A füleki vár

A vár rekonstruálását az 1970-es években kezdték el. Felújították a vár lakótornyát, az ún. Bebek-tornyot – ami
egyébként a legjobb állapotban maradt meg –, az óratornyot és az ágyúk helyét a vár középső részén.
A vár egyes részei 1993 óta látogatható. 1999. szeptember 8-án a város a Cseres-hegység tájvédelmi körzet
közreműködésével megnyitott a várban egy tanösvényt, amely nemcsak a vár történelmét, hanem a várhegy
figyelemreméltó geológiai múltját is feltárja látogatói előtt.
2006–2007 között zajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása. 2007 áprilisában
jött létre a Füleki Vármúzeum, amely megkapta kezelésbe a várat és az egykori Fülek Városi Múzeum gyűjteményét.
2008 augusztusában nyitott meg a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén.

A somoskői vár
A vár romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló
állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak. A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a vár
északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható

A bajmóci vár
Főbb részei - Tagozódása
Általános leírással azt mondhatjuk, hogy a vár mind függőleges, mind vízszintes tagolással bír. Vízszintesen három
épületgyűrű, függőlegesen három udvari szintre tagozódik, amely udvarok közt összesen 20 m-nyi szintkülönbség van.
A legalsó udvarból széles lókaptatós lépcső vezet a másodikba.
Az épület gyűrű külső peremén vannak a gazdasági. adminisztrációs építmények, valamint az egykori várőrség
szállásai. A középső második zónában a kápolna, a vártulajdonos lakrésze és vendégszobák vannak. A legbelső
többszintes épületegyüttes két nagy 60 és 71 méter magas bástyaközé szorult, szintenként egy-egy lakosztállyal. Fogadó
terek, Hunyadi terem, diszpozitórium, keleti szalon (és dolgozószoba), valamint pár vendégszoba van. A tornyok
csigalépcsőin juthatunk fel és le. A legfelső toronyszoba zöld lombok közötti falfestéseiről híres. Legalul levéltári szoba
van raumkunst (mondvacsinált "németes" jelző az átlagosra) stílusban berendezve.
Az egyes helyiségek szintenként
I. szint
1. Képtár. Benne tulajdonosok portréi vannak a kastély átalakítás előtti időkből. Alexandra Brodszkéjé is
2. Nádasdy terem, a 19. század második felében érdekes figurális motívummal díszített burkolatot kapott. Az itt álló
olasz reneszánsz stílusú komód a legrégebbi bútora a gyűjteménynek. A falakon Nádasdy Ferenc, Zaya András portréja
mellett két egyenruhás lovas, valószínűleg a Habsburg-dinasztia tagjai láthatók.
3. Toronyszoba ikonosztázokkal. Nardo di Cionét, a bajmóci oltár festőjeként ismerjük. A legfontosabbak alkotásai
bekerültek gróf Pálffy János gyűjteményébe. Az oltárszárnyakat a 14. század 50-es éveiben temperával fatáblára
festették, a következő szenteket ábrázol: Felső sor / balról jobbra / St.János, Jeremos próféta, Mária Jézussal, Keresztelő
Szent János, Ranier próféta. Alsó sor / balról jobbra /: Szent Ágoston próféta. Mária Magdolna, Szent Pál próféta
apostol. Catherine és Mária között a szenvedő Krisztus és Szent János apostol, Szent Lucia. Szent Péter apostol. És
Szent Margit. Szent Antal Remete. Nardo di Cione 14. század a pestis-járvány utáni második feléből a firenzei festészet
legfőbb és legjelentősebb alakja. A bajmóci oltár az egyetlen épen maradt munkája. Andrey testvérével együtt a 14.
század végén már ők a legnagyobb toszkán festők.
4. Télikert a következő hely A virágok védelmére és játékok termének volt. A padlóbál és ablakok alatti nyílásokból
áramló meleg a szoba állandó alaphőmérsékletét biztosította. A helyi meleget 17. századi habán cserépkályha adta.
Egyszerű konzolos padok mögötti lambériázott faparavánok között kártyát, sakkot, vagy a rulettet játszhattak. A
gazdagon faragott barokk szekrény a lengyel Gdańskból került ide 1700-ban. A párkánypajzson a város címere van. A
télikert hármas alakot ábrázoló festménye Marie Antoinettet, férjével XVI. Lajossal és háttérben álló testvérét
Maximilian von Habsburgot mutatja. A kép festője A nemesség 18. századi festője Johan Mikhail Millitz bécsi festő,
aki Felső-nyitrán is élt.
