TÜPOSZ

Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság

1038 Budapest, Gőtés köz 3.
e-mail: kromeri@t-online.hu
Tel: 06 20 227 03 44
Adószám: 28681867-1-41

Heti közéleti folyamatelemzés (2020. november 5.)

TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGELMÉLET

Bakay Kornél szerint a finnugor rokonság elmélete idegen indíttatású, nem magyar
szülemény! Nem Sajnovics és Gyarmathi ,,fedezte fel” a nyelvrokonságot, sőt őket a
göttingeni egyetem tudósai, elsősorban A. L. Schlözer biztatta és ösztönözte a nyelvi
kapcsolatok kutatására. Ők hívták fel a figyelmet arra, hogy a hun-magyar rokonság egy
mítosz, a magyarok nem dicsekedhetnek többé a nagy Attila hőstetteivel, mert a
magyar népnek nincs helye az európai hierarchiában, ugyanis tisztázatlan az eredetük, és
nincs saját kultúrájuk és saját történelmük sem. A magyarok minden kultúrát
nélkülöztek, mint egy valóságos horda (Madjaren Orde), vad nomád söpredék (wilden
Nomaden-Schwarm) érkeztek a Kárpát-medencébe (Schlözer). A magyarok csak a lóhoz
és a kardforgatáshoz (a gyilkoláshoz) értenek, és a primitív, barbár, buta, mongoloid,
szibériai obi ugorok testvérei. Az osztjákok pedig Szibéria leghülyébb népe (Ostjaki, eine
der stupidisten Nationen in Siberien. Strahlenberg).

Helyesen fogalmazta meg Vámbéry Ármin: „,Ha a nem magyar tudósok, mint
Schlözer, Zeuss, Büdinger, Roessler stb. e kérdéssel azon tisztán tudományos
tárgyilagossággal foglalkoztak volna, amelyet tőlük mint külföldiektől várni lehetett, és
ha a magyar nép elleni, csak alig palástolható gyűlölet nem tűnnék ki mindenütt […],
akkor az olvasó a magyarok finn-ugor eredetének általuk vélelmezett tanát, szigorúan
tudományos meggyőződés eredményeképpen, elfogadhatta volna. De fájdalom, a dolog
nem így áll!” ,,L. Schlözer szenvedélyessége egész hevével a magyar őstörténetet
felforgatni kisérlé” (Wenczel Gusztáv). Mária Terézia sok kedvezményt adott a
magyaroknak, de arra ügyelt, hogy a legkiválóbb történészek (Pray György, Katona
István, Schönwisner István stb.) ne lehessenek egyetemi tanárok, oda csak jelentéktelen,
tehetségtelen senkik (Koppi, Trenka) kerüljenek, akik nem táplálják a nemzeti önérzetet.
II. József rendeletben tiltotta meg a magyar oknyomozó történelem tanítását.

Hunfalvy nagy bűne volt, hogy ellehetetlenítette a Czuczor-Fogarasi-szótárt, ám ennél

súlyosabbnak ítélhetjük meg azt, hogy 1858-ban Magyarországra hozta Joseph
Budenzet, aki húszéves koráig magyar szót nem hallott, és aki, Hunfalvy durva
erőszakossága következtében, 1862-ben már a magyar akadémia levelező tagja lett.
Budenz, aki gyűlölte és megvetette a magyarokat, hatalmi segítséggel meg tudta
teremteni a finnugor hegemóniát, sőt 1872-re létrejöhetett az altaji összehasonlító
nyelvészeti tanszék, amely azért nem a finnugor tanszék nevet kapta, mert ezt a kifejezést
még nem fogadta el a nemzetközi tudomány. Hunfalvy gátlástalanságát az is jól mutatja,
hogy a korán elhunyt Reguly Antal vogul népköltési gyűjteményét egyszerűen ellopta,
és a megfejtéseit a sajátjaként mutatta be. (MN 28)
Abasáron a XIV-XV. századi gótikus csarnoktemplom szentélye alatt előkerült egy
félköríves szentélyzáródású korai templom maradványa is, amely minden bizonnyal
azonosítható azzal a bencések által az 1040-es években épített templommal, ahol
harmadik magyar királyunk, Aba Sámuel maradványait végső nyugalomra helyezték.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója szerint most
mutatkoznak meg az interdiszciplináris intézet előnyei. Neparáczki Endre, az
Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója és munkatársai elvégzik majd a csontleletek
archeogenetikai vizsgálatát, s megállapíthatják az Aba nemzetségre jellemző
génállományt, ami visszavezethető Szent István, sőt a honfoglalás korára is, és talán
irányt adhat arra, hogy honfoglalás kori egyik legnagyobb hatalmú nemzetségünk honnan
származhat. (magyarnemzet.hu)

W. A. Wills 1920 november elején a Financial Times-ban az entente nagy hibájának

minősíti, hogy Közép-Európában meggyöngítette egyedüli barátját, Magyarországot,
azt az országot, mely ezen a világrészen egyedüli igazi ellensége a bolsevizmusnak. A
szerző szerint a magyaroktól, akik nagymértékben angolbarátok az ország területének és
népességének kétharmadát vették el önrendelkezési jog címén, s nemzetiségekkel együtt a
tiszta magyar lakosság nagy tömegeit is elrabolták. A háborús veszteségek a terroristák
által okozott károkkal együtt 50 milliárd teherrel rótták meg Magyarországot. A
románok rablásai majdnem ugyanannyira rúgnak (kb. 30 milliárd). Ha azonban mindent
összevetünk, Magyarország pénzügyi helyzete mégis távol áll attól, hogy reménytelen
legyen.

A második világháborút követő években Abba Kovner, egy Vilnius környéki zsidó
partizánvezér maga köré gyűjtött ötven tízen-, huszonévest és új, titkos diverziót
szervezett, Nakam (héberül: bosszú) néven. E maroknyi fanatikus a náci vészkorszak
idején meggyilkolt hatmillió zsidó életéért bosszúból hatmillió németet akart
elpusztítani. Sejtszerű, titkos földalatti hálózatot hoztak létre, pénzt szereztek, s
beszivárogtak a német vízmű-létesítményekbe. Az első számú bosszúterv ugyanis az
volt, hogy a német nagyvárosok, Berlin, Hamburg, Frankfurt, München, de
mindenekelőtt a nácik spirituális központjának számító Nürnberg vízhálózatának
megmérgezésével annyi embert ölnek meg, amennyit csak tudnak.

Abba Kovner tárgyalt Ben Gurion köreihez tartozó katonai parancsnokokkal és Chaim
Weizmann-nal, a Cionista Világszövetség vezetőjével, aki vegyész volt. Ben Gurion,
elutasító volt, Weizmann viszont kollégáihoz, a kémikus Katzir fivérekhez irányította
Kovnert. A testvérek állítólag szimpatizáltak Kovnerrel, s ellátták őt a kért arzénnal. Az
illegálisan, hamis papírokkal, ál-egyenruhában egy brit rombolón Európába visszahajózó
Nakam-főnököt a brit katonai rendőrség lekapcsolta. Kovnernek állítólag annyi
lélekjelenléte maradt, hogy még ott a fedélzeten, letartóztatásakor katonazsákját, benne a
kannányi arzénnel a tengerbe hajítsa. A hátrahagyott Nakam-tagok nem adták fel.
Elővették B-tervüket, vagyis azt, hogy német hadifoglyokon állnak bosszút. A Nakam
azt találta ki, hogy a tábori pékségekben készült kenyér megmérgezésével követnek el
merényletet. Nakam-tagok bekenték méreggel a kenyeret. A foglyok közül több ezren
rosszul lettek, de állítólag nem halt meg senki. A nürnbergi akció után legtöbbjük
Izraelben telepedett le, tisztes polgárként ott éltek halálukig. (nepszava.hu)
EGÉSZSÉG, NYUGDÍJ, OKTATÁS, KULTÚRA

Napról napra újabb rekordok születtek: 3878, majd két nap múlva 3989, majd 4219 újabb
magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, 70, 84, majd 90 beteg
meghalt. Müller Cecília szerint már nem tudni biztosan, ki beteg, sokan tünetmentesek,
ezért mindenkit fertőzőnek tekintenek. (index.hu) A szennyvízadatok alapján
elmondható, hogy a járvány második hullámának meredeken emelkedő szakaszában
vagyunk. Gulyás Gergely szerint a napi fertőzésszám átlépheti az ötezret. (vg.hu)

Magyarország továbbra sem tartozik a legsúlyosabban érintett uniós országok közé. A

fertőzések számában Magyarország a kilencedik legkisebb egymillió főre vetített értékkel
rendelkezik, az elhunytak esetében pedig a 16. helyen áll. (MN 3) Dömötör Csaba, a
Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy
százezer lakosra vetítve Magyarországon 14-en, Svédországban 58-an, az Egyesült
Királyságban 67-en, Spanyolországban 74-en Belgiumban pedig 93 haltak meg. (MN 3)

Az Imperial College London kutatói szerint szeptemberben júniushoz képest a

negyedével, 6 százalékról 4,4 százalékra csökkent azoknak a briteknek az aránya,
akiknek a vérében kimutathatók a koronavírus antitestjei. A legnagyobb mértékben
azoknak a szervezetében csökkent, akik tünetmentesen vészelték át a betegséget. Vagyis
minden jel szerint a vírussal szembeni immunitás néhány hónap alatt elmúlik. A friss
eredmények alapján tehát gyakorlatilag semmi esély sincs rá, hogy természetes úton
nyájimmunitás alakuljon ki. (Nv 28)

Szakértők között is vita van arról, szükséges-e a teljes lezárás. Német orvosok szerint
nem kell mindenáron a fertőzöttek számának csökkentésére törekedni, a kormánynak
a nagyobb veszélyben lévők védelmére kell koncentrálnia. Idehaza Orbán Viktor jelezte,
az egészségügy bírni fogja a terhelést. (Nv 31) Újra életbe lép a rendkívüli jogrend –
jelentette be Orbán Viktor. A kormány felkéri az Országgyűlést, hogy a korlátozott idejű
rendkívüli jogrendet hosszabbítsa meg 90 nappal. Éjfél és reggel 5 órakor kijárási
korlátozás lesz. (index.hu)

Fekete-Győr András szerint Orbán Viktor bejelentette: még mindig lehet meccsekre
járni. (hvg.hu) Gulyás Gergely szerint a kijárási korlátozások célja az, hogy
ellehetetlenítse az éjszakai összejöveteleket, amelyek Budapesten és megyei városokban
is már szinte iparszerűek voltak, és így a fiatalok a járvány jelentős terjesztői voltak.
Stadionokat is be fognak záratni, és zárt kapuk mögött kell megtartani a rendezvényeket,
ha nem tartják be az emberek a szabályokat. (portfolio.hu)

Az egyre jobb gyógymódok miatt tavaszhoz képest 18-22 százalékkal kevesebb kórházi
COVID-eset végződik halállal. New York három kórházából származó adatok elemzése
után megállapították, hogy míg márciusban 25,6 százalék volt az esélye annak, hogy egy
súlyos koronavírusos eset halállal végződik, addig ez augusztusra 7,6 százalékra csökkent.
(444.hu)

Orbán Viktor szerint hazánk a kínai és az orosz vakcinák ügyében is tárgyalásokat

folytat. Erre reagálva Erik Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője azt mondta, az
EU-ban nem lehetséges egy unión kívüli országból oltóanyagot vásárolni és használni, ha
annak nincsenek meg a szükséges, érvényes engedélyei. Egy a virológia terén is járatos
szakember szerint az EU számos tekintetben inkompetens egészségügyi döntéshozói a
szabályok álarca mögé bújva játszanak az emberek életével, s az előírásokra hivatkozva
merő politikumból és mögöttes gazdasági érdekből ott akadályozzák az orosz
szérumok EU-s vizsgálatát, ahol csak képesek rá. Az orosz vakcinák akkor is rosszak
lesznek az Európai Uniónak, ha a már meglévő három közül akár mindegyik működik.
Élből és mereven elutasítani, hazugságnak nevezni az oroszok által közölt tudományos
eredményeket minimum erkölcstelen orvosi magatartás. (MH 3)

Akadnak olyan szakértők, akik látnak olyan kiskaput, amelyen át legalább a kínai, de
talán az orosz vakcina is használatba kerülhet Magyarországon. Ez az „engedélyezés
előtt alkalmazás” lehetősége, ami a vizsgálati gyógyszer kivételes okokból biztosított
hozzáférhetőségét jelenti olyan beteg egy csoportja számára, akik krónikus vagy
maradandó károsodást okozó betegségben szenvednek, vagy akik az engedélyezett
gyógyszerrel kielégítő módon nem kezelhetők. Ebben az esetben a szert megkapó magyar
paciensek mind kísérleti alanyok lennének. (Nv 2)

Orbán Viktor szerint elsőként kínai vakcina érkezhet az országba, amelynek harmadik
fázisú klinikai vizsgálatát itt fogják elvégezni. (Nv 31) Szijjártó Péter szerint ez óriási
lépés lenne, hiszen egy potenciális koronavírus-vakcinát vizsgálhatnának magyar
szakemberek. Ezzel Európában talán mi lennénk az elsők. Ha keleten előbb találják meg
az ellenszert, akkor sem a brüsszeli lobbi, sem a gyógyszermultik lobbija nem
akadályozhat meg bennünket abban, hogy a vakcinát Magyarországra hozzuk. A magyar
emberek egészsége az első. (napi.hu)

Továbbra sincsenek hivatalos adatok arról, hogy mekkora a koronavírus-fertőzöttség

az iskolákban. A kontaktkutatási rendszer szinte egyáltalán nem működik, nem derül ki,
hogy egy iskolai fertőzött hány embernek adhatta át a vírust. A Pedagógusok
Demokratikus Szakszervezete szerint kritikus helyzetben van az oktatás. Intézmények
sora jelzi a megbetegedések számának ijesztő növekedését. A betegség megjelenése
után még napokig járnak a potenciálisan fertőző osztályok, csoportok az intézményekbe,
mielőtt valamilyen intézkedés – ha egyáltalán – megtörténik. Nincsenek adatok,
nincsenek információk. Senki nem tud biztosat azon túl, hogy a kollégák sorra
betegszenek meg.

Egy budapesti általános iskolában négy igazoltan fertőzött tanár is van, a tankerület
azonban megtiltotta az igazgatónak, hogy erről értesítsék a szülőket. Nem indokolták,
hogy miért nem tájékoztathatják a szülőket, mindössze annyi változott, hogy a tanórán is
viselni kell a maszkot. Asbóth Márton, a TASZ jogásza szerint a kontaktok felkutatása és
a fertőzöttekről való információk megosztása vagy meg nem osztása a szülőkkel nem az
intézmény vagy a tankerület feladata lenne, hanem a járványügyi hatóságé, így jogilag
nehéz értelmezni azt, hogy egy tankerület nem engedi, hogy a tanárok figyelmeztessék a
szülőket a fertőzöttekről.

