önszabályozás jut szerephez.
4. A jogszabály érvényessége, hatályossága, megjelenése
A jogszabály érvényességének feltételei:

a) A jogalkotó szervnek (Országgyűlés, Kormány, Kormány elnöke, Kormány tagjai,
önkormányzatok képviselő-testülete) legyen meg a jogalkotásra vonatkozó hatásköre, pl.
Országgyűlésen kívül más nem alkothat törvényt és nem is módosíthat.
A jogalkotás a felsorolt szervek tudatos, szervezett tevékenységét jelenti, amely a
jogszabályszerkesztéstől a kihirdetésig terjed.
b) Jogforrási hierarchia érvényesül. A legmagasabb szintű jogszabály a törvény. A
törvények közül is kiemelkedő jelentőségű, az egyenlők között és a legelső az Alkotmány. A
hierarchia következő fokát a kormányrendelet, majd a miniszteri rendelet követi, ezt pedig a helyi
önkormányzat képviselő-testülete által kibocsátott rendeletek.
c) A jogszabályokat mindenki számára megismerhetővé kell tenni, fontos tehát a
kihirdetése.
A kihirdetés a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben történik,
amelyet a Miniszterelnöki Hivatal a szerkesztőbizottság közreműködésével szerkeszt és a Magyar
hivatalos közlönykiadó kiadásában jelenik meg.
d) További érvényességi feltétel az, hogy a jogszabályalkotás a jogalkotás eljárási
szabályainak megtartásával történjen. Ilyen szabály az, hogy a minősített többséghez a jelenlévők
kétharmados szavazati aránya szükséges.
A jogszabály hatálya azt mutatja, hogy egy adott jogszabály mikortól meddig, mely
területen és kikre terjed ki.
Időbeli hatály alatt az időtartam értendő, amely alatt a jogszabály érvényes és
alkalmazható. Ez általában a hatályba lépéstől (kihirdetéstől) a hatályon kívül helyezéséig tart, a
kihirdetéshez képest később lép hatályba a jogszabály akkor, ha alkalmazására fel kell készülni,
8
ritkán, de előfordulhat az is, hogy a jogszabályt visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni.

Ha a jogszabálynak (törvénynek) végrehajtási jogszabálya is van, azt lehetőleg a
jogszabállyal egy időben, vagy rövid időn belül szükséges hatályba léptetni. Ez gyakorlati
szempontból fontos, mert a végrehajtási jogszabály részletesebb szabályokat állapít meg a
törvénynél, ezáltal jobban elősegíti alkalmazhatóságát, valamint értelmezi az alapjogszabályban
használt fogalmakat.
Területi hatály azt jelenti, hogy a jogszabály alkalmazhatósága mely földrajz területre
érvényes. Az országos szervek által kiadott jogszabályok általában a Magyar Köztársaság egész
területén érvényesek, míg az önkormányzatok által kiadott rendeletek csak az önkormányzat
közigazgatási területére vonatkoznak.
A személyi hatály azon személyek körét határozza meg, akikre a jogszabályt alkalmazni
kell. Ez azt jelenti, hogy a hatály a Magyar Köztársaság területén lévő magánszemélyekre, jogi
személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a külföldön
tartózkodó állampolgárokra terjed ki.
A jogszabályok területi és személyi hatályát nemzetközi szerződés, viszonosság is
befolyásolhatja.
A jogszabály hatálya megszűnik, ha egy másik jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy
maga a jogszabály mondja ki, hogy meddig lesz érvényben.
A jogszabályok jogosultjai és kötelezettjei csak megismerés után képesek a jogszabályban
foglaltakat betartani, érvényesíteni. Ehhez a jogszabályok kihirdetése, különböző hivatalos
lapokban, jogszabálygyűjteményekben (könyvekben, számítógépen) való megjelenése is
szükséges.
A kihirdetés a Magyar Közlönyben történik, de jogszabályokat a Határozatok Tára is
közöl, egy szűkebb kör (önkormányzatok, minisztériumok) számára. A minisztériumoknak,
országos hatáskörű szerveknek is van külön hivatalos lapja, pl. Oktatási Közlöny, Pénzügyi
Közlöny, Kulturális Közlöny. Jogszabálygyűjtemények: a Törvények és Rendeletek Hivatalos
Gyűjteménye, Magyar Törvénytár, Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyűjteménye.
Számítógéplemezen hozzáférhető a Jogtár, Magyar Törvénytár joganyaga.
5. Jogalkalmazás
A jogszabályok érvényesülését állami kényszer biztosítja. Ha arra szükség van, a

kikényszerítés jogalkalmazás útján történik. A jogalkalmazás a bírói, ügyészi, államigazgatási
szervek eljárása, melynek során a jogszabályok elvont szövegét a gyakorlatban felmerülő konkrét
esetekre alkalmazzák. Jogalkalmazás során a jogszabályi előírásokat a konkrét ügyre nézve kell
értelmezni.
I. VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK
1. A piacgazdaság és a vállalkozások
1989. október 23-án kihirdetésre került az új Magyar Alkotmány, az 1989. évi XXXI. tv,
9
amellyel a rendszerváltozás jogi alapjai megteremtődtek.

Az Alkotmány a gazdaságra vonatkozóan megállapítja, hogy Magyarország gazdasága
piacgazdaság, ahol a vállalkozás szabadsága és a verseny szabadsága érvényesül.
A vállalkozás szabadsága azt jelenti, hogy bárki alanyi jogon (jogosultsága van)
vállalkozhat, csupán a jogszabályokban előírt feltételeknek való megfelelés és a vállalkozás
bejelentése kell.
A verseny szabadságát az Alkotmányon túlmenően külön törvény (az 1996. évi LVII. tv =
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról) is garantálja és kikényszeríti
a tisztességes piaci magatartást.
Az 1980-as évek közepéig a magyar gazdaság jellemző szervezeti egysége az állami
vállalat volt. A privatizáció (magánosítás) eredményeként az állami tulajdon nagy része
értékesítés útján került magánkézbe. Az el nem adott állami tulajdon is átalakult különböző
gazdasági társasági formává, és önállóan, felelősséggel gazdálkodik.
Ma a magyar gazdaságra a magánvállalkozások túlsúlya a jellemző. A vállalkozások
igyekeznek több lábon állni, vagyis tevékenységi körük többféle. Mindehhez a jogi feltételek
biztosítottak.
2. Vállalkozás, vállalkozó fogalma
Piacgazdaságban a gazdasági élet szervezeti egységei, mozgatórugói a vállalkozások,

amelyek termeléssel, forgalmazással, szolgáltatással, értékesítéssel foglalkoznak. Sokféle
szerepet töltenek be az egyén és a társadalom értékében, úgy mint:
a/ a fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén,
b/ munkaalkalom teremtése a vállalkozóknak és családjának, valamint a
munkavállalóknak,
c/ adót fizetnek, társadalmi és egyéni jövedelmet hoznak létre,
d/ különböző szociális, kulturális feladatok megoldásában segítenek.
Vállalkozónak minősül minden olyan magánszemély, jogi személy, jogi személyiség
nélküli gazdasági szervezet, amely saját nevében és kockázatára, nyereség és vagyonszerzés
céljából, ellenérték fejében gazdasági tevékenységet (termel, szolgáltat, értékesít stb.), vagyis
tőkebefektetést, ráfordításokat végez, kockázatot visel.
Vannak olyan vállalkozói alaptulajdonságok, amelyek szükségesek a vállalkozó
sikerességéhez.
a/ A gyakorlati érzék. Segítségével félretehetők a lényegtelen, témához nem tartozó
gondolatok. Az egyén képes leegyszerűsíteni és alapfogalmakra bontani a legbonyolultabb
problémát is, vagyis a lényeget meglátni. Kifejleszthető ez a képesség, ha figyeljük az emberek
beszédstílusát, hanghordozását, egy idő elteltével kiszűrhető a szavakból a lényeges információ.
b/ Az önállóság. Az önálló ember józanul mérlegel, határozottan cselekszik, de lényeges
döntés előtt kérje ki mások véleményét is.
c/ A kíváncsiság. Nyitottságot jelent az új iránt. Figyeljük a környezetünket, figyeljünk más
emberek gondolataira. Tanulmányozzuk más vállalkozó sikerének, bukásának okait.
d/ Az állhatatosság. Szorgalom, türelem kell ahhoz, hogy a megálmodott, kitervelt
vállalkozás sikeres legyen. A hirtelen, gyors meggazdagodás, a könnyű siker kapkodóvá teheti a
vállalkozót, partnerei bizalmát is elveszítheti.
10
e/ A kreativitás és intuitív készség. A kreativitás (alkotóképesség) képesség újszerű

problémák meglátására, valamely dolog létrehozására. Az üzleti életben nélkülözhetetlenek az új
ötletek, elgondolkodások, az ötlet a siker egyik alapja. Az intuíció, az ösztönös megérzés szintén
nagyon fontos.
f/ Az önbizalom. Szaktudáson, sikeren, erkölcsi meggyőződésben gyökerezik. Belső
biztonságot jelent. A józan önértékelés fontos, mert így tudjuk reálisan megítélni saját
tehetségünket, képességeinket.
g/ A kommunikációs készség. Beszédünk legyen értékes, vagyis értelmes és érthető.
Kérdéssel felkelthetjük üzleti partnerünk figyelmét, irányíthatjuk a tárgyalást. Fontos az un.
metakommunikáció, így a tekintet, amely lehet barátságos, figyelmes, érdeklődő, merev, nyitott,
kíváncsi, hideg, bamba stb., az arckifejezés, lehetőleg ne hordjuk a szándékunkat az arcunkon.
Ügyeljünk testtartásunkra, ne nyeglén, kihívóan, félszegen, pökhendin járjunk, álljunk, üljünk
természetesen, hogy az fel se tűnjön.
3. A vállalkozói üzletpolitika kidolgozása
A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszabb távon fenn tud maradni, működőképes
és még nyereséges is. A vállalkozó nagyon sokat kockáztat, olykor a teljes magánvagyonát, nem
mindegy tehát, hogy milyen "forgatókönyv" alapján tervez, hogyan gondolkodik. Elsőként talán
azt kell eldöntenie, hogy milyen területen kíván tevékenykedni, mely tevékenységi köröket vesz
vállalkozása profiljába. El kell döntse milyen piacot, vevőkört céloz meg, milyen termékeket fog
gyártani, beszerezni, azt honnan vagy milyen szolgáltatásokkal jelenik meg a piacon. Feltétlenül
gondolnia és számolnia kell a versenytársakkal, vannak-e és milyen fölényben lehetnek. Nem
hagyhatja figyelmen kívül a társadalmi, politikai, gazdasági, jogi környezetet. Ezért az
üzletpolitikai terv elkészítésekor ajánlásként a következő lényeges kérdéskörök átdolgozása,
áttekintése nélkülözhetetlen.
1. Értékesítési és nyereségterv
- a piac ellátottsága, az esetleges kielégítetlen kereslet
- a piac jövedelmi és árviszonyai
- hasonló termékekből a kínálat
- vállalkozásának helye a piacon
- árpolitikájának kidolgozása
- a vállalkozás nyereségterve
2. Beszerzési, készletezési feladatok
- vállalkozásának tároló- és raktárkapacitása
- az állandó készlet nagysága
- beszerzési lehetőségek felkutatása, árúutánpótlás
- szállítókkal, fuvarozókkal kialakítandó üzleti kapcsolatok
- árúutánpótlás költségvonzata (szállítás, tárolás, import árúnál vámügyintézés, stb.)
3. Tevékenység-ráfordítás költségigénye
- az egyes tevékenységek költségigénye
- beszerzés
- készletezés
- termelés
11
- értékesítés vagy
- költségnemenként
- munkabérek
- energia
- fűtés
- bérleti díj
- tárolás költségei
- szállítási költségek
közüzemi díjak
4. Pénzügyi helyzet (hitelfelvétel lehetőségek)
- a vállalkozás beindításához, működőképességéhez szükséges pénzfedezet és
felhasználási terve
- felvett hitelek törlesztési terve
- a hitelállomány alakulása (követelések, tartozások)
5. Vállalkozással szembeni hátrányok mérlegelése
- adótörvények, adó mértéke változásának hatása
- egyéb elvonások pl. helyi adó változásai
6. Egyéb kérdések, pl. fejlesztési lehetőségek, tevékenységi kör bővítése, esetleg
profilváltás stb.
A fenti kérdéskörök átgondolása után döntenünk kell arról, hogy milyen vállalkozási
formában tevékenykedjünk.
4. Vállalkozási formák
4.1. Az egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozás alapításának, működésének, megszüntetésének a feltételeit,

szabályait az 1990. évi V.tv. tartalmazza, amelyet az 1997. évi CXXXVII. tv. módosított.
Fogalma: A devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy (ember)
üzletszerű gazdasági tevékenysége, amelyet saját nevében és kockázatára, rendszeresen,
haszonszerzés céljából folytat.
A belföldinek közül is csak az lehet egyéni vállalkozó, aki cselekvőképes (a 18. életévét betöltötte
vagy előtte házasságot kötött és nem áll gondnokság hatálya alatt), állandó lakhelye van és nincs
kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.
A vállalkozás folytatása csak vállalkozói igazolvány birtokában lehetséges, kivéve a
mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást. A vállalkozói
igazolványt kérelemre, formanyomtatvány kitöltésével a vállalkozó székhelye és tevékenységi
köre szerint illetékes gazdasági kamara adja ki, amelynek egyben a vállalkozó a tagjává válik.
Ezzel egyidőben a kamara a kérelmező helyett beszerzi a vállalkozó adószámát,
társadalombiztosítási azonosító számát, valamint kérésére a statisztikai számjelzést. Az érintett
hatóságok (adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság illetékes megyei Kirendeltségei, Központi Statisztikai Hivatal
megyei igazgatósága) a kért azonosítószámokat a benyújtástól számított 5 napon belül kötelesek
megküldeni a kamarának.
12
Nem kaphat vállalkozói igazolványt, az

a) akit bármilyen bűncselekmény miatt elítéltek és még nem mentesült a hátrányos
követelménynek alól,
b) akit foglalkozástól eltiltottak, az abban megjelölt tevékenységre,
c) más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Az igazolvány kiadásának feltétele, hogy a vállalkozó erkölcsi bizonyítvánnyal büntetlen
előéletet igazoljon, ne legyen semmilyen köztartozása, hatósági engedélyhez kötött
tevékenységnél az engedély megléte, szakképesítéshez kötött tevékenységnél a szakképesítést
igazoló okmány bemutatása.
A vállalkozói igazolvány tartalmazza:
- az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét, helyét, anyja nevét
- székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelepeit),
- tevékenységi kört, vagy köröket
- adószámát
- kamarai nyilvántartási számát
- vállalkozói igazolvány számát, dátumát, kiállító szerv (kamara) megnevezését.
Az adatokban történő bármilyen változást a vállalkozó a változástól számított 15 napon
belül köteles a kamarának bejelenteni.
A kamara a vállalkozói igazolvány kiadásáról az igazolványban foglaltak közlésével
értesíti a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, az OEP és az ONYF megyei
igazgatóságait, a KSH megyei igazgatóságát, adóhatóságot.
A vállalkozás működése során bármilyen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat,
korlátlan számú alkalmazottja, bedolgozója, segítő családtagja lehet, szakmunkástanulót
foglalkoztathat, többféle tevékenységet folytathat, több telephelye lehet. Felelőssége azonban
korlátlan, vagyis a teljes vagyonával felel a tartozásokért.
A vállalkozó az egyéni vállalkozásában személyesen köteles közreműködni.
A cégjegyzékbe - kérelmére - egyéni cégként bejegyezhető, de ezzel még nem válik jogi
személlyé.
Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha
a) a vállalkozó az igazolványát visszaadja
b) a vállalkozó halálával, cselekvőképességének elvesztésével, de özvegye, örököse,
törvényes képviselője a vállalkozó nevébe és javára bejelentés után folytathatja a vállalkozást
c) az igazolványt a kamara visszavonja, mert olyan körülmény merül fel, amely már a
kiadását is kizárná, ha a működéshez szükséges vagy jogszabályi feltételeknek nem felel meg és
azt 30 napon belül nem hárítja el, ha társadalombiztosítási és adókötelezettségének legalább 12
hónapon át nem tesz eleget.
4.2. A gazdasági társaságok közös szabályai
Az Országgyűlés 1997. december 9-i ülésnapján, fogadta el az 1988. évi VI. tv. helyébe
lépő 1997. évi CXLIV. törvényt = A gazdasági társaságokról. A törvényalkotó célja az volt, hogy
korszerű jogi keretek biztosításával elősegíti a piacgazdaság magyarországi megszilárdulását, a
vállalkozások megerősödését, harmonizációt teremt az Európai Unió normáival és a korábbinál
hatékonyabb védelmet nyújt a társasággal üzleti kapcsolatban állóknak, elsősorban a hitelezőknek.
13
A gazdasági társaságok cégek, amelyek felvett név alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet
folytatnak. Jogalanyok, vagyis tulajdont szerezhetnek, szerződéseket köthetnek, pert indíthatnak és
perelhetők.
Létesítésük csak a törvényben meghatározott formában és módon lehetséges, vagyis a
társasági törvény nemcsak a gazdasági társaságok formáit határozza meg, hanem a létrehozásuk
módját is.
Társasági formák: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti és a betéti
társaság, jogi személyiségűek a közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és a
részvénytársaság.
Gazdasági társaságot belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség
nélküli szervezetek alapíthatnak, működő társaságba beléphetnek, társasági részesedést
(részvényt) szerezhetnek.
Alapításához legalább két tag szükséges, kivétel a kft, és az rt, amelyet egy tag is alapíthat.
Társasági szerződéssel jön létre, kivétel az rt, amelyik alapszabállyal, az egyszemélyes társaság
és a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirattal.
Az alapítás új formája a társaság megszűnését követő jogutód társaság létrehozása.
Korlátozások:
a) Természetes személy (ember) egyidejűleg csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős
tag, kiskorú személy egyikben sem.
b) Kkt és bt. nem lehet más társaság korlátlanul felelős tagja.
c) Egyszemélyes társaság (rt, kft.) nem alapíthat más egyszemélyes társaságot, vagy nem
szerezhet meg ilyet.
4.3. A gazdasági társaság alapítása
Gazdasági társaság alapításához társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat

szükséges, amelyet közjegyző által írásba foglalt, vagy ügyvéd, ill. az alapító jogtanácsosa által
ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
További alaki követelmény, hogy a társasági szerződést (alapszabály, alapító okirat) minden
tagnak alá kell írnia. A tag helyett meghatalmazott is aláírhat, ha a meghatalmazást közokiratba
vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.
A gazdasági társaságot határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a társasági szerződés
(alapszabály, alapító okirat) másként nem rendelkezik.
A társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) minimális tartalmi kellékei:
a) A társaság cégneve és székhelye
A társaság elnevezésében a társasági formát mindig fel kell tüntetni, pl. kft, rt, bt, stb.
Nevéből a cég jellemző tevékenysége tűnjön ki, vagyis a cégnév a cég tényleges formáját és
tevékenységét fejezze ki. A cégnévben a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is
szerepelhet. A cégnév vezérszót is tartalmazhat, gyakran a vezérszó alapján ismerik meg a céget,
amely nem a teljes neve, hanem annak lényegét kifejező vezérszava, üzletjelzője. Pl. Piramis
Építőipari Kft, ahol a vezérszó a PIRAMIS Kft, ez egyben a cég rövidített neve is lesz. A
cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás
szabályainak megfelelően. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar
Tudományos Akadémia engedélyével lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégnévnek (rövidített
14
névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől
különbözni kell. Ezt a Cégbíróság ellenőrzi.
A cég székhelye a központi ügyintézés helye, amelyet a cég cégtáblával köteles megjelölni.
A cég telephelye általában a tevékenység gyakorlásának helye, amely a székhellyel azonos
városban, községben van, a fióktelepe pedig olyan hely, amely más városban, vagy községben van,
mint a cég székhelye és telephelye.
b) A tagok (alapítók) neve (cégneve), lakóhely (székhely), az alapszabállyal létrejött rt.
kivételével.
c) A társaság tevékenységi köre
Azon tevékenységeket kell feltüntetni, amelyet a társaság saját cégneve alatt, önálló
jogalanyként folytatni akar. Engedélyhez vagy szakképzettséghez kötött tevékenység akkor vehető
fel a tevékenységi körbe, ha a hatósági engedély rendelkezésre áll, pl. ÁNTSZ, Tűzvédelmi
Hatóság, ill. ha a tagok, munkavállalók, vagy a társasággal kötet tartós polgári jogi szerződés
alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a
jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
A tevékenységi köröket a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási
Rendszere) szerint kell feltüntetni.
Cégbírósághoz való bejelentés után 6 hónapig szüneteltethető a tevékenység, ha a cég nem folytat
valamely tevékenységi kört, ugyancsak a Cégbíróságtól törlését kell kérni.
d) A jegyzet tőke nagysága, a rendelkezésre bocsátás módja és ideje
Gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása
szükséges. A vagyoni hozzájárulás állhat pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetétből) és nem pénzbeli
hozzájárulásból (nem pénzbeli betétből) pl. irodalmi-, tudományos-, zenemű, ingó, ingatlan
dolog, amelynek értéke van és szükség esetén elidegeníthető.
A nem pénzbeli hozzájárulás értékét az azt szolgáltató tag jelöli meg és a valós értékért
felelőséggel tartozik. Ha az értéket könyvvizsgáló állapítja meg, a társaság tagjai ezen értéket
alacsonyabb összegben is meghatározhatják.
A tag a vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben (alapító okiratban,
alapszabályban) vállalt határidőig köteles teljesíteni. Ha ezt elmulasztja, a társaság ügyvezetése
30 napos határidő tűzésével felhívja a teljesítésre. A 30 nap eredménytelen eltelte a társaságból
való kizárással jár, amelyről az ügyvezetés a tagot írásban köteles értesíteni.
A törvény a gazdasági társaságok egyes formáinál a vagyoni hozzájárulás mértékét
meghatározza.
e) A cégjegyzés módja
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való
jogosultság. Ez az aláírási jog lehet önálló vagy együttes, vagyis pl. két személy ír alá, de együtt.
A cégjegyzésre jogosultnak olyan módon, formában kell a cég nevében aláírnia, ahogyan azt a
közjegyzői hitelesítéssel ellátott címpéldányon tette.
f) A vezető tisztségviselők neve, lakóhelye
A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el.
Vezető tisztségviselő:
- közkereseti- és betéti társaságnál, az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), bárki lehet
- közös vállalatnál, az igazgató,
- korlátolt felelősségű társaságnál, az ügyvezető(k),
- részvénytársaságnál, az igazgatóság.
15
Határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, ill. kijelölni. Újraválaszthatók,

bármikor visszahívhatók. Díjazásban részesülhetnek, de a felszámolási eljárás tartama alatt nem.
Egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg, amelyről köteles a
társaságokat írásban értesíteni. Az ügyvezetési feladatokat, képviseleti jogkört, munkáltatói
jogokat kötelesek fokozott gondossággal ellátni, amelyért felelősek a polgári jog általános
szabályai szerint. A társaság ügyeiről szerzett értesüléseik üzleti titkot képeznek.
g) A gazdasági társaság létrejöttének időtartama
Ez az időtartam lehet határozatlan idejű, határozott idejűnél a megszűnés idejét meg kell
jelölni.
h) Mindaz még kötelező tartalmi elem lesz, amit a törvény az egyes társasági formáknál
kötelezően előír.
A gazdasági társaság a Cégbíróság által történő bejegyzéssel a cégbejegyzés napjával jön
létre, de a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály ellenjegyzésének, ill. közokiratba
foglalásának napjától előtársaságként működhet. Az előtársasági jelleget a társaság elnevezéséhez
fűzött "bejegyzés alatt" toldattal jelezni kell.
Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását
követően folytathat, de megszorításokkal, mert a cégbejegyzésig
a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet,
b) az előtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be,
c) társasági szerződésen (alapító okirat, alapszabály) változtatni csak a Cégbíróság
felhívására szabad
d) nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per
e) sem jogutód nélküli megszűnés, sem átalakulás nem határozható el.
Ha a Cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet elutasítja, a cég köteles működését
megszüntetni.
4.4. A gazdasági társaság működésének ellenőrzése
A társaságok feletti törvényességi felügyeletet a székhelyük szerint illetékes Cégbíróság

látja el, az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. Törvényességi felügyeleti eljárásnak van
helye akkor, ha pl. a cég nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, a
társasági szerződésben (alapító okirat, alapszabály) foglaltakat. A cég ellen eljárást
kezdeményezhet az ügyész, az illetékes kamara tisztségviselője, akinek jogos érdeke fűződik az
eljárás megindításához, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv
vezetője.
A Cégbíróság különböző intézkedéseket hozhat:
a) írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,
b) a céget 50.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,
c) a cég határozatának végrehajtását felfüggesztheti, új határozat hozatalát írhatja elő,
d) meghatározott időre felfüggesztheti a cég működését
e) a céget eltiltja a további működéstől és egyben megszüntnek nyilvánítja, ha a törvényes
működés másként nem biztosítható.
A felügyelő bizottság a gazdasági társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés) részére
ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Ellenőrzési jogköre, feladata kiterjed arra, hogy
16
- vezető tisztségviselők, vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet,

- társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja,
- köteles megvizsgálni valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést,
- az éves beszámoló és az adózott eredmény felhasználásáról, a társaság legfőbb szerve
felé írásbeli jelentést készít.
A felügyelő bizottság tagjai a gt. legfőbb szervének ülésén tanácskozási joggal vesznek
részt. Tagjainak száma legalább 3, legfeljebb 15 tagú. Ügyrendjét maga állapítja meg.
Kötelező létrehozása:
a) részvénytársaság esetén,
b) korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a társaság törzstőkéje ötvenmillió forintnál
nagyobb összegű,
c) bármely gt. esetében, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak
létszáma éves átlagban a kétszáz (200) főt meghaladja.
A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gt-nak az ellenőrzési
kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
A társaság törvényes működésének biztosítéka a könyvvizsgáló. Feladatai hasonlóak a
felügyelő bizottságéval, így többek között:
- betekinthet a gt. könyveibe,
- felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, a társaság munkavállalóitól, felügyelő
bizottság tagjaitól,
- megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és árúállományát,
szerződéseit,
- a mérleg valódiságának ellenőrzése, kitelepítése,
- minden fontosabb üzleti jelentés megvizsgálása, hitelesítése,
- a gt. legfőbb szervének ülésén köteles részt venni,
- kérheti a gt. legfőbb szervének összehívását ha a vagyon jelentős mértékű csökkenése
várható.
Határozott időre, de legfeljebb 5 évre választható, és újraválasztható. Csak a
könyvvizsgálók nyilvántartásában szereplővel köthető megbízási szerződés.
Kötelező választása:
a) részvénytársaságnál,
b) kft-nél, ahol a törzstőke mértéke az ötvenmillió forintot meghaladja,
c) egyszemélyes kft-nél,
d) ha azt a törvény előírja.
4.5. A gazdasági társaságok megszűnése
A társasági törvény meghatározza a gt. megszűnési jogcímeit, amelyek a következők:

a) a társasági szerződésben (alapító okirat, alapszabály) meghatározott időtartam eltelt,
b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),
d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve a kft-t és az rt-t,
e) Cégbíróság megszüntnek nyilvánítja,
f) Cégbíróság hivatalból elrendeli törlését
17
g) a bíróság felszámolási eljárás alatt megszünteti.

