VIK A1 Matematika,

5. Gyakorlati anyag

2017. október 9-12.

I. Vektoralgebra; skaláris, vektoriális és vegyes szorzat

1. Egy paralelogramma három csúcsa A(3, −1, 2), B(1, 2, −4) és C(−1, 1, 2) Számı́t-
suk ki a negyedik csúcs koordinátáit!

2. Számı́tsa ki az A(4, −1, 2) és B(−2, 2, 5) pontok által meghatározott szakasz har-
madoló pontjainak koordinátáit!

3. Számı́tsa ki az A(−3, 2, −1) pontnak a B(2, 4, 6) pontra vett tükörképét!

4. Adjunk meg az x tengelyen olyan pontot, mely az A(−3, 4, 8) ponttól 12 egység

távolságban van!

5. Milyen z szám esetén lesz a = (6, −2, z) vektor merőleges a b = (2, −3, 1) vektorra?

6. Bontsa fel az a = (−1, 2, 4) vektort a v = (1, 0, 2) vektorral párhuzamos és rá

merőleges vektor összegére!

7. Ha az a +3 b vektor merőleges a 7 a −5 b vektorra, az a −4 b pedig merőleges a

7 a −2 b vektorra, akkor mekkora az a illetve b által bezárt szögek koszinusza?

8. Legyen | a | = 2, | b | = 5 és a két vektor szöge 120 fok. A t paraméter mely

értékeire lesz merőleges t a +17 b és 3 a − b?

9. Legyen a = (1, 0, 1), b = (1, 2, 2), c = (−1, 2, 1). Mi lesz a c vektor a illetve b
vektorok egyenesére vett merőleges vetülete és mi az az összegük?

10. Legyen a = (7, −1, 0), b = (3, −4, 5), c = (4, 3, 5). Melyik x egységvektor zár be
mindhárom vektorral ugyanolyan szöget?

1
11. Legyen a = (1, 0, 1), b = (1, 2, 2), c = (−1, 2, 1). Számoljuk ki a vektoriális szorza-
tukat!

12. Adott az A(3, −1, 0) és a B(2, 2, 1) pont. Ha a C(0, y, 0) pont végigfut az y tenge-
lyen, hogyan változik eközben az ABC háromszög területe?

13. Egy tetraéder csúcsai: A(2, −4, 3), B(1, −4, 4), C(−3, 2, 0) és D(2, 0, t). t milyen
értékére lesz a tetraéder térfogata 4 egység?

14. Egy sı́kba esik-e az A(2, −1, 4), B(−1, 0, 3), C(3, −1, 0), D(1, 1, 2) pont?

15. Az A(1, 0, s), B(2, −1, 3), C(2, 0, t), D(1, 1, −1) pontnégyes s, t milyen értékeire
lesz egysı́kú?

16. (iMSc) Legyen A = (0, −10), B = (2, 0). Keressük meg azt a C pontot az y = x2
parabolán, melyre az ABC háromszög területe minimális!

II. Egyenesek és sı́kok megadása

1. Irjuk fel a következő egyenesek paraméteres és paraméter nélküli egyenletrendsze-

rét!

(a) Átmegy az A(5, −1, 2) ponton és párhuzamos az a = (−2, 4, −7) vektorral.
(b) Átmegy a P (2, −3, 4) és a Q(2, 4, 6) pontokon.
(c) Merőleges az a = (−2, 3, 1) és a b = (2, 0, 1) vektorra és átmegy az A(6, −3, 4)
ponton.
(d) Párhuzamos az x − y − 4z = 0 és a 2x + y − 2z − 4 = 0 sı́kok metszésvonalával
és átmegy az origón.
(e) Párhuzamos a 3x + y − z + 1 = 0 és az x + y + z = 0 sı́kkal és az yz sı́kot a
P (0, 4, 1) pontbam metszi.
(f) Átmegy a P (−1, 2, −3) ponton, merőleges az a = (6, −2, −3) vektorra és
metszi az
x−1 y+1 3−z
= =
3 2 5
egyenest.
(g) Merőleges a 2x + 4y − z + 5 = 0 sı́kra és metszi az
x x−2 y−1 z
e: = −y = z, f: = =
2 3 5 3
egyenletű egyeneseket.

2
 (h) Az x − 3y + z + 2 = 0 és a 2x − 5y − z + 4 = 0 sı́kok metszésvonala.
(i) Határozzuk meg annak azon sı́koknak az egyenletét, melyek átmennek az
A(1, 5, 2) ponton és párhuzamosak illetve merőlegesek a 7x − y + 3z + 2 = 0
egyenletű sı́kkal!
(j) Igazoljuk, hogy a 2x + y − z − 2 = 0, x − 3y + z + 1 = 0, x + y + z − 3 = 0
sı́kok egyetlen pontban metszik egymást. Fektessünk a közös ponton átmenő
és az x + y + 2z = 0 sı́kra merőleges sı́kot!
(k) Irjuk fel annak a sı́knak az egyenletét, amely az A(1, −3, 0) és B(3, 7, −4)
pontokat összekötő szakaszt harmadolja és merőleges rá!

2. Irjuk fel a következő sı́kok egyenletét!

(a) Átmegy a P (−2, 1, 0) ponton és illeszkedik az e : x = t + 2, y = 3t, z = 2

egyenesre.
(b) Átmegy a P (3, 0, 1) ponton és párhuzamos az e : x = 1 − 2t, y = 2 + t, z = −2t
és az
x+2
f: = y = −z
2
egyenesekkel.
(c) Illeszkedik az
x−5
=y−1=z
3
egyenesre és merőleges 2x − y + z = 0 sı́kra.
(d) Párhuzamos az x = 2y = 3z egyenessel és áthalad az x + y + z = 0 és a
2x − y + 3z = 0 sı́kok metszésvonalán.
(e) Átmegy a P (1, 2, 3), a Q(−1, −5, 2) és az R(, 0, 0, −3) pontokon.