A szülők többsége egyelőre a hibrid megoldásokat támogatja: ha egy iskolában felüti a

fejét a járvány, legyen meg a kellő rugalmasság a távoktatásra való időszakos átállásra,
akár az érintett osztályok, akár az egész iskola esetében. Sok szülő nem teheti meg, hogy
a munkából hiányozzon, amíg gyerekük nem jár iskolába. Egy vidéki igazgató
egyértelműen az iskolai bejárás mellett van, mert a hátrányos helyzetű roma gyerekeknél
már a tavaszi hullám alatt sem működött jól az online oktatás. (444.hu) Szlávik János
infektológus főorvos szerint a digitális oktatás jó, ha működik, de nem olyan egyszerű ez,
mert akkor a szülőknek. A nővérek, orvosok nem tudnak otthon maradni a gyerekkel,
vagy ha ezt tennék, az komoly probléma lenne. (index.hu)

Az orvosok többsége szerint jelen formájában elfogadhatatlan az egészségügyi

szolgálati jogviszonyról szóló törvény, a közellátásban dolgozók több mint kétharmada
nem fogja aláírni az új jogviszonyt – állítja felmérése eredményére hivatkozva a Magyar
Orvosi Kamara. A MOK kérdőívére 7739 orvos küldte vissza válaszait – a mintegy
negyvenezerből. A másodállások vállalásának törvényi korlátozását mindössze egy
százalék tartja ebben a formában elfogadhatónak. Ez elég érdekes annak fényében, hogy
sztrájkfenyegetéssel is alátámasztott, drasztikus béremelési követelését annak idején a
kamara részben azzal indokolta, hogy az orvosok így véget vethetnének az
„önkizsákmányolásnak”, vagyis annak, hogy mellékállásokkal kelljen megteremteniük
egzisztenciájukat. (MH 29) Orbán Viktor szerint az orvosoknak igazuk van abban, hogy
a kirendelési szabályokat humanizálni kell. A magánpraxisokkal kapcsolatban is jogos
az igény a mielőbbi világos szabályokra. A szerdai kormányülésen a kirendelésről, a
háziorvosokról és a kórházirányítási rendről kell dönteni, ezután következik a másodállás
szabályozása. (Nv 31)

Hajós András: az SZFE kapcsán valahol egy kormányzati tanácsadó központban nyilván
figyelemmel követik, mekkora az ügy, mi a népszerű, mi a könnyebb: engedni vagy
nem engedni, kit kell feláldozni, ki legyen a bűnbak. A kormányfő európai parlamentbeli
csatározásai és imidzsépítése kapcsán ez mit okozhat. Ez már a nagypolitikai
kommunikáció, és a kimenetel sokkal inkább ettől függ, mint attól, hogy a kormányzat
képviselői közt van-e olyan ember, aki meglágyul, aki megértő. Akik ma az országot
vezetik, olyan erőpolitikában hívő emberek, aminek a tárgyalás nem valódi része, csak
taktikai látványeleme. Már látni a megoldást, hogy Vidnyánszkyék egy másik
intézményt építenek fel, amelybe milliárdokat tol majd a kormány. (Magyar Hang)

CSALÁD, MUNKA, SZOCIÁLIS ÜGYEK, KÖZBIZTONSÁG

Az Európai Unió tagállamai közül Lengyelország és Magyarországa szignálta azt a

Genfi Konszenzus Nyilatkozata néven ismert kiáltványt, aminek tagjait abortuszellenes
koalícióként is emlegetik. A kiáltvány többek között Donald Trump amerikai vagy Jair
Bolsonaro brazil elnök támogatta, illetve szignálta Egyiptom, Uganda, Szaúd-Arábia,
Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Szudán, Dél-Szudán, Uganda vagy Líbia. A
dokumentumot aláírók törekednek a nők jobb egészségügyi ellátására, az élet
megóvására, a családnak mint a társadalom alapegységének megerősítésére. Külön
kiemelték, hogy minden államnak joga van szuverén módon, saját hatáskörben dönteni az
abortusztól.

Mégis, világszerte élesen támadták a megállapodást, tekintve, hogy az aláírók között

szereplő közel-keleti és afrikai országok nem éppen a nők jogainak képviseletéről híresek.
Tavaly Novák Katalin interjút adott a Breitbart hírportálnak. „Mit mondanak az
abortuszpártiak? Hogy a választás oldalán állnak, pedig nem is… Ha már van benned egy
gyerek, akkor, amit teszel, az nem választás kérdése. A választás előtte van. Az abortusz
pártolása a gyilkosság pártolása, ellene van a választásnak.” (Nv 31)

Veres András püspök úgy ítéli meg: a szolgáltatók államosítása nem oldotta meg a
bioetikai problémákat, holott Balog Zoltán miniszterként 2017-ben azzal igyekezett az
egyházat megnyugtatni., hogy ígéretet tett a lombikbébi-szabályozás szigorítására.
Novák Katalin akkor államtitkárként kijelentette: a kormány szeretné elérni, hogy az
életvédelmi szempontok jobban érvényesüljenek. Semjén Zsolt pedig Veres püspöktől
várt javaslatot egy olyan szabályozásra, amely az egyház tanításainak is megfelel és
orvosi-biológiai szempontból is működik. A legfőbb kérdés: mi a be nem ültetett,
lefagyasztott embriók sorsa. (Nv 29)

Skrabski Fruzsina szerint amikor az első lombikgyerek született, tömegben gyártották

az embriókat, eladták, kísérleteztek velük. A katolikus egyháznak lépnie kellett, és
hirtelenjében betiltotta, de közben változott a világ, fejlődött a tudomány és egyre
kíméletesebb lett az eljárás. Somfai Béla jezsuita bioetikus professzor szerint ha minden
embrió be lesz ültetve a méhbe, tehát mindegyik kap életesélyt, egyiket se gyilkoljuk meg,
akkor az nem bűn. Bálint László kutatóorvos írta. „A korlátok, amelyeket az egyház és
az etika a kutatók és orvosok felé közvetítenek, nem a kutatást akadályozzák, hanem
annak irányát jelzik. Az embriók védelmét mint imperatívuszt az egyház az etikai
fórumokon keresztül nagyon helyesen képviseli, és ez a kutatók mindennapjait keretek
közé helyezi. A meglévő keretek között azonban bármilyen kérdést fel lehet tenni. (MN
30)

Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke szerint ma a gyermekre

vágyó párok csaknem húsz százalékának kell szembenéznie a gyermektelenség
problémájával, és ez a tendencia nő. A gyermektelenség leggyakoribb okai között részben
betegség, részben az életmód (alkohol, dohányzás) és a környezeti tényezők (vizek
hormontartalma) szerepelnek, amelyek ismeretlenek voltak az előző korok embere
számára. Mindaz, amit a párok megtesznek a „teherbe esés” ellen, nem maradnak
biológiai következmények nélkül. Anyagi indokok és a szakmai karrier miatt ma
jellemzően a harminc, sőt negyven év körüli életkorra tolódik az első gyermekvállalás,
így a petefészek kimerülése miatt a fogamzóképesség lényegesen romlik.

Sajnos a késői gyermekvállalás elfogadottá, sőt divatossá vált a közvéleményben, lassan

észre sem vesszük, hogy hol sértettük meg a természet törvényeit. Nem érdemes emiatt a
természetet kijátszva a gyermekvállalást későbbre halasztani. A divatossá vált életfelfogás
veszélyeit tudatosítani kell a közvéleményben, hogy vegyük észre, hol sértjük meg a
természet törvényeit. A férfi és a nő szerelméből született gyermek ajándék, az anyagi
javaknál és a szakmai karriernél nagyobb kincs. Magyarországon a meddőségi centrumok
összes művi megtermékenyítésének eredményessége megközelítően 22 százalék, a
többi embrió sorsáról nem tudunk. A Brit Egészségügyi Minisztérium húszéves
adatfeldolgozása szerint több mint hárommillió embriót hoztak létre mesterséges
megtermékenyítéssel, amelyekből kevesebb mint százezer született meg, másfél millió
embriót pusztítottak el, és több mint százezret kísérleti célokra használtak fel. (MN 2)
A szeptember több hónapnyi felfelé ívelés után ismét romló munkaerőpiaci tendenciát
mutat. A KSH legfrissebb adatai szerint ekkor 222 ezren voltak munka nélkül, ami
augusztushoz képest 37 ezres, tavaly szeptemberhez képest 57 ezres növekedés. A
munkanélküliségi ráta így 4,7 százalékra emelkedett. A romló szeptemberi adatok
valószínűleg inkább még a szezonális hatásnak tudhatók be, és egyelőre kevésbé a
járvány második hullámának. A nyári hónapokban ugyanis a szezonális munkák miatt
általában többen dolgoznak. Ugyanakkor aki elveszti az állását, többségben gyorsan
talál másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában. (Nv 30) Varga Mihály szerint ma
sokkal kedvezőbb helyzetben van a gazdaság, mint az utolsó nagy gazdasági válság
idején. Ma 4,5 millióan dolgoznak, az adósság finanszírozása stabil lábakon áll, a
költségvetésben pedig megvolt a mozgástér a járvány okozta egészségügyi, gazdasági
károk kezelésre. A GDP 20 százalékát kitevő intézkedéscsomagnak köszönhetően sikerült
a munkahelyeket megőrizni, és a munkanélküliségi ráta növekedése 4,5 százalékon
megállt. (VG 28)

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint semmi újdonság sincs Dobrev Klára
európai minimálbérként emlegetett javaslatában, vagyis abban, hogy a mindenkori
minimálbérnek az átlagkereset hatvan százalékát meghaladó összegnek kell lennie. Ezt a
viszonyítást az Európai Szociális Charta régóta megfogalmazza ajánlásként, ráadásul az
Európai Bizottság nyilatkozatai is azt támasztják alá, hogy tagállami hatáskör marad a
minimálbér meghatározása, az összeg pedig az érdekképviseletek és a kormány
egyeztetésének eredménye. (MN 28) Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU nem
tervez európai minimálbért, főleg nem kötelezőt, ám az Európai Bizottság szívesen segít
kiszámolni a helyes nemzeti minimálbéreket a kormányoknak. Szanyi Tibor szerint
Dobrev Klára pedig reggel, délben és este hazudozva úgy értelmezi ezt, hogy a DK,
még inkább ő maga egy személyben elintézte az összes európai melósnak az egységes
európai minimálbér Kánaánját, hiszen pártja ezt ígérte. (magyarnemzet.hu)

A magyar minimálbér jelenleg bruttó 161 ezer forint, ami az átlagkereset mindössze 41
százalékát teszi ki. Ennél kevesebbet Európában csak a lettek és a bolgárok kapnak. (Nv
31) Míg Dobrev Klára európai minimálbéreket emleget, addig mára egyértelművé vált, ez
csak kampányfogás, mivel pártja szakpolitikusai is úgy látják, nincs lehetőség a
járvány miatt ekkora mértékű minimálbér-emelésre. Dávid Ferenc, a VOSZ korábbi
főtitkára, jelenleg a DK szakpolitikusa szerint nem bírnak ki a járvány miatt megtépázott
vállalkozások újabb, a gazdaság teljesítményénél jóval nagyobb minimálbér-emelést,
például öt-nyolc százalékost. Míg a szakszervezeti oldal joggal várja el, hogy a nehezebb
körülmények közé került, romló alkupozícióban lévő munkavállalók jövőre is emelésben
részesüljenek, addig a vállalkozóktól is jogos az a felvetés, hogy a világjárvány miatt a
leginkább érintett kkv-szektor túlélése a lényeges. (MN 31)

J. Boskin, a Stanford Egyetem közgazdász professzora szerint miközben néhányan a

baloldalon és a libertariánus jobboldalon a feltétel nélküli alapjövedelem mellett
érvelnek, sokkal jobb megoldás lenne, ha állami támogatást adnának az alacsony bérek
mellé azoknak, akik képesek dolgozni. Ez növelné a jövedelmeket, erősebb ösztönző
lenne a munkavállaláshoz, illetve több embert emelne feljebb a gazdasági ranglétrán. A
bértámogatások közvetlen költségei jelentősek lennének, azokat nagyban ellensúlyoznák a
meglévő programokból történő kifizetések csökkentései. (VG 28)

A rossz energiahatékonyságú, szigetelés nélküli, így-úgy összetákolt házakban telente

háromszor, négyszer annyi tüzelőanyagra van szükség, mint máshol, sokan ezért
hulladékkal, használt gumival, műanyag palackokkal, rossz ruhákkal fűtenek. Jelenleg
nincs olyan átfogó állami program, amely a lakásminőségi és energiaszegénységi
problémákat szociálisan érzékenyen célozná. A Tiszabőn indult mintaprogram, a
Máltai Szeretetszolgálat és az E.ON Hungária Zrt. közös kezdeményezése azt tűzte ki
célul, hogy legalább egy fűtött szoba rendelkezésre állhasson minden olyan házban, ahol
gyereket nevelnek. Ennek fedezetét a településen zöldmezős beruházásként most
megépült naperőmű bevételei teremtik elő. A program célja, hogy szabályos és
biztonságos áramvételezési lehetőséget alakítsanak ki a településen. A szeretetszolgálat
fényáteresztő polikarbonát lapokkal pótolta a törött üvegű ablakokat, így több épületet
korábban már sikerült lakhatóvá tenni. (Nv 3)

Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a roma politika több

évszázados megoldatlan probléma Európában. Voltak időszakok, amikor szükség volt a
romák munkaerejére, akkor javult a helyzetük, de ez többnyire erőszakos
asszimilációval társult. A politikusoknak igazodniuk kell ahhoz, amilyen a társadalom.
Arra rávilágítani, hogy a romák helyzetét illetően mindannyiunknak felelősségünk van,
politikailag nem túl kifizetődő. Pártokon és ideológiákon átívelő vízió kellene, alap
ügyekben meg lehetne egyezni, de Nun nem hiszi, hogy az egymással szemben álló
oldalakat épp egy ilyen kérdés tudja összehozni. Eddig többnyire uniós források mentek
roma esélyteremtésre, de nem arról szól a rendszer, hogy kinek van jobb ötlete, ki
alkalmasabb a feladatra. Legkevésbé a hatékonyság számít, csak az fontos, hogy
nyomjuk ki minél hamarabb a pénzeket, méghozzá úgy, hogy az a hatalmi célokat is
szolgálja.