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg, A társaságot terhelő
kötelezettségek a társaság megszűnését követő öt év alatt évülnek el, kivéve, ha a jogszabály
rövidebb elévülési időt állapít meg. A társaság jogutódlással történő megszűnése esetében a
jogelőd tartozásaiért a jogutód társaság köteles helytállni.
Jogutód nélkül megszünt társaság tagjainak felelőssége úgy alakul, hogy, ha a tag
felelőssége a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, úgy a megszűnés után is az
lesz, ha korlátozott volt a felelőssége, akkor helytállási kötelezettsége a felosztott társasági
vagyonból a rá eső rész erejéig áll fenn.
A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének esetében végelszámolásnak van
helye. A társaság legfőbb szerve végelszámolót jelöl ki, amely lehet valamely vezető
tisztségviselő is, de más személy is kijelölhető.
Sajnos nem ritka eset, amikor a vállalkozás fizetésképtelenné válik, amelyet csődnek
nevezünk. E helyzet megoldásaként csődeljárás indítható, amelynek célja a vállalkozás
megmentése esetleges átszervezéssel. A csődeljárást maga a cég, de a hitelezők is
indítványozhatják a Cégbíróság felé. A Cégbírósághoz történő bejelentés után 30 nappal 90 napos
fizetési haladékról kell megállapodást kötni a hitelezőkkel. Ha ez sikerül, akkor vagyonfelügyelőt
rendelnek a céghez, aki felel a sikeres reorganizáció végrehajtásáért.
Előfordulhat, hogy a hitelezőkkel való megállapodás nem jön létre. Ilyenkor a Cégbíróság
felszámolási eljárást folytat le. Ilyenkor is haladékot kér a hitelezőktől a tartozások
kiegyenlítésére, de maximum 30 napra. Ha kiegyenlíti tartozását, a cég tovább működhet, ha nem,
a cég felszámolásra kerül és a vagyonából rendezik a követeléseket.
4.6. A közkereseti társaság
Jogi személyiség nélküli társasági forma. Társasági szerződéssel jön létre minimum két
fővel, közös gazdasági tevékenység végzésére, amelyhez a szükséges vagyont a tagok bocsátják
rendelkezésre.
Ezért a társasági szerződésben meg kell határozni a személyes közreműködés módját,
valamint a vagyoni hozzájárulás mértékét.
A személyes közreműködésért a tagot díjazás illeti meg, veszteséges gazdálkodásnál a tag
többletfizetésre nem kötelezhető.
A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges, vagyis a tag a saját vagyonával is felel. és a
hitelező bármelyik tagtól az egész követelés megtérítését követelheti.
Üzletvezetésre, képviseletre bármelyik tag jogosult, de ha egy valakit megbíznak ezzel a
tagok, akkor a többi tag már nem.
Nyereség-veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg, de a
fejenkénti egyenlő elosztás is lehetséges.
A kkt legfőbb szerve a tagok gyűlése, ahol minden tagnak egy szavazata van.
Határozathozatal általában szótöbbséggel történik, de a társasági szerződés módosításához, a
társaság megszüntetéséhez egyhangú szervezet kell.
A tagsági viszony megszűnik:
a) ha a tag vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem teljesítette,
b) tagok közös megegyezésével
18
c) tag kizárásával
d) rendes felmondással
e) azonnali hatályú felmondással
f) tag halálával
g) ha fenntartása jogszabályba ütközik.
A társaságtól megváló tag követelését a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3
hónapon belül pénzben kell kifizetni, A meghalt tag örököse a társaságba tagként - megegyezés
alapján - beléphet. A társaságtól megváló 5 évig felel a társaság tartozásaiért, amelyek az ő tagsági
jogviszonya alatt keletkeztek.
4.7. Betéti társaság
Jogi személyiség nélküli társasági forma. Társasági szerződéssel jön létre közös gazdasági
tevékenység folytatására, minimum két fővel, akik közül az egyik beltag, a másik kültag lesz. A
beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, a kültag felelőssége vagyoni betétje
mértékéig korlátozott.
A beltag és a kültag jogi helyzete között különbség van, mert üzletvezetésre, képviseletre,
csak a beltag jogosult, de ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, ő is jogosult lesz és a
felelőssége is a beltagéval lesz azonos. Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni
betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját
vagyonával felel.
A társaság megszűnik, ha valamennyi beltag kiválik, kivéve ha 3 hónapon belül új beltag
belépését a cégbírósághoz bejelentik, vagy ha a kültagok elhatározzák, hogy közkereseti
társaságként működnek tovább.
Ha minden kültag kiválik és 3 hónapon belül nem lép be új kültag, közkereseti társasággá
alakulhatnak át.
4.8. Közös vállalat
Jogi személyiségű gazdasági társasági forma. Társasági szerződéssel jön létre, minimum 2
fővel, közös gazdasági tevékenység végzése céljából. Vagyonegyesítő társaság, ahol a társaság a
vagyonával felel a kötelezettségekért, ha ez nem elég, akkor a tagok kezesként felelnek.
A társasági szerződésben meg kell határozni a szervezeti jog mértékét és gyakorlásának
módját, az adózott eredményéből való részesedés és módját, tag kilépése esetén az elszámolás
módját, a vállalat megszűnése esetén a vagyonfelosztás rendjét.
A tagok alapvető kötelessége a vagyoni hozzájárulás teljesítése, de mellékszolgáltatás
teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget, külön díjazásért.
A nyereség-veszteség eltérő megállapodás hiányában a vagyoni hozzájárulás arányában
oszlik meg.
A vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács, amely a tagok, tulajdonosok testülete, ezért a
társaság életét érintő minden fontos ügy a hatáskörébe tartozik. A gt. törvény részletesen
foglalkozik működésének leírásával, a határozathozatal rendjével.
Mód van arra, hogy bárki csatlakozzon a vállalathoz, erről az igazgatótanács határoz.
19
Megszűnik a tagsági viszony, ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, ha kilép,

halálával, jogutód nélküli megszűnésével, ha kizárják, ha fenntartása jogszabályba ütközik.
Kilépni év végén lehet, de a szándékot legalább 3 nappal korábban jelezni kell az
igazgatótanácsnak.
4.9. Korlátolt felelősségű társaság
Létrejöhet minimum 2 fővel társasági szerződéssel, de ha 1 fő hozza létre, alapító

okirattal.
A kft. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló
törzstőkével alakul, ahol a tag kötelezettsége a törzsbetét szolgáltatására és a társasági
szerződésben megállapított vagyoni hozzájárulásra terjed ki.
Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A társaság felelőssége korlátlan, a
tagoké korlátozott. Személyes közreműködésért külön díjazás jár.
A társaság törzstőkéje a tagok törzsbetéteinek az összege, amelynek törvényi minimuma 3
millió Ft, de alapításkor a pénzbetét nem lehet kevesebb a törzstőke 30 %-ánál és egymillió
forintnál. A törzstőkét 3 millió Ft alá sohasem szabad leszállítani.
A törzsbetétek különböző mértékűek lehetnek, e törvényi minimum 100.000 Ft. Minden
tagnak egy törzsbetétje van, de több tulajdonosa is lehet.
A társaság cégbejegyzésének feltétele, hogy a nem pénzbeli betéteknek legalább az 50 %-át
rendelkezésre bocsássák, és a társaság számlájára legalább egymillió forintot befizessenek.
A tagokat pótbefizetési kötelezettség is terhelheti veszteséges gazdálkodás esetén, de csak
akkor, ha azt előre kikötötték a tagsági szerződésben és a mértékét is meghatározták. Ez nem
növeli a törzsbetét összegét.
A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető
hányadot üzletrésznek nevezzük. Minden tagnak egy üzletrésze van, de több tulajdonosa is lehet.
Az üzletrész átruházható, de a társaság tagját, a társaságot, a társaság által kijelölt személyt
elővásárlási jog illeti meg. Üzletrész-átruházásakor nem kell a társasági szerződést módosítani. A
tag halálával üzletrésze átszáll az örökösre, jogutódra, de ezt a társasági szerződés kizárhatja.
A társaság szervezete
A taggyűlés a társaság legfőbb szerve, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. A
gt. törvény felsorolja kizárólagos jogköreit, pl. beszámoló elfogadása, eredmény felosztása,
pótbefizetés elrendelése, tag kizárásának kezdeményezése, ügyvezető megválasztása, felügyelő
bizottság megválasztása stb.
A társaság ügyeinek intézését, képviseletét az ügyvezető(k) látja el. Köteles tagjegyzéket
vezetni.
Fb, könyvvizsgáló alkalmazása az általános szabályokban leírtak szerint.
A társaság megszűnését a tagok 3/4-es szótöbbséggel határozhatják el, végelszámolást
tartanak, a hitelezőket kifizetik, a cégjegyzésekből való törlés után a vagyon felosztására kerülhet
sor.
Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, egyszemélyes társaságként működik
tovább. Alapító okirattal is létrejöhet, ha egy tag alapítja. Ilyenkor a cégbírósághoz történő
20
bejelentést megelőzően a pénzbetét egészét be kell fizetni, és valamennyi nem pénzbetétet

rendelkezésre bocsátani,
Egyszemélyes társaságnál a taggyűlés jogait a tag gyakorolja.
4.10. Részvénytársaság
A részvénytársaság előre meghatározott számú és mértékű részvényekből álló alaptőkével

alakul. A részvényes kötelezettsége a részvény névértékének a kifizetése, a részvénytársaság
kötelezettségeiért nem felel.
A rt. alaptőkéje az összes részvény névértékének az összege. Az alaptőke törvényi
minimuma 20 millió Ft, a pénzbeli hozzájárulás alapításakor nem lehet kevesebb az alaptőke
30 %-ánál és 10 millió Ft-nál.
Részvénytársaság zártkörűen és nyilvánosan működhet, amely azt jelenti, hogy zárkörűnél
a részvények forgalomba hozatalára nem kerül sor, az alapítók vállalják, hogy a részvények
összességét átveszik. Nyilvánosan működő rt-nél a részvények részben vagy egészben
nyilvánosan kerülnek forgalomba. Az rt. legfőbb szerve dönthet az rt. működési formájának
megváltoztatásáról.
Az rt. alaptőkéje részvényekből áll, a részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír,
amely lehet bemutatóra és névre szóló. A bemutatóra szóló szabadon átruházható, a névre szóló
is, de zártkörűen működő rt. alapító okirata átruházását az rt. beleegyezéséhez kötheti. A névre
szólónál a részvény átruházása a részvény hátoldalán vagy a részvényhez csatolt lapon (toldatra)
írt forgatmány útján történik, vagyis az új tulajdonos nevét a részvény hátoldalára fel kell vezetni.
A részvényfajták lehetnek:
a) törzsrészvény, amely kibocsátáskor vagy az értékpapírpiacon vásárolható,
b) dolgozói részvény, amely ingyenes vagy kedvezményesen kerül a munkavállalók
tulajdonába. Az alaptőke 15 %-áig bocsátható ki.
c) elsőbbségi részvény, amely osztaléktöbbséget, likvidációs hányadhoz fűződő
elsőbbséget, szavazati jogra vonatkozó elsőbbséget biztosíthat. Az alaptőke feléig bocsátható ki.
d) kamatozó részvény, amely kamatra és osztalékra is jogosít. Az alaptőke 10 %-áig
bocsátható ki,
e) átváltoztatható kötvényt is kibocsáthat az rt, ez olyan kamatozó értékpapír, amely
lejáratakor részvényre cserélhető. Az alaptőke feléig bocsátható ki.
A cégjegyzékbe való bejegyzés előtt a tagok vagyoni hozzájárulásáról részvényutalvány
állítható ki, a cégbírósági bejegyzés után a tag általi teljes befizetésig pedig ideiglenes részvény.
Az rt. igazgatósága a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényekről és azok tulajdoni
hányadáról részvénykönyvet köteles vezetni. A részvény elidegenítését be kell jelenteni a rt-nek, és
ezt a tényt a részvénykönyvbe bejegyzi a társaság.
A részvényes joga és kötelezettségei
a) részvényjegyzés esetén a részvény névértékének befizetése a cégjegyzékbe való
bejegyzéstől számított 1 éven belül,
b) osztalékhoz való jog a részvényeiknek arányában,
21
c) jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni.

d) szavazati joga van.
Részvénytársaság alapítása történhet zárrtkörűen és nyilvános módon. Zártkörű alapítás
során alapító okiratban az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a rt. valamennyi
részvényét átveszik. A cégbejegyzés feltétele az apport hiánytalan rendelkezésre bocsátása, a
pénzbeli hozzájárulás 30 %-nak, de legalább 10 millió Ft-nak a befizetése.
Nyilvános alapítás esetén nyilvános felhívással, meghírdetéssel lehet részvényt jegyezni.
Az alapítók által elfogadott közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt alapítási
tervezetben meghatározottak szerint történik a részvényjegyzés. Az alapítási tervezetben
ismertetik a cég nevét, székhelyét, tevékenységi körét, időtartamát, alapítók nevét (cégnevét),
lakóhelyét (székhelyét), alaptőke tervezett nagyságát, részvények típusát, számát, a túljegyzés
esetén követendő eljárást, az alakuló közgyűlés összehívásának módját, az alapítás várható
költségeit. Ezt követi a részvényjegyzés, amely a jegyzési ív aláírásával történik, a vállalt részvény
névértéke 10 %-ának befizetésével. Ha valamennyi részvényt nem jegyeztek le, az alapítás
meghiúsul. Ha sikeres a jegyzés, ennek zárónapjától számított 60 napon belül közgyűlést kell
összehívni, de eddig a részvényesek a jegyzett részvény 30 %-nak megfelelő összeget kötelesek
befizetni. Az alakuló közgyűlés megállapítja a jegyzés eredményességét, dönt a túljegyzés
elfogadásáról vagy visszautasításáról, elfogadja az alapszabályt, igazgatóságot, fb-ot,
könyvvizsgálót választ.
A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll,
ahol minden tagnak szavazati joga van. Évente legalább egyszer össze kell hívni. A társaság
ügyvezetését az igazgatóság látja el, vezető testület, szakmai szerv, amely 3-11 fős lehet. Fb,
könyvvizsgáló alkalmazása kötelező.
Rt. végelszámolással történő megszüntetéséhez a közgyűlés 3/4-es többségi szavazata
szükséges.
4.11. Az egyesülés
Kapcsolódó vállalkozásként kezeli az egyesülést a társasági törvény, mert a tagok által

gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, gazdasági tevékenységük összehangolására,
szakmai érdekeik képviseletére jön létre. Saját nyereségre nem törekszik, tartozásaiért
vagyonával, az azt meghaladóért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Működéséhez a vagyont a tagok adják, a működés költségeit is ők viselik. A tagok
mellékszolgáltatást vállalhatnak, de külön díjazásért. Az egyesülés által nyújtott szolgáltatások
igénybevételére a tagok ingyenesen jogosultak. Az adózott eredmény felosztása vagy a vagyoni
hozzájárulás arányában, vagy egyenlő arányban történik.
Legfőbb szerve az igazgatótanács, a tagok szervezete, fő feladata az egyesülés belső
szervezetének, és irányítási, ellenőrzési rendjének kialakítása, a gazdálkodási tevékenységek
stratégiájának meghatározása. Bárki csatlakozhat az egyesüléshez, elfogadásáról az
igazgatótanács dönt.
Megszűnik a tagsági viszony:
a) vagyoni hozzájárulásának a tag nem tett eleget
b) kilépéssel
c) kizárással
22
d) tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével

e) ha fenntartása jogszabályba ütközik.
Kilépni év végén lehet, de a szándékot legalább 3 hónappal az év vége előtt be kell
jelenteni az igazgatótanácsnak.
Szervezeti formák és főbb jellemzőik
Egyéni TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

vállalkozó
Közkereseti Betéti társaság Korlátolt felelősségű
társaság társa-
ság
Kkt beltag kültag egyszemé- több tagú
lyes kft kft
Nem jogi x x x
személy
Jogi x x
személy
Korlátlan x x x
felelősség
Korlátolt x x x
felelősség
Csak termé- x
szetes
személyek
Jogi sze- x x x x
mélyek is
Alaptőke x x x x
kötelező
A vagyon x x
jogi akadály
nélkül
könnyen
kivihető
Tőkeigényes x x
forma
A tagok x
jogai
viszonylag
23
egyformák
Külföldi x x x x
tőke
bevonható
Forrás: Alapismeretek egyéni és társasvállalkozások számára! Bp., 1993. KIT.
Milyen szervezett formát válasszon?
Akkor Egyéni Közkereseti Betéti Korlátolt felelősségű

Ha vállalkozó társaság társaság társaság
kkt egyszemélyes több tagú
1. Szervezeti x x
forma
egyedül
akar
családdal, x x
barátokkal
x x
ismerősökkel
idegenekkel, x x
cégekkel
2. Képesítés
csak szak-
mája van
kevés pénze x x x x
és
szaktudása
sok pénze és x x x
szaktudása
befektethető x x x
pénze van
3. Fejlesztés x
Fejlesztés-
igényes a
termelés
Nem fejlesz- x x x
tésigényes
4. Felelősség- x x x
vállalás
24
Önállóságot
akar, teljes
felelősséggel
Önállóság, x x x
korlátozott
felelősséggel
5. Kiválás x x
Könnyen ki
akar válni
vagyonával
6. Közremű- x x x x x
ködés
Ha személye-
sen akar
közreműködni
Ha nem akar x x
részt venni
munkájával
7. Időtartam x x x x x
Alkalmi üz-
letre akarja
létrehozni
Hosszú táv- x x x x x
ra akarja
Forrás: Alapismeretek egyéni és társasvállalkozások számára. Bp., 1993. KIT
5. Cégbírósági eljárás
A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat)

megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni bejegyzés és közzététel végett a cég
székhelye szerint illetékes Cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégbejegyzés napjával jön létre.
A cégjegyzékbe történő bejegyzés kérelemre történik. A kérelmet a cégformának megfelelő
nyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell azokat az okiratokat, amelyek az
l997. évi CXLV. tv (A cégnyilvántartásokról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásól)
cégformánként meghatároz.
Bármilyen adatváltozást 30 napon belül jelenteni szükséges a cégbíróság felé.
Az alábbi táblázat cégformánkénti bontásban ismerteti a kérelem tartalmát és a csatolandó

okiratok jegyzékét.
Cégbejegyzéshez, ill a cég-
25
Cégforma Cégjegyzék tartalmazza jegyzék adatainak igazolásához

szükséges mellékletek
Valamennyi cég esetében a) a cég jegyzékszámát, 1. létesítő okirat, ill. annak
válto-
b) a magyar, illetve külföldi zása esetén a létesítő okirat
részvétellel működő cég módosítása, és a létesítő ok-
esetében az érintett irat változásokkal egybefog-
állam(ok) betűjelét: külföldi lalt, hatályosított szövege,
vállalkozás megyarországi
fióktelepe, illetve közvetlen
kereskedelmi képviselete
esetében pedig a külföldi
vállalkozás székhelye 2. hiteles cégaláírási
szerinti nyilatkozat,
állam betűjelét,
c) a cég nevét, 3. ha a bejegyzési kérelem er-

re vonatkozó adatot nem
d) a cég székhelyét, tartalmaz,
e) a létesítő okirat, társasági a) a vezető tisztségviselők, fel-

szerződés, alapító okirat, ügyelő bizottsági (ellenőrző
alapszabály (a továbbiakban bizottsági) tagok, a könyv-
együtt: létesítő okirat) keltét, vizsgáló elfogadó
nyilatkoza-
f) a cég által a létesítő ta,
okiratban
megjelölt tevékenységi körö- b) a vezető tisztségviselő
ket, a Központi Statisztikai képvi-
Hivatal által kiadott nómen- seleti jogának egyes ügyekre
klatúra szerint, vagy ügycsoportokra vonat-
kozó átruházása esetén az
g) a cég jegyzett tőkéjét, és erről szóló okirat,
ezen
belül a pénzbeli és nem c) külföldi személy magyaror-
pénz- szági kézbesítési meghatal-
beli hozzájárulás mértékét, mazottjának meghatalmazá-
sára, ill. a meghatalmazás
h) a cégjegyzés módját, elfogadására vonatkozó ok-
irat,
i) a cégjegyzésre jogosultak ne-
vét (cégét) és lakóhelyét d) külföldi cég részvétele ese-
(székhelyét), valamint tiszt- tén a külföldi cég cégkivo-
ségét, nata és annak magyar
nyelvű
26
hiteles fordítása, ill. annak

j) a cég adószámát, társadalom- hiteles fordításban történt
biztosítási folyószámla igazolása, hogy a céget a
számát, valamint statisztikai hazai jog szerint kereskedel-
számjelét, mi nyilvántartába vették,
k) a cégbejegyzés időpontját. e) ingatlan nem pénzbeli

hozzá-
járulásként történő szolgálta-
Szükség szerint tartalmazza: tása esetén az ingatlant-
három
a) a cég rövidített nevét hónapnál nem régebbi-tulaj-
doni lapját, melyből az
b) a cég idegen nyelvű elneve- ingat-
zését, lannal való rendelkezés jog-
címe legalább széljegy for-
c) a cég telephelyét májában megállapítható,
d) a cég fióktelepét, f) a kamarai tagságra

(nyilvántar-
e) meghatározott időtartamra tásba vételre) vonatkozó iga-
alapított cég esetén a zolás,
működés
befejezésének időpontját, 4. jogszabályban meghatározott
mértékű közzétételi költség-
f) a jogelőd(ök), illletve a jog- térítés megfizatésének igazo-
utód(ok) cégnevét és cég- lása,
jegyzék számát,
5. a jogi képviselő
g) a könyvvizsgáló nevét meghatalma-
(cégét) zása, ill. képviseleti jogának
és lakóhelyét (székhelyét), igazolása.
h) a felügyelő bizottsági tagok

nevét és lakóhelyét,
i) annak a kamarának a
megjelö-
lését, amelynek a cég tagja.
Közkereseti társaság - tagok nevét (cégét) és lakóhe- -

(gazdasági lyét (székhelyét)
munkaközösség) esetében:
27
Betéti társaság esetében: a) a társaság beltagjainak nevét -

(cégét), lakóhelyét (székhe-
lyét),
b) a társaság kültagjainak nevét

(cégét), lakóhelyét (székhe-
lyét)
c) a társaság kültagjai
betétjének
együttes összegét.
Közös vállalat esetében: a) a tagok nevét (cégét), lakó- -
helyét (székhelyét),
b) a közös vállalat csatlakozó

tagja csatéakozásának idő-
pontját, felelősségének eset-
leges korlátozását.
Korlátolt felelősségű társaság a) a tagok nevét (cégét), lakó- a) a tagjegyzék,
esetében: helyét (székhelyét),
b) a hitelintézet igazolása a
b) a kolátolt felelősségű pénzbetétek befizetéséről,
társaság
jelentős, többségi, ill. c) ügyvezetői nyilatkozat a
közvet- nem
len irányítás alá kerülésének pénzbeli hozzájárulás
tényét, rendel-
kezésre bocsátásáról,
c) ha az egyszemélyes korlátolt
felelősségű társaság tagja a d) ha a társaságnál
társaság tartozásairét könyvvizsgá-
korlátlan ló működik, a nem pénzbeli
felelősséget vállal, ezt a hozzájárulás értékéről adott
tényt, könyvvizsgálói vélemény.
Részvénytársaság esetében: a) azt, hogy a részvénytársaság A) részvénytársaság
nyilvánosan vagy zártkörűen nyilvános
működik, alapításakor:
b) részvényfajták (részvényosz- a) az alapítási tervezet,

tályok) szerint a bemutatóra
szóló részvények számát és b) az Állami Pénz- és Tőke-
névértékét, piaci Felügyelet által jó-
váhagyott tájékoztató,
c) részvényfajták (részvényosz-
tályok) szerint a névre szóló c) a részvényjegyzési ív,
28
részvények számát és névér-

tékét, d) az alakuló közgyűlésre szó-
ló meghívó közzétételének
d) ha a részvény átruházását igazolása,
az alapszabály korlátozza,
e) az alakuló közgyűlés jegyző-
e) a kibocsátott átváltoztatható könyve és a jelenléti ív,
kötvények számát és névér-
tékét, f) a hitelintézet igazolása az
alaptőke alapításkori hánya-
f) a kibocsátott jegyzési jogot dának befizetéséről,
biztosító kötvények számát
és névértékét, g) az alapítók nyilatkozata
a nem pénzbeli hozzájáru-
g) a részvénytársasági lás rendelkezésre bocsátásá-
hirdetmé- ról,
nyek közzétételének módját,
helyét, h) a nem pénzbeli hozzájárulás
értékéről adott könyvvizsgá-
h) a részvénytársaság jelentős, lói jelentés,
többségi, ill. közvetlen
irányí-
tás alá kerülésének tényét, B) részvénytársaság zártkörű
alapításakor:
i) egyszemélyes részvénytársa-
ság esetében az alapító, ill. a) a hitelintézet igazolása az
ha az egyszemélyes alaptőke alapításkori há-
részvény- nyadának befizetéséről,
társaság részvényese a tár-
saság tartozásairét korlátlan b) az alapítók nyilatkozata a
felelősséget vállalt, ezt a nem pénzbeli hozzájárulás
tényt. rendelkezésre bocsátásáról,
c) a nem pénzbeli hozzájárulás

értékéről adott könyvvizsgá-
lói jelentés,
d) az alapítók nyilatkozata ar-

ról, hogy az értékpapírok-
ról szóló törvénybe foglalt
bejelentési kötelezettségnek
eleget tettek.
Közhasznú társaság esetében: a) a tagok nevét (cégét), lakó- a) a tagjegyzék,

helyét (székhelyét),
29
b) a hitelintézet igazolása a
b) a társaság közhasznúnak mi- pénzbetétek befizetéséről,
nősülő tevékenységét,
c) az ügyvezetői nyilatkozat a
c) azt a társadalmi közös szük- nem pénzbeli hozzájárulás
séglet kielégítéséért felelős rendelkezésre bocsátásáról,
szervezetet, amellyel a társa-
ság a közhasznú tevékenység d) ha a társaságnál könyvvizs-
folytatására szerződést kö- gáló működik, a nem pénz-
tött. beli hozzájárulás értékéről
adott könyvvizsgálói véle-
mény.
Forrás: Társas Vállalkozók Kézikönyve. Kortax Kft. Bp., 1958. 15-18. old. Változatlan átvétel.
Az 1997. évi CXLV: tv azért fontos, mert naprakészebb, megbízhatóbb adattartalommal

bíró cégnyilvántartás született meg, ezzel a gazdasági forgalom biztonsága, a hitelezői
érdekvédelem is jobban megvalósul, de a cégbejegyzések területén a bejegyzési időtartam is
rövidebbé vált.
A cégjegyzések egy közhiteles, nyilvános nyilvántartás, amelyről cégmásolat, cégkivonat,
cégbizonyítvány kérhető.
A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tartalmazza.
A cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatát tartalmazza.
A cégbizonyítvány pedig a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatát tartalmazza, vagy
nem szereplő adatát.
A cégjegyzék adatait, ill. változásait a cégbíróság a Cégközlönyben, az Igazságügyi
Minisztérium hivatalos lapjában hozza nyilvánosságra.
6. Fogyasztóvédelem-piacvédelem
6.1. A fogyasztóvédelmi törvény
A fogyasztók jogainak a védelme a gyártók és a szolgáltatók szempontjából

kötelezettségeket jelent, melyek betartását ellenőrzik az erre felhatalmazott szervek,
mindenekelőtt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség.
Az 1997. évi CLV. törvény A fogyasztóvédelemről szóló jogszabály. A törvény célja a
fogyasztók érdekeinek, életének, egészségének, biztonságának védelme, hatékony jogorvoslathoz
való jog biztosítása. A fogyasztók életének, egészségének, biztonságának védelme.
Forgalomba csak biztonságos árú hozható, amelyről a gyártó gondoskodik. A forgalmazó
nem hozhat forgalomba olyan árút, amelyről tudja, hogy az árú nem biztonságos. A forgalmazó
köteles őrizni a termék biztonságosságát. A forgalmazó köteles a gyártóval együttműködni, az árú
használatával kapcsolatos kockázati tényezőkről a tájékoztatást a fogyasztó részére át kell adni.
A gyártó köteles
30
- az árút azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni,

