Professional Documents
Culture Documents
hu
1/a.
- belső, vagy anyagi jogforrás a jogi normát létrehozó, kibocsátó állami szerv, (pl.
országgyűlés, Kormány stb),
- külső, vagy alaki jogforrás az a forma, amelyben a jogi norma megjelenik (pl. törvény )
Minden szerv csak a hozzárendelt típusú jogforrás típust, formát alkothatja meg.
1.Jogszabályok:
- a magánjogi jogágak csoportjába tartozik különösen a polgári jogi jogág, amely többek
között a tulajdonnal, a szerződésekkel,a személyiségi jogokkal, az örökléssel, a
családjog, a házasság, rokonság,gyámság intézményével, a munkajog a munkaviszony
alapján történő munkavégzéssel, a földjog, a földtulajdonnal, földhasználattal,
földvédelemmel, a nemzetközi jogág a nemzetközi közjog ( az államok közötti viszony)
és a nemzetközi magánjog ( az egyének, ill. szervezeteik határokon átlépő tevékenysége )
kérdéseit szabályozza.
A jogági tagozódás változhat, újak alakulhatnak ki, ill. a hagyományos jogágak új
területekkel bővülhetnek.
A jogszabályok hierarchiája azt jelenti, hogy az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet
ellentétben a magasabb szintű jogforrással. Ellentmondás esetén az alacsonyabb rangú
jogforrás rendelkezései érvénytelenek. A jogforrási hierarchia csúcsán a törvény áll, ezen
belül az alapforrás az Alaptörvény. A kormánytagok rendeletet csak törvényi felhatalmazás
alapján hozhatnak.
1/b.
A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és
alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.
Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi
személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e
tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy
típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.
A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem
szabályozott típusú jogi személyre.Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi
jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
Forrás: http://www.doksi.hu
A létesítő okirat
A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl
meg kell határozni
a) a jogi személy nevét;
b) a jogi személy székhelyét;
c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét;
d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy
székhelyét;
e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a
vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és
f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.
A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett
más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy
nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga
azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.
A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára
vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.
A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is
tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek
megfelelően kell feltüntetni.
A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek
biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban
meghatározott iratainak elérhetőségét.
A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok
keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni.
A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet
visszakövetelni.
Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi
személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok
gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel,
kötelezettségük egyetemleges.
Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat.
Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy
vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre.
Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő
okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól
számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató
személytől.
2/a.
Az acquis communautaire (közösségi vívmányok): nem más, mint az unió teljes joganyaga
a hozzá szorosan kapcsolódó joggyakorlattal, de magába foglalja a Közösségekre vonatkozó
minden határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot, függetlenül ezek kötelező voltától.
Ez az a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó halmaz, melyet egy tagállamnak el kell
fogadnia
A közösségi jog elsőbbségének elve azt jelenti, hogy ha a közösségi jog és a tagállami jog
ütközik egymással, akkor a közösségi jogot kell alkalmazni. Jelenti továbbá azt is, hogy a
Közösség által már szabályozott kérdéseket a tagállam nem szabályozhatja ellenkezőleg, ill.
eltérően. A közösségi jog elsőbbsége független attól, hogy a nemzeti jogszabály milyen
magas szinten van. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a közösségi jog még a tagállamok
alkotmányaival szemben is elsőbbséget élveznek.
Közvetlen hatály: azt jelenti, hogy a jogalanyok nemzeti bíróságaiktól kérhetik ügyükben a
közösségi jog alkalmazását. Közvetlen hatálya van a Szerződéseknek és a rendeleteknek. Az
irányelvek és határozatok esetében a közvetlen hatály nem automatikus, függ a tartalomtól,
megfogalmazástól stb.
Vertikális közvetlen hatály esetében a jogalanyok valamilyen állami aktussal szemben,
horizontális közvetlen hatály esetében pedig a jogalanyok egymás köztipereikben kérik a
közösségi jog alkalmazását.
Jogharmonizáció:
A jogharmonizáció azt jelenti, hogy egy adott ország jogalkotása során tudatosan arra
törekszik, hogy belső jogszabályai megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. Magyarországon
pl. Kormányhatározat mondta ki az uniós tagságból eredő jogharmonizálási feladatok
programozásának és teljesítésének rendjét , A folyamatot állandóan ellenőrzi az igazságügyért
felelős miniszter.
2/b.
1. A döntéshozó szerv:
A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési
jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló
testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek
összességéből álló testületben gyakorolják.
A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.
A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint
felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden
határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat
meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
.
Forrás: http://www.doksi.hu
Határozathozatal:
A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
Nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére
másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy
alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett
szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget
ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb
határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a
határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
A jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A
jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság
nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják
vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy
kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
Forrás: http://www.doksi.hu
A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető
tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat.
Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő
kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított
hatvanadik napon válik hatályossá.
A felügyelőbizottság
2.Szervezeti képviselet
Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső
szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e
tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.
A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az
egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője.
Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit
írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot
a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal
rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
3/a.
Európai Unió
Fő feladatai:
Az EP évente legalább tizenkét „nagy plenáris” ülést tart Strassburgban, a másfél-két napos
„mini plenárisokat” valamint a szakbizottságok és a politikai frakciók üléseit Brüsszelben
tartják. A főtitkárság egy része Luxemburgban dolgozik.
Európai Bizottság
Fő feladatai:
Jelenleg az „egy ország egy biztos” elv alapján a testület 27 tagú, a biztosok száma azonban
nem növekedhet tovább, 2014-től a testület létszáma a tagállamok számának kétharmadára
csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másképp.
Miniszterek Tanácsa
Külügyek Tanácsa,
Versenyképességi Tanács,
Környezetvédelmi Tanács,
Európai Tanács
Fő feladatai:
Európai Bíróság
Feladata:
mivel döntései a közösségi jog részét képezik, ítélkezésével irányt ad a tagállami bíróságok
számára.
Intézkedés elmulasztása miatti eljárás: ha egy közösségi intézmény nem tesz eleget
kötelezettségének.
Kártérítési eljárás: ha közösségi intézmény vagy alkalmazott szerződésen kívül kárt okoz,
Előzetes döntéshozatali eljárás: ha a tagállam bírósága előtt folyamatban lévő konkrét ügyben
a tagállami bíróságnak kételye, nehézsége támad a közösségi jog értelmezésével, előzetes
döntést kérhet. Az Európai Bíróság így meghozott döntése nem csak a kérelmezőt, hanem az
összes tagállami bíróságot is köti. az adott kérdésben. Így alakultak, alakulnak ki az alapelvek.
Számvevőszék
Feladata:
az EU könyvvitel átvilágítása,
3/b.
(1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó
bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben
más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet
nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való
felülvizsgálatára.
(2) Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek
eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.
A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi
személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy
az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a
határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül
lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett
vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított
egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult,
kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat
mellett.
Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek
nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a
jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi
személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja
felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel
ki.
A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására
halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat
végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.
.
Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot
hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.
A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat
felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is
kiterjed.
3. Állandó könyvvizsgáló
4/a.
l. Az államhatalmi-népképviseleti szervek:
- a kormány, (a miniszterelnök)
- a minisztériumok, (a miniszterek vezetésével)
- a helyi önkormányzatoknál a polgármester, jegyző, a polgármesteri hivatal (esetenként
annak ügyintézője) és
- a Közigazgatási Hivatalok regionális és járási szinten.
- a helyi bíróságok,
- a megyei, fővárosi bíróság(ok),
- az ítélőtáblák,
- a Legfelsőbb Bíróság.
4. Az ügyészségek
- a helyi ügyészségek,
- a megyei, fővárosi főügyészség(ek),
- az ítélőtábla mellett működő ügyészségek
- a Legfőbb Ügyészség.
A köztársasági elnök, a magyar államfő nem sorolható egyik kategóriába sem, szerepe a
parlament és az Országgyűlés közötti egyensúly megteremtése.
Az Országgyűlés
Feladatai:
- megalkotja az Alkotmányt,
- törvényeket alkot,
- meghatározza az ország társadalmi, gazdasági rendjét,
- megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a költségvetést,és annak
végrehajtását,
- dönt a Kormány programjáról, megköti a kiemelkedő fontosságú nemzetközi
szerződéseket,
- dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről háborús veszély esetén
kihirdeti a rendkívüli állapotot
- szükségállapotot hirdet,
- dönt a Honvédség országon belüli vagy kívüli alkalmazásáról, békefenntartásban való
részvételéről stb.,
- megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait,
az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a
Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt,
- javaslatra feloszlathatja a helyi képviselőtestületet, települések elnevezéséről
alakításáról,
- közkegyelmet gyakorol.
A helyi önkormányzat
helyi rendeletet alkot törvény felhatalmazása alapján, illetve törvény által nem szabályozott
helyi kérdések rendezésére,
határozatot hoz,
önállóan igazgat,
meghatározza saját szervezeti és igazgatási rendjét,
a köztulajdonnak minősülő önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat
gyakorol.
maga által meghatározott költségvetése alapján önállóam gazdálkodik,
vállalkozást folytathat,
dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről,
Kötelező feladatok:
- egészséges ivóvíz
- óvodai és általános iskolai oktatás, nevelés
- közvilágítás
- egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása,
- helyi közutak és köztemetők fenntartása.
- nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosítása.
Az Alkotmány alapvető szabályain kívül a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
Törvény tartalmazza a rá vonatkozó részletes szabályokat.
Az Állami Számvevőszék
Feladatai:
- az adóztatási tevékenységet,
- jogszabályokat véleményez.
Forrás: http://www.doksi.hu
4/b.
1. Az átalakulás
Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy
megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános
jogutódra szállnak át.
A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc
napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy
tagjaivá válni.
Az ilyen jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában
megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a
jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének.
Az átalakulási tervet a tagok (nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell.
Az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott döntéssel együtt közzé kell tenni. Az a
hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított
harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló jogi személytől megfelelő biztosítékot
követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti.
2. Az egyesülés
A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet.
Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre
általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános
jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.
A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás
esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre
mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a
kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.
A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy
a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint
jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás);
b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő
jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás).
A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a
szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv
rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben
nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona
a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti
meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni
hozzájárulást teljesítettek.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való
részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített
tartozásaiért.
Forrás: http://www.doksi.hu
5/a.
- a Kormány
- a kormánybizottság
- a Miniszterelnökség
- a minisztériumok,
- az autonóm államigazgatási szervek: a Közbeszerzési Hatóság,
- a kormányhivatal
- a központi hivatal,
- a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
- az önálló szabályozó szervek
A Kormány feladatai:
5 b.
A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan
tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti.
Mindegyig társasági forma (közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt) korlátolt
felelősségű társaság (kft) és részvénytársaság (rt) jogi személyiséggel rendelkezik
Az alapításhoz legalább 2 fő szükséges, kivéve Kft, Rt. Természetes személy csak egy társaságban
lehet korlátlanul felelős tag, kiskorú nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, Kkt. és Bt.
nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak.
meghatározott forma
hatósági engedély
szakképzettség
alapító dokumentumok (kötelező elemei: székhely, telephely, tagok neve, vagyon mértéke,
cégjegyzés módja)
Társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat. Ezek lehetnek közokiratok és teljes bizonyító erejű
magánokiratok
Társasági Szerződés
A társasági szerződés a társaság leendő tagjainak azon önkéntes és egybehangzó akarat
elhatározása, mely valamely gazdasági társaság megalapítására irányul.
Forrás: http://www.doksi.hu
Előtársaság
A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától (vagy ügyvédi vagy
jogtanácsosi ellenjegyzésétől) kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként
működhet.
Kisebbségvédelem
1.A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése
A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt
százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb
szerve ülésének összehívását vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az
ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb
szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem
kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a
nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat
az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására.
A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A gazdasági társaság
legfőbb szerve a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli
döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a társaság viseli-e.
Forrás: http://www.doksi.hu
3.Igényérvényesítés kezdeményezése
Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az
indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag,
továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati
jogok öt százalékával rendelkező tagok a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos
jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaság képviseletében a társaság javára maguk is
érvényesíthetik.
A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag
legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata
szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
6/a.
Az Alaptörvényen kívül a bíróságokról szóló 2011. évi CLXI. törvény határozza meg a
bírósági szervezetről szóló szabályokat.
a törvényszék a törvényben meghatározott esetekben első fokon jár el, másodfokon pedig
eljár a járásbíróság ill. a közigazgatási és munkajogi bíróság határozata ellen benyújtott
jogorvoslati eljárásban,
Feladatai:
- a nyomozás során felügyeli a nyomozóhatóság nyomozati tevékenységét, egyes ügyekben
nyomozást végez,
- képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,
- felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett
Szervezete:
- Legfőbb Ügyészség
- fellebbviteli ügyészségek
- főügyészségek,
- járási ügyészségek
Feladatai:
Az ügyészség
6/b.
A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan
tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti.
Mindegyig társasági forma (közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt) korlátolt
felelősségű társaság (kft) és részvénytársaság (rt) jogi személyiséggel rendelkezik
Felügyelőbizottság
A felügyelő bizottság összehívhatja a társaság legfőbb szervének ülését, ha azt állapítja meg,
hogy az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a
társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit,.
A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt. Ülése akkor határozatképes, ha tagjai
legalább kétharmada, de legalább három fő az ülésen jelen van.
Ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a gazdasági társaság legfőbb szerve hagyja jóvá.
Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma a létesítő okiratban megállapított szám alá csökken,
az ügyvezetés a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében
köteles összehívni a legfőbb szerv ülését, vagy ülés tartása nélküli határozathozatalt
kezdeményezni.
Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések
meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a
felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott
károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek
megtéríteni.
Ha pedig a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges és a felügyelőbizottság az
ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az
ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni.
Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az
azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben
Forrás: http://www.doksi.hu
A társaság legfőbb szerve köteles az üzemi tanács által jelölt munkavállalókat megválasztani,
hacsak nem áll fenn velük szemben kizáró ok. A küldött munkaviszonyának megszűnésével
felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik.
A munkavállalói küldöttet a társaság legfőbb szerve az üzemi tanács javaslatára hívja vissza.
Ha a társaság beszámolójának elfogadásakor megállapításra kerül, hogy a munkavállalói
létszám az előző üzleti évben kétszáz fő alá csökkent, megszűnik a munkavállalói küldöttek
felügyelőbizottságban való részvételi joga.
A munkavállalói küldöttet a felügyelőbizottság többi tagjával azonos jogok és kötelezettségek
illetik meg.
A munkavállalói küldött tájékoztatni köteles a munkavállalókat a felügyelőbizottság
tevékenységéről.
Állandó könyvvizsgáló
Feladata:
Az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a társaság
legfőbb szerve választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést kell kötni.
7/a.
A jogviszony alanyai:
A jogalanyokat három csoportba oszthatjuk: - a természetes személyek, azaz az ember,
- a jogi személyek,
- az állam.
l. Az embert, mint jogviszony alanyát két dolog jellemzi: a jogképesség és a
cselekvőképesség.
l. Teljesen cselekvőképes az, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és a bíróság nem helyezte
cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá. (A házasságkötéssel a kiskorú
megszerzi a nagykorúságot.)
A cselekvőképes személy saját nevében, saját akarat elhatározásából szerezhet jogokat,
vállalhat kötelezettségeket, köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot
A személyhez fűződő jogok nem csak a természetes személyt, az embert, hanem a jogi
személyeket is megilletik.
A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Az ezeket korlátozó
szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis, viszont nem sérti az a magatartás, amelyhez a
jogosult hozzájárult. A hozzájárulás társadalmi érdeket nem sérthet.
A személyhez fűződő jogokat természetesen nem lehet tételesen felsorolni. Különösen súlyos
személyiségsértő magatartásnak lehet tekinteni:
- Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Tilos a magánszemélyeket
megkülönböztetni nemük, fajuk, felekezetük, társadalmi helyzetük, vagyonuk stb. szerint.
- A lelkiismereti szabadság sérelmét. Ez elsősorban tiltást, kényszerítést, de a gondolat
szabadságát, a tudományos meggyőződés, véleménynyilvánítás stb. szabadságát is jelenti.
Forrás: http://www.doksi.hu
- kártérítést.
Ha a kártérítés összege nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróág
közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.
7.b.
A közkereseti társaság és a betéti társaság fogalma, létrehozásának és működésének,
megszűnésnek szabályai
A kkt. ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja
el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető.
Az ügyvezetők mindegyike önállóan járhat el. Az ügyvezető a másik ügyvezető tervezett vagy
már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az
intézkedés felülbírálására. A tervezett intézkedés - a halaszthatatlan intézkedés kivételével -
mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz.
Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy több ügyvezető együttesen jár el, és az
ügyvezetők között nincs egyetértés, bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok
gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket az ügyvezetők önállóan is
megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi ügyvezetőt késedelem nélkül tájékoztatni kell.
A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság többi tagjával való
megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. A taggá váló örökös, illetve jogutód nem
köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni.
A társaság volt tagja és a megszűnt tagnak a társaságba be nem lépett jogutódja a tagsági
jogviszony megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy köteles
helytállni a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett társasági tartozásokért, mint a tag
a tagsági jogviszonya fennállása alatt.
A meghalt tagnak a társaságba be nem lépett örököse a tag halálától számított ötéves
jogvesztő határidőn belül a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint köteles
helytállni a tag halála előtt keletkezett társasági tartozásokért.
(1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a közkereseti társaság
jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az
ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó
bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését.
Az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló
kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó
kérdésekben, és őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, feltéve, hogy megfelel
a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ha a társaságnak nem maradt
ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki.
A betéti társaság
A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai
arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság
részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban:
beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a
többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a
továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
nem tartozik helytállási kötelezettséggel.