5. Galéria mindig fontos része az arisztokrata otthonoknak. A terem mennyezete és falburkolata faragott diófa, intarziás
betétekkel. Nagy reneszánsz ólomüveg ablakok készítésük évszámaival AD (anno domini) 1548-asokat és az 1575-
eseket gróf Pálffy Párizsban vette 1902-ben. Belső galéria bútorzata ugyanúgy, mint a nagy kandalló, klasszikus és
neoreneszánszok. A képek azon Pálffy családtagokat mutatják, akik valaha tulajdonosai voltak a bajmóci birtoknak. Az
utolsó tulajdonost, Pálffy János magyar nádor nyitja a sort. A középső, Pálffy Pál magyar nádor és császári tábornokot
mutatja. A jobb oldali portré a felesége, grófnő Franziska Belasy Khuen. Az étkezőbe nyíló ajtó Vencel Brózik 1644-es
munkája. A bal oldalán az utolsó kép Andrássy Emánuel portréja, aki Pálffy János sógora volt. A kandalló feletti festés
a nemesek egy csoportja, akik a törökök feletti győzelem után hálát adnak Istennek. Az ajtót fölött az osztrák-magyar
császárnő Mária Terézia által adományozott kép. A férjét Lotaringiai Ferencet és négy fiukat mutatja.
6. Kis szoba mosdóval. A portálüveget szlovák és cseh üveggyár készítette.. A falat motívumok és „LP” és
„Debucourta IS Helman” feliratok díszítik.
7. Ebédlő. Nepravidlne tervezte. A kandalló abba a rácsos fülkébe került, amit Heim bécsi mester készített. A
tölgyfabetét csatajelenetet ábrázol, gazdag díszítéssel. A főkép a korai 17. századból való. Abraham Jansens festette. A
napkeleti bölcsek imádatát jeleníti meg. További képek a közép-európai barokk mesterek csendéletei. Bútorzat itt a 19.
század második feléből ered. Kína és német Rosenthal porcelángyár termékei vannak kiállítva, valamint egy ezüst
desszert-készlet Bécsből.
8. Keleti terem. Az utolsó tulajdonos Pálffy János dolgozószobája. Obložennie dolaf csináltatta aranyozott stukkót. A
felső sorban érmék Allahot dicsőítő arab szövegsorok a Koránból. Az ajtós bélések eredetileg párnák és takarók
tárolását szolgálták. A berendezés Milan Obrenovics szerb hercegtől származik, és Pálffy János vásárolta meg Bécsben
1902-ben, A mennyezet úgynevezett mór mennyezet. Pálffy gróf a Colli cégtől 1906-ban rendelte meg. A 16. század
elején készült a kandalló feletti reneszánsz terrakotta dombormű. Madonna a gyermekével, ami egy toszkán mester
műve. Figyelmet érdemelnek a keleti szalon vázái, (Ming korabeli kékmázasok) a gazdagon faragott indiai asztalok és a
japán térelválasztó paravánokkal.
9. Zene szalon 16. századi berendezéssel. A kanapék és székek kárpitja idillikus jeleneteket ábrázolnak. A zongora
1884-es és Bělehrádek Bécsi mester munkája Az asztal feletti kép a Szent Grove. Herman Corotti festette. Érdekessége,
hogy a mester már ismerte a perspektivikus ábrázolást. Ha lassan közeledünk a kép előteréhez, az mindig a festmény
lépcsőjére vezet. A többi alkotás témája az ókori mitológia. Kiállított kínai francia és bécsi tárgyak. Falióra 18. századi
bécsi mester munkája. Szőlő és kígyós faragással gazdagon tarkítva. A Vénusz szobor Antonio Canova carrarai
márványműveinek másolata.
10. Arany terem a várpalota legszebb része. Nevét a tiszta arannyal beborított mennyezeti hársfa faragásról kapta Gróf
Pálffy 1907-ben rendelte meg a Gebrüder Collitól a velencei (szépművészeti akadémia) Académie di Belle Arti
lándzsás és angyalos mennyezetének mintájára. A gróf már nem érte meg, hogy készen is lássa. A közepére helyezett
medál Francesca Desilvestro portréja, születésének és halálának (1829–1908) szalagos dátumával. Omnia cum tempore
( „Mindent a maga idejében!”) felirattal. Az ablakok közti két nagy figuratív festmény a 19. század végén Václav
Brózik alkotása. A szemközti falon levő, 17. századi művek. A „Török szultán velencei ellenőrzésen” téma Tiroli
Stephen Kessler festő alkotása. Nauszika és Ulysses - flamand Jacob Jordaens képe. Azt az ókori görög mitológiai
pillanatot ábrázolja, amikor a Trójai háborúból hazatérő Odüsszeusz király leányát Nauszikát Odüsszeia elsüllyedését
után megtalálja. A következő kép Agatha Carl Francesca Nuvolone képe. A legrégebbi bútordarab az Arany teremben a
rokokó asztal, ami sárgaréz virágelemekkel és hangjegy motívumokkal díszített. A többi bútor 19. századi.
Gyertyatartók és az órásszekrény a század elején Párizsban készültek. Az óra lapja meisseni porcelán. Az arany
