Nonprofit 1x1: Kulcsár Mária Nagy Myrtil Szarka Krisztina Szép Attila Tóth Károly Tuba Lajos

Nonprofit 1x1
Kulcsár Mária
Nagy Myrtil
Szarka Krisztina
Szép Attila
Tóth Károly
Tuba Lajos
Kulcsár Mária, Nagy Myrtil, Szarka Krisztina,
Szép Attila, Tóth Károly, Tuba Lajos
Nonprofit 1x1
Útikalauz kezdõ civil szervezetek számára
Információs Központ
Lilium Aurum Könyvkiadó
2002
Illusztráció
Balázsy Géza
Lektorok
Göncz Kinga
Kapitány Ákos
A kötet megjelenését támogatta:

Charles Stewart Mott Foundation, USA
© Információs Központ, 2002

© Kulcsár Mária, Nagy Myrtil, Szarka Krisztina, Szép Attila, Tóth Károly, Tuba Lajos, 2002
© Illustration: Balázsy Géza, 2002
ISBN 80-8062-113-6
Tartalom 5
Ta r t a l o m
Bevezetõ (Tóth Károly) ........................................................................................................ 7
Harmadik szektor (Szép Attila, Nagy Myrtil) ........................................................................ 9

A civil társadalom és a nonprofit szektor .......................................................................... 10
A szlovákiai magyar nonprofit szektor .............................................................................. 12
A szervezet megalakulása (Nagy Myrtil, Tóth Károly) ......................................................... 15

Az elsõ lépések ............................................................................................................. 16
Bejegyeztetés, jogi formák .............................................................................................. 18
A szervezet belsõ dokumentumai .................................................................................... 22
A szervezet fejlõdése ..................................................................................................... 26
Csapatépítés, vezetés és irányítás (Kulcsár Mária) ............................................................ 31

Mi az a csapat? ............................................................................................................. 32
A vezetés feladatai ......................................................................................................... 34
Hatékony kommunikáció (Kulcsár Mária) ........................................................................... 39

A kommunikáció jelentõsége ........................................................................................... 40
PR – a kapcsolatszervezés mûvészete ............................................................................. 44
Önkéntesség (Kulcsár Mária) ............................................................................................ 49

Az önkéntesség szerepe a civil szervezetekben ................................................................ 50
Munka az önkéntesekkel ................................................................................................ 51
Stratégiai tervezés és marketing (Nagy Myrtil) .................................................................. 53

Nonprofit szervezetek stratégiai tervezése ....................................................................... 54
A szervezet környezetének elemzése ............................................................................... 60
Civil szervezetek marketingje .......................................................................................... 64
Adománygyûjtés (Nagy Myrtil) .......................................................................................... 69

Az adománygyûjtés alapelvei ........................................................................................... 70
Gazdasági szervezetek adományozása ............................................................................ 72
Magánszemélyek adakozása ........................................................................................... 76
Rendezvényi forrásteremtés ............................................................................................ 78
Alapítványi adománygyûjtés ............................................................................................. 80
6 Tartalom
Projektumírás ................................................................................................................ 84
A projektum költségvetése .............................................................................................. 86
Elszámolás és jelentésírás ............................................................................................. 90
Gazdálkodás és könyvvitel (Tóth Károly, Szarka Krisztina) .................................................. 95

A civil szervezetek gazdálkodása ..................................................................................... 96
A könyvvitel vezetése ................................................................................................... 100
Szektoron belüli és szektorok közötti együttmûködés (Szép Attila, Tuba Lajos) ................ 107
Szektorok közötti együttmûködés .................................................................................. 108
A vidékfejlesztés alapjai ............................................................................................... 110
Európai Unió – elõcsatlakozási alapok (Szép Attila) ......................................................... 113

Az Európai Unió célja és alapeszméje ............................................................................ 114
Az EU és Szlovákia ....................................................................................................... 116
Mellékletek .................................................................................................................... 119

1. A dél-szlovákiai nonprofit szektor a számok tükrében ............................................... 120
2. Bejegyeztetési javaslat ........................................................................................... 123
3. Alapszabályok (minta) ............................................................................................ 124
4. Stratégiai terv (munkafüzet) ................................................................................... 127
5. SWOT koordináta-rendszer ...................................................................................... 138
6. Részletes költségvetés .......................................................................................... 139
7. Összesített költségvetés ........................................................................................ 142
8. Forrásköltségvetés ................................................................................................. 143
9. Idõszakos pénzügyi jelentés ................................................................................... 144
10. A projektum elszámolása ....................................................................................... 145
11. Társulási törvény (Polgári társulás) .......................................................................... 146
12. Alapítványi törvény ................................................................................................. 150
13. Jótékonysági alapokról szóló törvény ....................................................................... 158
14. Közhasznú szervezetekrõl szóló törvény .................................................................. 164
Felhasznált és ajánlott irodalom ...................................................................................... 173
Jegyzetek ....................................................................................................................... 177

Bevezetõ 7
Bevezetõ
Napjainkban nagyon sok kulturális, érdekvédelmi, jótékonysági, szociális, környezetvédelmi, kistérségi és vi-
dékfejlesztési szervezet, társulás, alapítvány, egyesület, klub – tehát nonprofit intézmény mûködik és alakul
meg. Öntevékeny és önkéntes szervezõdések ezek. Létezésük, tevékenységük ma már megköveteli, hogy
megfelelõ szinten, felkészültséggel, ismeretekkel és tapasztalatokkal végezzék munkájukat. A galántai In-
formációs Központ „tankönyve” ebben kíván segíteni. Elsõ ízben születik ilyen tankönyvszerû útikalauz a
szlovákiai magyar szervezetek számára. A kötet a szervezet megalakulásától, mindennapi gondjain és teen-
dõin keresztül, egészen a megszûntéig kíséri nyomon az intézmény életét. Olyan kézikönyv, amelyet még a
legjobban mûködõ szervezeteknek is naponta kell lapozniuk, hiszen a jól szervezett tevékenység, a hosszú
távú stratégiai tervezés, a mûködõ belsõ és külsõ kommunikáció, a csapatmunka, az adománygyûjtés, a
megfelelõ gazdálkodás mind a szervezet küldetése teljesítése felé vezetõ utat segítik. Elsõdleges célja vi-
szont, hogy a fiatal, vagy éppen megalakulni kívánó szervezeteknek nyújtson segítséget hatékony mûködé-
sükhöz.
Az Információs Központ Nagy Myrtil és Kulcsár Mária kezdeményezésére több mint két éve Kassán indí-
totta útjára azt a képzési programot, amely egy nyolc hónapon át tartó tréningsorozat keretében próbálta
segíteni a megalakulni kívánó vagy már létezõ szervezetek munkáját. A program címe „A civil szervezetek
felkészítése a hatékony mûködésre” volt. A rendkívül nagy érdeklõdésnek köszönhetõen a képzés Rima-
szombatban, Komáromban és Érsekújvárott is megvalósult, ahol több mint 150 résztvevõnek 75 szervezet-
bõl nyújtott, reméljük, hasznos ismereteket. A képzéseken több mint 40 olyan érdeklõdõ is részt vett, akik
közül sokan már megalapították saját szervezetüket. A tréningcsomag folyamatosan fejlõdött, mert a meg-
valósítás során derült ki, hogy milyen speciális ismeretanyagra van szükségük a Dél-Szlovákiában mûködõ
civil szervezeteknek (vidékfejlesztés, Európai Unió és elõcsatlakozási alapok, a Csemadok szervezetek szá-
mára kialakított speciális csomag), de az igények növekedésével új témák is kerültek a tréningcsomagba. A
képzés ma is változik, minden alkalommal a helyi vagy regionális igényekhez igazítjuk.
A programot azóta nagyon sok speciális képzés és utóképzés követte – csak a 2001-es esztendõben 54
egész napos tréninget valósítottunk meg, tehát gyakorlatilag minden héten egyet. A két év során 18–20 új
trénert készítettünk fel e munkára, akik a kisebb régiókban képzéseken és konzultációkon keresztül segítik
a civil szervezetek munkáját. Öt regionális információs központot hoztunk létre (Kassa, Losonc, Komárom,
Galánta, Pozsony), melyekben állandó alkalmazottak koordinálják a képzésekkel, konzultációkkal kapcsola-
tos munkát, és gyakorlatilag a nap huszonnégy órájában a szervezetek rendelkezésére állnak. A civil szer-
vezetek képviselõi naponta keresik fel az irodáinkat, gyakorlati tanácsokat kérve, források és kapcsolatok
után kutatva. A képzéseken részt vett szervezeteket közös programokba is megpróbáljuk bevonni, hogy
olyan kapcsolatokra, gyakorlati tapasztalatokra tegyenek szert, amelyeket a késõbbi munkájukban haszno-
síthatnak. Napjainkban olyan kézikönyvtárakat alakítunk ki az irodáinkban, amelyekben a nonprofit szektor-
ral kapcsolatos minden fontos magyar, szlovák és angol nyelvû irodalom megtalálható lesz. Az interneten in-
formációs adatbázisok segítik a szervezetek munkáját (www.foruminst.sk, www.celodin.org, www.rozhod-
ni.sk), amelyek mindenki számára elérhetõk.
A program megvalósítása során szerzett tapasztalatok vezettek e könyv megszületéséhez, és azok írták,
akik a kezdetektõl részt vettek a programban. Gyakorlatilag két év megfeszített munkájának gyümölcse,
8 Bevezetõ
amely magába foglalja nemcsak a tréningeken szerzett tapasztalatokat, de azt a tárgyi tudást is, mely mun-
katársaink folyamatos mûvelõdésének és gyakorlati tapasztalatainak köszönhetõ. Mindezt megpróbáltuk
mindenki számára könnyen érthetõ módon összefoglalni ebben a könyvben.
Az Útikalauzzal egyidõben jelenik meg „A szlovákiai magyar szervezetek adattára” c. kötet is, melyet Nagy
Myrtil, az Információs Központ igazgatója szerkesztett, és amely több mint 650 szlovákiai magyar szervezet
adatait tartalmazza, kiegészítve a Szlovákiában, illetve Szlovákiából elérhetõ adományozó intézmények prog-
ramjaival és elérhetõségi adataival. A kötetben nagyon részletes adománygyûjtési útmutató is található,
amely a pályázásban próbál segíteni a szervezeteknek. A két kötet kiegészíti, de nem helyettesíti egymást.
Mindkettõre szükség van ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük munkánkat és megfelelõ partneri kapcsolatokat
szerezzünk.
A szerzõk nevében szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek a képzéseinken és ér-
deklõdésükkel, kérdéseikkel segítették e kötet megszületését. Ugyanígy köszönet jár azoknak a hazai, ma-
gyarországi és külföldi nonprofit szervezeteknek, alapítványoknak, amelyek szakmai tapasztalataikkal, taná-
csaikkal és nem utolsó sorban anyagi támogatásaikkal segítették a programunkat. Külön köszönet jár
Scsaurszki Tamásnak, Dušan Ondrušeknek és Benedek Lászlónak, akik szakmai tanácsaikkal a kezdetek-
tõl egyengették az Információs Központ útját. Göncz Kingának és Kapitány Ákosnak a kötet szakmai elõké-
szítésében nyújtott segítségükért. Köszönjük továbbá a Charles Stewart Mott Foundation, a Nadácia pre
podporu obèianskych aktivít (NPOA), a Tvoja zem, a NIOK, a CELODIN, a Vidiecky parlament és a PDCS szer-
vezeteknek és alapítványoknak a támogatásukat és együttmûködésüket, mely nélkül aligha született volna
meg ez a könyv.
Harmadik szektor
10 Harmadik szektor
A civil társadalom
1 x 1 és a nonprofit szektor
1989 óta több olyan kifejezéssel kellett megismerkednünk, me-
Alapfogalmak
lyekkel addig egyáltalán nem, vagy csak negatív összefüggésekben
találkoztunk. Így fedeztük fel újra a civil társadalom, polgári társa-
civil társadalom – polgári társada-
dalom, liberális demokrácia, jogállamiság fogalmakat is. Ezek a
lom és intézményei
társadalmi-gazdasági átalakulás kezdetén, a 90-es évek elején,
liberalizmus – szabadelvûség csupán szakmai körökben, politikai koncepciókban és elképzelé-
demokrácia – népuralom, újkori ér- sekben jelentek meg. Mára egyre inkább megtöltõdnek valós és
telmezésében szabad és titkos álta- kézzelfogható tartalommal.
lános választójogra épülõ politikai A civil társadalom kifejezéssel elõször Adam Ferguson 18. szá-
rendszer zadi liberális gondolkodónál találkozhatunk. Nála egyrészt a vérsé-
gi kapcsolatokra épülõ családtól és klántól, tehát a magánszférá-
jogállam – az alapvetõ emberi jogo- tól elkülönülõ, másrészt az államtól ugyancsak független egyéni
kat és szabadságokat intézménye- kezdeményezések sokaságát jelentette.
sen biztosító államforma John Locke szerint a civil társadalom–állam kapcsolatban a ci-
a civil társadalom intézményei – a vil társadalom az elsõdleges, ugyanis a polgárok azok, akik igénye-
független igazságszolgáltatás, a po- iknek megfelelõen létrehozzák és mûködtetik az államot.
litikai pártok versenyére épülõ poli- Ennek a felfogásnak az ellentéteként a német filozófusok meg-
tikai rendszer, a közjogi méltóságo- fogalmazásában a hangsúly nem az egyénen, hanem a közössé-
kat ellenõrzõ intézmények, a társu- gen volt. Hegel számára a civil társadalom, mely ugyan elkülönült
lási, gyülekezési, lelkiismereti jo- a családtól és az államtól, a szabad piaccal és annak intézménye-
gok, az akadémiai szabadság ivel függött elsõsorban össze. Õ használja elõször ebben az össze-
függésben a burzsoá társadalom kifejezést. Gondolati rendszeré-
civil kurázsi – a polgárok demokra-
ben a civil társadalom intézményeinek feladata az állam akaratá-
tikus intézményekbe vetett bizal-
nak társadalmi gyakorlattá való átültetése.
mán alapuló jogérvényesítõ maga-
A Hegel munkásságából kiinduló Karl Marx számára a civil tár-
tartása
sadalom és a burzsoá társadalom megegyezik, és egyértelmûen
nonprofit szektor – államtól függet- negatív felhangot kap.
len, nem haszonelvû, politikai tevé- Térségünkben a liberalizmus térhódításával és a 19. század
kenységet nem folytató, önkénte- második felében felgyorsuló gazdasági és társadalmi modernizáci-
sek munkájára igényt tartó szerve- óval indul meg a polgárosodás, a civil társadalom eszméjének tár-
zetek összessége sadalmi valósággá válása. Ez a folyamat folytatódott több kénysze-
rû megszakítás után 1989-ben.
A civil társadalomról alkotott felfogások
A civil vagy polgári társadalom kifejezés nálunk és a többi volt kö-

zép-kelet-európai kommunista országban is a 70-es 80-as évek
disszidensirodalmában elsõsorban az állammal szembeni függet-
len szervezõdéseket és kezdeményezéseket, a hivatalos ideológi-
ától eltérõ politikai szembenállást, az uralkodó kommunista elit ál-
tal megkövetelt kulturális normáktól való elfordulást jelentette.
A civil társadalom eszméjének alapvetõen két koncepciója is-
mert:
1. Az angolszász koncepció elsõsorban a 17–19. századi skót,
angol és francia liberális gondolkodók munkáiban teljesedett ki.
Ezen klasszikusok egyik legismertebb képviselõje a francia Alexis
A civil társadalom és a nonprofit szektor 11
de Tocqueville. Az amerikai demokráciáról írt meghatározó mûvé-

Meghatározás
ben nagyon pontos leírást ad a civil társadalomról, illetve a civil tár-
sadalom eszméjérõl. Szerinte ez a polgárok önálló kezdeményezé-
seit, önszervezõdéseit jelenti, vagyis a civil társadalom a demok- Lester A. Salamon definíciója sze-
ratikus állam keretein belül, de attól elkülönülve és azt ellenõrizve, rint nonprofit szer vezetek azok,
egy sokszínû, független és autonóm intézményrendszerben ölt tes- amelyek:
tet. Ezek: – valamilyen mértékben formáli-
– a független igazságszolgáltatás, melynek legfontosabb feladata san is intézményesültek – tehát
a jogállam, valamint a személyi szabadságjogok védelme, rendelkeznek belsõ struktúrával
– a politikai pártok versenyére épülõ politikai rendszer, mely az ál- és autonóm döntéshozatali szer-
talános választójogra és a periodikus, szabad és titkos válasz- vekkel,
tások intézményére épül, – intézményileg függetlenek az ál-
– a közjogi méltóságokat ellenõrzõ intézmények, mint például a lamtól – ami természetesen
szabad és független médiák, nem jelenti azt, hogy nem fogad-
– a társulási, gyülekezési, lelkiismereti jogok, az akadémiai sza- nak el állami segítséget, juttatá-
badság. sokat, pénzt,
2. A kelet-európai koncepció a kommunista rendszer idején ke- – nem haszonelvûek – tehát a gaz-
letkezett. Meghatározó eleme az autoritatív (vagy totalitárius) ál- dasági tevékenységbõl származó
lamtól való elkülönülés. Ebben az esetben a civil társadalom esz- hasznot a szervezet küldetésé-
méje az államtól független és attól elkülönülõ intézményeket jelennek, céljának az elérésére hasz-
ti. Ez a koncepció a legteljesebb mértékben a 80-as évek Lengye- nálják fel,
lországában vált társadalmi valósággá, ahol gyakorlatilag az állam – autonómak – tehát döntéseiket
mellett egy párhuzamos civil intézményrendszer és közélet mûkö- belsõ rendszabályaiknak értel-
dött. Ez nem csupán a független Szolidaritás szakszervezetet je- mében hozzák meg, döntéshoza-
lentette, hanem írókat és mûvészeket is, akik elutasítottak min- talukban független szervezetek,
denfajta hivatalos szerepvállalást. – az önkéntesség szerepet játszik
A civil társadalom modernebb definícióját Eduard Schils adta, a szervezet életében – mûködé-
aki a civil társadalom három alapvetõ összetevõjét fogalmazta meg: sükben, programjaik megvalósí-
– Önálló és mûködésükben autonóm gazdasági, vallási, politikai tásában valamilyen formában
intézmények, melyek egyrészt elkülönülnek az államtól, más- részt vesznek önkéntesek, illet-
részt a családtól, a magánszférától. ve felhasználják az önkéntesek
– A társadalomnak az államtól való elkülönülését biztosító és vé- munkáját,
dõ jogi intézmények, normák összessége. – nem vallásosak – tehát nem
kongregációk, templomi közös-
ségek, melyeknek célja vallási
szertartások biztosítása,
– politikailag függetlenek – tehát
nem indítanak jelölteket válasz-
tásokon, nem vesznek részt vá-
lasztási kampányban és nem tá-
mogatnak jelölteket.
12 A harmadik szektor
– Civil értékek, magatartás- és viselkedésformák összessége,

1 x 1 melyet civil virtusként, illetve kurázsiként is ismerünk.
A nonprofit szektor vizsgálata és értelmezése

Szótár A nonprofit szektor egyik legsajátosabb vonása a szektor megne-
vezésére használt kifejezések sokasága.
alap – fond – fund Minden megnevezés és meghatározás a szektor egy jellegzetes-
alapítvány – nadácia – foundation ségét emeli ki és tartja meghatározónak. Így pl. az Amerikai Egye-
civil kurázsi – obèianska statoènost’ –
sült Államokban nonprofit szektorról, illetve nem adóköteles szer-
civil virtue
civil társadalom – obèianska spoloè-
vezetekrõl beszélnek, Kelet-Európában viszont nem állami intézmé-
nost’ – civil society nyekrõl.
civil társadalom intézményei – inštitú- Vannak azonban a nonprofit szervezeteknek olyan vonásaik is,
cie obèianskej spoloènosti – institu- amelyek közösek, s melyek segítségével meghatározható, hogy
tions of civil society mit is jelent a nonprofit szektor.
demokrácia – demokracia – democracy A nonprofit szektornak a modern társadalomban betöltött szere-
egyházi szervezet – cirkevná organizá- pét elsõsorban a piac és az állam hiányosságai, illetve a sajátos
cia – religious organization társadalmi igények határozzák meg. Elmondható, hogy a szektor or-
egylet – spolok – association szágonként eltérõ megnevezése elsõsorban a nonprofit szerveze-
emberi jogok védelme – ochrana teknek az adott társadalomban betöltött szerepére, súlyára, törté-
¾udských práv – human rights protec- nelmi gyökereire és tradícióira vezethetõ vissza.
tion
érdekvédelem – ochrana záujmov –
A szlovákiai magyar nonprofit szektor
protection of interests
jogállam – právny štát – rule of law
környezetvédelem – ochrana ¡zivotného A szlovákiai magyar nonprofit szektor története 1918-ban kezdõ-
prostredia – environmental protec- dik, Csehszlovákia létrejöttével. Ami a szektor szellemi, társadalmi
tion és intézményi gyökereit, elõzményeit illeti, azokat – ugyanúgy, mint
közéleti kérdések – veci verejné, vere- Közép-Európa más területein – a koraközépkorban kialakult jóté-
jné otázky – public policy konysági intézményekben kell keresni.
kultúra – kultúra – culture A szektor igazi fellendülése és fejlõdése térségünkben a 19. szá-
liberalizmus – liberalizmus – liberalism zad második felében beinduló gazdasági modernizációval, iparoso-
mûvelõdés – vzdelávanie – education dással és az ezzel együtt járó polgárosodással kezdõdött. Ekkor
nonprofit szektor – neziskový sektor – alakult ki a hagyományos jótékonysági intézmények mellett mûkö-
nonprofit sector dõ, a polgárság által létrehozott és mûködtetett szektor. Sportegy-
szociális segítségnyújtás – sociálna letek, olvasókörök, irodalmi egyesületek, de segélyegyletek és más
starostlivost’ – social services érdekképviseleti, mûvelõdési intézmények egész sora jött létre.
társulás – zdruz¡enie – association
Az elsõ világháború után létrejövõ Csehszlovákiához került ma-
gyarok egy nyelvileg, gazdaságilag és politikailag idegen közegben
találták magukat. Rendkívül mélyreható következményekkel járt
a magyar nyelvû felsõoktatási intézmények megszûnése (átköltö-
Gyakorlat zése Magyarországra), illetve cseh vagy szlovák tannyelvûvé válá-
sa és a magyar kisebbség számának csökkenése. Az oktatásban
Mindenki írjon le öt kifejezést (mind- és jótékonyságban korábban jelentõs szerepet játszó egyházak
gazdasági súlya csökkent, de a kisebbségi magyar társadalomban
egyiket egy külön papírcédulára),
játszott közösségszervezõ szerepük továbbra is megmaradt.
amely eszünkbe jut a civil társada-
Mindezek ellenére a két világháború közötti idõszakra jellemzõ
lom elnevezés kapcsán. Ezek után
a vitalitás és alulról építkezés. Az új társadalmi elit hatalmas ener-
hasonlítsuk össze és értelmezzük a
giával igyekezett újrateremteni, feléleszteni a szükséges intéz-
fogalmakat!
ményrendszert. A kisebbségi közélet egy további fontos jellemzõje
volt a társadalmi élet politizáltsága, a politika és a civil intézmé-
nyek közötti összefonódás.
Szlovákiai magyar nonprofit szektor 13
A Szlovák Állam idején egy lélekszámban jelentõsen kisebb ma-

Feladat
gyar közösség próbált meg mûködtetni egy alapvetõen helyi kezde-
ményezésekre épülõ intézményrendszert. Egyik törekvésük a ma- Melyik ország társadalmi rendsze-
gyar házak rendszerének kiépítése volt. rét írta le klasszikus mûvében Alexi-
A második világháborút és a jogfosztottságot követõen a szlová-
s de Tocqueville?
kiai magyarság merõben új társadalmi, gazdasági és politikai közeg-
a/ Nagy Péter Oroszországa.
be került. A Csemadok adott intézményi keretet a magyar kisebb-
b/ Poroszország.
ség kulturális, társadalmi és politikai életének. A Csemadok társa-
dalmi és érdekvédelmi szerepvállalása 1968-ban a csehszlovák re- c/ Amerikai Egyesült Államok.
formtörekvések idején volt a legjelentõsebb. A kulturális aktivitások Mit jelent a civil kurázsi?
egyetlen intézményes keretét a színházak, múzeumok és a sajtó a/ Bertold Brecht híres drámájának
mellett továbbra is szinte kizárólag a Csemadok jelentette. A ma- fõhõse.
gyar sajtót és könyvkiadást egy meglehetõsen kiterjedt laphálózat b/ Jellegzetes ciprusi bárányhúsból
és egy kisebbségi magyar könyvkiadó alkotta. Az 1968-as normali- készült fûszeres étel.
zációt követõen az 1989-es rendszerváltásig a demokratikus, a c/ A polgárok demokratikus intéz-
rendszert bíráló civil kezdeményezéseket a hivatalos kisebbségi in-
ményekbe vetett bizalmán alapuló
tézményeken kívül álló független értelmiségiek szervezték.
jogérvényesítõ magatartása.
Az 1989-es rendszerváltás jelentõs változásokat hozott a ma-
gyar kisebbség életében. Megalakultak a magyar politikai pártok Mi a nonprofit szektor?
és a civil társadalom más fontos intézményei. Létrejöttek az elsõ a/ Gyakorlatozásra elkülönített ka-
alapítványok, független médiák és könyvkiadók, valamint a kulturá- tonai terület.
lis élet szervezésében és az érdekvédelemben szerepet vállaló ci- b/ Az államtól intézményileg függet-
vil szervezõdések, nonprofit szervezetek. A Csemadok kulturális len, nem haszonelvû, politikai tevé-
és társadalmi életben játszott meghatározó szerepe továbbra is
kenységet nem folytató, önkénte-
megmaradt.
sek munkájára igényt tartó szerve-
1993-tól az önálló Szlovákia megalakulása után a kedvezõtlen
zetek összessége.
politikai és gazdasági körülmények hatására jelentõsen lecsökken-
tek a Csemadok lehetõségei. c/ Felszámolás elõtt álló gazdasági
1995-ben minimalizálták, majd 1996-ban teljesen megvonták szubjektumok összessége.
a Csemadok állami támogatását. A rendkívül kedvezõtlen politikai
viszonyok következtében a magyar civil szféra nehéz helyzetbe ke-
rült. Viszont megnõtt más források, támogatások jelentõsége.
A szlovákiai magyar szektor számára meghatározó szerepük a ma-
gyarországi alapítványoknak volt. A Szlovákiában mûködõ más kül-
földi források, melyek az állami támogatás alternatívájává válhat-
tak volna, a szlovákiai magyar szektor számára túl nagy kihívást je-
lentettek. Olyan igényeket támasztottak velük szemben, melyek-
nek nehéz volt megfelelni. Programjaik a demokrácia megerõsíté-
sére és a polgári kezdeményezések támogatására irányultak, a
magyar szervezetek, amelyek túlnyomórészt kulturális tevékenysé-
get folytattak, kirekesztõdtek ezekbõl a lehetõségekbõl.
Az 1998-as választások megnyitották az utat az európai integ-
ráció elõtt. A magyar civil szervezetek számára ez egyben jelentõs
kihívásokat is jelent, hiszen a többi szlovákiai nonprofit szervezet
nagy részéhez és a környezõ országokhoz hasonlóan be kell ren-
dezkednie az új finanszírozási feltételekre. Ez azt jelenti, hogy el-
sõsorban saját piaci lehetõségeikre, a belsõ adományforrásokra
és az EU tagságra való felkészülést segítõ pénzügyi alapokra kell
támaszkodniuk.
A szlovákiai magyar civil szervezetekrõl bõvebben olvashat az 1.

sz. mellékletben. Alexis de Tocqueville
A szervezet megalakulása
16 A szervezet megalakulása
Az elsõ lépések
1 x 2
Szervezetek azért alakulnak, mert néhány ember felismer egy
Alapfogalmak
problémát, és azt orvosolni akarja. Ez szabja meg a céljaikat, és
általában addig léteznek, amíg az adott problémát meg nem oldot-
küldetés (misszió) – a küldetés
ták. Minden szervezõdés bizonyos igények kielégítésére jön létre.
pontos és tömör kinyilatkoztatása
A kezdet minden esetben ugyanaz: egy kis közösség valamilyen
annak, hogy mi a szervezet felada-
cél, elképzelés mentén „társul”, hogy ezt a célt elérje, illetve meg-
ta és milyen célokat követ
valósítsa.
jövõkép (vízió) – azt az állapotot írja Adott egy baráti társaság, amely összejár. Eleinte csak
le, ahova a szervezet el szeretne jutni állandóan beszélgetõ, vitatkozó emberekrõl van szó, akik örülnek,
civil szervezet – emberek csoport- ha valakivel, valakikkel megbeszélhetik a problémáikat. Egyre
ja, olyan intézmény, amely egy kö- rendszeresebben találkoznak, megfogalmaznak bizonyos célokat,
zös cél elérése érdekében jön létre vagy csak azt, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy szûkebb
(lásd még nonprofit szervezet) környezetük jobb legyen. Ezek után elgondolkodnak azon, hogy mit
tehetnének, ötleteket gyûjtenek, megoldásokat keresnek.
nonprofit szervezet – szervezet, Egy idõ után nevet adnak a társaságnak, rendszeressé teszik a
mely nem fejt ki üzleti tevékenysé- találkozásaikat, közös tevékenységbe kezdenek.
get és bevételeit nem osztja fel a Ezekbõl a spontán társaságokból nem mindig alakul ki
tagok között, hanem a küldetése szervezeti forma, a legtöbbször nem is igénylik, sõt viszolyognak
teljesítésére használja fel minden szervezettebb kerettõl. Egy szervezet, egyesület mûködhet
úgy is, hogy nincs semmilyen jogi formája. Énekkarok, klubok, tár-
saságok évekig dolgozhatnak úgy, hogy ez a kérdés fel sem merül.
Szótár Ugyanakkor minél hivatásszerûbben mûködnek, annál inkább
jelentkezik annak az igénye, hogy a tevékenységükhöz valamilyen
küldetés – poslanie – mission
külsõ anyagi forrásokat szerezzenek.
jövõkép – vízia – vision
civil szervezet – mimovládna organizá- És ezen a ponton egy váratlan akadályba ütköznek: az adomány-
cia – non-governmental organisation ozó intézmények, szervezetek csak önálló jogi személyekkel tár-
gyalnak. A Jogalanyiság bizalmat kelt, mert felelõsségre vonható
és szervezeti struktúrát feltételez.
Szabályok, intelmek Küldetés, jövõkép
Ügyeljünk arra, hogy ne általá- A szervezet küldetését mindig az elsõ lépésben kell megfogal-
nosságokban fogalmazzuk meg a mazni. Hiszen éppen ez a tudat tartja össze az embereket, segít
küldetésünket. Legyünk konkrétak megtervezni a jövõt, a munkát. A küldetésben fogalmazzuk meg a
céljaink meghatározásakor. szervezet legfõbb feladatát, mindazt, amit felvállalunk.
Az általánosságok nem ragadják A jövõkép az az ideális állapot, amelyet munkánkkal el
meg azt a specifikumot, azt az egye- szeretnénk érni.
dit, ami csak ránk jellemzõ. A célok- A küldetés és jövõkép szabja majd meg szervezetünk egész
nak, küldetésnek, jövõképnek na- életét, ezért rendkívül fontosak számunkra.
gyon konkrétnak kell lennie, szinte A rövid, tényszerû és világos küldetés és jövõkép önmagunk
sugároznia kell, hogy ezek mi (és számára a biztos azonosulást, mások számára a biztos bea-
nem más) vagyunk. zonosítást jelenti. Ezek vagyunk mi, azok vagytok ti.
Egy frappáns megnevezés má-
sok számára is fontos, hiszen ez ál-
tal lehet majd megjegyezni a
szóban forgó szervezetet.
Az elsõ lépések 17
Szervezeti keretek, alternatívák

Gyakorlat
Ha egy társaság eljut arra a pontra, hogy meghatározza önmaga
Kérdezd meg magadtól és a töb-
szervezeti formáját, nagyon sok lehetõség közül választhat.
biektõl:
Mûködhet baráti társaságként, egyletként, klubként, kapcsolód-
Kik vagyunk?
hat más, már létezõ szervezethez (pl. Csemadok, kultúrház stb.),
– mi jellemzõ ránk?
vagy önálló életet kezd.
– mi a legfontosabb ebbõl?
Egy szervezet önállósulása sok munkával, feladatokkal és
– mi állandó ebbõl?
felelõséggel jár. Elõször is jogi formát kell választania, mely az álta-
Milyen területen tevékenykedünk?
la megfogalmazott küldetésnek leginkább megfelel, be kell magát
– milyen társadalmi hiányt
jegyeztetnie, ki kell alakítania szervezeti struktúráját, meg kell a
próbálunk pótolni?
munkáját terveznie, kommunikálnia kell a környezetével, be kell
– milyen társadalmi csopor thoz
biztosítania emberi és anyagi erõforrásait, programokat kell meg-
szólunk?
valósítania, melyek segítik céljai elérésében, gazdálkodnia kell for-
Mit teszünk?
rásaival (emberi, anyagi, technikai). Végül, de nem utolsó sorban,
– mit is csinálunk mi konkrétan?
folyamatosan fejlõdnie kell, hogy célcsoportja növekvõ igényeit
– mi ebbõl a kulcsfontosságú?
kielégíthesse.
Hogyan tesszük?
Bármit is tesz, szervezetté az teszi, hogy bizonyos szervezeti
– milyen értékeket követünk?
kritériumokat teljesít.
– milyen eszközökkel tesszük?
Milyen a filozófiánk?
Ezek a következõk lehetnek:
Milyenek vagyunk?
– Vannak céljai, küldetéstudata.
– miben vagyunk mi mások?
– Meghatározza azokat az eszközöket, amelyekkel céljait
– mitõl vagyunk mi mások?
elérheti.
– A társaságnak van egy meglehetõsen állandó tagsága és
1. Fogalmazd meg két mondatban a
belsõ struktúrája.
szervezeted küldetését.
– Valamilyen formában megjelenik a közösség elõtt.
2. Minden munkatársadnak adj egy
– Van neve, amelyen megszólítható.
lehetõséget arra, hogy leírja a
– Van címe, ahol megtalálható.
szer vezet általa legfontosabb-
– Van vezetõje, aki elérhetõ.
nak vélt szerepét. A szervezet
– Rendelkezik anyagi eszközökkel, gazdálkodik.
küldetésének ezekbõl a gondola-
tokból kell kialakulnia. A végter-
mék egy olyan nyilatkozat, ame-
lyet mindenki elfogad, amely vilá-
gosan kifejezi, hogy miért létezik
a szervezet és mi a feladata.
Hibák, negatív példák
Sokan csak azér t alapítanak

szervezetet, hogy úgymond „pénzt
szerezzenek” valamelyik alapítvány-
tól. Mivel nincs küldetésük, céljaik
és jövõképük, elõbb-utóbb személyi
konfliktusok ütik fel fejüket, és a
szervezet szétesik.
Bejegyeztetés, jogi formák

1 x 3
A társuláshoz, egyesüléshez való jog az alapvetõ emberi és sza-
Tö r v é n y e k
badságjogokhoz tartozik. Ez azt jelenti, hogy mindennemû engedé-
lyeztetés nélkül, bárki alapíthat szervezetet.
Zákon è. 83/1990 Zb. o zdruz¡ovaní
Itt is érvényes az a szabadelvû jelszó, hogy jogaink nem azért
obèanov
vannak, mert azokat mások adják, hanem mert létezünk.
Zákon o nadáciách è. 34/2002 Z.z.
A rendszerváltás óta Szlovákiában a civil szervezetet nem enge-
Zákon NR SR è. 35/2002 Z.z., è.
délyezik, hanem bejegyzik. Tudomásul veszik a létezését, és a be-
213/1997 Z.z. o neziskových
jegyzés aktusa törvényben megszabott jogokkal és kötelességek-
organizáciách poskytujúcich vše-
kel ruházza fel a szervezetet.
obecne prospešné sluz¡by
Amikor a szervezet úgy dönt, hogy bejegyezteti magát, tevékeny-
Zákon NR SR è. 147/1997 Z.z. o
ségének, küldetésének megfelelõ jogi formát választ.
neinvestièných fondoch
Obè. zákonník § 20i/2 – jogi szemé-
lyek társulása Jogi formák
A szlovákiai jogrend több lehetõséget is kínál, ezek közül a legjel-
A törvények teljes szövegét lásd a lemzõbbek a következõk:
mellékletben
Polgári társulás
Alapfogalmak A polgári társulás olyan érdekszervezet, amelyben a tagok (fizikai
és jogi személyek) azért társulnak, hogy képviseljék közös érdeke-
alapítvány iket, vagy közhasznú munkát fejtsenek ki. A tagok általában fizikai
személyek, de jogi személyek is beléphetnek a polgári társulásba.
bejegyeztetés
jogi személyek társulása Alapítvány
jótékonysági alap Az alapítványok alapját nem személyek (polgárok, részvényesek,
tagok) képezik, hanem anyagi eszközök, az alaptõke, amely köz-
közhasznú szervezet
hasznú célokat szolgál.
polgári társulás
éves jelentés Közhasznú szervezet
A közhasznú szervezet nem vállalkozási céllal nyújt szolgáltatá-
sokat.
Hibák, negatív példák A közhasznú szervezetek sokban hasonlítanak a polgári társulá-
sokhoz, de tevékenységi körüket a törvény szigorúan szabályozza.
A bejegyeztetésnél sok szervezet
nem tartja fontosnak az azonosító Jótékonysági alapok
számot megszerezni. Nem szabad Az alap hasonlóan az alapítványhoz célirányosan csoportosít pénz-
megfeledkeznünk róla, hogy minden forrást, de mindig valamilyen egyszeri meghatározott célra.
hivatalos érintkezésnél azonnal kérik
a szervezet azonosító számát (IÈO). Jogi személyek társulása
Nonprofit szervezetek közös céljaik elérése érdekében létrehoz-
Gyakorlat hatnak egy új jogi személyiséggel bíró szervezetet, amelyet jogi
személyek társulásának nevezünk. Olyankor születnek ilyen szer-
Próbáljuk meg meghatározni a vezetek, amikor az alapítók különbözõ tevékenységeket fejtenek
szervezet küldetését és céljait ön- ki, ezeket nem kívánják feladni, vagy megszüntetni, ezért közösen
magunk számára, illetve az alapsza- egy új intézményt alapítanak.
bály szempontjából Elõnye, hogy nem keverednek össze az egyes tevékenységi for-
mák, nem kell átalakítani az alapító szervezeteket, ugyanakkor ele-
Bejegyeztetés, jogi formák 19
ve meghatározott vagyont ruházhatnak át az új szervezetre, így az

Mi kell
azonnal elkezdheti a munkát. Más esetekben az alapítók a saját
a bejegyeztetéshez?
infrastruktúrájukat állítják az új szervezet szolgálatába.
A polgári társulás bejegyzéséhez a
Ha a törvényeknek megfelelõen alakul meg a szervezet, azt az következõkre van szükség:
illetékes állami vagy önkormányzati szervnek be kell jegyeznie. – az alapszabályra (Stanovy) – két
A bejegyzést csak a törvényben megszabott esetekben lehet példányban
megtagadni (pl. ha a szervezet nyíltan fajgyûlölet szítására alakul – a bejegyzés indítványára (Návrh
stb.). A bejegyzõ szerv elutasító döntése ellen a bíróságon lehet na zápis do registra obèianskych
fellebbezni. zdruz¡ení)
A bejegyzõ szervek általában gördülékenyen végzik a dolgukat, – 1000 Sk értékû okmánybélyegre
és csak formai okok miatt szokták javításra, pontosításra vissza- A bejegyeztetéshez szükséges do-
küldeni a bejegyeztetési kérelmet. Ilyen esetben gyorsan ki kell kumentumokat (minták!) lásd a mel-
javítani a hibákat, és visszaküldeni az indítványunkat. Amennyiben lékletben. (2. és 3. sz. melléklet.)
a hivatalos szerv a törvényben megszabott határidõn belül nem vá- A fentieket elküldjük (az alapsza-
laszol indítványunkra, a szervezet automatikusan bejegyzettnek te- bályt két példányban, mert az egyi-
ket a minisztérium megtartja magá-
kinthetõ.
nak, a másikat pedig, amennyiben
A bejegyeztetés illetékkel jár, és ez az illeték, sajnos, szinte fél-
bejegyezte, lepecsételve visszakül-
évente növekszik. A bejegyeztetés elõtt mindig érdeklõdjünk róla
di a szervezet jogi képviselõjének)
az illetékes szerveknél. az alábbi címre: Ministerstvo vnút-
A vonatkozó törvények általában megszabják azt a minimumot, ra SR, Sekcia verejnej správy, Dri-
amit az alapszabálynak, alapító nyilatkozatnak, alapító szerzõdés- eòová 22, 812 72 Bratislava.
nek stb. tartalmaznia kell. A mellékletben közölt minta-dokumentu- Amennyiben a dokumentumok a
mok ezeket a minimális követelményeket tartalmazzák. törvény által elõírtaknak megfelelnek,
Természetesen a dokumentumba más belsõ szabályozás is be- a minisztérium köteles a kézbesítés
kerülhet, a bejegyeztetéskor azonban inkább tartózkodjunk ettõl, után értesíteni a jogi képviselõt, hogy
mert bonyolíthatja a bejegyzés folyamatát. az iktatás eljárását megkezdte, az
Problémát jelenthet magyar szervezetek esetében a megneve- eredményrõl pedig 10 napon belül ér-
zés kérdése. Az illetékes szervek kötelesek olyan néven bejegyez- tesíteni köteles a szervezetet.
ni a szervezetet, amilyen nevet önmaga számára meghatároz, de Ha a minisztérium nem dönt idõ-
a hivatalnokok nem mindig veszik ezt figyelembe. Ezért érdemes ben (az indítvány postázásától számí-
eleve több nyelven megfogalmazni a megnevezést (szlovák, ma- tott negyven napon belül), és nem ér-
tesíti a szervezet jogi képviselõjét a
bejegyzés indítványának elvetésérõl,
azt jelenti, hogy a szervezet a 41. na-
pon bejegyeztetik. A jogi megbízott
kérésére a minisztérium köteles el-
küldeni a lepecsételt alapszabályt.
Amennyiben az indítvány nem
tartalmazza a szükséges adatokat,
a minisztérium köteles errõl az elõ-
készítõ bizottságot (alapítókat) 5
napon belül értesíteni. Ugyanez tör-
ténik, ha az alapszabály nem felel
meg a törvényben elõírtaknak.
Azokat az eseteket, amikor a bel-
ügyminisztérium megtagadhatja a
bejegyzést, a tör vény pontosan
meghatározza.
gyar, angol), és így bejegyeztetni a szervezetet, ebben az esetben

1 x 3 ugyanis mind a három megnevezés hivatalos névnek számít majd.
Mi kell a megalakuláshoz a polgári társulás és az alapítvány

esetében?
Szótár
Polgári társulás (PT) Alapítvány
adóazonosító szám – daòové identifi-
kaèné èíslo (DIÈ) alakuló ülés, az alapsza- alapítványi okirat elfogadása és
1. Alakulás bály megfogalmazása közjegyzõi hitelesítése
alapító – zakladate¾
alapító okirat – zakladacia listina elõkészítõ bizottság és a gondnok
alapító szerzõdés – zakladacia zmluva 2. Bejegyeztetõ szerv meghatalmazott személy
alapítvány – nadácia a belügyminisztérium pe- a belügyminisztérium pecsétjével
alapítványi okirat – nadaèná listina csétjével ellátott alapsza- ellátott alapítványi okirat
3. Bejegyzési okirat
alapszabály – stanovy, štatút bály
alaptõke – základné imanie
bejegyzés – registrácia a PT szerveinek nincs
4. Alakuló közgyûlés megválasztása
bejegyzési indítvány – návrh na zápis
do registra illetékes kerületi statisztikai illetékes kerületi statisztikai hivatal
5. Azonosító szám (IÈO) hivatal
elnök – predseda
elnökség – predsedníctvo 6. Adószám (DIÈ) illetékes járási adóhivatal illetékes járási adóhivatal
elõkészítõ bizottság – prípravný výbor
ellenõrzõ bizottság – dozorná rada
fizikai személy – fyzická osoba
gondnok – správca
A tisztségviselõk névsorát, legfõképp a statutáris képviselõ (elnök
hitelesítés – overenie
igazgató – riadite¾ vagy igazgató) adatait mindig tudatni kell a hivatalos szervekkel,
illeték – poplatok hogy tudják, a késõbbiekben kivel tarthatják a kapcsolatot.
jogi személy – právnická osoba
jogi személyek társulása – záujmové
zdruz¡enie právnických osôb
jótékonysági alap – neinvestièný fond
közhasznú szervezet – nezisková orga-
nizácia poskytujúca verejnoprospeš-
né sluz¡by
közgyûlés – valné zhromaz¡denie
kuratórium – správna rada
meghatalmazott személy – splnomoc-
nenec
polgári társulás – obèianske zdruz¡enie
szervezeti azonosító szám – identifikaè-
né èíslo organizácie (IÈO)
tag – èlen
tagság – èlenstvo
éves jelentés – výroèná správa – annu-
al report
Fontos
Az alapszabály minden változásáról
(pl. címváltozás, névváltozás stb.) a
bejegyzõ szervet (minisztérium, kerü-
leti hivatal) írásban értesíteni kell.
Ugyanez érvényes a statutáris képvi-
selõ személyének megváltozása
esetében is.
Bejegyeztetés, jogi formák 21
A jogi formák összehasonlítása
Polgári társulás Alapítvány Közhasznú Jótékonysági Jogi személyek

szervezet alap társulása
polgárok (ezek pénzeszközök és közhasznú egy konkrét közhasznú cél érde-
között lehet jogi vagyon közhasznú szolgáltatásokat probléma meg- kében társult jogi
személy) társulása célra történõ társí- nyújtó szerve- oldására létre- személyek önálló
Jellemzõi
valamilyen cél tása zet hozott vagyon szervezete
vagy tevékenység
érdekében
Bejegyzõ szerv belügyminisztérium belügyminisztérium kerületi hivatal kerületi hivatal kerületi hivatal
min. 3 személy, egy vagy több fizi- egy vagy több egy vagy több legalább két jogi
akik közül legalább kai vagy jogi sze- fizikai vagy jogi fizikai vagy jogi személy
egy betöltötte a 18. mély személy, illetve személy
Alapítók
életévét (a tagok az állam
között lehet jogi
személy is)
bejegyzési indít- bejegyzési indít- bejegyzési in- bejegyzési in- bejegyzési indítvány,
vány, alapszabály vány, alapítványi dítvány, alapítói dítvány, alapítói alapítói szerzõdés,
2 példányban okirat, a vagyoni okirat vagy ala- okirat vagy alapszabály
betétrõl szóló nyi- pítói szerzõdés, szerzõdés,
latkozatok (részle- alapszabály alapszabály, a
A bejegyzéshez szük- tesen lásd a tör- vagyoni betétrõl
séges dokumentumok vényt), a gondnok szóló nyilatko-
erkölcsi bizonyít- zatok (részlete-
ványa sen lásd a tör-
vényt), a gond-
nok erkölcsi
bizonyítványa
Aláírások hitelesítése nem igen igen igen igen
Illetékek 1 000 Sk 1 000 Sk 1 000 Sk 1 000 Sk 2 000 Sk
Alaptõke nincs 200 000 Sk nincs 2 000 Sk nincs
közgyûlés, elnök- kuratórium kuratórium kuratórium közgyûlés
Döntéshozó szerv
ség
elnök vagy igazga- gondnok igazgató gondnok elnök vagy igazgató
Vezetõ
tó
Hiteles számvizsgálat nem kötelezõ kötelezõ nem kötelezõ kötelezõ nem kötelezõ
Éves jelentés nem szükséges kötelezõ kötelezõ kötelezõ nem szükséges
lehetséges lehetséges, a tör- nem nem lehetséges
Vállalkozás vény által megsza-
bott módon
A szer vezet belsõ dokumentumai

1 x 4 a polgári társulás esetében
Minden szervezet belsõ életét a tagok közötti viszonyrendszer ha-
Alapfogalmak
tározza meg. Soha nem szabad elfelejteni, hogy egy szervezet éle-
alapszabály te a benne résztvevõk tevékenységétõl függ. Ezt azonban szabá-
lyozni kell, hiszen a tisztázatlan szabályrendszer belsõ konfliktu-
mûködési szabályzat sokhoz, a szervezet felbomlásához, megszûnéséhez is vezethet. A
gazdasági szabályzat nézeteltérések elõre lefektetett szabályrendszerrel elkerülhetõk,
vagy legalábbis mérsékelhetõk. Problémák természetesen mindig
jegyzõkönyv
lesznek, de nem mindegy, hogy hogyan kezeljük azokat, megte-
feljegyzés remtjük-e a fórumokat, amelyeken ezek megbeszélhetõk, tisztáz-
emlékeztetõ hatók. Olykor komoly konfliktusokat is el lehet kerülni, ha idõben
és megfelelõ módon alakítjuk ki a szabályokat.
hivatalos iratok
A szervezet mûködésének alapfeltétele, hogy legyen egy vilá-
gos, átlátható, mindenki számára elfogadható szabályrendszere.
Ezt a legcélszerûbb írásban rögzíteni, és mindenki rendelkezésére
Szótár
bocsátani.
mûködési szabályzat – organizaèný Mint minden, a szervezet belsõ viszonyai is változnak, a szabá-
poriadok lyoknak követniük kell ezeket a változásokat. Tehát egy szervezet
gazdasági szabályzat – hospodársky belsõ szabályrendszere változtatható, a követelményekhez igazít-
poriadok ható.
jegyzõkönyv – zápisnica A civil szervezetek belsõ viszonyrendszerét azok a dokumentu-
feljegyzés – zápis mok szabályozzák, amelyeket a szervezet maga alkot meg, és
emlékeztetõ – záznam amelyek egyfajta alkotmányként és belsõ szabályozóként mûköd-
hivatalos irat – úradný dokument nek.
Ezek a következõk:
– alapszabály,
– mûködési szabályzat,
– gazdasági szabályzat,
– jegyzõkönyvek,
– feljegyzések, emlékeztetõk,
– hivatalos iratok.
Természetesen lehetséges más dokumentumok használata is,
de a fent felsoroltak nélkül nehéz elképzelni egy szervezet
hatékony mûködését.
Nézzük meg ezeket a dokumentumokat:
Alapszabály (lásd a 3. sz. mellékletet)

A szervezet legfontosabb dokumentuma. Ez tartalmazza a szerve-
zet megnevezését, székhelyét, céljait, szerveit, az egyes szervek
hatáskörét. Szabályozza a belsõ ellenõrzési mechanizmusokat, de
azt is, hogy egy szervezet hogyan léphet más szervezettel kapcso-
latba, esetleg hogyan egyesülhet vele, illetve a szervezet hogyan
szüntethetõ meg. Az alapszabály megszabja a szervezet gazdálko-
dásának kereteit és a vagyonkezelés módját is.
A szervezet belsõ dokumentumai 23
Alapszabály nélkül nem lehet bejegyeztetni egyetlen szervezetet

sem. A törvény értelmében a jogi eljárások esetében az alapsza-
bály a mérvadó mindenki, pl. a bíróság számára.
Az alapszabályt a szervezet belsõ alkotmányának is nevezzük.
Az alapszabálynak ebbõl következõen erõs legitimitással kell ren-
delkeznie. Ezt úgy érjük el, hogy az alapszabályt mindig a közgyû-
lés, tehát a szervezet tagjai hagyják jóvá, illetve csak a közgyûlés
módosíthatja azt. A legtöbb esetben a közgyûlés nem egyszerû
többséggel, hanem minõsített többséggel hagyja jóvá és módosít-
ja. Ez kétharmados, vagy háromnegyedes többségi szavazást je-
lent. Így védhetõ ki az, hogy különbözõ csoportok a maguk érdeke-
inek megfelelõen alakítsák az alapszabályt.
Az alapszabályt ma már szinte minden adományosztó kéri az
egyes projektumokhoz mellékletként. Az adományozók ebbõl tud-
ják meg, hogy ki illetékes velük szerzõdést kötni, mennyire demok-
ratikus egy szervezet stb.
Az alapszabály minden módosításáról kötelezõen tájékoztatni
kell azt az intézményt, amely a szervezetet bejegyezte. A módosí-
tás akkor lép hatályba, ha a bejegyzõ szerv azt írásban tudomásul
vette. Szabályok, intelmek
Mûködési szabályzat – Az alapszabály eredeti példá-
Az a dokumentum, amelyben részletezni lehet az alapszabály meg- nyát nagyon biztonságos helyen õriz-
követelte kötelességeket és jogköröket. Úgyszintén a közgyûlés jó- zük. Készítsünk belõle hitelesített
váhagyása szükséges hozzá, de itt már elég az egyszerû többségû másolatokat, és ezeket használjuk
megerõsítés is. jogi és gazdasági ügyletekben. Ha
A mûködési szabályzatnak összhangban kell lennie az alapsz- elveszne, a belügyminisztériumtól
abállyal, és nem helyettesítheti azt. lehet kérni hiteles másolatot.
A mûködési szabályzatban lehet megszabni: – Az alapszabályból egy fénymá-

– az aláírási jogokat, solatot adjunk minden tagnak, hi-
– a belsõ munkamegosztást (pl. az elnökségen belül), szen ebbõl a dokumentumból derül
ki számukra, hogy milyen jogokkal
és kötelességekkel rendelkeznek,
illetve, hogy milyen a szervezet bel-
sõ élete és tagolódása. Ez erõsíti a
bizalmat a szervezeten belül.
– A mûködési szabályzatban ne
szabályozzunk idõszakos, alkalmi
ügyeket. Ezt jegyzõkönyvezett dön-
tésekkel kell megtenni, különben a
szer vezet mûködése nehézkes
lesz, hiszen a mûködési szabályzat
minden módosításához határozat-
képes közgyûlés kell.
– A mûködési szabályzatot szin-

tén mindenkinek meg kell kapnia.
– a belsõ döntési mechanizmusokat (pl. hogy milyen kérdésekben

1 x 4 dönt az elnökség egyszerû vagy minõsített többséggel stb.),
– az egyes szervek mûködési rendjét (hányszor üléseznek,
hogyan kell összehívni azokat stb.),
– a munkáltatói és munkavállalói jogköröket a vonatkozó
törvényeknek megfelelõen,
– A szervezet egyes szerveinek
– a belsõ ellenõrzés részletkérdéseit stb.
(közgyûlés, elnökség, ellenõrzõ bi-
Mûködési szabályzatot általában a nagyobb szer vezetek
zottság, etikai bizottság stb.) ülé-
készítenek.
seirõl mindig készítsünk jegyzõköny-
A mûködési szabályzatot peres kérdésekben a bíróság kikérheti
vet.
a szervezettõl.
Ily módon elkerülhetõk a késõb-
bi félreértések, visszakereshetõk a
döntések. Gazdasági szabályzat
Az alapszabály a szer vezet gazdálkodásának és vagy-
– A jegyzõkönyv legyen pontos, onkezelésének csak a kereteit határozza meg. A gazdasági szabá-
mert a leírtak kapcsán is félreérté- lyzatot jelentõsebb vagyon vagy nagyobb anyagi eszközök esetén
sek keletkezhetnek. A jegyzõköny- érdemes megalkotni.
vet minden résztvevõnek oda kell A gazdasági szabályzat lényegében ugyanolyan dokumentum,
adni. mint a mûködési szabályzat, de kizárólag csak a gazdasági élettel
kapcsolatos viszonyokat szabályozza. (Az a megoldás is elfogad-
ható, ha ezeket a kérdéseket a mûködési szabályzatban rögzítjük.
Kisebb szervezetek esetében célszerûbb ezt tenni.)
A gazdasági szabályzatban mindenképpen szabályozzuk a

következõket:
– a szervezet pénzügyeiért felelõs személyeket és hatáskörüket,
– gazdasági aláírási jogok (pl. a banki átutalások, készpénzfelvé-
tel, stb.),
– gazdasági szerzõdések megkötése,
– készpénzhasználatot (ki, milyen összegek felett rendelkezhet
stb.),
– ki, milyen összeget utalhat át bankon keresztül, illetve nagyobb
összegek esetén kinek a jóváhagyása, ellenjegyzése szükséges
még stb.,
– gépkocsi használatát, az útiköltség-térítés mértékét,
– bérsávokat, honoráriumokat,
– a mûködési költségek felsõ határát,
– a gazdasági ellenõrzés kritériumait (pl. hogy az ellenõrzés a
gazdálkodás egészére, vagy csak a számvitelre terjed ki stb.),
– és minden más kérdést, ami a szervezet mûködése közben
felmerül.
A gazdasági szabályzatot peres kérdésekben a bíróság kikérheti a
szervezettõl.
Jegyzõkönyv
A túlbonyolított alapszabály meg- A jegyzõkönyvben rögzítjük a szervezet legfontosabb döntéseit.
béníthatja a szervezet mûködését. A jegyzõkönyvnek minden esetben tar talmaznia kell a
A részletkérdéseket a megfelelõ következõket:
belsõ szabályzatokban rögzítsük. – az ülés idõpontját és helyszínét,
– a résztvevõk, igazoltan hiányzók és a távolmaradók nevét,
A szervezet belsõ dokumentumai 25
– a napirendet,
Nyelvhelyesség
– a beterjesztéseket,
– a határozatokat, döntéseket a szavazási arányokkal együtt,
– Sok esetben „alapszabályzat-
– a feladatot végrehajtó személy vagy szerv nevét, a teljesítés
nak” nevezik az alapszabályt.
határidejét,
Tartózkodjunk ennek használatá-
– a jegyzõkönyvvezetõ nevét,
tól, helyesebb, magyarosabb és
– a jegyzõkönyvet jóváhagyó személy nevét és aláírását,
szebb az „alapszabály”.
– mellékletként a Jelenléti ívet.
– A mûködési szabályzatot „mûkö-
A jegyzõkönyv tartalmazhatja a hozzászólásokat is, de az ilyen
dési rendnek” is nevezik, mind-
jegyzõkönyvek elkészítése nagyon igényes feladat.
két kifejezés elfogadható.
– A gazdasági szabályzatot „gaz-
Feljegyzések, emlékeztetõk
dálkodási rendnek” is nevezik,
Egy civil szervezet életében nagyon sok munkamegbeszélés van
mindkét kifejezés elfogadható.
(pl. szakmai megbeszélések, szervezési kérdésekkel kapcsolatos
megbeszélések stb.). Az ilyenekrõl célszerû feljegyzést vagy emlé-
keztetõt készíteni. Ezek abban különböznek a jegyzõkönyvtõl, hogy
csak a legfontosabb információkat tartalmazzák, azokat, amelyek
a munkavégzéssel kapcsolatosak. Hitelesítésük nem fontos, csak
arra szolgálnak, hogy a megegyezésekrõl és elvégzendõ felada-
tokról ne feledkezzünk meg.
Az emlékeztetõkben érdemes lejegyezni olyan ötleteket is, ame-
lyeket nem tudunk azonnal megvalósítani, de a késõbbiekben vagy
más projektumokban felhasználhatók.
A feljegyzéseket, emlékeztetõket mindenkihez el kell juttatni.
Ezzel segíthetjük munkatársainkat, hogy feladataikat idõben tel-
jesítsék.
Hivatalos iratok
Külön szólunk a szervezet ún. hivatalos dokumentumairól. Hivata-
los iratok alatt értjük azokat a dokumentumokat, amelyek a más
intézményekkel, szervezetekkel való érintkezés során születnek.
Ilyenek lehetnek:
– a bejegyeztetésrõl szóló okirat(ok),
– az identifikációs számról szóló okirat (IÈO),
– szerzõdések (bank-, telefon-, munka-, grant- stb.),
– könyvviteli számlák,
– levelek, faxok.
Olyan dokumentumok ezek, amelyekre szinte naponta szükség
van. Érdemes hivatalos másolatot készíttetni a legfontosabbakról,
és az eredeti példányokat biztonságos helyen õrizni.
Minden elküldött levélrõl és faxról készítsünk másolatot, ame-
lyet archiválunk. Sõt az elküldött e-maileket is dokumentáljuk.
A szervezet fejlõdése
1 x 5
A szervezetnek is megvan s msgs élete. Megalakul, fejlõdik, ke-
Alapfogalmak
resztutak elé kerül, akadályokat kell leküzdenie, és végül megszû-
nik. Életének fázisai között az adott szervezettõl függõen különbö-
szerepek halmozása – a vezetõi és
zõ idõ telik el. A következõkben számba vesszük a szervezet fejlõ-
beosztott szerepkörök nincsenek
désének egyes állomásait és életének ciklusait.
élesen elhatárolva, programtól, pro-
jektumtól függ, hogy ki miért felel:
1. Szervezetlen csoport
aki az egyik programban vezetõ, a
másikban beosztott. Mindenki pár-
huzamosan több szerepet is betölt Ismertetõjegyek:
A szervezet életének kiindulópontja, amikor szervezetrõl még nem
cserélõdõ szerepek modellje – beszélhetünk, tulajdonképpen az elõkészítési szakasz. Baráti tár-
megegyezéses alapon egy bizonyos saság, amely egy erõs egyéniség, személyiség körül csoportosul.
idõre megszabott szerepek Közös az érdeklõdési körük, azonos eszméket vallanak, ugyanazok
partnerség – két vagy több szerve- az elgondolások hajtják õket, és végül rájönnek, hogy ugyanazt
zet a saját munkáján túl, egy meg- szeretnék elérni, megtalálják a közös célt. A pénz ezen a szinten
határozott közös program megvaló- még nem kerül szóba, a csoporton belül nincsenek egyéni felada-
sításában együtt vesz részt tok, felelõsségre vonás és érdemek. Az összetartozás érzését erõ-
síti a meggyõzõdés, hogy õk mások, mint a környezetük, változást
konzorcium – két vagy több szerve- akarnak. Jellemzõi az idealizmus és önkéntesség.
zet hosszú távú együttmûködése,
nem programhoz kötött, hanem egy A változás jelei:
távolabbi cél elérésére szolgáló Ha a csoport tudatosítja az alábbi hiányosságait és korrigálni kí-
együttmûködési forma
vánja azokat, azt jelenti, hogy éretté vált fejlõdésének következõ
szakaszára:
– eddigi tevékenysége túl rapszodikus – rendszeresen kéne talál-
kozni,
Szótár – tevékenysége szervezetlen – meg kéne fogalmazni a feladato-
kat,
jogi képviselõ – štatutárny zástupca – – személyi konfliktusok ütik fel fejüket – el kéne osztani a szerepe-
statutory representative ket,
bejegyzés – registrácia – registration – senki nem felel semmiért – el kéne osztani a hatásköröket.
jogi forma – právna forma – legal status
hosszú távú tervezés – dlhodobé pláno- 2. Szervezett csoport
vanie – long-term planning
irányító testület – vedenie – leadership Ismertetõjegyek:
vezetõ – líder – leader Tisztázódnak a csoporton belüli formális és nem formális szere-
igazgató – riadite¾ – manager pek. Megtörténik a szerepek szétosztása – mindenki úgy érzi, hogy
munkatársak – spolupracovníci – staff a feladata nagyon fontos a szervezet szempontjából, de a többiek
részleg – oddelenie – department szerepét is el tudja látni. A szerepek elosztása magával hozza a
kihelyezett iroda – regionálna kancelá- felelõsség megfogalmazását is.
ria – regional office Kialakul egy hierarchia, amely a kezdetektõl létezhet, vagy folya-
partnerség – partnerstvo – partnership matosan alakulhat ki. A civil szervezetekben gyakori:
konzorcium – konzorcium – consortium – a szerepek halmozása,
– cserélõdõ szerepek modellje.
Ennek a szintnek nagyon fontos további mutatója, hogy megfogal-
mazódik a szervezet küldetése. Ez mérföldkõ egy szervezet életé-
A szervezet fejlõdése 27
ben, mivel a pontosan megfogalmazott küldetés megelõz egy szét-

Tö r v é n y e k
szórt cselekvéssorozatot. A küldetés megfogalmazása lehetõvé te-
szi a hosszú távú tervezést, megszabja a konkrét lépéseket a
Öt igazság a szervezet életé-
szervezet céljának elérése érdekében. ben:
A változás jelei: 1. Dinamikus fejlõdés – a céloknak
A szervezet újra egy keresztút elé érkezett (vagy továbbfejlõdik, megfelelõ szervezeti felépítés,
vagy ezen a szinten marad): megfelelõ programok és megfe-
– állandó iroda, vagy helyiség, ahol megtalálhatók vagyunk a nyil- lelõ emberek a szervezet számá-
vánosság és tagjaink számára, ra mindig a dinamikus fejlõdést
– infrastrukturális háttér kialakítása (számítógép, telefon, inter- jelentik.
netkapcsolat, fénymásoló, irodai berendezés stb.)
– az íratlan szabályok kialakulása,
2. Krízisek – minden dinamikus mi-
– anyagi háttér biztosítása.
nõségi fejlõdést krízisek követ-
nek. A krízisek természetesek.
3. Bejegyzett szervezet
Általában a magasabb szerveze-
ti szakaszba lépés elõtt állnak
Ismertetõjegyek:
be, amikor új célt kell kitûzni, és
Ahhoz, hogy a szervezet az elõzõ stádiumban megfogalmazott hiá-
e cél elérésének módjait megha-
nyosságain változtatni tudjon, anyagi források után kell néznie. Ek-
tározni.
kor tudatosítja, hogy a jogalanyiság bizalmat kelt:
– a potenciális adományozónál,
3. Keresztutak – a fejlõdés velejá-
– pl. egy terem bérlésénél,
rói. Ha eljut a szervezet az adott
– a szervezet új tagjainál.
fejlõdési szakaszának utolsó
Ha alapítványnál kíván pályázni, meg kell adnia székhelyét, azonosí-
pontjára, választania kell, hogy
tó számát, bankszámlaszámát, jogi képviselõje nevét, pecséttel kell
merre megy tovább. Mérlegelnie
rendelkeznie. Ezt csak egy bejegyzett szervezet tudja teljesíteni.
kell, hogy milyen irány lesz szá-
Tehát el kell döntenie a szervezetnek, hogy:
mára a legmegfelelõbb.
– milyen jogi forma felel meg leginkább a tevékenységének,
– ki lesz a jogi képviselõje (statutáris képviselõ),
4. Stagnálás – a virágzást követõ
– megfogalmazza a bejegyzéshez szükséges dokumentumokat,
hervadás nem feltétlenül jelenti
– megszabja a struktúráját (az alapszabály).
az összeomlást is. A kiegyensú-
lyozott idõszak után általában
minõségi visszaesés következik,
amely nagyon jó alkalom arra,
hogy a szervezet kicsit megpi-
henjen, és lendületet vegyen.
5. Visszaesés – az alacsonyabb
szintre való visszaesés hasznos
is lehet. A szervezet olyan szint-
re kerül, amelyen már egykor
állt, ezt az állapotot tanulság-
ként is felfoghatja, és az elõtte
álló akadályokat játszva veszi
majd.
A bejegyzés nemcsak kifelé, de a szervezet életében is lénye-