- árú biztonságosságát mintavétel útján ellenőrizni
- a beérkezett kifogásokat kivizsgálni
- az ellenőrzések eredményeiről a forgalmazót tájékoztatni
- szükség esetén az árút a forgalomból kivonni.
A fenti szabályok nem vonatkoznak a régiségekre, vagy olyan árúkra, amelyek
helyreállításra szorulnak.
A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme
Jogkövetkezmények alkalmazása (pl. árú megsemmisítése, üzlet bezárása, bírság)
szükséges, ha a gazdálkodó szervezet:
- az árú előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére,
árfeltüntetésére, tárolásra, szállításra vonatkozó jogszabályi előírásokat megszegi
- a fogyasztókat hamis méréssel, számolással, az árú minőségének megrontásával károsítja
- nyitvatartásra vonatkozó szabályokat megszegi
- üzletkörébe nem tartozó árút árúsít vagy szolgáltatás nyújt
- minőségi kifogásokat nem a jogszabályoknak megfelelően intézi
- forgalomból árút jogosulatlanul visszatart
- vásárlók könyvét szabálytalanul kezeli
- nem megfelelő minőségű árút hoz forgalomba
- hatósági-, vagy kötelezően megállapított árunál magasabb árat kér
- megfelelőség-tanúsítási vagy előzetes minőségvizsgálati kötelezettségét megszegi.
A fogyasztók tájékoztatásának célja, hogy a fogyasztó rendelkezzen az árú- és a
szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, használatához megfelelő ismeretekkel, az árú
tulajdonságairól, minőségéről, áráról, díjáról, használatára vonatkozó utasításokról legyen
információja.
Árú csak cimkézéssel hozható forgalomba, használati-kezelési útmutató magyar nyelvű
legyen és közérthetően, egyértelműen tájékoztasson az árú rendeltetésszerű használatáról, ár-
feltüntetés egyértelmű, könnyen, tisztán olvasható legyen, ha több ár szerepel a terméken, az
alacsonyabb összeget fizeti a vásárló. Árút úgy kell csomagolni, hogy az óvja az árú minőségét,
könnyítse a szállítást, segítse elő a korszerű kiszolgálást.
Ezen szabályok megsértése esetén a fogyasztó a gyártóval, ill. a forgalomba-hozó
bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait.
A fogyasztói jogok érvényesítésének fórumai a Békéltető testület, az Ügyfélszolgálat, a
Fogyasztóvédelmi Felügyelőség.
A Békéltető testület eljárásának a célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezett közötti vitás
ügy rendezése. A területi kamarák mellett működő független testület, amelyet a kereskedelmi- és
iparkamara, kézműves kamara, és agrárkamara közösen működtet.
Hatásköre: árúk minőségével, biztonságosságával, termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,
szerződések megkötésével, teljesítésével kapcsolatos jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése.
Ügyfélszolgálat
A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, a távközlési szolgáltatást folytató
gazdálkodó szervezetek a fogyasztói bejelentések intézésére, a fogyasztók tájékoztatására
ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni.
A panasz kivizsgálásáról és ennek eredményéről a fogyasztókat írásban tájékoztatni kell 15
napon belül.
31
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
1991-ben jött létre, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező hivatal, amelyet megyei
felügyelőségei segítenek feladatai ellátásában.
Ellenőrzi:
- a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, hatósági előírások betartását
- a minőség tanúsítására vonatkozó előírások betartását,
- a vásárlók minőségi kifogásainak intézését
- a reklám- és hirdetési tevékenységre vonatkozó tilalmak megtartását
- árú mérésének, kiállított számláknak a helyességét
- hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megtartását
- a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírások betartását.
A felügyelőség árúazonosítást végez laboratóriumában, szakértői véleményt készít
megkeresésre, vizsgálatokat tart a fogyasztói panaszokkal kapcsolatban, amely vizsgálatokba
bevonja a civil szervezeteket, gazdasági kamarák képviselőit. Ellenőrzési módszere lehet
próbavásárlás tartása.
Jogosult:
- a kifogásolt árú értékesítését megtiltani
- minőségvizsgálat nélkül forgalomba-hozott termék továbbforgalmazását megtiltani
- hamis mérőeszköz használatát megtiltani, a forgalomból kivonni.
- hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a vállalkozót
- elrendelni az üzlet bezárását
- bírságot kiszabni
- pert indítani a versenyjogi törvény szabályait megsértőkkel szemben.
6.2. A tisztességes piaci magatartás szabályai
Az 1996. évi LVII. törvény rendelkezik A tisztességtelen piaci magatartás és a

versenykorlátozás tilalmáról.
A törvény céljai között szerepel a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának
megőrzése. Ezért a törvény tiltja :
- a tisztességtelen versenyt.
- a fogyasztók megtévesztését
- a gazdasági verseny korlátozó megállapodásokat és
- a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.
Ezek a szabályok egyben már az Európai Unió jogszabályához való közelítést is jelentik.
A tisztességtelen verseny tilalma azt jelenti, hogy gazdasági tevékenységet tilos a
versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, üzleti tisztesség
követelményeibe ütközően folytatni.
Tilos: - a befeketítés vagyis valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valós tény hamis
színben való feltüntetésével a versenytárs jó hírnevét, hitelképességét sérteni, ill.
veszélyeztetni
- üzleti titkot tisztességtelenül megszerezni, felhasználni és jogosulatlanul mással közölni
- máshoz olyan felhívást intézni, amely már meglévő üzleti kapcsolat felbontását, vagy
ilyen létrejöttét célozza
32
- Az utánzás, vagyis árút, szolgáltatást a vesenytárs hozzájárulása nélkül olyan külsővel,

csomagolással, megjelöléssel ellátni, amelyről a versenytárs árúját, szolgáltatását
szokták felismerni
- a versenyeztetés, versenytárgyalás, pályáztatás szabályait bármilyen módon sérteni.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma azt jelenti, hogy a
gazdasági versenyben tilos a fogyasztókat megtéveszteni, vagyis
- az árú lényeges tulajdonsága pl. összetéltele, használata, kezelése, eredete, származása
tekintetében valótlan tény állítása,
- tilos elhallgatni, hogy az árú nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, felhasználása a
szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli,
- tilos a fogyasztó döntését befolyásoló követelményekről, pl. fizetési feltételekről,
ajándékokról, engedményekről, nyerési esélyekről megtévesztésre alakalmas
tájékoztatást adni,
- tilos különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni,
- tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozni.
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma azt jelenti, hogy tilos a
vállalkozások közötti olyan összehangolt magatartás, amelynek célja a gazdasági verseny
megakadályozása, kolátozása vagy torzítása.
Tilos: - a vételi vagy eladási árak, egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása
- beszerzési források felosztása, ill. a fogyasztók meghatározott körének valamely árú
beszerzéséből történő kizárása
- a piac felosztása
- a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás
- a piacra lépés akadályozása
- azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfelek megkülönböztetése, pl.
olyan árak, fizetési határidők alkalmazása, amelyek a félnek hátrányt okoznak a versenyben.
A Gazdasági Versenyhivatal kérelemre a tilalmak alól mentesítést adhat, ill. a csekély
jelentőségű megállapodás nem esik tilalom alá. Akkor csekély jelentőségű a megállapodás, ha a
megállapodást kötők részesedése az érintett piacon a 10 %-ot nem haladja meg.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma alapján tilos:
- üzleti kapcsolatokban indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételeik elfogadását
kikényszeríteni
- termelést, forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni
- indokolatlanul elzárkozni üzleti kapcsolat létrehozásától, ill. fenntartásától
- árút az áremelkedést megelőzően a forgalomból indokolatlanul kivonni, ill. visszatartani
- árú szolgáltatását más árú szolgáltatásától függővé tenni
- versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítása érdekében túlzottan alacsony árakat
alkalmazni
- piacra-lépést indokolatlanul akadályozni.
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, akinek az árúját nem, vagy a
szokásostól lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy olyan árú
megrendelője, amely árút másnak nem, vagy csak a szokásosnál kedvezőtlenebb feltételekkel
lehet értékesíteni.
A versenytörvényben foglalt szabályok betartása felett a Gazdasági Versenyhivatal
őrködik, amely kérésre vagy hivatalból jár el és az eset összes körülményeit figyelembe véve
33
bírságot szabhat ki. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a bírósághoz hasonlóan

tárgyalást tart, ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a sértett bírósághoz is forduljon és
kártérítést követeljen.
A Gazdasági Versenyhivatal döntései nyilvánosak, a hivatal a hivatalos lapjában, a
Versenyfelügyeleti Értesítőben közzéteszi. Döntéseit a törvény keretei és szabályai alapján hozza,
munkájáról csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolni.
7. Vállalkozások érdekvédelme és ellenőrzése
7.1. A gazdasági kamarák
Az Országgyűlés 1994-ben alkotta meg a gazdasági kamarákról szóló törvényt, száma

1994. évi XVI. tv, amelyet az 1997. évi CXXXVIII. tv módosított.
A kamarák létrejötte a korszerű piacgazdaság működéséhez fontos, mert a kamarák
függetlenek az állami szervektől, a gazdaság szereplői hozzák létre, önkormányzattal
rendelkeznek. Köztestületek, országos és területei szervei vannak a megyékben. Három fajtája
van: a kereskedelmi- és iparkamara, kézműves kamara, agrárkamara.
A kamarai tagságviszony a cégbejegyzéssel, ill. egyéni vállalkozóknál a vállalkozói
igazolvány kiadásával keletkezik.
A gazdasági kamarák feladatai: a gazdaság fejlesztésével kapcsolatosan
- segítik a műszaki fejlődést, az innovációt
- közreműködnek a szakképzésben, vizsgáztatásban
- előmozdítják az iparjogvédelemmel, minőséggel, szabványosítással összefüggő
tevékenységet
- elősegítik a külföldi gazdasági tevékenység, ill külföldiek hazai tevékenységének
összehangolását
- gazdasági tevékenységet segítő rendezvény-szervezést
- tagok tájékoztatását, információgyűjtést végeznek
Az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban
- folyamatos tagnnyilvántartás vezetése
- hatósági engedélyhez kötött tevékenységek jegyzékét összeállítják
- kiadnak termékekre vonatkozó, azokat igazoló, hitelesítő okmányokat
- piacvédelmi intézkedések meghozatalához tájékoztatás adása
- megbízási jogviszony alapján intézik tagjaik nemzetközi gazdasági jellegű ügyeit
- kiadolgozzák a tisztességes piaci magatartás etikai szabályait
- tagjaikat szabály sértés esetén figyelmeztetik, ezt nyilvánosságra is hozhatják
- eljáráskezdeményezés a Gazdasági Versenyhivatalnál
- minősítik, felügyelik tagjaik vásári-kiállítási tevékenységét.
Érdekérvényesítés módja még, hogy
- a jogszabályalkotóknak javaslatokat, észrevételeket adnak,
- jogszabálymódosításokat, intézkedéseket kezdeményezhetnek,
- a piacra lépést megtiltó intézkedés meghozatala előtt az orzságos kamara véleményének
kikérése.
A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatási ügyekben is
34
eljárnak, pl. egyéni vállalkozó igazolvány kiadása, visszavonása.

Mint a fentiekből is látható, sokrétű, fontos feladatokat látnak el, kár, hogy egyesek
megkérdőjelezik létjogosultságukat.
7.2. Ellenőrzésre jogosult szervek
A vállalkozások ellenőrzése a vállalkozónak, de a fogyasztónak is az érdeke. Ezáltal érhető

el, hogy jó minőségű, hibátlan árút gyártsanak, forgalmazzanak és a fogyasztókat a vásárlás során
ne érje kár vagy hátrány. Ezért az ellenőrzés célja, az esetleges szabálytalanságok feltárása, amely
feladatokat az alábbi szervek láthatják el:
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és megyei szervezetei
Gazdasági Versenyhivatal
Gazdasági Kamarák
Országos Mérésügyi Hivatal és megyei szervezetei
Országos Borminősítő Intézet
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Megyei Tűzoltóparancsnokság
Megyei Rendőrfőkapitányság
APEH Megyei Hivatala
Helyi önkormányzat
Egészség-nyugdíjbiztosítási szervezetek megyei kirendeltségei
Munkavédelmi felügyelőség
35
II. POLGÁRI JOGI ISMERETEK
1. Polgári jogi alapfogalmak
1.1. A polgári jog fogalma, alapelvei, forrásai
A polgári jog az a jogág, amely az állampolgárok, az állami, önkormányzati, gazdasági

és társadalmi szervezetek, más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza
az egyenjogúság és a mellérendeltség rendszerében.
Az egyenjogúság azt jelenti, hogy egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját
eszközeivel kikényszeríteni a másik fél kötelezettségeinek teljesítését, ez csak állami
eszközök (bírói út) igénybevételével lehetséges.
A felek mellérendeltsége pedig azt jelenti, hogy egyik fél sincs a másik fölé rendelve,
nincs közöttük jogilag biztosított hatalmi viszony, ezért egyik fél sem utasíthatja kötelező
jelleggel, egyoldalúan a másik felet.
A polgári jog legfontosabb írott forrása az 1959. Évi IV. tv, a Polgári Törvénykönyv
(rövidítése: Ptk.).
A Ptk. Hat részből áll. Első része a Bevezető rendelkezések, amelyek a törvény, a jogok
gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének hogyanját határozza meg.
Második része a Személyekkel (ember, állam, jogi személy) és ezek polgári jogi
védelmével kapcsolatos jogokat tartalmazza.
Harmadik része a Tulajdonjoggal, így a tulajdonjog tartalma, védelme, megszerzése,
közös tulajdon, állami tulajdonjog, a birtok és birtokvédelem szabályaival foglalkozik.
Negyedik része tartalmazza a Kötelmi jogot, ezen belül a szerződések általános
szabályait, a szerződéstípusok jellegzetességeit, a kártérítési felelősség szabályait, a jogalap
nélküli gazdagodást.
Ötödik része az Öröklési jog, vagyis az általános szabályok után a törvényes és a
végintézkedésen alapuló öröklés, a kötelesrész és az örökség megszerzése témakörök
taglalása következik.
Hatodik része a Zárórendelkezések, amely a törvénykönyvben szereplő fontosabb
fogalmak meghatározását adja.
A Polgári Törvénykönyv fontos céljai (alapelvei) között szerepel:
a) védeni, a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, törvényes érdekeit,
b) biztosítja a személyeket megillető jogok gyakorlását,
c) védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját,
d) a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a
jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen
együttműködve kötelesek eljárni,
e) a polgári jogviszonyban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható,
f) tilos a joggal való visszaélés.
A polgári jog egyes kapcsolódó részterületeit külön törvények szabályozzák, mintegy
kiegészítve ezzel a Polgári Törvénykönyvet.
Említésre érdemes az 1997. Évi CXLIV tv = A gazdasági társaságokról az 1996. Évi
LVII. Tv. = A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról.
36
1.2. A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, fajtái
A jogviszony nem más, mint az emberek között létrejött kapcsolatoknak a jogi

elismerése. Pl. az adófizető és az adóhatóság közötti adóügyi jogviszony (kapcsolat).
A polgári jogi jogviszony a személyek közötti jogilag szabályozott kapcsolat, amely
vagyoni és ezzel összefüggő nem vagyoni jellegű tevékenységre vagy attól való
tartózkodásra irányul, a feleket alanyi jogok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelhetik,
viszonyukra a már említett egyenjogúság és mellérendeltség a jellemző.
Minden polgári jogi jogviszonynak van alanya, tárgya, tartalma. A felsoroltakat a polgári
jogi jogviszony elemének nevezzük.
A polgári jogi jogviszony alanya lehet a természetes személy (az ember), az állat, és a jogi
személy.
A polgári jogi jogviszony tárgya az az érdek, amelyet valamely dolog vagy más eredmény
testesít meg.
A polgári jogi jogviszony tartalma azon jogok és kötelezettségek együttese, amelyek a
feleket illetik meg a jogviszony tárgyával kapcsolatban.
A polgári jogi jogviszonynak két fajtája van: a jogviszony lehet abszolút és relatív
szerkezetű.
Az abszolút szerkezetű jogviszonyban csak az egyik fél (jogosult) név szerint
meghatározott, mindenki más kötelezett. Pl. a tulajdonjogviszony ilyen, ahol mindenki arra
köteles, hogy a tulajdonost hagyja tulajdonjoga gyakorlásában, vagy a szabadalmi
jogviszonyt is említhetjük.
Relatív szerkezetű jogviszonyban mind a jogosult, mind a kötelezett név szerint
meghatározott. Pl. a szerződések.
1.3. A polgári jogi jogviszony alanyai
Jogalanyok azok, akiket a jog saját neveikben jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására
feljogosít. Pl. a közkereseti társaság nem önálló jogi személy, mégis jogalany, mert jogszabály
rendelkezése szerint saját tulajdona lehet, önállóan, felvett név alatt „tagjaitól függetlenül” vehet
részt az üzleti életben.
Jogalanyok tehát: a természetes személyek (emberek), a jogi személyek, azok a szervezetek
(cégek), amelyeket a törvény jogi személyiség nélkül is jogalanynak ismer el, és az állam, mint
önálló jogi személy.
Jogképesség alatt a természetes személynek, az államnak, a jogi személynek, jogi személyiség
nélküli szervezeteknek (vagyis a jogalanyoknak) azt a képességét értjük, hogy polgári jogi
jogviszonyok alanyai lehetnek, vagyis jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak.
Rövidebben megfogalmazva: a jogalanynak az a képessége, hogy jogai és kötelezettségei
lehetnek.
A cselekvőképesség szűkebb fogalom a jogképességnél, mert csak az emberre jellemző, az
embernek az a képessége, amelynél fogva saját, önálló akaratelhatározás alapján, a saját nevében
szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.
A cselekvőképességet ügyleti képességnek is nevezzük.
37
1.3.1. Az ember mint jogalany
Az ember jogképessége azt jelenti, hogy az embernek lehetnek jogai és kötelezettségei.

A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez
vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképesség jellemzője tehát hogy
általános, egyenlő feltétlen.
Általános a jogképesség, mert minden embert megillet, minden ember jogképes.
Egyenlő, mert a polgári jog szabályai azonos mértékben engedik meg az embereknek minden
különbségtétel nélkül pl. vagyoni jogok megszerzését.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom minden tagja egyenlő feltételekkel is
rendelkezik vagyoni jogok megszerzésére, mert tényleges vagyoni helyzetük messze nem
egyenlő.
Feltétlen, mert az élve született embert minden feltétel nélkül, a törvény erejénél fogva
megilleti, fogamzásának időpontjától kezdve. Pl. az 1999. májusában elhunyt apa után az 1999.
Szeptemberében született gyermeke örököl.
Jogunk megadja a jogképességet minden embernek, olyanoknak is, akik nem alkalmasak arra,
hogy jogviszonyaikról önállóan döntsenek, pl. csecsemő, elmebeteg.
A jogképességről sem szerződésben, sem nyilatkozatban nem lehet lemondani, korlátozni sem
lehet.
A jogképesség a halállal szűnik meg.
"Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűntétől számítva öt
év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.” (Ptk. 23. §.) Ilyenkor
a bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg, ha ez nem vezet
eredményre, a halál időpontjául az eltűnést követő hónap 15. napját jelöli ki.
Ha a holtnak nyilvánított mégis előkerülne, a bírósági határozat hatálytalanná válik és az annak
alapján beállott jogkövetkezmények is hatálytalanok. Pl. vagyonát örökölte a leszármazó vagy
annak hiányában a házastárs, azt vissza kell adnia. Házassága azonban nem éled fel, amennyiben
házastársa időközben újabb házasságot kötött.
Az ember cselekvőképessége azt jelenti, hogy valaki saját akaratelhatározás alapján a saját
nevében szerez jogokat, vállal kötelezettségeket. Ezért a cselekvőképesség már nem minden
embert, hanem csak a meghatározott kort elért és belátási képességgel rendelkező embert illeti
meg. A cselekvőképesek mellett léteznek korlátozottan cselekvőképesek és cselekvőképtelenek
is.
Cselekvőképes
a) az a nagykorú,
b) aki nem áll cselekvőképességet érintő gondokság hatálya alatt és
c) rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel.
Nagykorú az, aki 18. életévét betöltötte, vagy a 18. életéve betöltése előtt házasságot kötött.
A cselekvőképességet érintő gondokság kétféle lehet: vagy korlátozza, vagy kizárja a
cselekvőképességet.
A belátási képesség azt jelenti, hogy a mindennapi életben az általános felfogás szerint jár-e
el a személy.
A cselekvőképes ember maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. Ugyancsak
semmis a cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat.
38
Korlátozottan cselekvőképes
a) az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen,
b) az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett.
A bíróság azt a személyt helyezi cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, akinek az
ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy
valamilyen káros szenvedélye (pl. alkohol, kábítószer-fogyasztás) miatt tartósan vagy
időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
A cselekvőképesség korlátozottságát a bíróság „oldhatja” fel, a gondokság megszüntetésével.
A korlátozottan cselekvőképes azonban köthet olyan szerződést, amellyel kizárólag előnyt
szerez, pl. elfogadhat ajándékot. Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek
fedezésére szolgáló kisebb jelentőségű szerződéseket, pl. élelmiszert, ruhát vásárolhat.
Ugyancsak szabadon rendelkezik munkával szerzett keresményével is, ennek erejéig
kötelezettséget is vállalhat.
Minden más esetben a korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatának érvényességéhez a
törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges.
Cselekvőképtelenek
a) 14 éven aluliak (kiskorúak) és az
b) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, pl. súlyos
elmebeteg
c) aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen
hiányzik, pl. ittas
A bíróság azt a nagykorú személyt helyezheti cselekvőképességet kizáró gondnokság alá,
akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pl. szellemi fogyatkozása miatt állandó
jelleggel, teljesen hiányzik.
Ha a gondnokságot a bíróság megszünteti, az érintett személy cselekvőképességét visszanyeri.
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmisnek tekintendő, helyette törvényes
képviselője jár el, de megkötheti önmaga nevében a csekély jelentőségű ügyleteket, amelyek
megkötése különösebb megfontolást nem igényel.
Vannak esetek, amelykor a törvényes képviselő mellett a gyámhatóság hozzájárulása is kell a
jognyilatkozat érvényességéhez. Pl. ha a korlátozott cselekvőképes vagy cselekvőképtelen
tartása a tárgy, vagy öröklési jogviszony alapján megillető jog- vagy kötelezettségről van szó.
„Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság
jóváhagyása szükséges.” (Ptk. 19. §. (2) bek.)
Törvényes képviselőnek tekintjük a szülőt, a gyámot, a gondnokot.
1.3.2. Az állam mint jogalany
Az állam létezésétől kezdve alanya vagyoni jogoknak. Jogképessége általános, kiterjed

mindenfajta jog, kötelezettség megszerzésére, kivéve amelyek természetüknél fogva az
emberhez kötődnek. Pl. ha van örökös, az arra száll, házasságot csak természetes személy
köthet.
Az állam a polgári jogviszonyokban közvetlenül és közvetve vehet részt.
Közvetlenül akkor jelenik meg jogalanyként, ha az a vagyontárgy, amelyre a jogviszony
vonatkozik az államot illeti meg és egyik állami szerv kezelésébe sem tartozik, vagy olyan
állami szerv kezeli, amelyik nem önálló jogalany, ill. a vagyontárgy rendeltetése nincs
39
határozottan megállapítva. Ez ritka eset. Pl. az állam kötelezettséget vállal valamely tartozás
kifizetéséért, vagy ha valaki örökösök nélkül hal meg, akkor az állam lesz az örökös, vagy az
államnak juttatott ajándék.
Az államot ha a polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, a pénzügyminiszter képviseli,
de ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja.
Az állam rendszerint szervei útján vesz részt a polgári jogviszonyokban. Ezek a szervek önálló
jogi személyek.
Az állam és a jogi személyek jogalanyisága között különbség van:
a) Az állam jogalanyisága elsődleges, a jogi személyeké származékos, hiszen az állam
akaratától függ jogalanyiságuk.
b) A jogi személyek keletkezésére, működésére vonatkozó szabályokat az állam állapítja
meg, ezek a szabályok az államra nem alkalmazhatók.
1.3.3. A jogi személyek
Az állam jogi személyeknek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és

szervezeteket, az egyesületeket, egyéb szervezeteket, ha feladataikhoz szükséges, hogy vagyoni
jogaik és kötelezettségeik legyenek.
Jogi személyek a fentiek alapján az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más
szervezetek. Pl. állami vállalat, tröszt, költségvetési szervek, szövetkezetek, leányvállalat,
egyesületek, alapítványok. A jogi személy (jogképes szervezet) polgári jogi jogviszony alanya
lehet, saját nevében szervezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Jogképessége kiterjed
minden olyan jogra és kötelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez
fűződhetnek.
A jogi személy kritériumai az alábbiakban foglalhatók össze:
a) a) Állandó szervezettel kell rendelkeznie, amelyben (amelyen belül) van olyan szerv, amely a
szervezet akaratát kialakítja, a döntéseket meghozza, végrehajtja, ez az ún. ügyintéző szerv,
valamint van olyan képviselő szerve, amely a jogi személy akaratát kifelé kifejezésre juttatja.
b) Rendelkezik olyan az állam által elismert céllal, feladattal, amelynek megvalósításához az
önálló jogalanyiság szükséges. Ez a feladat vagy a gazdasági fogalomban való részvétel lehet, de
elképzelhető hatalmi-politikai, társadalmi jellegű cél, feladatvállalás is. A jogi személy célja
lehet politikai, társadalmi, gazdasági jellegű. Jogilag tilos vagy lehetetlen célra jogi személy nem
jöhet létre.
c) Kritérium a szervezet huzamossága, tartós működése.
d) Fontos dolog, hogy a jogi személy a tagok (alapítók) vagyonától elkülönített vagyonnal
rendelkezzen.
A jogi személyek egyes fajtáinál a törvény meghatározhatja az elkülönített vagyon mértékét.
Pl. Kft-nél legalább hárommillió forint a törzstőke minimuma.
A jogi személyt önálló vagyoni felelősség terheli, amelynek fedezete a tagok vagyonától
elkülönített vagyon.
f) Állami elismerés, vagyis a jogi személyek nyilvántartásba-vétele szükséges.
Ezt a nyilvántartásba-vételt a jogi személyek fajtáitól függően más és más állami szerv végzi.
Pl. gazdasági társaságokat a cégbíróság, politikai pártokat, egyesületeket, alapítványokat a
szervezet székhelye szerinti megyei bíróság veszi nyilvántartásba.
A fenti kritériumok egybeolvasása után meghatározható a jogi személy fogalma, miszerint:
40
Olyan állandó szervezet, amely huzamosabb ideig működik, feladataihoz szükséges, hogy
vagyoni jogai és kötelezettségei legyenek, elkülönített vagyona van, amellyel felel jogi
cselekményeiért.
Jogi személy létrejöhet
a) Jogszabállyal, ha valamely szerv alapításáról jogszabály rendelkezik. Pl. törvény új
minisztérium felállításáról vagy felsőoktatási intézmény létrehozásáról, önkormányzati rendelet
általános iskola létesítéséről határoz.
b) Hatósági határozattal is akkor, ha erre felhatalmazott állami szerv jogi személy
létrehozását rendeli el. Pl. Rendőrség fedőszervként gazdasági hatóságot hoz létre.
a) Önkéntes társulással és ennek állami elismerésével az utóbbi évtizedben számos gazdasági
társaság, szövetkezet, egyesület, alapítvány jött létre. Azt mondhatjuk, hogy az önkéntes társulás
a jogi
b) Személyek igen gyakori keletkezési módja.
A jogi személyek általános megszűnési módja az, hogy úgy szűnik meg, ahogyan létrejött, de
az önkéntes társulással létrejöttet jogszabály, hatósági határozat és megszüntetheti.
Létrejöttének, megszüntetésének feltételeit a jogszabályok konkrét jogi személy fajtákra
tekintettel határozzák meg.
1.4. A polgári jogi jogviszony tárgya
A polgári jogi jogviszony tárgya az az érdek, amelynek kielégítése a jogviszony célja. Ezt az
érdeket rendszerint valamely dolog vagy más eredmény testesíti meg.
Pl. Autó vásárlás vagy a cég irodái takarításának bérbe adása.
A polgári jogi jogviszonyban, de egyáltalán a polgári jogban a dolog szó gyakran használatos
fogalom. Ezért fontos a meghatározása.
A dolog jogi értelemben minden testi tárgy, ami érzékszerveinkkel felfogható, látható,
érinthető, tapintható. A dolog egy fizikailag létező valóság, de a jog a pénz- és értékpapírokat, az
energiákat is dologként fogalmazza meg. A pénz- és értékpapírok dolgok ugyan, de a
fogalomban mégsem fizikai minőségük, hanem értékük alapján vesznek részt. A dolgoknak
többféle csoportosítása lehetséges.
Az egyik leggyakoribb csoportosítás azon alapul, hogy a dolgok a mindennapokban hogyan
vesznek részt az áruforgalomban.
Eszerint a dolgok lehetnek forgalomképesek, korlátozottan forgalomképesek és
forgalomképtelenek.
Forgalomképesek a szabadon átruházható dolgok.
Korlátozottan forgalomképesek azok a dolgok, amelyek engedéllyel kerülnek át más személy
tulajdonába. Ilyenek pl. a fegyverek.
Forgalomképtelenek a polgári forgalomból kizárt dolgok, ezeken tulajdonjogváltozás nem
jöhet létre. Pl. folyók, műemlékek.
A dolgok más csoportosításban lehetnek ingatlanok és ingók.
Ingatlanok a földterület és a velük összeköttetésben álló dolog, pl. ház.
Ingó, minden más dolog az.
További csoportosításai a dolgoknak:
Helyettesíthető az a dolog, amelyet mérték vagy szám szerint tartanak nyilván.
41
Nem helyettesíthető az, amelynek az egyedisége a lényeges. Pl. Munkácsy Mihály festményei.
A helyettesíthetőség a dolog forgalmi tulajdonsága, ezen belül szerződési meghatározásként
egyediséget és fajlagosságot különböztetünk meg.
Egyedileg meghatározott a dolog, ha a szerződés meghatározza azt a konkrét dolgot, amellyel
teljesíteni kell. Pl. Munkácsy egy konkrét festménye.
Fajlagos meghatározásnál a szerződés nem a konkrét dolgot határozza meg, hanem az
árúfajt, ezen belül a minőséget, mértéket. Pl. 100 q I. osztályú őszi árpa.
Az egyedi szolgáltatásra azt mondhatjuk, hogy „ezt” kell teljesíteni, tehát a szerződés csak a
konkrét, kijelölt dologgal teljesíthető, fajlagos szolgáltatásnál „milyenből ennyit”, vagyis
bármely dologgal teljesíthető a szerződés, ha az a fajtából a minőség-mennyiség feltételeknek
megfelel.
Jogunk ismeri még a zártfajú szolgáltatást is, amely azt jelenti, hogy egy árúfajon belül a
kötelezettség egy szűkebb körre korlátozódik. Pl. a kötelezett a 100 q őszi árpát a saját
terméséből szolgáltassa.
A dolgok más megkülönböztetése alapján lehetnek állóeszközök és forgóeszközök.
Állóeszközök egy cég termelőeszközei, épületei, vagyis mindaz, ami értékét fokozatosan adja
át a terméknek, ha értéke az 50.000 Ft-ot meghaladja.
Forgóeszköz minden más dolog, pl. nyersanyagok, árúk.
A fent vázolt csoportosítások ismerete elengedhetetlenül fontos a szerződéskötéssel
foglalkozók számára, bár az ő elhatározásuktól függ, hogy az adott szerződés mennyire pontosan
jelöli meg a szolgáltatást, a dolgot.
1.5. A polgári jogi jogviszony tartalma
A polgári jogi jogviszony tartalmát azok a jogok és kötelezettségek adják, amelyek a feleket
megilletik a jogviszony tárgyával kapcsolatban. Általában ezek a jogok és kötelezettségek
kölcsönösen feltételezik egymást, egymással tartalmi összhangban állnak. Pl. visszterhes
szerződésnél egy kötelezettség tartalmát (értékét) a vele szemben álló jogosultság határozza
meg.
Amíg a jogviszony tárgya valamely érdek kielégítése, amelyet emberi magatartás valósít
meg, addig a jogviszony tartalma a feleknek e magatartásra vonatkozó jogai és kötelezettségei.
A téma kapcsán szólnunk kell a kötelezettség és a felelősség viszonyáról.
A kötelezettség az adott jogviszonyban meghatározott magatartásra irányul, a felelősség
pedig helytállás valamely kötelezettségért, különösen annak megszegéséért.
A felelősségnek is többfajta csoportosítása lehetséges:
a) Egyenes felelősség az, ha a felelősség ugyanazt a személyt terheli, mint akit a
kötelezettség. Pl. adásvételi szerződés vevője vételárat köteles fizetni, ha nem teszi, ezért
felelős.
b) Járulékos a felelősség, ha mást terhel a kötelezettség és mást a felelősség. Pl. a kezes
felelőssége az adós kötelezettségeiért.
c) Korlátlan felelősség alapján a kötelezett egész vagyonával köteles helytállni a
tartozásokért.
d) Korlátozott felelősségnél csak vagyona egy részével áll helyt a kötelezett.
Ennek egyik fajtája a dologi felelősség, amelynek a lényege, hogy a követelés kielégítése
42
csak abból a konkrét dologból lehetséges.