Az Autonómia legsikeresebb projektjeként a ’90-es években kis jövedelemgeneráló

projekteket támogattak vidéken, amelyek mind a mai napig működnek. Nem adományt
osztottak, hanem azt mondták: pályázz, küldd el, hogy mit szeretnél, megyünk hozzád,
melletted állunk, csináljuk együtt. Ma egy EU-s projekt úgy emészt fel akár
százmilliókat, hogy azt a támogató részéről soha senki meg nem látogatja, talán
évekkel a befejezés után kapnak egy pénzügyi ellenőrzést. A kudarc felismerése lehet az
állam részéről, hogy a máltaiakat bevonták a felzárkóztató programokba. Ők is azt
vallják, helybe kell menni, fentről nem lehet megmondani, mit kell csinálni. Nun szerint
ez egy nagyon fontos belátás. Vannak szakmai vitáik a Máltaiakkal, a megvalósítást
máshogy képzelnék el, de a jó szándékukban nem kételkednek, szurkolnak annak a
programnak, ami a közreműködésükkel két éve elindult.

A legfontosabb, hogy mindenki megkapja az esélyt kisgyermek kortól, a korábban nem

aktív, önbizalommal és szakmai készséggel nem rendelkező emberek szerezzenek
munkatapasztalatot, sikerélményt, akár támogatott foglalkoztatási formában, ami
lehetőséget teremt, hogy nagyobb bátorsággal lépjenek ki az elsődleges munkaerőpiacra.
Nincs hír olyan roma telepről, ahol járvány gócpont alakult volna ki. Az
önkormányzatok, ahol a roma telepek vannak, érzik ennek a súlyát, felelősséggel kezelik
és sokkal normálisabban, mint a környező országokban, ahol súlyosan diszkriminatív
események történtek, például kijárási tilalmat rendeltek el a telepről. (Nv 3)

Ma már nemcsak az alvilág, hanem olyan felső középosztálybeli „civilek” is terjesztik a

kokaint Magyarországon, akik sosem kerülnek a rendőrség látókörébe, így a drogüzlet
zavartalanul működhet – állítja új könyvében Dezső András. A Magyar kóla többtucatnyi
forrás elbeszélése alapján tárja fel a kábítószer útját a hazai fogyasztókig. Mára olyan
szereplők léptek be az üzletbe, akiknek semmiféle bűnözői múltja és kapcsolata nincs.
Vagyis napjainkra a kokaint kiszervezték az alvilág alól. Nyugat-Európa
nagyvárosaiban ugyanezt látjuk, Londonban, Amszterdamban akár telefonos applikáció
segítségével is lehet kokaint rendelni, és ezt az üzletet nem maffiózók, hanem
informatikusok irányítják.

A nyomozók inkább a nagykereskedőket igyekeznek lefülelni. A piac átalakulása

azonban alaposan megnehezítette a dolgukat. Egy priuszos, gyanúsnak tűnő alakra
könnyedén felfigyelnek, de egy drága autóban utazó, öltönyös figurát nem igazoltatnak
csak úgy. Civilek lettek az elosztók, és ez nagyfokú védelmet jelent a vásárlók számára,
akiket véd a társadalmi presztízsük is. Latin-Amerikában a korrupció természetes része
a gazdaságnak. De az, hogy Európában is ugyanígy működik a dolog, az félelmetes.
Akkora pénz van a kokainban, hogy a kereskedők mindenhol könnyedén le tudják
fizetni a megfelelő embereket. Több magas rangú rendőr erősítette meg, hogy egy-egy
látványos drogfogás csak propaganda. Vagy a csempészek fatális tévedése miatt sikerül
lefülelni, vagy a kereskedők trükkje, hogy egy kisebb adagot feláldoznak a nagy
szállítmány érdekében, a legtöbb esetben azonban a kokain útja háztól házig biztosított.

Annyi topmenedzser használja a szert, hogy egyértelműen hatást gyakorol a gazdasági

életre. A világ nagy üzleti központjaiban annyi szer fogy, hogy nyomai már az
ivóvízben is kimutathatók. A bankrendszerbe kerülve a drogpénzek nagyberuházásokba
vándorolnak, számos európai fejlesztést is kokainból finanszíroznak. Ha egy politikus
részegen nyilatkozik, abból azonnal ügy lesz. A kokain durva személyiségtorzító hatása
azonban észrevétlen marad. A rendőrök teszik a dolgukat, de a politikát, sok más
szenvedélybetegséghez hasonlóan, a kábítószer is egyre kevésbé érdekli, az állam
kivonult a területről. Valószínűleg úgy vannak vele, hogy a jelenlegi magyar viszonyok
között nincs politikai haszna a kábítószer elleni küzdelemnek. (Magyar Hang)

PÉNZÜGYEK, BANKOK, ADÓK

Varga Mihály szerint a járvány elleni védekezés alapból finanszírozták a védekezést, s

bár 426 milliárd forinttal hozták létre, 747 milliárd forint kifizetést hajtottak végre az
elmúlt hónapokban. A gazdaságvédelmi alapba eredetileg 942 milliárd forintot
csoportosítottak át, az eddig felhasznált összeg 2059 milliárd forintnál tart. Az Európai
Unió 504 millió eurónyi hitelt biztosít Magyarországnak munkahelymegtartó
programokra. A gazdaság idei kibocsátása 6,4 százalékkal csökkent, a költségvetési
deficit 8 százalék körül alakulhat. (VG 28)

A jövő évi hiányt akár teljes mértékben megfinanszírozhatja a Magyar Nemzeti Bank
az állampapír-vásárlásokkal. A hozamgörbe hosszú végét leszorítva pedig segítheti a
költségvetés finanszírozását. A programot valószínűleg 2021 végén vizsgálják felül.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra számít, hogy a program akár több
ezermilliárdosra is hízhat. A magyarországi mennyiségi könnyítés átlépte a 600 milliárd
forintos határt, az adósság kevesebb mint 2 százaléka van az MNB kezében. A hazai
arány elenyésző a Fed 20-25 százalékos, az EKB 30 százalék körüli és a japán jegybank
50-60 százalékos arányához képest. Korábban Matolcsy György MNB elnök arról
beszélt, hogy ebben az évtizedben a jegybanki mérleg növekedésével kell támogatni a
gazdaságot. (VG 28)

Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint a koronavírus-járvány a

világ minden gazdasági vezetőjét nehéz döntések elé állította. Számos országban a
második világháború óta nem látott költekezés zajlott. Az IMF szerint a globális
államadósság-ráta 2020 végére a GDP 99 százalékára emelkedhet a 2019-es 83
százalékról. A GDP-arányos költségvetési hiányok sem a fejlett országokban, sem a
feltörekvők átlagában 2025-ig nem csökkennek a 2012-2019 közötti időszak átlagára. Az
USA adósságrátája az idén 131 százalék fölé ugorhat, és 2025-ig évről évre növekedhet.
Franciaországban 119, Olaszországban 162, Portugáliában 137, Spanyolországban 123
százalékra nőnek az adósságráták. Az idén Japánban 260 százalékra növekvő adósságráta
fenntarthatóságát már régóta a japán jegybank biztosítja állampapírok vásárlásával. Az
USA hasonló pályára lépett.

A japán jegybank a 2020. február óta újonnan kibocsátott állampapírok 75, a Fed 57,
az EKB 71 százalékának megfelelő összegért vásárolt államkötvényeket. A 120 százalék
feletti adósságráták piaci finanszírozással fenntarthatatlanná válhatnak, ami az
eurózóna széteséséhez vezethet. Magyarországon a jövő évben várható gazdasági
növekedés mellett az IMF szerint az adósságráta 2021-ben már újra csökkenhet, és 2025-
re az államadósság a GDP 63 százalékára eshet vissza. (VG 28) A hitelintézetek
állampapír-állománya már a tízezer milliárd forintot közelíti – derül ki az MNB
statisztikájából. A jelek szerint a jegybank ösztönző lépései sikeresek voltak, évek óta
nem vettek annyi állampapírt a bankok, mint az idén. (portfolio.hu)

Matolcsy György az Országgyűlés gazdasági bizottságában elmondta: a Magyar Nemzeti

Bank a középtávú célon belül tudja tartani az inflációt, amely átlagosan 3,4 százalékos
volt tavaly. Az unió jegybankjai közül csak az osztrák ért el hasonló eredményt,
semelyik másik nem teljesítette – még az Európai Központi Bank sem – a saját maga által
kitűzött inflációs célt. A jegybankelnök szerint ahol nincs infláció, ott nincs megtakarítás,
és nagy bajban van a befektetői közösség is. Nulla százalék körüli inflációval nem lehet
gazdaságot működtetni. (MN 3)

Al-Hilal István, a Fidelity International kelet-közép-európai igazgatója szerint nem

ismert, hogy mi történik, ha az infláció ismét emelkedni kezd, miután a Fed más
jegybankokkal együtt úgy határozott, hogy a kamatlábat több éven át nulla százalék
közelében tartja, és világossá tette, hogy egy ideig eltűri a célértéket meghaladó
inflációt − inkább, mint hogy megelőző intézkedéseket hozzon azért, hogy 2 százalék
alatt tartsa. Az infláció előbb-utóbb bekövetkezik, az azonban nem valószínű, hogy üteme
belátható időn belül nagyobb fejfájást okozna a jegybankoknak. Az egyik legmarkánsabb
dezinflációs erő a világszerte tapasztalható, jókora kibocsátási rés, amely azt jelzi, hogy
a világgazdaságban számottevő tartalék kapacitás vár kiaknázásra. A kereslet
ugyanakkor gyenge, és a fogyasztói szokások is a dezinfláció irányába mutatnak (a
hitelállományok csökkennek, a megtakarítási ráták nőnek), emellett a technológiai
eredetű, hosszú távú dezinflációs trend is egyre gyorsul: a termékciklusok rövidülnek,
egyre több üzleti tevékenység zajlik online, és egyre több munkakört automatizálnak.
(VG 3)

Mindössze három hónapnyi megtorpanást hozott a koronavírus a hazai lakáshitelezésben

még tavasszal, így mára sikerült visszakapaszkodnia a piacnak a tavalyi szint fölé.
Szeptemberben már új történelmi csúcs született: 91 milliárd forintnyi lakáshitelt vett
fel a lakosság egyetlen hónap alatt. A teljes idei kihelyezése már 1,2%-kal magasabb az
egy évvel korábbinál. A személyi hitelekre negatívan hatott a THM-plafon és a fogyasztás
visszaesése, így 39%-kal elmarad a kihelyezésük az egy évvel korábbitól. A vállalati
hitelállomány az elmúlt évben 10,5%-kal nőtt, a törlesztési moratórium nélkül viszont
csökkent volna. Valószínűleg a Növekedési Hitelprogram idei felfutásának és a
tömeges refinanszírozásoknak is köszönhető, hogy a növekményt szinte kizárólag a
forinthitelek produkálták. (portfolio.hu)

A hetvenmilliárd forintra bejelentkező Magyar Telekom mellett a következő hónapokban

csaknem tucatnyi cég tervez kibocsátást a Növekedési kötvényprogramon keresztül. A
jegybank a tavaly nyári indulás óta 381 milliárd forintért vásárolt NKP-s vállalati
kötvényeket. (VG 29) A hosszú távú fenntarthatósági szempontok érvényre juttatása
érdekében és a jegybank 2019 februárjában közzétett Zöld Programjában megfogalmazott
célokkal összhangban a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy az MNB a jövőben zöld
minősítéssel rendelkező jelzálogleveleket fog vásárolni. (portfolio.hu)

A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank meghatározó tulajdonosai

befektetési és szindikátusi szerződést írtak alá, és döntöttek arról, hogy apportálják banki
részesedésüket a Magyar Bankholding Zrt-be. A részletes fúziós tervet jövőre fogják
kidolgozni. Az engedélyezési eljárást követően hamarosan Magyarország második
legnagyobb bankcsoportja jön létre, amelynek konszolidált értéke meghaladja a 740
milliárd forintot, ami az OTP piaci kapitalizációjának 27%-a. Az ügylet évi több
tízmilliárd forint szinergiát generálhat, ami jelentősen erősítheti a bankcsoport
versenyképességét, növekedési kilátásait, profittermelő képességét és stabilitását, növeli a
bankok piaci értékét, miközben tovább javítja az ügyfélkiszolgálás színvonalát.
(portfolio.hu)

GAZDASÁG

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tíz igen és öt nem szavazattal elfogadta az MNB

2019-es üzleti jelentésének és beszámolóját. Matolcsy György szerint a 2013-2019
között meghozott intézkedések egyértelműen tágítják 2020-tól az MNB mozgásterét. A
GDP jelentős visszaesése egyértelműen a járványnak tudható be. Ráadásul a
koronavírus-válság a legerősebb pontjain ütötte meg a magyar gazdaságot: a
beruházásoknál, az exportnál és a turizmusnál. Innen azonban vissza lehet lépni, sajnos
nem egy éven belül, hanem két év alatt. A válságkezelés Magyarországon idáig sikeres
volt. Az MNB az idén 4000 milliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdaság, a
költségvetés, a pénzügyi rendszer működéséhez. Az MNB azért állítja, hogy a Trianon
utáni 100 év legsikeresebb évtizede zárult le 2019-ben, mert növekedés és az egyensúly
egyszerre volt jelen. Erre érdemes büszkének lenni, és jó lenne megismételni.
(magyarnemzet.hu)

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára szerint a Strabag vezette STR M0

Konzorcium, benne a hídszerkezeti munkákkal megbízott alvállalkozó, az A-Híd nem az
elvárható gondossággal járt el az M0 Hárosi Duna-híd kialakításánál, a beépített saruk
alulméretezés miatt folyamatosan tönkremennek, ami a forgalom már többedszeri
leállításához vezet. A tárca vizsgálja annak a lehetőségeit, hogy az ilyen hanyagul,
felelőtlenül eljáró cégeket miként lehetne egyszer és mindenkorra kizárni a
közbeszerzésekből. Az államtitkár reméli, hogy a baloldal is tanul a Deák Ferenc híd
esetéből, és a budapesti vezetés nem a Strabagra vagy az A-Híd-ra fogja bízni a Lánchíd
felújítását. (mandiner.hu)

MEZŐGAZDASÁG, FÖLD, TELEPÜLÉS

Karácsony Gergely szerint a főváros összeállított egy projektlistát, amelyben 72

oldalon, mintegy 1000 milliárd forint értékben sorolunk fel olyan beruházásokat, amiből
egyre se lehet azt mondani, hogy ez nem érné meg az európai adófizetőknek. Az 50-es
villamos pályájának és járműveinek megújítása sok tízezer ember életét könnyítené meg,
miközben messze nem kerülne 500 milliárdba, mint a Budapest Fejlesztési Központ
némely terve. De az is sokakat érintene, ha a fővárosi távfűtésbe be tudnánk vonni a
geotermikus energiát és forrást keresünk a négyes metró meghosszabbításának
tervezésére is. Minden idők legtakarékosabb költségvetését kell összeállítaniuk. A
legnagyobb gondot a közösségi közlekedés működtetése jelenti. De ott akkor lehetne
érdemben csökkenteni a költségeket, ha a BKV végre megvalósíthatná a régóta halasztott
fejlesztéseket, amelyeket most külső cégektől vásárol meg.