1 x 5 ges változásokat eredményez. Megváltozik a belsõ hierarchia. Ed-
dig mind egyformák voltunk, és most a kollégánk, akit vezetõnek
jelöltünk, kezdi komolyan venni a feladatát. Nem mindenki tudato-
sítja a szervezetben, hogy tõlük eltérõen neki már komoly (esetleg
Figyelem! jogi következményekkel is járó) felelõsség nyomja a vállát.
A szervezet mindig mozgásban
A változás jelei:
van. Haladhat folyamatosan az itt
A szervezetek nagy része a bejegyzés után is önkéntes alapon mû-
leírt szakaszoknak megfelelõen, de
ködik, nincs fizetett alkalmazottja. A sok munka annyira leköt egye-
az is elõfordul, hogy a körülmények
seket, hogy sokszor a foglalkozásuk és családjuk rovására megy.
arra kényszerítik, hogy visszalépjen.
Szívesen foglalkoznának csak a szervezettel, de ehhez meg kéne
Nem minden szervezet jut el egé-
õket fizetni. Itt az ideje, hogy legyen a szervezetnek állandó alkal-
szen az ötödik szintre, mert tevé-
mazottja, és ez lehetõleg szakértõje legyen az adott területnek. A
kenységének, küldetésének teljes
források gyarapodásával a könyvelés is bonyolultabbá válik, egy
mértékben megfelel az elért szint.
könyvelõ – nem feltétlenül alkalmazottként – elengedhetetlenné
válik.
4. Szakosodott szervezet
Ismertetõjegyek:
A szakosodás általában minõségi javulást hoz a szervezet életé-
ben.
Kifelé irányuló szakmaiság – a munkatársak fokozatosan rájön-
nek, hogy mûvelõdniük kell, szemináriumokon, tréningeken, iskolá-
zásokon vesznek részt – a szervezet szakmailag magasabb szintre
jut.
Befelé irányuló szakmaiság – sok olyan dolgot kezdenek el, ami
eddig nem volt fontos, de mivel a szervezet fejlõdik, már szükség
van postakönyvre, archiválni kell a dokumentumokat, telefonüzene-
teket kell átvenni és átadni, rendszeres munkamegbeszéléseket
kell beiktatni, éves jelentést kell készíteni, szebb, aprólékosabb in-
formációs anyagokat kell kiadni. Ajánlatos ebben a fázisban belsõ
mûködési, gazdasági szabályzatot alkotni, pontos munkaköri leírást
készíteni.
A változás jelei:
Kialakul a szervezetben a belsõ hierarchia. Van már irányító testü-
let, vezetõ vagy igazgató, vannak a napi vezetésért és munkavég-
zéséért felelõs munkatársak. A célcsoport részérõl egyre növek-
szenek az igények és elvárások. A szervezet saját maga is felfedez
olyan problémákat, melyek leküzdését kulcsfontosságúnak találja
küldetése teljesítése szempontjából. Ekkor fogalmazódik meg a
szervezetben a belsõ tagolódás igénye.
5. Tagolódott szervezet
Ismertetõjegyek:
A szervezet küldetése teljesítése érdekében megfelelõ módokat
keres mûködése, kapacitásainak hatékonyabbá tétele szempont-
A szervezet fejlõdése 29
jából. Életének ebben a szakaszában már olyan célok teljesítésé-

re képes, melyeket a kezdetekben megálmodott, de idõnek kellett
eltelnie ahhoz, hogy a baráti társaságból egy mûködõ, küldetéssel,
A harmadik szektorban gyakori a
jövõképpel rendelkezõ szervezetté váljék. Most már a testületen
„túlságosan karizmatikus vezetõ”
túlmutató célokat is vállalni tud. Kapcsolatokat épített ki hasonló
példája. Ez olyan ember, akinek
társaságokkal, adománygyûjtése során kapcsolatba került gazda-
mindig sikerül az „ügy” érdekében
sági szervezetekkel és az állami szektorral is együttmûködött. Kör-
összehoznia az embereket. Szerve-
nyezetébõl már kapott közös projektumokban való együttmûködés-
zetet alapít, lelkesedése átterjed a
re invitáló kéréseket, vagy saját maga indítványozta ezeket.
többiekre is. A feladatok halmozó-
Ebben a szakaszban a szervezet vertikálisan és horizontálisan
dásával azonban nem hajlandó a
is tagozódhat.
szerepek elosztására. Mindent
A vertikális tagozódás, amikor saját magát osztja több részre
egyedül akar csinálni. Munkatársai
azzal a céllal, hogy hatékonyabban lássa el a kitûzött részcélokat:
úgy érzik, nem bízik meg bennük
a) Szakosodott részlegeket hoz létre, melyek egy bizonyos tevé-
eléggé sokszor így is van, egy idõ
kenységi kört töltenek be. Tulajdonképpen intézményesen is-
után kezdik feleslegesnek érezni
métlõdik meg a szerepek elosztásának folyamata.
magukat. Lassan elmaradoznak. Az
b) Kihelyezett irodákat, leányszervezeteket hoz létre – tevékenysé-
ilyen vezetõ mindig a többieket hi-
gét a régió, ország több pontjára is kiterjeszti.
báztatja tehetetlenségükért, és ál-
Horizontális tagolódás, amikor más szervezetekkel vállal fel kö-
dozatnak állítja be magát. Új szer-
zös célokat, melyeket együttmûködésben próbál megvalósítani.
vezetet alapít, ahol szóról szóra
Ennek formái:
ugyanazokat a hibákat követi el.
a) Partnerség
b) Konzorcium
c) Közös szervezet – két vagy több hasonló küldetéssel rendelke-
zõ szervezet egybeolvad. A cél érdekében, közös megegyezés
alapján, egy szervezetként teljesítik közösen megalkotott külde-
tésüket.
A horizontális tagolódás bármely formáját választjuk is, rendkí-

vül fontos, hogy az együttmûködés szabályait szerzõdésben fogal-
mazzuk meg. Nem minden együttmûködés tart örökké. Gyakori,
hogy egy idõ után konfliktusok jelentkeznek, hiszen a megszokott
munkastílust meg kell változtatni, ami nem mindenkinek felel meg.
Csapatépítés, vezetés és irányítás
32 Csapatépítés, vezetés és irányítás
Mi az a csapat?
1 x 6
A csapat olyan emberek közössége, akik egy közös cél elérésé-
Alapfogalmak
ért szervezõdnek és dolgoznak együtt.
csapat – olyan emberi közösség, A csapaton belül minden tag tisztában van azzal, hogy egyedül
ahol nem csak a munka elvégzése nem képes végrehajtani a kitûzött feladatokat, és a többiek is
a cél, hanem az is, hogy a csapat- számítanak tudására, tapasztalataira, ezért a legjobb teljesítményt
ban dolgozó emberek jól érezzék igyekszik nyújtani és segíti társait a munkában. A csapatban való-
magukat, fejlõdjenek, tudásban és di összmunka valósul meg, amely megsokszorozza az emberek
emberiekben gyarapodjanak, közös- kedvét és erejét, teljesítményét, így közösen sokkal többre képe-
séget alkossanak sek, mint külön-külön. Ezt nevezi a szaknyelv „szinergikus effek-
csapatszellem – a csapat tagjai kö- tusnak”.
zötti bizalom, támogatás, összetar- A kezdõ szervezetekben is nagyon sok a munka, de legtöbbször
tás, amely minden tagot segít nincsenek anyagi eszközök arra, hogy alkalmazottakat fizessenek.
kooperáció – együttmûködés Az ilyen nehézségek leküzdésében segíthet a csapatmunka, amely
szinergikus effektus – a csapat lehetõvé teszi a rendelkezésre álló emberi erõforrások maximális
összmunkában nyújtott teljesítmé- kiaknázását, a hatékony munkát.
nye meghaladja az egyes tagok tel- Gyakran keverjük a csapatot a csoporttal.
jesítményének összegét Világossá válik a kettõ közti különbség, ha összehasonlítjuk egy
csapatmunka – magas szintû jól mûködõ és egy átlagos csapat munkáját:
együttmûködéssel és összetartás-
sal végzett munka Jól mûködõ csapat Átlagos csapat
Mi a feladata? Meg akar valósítani egy közös El kell végeznie egy munkafeladatot.
célt.
Kik alkotják? A cél iránt elkötelezett, érdeklõdõ Munkavállalók.
Hibák, negatív példák emberek.
Hogyan válnak taggá? Önkéntes alapon, ill. a vezetõ A munkaadó kritériumai alapján.
keresi a motivált személyeket.
Ne tévesszük össze a „csapatszel- Hogyan alakul ki a Erõsen befolyásolja a tagok Kizárólag a vezetés dönt róla.
munkastílus? képessége és hozzáállása.
lemet” a „csordaszellemmel”. A bó- Milyen a beosztottak Kollegiális partneri viszony, a Alá-fölérendelt viszony.
logató, vélemény- és akaratnélküli és a vezetés felelõsség és jog összhangban
viszonya? van.
társaság nem csapat. A csapaton Miért dolgoznak a A közös célokért. A fizetésükért.
belül mindenki megtartja egyénisé- tagok?
Hogyan mérhetik a A cél elérésével, személyes A ranglétrán való elõrehaladással –
gét, szabadon elmondhatja a véle- tagok saját fejlõdésükkel, a többi tag elõléptetések.
ményét. Sokszor azt hisszük, hogy eredményességüket? megbecsülésével.
Milyen a tagok közötti Nyílt és baráti – kölcsönösen Változó, de általában nem lépi túl a
a jó csapatban nincsenek viták és viszony? támogatják egymást. munkahelyi kereteket.
ellentétek. Vannak, a csapat azon- Hogyan viszonyulnak A lehetõségeikhez mérten Csak a juttatás mértékében (bérezés,
a tagok a szívesen vállalnak ilyet. szabadság) vagy kényszerbõl
ban igyekszik olyan megoldásokat többletmunkához? hajlandók ilyet vállalni.
keresni, amivel mindenki elégedett Hogyan oldják meg a Közösen keresik a mindenki A vezetés a munka szerint dönt és
lehet. problémákat? számára elfogadható megoldást. rendezi a problémát.
A csapat élete
Szabályok, intelmek A csapat folyamatosan fejlõdik. Ennek a fejlõdésnek vannak
általános szakaszai:
– Egy hatékony csapatban a tagok
Megalakulás – ekkor találkoznak elõször a csapattagok. Az elsõ
kiegészítik egymást
találkozókon veszik fel egymással a kapcsolatot, fogalmazzák
– A csapat legfõbb erõforrása min-
meg a célokat, kezdik el a közös munkát.
dig az ember.
Érlelõdés – ebben a szakaszban kerülnek felszínre az erõsségek,
– Az emberek sokkal nagyobb tel-
gyengeségek, problémák és konfliktusok. Fontos, hogy a
jesítményre képesek, ha jól érzik
felmerülõ problémákra a csapat közösen találjon megoldást, a
magukat.
félreértések tisztázódjanak. A csapat tagjai felismerik képessé-
Mi az a csapat 33
geiket és hiányosságaikat, társaik értékeit. Amíg mindez nem

Feladat
zajlik le, a csapat nem léphet sikeresen tovább.
Játékszabályok kialakulása – ha a csapat tagjai túljutottak az ér- Mi a csapatszellem?
lelõdés szakaszán, képesek felállítani azokat a játékszabályo- a/ Ez lebeg a tömegsír felett.
kat, melyek a jövõben segítik munkájukat. Ezek az íratlan sza- b/ Közösségi érzés, amely össze-
bályok segítenek majd a váratlanul felmerülõ problémák rugal- tartja, és nagyobb teljesítményre
mas és hatékony megoldásában. Ez természetesen nem azt je- serkenti a csapatokat.
lenti, hogy a jövõben már nem lesznek nézeteltérések vagy vi- c/ A focicsapat szurkolóit lázba ho-
ták. zó jelenség, amibõl tömegverekedé-
Közös munka – ebben a szakaszban nyújtja a csapat a legjobb tel- sek alakulnak ki.
jesítményt és végzi el a munka zömét. Itt már mindenki tisztá- Mi a kooperáció?
ban van saját képességeivel és korlátjaival, segíti és támogatja a/ Nagyon bonyolult mûtét.
a többiek munkáját, megfelelõ felelõsséggel viseltetik saját fel- b/ Dalmûvek rögtönzéses dalbetéte.
adata iránt – ez a valódi csapatmunka. c/ Együttmûködés.
Feloszlás – ha a csapat elérte célját, általában feloszlik. De a kö-
zös sikerélmény, a kialakult emberi kapcsolatok új feladatok fel- Mi a szinergikus effektus?
vállalására ösztönözhetik a csapat tagjait. a/ A csapat összmunkában nyújtott
teljesítménye meghaladja az egyes
Mivel minden csapat egyedi jelenség, ezért a fent leírt szaka-
tagok teljesítményének összegét.
szok sem vonatkoznak egyformán minden csapatra. Elõfordulhat
b/ Szimfonikus zenekar túlzott han-
az is, hogy valamelyik teljesen kimarad a csapat életébõl. A szaka-
gosítása.
szok idõben is sokféleképpen alakulhatnak – valamelyik olyan se-
c/ Mûvileg elõállított energia.
besen lepereg, hogy a tagok észre sem veszik, a másik sokáig el-
húzódhat.
Milyen tényezõk befolyásolják a csapat hatékonyságát?

Szótár
A csapat hatékonyságát általában három tényezõ befolyásolja:
A szinergikus effektus – a csapatban dolgozó emberek teljesítmé- csapat – tím – team
nye több mint az egyéni teljesítmények összessége. A csapat
nem csak feladatait végzi el gyorsan és jól, de hatékonyan rea-
gál a külsõ fenyegetésekre, és rugalmasan kezeli a felmerülõ
problémákat.
A csapat nagysága – A csapat nagyságát a feladat határozza meg.
Kevés ember nem gyõz elvégezni minden feladatot, sok embert
már nehéz irányítani, ezért a csapat nagyságának van egy alsó
és felsõ határa. Egy mûködõképes csapat felállításához leg-
alább négy emberre van szükség – ez az alsó határ. Tíz ember-
nél többet már nehéz irányítani, nincs mód az emberi kapcsola-
tok építésére, akadozik az információáramlás.
A vezetés – a vezetés meghatározó a csapat életében, sikereiben,
hatékony mûködésében. Irányítja a munkát, figyel az emberek-
re, felismeri igényeiket, hatással van az emberi kapcsolatokra.
A vezetés feladatai
1 x 7
A vezetés vállán nyugszik a munka és a csapat sikerének felelõs-
Alapfogalmak
sége. A vezetés feladata, hogy:
– meghatározza a célokat,
vezetés
– megtervezze a célhoz vezetõ utat,
menedzser – elossza a munkát,
felelõsség – biztosítsa a munkavégzéshez szükséges hátteret és feltéte-
leket,
hierarchia – egy csoporton belüli – ellenõrizze a munkavégzést,
rangsor, amelyet az egyének képes- – kezelje a problémákat,
ségei, adottságai alapján alakít ki a – képviselje a szervezet érdekeit kifelé,
csoport – figyelemmel kísérje és segítse az embereket,
karizmatikus erõ – a személyiség- – értékelje az elvégzett munkát,
bõl sugárzó erõ, amely bizalmat – biztosítsa a jó munkahelyi légkört.
kelt, engedelmességre, követésre Ezek csak a legalapvetõbb feladatok. A fentieken kívül még sok
készteti az embereket más feladat adódhat, amit a helyzet, a pillanatnyi körülmények
szülnek. Ebbõl is láthatjuk, hogy a vezetõnek rendkívül rátermett-
domináns személy – vezetõ típusú, nek és felkészültnek kell lennie. Fontos tehát szem elõtt tartanunk
erõs akaratú személyiség, keresi a a vezetõ személyiségét is, nem csupán a tárgyi tudását vagy ta-
felelõsséget, céltudatos, kitar tó, pasztalatait.
mindig saját maga akar dönteni,
nem szereti alárendelni magát má- Vezetõ és menedzser
sok akaratának, nehezen köt komp- Az eddigiekbõl nyilvánvaló, hogy a vezetés bonyolult feladat. Egy
romisszumot tízfõs csapatot még képes egyetlen ember irányítani, de ez egy na-
szubmisszív személy – követõ típu- gyobb szervezetnél már képtelenség. Ilyenkor már tagolódik a ve-
sú ember, aki fél a felelõsségtõl, zetés, és megjelenik egy új funkció – a menedzser.
nehezen dönt, bizonytalan, kitér a A vezetõ és a menedzser munkája kiegészíti egymást.
konfliktusok elõl, fél a problémáktól
MENEDZSER — irányítás VEZETŐ — vezetés
delegáló vezetési stílus
Rövid és középtávú tervezés. Stratégiai tervezés és jövőkép.
direktív vezetési stílus A gazdálkodás irányítása és ellenőrzése. Anyagi háttér biztosítása.
Szervezet struktúrájának építése és karba Az emberek motiválása és a szervezet
támogató vezetési stílus ntartása. struktúrájának fejlesztése.
A munkatársak irányítása. A munkatársak ösztönzése.
csapatszellemû vezetési stílus Tervezett, feltételezett eredmények. Újítás, eredeti megoldások.
szituációs vezetés
A vezetés lélektana
participatív vezetés Nem létezik általános recept arra, hogy milyen a jó vezetõ. Szemé-
lyisége mindenképpen erõsen befolyásolja munkatársai viselkedé-
sét. A jó és a rossz példa egyaránt ragadós. Fontos, hogy erõs
egyéniség legyen, aki képes elviselni a ránehezedõ felelõsséget,
mert ha a vezetõ összeroppan, akkor veszélybe kerül az egész
szervezet vagy csapat munkája, sikere.
Milyen tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy valaki el tudja
látni a vezetés feladatait és valóban jó vezetõ legyen? Legyen ha-
tározott, céltudatos, józan gondolkodású, kreatív, türelmes, kitar-
tó, tisztelje mások véleményét, legyen jó emberismerõ, legyen ké-
pes vállalni a felelõsséget.
A vezetés feladatai 35
Ilyen feltételeknek csak érett személyiség képes eleget tenni. Az

Szabályok, intelmek
ember személyisége élete során fejlõdik. Az egyes fejlõdési állo-
mások ugyanúgy követik egymást, mint például a biológiai növeke-
– A vezetõ gondoskodik róla,
dés, de nem kötõdnek életkorhoz. hogy az emberek jó dolgokat csi-
A közösségeken belül természetes folyamat a rangsor kialakítá- náljanak.
sa, a vezetõ kiválasztása. A menedzser gondoskodik róla,
A szakemberek még nem tudtak egyértelmû választ adni arra, hogy az emberek jól csinálják a dol-
mi határozza meg a vezetõ spontán kiválasztását. Sokan az ún. ka- gokat.
rizmának tulajdonítják ezt. Tény, hogy a rátermett vezetõben min-
dig van egy bizonyos karizmatikus erõ, amely erõsen befolyásolja – A személyiségfejlõdés nem kö-
a csapatot. A csapat önként követi, megbízik döntéseiben, áten- tõdik életkorhoz: van fiatal, aki már
gedi neki a tervezés felelõsségét. kiforrott és érett egyéniség, és van-
A vezetõk bírnak egy másik fontos jellemvonással is, amelyet nak öregek, akik egész életüket há-
szaknyelven dominanciának nevezünk. A beosztottak követõk, roméves gyermekként élték le.
akik a domináns emberek mögé sorakoznak és önként követik
õket. Õk az ún. szubmisszív típusú emberek. Mindenkiben jelen – Az érett személyiségû ember
van mindkét jellemvonás, csak a belsõ arányok változóak. tisztában van saját értékeivel és hi-
ányosságaival, saját jogaival és kö-
Vezetési stílusok és stratégiák telességeivel. Felismeri és elismeri
A vezetés akkor mûködik hatékonyan, ha nemcsak a munkát irá- mások értékeit, tiszteli mások joga-
nyítja megfelelõen, de rugalmasan és gyorsan reagál a körülmé- it, képes meghallgatni mások véle-
nyekre, hatékonyan megoldja a problémákat, biztosítani tudja a ményét, de önállóan tud dönteni, és
kellemes munkahelyi légkört, fejlõdõképes. A hatékonyságra tö- döntéseiért vállalja a felelõsséget.
rekvõ vezetés nem ragaszkodhat mereven egyfajta vezetési stílus- Az ilyen személy remekül dolgozhat
hoz. Mindig tudnia kell megválasztani azt a vezetési stílust, amel- vezetõként, hiszen képes kezelni a
lyel az adott helyzetben a legjobb eredményt érheti el. felmerülõ problémákat, tisztelni
A vezetési stílusokat sokféle szempont szerint osztályozhatjuk. tudja beosztottjait, hatékony mun-
Mi most csak egyfajta osztályozási módot vizsgálunk meg. Ennél a kát és jó hangulatot tud teremteni a
fõ szempont, hogy a vezetés mekkora hangsúlyt fektet a közvetlen munkahelyen.
irányításra (direktivitás), és mennyire támogatja a beosztottakat,
mint embereket. Ha ezt egy koordinátarendszer segítségével leraj- – A vezetésnek mindenképpen
zoljuk, négy vezetési stílust tudunk megkülönböztetni. szem elõtt kell tartania, hogy embe-
reket vezet, akik addig nyújtanak jó
teljesítményt és dolgoznak megbíz-
hatóan, amíg:
– bízhatnak vezetõikben,
– világos számukra a saját felada-
tuk,
– objektíven értékelik teljesítményü-
ket,
– érzik személyük és munkájuk fon-
tosságát,
– bíznak saját képességeikben és
azokat szabadon kihasználhat-
ják, fejleszthetik,
– a többiekkel való kapcsolatuk har-
monikus és pozitív.
1 x 7
TÁMOGATÓ CSAPAT -
SZELLEMÛ
Szótár
TÁMOGATÁS
menedzser – manaz¡ér – manager
vezetés – vedenie – leadership
igazgatás – riadenie – management
DELEGÁLÓ DIREKTÍV
Ve z e t õ i f e l a d a t k ö r ö k
– A csoportmunka és a közremû-
ködés elõsegítése. DIREKTIVITÁS
– A szervezeti politika kialakítása
és megvalósítása. – Delegáló az a vezetési stílus, amelyben a vezetés szinte nem
– A célkitûzések és célok megvaló- jelenik meg. Nem irányítja közvetlenül a beosztottakat (nem „di-
sítása. rigál”), de nem is dajkálgatja õket. Ez a vezetési stílus helytálló
– A változás elõsegítése. például egy kutatócsoport esetében, ahol mindenki tudatában
– Hatékony idõgazdálkodás. van saját feladatának.
– Új támogató kapcsolatok alakítá- – Támogató az a vezetési stílus, melynél a vezetõ nem állít túl szi-
sa. gorú szakmai követelményeket, de segíti a beosztottat munká-
– Személyi ügyek kezelése és a ja végzésében. Ez a stílus remekül mûködik tehetséges, de
dolgozók továbbképzése. még tapasztalatlan beosztottaknál.
– Személyzeti problémák. – Csapatszellemû vezetési stílus – mint a nevébõl is adódik –
– Pénzügyi irányítás. csak valódi csapatoknál alkalmazható. Itt a vezetés rendkívül
– Az adminisztráció megszervezése. szigorúan ellenõriz, sokat követel, de maga is maximálisan tö-
– A vezetõk vezetése. rõdik a munkatársakkal, mindent megtesz azért, hogy a munka
jól haladjon.
– Direktív vezetési stílusnál a vezetõ teljes mértékben kezében
Mit kell vezetni?
tartja a gyeplõt. Néha erre is szükség van, például vészhelyzet-
ben, amikor nagyon gyorsan kell dönteni és végrehajtani.
Tegyünk különbséget a következõ
vezetési területek között:
Hatékony vezetési stratégia az ún. szituációs vezetés. Ennél a
– a szervezet egészének vezetése:
módszernél három alapvetõ tényezõ figyelembevételével választjuk
meghatározni és figyelemmel kí-
ki a legjobb vezetési stílust. A három tényezõ:
sérni a hosszú és közép távú cé-
1. a helyzet – az összes körülmény, a munka fontossága, a ren-
lokat, valamint kialakítani a szer-
delkezésre álló idõ, zavaró tényezõk stb.,
vezeti politikát,
2. a beosztott személye – képességei, felkészültsége, tapasztala-
– a dolgozók és a források napi irá-
tai, erõsségei, gyengéi stb.,
nyítása: a szervezeti munka –
3. a vezetõ személye – képességei, szakmai felkészültsége, ta-
amit a szervezet végez, és aho-
pasztalata stb.
gyan végzi,
– egy csapat, osztály vagy pro-
A kezdõ civil szervezetek számára ajánlott az ún. participatív ve-
jektum vezetése,
zetés (résztvevõ-vezetés). Ennél a vezetés minél szélesebb terüle-
– az egyes emberek munkájának
ten vonja be a munkatársakat a fontos döntésekbe, megosztja ve-
irányítása.
lük a felelõsséget. Ezzel jobban tudja ösztönözni az embereket a
kitûzött célok megvalósítására, kisebb ellenõrzés mellett is haté-
konyabb munkát mutat fel. További jellemzõje ennek a vezetési stí-
A vezetés feladatai 37
lusnak, hogy mindig egyforma hangsúlyt fektet a feladatok elvégzé-

A vezetéshez szükséges
sére és az emberi viszonyokra.
információ
Ki vezet?
Mindenkinek, aki felelõs egy civil
szervezet mûködtetéséért – akár
munkatárs, akár az irányító testület
DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLET
tagja –, nagyon alapos információk-
ra van szüksége a vezetésrõl és a
Kuratórium Közgyûlés szervezetrõl egyaránt. A jó szándék
(alapítvány) (társulás)
önmagában nem elég.
Amit a testületi tagoknak tudniuk
kell!
IRÁNYÍTÓ TESTÜLET
Az irányító testületi tagok gyakran
Vezetõség nagyon keveset tudnak a szervezet-
Igazgatóság rõl, amelyért felelõsek. Ahhoz, hogy
Állandó vagy alkalmi hatékonyan irányíthassanak, hozzá
munkacsoportok kell férniük a következõ informáci-
választott tisztségviselõk: elnök, alelnök, titkár, ókhoz:
koordinátor, menedzser stb.
1. Háttér-információk:
– az éppen aktuális brosúrák és
A NAPI IRÁNYÍTÁS MINDEN VONATKOZÁSÁÉRT VISELT FELELÕSSÉG
egyéb szóróanyagok,
– a legújabb éves jelentés,
Vezetõ ügyvivõ – a legfrissebb hírlevél,
(igazgató, vezetõ, menedzser, ügyvivõ stb.)
– egy rövid szervezettörténet,
– az alapszabály vagy fõbb pont-
jainak összefoglalója.
A NAPI IRÁNYÍTÁS BIZONYOS TERÜLETEIÉRT VISELT FELELÕSSÉG
2. A szervezeti politika és a szer-
Középvezetõk vezeti tevékenységek.
(részleg-, csapat- vagy osztályvezetõk, projektumkoordinátorok stb.) 3. Struktúrák és eljárások.
4. Személyzeti ügyek.
A SAJÁT MUNKA ELVÉGZÉSÉÉRT VISELT FELELÕSSÉG

Dolgozók
(fizetett alkalmazottak, önkéntesek)
A vezetés nem hanyagolhatja el
egyetlen feladatát sem, de kérhet
segítséget az elvégzésükhöz. Gyak-
Jogok és felelõsségek ran találkozunk azzal, hogy a vezetõ
minden feladatot kisajátít magá-
Irányító testület
feladatai, tevékenysége
Döntéshozó testület
feladatai, tevékenysége
nak, mindent egyedül akar elvégez-
ni, és végül belefullad a sok munká-
ba.
Határozatok, stratégiai célok
Konkrét tervek, javaslatok
kidolgozása
meghatározása A vezetõk a rájuk nehezedõ nagy
felelõsség hatására gyakran esnek
Jóváhagyás abba a hibába, hogy mindent ellen-
Végrehajtás õrizni akarnak. Ezzel akaratlanul is
azt sugallják a beosztottaknak,
hogy megbízhatatlanok, és õk idõ-
Ellenõrzés, értékelés
értékelés Értékelés vel valóban azzá is válnak.
Ellenõrzés,
Hatékony kommunikáció
40 Hatékony kommunikáció
A kommunikáció jelentõsége
1 x 8
Egy civil szervezet esetében sokkal fontosabb kérdés a kommuni-
Alapfogalmak
káció, mint azt általában tudatosítjuk.
Munkánk minden fázisában hasznos eszköz számunkra:
verbális kommunikáció – minden,
– kommunikálunk a munkatársainkkal, környezetünkkel,
amit a szavakkal fejezünk ki – a
– konzultáción elmagyarázzuk pályázatunkat az adományozó kép-
nyelv, szavak, mondatszerkezet
viselõjének,
non-verbális kommunikáció – min- – önkénteseket toborozunk és irányítunk stb.
den, amit nem a nyelv segítségével Ha a szervezeten belül nem mûködik jól a kommunikáció, an-
közlünk: a hangsúly, hangszín, nak egy sor kellemetlen és veszélyes következménye lehet. Lelas-
hanglejtés, arckifejezés, testtartás, sul és akadozik a munka. Viták, veszekedések törhetnek ki, irigy-
hangerõ, de még az öltözködés is ség, féltékenység és más kellemetlen jelenségek üthetik fel fejüket
empátia (beleérzõ képesség) – az emberek között. Ilyen körülmények között képtelenség dolgozni.
amelynek segítségével bele tudjuk Azt már ugye nem kell külön leírni, milyen katasztrofális követ-
élni magunkat mások helyzetébe kezményei vannak, ha a szervezet nem tud a külvilággal kommuni-
kálni – nem tud támogatókat és önkénteseket szerezni, hamis ké-
kódolás – az a jelenség, amikor a pet nyújt saját magáról környezetének.
beszélõ nem egyenesen közli mon-
danivalóját, hanem más szavakkal,
„rejtjelezve” mondja azt KÖZLÉS
dekódolás – a rejtjelezett közlések

pontos megfejtése, amikor a puszta A kommunikáció VEVÕ
VEVÕ
szavak mellett más körülményeket ADÓ
folyamata ADÓ
ADÓ
is figyelembe véve értelmezzük a VEVÕ
VEVÕ
hallottakat
közléssorompók – olyan közlésfor- VÁLASZ
mák, amelyek formájuk miatt a hall-
gatóból ellenállást váltanak ki, vala-
A kommunikáció rendkívül bonyolult folyamat, amit általában ösz-
milyen formában megakadályozzák
tönösen végzünk. Ha elhanyagoljuk bizonyos összetevõit, akkor a
a beszélgetés folytatását
kommunikáció hatástalanná válik.
én-üzenet – olyan megfogalmazás, A közlés fogadását az értelmezés követi, vagyis a vevõ saját nyel-
amelynél szigorúan csak azt mond- vére fordítva értelmezi a hallottakat.
juk el, mit érzünk, hogyan hat ránk Ezek után a közlés valamiféle reakciót vált ki belõle – egyetér-
a másik viselkedése, miért okoz ne- tés, helyeslés, tiltakozás, félelem stb.
künk problémát az adott helyzet A reakciót a vevõ megfogalmazza – ezt a megfogalmazást sok
te-üzenet – a másik személyrõl al- körülmény befolyásolhatja: a két beszélgetõ közötti viszony, a pil-
kotott képünk közlése lanatnyi erõviszonyok, a helyzet és közlés fontossága stb. Ezeknek
megfelelõen fogalmazódik meg a válasz.
én-határ – az ember saját értékei- A vevõbõl adó lesz – kimondja válaszát, visszacsatolást ad.
vel, lehetõségeivel, képességeivel, A másik fél vevõként meghallgatja a közlést, és értelmezi… és
hibáival, fogyatékosságaival, köte- újra indul az egész folyamat elölrõl.
lességeivel, jogaival körülhatárolt Ezt a folyamatot általában nem tudatosítjuk, olyan természe-
terület, amelyen belül a személy
tesen és olyan gyorsan zajlik. Csak akkor gondolkodunk el, amikor
szabadon mozoghat
valamilyen körülmény különösen fontossá teszi a kommunikáció
sikerességét (egyetemi felvételi, leánykérés és hasonlók).
Éppen ezért követünk el sokszor hibákat.
A kommunikáció jelentõsége 41
Verbális és non-verbális kommunikáció

Példa a dekódolásra
Az élõbeszédnek két fontos összetevõje van:
– a digitális vagy verbális – ezek a szavak,
Kollégám az órájára néz és hango-
– az analóg vagy non-verbális – ezek az egyéb kísérõk
san megjegyzi:
(gesztikuláció stb.). – Már hat óra van!
Meglepõ módon a non-verbális összetevõk sokkal erõsebben Mit „hall” a négy fül?
hatnak a hallgatóra, mint maguk a szavak. Kutatások szerint a • A közlés tartalma: kollégám
közlés hitelességét 90%-ban a non-verbális kommunikáció alapján megállapította, hogy délután hat óra
ítéli meg a hallgató. Nagyon könnyû tehát leleplezni, ha valaki nem van.
õszinte. • A közlõ érzései: nagyon fáradt
és nyúzott, láttam, hogy egész nap
Megfogalmazás és értelmezés (aktív figyelem) megállás nélkül dolgozott.
Nem könnyû mindig megérteni azt, amit a partner mondani akar, hi- • A közlõ igénye: pihenésre van
szen egy teljesen más világ az õ világa, és sokszor szinte alig ismer- szüksége, haza szeretne menni.
jük egymást. Nagy baj, ha a hallgató saját személyét helyettesíti be • A közlõ felhívása: beleegyezést
partnere képébe, és így hallgatja annak mondanivalóját. Ahhoz, hogy vár tõlem, hogy menjen haza nyu-
ezeket az akadályokat leküzdjük, bele kell élnünk magunkat a másik godtan, ma már nincs szükségem a
fél helyzetébe. Ez nagyon nehéz, de arra mindenképpen törekednünk segítségére.
kell, hogy háttérbe szorítsuk saját szubjektív véleményünket a világ- Az értelmezés után így hangzik:
ról, és valóban csak arra figyeljünk, amit a másik mond. „Fáradt vagyok, és ha nincs már
rám szükség, akkor haza szeretnék
Kódolás – dekódolás menni pihenni.”
A közlõ fél, a külsõ körülményektõl függõen fogalmazza meg közlé- Mivel soha nem lehetünk telje-
sét, válaszát. Ezek hatására elõfordul, hogy akaratlanul is rejtje- sen biztosak, hogy helyesen dekó-
lezi a mondanivalóját (például akkor, ha kellemetlen dolgot kell doltunk, ezért érdemes egy rövid
mondania egy számára fontos személynek, akivel nem akar konf- kérdéssel visszacsatolni a hallotta-
liktusba kerülni). kat:
A kódolás veszélyes jelenség, mert megtörténhet, hogy a má- „Fáradtnak érzed magad, haza
sik fél szó szerint érti a hallottakat, és teljesen félremagyarázza a szeretnél már menni?”
közlést. Hogy ezt a hibát elkerüljük, meg kell tanulnunk dekódolni Ezzel a visszakérdezés arra is
a hallottakat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem „két fül- bátorítja a másik felet, hogy ne kó-
lel”, hanem „négy füllel” hallgatjuk a hozzánk szólót. A „fülek” dolja fölöslegesen mondanivalóját,
mind másra figyelnek: beszéljen nyíltan.
A hatékony kommunikáció alapja a

hitelesség – ne gondoljunk ügyes
fogásokra cselekre, manipulációra,
épp ellenkezõleg – teljes õszinte-
ségre, nyíltságra és tudatosságra.
Az én-üzenettel képesek vagyunk rá-

venni a másik felet is, hogy segít-
sen a problémák megoldásában, ér-
demes tehát gyakorolni, még akkor
is, ha eleinte nehézkesen megy.
– az elsõ fül a hallottak tartalmi részét hallgatja – mit mond?

1 x 8 – a második fül az érzelmi háttérre figyel – hogyan mondja, mit
érez?
– a harmadik fül a vonatkozásokat figyeli – mire vonatkozik való-
jában a közlése, mit igényel?
Gyakorlat – a negyedik fül a rejtett felhívásra figyel – mit vár tõlem, mire hív
fel?
Ha elképzeljük, hogy nekünk mond-
ják az alábbiakat, vajon melyiket dekódolás
kellemesebb hallgatni, melyik for-
ma milyen érzést vált ki belõlünk?
1. Hogy te milyen trehány vagy! valódi üzenet:
kódolt üzenet:
Örökké széthagyod a papírjaidat az Fáradt vagyok, haza
Hat óra van?
szeretnék menni.
asztalomon, és nekem kell utánad
elpakolnom!
2. Zavar, ha itt maradnak a te visszacsatolás:
dolgaid is az asztalon, mert nehe- Haza szeretnél menni?
zebben találom meg a saját fontos
irataimat.
3. Teljesen rosszul látod a dol-
got! Nem az emberek számát kell Közléssorompók
emelni, hanem rendesebben kelle- A kommunikációban gyakran találkozunk olyan közlésekkel, ame-
ne dolgozni – neked is!
lyek valósággal megfagyasztják a beszélgetést – ezek az úgyneve-
4. Sajnos nincs pénzünk több zett közléssorompók.
embert megfizetni, így a te javasla- Gyakorlatilag ugyanúgy mûködnek, mint a valódi sorompók – le-
todat nem tudom támogatni. Amíg csapódnak és megakadályozzák a továbbjutást.
lesz elég anyagi eszköz több alkal- Ez azzal magyarázható, hogy ezek a közlések kellemetlen érzé-
mazottra, addig magunk között kell
seket váltanak ki a hallgatóban, elveszik a kedvét a válaszadástól.
elosztanunk a többletmunkát, és
mindenkinek kicsit többet kell vál- Mivel akaratlanul is nagyon gyakran használjuk ezeket, jó, ha
lalnia. felsoroljuk a legfõbb csoportokat, amelyeket lehetõleg kerülnünk
kell egy-egy probléma megbeszélésénél:
– utasítás, rendelet, parancs,
– figyelmeztetés, fenyegetõzés, ígéretek,
– megintés, moralizálás, leszidás,
– tanácsok osztogatása,
– „elõadások”, kioktatás, logikus argumentumok felsorakoztatá-
sa,
– ítélkezés, kritizálás, egyet nem értés kifejezése, okolás,
– jutalmazás, egyetértés kifejezése,
– megbélyegzés, megszégyenítés, kinevetés,
– interpretáció, analizálás, diagnosztizálás,
– ismételt megerõsítés, szimpatizálás, vigasztalás, felkarolás,
– „szondázás”, kérdezõsködés, kihallgatás,
– menekülés, humorizálás, bagatellizálás.
Problémák megfogalmazása
A mindennapi életben leggyakrabban a problémák megoldásánál üt-
közünk a helytelen kommunikáció okozta falakba. A problémák meg-
oldása mindig azzal kezdõdik, hogy megfogalmazzuk azokat. Egy jó
megfogalmazás, amelyet az érintett felek megértenek, már fél siker.
A kommunikáció jelentõsége 43
A problémákat nehéz úgy szavakba foglalni, hogy mindenki megért-

se, ugyanakkor senkit se sértsen és ne érintsen kellemetlenül.
Az ilyen megfogalmazás leghatékonyabb módja az „én-üzenet”
Akik megismerik a non-verbális
használata. Azon túl, hogy így nem sértjük meg a másik felet, meg-
kommunikáció hatását, azt hiszik,
értést és együttérzést váltunk ki benne, ami könnyíti az adott hely-
hogy elegendõ azt elsajátítani, és
zet megoldását („Én úgy gondolom...”).
bármit el tudnak majd érni a partne-
A megfogalmazás másik lehetséges módja a „te-üzenet”, amely
rüknél. Ez azonban a másik ember
mindig arról szól, milyen a másik. Mivel ezzel ítélkezünk felette és
félrevezetése, amely elõbb-utóbb le-
sértjük az érzéseit, akaratlanul is ellenállást váltunk ki belõle. Ezek
leplezõdik.
után már nem számíthatunk a segítségére („Te ezt nem jól látod...”).
Nagyon sokan azt hiszik, hogy elég
Érdekesség
„én”-nel kezdeni a mondatot, és
A kommunikáció szerves része mindennapi viselkedésünknek,
már nem sértõ a másik számára.
ezért érdekes foglalkoznunk a viselkedéssel is.
De mégis, hogyan hangzik a követ-
kezõ: „Én azt hiszem, hogy lusta, fe-
farkasok
farkasok -- agresszív nyuszik
nyuszik -- passzív házõrzõ
házõrzõ kutya
kutya -- asszertív
asszertív
lelõtlen fráter vagy, szerintem nem
érdemled meg, hogy rád nézzek!”
A viselkedés-formák viszonya egymáshoz
agresszív asszertív passzív
Alapvetõ viselkedésmódok:
Agresszív viselkedés – amikor valaki nincs tisztában saját én-ha-
táraival (vagy nem veszi azokat figyelembe) és túllépi azokat
mások rovására. Vélt vagy valós jogait akkor is érvényesíti, ha
azzal másokat korlátoz vagy károsít – elnyomóvá válik.
Passzív viselkedés – amikor valaki saját személyét alábecsüli,
nem használja ki lehetõségeit, nem védi jogait. Enged a fellépõ
nyomásnak, áldozattá válik.
Asszertív viselkedés – amikor a személy tisztában van saját én-határa-
ival, és ezeknek megfelelõen viselkedik. Saját jogait megvédi és ér-
vényesíti, de közben tekintettel van másokra – „Élni, és élni hagyni.”
A hatékony és hiteles kommunikáció alapfeltétele, hogy a személy
valóban tisztában legyen saját képességeivel, hátrányaival, köte-
lességeivel és jogaival, és ezeknek megfelelõen viselkedjen part-
nereivel. Így nem sérti mások személyiségét és a kommunikáció
valóban eredményes lehet.
PR – a kapcsolatszervezés
1 x 9 mûvészete
Mi az a kapcsolatszervezés?
Alapfogalmak
Tudatos munka, amellyel a szervezet saját külsõ és belsõ kapcso-
latait építi, irányítja. A kapcsolatszervezést másképpen PR-nak
PR (public relations) – kapcsolat-
[pi:’a:] is nevezzük, mely kifejezés az amerikai szakterminológiából
szervezés – a szervezet minden
származik és szó szerinti fordítása: kapcsolat a nyilvánossággal
kapcsolatának rendszere és azok-
nak tudatos építése, fejlesztése (public relations).
Munkánk során létfontosságú a hatékony kommunikáció, és ez-
belsõ PR – a szervezeten belüli zel együtt a tudatos kapcsolatépítés is. Kapcsolataink révén:
kapcsolatok összessége – a mun- – információkat adunk saját magunkról – például az adomány-
katársak, önkéntesek, szakembe- ozóknak,
rek, vezetés és beosztott közötti – információkat gyûjtünk – célcsoportunkról, a partnerekrõl,
kapcsolatok rendszere – felkeltjük mások érdeklõdését – például az önkéntesekét vagy
külsõ PR – a szervezet kapcsolat- a célcsoportét a szolgáltatásaink iránt,
rendszere környezetével – befolyásoljuk a környezetünket – támogatókat szerzünk, széle-
sebb tömegeket mozgósítunk céljaink érdekében.
médiakampány – elõre megterve-
zett program, amelyben a tömegtá- A szervezetünknek másokkal is tartania kell a kapcsolatot pl.:
jékoztatási eszközök segítségével
– partnereinkkel,
mozgósítunk széles tömegeket
– önkénteseinkkel,
szóvivõ – a szervezetet a nyilvános- – célcsoportunkkal,
ság elõtt képviselõ személy, aki a – támogatóinkkal, adományozóinkkal,
szervezet nevében nyilatkozik – konkurenciánkkal,
médiák (tömegtájékoztatási eszkö- – hivatalos szervekkel – önkormányzat, belügyminisztérium,
zök) – információt terjesztõ eszkö- – jelenlegi és leendõ munkatársainkkal,
zök, melyek különbözõ formában – érdekelt nyilvánosságunkkal,
egyszerre széles tömegekhez szól- – leendõ partnereinkkel stb.
nak Ezért fontos, hogy tudatosan is figyeljünk a kapcsolatszervezésre.
információ
A PR-t két nagy csoportra osztjuk:
légköri zavarok
belsõ PR – magába foglalja a szervezeten belüli kapcsolatok ös-
image – arculat szességét – a munkatársak, önkéntesek, szakemberek, veze-
belsõ kép tés és beosztott közötti kapcsolattartást. Bár ez mellékesnek
tûnhet, de legtöbbször ez okozza a problémákat. Éppen azért,
külsõ kép
mert olyan természetes, hogy rendszeresen találkozunk, nem
figyelünk az információk cseréjére, áramoltatására. Idõvel kide-
rülhet, hogy a szervezetben dolgozók nem tudják, mit csinál a
másik, mi zajlik a programokon belül, kikkel dolgozunk együtt,
milyen tervek születnek a jövõre nézve. A legkevesebb, hogy
rendszertelenné és zavarossá válik a munka, de mellette még
megjelenik az irigység, féltékenység, bizonytalanság, bizalmat-
lanság, és mindez mérgezi a munkalégkört.
külsõ PR – magába foglalja a szervezet kapcsolatát a környezeté-
vel. Tehát mindennel és mindenkivel, aki nem tagja a szervezet-
nek, de valamilyen módon kapcsolatban áll vele (pl. a célcso-
port, adományozók, támogatók, partnerek, sajtó, de még a
PR – a kapcsolatszervezés mûvészete 45
konkurencia is). A külsõ PR segít programjaink megvalósításá-

ban, az adománygyûjtésben, a célcsoport megszólításában, nö-
velheti szervezetünk erkölcsi támogatását stb.
Mi kell a jó PR-hoz? Tudnunk kell,
Természetesen nem minden szervezet dolgozik olyan programok- hogy:
kal vagy rendelkezik olyan kiterjedt kapcsolatrendszerrel, hogy – milyen helyzetben is van a szer-
szakembert kellene alkalmaznia a PR területén. De mindenképpen vezetünk, hogyan mûködik, ké-
szenteljünk figyelmet a nyilvánossággal való kapcsolatoknak, mert pes-e sikeres PR munkára?
ez hosszú távon segítheti szervezetünk sikerességét. – milyen a környezetünk és ho-
gyan viszonyul hozzánk?
Kapcsolat a médiával – mik a céljaink?
A külsõ PR egyik fontos része a médiával való kapcsolattartás. – ki lehet a PR célcsoportja?
A média olyan csatorna, amely segítségével sokaknak tudunk – milyen eszközöket használha-
tájékoztatást nyújtani. tunk?
A sajtó írott formában tájékoztat. A többi médiához képest viszony-
lag hosszú az átfutási ideje (amíg egy hír a szerkesztõtõl az ol- A médiával való tartós együttmû-
vasóig eljut), viszont tartósan jelen van az emberek között – vis- ködés elõfeltétele a kölcsönösség –
szalapozzák, újraolvassák, átgondolják. Így alkalmas nagyobb ne akarjuk csak használni vagy ki-
mennyiségû és bonyolultabb információ közlésére is. használni a médiát.
A rádió talán a legfürgébb valamennyi média között. Mivel az infor-
mációk csak szóban hangzanak el, érthetõen és velõsen kell fo- A kapcsolatnak mindenképpen
galmazni, hogy a hallgató fel tudja dolgozni a hallottakat. Sok folyamatosnak és megbízhatónak
emberhez eljut, de a hallgatók az információk zömét nem jegy- kell lennie, különben a média is ha-
zik meg. nyagolni fog bennünket – talán ép-
A televízió, bár nagyon csábító eszköz, hiszen szinte személyesen pen akkor, amikor a legnagyobb
jelenhetünk meg az emberek elõtt, nem alkalmas arra, hogy szükség lenne rá.
sok és összetett információt közöljünk. A nézõk általában a
képre koncentrálnak, jóval kevesebb figyelmet szentelve a szö- A kampány tervezésénél ne be-
vegnek, feladata inkább a figyelemfelkeltés. csüljük túl képességeinket. Nem
Mindegyik médiaeszköznél felléphetnek ún. légköri zavarok. Ez csak pénz kérdése a sikeres kam-
abból adódik, hogy a közlõ és az információt befogadó nincs tér- pány, de felkészült emberek és ha-
ben és idõben kapcsolatban egymással, így torzulások léphetnek tékony összmunka is kell hozzá.
fel. Ezek lehetnek annyira erõsek is, hogy az eredeti információ fel-
ismerhetetlenné válik.
Szótár
PR (kapcsolatszer vezés) – vzt’ahy

s verejnost’ou – public relations
médiakampány – mediálna kampaò –
media campaign
szóvivõ – hovorca – speaker
sajtótájékoztató – tlaèová konferencia
– press conference
imázs – imidz¡ – image
A média-célcsoport
1 x 9 A médián keresztül megcélzott célcsoport nem okvetlenül egyezik
meg valódi célcsoportunkkal. Ha például egy gyermekotthon kis la-
kóinak szeretnénk karácsonyi ajándékot gyûjteni, akkor kampá-
nyunk célcsopor tját a régió játék- és élelmiszerkereskedõi
Hibák, negatív példák képezik, holott valódi célcsoportunk, akiken segíteni szeretnénk,
az árva gyerekek.
Ha szervezetünk még nem jutott ab-
Minél pontosabban behatároljuk ezt a csoportot, minél alapo-
ba a fázisba, hogy valódi PR tevé-
sabban ismerjük õket, annál biztosabb, hogy információink célba
kenységet fejtsen ki (és azt még a
is találnak.
helyzet sem indokolja), akkor fölös-
Visszatérve az elõzõ példához: ha alaposan megismerjük a já-
leges az értékes emberi erõforráso-
tékkereskedõk szokásait (milyen újságokat vásárolnak, mikor fi-
kat ezzel lekötni.
gyelik a rádiót, televíziót stb.), megfelelõ helyen és idõben tudjuk
megjelentetni felhívásainkat, sok ajándék kerül a fa alá.
Súlyos hiba, ha egy szervezet eltér
küldetésétõl, jövõképétõl pillanatnyi
Az információk idõzítése
elõnyök reményében. Ez nem csak
Nagyon fontos az információk idõzítése: a célcsoportnak megfele-
az arculatát rontja, de belsõ konflik-
lõ idõben kell értesülnie a hírekrõl, hogy reagálni tudjon. Egy ren-
tusokhoz is vezethet.
dezvényre invitáló újságcikk hiába jelenik meg az akció reggelén –
a közönség már megtervezte aznapi programját, és valószínûleg
nem fog eljönni. Ha viszont csak hetekkel elõtte beszélünk a ren-
dezvényrõl a rádióban, a közönség elfelejti, mikor és hol lesz az.
Médiastratégia megalkotásához vezetõ lépések

Ha már elszántuk magunkat egy médiakampány elindítására, be
kell tartanunk bizonyos lépéseket, hogy megfelelõ médiastratégi-
át tudjunk kialakítani. Elõször is válaszoljunk a következõ kérdé-
sekre:
– Miért akarunk a médiával dolgozni? – elemezzük saját helyzetün-
ket, céljainkat, a médiával való együttmûködés lehetõségeit,
– Mik a céljaink a médiával? – határozzuk meg pontosan, miben
és hogyan segíthet nekünk a média,
– Milyen helyzetben vagyunk? – milyen a médiával való kapcsola-
tunk, milyenek a képességeink,
– Milyen módon érhetjük el céljainkat? – válasszuk ki az eszközöket.
Ezek után nekiláthatunk a kampány konkrét tervének elkészítéséhez:

– A fõ gondolat megalkotása – válasszunk szlogent, rövid jel-
mondatot, amely végigkíséri a médiában a kampányt és tartal-
mazza mondanivalónkat.
– Az ütemterv elkészítése – pontosan meg kell terveznünk, mi-
kor milyen médiában jelenünk majd meg. Ehhez az ütemtervhez
igazodva idõben tudjuk majd a sajtóanyagokat eljuttatni a meg-
felelõ helyekre.
– A média kiválasztása – válasszuk ki a konkrét médiát és hatá-
rozzuk meg, mikor, hogyan vesszük fel velük a kapcsolatot.
– A téma pontos behatárolása, az érvek felsorakoztatása – a
kampány során egységes képet kell nyújtanunk céljainkról, így
elõre meg kell egyeznünk abban is, milyen érvekkel támasztjuk
majd alá felhívásunkat.
PR – a kapcsolatszervezés mûvészete 47
A szóvivõ
Játék
Általános gyakorlat, hogy a szervezet vezetõje jelenik meg a médi-
ában, de kiválaszthatunk erre egy másik személyt is, aki a szóvivõ
Dolgozzátok ki a szervezetetek PR
szerepét tölti be. Ennek a személynek teljesítenie kell bizonyos el-
kampányát a következõ lépések
várásokat:
alapján:
– szakmailag felkészültnek kell lennie – nem beszélhet a levegõ-
1. Elemezzétek a szervezet adott-
be,
ságait – milyen a belsõ felépítés,
– kommunikatívnak és magabiztosnak kell lennie – de nem erõ-
mennyire mûködtök hatékonyan,
szakosnak,
milyenek az emberi erõforrásai-
– világosan és érthetõen kell fogalmaznia – és sokszor nagyon
tok, milyen a szervezet finanszí-
gyorsan kell reagálnia,
rozása?
– jellemével, fellépésével közvetítenie kell a szervezet küldeté-
2. Elemezzétek a szervezet tevé-
sét.
kenységét – mik a céljai, kik a
célcsoport tagjai, milyen progra-
Arculat – a szervezet képe mokat valósít meg?
3. Elemezzétek a szervezet környe-
Mi az arculat (imázs)? zetét – kikkel áll kapcsolatban,
A szervezet képe – az a kép, amit a szervezet közvetít saját ma- kik a partnerei, milyen a szû-
gáról a nyilvánosság felé. Belsõ és külsõ képrõl szoktunk beszél- kebb régió, amelyben mûködik,
ni. milyen a helyzete ebben a kör-
nyezetben, mennyire ismerik az
A szervezet belsõ képe tulajdonképpen maga a szervezet. emberek, milyen a nyilvánosság
Olyan konkrét összetevõk határozzák meg, mint pl.: véleménye?
– az ott dolgozó emberek, 4. Válasszátok ki, kik lehetnének a
– a szervezet céljai, lehetséges adományozók – õk
– a szervezet küldetése, jövõképe és értékei, lesznek a PR kampány célcso-
– a szervezetben zajló programok, portja. Minél pontosabban hatá-
– a célcsoport, roljátok körül ezt a réteget, és ír-
– a szervezet vezetése, játok le jellemzõ tulajdonságai-
– a szervezet munkastílusa stb. kat, szokásaikat.
5. Az elõzõekben felírtak alapján
A szervezet külsõ képe lényegében a belsõ kép kivetítése. Ezt lát- válasszátok ki az eszközöket,
ja a nyilvánosság, ezzel azonosít bennünket. Sokan hiszik, hogy amelyeket sikeresen használhat-
elegendõ csupán a külsõ képet tetszetõsen kialakítani, az majd el- tok a kampány során – döntsé-
takarja a hiányosságokat. Ha a külsõ és belsõ kép nincs teljes tek el, segítségül hívjátok-e a
összhangban, azt a környezetünk is érzékeli, ellentmondásba ke- médiákat.
veredünk, és hitelünket veszítjük. 6. Állítsátok fel a pontos kampány-
tervet – írjátok le az egyes mód-
A külsõ képet szinte minden közvetítheti a nyilvánosság felé: szereket és lépéseket, készítse-
– a szervezetben dolgozó emberek, tek ütemtervet. Minden feladat
– nyilatkozatok, cikkek, interjúk, mellé állítsatok felelõst és határ-
– a rendezvényeink, programjaink, idõt! Válasszátok ki a kampány
– nyomtatványok, plakátok, meghívók, koordinátorát is.
– az iroda, 7. Határozzátok meg, milyen szem-
– fejléces papír, névjegyek, pontok szerint értékelitek majd a
– faliújság, információs tábla, kampány sikerességét – milyen
– pályázatok, elszámolások, mérhetõ mutatók alapján értéke-
– jelentések, litek majd a sikert és a hibákat
– publikációk. (befolyt összeg, visszajelzések
száma stb.).
Önkéntesség
50 Önkéntesség
Az önkéntesség szerepe a
1 x 10 civil szervezetben
Ki is az önkéntes? Olyan személy, aki önként, saját meggyõzõ-
Alapfogalmak désébõl mások javára cselekszik anyagi ellenszolgáltatás igénye
nélkül. Magyarán: olyan ember, aki hajlandó másokért cselekedni
önkéntes akkor is, ha nincs belõle közvetlen anyagi haszna.
önkéntesség Miért dolgozik akkor az önkéntes? Az embernek nemcsak bioló-
giai szükségletei vannak, mint az evés-ivás, alvás, de ezen túl ún.
szociális igény – mindenki a társa- szociális igényei is. Az önkéntes munka során ezt az igényt tudja
dalomban bizonyos feladatra, sze- kielégíteni.
repre vágyik, amellyel erõsítheti sa- Ezen túl még más indokok is vezethetnek valakit arra, hogy ön-
ját pozitív képét, érezheti, hogy tar- kéntes munkát vállaljon: baráti közösséget, új emberi kapcsolato-
tozik valahová, hogy személye má- kat keres, lelkiismereti kérdések mozgósítják, új értékeket keres
sok számára is fontos az életében, hasznosnak szeretné magát érezni abban a közösség-
ben, ahol él, a szabadidejét szeretné kitölteni.
önkéntes koordinátor – összekötõ-
ként szolgál a szervezet és az ön- Mi az önkéntes szerepe a szervezetben?
kéntesek között, feladata, hogy az Az önkéntesek, bár nem okvetlen tagjai a szervezetnek, mégis
egész programot összefogja és kéz- meghatározóak annak életében. Már az is sokat jelent, hogy van-
ben tartsa nak-e egyáltalán önkéntesek egy szervezetben. Az önkéntesek
rendszeres munkája, jelenléte a szervezet életében egyfajta bizo-
önkéntes toborzás – az önkéntesek nyítvány, amely azt igazolja, hogy a szervezet valóban mûködik, va-
megszólítása, történhet közvetle- lóban az emberekért van (nem pusztán önmagáért), hogy megbíz-
nül, személyes kapcsolatok, felhívá- ható. Az önkéntesség ezen túl a civil szektor egyik jellemzõje is.
sok útján, vagy közvetve, közvetítõ- Ezért kér a legtöbb komoly adományozó kimutatást arról, hogy a
iroda segítségével szervezet hány önkéntessel dolgozik együtt rendszeresen.
Az önkéntesség nálunk
Szlovákiában, mint mindenütt Európában, az önkéntesség gyöke-
Szótár rei messzire nyúlnak. A második világháború végéig rengeteg tár-
sadalmi szervezet mûködött teljesen önkéntes alapon ugyanúgy,
önkéntes – dobrovo¾ník ahogyan más demokratikus országokban.
önkéntesség – dobrovo¾níctvo A szocializmus ideje alatt sajnos az önkéntesség kultúráját
alapjaiban lerombolták a kötelezõ „önkéntes” társadalmi munkák
– gondoljunk csak a munkaszombatokra. Az önkéntes szervezõdé-
sek munkája szinte lehetetlen volt – nem érdemnek számított,
Szabályok, intelmek hanem egyenesen bûn volt ilyen dolgokat szervezni, vagy részt ven-
ni bennük.
Hogyan motiválhatjuk önkéntese- Így, sajnos, felnõtt több generáció, akiknek ez a fogalom sem-
inket? mit sem jelent. Valószínûleg ennek is köszönhetõ, hogy Szlovákiá-
– egyenrangúként kezeljük, ban az önkéntesség aránya elég alacsony, nem jellemzõ, hogy a ci-
– bemutatjuk õket a szervezetben vil szervezetek széles önkéntes táborral dolgoznának.
dolgozóknak és a többi önkén- Egy 1995-ben készült felmérés szerint a lakosságnak csupán a
15%-a végez önkéntes munkát, ami elég elszomorító. Viszont ígé-
tesnek,
retes mutató, hogy a megkérdezetteknek több mint a fele vállalna
– elismerjük munkájukat, ilyen munkát, ha valaki megkérné õket, ha tudnák, hol és hogyan
– meghallgatjuk véleményüket és fogjanak hozzá. Vannak tehát ezen a területen kiaknázatlan erõfor-
észrevételeiket, rások, amelyekkel érdemes egy szervezetnek foglalkoznia, hogy te-
– változatos munkát biztosítunk vékenysége hatékonyabb és gyümölcsözõbb legyen.
számukra, Bárkibõl lehet önkéntes. Minden ember rendelkezik olyan tudás-
– meghívjuk õket rendezvényeink- sal, tapasztalattal, amit a civil szervezetek kamatoztatni tudnak.
re, Csak meg kell találni minden önkéntesnek a megfelelõ helyet és
feladatot.
Az önkéntesség szerepe a civil szervezetben 51
Munka az önkéntesekkel
– küldünk nekik ünnepi üdvözlõla-
Mindig a helyzet, a feladat nagysága és a munka milyensége dönti
el, szükség van-e önkéntesek bevonására. Ha igen, a szervezet- pot.
nek fel kell készülnie erre. Mindenképpen meg kell teremtenie az – továbbképzési lehetõségeket
alapvetõ feltételeket ahhoz, hogy eredményesen tudja foglalkoz- biztosítunk számukra.
tatni az önkénteseket.
Melyek ezek a feltételek? Hogyan jutalmazzuk az önkéntese-
– kialakult jövõkép, amellyel a szervezet teljesen azonosul is – azaz ket?
programjait a jövõképhez igazodva alakítja és mûködteti, – minden egyes alkalommal kö-
– konkrét hosszú és rövid távú tervek – amelyeken belül pontosan meg szönjük meg a segítségüket,
lehet határozni az önkéntesek helyét, feladatait, szerepét, – az embert is értékeljük, ne csak
– kialakult szervezeti struktúra – a szervezeten belül megfelelõ munka- a munkáját,
megosztásnak kell lennie, tisztázottak a felelõsségek és a jogok, – tanuljuk meg a nevüket,
– állandó székhely – bármilyen kis helyiség, iroda, ahol mindig meg le-
– tartsunk önkéntes napot,
het találni a szervezetet,
– megbízható technikai háttér – kapcsolati lehetõségek – fax, telefon, – említsük meg nevüket különbözõ
internet, egyéb irodai eszközök – fénymásoló, számítógép stb., kiadványainkban, és küldjünk
– konkrét tervek az önkéntesekkel való együttmûködésre – pontosan tiszteletpéldányt nekik,
meg kell határozni, mikor, mennyi önkéntesre lesz szükség, mi lesz a – adjunk oklevelet, emléklapot.
feladatuk stb.,
– megfelelõ továbbképzési háttér – szükség esetén az önkénteseket se-
gíteni kell munkájukban, fel kell õket készíteni a rájuk váró feladatokra.
Az önkéntes programterv
Milyen feladatokat bízhatunk az önkéntesekre?
Ne essünk abba a tévedésbe, hogy az önkéntes nem végezhet igé- Programtervezés
nyes és felelõsségteljes munkát, mert nem köti szerzõdéses vi-
szony a szervezethez. Minden önként jelentkezõ a legjobb szán- • Munkaterv és munkaköri leírások
dékkal közeledik hozzánk. A munka elosztásánál tehát a fõ szem- készítése – minden önkéntes szá-
pont a képesség, tudás és hajlandóság legyen. mára készítsünk munkaköri leírást!
Bármilyen munkát is végezzen az önkéntes, becsüljük azt meg, • Az önkéntesek toborzása
és éreztessük vele, hogy a legkisebb segítség is sokat jelent szer- • Interjú és párosítás – a jelentkezõk-
vezetünk számára. kel ismertetjük az elvárásokat, fel-
Végül, de nem utolsó sorban: az önkéntesek közül kikerülhet- adatokat, majd képességük szerint
nek olyan emberek is, akik késõbb munkatársainkká válnak. kiosztjuk a nekik legjobban megfele-
Fontos személy az önkéntes programban az önkéntes koordiná- lõ feladatot.
tor, aki segíti az önkéntesek munkáját, és a szervezet számára is • Felkészítés és továbbképzés –
hatékonyabbá teszi az önkéntesekkel való együttmûködést és amenynyiben a feladat különleges
kommunikációt. felkészülést igényel, nekünk kell azt
biztosítanunk az önkéntes számára.
• Ellenõrzés, motiválás – rendszere-
sen ellenõrizzük az önkénteseink
munkáját. Így idõben kiderülhetnek
a hiányosságok vagy az elkövetett
hibák. Ne feledkezzünk meg az ön-
kéntesek motivációjáról.
• Értékelés, elismerés és elbocsátás
– a munka befejeztével fontos, hogy
az önkéntesek visszacsatolást kap-
janak. Ha egy önkéntes minden
igyekezete ellenére sem képes ellát-
ni a felvállalt feladatot, akkor vagy
új feladatot kell számára találnunk,
vagy tapintatosan meg kell tõle vál-
nunk.
Stratégiai tervezés és marketing
54 Stratégiai tervezés és marketing
Nonprofit szervezetek
1 x 11 stratégiai tervezése
Ahhoz, hogy a szervezet hatékonyan mûködjék, betöltse küldeté-
Alapfogalmak
sét, teljesítse kitûzött céljait és tevékenységét, lépéseit pontosan
meg kell terveznie. A szervezet jövõjének tervezését nevezzük stra-
stratégiai terv – írott dokumentum,
tégiai tervezésnek és e tervezés eredményét stratégiai tervnek.
mely vizsgálja a szervezet jelenlegi
helyzetét és jövõbeli lehetõségeit,
A stratégiai tervezés nemcsak azt mutatja meg, hogy a szerve-
felvázolja azokat a lépéseket, ame-
zet a közeljövõben hova fog eljutni, hanem azt is, hogy hogyan jut
lyeket a vezetésnek kell megtennie,
el oda.
hogy a szervezet betöltse küldeté-
Hogy minél jobban megértsük a stratégiai tervezés összetett
sét (min. 1 évre készül, de lehet 5
problémáját, nézzük meg a melléklet Stratégiai terv munkafüzetét,
éves is)
mely végigvezet bennünket a stratégiai tervezés útján (4. sz. mel-
szervezeti célok – a stratégiai terv- léklet.).
ben megfogalmazott, a szervezetre,
mint egészre vonatkozó tervek A stratégiai tervezés célja és feladata:
programcélok – a stratégiai terv- 1. Pontosan meghatározza a szervezet célját és azokat a lépése-
ben megfogalmazott állapothoz való ket (célokat, programcélokat, stratégiákat, részcélokat, kulcs-
feladatokat), melyek elvezetnek hozzá.
eljutást segítõ célok
2. Pontosan meghatározza a szervezet küldetését, jövõképét és
stratégiák – az egyes programcé- értékeit.
lok, szervezeti célok megvalósításá- 3. Tartalmazza ezek kommunikációjának tervét.
nak módjai 4. Növeli a szervezetben dolgozók elhivatottságát a szervezet
részcélok – az egyes programcélok iránt.
stratégiáinak megvalósításához ve- 5. Megmutatja a szervezet portfoliója kihasználásának leghaté-
zetõ utak konyabb módját.
6. Segít emelni a szervezetben dolgozók teljesítményét.
kulcsfeladatok – a feltárt problé- 7. Fejleszti a szervezet alkalmazkodóképességét a változó felté-
mák megoldására szolgáló felada- telekhez.
tok 8. Kialakítja és erõsíti a csapatmunkát.
kommunikációs terv – a tervünk 9. Elosztja a szerepeket és kompetenciákat a szervezeten belül.
célcsopor tjához való eljuttatás 10. Kialakítja a maximálisan tudatos döntéshozatalt.
módja 11. Iránytût ad a szervezet kezébe.
portfolió – „ami a tarsolyunkban Mikor készíthet egy szervezet stratégiai tervet:
van”, azon programok, projektu- 1. Ha a szervezet döntéshozatala, vezetése teljesen független.
mok, eredmények, amelyekkel szer- 2. Ha a kulcsemberek (pl. közgyûlés, munkatársak, kliensek) szük-
vezetünk rendelkezik ségesnek tartják a tervezést.
szerep – a munkatársak szervezet- 3. Ha a mindennapi vezetéssel nincsenek gondjaink.
ben, projektumban, csapatban be- 4. Ha túl sok mindent csinálunk és már nincs áttekintésünk.
töltött szerepe, ami lehet állandó, 5. Ha a szolgáltatásaink iránti igény egyre nõ, de nincsenek forrá-
de lehet váltakozó is (a vezetõ egy- saink ezek kielégítésére.
ben programkoordinátor és önkén- 6. Ha nem vagyunk biztosak a jövõnkben.
tes is) 7. Ha a szervezetben megfelelõ a légkör a jövõ megtervezéséhez.
illetékességi jogkörök – az egyes Ki vegyen részt a tervezési folyamatban?
feladatok elvégzéséért vállalt fele- Minél színesebb a tervezõi csapat, annál több szempont kerül a
tervbe, de ne legyünk túl sokan, mert ez lassítja a folyamatot. El-
Nonprofit szervezetek stratégiai tervezése 55
engedhetetlen, hogy a csapat fontosnak tartsa a stratégiai tervet, lõsségek, nem feltétlenül a felelõs
azonosuljon ennek céljával és minden tervezési találkozón jelen le- végzi el a feladatot, viszont a meg-
gyen. Egy független konzultáns, vagy facilitátor megkönnyítheti a valósítás eredményéért õ felel
tervezés folyamatát.
döntéshozatal – a szervezet vezetõ-
Milyen hosszú legyen a tervezési folyamat? sége, igazgatótanácsa, kuratóriu-
A tervezõi csapatban általában mindenki tudni szeretné, hogy ma, mely a fontosabb döntéseket
menynyire lesz hosszadalmas ez a folyamat. Ez függ attól, hogy hagyja jóvá
mennyire vagyunk hatékonyak, készült-e már stratégiai tervünk a értékek – a szervezet által képvi-
múltban. Általában három-öt hónapra van szükség a terv megalko- selt értékek, amelyeket szerveze-
tásához. A stratégiai tervezés koordinátora ügyel arra, hogy a tünk a nyilvánosság elõtt képvisel
folyamat ne legyen túl hosszú, mert a csapat idõközben elveszthe-
ti érdeklõdését. jövõkép – azt az állapotot írja le,
Minden tervezés négy fõ elembõl áll. Ha tervezni kezdünk, elõ- ahova a szervezet el szeretne jutni
ször is azt kell megnéznünk, hogy mivel rendelkezünk – ezek a be- küldetés – pontos és tömör kinyilat-
meneteli adottságok (források, „nyersanyag”, munkatársak, ön- koztatása annak, hogy mi a szerve-
kéntesek, technikai felszerelés stb.). Csak ezek után gondolkodha- zet feladata, és milyen célért jött
tunk el azon, hogy hova szeretnénk eljutni, és ehhez milyen tevé- létre
kenységeket kell elvégeznünk, mit kell tennünk. Tervezésünknek
stratégiai tervezési folyamat – az a
mindenképpen van valamilyen eredménye, és ennek az eredmény-
folyamat, mely eredményeként
nek hatása van azokra, akik a terv célcsoportját képezik. A straté-
létrejön a stratégiai ter v a ter-
giai tervezés is pontosan ezt a filozófiát követi. A következõ ábra
vezésen való közös megegyezéstõl
is ezt szemlélteti.
a kész, írásos dokumentum
megszületéséig
1. 3. 2.
szervezeti tervek – a szervezet
egészére vonatkozó tervek, ilyen
HOL HOVA AKARUNK például a szervezetben dolgozó ön-
VAGYUNK? HOGYAN JUTUNK EL ODA? ELJUTNI?
kéntesek személyes fejlõdésének
terve
a szervezet belsõ környezete –
minden, ami a szervezetet jelenti,
A kérdésekre adott válaszok sorrendje nagyon fontos. Nagyon sok
lehetnek ezek a programok, projek-
szervezet nekilát a jövõ felvázolásának anélkül, hogy átgondolnák,
tumok, munkatársak, technikai fel-
hol is vannak jelenleg, és hova szeretnének eljutni.
szerelés, anyagi eszközök stb.
a szervezet külsõ környezete –
minden, ami a szervezetet körül-
veszi, pl. a célcsoportja, donorai,
politikai, gazdasági, technológiai,
társadalmi változások és folyama-
tok stb.
1. Hol vagyunk?
1 x 11 Ez a kérdés a jelen állapot felmérésére irányul. A kérdést meg-
válaszolni a szervezet elemzése segít.
2. Hova akarunk eljutni?