e) Egyetemleges felelősség esetén minden kötelezett az egész tartozásért felel.
f) Osztott felelősség fennállásakor minden kötelezett csak a ráeső résszel tartozik.
1.6. Jogi tények
A polgári jogban léteznek olyan jelenségek, amelyek jogviszonyok keletkezését,

módosulását, megszűnését idézhetik elő.
A jogi tények csoportosítása lehetséges
a) emberi magatartások,
b) emberi körülmények,
c) állami intézkedések és
d) külső körülmények szerint.
Az emberi magatartások lehetnek megengedett akaratnyilvánítások, pl. a
szerződéskötés, de az emberi magatartás lehet jogellenes is, olyan, amelyet jogszabály tilt.
Pl. a birtokháborítás. A birtokháborítás mindenkivel szemben jogellenes, függetlenül attól,
hogy ki ellen irányul, ezt abszolút jogellenes magatartásnak nevezzük.
A jogellenesség másik fajtája a relatív jogellenesség, amely csak egy meghatározott
személlyel szemben jogellenes magatartás. Pl. a szerződésszegés csak a szerződő féllel
szemben jogellenes.
A jogellenességtől különbözik a vétkesség. A vétkesség akarati hiba következménye,
amely azt jelenti, hogy az egyén nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható lett volna. Vétkesség esetében a hangsúly az akaraton van, azon, hogy valaki mit és
miért akar. Pl. nagy erővel belekönyököl az egyén a troli ablakába és az kitörik. Ezért a
cselekményért őt vétkesnek mondjuk.
Jogot sérteni az adott helyzetben általában elvárható magatartással is lehet, ekkor
vétlen jogellenességről beszélünk. Pl. szükséghelyzetben történő károkozás, ha a károkozás
a szükséges mértéket nem lépi túl.
Emberi körülmények azok, amelyek nem nevezhetők emberi magatartásnak, mégis
jogviszonyt befolyásoló (keletkeztető, megszüntethető) szerepük van. Pl. ilyen objektív
emberi körülmény a születés vagy a halál.
Szubjektív emberi körülmény az ember tudati állapota, amelynek alapján az ember
lehet jó- vagy rosszhiszemű. Az ember tudati állapotánál nem akaratra, hanem az
ismeretekre helyeződik a hangsúly.
Jóhiszemű az, aki a látszat szerint ellenkező valóságról nem tud és nem is kell tudnia
róla. Pl. üzletben használt gépjárművet vásárol, vagy abban a hiszemben vesz meg egy
kerékpárt, hogy az eladó a tulajdonos.
Rosszhiszemű az, aki tud a látszattal ellentétes valóságról, vagy arról a körülmények
miatt tudnia kellene. Pl. tud róla, vagy az alacsony vételár miatt tudnia kellene, hogy az
utcán felajánlott video lopott termék.
Az állami intézkedések lehetnek olyanok, amelyek jogviszonyt hoznak létre, ezt
43
konstitutív aktusnak nevezzük. Ilyen pl. a cégbejegyzés. De lehetnek olyanok is, amelyek
csak megállapítják mely jogviszony fenállását vagy fenn nem állását. Ezeket deklaratív
aktusoknak nevezzük. Pl. a bírói ítéletek egy része ilyen.
A külső körülmények azok, amelyek függetlenek bármely emberi magatartástól,
mégis jogviszonyt befolyásoló szerepük van. Pl. villámcsapás, földrengés, amelyek miatt
adott esetben a szerződés nem teljesíthető.
2. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
2.1. A szerződés fogalma
A szerződés fogalma hosszú múltra tekint vissza. Akkor jöhetett létre, amikor az
ember a létfenntartásához szükségesnél többet tudott termelni, és ezt a többletet elcserélte,
eladta. A fejlődés további fokát jelzi, amikor már kifejezetten azzal a céllal termelnek, hogy
a terméket, szolgáltatást eladják. Napjainkra a világ legtöbb országára az árubőség a
jellemző, amely árút, szolgáltatást a cégek igyekeznek a reklám eszköztárának
felhasználásával "hasznosítani" emberi oldalról pedig a hihetetlen mértékű fogyasztás a
jellemző.
A szerződés azért jött létre, hogy a különböző szükségletek kielégítést nyerjenek. Az
állam szabályozza a szerződéskötés, teljesítés kérdéseit, jogi védelmet nyújt a szerződési
igények kielégítéséhez.
A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, egybevágó akaratnyilatkozata. A
szerződés meghatározott személyek között jön létre, amely kötelezettséget keletkeztet
valamely szolgáltatás teljesítésére és jogosultságot ennek követelésére.
A szerződés fogalmának három lényeges eleme van: az akarat, a nyilatkozat és a jogi
hatás elérése.
a) A szerződési akaratról. A szerződés létrejöttének mozgatói ugyan a
szükségletek, de nem minden áruszükséglet nyert kielégítést. Ennek különböző okai
lehetnek, többek között anyagiak is. Ahhoz azonban, hogy a szerződés létrejöjjön,
elengedhetetlen az akarat mint „belső tényező”, amely átfogja az egész
szerződéskötés folyamatát, annak következményeivel együtt. A szerződési akarat
hiányához fűződő következmény a szerződés érvénytelensége. Nincs meg a
szerződési akarata pl. a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
személynek, ezért az általuk kötött szerződés semmis.
b) A szerződési nyilatkozatról. A szerződési akarat a nyilatkozattal válik mások
számára is megismerhetővé. Ez a nyilatkozat többféle formában történhet: ráutaló
magatartással, szóban, írásban. A szerződések körében a polgári jog a nyilatkozati
elv elsőbbségét vallja, vagyis, ha a nyilatkozat eltér az akarattól, a nyilatkozatot tevő
fél a nyilatkozatának tartalma szerint köteles eljárni. Ennek az elvnek az a célja,
hogy a nyilatkozatát nyilatkozatának alapos megfontolására ösztönözze, ezáltal
megkímélje másokat attól, hogy előttük rejtve maradó akarat érvényesüljön.
c) A jogi hatásról. A szerződés célja valamely szükséglet kielégítése és ezzel
érdek-megvalósítás. Pl. bérleti szerződésnél használati jog, adásvételnél tulajdonjog
megszerzésével érhető el a kívánt jogi hatás.
44
2.2. A szerződés alanyai, több alany a szerződésben
Polgári jogi szerződés alanya az lehet, aki jogképes. Jogképességgel rendelkezik a

természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és az
állam.
A szerződésben részt vevő alanyokat feleknek nevezzük. Mivel a szerződések
többségében a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll, a szerződések visszterhesek,
ennek megfelelően a felek szerepe is más. Aki a szerződés következtében valamit elvárhat,
követelhet, ő a jogosult, akit pedig valamilyen kötelezettség terhel, ő a kötelezett.
Megjegyzendő azonban, hogy a fenti pozíciók szétválasztása fontos, de a gyakorlatban a
jogosultnak is vannak kötelezettségei és fordítva, a kötelezettet is megilletik jogosultságok.
Kivétel az ingyenes szerződés, pl. ajándékozás, amelyben a szolgáltatást ellenszolgáltatás
nem követi.
Nem minden szerződés „kétszemélyes, több alany is szerepelhet benne, akár a jogosulti,
akár a kötelezetti oldalon. Van olyan esetkör is, amikor nem ugyanabban a jogosulti, ill.
kötelezetti pozícióban szerepel több személy, hanem önálló pozíciót töltenek be, pl.
életbiztosításnál a biztosító, a szerződő fél mellett a biztosított, ill. kedvezményezett, vagy
fuvarozási szerződésnél a feladó, a címzett és a fuvarozó. Ismerünk olyan szerződésfajtát is,
amelyben járulékos pozíciót tölt be harmadik személy. Ennek tipikus esete a kezesség, amely
azért járulékos pozíció, mert a kezesnek csak akkor kell teljesítenie, az adós felé ha a
kötelezett nem teljesít.
2.3. A szerződés tárgya
A szerződés tárgya többnyire valamilyen vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet a

kötelezett nyújt a jogosultnak. Ezek a szolgáltatások pénz vagy más dolog adására vagy
valamely tevékenység kifejtésére irányulnak. A tevékenység megnyilvánulhat valamely
eredmény létrehozásában, pl. vállalkozás, tevékenységre irányuló eljárásban pl. megbízás. A
szolgáltatás irányulhat valamitől való tartózkodásra, valaminek az eltűrésére is. Pl. eladó az
eladott dolgot nem használhatja, bérlő használhatja a bérbevett dolgot, ezt a bérbeadó tűrni
köteles.
A szolgáltatás megnyilvánulhat egyszeri tevékenységben és tartós, időszakonként
visszatérő magatartásban is. Pl. adásvétel, bérlet.
2.4. A szerződéskötés
A szerződéskötés nyilatkozatok sorozatából áll, amelynek eredményeként a felek

megegyezésre jutnak.
2.4.1. Elvek,
amelyek jellemzőek a szerződésekre, ill. amelyeket a szerződéskötéssel
foglalkozóknak ismerniük kell és alkalmazni.
Az egyik ilyen elv a szükséglet-kielégítési elv. A felek azért kötnek szerződést, mert az
egyik félnek arra van szüksége, amire a másiknak nincs.
45
A másik fontos elv a szerződési szabadság elve, amelynek több összetevője van.
a) A szerződéskötési szabadság azt jelenti, hogy a személy maga dönti el, akar-e
szerződést kötni vagy sem. Ez alól az általános elv alól a törvény kivételt állapít meg, mert
megengedi, hogy jogszabály a szerződéskötést kötelezővé tegye. Pl. gépjármű
felelősségbiztosítás.
b) A szerződési partner megválasztásának szabadsága, amely a szerződő fél
személyének megválasztását jelenti.
c) A szerződési típusszabadság elve szerint a felek döntik el, milyen típusú szerződést
kívánnak kötni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Ptk-ban nevesített szerződéseket köthetik
meg, hanem a legváltozatosabb tartalmi, érdekeiknek leginkább megfelelőt, ugyanis nincs
típuskényszer.
d) A tartalmi szabadság elve alapján a felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják
meg, így egy szerződés több szerződéstípus elemeit is tartalmazhatja. Pl. ajándékozással
vegyes adásvétel. Gyakran előfordul a gyakorlatban, hogy vállalkozási szerződésnél a mű
elkészítéséhez az anyagot a vállalkozó adja, pl. varrónő adja a ruhaanyagot, ez az
adásvétellel vegyes vállalkozási szerződés.
A harmadik fő elv, amely a szerződésekre jellemző, az együttműködési elv. A felek a
szerződési akarat kinyilvánításától a szerződés teljesítéséig együttműködnek, tájékoztatják
egymást, a kölcsönösen jó viszony alapján segítik a szerződésben foglaltak megvalósítását.
Ezen elv tartalma pontosan nem határozható meg, csupán körülírható.
2.4.2. A szerződési ajánlat, ajánlati kötöttség
Az ajánlat olyan szerződéskötésre irányuló indítvány, amelyben az ajánlattevő közli a

másik féllel, hogy milyen tárgyban és milyen feltételekkel kíván szerződést kötni.
Szerződéskötésre irányuló ajánlatot többféle alakban lehet tenni. Ez lehetséges szóban, pl.
együttesen jelenlévő felek között vagy telefonon, írásban, pl. szórólapok, prospektusok,
katalógusok szétosztása és ráutaló magatartással, pl. önkiszolgáló üzlet árukínálata.
Ajánlatot megbízott útján is lehet tenni.
Aki szerződéskötésre tesz ajánlatot, ajánlatához meghatározott ideig kötve van, kivéve,
ha ő ezt a kötöttséget kizárta. Ez az időtartam nem lehet korlátlan, nem tarthat örök időkig,
az ajánlattevő nem lehet hosszú ideig bizonytalanságban. Szükséges tehát egy ésszerű
időtartam meghatározása. Ha az ajánlattevő nem határozta meg az ajánlati kötöttség
időtartamát, akkor a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
A jelenlévők között vagy a telefonon tett ajánlatot („múló eszköz”) nyomban el kell
fogadni.
Távollevőnek tett ajánlat („maradandó forma”) esetében azon idő elteltével szűnik meg
az ajánlati kötöttség, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes
körülmények között várhatta.
Levélben tett ajánlatnál az ajánlati kötöttség időtartama annyi, amennyi a
postafordultával való levél megérkezéséhez szükséges.
Távirat, telex esetén is annyi idő áll rendelkezésre az ajánlat megfontolásához, amennyi idő
a válasz megérkezéséhez kell.
Az ajánlati kötöttség kezdete az az időpont, amikor az ajánlat a címzett tudomására
jutott. A címzett reagálása az ajánlattételre háromféle lehet.
46
a) Az ajánlatot változatlan tartalommal elfogadja és erről értesíti az ajánlattevőt.

b) Válasznyilatkozata eltér az ajánlattól, ilyen esetben szerződés nem jön létre, az eltérő
választ új szerződési ajánlatnak kell tekinteni.
c) Nem válaszol az ajánlatra, vagyis szerződés nem jöhet létre, ugyanis a hallgatás nem
beleegyezést jelent a szerződéskötésbe.
Az ajánlattevő ajánlatát visszavonhatja, de csak akkor, ha a visszavonás legkésőbb az
ajánlattal egy időben érkezik meg. Pl. levél útján tett ajánlatot megérkezése előtt telefonon
hatálytalaníthatjuk.
Előfordulhat, hogy elfogadó idejében megtett nyilatkozat késve érkezik meg az
ajánlattevőhöz. Erről a tényről, vagyis, hogy késés miatt nem jött létre a szerződés, az
ajánlattevő köteles értesíteni a másik felet. Ha ezt az értesítést elmulasztja, a szerződés
létrejön.
Az ajánlattétel a szerződéskötés kezdeményezésének egyik lehetséges módja.
Szerződéskötés kezdeményezése gyakran szükségleti oldalról indul ki, vagyis megrendelést
küld az egyik fél a másiknak, mert tisztában van vannak lehetőségeivel. Gyakori az a mód is,
hogy a megrendelő közli igényeit és ezzel kapcsolatban kér ajánlatokat. Ez rendszerint
pályázat formájában történik. A benyújtott pályázatok közül a legjobb, leggazdaságosabb
megoldás lehet a nyertes.
2.4.3. A szerződés létrejötte
Szerződés az ajánlat és az elfogadás, a felek akaratának egybevágó volta esetén jön

létre. A szerződés megkötéséhez a feleknek a lényeges kérdésekben meg kell állapodniuk,
vagyis azokban, amelyeket jogszabály vagy bármelyikük ilyennek minősít.
Vannak olyan feltételek, amelyek a jogszabály rendelkezése miatt lényegesek, pl.

ingatlan adásvétel írásbafoglalása, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzés.
Az egyes szerződéstípusok sajátosságai is meghatározók lehetnek, hogy mi a lényeges
elem, pl. szállítási szerződésnél az időpontok, hely.
Általában azonban minden szerződéstípusra vonatkozóan meghatározható azon
minimális, lényeges pontok köre, amelyek nélkül nem beszélhetünk szerződésről.
a) Felek neve, személyi adatok, pozíciójuk (jogosult, kötelezett a szerződés típusoknak
megfelelően elnevezéssel pl. bérbeadó-bérlő, megrendelő-vállalkozó).
b) A szerződés tárgya, vagyis a szolgáltatás pontos megnevezése, mennyiség, minőség
stb. paraméterekkel.
c) Az ellenszolgáltatás meghatározása, amely a legtöbbször pénz.
A feleknek nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály
rendez, elegendő csupán az arra való hivatkozás. Pl. A szerződésben nem szabályozott
kérdésekben a Ptk. Szabályai az irányadók.
2.4.4. A szerződés alakja
Szerződést bármilyen alakban lehet kötni, létrehozása nincs meghatározott alakhoz

kötve. A felek szerződési akaratukat bármilyen formában, szóban, írásban és rámutató
magatartással is kifejezhetik. Mégis a szerződéseknek csak egy bizonyos csoportját szokták
47
szóban kötni, mégpedig azokat, amelyeknél ritkán keletkezik jogvita. Ilyenek az azonnal
teljesedésbe menő szerződések, pl. a kiskereskedelmi adásvételek. Ezekben az esetekben is a
vevő az eladótól pénztári bizonylatot, számlát, jótállási jegyet kap, amely bizonyítja, hogy
mikor, mit vásárolt. Ezeknek a bizonylatoknak hibás teljesítés esetében van jelentőségük.
A szerződések nagy részénél jogszabály vagy a felek akarata kívánja meg bizonyos alaki
feltételek meglétét. Ez az alakiság az írásbeliséggel kapcsolatos alakiság, vagyis
írásbafoglalás.
Az alaki feltételek (írásbafoglalás) egyrészt a nyilvántartás és az ellenőrzés

megkönnyítését szolgálják, másrészt az akaratnyilvánításrra kisebb fokban képes személyek
védelme érdekében szükségesek. Leggyakoribb írásos alakhoz kötött szerződések az ingatlan
tulajdonjog átruházással kapcsolatosak, pl. adásvétel, ajándékozás, csere ugyancsak írásos
alakban érvényes pl. a kötbér kikötése, jogvesztés kikötése, jelzálog alapítása,
kezességvállalás, elővásárlási-, visszavásárlási jog, vételi jog, biztosítási szerződés,
bankhitel szerződés, tartási- és életjáradék szerződés.
A szerződés írásos formája lehet egyszerű írásbafogalás, amely csupán a szerződő felek
aláírását tartalmazza, pl. biztosítási szerződés, tartási- és életjáradéki szerződés, vállalkozási-
, megbízási szerződés, kölcsön-szerződés. Jogszabály több esetben az egyszerű írásbeliségen
túlmenően ír elő különleges alakot, vagyis a szerződés minősített írásbafoglalását, pl.
gazdasági társaságot alapító szerződés érvényességéhez, házassági vagyonjogi szerződéshez
ügyvéd vagy jogtanácsi ellenjegyzés kell, meghatalmazáshoz két tanú aláírására van szükség.
A minősített írásbafoglalás a fentiek alapján azt jelenti, hogy a szerződést tanúk vagy más
személyek, ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző hitelesíti. Abban az esetben, ha a fél írástudatlan
vagy nem képes írni, pl. eltört a karja, a szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba kell foglalni, vagyis az utóbbi alapján a fél aláírását bíróság, közjegyző
hitelesíti vagy két tanú aláírásával igazolja, hogy a fél az okiratot előttük írta alá vagy
aláírását előttük sajátjának ismerte el. A közokirati forma a leghitelesebb okirat, mert pótolja
az egyszerű vagy minősített írásbeli alakot is. Különleges formája a szerződéseknek, mert pl.
bírósági határozat nélkül is végrehajtásnak van helye, ha a kézizálog szerződést közokiratba
foglalták. A közokirat fogalma úgy határozható meg, hogy a szerződésnek közjegyző,
bíróság vagy más állami hatóság által való írásbafoglalása. Közokirat elkészítéséhez a felek
leggyakrabban közjegyző közreműködését kérik. Közokirathoz kötött ügyletek pl.
akaratnyilvánításra kisebb fokon képes személyek (a fél vak, néma, süketnéma) ügyletei,
házasságon kívül született gyermek teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozata, korlátozottan
cselekvőképes személy végrendelete, ingó dolgokat terhelő jelzálogjog alapítása.
Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés semmis. A szerződés megszüntetéséhez
és felbontásához is ugyanolyan forma szükséges, mint a megkötéséhez.
2.4.5. Előszerződés, keretszerződés, általános szerződési feltételek
Előszerződésben a felek arra kötelezik magukat, hogy egy későbbi időpontban

szerződést fognak kötni egymással. Az előszerződést egy olyan megállapodásnak kell
tekinteni, amelyből szerződéskötési kötelezettség keletkezik. Az előszerződés tartalmi
kellékeinél elegendő, ha csak annyit határoznak meg, hogy mely felek között, mikor, milyen
szolgáltatásra jött létre szerződés és mikor fogják a végleges szerződést megkötni. Nem
48
követelmény tehát az, hogy a szerződés lényeges elemeit az előszerződés tartalmazza, de

annyit mindenképpen kell, hogy a későbbi megkötendő szerződés tartalmára támpontot
adjon. Erre azért van szükség, mert a bíróság vita esetén az előszerződés alapján
létrehozhatja a szerződést, megállapíthatja annak tartalmát, ha az az előszerződés, a felek
tárgyalásai alapján megállapítható. A Ptk. 208 § (4) bekezdése szerint erre akkor kerülhet
sor, ha a létrehozást nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke
indokolja.
Gyakran létesül előszerződés árucikkel (termékek), szolgáltatásokkal kapcsolatban, de
nem idegen a kulturális szférától sem ez a gyakorlat. Pl. zenekarok, színházak turnéi,
amelyekben a művészek előszerződés alapján kötelezik el magukat egy későbbi időpontra.
A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az
előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes,
illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény
alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
Az előszerződések egyedi szerződések, amelyektől lényegében különböznek az
általános szerződési feltételek. A termékek tömeges értékesítésével foglalkozó cégek előre,
egyoldalúan kidolgozzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a fogyasztókkal szerződnek.
A szerződő fél döntési lehetősége nem sok, csak annyi, hogy eldöntse, kíván-e szerződést
kötni ezekkel a feltételekkel. Ezeknek a feltételeknek, un. blanketta-szerződéseknek az
alkalmazása elkerülhetetlen, mert a vállalkozó-kereskedelem nem tud széles vevőkörével
külön-külön tárgyalni. Szokásos alkalmazása a tartós fogyasztási cikkek adásvételénél,
utazási irodáknál, közszolgáltatásoknál, pl. gépjárműjavítás, gáz- és villamosenergia
szolgáltatás, vegytisztítás, utazási feltételek.
Az általános szerződési feltételek csak akkor válnak a szerződés részévé, ha azokat a
másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
Az általános szerződési feltétel előnye mellett hátránya az, hogy a vállalkozás a
feltételeit túlzottan egyoldalúan dolgozza ki, bár érdekében áll olyan előnyös feltételek
adása, amelyek árújának, szolgáltatásának kelendőségét jelenthetik. Túlzottan egyoldalú
előny kikötése esetén bírósághoz fordulhatunk, a bíróság a megtámadás alapossága esetén a
sérelmes kikötés érvénytelenségét megállapítja, mindenkire kiterjedő hatállyal.
A keretszerződés a tömeges szerződéskötés megkönnyítésének másik módja, de
jellegében eltér az előbbitől. Az eltérés abban jelentkezik, hogy a felek állapodnak meg a
későbbikben történő, teljesedésbe menő szerződések ismétlődő feltételeiben. Leegyszerűsíti
tehát a szerződés létrejöttét, mert a feleknek alkalmanként csak a lényeges pontokban kell
megállapodniuk. A keretszerződés a szerződéskötés leegyszerűsített technikáját teszi
lehetővé, de meghatározott partnerek között.
2.4.6. Képviselet
Szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni nemcsak személyesen lehet, hanem
képviselő útján is. A képviselet azt jelenti, hogy a felet képviselő helyettesíti, a nyilatkozó
személy helyett a képviselő jár el, akinek nyilatkozata által a képviselet válik jogosítottá
illetve kötelezetté.
Általános szabály, hogy képviselet bármilyen akaratnyilatkozatnál lehetséges, ugyanis a
polgári jog körébe tartozó tárgykörök nem igénylik a felek közvetlen közreműködését.
49
Kivételek persze vannak, ezek az un. Legszemélyesebb jellegű jognyilatkozatok, mint pl. a
házasságkötés, végrendelet.
A képviselet alapulhat törvényen vagy hatósági rendelkezésen, jogügyleten, jogi
személy alapszabályán, ill. szervezeti szabályzatán. A képviseletnek tehát három formája
van: a törvényes képviselet, a szervezeti képviselet és a meghatalmazáson alapuló képviselet.
Törvényes képviselet esetén a képviseleti jogkört jogszabály, ill. hatósági határozat
állapítja meg. Törvényes képviselő a szülő, a gyám, a gondnok. Ez a képviseleti jog a kiskorú
gyermek, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nagykorú személyek
képviseletét jelenti.
Szervezeti képviselettel minden jogi személynél találkozunk, mert a jogi személy minden
fajtájánál meghatározott, hogy mi a jogi személy képviselő szerve, pontosabban, ki az az
egyén, aki a jogi személy képviselője. Általában ez a legmagasabb beosztáshoz kötődő
jogosultság, de nem szükségképpen. Képviselő nélkül gyakran a jogi személy nem is tudja
működését megkezdeni, pl. egyesülés, közös vállalat igazgatója.
A meghatalmazáson alapuló képviselet egyoldalú jogügylet, amelyet a képviselt ad
képviselője számára. Ez a meghatalmazás lehet általános, de terjedelmében korlátozott is,
pl. ingatlan csak meghatározott felső határösszegig vásárolható meg. A képviseleti jogkör
terjedelme a meghatalmazástól függ.
Ha a képviselő képviseleti jogát túllépve, vagy annak hiányában jár el, álképviseletről
van szó. Az álképviselő által kötött szerződés érvénytelen lesz, kivéve, ha a képviselt
személy utólag jóváhagyja.
Meghatalmazás adható határozott időre és határozatlanra is, amelyek bármikor
visszavonhatók. Képviselőként akár polgári-, akár büntető-, akár családjogi ügyben gyakran
jár el ügyvéd.
2.5. A szerződés érvénytelensége és kikényszeríthetetlensége
A szerződések az áruviszonyok mozgatói, közvetítői, ezért az állam elismeri és

támogatja azokat. Vannak azonban olyan szerződések, amelyeket az állam elismer, de
kikényszerítésüket nem segíti, azaz a teljesítésekhez bírói utat nem lehet igénybe venni; ezek
az államilag nem érvényesíthető szerződések. Előfordul az is, hogy az állam nem ismeri el a
szerződéseket, ezt a kört nevezzük érvénytelen szerződéseknek.
2.5.1. Érvénytelen szerződések
Az érvénytelenség azt jelenti, hogy a szerződéssel elérni kívánt jogi hatás elmarad,
vagyis az érvénytelen szerződés törvényes ok miatt nem váltja ki azt a jogi hatást, amelyet
egyébként a törvény a szerződésektől remél.
Érvénytelen a szerződés akkor, ha a szerződési akaratban, a szerződési
akaratnyilatkozatban vagy a célzott joghatásban lévő fogyatékosság miatt nem alkalmas
valamely érdek kielégítésére.
Akkor érvénytelen a szerződés, ha az érvénytelenség oka a szerződéskötéskor áll fenn.
Az érvénytelenségnek két fajtája ismeretes; a semmiség és megtámadhatóság.
A semmisség feltétlen érvénytelenséget jelent, azt, hogy az ilyen szerződés önmagában
véve érvénytelen, a törvény erejénél fogva. Semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat,
50
bármely állami hatóság vagy bírósági hivatalból veszi figyelembe, mindenféle külön eljárás
nélkül.
A semmisség okai
a) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személyek által kötött szerződés,
mert nem rendelkeznek ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel.
b) Színlelt szerződés esetében a színlelés célja rendszerint a jogszabály vagy harmadik
személy jogvédte érdekének kijátszása. Pl. az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyait
tartozása behajtásának meghiúsulása céljából színlelt adásvételi szerződéssel ismerősére,
hozzátartozójára ruházza át.
c) Fizikai kényszer esetében nincs meg a szerződési akarat. Ilyen remélhetőleg ritkán
fordul elő, mert ilyenkor a szerződést aláíró csak eszközül szolgál anélkül, hogy akarata
kifejezésre jutna. Pl. erőszakkal vezetik a kezét, hogy a szerződést írja alá.
d) Álképviseletnél a képviseleti jogkor hiányáról vagy annak túllépéséről van szó.
e) Alaki hiba miatt, mert a szerződéskötés nem a törvényben megkívánt alakszerűségek
betartásával történt, pl. ingatlan adásvételt nem foglalták írásba.
f) Uzsorás szerződés esetében szerződéskötéskor a másik fél helyzetének kihasználásával
feltűnően aránytalan előnyt kötöttek ki a felek.
g) A szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányulásakor is semmis a szerződés. Fizikai
lehetetlenség áll fenn, ha a szolgáltatás a technika adott fejlettségi fokán nem teljesíthető,
jogi lehetetlenség áll fenn, ha jogszabály tiltja a szolgáltatást, pl. nyilvánosház üzemeltetése.
h) Jogszabályba, jó erkölcsbe ütköző szerződés is semmisséget von maga után.
Az érvénytelenség másik fajtája a megtámadhatóság, amely szerint a megtámadható
szerződés feltételesen érvénytelen, csak akkor, ha az arra jogosult vagy érdekelt fél egy éven
belül sikerrel megtámadja a bíróságon.
A megtámadási határidő kezdete a tévedés, megtévesztés felismerésekor, fenyegetésnél a
kényszerhelyzet megszüntekor, a szolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a sérelmet
szenvedő fél teljesítésekor, kényszerhelyzetnél ennek megszüntekor.
A megtámadhatóság okai:
a) Tévedés. Ha valaki az akaratát hamis, nem a valóságnak megfelelő feltételezés,
körülmény hatására alakítja ki. Ez akkor megtámadási ok, ha a tévedés lényeges
körülményre vonatkozik és azt a másik fél okozta vagy felismerhette. A szerződés
alanyában, tárgyában való tévedés mindig lényeges. Pl. valaki abban a feltevésben köt tartási
szerződést, hogy az eltartója szakképzett és munkabíró ápoló.
b) Megtévesztés. Szándékos tévedésbe ejtés, amelyet a másik fél tudatosan, szándékosan
okoz lényeges körülmény tekintetében. Pl. a reklámozott sütőben leragad a palacsinta.
c) Fenyegetés. Hasonlóságot mutat a fizikai kényszerrel, de itt lelki kényszerről van szó.
Ezt a lelki kényszert a szerződő féllel vagy hozzátartozójával szemben helyezik kilátásba,
amely irányulhat élet, testi épség, vagyontárgy ellen is.
e) A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség anélkül,
hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné. A bírói gyakorlat szerint 40-50 %-os
értékkülönbség már feltűnően nagy.
Az érvénytelenség jogkövetkezménye az, ha még nem történt teljesítés, úgy kell tekinteni
a szerződést, mintha létre sem jött volna. Amennyiben történt teljesítés, az eredeti állapotot
vissza kell állítani, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás kölcsönösen visszajár.
Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a
51
szerződést érvényessé nyilvánítja, ha az érvénytelenség oka megszüntethető, pl. a feltűnő