A dugódíjból származó bevételt a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítjuk. A

szolgáltatás minőségének javításával párhuzamosan csökkentenénk a jegy- és
bérletárakat. A Lánchíd-felújítására a pályázók körét nem sikerült újakkal bővíteni, a
feladat túl komplex, miközben nem annyira nagy értékű, hogy egy Magyarországon még
jelen nem lévő céget ide csábítson. Az itt lévők közül pedig ez a négy képes arra, hogy a
feladatot elvégezze. Azt pedig „sajnos nagyon jól tudjuk, hogy az egész építőiparra
rátelepedett a NER”. Öldöklő piaci verseny nem lesz, de „a mi feladatunk, hogy a
versengést felerősítsük”. (Nv 28)

Karácsony Gergely szerint a kormány nyíltan hadat üzen a fővárosnak, ha

megakadályozza a 200 millió eurós, kedvező feltételekkel nyújtott hitel felvételét az
Európai Fejlesztési Banktól. A hitelből további 50 alacsonypadlós, korszerű trolibusz
rendelhető, míg egy másik szerződés részeként 50 új CAF villamost vásárolhatna a
főváros kedvező áron. A kormány tavaly nyáron ígéretet tett rá, hogy a főváros lehívhatja
ezeket az opciókat. A száz új jármű beszerzése ugrásszerű minőségi javulást hozhatna a
fővárosi közösségi közlekedésben, és jelentősen csökkentené az üzemeltetési
költségeket is. A kormány elzárkózása az EIB képviselőit is meglepte, mivel a zöld
fejlesztésnek számító járműbeszerzés tökéletesen illeszkedik az unió és a bank
politikájába. Karácsony Gergely szerint a bank véleményét a kormány aligha hagyhatja
teljesen figyelmen kívül, hiszen az kormány a fővárosi önkormányzaténál jóval nagyobb
kölcsön felvételéről tárgyal. (nepszava.hu)

A pénzügyminiszter jelentése alapján a kormány megerősíti, hogy a fővárosi

önkormányzatnak a kormány támogatása alapján van még szabadon felhasználható 61
milliárd forintnyi hitelkerete az Európai Beruházási Banknál. A kormány kifejezetten
támogatja, hogy a ennek terhére haladéktalanul beszerezzen 51 opciós jog alapján
megvásárolható környezetbarát trolibuszt és 51 villamost. Karácsony Gergely szerint
viszont a kormányhatározat arról szól, hogy a főváros csak a már meglévő Európai
Beruházási Banki (EIB) hitelkeretet használhatja járműbeszerzésre. Csakhogy ez a
hitelkeret már kötött, jelentős részben Tarlós István idején eldöntött fejlesztések
forrását tartalmazza. Az új városvezetés ezért a korábbi hitelkeret pénzügyi feltételeinél
sokkal kedvezőbb kondíciókat tárgyalt le az EIB-bel, de a kormány egy „nyamvadt
szignót sem képes adni egy papír aljára”. „Nem engedek tehát az elmúlt évtizedek
legnagyobb zöld járműfejlesztéséből. Tárgyalunk tovább az EU bankjával, és ha kell, a
budapestieket hívjuk segítségül, hogy kikényszerítsük a kormánytól azt a nyamvadt
aláírást.” (mandiner.hu)

A kormány valójában egy meglévő, de már más beruházásokra szánt 61 milliárd forintos
hitelkeret maradék részének járműbeszerzésekre való felhasználására bólintott most rá,
azaz egy új hitelkeret felvételét nem támogatta. Fürjes Balázs emlékeztetett: mivel a
fővárosnak van a kormány támogatásával korábban felvett, szabadon felhasználható 61
milliárd forint kedvező hitele az Európai Beruházási banktól, ezért semmi szükség új
hitel felvételére. Így tehát végülis az államtitkár is jelezte, hogy amit a főváros kért, azt
nem adták meg. (portfolio.hu)

A Moody’s a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította Budapest

adósosztályzati besorolásának kilátását. A cég szerint a városnak nagyon szilárd a
likviditási helyzete, ellenállóképes a gazdasága, ráadásul a koronavírus-járvány előtt
mérsékelt volt az adósságterhe. Ezért ha jelentősen szűkül a főváros anyagi mozgástere,
még akkor is nagyon kedvező helyzete lesz a hasonló adottságú és besorolású
városokéhoz képest. (magyarnemzet.hu)

A fővárosi kormányhivatal törvénysértőnek minősítette a fővárosi önkormányzat által

megszavazott, ingyenes lapokra vonatkozó rendeletmódosítást, amely a közterület-
használati hozzájárulás fejében legalább négy oldalt követelt a lapoktól.
(magyarnemzet.hu)

Schmidt Jenő TÖOSZ elnök szerint az önkormányzati képviselő-testületek a drága helyi

népszavazások nélkül is élhetnek felterjesztési jogukkal. Schmidt célravezetőbbnek
tartaná, ha a magyar települések az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament
szakbizottságához fordulva kérnék, hogy közvetlenül pályázhassanak a közösségi
forrásokra. Schmidt maga is tarthatatlannak nevezte, hogy a nem kormánypárti
települések ma jóformán semmilyen igényelt forráshoz nem jutnak hozzá, legtöbbször
a Fidesz választókerületi elnökeinek vétója miatt. Schmidt szerint ezen változtatni
kellene, mert a „kiskirályok” hatalomfitogtatása a következő választáson visszaüthet. (Nv
29)

Évek óta Bölcskén működik az ország egyetlen önkormányzati tulajdonban lévő mozija,
hetente kilencszer vetítenek filmet, és senki nem gondol arra, hogy bezárja. A mozi túlélte
a tévés majd a számítógépes filmnézés térhódítását, kibírta, hogy a multiplex mozik
magukba csalták a filmrajongókat. Tavaly 22 ezren látogattak el a község mozijába. Ez
elég volt ahhoz, hogy az önkormányzatnak ne kelljen költenie rá. A 800 forintos diák- és
ezer forintos felnőttjegy árakból származó 19-20 milliós bevétel felét elviszik a
forgalmazók és a jogdíj, így évi 9-10 millióból kell kigazdálkodni a mozi költségeit. A
pénzből telik a vezetőre, a pénztárosra és a gépészre, valamint a rezsire. (Nv 28)

KORMÁNY- ÉS PÁRTPOLITIKA

Hack Péter szerint Darák Péter a magyar jogtörténet egyik legjobb főbírója volt, aki sok
kérdésben a kormánnyal szemben is a kollégái mögé állt. Darák szerint megtisztelő, ha
így tekintenek az elnöki működésére. Egy-egy ilyen megszólalás legalább annyira szól a
következő kilenc évvel kapcsolatos elvárásokról, mint a korábbi kilenc év értékeléséről.
„Elnöki munkám megítélését bízzuk az utókorra”. (index.hu)

Elek István szerint 2013-ban az Alaptörvény negyedik módosítása, amely megtiltja az

Alkotmánybíróságnak az alkotmánymódosítások tartalmi vizsgálatát, tette meg a végső
lépéseket az alkotmányosság, a jogállam ellehetetlenítésére, a hatalommegosztás
felszámolására, hívta életre a korlátozatlan közhatalom rendszerét, tárta szélesre a kaput a
többségi zsarnokság előtt. Szerinte ezzel végbement az alkotmányellenes lopakodó
államcsíny, és elúszott a lehetősége, hogy a magyar alkotmányos demokráciát tisztán
jogállami eszközökkel helyreállíthassuk. Mivel szerinte új önkényuralmi rendszerrel
állunk szemben, amely garantálja a közhatalom képviselőinek a hatalom kizárólagos
birtoklását, ezért már nem csupán törvényes úton, hanem az erőszakot leszámítva
minden rendelkezésünkre álló úton és módon „jogunk és kötelességünk fellépni ellene”.

Elek Vörös Imre volt alkotmánybírót idézi, aki rámutat, hogy a (korábbi Alkotmány
szerint, amit átvett az Alaptörvény is) senkinek a tevékenysége nem irányulhat a
közhatalom kizárólagos birtoklására. „Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton
mindenki jogosult és köteles fellépni”. Vörös szerint ha a kizárólagos hatalombirtoklást
intézményesítő és működését garantáló törvényeket be kellene tartani, akkor nem lehetne
ellene fellépni. Éppen ezért menti fel maga az Alaptörvény az e törvényeknek való
engedelmesség alól Magyarország polgárait akkor, amikor a dolgok a puszta
„törekvések” állapotát túlhaladták. A „befejezett államcsíny” ténye az ehhez vezető
törvények betartása alól az Alaptörvény erejénél fogva ad felmentést.

Elek szerint ezért amikor a 2022-ben esetleg csupán egyszerű többséggel kormányra
jutó ellenzék a Parlament alakuló ülésen kinyilvánítja az államcsíny
alkotmányellenességét és illegitimitását, és hatályon kívül helyezi az államcsínyt
kivitelező parlamenti aktusokat – felszámolva ezzel „az alkotmányellenesen létrehozott,
megteremtésének pillanatától lényegileg alkotmányellenesen fennálló Orbán-rendszert” –,
akkor „ezzel az alkotmányos felhatalmazással él majd” és azzal az alkotmányos joggal,
amivel a 2010 és 13 közötti szerény, egyharmad plusz egy mandátumos kisebbség is
élhetett volna. Az új kormánytöbbség – függetlenül attól, hogy egyszerű vagy
kétharmados többség – összesíti a 2013 után született, az alkotmányellenes kizárólagos
hatalombirtoklásra irányuló törvényeket, törvény- és alkotmánymódosításokat, és
egyetlen többségi parlamenti döntéssel hatályon kívül helyezi őket.

Érdekes lenne látni, milyen törvények egyetlen aktussal való hatályon kívül helyezésére
gondol Elek István. A „lopakodó államcsíny” ugyanis épp attól lopakodó, hogy a
vélelmezett kizárólagos hatalombirtoklás inkább a hatalomgyakorlás módjában, illetve a
személyi döntésekben ölt testet. Formálisan azonban az összes „fék és ellensúly” mint
intézmény létezik és működik. Az közismert, hogy az ezeket vezető személyek nem
tetszenek az ellenzéknek, és szívesen megszabadulnának tőlük, és éppen azon tipródnak,
hogy ezt kétharmados többség híján jog szerint nem tudják kivitelezni. Ezen nem segít
Elek ötlete sem, hiszen a kinevezésüket megalapozó törvények 2013 előtt születtek, tehát
még Elek lopakodó államcsíny-feltételezése előtt.

Az igazi probléma azonban az, hogy egy politikai vélekedésre („lopakodó államcsíny”)
hogyan lehet a hatályos alkotmányos jogrend betűjét nyilvánvalóan sértő cselekvést a
hazai és európai bírósági fórumokon is megálló módon alapozni. Ki dönti el, hogy Elek
Istvánnak van-e igaza vagy, mondjuk Fricz Tamásnak, vagy bárki másnak, akik szerint a
’89-es alapokon nyugvó politikai-jogi rendszerben a választói akarat háromszoros
kinyilvánítása által legitim hatalommal felruházott parlamenti többség hozott döntéseket
a demokratikus jogállam szabályai szerint. Az ellenzék, amely rendszeresen a létező
Alkotmánybírósághoz, ügyészséghez fordult, nemegyszer eredményesen, hogyan viszi
keresztül a kétharmados törvények és alkotmánymódosítások feles szavazattöbbséggel
való módosítását ezen intézményeken? És mit szólna ehhez az Európai Unió Bírósága?

Még 1989-ben, egy saját maga által elismerten is diktatúrának tartott rendszer
lebontásához is kellett valami jogi konszenzust találni. Az Ellenzéki Kerekasztal
megállapodását a pártállami parlament szentesítette, ez adta meg az átmenet jogi
kereteit. Most formálisan biztosan létezik a többpárti demokrácia jogi kerete, illetve
intézményei, s az ellenzék is e jogi keretek között megrendezendő választástól várja a
hatalom átvételét. Akkor pedig semmi sem indokolja, hogy többségbe kerülve felrúghassa
a jogrendet. A ’89-es kétharmados törvények az első szabadon választott Antall-kormányt
valóban nem hagyták kormányozni. Az ellenzékkel kötött paktum híján még költségvetést
sem tudtak volna készíteni. Mégis, egy valódi diktatúra örököseként is el kellett fogadniuk
a gúzsba kötöttséget. „Tetszettek volna forradalmat csinálni”. Elek sem gondolhatja
komolyan, hogy az „Orbán-rendszer” a Grósz-rendszernél inkább diktatúra. Egy
esetleges 2022-es szivárványkoalíciót mi sem korlátoz abban, hogy sokkal jobb feltételek
között kormányozzon, mint ami az első szabadon választott kormánynak jutott. Talán
tudomásul kellene venni a fékek és ellensúlyok létét…

Elek szerint a legjobb módja az ellenzék iránti bizalom növelésének, ha parlamenti

beterjesztésre alkalmas törvénytervezetek pontosságáig eljutva előre tisztázzák a
legfontosabb teendőket. És e tervezeteket minél többekkel megismerteti. Vagyis a lehető
legtöbbek számára a részletekbe menően világossá és számon kérhetővé teszi, hogy mire
kéri a felhatalmazást rendszerváltó kormányzás címén. Elek szerint más kérdés az
alkotmányellenes lopakodó államcsínyért, a jogállam, a hatalommegosztásra épülő
demokrácia kiüresítéséért, felszámolásáért, a közvagyon hűtlen kezeléséért stb.
viselendő bűntetőjogi felelősségre vonás. Ennek már a jogállam helyreállítása után, az
újjáépített jogállami intézmények és a „jogállami törvények és eljárásrend mintaszerű”
alkalmazásával kell megtörténnie. (hvg.hu)

Lányi András szerint a Fidesz hatalma addig tart, ameddig az ellenzék élén Gyurcsány
Ferenc és az ő pereputtya áll. Ameddig nyugati értékek címén a balliberális élcsapat az
egyedül üdvözítő szabadkereskedelmi világrend áldásait hirdeti, s talán még valami
zavaros lózungokat az egyenlőségről, ami az ő szájukból röhejesen hangzik, addig a
magyar választók többsége jobb híján újra és újra a jobboldalt fogja választani. Ha az
ellenfél gyalázásán kívül nem támad új program, politikai mondanivaló, akkor a
legközelebbi választás(ok) sorsa máris eldőlt: valamivel többen fognak a jelenlegi
kormányzó pártokra szavazni, mint ellenzékükre. Akár közös jelöltet támogatnak az
utóbbiak, akár nem, ez ugyanis lényegtelen.