Szótár Ennél a kérdésnél a jövõre összpontosítunk. Megalkotjuk, át-
gondoljuk, keressük, megvitatjuk az:
stratégiai tervezés – strategické – értékeket, amelyeken a döntéseink nyugszanak majd,
plánovanie – strategic planning – jövõképet – „végcél”, ahova el szeretnénk jutni,
stratégiai terv – strategický plán – – küldetést – a szervezet útja, irányvonala, létezésének célja,
strategic plan – … és egyéb szempontok sorát, melyek az adott értékekbõl, jö-
tervezõi csapat – plánovací tím – võképbõl, küldetésbõl adódnak.
planning team
konzultáns – konzultant – consultant 3. Hogyan jutunk el oda?
facilitátor – facilitátor – facilitator Ha már ismerjük a saját lehetõségeinket, a célcsoport igényeit
eredmény – výsledok, výstupy – out- is felmértük, és teljesen világos a képünk a jövõnkkel kapcsolat-
puts ban, elkezdhetünk foglalkozni a kívánt eredmények elérésével.
hatás – dopad – outcomes
értékek – hodnoty – values A stratégiai tervezés öt lépése
jövõkép – vízia – vision
küldetés – poslanie – mission A civil szervezetek stratégiai tervezésével sok szakember foglalko-
összefoglalás – zhrnutie – executive zott már (Bryan W. Barry, John M. Bryson, Carter McNamara stb.).
summary Ebben a fejezetben megpróbáltunk összeállítani egy olyan egysze-
vezetõségi jóváhagyás – schválenie rû folyamatot, mely a kezdõ civil szervezetek számára a leghaté-
vedenia – board authorization konyabb lehet.
a szervezet leírása – opis organizá-
A stratégiai tervünket a következõ öt lépés segítségével készíthetjük el:
cie – organizational description
1. a tervezés elõkészítése,
célok és stratégiák – ciele a
2. a szervezet belsõ és külsõ környezetének elemzése,
stratégie – goals and strategies
3. a stratégiák megalkotása,
akcióterv készítés – akèné pláno-
4. a stratégiai terv kidolgozása,
vanie – action planning
5. a stratégiai terv megvalósítása, ellenõrzése, értékelése.
tervezési folyamat – plánovací pro-
ces – planning process
környezetelemzési adatok – analýza
1. LÉPÉS: A FOLYAMAT ELINDÍTÁSA – A TERVEZÉS ELÕKÉSZÍTÉSE
prostredia – environmental analysis
feladat – úloha – goals, issues Ez a lépés két részbõl áll:
a vezetés feladatai – úlohy vedenia a) a tervezés egész folyamatának a megtervezésébõl,
– goals for board b) küldetésünk, jövõképünk, értékeink meg-, ill. újrafogalmazásá-
munkatársak terve – plán spolupra- ból (5. sz. melléklet, Munkafüzet 4. pont).
covníkov – staffing plan
mûködési költségvetés – operaèný Határozzuk el, hogy elkezdjük-e a stratégiai tervezést. Beszéljük
rozpoèet – operating budget meg, hogy miért tartjuk szükségesnek, mérlegeljük a várható
pénzügyi jelentések – finanèné eredményeket és veszélyeket.
správy – financial reports
folyamatos figyelés – monitoring – Döntsük el, hogy szükségünk van-e konzultánsra! Egy független
monitoring konzultáns, vagy facilitátor megkönnyítheti a tervezés folyamatát.
az értékelés terve – plán hodnote- Ha szükségét érezzük, beszéljük meg, hogy mit várunk tõle.
nia – evaluation plan
kommunikációs terv – komunikaèný Egyezzünk meg a tervezés folyamatában! Milyen idõszakra
plán – communication plan szóljon, milyen módszerekkel dolgozzunk, milyen eredményeket
várunk, hol fogunk tervezni, mennyi idõ alatt készüljünk el.
Alkossuk meg a tervezõi csapatot! Válasszuk ki a csapat egyes szer vezeti célok – organizaèné
tagjait, határozzuk meg feladatukat. Ne felejtsük el, hogy minél plány – organizational plans
színesebb körbõl választjuk a tervezõi csapatot, annál több programcélok – programové plány –
nézõpont fogja magát képviseltetni, de ne legyünk túl sokan, program plans
mert ez lassítja a folyamatot. Határozzuk meg azt is, hogy ki megvalósítási stratégiák – realiza-
fogja a tervezést koordinálni. Milyen más személyt hívunk még èné stratégie – realization plans
meg a tervezéshez, és miért?
Ez az elsõ lépés az alapköve a stratégiai tervnek. Próbáljuk meg

összefoglalni a kulcspontokat, amelyekrõl ebben az elsõ lépésben
döntöttünk.
Alkossuk meg vagy fogalmazzuk újra küldetésünket, jövõképün-
ket és értékeinket.
Ha még nincs a szervezetünknek pontosan megfogalmazott
küldetése, jövõképe, akkor itt az ideje, hogy ezeket megfogalmaz-
zuk. Gondolkodjunk el azon is, hogy szervezetünk milyen értékeket
követ.
Küldetésnyilatkozatunk arra a kérdésre válaszol, hogy miért
létezik a szervezetünk. Nagyon tömör, egy-két mondatos kinyi-
latkozása annak, hogy a szervezetünk milyen programokat valósít
meg, milyen céllal, mindezt kinek, és miért teszi.
A jövõképünk arra a kérdésre válaszol, hogy szervezetünk hova
szeretne eljutni. Egy ideális, óhajtott állapotot ír le.
Értékeinket az elsõdleges belsõ szervezeti kultúránk jelenti,
ezekkel érjük el céljainkat.
2. LÉPÉS: A SZERVEZET BELSÕ ÉS KÜLSÕ KÖRNYEZETÉNEK ELEMZÉSE
Ebben a lépésben az elõzõ fejezetben található ábra elsõ kérdé- Szabályok, intelmek
sére, a „Hol vagyunk?“-ra keressük a választ.
A második lépés feladata aprólékosan kielemezni a szervezetet Ne fogjunk hozzá a stratégiai ter-
és környezetét, amelyben dolgozik, hogy a tervezésnél mindenki vezéshez, ha:
egyforma információkkal rendelkezzék. Ezek az információk mutat- – a vele kapcsolatos kiadások az
ják meg számunkra, hogy milyen kulcsfeladatokat kell elvégeznünk eredményhez képest túl nagyok,
ahhoz, hogy a stratégiai tervünk kivitelezésénél tiszta lappal indul- – a megérzés vagy tapogatózás
hassunk, ne legyenek akadályok az út elején. Elemzésünket azért van elõtérbe helyezve a szerve-
is fontos aprólékosan és körültekintõen végezni, mivel ezekre az zetünkben,
– ránk dõl a ház,
eredményekre épül majd a tervünk.
– ha rajtad kívül ez senkit nem érde-
kel, senki nem tartja fontosnak,
A szervezet elemzését a Munkafüzet C. mellékletébe írjuk és a
– a szervezet nem képes és nincs
továbbiakban részletesen foglalkozunk vele (Lásd 4. sz melléklet.).
benne akarat létrehozni egy jó
tervet,
– a véghezvitele valószínûtlen.
3. LÉPÉS: A STRATÉGIÁK MEGALKOTÁSA
A stratégiai tervezés különbözik a
mindennapi tervezési feladatoktól, a
Az elsõ két lépés megtétele után már képesek vagyunk a stratégia
hosszú távú problémákat oldja meg.
megalkotására.
Általában 3–5 évre szoktunk tervez-
Többlépcsõs folyamat ez is:
ni, de fiatal szervezetek esetében
a) szervezeti és programcélok megalkotása (4. sz. melléklet, Mun-
szólhat a terv rövidebb idõszakra is.
kafüzet 5. pont),
b) az egyes célok megvalósítását segítõ stratégiák megalkotása

1 x 11 (4. sz. melléklet, Munkafüzet 5. pont),
c) az egyes feladatok, felelõsei és határidõk meghatározása (4.
sz. melléklet, Munkafüzet A. pont),
d) a vezetés és vezetõ feladatainak meghatározása (4. sz. mellék-
Szabályok, intelmek let, Munkafüzet D. pont),
e) munkatársak ter vének összeállítása (4. sz. melléklet,
Vigyázzunk a lépések sorrendjére, Munkafüzet E. pont)
melyek logikai sorrendben követik f) az adott idõszak költségvetésének elkészítése 4. sz. melléklet,
egymást. Minden lépés az elõzõ lé- Munkafüzet F. pont),
pés eredményeire épül. Vigyázzunk g) a stratégiai terv monitoringjának terve (4. sz. melléklet,
arra, hogy ne hagyjuk ki az elsõ lé- Munkafüzet H. pont) ,
pést, mert ez a jövõben bonyodal- h) a stratégiai terv kommunikációs tervének kidolgozása (4. sz.
makhoz vezet. melléklet, Munkafüzet I. pont).
Ha a szervezetünk még nem
érett arra, hogy önállóan készítse el Ez a lépés igényli a legtöbb idõt. Bonyolult, összetett feladat, mely
stratégiai tervét, hívjunk facilitátort a legjobban veszi igénybe a tervezõ csapatot. Érdemes nagy gon-
vagy konzultánst, aki tapaszta- dot szentelni ennek a lépésnek, mivel kulcsfontosságú a jövõnk
lataival, tanácsaival és független részletes megtervezése szempontjából.
szemléletmódjával mederben tudja
tartani a tervezési folyamatot. A következõ ábra az egyes feladatok hierarchiáját mutatja:
Gyakorlat CÉLOK
Gyakorlatként nézzük meg a stratégiai szervezeti célok programcélok

terv munkafüzetet a mellékletben és
gondolkodjunk el az egyes lépésein.
megvalósítási stratégiák megvalósítási stratégiák
Ha úgy gondoljuk, hogy szervezetünk
érett a stratégiai tervezésre, beszél-
jük meg közösen, hogy miben segíthet
nekünk egy ilyen terv. akcióterv akcióterv
feladatok feladatok feladatok feladatok
vezetés feladatai, vezetõ feladatai, munkatársak terve
4. LÉPÉS: A STRATÉGIAI TERV KIDOLGOZÁSA
Ebben a lépésben az stratégiai terv megalkotására, írásos kidolgo-

zására és a szervezet tagjaival való elfogadtatására összpontosí-
tunk. Ezt azonban az elsõ javaslat kidolgozása és a tervezõ csapat
kritikus megítélése elõzi meg. Csak ezután következik a terv fej-
lesztése, folyamatos értékelése és a végsõ változat elkészítése.
Ezzel a lépéssel megválaszoltuk a „Hogyan jutunk oda” kér-
dést. Közösen megalkottuk a stratégiai tervet, mely nemcsak a
szervezet jövõbeni képét vázolja, hanem azt is, hogyan akarjuk ezt
a jövõt elérni, kivel és mennyiért.
5. LÉPÉS: A STRATÉGIAI TERV MEGVALÓSÍTÁSA, ELLENÕR-

ZÉSE, ÉRTÉKELÉSE
A terv leírásával és jóváhagyásával a munka nem ért véget.

Ellenkezõleg, csak most kezdõdik. A következõ feladat a stratégiai
terv kivitelezése. Mivel a negyedik lépésben már kidolgoztuk,
mibõl fogjuk tudni azt, hogy sikeresek vagyunk, nincs nehéz dol-
gunk. Minden terv elkészítését az egyes lépések megvalósítása
követi, melyek eredményeit értékelnünk kell. A siker kulcsa a
folyamatos értékelés.
A terv minden egyes változtatásáról készített leírást csatoljuk a
tervhez.
Feladat
Gondolkodjunk el közösen a követ-

kezõ kérdéseken:
1. Hol vagyunk? Vagyis szerveze-
tünk fejlõdésének milyen szaka-
szában van, milyen utat tett meg
a kezdetektõl mostanáig, hogyan
nézett ki a kezdetekben, milyen
ma, milyen sikereink és kudarca-
ink voltak eddig, ezekbõl mit ta-
nultunk, milyen hatásuk volt
szervezetünkre?
2. Hova szeretnénk eljutni? Milyen
a jövõképünk, mit szeretnénk el-
érni, mi az a cél, amit el kell ér-
nünk ahhoz, hogy elmondhas-
suk, elégedettek vagyunk?
3. Hogyan jutunk oda? Mit kell ten-
nünk azért, hogy elérjük céljain-
kat, milyen tevékenységeket kell
kifejtenünk, hogy lépésrõl lépésre
megközelítsük a jövõképünket?
4. Mit teszünk ma céljaink elérése
érdekében? Az, amit jelenleg kö-
vetünk, tényleg elvezet bennün-
ket a jövõképünkhöz? Ha nem,
miért tesszük mégis, fontos egy-
általán, hogy ezt a tevékenysé-
get folytassuk?
A szervezet környezetének
1 x 12 elemzése – Hol vagyunk?
Ahhoz, hogy egy szervezet azon kezdjen el gondolkodni, hogy hová
Alapfogalmak
szeretne eljutni, elsõsorban azt kell megvizsgálnia, hol van jelenleg.
Jelen állapotunk meghatározásához tudnunk kell, hogy szerve-
az érdekelt nyilvánosság elemzése zetünknek mik az erõsségei, hol vannak a gyenge pontjai, milyen
– elemzési módszer, mely számba lehetõségei vannak és milyen veszélyek, fenyegetések akadályoz-
veszi azokat a csoportokat, melyek- hatják abban, hogy elérje célját, kik azok, akik miatt a szervezet lé-
tezik és nekik milyen igényeik vannak, ki mindenki van hatással a
re a szervezet tevékenységével ha-
szervezetre, programjaink segítenek-e küldetésünk betöltésében.
tással van, és amelyek a szervezet- Ezen kérdések megválaszolásához nyújtanak segítséget a követke-
re lehetnek hatással zõ módszerek:
STEP-analízis – azokat a szerveze- – az érdekelt nyilvánosság elemzése (4. sz. melléklet, Munkafü-
zet C./1. pont),
tet körülvevõ tényezõket elemzi,
– a STEP elemzés (4. sz. melléklet, Munkafüzet C./2. pont),
melyekre a szervezet közvetlenül – a portfolióelemzés (4. sz. melléklet, Munkafüzet C./3. pont),
nincs hatással, de viszont nagymér- – SWOT analízis vagy elemzés (4. sz. melléklet, Munkafüzet
tékben meghatározzák a szervezet C./4. pont),
mûködését
Kinek vagyunk fontosak? – Az érdekelt nyilvánosság elemzése
portfolióelemzés – programjaink
elemzése értékességük és kihasz- Elgondolkodtál már azon, hogy kinek fontos a szervezeted?
náltságuk alapján A szervezet jövõje azoktól az emberektõl és intézményektõl függ,
akik érdeklõdnek tevékenysége iránt. Mivel a motivációjuk különbö-
SWOT-elemzés – olyan szervezetfej-
zõ forrásokból táplálkozik, és más-más környezetbõl valók, különbö-
lesztés során alkalmazott döntés- zõ érdekekkel, ezért a szervezet terveinek elkészítésekor figyelem-
technika, melynek célja nyitott, kre- be kell venni az õ véleményüket is. Az amerikai terminológiában
atív módszerû helyzetfeltárás a bel- „stakeholders”-nek nevezik õket. Az érdekelt nyilvánosság meghatá-
sõ szervezeti mûködés erõs és rozásakor nagyon körültekintõnek kell lenni. Minden nonprofit szer-
gyenge pontjainak felmérése, a kül- vezetnek van célcsoportja, de ez a célcsoport is több részbõl áll.
sõ fejlesztési lehetõségek feltárá- Elsõdleges célcsoportunkat mindenképpen azok képezik, akik
miatt a szervezet létrejött, és akik érdekében programokat valósít
sa, valamint az adott kérdés megva-
meg. Célcsoportunkba tartozik saját szervezetünk is, hiszen az,
lósítása során felmerülõ veszélyek amit csinálunk nekünk is fontos. Van másodlagos célcsoportunk
mérlegelése érdekében is, ezt azok alkotják, akikre az elsõdleges célcsoportunkon keresz-
tül hatással vagyunk (pl. elsõdleges célcsoportunkat a gyerekek
Szótár képezik, de rajtuk keresztül elérjük a szülõket is). De közvetve má-
sokra is hatással lehetünk, és ránk is hatással vannak például a
támogatóink, akik igényeit teljesítenünk kell. Egyszóval az érdekelt
erõsségek – silné stránky – strengths
nyilvánosságunk egy szélesebb közönség, melynek igényei van-
gyengeségek – slabé stránky – weakn-
nak, és nekünk pontosan fel kell mérnünk ezeket az igényeket.
wesses
Amikor összeállítottuk az érdekelt nyilvánosság listáját, állítsuk fel
lehetõségek – moz¡nosti – opportunities
a fontossági sorrendet és mérjük fel igényeiket.
veszélyek, fenyegetések – ohrozenia –
threats
A világ, amely körülvesz minket – STEP-analízis
érdekelt nyilvánosság – zainteresovaná
verejnost’ – stakeholders
A STEP-analízis a szervezet külsõ környezetét elemzi. Azokat a té-
nyezõket veszi számba, melyekre a szervezetnek nincs közvetlen
hatása, de nagymértékben meghatározzák a mûködését.
A szervezet környezetének elemzése 61
A STEP szó jelentése: angol betûszó STEP elemzés – analýza STEP – STEP
S social társadalmi tényezõk
T technological mûszaki fejlettség analysis
E economical gazdasági tényezõk portfolióelemzés – analýza portfólia –
P political politikai tényezõk portfolio analysis
SWOT analízis – analýza SWOT – SWOT
analysis
Mi van a tarsolyunkban? – A portfolió elemzése célcsoport – cie¾ová skupina – target
group
A szervezet elemzésének következõ módszere a portfolióelemzés. társadalmi tényezõk – spoloèenské
Ez az elemzés a következõ kérdésekre válaszol: Mit csinálunk ép- èinitele – social factors
pen most? A helyes dolgot csináljuk-e? mûszaki fejlettség – technologické èini-
A portfolió elemzése egy kicsit más szempontok alapján segít tele – technological factors
értékelni a futó programokat. Kritikusnak kell lenni, és meg kell gazdasági tényezõk – ekonomické èini-
határozni, hogy mennyire felelnek meg a szervezet küldetésének, tele – economical factors
segítenek-e a céljai elérésében. Segítségként Philip Kotler klasszi- politikai tényezõk – politické èinitele –
kus táblázatát használjuk: political factors
belsõ mutatók – vnútorné ukazovatele
Csillag programok:
Csillag programok: Kérdõjel
Kérdõjel programok:
programok: – internal indicators
Ebbe a részbe
részbe kell
kellbeírni
beírnia aszervezet
szervezet Olyan projektumokról
projektumokrólvan vanszó,
szó, ame- külsõ tényezõk – vonkajšie èinitele –
„csillagjait”. Ezek
„csillagjait”. Ezekazok
azoka aprojektumok,
projektumok, lyek sikerérõl
amelyek mégmég
sikerérõl nincs konkrét
nincs konkrét
melyek nagy
nagy mértékben
mértékbensegítik
segítika a viszszacsatolásunk.
visszacsatolásunk. Értékesek,
Értékesek, de
de saját external factors
nagy szervezet küldetését,képesek
szervezet küldetését, képesek saját részvételünk
részvételünk az igények
az igények kielégí-
kielégítésében
tésében alacsony. kulcsfeladatok – k¾úèové úlohy – key
növekedni, szélesedni,dinamikusak,
növekedni, szélesedni, dinamikusak, alacsony. Ezekbõl aEzekbõl a projek-
projektumokból
sikeresek
sikeresek és ésmindenki
mindenkiszereti
szereti õket.
õket. tumokból
még még„csillagok”,
lehetnek lehetnek de„csillagok”,
ez eddig issues
de eznem
eddig
dõltmég
el. nem dõlt el.
értékesség/saját lehetõségek
még
STEP magyarázat
Társadalmi tényezõk: a nonprofit

szervezetekre vonatkozó jogrend
„Fejõs
„Fejõs tehén”
tehén”program:
program: „Döglött kutya”
„Döglött kutya”program:
program: megváltozása, elöregszik a falu
Ebbe aa részbe
részbeírjuk
írjukazokat
azokata a projektu- A kutyák
kutyák olyan
olyanprojektumok,
projektumok,termékek,
termé- lakossága, hasonló küldetéssel
projektumokat,
mokat, amelyek amelyek
a pénzta hozzák
pénzt hozzák
a kony-a melyek
kek, kihasználtsága
melyek alacsony
kihasználtsága és
alacsony
hára. EzekEzek
konyhára. megbízható,
megbízható,anyagilag jól
anyagilag és lehetõségeik
lehetõségeik kicsik.
kicsik. EzekEzek sok
sok pénzt rendelkezõ szervezetek alakulá-
támogatott,
jól rizikómentes
támogatott, rizikómentesés éshasznos
hasznos pénzt
nyelneknyelnek el, fárasztóak,
el, fárasztóak, nem
nem érezzük sa (konkurencia) stb.
projektumok.Mivel
projektumok. Mivelértékességük
értékességük vi- érezzük
biztosnakbiztosnak
a jövõjüket,a jövõjüket,
nem hoznak nem
szonylag alacsony,
viszonylag alacsony,feltehetõen
feltehetõen aa jövõ- hoznak semmi ahasznot
semmi hasznot a szervezet-
szervezetnek. Mûszaki fejlettség: bizonyos tech-
ben nemnem leszlesz
rájuk igény. nek.
kicsi
jövõben rájuk igény. nológiák hiánya, egy új software
megjelenése, az internet térhódí-
tása az információkhoz való
könynyebb hozzájutás terén stb.
Gazdasági tényezõk: az infláció,
magas alacsony munkanélküliség növekedése a
kihasználtság/saját részvétel régióban stb.
Politikai tényezõk: új politikai
Az elemzés elvégzése után, a kulcsfeladatok kitûzésénél a követ- vezetés a választások után, új
kezõ kérdésekre adott válaszok segítenek: közigazgatási rendszer bevezeté-
se, csatlakozás az EU-hoz stb.
– Van esélyük a „kérdõjeleknek”, hogy tényleg „csillagokká” válja-
nak?
– Nem lenne jobb megválni a „döglött kutyáktól”, és inkább a
„csillagokra” és a „kérdõjelekre” összpontosítani?
– Van egyáltalán „csillagunk”? Ha nincs, melyik programunk vál-
hatna azzá a jövõben?
– Figyelembe vettük-e azt a tényt, hogy a szolgáltatásoknak halad-

1 x 12 niuk kell a korral?
– Válaszolnak projektumaink a célcsoportunk igényeire?
– Milyen következtetést vonhatunk le a „csillag” projektumaink si-
kerességébõl, mi lehet az oka a „döglött kutyák” sikertelensé-
SWOT magyarázat
gének?
¾ Az ERÕSSÉGEK címszó alatt A programjaink összhangban vannak küldetésünkkel, jövõképünk-
gyûjtjük össze azokat a mutató- kel, értékeinkkel?
kat, melyek az intézményben
már megtalálhatóak, a folyama- A világ, amelyben élünk – SWOT elemzés
tok jól mûködnek, a személyi,
tárgyi feltételek rendelkezésre A tervezés elképzelhetetlen anélkül, hogy fel ne térképeznénk a
állnak. Ezek pozitív mutatók, me- szervezet külsõ és belsõ környezetét.
lyekkel dicsekedhetünk.
¾ A GYENGESÉGEK listázzák mind- S strengths erõsségek

azokat a belsõ problémákat, hiá- W weaknwesses gyengeségek
nyosságokat, melyek megoldá- O opportunities lehetõségek
sa, fejlesztése a szer vezet T threats veszélyek, fenyegetések
szempontjából szükséges lehet.
A SWOT koordináta-rendszerben (lásd az 5. sz. mellékletet) az
¾ A LEHETÕSÉGEK halmazban jele- „erõs/gyenge” tengely mentén határozzuk meg az intézmény bel-
níthetõk meg azok a célok, szán- sõ mutatóit, míg a „veszélyek/lehetõségek” résznél a szervezetre
dékok, melyek meghatározásá- ható külsõ tényezõket soroljuk fel. Az „erõsségek/gyengeségek”
nál már figyelembe vesszük a és a „veszélyek/lehetõségek” kijelölése félreérthetetlenül tisztáz-
problémamegoldást segítõ külsõ za, hogy milyen szakmai területeken szükséges leginkább a mûkö-
lehetõségeket. dés újragondolása, a fejlesztõ munka megindítása. A SWOT–elem-
zés tehát láthatóvá teheti a késõbbi szabályozás szükségszerûsé-
¾ A VESZÉLYEK, FENYEGETÉSEK gét, és azt is, hogy ez a szabályozás és/vagy fejlesztés milyen te-
szempont funkciója számba ven- rületeket, milyen kompetenciákat érint.
ni azokat a tényezõket, melyek a
célok megvalósulását valamilyen A szervezet és környezete:
szempontból kívülrõl gátolják,
akadályozzák. társadalmi
folyamatok
erõsségek
gazdasági gyenge pontok

folyamatok
A elsõdleges
szervezet
célcsoport
politikai folyamatok
Feladat
Mikrokörnyezet
Töltsük ki a mellékletben szereplõ másodlagos
SWOT-táblázatot, és gondolkozzunk célcsoport
mûszaki fejlettség Makrokörnyezet
el a kulcsfeladatainkon. Próbáljuk
meg minél nagyobb számban be-
donorok
vonni a gyakorlatba a szervezetben
dolgozókat. (5. sz. melléklet.)
A szervezet környezetének elemzése 63
A SWOT–elemzés jellegénél fogva a szervezetfejlesztés nyitott ön-

értékelési módszere, ami azt jelenti, hogy az elemzést végzõk a
SWOT szempontjai alapján kreatív ötletgyûjtés formájában veszik
számba a vizsgált probléma egyes mutatóit tanulmányozzák.
Az erõsségek négyzetbe gyakran írjuk azt, hogy jó légkör a csa-
patmunkához, a szervezet jó neve, karizmatikus vezetõ, hozzáértõ
munkatársak, érdekes programok, rugalmas munka. A gyengesé-
gekhez pedig, hogy kevés a pénz, kevés az önkéntes, rossz a kom-
munikáció a szervezetben, technikai feltételek hiánya stb.
Vigyáznunk kell arra, hogy mindig konkrétak legyünk.
A lehetõségek és fenyegetések négyzet a külsõ környezetet írja le.
A lehetõségek közé gyakran kerül pl. az anyagi források elérhe-
tõsége, a környezet érdeklõdése, a szolgáltatások színvonalának
növekedése, nemzetközi kapcsolatok, a szervezet tevékenysége
iránti kereslet, jó politikai klíma a munkához stb. Fenyegetések le-
hetnek pl. sok hasonló tevékenységi körrel rendelkezõ szervezet a
környezetünkben, tehát a konkurencia, az állami források kiapadá-
sának lehetõsége, lassú gazdasági növekedés, az ország rossz gaz-
dasági helyzete stb.
Fogalmazzuk meg a kulcsfeladatokat! (4. sz. melléklet, Munkafü-

zet C/5. pont) Szabályok, intelmek
A stratégiai terv elkészítésekor figyelembe kell vennünk elemzé-
seink eredményeit. Ezek alapján kell összeállítanunk a kulcsfel- Bármelyik elemzést végezzük, fi-
adatok listáját, melyek nem egyeznek ugyan a stratégiákkal, de el gyeljünk nagyon arra, hogy ne álta-
nem végzésük akadályokat gördíthet a stratégiai tervünk kivitele- lánosságokban beszéljünk, megfo-
zésében. Biztos, hogy nem leszünk képesek minden problémát fi- galmazásunk legyen mindig pontos.
gyelembe venni, de fontos, hogy e hosszú listából ki tudjuk válasz- A kulcsfeladatok listájának felállítá-
tani a legfontosabbakat. A kulcsfeladatok megfogalmazásánál a sánál csak a valós problémákat ve-
legfontosabb szempont az érdekelt nyilvánosság érdekeinek figye- gyük számba.
lembe vétele, mert minden projektum valakiért és valakinek ké- A SWOT-elemzésnek nem feladata
szül. megoldási javaslatok kidolgozása,
hanem kizárólag a vizsgált szem-
ponthoz kapcsolódó felmerülõ prob-
lémák pontos megfogalmazása,
részletes leírása. A konkrét felhasz-
nálás során a sikert nem a fenyege-
tések elleni védekezés, hanem a le-
hetõségek pontos, körültekintõ
meghatározása és kiaknázása ered-
ményezheti.
A szervezetben dolgozó emberek
a szervezet erõs és gyenge pontjai-
nak megfogalmazásakor – érthetõ
módon – sokszor eltérõ listákat dol-
goznak ki.
Civil szervezet marketingje

1 x 13
A civil szervezetek marketingtervezése nagyon hasonlít a stratégi-
Alapfogalmak
ai tervezéshez. Míg a stratégiai tervezésnél a tevékenységünk hos-
szú távú megtervezésérõl van szó, addig a marketingtervezés ese-
marketing
tében egy konkrét program, projektum, szolgáltatás „piacra dobá-
marketingtervezés – azon lépések sáról” beszélünk. Mint minden tervnek, ennek is van elõkészítési
megtervezésének folyamata, mely szakasza és ún. megvalósítás-eredmények-értékelés szakasza.
eredménye a termék marketingterve Ha már megismertük és megértettük a stratégiai tervezés filozófi-
piac – az a terület, ahol azok, akik áját, akkor nagyon könnyû lesz a marketingtervezéssel azonosulni.
a terméket kínálják, találkoznak
azokkal, akiknek erre szükségük Mi a marketing?
van A marketingnek sok meghatározása létezik, Philip Kotler szerint:
társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során szükségle-
termék – program, projektum vagy teik és igényeik kielégítése érdekében egyének és csoportok ter-
szolgáltatás, melynek alapvetõ tu- mékeket és értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között. Le-
lajdonsága, hogy kielégítsen bizo- fordítva: a marketing feltárja a célcsoport igényeit, programokat
nyos igényeket vagy megoldjon bizo- vagy szolgáltatásokat dolgoz ki, melyeket egy elõre megtervezett
nyos problémákat módon eljuttat a célcsoporthoz, s mindeközben nemcsak a célcso-
termelés – az a tevékenység, mely port, de saját igényeit is kielégíti. Egy nagyon idõszerû kérdésrõl
a termék létrehozásához vezet van szó, mely az üzleti szektorban született és a nonprofit szektor
innen vette át, és alakította a maga formájára. De míg az üzleti
ügyfél, kliens – a célcsoport, aki- szektorban a marketing végsõ célja a minél nagyobb üzleti haszon
nek a termékünket kínáljuk elérése, addig a nonprofit szektorban a marketing a célcsoport és
szolgáltató – az a szervezet, amely a szervezet igényeinek kielégítését szolgálja.
a terméket az ügyfélnek kínálja
Miért lehet fontos a marketing egy civil szervezetnek? Mert:
adományozó – harmadik szubjek- • azért létezünk, hogy célcsoportunk igényeire válaszoljunk,
tum a nonprofit piacon, aki a termé- • helyt kell állnunk a forrásokért folytatott versenyben,
ket nem vásárolja meg, de hajlandó • hasonló tevékenységet végzõ szervezetekkel találkoztunk (a
ezt anyagilag vagy más módon tá- célcsoportért folytatott verseny).
mogatni, mert azonosult a szolgál- A marketing-gondolkodásmóddal való azonosulásunk elsõ lépése,
tatott termékkel és a szolgáltatás hogy próbáljunk meg programjainkról, szolgáltatásainkról termé-
módjával kekként gondolkodni.
ár – a termék ellenértéke, mely A marketingtervezés, hasonlóan a stratégiai tervezéshez, egy-
nem mindig anyagi természetû mást követõ lépésekbõl áll. Az egyes lépések filozófiájukban teljes
(pénzzel kifejezhetõ), egy eszmei ér- mértékben megegyeznek a stratégiai tervezés lépéseivel, a kü-
ték, mely megelégedést okoz a ter- lönbség csak annyi, hogy marketingterv esetében a termék célcso-
mék fogyasztójának, öregbíti az porthoz való eljuttatásának útját tervezzük meg. A termék létreho-
adományozó jó hírnevét, vagy betöl- zásáról, megalkotásáról a projektumírásnak szánt fejezetben szó-
ti a szolgáltató küldetését lunk.
hirdetés – a potenciális és aktuális
A marketingtervezés lépései
kliensek figyelmének felkeltése a
1. Célok meghatározása.
termékre, mely általában poszte- 2. Célcsoport, igényfelmérés, piackutatás.
rek, röplapok, címre küldött levél, e- 3. Marketingcélok meghatározása.
mail segítségével történik 4. Marketingeszközök megtervezése.
5. Kivitelezés, ellenõrzés, értékelés.
Civil szervezetek marketingje 65
Mielõtt nekilátunk programunk, projektumunk, szolgáltatásunk reklám – a termék klienssel való

marketingtervének elkészítéséhez, elõször is tudatosítanunk kell,
megismertetésének módja, mely ki-
hogy a marketingtervezés mindig a stratégiai tervezés után követ-
alakítja a termék iránti igényt
kezik, annak lépéseire és eredményeire épít.
public relations – a szolgáltató imá-
1. LÉPÉS: A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA zsának alakítása céljából megvaló-
sított tevékenységek sorozata, me-
Határozzuk meg pontosan, hogy mely termékünk marketingtervét lyek a tömegtájékoztatási eszközök
készítjük el, és vegyük figyelembe a stratégiai terv programcéljai- segítségével valósulnak meg
nak stratégiáit és akciótervét. Fogalmazzuk meg, hogy mit várunk a
eladás – az a pillanat, melyben a
tervtõl.
termék a kliens sajátjává válik
Építenünk kell eddigi tapasztalatainkra is. Ha eddig nem tettük
meg, akkor most itt az ideje, hogy válaszoljunk a következõ kérdé-
sekre:
– Milyen programokat valósítottunk meg eddig?
– Milyen célcsoportnak készültek programjaink?
– Sikerült a programoknak elérni a céljukat?
– Pontosan milyen minõségi és mennyiségi változást sikerült a cél-
csoportnál programunkkal elérni?
– Hogyan profitáltunk belõle, mit kaptunk cserébe?
Ha hiányosságokat fedezünk fel, gondolkodjunk el azon, hogy ezek Szótár
miért következtek be, és a tapasztalatokat a további lépéseknél
használjuk ki (lásd a portfolióelemzést a stratégiai tervezés feje- marketingtervezés – marketingové plá-
zetben). novanie – marketing planning
piac – trh – market
2. LÉPÉS: CÉLCSOPORT, IGÉNYFELMÉRÉS, PIACKUTATÁS termék – produkt – product
termelés – produkcia – production
A termék célcsoportja: ügyfél, kliens – zákazník, klient – cus-
tomer, client
A stratégiai tervünkben meghatároztuk szervezetünk célcsoport-
szolgáltató – poskytovate¾ – provider
ját. Most próbáljuk meg szûkebben meghatározni a termékünk cél- adományozó – darca – donor
csoportját. A stratégiai tervezésnek szánt fejezetben ismertettük ár – cena – prise
az érdekelt nyilvánosság elemzés módszerét, használjuk itt is. hirdetés – inzerovanie – advertising
reklám – reklama – promotion
eladás – predaj – sales
A nonprofit szervezetek közös tulaj-

donsága az ügy iránti lelkesedés és
egy magasztos küldetés, mely telje-
sítése érdekében tevékenykednek.
A marketing-hozzáállás e küldetés
elérésének alapja. Nemcsak egy
technika, de tevékenységünk értel-
mezésének és szervezésének alap-
vetõ készsége.
Célcsoportunkat a termék iránti közös érdeklõdés jellemzi. Hatá-

1 x 13 rozzuk meg pontosan mindazokat, akik klienseinkké válnak. Ve-
gyük figyelembe a következõ szempontokat:
• demográfiai (életkor, nem stb.),
• társadalmi (végzettség, munkahely, vallás, etnikum stb.),
Példa • földrajzi (lakóhely: falu, nagyváros, régió, lakótelep stb.),
• pszichológiai (érdeklõdés, hobbi stb.).
Marketingterv címszavakban:
A szervezet: civil szervezeteknek Ezeket a szempontokat kiegészíthetik az aktuális terület konkrét
és magánszemélyeknek pályázati osztályozási szempontjai.
tanácsadást és információkat nyújt. Ne feledkezzünk meg a másodlagos célcsoportról, melybe mi ma-
1. Cél: felsõoktatási intézmények gunk és adományozóink is beletartoznak.
tanulmányi ösztöndíjairól szóló in-
formációk eljuttatása a régió gyen- Igényfelmérés:
gébb szociális háttérrel rendelkezõ Miután azonosítottuk célcsoportunkat, megvizsgáltuk tulajdonsá-
középiskolásaihoz, pályázataik el- gait, sajátságait, felmérjük az igényeit.
készítésében nyújtott segítség. Az igényfelmérés elsõ lépése, hogy eldöntjük, milyen információkat
2. Célcsoport: középiskolák 4. év- szeretnénk összegyûjteni klienseinkrõl. Ez határozza meg, hogy az
folyama diákjai, akik tovább szeret- igényeket milyen módszerrel kell majd felmérnünk. Az igényfelmé-
nének tanulni, a háztartás, amely- réshez használhatunk kérdõívet, személyes találkozókat, statiszti-
ben élnek, havi bevétele kevesebb,
kai kimutatásokat stb. Így tudjuk meghatározni pontosan azon kri-
mint 5 000 Sk (ösztöndíj felvétel).
Igények: pontos, naprakész infor- tériumokat, melyeket termékünknek teljesítenie kell. Az igényfel-
mációk az ösztöndíj-lehetõségekrõl, mérés a termék sikerének kulcsa!
a konzultáns elérhetõsége a szolgál-
tató irodában és telefonon, segítség Piackutatás:
az ösztöndíj-pályázat megírásában. A piackutatás a piaccal kapcsolatos információk gyûjtésének és
A piac: hasonló, tapasztalatokkal, elemzésének eszköze. Ebben a fázisban nézzük meg közelebbrõl,
színvonalas szolgáltatásokkal ren- hogy termékünknek melyek az erõsségei, gyenge pontjai, milyen le-
delkezõ szer vezet, hiányossága, hetõségei vannak azon a területen, ahol megvalósulnak, és milyen
hogy magyarországi lehetõségekrõl veszélyek hiúsíthatják meg hatékonyságukat (SWOT-elemzés).
nincs információja. A piackutatás azt is vizsgálja, hogy a piacon vannak-e hasonló ter-
Hozzáállás: mi csak a magyarorszá- mékek. Ha konkurenciával találkozunk, alapvetõen négy lehetõség
gi felsõoktatási intézményekkel fog- közül választhatunk:
lalkozunk majd.
• elállunk tervünktõl (az adott szolgáltató teljes mértékben kielé-
3. Marketing célok
Idõ: a szolgáltatásokat folyamato- gíti az ügyfelek igényeit, fölösleges nekünk ugyanazt a terméket
san nyújtjuk szeptembertõl június piacra dobni, hiszen nem lenne rá igény),
végéig. • versenybe szállunk (a konkurencia nem képes a célcsoport igé-
Minõség: gyenge anyagi háttérrel nyeit kielégíteni, mi viszont igen),
rendelkezõ, a kritériumoknak meg- • specializálódunk (a piacnak és célcsoportnak egy szûkebb sze-
felelõ érdeklõdõ diákoknak, az ösz- letét választjuk),
töndíj elnyerése után, lehetõsége • együttmûködünk (felajánljuk a konkurenciának az együttmûkö-
nyílik a tanulásra. désünket, mely feltételezi, hogy az így készített termék többet
Mennyiség: nyújt majd a célcsoportnak).
• a program minden középiskolá-
ban megvalósul,
• a hátrányos helyzetû diákok min. 3. LÉPÉS: MARKETINGCÉLOK MEGHATÁROZÁSA
90%-a kihasználja szolgáltatásainkat,
• az érdeklõdõ diákok min. 70%-a
elnyeri az ösztöndíjat. Már tudjuk, hogy kinek, mit, hogyan kell csinálnunk. Most azt ha-
4. Marketing eszközök tározzuk meg, hogy mit szeretnénk elérni.
Termék: konzultációk. A marketingcélokat akciócélnak is nevezik, mert pontosan megha-
tározzák, mit kell tennünk ahhoz, hogy elképzeléseink valóra válja-
Civil szervezetek marketingje 67
nak. Céljainkat az idõ, minõség és mennyiség koordinátái között Ár: minden megkezdett óra 30 Sk (a
határozzuk meg. konkurencia 50 Sk-t kér, konzultán-
sainkat három éve képezzük, infor-
Idõ – milyen idõ alatt akarjuk céljainkat elérni. mációkat kell beszereznünk, ami ki-
Minõség – milyen mérhetõ minõségi változást hoz termékünk a adásokat jelent, a célcsoport jobban
kliensek és a magunk életében. megbecsüli a konzultációt, ha neki is
Mennyiség – minden, ami számmal kifejezhetõ. hozzá kell járulnia.
Ellenérték: növekszik a célcsopor-
A célok pontos meghatározása adja azokat a mutatókat, melyek tunk, hírünk a diákokon keresztül a
alapján folyamatosan mérni tudjuk termékünk sikerességét. pedagógusokhoz és szülõkhöz is el-
jut, teljesítjük küldetésünket, pozitív
4. LÉPÉS: MARKETINGESZKÖZÖK MEGTERVEZÉSE eredményeink újabb donorokat von-
zanak, növeljük a régió emberi erõ-
A marketingeszközöket a szakemberek 4P-nek is nevezik, mely (a forrásait stb.
SWOT, STEP betûszavakhoz hasonlóan) szintén az angolból szár- Elosztás: személyes konzultációk az
mazik, és a product, price, place, promotion szavak kezdõbetûire irodánkban, naponta 13.00 órától
utal. Ide tartozik néhány marketingelmélet szerint a public, vagyis 16.00 óráig.
célcsoport is, de mi ezt már a második lépésben meghatároztuk. Reklám:
Termék – az igényfelmérés alapján pontosan megtervezhetõ. A a) a program ismertetése az iskola
termék létrehozásával a projektumírásban foglalkozunk részlete- vezetõsége elõtt,
sen. b) röplapok szétosztása a diákok kö-
Ár, ellenérték – minden terméknek van ára, mely nem minden rében (összes diák), mely egyben
meghívó a program prezentációjára is,
esetben fejezhetõ ki pénzben, viszont ellenértéke minden esetben
c) prezentáció – a szolgáltatás kül-
van. Ha ezt pénzzel kifejezhetjük, beszéljünk árról, ha nem, ellen-
detésének ismertetése a diákokkal
értékrõl. Elõfordulhat az ár és ellenérték kombinációja is (lásd a
egy elõadás keretében, melyen az
gyakorlatot). A nonprofit szervezetekre általánosan jellemzõ, hogy egész iskola részt vesz,
túl alacsony árat, ellenértéket szabnak terméküknek. Ez a klien- d) cikk az iskolai újságban.
sek szemében értéktelenné teheti terméküket. A program folyamatos értékelése.
Az ár megszabásánál szerepet játszik a konkurencia hasonló Minden konzultációról kimutatást ké-
termékének az ára, az elõállítás költségei és a megfizethetõség. szítünk. A diákokat megkérdezzük,
Terjesztés – a termék klienshez való eljuttatásának módja. mennyire elégedettek a szolgáltatás-
Program vagy szolgáltatás esetében a helyet és idõt határozzuk sal. Faliújságot akasztunk ki, ahova
meg, árucikk (pl. információs füzet) esetében az eljuttatás módját. névtelenül leírhatják javaslataikat, öt-
Reklám – kommunikációs folyamat, mely segítségével ügyfele- leteiket. A program befejezése után
inket megismertetjük a termékkel, programmal, annak elõnyeivel, információkat gyûjtünk, hogy a célcso-
és meggyõzzük õket, hogy vásárolják meg, vegyék igénybe azt. A port hány százaléka volt elégedett.
reklámot marketingkommunikációnak is nevezzük, és fõleg a PR
eszközöket használjuk megtervezésénél (lásd a PR fejezetben).
Figyelem!
5. LÉPÉS: KIVITELEZÉS, ELLENÕRZÉS, ÉRTÉKELÉS
A marketing a szervezet céljai eléré-
Egy terv akkor hatékony, ha kivitelezésében folyamatosan jelen sének egyik eszköze. Ne essünk ab-
van az ellenõrzés, és annak eredményeit, tapasztalatait a követke- ba a hibába, hogy minden energiákat
zõ lépésekben kihasználjuk. Ez a marketingterv folyamatos fejlesz- és idõnket a tervezésre fordítjuk, és
tését is jelenti, hiszen ha rájövünk, hogy pl. túl magas árat szab- míg a terv elkészül, megváltozik kö-
tunk termékünknek, ezt korrigálnunk kell. De hiba csúszhat a ter- rülöttünk a világ. Marketingtervet
jesztési folyamatba is. csak nagyobb, igényesebb, összetett
programok esetében készítsünk. De
kisebb projektumokról is gondolkod-
hatunk „marketingfejjel”.
Adománygyûjtés
70 Adománygyûjtés
Az adománygyûjtés alapelvei
1 x 14
Ebben a fejezetben foglalkozunk az adománygyûjtés formáival és
Alapfogalmak szabályaival. Ismertetjük az adománygyûjtési technikákat, tisztá-
zunk néhány alapfogalmat, foglalkozunk a pályázatírással és pályá-
adományozás – egy mások által zással, az elszámolással és a szervezet kötelezettségeivel.
megvalósított cél anyagi vagy más
módon történõ támogatása Mielõtt nekilátunk az adománygyûjtés bõ és bonyolult területé-
adománygyûjtés – a szervezet mû- nek felkutatásához, nézzük meg közelebbrõl a következõ két állí-
ködéséhez szükséges (anyagi, tech- tást:
nikai, emberi) források, illetve mód- a) A donorok általában jól mûködõ szervezeteket támogatnak.
szerek, technikák, információk elõ- b) A szervezetnek a hatékony mûködéshez forrásokra van szük-
teremtése, megszerzése sége.
donor vagy adományozó – az a ma-
Ha abból indulunk ki, hogy mindkét állítás igaz, akkor arra a követ-
gánszemély, gazdasági szervezet,
keztetésre jutunk, hogy a donorok semmiképp sem támogathatnak
alapítvány, intézmény, mely hajlan-
kezdõ szervezeteket. Ebbõl következõen kezdõ szervezetek nem is
dó szervezetünket, ötletünket vala-
milyen módon támogatni létezhetnek, tehát új szervezetek nincsenek.
Hogyan lehet akkor igaz az az állítás is (melyet statisztikai ada-
forrás – alapjában véve bármi, ami tok támasztanak alá), hogy nemcsak a világban, de Szlovákiában
segíti a szervezetet egy bizonyos is (2000. áprilisáig 17 844 szervezet volt Szlovákiában bejegyez-
cél elérésében, lehet: anyagi ve) rengeteg civil szervezet mûködik és jön létre, és nagyon sok
(pénz), technikai (egy számítógép), szervezet mûködik jól?
emberi (egy ügyes könyvelõ), mód-
szertani (egy kipróbált, bevált mód-
Ez csak akkor igaz, ha a következõ állítás is igaz:
szer), információ (pályázati lehetõ-
c) Az anyagi és egyéb források nem feltételei a hatékony mûkö-
ségekrõl) stb.
désnek.
Ennek az állításnak a tükrében fogalmaztuk meg azokat a szabá-

lyokat, melyeket elfogadva és betartva, nemcsak szervezetünk
mûködése válhat hatékonyabbá, de az adománygyûjtés során fel-
merülõ akadályokat is könnyebben legyõzhetjük. Ez a tizenkét sza-
bály alkotja tulajdonképpen az adománygyûjtés filozófiáját.
1. A szervezet azért létezik, hogy küldetése teljesítése révén meg-

valósítsa jövõképét, elérje célkitûzéseit.
Szótár 2. Célkitûzéseit csak akkor tudja elérni, ha küldetésével minden
tagja azonosul.
adománygyûjtés – zabezpeèenie zdro- 3. A civil szektor ereje abban rejlik, hogy az önkéntesség elvén mû-
jov – fundraising ködik, tehát a szervezet céljait önkéntesei segítségével éri el.
donor, adományozó – donor, poskytova- 4. Az adományozók olyan szervezeteket támogatnak, melyek kül-
te¾ – donor, grant giver detésével egyetértenek.
forrás – zdroj – source
5. Minden adományozó biztos akar lenni abban, hogy adományát
küldetés – poslanie, misia – mission
jövõkép – vízia – vision megfelelõen hasznosítják.
6. Az adománygyûjtés egy cél érdekében adakozni kívánók és a
célt teljesítõk szerencsés egymásra találása.
Az adománygyûjtés alapelvei 71
7. Az adománygyûjtés nem mûködik 100%-os sikerességgel, mivel

Példa
az adományozó és a szervezet egymásra találása nem túl gya-
kori.
Ha például a mi célkitûzésünk az,
8. Minden tapasztalatból tanulunk, a rosszból éppúgy, mint a jó- hogy házat építsünk, ezt csak úgy
ból. tudjuk elkezdeni, hogy kiássuk az
9. Az adományozó az adományát „befekteti”, és ennek eredmé- alapokat, amihez nincs semmi más-
nyérõl tájékozódni kíván. ra szükségünk, mint egy ásóra és az
10. Azt az adományozót, aki elégedett a támogatott szervezet energiánkra. Ha nekünk nincs
eredményeivel, újra fel lehet keresni. ásónk, kölcsön is kérhetünk, ez sem
11. Az az adományozó, akit egyszer becsaptunk, nem fog többé ben- kerül semmibe. Ha nem egyedül fo-
nünket támogatni, és rossz hírünket eljuttatja más adományo- gunk neki, akkor az alapok hama-
zókhoz is. rabb elkészülnek. Tehát a ház fontos-
12. Az adománygyûjtés eszköz, nem cél! ságáról másokat is meg kell gyõz-
nünk. Ha volt olyan, akit sikerült be-
De vajon mibõl is él egy kezdõ szervezet? vonni az ásásba, akkor biztos talá-
lunk olyat is, aki hajlandó pár téglát
Kezdõ civil szervezetek esetében a mûködéshez a pénznél sokkal ajándékozni nekünk. Minél több „tég-
fontosabb hinni abban, amit csinálunk, megtalálni a megfelelõ ön- latulajdonost” szólítunk meg, annál
kénteseket, elhivatottnak lenni, megfelelõen megtervezni a tevé- nagyobb az esélye annak, hogy sike-
kenységet. Egy kezdõ szervezet is nagyon sokat tehet anyagi hát- rül annyi téglát összehordanunk,
tér nélkül. amennyibõl felépülhet a ház. És így
tovább. Ha ügyesek vagyunk, felépül-
Az alapján, hogy kitõl próbálunk meg adományt gyûjteni, az ado- het a házunk egy fillér saját befekte-
mánygyûjtést négy csoportba oszthatjuk: tés nélkül is, de csak akkor, ha min-
denki, aki adott valamit, hisz a há-
zunk fontosságában, és hajlandó
a) Gazdasági szervezetek adományozása.
ezért valamit áldozni a sajátjából.
b) Magánszemélyek adakozása.
c) Rendezvényi forrásteremtés.
d) Alapítványi adománygyûjtés. Gyakorlat
1. Próbáljuk meg szervezetünk-

ben tisztázni, hogy milyen célokat,
értékeket követünk, mit szeretnénk
elérni. Gondolkodjunk hosszú tá-
von, mondjuk 3–5 évre elõre.
2. Gondolkodjunk el azon, hogy
mi mindent kell tennünk ahhoz,
hogy elképzeléseink valóra váljanak.
3. Nézzük meg, hogy erre képe-
sek vagyunk-e.
4. Ha nem, mit kell tennünk
azért, hogy ezen a helyzeten változ-
tassunk. De azon is elgondolkodha-
tunk, hogy céljaink elérhetõk-e.
5. Amennyiben képesek vagyunk
céljainkat teljesíteni, gondolkodjunk
el azon, hogy elképzeléseink eléré-
séhez milyen programokat, projek-
tumokat kellene megvalósítanunk
(lásd stratégiai tervezés).
Gazdasági szervezetek
1 x 15 adományozása
Miért adakoznak a gazdasági szervezetek a világban?
Alapfogalmak – Mert ez a befektetési stratégia egyik formája lehet abban a
közösségben, ahol a nyereségük termelõdik.
nonprofit szervezet – olyan szerve- – Mert fontosnak tartják, hogy visszaadjanak valamit oda, ahol a
zet, mely bevételeit nem tagjai va- nyereségük termelõdik.
gyonának növelésére, hanem külde- – Hogy fokozzák jelenlétüket.
tése elérése érdekében szervezeté- – Hogy javítsák közösségi kapcsolataikat.
be, tevékenységébe forgatja vissza – Hogy javítsák a közvéleményben róluk kialakított képet.
– Hogy csökkentsék az adóalapjukat.
marketing – társadalmi és vezetési
lépések láncolata, melyek során
Miért olyan alacsony a gazdasági szervezetek adakozásának
egyének és csoportok termékeket
aránya Szlovákiában?
és értékeket alkotnak és cserélnek
– Mert az adományozás kultúrája hazánkban viszonylag új érték.
ki egymás közt, mialatt kielégítik
– Mert nem kielégítõ a jogi szabályozás.
szükségleteiket és igényeiket
– Mert nincs lehetõségük rá, hogy ellenõrizzék az adomány fel-
filantrópia (emberszeretet) – az használását.
adományozás egyik formája, mely a – Mert nem engedi meg a gazdasági helyzetük.
társadalom problémáinak megoldá- – Mert saját érdekeik elõbbre valók a köz érdekénél.
sában a mûvelõdés fejlesztésével,
újító jellegû megoldások támogatá- A nonprofit vagy civil szervezetek a társadalomban betöltött fela-
sával, emberi erõforrások fejleszté- datuk alapján azt a fontos tevékenységet végzik, amit az állami
sével vesz részt szektor nem képes, az üzleti szektornak pedig a nyereség szem-
jótékonyság – emberbaráti szeretet- pontjából nem érdekes.
bõl nyújtott anyagi vagy más segítség Egy hosszú távú marketingstratégiával rendelkezõ gazdasági
szervezet tisztában van azzal, hogy a közérdek támogatása
mecénás – olyan ember, aki az iro- számára befektetést jelent, hiszen ha a célcsoportjának az élet-
dalmat és a mûvészeteket pártolja színvonala emelkedik, alapvetõ szükségletei kielégíttetnek, poten-
(Gaius Cilnius Maecenas, élt Kr. e. ciális klienssé válhat, a támogató arculata jelentõsen javul a
80–7, Vergilius és Horatius pártfo- fogyasztók körében.
gója, támogatója volt, neve ma már Szlovákiában a gazdasági szervezetek még nem ismerték fel az
a támogatás intézményét jelenti) adakozásban rejlõ elõnyöket, a mi feladatunk is, hogy ezekrõl
szponzor – a mecénás újkori megfe- tájékoztassuk õket.
lelõje, aki adománya fejében neve
nyilvánosság elõtt történõ népsze- Kivel kezdjük?
rûsítését kapja csereértékként Kezdjük mindig a kézenfekvõ lehetséges adományozókkal:
szponzoráció – az üzleti kapcsolat azokkal, akiket ismerünk, akik ismernek bennünket, akiknek a
egyik formája, mely révén nonprofit tevékenysége kapcsolatba hozható a miénkkel. Fontos tudni, hogy
tevékenységet támogatunk (általá- nem várhatunk adományt olyan gazdasági szervezettõl, amelyik
ban) nevünk propagálása fejében nem ismer bennünket.
célcsoport – programunk, tevékeny- Hogyan kezdjük el?

ségünk közvetlen élvezõi, akik életé- Az alábbiakban néhány adománygyûjtési technikát ismertetünk.
ben programunkkal, tevékenysé- Ezek nemcsak az adománygyûjtésben, de a kapcsolatépítésben és
günkkel minõségi, mennyiségi válto- a hatékony mûködésben is segíthetnek.
zást szeretnénk elérni
Gazdasági szervezetek adományozása 73
1. Egy meghatározott ügyhöz kapcsolódó marketing

Az ügyhöz kapcsolódó marketingkampány során a vállalat és a
Az American Express munkatársa a
szervezet kölcsönösen elõnyös, hosszú távú partneri viszonyt
következõ adománygyûjtési taná-
alakít ki, melybõl a szervezetnek és a vállalatnak is haszna szár-
csokat adta civil szervezeteknek:
mazik.
Mindannyiunk számára ismerõs az „Életszigetek” (Ostrovy ¡zivota) kampány – Próbáljuk megérteni a vállalati
példája, melyet a Szlovák Köztársaság Gyermek Alapja (Detský fond SR) va- vezetõk gondolkodását!
lósított meg 1999 augusztusa és decembere között. Célja az volt, hogy – A vállalatokkal a kereskedelmi
anyagi eszközöket gyûjtsön gyermekek életfunkcióit segítõ orvosi mûsze- kamarán keresztül teremtsünk
rekre. Mindezt a Procter and Gamble, Danone és Pepsi Cola cégek „Élet- kapcsolatot!
szigetek” logóval ellátott termékeinek eladásából nyerték. A szervezet és – Derítsük ki a vállalat érdeklõdé-
a cégek tehát közös marketingkampányt indítottak, így a civil szervezetnek sét és értékeit! Ezek nyilváno-
sikerült megfelelõ anyagi hátteret biztosítani az életeket mentõ mûszerek sak. Értsük meg õket, hivatkoz-
vásárlására, a cégeknek pedig nemcsak a képe javult jelentõs mértékben zunk rájuk és idézzük õket!
a nyilvánosság körében, de a forgalmuk is nõtt. A kampánynak egyéb ered-
– Menedzseljük jól a szervezetet!
ménye is volt: a nyilvánosság figyelmét a problémára irányította.
Ennek hiányában nincs olyan vál-
lalat, amelyik támogatást nyújta-
2. Vállalati alkalmazottak bevonása a szervezet mûködésébe
na.
Ennek a technikának az Egyesült Államokban van nagy kultúrája, – Az adakozással kapcsolatos
ahol a vállalat elvárja a vezetõ beosztású alkalmazottaitól, hogy döntéseket a vállalatban mindig
szabadidejük egy részét jótékonysági célra fordítsák, és ebben tel- kevés ember hozza. Ismerjük
jes mértékben támogatja is õket. Hazánkban is egyre szaporodik meg õket!
azon szervezetek és alapítványok száma, amelyek felismerték – Lényeges az idõzítés. A vállala-
ennek a technikának az elõnyeit. tok akkor adnak legkönnyebben,
amikor megjelennek a piacon,
A Szlovákia Gyermekeiért Alapítvány (Nadácia pre deti Slovenska) példá- mert meg akarják mutatni, hogy
ul bevonta kuratóriumába a Jacobs Suchard Figaro, Castor & Pollux cé- a helyi közösséghez tartoznak.
gek vezetõ beosztású alkalmazottait, a Bank Austria igazgatóját, a Markí- Figyeljünk erre!
za és STV televíziók közkedvelt személyiségeit, az iskolaügyi és a külügy- – Értsük meg az emberek saját
minisztérium magas beosztású dolgozóit, illetve a German Marshall Fund
belsõ motivációit!
nemzetközi alapítvány kelet-európai igazgatóját. Gondoljunk csak bele, mi
– A civil szervezetnek meg kell ha-
mindenben segíthetnek ezek az emberek az alapítványnak.
tároznia, hogy mennyit kér, mi-
lyen értéket képvisel a cserébe
felajánlott elõny.
– A szervezetnek legyen akcióprog-
ramja az adománygyûjtésre! Be
kell bizonyítania, hogy ezt a ter-
vet tudja tartani.
– Ha egy szervezet pénzt kap egy
vállalattól, azt meg kell köszön-
nie!
A vállalati alkalmazottak bevonásának elõnyei:

1 x 15 – a vállalat megismeri a szervezetet, így könnyebben nyújt támo-
gatást,
– szakértelmével segítheti a szervezet munkáját,
– kapcsolatot jelent más vállalatokkal,
Gyakorlat – hírét viszi a szervezetnek,
– információkat nyújt az üzleti világról,
1. Állítsuk össze azon gazdasági – neve garanciát jelenthet más adományozóknál.
szervezetek listáját, melyek a kör-
nyezetünkben (városunkban, fa- 3. Gazdasági szervezetek névadáshoz kötött adománya
lunkban, régiónkban) vannak.
2. Mindegyik mellé írjuk be annak a Névadáshoz kötött adománynak nevezzük azt az adománygyûjtési
vezetõ beosztású személynek a technikát, melynek során a civil szervezet felajánlja a gazdasági
nevét, akit ismerünk a cégbõl, és szervezetnek, hogy támogatása fejében a támogatott programot,
aki ismeri szervezetünk munkáját. termet, ösztöndíjat stb. elnevezi az adományozóról.
3. Ahol nincs ilyen személy, ott ér-
deklõdjünk, hogy ki az, aki az Az Alapítvány a Budapesti Állatkert Élõ Gyûjteményének Támogatásáért
kampányt indított, melyben felajánlotta a magyarországi vállalatoknak,
adott cégben vezetõ személyiség,
hogy amennyiben örökbe fogadnak egy állatot (ez azt jelenti, hogy anya-
és valamilyen módon ismerhet
gilag vagy más módon támogatják annak ellátását), errõl táblát helyeznek
bennünket. el az állat ketrecénél. Nagyon sok cég elfogadta a felajánlást, mert fan-
4. Nézzük meg, hogy a listánkon táziát látott a reklám e formájában.
szereplõ cégek milyen értékeket
képviselnek, és hogy ezek kap- Ha az adománygyûjtésnek ezt a formáját választjuk, elõször is
csolatba hozhatók-e a szerveze- fel kell kutatnunk a lehetséges adományozókat, akiknek tevékeny-
tünk által képviselt értékekkel. sége a programunkkal összefügg, vagy kapcsolatba hozható. Az
5. Gondolkodjunk el azon, hogy mi- adományozót mindenképpen meg kell ismertetnünk a névadást
vel tudnák programunkat támo- követõ kötelezettségekkel és elõnyökkel. Fontos, hogy a meg-
gatni, és ezért cserébe mi mit egyezésrõl kétoldalú szerzõdés készüljön.
nyújthatunk.
6. A felsorolt technikák közül vá- 4. Szponzoráció
laszszuk ki azt, amelyik az adott
cég esetében hatékony lehet. A szponzoráció a gazdasági és civil szervezet között létrejövõ kapc-
solat, melynek segítségével a gazdasági szervezet jótékony célú
támogatása fejében reklámlehetõséghez jut. A szponzoráció során
kapott eszközök felhasználásából a gazdasági szervezetnek is
elõnye származik.
A megfelelõ szponzor felkutatásánál ugyanazon szempontok
alapján dolgozunk, mint a névadáshoz kötött adomány esetében.
Meggyõzésénél viszont hangsúlyt kell helyeznünk a külsõ kommu-
nikációs lehetõségekre, hiszen egy vállalat szempontjából az a leg-
fontosabb, hogy minél szélesebb nyilvánossághoz jusson el jóté-
kony cselekedetének híre.
A Katedra Alapítvány 1995 óta adja ki a Katedra címû, havonta megjele-

nõ folyóiratot, mely a szlovákiai magyar pedagógusokhoz és szülõkhöz
szól. Mivel az alapítvány nonprofit szervezet, nem a nyereségvágy az, ami
a lap árát megszabja. Az is érthetõ azonban, hogy nem kíván a folyóirat-
ra ráfizetni, így a szponzorációt választotta a bevételi és kiadási oldal kü-
lönbségének egyensúlyozására. A lap hátlapján és ennek belsõ oldalán
helyet biztosított a reklámra. A lapban csak olyan vállalatok hirdetnek,
Gazdasági szervezetek adományozása 75
amelyek azonosultak a lap küldetésével, meggyõzésüknél fontos volt a

külsõ kommunikációs szempont, vagyis hogy milyen és mekkora a lap Hibák, negatív példák
megrendelõi köre, hány ember olvassa a lapot.
Vigyázzunk, nehogy abba a hibá-
5. Természetbeni adomány ba essünk, hogy házalni kezdünk
programunkkal. Ne hassunk az ado-
Nem minden gazdasági szervezet képes arra, hogy pénzbeli támo- mányozó lelkiismeretére, mert ez
gatást nyújtson egy civil szervezetnek, természetbeni adományo- az ellenkezõ hatást váltja ki.
zásra azonban jóval több vállalatnak van lehetõsége. A vállalatnak Az adományozás alapja a
lehetnek olyan termékei, szolgáltatásai, melyek egy civil szervezet- jószándék, a megértés és a kreati-
nél hasznosíthatók. Amikor programunk költségvetés-tervét készít- vitás. Ha ezt a megszólított adomá-
jük, világossá válik számunkra, hogy mi mindenre van szükségünk nyozó nem ismeri fel, idõt kell neki
ahhoz, hogy a program sikeres legyen. hagynunk, hiszen az adománygyûj-
tés nem koldulás, hanem a partner-
Egy szervezet mezõgazdasági konferenciát szervezett, melynek végén ség felajánlása egy fontos cél eléré-
egy kis állófogadásra kívánta meginvitálni a konferencia résztvevõit. Az se érdekében.
egyik helyi vállalkozótól, akinek élelmiszerüzlete volt, sikerült adomány-
ként péksüteményt és üdítõket, a helyi konzervgyártól hús és zöldség-
konzerveket, a helyi szállodától edényeket, evõeszközöket, tányérokat
beszereznie. A konferencia végén, a fogadásra szóló meghívásban el-
hangzott a támogatók neve, ezen kívül abban a teremben, ahol a fogadás
zajlott, láthatók voltak a támogatók poszterei. Az adománygyûjtés folya-
mán fontos volt hangsúlyozni, hogy ki mindenki lesz jelen (politikusok,
mezõgazdasági szakemberek, TSZ elnökök, sajtó, médiák), tehát az ado-
mányozók nagy nyilvánosságot kaptak.
6. Egyéb technikák
Az összegyûjtött forrással arányos adomány: a gazdasági

szervezet fõadományozóként a civil szervezettel adománygyûjtésre
szövetkezik. A fõadományozó a kampány célját jelentõ összeg felét
ajánlja fel, a szervezet pedig a másik fele összegyûjtésére tesz
ígéretet. A fõadományozó számára elõnyös, ha híre megy, ugyanan-
nyit adott, mint a többi támogató összesen.
Az év adományozója – Via Bona Díj