értékaránytalanság, egyoldalú előleg kiküszöbölésével.
Előfordulhat, hogy a szerződés csak részben érvénytelen, ez rendszerint az egész szerződést
azzá teszi, kivéve, ha a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna.
2.5.2. Államilag nem érvényesíthető szerződések
Ezek olyan szerződések, amelyek nem érvénytelenek, önkéntesen teljesíthetők, de

államilag, bírósági úton teljesítésük nem kényszeríthető ki.
Két fajtája ismeretes: a természetes kötelmek és az elévült kötelmek.
A természetes kötelmek körébe tartozó szerződések kötése nem tilos, de a jog nem segít
lebonyolításában, mert jellegük, jelentőségük ezt nem indokolja. Ezek tehát olyan
szerződések, amelyek sohasem voltak érvényesíthetők. Három esetköre van:
a) Játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve az államilag engedélyezettet.
b) Kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés
c) Szeszesital fogyasztására kölcsönadott pénzösszeg, az ún. „kocsmai” hitel.
Az elévült kötelmek olyan szerződések, amelyek eredetileg érvényesíthetők voltak, de
erre hosszú időn keresztül nem került sor, ezért az érvényesíthetőségük megszűnt.
Az elévülés jogintézményét az indokolja, hogy az idő múlásával a szerződéshez fűződő
jogosultságot mind nehezebb tisztázni, de a jogbiztonság is azt követeli meg, hogy az adós
egy időn után ne éljen bizonytalanságban.
El nem évülő követelések:
a) A tulajdoni igények és ezek gyakorlásával kapcsolatos követelések, pl. haszonélvezet,
használat, telki szolgalom, túlépítés, elbirtoklás, ráépítés, élettársak és közös háztartásban
élő más hozzátartozók vagyoni viszonyai, házassági vagyonközösségből eredő követelések.
b) A takarékbetét összegének visszafizetése és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére
vonatkozó követelés a Ptk. 533. § (4) bek. alapján.
A követelések általános elévülési ideje öt év.
Öt évnél hosszabb az elévülési idő a bűncselekménnyel okozott kár esetén, mindaddig
érvényesíthető a követelés, amíg a bűncselekmény büntethetősége nem évül el. Pl. A
károkozóval szemben a büntetőeljárás befejezése után lépnek fel a károsultak követeléssel.
Ha a büntetőeljárás kimenetele a kárigényre kihatással lehet, ez az elévülési idő
meghosszabbítására alapul szolgálhat.
Három év alatt évülnek el a veszélyes üzem működésével, emberi környezetet
veszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránti követelések.
Egy év az elévülési idő a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pénzköveteléseinek.
Ugyancsak ennyi idő alatt évülnek el az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítési, a
fuvarozási és szállítmányozási szerződésekből származó igények.
Hat hónap az elévülési ideje a kötbér követeléseknek, tartásdíjaknak.
Az elévülés a követelés esedékességének időpontjától számítandó, de nyugszik az
elévülés, ha a jogosult követelését menthető okból nem tudta érvényesíteni. Ilyenkor
azonban az akadály megszüntetésétől számított egy éven belül ezt meg kell tennie.
Az elévülés megszakad, ha
a) a jogosult írásban követeli a teljesítést,
b) A jogosult a követeléséhez bírói utat vesz igénybe,
52
c) A felek módosítják a követelést, vagy

d) a kötelezett a tartozást elismeri.
A megszakadás után az elévülés újból kezdődik.
2.6. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek
2.6.1. A szerződés megerősítése
A szerződések teljesítését ösztönzi egyrészt az a gazdasági érdek, amiért a felek

egymással szerződést kötnek, másrészt pedig az, hogy bírósági úton is kikényszeríthető a
szerződésben vállalt kötelezettség.
A felek sokszor nem tartják elegendőnek ezeket a biztosítékokat, ezért további, a jog által
nyújtott eszközökkel igyekeznek a kötelezettet szerződésszerű teljesítésre bírni.
A szerződés megerősítésének eszközei: a foglaló, a kötbér, a jogvesztés kikötése, a jótállás
(garancia).
2. 6.1.1. Foglaló
A foglaló a szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg

vagy más dolog. Foglalóval bármilyen szerződés megerősíthető (az előszerződés is), a
gyakorlatban adásvételi szerződés megkötésekor terjedt el az adása. A foglaló fogalma nem
szűkül le csupán a pénzösszegre, foglalóként más dolog (tárgy) pl. ékszer, festmény is
adható.
A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog csak akkor tekinthető
foglalónak, ha azt foglalóként adták és ez a rendeltetése a szerződésből kitűnik.
A foglaló jelentősége, joghatása abban áll, hogy védelmet nyújt a szerződés
meghiúsulása esetére.
Ez esetben az érvényesülő szabályok:
a) Ha a szerződés meghiúsulása a foglalót adó félnek róható fel, a foglalót elveszti és az a
másik félnek marad kárátalányként.
b) Ha a szerződés meghiúsulása a foglalót kapó félnek róható fel, a foglaló összegének
kétszeresét kell visszafizetnie a foglalót adó félnek. (Vagyis vissza kell adnia a foglalót és
ezen összegnek megfelelő kárátalányt.)
c) Ha a szerződés meghiúsulása egyik félnek sem, vagy mindkét félnek felróható,
felelősségük közös, ezért a foglaló visszajár.
A szerződés teljesítése esetén a foglaló összege az ellenértékbe beszámít. A foglaló
összege a gyakorlat szerint, a szerződésben szereplő ellenérték kb. 10-25 %-áig terjedő
összeg.
A foglalónak kárátalány funkciója van, ezért feleslegessé teszi a kár összegszerű
bizonyítását. Ha a keletkezett kár nagyobb a foglaló összegénél, a többletkár követelhető.
A foglaló járulékos jellegű, az érvénytelen szerződést nem teszi érvényessé, vagyis, ha
érvénytelen szerződés megkötésének jeléül adták, az eredeti állapot helyreállítása jogcímén
visszajár.
2.6.1.2. Kötbér
53
A kötbér a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött
pénzösszeg, amely érvényesen csak írásban köthető ki.
A foglalóból több vonatkozásban különbözik, mert nemcsak a szerződés meghiúsulása
esetére, hanem a szerződésszegés más eseteiben is, pl. ha a kötelezett késedelmesen teljesít,
vagy hibásan teljesít, követelhető.
Késedelmes teljesítésnél a kötbér és a teljesítés is követelhető.
Hibás teljesítésnél a hiba kijavítása és a kötbér, lehetetlenülésénél, a dolog természetéből
adódóan csak kötbér követelhető.
A fentiek alapján a kötbérnek három fajtája van: a késedelmi, a minőségi és a
meghiúsulási kötbér.
Kötbér kikötése a szerződésekben nagyon elterjedt, mert a szerződésszegésből eredő
károk bizonyítása sokszor nehéz, nagy munkával jár, időtrabló, költséges. Ezért a gyakorlat a
kártérítés szabványosítására törekedett. Ez a kötbér.
Kötbér a szerződésben fix összegben vagy a szolgáltatás meghatározott százalékában ill.
a jegybanki alapkamat meghatározott mértékében (egy, másfél, kétszeresében) határozzák
meg a felek. Az utóbbi időben a jegybanki alapkamat meghatározott mértéke az elterjedt
kikötés.
Kötbér kikötése azért is fontos és a szerződés megerősítéséül szolgál, mert fizetése miatt
ösztönöz a teljesítésre, a másik fél számára is előnyös, mert kárpótlást nyújt, vagyis reparál.
Minimum kártérítésnek is nevezhetjük, ugyanis kötbért akkor is kell fizetni, ha kár nem
keletkezett, vagy az kisebb mértékű a kötbér összegénél. Ha a keletkezett kár nagyobb, mint
a kikötött kötbér, úgy a kötbért meghaladó kár érvényesíthető.
2.6.1.3. Jogvesztés kikötése
Jogvesztés kikötésekor a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy

kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.
Jogvesztés csak írásban köthető ki érvényesen, és a fél a kedvezményt a jövőre nézve
veszíti el. Ilyen kedvezmény lehet pl. a részletfizetési kedvezmény, ha a kötelezett
késlekedik a részlet megfizetésével, tartozását egy összegben köteles megfizetni.
A jogvesztés kiköthető a szerződésszegés tényével, tehát minden külön nyilatkozat
nélkül beáll a jogkövetkezmény, de a jogosult egyoldalú nyilatkozata is létrehozhatja a
jogvesztést.
A bíróságnak lehetősége van a joghátrány mérséklésére, ha a jogvesztés a kötelezettet
túlságosan sújtaná.
2.6.1.4. Jótállás (garancia)
A jótállás hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent. Mentesül a jótállásra

kötelezett a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett
helytelen tárolás, kezelés miatt..
Jótállás alapján a kötelezett a szerződés teljesítésénél a Ptk-ban foglaltaknál szigorúbb
felelősséggel tartozik. Ezért a jótállás a minőségvédelem fontos eszköze.
Jótállási kötelezettség keletkezhet a felek megállapodása alapján, de jogszabály is
54
elrendelheti. Az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szól a

117/1991. (IX.10.) Korm.r., amelyet módosított a 6/1997. (I.22.) Korm. rendelet.
Az említett rendelet néhány fontosabb rendelkezése:
a) A rendelet hatálya annak mellékletében felsorolt termékekre terjed ki, így gépgyártási
termékek, háztartási villamos berendezések és készülékek, híradástechnikai és elektronikai
termékek, kultúrcikkek.
b) A kereskedő a rendeletben foglaltaknál a vásárlóra nézve kedvezőbb jótállási
feltételeket is vállalhat.
c) Jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, maximálisan 24 hónap. Jótállási idő kezdete
az átadás napja, ill. jótállásra kötelezett által végzett üzembe helyezés esetén az üzembe
helyezés napja.
d) Termék kijavítási határideje 15 nap. 30 napra a kijavítás meghosszabbodhat, de a
vásárlónak kölcsönkészüléket kell adni. Jótállás időtartama meghosszabbodik a kijavítás
idejével.
e) Üzemeltetés helyén kell megjavítani: a rögzített bekötésű, valamint a 10 kg-nál
súlyosabb, vagy a helyi közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket. Ha
a javítás helyben nem végezhető el, a le- és felszerelésről, el- és visszaszállításról a jótállásra
kötelezett gondoskodik.
f) Vásárlástól számított 3 napon belüli meghibásodás esetén kicserélés azonos típusú új
termékre.
g) Ha cserére nincs lehetőség, vételárat vissza kell adni, vagy vételár-különbözet
elszámolása mellett más típusú terméket adni (vásárló választhat)!
h) A terméknek vagy jelentős részének kicserélése esetén a jótállás időtartama a kicserélt
termék tekintetében újra kezdődik.
i) A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel és a vásárláskor kapott fizetési bizonylat
egyidejű bemutatása esetén érvényesítheti.
2.6.2. A szerződés biztosítékai
A szerződés megerősítésének jogintézményei megkönnyítik a szerződésben foglaltak

érvényesíthetőségét (bírói út nélkül is), ez is egyfajta biztosíték, de mégis előfordul, hogy a
jogosultnak érdekében állhat további biztosítékok követelése. A jogosult pl. azért köt ki
biztosítékokat, mert előfordulhat, hogy a kötelezett vagyoni helyzete megromlik, állását
elveszíti, munkanélküli lesz, vagy szándékosan elajándékozza a vagyonát; ne legyen miből
szerződéses kielégítését keresni.
Szerződéses biztosítékok: a bankgarancia, a zálogjog, az óvadék, a kezesség.
Bankgarancia esetén a bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek

bekövetkeztekor határidőn belül, meghatározott értékhatárig a kedvezményezettnek fizet.
A bankgarancia lényege, fizetési kötelezettség elvállalása bank által. A bank arra
kötelezi magát, hogy pl. a saját pénzeszközei terhére vállal fizetési kötelezettséget.
55
A garanciavállalás alapvető feltétele a hitelképesség, a bank csak hitelképes

személyekért, szervezetekért vállal garanciát. A garanciavállalást biztosítékhoz is kötheti, pl.
zálogjog, pénzeszközök elkülönítése.
A kötelezettnek (megbízónak) a bankgarancia elvállalását megbízás formájában kérni kell
és nyilatkozatot adni, amelyben tudomásul veszi, hogy a bank a helyette kifizetett összeget
leemeli a bankszámlájáról, fedezet híján a hitelkamaton felül késedelmi kamatot is
felszámol.
A bank a kötelezettel (megbízóval) való megállapodásban foglalt feltételek beállta, pl.
okmányok bemutatása, bizonyos esemény beállta vagy elmaradása (szerződés összegének
kiegyenlítése) esetében fizet a jogosultnak határidőn belül és meghatározott összeghatárig.
A bankgarancia fontos jogintézmény, mert komoly érdekek fűtődnek ahhoz, hogy a
szerződésből eredő fizetési kötelezettségeket kellő időben teljesítsék.
2.6.2.2. Zálogjog
A zálogjog azt jelenti, hogy a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható

követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőzően kielégítést
kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.
A zálogjog valamilyen követelés biztosítéka ezért járulékos jellegű, a felelősség
terjedelme a főkötelezettség terjedelméhez igazodó, de nemcsak a főkövetelést biztosítja,
hanem annak kamatát, a felmerült költségeket is, amelyek a zálogjog érvényesítésével
kapcsolatban keletkeztek, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségeket is. A
követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Fő szabályként a zálogjogot
csak a követeléssel együtt lehet átruházni
A zálogjog abszolút hatályú, vagyis mindenkivel szemben hatályos, bárkinél is van a
zálogtárgy, az abból való kielégítést tűrni köteles más követeléseket megelőző sorrendben.
Zálogjog az alapjául szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével is alapítható.
Ilyenkor a zálogjogosult kizárólag csak a zálogtárgyból kereshet kielégítést a szerződésben
meghatározott összeg erejéig.
A zálogjogosultnak a zálogjog alapján történő kielégítésében a zálogszerződés felmondása
kell, a felmondás ideje mindkét fél részéről 6 hónap.
Zálogjog keletkezhet szerződéssel (ez a leggyakoribb keletkezési mód) jogszabály
alapján, pl. a vállalkozót megillető zálogjog a megrendelőnek hozzá került vagyontárgyain a
vállalkozási díj biztosítására, bérbeadó zálogjoga a bérlő vagyontárgyaira a bérleti díj és
járulékai erejéig és hatósági határozat alapján, pl. ha bírósági határozat alapján
végrehajtásnak van helye, a kötelezett ingó vagyonát elfoglalják, ingatlanára végrehajtási
jogot jegyeznek be.
A zálogjognak két fajtája van a kézizálogjog és a jelzálogjog. Jogunk ismeri még a
jogokon és követeléseken fennálló zálogjogot és a bankhitelt biztosító zálogjogot.
Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés.
Kézizálogjog létrejöttéhez a zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges,
vagy a zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, az ún. zálogtartónak. Kézizálogjog
tárgya csak forgalomképes ingó dolog lehet. Célszerű olyan értékes dolgot (pl. ékszer,
műszaki cikk) zálogba adni, amely viszonylag kis helyen elfér, nem igényel különösebb
kezelést, táplálást.
56
A zálogjogosult a zálogtárgyat csak akkor használhatja és hasznosíthatja, ha erre külön

felhatalmazást kap. Gyümölcsöző dolognál elszámolási kötelezettség terheli.
A kézizálogjog hátránya az, hogy a tulajdonos a saját tulajdonát nem használhatja, mert
az másnál van, a jogosultra ill. a zálogtartóra pedig őrzési kötelezettséget ró, köteles a
zálogtárgy épségét megőrizni, a zálogjog megszűnésekor visszaadni.
A jelzálog intézménye a kézizálogjognál sokkal jobb megoldás, mert a felismerhetővé
tétel érdekében a zálogtárgyat csupán megjelölik.
Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés írásbefoglalása és a zálogjognak az
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
Ingó dolgokat terhelő jelzálogjog, valamint vagyont terhelő zálogjog (követelés
biztosítékául jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak
meghatározott része is szolgálhat) alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratban
foglalása és a zálogjognak az Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való
bejegyzése is szükséges.
Az 1996. Évi XXVI. törvénymódosítás fontos szabálya az, hogy ha a zálogtárgy
állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy
helyreállítását, vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő újabb biztosíték adását. Ha a
kötelezett ennek nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogával élhet.
A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik.
2.6.2.3. Óvadék
Az óvadék pénzben, értékpapírban, takarékbetétkönyvben nyújtott zálog, amelyet

valamely kötelezettség biztosítására adnak.
Az óvadék vagy kaució lényege az, hogy amennyiben a kötelezett visszatérő pénzbeli
kötelezettségét pl. bérleti díj fizetését nem teljesítené vagy nem szerződésszerűen teljesíti,
úgy a jogosult bírói út igénybevétele nélkül az óvadék összegéből a ténylegesen felmerült
összeget, tartozást elveheti, felhasználhatja.
Óvadékkal csak érvényes és bírósági úton érvényesíthető követelést lehet biztosítani. A
felek megállapodásától függ, hogy az óvadékot a jogosult átveszi-e, vagy azt harmadik
személy kezeli.
Az óvadékból a jogosult közvetlenül kielégítést kereshet, de a kár, tartozás mértékét
mindig bizonyítania kell. Csak olyan nagyságú összeg illeti meg az óvadékból, amennyi a
bizonyított kára, több nem.
Az óvadékot csak kielégítés céljára lehet felhasználni, másra nem.
2.6.2.4. Kezesség
A zálogjog és az óvadék a szerződés tárgyi biztosítékai voltak, a szerződés személyi

biztosítéka a kezesség.
Kezesség vállalása esetén a kezes a jogosult felé arra vállal kötelezettséget, hogy
amennyiben a kötelezett nem teljesít, ő maga fog helyette.
A kezesség tehát a jogosult pl. pénzintézet és a kezes között jön létre, a kötelezett
hozzájárulása nem szükséges. A gyakorlatban azonban a kötelezett feladata az, hogy kezes
állításával biztosítsa ki a jogosulttal kötendő szerződését.
57
Elvileg bármilyen tartalmú jövőbeli kötelezettségért vállalhat helytállást a kezes, a

lényeg az, hogy a követelés bírósági-úton érvényesíthető legyen.
Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
A kezes kötelezettségének tartalma és terjedelme a főkötelezettséghez igazodó, vagyis, a
kezes csak annyit köteles teljesíteni, mint a főkötelezett. A kötelezettnek adott kedvezmény
pl. fizetési halasztás, kihat a kezesre is, de a kötelezett terhének átvállalása a kezesség
megszűnését eredményezi. A kötelezett halála azonban nem szünteti meg a kezességet, mert
a kötelezettség az örökösre átszáll.
A kezességnek két fajtája lehet: az egyszerű- és a készfizető kezesség.
Egyszerű kezesség esetén a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha a követelés nem
hajtható be a kötelezetten. Tehát az egyszerű kezes helytállása másodlagos, ún. „sortartási
kifogás” illeti meg mindaddig, amíg úgy látja, hogy a követelés a kötelezetten behajtható.
Azonban a jogosult részéről lehetőség van a kötelezett és a kezes együttes perlésére, csak
ilyenkor a bíróság a kezest feltételesen marasztalja.
Készfizető kezességnél a kezesnek a kötelezettel egy sorban kell helytállnia, nem
emelhet „sortartási kifogást” sem, kötelezettsége a kötelezett nem fizetése esetén azonnal
beáll, a bíróság is őt feltétel nélkül marasztalja.
Előfordulhat, hogy ugyanazért a tartozásért többen vállaltak kezességet. Ha egyidejűleg,
egymásra tekintettel vállalták, akkor a felelősségük egyetemleges, ha egymást követően
vállalták a kezességet, a kezességvállalás sorrendjében felelősek.
A jogosultat kielégítő kezesre a követelés a törvény erejénél fogva száll át, vagyis
megtérítési igénnyel fordulhat a kötelezett ellen.
Kezesség nemcsak szerződésen, hanem, jogszabályon is alapulhat, pl. tárgynak a
lakásból való kidobása esetén a károsulttal szemben a lakás bérlője, használója a felelős. Ha
a bérlő, használó a károkozót megnevezi, ő csak kezesként felel.
2.7. A szerződés módosítása
A szerződés módosítására különböző okokból kerülhet sor, Két vagy több fél
megállapodásáról van szó, akiknek jogukban áll megállapodásukat újraértékelni, esetleg
újabb igényeikhez igazítani. A felek tehát módosíthatják szerződéseiket. Szerződést
módosíthat azonban maga a jogszabály, valamint a bíróság is.
Jogszabály által történő szerződésmódosításra ritkán kerül sor. Tipikusan akkor, ha a
hatósági árak változnak, ez a már korábban létrejött szerződéseket is érinti. Pl. energiaárak
változása.
A bíróság szerződést akkor módosít, ha több feltétel együttes jelenléte azt szükségessé
teszi. A bíróság csak akkor „lép be” a felek kinyilvánította akaratába, amikor az egyik félre
nézve a szerződés fenntartása súlyos teher lenne. Pl. a bíróság az egyösszegű tartozás helyett
részletfizetést engedélyezhet.
A szerződés bírósági módosításának három feltétele van:
a) a felek között tartós jogviszony álljon fenn,
b) a szerződéskötés után olyan változás történjen,
c) amely miatt a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.
A bíróság a szerződést visszamenőleges hatállyal nem módosíthatja, csak a kereset
benyújtásától kezdődően a jövőre nézve.
58
A felek által történő szerződésmódosítás a leggyakoribb eset.

A felek a szerződést alanyában, tartalmában és jogcímében módosíthatják.
A szerződés alanyában történő módosításkor változás történik valamelyik fél
személyében. Ennek két esete van: az engedményezés és a tartozásátvállalás.
Az engedményezés a jogosulti pozícióban történő változás, amely az eredeti és az új jogosult
közötti megállapodással jön létre. Ehhez a kötelezett hozzájárulása nem szükséges, de
tájékoztatni kell, hogy tudja, kihez kell teljesítenie. Feltétel az, hogy az eredeti jogosult
tájékoztassa a kötelezettet, mert ha nem tájékoztatja, vagy csak az új jogosult tájékoztatja, a
kötelezett bírói letéttel teljesíthet azon a jogcímen, hogy a jogosult személye bizonytalan,
vitás. A kötelezett helyzete az engedményezéssel nem lehet súlyosabb.
A tartozásátvállalás a kötelezetti pozícióban történő változás, amely az eredeti kötelezett és
az új kötelezett között jön létre.
Feltétele a jogosult hozzájárulása, hiszen az ő számára nem közömbös, ki a kötelezett, tud-e
időben teljesíteni, árúja ugyanolyan jó minőségű-e stb.
A felek a szerződésüket annak tartalmában is módosíthatják, bármely kérdésben, pl.
teljesítés idejével, helyével, módjával, minőséggel, mennyiséggel kapcsolatosan.
Mindez egyezséggel történik, amelyet a felek úgy rendeznek el, hogy kölcsönösen engednek
egymásnak, vagyis a szerződés feltételeit újból rendezik, az eredetitől eltérően.
A szerződés jogcímében történő módosításának az a lényege, hogy a felek a
megállapodásukat, a szerződést új jogalapra helyezik. Pl. a bérleti szerződést adásvételivé
alakítják át.
Módosító szerződés is köthető akár szóban, akár írásban. Az írásban létrejött szerződést csak
írásbeli formában lehet módosítani.
2.8. A szerződés teljesítése
A szerződés a teljesítéssel tölti be rendeltetését. Ha a teljesítés a szerződésben

meghatározottaknak megfelelően bonyolódik, a szerződésben meghatározott helyen, időben
és módon történik, azt mondjuk, hogy a fél szerződésszerűen teljesített. A teljesítéssel a
szerződés meg is szűnik.
A teljesítésnek három lényeges eleme van: a teljesítés helye, ideje és módja.
2. 8.1. A teljesítés helye
A felek szerződéseikben általában meghatározzák a teljesítés helyét, bár némely

szerződésfajtáknál pl. az építési szerződésnél ez egyértelmű.
A teljesítés helye két okból is fontos, egyrészt a szerződéses határidő szempontjából, hogy
meghatározott határidőre az adott helyen legyen pl. az árú és késedelem ne következzen be,
másrészt a kárveszély viselése is a teljesítéssel száll át a jogosultra.
Ha a teljesítés helyében a felek nem állapodtak meg, a Ptk. általános szabályai
érvényesülnek, mely szerint a teljesítés helye:
a) a kötelezett lakóhelye, ill. székhelye
b) ha a dolgot fuvarozó szállítja el, az a hely, ahol a fuvarozónak átadják,
c) ha a kötelezett viszi el a saját fuvareszközével, az a hely a teljesítés helye, ahol a
jogosultnak átadja,
59
d) gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéseinél a teljesítés helye a jogosult

székhelye (telephelye), ill. a jogosult által megjelölt hely,
e) pénztartozásnál a teljesítés helye a jogosult székhelye, lakhelye.
2.8.2. A teljesítés ideje
A felek a szerződésben általában meghatározzák a teljesítés idejét is.