A győzelem nem ezen múlik, csakis azon, hogy sikerül-e a kormányzó többség egy
töredékét átcsábítani a maguk oldalára. És ez az, ami együtt még kevésbé sikerülhet
nekik, mint külön-külön. Mert aki zsigerből vagy meggyőződésből a Fidesz-KDNP ellen
van, eddig is az ellenzékre szavazott, ez azonban továbbra sem lesz elég a győzelemhez.
A csalódott konzervatívok, ha elmennek szavazni, kelletlenül, de kitartanak a mostani
hatalom mellett. Minél átlátszóbb, minél elvtelenebb az ellenzéki pártok és jelöltek
alkudozása, annál kevesebb hajlandóságot éreznek majd a bizonytalanok, hogy pártot
változtassanak. Őszintén: mi okuk volna rá, hogy „a notórius rágalmazók táborát
odahagyva átálljanak a polkorrekt megbélyegzők oldalára?” (Magyar Hang)

A Republikon Intézet kutatása szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 50, a DK

15, a Momentum 12, a Jobbik és az MSZP 7-7 százalékon áll. (nepszava.hu)

Egy palack minőségi chianti vörösborért 36 ezer forintot, továbbá négy palack francia
luxuspezsgőért 15-15 ezer forintot fizetett közpénzből Hegedűs Zsuzsa, a
gyermekéhezés ellen küzdő miniszterelnöki tanácsadó – közölte a DK a miniszterelnöki
Kabinetirodától kiperelt számlák alapján. Hegedűs a havi 136 ezer forintos reprezentációs
keretének terhére 1,5 millió forintot költött éttermi szolgáltatásra. (Nv 31)

KÁRPÁT-MEDENCE

Popély Gyula felvidéki történész szerint Csehszlovákia úgy szűnt meg, hogy az
államelnöke aláírta saját államának a felszámolását. Ilyesmi sem előtte, sem utána soha
nem történt. Ennél még érdekesebb az, hogy Prága siettette ezt a folyamatot – például
katonai diktatúrát vezettek be a szlovák tartományban –, mert a kormánytagok tudták,
hogy Csehszlovákia felbomlása elkerülhetetlen, ezért az volna a legideálisabb, hogyha a
háború után a német agresszió áldozataiként tudnák feltüntetni magukat, mert így
mártírrá válhatnak az európai politikusok szemében. A szlovákiai zsidó deportálásokat
Alexander Mach belügyminiszter irányította, később harminc évre elítélték, de 1968
tavaszán szabadlábra helyezték (75-ben kellett volna szabadulnia). Meg volt győződve
arról, hogy halálra ítélik, hisz a „legvadabb kormány legvadabb tagjának” tekintette
magát.

Esterházy Jánost koholt vádak alapján ítélhették halálra, a tömeggyilkos

belügyminiszter pedig lényegében megúszta, mert a zsidókérdésben nagyon ravaszul
viselkedett: Amikor a tárgyaláson szemére vetették, hogy mennyire kegyetlen tisztogató
akciókat hajtott végre, azt felelte, hogy ő a zsidók kilencven százalékát magyarnak
tekintette. Ezt enyhítő körülményként jegyezték fel, a bírósági aktákban így szerepel.
Esterházy halálos ítéletével az egész felvidéki magyarság nyakába dobták a kötelet.
Amikor közzétették a halálos ítéletét, Fábry Zoltán Szalatnai Rezsőnek írt levelében
közölte: önmagáért beszél az, hogy Esterházy, aki mindig szembeszállt Machhal,
kötelet kapott, és csak azért nem akasztották fel, mert épp szovjet kényszermunkán
volt. Védőügyvédje nem tanulmányozhatta a peranyagot, és a zsidókat sem hívhatta be
tanúskodni mellette. A cseh államügyész a bíróság elnökéhez fordult és megkérdezte
tőle, hogy miért kellett Esterházyt legsúlyosabb büntetéssel sújtani? „De hiszen ő
magyar!” – volt a válasz. (MN 29)

Igor Matovic szlovák miniszterelnök szerint a szlovák médiában arról cikkeztek, hogy az
országos tesztelés megvalósíthatatlan. Matovic kapcsolatba lépett Orbán Viktorral, aki
azt mondta, segítenek. „Bajban ismerjük meg, hogy ki is a valódi barátunk, és ezért
nagy köszönet jár – idézte Matovicot a Körkép.sk szlovákiai magyar hírportál. (MN 2)

A román hadsereg napján több százan tartottak megemlékezést az úzvölgyi

katonatemetőben, nem törődve a járványügyi előírásokkal. Mihai Sorin Tîrnoveanu
előzetesen a közösségi oldalán tömeges részvételre buzdított. Tîrnoveanu szerint ezeken a
megemlékezéseken ezentúl még nagyobb számban kell jelen lenni, tudatosítani kell
mindenkiben, hogy Hargita megye is román föld. Az egyesület elnöke beszédében
fokozott éberségre szólított fel. Szerinte az RMDSZ célja eltávolítani a tavaly felállított
román betonkereszteket és az ortodox emlékművet. (MN 28)

A Népszava szerint a lengyel katolikus egyház dilemmájának alapja az, hogy nem
fordulhat nyíltan az alkotmánybíróság döntése ellen, hiszen Ferenc pápa is úgy
fogalmazott, hogy a beteg magzatot is védeni kell. Másrészt a egyház sem hagyhatja
figyelmen kívül a politikai realitásokat, például azt, hogy az alkotmánybíróság döntésével
a megkérdezettek 70 százaléka nem ért egyet. Az abortusz témája nagyon megosztja a
társadalmat, s a mostani helyzet akár hosszabb távon is kihathat az egyházra. Jaroslaw
Gowin kormányfőhelyettes szerint enyhíteni kellene az abortusztörvény szigorán.
(nepszava.hu)

Magdalena Sroda, a varsói egyetem filozófusa, a női jogokért folytatott harc ismert
alakja szerint az utóbbi harminc évben akár jobboldali, akár baloldali, vagy liberális
kormány volt hatalmon, „mindegyik megfizette a harácsot” az egyháznak. Ugyanis úgy
gondolták, hogy anélkül nem lehet választást nyerni. Volt idő, amikor legfeljebb tízen-
tizenöten demonstráltak az szigorú abortusz-szabályozás ellen. Azóta óriási változás
történt. A helyzet radikalizálódik a társadalomban, kulturális változás érlelődik, az
emberek felismerik, hogy „az így eltorzult állapotok csak akkor változnak, ha megszűnik
a római katolikus egyház befolyása a politikai hatalomra. A tüntetők leginkább fiatalok,
akik végre valóban világias államban akarnak élni. Vidéken is csapatostul mentek ki a
tiltakozó nők és férfiak az utcára, korábban az emberek itt nem voltak a PiS ellenfelei.
(Nv 29)

Bronisław Wildstein, a Telewizja Polska volt vezérigazgatója szerint a tüntetések egy

mélyebb változás szimbólumai, amelyek nagyrészt a társadalom fiataljait érintik. A
tüntetők nagy része nincs tisztában azzal, hogy az alkotmánybíróságon mi történik. Az
alkotmánybíróság ítélete nem is lehetne más, mivel a döntés a lengyel alkotmányból
következik. Ezt még olyan korábbi alkotmánybírák is elismerik – többek között
Andrzej Zoll és Andrzej Rzepliński –, akik radikálisan ellenzik a Jog és Igazságosság-
(PiS-) kormányt és a jelenlegi alkotmánybírósági kollégiumot.

Az alkotmánybíróság döntése csak ürügy a jelenlegi kormány, az egyház és a lengyel

tradíciók megtámadására. A tüntetés szervezői nemrég még sírva védelmezték az
alkotmányt azt állítva, hogy a PiS-kormány megsérti azt, jelenleg azonban nem érdekli
őket. A Gazeta Wyborcza ellenzéki lap röpcédulákat és plakátokat nyomtat, valamint
jogi és anyagi segítséget is nyújt a tüntetőknek. Külföldről olyan alapítványok és
intézmények hálózata támogatja a demonstrációkat, mint a Soros Györgyhöz köthető
Batory Foundation, de számos német alapítvány is színre lépett. Az egyház támogatta az
alkotmánybíróság döntését, ami Kaczyńskinak és a pártvezetésnek nem jött jól, ugyanis
tudják, hogy Lengyelországban nincs olyan közhangulat, hogy szigorítsák az
abortusztörvényt. (magyarnemzet.hu)

Az ukrán alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította a büntető törvénykönyv azon

szakaszát, amely a hamis adatokkal vagy késve benyújtott vagyonbevallásokat
szankcionálta. Egyúttal megfosztotta több hatáskörétől a Nemzeti
Korrupciómegelőzési Ügynökséget. Az alkotmánybírósági eljárást a nyáron
kezdeményezte negyvenhét ellenzéki parlamenti képviselő. Volodimir Zelenszkij ukrán
elnök összehívta az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülését. Az elnök
később bejelentette, kezdeményezi az alkotmánybírósági határozat megsemmisítését, a
korrupcióellenes rendszer helyreállítását, kilátásba helyezte az alkotmánybírák
elmozdítását, és egy új alkotmánybíróság megalakítását. Olekszandr Tupickij, az
alkotmánybíróság elnöke alkotmányellenes beavatkozást emlegetve tiltakozott. Az Európa
Tanács Velencei Bizottsága óva intett az elsietett döntésektől, mondván: tiszteletben kell
tartani a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mivel annak megsértése aláássa a
jogállamiságot. (Nv 2)

Maia Sandu volt kormányfő, a jobbközép Akció és Szolidaritás Pártjának (PAS) jelöltje
nyerte a moldovai elnökválasztás első fordulóját. A meglepően jól szereplő, az európai
integráció iránt elkötelezett politikus annak ellenére szorította a második helyre a jelenlegi
államfőt, a szocialista Igor Dodont, hogy a felmérések, de még a választások után
közzétett exit-pollok is utóbbi magabiztos győzelmét jelezték. A 48 éves Sandu 36,
Dodon 33 százalékot kapott. A Romániával szorosabb kapcsolatokra törekvő Sandunak
nem lesz könnyű dolga, elemzők szerint ugyanis a második fordulóban a 17 százalékot
szerzett harmadik helyezett, baloldali Renato Usatîi szavazóinak nagy része Dodont fogja
támogatni. A közel hét százalékos eredménnyel a negyedik helyen végző Violeta Ivanovra
voksolók túlnyomó többsége is Dodon mellé állhat. Maia Sandu ezzel szemben öt-hat
százaléknyi biztos szavazatra számíthat a többi jobboldali jelölt támogatói részéről.
(magyarnemzet.hu)

Moldovában a Romániához való viszonyulás legalább olyan erős politikai identitásképző,

mint az EU-hoz vagy az Oroszországhoz való viszonyulás. Éppen ezért a moldovai
választásokon sokan nem azért voksolnak rendre az úgynevezett nyugatpárti erők
ellen, mert kifogásolnák az EU-hoz való közeledést, hanem mert ők a nagyromán
egyesülés veszélyétől tartanak. Az oroszpárti, románellenes, az EU-val szemben
távolságtartó, de nem ellenséges Dodon a voksolás nagy esélyese. (Nv 31)

MIGRÁCIÓ

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az

uniós menekültügyi jogszabályok helytelen alkalmazása miatt. A tranzitzónák uniós
bírósági döntést követő bezárása után a nemzetközi védelmet igénylőknek, egy Európai
Unión kívüli magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtaniuk, majd ezt
követően egy speciális beutazási engedély birtokában léphetik át a magyar határt. A
Bizottság szerint ezek a szabályok „jogellenesen korlátozzák a menekültügyi eljáráshoz
való hozzáférést”. (nepszava.hu)

Bécsben ötven török fiatalember Allah akbart kiáltva félemlítették meg az

Antonskirchében tartózkodókat, s többször belerúgtak a gyóntatószékbe és az
imapadokba. Az elkövetők közül tíz fiatalt fanatikus iszlamistaként tartanak számon.
(magyarnemzet.hu) Iszlamista terrortámadás történt Bécsben a Seitenstettengasse utcai
zsinagóga környékén. Egy felfegyverzett merénylő tüzet nyitott, négyen életüket
vesztették, 24 embert kórházba szállítottak, közülük hárman válságos állapotban vannak.
A támadót a rendőrök lelőtték. Az Iszlám Állam magára vállalta a bécsi merényletet. A
terroristát 2019 áprilisában 22 hónapra ítélték, mert megpróbált Szíriába utazni, hogy
csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Tavaly december 5-én feltételesen szabadlábra
helyezték, mivel fiatal felnőttként enyhébb törvények vonatkoztak rá. (24.hu)

A bécsi támadás elkövetője már régóta az osztrák terrorelhárítók látókörében volt. Az

Europol szlovákiai kirendeltsége értesítette az osztrákokat, hogy júliusban pozsonyi
fegyverboltokban AK-47 géppisztolyba való töltényeket próbált beszerezni. A volt
osztrák belügyminiszter szerint a terroristát az osztrák alkotmányvédelem ki is kérdezte
a szlovákiai töltényvásárlási kísérletet követően. Az információ azonban nem jutott el a
„deradikalizációs programokért” is felelős igazságügyi minisztériumhoz. Így azután, bár
mindez már bőven elég lett volna, hogy a férfi ismét a börtönben találja magát, még pár
nappal a támadás előtt is részt vett egy deradikalizációs programon, és ott elítélte a
franciaországi támadásokat. (nepszava.hu) Laurent Obertine francia újságíró szerint
nagyon egyszerű elenne kontrollálni, sőt visszafordítani a bevándorlást, ha az állam
megvonná a segélyeket és támogatásokat, nem osztogatná a letelepedési engedélyeket, és
végre kitoloncolná az illegális bevándorlókat. (MH 30)

Abdesszamad Belhadzs és Speidl Bianka szerint Samuel Paty módszere feldühítette egy
muszlim diák szüleit. Abdelhakim Sefrioui radikális iszlamista prédikátor a következő
napokban számos videót tett közzé a közösségi médiában, amelyekben a tanárt
bűnözőnek és betegnek titulálták, majd nyilvánosságra hozták a nevét és az iskola
címét. A merénylő, Anzorov Franciaországról mint a hitetlenség földjéről beszél,
amelynek lakosai a legrosszabbat érdemlik. Az önmagát és minden hagyományos
értéket megkérdőjelező nyugat-európai liberalizmus normává teszi a kulturális
bizonytalanságot. A vallási konzervativizmus szellemében nevelt bevándorlók erre a
kulturális bizonytalanságra egyre erőszakosabb cselekedetekkel válaszolnak.