A díjat a Polgári Társadalomért Alapítvány (Nadácia pre obèiansku
spoloènost’) adományozza minden évben az elõzõ év legbõkezûbb
adományozójának. A díjnak nagy a sajtóvisszhangja, és nagy elis-
merést jelent vállalati körökben. Az adományozónkat mi is jelöl-
hetjük erre a díjra.
Magánszemélyek adakozása
1 x 16
A statisztikák szerint legszívesebben és legtöbbet a kétgyermekes,
magasan képzett anyák adakoznak, utánuk következnek az egye-
dül élõ, vagy özvegy, nyugdíjkorhatár körüli nõk. Általában azok
Az emberek szívesen adakoznak, adakozóbbak, akiknek kevesebb pénzük van. A megkérdezettek
ha: többsége arra a kérdésre, hogy miért nem adakoznak, azt válaszol-
– ennek komoly oka van, ta, hogy azért, mert nem kértek tõlük. Az adakozók az adományo-
– nekik is fontos, hogy adjanak, zásból és az önkéntes munkából fakadó jóérzés, a segítségnyújtás
– látják, hogy mások is adakoztak, öröme miatt adakoznak.
– az adományozott az adományt A következõkben olyan adománygyûjtési technikákat mutatunk
megköszöni, be, melyek magánszemélyek adományainak gyûjtésénél hasznosít-
– ezért elismerést kap cserébe, hatók.
– tájékoztatva lesz a szervezet to-
vábbi munkájáról, 1. Magánszemélyek névadáshoz kötött adománya
– az adományozó tudja, mire és ho- Ezt a technikát hasonlóan használjuk, mint a gazdasági szerveze-
gyan lesz az adománya felhasz- tek esetében. Lényege, hogy valamit elnevezünk arról, aki az adott
nálva, programhoz hozzájárult. Mint minden eddig említett technika, ez is
– a szervezet maga is lelkes és akkor válik hosszútávon hatékonnyá, ha az adományozót folyama-
optimista, céljaiban biztos. tosan tájékoztatjuk nemcsak adománya sorsáról, de a tevékenysé-
günkrõl is, ha ápoljuk a vele létrejött kapcsolatot.
2. Címre küldött levél

A címre küldött levél (direct mail) kiváló módszer arra, hogy minél
több lehetséges adományozót érjünk el. Lényege, hogy az adomá-
nyozásra felkérõ levelet több száz embernek küldjük el abban a re-
ményben, hogy az ily módon megszólítottak bizonyos százaléka fel-
ajánlással reagál majd.
A címre küldött levél jellemzõi formai szempontból:
– külalakra kedvezõ benyomást kelt
– áttekinthetõ,
– könnyen olvasható betûtípust használ,
– a szervezet legmagasabb szintû képviselõje neve és aláírása
zárja.
Tartalmi szempontból pedig:
– világosan fogalmazza meg, hogy ki, mire, miért kér,
– leírja, hogy az adomány milyen módon segít majd,
– elõre megköszöni az adományt,
– tartalmazza az adomány eljuttatásának útmutatóit (számla-
szám, cím),
– nem veszi hosszú idõre igénybe, de meggyõzi a levél olvasóját.
A címre küldött levél-akciók általában karácsony elõtt zajlanak, mi-
vel ez az adakozás idõszaka. Ha szervezetünk gyerekekkel foglal-
kozik, a direct mail kitûnõ módszer az adománygyûjtésre, mert az
emberek fogékonyak a gyerekek igényeire.
3. Személyes megkeresés
Az emberek embereknek adnak. Ezen alapszik a következõ ado-
mánygyûjtési technika, a személyes megkeresés módszere, mely
azt jelenti, hogy a szervezet kompetens képviselõje személyesen
Magánszemélyek adakozása 77
keresi fel a lehetséges adományozót. Fontos, hogy azt, aki a szer-

Feladat
vezetet képviseli, ismerje a potenciális adományozó vagy neve is-
mert legyen a megkeresett személy számára. A személyes talál-
Az elõzõ gyakorlatban megnéztük,
kozó során mondjuk el, hogy mire gyûjtünk, ezzel milyen problémán
vagy személyeken próbálunk meg segíteni, miért választottuk ki õt hogy programunk egyes részeit mi-
is. A személyes találkozók azért is hatékonyak, mert itt kérhetünk lyen gazdasági szervezet támogat-
nagyobb összeget is, amit levélben vagy telefonon nem ajánlatos. hatná. Most viszont azt nézzük meg,
A potenciális adományozó számára sokkal nehezebb nemet mon- hogy miképp járulhatnának hozzá a
dani a kérésre, ha személyesen keresik fel. Fontos, hogy felkészül- magánszemélyek. Ha programunk
tek legyünk, hogy adományozónk minden kérdésére válaszolni tud- nem túl általános, hanem konkrét
junk. Ha gondolkodási idõt kér, ne felejtsük el megkérdezni, hogy eredményt feltételez és ez az ered-
mikor kereshetjük fel újra. Minden esetben hagyjuk ott a szervezet mény hozzájárul a falunk, régiónk
névjegykártyáját. Vigyázzunk arra, hogy ne az adományozó lelkiis- polgárai helyzetének javításához, ak-
meretére hassunk, ne zsaroljuk, mert ez ellenkezõ hatást vált ki. kor könnyen nyerhetünk adományo-
kat magánszemélyektõl is.
4. És végül az 1% Gondolkodjunk el azon, hogy
2002. januárjától a magánszemélyek számára törvény adta lehetõ- programunk, tevékenységünk milyen
ség nyílik arra, hogy adójuk 1%-át közhasznú célra ajánlják fel. Fon- konkrét pozitív hatást gyakorol szû-
tos megjegyeznünk, hogy az egyébként államnak fizetett adó 1%- kebb és szélesebb célcsoportunkra.
áról van szó, tehát az adózókat nem saját bevételüktõl fosztjuk Képzeljük el, hogy ha minket szólí-
meg, ha arra kérjük õket, hogy adójuk 1%-áról a mi javunkra dönt- tanának meg, adnánk-e erre a célra.
senek. Ha igen, gondolkodjunk el azon,
Mivel Szlovákiában a nonprofit szektor számára az 1% egy új fi- hogy milyen módszer lenne esetünk-
nanszírozási rendszer, egyelõre nincsenek tapasztalataink vele ben a leghatékonyabb.
kapcsolatban. A magyarországi tapasztalatok viszont azt mutatják,
hogy az emberek általában olyan szervezetek javára nyilatkoztak
adójuk 1%-áról, melynek a tevékenységébe õk maguk vagy család- Hibák, negatív példák
juk bekapcsolódott, ismerték a szervezet munkáját, esetleg a
szervezet szolgáltatásainak élvezõi voltak valamilyen formában. Ha az adománygyûjtés fent említett
technikáit kívánjuk alkalmazni, vi-
Magánszemélyek adakozása Szlovákiában: gyázzunk, hogy a megfelelõt válasz-
szuk ki!
176,1 millió 189,6 millió 190,4 millió 195,2 millió A névadáshoz kötött adomány
korona korona korona korona technikája csak kevés esetben ha-
tékony.
A címre küldött levél esetében
jól gondoljuk át a kampányunkat,
nehogy ráfizessünk.
A személyes megkeresésnél ar-
ra kell gondosan figyelnünk, hogy a
potenciális adományozót meggyõz-
zük a támogatandó ügy, program
stb. fontosságáról. Ne legyünk vi-
szont agresszívak.
Az 1% esetében meg kell talál-
nunk azt a kommunikációs csator-
1996-ban 1997-ben 1998-ban 1999-ben nát, mely segítségével tudatjuk cél-
15 430 16 760 16 137 15 188 csoportunkkal, hogy számítunk tá-
magán- magán- magán- magán- mogatására.
személy személy személy személy
Rendezvényi forrásteremtés
1 x 17
A rendezvényi forrásteremtést azért tárgyaljuk külön fejezetben,
Tö r v é n y e k
mert az itt használt módszerek egyaránt alkalmazhatók gazdasági
A nyilvános gyûjtést minden esetben szervezetek és magánszemélyek esetében is.
engedélyeztetni kell a Szlovák Köz- Adománygyûjtési rendezvényeket mindig egy konkrét ügy érde-
társaság Belügyminisztériumában. kében szoktak rendezni. Akkor eredményes, ha bevételeink meg-
haladják a kiadásainkat. Ezért nagyon pontosan és körültekintõen
kell megtervezni minden rendezvényt.
Alapfogalmak
1. Árverés
Az árverés az egyik legkedveltebb formája a támogatás-, illetve
rendezvényi forrásteremtés – egy
adománygyûjtésnek az Egyesült Államokban. Különösen a jóté-
konkrét közhasznú cél anyagi vagy
konysággal foglalkozó, helyi közösségekben mûködõ szervezetek,
más természetû hátterének bebiz-
alapítványok, iskolai vagy szülõi szövetségek használják nagy elõ-
tosítására rendezett akció
szeretettel. Ennek legfõbb oka az, hogy az árverés az adomány-
árverés – a rendezvényi forráste- gyûjtés mellett egy társadalmi esemény is, amely segít a közösség
remtés egyik fajtája, ahol olyan tár- azonosságtudatának erõsítésében. Az emberek is szívesebben
gyak kerülnek kalapács alá, melyek mennek el egy árverésre, hiszen ez több izgalmat kínál, a szerve-
az árverésen résztvevõ közönség zõknek lehetõséget ad összekötni azt egy baráti találkozóval, ös-
számára érdekesek, ezért hajlan- szejövetellel. Elõnyös a szervezetnek is, hiszen egy ilyen sokrétû
dóak valós értékén felüli összeget és összetett feladat igénybe veszi a tagok kreativitását, szervezé-
felajánlani a cél támogatására si készségét, és jó hatással van a csapatszellem erõsítésére.
nyilvános gyûjtések – szélesebb A jótékony célú árverésnél figyelembe kell venni a törvényi ke-
nyilvánosságot megszólító közhasz- reteket, a közösség, a potenciális adományozók, vállalkozók és
nú cél anyagi hátterének, megvaló- vállalkozások gazdasági helyzetét, a társadalmi adottságokat (az
sításának biztosítása, mely kereté- árverésnek, mint adománygyûjtési módnak az elfogadottsága a kö-
ben a nyilvánosságot felszólítjuk e zösségben, a közösség összetétele és a szervezet ismertsége) és
cél támogatására az árverés technikai feltételeit (az árverés helyszíne, megközelít-
hetõsége stb.).
jótékonysági koncert – színvona-
las, esztétikai élményt nyújtó kon-
cert, melynek ellenértékeként a kö- 2. Jótékonysági bál és koncert
zönség adományával hajlandó tá- Egy jótékonysági bál vagy koncert szintén társadalmi esemény,
mogatni a meghirdetett közhasznú ahol emberek találkoznak, jeles személyiségek, a sajtó és a médi-
célt ák is jelen vannak. Erõsíti a jelenlévõk jóérzését, hogy õk is azok
közé tartoznak, akik jótékony célból adakoznak. Ugyanolyan apró-
jótékonysági bál – bál, melynek a lékos tervezést igényel, mint az árverés, de az eredménye kárpó-
belépõjegyekbõl, esetleg tombolá- tolja a szervezõket a ráfordított idõért és energiáért.
ból befolyt bevételét a meghirdetett Ahhoz, hogy eredményes legyen egy bál, megfelelõ körülménye-
cél támogatására használják ket kell teremteni a szórakozáshoz. Ha az adakozók jól érzik ma-
kampány – a rendezvényi forráste- gukat, úgy érzik, hogy kellemes estét töltöttek el és egyben ember-
remtés céljáról és egyéb koordiná- baráti cselekedetet hajtottak végre, jövõre újra eljönnek. Ha a bált
táiról (idõ, hely, összeg stb.) szóló jól szervezzük meg, az adományozókat arról is meggyõzzük, hogy
információk és a célcsoporthoz va- adományuk jó kezekbe került.
ló eljuttatásuk módja
Egy jótékonysági koncert esetében olyan mûsort kell összeállítani,
mely összefügg a rendezvény céljával, megfelelõ színvonalat kell
Rendezvényi forrásteremtés 79
biztosítani, hogy az adakozók jóérzéssel és élményekkel gazdagod-

va térjenek haza.
Nagyon fontos, hogy megfelelõ kampányt szervezzünk egy jóté-
Rendezvényi forrásteremtésben vala-
konysági bál vagy koncert elõtt, hogy minél szélesebb nyilvánossá-
milyen konkrét, szélesebb nyilvános-
got kapjon és felhívjuk rá a figyelmet.
sághoz szóló, évrõl-évre megismétel-
A rendezéssel kapcsolatos kiadásokat szintén megoldhatjuk va-
hetõ program esetében gondolkod-
lamely technika segítségével (például a meghívókat szponzoráció-
junk. Általános célokra, a szervezet
ként kinyomtathatja egy nyomda, az elõadók helyszínre szállítását
mûködésének bebiztosítására ne al-
átvállalhatja egy vállalkozó, a báltermet szolgáltathatja a szálloda
kalmazzuk ezt a módszert.
stb.), ennek fejében mi minden nyomtatott anyagban feltüntetjük
A rendezvényi forrásteremtés elõ-
nevüket támogatóként, így a kiadásaink jelentõs mértékben csök-
nyei:
kennek.
– nagyon szórakoztató lehet,
– a szervezetnek hírnevet biztosít-
3. Nyilvános gyûjtés
hat,
A nyilvános gyûjtések napjainkban egyre népszerûbbek a civil szer-
– új tagokat, önkénteseket vonz a
vezetek körében. E népszerûségnek több oka van. Egyrészt e kam-
szervezethez,
pány forgatókönyve mindenki számára ismert, könnyen alkalmaz-
– a szervezetben dolgozók mind be-
ható a mi körülményeink között is. Tehát kis befektetéssel, komoly
vonhatók az elõkészületekbe,
eredményt lehet elérni. Másrészt a széleskörû kampány során a
– fokozhatja a szervezet jelenlétét
szervezet neve bekerül a köztudatba, számos, a jövõjére nézve
a nyilvánosság szemében.
gyümölcsözõ kapcsolatot létesíthet.
Hátrányai:
– a tervezés és elõkészületek sok
idõt igényelnek,
– komoly humán erõforrást igényel
a szervezet részérõl,
– eleinte csak alacsony bevételt je-
lentenek.
Figyelem!
A nyilvános gyûjtésen begyûjtött

öszszeget, ruhákat, játékokat stb. a
meghirdetett célra használjuk, és
errõl tájékoztassuk a nyilvánossá-
got is. A rendezéssel kapcsolatos
kiadásainkat próbáljuk meg bebizto-
sítani más forrásból, mert az embe-
rek a célra adakoznak, nem ne-
künk.
Alapítványi adománygyûjtés
1 x 18
A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumában 2000. áprilisáig
Alapfogalmak
472 alapítvány volt bejegyezve, ezek túlnyomó része (90%) úgyne-
vezett szolgáltató alapítvány – vagyis a küldetésük nem az ado-
alapítvány – az alapítvány egy tõke, mányosztás, hanem céljaink támogatása programok, projektumok
vagyon társítása, mely az adott ala- révén. A maradék 10%-ból csak három alapítvány rendelkezik
pítvány küldetése, célja megvalósí- 1 millió, kettõ pedig 10 millió koronánál nagyobb alaptõkével.
tását szolgálja. Tevékenysége a A nagy adományozó alapítványok, melyek Szlovákia harmadik
szélesebb nyilvánosságra irányul, szektorának életében fontos szerepet játszanak, külföldi források
és küldetése teljesítése érdekében közvetítõi, újraelosztói.
adományokat oszt olyan szubjektu-
moknak, melyek ezt a célt teljesítik Az alapítványoknak az alapító szempontjából három fajtáját is-
forráskutatás – a szervezet mûkö- merjük:
déséhez, projektuma kivitelezés- – cégek alapítványai – ilyen cégek hazánkban pl. a Globtel, a Ja-
éhez szükséges megfelelõ háttér cobs Suchard Figaro, külföldön pedig a Coca-Cola, melyek ily
forrásának felkutatása, megkeresé- módon fordítják bevételük egy részét jótékonysági célra,
se – magán- és családi alapítványok – pl. a Soros, Ford, Mott alapít-
ványok,
pályázat (projektum) – konkrét pá- – közalapítványok – melyek az állami költségvetésbõl erre a célra
lyázati kiírásra válaszoló cselekvés- elkülönített pénzcsomagot pályáztatják meg, közalapítvány ha-
terv zánkban a Pro Slovakia Alap, Magyarországon pedig az Illyés
program – konkrét tevékenységsor, Közalapítvány.
melyet aprólékosan a projektum ír le
Az alapítványok küldetése az általuk meghatározott célok anyagi
pályázati kiírás – felhívás, melyben támogatása. Mivel azonban alapítványból nagyon kevés van, és az
a pályáztató intézmény kihirdeti a általuk elosztott támogatás lényegesen kevesebb, mint amennyire
pályázatát, megszabja annak témá- igény van, így verseny jön létre az adományért pályázók között. Eb-
ját és más feltételeit ben a versenyben csak azok a szervezetek tudnak helytállni, ame-
leadási határidõ – az a határidõ, lyek meg tudják gyõzni az adott alapítványt arról, hogy a rájuk bí-
mely a pályázat lehetséges benyúj- zott források megfelelõen lesznek felhasználva, a program (mely
tásának végsõ napját és idejét jelöli megvalósításában az alapítvány, mint támogató részt vesz) meg-
oldja, vagy segít megoldani azokat a problémákat, melyek az ala-
pályázati feltételek – feltételrend- pítvány prioritásai közé tartoznak.
szer, mely teljesítése révén válik a A szervezet a projektumában, pályázatában fogalmazza meg el-
pályázó számára lehetõvé a pályázás képzeléseit és terveit, ezért nagyon fontos, hogy ez a terv megmu-
pályázati követelményrendszer – tassa, a szervezet tisztában van azzal, hogy mit szeretne elérni,
szabályrendszer, mely a pályázóval ezt milyen módon, mennyi idõ alatt, milyen eszközök segítségével
és pályázattal szemben támasztott fogja teljesíteni, milyen hatást gyakorol a célcsoportjára, környeze-
követelményeket foglalja magába tére, a társadalomra és saját magára is, és mindez mennyibe fog
kerülni.
pályázati adatlap – nyomtatvány,
melyen a pályázatot kiíró intézmény 1. A projektum élete
a számára szükséges adatokat Minden jól mûködõ szervezetnek van küldetése és jövõképe, va-
igényli a pályázatot benyújtó szerve- gyis pontosan tudja, hogy miért létezik. Azt az utat, mely a külde-
zettõl tés teljesítése révén a jövõkép felé vezet, a stratégiai terv foglal-
ja magába. A szervezet pályázatai (projektumai) és programjai a
stratégiai tervébõl következnek.
Alapítványi adománygyûjtés 81
Minden projektum egy ötletbõl születik, és mindig valós igé- támogatási terület – a pályázati ki-
nyekre válaszol, valamilyen problémát próbál megoldani. Amikor
írásban meghatározott támogatni
megszületik egy ötlet, megvizsgáljuk a megvalósíthatóságát, és el-
kívánt célok és tevékenységek
döntjük, hogy belekezdünk-e a megvalósításába, a projektum épí-
tésébe, vagy sem, más szóval, megvizsgáljuk a pályázat hátterét. alaptõke – az a pénzalap, amelynek
kamatait osztja szét az alapítvány
Ennek két fõ eleme van: stratégiai terv – írásos dokumen-
Környezetelemzés – képes-e a szervezetünk megvalósítani a pro- tum, mely hosszú távon meghatá-
jektumot, milyen hatást gyakorol a projektum a szervezet tá- rozza a szervezet irányultságát a jö-
gabb környezetére, a hivatalos kapcsolatok rendszerére, a võben
szakterületre, amellyel foglalkozik, milyen politikai-gazdasági-
társadalmi hatások befolyásolhatják a megvalósításban. konzultáció – tanácsadás, mely ré-
Szükségletfelmérés – szerintünk az ötletünk lehet nagyon újító vén a konzultáns tapasztalataival,
vagy fejlesztõ jellegû, de hogy ez tényleg így van-e, azt csak azok tudásával segíti a konzultáló felet a
mondhatják meg, akiket érinteni fog. helyes megoldás megtalálásában
Amikor már tisztában vagyunk a fent felsorolt kérdésekkel, elké- prioritás – a pályázati kiírás céljai
szíthetjük a projektum vázlatát, amely konkrétan foglalkozik azzal, között támogatási elsõbbséget
hogy a kitûzött céljainkat hogyan fogjuk elérni.
élvezõ területek, célok
környezetelemzés – a szervezet,
A projektumvázlatnak tartalmaznia kell:
vagy a projektum környezetének
– a projektum céljának pontos megfogalmazását,
vizsgálata, mely számba veszi a
– a célcsoport meghatározását,
mikrokörnyezeti (szervezet, célcso-
– a projektum megvalósításának földrajzi és idõbeli behatárolá-
port, falu, régió, adományozó) és
sát,
makrokörnyezeti (politikai, társadal-
– a megvalósítás folyamán használt módszereket és eszközöket,
mi, gazdasági) hatásokat
– a projektum minõségi és mennyiségi mutatóit a célcsoport és
szervezetünk szempontjából, szükségletfelmérés – a szervezet,
– mindezeket hogyan fogjuk mérni, projektum célcsoportja, mikrokör-
– költségvetés-tervezetet. nyezete szükségleteinek felmérése
folyamatos értékelés – a projek-
A következõ lépés a lehetséges források felkutatása, a pályázás.
tum folyamatos figyelemmel kíséré-
A pályázás során vázlatunkat a kiíró követelményei és irányelvei
se, eredményei felhasználhatók
alapján kész formába öntjük. Ha sikerült a szükséges forrásokat
a szervezet további tevékenységé-
elõteremtenünk, nekifoghatunk a projektum kivitelezéséhez.
ben
A kivitelezés során folyamatosan értékelnünk kell a projektu-

1 x 18 mot, és az így szerzett tapasztalatokat a további lépéseknél fel kell
használnunk.
Miután befejezõdött a pályázatunk, ez még nem jelenti azt, hogy
számunkra ezzel minden lezárult. Ekkor következik az adományo-
Szótár
zóval szembeni kötelezettségeink teljesítése, mint például a záró-
adomány – grant – grant jelentés és elszámolás elkészítése. De a mi szempontunkból is
adományozó – donor – donor, grantor, fontos, hogy kiértékeljük a projektumot, hiszen azok az eredmé-
grantmaker nyek és tapasztalatok, melyeket a megvalósítás során szereztünk,
alapítvány – nadácia – foundation segíthetik a további munkánkat.
forráskutatás – zabezpeèenie zdrojov –
fundraising 2. Források felkutatása
pályázat, projektum – projekt – project,
Minden alapítvány a küldetésével megegyezõ, értékrendjébe illõ
proposal
program – program – program programokat, projektumokat támogat. Vannak alapítványok, ame-
pályázati kiírás – grantová výzva – grant lyek mindig ugyanazt a tevékenységet támogatják, de vannak olya-
leadási határidõ – grantová uzávierka – nok is, amelyek idõrõl-idõre új programokat írnak ki.
grant deadline Az alapítványok többsége, amikor kiírja pályázatait, leadási ha-
pályázati feltételek – grantové podmien- táridõt is megszab.
ky – grant conditions Vannak olyan alapítványok is, melyekhez folyamatosan lehet be-
pályázati követelményrendszer – gran-
tové poz¡iadavky – grant requirements
küldeni a pályázatainkat.
pályázati adatlap – grantový formulár – Minden alapítvány más-más területet támogat, mások a köve-
grant proposal form telményei, ezért jó, ha szervezetünkben van olyan ember, akinek
támogatási terület – podporovaná az a feladata, hogy a pályázati kiírásokat, határidõket, feltételeket
oblast’ – supported fields figyelemmel kíséri.
alaptõke – základné imanie – endow-
ment
Pályázási lehetõségekrõl információkat Szlovákiában legkönnyeb-
stratégiai terv – strategický plán – stra-
tegic plan ben a következõ forrásokból nyerhetünk:
konzultáció – konzultácia – consultation Sajtó – nagyobb pályázati kiírásukat az alapítványok a napilapok-
környezetelemzés – analýza prostredia ban is közzéteszik.
– environmental scanning Internet – nagyon sok alapítványnak van honlapja, melyen folyama-
szükségletfelmérés – analýza potrieb – tosan tájékoztat a pályázatokról, nagy alapítványok (mint pl. a
needs assesment NOS-OSF) külön oldalt szentelnek más alapítványok aktualitása-
folyamatos értékelés – monitoring –
inak. A civil szervezetek internetes újságja, a Changenet, a
monitoring
www.changenet.sk címen érhetõ el. A magyarországi pályázatok-
ról az alapítványok honlapjain kívül a Sansz pályázati informáci-
Hibák, negatív példák ós újság és a pályázati figyelõ, a www.pafi.hu tájékoztat. A leg-
nagyobb európai forrásokat a www.fundersonline.org, az ameri-
Sok szervezet megfordítja a „ter- kaiakat pedig a www.fdncenter.org címen lehet elérni. Ezeken a
vek → környezetelemzés → szük- címeken számos egyéb érdekes információ található.
ségletfelmérés → projektumvázlat Telefonon vagy személyesen – információkat telefonon vagy sze-
→ forráskeresés → pályázás” sor- mélyesen is kaphatunk az alapítványok irodáiban, de a kimon-
rendet, és a folyamatot a forrásku- dottan tanácsadással foglalkozó civil szervezetek (mint a SAIA-
tatással kezdi. Amennyiben talál SCTS és az Információs Központ regionális irodái) is nyújtanak
olyan alapítványt, mely éppen pályá- pályázati információkat.
zatot hirdet, gyorsan ír egy, a kiírás- Könyvek – kimondottan az adományozó szervezetekrõl szóló infor-
nak megfelelõ projektumot. Ez az út mációkat közvetítõ publikációk (Információs Központ, SAIA-
ugyan sokkal gyorsabb, mint az elõ- SCTS).
zõekben részletezett módszer, vi-
szont hosszú távon nem mûködik.
Alapítványi adománygyûjtés 83
3. Pályázás Az ily módon „pénzt szerzõ” szerve-

Ha sikerült olyan alapítványt találnunk, amely kiírása, pályázati le- zetek mûködése egy idõ után kaoti-
adási határideje, feltételei és követelményrendszere megfelel ne- kussá válik. Mivel nincs kialakított
künk, fontos, hogy személyesen is tudakozódjunk, hogy az infor- stratégiája (a pénzszerzési stratégi-
mációink valóban aktuálisak-e. Ennek a legegyszerûbb módja, ha án kívül), nem tudja küldetését tel-
telefonon felhívjuk az alapítványt, és idõpontot kérünk tõle szemé- jesíteni, mindenbe belevág, ami
lyes konzultációra. Ha az alapítvány irodája messze esik székhe- „pénzt hozhat”, így megbízhatatlan-
lyünktõl, és nincs módunk, személyesen konzultálni, errõl tájékoz- ná válik az adományozók szemé-
tassuk a kapcsolattartót, és kérjünk telefonos konzultációt. ben. Az a szervezet, mely nem tud-
A konzultáció során ne felejtsünk el mindent megkérdezni. Sok ja küldetését betölteni, nem tudja
alapítvány kéri a konzultációra érkezõt, hogy hozza magával a pro- célcsoportja igényeit sem kielégíte-
jektum vázlatát is. Ilyenkor fontos, hogy az az illetékes személy is ni, tevékenysége feleslegessé válik
jelen legyen, aki a vázlatot készítette, hiszen az alapítvány minden – és ez elõbb-utóbb kiderül.
kérdésére pontos választ kell adnunk.
Ma már sok alapítvány (tanulva a tapasztalatokból, amikor
olyan pályázatok érkeztek hozzájuk, amelyek formai és tartalmi
szempontból sem voltak elfogadhatóak), saját pályázati adatlapot
készít, amelyen kéri az összes, számára fontos információt, és
megadja azokat a pontokat, melyek alapján a projektumot ki kell
dolgozni. Szenteljünk nagy figyelmet az adatlap kitöltésének, hi-
szen a helytelenül kitöltött adatlap automatikusan kiesik a ver-
senybõl.
Azon alapítványok esetében, melyeknek nincs adatlapja, a hely-
zetünk nehezebb, hiszen nem tudhatjuk, hogy mit kívánnak tõlünk.
Ezzel a következõ fejezetben foglalkozunk majd.
A SZERVEZET
Nyelvhelyesség
küldetés,
küldetés,
értékek,
értékek, projektumok
projektumok jövõkép
jövõkép Igaz, hogy a harmadik szektor még
célok nem talált minden szakkifejezésre
célok
magyar megfelelõt (a marketing és
gazdaságtan angol szakkifejezéseit
használjuk), de amit lehet, használ-
junk magyarul:
donor – adományozó,
grant – adomány,
monitoring – folyamatos értékelés,
projekt – ez a fogalom nagyon elter-
jedt, a legelképesztõbb formái ismer-
tek: project, (nagyképûen) prodzsekt.
TÁMOGATÓK Sokkal szebb és szabatosabb magya-
rul a pályázat vagy projektum.
Projektumírás
1 x 19
Alapfogalmak Ebben a fejezetben azokat a pontokat vesszük sorra, melyeket egy
jól megírt pályázatnak tartalmaznia kell.
programkoordinátor – az a sze- Alapinformációk
mély, aki a pályázat megvalósításá- a) A projektum címe.
ért felel, koordinálja, irányítja a b) A pályázó szervezet neve.
munkát c) A pályázó szervezet címe, telefonszáma, elérhetõsége, e-mail,
fenntarthatóság – tevékenységünk mobil stb.
hosszú távú biztosítása, manapság d) A programkoordinátor neve, címe, telefonszáma.
az egyik legfontosabb pályázati kö-
Bevezetés
vetelmény
a) A projektum tárgya – a projektum fontosságának tömör megin-
célcsoport – az a pontosan megha- dokolása, mit próbál orvosolni, mivel foglalkozik, mi a célja, mi-
tározott csoport (emberek, élõlé- lyen eredményeket feltételez.
nyek, tárgyak), akire a projektum b) A szervezet – a pályázó szervezet rövid bemutatása, küldetése,
irányul, akinek a helyzetén minõsé- eredményei, felkészültsége.
gi és mennyiségi változásokat akar
elérni A projektum részletes leírása
a) Alaphelyzet – a probléma leírása.
idõtáblázat – olyan táblázat, mely b) Célcsoport – akiknek a projektum készült, és akiknek az igé-
pontosan mutatja, hogy a projek- nyeire és szükségleteire válaszol, a célcsoport összetétele (de-
tum megvalósítására szabott idõ mográfiai, társadalmi, földrajzi, szociális stb.).
hogyan osztódik el az egyes lépé- c) A projektum célja és részcélok – azok a célok, melyeket a pro-
sek között jektum teljesítésével el szeretnék érni, a projektum fõ célján kí-
a projektum szervezeti struktúrája vül milyen részcélok segítik a munkánkat.
– a projektum megvalósításában d) A kivitelezés módja – milyen módon fogjuk a céljainkat elérni,
szerepet vállaló egységek hierarchi- milyen tevékenységek, eszközök és módszerek segítenek.
kus felépítése e) A projektum kivitelezésének lépései – aprólékos leírása azoknak
a lépéseknek, melyek a kezdetektõl egészen a célok eléréséig ve-
a projektum személyi feltételei – a
zetnek.
projektum megvalósításában szere-
f) A projektum ütemterve – milyen idõtartamúra tervezzük a pro-
pet játszó munkatársaik hierarchi-
jektumot, a kivitelezés egyes lépései, hogyan illeszkednek az
kus felépítése
idõtáblázatba (érdemes ábrával is szemléltetni).
feltételezett kvalitatív eredmé- g) A projektum földrajzi behatárolása – hol zajlik majd a tevékeny-
nyek – a célcsoport életében el- ség.
érendõ minõségi változások megha- h) A projektum szervezeti struktúrája – ki fogja a projektumot ko-
tározása ordinálni, ki fog ebben segíteni, kik vesznek részt a kivitelezés-
kvalitatív mutatók – a projektum si- ben, és ezek milyen kapcsolatban lesznek egymással.
kerességét mérõ minõségi mutatók A projektum feltételezett eredményei és jövõje
és mérésük módszerei a) Kvalitatív és kvantitatív mutatók – milyen minõségi és mennyi-
feltételezett kvantitatív eredmé- ségi változásokat hoz a pályázat a célcsoport életében, és eze-
nyek – a célcsoport életében eléren- ket hogyan fogjuk mérni.
dõ mennyiségi változások meghatá- b) A projektum pozitív hatása a társadalomra, közösségre és a
rozása kivitelezõ szervezetre – a projektumnak nemcsak a célcsoport-
ra kell hatást gyakorolnia, hanem a szervezetre magára és
szûkebb környezetére is.
Projektumírás 85
c) A projektum végrehajtásakor felmerülõ kockázatok – milyen kö-

kvantitatív mutatók – a projektum
rülmények szólhatnak bele a sikeres kivitelezésbe, és ezek ki-
sikerességét mérõ mennyiségi mu-
védésére hogyan készülünk fel.
tatók és mérésük módszerei
d) A projektum jövõje – mi lesz az adomány felhasználása után, mi-
lyen módon biztosítjuk be a tevékenységünk fenntarthatóságát, jö- költségvetés – pénzügyi terv, mely
võjét, hogyan használjuk ki a projektum eredményeit a munkánkban. a konkrét projektum megvalósításá-
nak kiadásait veszi számba
Költségvetés monitoring – a projektum folyama-
a) A projektum részletes költségvetése – az egész költségvetés, a tos figyelemmel kísérése, melynek
kért összeg és az egyéb források feltüntetésével.
eredményei és tapasztalatai a továb-
b) Költségvetés indoklás – leírjuk, hogy az egyes tételeket hogyan
bi megvalósításban ki vannak hasz-
számoltuk ki.
nálva
Mellékletek
a) Másolat a szervezet jogalanyiságát igazoló okiratról (ez polgári
társulások esetében az iktatott alapszabály).
b) Másolat a szervezet alapszabályáról.
c) A projektumért felelõs személyek szakmai életrajza.
d) A szervezet éves jelentése (ha van).
e) Támogató levelek – elismert szakemberektõl, a projektumot Szótár
már támogató más alapítványtól, közéleti személyiségektõl.
f) Árajánlatok – legalább három, mely bizonyítja, hogy költségveté- programkoordinátor – programový koor-
sünkben a legjobb kínálatot választottuk. dinátor – program coordinator
fenntarthatóság – udrz¡ate¾nost’ – sus-
A projektum idõtáblázata (minta) tainability
célcsoport – cie¾ová skupina – target
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. group
hónap hónap hónap hónap hónap hónap hónap hónap hónap hónap hónap hónap idõtáblázat – èasový harmonogram –
A. tevékeny- time schedule
ség a projektum szervezeti struktúrája –
B. tevékeny-
organizaèná štruktúra projektu –
ség
C. tevékeny- organization structure of the project
ség a projektum személyi struktúrája – per-
D. tevékeny- sonálna štruktúra projektu – perso-
ség nal structure of the project
Befejezés/ér
-tékelés
kvalitatív eredmények – kvalitatívne
výsledky – qualitative outcomes
A projektum címe legyen figyelemfelkeltõ, rövid és tükrözze a pro- kvalitatív mutatók – kvalitatívne ukazo-
jektum tartalmát! vatele – qualitative indicators
Mutassuk be a szervezetet röviden, az elért eredményeire össz- kvantitatív eredmények – kvantitatívne
pontosítva! Nem biztos, hogy az, aki projektumunkat elõször olvas- výsledky – quantitative outcomes
sa, ismer bennünket. Ha a bemutatkozás túl hosszú, a projektu-
mot bíráló elvesztheti érdeklõdését.
Fogalmazzuk meg pontosan a projektum célját! A cél legyen vilá-
gos, érthetõ és tükrözze a megoldani kívánt probléma fontosságát.
Gyõzzük meg az adományozót: tudjuk, mit akarunk, és képesek
vagyunk a terveinket megvalósítani! Ha saját magunk nem leszünk
biztosak magunkban, ezt mástól sem kívánhatjuk.
Költségvetésünk legyen reális, érthetõ és pontos! Sok szerve-
zet esik abba a hibába, hogy túl sokat kér, mert úgy gondolja, hogy
úgyis csak a költségvetés egy részét ítélik meg. Egy szakember ezt
rögtön észreveszi, és a pályázót megbízhatatlannak ítéli.
A projektum költségvetése
1 x 20
A költségvetés egy olyan pénzügyi terv, amely tartalmazza a tevé-
Alapfogalmak
kenységünkkel kapcsolatos bevételt és kiadást. A költségvetés-
nek több fajtáját ismerjük. Mivel fejezetünk az adománygyûjtésrõl
tétel – az egyes kiadástípusok.
szól, most csak a program és az egyes pályázatok költségvetésé-
bevétel, forrás – a projektum bevé- vel fogunk foglalkozni.
teli oldalának számít minden befo- A költségvetés a projektumot pénzügyi szempontból írja le.
lyó összeg, amit a projektum kivite- Számba veszi az összes projektummal összefüggõ kiadási és
lezésére szánunk bevételi forrásokat.
kiadás – a projektum kivitelezésébe
Ahhoz, hogy jó költségvetést készítsünk, pontosan kell válaszol-
fektetett anyagi eszközök
nunk az alábbi kérdésekre:
részletes költségvetés – részlete- – Mit akarok csinálni?
sen, tételszerûen veszi számba a – Hogyan akarom csinálni?
projektum megvalósítása során ke- – Mire van ehhez szükségem?
letkezett összes kiadást és bevételt – Mi mennyeibe kerül?
(6. sz. melléklet) – Mivel rendelkezem?
összesített költségvetés – az A költségvetés készítésének menete:
egyes tételtípusok alapján összesíti – A projektum megírása.
a költségvetést (7. sz. melléklet) – Költségek számbavétele.
forrásköltségvetés – a forrásokat – Rendszerezés és csoportosítás.
és a hozzájuk tervezett bevételeket – A költségvetés elkészítése.
veszi számba (8. sz. melléklet) – Források tételekhez való hozzárendelése.
honorárium – pénzbeli jutalom KÖLTSÉGVETÉS
saját forrás – a szervezet önrésze,
saját befektetése a projektumba
a. bérek, adók
és a. állóeszközök
biztosítások
b.
b. fogyóeszközök
honoráriumok
c. útiköltségek c.
1. Személyi 2. Dologi kommunikációs
költségek költségek költségek
d. szállás
költségek
d. bérleti díjak
f. egyéb
e.e.étkezés,
étkezés, e. propagáció
frissítõk,
frissítõk, napidíj
napidíj
A költségvetés készítésénél nagyon

fontos, hogy minden lehetséges ki-
1. A költségvetés tételei
adást betervezzünk, nehogy elõfor-
duljon, hogy valamire nincs pén- Hogy költségvetésünk áttekinthetõ és érthetõ legyen, rendszerbe
zünk, ami esetleg a kivitelezést kell foglalnunk:
meghiúsíthatja. – a kiadásainkat,
– és a bevételeinket – forrásokat.
A projektum költségvetése 87
Minden költségvetés ennek a két összetevõnek az egyenlege.

Kiadások
A kiadási rész egyes tételeit két nagy csoportba oszthatjuk:
– személyi költségek (személyi kiadások, bér és bérjellegû kifize-
tések),
– dologi költségek (álló- és fogyóeszközök, üzemeltetés, bérlet,
telefon, hirdetés stb.).
Ezeken a csoportokon belül alkategóriákba csoportosítjuk tételeinket.
Személyi költségek:
Bérek – amennyiben szükség van a projektumban teljes, vagy fél-
állású alkalmazottra, annak igényelhetjük a bérét. Ne feledkez-
zünk meg a kötelezõ járulékokról sem, melyeket a munkaadó
fizet az alkalmazott után!
Honoráriumok – a szervezettel a projektum teljesítése közben
szerzõdéses viszonyba kerülõ elõadó, szakértõ, szervezõ stb.
honoráriuma.
Útiköltségek – a projektum kivitelezésével kapcsolatos utazási
költségek tervezése, mely során el kell döntenünk, hogy mit és
hogyan térítünk (csak a vonat 2. osztályát, az átlagfogyasztás-
nak megfelelõ benzinköltséget stb.), ezt az adományozó meg is Szótár
szabhatja.
Szállásköltségek – mielõtt betervezzük, a helyszínen érdeklõdjünk tétel – poloz¡ka – item
az aktuális árfolyamokról. költségvetés – rozpoèet – budget
Étkezés, frissítõk, napidíj – egész napos tevékenység esetén a részletes költségvetés – podrobný
szervezet a résztvevõknek, munkatársainak, önkénteseinek rozpoèet – detailed budget
stb. étkezést is biztosíthat, el kell azonban dönteni, hogy a hi- összesített költségvetés – sumarizo-
vatalos elõírások szerinti napidíjat fizeti-e (ez adott), vagy vis- vaný rozpoèet – summarized budget
szatéríti a számlákkal alátámasztott összeget (ebben az eset- forrásköltségvetés – zdrojový rozpoèet
ben tanácsos egy maximumot meghatározni). – budget by sources
mûködési költségek – prevádzkové
Egyéb kiadások – az egyébbe soroljuk azokat a kiadásokat, me-
náklady – service/activity costs
lyek nem sorolhatók az elõzõ kategóriák egyikébe sem (pl. kül-
bérleti díjak – nájomné náklady – rent-
földi út során a biztosítás, tanfolyam résztvevõi díja stb.), ide ír- ing costs
hatunk továbbá egy elõre nem meghatározott célú összeget, fenntartási költség (fûtés, áramellátás,
víz, stb.) – rez¡ijné náklady – overheads
munkabérek, kötelezõ járulékok –
mzdové náklady a odvody – salaries
and insurance
munkadíjak, honoráriumok – honoráre
– honoraria
fogyóeszközök – spotrebný materiál –
semi-fixed assets
állóeszközök – hmotný investièný maje-
tok – fixed assets
technikai berendezés – technické
vybavenie – technical equipment
szer vezési költségek – organizaèné
náklady – organisational costs
irodaszerek – kancelárske potreby –
office equipment
elõre nem látható kiadásokra (idõközben emelkedik a szállodai

1 x 20 szoba ára).
Dologi költségek:
Állóeszközök – azok a technikai eszközök, melyekre a projektum
útiköltségek – cestovné náklady – tra-
vel expenses során szükségünk van, és ennek befejezése után a szervezet-
szállás – ubytovanie – accommodation nél maradnak.
étkezési költség – stravné – meal costs Fogyóeszközök – olyan eszközök, melyek élettartama rövid, melye-
frissítõk – obèerstvenie – refreshments ket napi mûködésünk során elhasználunk (ceruza, borítékok,
terembérlet – prenájom miestností – festék a fénymásolóba, a nyomtatóba stb.).
renting of rooms Kommunikációs költségek – azok a kiadások tartoznak ide, me-
szolgáltatások – sluz¡by – services lyeket a kapcsolattartásra fordítunk (postaköltség, telefon, fax,
kommunikációs költségek (postakölt- internet, e-mail).
ség, telefon, fax, e-mail) – komuni- Bérleti díjak – a projektum teljesítésével kapcsolatos terembérle-
kaèné náklady (poštovné, telefon,
tek, adományozótól függõen ide tartozhat a szervezet folyama-
fax, e-mail) – communicational
costs (posting charges, telephone,
tos mûködését biztosító irodabérlet is.
fax, e-mail) Propagáció – azok a költségek, melyeket a projektum népszerûsí-
propagációs költségek – propagaèné tésére, az információk célcsoporthoz való eljuttatására, a külsõ
výdavky – propagation materials kommunikációra fordítunk (röplapok, brosúrák, hirdetések stb.).
közvetlen költségek – priame náklady – Egyéb – ebbe a kategóriába soroljuk azokat a kiadásokat, melyek
direct costs nem férnek bele a fenti csoportba, melyek speciálisan a mi pro-
közvetett költségek – nepriame náklady jektumunkra vonatkoznak (pl. szakirodalom vásárlása, software,
– indirect costs újságelõfizetés stb., ezek árajánlatát csatoljuk a költségvetés-
publikációk, kiadványok – publikácie, hez).
neperiodická tlaè – publications
folyóiratok – periodická tlaè – periodi-
Bevételek, források
cals
egyéb kiadások – iné výdavky – others Ha elkészült a kiadási oldal, nekiláthatunk a források felkutatásá-
bevételek – príjmy – incomes hoz. Elõször azt kell megnéznünk a költségvetésünkben, hogy mely
tételeket, ill. költségeket tudjuk saját forrásból biztosítani.
Ez nagyon sok lehet. Saját résznek számíthat az önkéntesek
munkája, tagdíjakból vagy belépti díjakból befolyó összeg stb.
Egy-egy program, tevékenység jellegébõl fel tudjuk mérni a
szponzorok körét. Õk a potenciális források, akiket érdemes meg-
szólítanunk, ahol pályázhatunk.
Gondoljuk végig, mely tételeket biztosíthatjuk gazdasági szerve-
zetek vagy magánszemélyek adományaiból. Ez szorosan összefügg
az alapítványoktól igényelhetõ támogatással, hiszen elõfordulhat a
költségvetésünkben olyan tétel, melyet egyetlen alapítvány sem tá-
mogathat.
Alapítványok – azon adományozók köre, amelyek a miénkhez
hasonló projektumokat támogatnak.
Az alapítványok általában pályázati feltételeikben megszabják,
hogy a költségvetésnek hány százalékát támogatják. Ezt azért te-
szik, mert a projektum sikeressége szempontjából számukra bizto-
síték, ha a szervezet képes másokat is megszólítani és meggyõzni.
2. A költségvetés indoklása
Nagyon sok alapítvány kéri, hogy a pályázó csatoljon a költségve-

téséhez költségvetés-indoklást is, de akkor is érdemes mellékelni,
A projektum költségvetése 89
ha nem vár ilyet. Az indoklásban alkalmunk van ugyanis megma- kiadások – výdavky – outcomes
gyarázni, mi is áll a puszta számok mögött, hogyan használjuk üzemanyagköltség – náklady pohon-
majd az adott összeget, miért fontos a program szempontjából. Itt ných hmôt
magyarázhatjuk el, hogy az adott tétel összegét milyen számítások
alapján kaptuk, hogy több árajánlat közül a legolcsóbbat választot-
tuk.
Vannak tételek, amelyek a projektum sikeressége szempontjá-
Feladat
ból fontosak, de az adott alapítvány nem szívesen ad ilyen jellegû
Próbáljuk meg elkészíteni projektu-
kiadásokra. Ilyenkor az indoklásban kifejthetjük, hogy az adott té-
munk költségvetését a következõ
tel a projektum része, amely nélkül nem tudjuk végrehajtani a ter-
kritériumok alapján:
veinket.
– Tételeinket csopor tosítsuk az
egyes típusok szerint!
3. Költségvetés fajták
– A projektumot és költségvetését
az ABC Alapítványhoz nyújtjuk
Az adományozó szervezet az adatlapba gyakran készít költségveté-
be.
si táblázatot, melyet a pályázónak csupán ki kell töltenie, ez az
– Az ABC Alapítvány a költségve-
úgynevezett összesített költségvetés, és arra szolgál, hogy a pályá-
tésnek csupán a 70%-át támo-
zatot bírálók áttekintést kapjanak a projektum tételeinek nagysá-
gatja, és nem nyújt támogatást
gáról. Elõfordul, hogy arra kérik a szervezetet, hogy ezen a költség-
állóeszközök vásárlására.
vetésen túl készítsen részletes költségvetést, és tüntesse fel azo-
– Az XY Alapítvány maximum
kat a forrásokat, melyekbõl a projektum anyagi hátterét be kíván-
10 000 Sk támogatást nyújt.
ja biztosítani.
– Az MN Alapítvány csak bérleti dí-
jakra nyújt támogatást.
A költségvetésnek nagyon sok fajtáját ismeri a szakirodalom, de a
– Az Alfa kft. számítógéppel támo-
projektum kapcsán három fajtával szokott a pályázó szervezet ta-
gat bennünket, max. 30 000 Sk
lálkozni.
értékben.
– A Béta kft. ISDN vonal beveze-
1. Részletes költségvetés – aprólékosan magyarázza el és veszi
téssel és egyéves alapdíj-kifize-
számba a projektum minden betervezett kiadását. Nemcsak az
téssel támogat bennünket, max.
adományozótól kért összegekkel foglalkozik, hanem minden egyes
15 000 Sk értékben.
kiadást számbavesz. Megmutatja azt is, hogy az adott adomány-
– A Gamma kft. információs füze-
osztó szervezettõl az egyes tételeken belül mekkora összeget ké-
teink kiadásával támogat ben-
rünk. Az adományozó számára így világossá válik, hogy szerveze-
nünket.
tünk nemcsak az õ támogatásukkal számol, de képes más forrá-
– Két újság ígéretet tett progra-
sokat is biztosítani. (6. sz. melléklet.)
munk propagálására.
– Saját hozzájárulásként mutas-
2. Összesített költségvetés – tételszerûen összesíti a részletes
suk be az önkénteseink által el-
költségvetésünket. Míg a részletes költségvetés több oldalra is ki-
végzett munkát.
terjedhet, addig az összesített költségvetés mintegy összefoglalja
– A tagdíjakból befolyt összeget
annak eredményeit. Megmutatja, hogy a projektumon belül össze-
szintén fektessük a projektum-
sen menynyi honoráriumot fizetünk majd ki, mennyi lesz az útikölt-
ba.
ségünk, mekkora összegért vásárlunk technikai eszközöket stb.
(7. sz. melléklet.)
E szempontok szerinti költségve-
tést lásd a 6. sz. mellékletben.
3. Forrásköltségvetés – a költségvetést a források szempontjából
részletezi. Megmutatja, hogy a projektum kiadásait milyen forrá-
sokból kívánjuk bebiztosítani. Itt szoktuk feltüntetni azt is, hogy
mely források biztosak már, melyek elbírálása van folyamatban, kit
kívánunk még megszólítani és mekkora a saját hozzájárulásunk.
(8. sz. melléklet.)
Elszámolás és jelentésírás
1 x 21
Miután elnyertük a támogatást
Alapfogalmak
Ha a projektumunk elnyerte az alapítvány támogatását, errõl az
elszámolás – pontos, számlákkal
alapítvány írásban tájékoztat bennünket. Ha az adatlapon nem volt
alátámasztott kimutatás az adomá-
erre hely, akkor elkéri a támogatott szervezet számlaszámát, mely-
nyozott összeg felhasználásáról
re a szerzõdés aláírása után átutalja a megítélt összeget.
(lásd a 10. sz. mellékletet)
A megítélt támogatás további sorsáról az adományozó mindig
jelentés – beszámoló a projektum nagyon pontos kimutatást és jelentést kér. Kötelességünk, hogy
teljesítésérõl, eredményeirõl, lehet jelentést tegyünk arról, hogyan használtuk fel, mire költöttük a tá-
záró-, vagy idõszakos mogatást. Nagy munka a projektum megírása, teljesítése, de
ugyanolyan fontos az elszámolás és jelentésírás is.
szerzõdés – jogi dokumentum, mely
a szerzõdõ felek – az adományozó
1. Szerzõdés
és az adományt befogadó – kölc-
sönös viszonyát határozza meg, és
Sikeres projektum esetén az alapítvány levélben vagy más módon
amely mindkét felet kötelezi arra,
értesít bennünket arról, hogy mekkora összeggel támogatja szer-
hogy betartsa a játékszabályokat
vezetünket. Idõpontot beszél meg velünk a szerzõdés aláírására és
aktualizált költségvetés – a meg- a további részletek megbeszélésére. A szerzõdést mindig az
ítélt összeg nem mindig egyezik a adományozó és fogadó szervezet vezetõ képviselõi írják alá.
kért támogatással, ilyen esetben Vigyázzunk arra, hogy a szerzõdést ne veszítsük el, mert ebben
új, végsõ, aktualizált költségvetést van lefektetve minden, ami a jövõben ránk vonatkozik (idõpontok,
készít az adományozó és a támoga- összegek, kötelezettségek, melyek be nem tartása következmé-
tott közösen a megítélt összeg fel- nyekkel járhat).
használásáról Mielõtt a szerzõdést aláírjuk, olvassuk el figyelmesen, és ha
idõszakos elszámolás – az idõsza- van olyan rész, amit nem értünk, nyugodtan kérdezzünk rá. A
kos jelentés tárgyát képezõ idõ feltételeket ugyan az adományozó fogalmazza meg, de ez nem
alatt, az adott tételre megszabott jelenti azt, hogy a számunkra nem megfelelõ tételeket ne beszéljük
összegek elköltését mutatja (lásd a meg, és esetleg ne fogalmazzuk újra.
9. sz. mellékletet) A szerzõdés részét képezi sok alapítvány esetében az aktuali-
zált költségvetés, amely kötelezi a szervezetet, hogy az adományt
csak ennek megfelelõen használhatja fel.
A szerzõdés mellékletében az adományozó csatolni szokta azo-
kat az általa meghatározott nyomtatványokat, melyeken az idõsza-
kos jelentéseket, pénzügyi jelentéseket stb. kell majd elkészíte-
nünk.
2. Jelentések
Az adományozó a szerzõdésben pontosan megköveteli, hogy

milyen gyakorisággal kell majd a szervezetnek jelentést tennie a
projektum teljesítésérõl. Az adományozó jelentést kérhet havi,
negyedéves, féléves rendszerességgel, speciális idõközönként, a
projektum idõtáblázatát figyelembe véve, esetleg csak a projektum
befejezése után. Ezt sokszor a szerzõdéshez csatolt nyomtat-
ványokon, ill. a megadott szempontok alapján kell elkészítenünk.
Elszámolás és jelentés 91
A jelentéseknek különbözõ fajtáit ismerjük:
Beszámoló – fõleg a célok teljesítésére, a tevékenységre irányul.

Általában a hosszabb lélegzetvételû projektumoknál szokott az
adományozó beszámolót kérni. A beszámolókból derül ki az
adományozó számára, hogy a projektum a terveknek megfelelõen
teljesül-e, hogy az elõzetes idõtáblázat egyezik-e a valósággal.
Ezért fontos, hogy a beszámoló mindig tartalmazza, ha az eredeti
tervhez képest a jövõben eltérés várható. Mindenki számára nyil-
vánvaló – az adományozó számára is -, hogy a (külsõ és belsõ)
körülmények alakítják, alakíthatják a projektumot. Ez teljesen ter-
mészetes, de az adományozó számára csak akkor elfogadható, ha
errõl idõben tájékoztatva van.
Idõszakos jelentés – a szerzõdésben meghatározott idõközönkén-

ti jelentés. Az idõszakos jelentésben elõre meghatározott szem-
pontok alapján értékeljük a projektum teljesítését, azon mutatók
szerint, melyek alapján a projektum célcsopor tra gyakorolt
hatását, sikerességét mérhetjük. Például a projektum a
munkanélküliség csökkentésére irányul, a sikerességét úgy fogjuk
mérni, hogy megmérjük a munkanélküliség mértékét a projektum
elején, közepe táján és a végén. Ha csökken, ez azt jelenti, hogy
a projektum sikeres, ha nem csökken, megvizsgálom, hogy ennek
mi az oka.
Szótár
Zárójelentés – a projektum befejezése után készülõ értékelés. A
zárójelentésben tájékoztatjuk az adományozót arról, hogy az általa elszámolás – vyúètovanie – financial
támogatott projektum teljesült. Kiértékeljük azokat az ered- report
ményeket, melyek a megvalósításnak köszönhetõen születtek, jelentés – správa – report
szerzõdés – zmluva – contract
ezek hatását, és elmondjuk terveinket az eredmények jövõbeni
aktualizált költségvetés – aktualizovaný
sorsáról, kihasználásáról. rozpoèet – actualized budget
idõszakos jelentés – priebez¡ná správa
– progress report
idõszakos elszámolás – priebez¡né vyúè-
tovanie – progress financial report
pénzügyi jelentés – finanèná správa –
financial report
beszámoló – priebez¡né hodnotenie –
narrative report
zárójelentés – závereèná správa – final
report
jelenléti ív – prezenèná listina – pres-
ence sheet
meghívó – pozvánka – invitation card
sajtószemle – preh¾ad tlaèe – press
revue
A zárójelentésnek a következõ mellékleteket kell tartalmaznia:

1 x 21 Jelenléti ív – a fejléc az akció megnevezését, idõpontját és a
helyszínt tartalmazza (minden oldalon), majd a résztvevõ neve,
munkahelye vagy címe, aláírása stb. következik.
Meghívó – a támogató szervezet elvárja, hogy õt is meghívjuk az
általa támogatott rendezvényre, és ha nem is jött el, a meghívót
csatolni kell a jelentéshez.
1. Az aláír t szerzõdésben lefek- Sajtószemle – táblázat a sajtóból kifénymásolt, az akciót érintõ
tetettek nem ismerete nem cikkekrõl: az írás címe, a lap és a dátum feltüntetésével, és termé-
mentesít a kötelezettségeink szetesen a kifénymásolt cikket is csatoljuk. Ha a támogató nyelve
alól. nem egyezik meg az írás nyelvével, pár sorban illik összefoglalni a
cikkben foglaltakat a támogató nyelvén is. Ha rádióriport vagy TV-
2. A jelentéseket mindig idõben jut- felvétel is készült az akcióról, annak idõpontját és készítõjét is fel
tassuk el az adományozónak. A kell tüntetni, és videó vagy hangszalagon csatoljuk.
késés a szerzõdés megszegését Fényképek – melyek az alapítvány által támogatott akcióról ké-
jelentheti, és ez maga után von- szültek, ezzel is bizonyítjuk, a tervnek megfelelõen dolgozunk, a
hatja akár a szerzõdés felbon- fényképeket az alapítvány felhasználhatja saját információs anya-
tását is. Ha komoly okunk van a gaiban is, mellyel nekünk szerez hírnevet.
késésre (a projektum elhúzódik, Elõadások, felszólalások szövege – ha konferenciát számolunk
nem merítettük ki a költségeket, el.
nem vár t külsõ körülmények Ha kiadványra kértünk támogatást, az elkészült kiadványt mel-
szóltak közbe), ezt az adomány- lékelni kell, min. 2 példányban.
ozóval idõben tudatnunk kell, és
egyben kérni a határidõ módo- 3. Elszámolás
sítását.
A szerzõdés pontosan meghatározza, hogy az idõszakos jelen-
3. Az adomány mindig szorosan téshez kell-e pénzügyi jelentést is csatolnunk, ha nem, akkor elég
kapcsolódik a költségvetéshez. az adománnyal a projektum befejezését követõen elszámolnunk.
A költségvetésben van lefek-
tetve, hogy mire, mennyit A projektum befejezése után szoktunk elszámolni a kapott ös-
szeretnénk költeni. A szerzõdés szeggel. Az elszámolás két részbõl áll: az elsõ egy összegzõ táblá-
egyben megegyezés arról is, zat, melyben tételek szerint csoportosítva felsoroljuk, hogy melyik
hogy a pályázó a támogatást a
napon, mit, mennyiért vásároltunk és az errõl szóló számlát milyen
költségvetésnek megfelelõen
számmal iktattuk az elszámolásban, a második részben csatoljuk
fogja meríteni.
az iktatószámmal ellátott számlamásolatokat. Az adományozók
többségének a másolatok mellett az eredeti számlákat is be kell
4. Figyeljünk arra, hogy az egyes
mutatni. Miután az eredeti, könyvelésünkben szereplõ számlákat
tételekre mindig csak annyit költ-
sünk, amennyit jóváhagytak, ill. átnézték, visszaadják azokat. Sok alapítvány saját bélyegzõjével is
amennyi pénzünk van. megjelöli a számlát, nehogy elõforduljon, hogy más adományozó-
nál is bemutassuk a már egyszer elszámolt számlát. A fénymásolt
5. A valutában folyósított támo- elszámolás az alapítványnál marad.
gatásnál figyelni kell az érvényes Az elköltött összegnek és a számlákkal alátámasztott összeg-
kurzusra, általában a kifizetés nek egyeznie kell. Fontos, hogy a számlákat mindig úgy rendsze-
dátuma szerinti kurzust kell ala- rezzük, hogy az az adományozónak átlátható, világos legyen, hi-
pul venni. szen ezzel az adományozó könyvelõjének munkáját segítjük, idejét
és energiáját takarítjuk meg. Egy szépen, átláthatóan és pontosan
elkészített elszámolás lehet a szervezet névkártyája is.
Vannak alapítványok, akik a saját rendszerezési módjukat köve-
telik meg. Az is gyakori, hogy az adományozott összegnek külön fo-
Elszámolás és jelentés 93
lyószámlát kell nyitni, így könnyebb figyelemmel kísérni a pénzek

mozgását.
A jelentésekben és fõleg a záróje-
lentésben a projektumban kitûzött
Az elszámolásra és pénzügyi jelentésre fordítsunk mindig nagy
célok alapján kell a projektumot ér-
gondot. Akirõl kiderül, hogy csalt, esetleg tudatosan számolt el
tékelnünk. Ez csak akkor sikerül, ha
rosszul az adománnyal, az az adott alapítványtól nem kap több
olyan célokat tûzünk ki magunk elé,
támogatást, és mivel rossz híre megy, másoktól is csak nehezen.
melyek elérhetõek.
Gyakori hiba, hogy a szervezet
4. Pénzügyi jelentés
túl általános feltételezett minõségi
és mennyiségi eredményeket tûz ki,
A pénzügyi jelentés az elszámolást magyarázza el szóban.
így általánosak lesznek azok a mu-
Aprólékosan felsorolja, hogy a projektum teljesítése során milyen
tatók is, melyek ezen eredményeket
kiadások voltak, ezeket milyen forrásból fedeztük. A pénzügyi
számunkra nyilvánvalóvá tehetik. A
jelentésben arról is tájékoztatjuk az adományozót, hogy az eredeti
roszszul megfogalmazott mutatók
tervhez képest mi változott (például emelkedett a benzin ára), és
mérhetetlenek és ez nemcsak a do-
milyen változtatásokat igényelünk (például fénymásoló vásárlására
nor számára kérdõjelezi meg a pro-
kaptunk pénzt, de azt idõközben sikerült más forrásból biztosíta-
jektum sikerességét, de saját ma-
nunk, eredeti ter vünkhöz képest viszont nem sikerült
gunk sem tudunk majd konkrét
számítógépre más forrást találnunk, így kérvényezzük, hogy a
eredményekrõl beszélni és lezajlott
fénymásolóra szánt összeget felhasználhassuk számítógép vásár-
projektumunkra építeni az újabb ter-
lásra stb.).
veket.
Gazdálkodás és könyvvitel
96 Gazdálkodás és könyvvitel
A civil szervezetek
1 x 22 gazdálkodása
A civil szervezetek gazdálkodása az egyik legnehezebb feladat. En-
Alapfogalmak
nek több oka is van:
1. Nincs állandó bevétel.
bevételek
2. A szervezet gazdálkodását külsõ tényezõk befolyásolják (pl. ala-
kiadások pítványok döntései, a projektumok költségvetései, a mindig
tartalék késve érkezõ adományok).
3. Nehéz olyan tartalékalapot képezni a szervezeten belül, amel-
tartalékalap lyel áthidalhatók a felmerülõ gondok.
ellenõrzés 4. A legfontosabb napi kiadásokra (mûködési költségek) a legne-
hezebb anyagi forrásokat biztosítani.
összesített költségvetés
Az alábbiakban olyan tanácsokat szeretnénk adni, amelyekkel
források mindezek a problémák mérsékelhetõk.
donorok
A költségvetés tervezése
tétel
költségvetés A költségvetés három részbõl áll:
minimális költségvetés
Bevételek = Kiadások + Tartalékalap
maximális költségvetés
A költségvetés-tervezetnek pontos képet kell adnia a bevételekrõl
és kiadásokról. A legtöbb szervezet kiegyensúlyozott, tehát ará-
nyos költségvetés-tervezetet alkot meg és fogad el. Ez azt jelenti,
hogy a bevételi és a kiadási oldal egyensúlyban van.
Elõfordul azonban, hogy a költségvetés-tervezet elfogadásakor
a szervezet nem tudja biztosan, hogyan alakulnak majd a bevéte-
lei. A projektumait több helyre is elküldte, és még nem születtek
meg a döntések. Ilyenkor ún. „rizikós költségvetés-tervezetet” ké-
szít, melyben a bevételek nem fedik a kiadásokat, és csak az év
folyamán dõl el, hogy mennyire sikerül biztosítani a tervezett bevé-
teli oldalt.
Ez rugalmas hozzáállást követel meg a szervezettõl, nagy bizal-
mat feltételez a gazdasági vezetõvel szemben, ugyanakkor nagyon
hatékony is lehet. A legtöbb civil szervezet gazdálkodására ez a jel-
lemzõ.
Akkor szabad megkockáztatni ezt, ha a szervezeten belül nagy-
mértékû a bizalom, ha tagjai akár anyagi áldozatokra is készek, ha
önkéntesek is támogatják.
Bevételek
A civil szervezetek legfontosabb bevételi forrása az adományokból
származik. Ezeket pályázati úton nyeri el, és „kötött” anyagi eszkö-
zökként jelennek meg, ami azt jelenti, hogy csak a projektumban
elõírtakra lehet felhasználni.
Természetesen vannak járulékos bevételek is, tehát olyan ado-
mányok (pl. önkormányzatoktól, vállalkozóktól, magánszemélyek-
A civil szervezetek gazdálkodása 97
tõl, tagsági díj), amelyeknek a felhasználása kevésbé kötött, vagy

teljesen szabad.
Bevételek származhatnak a szervezet tevékenységébõl is (pl.
valamilyen gazdasági tevékenységbõl, belépti díjból stb.). Ezek
azonban ma még nem meghatározóak.
Hasonló bevételi forrás bizonyos ingatlanok és ingóságok bér-
beadásából származó jövedelem. Jelenleg a civil szervezetek nagy
része, sajnos, nem rendelkezik ingatlannal.
2002. január 1-tõl Szlovákiában hatályba lépett az ún. 1 %-os
törvény. Ez komoly bevételt jelenthet, fõleg a regionális szinten mû-
ködõ szervezetek számára.
Kiadások
A kiadási oldalt könnyû megtervezni, hiszen pár perc alatt kiszá-
mítható, hogy milyen költségeink lesznek az elkövetkezõ évben.
Ugyanakkor nagyon nehéz is, mert pontosan kell látnunk – sok
esetben egy vagy két évre elõre –, hogy milyen kiadásaink lesznek,
számolva az inflációval, az elõre nem látható kiadásokkal.
A kiadási oldalnak egyszerre kell számolnia a szervezet mûkö-
dési költségeivel és a projektumokra szánt kiadásokkal.
Tartalékalap
A tartalékalap meghatározó lehet egy szervezet életében. A legtöbb Önellentmondásnak tûnik, de a sza-
projektumhoz ma már fel kell mutatni a szervezet saját erõforrását. badon felhasználható adományo-
Származhat ez más alapítványoktól (pl. ugyanarra a projektumra ka- kat, a szervezet vállalkozásaiból
pott résztámogatás), de biztosabb, ha a tartalékalapból tudjuk fe- (szolgáltatások, rendezvényi bevé-
dezni. telek stb.) és a tagdíjakból szárma-
A tartalékalap áthidalhat idõszakos anyagi nehézségeket is. zó bevételeket nem szabad felhasz-
Nehéz egy szervezeten belül a tartalékalap képzése, de még nálni. Az a legésszerûbb megoldás,
nehezebb a megtartása és bõvítése. Hiszen szinte minden bevétel ha az ilyen adományokat a tartalék-
felhasználása elõre meghatározott. alapban halmozzuk fel, hosszú távú
lekötéssel vagy egyéb befektetés-
sel kamatoztatjuk.
Nagyon nehéz ezt megtenni, hi-
szen éppen ezek a források fedez-
nék azokat a kiadásainkat, ame-
lyekre a legnehezebb anyagi hátte-
ret teremteni. Ésszerû arányt kell
felállítani a felhasználható és a tar-
talékolandó anyagi eszközök között.
Nagyon szigorú szabályrendszert kell alkotni a tartalékalap fel-