Ez az idő meghatározható határnapban és határidőben. A határnapban való teljesítés egy
meghatározott napot jelent, amelyet általában dátumszerűen határoznak meg a felek.
A határidőben való meghatározás általában egy időtartamot, időszakot jelöl. Pl. teljesítendő
május hónap utolsó két hetében.
Amennyiben a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap lenne, a határidő a
következő munkanapon jár le.
Előfordulhat, hogy a kötelezett előszállításra törekszik, ez csak a jogosult
beleegyezésével lehetséges, kivéve a pénztartozást.
Abban az esetben, ha a teljesítés idejét a felek nem határozzák meg a szerződésben, a
Ptk. Szabálya alapján bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, ha ingyenes
szerződésről van szó, a jogosult a kötelezettet bármikor felhívhatja teljesítésre.
Egyidejű teljesítés esetén mindegyik fél mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a
másik fél az ellenszolgáltatást fel nem ajánlja.
Ha részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni és a másik fél a szolgáltatásával késik,
a kötelezettől nem várható el, hogy a következő részletet is teljesítse, azt visszatarthatja.
A létfenntartást célzó szolgáltatásokat, pl. tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék
időszakonként előre kell fizetni.
2.8.3. A teljesítés módja
A felek a szerződés teljesítésekor is kötelesek együttműködni, egymás számára az

átadással, átvétellel kapcsolatban mindenfajta tájékoztatást megadni, pl. mikor érkezik az
árú, a csomagolás módja miatt milyen raktározási mód ajánlatos stb.
A jogosult az átvételkor köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés szerződésszerű-e,
minőségileg, mennyiségileg megfelelő-e. Ez a „tájékoztatás” érdeke a kötelezettnek is, mert
probléma esetén hamarabb, kisebb kárral tudja megoldani annak kijavítását.
A kötelezett a teljesítés megtörténtéről nyugtát követelhet, amelyben a jogosult a teljesítés
megtörténtét igazolja. Egyébként az általános forgalmi adóról szóló többször módosított
1989. Évi XL. Tv. nyugtakibocsátási kötelezettséget ír elő.
Ha a tartozásról kötelezvényt állítottak ki, azt a teljesítés után a jogosult köteles a
kötelezettnek visszaadni.
A teljesítéssel járó költségek általában mindkét felet terhelik. Az átadással járó költségek,
a csomagolást, mérlegelést is beleértve a kötelezettet, az átvétellel járók pedig a jogosultat
terhelik.
2.8.4. Bírói letét
Bírói letéttel történő teljesítésről akkor beszélünk, ha a kötelezett a szolgáltatást a
60
bíróságnál a jogosult részére letétbe helyezi.

A bírói letétbe helyezés a teljesítéssel egyenlő hatályú.
A bírói letétbe helyezés feltételei:
a) ha a jogosult személye bizonytalan,
b) a jogosult lakóhelye, székhelye ismeretlen,
c) ha a jogosult késedelembe esik.
A gyakorlatban többnyire akkor fordul elő bírósági letétbe helyezés, ha a jogosult oldalán
alanyváltozás következik be és a jogutód személye tisztázásra szorul, pl. jogutód halálát
követő öröklési vita.
Bírói letét tárgya: pénz, értékpapír, más okirat lehet.
Letétbe helyezéskor a kötelezett kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják oda a
jogosultnak, ha a jogosult az ellenszolgáltatást teljesítette.
A letétbe helyezés a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, ill. székhelye szerint
illetékes bíróságnál történik.
2.8.5. A beszámítás
Kölcsönös tartozások esetén lehetőség van az értékkülönbözet kiegyenlítésére, azaz

beszámítására.
A beszámítás egyoldalú nyilatkozat, amelyben a kötelezett, az adós azt kéri a jogosulttól,
hogy tartozásába számítsa be a kötelezett követelését. A beszámításnál mindketten
jogosultak és kötelezettek is.
A beszámítás feltételei:
a) A követeléseknek kölcsönösnek kell lenniük (pl. az egyik követelésnek a kötelezettje,
a másiknak jogosultja legyen a fél).
b) A szembenálló követelések egyneműek legyenek, pl. pénzzel szemben pénz álljon.
c) Az ellenkövetelésnek lejártnak kell lennie, pl. a teljesítési határidő lejárt.
Vannak esetek, amikor nincs helye beszámításnak:
a) A létfenntartást adó követelésekkel szemben, pl. tartásdíj, életjáradék, baleseti
járadék.
b) Szándékos károkozás esetén fennálló kártérítési kötelezettségbe nem számítható be a
jogosulttal szemben fennálló követelés.
A beszámítás jogintézménye elvileg nem korlátozódik a pénztartozásokra, de gyakorlati
jelentősége a pénztartozások körében van.
Ha a felek éltek a beszámítással, az úgy tekintendő, mintha a szerződésüket teljesítették
volna, a beszámítás erejéig ugyanis megszűnik a felek kötelezettsége.
61
2.9. A szerződésszegés
Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe

ütközik, vagy sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.
A szerződésszegés lehet objektív és szubjektív alapú.
Objektív szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a teljesítés elmaradása egyik félnek
sem róható fel, pl. külső ok miatt nem történt teljesítés.
Szubjektív szerződésszegés esetén a szerződésszegés valamelyik félnek felróható, aki
nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna.
A szerződésszegésnek szankciói vannak, a felróható szerződésszegésnél a jog további
szankciókat is alkalmaz.
A szerződésszegés fajtái:
a) a kötelezett késedelme
b) a jogosult késedelme
c) hibás teljesítés
d) lehetetlenülés
e) teljesítés megtagadása a kötelezett részéről.
2.9.1. A kötelezett késedelme
A kötelezett késedelméről akkor beszélhetünk, ha a szerződésben meghatározott

határidő vagy határnap eredménytelenül telt el, illetve kötelezettségét a jogosult
felszólítására sem teljesítette.
A késedelem jogkövetkezményei:
a) a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést,
b) a jogosult elállhat a szerződéstől,
c) pénztartozás után kamat jár, akkor is, ha a szerződés ezt nem tartalmazta,
d) a késedelemmel okozott kárt köteles megtéríteni a kötelezett.
2.9.2. A jogosult késedelme
A jogosult akkor esik késedelembe, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem

fogadja el, elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett
szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek, a teljesítés megtörténtéről nem állít ki nyugtát, ill.
az értékpapírt nem adja vissza.
Jogkövetkezmények:
a) kötelezett továbbra is követelheti az átvételt,
b) kötelezett bírói letéttel teljesíthet, ha a szolgáltatás tárgya erre alkalmas
c jogosult téríti meg a késedelme miatt felmerült költségeit a kötelezettnek
d) pénztartozás után kamat akkor sem jár, ha ezt kikötötték
e) a késedelemmel okozott kár megtérítése.
2.9.3. Hibás teljesítés
Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy
a jogszabályban előírt követelményeknek.
62
A hibás teljesítés a szerződésszegés számos esetét felöleli, így pl. a minőségileg hibás
teljesítést, a mennyiségileg hibás teljesítést, ha más dolgot szolgáltatnak, használati utasítás,
veszélyekre felhívás elmulasztását.
A hibás teljesítés leggyakrabban előforduló esete a minőségileg hibás teljesítés. A
kötelezett köteles helytállni azért, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor rendelkezik a törvényes
és a szerződésben kikötött kellékekkel. Ez az ún. kellékszavatosság.
Ismerjük a jogszavatosság fogalmát is, amely nem más, mint a kötelezett felelőssége a
szolgáltatott dolog tulajdonjogának átruházásáért, per- és tehermentességéért.
Minőségi hiba esetén a jogosultat megillető szavatossági jogok:
a) kijavítás
b) árleszállítás
c) csere
d) elállás.
A jogosult elsősorban a kijavítás és az árengedmény között választhat. Ha a hiba nem
javítható vagy csak értékcsökkenéssel javítható, akkor cserélni kell. Élelmiszereknél,
kozmetikumoknál a kifogást azonnal el kell intézni szintén szerével.
Elállásnak van helye érdekmúlás esetén, ha a hiba nem javítható, ha a javítás a jogosult
érdeksérelmével jár, ha csak értékcsökkenéssel javítható. A jogosult a választott
szavatossági jogról áttérhet egy másikra, de az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek
megtéríteni, kivéve, ha az áttérés indokolt volt vagy arra a kötelezett adott okot.
Szavatossági határidők:
a) A teljesítéstől számított 6 hónapon belül.
b) Ha a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni (a hiba jellegénél fogva
nem volt felismerhető) a teljesítéstől számított 1 év ez a határidő.
c) Tartós használatra rendelt dolog esetén 3 év.
d) Ha a kötelező alkalmassági idő 3 évnél hosszabb, a szavatossági határidő is ez lesz.
e) 6 hónapnál rövidebb határidő is lehet, ha a dolog használhatóságának legkisebb
időtartamát hatósági előírás, szabvány, kötelező műszaki előírás határozza meg. Pl.
élelmiszerek, tejtermékek.
2.9.4. A lehetetlenülés
Lehetetlenülésről akkor beszélünk, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg,

válik lehetetlenné, amely a szerződés megkötését követően következett be.
A lehetetlenülésnek többféle oka lehet:
a) fizikai, pl. a szolgáltatás megsemmisül
b) jogi, pl. importengedélyt visszavonják
c) érdekbeli, pl. ha a szerződés csak aránytalanul nagy áldozatok árán teljesedhetne be.
A lehetetlenülés jogkövetkezménye attól függ, hogy objektív okból, vagy a felek
valamelyikének felróható okból következett-e be.
Objektív lehetetlenülésnél a szerződés meghiúsulása egyik félnek sem róható fel. Ilyen
esetben a szerződés megszűnik.
Kötelezettnek felróható okból történő meghiúsulás esetén, pl. a dolog a kötelezett hibájából
megsemmisül, a jogosult teljes kártalanításra tarthat igényt.
Jogosultnak felróható okból történő lehetetlenülésnél a kötelezett mentesül a teljesítési
63
kötelezettség alól, követelheti az ellenszolgáltatást és a felmerült kárának megtérítését is, pl.

ha a leszállított, de a jogosult által át nem vett gyümölcs megromlik, a jogosultnak mind az
árút, mind a fuvardíjat ki kell fizetnie.
2.9.5. Teljesítés megtagadása a kötelezett részéről
Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a legsúlyosabb

szerződésszegésről beszélhetünk.
A Ptk. Ilyen esetben a jogosult választására bízza, hogy a kötelezettel szemben a késedelem
vagy a lehetetlenülés jogkövetkezményeit alkalmazza-e.
Késedelem a szerződést nem szünteti meg, a jogosult teljesítést követelhet továbbra is, vagy
elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.
Lehetetlenülés esetén a szerződés megszűnik és kártérítés követelhető.
2.10. A szerződés megszűnése
A szerződések többsége teljesítéssel szűnik meg. Ha a szerződés nem felel meg a felek
akaratának, meg kell szüntetni.
Megszűnési módok:
a) A felek akaratából történő megszűnés történhet
aa) kétoldalú nyilatkozattal: megszüntető és felbontó szerződés,
ab) egyoldalú nyilatkozattal: felmondás és az elállás.
b) Az egyéb okból történő megszűnés esetei a confusio és a halál.
2.10.1. A szerződés megszűnése a felek akaratából
A felek saját akaratukból megszüntethetik vagy felbonthatják szerződésüket.

A megszüntető szerződés a felek kétoldalú nyilatkozatán alapszik, amellyel a jövőre
nézve szüntetik meg a szerződést. Fontos az egyensúly teremtése az addig történt szolgáltatás
64
és annak ellenértéke között.

A felbontó szerződés is a felek kétoldalú nyilatkozatával történik, de itt a szerződést
megkötésére visszamenőleges hatállyal szüntetik meg.
Felbontó szerződésnél olyan helyzetet kell teremteni, mintha a felek a szerződést meg sem
kötötték volna, vagyis mindkét fél a kapott szolgáltatás vagy más vagyoni előny
visszaszolgáltatására köteles. Ha kizárt az eredeti állapot helyreállítása, pl. a téglát
beépítették az építménybe, ilyenkor a felek csak a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést.
A felmondás olyan egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetési módja a
szerződésnek, amely azt a jövőre nézve szünteti meg.
A felmondásnak két fajtája van: a rendes- és a rendkívüli felmondás.
A rendes felmondás a határozatlan időre szóló szerződések megszüntetési módja,
amelynél a szerződés a felmondási idő eltelte után szűnik meg.
Rendkívüli felmondáson a másik fél súlyos szerződésszegése vagy a körülmények
lényeges megváltozása esetében van helye. A rendkívüli felmondás a szerződést a közlés
időpontjában nyomban megszünteti.
Kivételesen előfordulhat, hogy a szerződés azonnali hatállyal indoklás nélkül is felmondható,
pl. megbízási szerződésnél a megbízó súlyos szerződésszegése esetén.
Az elállás a másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést
keletkezésére visszaható hatállyal szünteti meg.
Az elállásnak jogszabály alapján beálló esetei:
a) Valamelyik fél súlyos szerződésszegése esetén, pl. kötelezetti késedelemnél
érdekmúlás miatt, hibás teljesítésnél, ha a hiba nem javítható ki, vagy a kötelezett a hiba
kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult
érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges.
b) Ingyenes, valamint bizalmi viszonyon alapuló szerződéseknél a körülmények lényeges
megváltozása, a bizalom súlyos megrendülése esetén, pl. kölcsönszerződésnél a
kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja.
c) Indoklás nélkül korlátlan elállási jog illeti meg a vállalkozási szerződés
megrendelőjét.
Az elállási jog szerződésen is alapulhat, de ez a jog csak bánatpénz lefizetése ellenében
lehetséges. A bánatpénz az elállás jogát elismerő fél kártalanítására szolgál. Ha kára mégis
nagyobb lesz a bánatpénz összegénél, többre nem tarthat igényt, mert károsodását maga
akarta, tehát nincs jogsérelem.
2.10.2. A szerződés megszűnése egyéb okból
Itt olyan megszűnési módokról lesz szó, amelyek nem a szerződés megszüntetésére
irányulnak, de mégis megszüntetik a szerződést.
Az egyik eset az, amikor a követelés és a tartozás egy kézben egyesül (confusio), vagyis
ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. Ez a szerződés megszűnését eredményezi,
pl. ha a jogosult a kötelezettnek, vagy a kötelezett a jogosult örököse lesz, vagy jogi
személyek egyesülése.
A halál csak akkor szünteti meg a szerződést, ha nincs jogutód, vagy a szerződés
személyes szolgáltatásra alapulhat, pl. művészi alkotás elkészítése, az eltartott halála esetén,
megbízási szerződésnél bármelyik fél halála esetén.
65
3. EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK
3.1. Az adásvétel
Az adásvételi szerződés a legáltalánosabban előforduló szerződéstípus. Szükségleteink

kielégítésének nagy része adásvételi szerződések útján bonyolódik. Fontos szerepe van a
fogyasztási javak megszerzése, a tulajdon tárgyaival való rendelkezés terén.
Fogalma: Dolog tulajdonbaadása pénz ellenében.
Alanyai: az eladó és a vevő.
Tárgya: Minden olyan dolog, amely nem forgalomképtelen. A korlátozottan
forgalomképes dolgok adásvételéhez engedély kell, pl. fegyverek.
A felek jogai és kötelezettségei:
Az eladó köteles:
a) Az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni.
b) A dolgot a vevő birtokába adni.
c) Tájékoztatni a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól, dologgal kapcsolatos
terhekről.
d) Szavatolni kell, hogy a dolog minőségileg, mennyiségileg megfelelő. Ez a
kellékszavatosság. Azt is szavatolni kell, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely
a tulajdonszerzést akadályozza, vagyis a dolog per-, teher- és igénymentes. Ez a
jogszavatosság.
e) Vevőnek azokat az okiratokat átadni, amelyek a dologgal kapcsolatosak, pl.
használati-, kezelései útmutató, jótállási jegy, műleírás stb.
f) Viselni az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével
kapcsolatos költségeket.
A vevő köteles:
a) A dolgot átvenni.
b) A vételárat megfizetni.
c) A szerződéskötési költségeket, a tulajdonátruházási illetéket, az átvétel költségeit
viselni.
Az adásvételi szerződés megkötése (alakja):
Kisebb fogyasztási cikkeknél (ingó dolgoknál) az adásvételi szerződés megkötése a vétel
tárgyának átadásával egybeesik. Ezt kézen-közön vételnek nevezzük. Ez a kiskereskedelmi
adásvétel, ahol a vevő olyan dolgot vesz meg, amely az eladónál azonnali teljesítéssel
rendelkezésére áll.
Ingatlan adásvételénél a szerződés megkötését követően bizonyos idő elteltével történik
meg az ingatlan átadása, és a tulajdonjog átruházás is az ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzéssel jön létre.
Az eladó a tulajdonjogot legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn.
Ha az ingatlan vevője az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés előtt az ingatlan birtokába
lép, ezen naptól kezdve szedheti a dolog hasznait, viseli terheit és az esetlegesen keletkező
károkat.
Az ingatlan adásvételi szerződés csak írásbafoglalással érvényes és ügyvéd vagy
jogtanácsosi ellenjegyzéssel.
66
3.1.1. Az adásvétel különös nemei
Az adásvételnek különböző fajtái alakultak ki, úgy mint: megtekintésre vétel, próbára
vétel, minta szerinti vétel.
Megtekintésre vétel esetén a felek a szerződést megkötik, de a hatálya attól függ, hogy
megtekintés után a vevőnek kell-e az árú.
Próbára-vétel esetében a vevő a dolgot átveszi kipróbálásra, az eladó által
meghatározott időpontig nyilatkozik a vétel felől. Amennyiben nem nyilatkozik, a szerződés
hatályos lesz. A próba ideje alatt a dologért a használó-vevő felelősséggel tartozik.
Minta szerinti vételnél az eladó a vevőnek mintát ad át. A későbbiekben az eladó a
mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Az eladó a rejtett hibákért akkor is
felelősséggel tartozik, ha az már a mintában is megvolt. Ha a vevő a mintát nem tudja
felmutatni, őt terheli annak bizonyítása, hogy a szolgáltatott dolog a mintának nem felel
meg.
3.1.2 Elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog
Vannak esetek, amikor az adásvételi szerződés a vevő egyoldalú nyilatkozatával jön

létre. Ennek esetei: az elővásárlási jog, a visszavásárlási jog és a vételi jog.
Az elővásárlási jognak az a lényege, hogy ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, azt
előbb az elővásárlásra jogosultnak kell felajánlania, kivéve, ha rendkívüli nehézségekkel
járna a felkutatása.
Ha az elővásárlásra jogosultnak a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott
határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a feltételeket nem fogadja el (amelyeket 3. személy
elfogadna), a tulajdonos a dolgot másnak eladhatja.
Az elővásárlási jogot a felek írásban kötik ki szerződésben, de jogszabály alapján is
létrejöhet, pl. közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat a többiek tulajdoni hányadára
elővásárlási jog illeti meg, ha azt el akarják adni, vagy Kft esetén az üzletrészre vonatkozó,
tag, társaság, társaság által kijelölt személy elővásárlási jogát.
Az elővásárlási jog személyhez kötött jog, a jogosult halálával megszűnik.
A visszavásárlási jog lényege, hogy az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg
írásban megállapodnak a felek az eladott dolog 5 éven belüli visszavásárlására. Ezt a
visszavásárlást az eladó egyoldalú nyilatkozattal kezdeményezi. Az eladó ezt a
visszavásárlást akkor is megteheti, ha a vevő a dolgot nem akarja eladni. A nyerészkedés itt
kizárt, mert az eladási és a visszavásárlási ár rendszerint egyenlő, eltérés csak a dologra
fordított szükséges költségek miatt lehetséges.
A felek a vételi jogot (opció) írásban, legfeljebb 5 évre kötheti ki érvényesen. Vételi jog
alapján a jogosult egyoldalú nyilatkozattal olyan dolgot vásárol meg, amely sohasem volt az
övé. Akkor fordulhat elő ilyeneset, ha a vevő nem tud véglegesen dönteni az adásvételről és
más ajánlatokat is szeretne megtekinteni. Az opciós szerződésnek feltétele, hogy tartalmazza
az adásvételi szerződés lényeges pontjait. Ha a megállapodás a tulajdonosra utóbb aránytalan
terheket ró, a bíróság mentesítheti őt a vételi jogból eredő kötelessége alól.
Vételi jogot jogszabály is biztosíthat, pl. a rt-ot a dolgozói részvényre vételi jog illeti
meg a dolgozó halála, munkaviszonyának megszűnése esetén.
67
3.2. A csere
A csere történelmileg megelőzte az adásvételt, de lebonyolításának nehézkessége miatt

jelentősége egyre csökkent.
A csere dolgok tulajdonának kölcsönös átruházását jelenti a cserélő felek részéről.
Kölcsönös tulajdonátruházásra kerül sor, azért mindkét felet eladónak is és vevőnek is
tekinthetjük a saját szolgáltatása vonatkozásában.
A csereszerződésre az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az
adásvételhez viszonyítva az eltérés abban mutatkozik, hogy míg ott dolog és pénz cserél
tulajdonost, csereszerződésnél dolgok cseréjére kerül sor.
3.3. A bérlet
A bérlet lényege nem más, mint más személy dolgán használat engedése. Bérleti
szerződéssel a tulajdonos a tulajdona részjogosultságát képező használat és hasznok
szedésének jogát ruházza át. Ezzel a használattal a jogosult csak időleges használati jogot
nyer.
E tárgyban több fontos szerződésfajta alakult ki, pl. lakásbérlet, helyiségbérlet, haszonbérlet,
lízing, franchaise.
Fogalma: A bérbeadó bérleti szerződésben egy dolgot időlegesen a bérlő használatába
ad, aki ezért bérleti díjat fizet.
Alanyai: a bérbeadó és a bérlő.
Tárgya: bármilyen dolog vagy jog lehet, amely alkalmas arra, hogy azon tartós
használatot lehessen gyakorolni.

Bérbeadó kötelezettségei:
a) A dolognak a bérlő birtokába adása, a bérlő általi birtoklás és használat eltűrése.
b) Szavatolja, hogy a dolog a bérlet egész tartalma alatt szerződésszerű használatra
alkalmas.
c) Biztosítja a bérelt dolog zavartalan használatát.
Bérlő kötelezettsége:
a) Fő kötelezettsége a bérleti díj fizetése, időszakonként előre.
Bérfizetés elmulasztása esetén azonnali hatályú felmondásnak van helye, de
előzőleg a bérlőt határidő tűzésével a jogkövetkezményekre figyelmeztetni kell.
b) A bérlő a dolog rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően, a dolog állagának
sérelme nélkül használhatja. A használatot a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül
ellenőrizheti.
c) A bérlet megszűnése esetén a dolgot visszaadni, az eredeti állapotnak megfelelően.
Ingatlan vagy lakást a bérbeadó engedély nélkül is albérletbe, vagy más használatába
lehet adni, más dolgot nem. A bérlő a használatba adott dolgot használó magatartásáért
felelős.
68
A dolog fenntartásával járó kisebb kiadások a bérlőt, a többi kiadás, közterhek a

bérbeadót terhelik.
Ingatlanoknál törvényes zálogjog illeti meg a bérbeadót a bérlőnek a bérlemény
területén lévő vagyontárgyain a hátralékos bér és járulékai erejéig.
A bérlet megszűnése
a) Szerződésben meghatározott idő vagy egyéb körülmény bekövetkeztekor pl.
vizsgaidőszak lezárult. Ha a bérlő annak letelte után 15 napig tovább használja a bérleményt
és a a bérbeadó ez ellen nem tiltakozik, a bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakul át.
b) Rendes felmondással, 15 napos felmondási idővel megszűnik a szerződés.
c) A felek valamelyikének halála önmagában nem szünteti meg a bérleti szerződést, csak
akkor, ha a bérlő örökösei a hagyaték átadásától számított 30 napon belül a határozott időre
szóló szerződést felmondják.
d) Ha a dolog megsemmisül, a bérlet megszűnik.
e) Azonnali hatályú felmondással, súlyos szerződésszegés esetén is megszűnik a
szerződés.
3.3.1. A haszonbérlet
Fogalma: A mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges

használata és hasznai szedésének a joga, amelyért a haszonbérlő haszonbért fizet.
Alanyai: a haszonbérbeadó és a haszonbérlő
Tárgya: valamilyen gyümölcsöző dolog, ingó, ingatlan, de lehet jog is. Pl. vadászati
haszonbérlet, amelynek alapján a vadásztársaság vagy vadászatra jogosult szervezet
meghatározott területen a vadászati jog haszonvételére jogosult és ezért haszonbért fizet.

Haszonbérbe adó kötelezettsége:
a) A haszonbérlet tárgyának birtokba adása és a használat, hasznok szedése jogának
átengedése.
b) A dologgal kapcsolatos rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adó
kötelezettsége
Haszonbérlő kötelezettsége:
a) A dolog használatára, hasznai szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak
megfelelően jogosult, vagyis rendeltetésének megfelelő módon, az állag sérelme nélkül
használhatja a haszonbérlet tárgyát.
b) A dolog fenntartásához szükséges felújítás, javítás, közteherviselés a haszonbérlő
kötelezettsége.
c) Haszonbér-fizetés időszakonként utólag. A haszonbér a felek megállapodása szerint
pénzben vagy természetben jár, vagy mindkettőben.
3.3.2. A lízing
Fogalma: lízingszerződés alapján a bérlő valamely beruházást (ipari telepet,

berendezést), vagy tartós fogyasztási cikket (háztartási gépet, gépkocsit) a tulajdonosától
használat céljából díj fizetése mellett bérbe vesz.
69
Alanya: bérbeadó (lízingbeadó) és a bérbevevő (lízingelő).

Tárgya: ingó, ingatlan dolog.
A szerződés lényege: A lízing adásvétellel és kölcsönnel vegyes szerződés. A felek
meghatározott időtartamra szerződést kötnek. A szerződés idejének leteltekor a szerződés
tárgya a lízingbe-vevő tulajdonába kerül (azt nem kell visszaadnia), előre meghatározott
névleges áron. A szerződés tartama alatt a lízingbevevő a dolgot bérlő módjára használja és
ezért díjat fizet.
A szerződéstípus jelentősége, a kevésbé tőkeerős személyeknél van, akiknek
egyösszegben nincs pénzük nagyobb értékű eszközök, gépek beszerzésére, beruházására.
3.3.3. A franchaise
Fogalma: üzleti módszer, rendszer meghatározott időre történő bérbeadása.

