Karácsonyi történet

Mesélő:
Nincs Úr bankár volt. Az egyetlen dolog, amihez igazán értett a pénz gyűjtése volt. Olyan
ember aki előtt ismeretlen dolog a jócselekedet, az adakozás. Semmi más nem érdekelte,
csak egyedül a kamatok és az azokból befolyó haszon.
Soha senki nem állította meg az utcán, hogy örvendező pillantással így szóljon hozzá:-Hogy
van kedves Nincs Úr? Mikor jön el hozzám?- Koldus sem kért tőle soha alamizsnát, gyerekek
sem kérdezték meg tőle, hogy hány óra, és senki fia soha életében nem tudakolta Nincs
Úrtól, hogy merre van az út ide, vagy oda..
Még a vakok kutyái is mintha ismerték volna, mikor jönni látták, kapu alá, vagy udvarba
ráncigálták gazdájukat, aztán farkukat csóválták, mintha azt mondták volna:” vak gazdám,
jobb ha egyáltalán nincs szeme az embernek, mint hogyha ilyen gonosz szeme van”.
Ha néha mégis eléje tévedt valami ismeretlen, hogy kérjen tőle Ő csak ennyit mondott
bosszúsan:” Takarodj semmirekellő!” És ment tovább a maga sötét, rideg, szeretetnélküli
útján.
Róla /vagy talán rólunk is / szól ez a kis történet a szeretet ünneplésének estéjén.
SZOLGA:
Uram. Nincs tüzelő. Fázom.
NINCS:
Te örökké csak panaszkodsz. Már három hasáb fát tettél a tűzre és mégis fázol.
Szolga De Uram…
NINCS/közbevág/ Semmi de. Nézz rám, én nem fázom, ezért neked sincs jogod erre. Te
örökké csak szórnád a pénzt ezekre az értelmetlen dolgokra.
Szolga:
De Uram, most karácsony napja van, legalább egy kicsit most…
Nincs /erélyesen közbevág/
Egy szót sem többet. Örülj, hogy korábban hazaengedlek. Bár azt hiszem, hogy jobb ha
levonom a béredből ezt az elmaradt órát, mert még a végén rendszert csinálsz az idő előtti
hazajárkálgatásból.
SZOLGA: Uram végeztem. Hazamehetek?
NINCS: Menj! Bár nem tudom megérteni, hogy mi olyan fontos ebben a karácsonyban! De a
béredből akkor is levonom.
/szolga közben elmegy/
NINCS Méghogy hideg, meg karácsony. Naplopó. /Morog/ Megyek én is haza.

1
BANKÁROK: /utcán/ Jó estét Nincs Úr!?
NINCS: / Meglepődve/ Mi az? Mi van?
BANKÁR: Az árvák számára gyűjtünk, hogy nekik is legyen egy kis örömben részük ezen a
csodálatos estén. Már van ezer frankunk.
NINCS: Milyen hiábavalóság, okosabb helyre is tehetnék a pénzüket! Na, alászolgája.
NINCS: /otthon/ Milyen hideg van itt és ez a kályha sem jó. Annál jobb így legalább nem kell
tüzelőre pénzt kiadni. /Kopogtatnak/
Tessék!
UNOKAÖCCS: Szép jó estét!
NINCS: Hát téged mi szél hozott? Ha pénz kéne előre mondom, hogy nincs.
UNOKAÖCCS: Nem azért jöttem én bátyám, hanem mert úgy gondoltuk a feleségem és én,
hogy nagyon egyedül lehetsz ezen a szép ünnepen és ezért meghívunk az otthonunkba, hogy
velünk ünnepelj.
NINCS: Ünnepelni?! Minek? Nem érdekelnek az ünnepek és egyébként is épp aludni
készültem.
UNOKAÖCCS: Pedig szívesen látnánk.
NINCS: Mondtam, hogy nem érdekel. Fáradt vagyok aludni akarok!
UNOKAÖCCS: Sajnálom. Boldog karácsonyt! /elmegy/
NINCS: / morog és lefekszik az ágyba/ /az óra 12 űt/
SZELLEM: Nincs! Ébren vagy?
NINCS: Ki vagy Te?
SZELLEM: Én vagyok az egykori társad, akit mindenki „fukar”-nak csúfolt. Emlékszel még
rám? Azért jöttem, hogy figyelmeztesselek. Eljön hozzád három szellem: a múlt, a jelen és a
jövő szelleme, és vigyázz, nehogy Te is a sorsora juss!
NINCS: Hová? Miért? /a szellem eltűnik és ismét 12 üt az óra/
NINCS: De hiszen egyszer már elütötte a 12-t!
MÚLT SZ: Nincs jer velem!
NINCS: Ki vagy Te?
MÚLT SZ: Én vagyok az eltöltött idő, gyere velem nézd a múltad.
NINCS: /Nézi/ De hiszen az én vagyok!
MÚLT SZ: Igen Te. 40 évvel ezelőtt.
LÁNY: Olyan jó veled!