csarnokban szokott fellépni a várkápolna kórusa. A szoborgaléria műkőből és vörös márványból készült. Kialakítása a
Bellunoi Dei Rettori reneszánsz palota loggiájának alaprajzát követi. Colline-i Andreas szobrászmester készítette A
galériáról a várkápolnába pillanthatunk be.
11. Kápolna. A 17. században Pálffy-Khuen Belasy Franciska grófnő és grófné alakíttatta ki a bástya ágyúterméből.
Ebből az időszakból maradtak fenn a mennyezeti freskók és a stukkók. A kápolna fő stukkója angyali üdvözlet jelenít
meg, ami valószínűleg a kápolna felszentelésére készült. Ezt támasztja alá a 19. század végi kápolna rekonstrukció, ami
a festett alsó festményt, megszabadította a ráfestett rétegtől. Keresztelő Szt. János életéből vett jelenetek mellett a
szentek: Szt. Miklós, Szt. Pál, jobbján Szt. László és István, alatta thüringiai Szt. Erzsébet története. Az oltárkép
Pandóra szelence témakörét jeleníti meg Orcagna keze nyomát hordozva. Oltár készítője Colli Innsbruck, a ráfestett
egyéb képek másolatok. Neogótikus rekonstrukció során nyerte el mai kinézetét, a párizsi Saint-Chapelle és a gótikus
Amboise kastély kápolnái mintájára..
12. Központi kastélylépcső. A harmadik udvarba vezet a, amely a vár legrégebbi része. Nem hozatott anyagból van,
hanem a vár azon mésztufa cölöpéből lett kifaragva, amelyre maga a vár is épült. A kaput és a nagy bronz ajtókat a
Colli vállalata 1902-ben készítette el, gróf Pálffy tervei szerint. A másik lépcső, ami a negyedik udvarba visz, egy 26
méteres mélységbe tart. A fokok a pozsonyi Márton és fia cég által 1895-ben gyártott és szerelt elemek. Ez a cég
telepítette a vár egyéb fém műtárgyait, például az udvari lámpákat, dekoratív korlátokat és a villámhárítót.
II. szint
13. Hall a vár eredeti gótikus magja közepébe épült A múlt században rekonstruálták. Nagy üvegablakos csarnok a
torony csigalépcsőjéhez vezet, ami a lakóterületekhez vezet. Gróf Pálffy úgy akarta, hogy a belső terek egy építészeti
egységet alkossanak az egész külsővel. Ezért vár középső lakható részeinek díszítettsége gótikus. Az enteriőr, Pálffy
gróf ízlésvilágát adja vissza. Amiben a raumkunst, azaz művészi belső a meghatározó elv. Sok esetben, a gróf maga is
részletes mintákat dolgoz ki. A belső munka kivitelezéssel megbízott Innsbruck Gebrüder Colli készítette el a
mennyezetet, lambériát, ablakokat, ajtókat, falfestményeket és bútorokat tiroli gótikus szellemben. Az első emeleten
felhasznált faburkolat vörös fenyő, a padló pedig tölgyfa.
14. Kék Szalon. Az első emeletet a nyitánya. Eredeti a lambéria, a korlátok, a lépcső a kutyák szobraival, a kazettás
mennyezet és a kék festésű fal a címerekkel, magyar királyokról, nemesekről. Mátyás király, Thurzók és Pálffyak, akik
egykor tulajdonosai voltak a kastélynak és birtoknak.
15. Kocsimosó.Az eredeti leltárban említett márvány mosóállvánnyal.
16. Nagyterem. Egy egységet képez a hálószobával és a nappalival. Az arisztokrata lakrész a gótika időszakát idézi.
Bútorok eredeti helyükön állnak. Úgy, ahogy Colli és Pálffy berendezte. A láda a bajmoki kastély utolsó felújítása utáni
formáját őrzi. Érdekes az asztal fölötti nagy csillár, ami szintén beletartozik az eredeti leltárba.
17. Konyha. Egyszerű. A nagy német tálalóban ón és cserépedények vannak. Kézi működtetésű lifttel szállította fel az
ételeket miután feldolgozták és elkészítették a helyi alapanyagokat. Pozsonyi Márton és fia cég készített bronz rácsot
arra az ajtóra, ami lezárta az emeleti szobába vezető utat.
18. Márvány terem. A sárga és feketemárványú padlójáról kapta a nevét. Mozaikmintázat hal formájú elemekkel. A
terület közepén "P" monogrammal. A központi medalionon, az ablak és ajtó fülkékben latin feliratokkal: CUOR
FORTE ROMPE CATTIVA SORTE, VIRTUS IN ACTIONE, OMNIA CUM TEMPORE, HUC REFER
PRINCIPIUM ET FINEM, FAMAM ERTENDERE FACTIS szellemében az olasz reneszánsz A szoba festett falán
Francesco Desilvestri, Luster 17. századi velencei festők munkái. A II. szinten épült a kastély központi része, az alsó
szinthez képest kissé eltolva.
19. Fogadó szoba. Eredeti fa lambéria, romantikus festmények és kazettás mennyezet. A szobabútor a 19. század a