Alanya: a rendszergazda és a felhasználó. A franchaise (ejtsd: frencsájz) szerződés
lényege.
A rendszergazda felhasználásra meghatározott időre bérbe adja, átadja jól bevált,
bevezetett üzleti módszerét, rendszerét és az ehhez kapcsolódó márka, védjegy-használati
jogot is a felhasználónak. A franchaise-szerződésben a rendszergazda kiköti a felhasználás
minőségi kritériumait is. Ennek a célja, egyrészt a márkanév védelme, másrészt az a
meggyőződése, hogy megfelelő összegű forgalmi jutalék, csak az ott általa meghatározott
színvonal betartásával érhető el. A rendszergazda egyéb segítséget is adhat a felhasználónak,
pl. megfelelő képzés nyújtásával segíti, a felhasználónak szervezheti, elvégezheti a
marketing-tevékenységet, elláthatja alapanyaggal.
A felhasználói szerződés kötelezi a felhasználót arra, hogy a rendszergazda eredeti
elképzelése szerinti üzleti tevékenységet folytasson, vagyis használja annak nevét, védjegyét,
üzleti, technikai módszereit, eljárását, a munkavállalók és a megfelelő formaruhát, az üzlet
berendezésében is meghatározott bútorzat érvényesül stb. Mindezeket a rendszergazda
ellenőrizheti a szerződésben történt megállapodásnak megfelelően.
Jogilag önállónak tekintjük a fenti megkötések ellenére is a felhasználót, hiszen a saját
tőkéjével, saját kockázatára dolgozik, csak a kockázata kisebb. A felhasználó az üzleti
módszer felhasználásáért előre meghatározott összeget vagy forgalmi jutalékot fizet, vagy
mindkettőt.
A rendszergazdának is előnyös a franchaise-szerződés, mert tőkebefektetés nélkül, de
bővül a hálózata, pl. Pizza Hut, Mc Donalds.
3.4. A vállalkozás
Fogalma: Vállalkozási szerződésben az egyik fél, a vállalkozó valamilyen munkával

elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a megrendelő pedig az eredmény
átvételére és kifizetésére köteles.
Alanyai: a vállalkozó és a megrendelő
Tárgya: valamely eredmény létrehozása, amely sokféle lehet, pl. dolog tervezése,
elkészítése, feldolgozása, átalakítása, üzembe helyezése, megjavítása.
A felek jogai és kötelességei:
Vállalkozó kötelezettségei:
a) a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása
70
b) A munka gazdaságos és gyors befejezésére köteles.

c) Alvállalkozót vehet igénybe, akiért felelős.
d) Megrendelő utasításai szerint köteles eljárni, de köteles a megrendelőt annak
szakszerűtlen utasítására figyelmeztetni, vagy ha a megrendelő nem alkalmas anyagot bocsát
rendelkezésre. Ha a megrendelő a figyelmeztetés után is fenntartja utasítását, a vállalkozó
elállhat a szerződéstől (szakszerűtlen kontármunkára nem kötelezhető), vagy a megrendelő
kockázatára elvégzi a munkát.
Köteles megtagadni a munkát, ha az utasítás élet-, vagyonbiztonságba, környezetvédelembe,
jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütközne.
Megrendelő kötelezettségei:
a) Fő kötelezettsége a vállalkozási díj megfizetése a szerződésben meghatározottak
szerint.
b) A munkavégzés helyét alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére kell
bocsátania.
c) Több vállalkozó foglalkoztatása esetén a munka összehangolása a gazdaságos, gyors
munkavégzés érdekében.
d) Ha a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról, művészeti ismeretről
szerezhet tudomást, ezt mással nem közölheti.
Egyéb jogok és kötelezettségek mindkét fél részéről:
A megrendelő utasítást adhat a vállalkozónak és ellenőrizheti a munkát, a felhasznált
anyagot. A feleket kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli, vagyis minden olyan
körülményről tájékoztatniuk kell egymást, amely a megfelelő teljesítést veszélyeztetheti,
gátolhatja, ill. segíti. A vállalkozót a vállalkozói díj mértékéig zálogjog illeti meg a
megrendelő vagyontárgyain, amelyek a birtokába kerültek.
A vállalkozási szerződés megszegése, kárveszélyviselés
A szerződésszegés következményei az általános szabályok szerintiek, de eltérések is
vannak. Miután a megrendelő és a vállalkozó között állandó kapcsolat van, a megrendelő
már a teljesítés előtt tapasztalhatja, hogy a teljesítés hibás lesz, vagy a vállalkozó csak
jelentős kéréssel tud teljesíteni. Ezért a megrendelő már a teljesítés előtt követelheti a hiba
kijavítását, ill. elállhat a szerződéstől.
Hibás teljesítés esetén a munka újbóli elvégzése kell.
Lehetetlenülésnél a kárveszélyviselés aszerint alakul, hogy melyikük érdekkörében
keletkezett az ok, amely a meghiúsulást okozta.
a) Ha az ok a vállalkozó érdekkörében keletkezett, pl. műhelye leég, díjazásra nem
tarthat igényt.
b) Ha a lehetetlenülés a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozónak teljes
kártalanítás jár, levonva azokat a költségeket, amelyek még a munka elvégzéséhez
szükségesek lettek volna, pl. a megrendelő üzeme leég, ezért a vállalkozó a műhelycsarnok
technológiai szerelését nem folytathatja.
c) Ha a lehetetlenülés oka mindkét fél érdekkörében vagy azon kívül merült fel, a
vállalkozó a díj arányos részére tarthat igényt.
Ha a károsodás nem hiúsítja meg a szerződést, de olyan kár keletkezik, amely senkinek
sem róható fel, mindenki viseli a saját kárát.
Az alvállalkozó igénybevételéért, annak munkavégzéséért a vállalkozó úgy felel, mintha
maga járt volna el.
71
A szerződés teljesítése
A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik a szakmailag szokásos és indokolt
próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. A
próbát a vállalkozó végzi. A teljesítés fontos feltétele még, hogy a vállalkozó a
megrendelőnek a dolog felhasználásához, fenntartásához szükséges tájékoztatás köteles
megadni.
3.5. A megbízás
Fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni a

megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően.
Alanyai: a megbízó és a megbízott.
A megbízás elhatárolása a vállalkozástól és a meghatalmazástól.
Vállalkozásnál a vállalkozó („megbízott”) eredmény létrehozására vállal kötelezettséget,
megbízásnál gondos, szakszerű tevékenység kifejtésére, pl. orvos, ügyvéd, tanár, akinek
akkor is jár díjazás, ha a kezelés eredménytelen volt, a fél pervesztes lett, a diák megbukott.
A meghatalmazás csak képviseletre jogosít, a megbízási jogviszony viszont szélesebb körű,
tárgya nemcsak képviselet, hanem mindenfajta ügy ellátása lehet.
Különbség még az is, hogy a megbízás mint szerződés a megbízó és a megbízott belső
kapcsolatát tükrözi (pl. ügyvédnek adnak megbízást), ennek a kapcsolatnak az igazolása
kifelé (hatóság, bíróság felé) a meghatalmazás.
A megbízott köteles és jogosult eljárni, míg a meghatalmazott jogosult.
A megbízás egy szerződés, kétoldalú jognyilatkozat, a meghatalmazás egyoldalú
jognyilatkozat.
A megbízás tárgya: lehet bármiféle ügy ellátása, bármilyen emberi tevékenység végzése.
A felek jogai és kötelezettségei
A megbízott kötelezettsége:
a) A rábízott ügy ellátása a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelően.
Szakszerűtlen utasításnál a megbízott köteles megbízóját figyelmeztetni, ha a
megbízó ragaszkodik az utasításhoz, az ebből eredő károk őt terhelik.
b) A megbízott személyesen köteles eljárni, de más személy is eljárhat, ha ehhez a
megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével jár együtt, pl. az ügyvédet más
helyettesíti. Más személy közreműködését a megbízott akkor is igénybe veheti, ha a
megbízásnak a károsodásból való megóvása érdekében szükséges.
c) A megbízottat értesítési, tájékoztatási kötelezettség terheli az ügy állását illetően, ezt a
megbízó kívánságára bármikor, szükség esetén pedig külön kérés nélkül is meg kell tennie.
d) A megbízó utasításától eltérhet, de csak, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül
megköveteli és a megbízó előzetes értesítésére nincs mód, azonban haladéktalanul értesíteni
kell.
e) A megbízottat költségei és díjazása mértékéig zálogjog illeti meg a megbízónak
azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás folytán birtokába kerültek.
A megbízó kötelezettsége:
a) A megbízó köteles a tevékenységért díjat fizetni a szerződés megszűnésekor, bár
jogunk az ingyenes megbízást is ismeri.
A megbízó a gondos eljárást fizeti meg, a megbízottat a díj akkor is megilleti, ha eljárása
72
nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, ill. kifizetését megtagadhatja, ha

bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben a megbízott felelőssége miatt maradt el.
b) Az ügy ellátásával kapcsolatos költségek a megbízót terhelik, ő előlegezi meg azokat,
de a szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni a megbízójával.
A szerződés megszűnése:
a) Ha valamelyik fél a szerződést felmondja. A megbízó bármikor, azonnali hatállyal
felmondhat, de a teljesített szolgáltatásért járó díjat ki kell fizetnie.
A megbízott csak felmondási idő elteltével mondhat fel, azonnali hatályú felmondásra csak a
megbízó súlyos szerződésszegése esetén van lehetőség.
b) Bármelyik fél halála, jogi személy megszűnése. A megbízás személyes, bizalmi
jellegéből adódik, hogy a halál megszünteti a megbízási szerződéseket.
c) Cselekvőképesség elromlása esetén a szerződés megszűnik.
d) A megbízás tárgytalanná válása is a szerződés megszűnéséhez vezet.
3.6. A biztosítás
A károk, bármennyire is körültekintőek vagyunk, elkerülhetetlenek. Egyéni, társadalmi

érdekk is az, hogy a kár következményei a károsultat a lehetőségekhez képest minél kisebb
mértékben terheljék. A biztosítás fontos szerepet tölt be a magánszemélyek életében és a
gazdasági életben egyaránt. Számos területen nyújt segítséget és a biztosítási esemény
bekövetkeztekor nyújtott szolgáltatással könnyít a biztosítottak helyzetén.
Fogalma: Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény, az
ún. biztosítási esemény bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, vagy más
szolgáltatás teljesítésére a másik fél pedig díj fizetésére köteles.
Tárgya: a biztosítási esemény, amely lehet:
a) a szerződésben megállapított károsító esemény,
b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése,
c)testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.
Alanyai: a biztosító, a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett.
A szerződő felek: a biztosító és a szerződő fél, aki egyben a biztosított is lehet.
A biztosításban érdekelt személy még a kedvezményezett.
A biztosító valójában pénzintézet, aki szolgáltatásra kötelezi magát a biztosítási
esemény bekövetkezése esetére.
A szerződő fél (a biztosító ügyfele), aki a biztosítóval megköti a biztosítási szerződést és
kötelezettséget vállal a biztosítási díj fizetésére.
A biztosított az, akinek javára a biztosító a biztosítási összeget kárbiztosításnál kifizeti,
ill. életbiztosításnál az a személy, akinek az életétől vagy halálától függ a biztosítási összeg
fizetése.
A kedvezményezett az, akinek javára a biztosító kifizeti a biztosítási összeget, akinek
semmi kötelezettsége nincs, csak joga a biztosítási összeg felvételére.
A biztosítási szerződés létrejötte a felek írásbeli megállapodásával. Az írásbeli
megállapodást biztosítási kötvény, igazolójegy, biztosítási bélyeg kiállítása pótolja.
A biztosítás akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat befizeti a biztosító számlájára
vagy pénztárába.
A szerződő fél a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges
73
körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ha a biztosító később szerez ilyenről tudomást,

javasolhatja a szerződés módosítását.
A biztosítási díj első részlete a szerződés megkötésekor esedékes, más részét és a fizetés
módját a biztosítási szerződés tartalmazza. A díj esedékességéről számított 30 nap elteltével
a szerződés megszűnik, ha a hátralékos díját nem fizetik meg, a biztosított halasztást nem
kapott, a biztosító követelését bíróságnál nem érvényesítheti.
A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónál be kell jelenteni a szükséges
felvilágosításokkal együtt, ilyenkor a biztosító az egész évre járó díj megfizetését
követelheti.
A biztosításnak alapvetően két fajtája van: a vagyonbiztosítás és az életbiztosítás.
3.6.1. A vagyonbiztosítás
A vagyoni kár rendszerint valamely dolog elpusztulásában, megrongálódásában,

elvesztésében áll, így a vagyonbiztosítás rendeltetése, hogy ezek bekövetkeztekor mentesítse
a biztosítottat.
Vagyonbiztosítást az köthet, aki érdekelt a vagyontárgy megóvásában, vagy a szerződést
érdekelt személy javára köti meg, pl. bérlő, haszonbérlő.
A biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez igazodó. Alulbiztosítás esetén,
kár esetén, a biztosító csak részben téríti meg a kárt.
A biztosító kártalanítási kötelezettsége nem feltétlen mentesülhet a felelősség alól, ha
a) a szerződő fél vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, vagy jogi személy
vagyontárgyat kezelő alkalmazottja, megbízottjai a kárt szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal okozta és/vagy
b) az előbbiek a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
3.6.2. A felelősségbiztosítás
A felelősségbiztosítás lényegében a vagyonbiztosítás egyik fajtája.

A szerződő fél harmadik személynek okozott kárt téríttet meg a biztosítóval. A biztosító nem
vállalja a kár teljes megtérítését, csak a szerződésben meghatározott mértékig fizet. Ennek az
a magyarázata, hogy a szerződő felet (károkozót) érdektelenné tenné a károk megelőzésében,
csökkentésében.
Fogalma: Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti a biztosítótól,
hogy a szerződésben meghatározott mértékig mentesítse őt a kár megtérítése alól, amelyért ő
felelős.
A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki. A biztosított szándékos vagy
súlyos gondatlan magatartása esetén is helytállni köteles a biztosító, de ilyenkor a
biztosítottól követelheti a biztosítási összeg megtérítését.
A felelősségbiztosítás legismertebb fajtája a gépjárművek üzembe tartójának kötelező
felelősségbiztosítása.
A gépjármű biztosítás részletes szabályait az 58/1991. (IV.13.) Korm. rendelet tartalmazza.
3.7. Az ajándékozás
74
A polgári jogviszonyban a visszterhes szerződéstípusok az alapvetőek, amelyeknél a

szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll. Kisebb jelentőségűek azok a szerződések,
amelyeknél főleg magánszemélyek között, kedveskedésből, hálából vagy más hasonló okból
történik valamilyen dolog juttatása ellenszolgáltatás elvárása nélkül. Ilyen szerződéstípus az
ajándékozás.
Fogalma: Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél, az ajándékozó a saját vagyona
rovására a másik félnek, a megajándékozottnak, ingyenes vagyoni előnyt juttat.
Az ajándékozási szerződés a két fél megállapodásával jön létre, amelynek alapján a
megajándékozottnak joga van az ajándék tárgyának követelésére.
A szerződés teljesítését azonban az ajándékozó megtagadhatja, ha a szerződéskötés után
körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás
következett be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem várható el tőle.
Alanyai: az ajándékozó és a megajándékozott.
Tárgya: bármely ingó és ingatlan dolog lehet. Az ingatlanra vonatkozó ajándékozási
szerződést kötelező írásba foglalni.
Az ajándékozót felelősség terheli egyrészt, ha az ajándék tárgya lényeges
fogyatékosságban szenved, pl. a dolog rendeltetésszerűen nem használható; másrészt, ha a
megajándékozott tulajdonszerzésének akadály van, pl. az ajándék tárgyát haszonélvezet
miatt nem használhatja; harmadrészt, ha az ajándék az oka annak, hogy a megajándékozott
egyéb vagyonában következett be kár, pl. beteg állatot ad ajándékba és az a többit is
megfertőzi; negyedrészt, ha nem tájékoztatja a megajándékozottat az ajándék lényeges
tulajdonságairól, olyan tulajdonságokról, amelyet a megajándékozott nem ismer.
Az ajándékozó helytállási kötelezettsége a fentiekért csak szándékosság vagy súlyos
gondatlanság esetében áll fenn, amelyet a megajándékozottnak kell bizonyítania.
A megajándékozottnak az ajándékot el kell fogadnia, az ajándékozási szerződésnek az
elfogadás tényét tartalmazni kell. Az ajándékozás ingyenes jogügylet, az ajándékért
ellenértéket nem kell fizetni.
Előfordulnak azonban esetek, amikor az ajándékozó visszakövetelheti a még meglévő
ajándékot. Ezek:
a) Ha az ajándékozó megélhetése veszélybe került és az ajándék visszaadása a
megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti (ha mindkettőjük helyzete nehézzé vált,
marad az eredeti helyzet).
b) Ha a megajándékozott vagy a vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követett
el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására. Ilyenkor még az ajándék helyébe
lépett érték is visszakövetelhető.
c) Ha az a feltevés, amelyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot adta meghiúsult, még
az ajándék helyébe lépett érték is visszaadandó.
Nincs helye visszakövetelésnek, ha
a) az ajándék, vagy a helyébe lépett érték nincs meg,
b) az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta (ha hosszabb ideje már nem követeli vissza
az ajándékot)
c) a szokásos mértékű ajándékoknak.
A szokásos mérték meghatározása bírói mérlegeléstől függ, de a közfelfogásnak is komoly
szerepe van.
75
4. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A POLGÁRI JOGBAN
4.1. A polgári jogi felelősségről általában
A polgári jog a vagyoni viszonyokat szabályozza és azt védi. Legfőbb törekvése az,
hogy az okozott kárt reparálja, jóváhagyja, a károsult kára mindig térüljön meg. Ezen
túlmenően azonban preventív, megelőző szerepe is van, a társadalomra veszélyes
magatartások elleni védekezésként kártérítést helyez kilátásba bizonyos feltételek fennállása
esetén.
A kártérítési felelősségnek nagy a szerepe a szerződésszegések témakörében,
különösen a felróható szerződésszegés eseteinél, de a szerződésen kívül okozott károknál is,
pl. a tulajdonnal kapcsolatos jogsértő magatartásoknál, közlekedési baleseteknél stb.
A polgári jogi kártérítési felelősség rendszerének van egy általános felelősségi
alakzata, amely olyan közös elemeket foglal magában, amelyeknek valamennyi esetben
fenn kell állniuk, hogy a felelősség megvalósuljon, és van speciális felelősségi alakzata,
amely eltér az általánostól annyiban, hogy vagy a felróhatóságot tekintve, vagy a felelősség
alanya vonatkozásában eltérés mutatkozik.
A speciális alakzatra az a jellemző, hogy nem az a személy a felelős, aki az általános
szabályok szerint az lenne.
4.2. Az általános vétkességen alapuló felelősség
Az általános vétkességen alapuló felelősség fogalmát a Polgári Törvénykönyv 339 (1)

bekezdése határozza meg, amely szerint: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt
megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható.”
E felelősségi alakzatnak négy fogalmi eleme van:
a) jogellenes magatartás
b) a más vagyonában beálló kár
c) okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a bekövetkezett kár között
d) vétkesség (felróhatóság)
Általános vétkességen alapuló felelősség megállapításához egyrészt jogellenes
magatartás szükséges. Jogellenes az a magatartás, amely más alanyi jogát sérti és ezzel kárt
okoz. Jogellenes magatartás nemcsak valaminek a tevésében, hanem mulasztásában is
megnyilvánulhat. Ennek tipikus esete a szerződésszegés, amely leginkább mulasztás
következménye.
Vannak olyan esetek, amikor károkozás történik ugyan, és ez mégsem jogellenes. Pl.
jogos védelem, szükséghelyzet, károsult beleegyezése.
A kártérítési felelősség szabályának fontos eleme az, hogy kár keletkezik, amelyet a
jogellenes magatartással okoztak. Kár alatt a vagyonban beállt értékcsökkenést és az ahhoz
kapcsolódó vagyoni hátrányt értjük.
A keletkezett kár lehet vagyoni és nem vagyoni kár.
Vagyoni kár az olyan kár, amelynek mértékét a károsult bizonyítani tudja. A teljes
vagyoni kár három részből tevődik össze: a tényleges kárból, az elmaradt haszonból és az
76
indokolt kiadások, költségek összegéből.

A tényleges kár az a felmerült kár, amely a károkozás folytán a károsult vagyonában
beállott. Pl. balesetnél a sérült ruhája, ami elszakadt.
Indokolt kiadás, költség mindaz, amely a káreseménnyel okozati összefüggésben
felmerült és amelyet a károsult fizet ki, hogy az őt ért sérelem csökkenjen. Pl. a balesetet
szenvedettnél gépkocsi-használat, taxi költség.
Elmarad haszon alatt mindazt a vagyoni előnyt értjük, amely bekövetkezett volna, ha
a károkozás elmarad. Amíg a tényleges kár bizonyítása bekövetkezett tényekkel történik,
addig az elmaradt haszonra csak következtetni lehet. Az elmaradt haszon akkor jár, ha
teljesen nyilvánvaló, ésszerűen feltételezhető, hogy ettől a károsult a jogellenes cselekmény
miatt esett el. Az elmaradt haszon bizonyítása egyáltalán nem egyszerű és sok vitára adhat
alkalmat.
Nem vagyoni kár megtérítésére is kötelezhető a károkozó. Az Alkotmánybíróság még
1992-ben a 34/1992. (VI.1.) AB határozatában kimondja, hogy a nem vagyoni kártérítés az
általános személyiségvédelem eszköze. Ezért kártérítés az ember pszichikumában és külső
megjelenésében esett sérelmért követelhető.
A nem vagyoni kártérítés esetén a felelősség alapja valamely személyiségi jog megsértése.
A kártérítési felelősségi szabály harmadik feltétele, hogy ok-okozati összefüggés
legyen a jogellenes magatartás és a kár között. Ez azért fontos, mert a kártérítésnek olyan
személyt kell terhelnie, aki a kért jogellenes cselekményével előidézte. Ez nemcsak így
igazságos, de a kártérítés így büntető-megelőző hatást is kivált.
Vétkesség (felróhatóság) nélkül nem állapítható meg kártérítési felelősség. A
vétkesség jogkövetkezménye, hogy annak, aki a jogellenes károkozásban vétkes volt,
kártérítést kell fizetnie. A vétkesség az elkövető szándékos vagy gondatlan cselekményére
vezethető vissza. Szándékosságnál a károkozó tudta, hogy a cselekményének mi lesz a
következménye, gondatlanságnál nem tudta, de tudnia kellett volna. A büntetőjogban
mindezeknek jelentősége van, de polgári jogi szempontból az a kérdés, mi az a más mérték,
amely szerint egy magatartást vétkesnek tekintünk. Itt nem a károkozó egyéni képességei a
döntőek, hanem kell egy objektív mérték, amely szerint, meghatározható a vétkesség
fogalma. Az pedig az, hogy vétkes az a károkozó, aki nem tette meg mindezt, ami az adott
helyzetben általában elvárható. Ez az objektív mérték sem egységes, mert ugyanattól a
személytől más-más helyzetben a gondosság más-más foka várható el. Pl. orvos
tevékenysége tűzoltásnál vagy beteg rosszulléte esetén.
4.3. A kártérítési felelősség külön esetei
A technika fejlődése nemcsak a termelést alakította át, de a polgári jogi felelősség

lényeges módosulását is maga után vonta. Megjelentek a fokozott veszélyt jelentő eszközök,
tevékenységek, amelyek köre széles. Nagyobb lett a baleseti kockázat és az okozott károk
mértéke is jelentősen emelkedett. Fokozott veszéllyel járó tevékenység pl. a gépi erővel
működő berendezések, gépjárművek üzemben tartása, az ipari üzemek, cégek egy részének
tevékenysége - építkezések, bányászat, gázművek, mérgező anyagok gyártása, használata,
tartása, robbanóanyag, fegyvergyártás, kavics-homokbányászat, csatornázás, fakivágás,
vadállat tartás. Ezeket a példaszerűen felsorolt tevékenységeket veszélyes üzemnek is szokás
nevezni. E tevékenységek tartalma a technika fejlődésével állandóan változik, bővül.
77
A fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség azt jelenti, hogy aki ilyen
jellegű tevékenységet folytat, az ebből eredő kárért felelősséggel tartozik, kivéve, ha
bizonyítja, hogy a kárt a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívüli elháríthatatlan ok
idézte elő.
Elháríthatatlan külső ok az olyan ok, amely a technika adott fejlettségi fokán nem hárítható
el és a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ilyen ok lehet: pl. az
erőhatalom, amely bárki számára elháríthatatlan (villámcsapás, jégverés, földrengés), a
károsult vagy a harmadik személy közrehatása, amely váratlansága miatt elháríthatatlan
(rosszullét miatt valaki a gépkocsi elé bukik), elháríthatatlan külső erő (állat átszalad az úton
a gépkocsi előtt).
A veszélyes üzem felelősségének három fogalmi eleme van:
a) a jogellenes magatartás
b) kár keletkezése
c) okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között.
A felelősség megállapításához nincs szükség vétkességre, a felelősség az
üzembentartót terheli, akinek érdekében ezt a tevékenységet végzik. A felelősséget tehát a
fokozott veszéllyel járó tevékenység alapozza meg.
Ugyanezek a szabályok érvényesek arra az esetre is, ha valaki az emberi környezetet
veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
A kártérítési követelések három év alatt évülnek el.
Az alkalmazott, szövetkezeti tag képviselő és megbízott károkozása esetén
érvényesülő szabályok. A munkáltató, a szövetkezet akkor felel a vele munkaviszonyban,
tagsági viszonyban álló dolgozó által okozott kárért, ha az alkalmazott, szövetkezeti tag a
munkaviszonyával, tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz. A
magánmunkáltató is ugyanúgy felelős, mint minden más munkáltató, de ha a követelés a
munkáltatón nem hajtható be, a kárért az alkalmazott felel. A megbízott által ilyen
minőségben okozott kárért a megbízója is felel, kivéve ha a megbízó bizonyítani tudja, hogy
a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem
terheli. A törvényes képviselő károkozásáért viszont a képviselt személy nem felelős.
Az állattartók felelősségére vonatkozó szabály szerint, az állattartó felel azért a
kárért, amelyet az állat másnak okoz.
Az épületekről lehulló pl. az épület egyes részeinek lehullása által okozott kárért az
épület tulajdonosa a felelős, kivétel az, ha bizonyítani tudja, hogy az építkezésre, a
karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg és általában elvárható módon jártak
el a károk megelőzése érdekében. Az épületre kifüggesztett tárgy pl. cégér leesése esetén a
felelős az lesz, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették.
Feltétlenül szólnunk kell a vétőképtelen személyek károkozása esetén érvényesülő
szabályokról is.
Azoknak a személyeknek, akiknek belátási képességük hiányzik vagy csak részben
van, nem érthetik meg cselekedeteik jogellenességét, így annak jogkövetkezményeit sem,
ezért felelősségre nem vonhatók. Helyettük gondozójuk felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a
felügyelet ellátásánál az általában elvárható módon járt el.
Ha valaki öntudatlan állapotát maga idézte elő pl. ittas, felel az okozott kárért.
„Ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre
köteles gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a
78
gondozó a károkozóval egyetemlegesen felelős.” 347 §. (4) bekezdése.
4.4. A bizonyítási teher, a kár megtérítése
A bizonyítási teher a károsultra hárul, a károsult köteles bizonyítani a kárt, annak a

nagyságát és azt, hogy ok-okozati összefüggés van a jogellenes magatartás éa a kár között.
A károkozó akkor mentesül, ha ki tudja magát menteni a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A kár megtérítésének az a szerepe, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni,
mintha károsodás nem is következett volna be.
Ennek három módja ismeretes:
a) Az eredeti állapot helyreállítása szerepel első helyen, pl. kijavítással. Elképzelhető,
hogy ez nem lehetséges vagy a károsult ezt alapos okból nem kívánja, ilyenkor a károsult
b) Vagyoni és nem vagyoni kárát kell megtéríteni pénzben.
c) Természetbeni pótlás akkor lehet indokolt, ha a károkozó a kártérítés tárgyát maga is
termelő, előállítja vagy az rendelkezésére áll.
A károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni, de ebből le kell vonni azt az összeget,
amelyhez a károkozás révén hozzájut a károsult, pl. biztosítási összeget, a megrongálódott
dologból ami megmaradt (elhullott állat bőre, a lakásban még a tűzesetből megmaradt
bútorok).
Kártérítésként járadék is megállapítható. Ez akkor lehet indokolt, ha a károsult személy,
vagy az ő hozzátartozójának tartásáról van szó.
IV. Munkajogi ismeretek

1. A munkajog szabályozása
A rendszerváltozás után pár évvel 1992. július 1-től került sor a munkajog lényeges
szempontú, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő újraszabályozására, de a munkajogi
szabályok az életviszonyok követelményeinek megfelelően folyamatosan változnak.
A munkajogi szabályok közül
- az 1992. évi XXII. tv - A Munka Törvénykönyve,
- az 1992. évi XXIII. tv - A Köztisztviselői Törvény
- az 1992. évi XXXIII. tv - A Közalkalmazottsi Törvény,
vagyis a gazdaságban, az állami és az önkormányzati szférában, a költségvetési intézményekben
(oktatásm egészségügy) dolgozóknál más-más munkajogi szabályok érvényesülnek.
A Munka Törvénykönyve a gazdasági szféra törvénye. Jellemzője, hogy szabályainak
többsége nem kötelező, attól el lehet térni a munkavállalóra nézve kedvezőbb irányban. Ennek az
a magyarázata, hogy az állam nem tulajdonosi, hanem közrendvédelmi funkciója alapján
szabályoz. Ugyanakkor un. minimálstandardokat is meghatároz, kötelező jelleggel, mint pl. a
törvényes munkaidő heti 40 óra, kötelező pihenőidő, felmondási tilalmak, túlmunka maximuma,
amelyektől eltérni nem lehet.
Az „új” munkajogi szabályok szerint a felek megállapodására helyeződik a fő hangsúly,
amelyet egyéni munkaszerződés kötésével realizálnak, ill. a munkáltató és a munkavállalók
79
nevében a szakszervezet kollektív szerződést, a munkáltató és az üzemi tanács pedig üzemi

megállapodást köthet.
A közalkalmazotti és a köztisztviselői területen dolgozókra vonatkozó munkajogi
szabályok részetesek, mert az állam tulajdonosi jelleggel szabályoz, kevés esetben megengedett
csak a szabályoktól az eltérés. Végrehajtási rendeletek is kiegészítik e törvényeket, ahol az
ágazati miniszterek fontos szerepet kapnak. Mindez a gazdaság területén elképzelhetetlen, hiszen
az állam nem is tulajdonosa a gazdaságnak, de a munkáltatók nagysága is eltérő.
2. A munkaviszony fogalma, alanyai, létesítése, a munkaszerződés
A munkaviszony olyan jogviszony, amelynek alapján a munkáltató utasításai szerint a

munkavállaló folyamatosan, rendszeresen munkát végez.
A munkavállaló azonban nem köteles a munkáltató minden utasítását végrehajtani.
Köteles megtagadni az utasítás teljesytését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi
épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné. Mérlegelheti a munkavállaló a teljesítést, ha
annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, pl,
fiatalkorút éjszakai munkavégzésre utasítja a munkáltató. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet
elő, a munkáltató figyelmét erre fel kell hívni, ha így is ragaszkodik az utasításhoz, azt teljesíteni
kell.
A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló.
Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. A 15. életévét betöltött általános
iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali képzés keretében tanuló az iskolai szünet alatt
törvényes képviselőjének hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. Egyébként a korlátozottan
cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet
munkaviszonyt.
Munkáltató az lehet, aki jogképzés, de köteles a munkavállalóval közölni, hogy a
munkáltatói jogkört mely szerv vagy személy teljesíti.
A munkaviszony létesítése munkaszerződéssel történik, vagyis a munkaviszony írásba-
foglalt munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés a kollektív szerződéssel ellentétes nem
lehet, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít meg. A munkaszerződés
tartalmát a felek szabadon határozzák meg, de a Mt-könyve szerinti minimális tartalmi elemeket
feltétlenül tartalmazni kell. Ezek:
- a munkáltató és a munkavállaló neve, székhelye, lakhelye, ill. személyi adatok a
munkavállalómál
- a személyi alapbér
- a munkakör
- a munkavégzés helye.
A munkaviszony létesítésekor a felek próbaidőben is megállapodhatnak. Ennek tartalma
30 nap, legfeljebb azonban három hónapig terjedhet. Tilos a meghosszabítása. Próbaidó alatt a
munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja.
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben
meghatároznak.
A munkaviszony időtartama lehet határozott és határozatlan idejű. A határozott idejű
munkaviszony időtartamát naptárilag, pl. év, hó, nap, ill. más alakalmas módon kell
80
meghatározni, pll. távollevő helyettesítésének idejére. A határozott idő időtartama az 5 évet nem
haladhatja meg. Határozatlan idejűvé alakul át, ha a munkavállaló az időtaretam lejártát követően
legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik, de a 30 napra vagy
rövidebbre létesített munkaviszony csak annyi idővel hosszabbodik meg, amennyi időre
eredetileg létrehozták.
3. A munkaszerződés módosítása
A munkaszerződést módosíthatják a felek, kollektív szerződés és a jogszabály.

A felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel módosíthatja,
pl. a munkavállaló új munkakört lát el.
Kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja.
Jogszabály alapján a munkáltató köteles a munkaszerződést módosítani egészségügyi
okból, ill. a munkavállaló érdekében. Esetei:
a) A nőt terhessége megállapításától gyermeke egy éves koráig kérelmére, orvosi
vélermény lapján, állapotának megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Az új
munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. Munkabére nem lehet kevesenn
előző átlagkereseténél. Ha megfelelő munkakört a munkáltató nem tud biztosítani, a nőt a
munkavégzés alól fel kell menteni és részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.
b) A megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót kérelmére vagy a rehabilitációs
bizottság javaslatára állapotának megfelelő munkakörben kell továbbfoglalkoztatni.
c) A sorkatonai agy polgári szolgálatból leszerelt, valamint a gyermek ápolása, gondozása
céljából kapott fizetés nélküli szabadság, a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására
biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnése után visszatért munkavállaló személyi alapbérét
módosítani az időközben bekövetkezett brfejlesztésekre tekintettel.
4. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
A munkaviszony megszűnéséről akkor beszélünk, ha a munkaviszony a felek akaratán

kívül álló okból szűnik meg, megszüntetés esetén pedig valamelyik fél egyoldalu nyilatkozata
vagy közös akarat szünteti meg a munkaviszonyt.
A munkaviszony megszűnik:
- a munkavállaló halálával,
- a munkáltató jogutók nélküli megszűnésével,
- a határozott idő lejártával.
A munkaviszony megszüntethető:
- a felek közös megegyezésével
- rendes felmondással
- rendkívüli felmondással
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével mengszüntethető a munkaviszony
akár azonnali hatállyal vagy későbbi időpontban.
A határozott időtartamú munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli
81
felmondással, ill. próbadiő alatt azonnali hatállyal szüntethető meg. Az előbbiektől eltérően is
megszüntethető a munkavioszony, de a munkavállalót egy évi, ha határozott időből még hátralévő
idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkereset illeti meg.
Rendes felmondás
A felmondás a másik félhez intézett oéyan egyoldalu jognyilatkozat, amely a felmondási
idő eltelte után a munkaviszonyt megszünteti. A határozatlan időre létesített munkaviszonyt a
munkáltató és a munkavállaló egyarán megszüntetheti.
A) A munkáltató általi rendes felmondás
A munkáltató köteles felmondását írásban megindokolni. Az indoklásból tünjön ki a
felmondás oka, az valóságos, világos, okszerű legyen.
A felmondás indokával csqk a munkavállaló
- képességeivel.
- munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
- munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
A munkáltató felmondás előtt a munkavállalónak lehetőséget kell adni, hogy a vele
szembeni kifogások ellen védekezhessen.
A munkáltató csak különösen indokolt esetben szünetetheti meg rendes felmondással a
munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt
éven belül.
Felmondási tilalmak és korlátozások rendes felmondásnál Mt. 90 §-a alapján.
a) A betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát
követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti
keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartana,
b) beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés időtartama,
c) gyermek ápolása, ill gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama,
d) közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli
szabadság időtartama,
e) a betegség, a szülést követő 3 hónap, ill. a szülési szabadság (24 hét) időtartama,
f) sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a
teljesítésére vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama.
Felmondási idő kezdete a védelem időtartama, ha ez a 15 napot meghaladja, azt követően
15 nap, ha a 30 napot meghaladja, azt köetően 30 nap.
A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól
felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele, amelyet a munkavállaló a kívánságának
megfelelő időben és részletekben vehet igénybe. a felmondás idejére a munkavállalót átlagkereset
illeti meg.
A felmondás idő lejárta a munkaviszonyt menszünteti, azt semmi sem szakítja meg, abba
a pihenőnap, munkaszüneti nap, szabadság, betegségállomány ideje egyaránt beletartozik. Ideje
harminc naptól egy évig terjedhet. Mértékét a MT-könyve meghatározza, amely a
munkaviszonyban töltött időtől függően emelkedik. Ettől a mértéktől a kollektív szerződés, ill. a
munkaszerződés kedvezőbb mértékeket megállapíthat.
Előforulhat az az eset, amikor a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését a
munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, ilyenkor a munkáltató köteles a
munkavállalló kérésének megfelelő időpontban a munkaviszonyt megszüntetni.
A munkaválallót végkielégítés illeti meg a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód
82
nélkülimmegsznése esetében. A végkielégítés szociális funkciója, hogy az átmenetileg munka

nélkül maradó munkaválallónak ellátást nyújtson.
A végkielégítés feltétele, hogy a munkaválalló a munkáltatójával legalább 3 évig
munkaviszonyban álljon. Mértékét a MT-könyve meghatározza, amelytől a munkavállalóra nézve
kedvezőbb irányban el lehet térni, ill. ez a mérték három havi átlagkereset összegével emelkedik,
ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatárst megelőző öt éven belül szűnik
meg.
B) Munkavállaló általi rendes felmondás
A munkavállaló is megszüntetheti rend4es felmondással határozatlan idejű
munkaviszonyt. Köteles azonban felmondását írásba foglalni, de indokolnia nem kell. Ha
szereténé, hogy a munkáltató a felmondási időre, vagy annak egy részérée mentse fel őt a
munkavégzés alól, ezt kérelmeznie kell.
Rendkívüli felmondás
A rendkívüli felmondás a munkaviszony megszüntetésének kivételes módja,amellyel
mindkét fél élhet akkor, ha a másik fél
a) munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos
gondatlansággal megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné
teszi.
Ilyen kötelezettségsszegés lehet az, pl. ha a munkáltató nem fizet munkabért, vagy a
munkaszerződésben foglaltnál kevesebbet, nem biztosítja az egészséges, biztonságos
munkavégzés feltételeit, a munkavállaló bűncselekményt követ el a munkáltató sérelmére, a
konkurens munkáltatóval összejátszik stb.
A munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a
védekezésre.
Ideje: okról való tudománsszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok
bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség
elévüléséig gyakorolható a rendkívüli felmondás.
Ha a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt, a munkáltató
köteles részére kifizetni annyi átlagkeresetet, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén
járna, a végkielégítés szabályait is alkalmazni kell, sőt a munkavállaló felmerült kárának
megtérítését is követelheti.
4.1. Eljárás a munkaviszony megszűnésére ill. megszüntetése esetén
A munkavállaló kötelezettsége munkaviszonya megszűnésekor, hogy munkakörét a

munkáltató által meghatározott módon köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni.
A munkáltatónak pedig az a kötelezettsége, hogy a munkavállaló részére az utolsó
munkában töltött napon kifizesse a munkabérét, járandóságait, és kiadja részére a
munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat.
Az igazolás tartalma:
- a munkavállaló személyi adatai (név, leánykori név, anyja neve, szül.hely, év, hó, nap)
- a munkavállaló TAJ száma
- a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartamot
83
- a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogzsabály alapján levonandó

tartozást, ennek jogosultját, ill. hogy a munkabért tartozás nem terheli
- a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett
betegszabadság időtartamát.
A munkavállaló kérelmére a munkaviszonyának megszűnésekor, és a munkaviszony
megszűnése után egy éven belül működési bizonyítványt kell adni. A működési bizonyítvány
tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, és a munkájának az
értékelését.
4.2. A munkaviszony jogellenes megszűntetésének következményei
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén bármelyik fél az egyeztetés után

bírósághoz fordulhat.
A munkavállaló kérheti a bíróságtól munkáltatójának arra kötelezését, hogy az
munkakörében továbbfoglalkoztassa. A munkáltató viszont ennek mellőzését kérheti, arra
hivatkozással, hogy nem várható el tőle ez a továbbfoglalkoztatás.
Amennyiben a munkaviszony megszüntetés jogellenességét a bíróság megállapítja, és a
munkavállalót nem kéri a továbbfoglalkoztatását, úgy az eset összes körülményeire tekintettel a
munkavállaló legalább két, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megtérítésére tarthat igényt. Meg
kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (járandóságait) és a felmerült kárét.
Ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát jogellenesen, köteles a munkáltató
számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni.
Ha a határozott időtartamu munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a munkáltató a
hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti. Ezeken túlmenően a munkáltató
jogosult a felmerült kárának érvényesítésére is.
5. A munkavégzés szabályai
A munkavégzés szabályai a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit

tartalmazza.
Munkáltató kötelezettségei:
- a munkavállsló foglalkoztatása a munkaszerződésben megahtározott feltételek szerint
- egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása
- munka megszerzésére, munkaképzéshez szükséges tájékoztatás, irányítás megadása
- munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani
- munkabér fizetése
Munkavállaló kötelezettségei:
- előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejét munkával
tölteni, ill. munkavégzés céljából rendelkezésre állni
- munkáját az elvárható szakértelemmel, gondossággal végezni
- munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét, testi
épségét ne veszélyeztesse, ne zavarja, anyagi károsodást ne ióokozzon
84
- munkáéját személyesen ellátni

- a munkájához kapcsolódó előkészítő- és befejező munkákat a törvényes munkaidőn
belül elvégezni
- a munkája során tudomására jutott, tevékenységére és a munkáltatóra vonatkozó
alapvető fontosságú információk, adatok, üzleti titok megőrzése
- munkabérének, költségeinek megtérítése mellett a munkáltató által kijelölt tanfolyamon
vagy továbbképzésben részt venni, előírt vizsgákat letenni, kivétel, ha személyi, családi
körülményeire ez hátrányos
- különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni, ill.
állandó munkahelyén kívül is kötelezhető munkavégzésre, de ez beosztására,
képzettségére, korára, egészségi állapotára nézve aránytalan sérelemmel nem járhat.
Ilyenkor a ténylegesen végzett munka szerinti díjazás jár, de ez eredeti munkaköre
átlagkereseténél kevesebb nem lehet. Ha eredeti munkakörét is ellátja, helyettesítési díj jár.
A munkakörben nem tartozó, ill. más munkahelyen történő munkavégzés valószínű
időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell, ez az idő naptári évenként 2 hónapnál több nem
lehet, kivéve, ha eltérően állapodnak meg.
Kirendelés
A munkavállaló ideiglenesen más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető.
Írásban kel ezt közölni a munkavállalóval, valamint azt is, hogy ilyen esetben ki a munkáltatói
jogkör gyakorlója.
6. A munkaidő és a pihenőidő
6.1. Munkaidő
Munkaidő az az időtartam, ami alatt a munkavállaló jogosult és köteles is munkát végezni,

ill. munkavégzés céljából rendelkezésre állni.
A munkaidő napi 8 óra, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, rövidebb vagy
hoszabb tartambani, ez azonban a napi 12 órát nem haladhatja meg.
Az egészségre ártalmas munkaköröknél, jogszabály, kollektív szerződés megszabhatja a
munkaidőn belül az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható időt, pl. számítógép-kezelő.
A munkaidő heti, havi, éves keretben is meghatározható, a munkaidőkeretet a kollektív
szerződés vagy a munkáltató határozza meg, de annak két hónap átlagában meg kell felelni a
teljes munkaidőnek.
A munkarendet a kollektív szerződés vagy a munkáltató állapítja meg.
6.2. Pihenőidő
Pihenőidő alatt azt az időtartamot értjük, amikor a munkavállalónak nem kell munkát
végeznie. A pihenőidő fajtái: munkaközi szünet, napi pihenőidő, heti pihenőnap, munkaszüneti
nap, szabadság.
A munkaközi szünet
A munkaidő-megszakítás nélküli munkavégzés aránytalanul nagy terhet róna a
85
munkavállalóra, azért módot kell adni számára, hogy pihenhessen, étkezhessen, kikapcsolódjon.
Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, legalább 20 perc, - minden 3 túlóra után is -
munkaközi szünetet kell biztosítani.
A munkaidőn belül kell kiadni a munkaközi szüneteket a három- vagy többműszakos, ill. a
megszakítás nélkül üzemelő munkáltatónál és ott ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható.
A napi pihenőidő a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam,
amely legalább 11 óra legyen. Ettől el lehet térni, de legalább 8 órás legyen a pihenőidő.
A heti pihenőnap, amely rendszerint szombat és vasárnapra esik, választja el a heteket
egymástól. A MT-könyve szabályai szerint a munkavállalót heti két pihenőnap illeti meg, az
egyiknek vasárnapra kell esnie. A szokásostól (hétfőtől péntekig) eltérő munkarendben
foglalkoztatott munkavállalóknak hetenként legalább 42 órát kitevő, megszakítás nélküli
pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak bele kell esnie.
A pihenőidő kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése esetén havonta is kiadható, de
egy pihenőnap vasárnapra történő kiadása kötelező, kivéve az idényjellegű munkáltatók, ill.
munkakörök.
A munkaszüneti napok a történelem jeles napjai, az a nap, amikor a munkavállalónak nem
kell munkát végeznie, kivétel a megszakítás nélkül folyamatosan üzemelő munkáltatók.
Munkaszüneti napok: január 1, március 15, húsvéthétfő, május 1, pünkösdhétfő,
augusztus 20, október 23, december 25-26.
A rendes szabadság
A munkavbiszonyban álló munkavállalót évente rendes szabadság illeti meg, amelyre
alanyi joga, jogosultsága van a MT-könyve alapján.
A rendes szabadság alap és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap, amely
a 45. életévtől éri el a 30 napot, vagyis az életkor emelkedésével növekszik.
Pótszabadság a munkavállalót az alapszabadságon felül és több féle jogcímen is megilleti.
Fajtái és mértéke:
- fiatalkorú munkavállónak évi 5 munkanap
- vak munkavállalónak évi évi 5 munkanap
- föld alatt dolgozónak és
sugárzásnak kitett évi 5 munkanap
munkavállalónak
- gyermek nevelésében
nagyobb szerepet
vállaló munkavállaló
vagy egyedül nevelő
szülő a 16 évesnél
fiatalabb egy gyermek után 2 munkanap
két gyermek után 4 munkanap
kettőnél több
gyermek után 7 munkanap pótszabadság illeti meg.
Kollektív szerződés, munkaszerződés a felsoroltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat
is megállapíthat.
A szabadság kiadása
Fő szempont a szabadság természetben való kiadása, pénzben megváltani csak
kivételesen, a munkaviszony megszűnése, sorkatonai vagy polgári szolgálaton történő behíváskor
86
lehet, ha a munkavállaló a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg.
Kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, a munkavállaló előzetes
meghallgatása után Alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelően kell
kiadni, de ezt az igényt a munkavállaló a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal jelentse
be.
Esedékességének évében kell kiadni, de kivételesen fontos gazdasági érdeknél a tárgyévet
követő év június 30-ig, kollektív szerződés rendelkezése szerint december 31-ig. Kettőnél több
részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
A kiadás időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal
közölni kell.
A munkáltató kivételesen fontos érdekből megszakíthatja a munkavállaló szabadságát, de
a felmerült utazási és egyéb költségeit ki kell fizetnie.
7. Kártérítési felelősség a munkajogban
Ha a munkaviszony alanyi, akár a munkavállaló, akár a munkáltató a munkaviszonyból

eredő kötelezettségek megszegésével a másik félnek kárt okoz, ezért kártérítési felelősséggel
tartozik.
7.1. A munkavállaló kártérítési felelőssége
Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresete,

kollektív szerződés ezt a mértéket 6 havi, egyéni munkaszerződés legfeljebb másfél havi mértékéig
módosíthatja. Ilyen esetben is a teljes kártérítést fizeti meg a pénzintézet pénztári számfejtője és
ellenőre, a számfejtés körében előidézett vagy elmulasztott ellenőrzéssel okozott kárért.
Szándékos károkozásnál a teljes kár megtérítése a kötelező.
Vétkességre tekintet nélkül felel és a teljes kárt köteles megtéríteni a munkavállaló
azokért a dolgokért, amelyket visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettséggel voltárjegyzék
alapján, állandóan őrizetében tartotta, kizárólagosan használata vagy kezelte.
Akkor mentesülhet a felelősség alól a munkavállaló, ha bizonyítja, hogy a hiányt
elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem
biztosította.
Többek károkozása esetén vétkességük arányában, a megőrzésre átadott dolgokban
bekövetkezett hiány esetén munkabérük arányában felelnek. Ha a kárt szándékosan okozták,
egyetemlegesen kötelesek helytállni.
A kár mértékeinek meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást, és a még fennmaradó értékcsökkenés
mértékét,
b) ha a dolog megsemmisült, használhatatlanná vált, vagy nincs meg, a károkozás
időpontjában érvényes fogyasztói árat kell az avulásra tekintettel figyelembe venni.
Kártérítési érvényesíthető, de kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amellyel
közvetlenül kártérítésre kötelezi a munkavállalót.
7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége
87
A munkáltató vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a munkavállalónak a

munkaviszonyával összefüggésben okozott kárét.
Mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívüli
elháríthatatlan ok (földrangés, árvíz) vagy kizárólag a munkavállaló magatartása okozta. A kárnak
ezt a részét sem kell megtéríteni, amelyért a munkavállaló a felelős.
A magánszemély munkáltató a munkavállalóknak okozott kárért vétkessége esetén felel,
vagyis mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkeztében vétlen.
A munkáltató felel a munkavállalónak a munkahelyre bevitt tárgyában, dolgaiban
bekövetkezett károkért, de ezk körét korlátozhatja, ill. őrzését megfelelő módon elrendelheti. Ha a
munkavállaló a szabályokat megszegi, a munkáltató csak szándékos károkozás esetén felel.
A munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel
összefüggésben felmerült indokolt költségét téríti meg.
A károsultnak a kárigényét a kár bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban kell
beterjesztenie a munkáltató felé, aki erre 15 napon belül írásbeli, indokolt választ ad.
A kárigény érvényesítésére ezek után bírósági utat is igénybe lehet venni.
8. A munkaügyi jogvita
A munkáltató és a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítésére

munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A felek a bírósági
eljárás előtt azonban békéltető személyét köthetik ki, aki a vitában megkísérli az egyezség
létrehozását. A békéltető az egyezséget köteles írásba foglalni.
A MT-könyve általános szabályként rögzíti, hogy a bírósághoz az elévülési időn belül
lehetkeresetet beterjeszteni, de meghatározott ügyek esetében 30 napon belül, amelyek a
következők:
a) a munkáltató egyoldalu intézkedésével végrehajttt munkaszerződés-módosítása
b) a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban
c) rendkívüli felmondással kapcsolatban
d) munkaválalló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel
e) fizetési felszólítással, kártérítésre, leltárhiány megtérítésére kötelezéssel kapcsolatban.
88
Felhasznált irodalom
1) Dr. Nagyné dr. Terhes Irén: Alkotmányjogi ismeretek. JGYTF Szakképzési Intézete
Kiadványa, 1998.
2) Az egyéni vállalkozásról szóló törvény és módosítása, 1990. évi V. tv, m: 1997. évi
CXXXVII. tv.
3) A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv.
4) A cégnyílvántartásról, a cégnyílvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi
CXLV. tv.
5) Társas vállalkozások kézikönyve. Kortax Kft. Bp. 1998. A 15-18. oldalig változatlan,
idézett átvétel.
6) Alapismeretek egyéni és társasvállalkozások számára. Bp. 1993. KIT
7) Dr. Nagyné dr. Terhes Irén: Polgári jogi ismeretek. A szerződések joga. Szegedi
Felsőoktatási Szövetség JGYTF. Szakképzési füzetek 1. Szeged, 1999.
8) A Munka Törvénykönyve az 1992. évi XXXII. tv. és módosításai
89
Ellenőrző kérdések
I. fejezethez:
1. Kik a jogalkotó szervek?
2. Sorolja fel a jogszabályokat!
3. Hogyan jelöljük a törvényt, a kormányrendelet, a miniszteri- és az
önkormányzati rendeletet?
4. Melyek az állami irányítás egyéb jogi eszközei és hogyan jelöljük azokat?
5. Hol hírketik ki a jogszabályokat?
6. Hol találhatók meg a már megjelent jogszabályok?
II. fejezethez:
1. Milyen gazdasági tevékenységekkel foglalkozhatnak a vállalkozók?
2. Ki a vállalkozó, hogy az jellemezné?
3. Sorolja fel pozitív vállalkozói tulajdonjogokat!
4. Ni szükséges az egyéni vállalkozás beindításához?
5. Hogyan működött az egyéni vállalkozás?
6. Sorolja fel a társasági formákat?
7. Mi a társasági szerződés kötelező tartalmi eleme?
8. Melyek a társasági szerződés alaki feltételei?
9. Mi a felügyelő bizottság feladata és mikor kötelező a választása?
10. Mi a könyvvizsgáló feladata és mikor kötelező a választása?
11. Melyek a gazdasági társaság megszűnésének esetei?
12. Mi a különbség a közkereseti és a betéti társaság között?
13. Mi a közös vállalat és az egyesülés közötti különbség?
14. Hogyan működik az egyszemélyes és hogyan a legalább kétszemélyes
kft?
15. Mennyi a kft törzstőkéjének törvényi minimuma, alapításkor mennyivel
alakítható meg a kft?
16. Mennyi a részvénytársaság alaptőkéjének törvényi minimuma,
alapításkor mennyi szükséges az rt, megalapításához?
17. Mia részvény és milyen részvényfajtákat ismer?
18. Mi a szerepe a Cégbíróságnak egy cég megalapításakor?
19. Hogyan védi a fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztó érdekeit?
90
20. A fogyasztót ért sérelem esetén hova fordulhat?

21. Mely tisztességtelen magatartásokat tilt a versenyjogi törvény?
22. Mi minősül a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának?
23. Mi a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és mely magatartások
valósítják meg?
24. Mikor beszélünk a versenyszabadság korlátozásáról?
25. Ki ellenőrzi a versenyjogi szabályok betartását?
III. fejezethez:
1. Mi a jogképességm és melyek a jellemzői, kik a jogképesek?
2. M i a cselekvőképesség és annak fajtái?
3. Határozza meg a jogi személy fogalmát.
4. Mit tartalmaz a Polgári Törvénykönyv?
5. Melyek a szerződés lényeges elemei?
6. Milyen alakban köthetünk szerződést?
7. Mi a képviselet és ennek hány fajtája van, nevezze meg a képviselőket?
8. Mi a semmisség és ennek okait sorolja fel!
9. Mi a megtámadhatóság és ennek okai!
10. Mi a foglaló és melyek a szabályok elállás esetén?
11. Mi a kötbér?
12. Mi a jogvesztés kikötésének a lényege?
13. Mi a jótállás fogalma és melyek, érvényesítésének a szabályai?
14. Mi a zálogjog lényege, hány fajtája van, a közöttük lévő különbségekre
mutasson rá!
15. Az óvadék fogalma, szerepe
16. Mi a kezesség lényege, fajtái, közöttük lévő különbségek
17. A szerződés módosításának esetei
18. Mi a szerződésszerű teljesítés?
19. A bírói letét lényege
20. A beszámítás feltételei
21. Sorolja fel a szerződésszegés eseteit!
22. Melyek a szavatossági jogok és a határidők?
23. Melyek a szerződés megszűnésének az esetei?
24. Mi a különbség a rendes és a rendkívüli felmondás között?
25. Adásvételi szerződésnél melyek az eladó és melyek a vevő jogai?
26. Mi az elővásárlási és mi a visszavásárlási jog?
27. Mi a különbség az adásvétel és a csere között?
28. Mi a betéti szerződés lényege?
29. Mi a lízing szerződés?
91
30. Mi a franchaise szerződés lényege?

31. Melyek vállalkozási szerződésnél a felek jogai és kötelességei?
32. Mi a megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés lényege?
33. Mi a különbség a vagyonbiztosítás és az életbiztosítás között?
34. A felelősségbiztosítás alapján a károkozó felelőssége hogyan alakul?
35. Mi az ajándékozási szerződés lényege, mikor követlehető vissza az
ajándék?
IV. fejezethez:
1. Mi kell a kártérítési felelősség megállapításához?
2. Miből tevődik össze a vagyoni és a nem vagyoni kár?
3. Mit terhel a bizonyítási teher?
V. fejezethez:
1. Mi a munkaszerződés tartalma?
2. Melyek a próbaidő szabályai?
3. Melyek a rendes felmondás szabályai (munkáltató, munkavállaló
részéről)?
4. Mi a felmondási idő és a végkielégítés?
5. Sorolja fel a felmondási tilalmakat?
6. Melyek a munkaszerződés módosításának esetei?
7. Mi a rendkívüli felmondás indoka, és ideje?
8. A munkaviszony jogellenes megszűntetésének mi a következménye?
9. Melyek a munkavégzés szabályai?
10. Sorolja fel a pihenőidő fajtáit és mondja el a szabályait!
11. Melyek a szabadság kiadásának a szabályai?
12. A munkavállaló kártérítési felelősségének a mértéke
13. A munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállaló felé
14. A munkaügyi jogvita szabályai
92

DR Nagyneterhes Jogi Ismeretek Vallalkozoknak

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

DR Nagyneterhes Jogi Ismeretek Vallalkozoknak

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Dr. Nagyné dr. Terhes Irén

Jogi ismeretek - vállalkozóknak

A piacgazdaság létrejöttével a jogi ismeretek tanítása és tanulása előtérbe került. A

Mindezen törekvésekre, indokokra tekintettel remélhetőleg a kézirat olvasója,

I. Jogi alapfogalmak - jogszabályjelölések

II. Vállalkozási ismeretek

III. Polgári jogi ismeretek

1.3.3. A jogi személyek

2. A szerződések közös szabályai

2.10.2. A szerződés megszűnése egyéb okból

IV. Munkajogi ismeretek

JOGI ALAPFOGALMAK - JOSZABÁLYJELÖLÉSEK

1. A jog fogalmi elemei

Minden államrend törekvése, hogy a hatalmon lévők akaratát és érdekeit kifejező

Egy adott állam jogszabályainak összességét és meghatározott rendszerbe foglalását

3. A jogalkotás, jogforrási hierarchia

A jogforrás a jogszabály megjelenési formáját jelenti.

4. A jogszabály érvényessége, hatályossága, megjelenése

A jogszabály érvényességének feltételei:

ritkán, de előfordulhat az is, hogy a jogszabályt visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni.

A jogszabályok érvényesülését állami kényszer biztosítja. Ha arra szükség van, a

amellyel a rendszerváltozás jogi alapjai megteremtődtek.

2. Vállalkozás, vállalkozó fogalma

Piacgazdaságban a gazdasági élet szervezeti egységei, mozgatórugói a vállalkozások,

e/ A kreativitás és intuitív készség. A kreativitás (alkotóképesség) képesség újszerű

3. A vállalkozói üzletpolitika kidolgozása

4.1. Az egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás alapításának, működésének, megszüntetésének a feltételeit,

Nem kaphat vállalkozói igazolványt, az

4.2. A gazdasági társaságok közös szabályai

4.3. A gazdasági társaság alapítása

Gazdasági társaság alapításához társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat

Határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, ill. kijelölni. Újraválaszthatók,

4.4. A gazdasági társaság működésének ellenőrzése

A társaságok feletti törvényességi felügyeletet a székhelyük szerint illetékes Cégbíróság

- vezető tisztségviselők, vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet,

4.5. A gazdasági társaságok megszűnése

A társasági törvény meghatározza a gt. megszűnési jogcímeit, amelyek a következők:

g) a bíróság felszámolási eljárás alatt megszünteti.

4.6. A közkereseti társaság

4.7. Betéti társaság

4.8. Közös vállalat

Megszűnik a tagsági viszony, ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, ha kilép,

4.9. Korlátolt felelősségű társaság

Létrejöhet minimum 2 fővel társasági szerződéssel, de ha 1 fő hozza létre, alapító

bejelentést megelőzően a pénzbetét egészét be kell fizetni, és valamennyi nem pénzbetétet

A részvénytársaság előre meghatározott számú és mértékű részvényekből álló alaptőkével

c) jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni.

Kapcsolódó vállalkozásként kezeli az egyesülést a társasági törvény, mert a tagok által

d) tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével

Szervezeti formák és főbb jellemzőik

Egyéni TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

Forrás: Alapismeretek egyéni és társasvállalkozások számára! Bp., 1993. KIT.

Milyen szervezett formát válasszon?

Akkor Egyéni Közkereseti Betéti Korlátolt felelősségű

Forrás: Alapismeretek egyéni és társasvállalkozások számára. Bp., 1993. KIT

A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat)

Az alábbi táblázat cégformánkénti bontásban ismerteti a kérelem tartalmát és a csatolandó

Cégbejegyzéshez, ill a cég-

Cégforma Cégjegyzék tartalmazza jegyzék adatainak igazolásához

c) a cég nevét, 3. ha a bejegyzési kérelem er-

e) a létesítő okirat, társasági a) a vezető tisztségviselők, fel-