A betéti társaságra - az e címben foglalt eltérésekkel - a közkereseti társaságra vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Forrás: http://www.doksi.hu
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód
nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági
jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság
nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával
helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot
közkereseti társasággá alakította át.
Ha a beltagok vagy kültagok hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése
következtében a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője, a társasági szerződés
módosításáig vagy a szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy
a felszámoló kirendeléséig az a tag minősül vezető tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető
tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ebben az esetben a társaság vezető
tisztségviselője kültag is lehet. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a
nyilvántartó bíróság felügyelő biztost rendel ki.
Forrás: http://www.doksi.hu
8/a.
A tulajdonjogi jogviszony abszolút jogviszony, mely szerint a jogosult az, aki konkrétan
meghatározható, vele szemben mindenki más kötelezett, azaz mindenki köteles tartózkodni attól, hogy
a tulajdonost tulajdonjogának gyakorlásában zavarja vagy korlátozza. Természetesen a tulajdonosnak
is vannak a tulajdoni jogviszonyból eredő kötelezettségei.
A magántulajdon tárgya lehet minden, ami törvény alapján nem tartozik a kizárólagos állami tulajdon
körébe. A köztulajdon két jellegzetes megjelenési formája az állami tulajdon és a helyi
önkormányzatok tulajdona.
A tulajdonviszony alanya lehet a polgári jog bármely alanya, tehát a természetes személy, a jogi
személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és az állam.
A tulajdonjog tárgyai
- az alkotórész: a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve,
hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke
vagy használhatósága számottevően csökkenne (pl. autó motorja)
- a tartozék: a tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog
rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti.
- a föld: a föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. Az
épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
Az építkezőt akkor illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött
írásbeli megállapodás így rendelkezik.
A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.
A tulajdonjog tartalma
Forrás: http://www.doksi.hu
a rendelkezés joga.
- a kárveszély viselése, (a mi azt jelenti, hogy a tulajdonos köteles viselni a dologban beállott minden
olyan kárt, mely senkinek fel nem róható módon keletkezett, s amelynek a megtérítésére senki sem
kötelezhető (pl. vis maior)
- a szükséghelyzetben elszenvedett kár azt jelenti, hogy a tulajdonos tűrni köteles, hogy dolgát a
szükséghelyzet megszüntetése végett igénybe vegyék. (szükséghelyzet az, amikor más életét, testi
épségét, vagyonát közvetlen és másképp el nem hárítható veszély fenyegeti pl. tűzvész). A tulajdonos
a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást követelhet, aki pedig indokolatlanul nagy kárt
okozott a szükséghelyzet megszüntetése során kártérítést követelhet.
A tulajdonos tűrni köteles, hogy erre feljogosított szervek szakfeladataik ellátásához az ingatlant
ideiglenesen használják, vagy tulajdonjogát korlátozzák. Ilyenkor az akadályoztatás mértékének
megfelelő kártalanítás illeti meg a tulajdonost. Ha viszont az ingatlan rendeltetésszerű használata
lehetetlenné válik, a tulajdonos kérheti az ingatlan megvásárlását v. kisajátítását.
A birtoklás joga: A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem A birtoklás joga azt
jelenti, hogy a tulajdonosnak joga van a dolgot hatalmában tartani és ha birtokától megfosztják,
vagy birtoklásában megzavarják, joga van a birtokvédelem eszközeivel élni.
A birtokvédelem eszközei:
3. a bírósági út, a birtokper: igénybevételére akkor kerül sor, ha a birtoklás jogalapját vitatják, ill. ha
egy évnél több telt el a birtokháborítástól.
- a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat,
különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné,
- nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő
rögzítésről ne gondoskodnék,
- a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem
szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult kivéve, ha azok a föld rendes
használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el,
- ha fontos okból (pl. munkálatok elvégzése miatt) szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében
köteles a földjére való belépést megengedni,
- a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezési stb.
munkálatok elvégzéséhez szükséges. A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse
egyenlő arányban a szomszédokat illeti.
A rendelkezési jog: A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a birtokát, használatát, vagy hasznai
szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje,továbbá
hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon
A tulajdonjog védelme
A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan
jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza
vagy lehetetlenné teszi.
8.b.
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott
összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a
társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított
egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni.
A társaság alapítása
Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
A törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke]
A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek;
az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál.
Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.
Ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal kötelezettséget, a
kötelezettséget vállaló személyeket a törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége
egyetemlegesen terheli.
A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
A tag halála esetén örököse, a jogi személy tag átalakulása, egyesülése, szétválása vagy
jogszabály alapján az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlása esetén a jogutód - az
örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett - kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe
való bejegyzését.
Forrás: http://www.doksi.hu
Az üzletrész felosztása
Az üzletrész
a) átruházás;
b) a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás;
c) öröklés;
d) a házastársi közös vagyon megosztása;
e) új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése
esetén osztható fel.
Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges.
9/a.
A haszonélvezet és a használat
A haszonélvező
- viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és
helyreállítások kivételével,
- terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, -
- köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
- a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti,
azonban ellenérték fejében csak akkor, ha a tulajdonos - azonos feltételek
mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
- köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról
értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet
gyakorlásában akadályozza -,
- köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár
következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
- a haszonélvezet megszűntével köteles a dolgot visszaadni.
- felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (A rendeltetésszerű
használattal járó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni)
A telki szolgalom
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát
meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a
szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó
valamely magatartástól tartózkodjék.
9. b.
Mellékszolgáltatás és pótbefizetés
A törzstőke felemelése és leszállítása
AZ EGYSZEMÉLYES KFT
MELLÉKSZOLGÁLTATÁS PÓTBEFIZETS
Ha a tag erre irányuló külön jogviszony hiányában személyesen közreműködik a társaság
tevékenységében, ezzel összefüggésben ellenszolgáltatást a társasági szerződés rendelkezései
szerint igényelhet. A társaság a taggal szemben a személyes közreműködés elmulasztására
tekintettel akkor érvényesíthet igényt, ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi.
Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti,
A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából,
a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a
törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság
taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől
számított harminc napon belül köteles meghozni.
Az egyszemélyes kft:
1. Ha egy személy alapít korlátolt felelősségű társaságot, az alapító köteles a nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a
társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis.
2. Egyszemélyes társaság jön létre akkor is, ha egy többszemélyes társaság valamennyi
üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A társaság egyszemélyessé válásától kezdődően az
egyszemélyes társaságra vonatkozó szabályok szerint működik, de társasági szerződés helyett
akkor kell alapító okiratot készíteni, ha az egyszemélyessé válástól számított egy éven belül
nem jelent be újabb tagot.
Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségére a minősített többséget
biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba kell foglalni.
Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg.
Forrás: http://www.doksi.hu
10/a.
3./ Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több
szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre
meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel
csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak
tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik
a szerződés részévé.
A semmisség:
A semmisségnek több oka fordulhat elő, a szerződés különösen akkor semmis, ha
- jogszabályba ütközik,
- jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más
jogkövetkezményt fűz,
- nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik,
- a szerződéskötéskor az egyik fél a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően
aránytalan előnyt kötött ki (uzsorásszerződés)
- A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki
határidő nélkül hivatkozhat.
- A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
- Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez
utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.
-
A megtámadhatóság:
A megtámadható szerződés érvénytelensége attól függ, hogy az arra jogosult személy
megtámadja-e.
A szerződés megtámadhatóságának legfontosabb esetei a következők:
- ha a szerződés megkötésekor az egyik fél lényeges tévedésben volt a szerződési
nyilatkozata vonatkozásában, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt
felismerhette,
- ha az egyik felet az ellene vagy hozzátartozói ellen, személyi vagy vagyoni jellegű
jogellenes joghátrány kilátásba helyezésében megnyilvánuló fenyegetéssel bírták rá a
szerződés megkötésére,
- ha az egyik felet a szerződéskötéskor valamely lényeges körülmény vonatkozásában
megtévesztették,
- ha a szerződéskötés időpontjában a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között
feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja a
szerződést, feltéve, hogy nem az ajándékozás szándéka vezette,
Forrás: http://www.doksi.hu
Az érvénytelenség jogkövetkezményei:
10 b.tétel
A részvénytársaság alapítása
11/a.
Foglaló
Kötbér
Jótállás
Bankgarancia
Jogvesztés kikötése
Zálogjog
Óvadék
Kezesség
Minden mellékkötelezettség érvényességéhez szükséges az írásbeli forma.
1. A foglaló:
2. A kötbér
3. A jótállás
Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles,
ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a
teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy
jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.
A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
4. A bankgarancia
A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos
esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül
a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.
5. A jogvesztés kikötése
6. A zálogjog
Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés.
Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden
zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál.
A zálogjog érvényesítése
A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján
végrehajtás útján történik. Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a
kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra
terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.
A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel
elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos
költségeket meghaladó bevételt kiadni.
Forrás: http://www.doksi.hu
A zálogjog megszűnése
Jelzálogjog
Kézizálogjog
7.Az óvadék
8.A kezesség
Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem
teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan
kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a
szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak
kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek.
Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást
megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll.