1 x 22 használásáról, hogy az hosszú távon biztosítsa a szervezet anyagi
stabilitását.
A tartalékalapot olyan adományokból, bevételekbõl kell képezni,
amelyek felhasználása pályázatilag nem kötött. Pl. tagdíjak, bérel-
Jó tanács! tetésbõl, szolgáltatásokból, eladásból származó bevételek. Ese-
tenként a vállalkozóktól, önkormányzatoktól kapott támogatások is
A szervezet és a programok költ- bevihetõk a tartalékalapba.
ségvetésének két változatát készít-
sük el: A költségvetés elfogadása
maximális költségvetést – mint- A gazdálkodás, az anyagi eszközök felhasználása mindig nagyon
ha mi lennénk a Világbank – min- kényes kérdés. Ezért a legszélesebb legitimitást kell biztosítani
denbõl a legjobbat, mindent megfi- hozzá.
zetünk, mindent megvalósítunk. Ez azt jelenti, hogy minden szervezetnél a legfelsõbb szerv, a
minimális költségvetést – ha közgyûlés hagyja jóvá a gazdálkodásról szóló jelentést és a követ-
minden forrás elapad, melyek azok kezõ év költségvetését. Ezt sosem szabad megkerülni.
a legfontosabb kiadások és tevé- A költségvetés elfogadásakor a végrehajtásért felelõs szemé-
kenységek, amiket mindenáron fe- lyeket is meg kell nevezni, pontosan tisztázni a kompetenciákat.
deznünk kell, és milyen a legalacso- Ezt a gazdasági szabályzatban legcélszerûbb megtenni.
nyabb öszszeg, amibõl már képe-
sek vagyunk megvalósítani prog-
A gazdálkodás ellenõrzése
ramjainkat?
Ha ezzel a két véglettel tisztában
A gazdálkodással kapcsolatban kétfajta ellenõrzés lehetséges:
vagyunk, sokkal magabiztosabban
– formális, vagy számviteli,
tudunk tárgyalni a donorokkal, sok-
– tartalmi, a megszületett döntések szerinti értékelés.
kal ügyesebben tudjuk alakítani az
egyes pályázatok költségvetését.
Az elsõt rendszerint az ellenõrzõ bizottság, vagy ahol a törvény
megköveteli, a hiteles könyvvizsgáló (auditor) végzi. A könyvvitelt a
gazdálkodási szabályok, illetve a törvények alapján ellenõrzik.
Ez mindenki számára nagyon fontos, hiszen egy független szerv
vizsgálja meg a szervezet számvitelét. Fontos a gazdasági felelõs
szempontjából, mert az ellenõrzés kiszûrheti azokat a hiányosságo-
kat, amelyek felmerülhetnek, és ezek még idõben korrigálhatók. Fon-
tos a könyvelõ szempontjából, hiszen pontosíthat, kiigazíthat bizonyos
dolgokat a könyvvitelben. És fontos a szervezet egésze szempontjá-
ból, mert megteremti a bizalmat a gazdálkodással kapcsolatban.
Érdemes szakértõket bevonni az ellenõrzésbe, hiszen az meg-
bízhatóbb, és a feltárt hiányosságok is idõben eltávolíthatók. Álta-
lában félévenként kell elvégezni az ellenõrzést, kisebb szervezetek
esetében elégséges évente.
Azon szervezetek esetében is, amelyeknél a törvény nem teszi
kötelezõvé a gazdálkodásról szóló jelentés nyilvánosságra hozata-
lát, érdemes azt megtenni, mert bizalmat kelt a partnerekben (pl.
a gazdasági jelentést érdemes közzétenni az éves jelentésben).
Nehezebb kérdés a tartalmi ellenõrzés. Mire, mennyit és miért
költöttünk, miért születtek olyan döntések, amilyenek születtek?
Utólag nagyon nehéz minden döntésrõl, a döntések körülményeirõl
pontos képet adni. Ezért célszerû a folyamatos tájékoztatás. Ez
erõsíti a bizalmat, és így elkerülhetõk a késõbbi félreértések.
A gazdálkodásról szóló jelentést a közgyûlés hagyja jóvá.
A civil szervezetek gazdálkodása 99
A szervezet összesített költségvetése Fõbb költségvetési tételek

Az elõzõ fejezetekben már foglalkoztunk a költségvetéssel. A stra- A könyvelési tételek fõbb fajtái:
tégiai tervezés során ismertettük a mûködési költségek és a prog-
ramköltségek tervezését, az adománygyûjtési részben pedig a Mûködési költségek (adminisztratív)
program, illetve a projektum költségvetésével foglalkoztunk – szolgáltatások (kommunikáció,
bérlet, karbantartások, stb.),
Jelen fejezet már csak a szervezet összesített költségvetését – bérek, honoráriumok,
taglalja. – fogyóeszközök (irodaszerektõl a
szappanig),
A szervezet összesített költségvetése az összes lehetséges be- – egyéb.
vétel és kiadás számbavétele. Tehát tartalmazza a szervezet mû- Programok költségei:
ködésével, illetve az egyes programokkal, projektumokkal kapcso- – szervezési költségek,
latos bevételeket és kiadásokat. Ezek kiegészítik, átfedhetik egy- – kommunikációs költségek,
mást. – propaganda,
Az összesítés értelme, hogy az egész szervezet pénzügyi hátte- – útiköltség (szervezõé),
rét minden részletében és összefüggésében lássuk. – honorárium (szervezõnek),
– fogyóeszközök,
A stratégiai tervezés feltárta, hogy mire lesz szükségünk, mi- – rendezvények költségei,
lyen kiadásokkal kell számolnunk. A programjaink, projektumaink – bérleti díjak (helyszín),
költségvetésébõl kiderült, hogy mely tételeket sikerült már biztosí- – útiköltségek (vendégek, elõadók),
tanunk. Az összesített költségvetés elõkészítése során azokat a – szállás, ellátás,
tételeket kell számba vennünk, amelyekkel egyik programunk sem – honoráriumok (elõadóknak).
számol, de elengedhetetlenek a szervezet mûködése szempontjá- Tárgyi költségek (infrastrukturális):
ból. – technikai felszerelés,
– berendezési tárgyak.
Ezek legtöbbször a szervezet mûködésével kapcsolatos kiadá-
sok (bérleti költség, kommunikációs költségek, bérek, tárgyi esz-
közök stb.), de beletartozhatnak azok a kiadások is, amelyeket az
egyes programok kapcsán nem tudtunk bebiztosítani, viszont elen-
gedhetetlenek a programjaink végrehajtása szempontjából.
A szervezet nem öncélúan mûködik, alapvetõ feladata, hogy a

programjait megvalósítsa, ehhez zökkenõmentesen kell mûködnie.
A mûködési költségek tehát közvetetten a programjaink végrehaj-
tását szolgálják.
A legnagyobb hiba nem elkészí-

teni az összesített költségvetést.
A könyvvitel vezetése
1 x 23
A szervezet életének szerves része a gazdálkodás. Attól a pillanat-
Tö r v é n y e k
tól kezdve, hogy a szervezet kezébe kapja a bejegyzésérõl szóló hi-
vatalos iratot, pénzügyeit adminisztrálnia, könyvelnie kell.
Könyvviteli törvény – Zákon SNR è.
A könyvvitel vagy könyvelés azt jelenti, hogy minden egyes
563/1991 Zb. z. o úètovníctve.
pénzügyi mûveletet, ami a szervezet gazdálkodásával kapcsolatos,
Munkatörvénykönyv – Zákon NR
papíron kell vezetnie. Pénzügyi mûvelet alatt bevétel és/vagy ki-
SR è. 311/2001 Z. z. zákonník
adás értendõ.
práce
Bevételnek nevezünk minden olyan tételt, amely a szervezet
Adótörvény – Zákon NR SR è.
pénzeszközeit gyarapítja: pénzügyi adomány vagy támogatás, szol-
366/1999 Z. z. o daniach z príjmov
gáltatás, termék vagy munkáért járó pénzösszeg, hitel, kamat, köl-
csön, tagsági díjakból származó bevétel.
Kiadásnak nevezünk minden olyan kifizetést, ami a szervezet
folyamatos mûködését szolgálja, pl. programköltségek, publikáci-
Alapfogalmak ók, rendezvények, a mûködési költségek (bérleti díj, telefon-, pos-
taköltség, irodaszerek, javítások, útiköltség, bérek) stb.
adóalap – az adóalapot az adóköte- A könyvvitelt bízzuk olyan személyre, aki jártas a pénzügyekben
les bevételek és az adóalapból le- és ismeri a vonatkozó törvényeket. Ez egy kezdõ szervezetnél nem
vonható kiadások közötti különbség feltétlenül jelenti azt, hogy egy könyvelõirodára kell bízni a könyve-
képezi lést, viszont arra mindig nagyon vigyázzunk, hogy a könyvelés nap-
rakész és hibátlan legyen.
adóköteles bevételek – azok a be-
A civil szervezetekre általában a baráti, informális légkör és
vételek, amelyek adózás alá esnek munka jellemzõ. De minden szervezet mûködésében van egy olyan
a 366/1999-es adótörvény alapján terület, ahol nagyon szigorúnak és következetesnek kell lenni.
bankkönyv – egy folyószámla nyilván- Ezek a pénzügyek.
tartására szolgáló analitikus könyv
Mi az a könyvvitel?
bevétel – minden olyan tétel, amely A könyvvitel az összes pénzügyi mûvelet rögzítésére szolgál.
a szervezet pénzeszközeit gyarapítja A könyvvitel vezetésének módját, tartalmát és annak eszközeit,
bruttó bér – az alkalmazott összjö- valamint az éves könyvviteli zárás módját és tartalmát a Szlovák
Köztársaság 563/1991-es könyvviteli törvénye és annak módosí-
vedelme az adóalapot csökkentõ té-
tásai szabályozzák.
telek leszámítása elõtt
A könyvvitel tárgya:
haszon – a tevékenységbõl szárma-
– a vagyon,
zó tiszta nyereség
– a szervezet kötelezettségei,
kiadás – minden olyan kifizetés, ami – a vagyon és a kötelezettségek közötti különbség,
a szervezet mûködését szolgálja – a haszon,
– a kiadások és bevételek,
könyvelés – könyvvitel – a szervezet gazdálkodásának eredménye.
könyvelési egység – minden olyan
Minden szervezet megalakulásától (ez a bejegyzés napja) a
fizikai vagy jogi személy, amely
megszûnéséig köteles könyvvitelt vezetni.
könyvvitelt köteles vezetni az
563/1991-es könyvviteli tör vény Egyszerû és kettõs könyvvitel
alapján Kétfajta könyvviteli módot különböztetünk meg:
– egyszerû,
– kettõs.
A könyvvitel vezetése 101
Egyszerû könyvvitelt vezethetnek a könyvviteli törvény 9. §-a

könyvvitel – minden egyes pénzügyi
alapján azok a szervezetek, amelyek nem vállalkoznak, vagy bevé- mûvelet (ami a szervezet gazdálkodá-
telük az elõzõ naptári/könyvelési évben nem érte el a 3 millió Sk-t sával kapcsolatos) szakszerû vezetése
(pl. a politikai pártok vagy mozgalmak, a polgári társulások, a jogi
személyek társulásai, a jótékonysági alapok, a közhasznú szerve- könyvviteli bizonylat – azok a nyom-
zetek, az alapítványok). tatványok, amelyek a szer vezet
Minden más szervezet kettõs könyvelést köteles vezetni. pénzügyi, illetve vagyoni helyzetével
Bármelyik könyvviteli módot is választjuk, az adott évben már kapcsolatos (készpénzes vagy banki
nem változtathatunk rajta. átutalásokkal történõ) pénzmozgá-
sok figyelésére szolgálnak. Ilyen pl.
Az egyszerû könyvvitel szabályai: a bevételekrõl szóló pénztári bizony-
A pénzügyi mûveleteket könyvviteli bizonylatokkal támasztjuk alá. lat, kiadásokról szóló pénztári bi-
zonylat, bankszámlakivonat, leltárla-
Mit kell tartalmaznia a könyvviteli bizonylatnak? pok, számlák
– A bizonylat megnevezését (milyen fajta nyomtatványról van szó). kötelezettség/tartozás – a szerve-
– A bizonylat számát. zetnél levõ olyan pénzeszközök,
– A pénzügyi mûvelet leírását. amelyek nem képezik a szervezet
– A pénzösszeget, számmal és szóban. vagyonát (pl. felvett kölcsönök, elõ-
– A bizonylat kiállításának dátumát, ill. bevezetésének dátumát, legek és a szervezet szállítóival
ha a kettõ nem egyezik. szembeni még térítetlen számlái)
– A meghatalmazott személyek aláírását – pénztáros, könyvelõ, a
jóváhagyó személy (aki jóváhagyja a pénzügyi mûveletet). kötelezettségek könyve – a fent
A könyvelési bizonylatokat szlovák koronában és szlovák nyelven említett kötelezettségek, pénzesz-
közök figyelésére szolgál
kell vezetni.
követelés/kintlévõség – a szerve-
Nyilvántartási könyvek zet vagyonát képezõ pénzeszközök,
Az egyszerû könyvvitel esetében a törvény a következõ nyilvántar- amelyek nem a szervezetnél találha-
tási könyvek vezetését szabja meg: tók (pl. a kiutalt kölcsönök és elõle-
gek, de ugyanígy a szervezet által bi-
1. Pénzügyi napló. zonyos szolgáltatásért kiállított, de
2. A követelések/kintlevõségek és kötelezettségek/tartozások még meg nem térített számlák stb.)
könyve. követelések könyve – a fent emlí-
A pénzügyi napló tartalmazza a szervezet összes pénzügyi mûvele- tett követelések, kintlevõségek fi-
tét. gyelésére szolgál
nem adóköteles bevételek – a
szervezet nem megadóztatható be-
vételei a 366/1999-es adótörvény
alapján
nettó bér – az alkalmazott kézhez
kapott bére
pénzügyi napló – a szervezet ös-
szes pénzügyi mûveletét tartalmazó
könyv.
pénzügyi mérleg – a bevételek és
kiadások különbsége
pénzügyi mûvelet – a szervezet be-
vételeinek és kiadásainak rögzítése
A pénzeszközöket:
1 x 23 –
–
a pénztári bevételeket, kiadásokat, maradékot,
az egyes folyószámlákon található pénzeszközöket,
– a folyószámla és a pénztár közötti mozgásokat,
– az adóköteles és nem adóköteles bevételeket,
alkalmi munkaviszony – egy meg-
– a kiadásokat tételesen adózási kötelezettség szempontjából:
határozott munka elvégzésére meg-
• az adóalapot csökkentõ kiadásokat,
kötött jogi viszony
• az adóalapból nem leírható kiadásokat.
számvitel – könyvvitel
Minden szervezet saját igényeihez alakíthatja a pénzügyi napló
túlórapótlék – az alkalmazott mun-
szerkezetét a törvény által elõírt (a fent említett) követelmények
kaszerzõdésében lefektetett mun-
betartásával. Pl. a kiadásait csoportosíthatja aszerint, hogy éppen
kaidõn túli munkáért járó jutalék melyik adományból (grantból) kívánja azokat fedezni.
vagyon – minden érték, ami a szer- A pénzügyi naplóban az egyes mûveletek csak idõrendi sorrend-
vezet tulajdonát képezi ben követhetik egymást.
A pénzügyi naplóba csak a tényleges pénzmozgások vezethetõk
– a követelések és a kötelezettségek, valamint a vagyon nem.
A könyvelési egységek nyilvántartási könyveiket szlovák nyelven
és szlovák koronában kötelesek vezetni.
Ha a szervezet csak egy pénztárral, egy pénznemben (szlovák
korona) dolgozik, illetve egy bankszámlája van, elég, ha csak pénz-
Szabályok, intelmek ügyi naplót vezet.
Abban az esetben, ha a szervezet több pénztárral dolgozik,
A szervezetek a könyvvitelük veze- esetleg rendelkezik valutával, több bankszámlája is van, analitikus
tésével megbízhatnak más fizikai könyvvitelt is köteles vezetni. Az analitikus könyvvitel vezetésére
vagy jogi személyt, de ez nem men- (pénztárkönyv, a bankkönyv és az értékpapírkönyv) ugyanazok a
tesíti õket a törvény által megköve- szabályok vonatkoznak, mint a pénzügyi naplóra.
telt könyvviteli mód és annak tartal- Az analitikus könyvvitel használata esetében egy pénzügyi mû-
mának felelõssége alól. veletet kétfajta nyilvántartási könyvbe vezetünk be: egyszer a
Egyszerû könyvvitelt vezethetnek pénztárkönyvbe vagy bankkönyvbe (tehát az analitikus könyvekbe),
(a teljesség igénye nélkül), a szám- másodszor ugyanazt a mûveletet a pénzügyi naplóba. Az analiti-
viteli törvény 9. § alapján azok a po- kus könyvek áttekinthetõbbé és követhetõbbé teszik a pénzügyi
litikai pártok vagy mozgalmak, pol- mûveleteket.
gári társulások, jogi személyek tár- Negyedévenként kell pénzügyi leltárt készíteni.
sulásai, jótékonysági alapok, köz- A pénztárkönyvnek a következõ tételeket kell tartalmaznia: irat-
hasznú szervezetek, alapítványok, szám, dátum, a mûvelet tartalmának leírása, bevétel, kiadás és a
amelyek nem vállalkoznak, vagy be- maradék.
vételeik az elõzõ naptári/könyvelési Ha a szervezet valutával is rendelkezik, külön valuta pénztár-
évben nem érték el a 3 millió Sk-t. könyvet köteles vezetni az adott pénznemben és szlovák koroná-
Kettõs könyvvitelt kötelesek ve- ban. A koronára való átszámításnál a Szlovák Nemzeti Bank azna-
zetni ugyanezen szervezetek, ha a pi középárfolyamát vesszük alapul (megtalálható az interneten:
bevételük meghaladja a 3 millió Sk-t.
www.nbs.sk).
Minden szervezet köteles listát vezetni az általa használt nyil-
vántartási könyvekrõl, ill. a könyvvitelben használt jelekrõl és rövi-
dítésekrõl, az egyes bankszámlák megjelölésérõl és más egyéb le-
hetséges könyvviteli megjelölésekrõl.
A követelések, illetve tartozások nyilvántartására a követelések
és a tartozások könyve szolgál, melyeknek tartalmazniuk kell:
– dátum – a követelés vagy tartozás érvénybe lépésének dátuma,
– a bizonylat vagy számla száma, amely hivatalosan igazolja a kö-

vetelés vagy tartozás érvényességét,
– a követelés vagy tartozás meghatározása,
– a követelés vagy tartozás pontos összege,
– a követelés vagy tartozás lejártának dátuma,
– a kiegyenlítés dátuma és összege,
– a kiegyenlítéssel kapcsolatos számla vagy bizonylat száma.
A szervezetek a kötelezõ nyilvántartási könyvek mellet vezethet-
nek a törvény által segédkönyveknek nevezett nyilvántartási köny-
veket is. Ezek a szervezet vagyonát és a munkatörvénykönyvbõl
adódó kötelezettségeit rögzítik.
Leltár
A szervezet minden (tartós) tárgyi eszközét a leltári könyvben kö-
teles vezetni. Minden tárgyi eszközrõl külön leltári lapot állítunk ki.
Éves zárás
Az egyszerû könyvvitelt vezetõ szervezetek éves zárásként kötele-
sek beszámolót/kimutatást készíteni a vagyonukról és kötelezett-
ségeikrõl, valamint a bevételeikrõl és kiadásaikról.
Az éves zárásnak érthetõnek, átláthatónak kell lennie, és hite- Szótár
les képet kell adnia a szervezet vagyonáról és kötelezettségeirõl,
a gazdálkodás eredményérõl. adóbevallás – daòové priznanie
Azok a szervezetek, amelyek a törvénybõl adódóan kötelesek adóköteles bevételek – príjmy podlieha-
hiteles könyvvizsgálatot végeztetni (pl. bizonyos összeg felett az júce dani
alapítványok), éves jelentést készítenek, amit a hiteles könyvvizs- beruházások – hmotný a nehmotný
gáló ellenjegyez. investièný majetok
adóalapból leírható kiadások – výdavky
Alkalmazottak odpoèítate¾né od základu dane
A 2002. április 1-tõl hatályos 311/2001-es munkatörvénykönyv 7. kiadások, amelyek nem írhatók le az
§ 1.) bekezdése alapján munkaadónak számít minden olyan fizikai adóalapból – nedaòové výdavky
(výdavky neodpoèitate¾né od zákla-
vagy jogi személy, amelynek legalább egy fõállású alkalmazottja
du dane, výdavky neovplyvòujúce
van (bizonyos esetben érvényes ez az egyéb munkaviszonyban lé- základ dane)
võ alkalmazottaknál is). adómentesség – oslobodenie od dane
A szervezetnek minden fõállású alkalmazottjáról ún. bérnyilván- alkalmazott – zamestnanec
tartást/bérlapot kell vezetnie. diákokkal kötött alkalmi munkaszerzõ-
Mit kell tartalmaznia a bérlapnak? dés – dohoda o brigádnickej práci
– Az alkalmazott nevét. študentov
– Az alkalmazott személyi adatait (születési dátuma és helye, a bankkönyv – kniha bankového úètu
személyazonossági igazolvány száma, személyi száma és állan- folyószámla – bankový úèet
dó lakhelye). bankszámlakivonat – výpis z úètu
– A ledolgozott napok és órák számát az adott hónapban. bér kifizetés dátuma – výplatný termín
bérköltség – mzdové náklady
– Az alkalmazott bruttó bérét az adott hónapban.
bérlap – mzdový list
– Az alkalmazott túlórapótlékát és egyéb jutalmait. fizetési lista – výplatná listina
– Az adóalapot csökkentõ tételeket – az egy személyre esõ havi, bevétel – príjem
illetve a gyermekek utáni adókedvezmény, az alkalmazott által bevételekrõl szóló pénztári bizonylat –
térített társadalombiztosítási illetékek stb. príjmový pokladnièný doklad
– Az adóalapot. bruttó bér – hrubá mzda
– Az adóelõleget. éves szabadság – výmera dovolenky
– Az esetleges bérelõleget. felmondási idõ – výpovedná doba
– A nettó munkabért.
A bérlapon kívül, amelyet minden alkalmazottról külön kell vezetni,

1 x 23 a szervezetnek minden hónapban az ún. „fizetési listát” is össze
kell állítania, amely az összes alkalmazott bérét és annak járulé-
kait tartalmazza.
irodaszerek – kancelárske potreby A szervezet a teljes állásban alkalmazott személlyel munkaszer-
javítási költség – náklady na opravu zõdést köt.
készpénz – peòaz¡né prostriedky v
hotovosti Mit kell tartalmaznia a munkaszerzõdésnek?
kiadás – výdavok
– Az alkalmazott adatait (név, állandó lakhely, születési dátum, a
kiadásokról szóló pénztári bizonylat –
výdavkový pokladnièný doklad személyazonossági igazolvány száma, születési szám).
könyvviteli egység – úètovná jednotka – Az alkalmazott munkaköri leírását – a jövõben végzett munka
könyvvitel – úètovníctvo jellegét.
tartozások könyve – kniha záväzkov – A munkavégzés pontos helyét – címét.
követelések könyve – kniha poh¾adávok – A munkaviszonyba lépés pontos dátumát.
középárfolyam – devízový kurz – stred
– Az alkalmazott bruttó bérét és az esetleges jutalékokat.
leltárlap – karta investièného majetku
munkaszerzõdés – pracovná zmluva – Egyéb munkaköri feltételeket: a bér kifizetésének pontos havi
nem adóköteles bevételek – príjmy neo- dátumát, a munkaidõ terjedelmét, az éves szabadságra való jo-
vplyvòujúce základ dane gosultság terjedelmét, az esetleges felmondási idõ terjedelmét.
nettó bér – èistá mzda – Az alkalmazott és a szervezet jogi képviselõjének aláírását.
pénzügyi napló – peòaz¡ný denník
pénztárkönyv – pokladnièná kniha
Ha ezek közül a fent említett adatok közül akárcsak egy is hiányzik,
pénzügyi mûvelet – úètovná operácia
postaköltség – poštovné a munkaszerzõdés nem érvényes, és jogi úton megtámadható.
alkalmi munkaszerzõdés – dohoda o
vykonaní práce Az alkalmi munkaviszonyban alkalmazott személyekkel a munka-
alkalmi munkaviszony (konkrét munka adó kétfajta szerzõdést köthet:
elvégzésére) – dohoda o vykonaní
práce
– meghatározott munka elvégzésére kötött alkalmi munkaszerzõ-
számla – faktúra
telefonköltség – výkony spojov dés – „Dohoda o vykonaní práce”,
fõállású munkaviszony – plný úväzok – diákokkal kötött alkalmi szerzõdés – „Dohoda o brigádnickej
práci študentov”.
Az alkalmi munkaszerzõdés csak konkrét munka elvégzésére köt-

hetõ, akkor, ha az ilyen jellegû munka elvégzése fõállású alkalma-
zott alkalmazásával nem biztosítható.
Diákokkal kötött alkalmi szerzõdés – csak olyan személlyel köt-
hetõ meg, akinek diák státusa van (akár nappali, akár levelezõ ta-
gozaton tanul). Abban az esetben, ha a levelezõ tagozatos diák
egyébként fõállású alkalmazott, a törvény szerint már nem számít
diáknak, és nem köthetõ vele ilyen jellegû szerzõdés.
Adózás
A civil szervezetek adókötelezettségeit is a 366/1999-es adótör-
vény és annak módosításai szabályozzák.
A törvény többek között részletesen taglalja a fizikai és jogi sze-
mélyek bevételeit és kiadásait.
Bevételek:
1) A civil szervezetek nem adóköteles bevételének számít (a tel-
jesség igénye nélkül):
– ajándékok, adományok,
– hitelek, támogatások (dotációk, adományok)
– kölcsönök,
– az adóköteles bevétele, melyek összértéke nem éri el az adott
naptári évben a 300 000 Sk-t.
Adóköteles bevételnek számít minden, ami az alapszabályában fel

nem tüntetett tevékenységbõl származik. Pl. ha egy civil szervezet,
polgári társulás jótékonysági bált szervez sérült gyermekek számá-
ra és ott büfét üzemeltet, az abból származó bevétele adóköteles
lesz.
Kiadások:
1) Az adóalapból leírható kiadások:
– a bérek – ezen belül:

• a nettó bérek,
• az alkalmazottak adóelõlege, Nem szabad beleesni abba a hi-
• az alkalmazott és a munkaadó által elvezetett társadalombiz- bába, hogy mivel a szervezetnek a
tosítási illetékek. bevételei és kiadásai csak minimá-
lisak, nem kell szakszerû könyve-
– kiadások, amelyek a szervezet fenntartásához szükségesek (a lést vezetnie. Nincs annál rosz-
teljesség igénye nélkül): szabb, amikor egy szervezetnél ha-
• a posta- és telefonköltség, talmas káosz uralkodik a pénzügyek
• irodaszerek, tisztítószerek, terén, és senki nem tudja, hogy ki
• bérleti díj, felelõs ezért.
• leasing,
• javítási költségek,
• útiköltség, üzemanyag, Vigyázat!
• tanácsadási szolgáltatások (adó v. könyvelési tanácsadás),
• a különbözõ illetékek, biztosítások (autó, iroda). – Ha az adóköteles bevétel nem
éri el a figyelt naptári évben a
2) Az adóalapból nem leírható kiadások 300 000 Sk-t, a szervezetnek
Azok a kiadások, amelyek a nem adóköteles bevételekbõl (pl. ado- nem kell adót fizetnie.
mányból vagy támogatásból) voltak térítve, nem vonhatók le az – Amennyiben a szervezetnek az
adóalapból. adott naptári évben nem volt adó-
köteles bevétele, nem kell adó-
bevallást készítenie.
– Abban az esetben, ha a szerve-
zet adóköteles bevételeinek az
összege meghaladja a 300 000
Sk-t, az adóalapból 29% adót
kell fizetnie.
Szektoron belüli és szektorok közötti
együttmûködés
108 Szektoron belüli és szektorok közötti együttmûködés
Szektorok közötti
1 x 24 együttmûködés
A globalizáció egyik legnagyobb kihívása az állam szerepének újra-
Alapfogalmak
fogalmazásával függ össze. A modern jóléti állam többé nem tud-
ja teljesíteni a szociális és újraelosztó funkcióját. Az állam felada-
globalizáció
tait a növekvõ elvárások miatt szinte évenként kell újrafogalmazni,
jóléti állam – legtipikusabb példái a hiszen a feladatok összetettsége, a kihívások sokfélesége és a
második világháború után kiterjedt társadalmi folyamatok felgyorsulása azt kikényszeríti.
szociális újraelosztó rendszereket Nyugat-Európában a 80-as évek egyik általános jelensége volt a
mûködtetõ nyugat-európai demokrá- jóléti állam visszaszorulása, s ezzel párhuzamban az állam újrael-
ciák osztó funkciójának a csökkenése miatt a nonprofit szektor és a pi-
decentralizáció – döntési hatáskö- ac intézményeinek az elõretörése azokon a területeken, melyeket
rök megosztása az állam és az ön- addig szinte kizárólag az állami intézmények uraltak. A gyöngülõ ál-
kormányzatok között ami az önkor- lam így egyre jobban rákényszerült arra, hogy együttmûködjön a pi-
mányzatok jogainak a növekedésé- ac és a nonprofit szektor intézményeivel.
vel jár Ebbe az irányba hatott a decentralizáció elõretörésével a régiók
térnyerése is. A visszaszoruló állam helyén az egyes kisebb-na-
régió — államnál kisebb terület, gyobb önkormányzati egységek léptek elõ a gazdaság és ágazati
amely önkormányzatisága révén bi- politikaformálás kulcstényezõivé. Egyre több szereplõ lépett be a
zonyos fokú önállóságot élvez döntéshozatalba, az állam a privatizációval jelentõsen vesztett a
konszenzus – megegyezés gazdaságban elfoglalt pozíciójából. Másrészt a piac és a nonprofit
szektor sem tud igazán tevékenykedni egy szakmailag felkészült
együttmûködés, kooperáció
és kiszámítható államigazgatás nélkül.
Szótár
Állami szektor
globalizáció – globalizácia – globalisation
jóléti állam – sociálny štát – welfare
state
decentralizáció – decentralizácia —
decentralisation
régió – región — region
konszenzus – konsenzus – consensus
Üzleti szektor Civil szektor
Feladat
Mi az a szektorok közötti együttmû-

ködés?
a/ Az állami, a nonprofit szektor és
a piac szereplõi közötti együtt-
mûködés a problémák megoldá- Közös érdekek,
Közös érdekek, közös
közös
sában. cselekvés, együttmûködés
cselekvés, együttmûködés
b/ Gazdasági szervezetek kölcsö-
nös segítségnyújtása.
A helyi közösségek szociális biztonsága és gazdasági helyzete
c/ A régiók közötti gazdasági együtt-
mûködés egy bizonyos formája. nagyrészt attól függ, hogy a régió és a közösség hogyan tudja me-
nedzselni, fejleszteni a területet. Így a siker egyik záloga volt a há-
Szektorok közötti együttmûködés 109
rom szektor (állami és önkormányzati, vállalkozói, önkéntes- A közigazgatás decentralizációja so-

noprofit) közötti együttmûködés. Jóllehet mindhárom szektor to- rán hány regionális/megyei önkor-
vábbra is megtartotta sajátos tevékenységét és a vonatkozó sza- mányzat jött létre Szlovákiában?
bályrendszerét, egyre inkább nõ a köztük való együttmûködés. Egy- a/ 40
re nehezebb döntést hozni az érdekeltek bevonása nélkül. A kon- b/ 8
szenzussal született döntésnek nagyobb a társadalmi súlya, nõ a c/ 120
résztvevõk felelõssége, és így nagyobb az esély a megvalósulásra.
Hány civil szervezet van Szlovákiá-
A szektorok közötti együttmûködés a következõ alapvetõ fázisok- ban?
ból áll: a/ 14
b/ 200
Az együttmûködés kezdete – a kezdeményezõ szervezet megszó- c/ 18 000
lítja az adott problémában érintett szervezeteket és csoporto-
kat. Igyekeznek elbeszélgetni az együttmûködés lehetõségeirõl Létezik-e Szlovákiában az ún. 1%-os
és kitûzik a célokat és a követendõ lépéseket. törvény?
Közös tervezés és döntéshozatal – a közös találkozón a résztve- a/ Igen.
võk fokozatosan meghatározzák a problémákat, ezekkel kap- b/ Alighanem.
csolatban közös álláspontot igyekeznek kialakítani. Ennek birto- c/ Talán.
kában keresik a megoldási lehetõségeket. Több változatot dol-
goznak ki, majd ezek közül választják ki a legmegfelelõbbet. Ja-
vaslatukat vitára bocsátják az érintettek és a nagyobb nyilvá- Szabályok, intelmek
nosság körében. Végül az így szerzett hozzászólások birtokában
megegyeznek a végsõ megoldásban. Lehetne sorolni követendõ példákat
A megegyezés megvalósítása – az együttmûködés fontos eleme, az elmúlt tíz év szlovákiai gyakorla-
hogy a megvalósítás a partnerek közös felelõssége, még akkor tából a szektorok közötti együttmû-
is, ha a megvalósításban nem is vesz részt mindegyikük. Ehhez ködésre, de a közöttük lévõ vi-
cselekvési terv kidolgozására van szükség, az egyes részfel- szonyt inkább a kölcsönös bizalmat-
adatok felelõseinek tisztázására és a folyamatos ellenõrzés lanság jellemezte.
mechanizmusának kidolgozására. Szerencsére ez ma már változó-
Ellenõrzés és értékelés – a munka fontos része a vállalások telje- ban van, és egyre több intézmény
sítésének folyamatos ellenõrzése (monitorozása). Csak így tud- keresi a másik szektorral való
juk kijavítani a lehetséges hibákat. együttmûködés lehetõségét.
Tudatosítják, hogy napjaink roha-
mosan változó világában azok a tár-
sadalmak, országok sikeresek,
amelyek az együttmûködésre építe-
nek, és képesek a szektorok közöt-
ti együttmûködésben rejlõ lehetõsé-
gek kiaknázására. Olyan kis ország-
nak, mint Szlovákia a jövõbeli gaz-
dasági felemelkedése függhet attól,
hogy mennyire képes mobilizálni a
belsõ tartalékait, és kihasználni a
polgárok kezdeményezõkészségét.
Ennek kulcsa a kooperáció, a szek-
torok közötti együttmûködés.
110 Szektoron belüli és szektorok közötti együttmûködés
A vidékfejlesztés alapjai
1 x 25
A vidékfejlesztés akkor eredményes, ha partneri együttmûködés-
Alapfogalmak
sel valósul meg. A partnerek a közigazgatási szervek, a vállalkozói
szervezetek és a nonprofit szervezetek körébõl kerülnek ki. Az eu-
vidékfejlesztés – az a tevékenység, rópai uniós programokban szinte minden esetben feltétel a partne-
amely során a falvakban, esetleg ri együttmûködés.
kisvárosokban a helybeliek számuk-
ra új perspektívát jelentõ terveket Apartnerségen alapuló vidékfejlesztés elméleti forgatókönyve:
dolgoznak ki és valósítanak meg, – helyzetelemzés,
amely belsõ adottságaikra, erõfor- – SWOT-elemzés,
rásaikra alapoz – ágazati elemzések,
programozás – a fejlesztési akciók – stratégiai célok kijelölése,
nem ötletszerûen, az éppen kiírt pá- – stratégiai programok megfogalmazása (általános, a cél elérésé-
lyázatok függvényében valósulnak hez mindenképpen szükséges programok felvázolása),
meg, hanem egy átgondolt, a helyi – cselekvési tervek kidolgozása (ez már konkrét, az adott körül-
lehetõségekre építõ terv részeként mények közt megvalósításra esélyes programokat tartalmaz).
kezdeményezõkészség – a vidékfej- A stratégiai programok középtávúak (legalább 4–5 évesek), a cse-
lesztés szervezésébe csak olyanok lekvési tervek rövidtávúak (1–2 évre szolgálnak). Legalább a cse-
vágjanak bele, akik képesnek tart- lekvési tervek esetében az egyes feladatok mellett szerepelnie kell
ják magukat az állandó megújulásra a határidõnek, a felelõsnek és a finanszírozási forrásnak.
vidékfejlesztési modell – a helyi
adottságokat figyelembe vevõ meg- A tervek megvalósítása során a partneri együttmûködés lényege,
oldási forma hogy minden partner a számára rendelkezésre álló lehetõséggel
vesz benne részt. Igyekezni kell minél szélesebb kört bevonni a
partnerség – a célok eléréséhez
munkába. A tervek lehetnek általánosak és tematikusak is. A té-
mozgósítani kell minden szóba jö-
hetõ szervezetet, a partnereket há- maválasztást a résztvevõk érdeklõdési köre vagy pedig az adott pá-
rom csoportba szokás osztani: köz- lyázati kiírás határozza meg. A helyzetelemzésen kívül a többi részt
igazgatás, vállalkozói, illetve nonpro- csoportfoglalkozásokon dolgozzák ki – megfelelõ szakmai elõkészí-
fit szféra tés után egy facilitátor vezetésével a résztvevõk közösen fogalmaz-
zák meg az elvárásaikat és a teendõket.
fenntarthatóság – olyan aktivitá-
sok, amelyek hosszú távon, az ado- A civil szervezetek szerepe a vidékfejlesztésben
mányforrások elapadása esetén is
életképesek maradnak A nonprofit szervezeteknek kétféle feladata lehet a vidékfe-
jlesztésben:
Szabályok, intelmek – kezdeményezõ,
– fenntartó.
A ter vkészítés és elképzelések
megfogalmazása során csak a leg- Kezdeményezõ
szükségesebb mértékben szabad Mivel az önkormányzatok fõleg a hivatali teendõikkel és az infra-
bevonni külsõ szakértõket. Minél in- struktúraépítéssel, a vállalkozók pedig a kézzel fogható haszonnal
kább saját erõbõl történik a felké- járó tevékenységgel törõdnek, a partnerségi alapon történõ vidék-
szülés, annál nagyobb a sikeres fejlesztés elõkészítése általában a helyi nonprofit szervezetekre
megvalósítás esélye. hárul. Az elmúlt években szinte minden sikeres szlovákiai modell
így indult. A nonprofit szervezetek dolga a források felkutatása
(pályázás), illetve a partnerek bevonása a munkába. Erre a fela-
A vidékfejlesztés alapjai 111
datra elsõsorban azok a helyi szervezetek alkalmasak, amelyek

Tö r v é n y e k
korábban is keresték, miként hozhatnak újat saját környezetük-
ben, vagy legalább igyekeztek átvenni mások jó példáit. Szüksé-
A vidékfejlesztési szervezetek szá-
ges, hogy legyen adománygyûjtési tapasztalatuk is. Ezekben a
mára leginkább alkalmas jogi for-
szervezetekben elsõsorban önkéntesek dolgoznak.
mák:
Polgári társulás (Zákon è.
Fenntartó
83/1990 Zb. o zdruz¡ovaní obèa-
A vidékfejlesztés tervezési és sok elemében a megvalósítási fázi-
nov),
sa is konkrét anyagi haszonhoz nem köthetõ elemeket tartalmaz.
Közhasznú szervezetek (Zákon
Ezért a partnerségi együttmûködés folyamatos fenntartására, új
NR SR è. 35/2002 Z. z. o nezis-
tervek készítésére, a megvalósításhoz szükséges szervezési fel-
kových organizáciách poskytujúcich
adatok elvégzésére elengedhetetlen egy nonprofit vidékfejlesztési
všeobecne prospešné sluz¡by)
szervezet közremûködése. A munka jellegébõl adódóan itt már
szükség van képzett szakemberek alkalmazására. A szervezet
alapvetõen két kihívással szembesül: megfelelõ szakmai szint el- Szótár
érése és annak fenntartása. A szakmai felkészítéshez meg kell ta-
lálni az erre szolgáló oktatási programokat. A fenntartás pályázati partnerség – partnerstvo – partner-
forrásokból és a résztvevõ szervezetek saját hozzájárulásából tör- ship
ténik. Ezek aránya szinte minden modellben eltérõ. fenntarthatóság – udrz¡ate¾nost’ –
sustainability
Feladat
Milyen szerepet szánna egy civil

szervezetnek a vidékfejlesztésben?
a) Támogatásokat oszt.
b) Kezdeményez.
c) Megvalósítja a polgármester öt-
leteit.
Gyakran megtörténik, hogy vala-

mely szervezetet semmilyen mód-
szerrel nem lehet bevonni a munká-
ba. Vigyázzunk, nehogy olyan tevé-
kenységet tervezzünk be, amelyet a
részvételük nélkül nem tudunk meg-
valósítani.
A tapasztalatok szerint a civil
szervezetek részérõl érkezõ vidék-
fejlesztési kezdeményezéseket az
önkormányzatok, fõként pedig a
polgármesterek bizalmatlanul fo-
gadják. Ezen csak nagy türelemmel
és sok egyeztetéssel lehet változ-
tatni. Aki idejekorán feladja, jelentõ-
sen leszûkíti a saját mozgásterét is.
Európai Unió
– elõcsatlakozási alapok
114 Európai Unió – elõcsatlakozási alapok
Az Európai Unió céljai

1 x 26 és alapeszméje
Az egységes Európa gondolata nem új keletû. Az évszázadok során
Alapfogalmak
nem egy kísérlet történt a kontinens egységesítésére. Annak igé-
nye, hogy egy olyan intézményt hozzanak létre, amelynek legfonto-
Marshall-terv – a második világhá-
sabb célja az, hogy garantálja egy egységes, békés és biztonságos
ború után az Amerikai Egyesült Álla-
Európa megteremtését a második világháború pusztítása után vált
mok által létrehozott segélyprogram
valós társadalmi igénnyé. A két világháború okozta pusztítás és az
Európa gazdasági megsegítésére
évszázados nagyhatalmi rivalizálás gazdaságilag és politikailag is
Európai Unió – nemzetek feletti nagyon meggyöngítette az európai népeket és alapjaiban rázta
nemzetközi szubjektum, 15 európai meg a kontinens gazdaságát. A legfontosabb ebbõl a szempontból
ország szövetsége, amelyek közös a német-francia ellentét volt, amely megosztotta a kontinenst.
pénzt használnak és koordinálják
tevékenységüket a gazdaság, kül- A biztonságos és gazdaságilag prosperáló Európa megteremté-
és biztonságpolitika és az igazság- se azonban kezdettõl fogva nem csupán egy nemzetközi szervezet
szolgáltatás terén feladatai közé tartozott. A NATO és a Nyugat-Európai Unió mellett,
melyek biztonságpolitikai és katonai kérdésekkel foglalkoznak, ki-
Európai Szén- és Acélközösség – emelkedõen fontos szerepet játszott kezdettõl fogva az Európa Ta-
az Európai Unió elõdje nács. Ennek legfontosabb célja a nemzetek közötti politikai együtt-
Európai Bizottság – az EU legfonto- mûködés elmélyítése és az emberi jogok betartásának elõsegíté-
sabb végrehajtó szerve, melynek se volt. Az integráció gazdasági alapjait az Amerikai Egyesült Álla-
meghatározó szerepe van a jogi nor- mok által létrehozott és támogatott Marshall-terv jelentette, amely
maalkotásban és a döntéshozatal- a nyugat-európai nemzetek számára lehetõvé tette a második
ban is világháború utáni gyors gazdasági és politikai stabilizációt, s egy-
ben azt is demonstrálta, hogy a nemzetközi szervezetek és az
Európai Tanács – az EU legmaga-
Amerikai Egyesült Államok milyen fontos szerepet játszanak az eu-
sabb szintû politikai irányadó szerve
rópai integráció folyamatában.
Európa Tanács – emberjogi intéz-
mény, ajánlásait a tagállamok ratifi- A jelenlegi Európai Unió elõdje az 1951-ben alapított Európai
kálják (1949) – Szlovákia is tagja Szén- és Acélközösség volt. A hat ország (Franciaország, Német
Szövetségi Köztársaság, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olasz-
Európai Unió Tanácsa – miniszteri ország) által alapított közösség a szén és acél közös felhasználá-
szintû tanács jogalkotási jogkörrel, sával megteremtették a késõbbi európai integráció gazdasági alap-
koordinálja a tagállamok nemzetpo- jait. Az integráció gazdasági alapokra történõ helyezése tovább
litikáját erõsödött az 1957-es Római Szerzõdésekkel, amikor ugyanez a
Európai Parlament – az EU parla- hat ország megalapította az Európai Gazdasági Közösséget (a
mentje Maastrichti Szerzõdés óta Európai Közösség) és az Euratomot.
PHARE – a csatlakozni kívánó or- Ugyan a szerzõdéseket azóta többször megújították és változtatták
szágok felkészülését, intézményi (Maastricht, Amsterdam), a mai napig ez a három szervezet alkot-
ja az Európai Unió alapját.
kapacitásainak a fejlesztését szol-
gáló alap Az integráció folyamata, különösen gazdasági téren, 1957 után
ISPA – a csatlakozni kívánó orszá- tovább folytatódott. Fontos állomás volt ilyen szempontból a hágai
gok környezetvédelmi és infrastruk- csúcs 1969-ben, a közös európai pénzügyi rendszer bevezetése
turális programjait támogató alap 1979-ben, de mindenekelõtt a Maastrichti Szerzõdés (1992),
amely új jogi keretet teremtett a három szervezetnek és kijelölte
SAPARD – a csatlakozni kívánó or-
az európai integráció további irányát. Az EU elsõ pilléreként szá-
szágok mezõgazdasági és vidékfej-
mon tartott három gazdasági együttmûködést biztosító szervezet
lesztési programjait támogató alap
Maastrichtban kiegészült még a közös kül- és biztonságpolitikával
Az Európai Unió céljai és alapeszméje 115
(második pillér), valamint további pillérként a közös bel- és igaz-

Szótár
ságügyi politikával. Maastrichtra az eredetileg hat országot tömö-
rítõ szervezet már 15 tagot számlált és egy 370 milliós bõvülõ gaz- Marshall-terv – Marshallov plán – Mar-
dasági egységet jelentett. shall Plan
Európai Unió – Európska únia – Europe-
Az EU szervei an Union
Európai Szén- és Acélközösség – Európ-
Európai Bizottság ske paktum uhlia a ocele – Europe-
Az Európai Unió legfontosabb végrehajtó szerve, melynek legfonto- an Coal and Steel Pact
Európai Bizottság – Európska komisia –
sabb feladata a közös európai piac mûködése és az Unió érdeke-
European Commission
inek képviselete az Unión belül és annak határain kívül. Húsz tag- Európai Unió Tanácsa – Európska rada
ja van, melyet a tizenöt tagország képviselõi jelölnek ki. Mandátu- – European Council
muk öt évre szól. Döntéseit egyszerû többséggel hozza meg, azon- Európai Parlament – Európsky parla-
ban szavazásra csak akkor kerül sor, amikor nem sikerül konszen- ment – European Parliament
zust elérni. A Bizottság kulcsszerepet játszik az EU bõvítésében is.
Az Európai Tanács Az európai integráció esz-

Az Európai Unió legmagasabb szintû politikai szerve, amely kezde- méjének jelentõs képviselõi
ményez és döntéseket hoz a legfontosabb irányadó politikai kérdé-
sekben. Tagjai a tagállamok kormányfõi, illetve köztársasági elnö- KONRAD ADENAUER (1876–1961)
kei, külügyminiszterei, valamint az Európai Bizottság elnökei. Évente német kancellár (1949–1963); a
legalább kétszer ülésezik, a döntések konszenzus alapján születnek. második világháború után visszave-
zette Németországot a Népszövet-
ségbe, és ezzel hozzájárult az euró-
Európai Parlament pai integrációhoz
Az Európai Unió egyetlen testülete, melynek tagjai közvetlen vá- SIR WINSTON CHURCHILL
lasztások útján foglalják el helyüket. Feladata elsõsorban az Euró- (1874–1965)
pai Bizottság munkájának az ellenõrzése és a törvényalkotás, Nagy Britannia miniszterelnöke
amelyben kezdeményezõ szerepe van. A korábbi idõszakhoz ké- (1940–1945, 1951–1955); az „eu-
pest szerepe és befolyása egyre nõ, különösen a törvényalkotás rópai család” szószólója, beszédé-
terén. 626 tagja az Európai Unió 370 millió állampolgárát képviseli. ben a zürichi egyetemistákhoz
Mandátumuk, csakúgy, mint az európai fõbiztosok esetében, öt év- 1946-ban az Európai Egyesült Álla-
re szól. mok gondolatát vetette fel
ALCIDE DE GASPIERI (1881–1954)
olasz miniszterelnök (1945–1953);
az integráció támogatója
WALTER HALLSTEIN (1901–1982)
az Európai Bizottság elsõ elnöke
(1958–1969); szerinte a politikai
integráció alapja a sikeres gazdasá-
gi integráció
JEAN MONNET (1888–1979)
francia gazdasági tanácsadó, a
Montánunió elsõ elnöke (1952–
1955); szerinte „Embereket egyesí-
tünk, nem államokat” – a róla elne-
vezett európai programok is ebben
a szellemben készültek
116 Európai Unió – elõcsatlakozási alapok
Az EU és Szlovákia
1 x 27 Az Európai Unióhoz való csatlakozás az ország egyik legfontosabb
külpolitikai célja, mely a lakosság többségének a támogatását is
ROBERT SCHUMAN (1986–1963) bírja. Az ország 1993 óta rendelkezik társult tagsággal, s 1995-
francia külügyminiszter (1948– ben pedig kérvényezte az EU tagságot. A csatlakozási tárgyalások
1962), az Európai Parlament elnöke azonban a többi visegrádi országgal ellentétben csupán 1999-ben,
(1958–1960); a Schuman-terv ké- a helsinki csúcs után indultak be, miután Szlovákia teljesítette a
pezte alapját a Montánuniót meg- koppenhágai kritériumokat. Azóta a csatlakozási tárgyalások rend-
alapító szerzõdésnek kívül felgyorsultak, s jelenleg Szlovákia ebbõl a szempontból az
egyik legsikeresebb országnak számít. A felkészülés azonban nem
PAUL–HENRI SPAAK (1899–1972) csupán az Unió jogrendje átvételének a kérdése. Az egész ország-
belga politikus, a Római szerzõdé- nak, a gazdaságnak, intézményrendszernek, az államigazgatásnak
sek elõkészítésének vezetõ egyéni- fel kell készülnie arra, hogy megállja a helyét az egységes Európá-
sége ban, az európai piacon. Mivel ez rendkívül igényes és nem utolsó
ALTIERO SPINELLI (1907–1986) sorban nagy anyagi kiadásokkal járó feladat, ezért az EU 2000-ben
részt vett a Federális Európai Unió létrehozta a társult országok felkészülését támogató három, ún.
szerzõdésének kidolgozásában, elõcsatlakozási, vagy felzárkózási programot (PHARE, ISPA és
melyet az Európai Parlament 1982- SAPARD). Ez a rendszer hét évet ölel fel, igazodva a közösség
ben fogadott el, és a nyolcvanas és pénzügyi-tervezési periódusaihoz.
kilencvenes években szorgalmazta
az európai uniós szerzõdések meg- PHARE (Poland and Hungary Assistance for Restructuring of
erõsítését their Economies)
A PHARE-program Unión belüli megfelelõje a Területfejlesztési

Alap, illetve a Szociális Alap. A program nagyon szerteágazó, több
eleme a civil szervezetek számára is elérhetõ. Fontos részét alkot-
ják a közigazgatás európai uniós normák szerinti felkészítését szol-
gáló programok. Ezen kívül ágazati programokat is támogat. Ide tar-
toznak azok a pályázatok, melyeket az egyes minisztériumok hir-
detnek meg, amikor is az EU által jóváhagyott programra Szlováki-
ában lehet pályázni. A PHARE része a Határmenti Együttmûködési
Program (CBC), amelybõl a határon átnyúló együttmûködést segítõ
pályázatokat finanszírozzák, valamint a civil szektor támogatására
létrehozott alapítvány (Nadácia pre podporu obèianskych aktivít –
Az Európai Unió tagállamai NPOA). Az egyes részprogramokon belül pályázható lehetõségeket
általában a nemzeti programdokumentum tartalmazza (ilyen példá-
1951: Belgium, Hollandia, Luxem- ul a Nemzeti régiófejlesztési terv). A megvalósítás során kiemelt fi-
burg, Franciaország, Német- gyelmet szentelnek a különféle szektorok közötti partneri együtt-
ország, Olaszország (6) mûködésnek. A program keretében Szlovákia évente általában
1973: Nagy Britannia, Írország, Dá- 50–80 millió EURO támogatást kap. A 2 millió EURO-s költségve-
nia (9) tésû nagy beruházási programokról Brüsszelben döntenek. Az et-
1981: Görögország (10) tõl kisebbeket a Brüsszelben jóváhagyott pályázatok alapján álta-
1986: Por tugália, Spanyolország lában Szlovákiában menedzselik.
(12)
1995: Ausztria, Finnország, Svéd- ISPA (Instruments for Structural Policies for Pre-Accession)
ország (15)
Az ISPA az uniós tagországok számára létrehozott Kohéziós Alap
megfelelõje. Elsõsorban környezetvédelmi és közlekedési progra-
mokat támogat. Legfontosabb céljai: az EU-gyakorlat megismeré-
Az EU és Szlovákia 117
sének az elõsegítése a társult országokban, a Kohéziós Alapra va-

Feladat
ló felkészülés, a TEN (Transzeurópai Hálózatok) kiterjesztése a tag-
jelölt, vagy csatlakozni kívánó államokra, a hálózatok összekapcso-
Mi az a Marshall-terv?
lása, a társult államok közlekedési és környezetvédelmi infrastruk-
a/ Az Amerikai Egyesült Államok ál-
túrájának fejlesztése. Az ISPA nagy, legalább 5 millió EURO nagy-
tal létrehozott segélyprogram Eu-
ságrendû támogatást igénylõ és jól elõkészített beruházásokat tá-
rópa gazdasági rekonstrukciójá-
mogat. Eddig általában vasútvonalak modernizálását és nagyvá-
ra a második világháború után.
rosok víztisztítóinak építését támogatták ebbõl az alapból. A prog-
b/ Az Európai Unió gazdasági se-
ram Szlovákia költségvetésében évente kb. 35–55 millió EURO-t
gélyprogramja Macedónia meg-
jelent. A támogatások odaítélésérõl Brüsszelben döntenek.
segítésére.
c/ Az Európai Unió biztonságpoliti-
SAPARD (Special Aid Programme for Agriculture and Rural
kai doktrínája.
Development)
Hány tagja van az Európai Parla-
A program legfontosabb célkitûzése a vidéken élõk életfeltételei-
mentnek?
nek javítása. E célt az agrárszektor fejlesztésével, a régiók jövede-
a/ 15
lem-megosztásának az elõmozdításával, társadalmi, kulturális, kö-
b/ 150
zösségi programok megvalósításával kívánja elérni. A program cél-
c/ 628
ja a vidéki életforma értékeinek megõrzése, valamint az, hogy az
ott elõállított hagyományos mezõgazdasági termékek megfelelje-
Mely országok alapították az Euró-
nek a legszigorúbb minõségi követelményeknek. A pályázati lehe-
pai Szén- és Acélközösséget?
tõségeket a földmûvelésügyi minisztérium által kidolgozott Nemze-
a/ Franciaország, Német Szövetsé-
ti vidékfejlesztési program (Národný program rozvoja vidieka) tar-
gi Köztársaság, Belgium, Hollan-
talmazza. A SAPARD-program elindítása évek óta késik Szlovákiá-
dia és Luxemburg.
ban. Erre várhatóan 2002 második felében kerül sor. A döntése-
b/ Franciaország, Német Szövetsé-
ket a SAPARD Ügynökség hozza meg. A program éves költségveté-
gi Köztársaság, Belgium, Hollan-
se Szlovákia számára 18 millió EURO.
dia, Luxemburg és Olaszország.
c/ Franciaország, Német Szövetsé-
gi Köztársaság, Nagy-Britannia,
Belgium, Hollandia és Olaszor-
szág.
Milyen célt szolgál a SAPARD csatla-

kozási alap?
a/ Az Európai Unióhoz társult orszá-
gok mezõgazdaságának a felké-
szülését és vidékfejlesztési prog-
ramjait támogató alap.
b/ Az EU szociális segélyprogramja.
c/ Az Európai Unióban a mosósze-
rek minõségvizsgálatára szolgáló
szabványrendszer.
Mellékletek
120 Mellékletek
1. sz. melléklet
A dél-szlovákiai nonprofit szektor számokban
és a közvélemény szemével
Az Információs Központ adatbázisában szereplõ 651 szervezet adatai alapján a dél szlovákiai civil szektort
a következõ adatok jellemzik:
Jogalanyiság szempontjából:
%
Bejegyzett szervezetek 30
ebbõl: polgári társulás 63
alapítványok 12,7
jótékonysági alapok 5,8
közhasznú szervezet 9,3
egyéb 9,2
Jogalanyisággal nem rendelkezõ szervezetek 70
ebbõl: Csemadok alapszervezet 55,3

Csemadok területi választmány 2,4
Kulturális egyesület vagy csoport 38,3
Klub 2
Más 2
Mûködési terület szempontjából (egy szervezet több mûködési területet is megadott):

Terület %
oktatás 12,6
kultúra 88,6
mûvelõdés 54
környezetvédelem 4,6
szociális segítségnyújtás 3,7
emberi jogok védelme 1,5
érdekvédelem 4,5
közéleti kérdések 3,1
sport 2,8
egyház 1,8
egyéb 2,1
Mellékletek 121
Járások szerinti megoszlásban:

Járás %
Pozsony város 3
Szenci járás 2
Dunaszerdahelyi járás 19,2
Galántai járás 7,2
Komáromi járás 11,7
Lévai járás 7,8
Nyitrai járás 4,8
Érsekújvári járás 10,4
Vágsellyei járás 3,5
Losonci járás 5,4
Nagyrõcei járás 2,3
Rimaszombati járás 1,8
Nagykürtösi járás 1,2
Kassa vidéke járás 9
Kassa város 1,4
Rozsnyói járás 1
Nagymihályi járás 3
Tõketerebesi járás 5,3
A Fórum Társadalomtudományi Intézet 2001. júniusában 800-as mintán közvélemény kutatást végzett a
szlovákiai magyarság körében, mely többek között a nonprofit szektorral kapcsolatos kérdéseket is tartal-
mazott. Néhány eredmény a kutatásból:
Mi az Ön véleménye a civil szervezetek társadalomban betöltött szerepérõl?

Válasz Válaszadó %
1. fontosnak tartom 288 37,9
2. részben tartom csak
158 20,8
fontosnak
3. nem tartom fontosnak 56 7,4
4. nem tudom, mik azok a civil
257 33,9
szervezetek
Összesen 760 100
Végzett már Ön életében ellenszolgáltatás nélküli, önkéntes munkát?

1. igen 535 70,8
2. nem 221 29,2
Összesen 756 100
122 Mellékletek
Mi az oka annak, hogy nem végzett önkéntes munkát?

1. senki sem szólított meg 123 51,1
2. nem tudom, mi az önkéntes
21 8,8
munka
3. nem tartom fontosnak 18 7,5
4. én csak pénzért dolgozom 38 15,6
5. nincs rá idõm 41 16,9
Összesen 241 100
Milyen területen vállalna önkéntes munkát?
1. szociális (idõsek, árvák stb. gondozása) 111 26,5
2. egészségügy (szellemi és testi fogyatékosok stb.) 48 11,4
3. kultúra 97 23,1
4. környezetvédelem 0,0 0
5. mûemlékvédelem 20 4,9
6. segélyakciók (pl. gyûjtések, hajléktalanok segítése stb.) 102 24,3
7. állatvédelem 41 9,9
Összesen 419 100
Ön szerint milyen forrásokból származik a hazai civil szervezetek jövedelme?

Teljes Egyáltalán
Fõleg Részben Nem tudom
mértékben nem
(%) (%) (%)
(%) (%)
1. Az államtól 6,9 9,9 38,4 6,8 38,0
2. Hazai alapítványoktól 2,7 13,2 41,7 1,9 40,4
3. Külföldi
3,7 14,2 36,4 4,6 41,1
alapítványoktól
4. Cégektõl 0,9 8,2 41,6 9,6 39,7
5. Magánszemélyektõl 1,5 8,7 44,6 8,7 36,6
6. Saját szolgáltatások
0,7 7,0 30,8 12,2 49,3
értékesítésébõl
7. Saját vállalkozásokból 0,7 4,8 28,7 14,7 51,1
8. Pénzmosásból 0,8 2,4 8,2 34,9 53,7
9. Pártoktól 0,9 3,8 26,7 22,8 45,8
10. Önkéntes munkából 3,4 8,6 34,9 10,5 42,6
11. Önkormányzatoktól 2,9 7,5 38,3 9,1 42,1
Ön szerint hány magyar civil szervezet mûködik Szlovákiában?

1. több, mint 1000 30,4 4,3
2. 500 és 1000 között 65,9 9,2
3. 100 és 500 között 201 28,4
4. kevesebb, mint 100 395 55,8
5. Szlovákiában nem mûködnek magyar szervezetek 16 2,2
Összesen 707 100
Bejegyeztetési javaslat 123
2. sz. melléklet
Bejegyeztetési javaslat (minta)
Sándor Rózsa, kpt. Tenkeša 15, 811 04 Bratislava
Ministerstvo vnútra SR
Sekcia verejnej správy
Drieòova 22
812 72 BRATISLAVA
v Šali, dòa 1. 1. 1999
Vec: Návrh na zápis obèianskeho zdruz¡enia upravené zákonom è. 83/1991 Zb. o zdruz¡ovaní obèanov do registra obèianskych
zdruz¡ení
Dolupodpísaní zakladatelia týmto Vás ¡ziadajú o zápis do registra obèianskych zdruz¡ení obèianske zdruz¡enie:
Názov OZ: Obèianske zdruz¡enie proti diskriminácii bet’árov

(v maïarèine: Betyárok Diszkriminációját Fékezõ Polgári Társulás,
v angliètine: Civic Association Against Discrimination Highwaymen)
Sídlo OZ: ul. Zbojnícka 13, 927 01 Ša¾a
Splnomocnenec prípravného výboru: Sándor Rózsa, r.è. 701231/5589

Bydlisko: ul kpt. Tenkeša 15, 811 04 Bratislava
Prípravný výbor:
1. Meno: Bandi Angyal
r.è.: 720431/2154
Bydlisko:Sovietskej armády 3, 927 01 Ša¾a
2. Meno: Jozef Šobri

r.è.: 640404/1234
Bydlisko: ul. Padlých hrdinov 99, 040 01 Košice
3. Meno: Sándor Rózsa

r.è.: 701231/5589
Bydlisko:ul. kpt. Tenkeša 15, 811 04 Bratislava
Podpisy:
Bandi Angyal: ………………………………………………
Jozef Šobri: ………………………………………………
Sándor Rózsa: ………………………………………………
Prílohy:
1. Stanovy OZ proti diskriminácii bet’árov v dvoch vyhotoveniach
2. Kolok v hodnote 1000 Sk
124 Mellékletek
3. sz. melléklet
Alapszabály (minta)
Stanovy
obèianskeho zdruz¡enia
Èlánok 1.
Základné ustanovenia
1/ Názov obèianskeho zdruz¡enia je:
2/ Sídlom zdruz¡enia je:
Èlánok 2.
Cie¾ a èinnost’
Ciele èinnosti:
Predmet èinnosti:
Èlánok 3.
Èlenstvo
1.) Èlenom zdruz¡enia môz¡u byt’ fyzické osoby staršie ako 16 rokov, alebo právnické osoby, ktoré súhlasia so stanovami a cie¾om
zdruz¡enia.
2.) O prijatí èlenov zdruz¡enia rozhoduje valné zhromaz¡denie zdruz¡enia na základe písomnej prihlášky.
3.) Èlenstvo vzniká dòom prijatia za èlena.
4.) Dokladom èlenstva ja zápis do protokolu èlenov zdruz¡enia.
5.) Zánik èlenstva:
- vystúpením – èlenstvo zaniká dòom doruèenia písomnej oznámenia èlena o vystúpení zo zdruz¡enia predsedníctvu,
- vylúèením – èlenstvo zaniká dòom rozhodnutia predsedníctva o vylúèení a nadpoloviènou väèšinou hlasov,
- úmrtím èlena, resp. zánikom právnickej osoby,
- zánikom zdruz¡enia.
Èlánok 4.
Práva a povinnosti èlenov
1.) Èlen má právo najmä:

- podie¾at’ sa na èinnosti zdruz¡enia,
- volit’ a od 18 rokov byt’ volený do orgánov zdruz¡enia,
- obracat’ sa na orgány zdruz¡enia s podnetmi a z¡iadat’ o ich stanovisko,
- byt’ informovaný o rozhodnutiach orgánov zdruz¡enia.
2.) Povinnosti èlena sú najmä:
- dodrz¡iavat’ stanovy zdruz¡enia,
- plnit’ uznesenia orgánov zdruz¡enia,
- aktívne sa podie¾at’ na èinnosti zdruz¡enia.
Alapszabály 125
Èlánok 5.
Orgány zdruz¡enia
Orgánmi zdruz¡enia sú:

- valné zhromaz¡denie,
- predsedníctvo,
- štatutárny orgán,
- dozorná rada.
Èlánok 6.
Valné zhromaz¡denie
1.) Valné zhromaz¡denie je najvyšším orgánom zdruz¡enia a je utvorené zo všetkých èlenov zdruz¡enia.
2.) Valné zhromaz¡denie najmä:
- schva¾uje stanovy zdruz¡enia, ich zmeny a doplnky,
- volí a odvoláva èlenov predsedníctva,
- volí a odvoláva èlenov dozornej rady,
- schva¾uje plán èinnosti, výroènú správu,
- schva¾uje rozpoèet a správu o hospodárení,
- rozhoduje o zrušení zdruz¡enia.
3.) Zasadnutie valného zhromaz¡denia zvoláva predsedníctvo pod¾a potreby, najmenej jedenkrát do roka. Predsedníctvo zvolá valné
zhromaz¡denie, ak o to poz¡iada najmenej polovica èlenov zdruz¡enia. Valné zhromaz¡denie je uznášaniaschopné, ak je prítomná
nadpolovièná väèšina všetkých èlenov.
Èlánok 7.
Predsedníctvo
1.) Predsedníctvo je výkonným orgánom zdruz¡enia, ktorý je za svoju èinnost’ zodpovedný valnému zhromaz¡deniu. Riadi èinnost’
zdruz¡enia v období medzi zasadnutiami valného zhromaz¡denia.
2.) Predsedníctvo má najmenej 3 èlenov, ktorých funkèné obdobie je trojroèné. Predsedníctvo sa schádza najmenej raz štvrt’roène.
Jeho rokovania zvoláva a riadi predseda. Predsedníctvo je uznášaniaschopné, ak je prítomná nadpolovièná väèšina jeho èlenov.
Predsedníctvo rozhoduje jednoduchou väèšinou prítomných èlenov.
3.) Predsedníctvo najmä:
- volí spomedzi svojich èlenov a odvolá predsedu,
- riadi a zabezpeèuje èinnost’ zdruz¡enia,
- zvoláva a obsahovo pripravuje rokovania valného zhromaz¡denia,
- vypracúva plán èinnosti i správu o èinnosti, návrh rozpoètu i správu o hospodárení zdruz¡enia,
- rozhoduje o prijatí a vylúèení èlena zdruz¡enia.
4.) Predsedníctvo môz¡e na zabezpeèenie svojej èinnosti:
- zriaïovat’ sekretariát, a ustanovovat’ vedúceho sekretariátu.
Èlánok 8.
Štatutárny orgán
1.) Štatutárnym orgánom zdruz¡enia je predseda, ktorý zastupuje zdruz¡enie navonok.