második felében készült, de a reneszánsz és barokk székek idősebbek. A falból kiálló konzolra „Egy szegény fiú”-t
mintázó - Antonio Canova által carrarai márványból készített- eredeti szobra került.
20. Gardrób szoba neogótikus bútorokkal berendezett öltöző-helyiség. Az utolsó átalakítás óta a mosdó és a
vízöblítéses WC maradt fenn.
21. Nagyterem. Az első emeletihez hasonló, de itt a hálószoba és a nappali gazdagon faragott válaszfallal van
elválasztva . A felül áttört kurzív motívumok és talpas szobrok díszítik. Alján állatok domborművei láthatók. Az eredeti
állapotú bútorzat, a mennyezet, a falburkolatok és falfestmények egymással mind összhangban állnak, neogótikusak.
22. Vadász szalon trófeákkal és elejtett vadakkal. Vadászjeleneteket ábrázoló falfestményeiről kapta a nevét. Francia
porcelán, német ón és cserépedények vannak kiállítva. Mosogató a sarokban egyike a számos a kastélybeli hasonlónak,
ahová gravitációval jutott el a víz a tározó a toronyból.
23. Másik hall az emelet utolsó helyisége. A mennyezet közepén a Pálffy címer – a jól ismert keréktöredék fölött
ágaskodó szarvassal. Körülötte a Pálffy családdal kapcsolatban álló más nemesi családok címerei. Falburkolatok, a
festett címerek és bútorok reneszánszok. A neogótikus szék, ill. az asztal még az, amit a 19. század végén Pálffy gróf
megrendelt a Colli-tól.
III. szint
24 Lovag terem és loggia a III. szint központi részébe a . Konzolokon kiálló karzat olyan, mint amit Pálffy gróf
franciaországi Pierrefonds és Carcassone-ban látott.
25. Fegyvercsarnok jelenleg kézi és a lőfegyverek, valamint egy páncélzat a 16. és a 18. századból. Csillár a teremben
olaj lámpát tartott. a háttérben álló feszület oldalain a görög ábécé "alfa" és "omega" betűi a kezdet és a vég
szimbólumai.
26. Fellegvár. A fegyvercsarnokból Rövid fából készült lépcsőn jutunk a fellegvárba , ahol már kisebb a tér. A kiállítás
a 19. századi különféle bútorok, órák, üveg, porcelán, kőszobrok, festmények stílusa klasszicizmus, empire, romantika,
biedermeier, részben középkori, részben a 19. század második feléből valók. Citadella és a kilátó, ahonnan gyönyörű
kilátás nyílik a Bajmócra és környéke. A lépcsőn lefelé a Hunyady terembe jutunk.
27. Hunyady terem. A bajmóci kastély legnagyobb tere a 16. és a 17. században épült. Hunyady csarnok barokk
portálján át a harmadik udvarba juthatunk. A portál latin feliratait gróf Pálffy János írta, ami egy kronogram, vagyis a
római számokat jelentő betűk értékét összeadva 1899-et, tehát a felújítás kezdőévét kapjuk. A szöveg az átépítő Pálffy
Jánost nevesíti.: VLTIMVS EX Pálffy Ioan LINEA DE NATVS RESTITVIT CVS RVPE ARCI Sita.
28. Gobelin szoba. A Hunyadi teremből lefelé egy másik hasonló, de kisebb térbe jutunk. A kései 19. századi épületben
van Pálffy János gróf, főleg bútorokból és festményekből álló gyűjteménye. Az elülső falára került a 17. század elején
Brüsszelben szőtt óriás gobelin.
29. Oszlop csarnok. A Hunyady teremből márvány lépcsőház vezet ebbe a neogótikus terembe. Az impozáns és
szokatlanul nagy carrarai márványszobrai az asszír Sardanapala és a zsidó Saul királyt formázzák. Thomas Wald angol
szobrász alkotta Rómában. (Sardanapala önzés netovábbja, halála előtt csak azért mészároltatja le alattvalóit, hogy
azok őt a túlvilágon is szolgálják.)
IV. (vár alatti) szint
30. Kripta. A második udvaron át a Pálffyak sírkamrájába mehetünk le. A kriptában van eltemetve Pálffy Tamás
nyitrai püspök. (Elhíresült a vezekényi ütközetben elesett négy Esterházy felett mondott beszéde.) Gróf Pálffy János
annyira tisztelte, hogy földi maradványait idehozatta Bazinból. A gróf pedig a középső kriptában emelt szarkofágban
van eltemetve. Szarkofágot erdélyi kőfaragó készítették vörös márványból.
31. Barlang. Annak ellenére, hogy utoljára maradt a bajmóci várbarlang, 22 méter átmérőjével és 6 m-es
belmagasságával figyelemre méltó marad, A kastély udvari tavernája 26 méter mélyen csatlakozik a kétosztatú
mészkőbarlanghoz, amit víz mosott ki és denevérek lakják. A benne levő két tó valószínűleg összeköttetésben áll más
föld alatti képződményekkel. 1967 óta látogatható.