A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról,
amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy
amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
A szerződésszegés
1. A kötelezett késedelme
2. A jogosult késedelme
3. A hibás teljesítés
4. A teljesítés lehetetlenné válása
5. A teljesítés megtagadása
Forrás: http://www.doksi.hu
Jogkövetkezmények:
-A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha
bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható. Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás
tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az
késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
-A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a
teljesítést, vagy
- ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe
esés időpontjától kezdve akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként
kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Jogkövetkezmények:
- A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha
bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható.
- A jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e - köteles a kötelezett felelős
őrzéséből eredő költségeket megtéríteni és éppúgy
- viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét,
mintha a teljesítést elfogadta volna.
A jogosult a késedelme idejére kamatot nem követelhet.
A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
- ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a
kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a nem tud eleget tenni - választása szerint
- megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt
elállásnak nincs helye.
Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a
jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A
jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt
érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát
hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és
ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Szavatossági
jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is
követelheti a kártérítés szabályai szerint.
A teljesítés lehetetlenné válása. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik
fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző
fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő
kárért a mulasztó felelős.
Jogkövetkezmények:
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a
teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul
tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a
szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik.
Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a
lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között.
A szerződés teljesítése
A teljesítés helye
A teljesítés ideje
A teljesítés módja
A jogosult - ha jogszabály kivételt nem tesz - a körülmények által lehetővé tett legrövidebb
időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A dolog átvétele során
nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg,
amelyekre jótállás vonatkozik. Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással járó költségek -
ideértve a csomagolás és mérlegelés költségeit is - a kötelezettet, az átvétellel járó költségek
pedig a jogosultat terhelik.
Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a
részteljesítést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti.
Forrás: http://www.doksi.hu
A pénztartozás teljesítése
A pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye,
illetőleg székhelye.
A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is
köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem
jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály
engedélye hiányában - semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki.
Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás
kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra
kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.
A szerződés megszűnése
Megszűnik a szerződés:
- ha a felek közös megegyezéssel megszüntetik. A szerződés megszüntetése esetében a
szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A
megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell
fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő
ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
- ha a szerződést a felek közös megegyezéssel felbontják. Szerződés felbontása esetében a
szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített
szolgáltatások visszajárnak.
- Az elállással, a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal, amely a szerződést
visszamenő hatállyal felbontja.
Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott
szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.
A felmondással, a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal, amely a szerződést a jövőre
nézve megszünteti.
- Ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés megszűnése harmadik
személy jogait és kötelezettségeit nem érinti.
A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető
szolgáltatásra irányult.
- A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő
eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna
alkalmas.
Forrás: http://www.doksi.hu
Az elévülés
11 b.
A részvénytársaság szervezete
1.A közgyűlés
A részvénytársaság legfőbb szerve Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint
vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazása és ösztönzési rendszere irányelveinek
meghatározása, a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása
nélkül határozatot hozni.
A közgyűlés összehívásának szabályai
A közgyűlésre szóló meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza
a) a közgyűlés megtartásának módját;
b) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket;
c) a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és idejét.
A közgyűlés kötelező összehívásának esetei
Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a
szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása
nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy
a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára
csökkent;
b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege
alá csökkent;
Forrás: http://www.doksi.hu
A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell
tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, részvényei
számát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a
jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat.
Konferencia-közgyűlés feltételei]
Ha az alapszabály lehetővé teszi, hogy a részvényesek személyes megjelenés helyett
elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyenek részt a közgyűlésen, a részvényesek
szabadon döntenek saját részvételük módjáról. Azoknak a részvényeseknek, akik a
közgyűlésen történő megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább öt nappal a
közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a részvénytársaságnak. Azokat a részvényeseket,
Forrás: http://www.doksi.hu
Az ügyvezetés
Az igazgatóság
A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes
személy tagból áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül.
Határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
Az igazgatótanács öt természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül.
(1) Függetlennek minősül az igazgatótanács tagja, ha a részvénytársasággal az igazgatótanácsi
tagságán és a társaság szokásos tevékenységébe tartozó, az igazgatótanácsi tag szükségleteit
kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll.
Alaptőke
Az alaptőke az RT induló vagyona.
Az RT működésének kezdetén ez egyenlő a társaság összvagyonával.
Alaptőke = jegyzett tőke, mert a részvényesek a jegyzett részvényük
névértékének megfelelő nagyságú összeget fizetnek be.
A tulajdoni elkülönülés megalapozza a társaság működésének anyagi
stabilitását.
Minimális nagysága NyRt-nél 20 millió forint, melynek legalább 30 %-a
készpénz kell, hogy legyen.
A jegyzett tőkét a tagok nem követelhetik vissza.
Az alaptőke összetétele nőhet és csökkenhet is, amely az alaptőke felemelése,
illetve leszállítása útján valósul meg.
Az alaptőke felemelésének fő módozatai:
- új részvények forgalomba hozatala
- az alaptőkét meghaladó vagyon, vagy egy részének alaptőkésítése
- dolgozói részvény forgalomba hozatala
- átváltoztatható kötvény forgalomba hozatala
Az alaptőke leszállításának oka lehet:
- társaságból való tőke kivonás
- veszteség fedezése
- ha olyan helyzet áll elő, amelyre nézve a társasági törvény előírja az
alaptőke leszállítását.
Forrás: http://www.doksi.hu
12/a.
A korrupció az élet minden területén (gazdasági, politikai, kulturális stb élet, magánszféra)
fellelhető, ezért komoly nehézséget jelent a fogalmát egyértelműen meghatározni.
Lényegét tekintve korrupcióról akkor beszélünk, amikor egy tevékenységi forma kötelezettje a rá
nézve kötelező szabályokat tudatosan megsérti, megszegi annak érdekében, hogy saját maga vagy
más számára előnyt biztosítson, vagy kötelező feladatának elvégzését anyagi (ill. egyéb) előny
juttatásához köti.
1
Forrás: http://www.doksi.hu
12 b.
A részvény fogalma, a részvényfajták, az ideiglenes részvény, a részvényutalvány és a
részvénykönyv jellemzése
1.Törzsrészvény
Törzsrészvény az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a
visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába.
A részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének mindenkor meg kell
haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét.
2.Elsőbbségi részvény
A részvénytársaság alapszabálya az erre vonatkozó feltételek meghatározásával rendelkezhet
olyan részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek
meghatározott előnyt biztosít.
2
Forrás: http://www.doksi.hu
3. Osztalékelsőbbségi részvény
Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből
a más részvényfajtába és részvényosztályba tartozó részvényeknél kedvezőbb mértékben jogosít
osztalékra.
4.Szavazatelsőbbségi részvény
A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban
meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Nyilvánosan működő
részvénytársaságnál az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog nem haladhatja meg a részvény
névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
(rendelkező részvényes igenlő szavazatával - hozható meg a közgyűlési határozat.
3
Forrás: http://www.doksi.hu
-Az alapszabály az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben rendelkezhet előre
meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény kibocsátásáról.
- Az alapszabály az alaptőke húsz százalékát meg nem haladó mértékben rendelkezhet olyan
részvény kibocsátásáról, amely alapján a részvényre vonatkozóan
a) a részvénytársaságot vételi jog;
b) a részvényest eladási jog; vagy
c) a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg.
4
Forrás: http://www.doksi.hu
Egyéb részvényfajták
A részvénytársaság a felsoroltakon kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását
akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározza a kibocsátandó részvények által
megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét.
Részvényutalvány
A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartásba való
bejegyzése előtt a vagyoni hozzájárulást teljesítő személy kérésére a társaság olyan okiratot állít
ki, amely tartalmazza a jogosult nevét, valamint a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, és az
ellenkező bizonyításáig igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal
szemben fennálló jogait és kötelességeit.
Az ideiglenes részvény fogalma
A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartó bíróság által
történő bejegyzését követően az alaptőke, a felemelt alaptőke, illetve a részvények kibocsátási
értékének teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa
jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell
előállítani. Semmis az az ideiglenes részvény, amelyet a részvénytársaság nyilvántartásba vételét
megelőzően vagy a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulást meghaladó értékben állítanak ki.
Az ideiglenes részvény értékpapír, amelyre a részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
Az ideiglenes részvény az alapszabály rendelkezésének megfelelően nyomdai úton vagy
dematerializált formában egyaránt előállítható függetlenül attól, hogy a részvény milyen
formában kerül előállításra.
Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni
hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja. Elsőbbségi részvény esetén nem illeti meg
elsőbbségi jog a részvényest mindaddig, amíg teljes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti. Ilyen
esetben az elsőbbségi részvényes a törzsrészvények tulajdonosait megillető részvényesi jogok
gyakorlására jogosult.
Részvénykönyv
A részvénytársaság a részvényesekről - ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is -
részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes - közös tulajdonban álló részvény
esetén a közös képviselő - nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes
részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét.
A részvénykönyvet a részvénytársaság igazgatósága vezeti. Az igazgatóság a részvénykönyv
vezetésére megbízást adhat; nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a megbízás tényét és a
megbízott személyi adatait közzé kell tenni.
A részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha őt a
részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a
részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti.
5
Forrás: http://www.doksi.hu
13/a.
Az első esetben van egy feladat, amire keresünk valakit, aki megcsinálja az elejétől a végéig.
A végeredmény elérése a cél, de a VÉGREHAJTÁSBA a megbízó „nem szól bele". Pl. egy
épülő ház kertjének kialakítása, ehhez tervek készítése és a Megbízó által elfogadott terv
megvalósítása. Megbízó olyannak akarja látni a kertet, amilyen a terven/képen volt, de nem
mondja meg, hogy a vállalkozó pl. hová és melyik növényt ültesse be, stb.
A második egy feladat elvégzésére szól, a megbízó elképzelése és utasítása alapján. Pl. Egy
év végi kimutatást, értékelést kell csinálni az adott adatokból, és az ehhez kapott táblázatot
kitölteni.
Forrás: http://www.doksi.hu
13/B. tétel
A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége, a cégiratok fajtái. A cégbejegyzési és
változásbejegyzési eljárás főbb szabályai
A cégjegyzék tartalma:
a céget, ill. a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván.(Kérelemre
az EU bármely nyelvén is.)
A cégjegyzék minden típusú cégforma esetében kötelezően tartalmazza:
- a cégjegyzékszámot,
- a cég nevét,
- székhelyét, központi ügyintézés helyét,
- létesítő okirat keltét,
- a céh tevékenységi köreit,
- a jegyzett tőkét,
- képviselet módját ( együttes, vagy önálló),
- a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát,
lakóhely, születési adatok, anyja neve, jogi személy esetében
székhely, cégjegyzékszám, képviselet körülményeit-
- cég adószámát,, statisztikai számjelét,
- a cég valamennyi pénzforgalmi számláját,
- cégbejegyzés időpontját,
Egyszerűsített cégeljárás:
KKt, bt, kft és zrt vagy egyéni cég alapítása történhet a törvény melléklete szerinti
szerződésminta alapján készült alapító okirattal is. A jogi képviselőnek kell nyilatkoznia
arról, hogy a cstolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok
megfelelőségét szavatolja.
A változásbejegyzési eljárásra néhány kivétellel a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás
rendelkezései megfelelően irányadóak. Változásbejegyzési eljárásra kerül sor pl:
A létesítő okirat módosítás esetén, ilyenkor egységes szerkezetbe foglaltan is be kell nyújtani.
A cég székhelyének megváltoztatásakor, be kell jegyezni a jogutód nélküli megszűnést, a cég
átalakulását, a tagváltozást, az üzletrészt terhelő zálogjogot, ill. törlését
Forrás: http://www.doksi.hu
14/a.
Az adásvételi szerződés:
Az eladó köteles:
- a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos
követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal
kapcsolatos terhekről tájékoztatni.
- az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.
- viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével
kapcsolatos költségeket.
Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza,
a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig
megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését.
A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből
vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.
Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől
elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő
csökkentését követelheti.
Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a
dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő
korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó
akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott.
Az ajándékozási szerződés:
Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes
vagyoni előny juttatására köteles.
Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges.
A bérleti szerződés:
A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen e bérlő használatába adni, a
bérlő pedig bért fizetni.
Megszűnik a bérlet:
szerződésben megállapított idő elteltével,
a szerződésben megállapított körülmény bekövetkeztével,
ha a dolog elpusztul,
határozatlan időre kötött szerződés esetében 15 napos felmondással,-
a bérlő örökösei a határozott időre kötött szerződést is felmondhatják
A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni. Mindazt, amit
saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti.
14/b.
A szövetkezet alapításához a törvény nem ír elő kötelező összegű alapítói vagyont, hanem a
tagokra bízza, hogy az alapszabályban határozzák meg a részjegytőke összegét. A nyitott
tagság elve a szövetkezetbe való szabad be-, és kilépés lehetőségét teremti meg, amellyel
viszont szoros összefüggésbe van a változó tőke elve. A szövetkezet, a többi gazdálkodó
szervtől eltérően, a gazdasági célkitűzések elsődleges megvalósítása mellett tagjai egyéb
szükségleteinek kielégítését is célul tűzte ki.
A szövetkezet alapítása:
A szövetkezet alapításához hét alapító tag kell, akik kötelezettséget vállaltak részjegy
jegyzésére.
Szövetkezetet alapíthatnak belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, ill. jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságok, azzal, hogy a jogi személyek és a jogi személyiség
nélküli gazdasági társasági tagok együttes száma nem haladhatja meg a taglétszám felét.
Az alapszabályt (és módosításait is) közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba
kell foglalni és elfogadásától számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett a
székhely szerinti megyei bírósághoz, mint cégbírósághoz be kell jelenteni. A szövetkezet a
nyilvántartásba vétellel jön létre.
Forrás: http://www.doksi.hu
A rendes közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
A rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
- a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben kellene sürgősen dönteni és a
késedelem a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, vagy kötelezettségének
megsértésével járna,
- a tagok legalább 10 %-a vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével kéri.
3. Az igazgatóság:
A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de
legalább háromtagú, határozott időre, de legfeljebb 5 évre választott igazgatóság végzi. Ötven
fősnél kisebb szövetkezetnél az igazgatóság helyett ügyvezető elnök választható.
Az igazgatóság jár el mindazokban az ügyekben, melyek nem a közgyűlés, ill. felügyelő
bizottság hatáskörébe tartoznak. Összehívja a közgyűlést, a közgyűlés döntéseit előkészíti és
végrehajtja. Évente legalább egyszer a közgyűlésnek, háromhavonta pedig a felügyelő
bizottságnak számol be.
4. A felügyelő bizottság:
A közgyűlés határozott vagy határozatlan időre legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz
létre. Húsz főnél kisebb taglétszámú szövetkezetnél a szövetkezet egy tagja is elláthatja a
bizottság feladatait.
Feladata, hogy
- gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről,
- megállapítsa, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a
jogszabályoknak,
- megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi
helyzetéről, működésének eredményéről;
- a közgyűlésen köteles részt venni, és részt vehet az igazgatóság és az fb. ülésein is,
- kezdeményezi a közgyűlés összehívását, ha a szövetkezet vagyonának jelentős
csökkenése várható, a tisztségviselők felelősségre vonása szükséges,
- értesíti a cégbíróságot, ha a szövetkezet a szükséges intézkedéseket nem hozza meg.
Határozott vagy határozatlan időre választható, de megbízásának ideje nem lehet rövidebb,
mint a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló következő közgyűlésig
terjedő időszak.
Könyvvizsgálónak az választható, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.
Forrás: http://www.doksi.hu
15/a.
A kártérítési felelősség általános közös szabályai, felelősség egyes esetei a hatályos Ptk-
ban. Kártalanítás jogszerű károkozásért
A polgári jogban a kártérítési felelősség kérdései két nagy körben fordulnak elő. Az egyik a
szerződéses kártérítés, amikor a felek között szerződéses jogviszony áll fenn. A másik a
szerződésen kívüli kártérítések köre.
Jogellenes károkozás esetén a sérelmet szenvedett felet kártérítés illeti, amely egy olyan
vagyoni szankció, amely az okozott kárral egyenlő értékű.
Ha nem jogellenes a károkozás (pl. szükséghelyzetben, jogos védelmi helyzetben okozott kár,
kisajátítás, a sértett beleegyezése) kártalanítás illeti meg a károsultat.
2. A kár: A kártérítési felelősség csak akkor áll fenn, ha kár keletkezett, amely lehet vagyoni
és /vagy nem vagyoni, személyi jellegű kár.
A vagyoni kár elemei:
- a ténylegesen felmerült kár, az az érték, mellyel a károsult vagyona csökkent a károkozás
következtében,
- az indokolt kiadások, amelyek a kár következményeinek csökkentésével/megszüntetésével
merültek fel, s amelyek szintén a károsult vagyonát csökkentik.(felmerül többletköltségek pl.
gyógyíttatás miatt)
- az elmaradt haszon, jövedelem, amelytől a károsult a káresemény miatt esett el (pl. amit
kereshetett volna)
A nem vagyoni kár: amikor a károsult pénzben nem kifejezhető hátrány elviselésére
kényszerül (pl. fájdalom, maradandó sérülés stb.). A nem vagyoni kárt a bíróság becsléssel
állapítja meg.
Az ún. általános, vétkességi (szubjektív) kártérítési felelősség, ahol mind a négy elem
(jogellenesség, kár, okozati összefüggés és vétkesség) megtalálható, illetve a speciális
(objektív) kártérítési felelősségi alakzat, ahol a négy elemből hiányzik a vétkességi elem.
A kártérítés általános felelősségi szabálya, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles
azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában (és nem tőle) elvárható.
Többek által közösen okozott kár esetében felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges,
egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg, ha viszont a
felróhatóság aránya nem állapítható meg, egyenlő arányban oszlik meg közöttük a kár.
Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni,
annak ellenére, hogy vétkesség nem terheli.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén
kívül eső okból keletkezett a kár. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi
környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
Mentesül a károkozó a kár azon részének megfizetése alól, melyet a károsult maga okozott.
Ha a kár két fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében következett be, és a
rendellenesség mindegyiküknél megállapítható, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem
állapítható meg, mindegyik fél maga viseli a kárát.
Forrás: http://www.doksi.hu
- A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben
a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja,
hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás
nem terheli.
Állandó jellegű megbízási viszony esetében, továbbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt
gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak
károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja.
- Az állattartók felelőssége
Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak
okoz.
Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.
- Tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével
okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős.
Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség
alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy
kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos
a károkozót megnevezi, kezesként fele
Általános kártérítés megfizetésére akkor kerül sor, ha a kár mértéke pontosan nem számítható
ki. A bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére
kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.
Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt
nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A
bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig,
amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül
Ha valaki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles azt visszatéríteni,
Nem kell visszatérítenie, ha attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha rosszhiszeműen
gazdagodott, vagy számolnia kellet a visszatérítési kötelezettséggel.
Ha a vagyoni előnyt nem lehet természetben visszaadni, meg kell téríteni az értékét.
Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene szolgáltatni, tilos vagy jó erkölcsbe ütköző
magatartásával maga idézte elő, az ügyész indítványára a vagyoni előny az állam javára
ítélhető meg.
15/b.
A vagyonfelügyelői tisztség
a) a csődeljárás jogerős megszüntetésével vagy befejezetté nyilvánításával,
b) a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása vagy az elrendelt felszámolás esetében a
felszámoló kirendelésével
szűnik meg.
Forrás: http://www.doksi.hu
A moratóriumi idő:
A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési
haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. Ezt az
időtartamot a bíróság az adós vagy a hitelezők kérelmére további 60 nappal
meghosszabbíthatja.
16/a.
- Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való
feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét
sérteni, illetőleg veszélyeztetni. (hírnévrontás tilalma)
- a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett
meghatározására;
- az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy
ellenőrzés alatt tartására;
- a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének
korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből
történő kizárására;
- a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti
választás korlátozására;
- a piacra lépés akadályozására;
- arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket
megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy
vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak
a versenyben;
- a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek
természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a
szerződés tárgyához.
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi
résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának
meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek
és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen azt, hogy az érintett piacra való
belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy
milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; a vállalkozás, illetve
vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; az
érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását,
valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt
gazdasági befolyását.
Az eljárás megkezdését elutasító végzés ellen a bejelentő a közléstől számított nyolc napon
belül jogorvoslati kérelemmel élhet a Fővárosi Bírósághoz közigazgatási nemperes eljárás
lefolytatása végett. A bíróság vagy elutasítja a kérelmet, vagy a vizsgálót a vizsgálat harminc
napon belül történő elrendelésére utasítja.
2. a versenytanács eljárása,
3. az utóvizsgálat,
4. a végrehajtás.
Az eljárás folyamán a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács végzést hozhat, az ügy
érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot.
1. A vizsgáló eljárása:
A tényállás tisztázása során a vizsgáló a törvényben meghatározott kivételekkel a Ket.
tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
A vizsgáló hivatalból indult eljárásban bírói engedély alapján bármely helyszínt átkutathat,
oda beléphet, helyiséget felnyithat. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor
engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény
nem vezetne eredményre.
A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is engedélyezheti, meghatározva,
hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.
A vizsgálati cselekményhez a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését
igényelheti, a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítő
intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja.
2. A versenytanács eljárása
A versenytanács tárgyalása
Az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljáró versenytanács
szükségesnek tartja.
A versenytanács tárgyalása nyilvános, de indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy
részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja. (pl. ha az államtitok,
szolgálati titok, üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, hitelintézettől beszerzett
adat (banktitok), nemzetgazdasági érdekre tekintettel feltétlenül szükséges.)
Kötelezettségvállalás
Utóvizsgálat
A vizsgáló utóvizsgálatot tart annak megállapítása érdekében, hogy az ügyfél a vállalást,
illetve, hogy a határozatban foglaltakat teljesítette-e?
Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján
- ha az ügyfél a kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel bírságot szab ki,
- végzéssel megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos feltétel teljesült-e;
- a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, nem teljesítés
esetén pedig határozattal korábbi határozatát visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a
kötelezettség teljesítése nem indokolt;
- a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel
megszünteti,
- teljesítés hiányában a határozat végrehajtását végzéssel elrendeli.
Határozathozatal
Jogorvoslat
1. A vizsgálati kifogás. Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak
tartott intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen
kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésben
köteles megindokolni.
2. Az eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslatok. A vizsgálónak, illetve az eljáró
versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van
helye, ha azt a törvény megengedi.
Az eljáró versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság közigazgatási
nemperes eljárásban bírálja el.
3. A közigazgatási per
A határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási bírósághoz lehet fordulni.
16/b.
A végelszámolás elhatározása
A végelszámoló felelőssége:
Az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt
álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A
Forrás: http://www.doksi.hu
A végelszámolás lefolytatása
A végelszámoló feladatai:
- a cég vagyoni helyzetét felméri,
- követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,
- vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti,
- a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben
vagy természetben felosztja és
Forrás: http://www.doksi.hu
A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy
ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Nem gyakorolhatja
viszont ezt a jogát lakásra fennálló bérleti szerződés, az iskolával vagy a tanulóval a
gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági
tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű
jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében. Tartási és
életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg.
Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében a végelszámoló egy összegben
kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy a végelszámoló köteles a
jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni.
A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a
végelszámoló köteles harmadik személyt, akinek részére át kell adnia az ügy összes
körülményei figyelembevételével erre a célra képzett lekötött tartalékot. A megbízásról
készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a jogosult között
létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon.
A végelszámolás befejezése
- az adóbevallásokat,
- a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
amelynek mérlegébe az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken
szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az
eredménykimutatás tartalmazza,
- a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
- a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló
értékelést (zárójelentést), valamint
- a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi
szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot,
- az állami adóhatóság és a vámhatóság - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott -
nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs
folyamatban.
A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani.
A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni
felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.
A legfőbb szerv határozatot hoz a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek
átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is, szükség esetén a
végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeiről, az iratanyag őrzésének és a cég
megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is
Az egyszerűsített végelszámolás
A kényszer-végelszámolás
17/a
A szabálysértés fogalma, a szabálysértés miatt eljáró hatóságok, a szabálysértési
jogkövetkezmények
A bíróság: az elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el.
Az elsőfokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést - az e törvényben meghatározott
szabályok szerint - másodfokon a megyei bíróság bírálja el.
Az elzárás: Szabálysértés miatt elzárást csak törvény állapíthat meg. Legrövidebb időtartama
egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap, ha ugyanazon eljárásban több elzárással fenyegetett
szabálysértés miatt vonják felelősségre, kilencven nap
A pénzbírság: Legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer
forint. Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság
legmagasabb összegét.
17 b
Az egyéni vállalkozás alapításának, működésének és megszüntetésének szabályai
Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. Az
igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a törvényben meghatározott adatait és
adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság
megnevezését tartalmazza.
(3) Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység
folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását
is) kérhető.
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes
vagyonával felel.
18/a.
18 b.
Az egyéni cégre gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Ptk.
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Forrás: http://www.doksi.hu
Nem alapíthat egyéni céget, és nem lehet a cég vezető tisztségviselője az, akinek felelősségét
a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a
bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy a cégnyilvánosságról,
a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján indított eljárásban
jogerősen megállapította, és helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem
teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás időtartama és az
annak eredménytelenségétől számított öt év.
Az egyéni cég alapítása
Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak
(alapítónak) alá kell írnia.
Az alapító okirat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is
elkészíthető. azonban ilyenkor az alapító okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésminta
rendelkezései alkothatják.
Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül
– bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a
cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre.
A cégbírósági bejelentés a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles eleget tenni.
A tag korlátlanul felel az egyéni céggel szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett
adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából
származnak.
Egyéni cég átalakulással, valamint nem üzletszerű gazdasági tevékenységre nem hozható
létre.
Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg
működését.
Forrás: http://www.doksi.hu
A tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse illetve a
tag cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat esetén a tag
nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válhat, ha személye a
törvényi feltételeknek megfelel, és a szándékát a cégbíróságnak az ok bekövetkeztétől
számított harminc napon belül bejelenti.
Az egyéni cég átalakulása és megszűnése
Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át.
.
Az egyéni cég megszűnik, ha:
a) az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel
megvalósult,
b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),
d) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
e) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését,
f) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.
Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás szabályait alkalmazni kell.
Forrás: http://www.doksi.hu
19/a.
A munkaviszony létesítése
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelynek alapján
a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,
b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt rendelkezéseitől,
valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.
A munkavégzés szabályai:
Munkaidő:
a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló
munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles
elvégezni.
Nem munkaidő
a) - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, továbbá
b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére,
valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.