2.) Zodpovedá za hospodárenie zdruz¡enia.
3.) Predseda zvoláva a riadi zasadnutia predsedníctva.
126 Mellékletek
Èlánok 9.
Dozorná rada
1.) Dozorná rada je kontrolným orgánom zdruz¡enia, ktorý za svoju èinnost’ zodpovedá valnému zhromaz¡deniu.
2.) Èlenstvo v dozornej rade ja nezluèite¾ná s èlenstvom v predsedníctve.
3.) Dozorná rada má najmenej 3 èlenov, ktorí spomedzi seba volia predsedu. Schádza sa najmenej raz roène. Jej rokovania zvoláva
a riadi predseda. Dozorná rada je uznášaniaschopná, ak je prítomná nadpolovièná väèšina èlenov. Rozhodnutia prijme väèšinou
prítomných èlenov.
4.) Dozorná rada najmä:
- kontroluje hospodárenie zdruz¡enia, upozoròuje predsedníctvo na nedostatky a navrhuje mu riešenie na ich odstránenie,
- kontroluje dodrz¡iavanie stanov a vnútorného poriadku.
Èlánok 10.
Hospodárenie zdruz¡enia
1.) Zdruz¡enie hospodári s hnute¾ným a nehnute¾ným majetkom.

2.) Zdrojmi majetku sú:
- dary od fyzických, dotácie a granty od právnických osôb z tuzemska i zo zahranièia,
- výnosy majetku,
- príjmy z èinnosti pri naplòovaní èinnosti zdruz¡enia.
3.) Hospodárenie sa uskutoèòuje pod¾a schváleného rozpoètu. Za hospodárenie zodpovedá predseda.
Èlánok 11.
Zánik zdruz¡enia
1.) Zdruz¡enie zaniká dobrovo¾ným rozpusteným, alebo zlúèením s inými zdruz¡ením.

2.) Ak zdruz¡enie zaniká rozpustením, predsedníctvo ustanoví likvidátora.
3.) Pri likvidácii zdruz¡enia sa najprv uhradia všetky záväzky zdruz¡enia.
4.) Majetok sa v prípade likvidácie môz¡e pouz¡it’ výluène na všeobecno prospešné a charitatívne úèely, alebo na úèely podobného
charakteru ako je tento inštitút.
Èlánok 12.
Závereèné ustanovenia
1.) Stanovy nadobúdajú úèinnost’ dòom schválenia valným zhromaz¡dením.

2.) Zdruz¡enie vzniká dòom registrácie Ministerstvom vnútra SR.
V ...................................................................., dòa ................................

Stratégiai terv 127
4. sz. melléklet
Stratégiai terv
(munkafüzet)
A következõ munkafüzet „kezdõ stratégiai tervezõknek” nyújt segítséget tervük elkészítésében. Kitöltése
után tervünket egy számunkra megfelelõbb formába önthetjük. A munkafüzetbe dõlt betûvel írtuk a magya-
rázószöveget és a példákat.
A (szervezet neve)
stratégiai terve
a (idõszak megjelölése) idõszakra
(szervezet vezetõsége, kuratóriuma jóváhagyásának dátuma)
Tartalom:
1. Összefoglalás
2. A vezetõség jóváhagyása
3. A szervezet leírása
4. Küldetés, jövõkép, értékek
5. Célok, stratégiák
Mellékletek:
A. Akciótervek
B. A stratégiai tervezési folyamat leírása
C. Környezetelemzési adatok (külsõ, belsõ környezet és a feladatok listája)
D. A vezetés és vezetõ feladatai
E. Munkatársak terve
F. A mûködés költségvetése
G. Pénzügyi jelentések
H. A stratégiai terv teljesítése figyelésének és értékelésének terve
I. Kommunikációs terv
128 Mellékletek
1. ÖSSZEFOGLALÓ
Az összefoglalót csak azután írjuk meg, hogy tervünk elkészült. Ez a rész foglalja össze adományozóink, ve-
zetõségünk, munkatársaink, önkénteseink stb. részére a stratégiai tervünket. Legföljebb kétoldalas legyen,
és tartalmazza a legfontosabb információkat a stratégiai tervezésünk folyamatáról és eredményeirõl. Pl. rö-
viden leírja, mi minden van a tervünkben, és hogyan használjuk majd, tartalmazza a stratégiai feladatokat
és célokat, milyen idõszakra szól, az ellenõrzés módját és felelõseit stb.
2. A VEZETÕSÉG JÓVÁHAGYÁSA
A stratégiai terv a szervezet vezetõségének aláírással igazolt jóváhagyása, elfogadása.
………………………............ …………………………. ……………………........…

(név) (aláírás) (az aláírás dátuma)
………………………............ …………………………. ………………………........

………………………............ …………………………. ………………………........

(annyiszor, ahányan vannak)
3. A SZERVEZET LEÍRÁSA
A szervezetrõl szóló fontos információk, melyek a nyilvánosság számára érdekesek.
• A szervezet történetének rövid leírása.

• A legfontosabb programok és szolgáltatások.
• A szervezet élete alatt elért legfontosabb eredmények, teljesített célok.
4. KÜLDETÉS, JÖVÕKÉP, ÉRTÉKEK
A (szervezet neve) küldetésnyilatkozata
A (szervezet neve) jövõképe
A (szervezet neve) értékei

5. CÉLOK, STRATÉGIÁK
A kitûzött célok legyenek testre szabottak!

Amikor megtervezzük és megfogalmazzuk a céljainkat, gyõzõdjünk meg arról, hogy: ránk specifikusak-e, mér-
hetõek-e, elfogadhatók-e azok számára, akik részt vesznek a megvalósításban, és egyben fejlesztik-e képes-
ségeiket, idõszerûek-e stb.
Legyenek az egész szervezetre vonatkozó és külön programjainkra, szolgáltatásainkra vonatkozó célja-

ink!
Figyeljünk arra, hogy megalkossuk a szervezet – mint egész – céljait, pl. a szervezetünk fejlesztése, kiszé-
lesítése stb. Külön figyelmet szenteljünk a programok és szolgáltatások céljaira (pl. a programunk célcso-
portjának növelése stb.), mert ez a késõbbiekben fontos támpontot jelent programjaink arculatának meg-
tervezésénél, marketingtervünk elkészítésénél és nem utolsó sorban tervünk értékelésénél.
Írjuk le a célokat és tûzzük ki a stratégiákat!

Írjuk le a stratégiai céljainkat, melyeknek a C. pontban kitûzött kulcsfeladatokkal kell összhangban lenniük.
Gondoljuk végig azokat a feladatokat, melyeket véghez kell vinnünk, hogy a kitûzött stratégiai célokat elér-
jük. Hoszszú távon gondolkodjunk.
Írjuk le hosszú távú céljainkat!

Ha mi fiatal szervezet vagyunk, kell, hogy legyenek, pl.: a szervezetünk fejlesztésére vonatkozó terveink,
programterveink, önkéntes tervünk stb. Ismét hosszú távon gondolkodjunk.
Nézzük meg, hogy céljaink és stratégiáink összhangban vannak-e küldetésünkkel, jövõképünkkel és érté-
keinkkel!
Ha nem, akkor aprólékosan gondoljuk újra, hogy tényleg ezek-e a számunkra a legfontosabb és ránk jellemzõ cé-
lok.
Példa: Célok és stratégiák

1. Programcél: A falu közelében fekvõ szemétlerakat megszüntetése két év alatt.
1.1 Stratégia: Felvilágosító munka a lakosság körében (röplapok szórása, elõadások rendezése stb.) a
szemét káros természeti és egészségi hatásairól az elsõ évben.
1.2 Stratégia: Önkéntesek toborzása és a lerakat állandó õrzése növekedésének megakadályozása érde-
kében az elsõ évben.
1.3 Stratégia: A lerakat folyamatos felszámolása a második évben.
__ Programcél:
_._ Stratégia:
_._ Stratégia:
_._ Stratégia:
_._ Stratégia:
130 Mellékletek
A. MELLÉKLET: AKCIÓTERVEK (feladatok, felelõsök, idõpontok)
Az akcióterv részletezi, hogy az egyes stratégiai célok és stratégiák mi módon valósulnak meg.
Az 1.1 Stratégia feladatai A megvalósítás Felelõs Állapot és dátum

határideje
1.1.1 A terv elkészítése 31.1.2002 Programkoordinátor
1.1.2 Röplapok szövegének 15.2.2002 Programkoordinátor
megfogalmazása
1.1.3 Egyeztetés az elõadókkal 31.3.2002 Programkoordinátor
1.1.4 Figyelemfelkeltés a helyi folyamatosan Programkoordinátor
rádió segítségével 31.5.2002
1.1.5 Röplapok szórása 30.6.2002 Önkéntes koordinátor
és 15.9.2002
1.1.6 Az elsõ elõadás 15.9.2002 Programkoordinátor
stb.
1.1.x Értékelés 31.12.2002 Programkoordinátor
__ Programcél:
_._ Stratégia
Az _._ Stratégia feladatai A megvalósítás Felelõs Állapot és dátum

határideje
(mindegyik célra külön-külön)

B. MELLÉKLET: A STRATÉGIAI TERVEZÉSI FOLYAMAT LEÍRÁSA
Ez a melléklet, pl. a következõket tartalmazhatja:
• a stratégiai tervünk fejlõdésének leírását

• ki mindenki vett részt a tervezési folyamatban,
• tervezési folyamatban felvetõdött egyéb problémák és tanulságokat,
• stb.
C./1. MELLÉKLET: KÖRNYEZETELEMZÉSI ADATOK – ÉRDEKELT NYILVÁNOSSÁGUNK
A környezetelemzés módszereinek leírását lásd a stratégiai tervezésrõl szóló fejezetben.

Külsõ környezetünket szervezetünk küldetésének célcsoportja és érdekelt nyilvánosságának elemzésével,
és a STEP analízissel tudjuk elvégezni.
1. Érdekelt nyilvánosságunk elemzésével a következõ igényeket fedeztük fel, melyek hatással vannak
szervezetünkre:
Elsõdleges célcsoportunk igényei:
Munkatársaink igényei:
Szélesebb célcsoportunk igényei:
Környezetünk igényei:
Donoraink igényei:
stb.
C./2. MELLÉKLET: KÖRNYEZETELEMZÉSI ADATOK – STEP-ANALÍZIS
2. Makrokörnyezetünk elemzése eredményeként a következõ tényezõket és szervezetünkre gyakorolt hatá-

sukat határoztuk meg:
Politikai tényezõk:
hatásuk:
132 Mellékletek
Gazdasági tényezõk:
hatásuk:
Társadalmi tényezõk:
hatásuk:
Technológiai tényezõk:
hatásuk:
C./3. MELLÉKLET: KÖRNYEZETELEMZÉSI ADATOK – PORTFOLIÓELEMZÉS
Csillag programok:
Kérdõjel programok:
„Fejõs tehén”:
„Döglött kutya”:
C./4. MELLÉKLET: KÖRNYEZETELEMZÉSI ADATOK – SWOT-ELEMZÉS
SWOT-elemzésünk eredményeként a következõ tényezõket állapítottuk meg:
Erõsségek:
Gyengeségek:
Lehetõségek:
Veszélyek, fenyegetések:
C./5. MELLÉKLET: KÖRNYEZETELEMZÉSI ADATOK – KULCSFELADATOK LISTÁJA
Környezetelemzésünk alapján, eredményeire építve meg kell állapítanunk azokat a kulcsfeladatokat, melye-
ket stratégiai céljainkon kívül tervünknek tartalmaznia kell.
a. Lehetõségeinken és fenyegetéseinken elgondolkodva, állapítsuk meg a kulcsfeladatokat. ÍRJUNK le mi-
nél többet. A kulcsfeladatok nem lehetnek hosszú távúak, az elkövetkezõ egy évre szóljanak.
b. Gondoljuk át az összeállított listát, vizsgáljuk meg mindegyik kulcsfeladatot, hogy tényleg nagyon fon-
tos, sürgõs-e! Listánkon csak azok maradjanak, melyek fontosak, a sürgõs feladatok nem képezik a
stratégiai terv tárgyát.
c. Foglalkozzunk csak azokkal, melyek elvégezhetõek!
d. Fogalmazzuk meg pontosan és érthetõen kulcsfeladatainkat!
Szervezetünk kitûzött kulcsfeladatai:

1.
2.
3.
stb.
D. MELLÉKLET: A VEZETÉS ÉS VEZETÕ FELADATAI
Szervezetünk vezetése irányítja a szervezetet, ezért fontos, hogy az õ feladataikat is pontosan meghatároz-
zuk. Kis szervezetek esetében a vezetés részt vesz a mindennapi munkában, alapítványok és nagyobb szer-
vezetek esetében csak bizonyos idõközönként találkozik, és sok esetben munkája csak abból áll, hogy
jóváhagyja a kitûzött feladatokat. Nagyon fontos azonban, hogy azonosulni tudjon szervezetünk küldetésé-
vel és feladatai elvégzésében is részt vállaljon.
Példa:
Kovács János, elnök
1. Programcél 1.1. Stratégiája feladatai Határidõ Állapot és dátum

A terv ellenõrzése 5.2.2002
Az elsõ fázis ellenõrzése 30.9.2002
Az eredmények ellenõrzése, és a 10.1.2003
következõ lépések tervének jóváhagyása
134 Mellékletek
Szervezetünk vezetésének feladatai:
__. Programcél:
_._ Stratégia:
Név, funkció
__. Programcél _._ Stratégiája Határidõ Állapot és dátum
feladatai
Hasonlóképpen tûzzük ki a feladatokat a vezetõ számára is. Ha szervezetünkben nincs külön vezetõség és
vezetõ, akkor csak a vezetõ feladatait írjuk le.
E. MELLÉKLET: MUNKATÁRSAK TERVE
Át kell pontosan gondolnunk, hogy céljaink és stratégiáink megvalósításához milyen emberi erõforrásokra
van szükségünk. Ha mi egy fiatal vagy éppen alakuló szervezet vagyunk, fontos, hogy legyen a szervezetünk-
ben: vezetõ, az adminisztratív munkáért felelõs munkatárs és programkoordinátor (lehet egy, de ha több
programunk fut, akkor mindegyikhez, az is lehet, hogy a vezetõnk egyben a programkoordinátorunk is). Ter-
vünknek nem kell nagyon pontosnak lennie, mert a megvalósítás során alkalmunk lesz rá finomítani. A rész-
feladatok nem képezik a stratégiai tervünk tárgyát. De fontos, hogy kitûzzünk minden alkalmazottunk szá-
mára egy, a számára is motiváló jövõbeli állapotot, így mindenki láthatja, hogy miért dolgozik, személyes fej-
lõdése biztosított.
Pozíció 1. év 2. év 3. év
XY program
koordinátora
VY program
koordinátora
Adminisztratív
munkatárs
Szervezõ
Könyvelõ
F. MELLÉKLET: A MÛKÖDÉS KÖLTSÉGVETÉSE
Az alábbi táblázatban azokat a bevételi forrásokat soroljuk fel, amelyekre stratégiai tervünk kivitelezéséhez
szükségünk van. Továbbá feltüntetjük a kiadásokat is, melyek a kivitelezés során felmerülnek. Nem tudunk
teljes mértékben pontosak lenni, hiszen sok minden hatással lehet a jövõben ezekre a tervekre, de fontos,
hogy támpontunk és terveink legyenek.
Bevételek 1. év 2. év 3. év
(állami)
(helyi önkormányzat)
(magánszemélyek)
(gazdasági szervezetek)
(alapítványok)
(szolgáltatások)
(tagdíjak)
stb.
Bevételek összesen:
Kiadások 1. év 2. év 3. év
Általános mûködési költségek
Bérek
Kommunikációs költségek
stb.
XY program költségei
VY program költségei
Kiadások összesen:
Különbség (bevételek mínusz
kiadások):
G. MELLÉKLET: PÉNZÜGYI JELENTÉSEK
Ez a melléklet a következõket tartalmazhatja:

• az elmúlt év költségvetése (tervezett tételek és valóság),
• aktuális költségvetési jelentés,
• aktuális pénzügyi jelentés,
• stb.
136 Mellékletek
H. MELLÉKLET: A STRATÉGIAI TERV TELJESÍTÉSE FIGYELÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK TERVE
1. A monitoring és értékelés gyakorisága és felelõsei:
A terv része, célok stb. Befejezés dátuma Felelõs Eredmények leírása
2. A terv megvalósításának értékelése során felmerült kulcskérdések:

(a kérdések a szervezet igényei alapján módosíthatók)
1. Sikerült a célokat és feladatokat teljesíteni, vagy nem?

2. Idõtáblázatunk alapján voltak a célok megvalósítva? Ha nem, miért?
3. Meg kell változtatnunk a teljesítés kiszabott határidõit?
4. A megvalósításban résztvevõknek megfelelõek voltak a körülményeik (pénz, felszerelés, segítség,
szakmai stb.)?
5. A célok és feladatok még mindig reálisak?
6. Meg kell változtatnunk a prioritásokat a célok elérése érdekében?
7. Meg kell változtatnunk a célokat?
8. Mit tanulhatunk a monitoring eredményeibõl annak érdekében, hogy fejlesszük a jövõbeli tervezésün-
ket?
9. stb.
3. Jelentés a megvalósításról
A monitoring és értékelése a következõket tartalmazza
1. Válaszok a felmerült kulcskérdésekre.

2. Az elért célok hatása (vagy hatásuk hiánya).
3. Ajánlások a jövõre nézve.
4. Igényelt tevékenységek.
4. A terv megváltoztatásának lépései

a következõ kérdésekre válaszol
1. Milyen változtatásokra van szükség (tartalmazza a célt, feladatokat, felelõsök listáját, határidõket)?
2. Miért van szükség ezekre a változtatásokra?
I. MELLÉKLET: KOMMUNIKÁCIÓS TERV
Érdekelt nyilvánosságunknak csak egy bizonyos része kapja meg a teljes tervet a mellékletekkel együtt, a
másik része csak a stratégiai tervet a mellékletek nélkül.
Gondoljuk át:
1. Kihez kell eljuttatni a teljes tervet?
2. Küldetésnyilatkozatunkat, jövõképünket és értékeinket tûzzük ki látható helyen szervezetünkben.
3. Tervünket öntsük nyomtatható, sokszorosítható formába, mint egy információs anyagot, és juttassuk
el elsõdleges célcsoportunkhoz és munkatársainkhoz.
4. Mindenkivel tudassuk a terv stratégiáit, céljait az egyes munkatársak feladataira összpontosítva.
138 Mellékletek
5. sz. melléklet
SWOT koordináta-rendszer
POZITÍV MEZÕ
ERÕSSÉGEK LEHETÕSÉGEK
BELSÕ KÜLSÕ
TÉNYEZÕK TÉNYEZÕK
GYENGESÉGEK FENYEGETÉSEK
NEGATÍV MEZÕ
Költségvetés 139
6. sz. melléklet
Részletes költségvetés
ABC
alapítványtól Egyéb
Tétel Részletek Összesen Forrás
igényelt források
támogatás
1. Személyi költségek
A. Bérek
7000 Sk x 1,38
ABC
Programkoordinátor (biztosítások és 115 920 115 920 -
Alapítvány
adó) x 12 hónap
5000 Sk x 1,38
ABC
Szervezõ (biztosítások és 82 800 82 800 -
Alapítvány
adó) x 12 hónap
Bérek összesen: 198 720 198 720 -
B. Honoráriumok
60 Sk/1 óra x 5 Saját
Önkéntesek 3 000 - 3 000
önkéntes x 10 óra hozzájárulás
500 Sk/1 elõadás ABC
Elõadók 1 000 1 000 -
x 2 elõadó Alapítvány
1 oldal/150 Sk x
Fordító 7 500 - 7 500 XY Alapítvány
50 oldal
Honoráriumok összesen: 11 500 1 000 10 500
C. Útiköltségek
ABC
Pozsony-
Alapítvány és
Szervezõ Kassa/398 Sk 796 200 596
saját
(vonat) x 2 út
hozzájárulás
200 Sk/1 óra x 6 ABC
Tolmács 1 200 1 200 -
óra Alapítvány
150 km x 8l/100 ABC
km (fogyasztás) x Alapítvány és
Elõadók 768 200 568
32 Sk/1l benzin x 2 saját
elõadó hozzájárulás
Útiköltségek összesen: 2 764 1 600 1 164
D. Étkezés
158 Sk (napidíj) x ABC
Szervezõ 632 632 -
4 nap Alapítvány
200 Sk x 2 elõadó
Elõadók 800 - 800 XY Alapítvány
x 2 nap
10 Sk/1 kávé + 5
Résztvevõk Sk/1 ásványvíz x 750 - 750 XY Alapítvány
50 résztvevõ
Étkezés összesen: 2 182 632 1 550
140 Mellékletek
E. Szállásköltségek
ABC
Szervezõ 780 Sk x 2 éjszaka 1 560 1 560 -
Alapítvány
780 Sk/1 éjszaka x ABC
Elõadók 1 560 1 560 -
2 elõadó Alapítvány
Szállásköltségek összesen: 3 120 3 120 -
F. Egyéb
ABC
Tartalék 1 000 1 000 -
Alapítvány
1. Személyi költségek összesen: 219 286 206 072 13 214
2. Dologi költségek
A. Állóeszközök
PC + monitor +
Számítógép billentyûzet + egér + 27 800 - 27 800 Alfa Kft.
nyomda
ISDN bevezetés +
modem (6000 Sk) +
Internet bevezetés 13 200 - 13 200 Béta Kft.
használat (600 Sk x
12 hónap)
Saját
Számítógépasztal 2 500 - 2 500
hozzájárulás
A. Állóeszközök összesen: 43 500 - 43 500
B. Fogyóeszközök
papír, borítékok,
ABC
Irodaszerek festék - 500Sk x 12 6 000 6 000 -
Alapítvány
hónap
ABC
Tisztítószerek 100 Sk x 12 hónap 1 200 1 200 -
Alapítvány
B. Fogyóeszközök összesen: 7 200 7 200 -
C. Kommunikációs költségek
telefon, fax, Internet
ABC
Telefon használat - 500 Sk x 6000 6 000 -
Alapítvány
12 hónap
ABC
Postaköltségek 200 x 12 hónap 2 400 2 400 -
Alapítvány
C. Kommunikációs költségek összesen: 8 400 8 400 -
D. Bérleti díjak
MN
Irodabérlet 3000 Sk x 12 hónap 36 000 - 36 000
Alapítvány
áram, gáz, víz - 1000 MN
Rezsiköltségek 12 000 - 12 000
Sk x 12 hónap Alapítvány
MN
Terembérlet 1000 Sk x 2 elõadás 2 000 - 2000
Alapítvány
MN
Tolmácsgép 6500/1nap x 2 nap 13 000 - 13 000
Alapítvány
D. Bérleti díjak összesen: 63 000 - 63 000
Költségvetés 141
E. PR
20 Sk/1 füzet x
Információs füzet 2 000 - 2 000 Gamma Kft.
100 darab
5 Sk/1 meghívó x
Nyomtatott meghívók 500 - 500 Gamma Kft.
100 darab
1000 Sk/1
Új Szó,
Sajtó közlemény x 5 10 000 - 10 000
Szabad Újság
közlemény x 2 lap
E. Propagáció összesen: 12 500 - 12 500
F. Egyéb
2 publikáció - 1500 Saját
Szakirodalom 3 000 - 3 000
x2 hozzájárulás
2. Dologi költségek összesen: 137 600 15 600 122 000
Személyi és dologi költségek együtt: 356 886 221 672 135 214
142 Mellékletek
7. sz. melléklet
Összesített költségvetés
Igényelt
Tétel Összesen Egyéb források
támogatás
Bérek 198 720 198 720 0
Honoráriumok 11 500 1 000 10 500
Útiköltségek 2 764 1 600 1 164
Étkezés 2 182 632 1 550
Szállásköltségek 3 120 3 120 0
Állóeszközök 43 500 0 43 500
Fogyóeszközök 7 200 7 200 0
Kommunikációs költségek 8 400 8 400 0
Bérleti díjak 63 000 0 63 000
PR 12 500 0 12 500
Egyéb 4 000 1 000 3 000
Összesen 356 886 221 672 135 214
% 100 62 38
Költségvetés 143
8. sz. melléklet
Forrásköltségvetés
Forrás Összeg
ABC Alapítvány 221 672
XY Alapítvány 9 050
MN Alapítvány 63 000
Alfa Kft. 27 800
Béta Kft. 13 200
Gamma Kft. 2 500
Sajtó 10 000
Saját hozzájárulás 9 664
Összesen: 356 886
144 Mellékletek
9. sz. melléklet
Idõszakos pénzügyi jelentés
Tétel Megítélt összeg (Sk) Elköltött összeg (Sk) Fennmaradó összeg (Sk)
Bérek, honoráriumok 22 000 14 500 7 500
Bérleti díjak 5 000 5 000 0
Utazási költségek 3 000 748 2 252
Összesen 30 000 20 248 9 752
Költségvetés 145
10. sz. melléklet

A projektum elszámolása
Dátum (a tétel
Az elszámolás tárgya Összeg Iktatószám
iktatásának idõpontja)
Bérek, honoráriumok
2001.01.10. Projektumkoordinátor bére (Varga) 7 000 1.
2001.01.15. Elõadói honorárium (Kovács) 2 000 2.
2001.01.15. Szervezõ honoráriuma (Virágh) 4 000 3.
2001.02.10. Projektumkoordinátor bére (Varga) 7 000 4.
2001.02.15. Elõadói honorárium (Szabó) 2 000 5.
Összesen: 22 000
Bérleti díjak
2001.01.15. Terembérlet 2 500 6.
2001.02.15. Terembérlet 2 500 7.
Összesen: 5 000
Utazási költségek
2001.01.15. Útiköltség (Kovács) 1 500 8.
2001.02.15. Útiköltség (Szabó) 1 500 9.
Összesen: 3 000
Együtt: 30 000
146 Mellékletek
11. sz. melléklet

Társulási törvény (Polgári társulás)
ZÁKON è. 83/1990 Zb
o zdruz¡ovaní obèanov
Federálne zhromaz¡denie Èeskoslovenskej socialistickej republiky

sa uznieslo na tomto zákone:
Úvodné ustanovenia (3) Práva a povinnosti èlena zdruz¡enia upravujú stanovy

zdruz¡enia.
§1
§4
(1) Obèania majú právo slobodne sa zdruz¡ovat’.
Nie sú dovolené zdruz¡enia
(2) Na výkon tohto práva nie je potrebné povolenie štátneho
orgánu. a) ktorých cie¾om je popierat’ alebo obmedzovat’ osobné, pol-
itické alebo iné práva obèanov pre ich národnost’, pohlavie,
(3) Tento zákon sa nevzt’ahuje na zdruz¡ovanie obèanov rasu, pôvod, politické alebo iné zmýš¾anie, náboz¡enské vyznanie
a sociálne postavenie, roznecovat’ nenávist’ a neznášanlivost’ z
a) v politických stranách a politických hnutiach, týchto dôvodov, podporovat’ násilie alebo inak porušovat’ ústavu
b) na zárobkovú èinnost’ alebo na zabezpeèenie riadneho a zákony;
výkonu urèitých povolaní, b) ktoré sledujú dosahovanie svojich cie¾ov spôsobmi, ktoré
c) v cirkvách a náboz¡enských spoloènostiach. sú v rozpore s ústavou a zákonmi;
c) ozbrojené alebo s ozbrojenými zloz¡kami; za také sa nepo-
§2 vaz¡ujú zdruz¡enia, ktorých èlenovia drz¡ia alebo pouz¡ívajú strelné
zbrane na športové úèely alebo na výkon práva po¾ovníctva.
(1) Obèania môz¡u zakladat’ spolky, spoloènosti, zväzy, hnu-
tia, kluby a iné obèianske zdruz¡enia, ako aj odborové organizá-
§5
cie (ïalej len „zdruz¡enia“) a zdruz¡ovat’ sa v nich.
Zdruz¡enia nesmú vykonávat’ funkciu štátnych orgánov, pokia¾
(2) Èlenmi zdruz¡ení môz¡u byt’ aj právnické osoby.
osobitný zákon neustanovuje inak. Nesmú riadit’ štátne orgány
a ukladat’ povinnosti obèanom, ktorí nie sú ich èlenmi.
(3) Zdruz¡enia sú právnickými osobami. Do ich postavenia a
èinnosti môz¡u štátne orgány zasahovat’
len v medziach zákona. Registrácia a vznik zdruz¡ení
(4) Vojaci v èinnej sluz¡be nemôz¡u vytvárat’ odborové orga- §6

nizácie a zdruz¡ovat’ sa v nich. Rozsah oprávnení odborových
organizácií zdruz¡ujúcich príslušníkov Zboru národnej bezpeènos- (1) Zdruz¡enie vzniká registráciou.
ti a zborov nápravnej výchovy pri uplatòovaní a ochrane ich
sociálnych záujmov ustanoví osobitný zákon. (2) Návrh na registráciu môz¡u podávat’ najmenej traja obèa-
nia, z ktorých aspoò jeden musí byt’ starší ako 18 rokov (ïalej
§3 len „prípravný výbor“). [1] Návrh podpíšu èlenovia prípravného
výboru a uvedú svoje mená a priezviská, rodné èísla a bydliská.
(1) Nikto nesmie byt’ nútený k zdruz¡ovaniu, k èlenstvu v Ïalej uvedú, kto z èlenov starších ako 18 rokov je splnomoc-
zdruz¡eniach ani k úèasti na ich èinnosti. Zo zdruz¡enia môz¡e nencom oprávneným konat’ v ich mene. K návrhu pripoja stanovy
kaz¡dý slobodne vystúpit’. vo dvoch vyhotoveniach, v ktorých musia byt’ uvedené:
(2) Nikomu nesmie byt’ obèiansky na ujmu, z¡e sa zdruz¡uje, a) názov zdruz¡enia,
¡ze je èlenom zdruz¡enia, z¡e sa zúèastòuje na jeho èinnosti alebo b) sídlo,
ho podporuje, alebo z¡e stojí mimo neho. c) cie¾ jeho èinnosti,
Társulási törvény 147
d) orgány zdruz¡enia, spôsob ich ustanovovania, urèenie splnomocnenca prípravného výboru mu ministerstvo zašle jedno
orgánov a funkcionárov oprávnených konat’ v mene zdruz¡enia, vyhotovenie stanov, na ktorom vyznaèí deò registrácie.
e) ustanovenia o organizaèných jednotkách, pokia¾ budú zri-
adené a pokia¾ budú konat’ vo svojom mene, §9
f) zásady hospodárenia.
(1) Pokia¾ ministerstvo nezistí dôvod na odmietnutie reg-
(3) Pokia¾ stanovy neurèujú nieèo iné, koná v mene istrácie, vykoná do 10 dní od zaèatia konania registráciu a v
zdruz¡enia az¡ do vytvorenia orgánov uvedených v odseku 2 písm. tejto lehote zašle splnomocnencovi prípravného výboru jedno
d) prípravný výbor.
vyhotovenie stanov, na ktorom vyznaèí deò registrácie, ktorým je
deò odoslania. O registrácii sa nevydáva rozhodnutie v
(4) Názov zdruz¡enia sa musí líšit’ od názvu právnickej osoby,
správnom konaní.
ktorá uz¡ vyvíja èinnost’ na území Èeskoslovenskej socialistickej
republiky.
(2) Vznik zdruz¡enia, jeho názov a sídlo oznámi ministerstvo
§7 do 7 dní po registrácii Federálnemu štatistickému úradu, ktorý
vedie evidenciu zdruz¡ení vyvíjajúcich èinnost’ na území Èeskos-
(1) Návrh na registráciu sa podáva Ministerstvu vnútra lovenskej socialistickej republiky; to platí aj pre vznik zdruz¡enia
Slovenskej republiky (ïalej len „ministerstvo“). [2] pod¾a § 8 ods. 4 a 5.
(2) Ak návrh nemá nález¡itosti pod¾a § 6 ods. 2 a 4 (alebo ak § 9a

sú údaje v òom neúplné alebo nepresné), ministerstvo na to
prípravný výbor bezodkladne, najneskôr do 5 dní od doruèenia (1) Odborová organizácia a organizácia zamestnávate¾ov sa
návrhu, upozorní s tým, ¡ze dokia¾ tieto vady nebudú odstránené, stáva právnickou osobou dòom nasledujúcim potom, keï prís-
konanie o registrácii sa nezaène. lušnému ministerstvu (§ 7 ods.1) bol doruèený návrh na jej evi-
denciu.
(3) Konanie o registrácii sa zaène dòom, keï ministerstvu
došiel návrh, ktorý nemá vady uvedené v odseku 2. O dni zaèa- (2) Pre evidenciu odborovej organizácie a organizácie
tia ministerstvo bezodkladne upovedomí splnomocnenca
zamestnávate¾ov platia obdobne ustanovenia § 6 ods.2. § 7
prípravného výboru.
ods.1 a § 9 ods.2; ustanovenia § 6 ods.1, § 7 ods.2 a 3, § 8
a § 9 ods.1 sa na odborové organizácie a organizácie zamest-
§8
návate¾ov nevzt’ahujú.
(1) Ministerstvo registráciu odmietne, ak z predloz¡ených
stanov zdruz¡enia vyplýva, z¡e § 10
a) ide o organizáciu uvedenú v § 1 ods. 3, zrušený

b) stanovy nie sú v súlade s § 3 ods. 1 a 2,
c) ide o nedovolené zdruz¡enie (§ 4), § 11
d) ciele zdruz¡enia sú v rozpore s poz¡iadavkami uvedenými v § 5.
(1) Zmenu stanov oznámi zdruz¡enie písomne ministerstvu
(2) O odmietnutí registrácie rozhodne ministerstvo do 10 dní do 15 dní od jej schválenia a pripojí vo
od zaèatia konania. Rozhodnutie doruèí splnomocnencovi dvoch vyhotoveniach text zmeny.
prípravného výboru. [3]
(2) Ak zmena stanov nie je v súlade s ustanoveniami § 6
(3) Proti rozhodnutiu o odmietnutí registrácie môz¡u èlenovia ods. 2 a 4 alebo ak sú uvedené údaje neúplné alebo nepresné
prípravného výboru podat’ do 60 dní odo dòa, keï rozhodnutie alebo ak sú dôvody na odmietnutie registrácie pod¾a § 8 ods. 1,
bolo ich splnomocnencovi doruèení, opravný prostriedok na ministerstvo na to zdruz¡enie bezodkladne upozorní. Zdruz¡enie je
najvyšší súd republiky.
povinné tieto závady odstránit’ do 60 dní odo dòa doruèenia
tohto upozornenia a v lehote ïalších 10 dní o tom ministerstvo
(4) Súd rozhodnutie ministerstva zruší, ak neboli dané
upovedomit’. Ak tak neurobí, ministerstvo zdruz¡enie rozpustí;
dôvody na odmietnutie registrácie. Deò právoplatnosti takého
rozhodnutia súdu je dòom registrácie zdruz¡enia. Na z¡iadost’ proti rozhodnutiu ministerstva moz¡no podat’ opravný prostriedok
splnomocnenca prípravného výboru mu ministerstvo zašle jedno na najvyšších súdoch republík.
vyhotovenie stanov, na ktorom vyznaèí deò registrácie.
(3) Ak nie je dôvod na postup pod¾a odseku 2, zašle minis-
(5) Ak splnomocnencovi prípravného výboru nebolo do 40 terstvo zdruz¡eniu do 10 dní od doruèenia tohto oznámenia
dní od zaèatia konania doruèené rozhodnutie ministerstva o pod¾a odseku 1 jedno vyhotovenie zmeny stanov, na ktorom vyz-
odmietnutí registrácie, zdruz¡enie vznikne dòom nasledujúcim po naèí, z¡e berie zmenu na vedomie.
uplynutí tejto lehoty; tento deò je dòom registrácie. Na z¡iadost’
148 Mellékletek
Zánik zdruzz¡enia § 14
§ 12 Zánik zdruz¡enia oznámi ministerstvo Federálnemu štati-

stickému úradu do 7 dní odo dòa, keï sa o òom dozvedelo.
(1) Zdruz¡enie zaniká § 15
a) dobrovo¾ným rozpustením alebo zlúèením s iným Súdna ochrana

zdruz¡ením,
b) právoplatným rozhodnutím ministerstva o jeho rozpustení. (1) Ak èlen zdruz¡enia povaz¡uje rozhodnutie niektorého z jeho
orgánov, proti ktorému uz¡ nemoz¡no pod¾a stanov podat’ opravný
(2) Pokia¾ stanovy zdruz¡enia neurèujú spôsob dobrovo¾ného prostriedok, za nezákonné alebo odporujúce stanovám, môz¡e
rozpustenia alebo zlúèenia s iným zdruz¡ením, rozhoduje o òom do 30 dní odo dòa, keï sa o òom dozvedel, najneskôr však do
jeho najvyšší orgán. Tento orgán oznámi zánik zdruz¡enia do 15 6 mesiacov od rozhodnutia poz¡iadat’ okresný súd o jeho pres-
dní príslušnému ministerstvu. kúmanie.
(3) Ak ministerstvo zistí, z¡e zdruz¡enie vyvíja èinnost’, (2) Návrh na preskúmanie nemá odkladný úèinok. Súd však
môz¡e v odôvodnených prípadoch výkon napadnutého rozhodnu-
a) ktorá je vyhradená politickým stranám a politickým hnuti- tia pozastavit’.
ach alebo organizáciám zdruz¡ujúcim obèanov na zárobkovú èin-
nost’ alebo na vykonávanie náboz¡enstva alebo viery v cirkvách a § 16
náboz¡enských spoloènostiach (§ 1 ods. 3);
b) ktorá porušuje zásady uvedené v § 3 ods. 1 a 2; Zmluvy o súèinnosti
c) ktorá je v rozpore s § 4 alebo § 5;
(1) Zdruz¡enia môz¡u medzi sebou uzavierat’ zmluvy o súèin-
bez meškania ho na to upozorní a vyzve ho, aby od takej èin-
nosti na dosiahnutie urèitého cie¾a, prípadne na uplatòovanie
nosti upustilo. Ak zdruz¡enie v tejto èinnosti pokraèuje, minister-
iného spoloèného záujmu. Na platnost’ zmluvy treba písomnú
stvo ho rozpustí. Proti tomuto rozhodnutiu moz¡no podat’ opravný
formu.
prostriedok na najvyšší súd republiky.
(2) Zmluvou o súèinnosti sa vymedzí úèel súèinnosti, spôsob
(4) Pri preskúmaní rozhodnutia pod¾a § 1 ods. 2 a § 12 ods.
jej vykonávania, práva a povinnosti zúèastnených zdruz¡ení a
3 postupuje súd pod¾a ustanovení Obèianskeho súdneho pori-
prostriedky, ktorými na súèinnost’ prispievajú. Pre zväz platia
adku o preskúmaní rozhodnutí iných orgánov. [3] Opravný
obdobne ustanovenia tohto zákona; ak ide o zväz odborových
prostriedok má odkladný úèinok; ak sú pre to závaz¡né dôvody,
organizácií alebo zväz zamestnávate¾ov, platí obdobne ustanove-
môz¡e súd na dobu do právoplatnosti svojho rozhodnutia èinnost’
nie § 9a.
zdruz¡enia pozastavit’. Po túto dobu smie zdruz¡enie vykonávat’ len
èinnost’ nevyhnutnú na plnenie svojich povinností pod¾a zákona.
Súd rozhodnutie ministerstva zruší, ak neboli dané dôvody na (3) zrušený
zrušenie zdruz¡enia.
(4) Zmluvou o súèinnosti sa môz¡e ustanovit’, z¡e zmluva stratí
(5) Ak ministerstvo zistí (§ 7), z¡e spôsobom uvedeným v § úèinnost’ dohodou zúèastnených zdruz¡ení, dosiahnutím cie¾a,
12 ods. 3 koná organizaèná jednotka zdruz¡enia, ktorá je opráv- pre ktorý bola uzavretá, alebo inou skutoènost’ou v zmluve uve-
nená konat’ v svojom mene, postupuje obdobne spôsobom tam denou.
uvedeným. Ustanovenie odseku 4 platia obdobne.
Spoloèné ustanovenia
§ 13
§ 17
(1) zrušený
Ak sú schôdze alebo iné zhromaz¡denia zdruz¡enia prístupné
(2) Pri zániku zdruz¡enia sa vykoná majetkové vyporiadanie. verejnosti, majú prítomní obèania povinnosti úèastníkov zhro-
maz¡denia. [5] Nesmú zasahovat’ do rokovania, pokia¾ predseda-
(3) Pri zániku zdruz¡enia pod¾a § 12 ods. 1 písm. b) vykoná júci nerozhodne inak.
jeho majetkové vyporiadanie [4] likvidátor urèený ministerstvom.
§ 18
(4) Spôsobom urèeným v odseku 3 sa postupuje tiez¡ pri
zániku zdruz¡enia pod¾a § 12 ods. 1 písm. a), ak niet jeho V súlade s cie¾mi svojej èinnosti majú zdruz¡enia právo obra-
orgánu, ktorý by majetkové vyporiadanie vykonal. cat’ sa na štátne orgány s petíciami. [6]
Társulási törvény 149
Prechodné a závereèné ustanovenia prvkom v Èeskoslovenskej socialistickej republike, povolené do

31. decembra 1992 Federálnym ministerstvom vnútra, a ktoré
§ 19 vyvíjajú èinnost’ alebo majú sídlo na území Slovenskej republiky,
sa povaz¡ujú za organizácie povolené Ministerstvom vnútra
(1) Za zdruz¡enia uz¡ vzniknuté pod¾a tohto zákona sa Slovenskej republiky.
povaz¡ujú dobrovo¾né organizácie, ktoré vznikli po 30.septembri § 21
1951 alebo ktoré boli za dobrovo¾né organizácie vyhlásené Zrušujú sa
pod¾a zákona è. 68/1951 Zb. o dobrovo¾ných organizáciách a
zhromaz¡deniach a ktoré nezanikli. Tieto organizácie sú iba 1. zákon è. 68/1951 Zb. o dobrovo¾ných organizáciách a
povinné do 30. júna 1990 oznámit’ ministerstvu uvedenému v § zhromaz¡deniach v znení neskorších predpisov, pokia¾ ide o
7 ods. 1, prípadne § 11 svoj názov, sídlo a stanovy. dobrovo¾né organizácie;
(2) Spolky vzniknuté pred 1.októbrom 1951 sa povaz¡ujú za 2. vyhláška Ministerstva vnútra è. 320/1951 Ú.l. (è.
zdruz¡enia uz¡ vzniknuté pod¾a tohto zákona, pokia¾ nezanikli. Sú 348/1951 Ú.v.) o dobrovo¾ných organizáciách a zhromaz¡deni-
povinné do 30. júna 1990 oznámit’ ministerstvu uvedenému v § ach v znení vyhlášky ministra vnútra è. 158/1957 Ú.l., pokia¾
7 ods. 1, prípadne § 11 ods. 4 svoj názov a sídlo. Pokia¾ toto ide o dobrovo¾né organizácie;
neurobia, ministerstvo sa ich opýta, èi hodlajú aj naïalej vyvíjat’ 3. vládne nariadenie è. 30/1939 Zb. o tvorení zvláštnych
èinnost’. Ak spolok nesplní povinnost’ pod¾a druhej vety ani do zdruz¡ení, nepodliehajúcich platným predpisom o zdruz¡ovaní, a o
31. 12. 1990, bude sa predpokladat’, z¡e týmto dòom zanikol. dozore na ne;
4. § 2 zákona è. 126/1968 Zb. o niektorých prechodných
(3) Údaje o zdruz¡eniach (§ 9 ods. 2) uvedených v odseku 1 opatreniach na upevnenie verejného poriadku;
a 2 oznámi ministerstvo (§ 7 ods. 1) Federálnemu štatistické- 5. § 2 ods. 8 písm. c) zákona è. 128/1970 Zb. o vymedzení
mu úradu na evidenciu. pôsobnosti Èeskoslovenskej socialistickej republiky vo veciach
vnútorného poriadku a bezpeènosti;
(4) Zdruz¡enia, ktoré vyvíjali èinnost’ pod¾a § 10 na území 6. § 45 ods. 1 písm. c) zákona è. 194/1988 Zb. o pôsob-
Slovenskej republiky po 31. decembri 1992, skonèia svoju èin- nosti federálnych ústredných orgánov štátnej správy.
nost’ do 30. apríla 1993, ak ju neskonèili skôr pod¾a § 12 ods.1.
§ 22
§ 20
Tento zákon nadobúda úèinnost’ 1.májom 1990, zákon è.
300/1990 Zb. nadobúda úèinnost’ 19. júlom 1990, zákon è.
(1) Zákon è. 116/1985 Zb. o podmienkach èinnosti orga-
513/1991 Zb. nadobúda úèinnost’ 1. januárom 1992, zákon è.
nizácií s medzinárodným prvkom v Èeskoslovenskej sociali-
62/1993 Z.z. nadobúda úèinnost’ 17. marcom 1993.
stickej republike ostáva nedotknutý.
(2) Organizácie, na ktoré sa vzt’ahuje zákon è. 116/1985

Zb. o podmienkach èinnosti organizácií s medzinárodným Havel v.r. Dubèek v.r. Èalfa v.r.
1) § 8 Obèianskeho zákonníka è. 40/1964 Zb. (úplné znenie è. 70/1983 Zb.)

2) Zákon ÈNR è. 2/1969 Zb. o zriadení ministerstiev a iných ústredných orgánov štátnej správy Èeskej socialistickej republiky v znení neskorších
predpisov. Zákon SNR è. 207/1968 Zb. o zriadení ministerstiev a iných ústredných orgánov štátnej správy Slovenskej socialistickej republiky v
znení neskorších predpisov.
3) § 244 - 250 zákona è. 99/1963 Zb. Obèiansky súdny poriadok v znení neskorších zmien a doplnkov.
4) Zákon è. 109/1964 Zb. Hospodársky zákonník (úplné znenie è. 80/1989 Zb.).
5) Zákon è. 84/1990 Zb. o zhromaz¡ïovacom práve.
6) Zákon è. 85/1990 Zb. o petiènom práve.
Zmeny: 300/1990 Zb.; 513/1991 Zb.; 62/1993 Z.z. Obèianske zdruz¡enia - zákon
150 Mellékletek
12. sz. melléklet

Alapítványi törvény
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky è. 34/2002 Z.z.

o nadáciách a o zmene Obèianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto §3

zákone: Majetok nadácie
Èl. I (1) Majetok nadácie tvorí nadaèné imanie, nadaèný fond a

ostatný majetok nadácie.
¡
PRVÁ ÈAST (2) Nadaèné imanie je majetok nadácie zapísaný do registra
ZÁKLADNÉ USTANOVENIA nadácií. Pri zaloz¡ení nadácie je tvorené majetkovými vkladmi jed-
notlivých zakladate¾ov. Hodnota majetkového vkladu kaz¡dého
§1 zakladate¾a je najmenej 20 000 Sk. Základná hodnota na-
Predmet úpravy daèného imania musí byt’ najmenej 200 000 Sk, prièom túto
základnú hodnotu môz¡u tvorit’ len peòaz¡né prostriedky
Tento zákon upravuje postavenie a právne pomery nadácií a nehnute¾nosti. Hodnotu prevyšujúcu 200 000 Sk môz¡u tvorit’
a vytváranie nadaèných fondov. aj hnute¾né veci, cenné papiere, ako aj iné majetkové práva
a peniazmi ocenite¾né hodnoty. Hodnotu nadaèného imania
§2 nemoz¡no zníz¡it’.
Nadácia (3) Nadaèný fond tvoria peòaz¡né prostriedky, ktoré nie sú
súèast’ou nadaèného imania alebo ostatného majetku nadácie.
(1) Nadácia je úèelové zdruz¡enie majetku, ktorý slúz¡i na pod- (4) Ostatný majetok nadácie, ktorý nie je súèast’ou na-
poru verejnoprospešného úèelu. daèného imania alebo nadaèného fondu, tvoria peòaz¡né
(2) Nadácia je právnická osoba; zapisuje sa do registra prostriedky, cenné papiere, ako aj iné majetkové práva a peni-
nadácií, ktorý vedie Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky azmi ocenite¾né iné majetkové hodnoty.
(ïalej len „ministerstvo”).
(3) Verejnoprospešným úèelom sa na úèely tohto zákona DRUHÁ ÈAST¡
rozumie najmä rozvoj a ochrana duchovných a kultúrnych hod- ZALOZ¡ENIE A VZNIK NADÁCIE A VYTVORENIE NADAÈNÉHO
nôt, realizácia a ochrana ¾udských práv alebo iných humanitných FONDU
cie¾ov, ochrana a tvorba z¡ivotného prostredia, zachovanie prírod-
ných hodnôt, ochrana zdravia, ochrana práv detí a mládez¡e, §4
rozvoj vedy, vzdelania, telovýchovy a plnenie individuálne Zaloz¡enie nadácie
urèenej humanitnej pomoci pre jednotlivca alebo skupinu osôb,
ktoré sa ocitli v ohrození z¡ivota alebo potrebujú naliehavú Nadáciu môz¡e zaloz¡it’ fyzická osoba alebo právnická osoba
pomoc pri postihnutí z¡ivelnou pohromou. (ïalej len „zakladate¾”).
(4) Názvom nadácie je názov, pod ktorým je nadácia Nadácia sa zakladá nadaènou listinou podpísanou všetkými
zapísaná v registri nadácií. Názov nadácie musí obsahovat’ oz- zakladate¾mi. Pravost’ podpisov všetkých zakladate¾ov musí byt’
naèenie „nadácia”. Iné fyzické osoby alebo právnické osoby ne- úradne osvedèená. Nadáciu môz¡e zaloz¡it’ aj jeden zakladate¾;
môz¡u toto oznaèenie vo svojom názve alebo obchodnom mene pravost’ jeho podpisu musí byt’ úradne osvedèená.
pouz¡ívat’. Názov nadácie sa musí odlišovat’ od názvu inej uz¡ Do vzniku nadácie konajú vo veciach súvisiacich s jej
registrovanej nadácie a nesmie byt’ zamenite¾ný s názvom inej vznikom zakladatelia spoloène alebo správca nadácie.
uz¡ registrovanej nadácie. (4) Vlastnícke právo k nehnute¾nosti nadobúda nadácia
(5) Ak má názov nadácie obsahovat’ priezvisko fyzickej vkladom vlastníckeho práva do katastra nehnute¾ností na zák-
osoby, odlišnej od zakladate¾a, musí návrh na registráciu nadá- lade písomného vyhlásenia zakladate¾a, ktorého pravost’ pod-
cie do registra nadácií obsahovat’ aj súhlas tejto fyzickej osoby; pisu musí byt’ úradne osvedèená. Návrh na vklad vlastníckeho
ak táto fyzická osoba nez¡ije, súhlas jej dedièov, ak sú známi. práva k nehnute¾nosti podá správca nadácie do 15 dní od vzniku
(6) Nadaènou èinnost’ou sa na úèely tohto zákona rozumie nadácie. Kópiu návrhu na vklad vlastníckeho práva k nehnu-
a) poskytovanie peòaz¡ných a nepeòaz¡ných prostriedkov te¾nosti s vyznaèením odtlaèku peèiatky katastrálneho úradu
z majetku nadácie tretím osobám, musí zaslat’ správca nadácie ministerstvu do 15 dní odo dòa
b) správa majetku nadácie vrátane nadaèných fondov. keï katastrálny úrad vyznaèí na písomnom vyhotovení návrhu na
(7) Nadácia môz¡e vykonávat’ aj inú èinnost’, v súlade s vere- vklad dátum jeho doruèenia.
jnoprospešným úèelom nadácie a realizáciou nadaènej èinnosti, (5) Ak katastrálny úrad rozhodne o zamietnutí vkladu, správ-
ak tento zákon neustanovuje inak. ca nadácie vyzve zakladate¾ov, aby v lehote do 30 dní od právo-
Alapítványi törvény 151
platnosti rozhodnutia o zamietnutí vkladu nahradili cenu neza- §7

písanej nehnute¾nosti inou nehnute¾nost’ou alebo peòaz¡nými
prostriedkami. (1) Konanie o zápis nadácie do registra nadácií sa zaèína
odo dòa, keï bol ministerstvu doruèený návrh, ktorý obsahuje
§5 podklady pod¾a § 6.
Nadaèná listina (2) Ak návrh na zápis nadácie do registra nadácií neobsahu-
je podklady pod¾a § 6 ods. 2 az¡ 5, ministerstvo správcu nadá-
(1) Nadaèná listina obsahuje cie do 15 dní od doruèenia návrhu upozorní, z¡e konanie o zápis
názov a sídlo nadácie, nadácie do registra nadácií zaène az¡ po odstránení nedostatkov.
verejnoprospešný úèel, ktorý nadácia bude podporovat’,
meno a priezvisko (názov), rodné èíslo (identifikaèné èíslo §8
organizácie) a adresu trvalého pobytu (sídlo) všetkých zakla-
date¾ov, (1) Ministerstvo zápis nadácie do registra nadácií odmietne,
hodnotu nadaèného imania, ak z podkladov pod¾a § 6 ods. 2 az¡ 4 vyplýva, ¡ze
hodnotu a predmet majetkového vkladu, ktorý kaz¡dý zakla-
nejde o úèelové zdruz¡enie majetku,
date¾ vloz¡il do nadaèného imania pri zaloz¡ení nadácie,
úèel nadácie nie je verejnoprospešný,
dobu, na akú sa nadácia zriaïuje,
nadaèná listina nie je v súlade so zákonom.
poèet èlenov orgánov nadácie, dåz¡ku funkèného obdobia
(2) O odmietnutí zápisu nadácie do registra nadácií
a spôsob ich vo¾by,
rozhodne ministerstvo do 30 dní od zaèatia konania.
spôsob zvolávania, hlasovania a rokovania orgánov nadácie,
meno, priezvisko, rodné èíslo a adresu trvalého pobytu (3) Proti rozhodnutiu o odmietnutí zápisu nadácie do regis-
alebo dlhodobého pobytu prvého správcu nadácie (§ 6 ods. 5, tra nadácií môz¡e podat’ správca nadácie opravný prostriedok na
§ 41 ods. 2) a prvých èlenov ïalších orgánov nadácie, ak sú Najvyšší súd Slovenskej republiky.1)
ustanovené,
podmienky nakladania s majetkom nadácie, §9
urèenie okruhu osôb, ktorým sa poskytujú prostriedky nadá-
cie, Ak ministerstvo nezistí dôvod na odmietnutie zápisu nadácie
podmienky poskytovania prostriedkov nadácie tretím do registra nadácií, vykoná do 30 dní od zaèatia konania zápis
osobám, nadácie do registra nadácií a v tejto lehote zašle správcovi
ïalšie nález¡itosti, ak ich zakladate¾ povaz¡uje za potrebné nadácie jedno vyhotovenie nadaènej listiny, na ktorom vyznaèí
uviest’. deò zápisu nadácie do registra nadácií.
(2) Zakladate¾ môz¡e urèit’ v nadaènej listine ustanovenia, (2) Vznik nadácie, jej názov a sídlo oznámi ministerstvo Štati-
ktoré sa nesmú menit’ rozhodnutím nijakého orgánu nadácie. stickému úradu Slovenskej republiky do desiatich dní odo dòa
(3) Kaz¡dý je oprávnený nazerat’ do nadaènej listiny a robit’ si zápisu nadácie do registra nadácií.
z nej výpisy alebo odpisy. Nadácia je povinná na poz¡iadanie
sprístupnit’ nadaènú listinu. Register nadácií
§ 10
Vznik nadácie
§6 (1) Register nadácií je verejný zoznam, do ktorého sa zapisu-
jú zákonom ustanovené nález¡itosti týkajúce sa nadácií.
(1) Nadácia vzniká dòom zápisu nadácie do registra nadácií. (2) Súèast’ou registra nadácií je zbierka listín, ktorú tvorí
(2) Písomný návrh na zápis nadácie do registra nadácií podá- nadaèná listina, zmluva o vytvorení nadaèného fondu alebo
va ministerstvu správca nadácie. Podpis správcu nadácie musí rozhodnutie správnej rady o vytvorení nadaèného fondu
byt’ úradne osvedèený. a výroèná správa o èinnosti a hospodárení nadácie (ïalej len
(3) K návrhu na zápis nadácie do registra nadácií musí byt’ „výroèná správa”).
priloz¡ená nadaèná listina v dvoch vyhotoveniach, písomné vyh- (3) Nález¡itosti zapísané v registri nadácií sú úèinné voèi
lásenie správcu o splatení peòaz¡ného vkladu zakladate¾om, kaz¡dému odo dòa vykonania zápisu nadácie do registra nadácií.
písomné vyhlásenie zakladate¾a, ¡ze do nadaèného imania Proti tomu, kto koná v dobrej viere v pravdivost’ skutoèností
vkladá nehnute¾nost’; pravost’ podpisu správcu nadácie na
zapísaných v registri nadácií, nemôz¡e ten, koho sa zápis v reg-
písomnom vyhlásení musí byt’ úradne osvedèená a výpis z reg-
istri nadácií týka, namietat’, z¡e zápis v registri nadácií nezod-
istra trestov správcu nadácie, ktorý nesmie byt’ starší ako tri
povedá skutoènosti.
mesiace.
(4) Ak je zakladate¾om nadácie právnická osoba, ktorá nie je
§ 11
zriadená alebo zaloz¡ená zákonom, prikladá sa výpis z Obchod-
ného registra alebo iného registra, ktorý nesmie byt’ starší ako
30 dní. U zahraniènej právnickej osoby sa prikladá doklad o (1) Do registra nadácií sa zapisuje
tom, ¡ze zahranièná osoba je právnickou osobou a kto je jej šta- názov, sídlo a identifikaèné èíslo organizácie,
tutárnym orgánom. verejnoprospešný úèel, ktorý nadácia podporuje,
(5) Ak je správcom nadácie zahranièná fyzická osoba, prik- meno a priezvisko (názov), rodné èíslo (identifikaèné èíslo
ladá sa k návrhu na zápis nadácie do registra nadácií aj doklad organizácie) a trvalý pobyt (sídlo) zakladate¾a,
o povolení na dlhodobý pobyt na území Slovenskej republiky. hodnota a predmet nadaèného imania s uvedením
1. sumy peòaz¡ných prostriedkov,
152 Mellékletek
nehnute¾ností a ich trhovej ceny urèenej znaleckým posud- c) úèel, na ktorý sa nadaèný fond vytvára,
kom, d) doba, na akú sa nadaèný fond vytvára,
hnute¾ných vecí a ich ceny urèenej znaleckým posudkom, e) odmenu nadácie, ak bola dohodnutá,
cenných papierov a ich trhovej ceny, podmienky pouz¡itia prostriedkov nadaèného fondu,
iné majetkové práva a peniazmi ocenite¾né iné majetkové podmienky, za akých sa rozdelia prostriedky nadaèného
hodnoty ocenené znaleckým posudkom, fondu v prípade, ak je úèel nadaèného fondu viazaný na vyz-
meno, priezvisko, rodné èíslo a adresu trvalého pobytu bieranie konkrétnej sumy, a ak k jej vyzbieraniu nedôjde alebo
správcu nadácie. ak úèel, na ktorý sa nadaèný fond vytvoril zanikol,
(2) Do registra nadácií sa zapisuje aj zmena alebo zánik nález¡itosti závereènej správy o pouz¡ití prostriedkov
zapisovaných skutoèností. Správca nadácie je povinný podat’ na nadaèného fondu alebo výroènej správy o pouz¡ití prostriedkov
ministerstvo návrh na zápis zmeny zapisovaných skutoèností do nadaèného fondu, ak bol vytvorený na èas presahujúci jeden rok
15 dní odo dòa, keï k nim došlo, na ktorom musí byt’ pravost’ alebo na neurèitý èas.
podpisu správcu úradne osvedèená. K návrhu sa musí priloz¡it’ (5) Správca nadácie je povinný zaslat’ ministerstvu do 15 dní
rozhodnutie správnej rady o vykonaní zmeny v nadaènej listine od vytvorenia nadaèného fondu rozhodnutie správnej rady alebo
a dodatok k nadaènej listine v dvoch vyhotoveniach, na ktorom písomnú zmluvu o vytvorení nadaèného fondu.
musí byt’ pravost’ podpisu predsedu správnej rady úradne
osvedèená. TRETIA ÈAST¡
(3) V registri nadácií sa ïalej vyznaèí ZRUŠENIE A ZÁNIK NADÁCIE
vstup nadácie do likvidácie vrátane mena a priezviska, rod-
ného èísla a adresy trvalého pobytu likvidátora, Zrušenie nadácie
vyhlásenie konkurzu vrátane mena a priezviska, rodného § 14
èísla a adresy trvalého pobytu správcu konkurznej podstaty,
c) právny dôvod výmazu nadácie. Nadácia sa zrušuje
(4) Identifikaèné èíslo organizácie pride¾uje nadácii minister- uplynutím doby, na akú bola zaloz¡ená,
stvo. dosiahnutím verejnoprospešného úèelu, na aký bola
zaloz¡ená,
§ 12 rozhodnutím správnej rady o zrušení nadácie,
rozhodnutím súdu o zrušení nadácie,
(1) Záväzky, ktoré prevzali zakladatelia za nadáciu do dòa jej vyhlásením konkurzu alebo zamietnutím návrhu na vyhláse-
vzniku, zaväzujú zakladate¾ov spoloène a nerozdielne. nie konkurzu pre nedostatok majetku, rozhodnutím zakladate¾ov
(2) Záväzky, ktoré vznikli pod¾a odseku 1, prechádzajú na alebo dohodou zakladate¾ov, ak je správna rada nefunkèná
nadáciu dòom jej vzniku, pokia¾ ich nadácia do troch mesiacov najmenej jeden rok.
neodmietne z dôvodu, z¡e ich prevzatie by bolo v rozpore s vere-
jnoprospešným úèelom, ktorý nadácia plní. § 15
§ 13 (1) Súd na návrh zakladate¾a, ministerstva alebo osoby,