2
NINCS: Igen. Egyszer nagy ember leszek, meghódítom a világot és mindenki boldog lesz
körülöttem.
LÁNY: Én csak veled akarok lenni.
NINCS: Te leszel a királynő és boldogok leszünk együtt.
LÁNY: Olyan jó lesz. Egy kis ház, ahol Te és ÉN élünk majd.
NINCS: Á dehogy! Egy palota, ahol Te leszel a királynő és szeretni fog mindenki.
MÚLT SZ: Emlékszel még? Elveszítetted Őt, mert csak a sokra gondoltál, pedig Ő szeretett
téged és beérte volna a kevéssel is. Elveszítetted az egyetlent, aki szeretett téged.
NINCS: Ah nem baj! Így sokkal többet nyertem.
MÚLT SZ: Igen?! Mond mit nyertél? Szerető társat talán, vagy barátokat? Hiszen mindenki
kerül, mert fél tőled, mert tudják, hogy milyen könyörtelen vagy.
NINCS: Ez nem igaz! Hazugság! Hazudsz! Hol vagy? Ki vagy Te?
/ A szellem eltűnik, Nincs ismét az ágyában van és 12-t üt az óra/
NINCS: Ez tiszta őrület!
JELEN: Én vagyok a jelen szelleme. Jer velem Nincs és figyelj!
SZOLGA: /hazaér/ Boldog karácsonyt szeretteim. Végre felmelegedhetek egy kicsit , mert az a
zsugori Nincs még a tüzelőre is sajnálja a pénzt.
Gyerekek:/Hárman vannak/
-Olyan jó hogy itthon vagy apu!
_Olyan jó, hogy együtt vagyunk!
_ Apu, apuci! Mit hoztál?
SZOLGA: Az egyenlőre még meglepetés.
FELESÉG: Gyertek, üljetek asztalhoz! Nézzétek milyen finom vacsora van.
GYEREKEK: Mi az? Jaj de jó!
/Az asztalhoz ülnek mindnyájan/
NINCS: Még hogy én zsugori! Majd meglátja ez a senkiházi!
JELEN: Jer velem tovább!
UNOKAÖCCS: Kár, hogy nem jött el a nagybácsi, pedig olyan egyedül van.
FELESÉG: Mondtam, hogy hiába is fáradsz érte, bár egy még bőven elfért volna az
asztalunknál, hiszen ahol 6 elfér ott a 7-nek is van hely.
UNOKAÖCCS: De most már kezdjük el a vacsorát, mert nagyon megéheztem.

3
/fölállnak imádkozni/
Adj Urunk mindnyájunknak békét ez estén, hogy szeressük egymást és rosszal a rosszat ne
viszonozzuk. Őrizd meg családomat, barátainkat, rokonainkat és Nincs urat is békességben és
szeretetben. Mert tudjuk, hogy erre szükségünk van.
NINCS: Még hogy békét, meg szeretetet. Békében élek Én, nem szorulok arra, hogy más
kérjen számomra.
JELEN: Ő csak jót akar neked, mert szeret. Ne akard őt is elveszíteni!
NINCS: Szeretet. Szeretet. Minek az?
/Közben a második szellem is eltűnik és ismét 12-t üt az óra/
JÖVŐ: Lásd és féld a jövőt!
NINCS: Most már aztán igazán elegem van! Nem megyek sehová.
JÖVŐ: Nem is kell. Tekints ki az ablakon!
/Az utcán emberek járnak és beszélgetnek/
1. ember: Ott voltatok a temetésén?
2. ember: Nem. Miért mentünk volna?
1. ember: Én elmentem volna csak azért, hogy megnézzem ki van ott.
2. ember: Azt mondják, hogy csak a szolgája volt ott és az unokaöccse.
1. ember: Én nem tudom megérteni őket. Képzeld állítólag azt mondják, hogy ha nem is
volt jó ember, de azért Ők mégiscsak szerették.
NINCS: Ki volt ez az ember? És miért mutatod ezt nekem?
JÖVŐ: Figyelj csak tovább!
UNOKAÖCCS: Azért én mégis sajnálom, mert volt azért benne jó is./feleségének mondja/
Feleség: Igen. Talán. /nem nagy meggyőződéssel/
NINCS: /a szellemhez/ Csak nem én?
Jövő: De igen, és látod, mégis van olyan ember aki megsirat téged minden fukarságod,
kőszívűséged ellenére. Vedd már észre, hogy az ember nem élhet szeretet nélkül. Kell, hogy
tudj jót tenni másokkal! Kell, hogy tartozz valakihez, hogy a szeretetet, a békét kamatoztasd,
mert ez az ember legnagyobb vagyona. És kell, hogy tudj ünnepelni amíg nem késő, mert
ünnep érted is van, hogy boldog légy és hogy boldoggá tehess sokakat….
NINCS: Mit tegyek?
Jövő: Tedd jóvá a bűneidet, melyeket elkövettél az emberek ellen, hiszen még van erre
lehetőséged. Változtasd meg a jövő rossz álmát, hogy igaz és jó valóság lehessen!
NINCS: Még van reményem?
Jövő: Igen. Légy bátor, és hidd el a másik ember öröme boldoggá tesz téged is.

4
NINCS: Köszönöm neked…/a szellem eltűnik/ hol vagy?
No de indulok én is ünnepelni, hiszen karácsony van és engem is meghívtak, hogy részt
vegyek az ünnepen.
És, és megakarok tanulni szeretni!!!
MESÉLŐ: Így ért tehát véget ez a karácsonyi történet, de talán ki tudja hány ilyen történetet
mesélhetnénk még el, melyeket soha senki nem tudott meg és nem írt le.
Nincs úr igazi karácsonya volt ez, amikor lelkében valóban megszületett Jézus Krisztus, hogy
megtanítsa Őt a helyes életre, ami nem más, mint a szeretet parancsának teljesítése egész
életünkön keresztül.