Abdelhakim Sefrioui egy olyan iszlamista uszító és aktivista, akit a biztonsági szervek
már másfél évtizede megfigyelés alatt tartottak, ám posztjait – közöttük a tanárt elítélő
fatváját – akadálytalanul megoszthatta a Facebookon és a YouTube-on. A marokkói
származású Sefrioui tipikus esete az állam által tehetetlenül szemlélt radikalizáló
aktivistának. A legálisan működő iszlamista NGO-közül a Muszlim Testvériséghez
kötődő, több mint 12 ezer tagot számláló Franciaországi iszlamofóbia-ellenes közösség
aktív szerepet vállalt a tanár elleni gyűlöletkeltésben. A támadó nem ismerte
személyesen Patyt, a közösségi médiából értesült a fejleményekről. Az elkövető és
segítőinek átlagéletkora nem haladja meg a 18 évet, s ez az arány a társadalmi jövőkép
szempontjából végzetes tendenciákat jelez. (MN 2)

Sitkei Levente szerint a francia tanár élt jogaival, és kötelességét teljesítette, hiszen arról
beszélt, ami a szólásszabadság lényege, a csecsen férfi pedig a próféta megsértésének
tekintette a tanár lépését, az pedig halállal büntetendő. Ott ahonnan ő jön. Viszont
Európában senki soha nem fogja azt mondani, hogy te csecsen fiatalember rosszul
gondolkodsz, itt mások a szabályok. Pontosan azért nem mond ilyet senki, mert
Európában nincsenek megfelelő iránymutatások, hogy mit szabad és mit nem. Mindent
szabad. Jogok vannak, amelyekkel lehet élni, és feltehetően kerüli mindenki, hogy
visszaéljen velük. Feltehetően. (MN 31)

Petrin László emlékeztet: az algériai fővárosban 1982-ben emeltek emlékművet annak a

másfél millió algériai emlékére, akiket a francia gyarmatosítók öltek meg az 1954 és
1962 között az ország szabadságáért folytatott háborúban. Algériának akkor nyolcmillió
lakosa volt. A franciák mindent bevetettek a függetlenségükért harcolók legyőzésére,
beleértve a guillotine-t is. Most a muszlim világban sokan az egykori francia katonák
képeivel tüntetnek, amelyeken azok algériai ellenállók levágott fejével pózolnak.
Franciaország nemcsak gyűlöl emlékezni szörnyű tettére, de bünteti is azokat, akik ezt
szóvá merik tenni. Amikor Paul Aussaresses francia tábornok a 2000-es évek elején
megjelentette az algériai borzalmakat megörökítő könyvét (Kaszba csatája), egy párizsi
bíróság 7500 euróra büntette őt a könyv megírásáért, és annak két kiadóját 15 ezer euró
pénzbírsággal sújtotta. Amellett, hogy mi, keresztények elítélünk minden brutalitást,
erőszakot, agressziót és terrorcselekményt, azért hivatalosan, szervezeti szinten
kötelességünk lenne fölemelni a szavunkat a Charlie Hebdo időnként keresztény
hitünket is obszcén módon gyalázó rajzai miatt. (magyarhirlap.hu)

EURÓPA

Levélben fordult az Európai Unió jelenlegi, valamint a jövő évben az elnökséget betöltő
országok házelnökeihez Kövér László, kérve, vessék latba személyes tekintélyüket
annak érdekében, hogy a júliusi EU-csúcson megkötött megállapodás ne egészüljön ki
olyan eljárásrenddel, amely a Lisszaboni Szerződés burkolt módosításával, a
jogállamiságra hivatkozással, de éppen a jogállamiság alapelveivel ellentétes módon
megteremti az egyes tagállamokkal szembeni politikai zsarolás lehetőségét. A
Lisszaboni Szerződés jelenleg is tartalmaz jogállamisági eljárást. Bármely ettől eltérő
eljárásrend csak a szerződés módosításával, valamennyi tagállam beleegyezésével és
parlamentjeink jóváhagyásával valósulhat meg. A házelnök szerint a jogállamot nem
lehet a szerződések megsértésével szolgálni, és nem lehet definiálatlan fogalmak
alapján a tagállamoktól a politikai irányvonaluk meghatározásának jogát elvonni.
(nepszava.hu)

Petrin László szerint Brüsszel jogállamiság-doktrínája a kizárólagosság igényével lép

föl. Nem kínál választási alternatívákat, hanem csak egyetlenegy elkerülhetetlen,
ráadásul taxatíve soha meg nem határozott érvrendszerhez való csatlakozást erőltet.
(magyarhirlap.hu)

Max-Erwann Gastineau francia konzervatív író-újságíró szerint a nyugat-európai

politikusok többsége őszintén bírálja a magyar illiberalizmust és konzervativizmust.
Úgy gondolják ugyanis, hogy Európa a demokráciáról szól, a demokrácia pedig a hatalom
ellensúlyozásáról, az egyén jogairól és a bíróságok egyre nagyobb hatalmáról. Ezek
fontos szempontok, de a demokrácia a nemzeti érzelmekről is kellene, hogy szóljon, s
arról, hogy az emberek egy közösségben élnek. Magyarországot és Lengyelországot
azért érik bírálatok, mert azt hiszik róluk, hogy elhagyták a demokráciát, miközben csak
azokat az értékeket védelmezik, amelyek szerintük kulcsfontosságúak a demokrácia
fenntartásához.

Erős nemzeti érzelmek nélkül az embereket nem érdekli országuk jövője, csak magukra
gondolnak. Egyes politikusok a jogállamiság-vitát felhasználva próbálnak gátat szabni a
konzervatív politikának. Franciaországban is az volt valaha a mérvadó, hogy a
parlamentnek erősnek kell lennie, az értékeinket meg kell védeni, a törvényeinket pedig a
népképviseletet ellátó politikusok hozzák meg. Megnőtt azonban a fékek és ellensúlyok
jelentősége, a bíróságok hatalma. Egy kanadai politikai elemző, Ran Hirschl úgy írta le a
demokrácia fejlődését, mint jurisztokratikus fejlődést, ami azt jelenti, hogy a legfelsőbb
bíróságoknak nagyobb hatalmuk van, mint a nép képviselőinek.

A francia sárga mellényes tüntetők legfőbb követelése is egy olyan állam, amely
visszaszerzi az irányítást a gazdaság, a nemzeti ipar és a foglalkoztatottság felett. Azt
követelik a politikusoktól: Védjétek meg Franciaországot, s ne feledkezzetek meg a
nagyvárosokon kívül élőkről sem. Macron progresszív, aki szerint a hagyományok
rosszak, mert akadályozzák az embert a változásban. A francia társadalmat az új
világhoz akarja igazítani. Ebben az új világban a nemzetek, a családok, a hagyományok
kevésbé fontosak, mint az egyén szabadsága. (MN 31)

Pierre Hurmic, Bordeaux zöldpárti polgármestere kezdeményezte, hogy 2020 végéig el

kell fogadni egy, a fák jogairól (sic!) szóló megállapodást. Mindennek szerinte az lenne a
következménye, hogy be kellene tiltani a karácsonyfák állítását is. Így aztán szóba sem
jöhet a hagyományos december 24-i karácsonyfa-állítás Bordeaux főterén. (MH 29)
Friedrich Merz a Weltnek adott interjúban annak az aggodalmának adott hangot, hogy a
CDU hangadói tudatosan bojkottálják az indulását az elnöki székért. Merz legfőképp
azt tartja visszásnak, hogy a párt minden észszerű ellenérv ellenére, a koronavírusra
hivatkozva ragaszkodik az pártelnök-választás elnapolásához, aminek szerinte egyedüli
célja, hogy helyzetbe hozza legnagyobb riválisát, Armin Lashetet. Az új pártelnök
megválasztása Merz szerint azért sem tűrne több halasztást, mert a CDU jelenlegi
vezetése 2021. január 1-jével jogi értelemben illegitimmé válik. (mandiner.hu) A CDU
tagságának 40 százaléka Merzet támogatja, egy elnökválasztás során mégsem biztos a
megválasztása, mert a küldöttek inkább szavaznának olyasvalakire, aki közel áll a
jelenlegi pártvezetéshez. E pedig Laschet. (Nv 30)

Az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) brit emberi jogi szervezet

tanulmánya lesújtó képet festett a brit Munkáspárt zsidóellenes tendenciáiról. Utóbbi
Jeremy Corbyn, a baloldal 2015 és 2020 áprilisa közötti vezetőjének, egykori
miniszterelnök-jelöltjének uralma alatt harapódzott el, emiatt a politikust ki is zárták a
Labour tagjai közül. Corbyn nem ért egyet a szerinte politikailag motivált döntéssel,
harcolni fog az igazáért. A vizsgálat 2019 májusában kezdődött azután, hogy több száz
panasz érkezett a Munkáspárt Izrael-párti tagjaitól, akik sok esetben nevesítették is
Corbynt a velük szembeni diszkriminatív fellépés forrásaként. Korábban a brit sajtó
gyakran Corbyn szemére vetette, hogy nyíltan vállalja a palesztin-pártiságát az izraeli-
palesztin konfliktusban.

A Munkáspárt egykori szavazóbázisa Izrael-barát tagokra épült, amely tendencia csak a

hetvenes években, a hatnapos háborút követően kezdett megváltozni. A nyolcvanas
évekre anticionista hangok is megjelentek a párton belül. (magyarnemzet.hu) A jelentés
szerint a Munkáspárt tagjai relativizálták a Holokausztot, az izraelieket Hitlerhez vagy a
nácikhoz hasonlították, a Rotshild-klánnal és a zsidó világhatalommal kapcsolatos
teóriákat vitattak meg nyilvánosan, a zsidó embereket általánosságban azonosítják Izrael
állam cselekedeteivel, a brit zsidókról azt tartják, hogy magasabb szintű lojalitást
tanúsítanak Izraellel, mint az Egyesült Királysággal szemben. A pártnak december 10-ig
kell reagálnia a jelentésben foglaltakra oly módon, hogy akciótervet készít az ajánlások
végrehajtására vonatkozóan. Ha pedig erre nem kerül sor, a jelentésben foglaltak akár
bírói úton is kikényszeríthetők. (mandiner.hu)

Betlehem elítéli a Mohamed prófétát és az iszlámot sértő franciaországi

karikatúrákat” – ezt írták transzparenseikre és plakátjaikra a szentföldi keresztényekből
és muszlimokból álló csoport tagjai, akik a betlehemi Születés bazilika előtti Jászol téren
gyűltek össze. A résztvevők transzparenseikkel és felszólalásaikkal tiltakoztak a
különböző vallási hagyományok számára fontos személyek és szimbólumok gyalázása
ellen. (magyarkurir.hu)

Az orosz külügyi szóvivő szerint „durván kiforgatta a történelmi igazságot” Orbán

Viktor, amikor a szovjet megszállás emlékművének nevezte a budapesti Szabadság téren
felállított obeliszket. Moszkva „fellép a történelemhamisítás ellen”. Marija Zaharova
szerint a horthysta Magyarország, Adolf Hitler legközelebbi szövetségese, aktív
szerepet játszott Csehszlovákia felosztásában és a Jugoszlávia elleni hitleri agresszióban,
1941. június 27-én kezdeményezőleg csatlakozott a náci Németország Szovjetunió elleni
támadásához és a megszállt területeken a békés lakosság és a szovjet hadifoglyok ellen
elkövetett tömeges bűncselekményekkel „tüntette ki magát”. A Vörös Hadsereg
„megszabadítva Európa népeit a barna pestistől, békét és szabadságot hozott nekik”.
Menczer Tamás tájékoztatásért felelős külügyi államtitkár szerint „a náci és a
kommunista diktatúra is szörnyű és embertelen, örülünk, hogy Magyarország
mindkettőtől megszabadult”. (nepszava.hu)

NEMZETKÖZI GAZDASÁG

Az amerikai képviselőház trösztellenes albizottsága jelentésének visszatérő állítása,

hogy az illetékes amerikai szervek, így a Federal Trade Commission (FTC) és az
igazságügyi minisztérium trösztellenes osztálya rendre képtelenek voltak betartatni a
monopolellenes törvényeket, és nem vizsgálták az összeolvadásokat és a felvásárlásokat
sem kellő körültekintéssel. Pedig a Google, a Facebook, az Apple és az Amazon 1998
óta több mint 500 vállalatot vásárolt fel, de az FTC egyetlen esetben sem gondolta úgy,
hogy a vásárlások sérthetik a versenyjogot. Pákozdi Dávid versenypolitikai elemző
szerint a felvásárlások esetében a jelentés készítői úgy látják, hogy a nagy techcégek
sokszor nem azért vesznek meg kisebb, rivális cégeket, hogy azok termékeit integrálják a
saját rendszerükbe, hanem hogy úgynevezett „gyilkos akvizíciót” végrehajtva
kiküszöböljék a verseny lehetőségét.

Szintén szó van arról is a jelentésben, hogy a techóriások hatalmának kvázi megfélemlítő
hatása van a kereskedelem kisebb szereplőire, hiszen rengetegen nem merik felemelni a
szavukat a szerintük amúgy igazságtalan gyakorlatok ellen, mert félnek, hogy onnantól
végleg ellehetetlenülnének azokon a platformokon, melyek ma már szinte
megkerülhetetlenek a nyugati piacokon. A jelentés idézi egy csak név nélkül nyilatkozó
kereskedő interjúját a bizottság tagjai előtt, aki arról beszélt, hogy kereskedelmi
öngyilkosság lenne ujjat húzni az Amazonnal, hiszen az Amazon a kritikáért cserébe
tönkretehetné a vállalkozását.

Már a piaci beavatkozásoktól általában ódzkodó republikánus politikusok sem gondolják

azt, hogy ne lenne tennivaló a nagy techcégekkel szemben: a coloradói Ken Buck
vezetésével az albizottság több republikánus tagja kiadott egy különvéleményt a jelentés
mellé, melyben gyakorlatilag egyetértettek a David Cicilline vezetésével készült jelentés
főbb megállapításaival, csak enyhébb eszközöket javasoltak a helyzet kezelésére. Ha Joe
Biden nyeri az elnökválasztást, akkor az elemzőcég előrejelzése szerint a Cicilline-
jelentés az új amerikai kormány techcégekkel szembeni politikájának sarokköve lehet.