Nadaèný fond ktorá osvedèí právny záujem, nadáciu zruší a nariadi jej likvidá-
ciu, ak
(1) Nadácia môz¡e na podporu verejnoprospešného úèelu a) sa zníz¡i jej nadaèné imanie,
vytvorit’ nadaèný fond rozhodnutím správnej rady alebo na zák- b) v lehote urèenej v rozhodnutí o uloz¡ení pokuty pod¾a §
lade písomnej zmluvy s fyzickou osobou alebo právnickou 36 ods. 3 nadácia nezašle výroènú správu ministerstvu,
osobou. c) nadácia porušuje ustanovenie § 29 ods. 3,
(2) Nadaèný fond nemá právnu subjektivitu. d) neboli zvolené orgány nadácie, ktorým sa skonèilo
(3) Rozhodnutie správnej rady o vytvorení nadaèného fondu funkèné obdobie pred viac ako šiestimi mesiacmi alebo orgány
musí obsahovat’ nadácie neboli doplnené na poz¡adovaný poèet,
názov nadácie, ktorá nadaèný fond vytvára, e) nadácia po èas dlhší ako jeden rok nevykonáva nadaènú
názov nadaèného fondu; súèast’ou názvu nadaèného fondu èinnost’ pod¾a § 2 ods. 6,
musí byt’ aj názov nadácie ktorá nadaèný fond vytvára, f) nadácia pouz¡íva majetok v rozpore s týmto zákonom
úèel, na ktorý sa nadaèný fond vytvára, alebo s nadaènou listinou.
doba, na akú sa nadaèný fond vytvára. (2) Súd na návrh zakladate¾a, ministerstva alebo osoby,
(4) Predmetom zmluvy o vytvorení nadaèného fondu medzi ktorá osvedèí právny záujem, môz¡e zrušit’ nadáciu alebo naria-
fyzickou osobou alebo právnickou osobou a nadáciou je urèenie dit’ jej likvidáciu, ak nadácia iným závaz¡ným spôsobom alebo
podmienok na získavanie peòaz¡ných prostriedkov a ich posky- opakovane porušila ustanovenia tohto zákona.
tovanie na vopred dohodnutý verejnoprospešný úèel. Zmluva o
vytvorení nadaèného fondu musí ïalej obsahovat’ § 16
a) oznaèenie zmluvných strán, Zánik nadácie
b) názov nadaèného fondu; súèast’ou názvu nadaèného
fondu musí byt’ aj názov nadácie pri ktorej sa nadaèný fond Nadácia zaniká dòom výmazu nadácie z registra nadácií. Jej
vytvára, zániku predchádza zrušenie s likvidáciou alebo bez likvidácie.
Likvidácia sa nevyz¡aduje, ak Ak likvidátor zistí predåz¡enie nadácie, podá bez zbytoèného

a) majetok a záväzky nadácie po jej zániku prechádzajú na odkladu návrh na vyhlásenie konkurzu.
inú nadáciu, Likvidátor zostaví ku dòu vstupu nadácie do likvidácie likvi-
b) sa zamietol návrh na vyhlásenie konkurzu pre nedostatok daènú úètovnú súvahu a je povinný zaslat’ preh¾ad o majetku
majetku, a záväzkoch nadácie všetkým èlenom správnej rady.
c) po skonèení konkurzného konania nezostane nadácii Ku dòu skonèenia likvidácie zostaví likvidátor úètovnú
nijaký majetok. závierku a predloz¡í ju správnej rade na schválenie spolu
s koneènou správou o priebehu likvidácie a návrhom na rozde-
§ 17 lenie majetkového zostatku.
Zrušenie nadácie bez likvidácie Likvidátor je povinný likvidaèný zostatok ponúknut’ inej
nadácii alebo obci, v ktorej mala zrušená nadácia sídlo. Ak obec
(1) Nadácia sa môz¡e zlúèit’ len s inou nadáciou na základe likvidaèný zostatok príjme, môz¡e ho pouz¡it’ len na verejno-
písomnej zmluvy o zlúèení, ak to nadaèné listiny týchto nadácií prospešný úèel. Majetok, ktorý tvorí nadaèné imanie, môz¡e byt’
nezakazujú. ponúknutý iba inej nadácii, ktorá je registrovaná pod¾a tohto
Zmluva o zlúèení obsahuje oznaèenie zmluvných strán zákona.
a údaje o majetku, záväzkoch, právach a povinnostiach nadácie Do 30 dní od skonèenia likvidácie podá likvidátor návrh na
ktorá sa zluèuje. Zmluva o zlúèení musí byt’ podpísaná štatu- výmaz nadácie z registra nadácií.
tárnym orgánom zluèovaných nadácií. Nadaèné imanie nadácie, Odmenu likvidátora urèuje orgán, ktorý ho vymenoval.
ktorá preberá majetok a záväzky zluèovanej nadácie sa musí
zvýšit’ o nadaèné imanie zluèovanej nadácie. ŠTVRTÁ ÈAST¡
Návrh na výmaz zluèovanej nadácie z registra nadácií pred- ORGÁNY NADÁCIE A ICH PRÁVOMOCI
kladá jej štatutárny orgán, ktorého pravost’ podpisu na návrhu
musí byt’ úradne osvedèená. K návrhu na výmaz zluèovanej § 19
nadácie z registra nadácií sa predloz¡í zmluva o zlúèení, rozhod- Orgány nadácie
nutie správnej rady o zrušení nadácie bez likvidácie a rozhodnu-
tie zakladate¾a, ak rozhodol o zrušení nadácie. (1) Orgánmi nadácie sú
Dòom výmazu zluèovanej nadácie z registra nadácií a) správna rada,
prechádza majetok, ako aj práva a povinnosti zluèovanej nadá- správca nadácie,
cie na nadáciu, s ktorou sa zlúèila. dozorná rada, ak je majetok nadácie vyšší ako 5 000 000
Pri splynutí prechádza majetok zaniknutých nadácií na nadá- Sk, v ostatných prípadoch ak tak ustanoví nadaèná listina,
ciu, ktorá vznikla splynutím. revízor, ak nie je ustanovená dozorná rada,
Nadácia sa môz¡e premenit’ na neinvestièný fond. Pri preme- iný orgán, ak to ustanoví nadaèná listina.
ne zaniká doterajšia nadácia bez likvidácie ak sú ku dòu poda- (2) Èlenovia orgánov nadácie sú povinní svoju èinnost’
nia návrhu na výmaz nadácie z registra nadácií splnené nález¡i- vykonávat’ tak, aby neboli poškodzované záujmy nadácie; nesmú
tosti pre vznik neinvestièného fondu. majetok nadácie vyuz¡ívat’ na osobné ciele. Èlenovia orgánov
Pri premene nadácie prechádza nadaèné imanie na inú nadácie musia byt’ bezúhonní a v plnom rozsahu spôsobilí na
nadáciu alebo na obec, v ktorej má zaniknutá nadácia sídlo. právne úkony. Za bezúhonného sa na úèely tohto zákona nepo-
Ministerstvo vykoná výmaz zrušovanej nadácie z registra vaz¡uje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný
nadácií a zápis zmeny nadácie, ktorá prevzala majetok a záväzky èin. Bezúhonnost’ sa preukazuje výpisom z registra trestov,
zrušovanej nadácie k tomu istému dòu. ktorý nesmie byt’ starší ako tri mesiace.
§ 18 Správna rada
Zrušenie nadácie s likvidáciou § 20
(1) Vstup nadácie do likvidácie sa zapisuje do registra nadá- (1) Správna rada je najvyšší orgán nadácie.
cií. Po dobu likvidácie sa pouz¡íva názov nadácie s dodatkom „v (2) Správna rada
likvidácii“. rozhoduje o zrušení nadácie, ak to nevyluèuje nadaèná listi-
(2) Zápisom vstupu nadácie do likvidácie do registra nadácií na,
prechádza pôsobnost’ správcu nadácie konat’ v mene nadácie volí a odvoláva predsedu a èlenov správnej rady, volí a
na likvidátora zapísaného v registri nadácií. odvoláva správcu nadácie a revízora, ak nadaèná listina
Likvidátora vymenúva správna rada, ak tento zákon neustanovuje inak,
neustanovuje inak. Ak nie je likvidátor vymenovaný bez zby- rozhoduje o zmenách v nadaènej listine, ak to nezakazuje
toèného odkladu, vymenuje ho súd. Likvidátorom môz¡e byt’ iba nadaèná listina,
fyzická osoba. Pri likvidácii nadácie na základe rozhodnutia vymenúva likvidátora,
súdu, vymenuje likvidátora súd, ktorý rozhodol o likvidácii. kaz¡doroène schva¾uje rozpoèet nadácie, ktorý jej predkladá
Za výkon svojej pôsobnosti zodpovedá likvidátor tým istým správca nadácie,
spôsobom ako správca nadácie. rozhoduje o pouz¡ití majetku nadácie v súlade s verejno-
Likvidátor robí v mene nadácie iba úkony smerujúce prospešným úèelom nadácie a za podmienok ustanovených
k likvidácii nadácie. týmto zákonom a nadaènou listinou,
154 Mellékletek
rozhoduje o zvýšení nadaèného imania, o zmenách v pred- èlenov. Na prijatie rozhodnutia je potrebný súhlas nadpoloviènej
mete nadaèného imania, väèšiny prítomných èlenov.
rozhoduje o vytvorení nadaèného fondu, schva¾uje závereènú (2) Èlenovia správnej rady môz¡u prijímat’ rozhodnutia aj
správu o pouz¡ití prostriedkov nadaèného fondu alebo výroènú mimo zasadnutí správnej rady s výnimkou rozhodnutí pod¾a § 20
správu o pouz¡ití prostriedkov nadaèného fondu, ak bol vytvorený ods. 2 písm. a) a b). V takom prípade sa návrh uznesenia
na èas presahujúci jeden rok alebo na neurèitý èas, správnej rady predkladá jednotlivým èlenom na vyjadrenie
urèuje odmenu za výkon funkcie správcu nadácie. s oznámením lehoty, v ktorej majú urobit’ písomné vyjadrenie k
(3) Správna rada rozhoduje aj o ïalších skutoènostiach v návrhu. Ak sa èlen nevyjadrí v uvedenej lehote, platí, z¡e nesúh-
rozsahu a za podmienok urèených v nadaènej listine. lasí s návrhom uznesenia. Výsledky hlasovania oznámi èlenom
(4) Správna rada je povinná písomne odôvodnit’ svoje správnej rady predseda správnej rady.
rozhodnutie pod¾a odseku 2 písm. g).
§ 21 Správca nadácie
§ 25
(1) Správna rada má najmenej troch èlenov. Èlenom
správnej rady môz¡e byt’ len fyzická osoba, ktorá je v plnom (1) Správca nadácie je štatutárnym orgánom nadácie, ktorý
rozsahu spôsobilá na právne úkony. riadi èinnost’ nadácie a koná v jej mene. Rozhoduje o všetkých
(2) Èlenstvo v správnej rade je nezluèite¾né s funkciou zález¡itostiach nadácie, ak nie sú týmto zákonom alebo nadaè-
správcu alebo èlena iného orgánu (§ 19) tej istej nadácie. nou listinou vyhradené do pôsobnosti iných orgánov.
(3) Èlenom správnej rady nemôz¡e byt’ osoba, ktorej sa (2) Správcu nadácie volí a odvoláva správna rada. Prvého
poskytujú peòaz¡né prostriedky z majetku nadácie. správcu nadácie urèí zakladate¾ v nadaènej listine pri zaloz¡ení
(4) Èlenstvo v správnej rade je neplatená funkcia. Èlen nadácie.
správnej rady má nárok na náhradu výdavkov pod¾a osobitného (3) Ak nadaèná listina neustanovuje inak, správna rada
predpisu2), ktoré mu vznikli pri výkone tejto funkcie. môz¡e obmedzit’ právo správcu nadácie konat’ v mene nadácie.
Tieto obmedzenia nie sú úèinné voèi tretím osobám.
§ 22 (4) Správca nadácie nesmie byt’ èlenom správnej rady alebo
iného orgánu nadácie. Je oprávnený zúèastòovat’ sa na zasada-
(1) Spôsob vo¾by èlenov správnej rady a dåz¡ku ich funkèného niach správnej rady s poradným hlasom.
obdobia upravuje nadaèná listina. Prvých èlenov správnej rady (5) Za správcu nadácie môz¡e byt’ zvolená fyzická osoba
urèí zakladate¾ v nadaènej listine pri zaloz¡ení nadácie. Nadaèná s trvalým pobytom alebo s dlhodobým pobytom na území
listina môz¡e upravit’ aj predpoklady na výkon èlenstva v správnej Slovenskej republiky.
rade.
(2) Na uvo¾nené miesto èlena správnej rady musí byt’ správ- § 26
nou radou do 60 dní od uvo¾nenia miesta zvolený nový èlen
správnej rady na zvyšok funkèného obdobia alebo na ïalšie (1) Správna rada odvolá správcu nadácie, ak
funkèné obdobie. Ak po uvo¾není miesta èlena správnej rady bol právoplatným rozsudkom súdu odsúdený za úmyselný
klesne poèet èlenov správnej rady pod troch èlenov, správna trestný èin alebo ak bol právoplatne odsúdený za trestný èin
rada nemôz¡e, s výnimkou vo¾by nových èlenov, az¡ do èasu kým a súd nerozhodol v jeho prípade o podmieneènom odloz¡ení
nebude doplnená správna rada, prijat’ z¡iadne rozhodnutie. výkonu trestu odòatia slobody,
(3) Návrh na vo¾bu a odvolanie èlenov správnej rady môz¡e stratil spôsobilost’ na právne úkony alebo jeho spôsobilost’
podat’ kaz¡dý èlen správnej rady, ak nadaèná listina neurèuje na právne úkony bola obmedzená.
inak. Správna rada môz¡e odvolat’ správcu nadácie, ak
(4) Èlenstvo v správnej rade zaniká nie je schopný pod¾a lekárskeho posudku zo zdravotných
uplynutím funkèného obdobia, dôvodov vykonávat’ túto funkciu dlhšie ako šest’ mesiacov,
písomným odstúpením doruèeným správcovi nadácie alebo neplní povinnosti správcu nadácie a v urèenej lehote neurobí
správnej rade, nápravu ani po písomnom upozornení správnej rady.
odvolaním správnou radou, stratil dôveru èlenov správnej rady.
smrt’ou. Správca nadácie sa môz¡e bez udania dôvodu písomne vzdat’
svojej funkcie.
§ 23 Ak správna rada odvolá správcu nadácie pod¾a odsekov 1 a
2 alebo ak sa správca nadácie vzdá funkcie pod¾a odseku 3
(1) Správna rada volí zo svojich èlenov predsedu, ktorý zvolá- musí byt’ správnou radou do 30 dní od uvo¾nenia miesta zvolený
va a vedie zasadania správnej rady. Predseda môz¡e zvolaním a nový správca nadácie. Do zvolenia správcu nadácie koná
vedením zasadania písomne poverit’ iného èlena správnej rady. v mene nadácie predseda správnej rady, ktorý môz¡e urobit’ len
(2) Na vo¾bu a odvolanie predsedu je potrebný súhlas nad- také úkony, ktoré nepripúšt’ajú odklad.
poloviènej väèšiny všetkých èlenov správnej rady. Na vo¾bu a odvolanie správcu nadácie je potrebný súhlas
§ 24 nadpoloviènej
väèšiny všetkých èlenov správnej rady. V prípade odvolania
Ak nadaèná listina neustanovuje inak, správna rada je správcu nadácie pod¾a odseku 2 písm. c) je potrebná dvo-
schopná uznášat’ sa, ak je prítomná nadpolovièná väèšina jej jtretinová väèšina všetkých èlenov správnej rady.
(6) Návrh na vo¾bu a odvolanie správcu nadácie môz¡e podat’ (2) Nadácia nemôz¡e uzatvárat’ zmluvu o tichom spoloèen-
kaz¡dý èlen správnej rady. stve.
(3) Majetok nadácie sa nesmie pouz¡it’ na financovanie èin-
§ 27 nosti politických strán a politických
3)
hnutí, ani na prospech kan-
Dozorná rada (revízor) didáta na volenú funkciu.
Dozorná rada (revízor) je kontrolným orgánom nadácie. § 30

Èlenov dozornej rady (revízora) volí a odvoláva správna rada. Pouz¡itie nadaèného imania
Pre spôsob ustanovenia dozornej rady a pre èlenstvo v dozornej (1) Majetok, ktorý tvorí nadaèné imanie (§ 3 ods. 2)
rade platia primerane ustanovenia o správnej rade. Pre revízora nemoz¡no darovat’, vloz¡it’ ako vklad do obchodnej spoloènosti,
platia primerane ustanovenia o správcovi nadácie. Funkèné zat’az¡it’ ani pouz¡it’ na zabezpeèenie záväzkov nadácie ani na
obdobie revízora je trojroèné. zabezpeèenie záväzkov tretích osôb.
Èlenovia dozornej rady (revízor) sú oprávnení nahliadat’ do (2) Nadácia je povinná uloz¡it’ peòaz¡né prostriedky, ktoré sú
všetkých dokladov a záznamov týkajúcich sa èinnosti nadácie súèast’ou nadaèného imania, na úète v banke, alebo poboèke
a kontrolovat’, èi je úètovníctvo vedené v súlade s osobitným zahraniènej banky4), ktorá má bankové povolenie na území
predpisom, èi nadácia uskutoèòuje svoju èinnost’ v súlade so Slovenskej republiky.
všeobecne záväznými právnymi predpismi a nadaènou listinou. (3) Peòaz¡né prostriedky, ktoré sú súèast’ou nadaèného ima-
Dozorná rada (revízor) najmä nia, môz¡e nadácia pouz¡it’ len na kúpu štátnych dlhopisov a štát-
kontroluje vedenie úètovníctva, nych pokladnièných poukáz¡ok, cenných papierov prijatých na trh
schva¾uje úètovnú závierku a výroènú správu nadácie, kótovaných cenných papierov a podielov listov otvorených
upozoròuje správnu radu na zistené nedostatky a podáva podielových fondov, hypotekárnych záloz¡ných listov, vkladových
návrhy na ich odstránenie. listov, vkladových cer tifikátov a depozitných cer tifikátov,
nehnute¾ností.
¡
PIATA ÈAST § 31
POUZ¡ITIE MAJETKU NADÁCIE Zodpovednost’ za záväzky nadácie
§ 28 Nadácia zodpovedá za svoje záväzky celým svojím majetkom

Výdavky (náklady) nadácie okrem prostriedkov nadaèného fondu vytvoreného na plnenie
individuálne urèenej humanitnej pomoci pre jednotlivca alebo
Majetok nadácie sa môz¡e pouz¡it’ len v súlade s verejno- skupinu osôb, ktoré sa ocitli v ohrození z¡ivota alebo potrebujú
prospešným úèelom a podmienkami urèenými v nadaènej listine naliehavú pomoc pri postihnutí z¡ivelnou pohromou.
a na úhradu výdavkov (nákladov) na správu nadácie. Výšku Ak správca nadácie nezašle ministerstvu pod¾a § 13 ods. 5
výdavkov (nákladov) na správu nadácie urèí správna rada písomnú zmluvu alebo rozhodnutie správnej rady o vytvorení
kaz¡doroène v miere nevyhnutnej na zabezpeèenie èinnosti nadá- nadaèného fondu vytvoreného na plnenie individuálne urèenej
cie. humanitnej pomoci pre jednotlivca alebo skupinu osôb, ktoré sa
(2) Výdavky (náklady) na správu nadácie zahàòajú výdavky ocitli v ohrození z¡ivota, alebo potrebujú naliehavú pomoc pri
(náklady) na postihnutí z¡ivelnou pohromou, nadácia zodpovedá za svoje
ochranu a zhodnotenie majetku nadácie, záväzky aj prostriedkami tohto nadaèného fondu.
propagáciu verejnoprospešného úèelu nadácie alebo úèelu
nadaèného fondu, Úèelová viazanost’ prostriedkov
prevádzku nadácie, § 32
odmenu za výkon funkcie správcu,
náhrady výdavkov pod¾a osobitného predpisu,2) (1) Ak hodnota daru alebo výška príspevku presiahne
mzdové náklady, 10 000 Sk, je nadácia povinná oznámit’ darcovi presnú špeci-
iné náklady na ostatné èinnosti spojené s prevádzkou nadá- fikáciu jeho pouz¡itia do 60 dní odo dòa pouz¡itia tohto daru alebo
cie. príspevku, ak darca neustanoví inak.
(3) V nadaènej listine moz¡no ustanovit’ podrobnejšie èlene- (2) Ak darca poskytol nadácii dar alebo príspevok na
nie nákladov ako v odseku 2. konkrétny verejnoprospešný úèel, nadácia je oprávnená pouz¡it’
(4) Výdavky (náklady) na správu nadácie musí viest’ nadácia ho na iný úèel len s predchádzajúcim súhlasom tohto darcu.
oddelene.
§ 33
§ 29
Iné pouz¡itie majetku nadácie (1) Fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorej nadácia
poskytla prostriedky, je povinná pouz¡it’ tieto prostriedky len na
(1) Nadácia nemôz¡e podnikat’ s výnimkou prenechania verejnoprospešný úèel, na ktorý jej boli poskytnuté a na
nehnute¾ností do nájmu, organizovania kultúrnych, vzdelávacích, poz¡iadanie preukázat’ nadácii, ako prostriedky pouz¡ila.
spoloèenských alebo športových akcií, ak touto èinnost’ou úèin- (2) Fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorá nesplní
nejšie vyuz¡ije svoj majetok a táto èinnost’ bude v súlade s vere- povinnost’ pod¾a odseku 1, je povinná poskytnuté prostriedky
jnoprospešným úèelom nadácie. bezodkladne vrátit’ nadácii.
156 Mellékletek
(3) Fyzická osoba alebo právnická osoba, ktorej boli SIEDMA ÈAST¡
prostriedky nadácie poskytnuté v rozpore s týmto zákonom, je SPOLOÈNÉ, PRECHODNÌ A ZÁVEREÈNÉ USTANOVENIA
povinná tieto prostriedky vrátit’.
(4) Prostriedky nadácie urèené na plnenie jej verejno- § 36
prospešného úèelu nemoz¡no poskytnút’ zakladate¾ovi, èlenovi Pokuty
správnej rady, správcovi nadácie a ani èlenovi iného orgánu (1) Ak nadácia nezašle ministerstvu výroènú správu pod¾a §
5)
nadácie a im blízkym osobám. To neplatí, ak ide o poskytnutie 35 ods. 4, ministerstvo uloz¡í nadácii za porušenie tejto povin-
prostriedkov z nadaèného fondu vytvoreného na plnenie indi- nosti pokutu v sume od 10 000 Sk do 100 000 Sk.
viduálne urèenej humanitnej pomoci pre jednotlivca alebo (2) Pokuta je splatná do 30 dní odo dòa nadobudnutia právo-
skupinu osôb, ktoré sa ocitli v ohrození z¡ivota alebo potrebujú platnosti rozhodnutia o uloz¡ení pokuty.
naliehavú pomoc pri postihnutí z¡ivelnou pohromou. (3) V rozhodnutí o uloz¡ení pokuty ministerstvo urèí primeranú
lehotu na zaslanie výroènej správy.
ŠIESTA ÈAST¡ (4) Uloz¡ením pokuty pod¾a tohto zákona nie sú dotknuté
ÚÈTOVNÍCTVO A VÝROÈNÁ SPRÁVA ustanovenia o náhrade škody, ani nezanikajú povinnosti
§ 34 ustanovené týmto zákonom.
Úètovníctvo (5) Výnos z pokút je príjmom štátneho rozpoètu.
6)
Nadácia vedie úètovníctvo pod¾a osobitného predpisu. § 37
(2) Nadácia vedie vo svojom úètovníctve oddelene prostried- Doh¾ad
ky nadaèného fondu.
(3) Roèná úètovná závierka musí byt’ overená audítorom. Ministerstvo dohliada, èi nadácia plní verejnoprospešný
úèel, na ktorý bola zaloz¡ená. Na tento úèel ministerstvo vyhod-
§ 35 nocuje obsah výroènej správy.
Výroèná správa Ak ministerstvo zistí nedostatky vyzve nadáciu, aby v urèenej
lehote odstránila zistené nedostatky a súèasne informovala
(1) Nadácia je po skonèení kalendárneho roka povinná ministerstvo o prijatých opatreniach.
vypracovat’ výroènú správu v lehote urèenej správnou radou (3) Ak nadácia nevykonala nápravu pod¾a § 36 ods.3, min-
alebo nadaènou listinou, najneskôr do 15. mája nasledujúceho isterstvo podá návrh pod¾a § 15 ods. 1.
kalendárneho roka. § 38
(2) Výroèná správa nadácie obsahuje Ochrana anonymity darcu
preh¾ad èinností vykonávaných v hodnotenom období s uve-
dením vzt’ahu k verejnoprospešnému úèelu nadácie, roènú úè- (1) Ak darca trvá na zachovaní anonymity, jeho meno a
tovnú závierku, zhodnotenie základných údajov zahrnutých v nej priezvisko alebo názov sa nesmú uvádzat’ v preh¾ade darcov ani
a výrok audítora k roènej úètovnej závierke, preh¾ad príjmov inak zverejòovat’.
(výnosov) pod¾a zdrojov a ich pôvodu, preh¾ad o darcoch, ak hod- (2) Ustanovenie odseku 1 sa nevzt’ahuje na oprávnenia kon-
nota darov alebo výška prostriedkov od toho istého darcu pre- trolných orgánov pôsobiacich pod¾a osobitných predpisov,7)
sahuje 10 000 Sk, preh¾ad o fyzických osobách a právnických sluz¡bu kriminálnej polície, sluz¡bu finanènej polície a orgány
osobách, ktorým nadácia poskytla prostriedky na verejno- èinné v trestnom konaní pri plnení úloh pod¾a osobitných pred-
8)
prospešný úèel, na ktorý bola nadácia zaloz¡ená a informáciu, pisov.
akým spôsobom sa tieto prostriedky pouz¡ili, celkové výdavky
(náklady) v èlenení na výdavky pod¾a jednotlivých druhov èinnos- § 39
tí nadácie, a osobitne výšku výdavkov (nákladov) na správu Sprístupòovanie informácií
nadácie, vrátane rozhodnutia správnej rady pod¾a § 28 ods. 1 a
v èlenení pod¾a § 28 ods. 2 a 3, zmeny vykonané v nadaènej lis- Nadácia poskytuje informácie o svojej èinnosti a nakladaní
tine a v zloz¡ení orgánov, ktoré nastali v hodnotenom období, s majetkom ako povinné osoby pod¾a osobitného predpisu.9)
odmenu za výkon funkcie správcu nadácie a iného orgánu, ak Zahranièná nadácia
bol nadaènou listinou ustanovený, preh¾ad o èinnosti nadaèných § 40
fondov spolu s preh¾adom o prostriedkoch nadaèných fondov,
ïalšie údaje, ktoré urèí správna rada. (1) Zahranièná nadácia je právnická osoba so sídlom mimo
(3) Ak sa po zverejnení výroènej správy zistia skutoènosti, územia Slovenskej republiky, ak je nadáciou pod¾a práva štátu,
ktoré sú dôvodom na jej opravu, je nadácia povinná túto opravu na ktorého území má svoje sídlo.
bezodkladne vykonat’. (2) Zahranièná nadácia môz¡e pôsobit’ na území Slovenskej
Najneskôr do 31. mája zasiela nadácia po jednom výtlaèku republiky len prostredníctvom svojej organizaènej zloz¡ky za rov-
výroènej správy ministerstvu. Najneskôr do 31. mája zasiela nakých podmienok a v rovnakom rozsahu ako nadácia vzniknutá
nadácia výrok audítora na zverejnenie v Obchodnom vestníku. pod¾a tohto zákona.
§ 41 Ak nebudú vykonané opatrenia pod¾a odsekov 1 a 2 alebo

ak orgán príslušný na registráciu návrh na zápis odmietne, k 1.
(1) Oprávnenie zahraniènej nadácie pôsobit’ na území januáru 2003 sa zrušujú nadácie, ktoré neboli zaregistrované
Slovenskej republiky prostredníctvom organizaènej zloz¡ky, ktorá pod¾a tohto zákona a štatutárny orgán týchto nadácií je povinný
musí byt’ právnickou osobou so sídlom na území Slovenskej vykonat’ likvidáciu.
republiky, vzniká ku dòu zápisu organizaènej zloz¡ky do registra (4) Ustanovenie § 29 ods. 1 sa poèas platnosti medz-
nadácií a zaniká dòom výmazu organizaènej zloz¡ky z registra inárodných zmlúv urèujúcich podmienky poskytovania zahra-
nadácií. niènej pomoci Slovenskej republike, ktorými je Slovenská repub-
(2) Ministerstvo zapíše organizaènú zloz¡ku zahraniènej nadá- lika viazaná, nevzt’ahuje na nadácie, ktoré vznikli pod¾a § 20b
cie zaloz¡enú na území Slovenskej republiky ak verejnoprospešný Obèianskeho zákonníka pred 1. septembrom 1996 ak ich zri-
úèel zahraniènej nadácie je v súlade s § 2 ods. 3. Písomný adenie bolo podmienkou èerpania zahraniènej pomoci pre
návrh na zápis organizaènej zloz¡ky do registra nadácií podáva Slovenskú republiku a ku dòu úèinnosti tohto zákona pouz¡ívajú
ministerstvu správca organizaènej zloz¡ky zahraniènej nadácie. svoje prostriedky na podporu podnikania.
Pravost’ podpisu správcu organizaènej zloz¡ky na návrhu musí byt’
úradne osvedèená. V návrhu na zápis sa uvedie názov organi- § 43
zaènej zloz¡ky, ktorého súèast’ou musí byt’ názov zahraniènej Zrušovacie ustanovenie
nadácie s dodatkom, z¡e ide o jej organizaènú zloz¡ku, sídlo orga-
nizaènej zloz¡ky, ako aj meno, priezvisko, rodné èíslo a miesto Zrušuje sa zákon Národnej rady Slovenskej republiky è.
dlhodobého pobytu správcu organizaènej zloz¡ky, ktorý je jej 207/1996 Z. z. o nadáciách v znení zákona è. 147/1997 Z. z.
štatutárnym orgánom. Èl. II
(3) K návrhu na zápis sa prikladá doklad o tom, z¡e zahra-
nièná nadácia je právnickou osobou, ktorý nesmie byt’ starší Zákon è. 40/1964 Zb. Obèiansky zákonník v znení zákona è.
ako tri mesiace, rozhodnutie príslušného orgánu zahraniènej 58/1969 Zb., zákona è. 131/1982 Zb., zákona è. 94/1988
nadácie o vytvorení organizaènej zloz¡ky na území Slovenskej Zb., zákona è. 188/1988 Zb., zákona è. 87/1990 Zb., zákona
republiky vrátane urèenia osoby správcu organizaènej zloz¡ky, è. 105/1990 Zb., zákona è. 116/1990 Zb., zákona è. 87/1991
stanovy zahraniènej nadácie a doklad o tom, z¡e hodnota Zb., zákona è. 509/1991 Zb., zákona è. 264/1992 Zb., zákona
majetkového vkladu organizaènej zloz¡ky zodpovedá ustanoveni- Národnej rady Slovenskej republiky è. 278/1993 Z. z., zákona
am tohto zákona. Národnej rady Slovenskej republiky è. 249/1994 Z. z., zákona
(4) Na konanie a rozhodovanie o registrácii platí obdobne § è. 153/1997 Z. z., zákona è. 211/1997 Z. z., zákona è.
7. 252/1999 Z. z., zákona è. 218/2000 Z. z., zákona è.
261/2001 Z. z. a zákona è. 281/2001 Z. z. sa mení takto:
§ 42 § 20b az¡ 20e vrátane nadpisu sa vypúšt’ajú.
Prechodné ustanovenia
V § 477 sa vypúšt’a odsek 2. Súèasne sa zrušuje oznaèenie
(1) Nadácia, ktorá vznikla pod¾a doterajších predpisov, sa odseku 1.
povaz¡uje za nadáciu pod¾a tohto zákona, ak do 31. decembra
2002 podá správca nadácie návrh na zmenu zapisovaných sku- Èl. III
toèností v registri nadácií a preukáz¡e vytvorenie nadaèného ima-
nia pod¾a § 3 ods. 2 ku dòu podania návrhu a priloz¡í nadaènú Úèinnost’
listinu nadácie.
(2) Správna rada nadácie môz¡e do 31. decembra 2002 Tento zákon nadobúda úèinnost’ 1. marca 2002.
namiesto návrhu pod¾a odseku 1 rozhodnút’ o premene nadácie
na neziskovú organizáciu poskytujúcu všeobecne prospešné prezident Slovenskej republiky
sluz¡by, obèianske zdruz¡enie alebo na neinvestièný fond, alebo
môz¡e rozhodnút’ o zrušení nadácie a o jej vstupe do likvidácie. predseda Národnej rady Slovenskej republiky
Zrušenie nadácie a jej vstup do likvidácie správca nadácie ozná-
mi bez zbytoèného odkladu ministerstvu. predseda vlády Slovenskej republiky
1) § 244 az¡ 250s Obcianskeho súdneho poriadku.

2) Zákon c. 119/1992 Zb. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
3) Napríklad zákon c. 46/1999 Z. z. o spôsobe volby prezidenta Slovenskej republiky, o ludovom hlasovaní o jeho odvolaní a o doplnení niek-
torých dalších zákonov, zákon Slovenskej národnej rady c. 346/1990 Zb. o volbách do orgánov samosprávy obcí v znení neskorších pred-
pisov.
4) § 2 ods. 1 az¡ 6 zákona c. 483/2001 Z.. z. o bankách a o zmene a doplnení niektorých zákonov.
5) § 116 Obcianskeho zákonníka.
6) Zákon c. 563/1991 Zb. o úctovníctve v znení neskorších predpisov.
7) Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky c. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe, zákon c. 440/2000 Z. z. o správach financ-
nej kontroly v znení zákona 150/2001 Z. z..
8) Trestný zákon. Zákon Národnej rady Slovenskej republiky c. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore v znení neskorších predpisov.
9) Zákon c. 211/2000 Z. z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií).
158 Mellékletek
13. sz. melléklet

Jótékonysági alapokról szóló törvény
ZÁKON
NÁRODNEJ RADY SLOVENSKEJ REPUBLIKY
è. 147/1997 Z.z.
o neinvestièných fondoch
a o doplnení zákona Národnej rady Slovenskej republiky è. 207/1996 Z.z.
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto aïovate¾ov, fond sa zriaïuje zriaïovacou zmluvou; pravost’ pod-
zákone: pisov všetkých zriaïovate¾ov musí byt’ úradne overená.
Zriaïovacia listina musí mat’ rovnaké obsahové nález¡itosti ako
Èl.I zriaïovacia zmluva.
Základné ustanovenia
(3) Zriaïovaciu zmluvu môz¡e uzavriet’ aj splnomocnenec,
§1 ktorý má na to plnomocenstvo.
Plnomocenstvo s úradne overeným podpisom splnomoc-
Tento zákon upravuje zriadenie, vznik, zrušenie, zánik a nite¾a sa pripojí k zriaïovacej zmluve.
hospodárenie neinvestièných fondov (ïalej len „fond“).
§4
§2 Názov fondu
(1) Fond je neziskovou právnickou osobou, ktorá zdruz¡uje Názvom fondu sa rozumie názov, pod ktorým je fond
peòaz¡né prostriedky urèené na plnenie všeobecne prospešného zapísaný v registri fondov (ïalej len „register“). Názov fondu
úèelu alebo individuálne urèenej humanitnej pomoci pre jed- musí obsahovat’ oznaèenie „neinvestièný fond“, staèí však
notlivca alebo pre skupinu osôb, ktoré sa ocitli v ohrození z¡ivota skratka „n.f.“.
alebo potrebujú naliehavú pomoc pri postihnutí z¡ivelnou pohro-
mou. §5
Nález¡itosti zriaïovacej zmluvy
(2) Pod¾a tohto zákona sa za všeobecne prospešný úèel
povaz¡uje najmä (1) Zriaïovacia zmluva obsahuje
a) rozvoj a ochrana duchovných hodnôt, a) názov a sídlo fondu,

b) ochrana ¾udských práv, b) èas, na ktorý sa fond zriaïuje,
c) ochrana a tvorba z¡ivotného prostredia, c) úèel, ktorý bude z prostriedkov fondu podporovaný,
d) zachovanie prírodných a kultúrnych hodnôt, d) meno a priezvisko (názov) a trvalý pobyt (sídlo) zriaïo-
e) ochrana a podpora zdravia a vzdelávania, vate¾ov,
f) rozvoj sociálnych sluz¡ieb. e) výšku peòaz¡ného vkladu (ïalej len „vklad“) kaz¡dého zri-
aïovate¾a a lehotu splatenia vkladu,
(3) Fond môz¡e vlastnit’ aj veci nevyhnutne potrebné na jeho f) urèenie osoby, ktorá vykoná úkony súvisiace so vznikom
správu v rozsahu, ktorý je urèený v štatúte. fondu.
§3 (2) Súèast’ou zriaïovacej zmluvy je štatút fondu.

Zriadenie fondu
§6
(1) Fond môz¡e zriadit’ fyzická osoba alebo právnická osoba Štatút fondu
(ïalej len „zriaïovate¾“).
(1) Štatút fondu obsahuje najmä
(2) Ak je zriaïovate¾om jedna osoba, fond sa zriaïuje zri- a) názov a sídlo fondu,
aïovacou listinou vo forme notárskej zápisnice. Ak je viac zri- b) úèel, ktorý bude z prostriedkov fondu podporovaný,
Jótékonysági alapok 159
c) urèenie okruhu osôb, ktorým môz¡u byt’ poskytnuté § 10

prostriedky z fondu, alebo oznaèenie územia, v ktorého rámci
budú tieto prostriedky poskytované, (1) Registrový úrad vydá rozhodnutie o registrácii a vykoná
d) orgány fondu a ich pôsobnost’, zápis do registra, ak zriaïovacia zmluva a štatút sú v súlade so
e) ustanovenia o obmedzení výdavkov na správu fondu, zákonom.
f) spôsob majetkového vyporiadania pri zrušení fondu,
g) urèenie osoby, na ktorú prejdú oprávnenia zriaïovate¾a (2) Do registra sa zapisuje
pre prípad jeho smrti alebo zániku.
a) názov a sídlo fondu,
b) identifikaèné èíslo,
(2) Kaz¡dý je oprávnený nahliadat’ do štatútu fondu a robit’ si
c) úèel, ktorý bude z prostriedkov fondu podporovaný,
z neho výpisy alebo odpisy.
d) výška vkladu kaz¡dého zriaïovate¾a a rozsah jeho splatenia,
e) názov banky a èíslo úètu zriaïovate¾a, na ktorom sú uloz¡ené
(3) Fond je povinný na poz¡iadanie sprístupnit’ štatút fondu. splatené vklady a ostatné peòaz¡né prostriedky,
f) meno, priezvisko a trvalý pobyt správcu fondu.
§7
Vklad zriaïovate¾a (3) Do registra sa zapíše bez zbytoèného odkladu aj zmena
alebo zánik zapisovaných skutoèností.
(1) Vkladom zriaïovate¾a je súhrn peòaz¡ných prostriedkov,
ktoré sa zriaïovate¾ zaväzuje vloz¡it’ do fondu. Hodnota vkladu zri- (4) Identifikaèné èíslo pridelí fondu registrový úrad.
aïovate¾a musí byt’ aspoò 2 000 Sk.
(5) Zápis do registra sa vykoná ku dòu urèenému v návrhu
(2) Splatený vklad zriaïovate¾a je majetkom fondu. na zápis. Ak sa rozhodnutie o vykonaní zápisu vydá neskôr
Zriaïovate¾ je povinný splatit’ svoj vklad v lehote urèenej v zri- alebo návrh neobsahuje deò, ku ktorému sa má zápis vykonat’,
aïovacej zmluve. zápis sa vykoná ku dòu vydania tohto rozhodnutia.
§8 (6) Údaje zapísané do registra zašle registrový úrad do 10

Správa vkladov do fondu dní od vykonania zápisu na zverejnenie v Obchodnom vestníku;
okrem toho tieto údaje zašle ministerstvu na úèely vedenia
ústredného registra, ako aj Štatistickému úradu Slovenskej
(1) Pred vznikom fondu spravuje splatené èasti vkladov zri-
republiky na úèely vedenia štatistického registra.
aïovate¾ poverený v zriaïovacej zmluve. Vlastnícke právo k
týmto vkladom prechádza na fond dòom jeho vzniku.
(7) Na konanie a rozhodovanie o registrácii sa vzt’ahujú
ustanovenia všeobecných predpisov o správnom konaní, [1] ak
(2) Po vzniku fondu je zriaïovate¾ spravujúci vklady povinný tento zákon neustanovuje inak.
odovzdat’ ich bez zbytoèného odkladu fondu. Ak fond nevznikne,
je povinný ich vrátit’ tomu zriaïovate¾ovi, ktorý ich vloz¡il. § 11
(3) Zriaïovate¾ spravujúci vklady je povinný vydat’ písomné (1) Do vzniku fondu konajú vo veciach súvisiacich so
vyhlásenie o splatení vkladu alebo jeho èasti jednotlivými zri- vznikom fondu za fond jeho zriaïovate¾, zriaïovatelia alebo niek-
aïovate¾mi, ktoré sa prikladá k návrhu na zápis do registra. Ak torý z nich urèený v zriaïovacej zmluve.
uvedie vo vyhlásení vyššiu sumu, nez¡ je splatená, ruèí za
záväzky fondu az¡ do výšky, v akej vklady neboli splatené. (2) Zo záväzkov, ktoré prevzali zriaïovatelia alebo niektorý z
nich za fond do dòa jeho vzniku, sú zaviazaní zriaïovatelia
Vznik fondu spoloène a nerozdielne.
§9 (3) Záväzky vzniknuté pod¾a odseku 2 prechádzajú na fond

okamihom jeho vzniku, ak ich fond do troch mesiacov neod-
(1) Fond vzniká dòom, ku ktorému bol zapísaný do registra. mietne.
Návrh na zápis fondu do registra sa musí podat’ do 60 dní odo
§ 12
dòa zriadenia fondu; prikladá sa k nemu zriaïovacia zmluva,
Zrušenie fondu
štatút fondu, vyhlásenie o splatení vkladu alebo jeho èasti jed-
notlivými zriaïovate¾mi. (1) Fond sa zrušuje
(2) Register vedie krajský úrad príslušný pod¾a sídla fondu a) uplynutím èasu, na ktorý bol zriadený,
(ïalej len „registrový úrad“). b) dosiahnutím úèelu, na ktorý bol zriadený,
c) dòom uvedeným v rozhodnutí zriaïovate¾ov alebo správnej
(3) Ústredný register vedie Ministerstvo vnútra Slovenskej rady o zrušení fondu, inak dòom, keï bolo toto rozhodnutie pri-
republiky (ïalej len „ministerstvo“). jaté,
d) rozhodnutím zriaïovate¾ov alebo správnej rady o zlúèení
alebo o splynutí fondu,
160 Mellékletek
e) dòom uvedeným v rozhodnutí súdu o zrušení fondu, inak § 15

dòom, keï toto rozhodnutie nadobudlo právoplatnost’, Orgány fondu
f) vyhlásením konkurzu alebo zamietnutím návrhu na vyh-
lásenie konkurzu pre nedostatok majetku. Orgány fondu sú:
(2) Súd môz¡e na návrh štátneho orgánu alebo osoby, ktorá a) správna rada,
osvedèí právny záujem, rozhodnút’ o zrušení fondu a o jeho b) správca,
likvidácii, ak fond c) iné orgány, ak to ustanoví štatút.
a) závaz¡ným spôsobom porušil alebo opakovane porušuje § 16

ustanovenia štatútu a všeobecne záväzných právnych predpisov, Správna rada
b) v období dlhšom ako dva roky neplní úèel, na ktorý bol zri-
adený, alebo dosiahol úèel, na ktorý bol zriadený, a nebol (1) Správna rada je najvyšším orgánom fondu.
podaný návrh na jeho výmaz z registra.
(2) Do výluènej pôsobnosti správnej rady patrí
(3) Pred rozhodnutím o návrhu na zrušenie fondu môz¡e súd
urèit’ lehotu na odstránenie dôvodu, pre ktorý sa zrušenie a) schva¾ovanie rozpoètu fondu a rozhodovanie o pouz¡ití
navrhlo. prostriedkov fondu,
b) schva¾ovanie roènej úètovnej závierky a výroènej správy
§ 13 fondu,
Zlúèenie a splynutie c) rozhodovanie o zlúèení, splynutí a zrušení fondu, ak to
ustanovuje zriaïovacia zmluva,
(1) Zriaïovate¾ alebo správna rada môz¡e rozhodnút’ o zlúèení d) urèenie výšky výdavkov fondu na jeho správu v súlade so
alebo o splynutí fondu s iným fondom alebo s nadáciou. štatútom,
(2) Pri zlúèení prechádza majetok zrušeného fondu na fond, e) vymenovanie likvidátora,
s ktorým sa fond zlúèil, alebo na nadáciu, s ktorou sa fond f) vykonávanie zmien štatútu, ak to umoz¡òuje zriaïovacia
zlúèil. zmluva.
(3) Pri splynutí prechádza majetok fondu na fond vzniknutý (3) Správna rada rozhoduje aj o ïalších skutoènostiach v
splynutím alebo na nadáciu vzniknutú splynutím. rozsahu a za podmienok urèených v
štatúte.
(4) Zmeny, ktoré zo zlúèenia alebo zo splynutia vyplývajú a
sú predmetom zápisu do registra, oznámi správca fondu do § 17
siedmich dní registrovému úradu. Zloz¡enie a vznik správnej rady
§ 14 (1) Èlenom správnej rady môz¡e byt’ len fyzická osoba, ktorá
Zánik a likvidácia je spôsobilá na právne úkony a bezúhonná. Za bezúhonného sa
nepovaz¡uje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný
(1) Fond zaniká ku dòu výmazu z registra. Jeho zániku pred- trestný èin.
chádza zrušenie s likvidáciou alebo bez likvidácie.
(2) Èlenom správnej rady nemôz¡e byt’ osoba, ktorej sa
(2) Likvidácia sa nevyz¡aduje, ak peòaz¡né prostriedky fondu poskytujú prostriedky fondu.
prechádzajú na iný fond alebo na nadáciu po zlúèení alebo po
splynutí. V registri sa vykoná výmaz zaniknutého fondu a zápis (3) Èlenov správnej rady vymenúva a odvoláva zriaïovate¾,
fondu alebo nadácie vzniknutej splynutím k tomu istému dòu. ak štatút neurèuje inak.
Výmaz zluèovaného fondu a zápis zmeny pri fonde alebo pri
nadácii, s ktorou sa zanikajúci fond zlúèil, sa takisto vykonajú k (4) Poèet èlenov správnej rady, ich funkèné obdobie a spô-
tomu istému dòu. sob vymenovania a odvolania ustanoví štatút.
(3) Likvidaèný zostatok môz¡e byt’ prevedený len na iný fond (5) Èlenstvo v správnej rade je dobrovo¾nou a neplatenou
alebo na nadáciu. funkciou. Èlenom správnej rady patria náhrady preukázaných
výdavkov, ktoré im vznikli pri výkone funkcie, pod¾a ustanovení
(4) Odmenu likvidátora urèí ten, kto likvidátora vymenoval. osobitného predpisu. [3]
(5) Náklady na likvidáciu sa uhradia z majetku fondu. (6) Èlenstvo v správnej rade zaniká
a) smrt’ou,
(6) Na zrušenie fondu s likvidáciou alebo bez likvidácie a na b) uplynutím funkèného obdobia,
zánik fondu sa pouz¡ijú primerane ustanovenia Obchodného c) odstúpením,
zákonníka o zrušení a zániku obchodných spoloèností, [2] ak d) odvolaním pre stratu predpokladov pod¾a odseku 1 alebo
tento zákon neustanovuje inak. pre nezáujem èlena o prácu v správnej rade, za ktorý sa povaz¡uje
Orgány fondu a ich právomoci neospravedlnená neúèast’ na troch po sebe idúcich zasadaniach.
(7) Na èele správnej rady je predseda. Predsedu správnej (4) Dotácie zo štátneho rozpoètu sa môz¡u fondu poskytnút’
rady vymenúva a odvoláva zriaïovate¾. na rovnaký úèel iba z jedného miesta, spravidla z toho, ktoré má
vzt’ah k prevaz¡ujúcej èinnosti fondu. Z dotácií zo štátneho
(8) Podrobnosti o pôsobnosti, zvolávaní, rokovaní a rozpoètu sa nemôz¡u uhrádzat’ výdavky na správu fondu.
uznášaní sa správnej rady ustanovuje štatút fondu, ak tento
zákon neustanovuje inak. § 20
Verejná zbierka
(9) Na prijatie rozhodnutia o zlúèení, splynutí alebo o zrušení
fondu je potrebný súhlas nadpoloviènej väèšiny všetkých èlenov (1) Fond je oprávnený usporiadat’ verejnú zbierku [4] na
správnej rady. získanie peòaz¡ných prostriedkov na financovanie svojho úèelu
(§ 2 ods. 1).
(10) Zo schôdze správnej rady sa vyhotovuje zápisnica, ktorú
fond uschováva po urèený èas štatútom, najmenej však pät’ (2) Úmysel usporiadat’ verejnú zbierku [4] písomne oznámi
rokov. správca registrovému úradu s uvedením úèelu, na ktorý sa
pouz¡ije jej výnos.
§ 18
Správca (3) Oznámenie pod¾a odseku 2 musí byt’ registrovému úradu
odoslané najneskôr 15 dní pred zaèatím verejnej zbierky. [4]
(1) Správca je štatutárnym orgánom fondu, ktorý riadi jeho (4) Registrový úrad zakáz¡e usporiadanie ohlásenej verejnej
èinnost’. Rozhoduje o všetkých zález¡itostiach fondu, ak nie sú zbierky, [4] ak z oznámenia pod¾a odseku 2 vyplýva, z¡e uvedený
týmto zákonom, zriaïovacou zmluvou alebo štatútom vyhradené úèel zbierky nie je v súlade s úèelom fondu ustanoveným v jeho
do pôsobnosti iných orgánov fondu. štatúte.
(2) Zriaïovacia zmluva, štatút alebo rozhodnutie správnej (5) Registrový úrad, ktorému bolo usporiadanie verejnej
rady môz¡u obmedzit’ oprávnenie správcu konat’ v mene fondu; zbierky [4] oznámené, môz¡e jej konanie doèasne zastavit’, ak
tieto obmedzenia však nie sú úèinné voèi tretím osobám, ak zistí, z¡e fond nedodrz¡iava právne predpisy o verejných
tieto osoby o tejto skutoènosti nevedeli alebo nemohli vediet’. zbierkach. [4]
(6) Ak tento zákon neustanovuje inak, na usporiadanie vere-
(3) Správcu volí a odvoláva správna rada; jeho funkèné obdo- jnej zbierky [4] a spôsob jej konania sa primerane pouz¡ijú
bie urèí štatút. ustanovenia právnych predpisov o verejných zbierkach. [4]
(4) Za správcu môz¡e byt’ zvolená fyzická osoba, ktorá je spô-
§ 21
sobilá na právne úkony a je bezúhonná.
Výdavky fondu
(5) Funkciu správcu môz¡e vykonávat’ èlen správnej rady, len
(1) Výdavkami fondu sú
ak to ustanoví štatút.
a) výdavky na financovanie úèelu fondu v súlade so štatútom
§ 19
fondu,
Majetok fondu a jeho nadobúdanie
b) výdavky na správu fondu.
(1) Majetok fondu tvoria vklady zriaïovate¾ov a ïalšie
(2) Výdavky fondu pod¾a odseku 1 sa rozpoètujú pod¾a jed-
peòaz¡né prostriedky, ktorými sú
notlivých cie¾ov a spôsobu pouz¡itia.
a) peòaz¡né dary a príspevky od fyzických osôb alebo od
Môz¡u sa rozpoètovat’ aj pod¾a subjektov, ktorým sa poskytu-
právnických osôb,
b) príjmy z verejných zbierok, [4] jú.
c) dedièstvo v peòaz¡nej forme alebo príjem z predaja
dedièstva získaného v inej forme, (3) Výdavky na správu fondu pod¾a odseku 1 písm. b) zahàòa-
d) príjmy z lotérií a iných podobných hier, [5] jú všetky výdavky fondu za úètovné obdobie súvisiace so
e) príjmy z organizovania kultúrnych, vzdelávacích, spoloèen- správou fondu, výdavky na propagáciu úèelu fondu a výdavky
ských alebo športových akcií, súvisiace s prevádzkou fondu vrátane mzdových prostriedkov a
f) príjmy z predaja vlastnej literatúry podporujúcej úèel odmien vyplácaných zamestnancom fondu a náhrad výdavkov
fondu, vyplácaných èlenom jeho orgánov, ktoré im vznikli pri výkone ich
g) úroky z peòaz¡ných vkladov v bankách, funkcií.
h) príjmy zo štátnych dlhopisov,
i) príjem z likvidaèného zostatku iného fondu. (4) Výšku výdavkov fondu pod¾a odseku 1 písm. b) urèuje na
kaz¡dý úètovný rok správna rada, najviac však do 15% celkových
(2) Majetkom fondu sú aj hnute¾né a nehnute¾né veci potreb- výdavkov fondu za úètovné obdobie. Výdavky na organizovanie
né na výkon správy fondu (§ 2 ods. 3). aktivít pod¾a § 20 ods. 1 zameraných na získanie peòaz¡ných
prostriedkov na financovanie úèelu fondu, výdavky za vykonaný
(3) Príjmami fondu môz¡u byt’ aj dotácie zo štátneho rozpoè- audit, výdavky na zist’ovanie spôsobu pouz¡itia prostriedkov
tu, [6] z rozpoètu štátneho fondu alebo z rozpoètu obce. fondu a úhrady za zverejnenie údajov zapisovaných do registra
162 Mellékletek
sa do takto urèenej výšky výdavkov na správu fondu nezapoèí- (3) Výtlaèok roènej úètovnej závierky overenej audítorom
tavajú. pod¾a odseku 2 zasiela fond na zverejnenie v Obchodnom vest-
§ 22 níku [9] najneskôr do 15. apríla.
Rozpoèet fondu
§ 25
(1) Fond hospodári pod¾a schváleného rozpoètu. Výroèná správa
(2) Rozpoèet fondu obsahuje všetky rozpoètované príjmy a
výdavky fondu. Rozpoèet fondu sa zostavuje a schva¾uje na prís- (1) Fond je povinný vypracovat’ výroènú správu za uplynulý
lušný kalendárny rok. kalendárny rok vz¡dy do 31. marca.
(3) Návrh rozpoètu predkladá na schválenie správnej rade (2) Výroèná správa fondu obsahuje
správca najneskôr mesiac pred zaèiatkom kalendárneho roka,
na ktorý sa rozpoèet zostavuje. Správna rada schva¾uje rozpoèet a) preh¾ad èinností vykonávaných v hodnotenom období s
fondu najneskôr do 31. marca kalendárneho roka. uvedením vzt’ahu k úèelu fondu,
§ 23 b) roènú úètovnú závierku a vyhodnotenie základných údajov

Pouz¡itie prostriedkov fondu v nej zahrnutých a výrok audítora k nej, ak vznikla povinnost’ jej
overenia audítorom,
(1) Prostriedky fondu sa nesmú pouz¡it’ na podnikanie a na c) preh¾ad o daroch a príspevkoch poskytnutých fondu,
financovanie èinnosti politických strán a politických hnutí. d) preh¾ad príjmov pod¾a zdrojov a ich pôvodu,
e) stav majetku a záväzkov fondu k 31. decembru,
(2) Ak fyzická osoba alebo právnická osoba poskytla fondu f) celkové výdavky v èlenení na výdavky pod¾a jednotlivých
dar alebo príspevok na konkrétny úèel, fond je oprávnený pouz¡it’ druhov èinností fondu a osobitne výšku výdavkov na správu
ho na iný úèel len s predchádzajúcim písomným súhlasom tej fondu,
osoby, ktorá dar alebo príspevok poskytla. g) zmeny vykonané v štatúte a v zloz¡ení orgánov, ku ktorým
došlo v hodnotenom období,
(3) Výnos z verejnej zbierky [4] môz¡e fond pouz¡it’ len na úèel,
na ktorý sa verejná zbierka usporiadala, a vo vymedzenom h) ïalšie údaje, ktoré urèí správna rada.
rozsahu na správu fondu. O pouz¡ití nevyèerpaných prostriedkov
verejnej zbierky rozhodne správna rada fondu a o svojom rozhod- (3) Výroèná správa fondu musí byt’ zverejnená spôsobom,
nutí informuje verejnost’ spôsobom ako pri vyhlásení verejnej ktorý urèí zriaïovate¾ v štatúte. Jeden výtlaèok výroènej správy
zbierky. zasiela fond registrovému úradu do 15. apríla.
(4) Osoba, ktorej fond poskytol prostriedky z rozpoètu fondu, § 26

je povinná Doh¾ad
a) pouz¡it’ prostriedky len na úèel, na ktorý jej boli poskyt-
(1) Registrový úrad dohliada, èi fond plní úèel, na ktorý sa
nuté,
zriadil; na tento úèel vyhodnocuje obsah výroèných správ a v prí-
b) na poz¡iadanie fondu do troch mesiacov preukázat’, z¡e
pade zistenia nedostatkov upozoròuje na ne orgány fondu,
prostriedky poskytnuté fondom pouz¡ila na urèený úèel.
poz¡aduje vykonanie nápravy, ako aj splnenie povinností
uloz¡ených zákonom. Ak náprava nebola vykonaná, môz¡e reg-
(5) Prostriedky fondu urèené na financovanie všeobecne pros-
istrový úrad podat’ návrh na zrušenie fondu.
pešného úèelu nemôz¡u byt’ poskytnuté jeho zriaïovate¾ovi, èle-
nom orgánov fondu a ich blízkym osobám [7] a ani èlenom orgá-
(2) Registrové úrady pri registrácii fondov a výkone doh¾adu
nov právnických osôb, ktoré poskytli fondu dar alebo príspevok.
riadi ministerstvo.
(6) Fond je oprávnený poz¡adovat’ od osoby, ktorej poskytol
prostriedky, vrátenie prostriedkov alebo ich èasti, ak nesplnila § 27
povinnost’ pod¾a odseku 4. Ochrana anonymity darcu
(7) Podrobnosti o podmienkach pouz¡itia prostriedkov fondu Ak darca trvá na zachovaní anonymity, jeho meno a priezvis-
ustanoví štatút fondu. ko (názov) sa nesmú uvádzat’ v preh¾ade darcov ani inak oznámit’.
§ 24 § 28
Úètovníctvo Zdaòovanie fondu
(1) Fond vedie úètovníctvo pod¾a osobitného predpisu. [8] Na zdaòovanie príjmov a majetku fondu sa vzt’ahujú osobit-
(2) Roèná úètovná závierka musí byt’ overená audítorom, ak né predpisy. [10]
úhrn celkových príjmov a výdavkov fondu za kalendárny rok pre-
výši sumu 5 000 000 Sk.
§ 29 jeho likvidáciu do troch mesiacov od uplynutia lehoty pod¾a

Platové pomery zamestnancov odseku 1.
Na platové pomery zamestnancov fondu sa vzt’ahuje osobit-
ný predpis. [11] (6) Do nadobudnutia úèinnosti zápisu fondu do registra
§ 30 pod¾a odseku 1 alebo poèas premeny na inú právnu formu
Zahranièné fondy neziskovej organizácie pod¾a odseku 2 sa právne pomery fondu
vzniknutého pred nadobudnutím úèinnosti tohto zákona riadia
Právnická osoba so sídlom mimo územia Slovenskej repub- doterajšími predpismi, ak tento zákon neustanovuje inak.
liky, ktorá je fondom pod¾a práva štátu, na ktorého území má
svoje sídlo alebo jeho organizaèná zloz¡ka, môz¡e na území (7) Ustanovenie § 2 ods. 1 a 2 a zákaz pouz¡it’ prostriedky
Slovenskej republiky pôsobit’ za rovnakých podmienok a v rov- fondu na podnikanie (§ 23) sa poèas platnosti medzinárodných
nakom rozsahu ako fond vzniknutý pod¾a tohto zákona, ak splní zmlúv urèujúcich podmienky poskytovania zahraniènej pomoci
podmienky na zápis do registra ustanovené týmto zákonom. Slovenskej republike, ktorými je Slovenská republika viazaná,
nevzt’ahujú na fondy, ktoré vznikli pod¾a § 20b Obèianskeho
§ 31 zákonníka pred úèinnost’ou tohto zákona, ak ich zriadenie bolo
Prechodné ustanovenia podmienkou èerpania zahraniènej pomoci pre Slovenskú repub-
liku a ku dòu úèinnosti tohto zákona pouz¡ívajú svoje prostriedky
(1) Fondy, ktoré vznikli pod¾a doterajších predpisov, sa na podporu podnikania.
povaz¡ujú za fondy pod¾a tohto zákona, ak na návrh pod¾a § 9
budú do 31. augusta 1997 zapísané do registra. Èl.II
(2) Fond, ktorý vznikol pod¾a doterajších predpisov, sa môz¡e Zákon Národnej rady Slovenskej republiky è. 207/1996
do 31. augusta 1997 premenit’ na inú právnu formu neziskovej Z.z. o nadáciách sa dopåòa takto:
organizácie alebo rozhodnút’ o svojom zrušení a vstupe do lik-
vidácie. § 42 sa dopåòa odsekom 6, ktorý znie:
(3) Zrušenie fondu, jeho vstup do likvidácie likvidátor alebo „(6) Ustanovenie § 3 a 5 sa poèas platnosti medzinárod-
štátny orgán bez zbytoèného odkladu oznámi okresnému úradu, ných zmlúv urèujúcich podmienky poskytovania zahraniènej
ktorý vedie register pod¾a doterajších predpisov. pomoci Slovenskej republike, ktorými je Slovenská republika
viazaná, sa nevzt’ahuje na nadácie, ktoré vznikli pod¾a § 20b
(4) Fond, ktorý sa premenil na inú právnu formu neziskovej Obèianskeho zákonníka pred úèinnost’ou tohto zákona, ak ich
organizácie, oznámi túto skutoènost’ najneskôr do 31. augusta zriadenie bolo podmienkou èerpania zahraniènej pomoci pre
1997 okresnému úradu, v ktorého obvode bol zaregistrovaný. Slovenskú republiku a ku dòu úèinnosti tohto zákona pouz¡ívajú
Okresný úrad vykoná výmaz z registra, ktorý vedie pod¾a dotera- svoje prostriedky na podporu podnikania.“.
jších predpisov.
Èl.III Úèinnost’
(5) Ak nebudú vykonané opatrenia pod¾a ustanovenia
odseku 1 alebo odseku 2 alebo ak registrový úrad návrh na reg- Tento zákon nadobúda úèinnost’ 1. júna 1997.
istráciu zamietne, okresný úrad, v ktorého obvode bol fond
zaregistrovaný pod¾a doterajších predpisov, fond zruší a nariadi Michal Kováè v.r. Ivan Gašparoviè v.r. Vladimír Meèiar v.r.
1) Zákon è. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).