Belépők, információk (forrás internet)

Fülek várbelépő 3,00 Euro Nyitva 10,00 - 18,00 óra

Fotó jegy 1,50 Euro
Somoskő várbelépő 1,15 Euro Nyitva 7,00 - 19,00 óra
Bajmóc várbelépő 8,00 Euro Nyitva 10,00 - 15,00 óra (szünet 12-12,30) 75 perc
Fotó jegy 2,00 Euro
15,65 Euro / fotó nélkül 12,15 Euro
Parkoló Bajmóc 4,0 Euro

Szállás Magyarországon kb. 4000 Ft. / fő

Távolság Erdőd - Szatmárnémeti 20 km

Szatmárnémeti - Salgótarján 326 km – kb. 4 óra
Salgótarján – Fülek 23 km – kb. 30 perc
Fülek – Salgótarján 23 km – kb. 30 perc
Somoskői kitérő o-v 8 km – kb. 15 perc
400 km – kb. 5 óra 15 perc

Távolság Salgótarján – Bajmóc 156 km – kb 3 óra

Bajmóc – Szatmárnémeti 436 km – kb. 6 óra
Erdőd - Szatmárnémeti 20 km
612 km – kb. 9 óra

1 nap Indulás reggel 8,00 Erdőd, érkezés a szálláshelyre Salgótarján – esetleg környéke – 23 km Füleki Vár
meglátogatása majd visszafelé ha kedvünk lesz meglátogatjuk a somoskúi várat és vissza a szállásra.
2 nap Reggel indulás Bajmócra, látogatás a várkastélyben, majd indulás haza.
A programok fakultatívak, mindenki azt néz meg amit szeretne, az evés - ivás pedig önellátó.
A szállítás költségeit Lukács Gábor számolja ki.
A fentebbi árak az internetről származnak, ezért ha a helyszínen eltérések vannak nem vállalunk érte felelősséget.