A „chicagói iskola” közgazdászainak és jogászainak hatására alapvető változások

történtek a monopolellenes szabályozásban: innentől a hatóságok számára nem a piac
egészének állapota volt a mérvadó, hanem a fogyasztók rövidtávú helyzete, melyet
jellemzően az alacsony árral tettek egyenlővé. Ennek a felfogásbeli változásnak két
gyakorlat lett a nagy nyertese: egyrészt az úgynevezett predatory pricing, azaz amikor
valaki direkt úgy árazza be a termékeit, hogy a vetélytársai ára alá lőjön, abból a célból,
hogy kiszorítsa őket a piacról, másrészt a vertikális integráció, azaz amikor egy vállalat
a termelési és szolgáltatási lánc különböző pontjain tesz szert jelentős pozíciókra, melyet
aztán a verseny kárára tud kihasználni. A chicagói iskola gondolatainak hatalmas
befolyása lett az amerikai felügyelő szervek és bíróságok gondolkodásában, és Khan
szerint döntően hatott arra is, hogy a techóriások zavartalanul válhattak hatalmas
monopóliumokká. (444.hu)

AMERIKA

Az amerikai elnökválasztáson az előrejelzésekkel szemben rendkívül szoros eredmény

született. Még mindig számolják a szavazatokat, így nem lehet tudni, ki lett a győztes. A
demokratáknak nem sikerült a szenátusi többséget megszerezni, a képviselőházban
úgy néz ki, megőrzik a többséget, de veszítettek helyeket. Donald Trump szerdán
kijelentette, hogy „gyakorlatilag győztünk”, majd jelezte, hogy a demokraták el akarják
csalni a szavazást, ennek megakadályozása érdekében pedig bírósághoz akar fordulni.
Trump szinte az egész kampány alatt támadta a levélszavazás intézményét. A
republikánus oldal által feltárt visszaélések sorra jelentek meg a médiában. Trump stábja
kifogásolja, hogy több helyen nem kapott érdemi lehetőséget a levélszavazatok
felbontásának és megszámlálásának ellenőrzésében. A szoros eredményeket hozó
államokban újraszámlálást fognak kérni Trumpék. A kampánystáb már jelezte, hogy a
wisconsini voksok újraszámlálását kéri. (atv.hu) Még öt csatatérállamban összesítik a
szavazatokat, ha Biden Arizonában és Nevadában is megtartja az előnyét, ő lesz az
elnök. (24.hu)

A közvélemény-kutatók ismét csúfosan vesztettek. Bár igyekeztek óvatosabbak lenni,

mint négy éve, és azt állították, a felméréseikbe beszámították a „rejtőzködő” Trump-
szavazókat, ez nem nagyon sikerült. A szavazatszámlálás finisében semmilyen jel nem
mutat arra, hogy a valóságban is megmutatkozna a Joe Biden számára országos szinten a
kampány utolsó napjaiban is mért, nyolc százalékpontos előny. (hvg.hu) Joe Biden már
több mint 72 millió szavazatot kapott, ami több, mint amennyit eddig bármelyik amerikai
elnökjelölt kapott. Az eddigi csúcstartó Barack Obama volt, akire 2008-ban 69 498 516
szavazat érkezett. (444.hu)

Dobozi István szerint a vártnál jóval nagyobb volt a választási kedv most Amerikában.
Általában a szavazatra jogosultak 60 százaléka vesz részt az elnökválasztáson, ez az arány
azonban várhatóan sokkal magasabb lesz. Bár a demokraták erre építettek, a jelek
szerint a választók többsége mégsem az ő kedvüknek megfelelően szavazott. Trump
annak ellenére sokkal energikusabban kampányolt, hogy megfertőződött a koronavírussal.
Vele szemben Bidenre a republikánus kampány sikerrel ragasztotta a Sleepy (Álmos) Joe
jelzőt, ami vélhetően a demokrata tábor szavazóit is elbizonytalanította. A demokraták
támogatták a Green New Deal gazdasági tervet, ezzel rossz üzenetet küldve a
palagáztermelésből élő, szegényebb rétegeknek. Túlpolitizálták a vírust, mindenáron
ezen a ponton akartak ártani Trumpnak. Kimondottan a republikánus jelölt lejáratására
rendezkedett be a sajtó, ami úgy tűnik, visszaütött. Trump gazdaságpolitikájának általában
jó a megítélése. Mivel a nemzetgazdaság a harmadik és a negyedik negyedben erősen
visszapattant, az első negyedéves visszaesést megbocsátották Trumpnak. (index.hu)

Trump és a Republikánus Párt nem hirdetett világos gazdasági programot a kampány

előtt. Biden céljai világosabbak: gazdaságfejlesztés, amelynek előnyeit a szegények és
az alsó középosztály is élvezi, környezetvédelem és a megújuló energia előtérbe
helyezése a fosszilissal szemben, szövetségi akcióterv a koronavírus-járvány
megfékezésére, ingyenes teszt és oltás, megfizethető kezelés mindenkinek, segély a
karanténba kényszerülők számára, az eddigieknél nagyobb ösztönzőcsomag mindaddig,
amíg a jövedelemszint és munkanélküliségi ráta visszatér a járvány előtti szintre.
Nagyszabású beruházások az infrastruktúrában, kutatás-fejlesztésben és oktatásban.
A kiadásokat progresszív adózásból finanszírozná, többek között visszavonná Trump
2017-es adócsökkentését, de nem emelné az évi 400 ezer dollárnál alacsonyabb
jövedelmek terheit. A Moody’s Analytics becslése szerint a kiadások növelése
ellensúlyozná az adóemelés hátrányait, és 2024-re az amerikai GDP 4,5 százalékkal lenne
magasabb, mint Trump jelenlegi politikája mellett. (VG 30)

Donald Trump csökkentette az adókat és növelte a katonai kiadásokat, aminek

hatására az Egyesült Államok államadóssága 3 billió dollárral növekedett, annak
ellenére, hogy Trump 2016-ban azt ígérte, nyolc év alatt teljesen megszünteti azt. A
BBC History elemzése szerint az adók megvágásával és a katonai kiadások ugrásszerű
emelésével pontosan ugyanabból a kottából játszik, mint jónéhány elnök a közelmúltból,
például Ronald Reagan. Az olyan korábbi republikánus elnököket, mint például
Eisenhowert, megdöbbentette, sőt felháborította volna a gondolat, hogy adósságok
tömkelegét halmozzuk a jövő generációinak nyakába. Reagan viszont egyszerre
csökkentett adókat és emelte a katonai kiadásokat – és ez természetesen a várható hatást
gyakorolta az államháztartás hiányára. George W. Bush is hasonló úton járt. (24.hu)

Egy demokrata győzelem esetén a külpolitikában a fő vonalakban valószínűleg Trump

nélkül folytatódna Trump politikája” – jelentette ki a Figaro francia napilapnak
nyilatkozva Samantha Power, aki még az Obama-kormány alatt volt amerikai ENSZ-
nagykövet. A fő ellenfél továbbra is Kína marad, és ez még csak a kezdet. „Kemény
kézzel kell bánnunk Oroszországgal.” Pósa Tibor szerint a Trump által képviselt
amerikai Kína-ellenességből tanultak a demokraták, és ezen nem is akarnak változtatni.
Trump abban bízik, hogy gazdasági szankciókkal előbb-utóbb célt ér el Oroszországgal
szemben. Biden tanácsadói is ezt tartják jónak, ők is bíznak a pénz erejében, amelynek
megvonásával jobb belátásra lehet bírni az ellenfelet.

Egyre komolyabban felmerült, még maga Putyin is pedzegette egy orosz-kínai katonai
szövetség gondolatát. Ez olyan fejlemény lenne, amelyet Washingtonban is csak
rémálmaikban láttak. Biden a Foreign Affaires-ben fejtette ki a külpolitikai elképzeléseit.
Az egész világon a korrupcióellenes küzdelmet, az önkényuralom leküzdését emeli ki,
valamint az emberi jogok helyzetének javítását tűzte zászlajára. Ez újból az amerikai
felfogás szerinti demokráciaexportot jelenti, de ezúttal nem fegyverekkel, hanem
szankciókkal akarja megvalósítani. (MN 31)

Jonathan Hackenbroich, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának munkatársa szerint akár

Trump, akár Biden kerül ki győztesen, az Egyesült Államok továbbra is fegyverként
fogja alkalmazni a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági szankciókat, hogy elérje
politikai céljait és előnyhöz juttassa az amerikai vállalatokat. Az Iránra és Észak-Koreára
irányuló amerikai szankciók most az európai vállalkozásokat és állami tisztviselőket
vették célba. Ugyanígy járnak azok a helyi vállalatok is, amelyek továbbra is folytatják a
munkálatokat az Északi Áramlat 2 gázvezetéken - egy olyan ország részéről, amely
állítólag Európa közeli szövetségese.

Szeptemberben a Trump-kormány intézkedéseket vezetett be a Nemzetközi

Büntetőbíróság legfőbb ügyészével, Fatou Bensoudával szemben, hogy megtagadják
tőle a bankkártyákhoz és hitelkártyákhoz való hozzáférést, csupán azért, mert állítólag
amerikai háborús bűncselekmények után nyomozott. Nem csak az Egyesült Államok
tanúsít ilyen viselkedést. Ahogy Kína a Peking szemében „rosszul” viselkedő államokkal
bánik, azt mutatja, hogy hamarosan még keményebb intézkedéseket hozhatnak. Az
európaiak létrehozhatnák egy Európai Export Bankot, hogy elősegítsék azt a
kereskedelmet, amelyet az amerikai pénzügyi szankciók meg akarnak fékezni. Az
Egyesült Államokkal vagy Kínával folytatott bármilyen vitában nehezebb lenne őket
szankcionálni. Valamint Európa nem függene többé a dollártól, és megkönnyítené az
olyan országokkal folytatott kereskedelmet, mint Oroszország. Az Európai Központi
Bank létrehozhatná a saját fizetési infrastruktúráját a digitális euró érdekében. Ez növelné
Európa szuverenitását a fizetési infrastruktúrában. (Nv 2)

2017 novemberében John Hyten tábornok, az amerikai atomfegyvereket irányító

parancsnok egy kanadai konferencián bejelentette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy
teljesítenék Trump atomtámadásról szóló parancsát, mert „a katonák nem hülyék”.
Az USA nagyon sok magas rangú tisztségviselője jelezte az utóbbi években, hogy féken
tartják Trumpot, és nem is ez a megszólalás keltette a legnagyobb sajtófigyelmet az esetek
közül, de jelentősége miatt mégis talán ez volt a legkeményebb dac az elnökkel szemben.
Hytent egyébként tavaly novemberben előléptették, és azóta ő az egész amerikai
hadsereg második embere, a Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának főnökének a
helyettese. (444.hu)

Chris Buskirk, az American Greatness alapító-főszerkesztője szerint Trump minden

tekintetben sikeres elnök. A bérek nőttek, az illegális bevándorlók száma jelentősen
csökkent. Trump azt mondta, hogy azokat a kereskedelmi egyezményeket, amelyek a
külföldi munkásokat segítik az amerikaiak helyett, felül kell vizsgálni. Azt mondta, hogy
az amerikai politikának segítenie kell újjáépíteni a gyáripart, és növelnie kell a munkások
bérét. Trump volt ötven éve az első elnök, aki nem indított újabb külföldi katonai
akciót. Azt mondta, nem szabad belemenni külföldi háborúkba, ahol saját fiataljaink
esnek el, és nem szabad arra pazarolni a költségvetés pénzeit, hogy a washingtoni
ideológusok utópiáit kergetjük, valamint hogy profitot termelünk a katonai védelmi
vállalkozóknak. (mandiner.hu)

Rod Dreher, az American Conservative publicistája szerint Trump azért kerülhetett

hatalomra, mert a Republikánus Párt dekadenssé vált, és nem volt többé kapcsolatban
saját választóival. Trumpnak megvolt az esélye, hogy alapvetően változtasson az ország
helyzetén – hogy megreformálja a külpolitikáját, gazdasági struktúráját és
társadalompolitikáját –, de nagyrészt eljátszotta ezt az esélyt. Az elnök összetévesztette
a valóságot a valóságshow-kkal, és az események minden alkalommal maguk alá
temették. Orbán Viktorral szemben Donald Trump nem tudja, hogyan használja a
hatalmat, és minden témát arra használ fel, hogy saját magát állítsa a középpontba és
saját magát védelmezze – ami oda vezetett, hogy fontos ügyek rossz védelmezője lett.
Van viszont valami, amit kétségtelenül megköszönhetünk Trumpnak: hogy végleg lezárta
annak lehetőségét, hogy a Republikánus Párt visszatérjen a zombie-reaganizmushoz.
(mandiner.hu)

Leimeiszter Barnabás szerint Trumpnak nem a programját, nem a kormányzását – azt a

vigyort nem tudják feldolgozni, amivel egy csapásra semmissé tette a véleményformálói
kaszt tekintélyét. Válthatták egymást korábban demokrata és republikánus
adminisztrációk, semmi nem rendítette meg a rendszer alapját, annak a rétegnek a
befolyását, amely a láthatóság (gyakorta családi vonalon öröklődő) privilégiumát élvezve
kisajátította a jogot, hogy „formálja” a közvéleményt. Trump felismerte, hogy minden
racionális érvvel csak erősíti ellenségei státusát. Bevetette hát ragyogó vásottkölyök-
vigyorát – ennek pszichológiai utóhatásait hívjuk összefoglalóan Trump-korszaknak.

Ha csak Trumpon múlik, kisemberpártibbra vette volna kormányzását, ám

alkalmazkodnia kellett a dogmatikusan piacpárti republikánus pártelithez. Utóbbi
prominens tagjai – így a minden hájjal megkent Mitch McConnell – klasszikusabb
gonosztevőtípusok, mint Amerika legjobb kortárs humoristája, Trump, aki a
legzivatarosabb időkben is legfeljebb egy szarkasztikus félmosolyig tudta komolyítani
magát. Trump lényének elemi szabadossága összeegyeztethetetlen a
véleményformálók tilalomállítási hatalmával és mániájával. A kaszt nem érti, hogy
Trump vigyora – amit a gyűlöletet érzékelve tudatosan használt arra, hogy kritikusait
komolyan vehetetlenné tegye – a lakosság nagy része számára felszabadítóbb volt, mint
az összes emberi jogi charta és tolerancianyilatkozat együttvéve. (mandiner.hu)

Szemerkényi Réka szerint az elmúlt években a demokrata külpolitika fókuszába is Kína

került. A Kína-probléma teljes mértékben uralja az amerikai külpolitikai
gondolkodást, gyakorlatilag átrajzolta az amerikai külpolitikai keretrendszert, és ez a
folyamat várhatóan folytatódni fog attól függetlenül, hogy a demokraták vagy a
republikánusok nyernek a választásokon. Trump konfliktusokkal dolgozik céljai
eléréséért, Bidenre a hagyományosabb tárgyalásos módszer a jellemzőbb, de a célok
most nagyon hasonlóak. Ritkán látott erős egyetértés van a Kongresszusban a
demokraták és a republikánusok között Kínával és Oroszországgal kapcsolatban, ilyenre
az elmúlt harminc évben nem volt sok példa. Magyarország stratégiailag jelentős az
Egyesült Államok számára, hiszen abban a térségben fekszik, amelyre a kínai és az orosz
külpolitika is kulcsfontosságú területként tekint. Emiatt a szövetségi viszony
továbberősítése mindkét félnek érdeke.