2) § 68 az¡ 75 Obchodného zákonníka.
3) Zákon è. 119/1992 Zb. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
4) Zákon Slovenskej národnej rady è. 63/1973 Zb. o verejných zbierkach a o lotériách a iných podobných hrách v znení zákona Slovenskej národ-
nej rady è. 194/1990 Zb. Vyhláška Ministerstva vnútra Slovenskej socialistickej republiky è. 64/1973 Zb., ktorou sa vykonávajú niektoré
ustanovenia zákona Slovenskej národnej rady è. 63/1973 Zb. o verejných zbierkach a o lotériách a iných podobných hrách.
5) Zákon Slovenskej národnej rady è. 194/1990 Zb. o lotériách a iných podobných hrách v znení zákona Slovenskej národnej rady è. 68/1992
Zb., zákona Národnej rady Slovenskej republiky è. 249/1994 Z.z., zákona Národnej rady Slovenskej republiky è. 224/1996 Z.z. a zákona
Národnej rady Slovenskej republiky è. 386/1996 Z.z.
6) Zákon Národnej rady Slovenskej republiky è. 303/1995 Z.z. o rozpoètových pravidlách v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky è.
386/1996 Z.z.
7) § 116 Obèianskeho zákonníka.
8) Zákon è. 563/1991 Zb. o úètovníctve v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky è. 272/1996 Z.z.
9) Nariadenie vlády Slovenskej republiky è. 100/1993 Z.z. o Obchodnom vestníku.
10) Napríklad zákon è. 286/1992 Zb. o daniach z príjmov v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady è. 317/1992 Zb. o dani z
nehnute¾ností v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady è. 318/1992 Zb. o dani z dedièstva, dani z darovania a dani z
prevodu a prechodu nehnute¾ností v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky è. 87/1993 Z.z.
11) Zákon è. 1/1992 Zb. o mzde, odmene za pracovnú pohotovost’ a o priemernom zárobku v znení neskorších predpisov.
164 Mellékletek
14. sz. melléklet

Közhasznú szervezetekrõl szóló törvény
Zákon NRSR è. 35/2002 Z. z.
ktorým sa mení a dopåòa zákon è. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách

poskytujúcich všeobecne prospešné sluz¡by
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto 5. V § 5 odsek 2 znie:

zákone: „(2) Nezisková organizácia sa zakladá zakladacou listinou
podpísanou všetkými zakladate¾mi. Pravost’ podpisov všetkých
Èl. I zakladate¾ov musí byt’ úradne osvedèená. Neziskovú organizáciu
môz¡e zaloz¡it’ aj jeden zakladate¾; pravost’ jeho podpisu musí byt’
Zákon è. 213/1997 Z. z. o neziskových organizáciách posky- úradne osvedèená.“.
tujúcich všeobecne prospešné sluz¡by sa mení a dopåòa takto:
6. V § 5 ods. 3 sa slovo „overeným“ nahrádza slovom
1. Slová „zakladate¾ská zmluva“ vo všetkých tvaroch sa „osvedèeným“.
v celom texte zákona nahrádzajú slovami „zakladacia listina“
v príslušnom tvare. 7. § 6 znie:
2. § 2 znie:
„§ 6
„§ 2
Zakladacia listina obsahuje
a) názov a sídlo neziskovej organizácie,
(1) Nezisková organizácia je právnická osoba zaloz¡ená
dobu, na akú sa nezisková organizácia zakladá, ak nie je
pod¾a tohto zákona, ktorá poskytuje všeobecne prospešné
sluz¡by za vopred urèených a pre všetkých pouz¡ívate¾ov rov- zaloz¡ená na dobu neurèitú,
nakých podmienok a ktorej zisk sa nesmie pouz¡it’ v prospech c) druh všeobecne prospešných sluz¡ieb (§ 2 ods. 2),
zakladate¾ov, èlenov orgánov ani jej zamestnancov a musí sa d) meno a priezvisko fyzickej osoby alebo názov právnickej
pouz¡it’ v celom rozsahu na zabezpeèenie všeobecne osoby, rodné èíslo fyzickej osoby alebo identifikaèné èíslo
prospešných sluz¡ieb. právnickej osoby, trvalý pobyt fyzickej osoby alebo sídlo
(2) Všeobecne prospešnými sluz¡bami sú najmä právnickej osoby, ak sú zakladate¾mi,
a) poskytovanie zdravotnej starostlivosti, e) meno, priezvisko, rodné èíslo a adresu trvalého pobytu
b) poskytovanie sociálnej pomoci a humanitárna starostlivost’, prvých èlenov správnej rady, dozornej rady (revízora), riadite¾a
c) tvorba, rozvoj, ochrana, obnova a prezentácia duchovných a èlenov ïalšieho orgánu, ak je zriadený,
a kultúrnych hodnôt, f) peòaz¡né vklady jednotlivých zakladate¾ov, nepeòaz¡né vkla-
d) ochrana ¾udských práv a základných slobôd, dy jednotlivých zakladate¾ov a ich peòaz¡nú hodnotu urèenú
e) vzdelávanie, výchova a rozvoj telesnej kultúry, znaleckým posudkom, ak sú vloz¡ené.
f) výskum, vývoj, vedeckotechnické sluz¡by a informaèné
sluz¡by, 8. § 8 vrátane nadpisu znie:
g) ochrana a tvorba z¡ivotného prostredia a ochrana zdravia
obyvate¾stva, „§ 8
h) sluz¡by na podporu regionálneho rozvoja a zamestnanosti, Štatút
i) zabezpeèovanie bývania, správy, údrz¡by a obnovy
bytového fondu.“. (1) Zakladate¾ vydá štatút, ktorý upraví podrobnosti o orga-
nizaènej štruktúre, èinnosti a hospodárení neziskovej organizá-
3. V § 4 sa slová „ , staèí však skratka „n. o.“. “ nahrádza- cie.
jú slovami „ alebo skratku „n. o.“ a musí sa odlišovat’ od názvu (2) Štatút obsahuje najmä
iných uz¡ registrovaných neziskových organizácií.“. a) názov a sídlo neziskovej organizácie,
b) druh všeobecne prospešných sluz¡ieb (§ 2 ods.2),
4. V § 5 ods. 1 sa slová „alebo právnická osoba“ nahrádza- c) spôsob zverejnenia podmienok poskytovania jednotlivých
jú slovami „právnická osoba alebo štát“. druhov všeobecne prospešných sluz¡ieb,
Közhasznú szervezetek 165
d) orgány neziskovej organizácie a vymedzenie ich pôsob- vysoké voèi rozsahu poskytovaných všeobecne prospešných
nosti, sluz¡ieb.“.
e) poèet èlenov, spôsob vo¾by a dåz¡ku funkèného obdobia 19. V § 15 sa za odsek 1 vkladá nový odsek 2, ktorý znie:
správnej rady, dozornej rady (revízora) alebo ïalšieho orgánu, „(2) Ak bola nezisková organizácia zrušená z dôvodu
ak je zriadený, pod¾a odseku 1 písm. c), môz¡u osoby, ktoré boli jej zakladate¾mi
f) èas uschovávania zápisníc zo zasadnutí orgánov alebo èlenmi jej orgánov, zaloz¡it’ ïalšiu neziskovú organizáciu
neziskovej organizácie, najskôr po uplynutí troch rokov od vyporiadania záväzkov.“.
g) spôsob zverejnenia výroènej správy,
h) spôsob majetkového vyporiadania pri zrušení neziskovej Doterajšie odseky 2 a 3 sa oznaèujú ako odseky 3 a 4.
organizácie.
(3) Kaz¡dý je oprávnený nazerat’ do štatútu a robit’ si z neho 20. V § 17 sa za odsek 3 vkladá nový odsek 4, ktorý znie:
výpisy alebo odpisy. Nezisková organizácia je povinná na „(4) Prioritný majetok pod¾a § 31a je likvidátor povinný
poz¡iadanie sprístupnit’ štatút.“. ponúknut’ štátu alebo inej neziskovej organizácii.“.
V § 10 ods. 1 sa na konci pripája táto veta: „Pravost’ pod-
Doterajšie odseky 4 az¡ 6 a oznaèujú ako odseky 5 az¡ 7.
pisu navrhovate¾a musí byt’ úradne osvedèená.“.
V § 10 odseky 2 a 3 znejú: 21. V § 19 ods. 2 sa za písmeno b) vkladá nové písmeno

„(2) Súèast’ou návrhu na zápis je zakladacia listina, štatút c), ktoré znie:
a èestné vyhlásenie zakladate¾ov. Štatút musí byt’ podpísaný „c) rozhoduje o pouz¡ití zisku a úhrade strát, vrátane urèenia
všetkými zakladate¾mi. V èestnom vyhlásení zakladate¾ov musia spôsobu ich vyporiadania najneskôr do skonèenia nasledujúce-
byt’ uvedené údaje o tom, v ktorých neziskových organizáciách ho úètovného obdobia,“.
pôsobili alebo pôsobia ako zakladatelia alebo èlenovia orgánov Doterajšie písmená c) az¡ i) sa oznaèujú ako písmená d) az¡
neziskovej organizácie. j).
(3) Ak má nezisková organizácia poskytovat’ sluz¡by upravené
osobitnými predpismi,2) je povinná do 30 dní od splnenia pod- 22. V § 19 ods. 2 písmeno g) znie:
mienok ustanovených týmito osobitnými predpismi preukázat’ „g) volí a odvoláva èlenov správnej rady, ak štatút
ich splnenie registrovému úradu.“. neustanovuje inak a volí a odvoláva èlenov dozornej rady (reví-
zora),“.
11. V § 11 ods. 2 písm. d) sa vypúšt’ajú slová „úèel
zaloz¡enia“. 23. V § 20 ods. 1 sa za slová „èlen dozornej rady“ vkladá
V § 11 ods. 2 písmeno e) znie: slovo „(revízor)“.
„e) meno a priezvisko fyzickej osoby alebo názov právnickej 24. V § 20 ods. 2 sa za slová „ak nebola“ vkladá slovo
osoby, rodné èíslo fyzickej osoby alebo identifikaèné èíslo „právoplatne“.
právnickej osoby, tr valý pobyt fyzickej osoby alebo sídlo
právnickej osoby, ak sú zakladate¾mi,“. 25. V § 22 písm. c) sa za slová „tohto zákona“ vkladajú
slová „alebo ak sa bez nález¡itého ospravedlnenia nezúèastní
13. V § 11 ods. 2 písmeno f) znie: najmenej na troch po sebe idúcich riadne zvolaných zasadnuti-
ach správnej rady“.
„f) peòaz¡né vklady jednotlivých zakladate¾ov, nepeòaz¡né
vklady jednotlivých zakladate¾ov a ich peòaz¡ná hodnota urèená 26. V § 24 ods. 3 písm. c) sa za slová „dozorná rada“
znaleckým posudkom, ak sú vloz¡ené.“. vkladá slovo „(revízor)“.
V § 12 písm. b) sa vypúšt’ajú slová „pod¾a § 2 ods. 3“. 27. V § 25 sa za odsek 1 vkladajú nové odseky 2 a 3, ktoré
znejú:
V § 12 písmeno d) znie: „(2) Dozorná rada musí byt’ zriadená, ak majetok neziskovej
„d) zakladate¾ neziskovej organizácie je súèasne zakla- organizácie je vyšší ako 5 000 000 Sk alebo ak je súèast’ou jej
date¾om alebo èlenom orgánu neziskovej organizácie, ktorá majetku prioritný majetok pod¾a § 31a. V ostatných prípadoch
spåòa podmienky na zrušenie pod¾a § 15 ods. 1 písm. c),“. môz¡e byt’ zriadená, ak tak upraví štatút.
(3) Ak nie je zriadená dozorná rada, jej pôsobnost’ vykonáva
16. V § 14 sa vypúšt’a písmeno b). Doterajšie písmená c) az¡ revízor.“.
f) sa oznaèujú ako písmená b) az¡ e).
Doterajšie odseky 2 az¡ 4 sa oznaèujú ako odseky 4 az¡ 6.
17. § 14 sa dopåòa písmenami f) a g), ktoré znejú:
„f) ak nesplní povinnost’ pod¾a § 10 ods. 3, 28. V § 29 odsek 1 znie:
g) ak nezašle výroènú správu registrovému úradu pod¾a § „(1) Nezisková organizácia zabezpeèuje svoju èinnost’ a
34 ods. 3.“. hospodári so svojím majetkom a môz¡e uz¡ívat’ aj majetok štátu
alebo majetok územnej samosprávy v súlade s osobitnými pred-
18. V § 15 sa odsek 1 dopåòa písmenom c) ktoré znie: pismi.10)“.
„c) výdavky (náklady) neziskovej organizácie sú neprimerane
166 Mellékletek
29. V § 29 ods. 2 písmeno d) znie: V § 33 ods. 2 sa vypúšt’ajú slová „a výnosy a náklady spo-
„d) dedièstvo,“. jené so správou neziskovej organizácie“.
30. V § 30 ods. 1 sa vypúšt’a druhá veta. 34. V § 34 ods. 1 sa slová „31. marca“ nahrádzajú slovami
„30. júna“.
31. V § 31 odsek 1 znie: V § 34 ods. 3 sa slová „15. apríla“ nahrádzajú slovami „15.
„(1) Majetok neziskovej organizácie sa môz¡e pouz¡it’ len v júla“.
súlade s podmienkami urèenými v zakladacej listine alebo v
štatúte a na úhradu výdavkov (nákladov) neziskovej organizácie. 36. Nadpis šiesteho oddielu znie: „Spoloèné, prechodné
Výšku výdavkov (nákladov) neziskovej organizácie urèí správna a závereèné ustanovenia“.
rada kaz¡doroène v rozpoète v miere nevyhnutnej na zabezpeèe-
nie èinnosti neziskovej organizácie.“. § 36 vrátane nadpisu znie:
„§ 36
Za § 31 sa vkladá § 31a, ktorý vrátane nadpisu znie:
Poskytovanie informácií
„§ 31a Kaz¡dý má právo na prístup k informáciám o nakladaní
Prioritný majetok s majetkom neziskovej organizácie.“.
38. Za § 37 sa vkladá § 37a, ktorý vrátane nadpisu znie:
(1) Prioritný majetok na úèely tohto zákona je tá èast’ „§ 37a
majetku štátu, ktorú vkladá štát ako zakladate¾ alebo spoluza- Prechodné ustanovenia
kladate¾ do neziskovej organizácie pod¾a osobitného zákona12)
a ktorá je urèená výluène na zabezpeèenie všeobecne Zakladate¾ neziskovej organizácie, ktorá vznikla pod¾a doter-
prospešných sluz¡ieb. ajších predpisov, alebo osoba na to ním splnomocnená, je
(2) Prioritný majetok nemoz¡no zaloz¡it’, ani ho inak pouz¡it’ na povinná do 30. júna 2002 podat’ návrh na zápis skutoèností,
zabezpeèenie záväzkov neziskovej organizácie alebo tretej ktoré sa zapisujú do registra pod¾a tohto zákona.
osoby, nemoz¡no ho predat’, darovat’ ani prenechat’ do nájmu Ak nebude podaný návrh pod¾a odseku 1 alebo ak orgán
alebo do výpoz¡ièky. príslušný na registráciu návrh odmietne, ministerstvo podá na
(3) Prioritný majetok nie je predmetom likvidácie. súd návrh na zrušenie neziskovej organizácie.“.
(4) K nehnute¾nostiam, ktoré sú prioritným majetkom, vzniká Èl. II
v prospech
štátu právo zodpovedajúce vecnému bremenu, ktoré sa Tento zákon nadobúda úèinnost’ 1. marca 2002.
zapisuje do katastra nehnute¾ností.
Poznámka pod èiarou k odkazu 12 znie: prezident Slovenskej republiky
„12) Zákon è. ......./2001 Z. z. o podmienkach premeny
niektorých rozpoètových organizácií a príspevkových organizácií predseda Národnej rady Slovenskej republiky
na neziskové organizácie poskytujúce všeobecne prospešné
sluz¡by.“. predseda vlády Slovenskej republiky
ZÁKON
NÁRODNEJ RADY SLOVENSKEJ REPUBLIKY
è. 213/1997 Z.z.
o neziskových organizáciách poskytujúcich všeobecne prospešné sluz¡by
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto DRUHÝ ODDIEL

zákone: ZALOZ¡ENIE A VZNIK NEZISKOVEJ ORGANIZÁCIE
PRVÝ ODDIEL §5
ZÁKLADNÉ USTANOVENIA Zaloz¡enie neziskovej organizácie
§1 (1) Neziskovú organizáciu môz¡e zaloz¡it’ fyzická osoba alebo

Predmet úpravy právnická osoba (ïalej len “zakladate¾”), ak to nevyluèuje oso-
bitný zákon. [3]
Tento zákon upravuje zaloz¡enie, vznik, zrušenie, zánik,
postavenie orgánov a hospodárenie neziskových organizácií (2) Ak je zakladate¾om jedna osoba, zakladá sa nezisková
poskytujúcich všeobecne prospešné sluz¡by (ïalej len “nezisková organizácia zakladate¾skou listinou vo forme notárskej zápis-
organizácia”). nice. Ak je zakladate¾ov viac, zakladá sa nezisková organizácia
zakladate¾skou zmluvou; pravost’ podpisov všetkých zakla-
Nezisková organizácia a všeobecne prospešné sluz¡by date¾ov musí byt’ úradne overená.
Zakladate¾ská listina musí mat’ rovnaké obsahové nález¡itosti
§2 ako zakladate¾ská zmluva.
(3) Zakladate¾skú zmluvu môz¡e uzavriet’ aj splnomocnenec,
(1) Nezisková organizácia je právnická osoba zaloz¡ená pod¾a ktorý má na to plnomocenstvo. Plnomocenstvo s úradne
tohto zákona, ktorej predmetom èinnosti je poskytovanie overeným podpisom splnomocnite¾a sa pripojí k zakladate¾skej
všeobecne prospešných sluz¡ieb. Nezisková organizácia môz¡e zmluve.
samostatne vo vlastnom mene a na vlastnú zodpovednost’
vykonávat’ aj ïalšiu èinnost’ za úèelom dosiahnutia zisku za pred- Zakladate¾ská zmluva
pokladu, z¡e touto èinnost’ou dosiahne úèelnejšie vyuz¡itie svojho
majetku a zisk z tejto èinnosti v celom rozsahu pouz¡ije na §6
zabezpeèenie všeobecne prospešných sluz¡ieb.
(1) Zakladate¾ská zmluva obsahuje
(2) Na úèely tohto zákona sú všeobecne prospešnými
sluz¡bami tie sluz¡by, ktoré sa poskytujú za vopred urèených pod- a) názov a sídlo neziskovej organizácie,
mienok a sú prístupné pre všetkých uz¡ívate¾ov v rovnakom b) èas, na aký sa nezisková organizácia zakladá, ak nie je
rozsahu v tej istej oblasti. zaloz¡ená na neurèitý èas,
c) úèel zaloz¡enia a druh všeobecne prospešných sluz¡ieb,
(3) Všeobecne prospešnými sluz¡bami sú len d) podmienky poskytovania všeobecne prospešných sluz¡ieb,
e) meno a priezvisko (názov) a trvalý pobyt (sídlo) zakla-
a) poskytovanie zdravotnej starostlivosti, date¾ov,
b) humanitná starostlivost’, f) peòaz¡né a nepeòaz¡né vklady jednotlivých zakladate¾ov.
c) rozvoj a ochrana duchovných a kultúrnych hodnôt, (2) Súèast’ou zakladate¾skej zmluvy je štatút neziskovej orga-
d) doplnkové vzdelávanie detí a mládez¡e, vrátane organizo- nizácie.
vania telesnej výchovy a športu pre deti a mládez¡, §7
e) tvorba a ochrana z¡ivotného prostredia,
f) poskytovanie sociálnych sluz¡ieb. [1] Zakladate¾ská zmluva môz¡e ustanovit’, z¡e
§3 a) urèitý poèet èlenov správnej rady, prípadne dozornej rady

je volený na návrh vopred urèeného okruhu fyzických osôb alebo
Nezisková organizácia môz¡e poskytovat’ sluz¡by len vtedy, ak na návrh urèitej právnickej osoby, orgánu územnej samosprávy
spåòa podmienky pre ich poskytovanie upravené osobitnými alebo orgánu štátnej správy,
predpismi. [2] b) urèitý majetok vloz¡ený pri zaloz¡ení nie je moz¡né scudzit’,
§4 c) urèitý okruh poskytovaných všeobecne prospešných
Názov neziskovej organizácie sluz¡ieb nie je moz¡né v priebehu ustanoveného èasu alebo za
ustanovených podmienok menit’.
Názvom neziskovej organizácie sa rozumie názov, pod
ktorým je nezisková organizácia zapísaná v registri neziskových §8
organizácií poskytujúcich všeobecne prospešné sluz¡by (ïalej len Štatút
“register”). Názov neziskovej organizácie musí obsahovat’
oznaèenie “nezisková organizácia”, staèí však skratka “n.o.”. (1) Štatút obsahuje najmä
168 Mellékletek
a) názov a sídlo neziskovej organizácie, (4) Identifikaèné èíslo pridelí neziskovej organizácii registro-
b) úèel zaloz¡enia a druhy všeobecne prospešných sluz¡ieb, vý úrad.
ktoré nezisková organizácia poskytuje, (5) Zápis do registra sa vykoná ku dòu urèenému v návrhu
c) orgány neziskovej organizácie a vymedzenie ich pôsob- na zápis. Ak sa rozhodnutie o vykonaní zápisu vydá neskôr
nosti, alebo návrh neobsahuje deò, ku ktorému sa má zápis vykonat’,
d) poèet èlenov, spôsob vo¾by a dåz¡ku funkèného obdobia vykoná sa zápis ku dòu vydania tohto rozhodnutia.
správnej rady a dozornej rady (revízora),
e) èas uschovávania zápisníc orgánov neziskovej organizácie, (6) Údaje zapísané do registra, ako aj ich zmeny zašle reg-
f) spôsob zverejnenia výroènej správy, istrový úrad do 10 dní od vykonania zápisu na zverejnenie v
g) spôsob majetkového vyporiadania pri zrušení neziskovej Obchodnom vestníku; [4] okrem toho tieto údaje zašle v rovnakej
organizácie. lehote ministerstvu na úèely evidencie v ústrednom registri, ako
aj Štatistickému úradu Slovenskej republiky.
(2) Kaz¡dý je oprávnený nahliadat’ do štatútu a robit’ si z neho
výpisy alebo odpisy. Nezisková organizácia je povinná na (7) Na konanie a rozhodovanie o registrácii sa vzt’ahujú
poz¡iadanie sprístupnit’ štatút. ustanovenia všeobecných predpisov o správnom konaní, [5] ak
tento zákon neustanovuje inak.
Vznik neziskovej organizácie
§ 12
§9
Registrový úrad zamietne registráciu, ak z predloz¡ených
(1) Nezisková organizácia vzniká dòom, kedy rozhodnutie listín vyplýva, ¡ze
krajského úradu (ïalej len “registrový úrad”) o registrácii
nadobudlo právoplatnost’. a) nejde o neziskovú organizáciu pod¾a tohto zákona,
b) nejde o poskytovanie všeobecne prospešných sluz¡ieb
(2) Register vedie registrový úrad príslušný pod¾a sídla pod¾a § 2 od. 3,
neziskovej organizácie. c) zakladate¾ská zmluva a štatút nie sú v súlade s týmto
zákonom,
(3) Ústredný register neziskových organizácií poskytujúcich d) zakladate¾ nepreukáz¡e splnenie skutoèností
všeobecne prospešné sluz¡by (ïalej len “ústredný register”)
ustanovených v § 10 ods. 3.
vedie Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (ïalej len “minis-
terstvo”).
§ 13
§ 10
(1) Do vzniku neziskovej organizácie konajú vo veciacch
súvisiacich so vznikom neziskovej organizácie jej zakladatelia
(1) Písomný návrh na zápis neziskovej organizácie do regis-
spoloène alebo ten z nich, ktorého na to písomne splnomocnili.
tra musí podat’ zakladate¾ alebo osoba na to ním písomne
splnomocnená do 60 dní od zaloz¡enia neziskovej organizácie. (2) Zo záväzkov, ktoré prevzali zakladatelia alebo niektorý z
(2) Súèast’ou návrhu na zápis je zakladate¾ská zmluva a nich za neziskovú organizáciu do dòa jej vzniku, sú zakladatelia
štatút. zaviazaní spoloène a nerozdielne.
(3) Ak nezisková organizácia má poskytovat’ sluz¡by upravené (3) Záväzky vzniknuté pod¾a odseku 2 prechádzajú na
osobitnými predpismi,[2] súèast’ou návrh na zápis je neziskovú organizáciu dòom jej vzniku, ak ich do troch mesiacov
preukázanie splnenia podmienok ustanovených týmito predpis- neodmietne.
mi. TRETÍ ODDIEL
ZRUŠENIE A ZÁNIK NEZISKOVEJ ORGANIZÁCIE
§ 11
Zrušenie a zánik neziskovej organizácie
(1) Registrový úrad vydá rozhodnutie o registrácii a vykoná
zápis do registra, ak zakladate¾ská zmluva a štatút sú v súlade § 14
so zákonom.
(2) Do registra sa zapisuje Nezisková organizácia sa zrušuje
a) názov a sídlo neziskovej organizácie, a) uplynutím èasu, na aký bola zaloz¡ená,

b) identifikaèné èíslo, b) dosiahnutím úèelu, na aký bola zaloz¡ená,
c) èas, na aký sa nezisková organizácia zakladá, ak nie je c) dòom uvedeným v rozhodnutí správnej rady o zrušení
zaloz¡ená na neurèitý èas, neziskovej organizácie, inak dòom, keï bolo toto rozhodnutie
d) úèel zaloz¡enia a druh všeobecne prospešných sluz¡ieb, prijaté,
e) meno a priezvisko (názov) a trvalý pobyt (sídlo) zakla- d) rozhodnutím správnej rady o zlúèení, splynutí alebo rozde-
date¾ov, lení neziskovej organizácie,
f) peòaz¡né a nepeòaz¡né vklady jednotlivých zakladate¾ov, e) dòom uvedeným v rozhodnutí súdu o zrušení neziskovej
g) meno, priezvisko a trvalý pobyt riadite¾a neziskovej orga- organizácie, inak dòom, keï toto rozhodnutie nadobudlo právo-
nizácie. platnost’,
(3) Do registra sa zapíše bez zbytoèného odkladu aj zmena f) vyhlásením konkurzu alebo zamietnutím návrh na vyhláse-
alebo zánik zapisovaných skutoèností. nie konkurzu pre nedostatok majetku.
§ 15 (3) Likvidaèný zostatok môz¡e byt’ prevedený len na inú

neziskovú organizáciu alebo nadáciu.
(1) Súd na návrh štátneho orgánu alebo osoby, ktorá (4) Odmenu likvidátora urèí ten, kto likvidátora vymenoval.
osvedèí právny záujem, rozhodne o zrušení neziskovej organizá-
cie a o jej likvidácii, ak (5) Náklady likvidácie sa uhradia z majetku neziskovej orga-
nizácie.
a) nezisková organizácia neposkytuje všeobbecne
prospešné sluz¡by uvedené v zakladate¾skej zmluve alebo v (6) Na zrušenie neziskovej organizácie s likvidáciou alebo bez
štatúte dlhšie ako 12 mesiacov, likvidácie a na zánik neziskovej organizácie sa pouz¡ijú primerane
b) nezisková organizácia nespåòa podmienky pre poskyto- ustanovenia Obchodného zákonníka o zrušení a zániku obchod-
vanie sluz¡ieb ustanovené osobitnými predpismi (§ 3). ných spoloèností, [6] ak tento zákon neustanovuje inak.
(2) Súd môz¡e na návrh štátneho orgánu alebo osoby, ktorá ŠTVRTÝ ODDIEL
osvedèí právny záujem, rozhodnút’ o zrušení neziskovej orga- ORGÁNY NEZISKOVEJ ORGANIZÁCIE A ICH PRÁVOMOCI
nizácie a o jej likvidácii, ak
§ 18
a) v uplynulých 24 mesiacoch sa nekonalo ani jedno Orgány neziskovej organizácie
zasadanie správnej rady,
b) do uplynutia 12 mesiacov po skonèení funkèného obdo- Orgánmi neziskovej organizácie sú
bia neboli zvolené nové orgány neziskovej organizácie,
a) správna rada,
c) nezisková organizácia pouz¡íva príjmy zo svojej èinnosti a
b) riadite¾,
zverený majetok v rozpore s týmto zákonom,
c) dozorná rada (revízor)
d) nezisková organizácia porušuje ustanovenie § 30.
d) ïalšie orgány, ak to urèí štatút.
(2) Súd pred rozhodnutím o návrhu na zrušenie neziskovej
Správna rada
organizácie pod¾a odseku 2 môz¡e urèit’ lehotu na odstránenie
dôvodu, pre aký bolo zrušenie navrhnuté. § 19
§ 16
(1) Správna rada je najvyšší orgán neziskovej organizácie.
Zlúèenie a splynutie
Prvých èlenov správnej rady vymenúva zakladate¾, ak nie je
(1) Správna rada môz¡e rozhodnút’ o zlúèení alebo splynutí ustanovené v tomto zákone inak.
neziskovej organizácie s inou neziskovou organizáciou alebo
(2) Správna rada najmä
nadáciou.
(2) Pri zlúèení prechádza majetok zrušenej neziskovej orga-
a) schva¾uje rozpoèet neziskovej organizácie,
nizácie na neziskovú organizáciu alebo nadáciu, s ktorou sa
b) schva¾uje roènú úètovnú závierku a výroènú správu o èin-
nezisková organizácia zlúèila.
nosti a hospodárení (ïalej len “výroènú správu”),
c) rozhoduje o zrušení, zlúèení, splynutí alebo rozdelení
(3) Pri splynutí prechádza majetok neziskovej organizácie na
neziskovej organizácie (§ 14),
neziskovú organizáciu alebo nadáciu vzniknutú splynutím.
d) podáva návrhy na zmeny zapisovaných skutoèností v registri,
e) volí a odvoláva riadite¾a a urèuje jeho plat, [7]
(4) Zmeny, ktoré zo zlúèenia alebo splynutia vyplývajú a sú
f) volí a odvoláva èlenov správnej rady a dozornej rady (reví-
predmetom zápisu do registra, oznámi riadite¾ novovzniknutej
zora),
organizácie do siedmych dní registrovému úradu.
g) schva¾uje právne úkony týkajúce sa nehnute¾ného majetku,
h) rozhoduje o zmenách v štatúte s výnimkou ustanovení,
§ 17
ktoré si zakladate¾ vyhradil v zakladate¾skej zmluve,
Zánik a likvidácia
i) rozhodnutie o obmedzení práva riadite¾a konat’ v mene
neziskovej organizácie.
(1) Nezisková organizácia zaniká ku dòu výmazu z registra.
Jej zániku predchádza zrušenie s likvidáciou alebo bez likvidá- (3) Správna rada rozhoduje aj o ïalších skutoènostiach v
cie. rozsahu a za podmienok urèených v štatúte.
(2) Likvidácia sa nevyz¡aduje, ak majetok neziskovej organizá- § 20

cie prechádza na inú neziskovú organizáciu alebo nadáciu po
zlúèení alebo splynutí. V registri sa vykoná výmaz zaniknutej (1) Správna rada má najmenej troch èlenov. Èlenom
neziskovej organizácie a zápis neziskovej organizácie alebo nadá- správnej rady môz¡e byt’ iba fyzická osoba, ktorá je spôsobilá na
cie vzniknutej splynutím k tomu istému dòu. Výmaz zluèovanej právne úkony a je bezúhonná. Èlenom správnej rady nemôz¡e byt’
neziskovej organizácie a zápis zmeny pri neziskovej organizácii èlen dozornej rady a riadite¾.
alebo nadácii, s ktorou sa zanikajúca nezisková organizácia zlúèi- (2) Na úèely tohto zákona sa fyzická osoba povaz¡uje za
la, sa taktisto vykoná k tomu istému dòu. bezúhonnú, ak nebola odsúdená za úmyselný trestný èin.
170 Mellékletek
§ 21 (3) Riadite¾a môz¡e správna rada odvolat’, ak
(1) Správna rada volí zo svojich èlenov predsedu správnej a) nie je schopný pod¾a lekárskeho posudku zo zdravotných
rady, prípadne podpredsedu správnej rady. dôvodov vykonávat’ túto funkciu dlhšie ako 6 mesiacov,
b) koná v rozpore s ustanoveniami tohto zákona, zakla-
(2) Predseda správnej rady zvoláva, pripravuje a riadi date¾skou zmluvou alebo štatútom,
schôdze správnej rady. c) to navrhla dozorná rada alebo èlen správnej rady.
(3) Správna rada sa chádza pod¾a potreby, najmenej však (4) Na zvolenie a odvolanie riadite¾a je potrebný súhlas
dvakrát roène. Správna rada musí byt’ zvolaná do desiatich dní aspoò dvojtretinovej väèšiny hlasov všetkých èlenov správnej
od doruèenia návrhu dozornej rady (revízora) alebo jednej tretiny rady.
èlenov správnej rady.
Dozorná rada (revízor)
(4) Na platné rozhodnutie správnej rady je potrebný súhlas
nadpoloviènej väèšiny jej èlenov, ak tento zákon neustanovuje § 25
inak.
(1) Dozorná rada (revízor) je kontrolný orgán neziskovej orga-
(5) Èlenstvo v správnej rade je dobrovo¾nou a neplatenou nizácie, ktorý dohliada na èinnost’ neziskovej organizácie.
funkciou. Èlenom správnej rady patrí náhrada preukázaných
výdavkov, ktoré im vznikli pri výkone funkcie, pod¾a osobitného (2) Èlenovia dozornej rady (revízor) sú oprávnení nahliadat’
predpisu. [8] do všetkých dokladov a záznamov týkajúcich sa èinnosti
neziskových organizácií a kontrolujú, èi je úètovníctvo riadne
§ 22 vedené v súlade s osobitným predpisom [9] a èi nezisková orga-
nizácia uskutoèòuje svoju èinnost’ v súlade so všeobecne
Èlenstvo v správnej rade zaniká záväznými právnymi predpismi, zakladate¾skou zmluvou a štatú-
tom.
a) uplynutím funkèného obdobia,
b) odstúpením,
(3) Dozorná rada (revízor) najmä
c) odvolaním, ak èlen správnej rady poruší ustanovenia tohto
zákona alebo prestane spåòat’ podmienky pod¾a § 20,
a) preskúmava roènú úètovnú závierku a výroènú správu a
d) smrt’ou.
predkladá svoje vyjadrenie správnej rade,
Riadite¾
b) kontroluje vedenie úètovníctva a iných dokladov,
c) upozoròuje správnu radu na zistené nedostatky a podáva
§ 23
návrhy na ich odstránenie.
(1) Riadite¾ je štatutárny orgán, ktor ý riadi èinnost’
neziskovej organizácie a koná v jej mene. Rozhoduje o všetkých (4) Dozorná rada (revízor) je oprávnená
zález¡itostiach neziskovej organizácie, ak nie sú týmto zákonom,
zakladate¾skou zmluvou alebo štatútom vyhradené do pôsob- a) navrhnút’ zvolanie mimoriadneho rokovania správnej rady,
nosti iných orgánov. ak si to vyz¡aduje záujem neziskovej organizácie,
b) podávat’ správnej rade návrh na odvolanie riadite¾a,
(2) Rozhodnutie správnej rady alebo štatút alebo zakla- c) navrhnút’ obmedzenie práva riadite¾a konat’ v mene
date¾ská zmluva môz¡e obmedzit’ právo riadite¾a konat’ v mene neziskovej organizácie,
neziskovej organizácie; toto obmedzenie však nie je úèinné voèi d) zúèastnit’ sa prostredníctvom svojich èlenov na rokovaní
tretím osobám, ak tieto osoby o tejto skutoènosti nevedeli, správnej rady s hlasom poradným,
alebo nemohli vediet’. e) upozornit’ správnu radu na zistené porušenie právnych
(3) Riadite¾ je oprávnený zúèastòovat’ sa na rokovaniach predpisov, zakladate¾skej zmluvy alebo štatútu.
správnej rady s hlasom poradným. § 26
(4) Za riadite¾a môz¡e byt’ zvolená fyzická osoba, ktorá je spô- (1) Dozorná rada má najmenej troch èlenov. Revízorom alebo
sobilá na právne úkony a je bezúhonná. èlenom dozornej rady môz¡e byt’ iba fyzická osoba, ktorá je spô-
sobilá na právne úkony a je bezúhonná. Èlenom dozornej rady
§ 24 nemôz¡e byt’ èlen správnej rady a riadite¾.
(1) Riadite¾a volí a odvoláva správna rada. (2) Èlenov dozornej rady (revízora) volí a odvoláva správna
rada (§ 19).
(2) Riadite¾a správna rada odvolá, ak
(3) Èlenstvo v dozornej rade je dobrovo¾ná a neplatená funk-
a) bol právoplatne odsúdený za trestný èin spáchaný v súvis- cia. Èlenom dozornej rady (revízorovi) patrí náhrada
losti s výkonom funkcie riadite¾a alebo za úmyselný trestný èin, preukázaných výdavkov, ktoré im vznikli pri výkone funkcie,
b) vykonáva èinnost’ uvedenú v § 27, pod¾a osobitného predpisu.[8]
c) sám o to poz¡iada.
§ 27 (3) Príjmy z èinnosti neziskovej organizácie podliehajú

Zákaz konkurencie daòovým povinnostiam pod¾a platných daòových zákonov.
(4) Prostriedky neziskovej organizácie nesmú byt’ pouz¡ité na
Èlen správnej rady, riadite¾ a èlen dozornej rady (revízor) financovanie èinnosti politických strán a politických hnutí ani na
nesmie prospech kandidáta na volenú funkciu.
a) vo vlastnom mene ani na vlastný úèet uzavierat’ obchody, (5) Nezisková organizácia nesmie viazat’ poskytovanie svojich
ktoré súvisia s èinnost’ou neziskovej organizácie, všeobecne prospešných sluz¡ieb na poskytovanie darov od fyz-
b) sprostredkúvat’ pre iné osoby obchody neziskovej orga- ických osôb alebo právnických osôb.
nizácie..
§ 31
§ 28
Zápisnice o schôdzach orgánov (1) Majetok neziskovej organizácie sa môz¡e pouz¡it’ len v
súlade s podmienkami urèenými v zakladate¾skej zmluve alebo
Zo schôdzí orgánov neziskovej organizácie sa vyhotovujú zápis- v štatúte a na úhradu výdavkov alebo nákladov súvisiacich so
nice, ktoré nezisková organizácia uschováva po èas urèený štatú- správou neziskovej organizácie. Výšku výdavkov (nákladov) na
tom, ktorý nesmie byt’ kratší ako jedno funkèné obdobie správnej správu neziskovej organizácie urèí správna rada kaz¡doroène v
rady. rozpoète, najviac však do výšky 4 % celkových príjmov.
(2) Ak fyzická osoba alebo právnická osoba poskytla
PIATY ODDIEL neziskovej organizácii dar alebo príspevok na konkrétny úèel,
HOSPODÁRENIE NEZISKOVEJ ORGANIZÁCIE A nezisková organizácia je oprávnená ho pouz¡it’ na iný úèel len s
ÚÈTOVNÍCTVO predchádzajúcim súhlasom tej osoby, ktorá dar alebo príspevok
poskytla.
Hospodárenie neziskovej organizácie
§ 32
§ 29 Rozpoèet neziskovej organizácie
(1) Nezisková organizácia zabezpeèuje svoju èinnost’ a (1) Nezisková organizácia hospodári pod¾a schváleného
hospodári so svojimi príjmami, vlastným majetkom, majetkom, rozpoètu.
ktorý nadobudla svojou èinnost’ou a môz¡e uz¡ívat’ majetok štátu,
alebo obce v súlade s osobitnými predpismi. [10] (2) Rozpoèet neziskovej organizácie obsahuje všetky rozpoè-
tované príjmy a výdavky, prièom sa zostavuje a schva¾uje na prís-
(2) Majetok neziskovej organizácie tvoria lušný kalendárny rok.
a) vklady zakladate¾ov, (3) Návrh rozpoètu predkladá na schválenie správnej rade

b) príjmy z vlastnej èinnosti, riadite¾ najneskôr jeden mesiac pred zaèiatkom kalendárneho
c) príjmy z podnikate¾skej èinnosti po zdanení, roka, na ktorý sa rozpoèet zostavuje. Správna rada schva¾uje
d) pôz¡ièky, úvery a úroky, rozpoèet neziskovej organizácie najneskôr do 31. marca prís-
e) dary od fyzických osôb a právnických osôb. lušného kalendárneho roka.
Úètovníctvo a výroèná správa
(3) Neziskovej organizácii moz¡no poskytnút’ aj dotácie zo
štátneho rozpoètu, rozpoètu štátneho fondu a rozpoètu obce. § 33
(4) Dotácie zo štátneho rozpoètu a rozpoètov štátnych fondov (1) Nezisková organizácia vedie úètovníctvo pod¾a osobit-
môz¡u byt’ neziskovej organizácii poskytnuté na rovnaké sluz¡by ného predpisu.[9]
len z jedného miesta, spravidla z toho, ktoré má vzt’ah k pre- (2) Nezisková organizácia musí viest’ vo svojom úètovníctve
vaz¡ujúcej èinnosti neziskovej organizácie. Z dotácií zo štátneho oddelene výnosy a náklady spojené s všeobecne prospešnými
rozpoètu, rozpoètu štátneho fondu a rozpoètu obce sa nemôz¡u sluz¡bami, výnosy a náklady spojené s podnikate¾skou èinnost’ou
uhrádzat’ výdavky (náklady) na správu neziskovej organizácie. a výnosy a náklady spojené so správou neziskovej organizácie.
(3) Roèná úètovná závierka musí byt’ overená audítorom, ak
§ 30 a) dotácie zo štátneho rozpoètu, z rozpoètu štátneho fondu
a z rozpoètu obce prekroèia v roku, za ktorý je roèná úètovná
(1) Nezisková organizácia môz¡e podnikat’ pod¾a osobitných závierka zostavená, jeden milión Sk,
predpisov [11] za podmienky, z¡e touto èinnost’ou sa dosiahne b) všetky príjmy neziskovej organizácie prekroèia pät’ mil-
úèelnejšie vyuz¡itie jej majetku a nebude ohrozená kvalita , iónov Sk.
rozsah a dostupnost’ sluz¡ieb, pre ktoré bola zaloz¡ená. Zisk z (4) Výtlaèok roènej úètovnej závierky overenej audítorom
podnikania nesmie byt’ pouz¡itý v prospech zakladate¾ov, èlenov pod¾a odseku 3 zasiela nezisková organizácia na zverejneie v
orgánov neziskovej organizácie ani jej zamestnancov a musí byt’ Obchodnom vestníku [4] najneskôr do 15. apríla.
v celom rozsahu po zdanení pouz¡itý na zabezpeèenie všeobec-
ne prospešných sluz¡ieb. § 34
(2) Nezisková organizácia sa nemôz¡e zúèastòovat’ na pod- (1) Nezisková organizácia vypracuje výroènú správu v ter-
nikaní iných osôb a nemôz¡e uzavriet’ zmluvu o tichom spoloèen- míne urèenom správnou radou alebo zakladate¾skou zmluvou po
stve. skonèení kalendárneho roka, najneskoršie do 31. marca.
172 Mellékletek
(2) Výroèná správa obsahuje (2) Registrové úrady pri registrácii neziskových organizácií a
a) preh¾ad èinnosti vykonávaných v kalendárnom roku s uve- výkone doh¾adu riadi ministerstvo.
dením vzt’ahu k úèelu zaloz¡enia neziskovej organizácie,
b) roènú úètovnú závierku a zhodnotenie základných údajov (3) Kontrolné oprávnenia orgánov pod¾a osobitných pred-
v nej obsiahnutých, pisov nie sú týmto zákonom dotknuté, ak nezisková organizácia
c) výrok audítora k roènej úètovnej závierke, ak ju audítor poskytuje sluz¡by pod¾a osobitných predpisov (§ 3).
overoval,
d) preh¾ad o peòaz¡ných príjmoch a výdavkoch, § 36
e) preh¾ad rozsahu príjmov (výnosov) v èlenení pod¾a zdrojov, Platové pomery zamestnancov
f) stav a pohyb majetku a záväzkov neziskovej organizácie,
g) zmeny a nové zloz¡enie orgánov neziskovej organizácie, ku Na platové pomery zamestnancov neziskových organizácií
ktorým došlo v priebehu roka, sa vzt’ahuje osobitný predpis. [7]
h) ïalšie údaje urèené správnou radou.
(3) Výroèná správa musí byt’ zverejnená spôsobom urèeným § 37
v štatúte. Jeden výtlaèok výroènej správy zasiela nezisková orga- Zahranièné neziskové organizácie
nizácia registrovému úradu do 15. apríla.
(4) Výroèná správa musí byt’ pre verejnost’ prístupná v sídle Právnická osoba so sídlom mimo územia Slovenskej repub-
neziskovej organizácie. liky, ktorá je neziskovou organizáciou pod¾a práva štátu, na
území ktorého má svoje sídlo alebo jej organizaèná zloz¡ka, môz¡e
ŠIESTY ODDIEL na území Slovenskej republiky pôsobit’ za rovnakých podmienok
SPOLOÈNÉ A ZÁVEREÈNÉ USTANOVENIA a v rovnakom rozsahu ako nezisková organizácia vzniknutá
pod¾a tohto zákona, ak splní podmienky na zápis do registra
§ 35 ustanovené týmto zákonom.
Doh¾ad
§ 38
(1) Registrovný úrad dohliada, èi nezisková organizácia plní Úèinnost’
úèel a poskytuje všeobecne prospešné sluz¡by, na ktoré bola
zaloz¡ená; na tento úèel vyhodnocuje obsah výroèných správ a v Tento zákon nadobúda úèinnost’ dòom vyhlásenia.
prípade zistenia nedostatkov upozoròuje na ne orgány neziskovej
organizácie, poz¡aduje vykonanie nápravy, ako aj splnenie povin-
ností uloz¡ených zákonom. Ak náprava nebola vykonaná, môz¡e
registrový úrad podat’ návrh na zrušenie neziskovej organizácie. Michal Kováè v.r. Ivan Gašparoviè v.r. Vladimír Meèiar v.r.
[1] § 73a zákona è. 100/1988 Zb. o sociálnom zabezpeèení v znení neskorších predpisov. § 1 zákona Slovenskej národnej rady è. 135/1992
Zb. o poskytovaní sociálnych sluz¡ieb právnickými a fyzickými osobami.
[2] Napríklad zákon Slovenskej národnej rady è. 135/992 Zb., zákon Národnej rady Slovenskej republiky è. 272/1994 Z.z. o ochrane zdravia a
¾udí v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky è. 277/1994 Z.z. o zdravotnej starostlivosti v znení neskorších
predpisov.
[3] Zákon Národnej rady Slovenskej republiky è. 303/1995 Z.z. o rozpoètových pravidlách v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky è.
386/1996 Z.z.
[4] Nariadenie vlády Slovenskej republiky è. 100/1993 Z.z. o Obchodnom vestníku.
[5] Zákon è. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok).
[6] § 68 az¡ 75 Obchodného zákonníka.
[7] Zákon è. 1/1992 Zb. o mzde, odmene za pracovnú pohotovost’ a o priemernom zárobku v znení neskorších predpisov.
[8] Zákon è. 119/1992 Zb. o cestovných náhradách v znení neskorších predpisov.
[9] Zákon è. 563/1991 Z. o úètovníctve v znení zákona Národnej rady Slovenskej republiky è. 272/1996 Z.z.
[10] § 13 ods. 1 zákona Národnej rady Slovenskej republiky è. 278/1993 Z.z. o správe majetku štátu v znení zákona Národnej rady Slovenskej
republiky è. 374/1996 Z.z. Zákon Slovenskej národnej rady è. 138/1991 Zb. o majetku obcí v znení neskorších predpisov.
[11] Napríklad Obchodný zákonník, zákon è. 455/1991 Zb. o ¡zivnostenskom podnikaní (z¡ivnostenský zákon) v znení neskorších predpisov.
Zmeny:
Všeobecno-prospešné organizácie – zákon
Felhasznált és ajánlott irodalom 173
Felhasznált és ajánlott irodalom
ADIRONDACK, SANDY: Mindennapi receptek civil szervezeteknek. Kézikönyv nonprofit vezetõknek. Budapest, 1999, NIOK
Aktualizácia k zákonom 2000. Z¡ilina, Poradca s.r.o.
ARATÓ ENDRE: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetébõl 1918–1975. Budapest, 1977, Elvek és Utak, Magvetõ
Könyvkiadó, 447 p.
ARON, RAYMOND: Tanulmány a szabadságjogról. Pécs, 1994, Raymond Aron Társaság–Tanulmány Kiadó, 196 p.
ATKINSON, RITA L.–ATKINSON, RICHARD C.–SMITH, EDWARD E.–BEM, DARYL J.–NOLEN-HOEKSMA, SUSAN: Pszichológia. Második,
átdolgozott kiadás. Budapest, 1999, Osiris tankönyvek, Osiris Kiadó
Az önkormányzat az önrendelkezés alapja. A szlovákiai magyar választott képviselõk és polgármesterek országos nagy-
gyûlésének hiteles jegyzõkönyve. Komárom, 1995, Komáromi Lapok–Szinnyei Kiadó, 264 p.
BARRY, BRIAN W.: Strategic Planning Workbook for Nonprofit Organisations. Minnesota, 1994, Amherst H. Wilder
Foundation
BENESH, HELLMUTH: Pszichológia. 208 színes oldal, 2138 tárgyszó. 1999, Atlasz, Athenaeum Kiadó Kft..
BERÉNYI DÉNES (ed.): Magyar tudományos mûhelyek a környezõ országokban. Budapest, 2000, Magyar Tudományos
Akadémia „Magyar Tudományosság Külföldön” Elnöki Bizottság, 114 p.
BIHARI ZOLTÁN (ed.): Magyarok a világban Kárpát-medence. Kézikönyv a Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül
élõ magyarságról. Budapest, 2000, Magyarország Kézikönyvtára, CEBA Kiadó, 808 p.
BIRÓ A. ZOLTÁN: Stratégiák vagy kényszerpályák? Tanulmányok a romániai magyar társadalomról. Csíkszereda, 1998,
Helyzet Könyvek, Pro-Print Könyvkiadó, 210 p., KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja
BRYSON, JOHN M.: Strategic Planning for Public and Nonprofit Organisations – A Guide to Strengthening and Sustaining
Organizational Achievement. San Francisco, 1995, Jossey-Bass Publishers
BUÈKO, MICHAL–GERSTLEY, LORI: Marketing: Jak na to? Baltimore, 1997, The Johns Hopkins University for Policy Studies
BÚTORA, MARTIN–HUNÈÍK PÉTER (ed.): Slovensko 1995. Súhrnná správa o stave spoloènosti. Bratislava, 1996, Nap
Kiadó–Márai Sándor Alapítvány, 300 p.
BÚTORA, MARTIN–HUNÈÍK PÉTER (ed.): Slovensko v šiestom roku transformácie. Bratislava, 1995, Nap Kiadó–Márai Sándor
Alapítvány, 118 p.
BÚTORA, MARTIN–KOŠt’ÁLOVÁ KATARÍNA–DEMEŠ PAVOL–BÚTOROVÁ ZORA: Tretí sektor, dobrovo¾níctvo a mimovládne organizácie na
Slovensku (1995 – jar 1996). 185-218, In: Bútora, MARTIN–HUNÈÍK PÉTER (ed.): Slovensko 1995. Súhrnná správa
o stave spoloènosti. Bratislava, 1996, Márai Sándor Alapítvány.
CSEPELI GYÖRGY: Szociálpszichológia. Budapest, 1997, Osiris tankönyvek, Osiris Kiadó
Daòový a úètovný poradca podnikate¾a. Z¡ilina, Poradca podnikate¾a spol.s.r.o.
DMITRENKOVÁ, ZUZANA–ZAKHAR, LADISLAV: Aktuálna príruèka úètoníctva pre nepodnikate¾ské organizácie. Príruèka pre nepod-
nikate¾skú sféru s praktickými vzormi riešených príkladov a schémami úètovania urèenými pre prax. Bratislava,
Verlag Dashöfer vydavate¾stvo, s.r.o.
Drgonec, Ján: Základné práva a slobody pod¾a Ústavy Slovenskej republiky. I–II. Bratislava, 1999, MANZ, 340 p.
DUDEKOVÁ, GABRIELA: Dobrovo¾né zdruz¡ovanie na Slovensku v minulosti. Bratislava, 1998, Edícia Tretí sektor a dobro-
vo¾níctvo 4/1998, SPACE – Centrum pre analýzu sociálnej politiky
DURAY MIKLÓS (ed.): Kettõs elnyomásban. Dokumentumok a Csehszlovákiai Magyarság helyzetérõl és jogvédelmérõl
1978–1988. New York, 1989, Püski Kiadó, 528 p., Hungarian Human Rights Foundation
Ekonomický a právny poradca podnikate¾a. Z¡ilina, Poradca podnikate¾a spol.s.r.o.
FEDINEC CSILLA–TARNÓCZY MARIANN (ed.): Magyar kutatók külföldön. Budapest, 2000, Magyar Tudományos Akadémia
„Magyar Tudományosság Külföldön” Elnöki Bizottság, 186 p.
Finanèná stabilita mimovládnych organizácií. Bratislava, 1999, PDCS
FOLEY, W. MICHAEL–EDWARDS, BOB: The Paradox of Civil Society. Journal of Democracy, 1996 július, 3. szám, 7. évfolyam,
38-51.
GIDDENS, ANTHONY: Szociológia. Budapest, 1997, Osiris tankönyvek, Osiris Kiadó
GORDON, THOMAS: P.E.T. – a szülõi eredményesség tréningje. Budapest, 1993, Gondolat Kiadó
Guidebook to Proposal Writing in CEE and the Former Soviet Union ‘99. Budapest, 1999, The Local Government and
Public Service Reform Initiative
174 Mellékletek
Gyakorlati Útmutató a Határon Átnyúló Együttmûködéshez. Gronau, 1997, European Union, Regional Policy and
Cohesion, Phare, Association of European Border Regions (AEBR)
GYÖNYÖR JÓZSEF: Államalkotó nemzetiségek. Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekrõl. Bratislava, 1989,
Madách Könyvkiadó, 324 p.
GYURGYÍK LÁSZLÓ: Magyar mérleg. A szlovákiai magyarság a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Pozsony,
1994, Mercurius Könyvek, Kalligram Könyvkiadó, 214 p.
HALMAI GÁBOR: Az egyesülés szabadsága. Az egyesülési jog története. Budapest, 1990, East-European Non-Fiction,
Atlantisz Kiadó, 238 p.
HALMAI GÁBOR: A véleményszabadság határai. Budapest, 1994, East-European Non-Fiction, Atlantisz Kiadó, 346 p.
HRUBALA, JÁN–HAÒDIAK, PETER–MACHALOVÁ, VIERA: Právo a neziskový sektor na Slovensku. Bratislava, 1999, Edícia Tretí sek-
tor a dobrovo¾níctvo 5/1999, SPACE – Centrum pre analýzu sociálnej politiky
HUNÈÍK PÉTER (ed.): Ellenpróbák. A szlovákiai magyar viszony vizsgálata szociológiai és etnopszichológiai módszerekkel
Szlovákiában. Dunaszerdahely, 1995, Nap Kiadó–Márai Sándor Alapítvány, 250 p.
JANOSKI, THOMAS: Citizenship and Civil Society. Cambridge, New York és Melbourne, 1998, Cambridge University Press.
KAREŠ, LADISLAV (ed.): Úètovné súvt’az¡nosti od A po Z. Lexikón platných súvt’az¡ností pre podvojné úètovníctvo. Bratislava,
Verlag Dashöfer vydavate¾stvo, s.r.o.
KIS JÁNOS: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány. Budapest, 2000, Fundamentum Könyvek, INDOK, 280 p.,
Emberi Jogi és Dokumentációs Központ
KIS JÁNOS: Vannak-e emberi jogaink? Párizs, 1987, Magyar Füzetek könyvei 11, 224 p.
KOLLÁR, MIROSLAV–MESEz¡NIKOV, GRIGORIJ (ed.): Slovensko 2000. Súhrnná správa o stave spoloènosti. Bratislava, 2000, IVO
KOLLÁR, MIROSLAV–MESEz¡NIKOV, GRIGORIJ (ed.): Slovensko 2001. Súhrnná správa o stave spoloènosti. Bratislava, 2001, IVO
KOTLER, PHILIP: Marketing for Nonprofit Organisations. 1982, Englewood Cliffs: Prentice Hall
KRESÁK, PETER (ed.): Obèan a demokrácia. Bratislava, 1997, Minority Rights Group, 316 p.
KUTI ÉVA: The nonprofit sector in Hungary. Manchester és New York, 1996, Manchester University Press.
LEDVINOVÁ, JANA: Peniaze, všade samé peniaze. Získavanie finanèných prostriedkov na miestnej úrovni. Baltimore, 1997,
The Johns Hopkins University Institute for Policy Studies,
MACFARLANE, ALAN: Az angol individualizmus története. Budapest, 1993, Századvég Kiadó–Hajnal István Kör, 299 p.
MANENT, PIERRE: A liberális gondolat története. Pécs, 1994, Tanulmány Kiadó, 146 p.
MATLÁK, JÁN (ed.): Mzdová uètáreò. Aktuálna príruèka pre mzdovú prax. Bratislava, Verlag Dashöfer vydavate¾stvo, s.r.o.
MATTHEWS, T. JESSICA: Power Shift, Foreign Affairs, 1997, 1 szám 76 évfolyam, 51-66 p.
MCNAMARA, CARTER: Strategic Planning (in nonprofit or for-profit organisation). Minnesota, 1999, Carter McNamara,
Authenticity Consulting, LLC, The Management Assistance Program for Nonprofits
Measuring Program Outcomes: A Practical Approach. Alexandria, 1996, United Way of America
MESEz¡NIKOV, GRIGORIJ–IVANTYŠYN, MICHAL (ed.): Slovensko 1998–1999. Súhrnná správa o stave spoloènosti. 1999,
Bratislava, IVO
NAGY MYRTIL (ed.): A szlovákiai magyar szervezetek adattára. Dunaszerdahely, 2002, Lilium Aurum Könyvkiadó, 450 p.,
NAJAM, ADIL: Understanding the Third Sector: Revisiting the Prince, the Merchant, and the Citizen, Nonprofit
Management & Leadership, 1996, 2 szám, 7 évfolyam, 203–219 p.
NGO Handbook ‘99. Practical information for Development and Emergency Aid NGOs in the European Union. Brussels,
1999, Liaison Committee of Developement NGOs to the European Union
ONDRUŠEK, DUŠAN–WOLEKOVÁ, HELENA–ZELENÁKOVÁ, MÁRIA–MIKOVÁ, KAROLÍNA: Tri sektory spoloènosti: konkurencia èi spoluprá-
ca, 85-93 p. In: Èítanka pre pokroèilé neziskové organizácie, Bratislava, 2000, Centrum prevencie a riešenia
konfliktov.
PAULINIOVÁ, ZORA (ed.): Èítanka pre neziskové organizácie. 1998, PDCS
PEÉRY REZSÕ: A végzet bábjátéka, avagy Peremmagyarok az idõ sodrában. Összeállította és szerkesztette: FILEP TAMÁS
GUSZTÁV–TÓTH LÁSZLÓ. Pozsony, 1994, Kalligram Könyvkiadó, 472 p.
Personálny a mzdový poradca podnikate¾a. Z¡ilina, Poradca podnikate¾a spol.s.r.o.
POPÉLY GYULA: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Mûvészeti Társaság. Bratislava, 1973, Madách
Könyvkiadó, 179 p.
Poradca. Z¡ilina, Poradca s.r.o.
PUNTIGÁN JÓZSEF: Honismereti kerékpártúrák 1975–1994. Dunaszerdahely, 1995, Lilium Aurum Könyvkiadó
ROSATI, ANGELA: Adománygyûjtési technikák itthon és külföldön. Budapest, 1997, NIOK
SALAMON, M. LESTER: The Rise of the Nonprofit Sector, Foreign Affairs, 1994, 4 szám 73 évfolyam, 109–122 p.
Felhasznált és ajánlott irodalom 175
SALAMON, M. LESTER–ANHEIR, K. HELMUT: The emerging nonprofit sector. An overview. Manchester and New York, 1996,
Manchester University Press.
SCHILS, EDWARD: The Virtue of Civil Society, Government and Opposition. 1991, 1 szám, 26. évfolyam, 3–20p .
SELIGMAN, B. ADAM: The Idea of Civil Society. New York, 1992, Division of Macmillan, Inc.
SERES ZSUZSANNA: Kulturális menedzsment. Budapest, 1998, Kulturális Menedzserképzõ Program, ELTE BTK
SILVER, SARAH (red.): Vzt’ahy s médiami. Príruèka pre mimovládne organizácie. Publikácia Independent Journalism
Foundation
STATT, DAVID A.: Pszichológiai kisenciklopédia. 1999, Kossuth Kiadó
STERN, GARY J.: Marketing Workbook for Nonprofit Organisations. Minnesota, 1994, Amherst H. Wilder Foundation
Strengthening Global Civil Society, Washington, 1994, Civicus.
SVATKÓ PÁL: A változás élménye. Válogatott írások. Válogatta, szerkesztette: FILEP TAMÁS GUSZTÁV - KOVÁCS LÁSZLÓ, G.,
Pozsony, 1994, Kalligram Könyvkiadó, 344 p.
SZÕKE JÓZSEF–VICZIÁN JÁNOS (ed.): Ki kicsoda Kassától–Prágáig? Budapest, 1993, A Révai új nagylexikon segédkönyvei I.,
Babits Kiadó, 434 p.
TÓTH KÁROLY (ed.): Fórum Társadalomtudományi Intézet. Éves jelentés 1998. Dunaszerdahely, 1999, Lilium Aurum
Könyvkiadó, 80 p., Fórum Intézet
TÓTH KÁROLY: Leányvári ébredés. Cikkek, esszék, tanulmányok. Dunaszerdahely, 1994, NAP Könyvkiadó, 196 p.
TÓTH LÁSZLÓ (ed.): A (cseh)szlovákiai magyar mûvelõdés története 1918–1998. I–IV. kötet. Társszerk.: FILEP TAMÁS
GUSZTÁV. Budapest, 1998–2000, Ister Kiadó és Kulturális Szolgáltató Iroda
TÖRÖK MARIANNA: Strategické plánovanie. Baltimore, 1997, The Johns Hopkins University for Policy Studies
TÖRÖK MARIANNA–VINCZE KRISZTINA (ed.): Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Budapest, 1998, Nonprofit
Információs és Oktató Központ Alapítvány – Soros-NIOK Iroda
TUBA LAJOS (ed.): Önkormányzatok Közép-Európában 1990–1995. A nemzetközi konferencia anyaga. Dunaszerdahely,
1997, Lilium Aurum Könyvkiadó, 90 p., Civitas Alapítvány, Civitas Füzetek
TURCZEL LAJOS: Visszatekintések kisebbségi életünk elsõ szakaszára. Dunaszerdahely, 1995, Lilium Aurum Könyvkiadó
Úplné znenie zákonov 2000. Z¡ilina, Poradca podnikate¾a spol.s.r.o.
VARGA SÁNDOR (ed.): Magyarok Szlovákiában. Adatok, dokumentumok, tanulmányok. Bratislava/Pozsony/Pressburg,
[1993], 199 p., NDC (Nemzetiségi Dokumentációs Centrum)
W.K. Kellogg Foundation Evaluation Handbook. Battle Creek, 1998, W.K. Kellogg Foundation
WOLEKOVÁ, HELENA–PETRÁŠOVÁ, ALEXANDRA– TOEPLER, STEPHAN–LESTER M. SALAMON: Neziskový sektor na Slovensku – ekonom-
ická analýza. Bratislava, 2000, Edícia Tretí sektor a dobrovo¾níctvo 6/2000, SPACE – Centrum pre analýzu sociál-
nej politiky
Zákony 2000. Z¡ilina, Poradca s.r.o.
Zákony Slovenskej republiky 2000. Z¡ilina, Poradca podnikate¾a spol. s.r.o.
ZELENÁKOVÁ, MÁRIA (ed.): Èítanka pre pokroèilé neziskové organizácie. 2000, PDCS
1000 riešení. Z¡ilina, Poradca s.r.o.
176 Jegyzetek
Jegyzetek 177
178 Jegyzetek
Jegyzetek 179
180 Jegyzetek
Jegyzetek 181
182 Jegyzetek
Jegyzetek 183
P. O. Box 49
924 01 Galanta
Kulcsár Mária, Nagy Myrtil, Szarka Krisztina, Szép Attila, Tóth Károly, Tuba Lajos
Nonprofit 1x1
Elsõ kiadás
Szerkesztõ: Nagy Myrtil és Tóth Károly
Borítóterv: Juhász R. József
Nyomdai elõkészítés: Kalligram Typography, Érsekújvár
Kiadta és terjeszti: Lilium Aurum Könyvkiadó, Dunaszerdahely
Nyomta: Expressprint, Bánovce nad Bebravou
Dunaszerdahely, 2002
ISBN 80-8062-113-6
Mária Kulcsár, Myrtil Nagy, Krisztina Szarka, Attila Szép, Károly Tóth, Lajos Tuba
Nonprofit 1x1
Prvé vydanie
Redaktor: Myrtil Nagy a Károly Tóth
Návrh obálky: József R. Juhász
Tlaèiarenská príprava: Kalligram Typography, Nové Zámky
Vydanie a distribúcia: Vydavate¾stvo Lilium Aurum, Dunajská Streda
Tlaè: Expressprint, Bánovce nad Bebravou
Dunajská Streda, 2002

ISBN 80-8062-113-6
A Fórum Intézet kiadványai
Lokális és regionális monográfiák sorozat
VIGA GYULA (szerk.): Kisgéres. Dunaszerdahely, 2000, Lokális és regionális monográfiák 1, Lilium Aurum Könyvkiadó, 320 p.
(magyarul)
Notitia Historico-Ethnologica sorozat

LISZKA JÓZSEF (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendõs Ág Tibor tiszteletére. Dunaszerdahely, 1998,
Notitia Historico-Ethnologica 1. Lilium Aurum Könyvkiadó, 132 p. (magyarul)
NAGY ENDRE: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei. Dunaszerdahely, 2000, Notitia Historico-Ethnologica 2. Lilium Aurum
Könyvkiadó, 176 p. (magyarul)
Interethnica sorozat
BOTÍK, JÁN: Slovenskí Chorváti (A szlovákiai horvátok népi kultúrája). Bratislava, 2001, Interethnica 1. Vydavate¾stvo Lúè, 400
p. (szlovákul)
Miscellanea Bibliothecae Hungaricae sorozat

L. JUHÁSZ ILONA (szerk.): Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia (1987 –1988). Dunaszerdahely, 1998, Miscellanea Bibliothecae
Hungaricae 1. Lilium Aurum Könyvkiadó, 144 p. (magyarul, szlovákul és németül)
Hungaricae 4. Lilium Aurum Könyvkiadó, 240 p. (magyarul, szlovákul és németül).
VÉGH LÁSZLÓ (szerk.): A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyûjteményének bibliográfiája (1918–2000). I–II kötet.
Dunaszerdahely, 2000, Miscellanea Bibliothecae Hungaricae 5–6. Lilium Aurum Könyvkiadó, 818 p. (magyarul)
Nostra Tempora sorozat

PETÕCZ KÁLMÁN: Választások és felosztások. A demokratikus választási rendszerek alapjai. Közigazgatási felosztások Szlovákia
területén. Dunaszerdahely, 1998, Nostra Tempora 1, Lilium Aurum Könyvkiadó, 218 p. (magyarul)
LAMPL ZSUZSANNA: Vállalkozások és vállalkozók 1989 után. Dunaszerdahely, 1999, Nostra Tempora 2, Lilium Aurum Könyvkiadó,
128 p. (magyarul, a szlovák nyelvû kiadás elõkészületben)
TÓTH KÁROLY (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövõje a kisebbségben élõ közösségek életében c. konferencia elõadásai
– 2000. december 7. Dunaszerdahely, 2001, Nostra Tempora 3, Lilium Aurum Könyvkiadó, 280 p. (magyarul)
NOVÁK VERONIKA (szerk.): Migrácia. Dunaszerdahely, 2001, Nostra Tempora 4, Lilium Aurum Könyvkiadó, 194 p. (szlovákul)
NOVÁK VERONIKA (szerk.): Migráció a Kisalföldön. A Vágsellyén 2000 szeptember 10-én megtartott konferencia elõadásai.
Dunaszerdahely, 2001, Nostra Tempora 5, Lilium Aurum Könyvkiadó, 204 p. (magyarul)
Sorozaton kívül – együttmûködésben

BIHARI ZOLTÁN (szerk.): Magyarok a világban. Kárpát-medence. Budapest 2000, CEBA Kiadó, 806 p. (szlovákiai magyarok rész)
FEISCHMIDT MARGIT (ed): Ethnic Relations in Eastern Europe. Selected and annotated bibliography. Budapest, 2001. LGI, 255. p.
(szlovákiai rész)
Acta Ethnologica Danubiana – évkönyv

LISZKA JÓZSEF (szerk.): Acta Ethnologica Danubiana 1999, Az Etnológiai Központ Évkönyve 1. Dunaszerdahely, 1999, Lilium
Aurum Könyvkiadó, 152 p.
LISZKA JÓZSEF (szerk.): Acta Ethnologica Danubiana 2000–2001, Az Etnológiai Központ Évkönyve 2–3. Dunaszerdahely, 2001,
Lilium Aurum Könyvkiadó, 280 p.
FÓRUM Társadalomtudományi Szemle – folyóirat

1999/1, 1999/2, 2000/1, 2000/2, 2000/3, 2001/1, 2001/2, 2001/3
Manuál pre MVO k mechanizmu poukázania 1% z dane. [Kézikönyv az 1%-os törvény érvényesítéséhez]. Galánta 2001,
1 SNSC–Információs Központ, 30 p.
NAGY MYRTIL (szerk.): Szlovákiai magyar szervezetek adattára. Dunaszerdahely 2002, Lilium Aurum Könyvkiadó, 444 p.
Információs Központ.

Nonprofit 1x1: Kulcsár Mária Nagy Myrtil Szarka Krisztina Szép Attila Tóth Károly Tuba Lajos

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nonprofit 1x1: Kulcsár Mária Nagy Myrtil Szarka Krisztina Szép Attila Tóth Károly Tuba Lajos

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Nonprofit 1x1

A kötet megjelenését támogatta:

© Információs Központ, 2002

Harmadik szektor (Szép Attila, Nagy Myrtil) ........................................................................ 9

A szervezet megalakulása (Nagy Myrtil, Tóth Károly) ......................................................... 15

Csapatépítés, vezetés és irányítás (Kulcsár Mária) ............................................................ 31

Hatékony kommunikáció (Kulcsár Mária) ........................................................................... 39

Önkéntesség (Kulcsár Mária) ............................................................................................ 49

Stratégiai tervezés és marketing (Nagy Myrtil) .................................................................. 53

Adománygyûjtés (Nagy Myrtil) .......................................................................................... 69

Gazdálkodás és könyvvitel (Tóth Károly, Szarka Krisztina) .................................................. 95

Európai Unió – elõcsatlakozási alapok (Szép Attila) ......................................................... 113

Mellékletek .................................................................................................................... 119

Felhasznált és ajánlott irodalom ...................................................................................... 173

Jegyzetek ....................................................................................................................... 177

A civil társadalomról alkotott felfogások

A civil vagy polgári társadalom kifejezés nálunk és a többi volt kö-

de Tocqueville. Az amerikai demokráciáról írt meghatározó mûvé-

– Civil értékek, magatartás- és viselkedésformák összessége,

A nonprofit szektor vizsgálata és értelmezése

A Szlovák Állam idején egy lélekszámban jelentõsen kisebb ma-

A szlovákiai magyar civil szervezetekrõl bõvebben olvashat az 1.

Szabályok, intelmek Küldetés, jövõkép

Szervezeti keretek, alternatívák

Hibák, negatív példák

Sokan csak azér t alapítanak

Bejegyeztetés, jogi formák

ve meghatározott vagyont ruházhatnak át az új szervezetre, így az

gyar, angol), és így bejegyeztetni a szervezetet, ebben az esetben

Mi kell a megalakuláshoz a polgári társulás és az alapítvány

A jogi formák összehasonlítása

Polgári társulás Alapítvány Közhasznú Jótékonysági Jogi személyek

A szer vezet belsõ dokumentumai

Nézzük meg ezeket a dokumentumokat:

Alapszabály (lásd a 3. sz. mellékletet)

Alapszabály nélkül nem lehet bejegyeztetni egyetlen szervezetet

A mûködési szabályzatban lehet megszabni: – Az alapszabályból egy fénymá-

– A mûködési szabályzatot szin-

– a belsõ döntési mechanizmusokat (pl. hogy milyen kérdésekben

A gazdasági szabályzatban mindenképpen szabályozzuk a

ben, mivel a pontosan megfogalmazott küldetés megelõz egy szét-

A bejegyzés nemcsak kifelé, de a szervezet életében is lénye-

jából. Életének ebben a szakaszában már olyan célok teljesítésé-

A horizontális tagolódás bármely formáját választjuk is, rendkí-

geiket és hiányosságaikat, társaik értékeit. Amíg mindez nem

Milyen tényezõk befolyásolják a csapat hatékonyságát?

Ilyen feltételeknek csak érett személyiség képes eleget tenni. Az

lusnak, hogy mindig egyforma hangsúlyt fektet a feladatok elvégzé-

A SAJÁT MUNKA ELVÉGZÉSÉÉRT VISELT FELELÕSSÉG

dekódolás – a rejtjelezett közlések

Verbális és non-verbális kommunikáció

A hatékony kommunikáció alapja a

Az én-üzenettel képesek vagyunk rá-

– az elsõ fül a hallottak tartalmi részét hallgatja – mit mond?

A problémákat nehéz úgy szavakba foglalni, hogy mindenki megért-

A viselkedés-formák viszonya egymáshoz

agresszív asszertív passzív

konkurencia is). A külsõ PR segít programjaink megvalósításá-

PR (kapcsolatszer vezés) – vzt’ahy

Médiastratégia megalkotásához vezetõ lépések

Ezek után nekiláthatunk a kampány konkrét tervének elkészítéséhez:

2. Hova akarunk eljutni?

Ez az elsõ lépés az alapköve a stratégiai tervnek. Próbáljuk meg