Munkanap:
a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a
munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem
azonos naptári napra esik.
Forrás: http://www.doksi.hu
A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, iletve kollektív szerződés
rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy
munkaszervezési okok indokolják.
Pihenőidő
A munkaközi szünet
A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt
Forrás: http://www.doksi.hu
A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra.
A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.
A heti pihenőnap
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap).
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, a
megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében
foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy
heti pihenőnapot be kell osztani, havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell
beosztani
A heti pihenőidő
A munkavállalót - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő,
megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.
A rendkívüli munkaidő:
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt
meghaladó munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő
rendelhető el.
Betegszabadság
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári
évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad.
A munka díjazása
Az alapbér
Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Az alapbért
időbérben kell megállapítani. A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és
teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja.
Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre
meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A munkabért kizárólag
teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás
esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával
megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.
Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg,
amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles
meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos
teljesíthetőségének vizsgálatára.
A bérpótlék
A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
A munkaszerződés teljesítése
A munkáltató kötelezettségei:
A munkavállaló kötelezettségei:
19 b
A felszámolási eljárás fontosabb szabályai (a felszámolás elrendelése, felszámoló
eljárása, a közbenső és a zárómérleg, a felszámolási eljárás befejezése, a kielégítési
sorrend). Az egyszerűsített felszámolás
A bíróság
- az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást
tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi,
- a felszámoló javaslata alapján végzésében meghatározza az egyezség körébe vonható
vagyon mértékét.
A tárgyaláson a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a
tartozások kielégítésének sorrendjében, teljesítési határidejének módosításában,
kielégítésének arányában és módjában, továbbá mindabban, amit a felek szükségesnek
tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.
A hitelezők az egyezség megtartását ellenőrizhetik.
Az egyezség megkötésének feltétele: hogy ahhoz a jogosult hitelezők legalább fele minden
csoportban hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes
követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - kivéve a
munkabér és munkabér jellegű juttatások és az ezeket terhelő járulékok jogosultjait, továbbá a
Forrás: http://www.doksi.hu
A felszámolás befejezése:
A felszámoló elkészíti:
- a felszámolási zárómérleget,
- a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást,
- záró adóbevallást, zárójelentést és
- vagyonfelosztási javaslatot.
Mindezeket megküldi a bíróságnak és
- a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, és
- intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.
A záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.
Egyszerűsített felszámolás
Ha a vagyon
- a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy
- a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag
lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a
kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve
be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós
megszüntetését.
A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Az írásbeli
előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt)
tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz
benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető
vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti
lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak.
Forrás: http://www.doksi.hu
20.a. tétel
A munkaszerződés megkötése, kötelező tartalmi elemei és módosítása. A munkaviszony
megszűnésének és megszüntetésének esetei és jellemzésük.
A munkaviszony létesítése
A munkaszerződés tartalma
Próbaidő:
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig
terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt -
legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása
esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés 6 hónapos próbaidőt is
megállapíthat.
A munkaviszony kezdete
A munkaszerződés módosítása
- A munkáltató a szülési szabadság, gyermek 3 éves korig tartó gondozása, hozzátartozó tartós
ápolása, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat miatti fizetés nélküli szabadság miatti
távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér
módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a
munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni.
Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves
béremelés mértéke az irányadó.
- A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha
várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára
vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés
alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
- A munkaviszony megszűnik:
a) a munkavállaló halálával,
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
c) a határozott idő lejártával,
d) ha jogszabály vagy jogügylet alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt
hatálya alá tartozik,
e) törvényben meghatározott más esetben.
- A munkaviszony megszüntetése
a) közös megegyezéssel,
b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással történhet.
Forrás: http://www.doksi.hu
A felmondás
megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos
ok nélkül nem fogadja el.
A felmondási idő
Végkielégítés
A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén egy havi,
b) legalább öt év esetén két havi,
c) legalább tíz év esetén három havi,
d) legalább tizenöt év esetén négy havi,
e) legalább húsz év esetén öt havi,
f) legalább huszonöt év esetén hat havi
távolléti díj összege.
20 b.
Az európai gazdasági egyesülés szabályait a 2003. évi XLIX. tv. tartalmazza, amely 2004.
január 1-jén lépett hatályba. Az európai gazdasági egyesülés a tagjainak a gazdasági
tevékenységét hivatott elősegíteni, fejleszteni, eredményüket növelni. Tevékenysége a magyar
jogban szabályozott egyesülés alaptevékenységével rokon.
Az európai gazdasági egyesülés nem törekszik nyereségre, ha mégis keletkezik, akkor azután
nem adózik, hanem feloszlatja azt a tagjai között, akik a saját nemzeti joguk alapján egyéb
jövedelmeikkel összevontan fizetik meg azután is az adót.
Legfőbb szerv a közgyűlés, amely bizonyos kérdésekben egyhangúlag dönt. Minden tagnak
egy szavazata van, de a társasági szerződés ettől eltérően is szabályozhatja a szavazati jogot.
A szavazatok többségével azonban nem rendelkezhet ekkor sem egy tag.
Az eu. rt-t olyan részvénytársaságok hozhatják létre, amelyeket valamely tagállam nemzeti
joga szerint alapítottak, székhelyük és tevékenységük központja is az Európai Unióban van.
Alapítás módjai:
- Beolvadás és összeolvadás,
- Holdingként való alapítás,
- Leányvállalatként való alapítás,
- Átalakulás,
- Eu. rt. által alapított eu. rt.
A német dualista modell szerint az igazgatóság mellett külön felügyelő bizottság is működik
= nem egységes irányítási rendszer.
Az angol monista modell szerint nincs külön ellenőrző szerv, az ellenőrzési feladatokat az
igazgatótanács erre szakosodott tagjai látják el = egységes irányítási rendszer. Az
igazgatótanács külön bizottságokat hozhat létre saját tagjaiból, ilyen lehet az audit bizottság.
A létesítő okiratban lehetőség van arra, hogy az alapító eldöntse, a társaság a dualista, vagy a
monista modell szerint működik.
21/a.
A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel lehet elérni, - hogy önkéntes jogkövető
magatartás hiányában- a pénzfizetésre ill. egyéb magatartásra kötelezett (az adós) teljesítse
kötelezettségét. Az állami kényszer elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, de
kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.
A végrehajtás foganatosítása
A bíróság ill. a végrehajtási okiratot kiállító szerv megküldi az okiratot az adós lakóhelye
(székhelye) szerint illetékes végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek. A végrehajtó a
helyszíni eljárásról és más eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet, indokolt esetben kép-és
hangfelvételt készít. A végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a
végrehajtható okiratot az adósnak és felszólítja, hogy azonnal teljesítsen. A végrehajtást kérő
részt vehet a végrehajtási cselekményeken.
Végrehajtható döntések:
- a pénzfizetésre, valamely tevékenységre, attól való tartózkodásra irányuló
kötelezettséget megállapító hatósági döntés végrehajtható, ha jogerőre emelkedett és a
teljesítésre megállapított határidő eltelt,
- ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
A végrehatás elrendelése:
A döntés végrehajtását az első fokon eljárt hatóság végzéssel rendeli el.
A hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetében a végrehajtást hivatalból, egyébként a
jogosult kérelmére rendelik el.
A végrehajtás foganatosítása:
A kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni, ha a pénzintézetnél vezetett eljárás nem
vezetett eredményre.
- A végrehajtást foganatosító szerv végzésben rendeli el a munkáltatónál a kötelezettség
összegének munkabérből levonását.
Forrás: http://www.doksi.hu
A végrehajtáshoz való jog 5 év alatt évül el, amely a kötelezettséget megállapító döntés
jogerőre emelkedésétől, illetve a teljesítési határidő lejártával kezdődik. Az elévülést a
végrehajtási cselekmények megszakítják.
Forrás: http://www.doksi.hu
A teljesítési határidő lejárta előtt a hatóság jogerős döntés hiányában is elrendelheti végzéssel
biztosítási intézkedésként a pénzkövetelés biztosítását, ill. a dolog zárlatát, ha valószínűnek
látszik, hogy a késedelem a teljesítést veszélyezteti.
21/b.
Csődbűncselekmény
Btk 290. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó
gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával,
megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével,
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak
továbbfolytatásával, vagy
d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben
vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1)
bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését
részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy
hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben
meghiúsítja.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott
cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.
(5) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget
követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást
megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező
rendelkezése ellenére nem történt meg.
Az elkövetési magatartások:
- a vagyon elrejtése, megrongálása, megsemmisítése, használhatatlanná tétele,
- színlelt ügylet megkötése, kétes követelés elismerése,
- veszteséges üzlet megkezdése illetve folytatása,
- a vagyon színlelt vagy tényleges csökkentése.
A vagyon elrejtése azt jelenti, hogy az adós a végrehajtás alá vonható vagyonát a hitelező
számára hozzáférhetetlenné teszi.
Az eltitkolás mindössze annyiban különbözik az elrejtéstől, hogy a hitelező ez esetben nem is
szerez tudomást a vagyon létezéséről, így azt már elrejteni sem kell, mindössze nem kell
mások tudomására hozni. Ez esetben a vagyon be sem kerül az adós nyilvántartásába.