A demokraták tudatosan és sikeresen növelték támogatottságukat több fontos szavazói

csoportban, és erre a republikánusoknak előbb-utóbb mindenképp kell majd választ
adniuk, talán pont egy vereség után. Sok elemző vallja, hogy egy választási győzelem az
innováció kerékkötője, és ebben van igazság. Nem csak a női szavazói csoport esetében,
de több kisebbségek esetében is látható folyamat, ahogyan például a fekete szavazók
körében vagy a spanyolajkú lakosságon belül nőtt a demokrata szavazók aránya, noha
például ez utóbbiak családcentrikus világképe inkább a republikánusokéhoz kellene,
hogy közelebb álljon. A demokraták nagyon ügyesen szerezték meg ezeket a szavazókat.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem történik változás, akkor a demokraták
szükségképpen tovább növelik a táborukat – erre a republikánusoknak előbb-utóbb
reagálniuk kell. Ráadásul Biden személye támogatható a Trumpot kritizáló
republikánusok számára, így jelentős republikánus személyiségek álltak át a kampány
során Biden mellé. (portfolio.hu)

A Legfelsőbb Bíróság november 4-én tárgyalta a Fulton kontra Philadelphia városa

ügyet. Ennek előzménye, hogy 2018-ban Philadelphia diszkriminatívnak minősített a
Katolikus Szociális Szolgálat és a Betánia Keresztény Szolgálat nevű szervezetek
politikáját, amely szerint gyermekelhelyezések során nem dolgoznak együtt azonos
nemű párokkal. A Katolikus Szociális Szolgálat nem volt hajlandó módosítani a
politikáján, és nem is kapott több gyermekelhelyezési megbízást a várostól. Sharonell
Fulton és Toni Simms-Busch, akik több mint 40 gyermeket fogadtak, pert indított a város
ellen. Don Bosco Onyalla, az ACI Afrique főszerkesztője szerint szinte bizonyos, hogy a
pápai állítás, amely szerint a homoszexuálisoknak „joguk van egy családra” – annak
ellenére, hogy egyáltalán nem ezt akarta jelenteni – militáns LMBT aktivisták a
kontextusból kiragadva politikai jelszóként fogják használni.

A pápa nem támogatja az azonos nemű párok által történő örökbefogadást. Azt
nyilatkozta, hogy az ilyen adoptálások során a gyermekeket megfosztják emberi
fejlődésüktől, amelyet Isten akar, és amelyet egy apa és egy anya ad meg nekik. A pápa
azt is mondta, hogy „minden személynek szüksége van egy férfi (hímnemű) apára és egy
női (nőnemű) anyára, akik segítik őt identitása kialakulásában”. Argentínában köztudott,
hogy a pápa 2010-es nyitása egy polgári együttélésről szóló törvény irányában azon a
reményen alapult, hogy a polgári együttélést érintő kompromisszummal
megakadályozható a melegházasság és ezzel együtt a család újradefiniálása. A család
fogalmának a homoszexuális házasság figyelembe vételével történő újradefiniálása –
mondta Ferenc pápa 2015-ben – „azzal fenyeget, hogy eltorzítja Isten teremtő tervét, és
elárulja az önök kultúrájának legjavát inspiráló és kialakító értékeket”. (katolikus.ma)

Bill Clinton elnöksége idején a nemzeti imareggelin Teréz anya a következőket mondta
„Ha elfogadjuk, hogy az édesanyák megölhetik saját gyermeküket, akkor hogyan
magyarázzuk el másoknak, hogy ne öljék meg egymást?” „Bármely ország, amely
elfogadja a terhesség megszakítását, az nem egymás iránti szeretetre tanítja az
embereket, hanem arra, hogy erőszakot alkalmazzanak saját céljaik elérésében. Épp
ezért a béke és a szeretet legnagyobb rombolója az abortusz.” Kiss Antal szerint aztán
fordult a világ. Hillary Clinton demokrata elnökaspiráns kampányát húsz évvel később
húszmillió dollárral támogatta az abortuszpárti csúcsalapítvány, a Planned
Parenthood.

„Az élet a fogantatásnál kezdődik” – jelenti ki a másik oldalon a most legfelsőbb bíróvá
választott Amy Coney Barrett. II. János Pál pápa szerint a tudomány és technika
fejlődésével nyíló távlatok az emberi méltóság elleni támadások új formáit hozzák, s
közben – súlyos aggodalmakat keltve – körvonalazódik és erősödik egy új civilizáció,
amely az élet elleni bűnök eddig ismeretlen és, ha egyáltalán lehetséges, a korábbinál
gonoszabb arcát mutatja: a személyes szabadság jogán a közvélemény széles rétegei
igazoltnak látnak bizonyos, élet elleni bűnöket”. Donald Trump így fejezte be beszédét
idén januárban: minden emberi lélek isteni és minden emberi élet – született és meg nem
született – a mindenható Isten szent képére épül. Határozott reménnyel várjuk
mindazokat az áldásokat, amelyek minden amerikai gyermek szépségéből, tehetségéből,
céljából, nemességéből és kegyelméből adódnak.” Nos, ezért nem szeretik Trumpot, mert
útban van, a halál kultúrájának, (MH 3)

A Foundation for Individual Rights in Education (FIRE) nevű, főiskolai és egyetemi

szólásszabadság előmozdításáért létrejött civil szervezet 55 felsőoktatási intézmény 20
ezer tanulóját bevonva végzett átfogó vizsgálata során a szabad véleménynyilvánítás
lehetőségeit vizsgálták az intézményekben, így például azt, hogy van-e lehetőség
szabadon megvitatni megosztó témákat, valamint hogy a hallgatók merik-e vállalni a
véleményüket. A jelentés szerint válságba került a szólás- és véleménynyilvánítás
szabadsága, az amerikai egyetemi hallgatók többsége öncenzúrát alkalmaz. A
megkérdezett hallgatók 60 százaléka (a liberális hallgatók 55, a konzervatív hallgatók 72
százaléka) érezte legalább egyszer úgy, hogy az egyetemen – az oktatók vagy a hallgatók
reakciója miatt – nem mer hangot adni valódi véleményének. (mandiner.hu)

Szabó Zsolt, a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint szomorú, hogy az új
vélemény-intolerancia manapság éppen ott hódít, ahol valaha a szólásszabadság hazája
volt: az Egyesült Államokból. Ahol ma veszélyes kimondani, hogy minden élet számít.
A fekete, a fehér, az egészséges, a beteg. A magzati is. (mandiner.hu)

Apáti Bence szerint a 444-nél dolgozik néhány kimondottan tehetséges propagandista.

Értik a dolgukat. A 444 szerint a rendőrök lelőttek „egy mentális problémákkal küzdő
fekete férfit”. Walter Wallace persze egy csöppet sem ártatlan, számos alkalommal került
összeütközésbe a törvénnyel. Korábban bűnösnek találták rablásért és azért, mert 2017-
ben rátörte az ajtót egy nőre, majd fegyvert fogott a fejéhez, 2013-ban pedig testi sértést
követett el, majd intézkedés közben megütött egy rendőrt. A mostani esetről több
videófelvétel is kikerült a közösségi oldalakra, amelyeken egészen más látszik, mint amit
Uj Péter lapja világgá kürtölt. Wallace, aki egy közel kétméteres fekete, egy jó nagy
késsel üldözőbe veszi a rendőröket. Nem közelít feléjük, hanem vadul kergeti őket.
Akik menekülnek. Autók között, mögött, pánikba esve rohannak az életükért. Közel fél
percen keresztül, és közben Wallace-t többször is jó hangosan felszólítják, hogy dobja el
a kést. A gyilkos hajsza egy pontján Walter már csak két méterre van tőlük, amikor
pánikba esve lelövik az életükre törő, többszörösen büntetett előéletű, fegyverrel
hadonászó, veszélyes bűnözőt. (magyarnemzet.hu)

VILÁG TÖBBI RÉSZE

Grúziában a választás első fordulóját a Grúz Álom nyerte meg a szavazatok 48,15
százalékával, a legnagyobb, Miheil Szaakasvili nevével fémjelzett ellenzéki tömörülés
27,14 százaléknyi szavazatot kapott. Az EBESZ megfigyelőinek értékelése szerint a
választásokon valódi verseny volt, és általánosságban betartották az alapvető jogokat.
Ennek ellenére, választási csalásokra hivatkozva a parlamenti választás eredményének
megsemmisítését és új választások megtartását követelték az ellenzéki pártok. Az
ellenzéki erők bojkottálni fogják, amivel gyakorlatilag megbénítják a törvényhozás
munkáját. A (444.hu)
Elkezdődött a Kínai Kommunista Párt 19. Központi Bizottságának ötödik plenáris ülése.
Hszi Csin-ping pártfőtitkár és államfő arra is készül, hogy bemutassa a 2035-ig ívelő
tizenöt éves fejlesztési elképzeléseit. Kína még nagyobb mérvű önellátásra törekszik, s
csökkenteni akarja függőségét az amerikai piacoktól és technológiáktól. A gazdasági
célok között valószínűleg ott lesz a belföldi fogyasztás növelése, valamint a beruházások
tervezésében az olcsó gyártás helyett nagyobb hangsúlyt kapnak a magas hozzáadott
értékkel bíró technológiák, mint például a félvezetőipar, a megújuló energiaforrások, az
egészségipar és az űrtudományok. Megfigyelők ezt a tendenciát az amerikai-kínai
kapcsolatok fokozott romlására adandó válaszként értelmezik. (MN 28)

A pekingi vezetés a külföldi függőség megszüntetése érdekében nemzeti stratégiai céllá

tette a hazai technológiai ipar fejlesztését, elkerülendő a nemzetközi
importkorlátozásokat. Mindez a kutatás-fejlesztési támogatások növelését, továbbá a
pénzforrások minőségi gyártásra való átcsoportosítását jelenti az ingatlanpiaci
finanszírozások rovására. E törekvésnek már mutatkozik eredménye: az idén harmadával
nőtt a megalapított félvezetőipari cégek száma. Kína most már inkább a minőségre, nem
pedig a mennyiségre összpontosít, ami annak a burkolt elismerése, hogy az eddig a
termelésbe tolt óriási összegek pazarló és felesleges beruházásokhoz vezettek.
(magyarnemzet.hu)

José Luis Bazán spanyol jogász, a migráció, az emberkereskedelem és a vallási

szabadságjogok kutatója szerint az afrikai kereszténység egészséges, pezsgő, elkötelezett
és folyamatosan gyarapszik. A háború, az erőszak, a mélyszegénység, a korrupció és más
problémák továbbra is mételyezik az afrikai államokat és hatnak lakosaikra, beleértve a
keresztényeket is, akik milliószámra szenvednek ezektől az igazságtalanságoktól.
Ráadásul Afrika egy egyre kiterjedtebb keresztényüldözés színtere, amelyet zömében
iszlamista terrorista csoportok hajtanak végre, és ami a mártíromságot napi valósággá
teszi az afrikai keresztény közösségek számára. Afrika egyes részein egyáltalán nem
szokatlan, hogy valakit csak azért meggyilkolnak, mert elmegy egy misére, részt vesz
egy körmeneten vagy egyszerűen csak keresztény környéken él. Sok afrikai ország
keresztényeit véres üldöztetés éri, amely egyes esetekben megfelel a népirtás
feltételeinek. Amikor a keresztények ellen követnek el népirtási akciókat, a nemzetközi
közösségben csak nagyon kevés hang szólal fel a védelmük érdekében.

A nyugati média nagyon sokszor nem számol be a keresztényüldözésről, vagy elkendőzi

a tényeket: például Nigéria középső államai kapcsán ezt egy közösségek közötti
erőszakként írja le, amely az állattenyésztők és a földművesek között zajlik az
erőforrásokért, a klímaváltozás kontextusába helyezve. Ugyanakkor az esetek
többségében a nomádok – akik legtöbbször muszlimok – az agresszorok, és a farmerek
– akik keresztények – az áldozatok. Az állattenyésztő iszlamista terroristák
megtámadják a földművesek földjét – akik annak legitim birtokosai –, felgyújtják a
házaikat, a falvaikat, a templomaikat, megölik a vallási vezetőket, megerőszakolják a
lányokat és az asszonyokat. Mégis mindkét csoport, a pásztorok és a farmerek is
ugyanabba a kategóriába kerülnek: az áldozatok kategóriájába, előbbiek esetében a
klímaváltozást vagy a szegénységet emlegetve okként, ami egy félrevezető, sőt
erkölcstelen narratíva. Igenis létezik a radikalizált nomádok által folytatott iszlamista
terrorizmus, amit a mainstream média és politikusok letagadnak, ideértve a
nemzetközi szervezetek vezetőit is.

Miközben elfogadjuk a társadalmi-gazdasági tényezők – csakúgy, mint más tényezők,

például a víz vagy más erőforrások hiánya – szerepét a konfliktusokhoz és erőszakhoz
vezető negatív kontextus kialakulásában, valamint az afrikai társadalmakban jelen lévő
etnikai dimenziót, a keresztények üldöztetése nem magyarázható csak ezekkel az
okokkal. Az Afrikában tevékenykedő szélsőséges csoportok túlnyomó többsége
dzsihádista, vagyis olyan iszlamista terroristák, akik a keresztényeket – és a politikai
céljaikat nem osztó más csoportokat –, illetve a keresztény kultúrát és örökséget
megsemmisítendő és kiiktatandó ellenségnek tekintik. És ennek megfelelően is
cselekszenek: szisztematikusan támadják a keresztény közösségeket, elpusztítják
falvaikat, templomaikat, és meggyilkolják vagy elrabolják vallási vezetőiket.
Megdöbbentő, hogy egy-egy állami szerv ölbe tett kézzel nézi mindezt. Nem arról van
szó, hogy ne lenne rá emberük vagy anyagi erőforrásuk. A helyzet ennél rosszabb: súlyos
mulasztásban vannak, ami szélsőséges esetben az agresszorok – vagy legalábbis politikai
céljaik – támogatásaként értelmezhető. (mandiner.hu)