A megrongálás a vagyontárgy állagának olyan károsítását jelenti, amelynek következtében a
dolog korlátozottan alkalmas eredeti funkciójára, így rendeltetésszerű használatra alkalmatlan
és értéke is csökken.
A megsemmisítése a dolognak a vagyontárgy állagának végleges megszüntetése olyan
mértékben, hogy eredeti állapotába már nem állítható vissza.
A használhatatlanná tétel állagkárosodás nélkül járó olyan beavatkozás, amelynek
következtében a vagyon rendeltetésszerű használatra átmenetileg vagy véglegesen
alkalmatlanná válik.
A színlelt ügyletek a felek valóságos akaratát elpalástolják.
Forrás: http://www.doksi.hu
Kétes követelés elismerése esetén az adós olyan követelést ismer el, amelynek ténybeli alapja
vagy jogi indokoltsága vitatható és vitatja, ám ennek ellenére egyoldalú jognyilatkozatával a
fedezet hiányában behajthatatlan követelést a hitelezők listájába foglal, amely már önmagában
vagyoncsökkenést eredményez.
Veszteséges üzletbe kezdés illetve veszteséges üzlet folytatása csak akkor tényállásszerű, ha
azt az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen fejtik ki.
Az ésszerű gazdálkodás meghatározása rendkívül nehéz, ugyanis a gazdálkodás önmagában
tartalmaz valamelyik fél oldalán bizonyos kockázati elemeket. Az ésszerű gazdálkodással
ellentétesen más módon csökkenti a vagyonát az, aki pl. olyan üzletbe kezd, amelynél tudatos
veszteséggel számol, de abban reménykedik, hogy végül a szokásosnál lényegesen nagyobb
nyereségre tesz szert.
A megengedett kockázatvállalás kizárja a cselekmény jogellenességét.
A veszteséges üzlet megkezdése, vagy a veszteséges üzlet folytatása már önmagában
ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel feltéve, hogy az adós átlátja vagy át
kellene látnia tevékenységének jellegét.
A bűncselekmény eredménye a hitelezői igények kielégítésének teljes vagy részleges
meghiúsítása.
Az (5) bekezdésben írt harmadik alapeset „adminisztratív csődbűntett” néven vált
közismertté, amely találóan jelzi, hogy ebben az esetben másról van szó, mint az (1) és (3)
bekezdés esetében, mivel az elkövetési magatartás nem a vagyonnal, hanem az
adatszolgáltatási, adminisztratív tevékenységgel van összefüggésben.
A bűncselekmény valamennyi fordulata csak szándékosan követhető el, amely egyben azt is
jelenti, hogy az eshetőleges szándék is elegendő a bűnösség megállapításához.
Forrás: http://www.doksi.hu
22/a.
-az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny
tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.
- az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági
szereplők számára.
- a jóhiszeműség és tisztesség, valamint
- a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni.
-az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem
előtt tartva kell eljárnia.
-az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk
számára nemzeti elbánást
-az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk
számára nemzeti elbánást kell nyújtani.
Az ajánlatkérők:
a) a minisztérium, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított
szervezet;
b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és
országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat
által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat,
illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere
keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési
önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács;
c) az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű
tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-
d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány
Forrás: http://www.doksi.hu
A közbeszerzés tárgya:
A közbeszerzési értékhatárok
A közbeszerzési értékhatárok:
- az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok, melyeket
időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió
Hivatalos Lapjában.
- a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési
értékhatárok Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a
költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni.
1. Nyílt eljárás
A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt
gazdasági szereplő ajánlatot tehet.
A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.
Az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától
számított negyvenöt napnál rövidebb időtartam nem lehet..
2. A meghívásos eljárás
A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első,
részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való
alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt.
Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített
és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban
nem lehet tárgyalni.
A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul.
A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra
irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb
feltételekkel köthessen szerződést.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás,
amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel
tárgyal a szerződés feltételeiről.
Árubeszerzés esetében, ha
a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő;
b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során mástól történő
helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és
nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni,
c) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági
végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő
értékesítés keretében szerzi be.
5. Versenypárbeszéd
Keretmegállapodásos eljárás
22 b.
Költségvetési csalás
396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök
vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt
elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik
el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel
hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal
kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt
tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy
valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési
csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a
bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében
kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni.
Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon
kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt
bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően
felhasznált pénzeszközt is.
23/a.
az elektronikus ügyintézés és a hatósági ellenőrzés szabályai
A hatósági ellenőrzés
A hatóságnak joga van eseti vagy folyamatos ellenőrzés során az ügyféltől személyes és
egyéb adatok, ill. táv-adatszolgáltatását kérni,
egyéb tájékoztatást kérni,
helyszíni ellenőrzést tartani.
23/b.
Sikkasztás
Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik,
sikkasztást követ el.
Vétség, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen,
d)
követik el.
A büntetés bűntett, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást az a)-c) pontban meghatározott módon,
c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra
követik el.
Csalás
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz,
csalást követ el.
Vétség, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt
okozó csalást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen
d) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
A bűncselekmény jogi tárgya vagyoni jog, amely azonban nemcsak tulajdonjogból, hanem
kötelmi jogviszonyból is keletkezhet.
A csalás törvényi tényállási elemei a jogtalan haszonszerzés végett másnak tévedésbe
ejtésével, vagy tévedésben tartásával kár okozása.
A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy
tévedésben tartás.
A tévedés valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól.
A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot
valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, hogy a
tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is
megvalósítható. .
A tévedésben tartás esetében a tévedés az elkövetőtől függetlenül „keletkezett”, az elkövető
azonban felismerve a másik fél tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti azt.
A célzatos elkövető magatartás eredményeként bekövetkező eredmény a kár.
Gazdasági csalás
Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni
hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.
Vétség, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz.
Bűntett, ha
a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen
követik el.
Forrás: http://www.doksi.hu
Hűtlen kezelés
Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével
vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
Vétség, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz.
Bűntett
a) ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,
b) ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,
c) ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt,
d) ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt
okoz.
24/a. tétel
A hitel- és számlaszerződések jellemzése (hitel- és kölcsönszerződés, folyószámla-
szerződés, fizetésszámla-szerződés, faktoringszerződés és pénzügyi lízingszerződés)
24 b.
A büntetőjog és a bűncselekmény fogalma, stádiumai és elkövetői. A büntethetőségi
akadályok rendszere és a büntetőjogi jogkövetkezmények
Elkövetők:
a tettes és a társtettes (tettesek),
valamint a felbújtó és a bűnsegéd (részesek).
Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettesek azok, akik a
szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen
valósítják meg.
Felbújtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki
bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre
megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
A büntethetőséget kizárja:
a) a gyermekkor (14=>12),
Forrás: http://www.doksi.hu
b) a kóros elmeállapot,
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés,
e) (a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka),
f) a jogos védelem,
g) a végszükség,
h) a magánindítvány hiánya,
i) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntethetőséget megszünteti:
a) az elkövető halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) tevékeny megbánás,
e) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntetési nemek
Főbüntetések
1. a szabadságvesztés,
2. a közérdekű munka,
3. a pénzbüntetés.
Mellékbüntetések
1. a közügyektől eltiltás,
2. a foglalkozástól eltiltás,
3. a járművezetéstől eltiltás,
4. a kitiltás,
5. a kiutasítás,
6. a vagyonelkobzás,
7. a pénzmellékbüntetés.
25/a.
25/b
Pénzmosás
A fogalom eredete: 1920-as évek, USA. A szesztilalom idején a szeszcsempészetből élő
csoportok a „bevételüket” az általuk üzemeltetett mosodákon keresztül futtatták: nagyobb
forgalmat/bevételt jelentettek be a valósnál, ez után adót fizettek: így mosták tisztára, tették
adózottá az illegális bevételüket. A szesztilalmat követően az illegális bevétel már a
kábítószer-kereskedelemből származott, amiből sokkal nagyobb bevétel keletkezett. Ezt már
csak nagyobb volumennel, a szerencsejátékkal lehetett „átmosni”, „legalizálni”. Pénzmosás
tehát „szociológiailag” az a folyamat, amelyen keresztül az elkövetők illegális forrásból –
bűncselekményből – származó vagyontárgyakat legális forrásból származónak tüntetnek fel,
ezáltal megváltoztatva, megszüntetve, vagy megnehezítve az illegálisan szerzett jövedelem
azonosíthatóságát.
Pénzmosás (a Btk-ban)
Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen
eredetének leplezése céljából
a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet,
ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi,
c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből
származó dolgot
a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,
b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi
javakat szerez,
ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
Büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből
származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából
a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe.
A büntetés súlyosabb, ha a pénzmosást
a) üzletszerűen,
b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési
alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy
központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy
független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték
szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
Forrás: http://www.doksi.hu
d) hivatalos személyként,
e) ügyvédként
követik el.
Aki a pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el.
Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet
kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.