Csíkszereda Megyei Jogú Város kulturális stratégiája 2014–2020

(TERVEZET)

1
Tartalomjegyzék

I. Bevezető...........................................................................................................................4
1. Általános városbemutató. ................................................................................................4
2. A helyzetelemzés módszertana........................................................................................5
3. A kultúra .........................................................................................................................6
4. Stratégiához tartozó területek .........................................................................................6
II. Kultúra a városi önkormányzat tevékenységeiben..........................................................7
1.A közigazgatási környezet és költségvetés.......................................................................7
2. A város kulturális életének elemzése.............................................................................12
2.1. Írott kultúra.............................................................................................................12
2.1.1. Csíkszereda Kiadóhivatal.................................................................................12
2.2. Színház és előadóművészetek.................................................................................13
2.2.1. Csíki Játékszín.................................................................................................13
2.2.2. Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes..........................................................13
2.2.3. Zene (hangversenyek, koncertek)....................................................................14
2.3.Vizuális művészetek................................................................................................14
2.3.1. Csíki Székely Múzeum....................................................................................14
2.4. Ingó és ingatlan kulturális vagyon..........................................................................16
2.4.1. Ingó kulturális vagyon.....................................................................................16
2.4.2. Ingatlan kulturális vagyon................................................................................16
2.5. Immateriális kulturális örökség...............................................................................17
3. Ágazatok közti szinergiák..............................................................................................18
3.1. Kultúra és a gazdaság..............................................................................................18
3.2. Kultúra és a szociális szolgáltatások.......................................................................18
3.3. Kultúra és a sport....................................................................................................19
4. A pályázati rendszer.......................................................................................................19
5. A városháza által nyújtott kulturális ajánlat...................................................................20
5.1. Más intézményekkel közösen szervezett hagyományos programok..........................20
5.1.1. Megyei Farsangbúcsúztató ..................................................................................20
5.1.2. Március 15-i ünnepi megemlékezések.................................................................21
5.1.3.“A Honfoglalástól az Európai Unió utánig” előadás-sorozat...............................21
5.1.4. A Csíki Kamarazenekar koncert-sorozata...........................................................21
5.1.5.Mini Jazz Fesztivál...............................................................................................21
5.1.6. Ezer Székely Leány Napja...................................................................................22
5.1.7.Régizene Fesztivál................................................................................................22
5.1.8.Székelyföld Kerékpáros Körversenye...................................................................23
5.1.9.Különböző filmfesztiválok....................................................................................23
5.1.10.Kutyaszánhúzó verseny – Hargitafürdő..............................................................23
5.1.11. Más rendezvények.............................................................................................24
5.2. Az önkormányzat saját rendezvényei.........................................................................24
5.2.1. Csíkszeredai Városnapok.....................................................................................24
5.2.2. Európa napi verseny.............................................................................................25
5.2.3. Gyermeknapi rendezvények.................................................................................25
5.2.4. Csíki Játékszín Gála.............................................................................................25

2
 5.2.5.Hargitafürdői Borvíznap.......................................................................................25
5.2.6.Aradi vértanúk – megemlékezés...........................................................................25
5.2.7.1956-os forradalom és szabadságharc – emlékünnepség......................................25
5.2.8.Adventi rendezvénysorozat...................................................................................25
5.2.9.Karácsonyfa díszítő verseny.................................................................................25
5.2.10.Egyébb tevékenységek........................................................................................26
III. A helyzetelemzés mérlege -SWOT elemzés................................................................26
Összegzés ..........................................................................................................................29
IV. A városi kulturális élet fejlesztésének stratégiája........................................................30
4.1.Jővőkép és küldetéstudat (vízió és misszió)................................................................30
4.2.Célrendszer..................................................................................................................31
1. Közösségépítés, közösségi tudatápolás..........................................................................31
2. Örökség..........................................................................................................................32
3. Kortárs kultúra...............................................................................................................33
4. Nyitott kultúra................................................................................................................33
5. Vonzerőnövelés, desztináció-építési folyamatok erősítése............................................34
4.3. Általános tevékenységi terv........................................................................................35
V. A kultúrát, kulturális tevékenységet befolyásoló törvénykezések összesítése.............39

3
 Csíkszereda Megyei Jogú Város kulturális stratégiája 2014–2020
(TERVEZET)

I. Bevezető

1. Általános városbemutató.

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni

vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az
Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-
kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. A város az Olt folyó
teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m
magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között
váltakozik.
A város legfontosabb ásványvíz-lelőhelyei Somlyón, a Szeredai- és
Zsögödfürdőn vannak. E két utóbbi már a középkor óta – mind a mai napig – közkedvelt
fürdőtelep, az utóbbinál mofetta is várja a vendégeket. A várostól 19 km-re, 1350 m
magasságon található a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó, jótékony hatásáról híres
ásványvizes, mofettás klimatikus üdülőhely, Hargitafürdő, a megye legmagasabban fekvő
települése. Csíkszereda hűvös éghajlata alapján a Kárpát-medence egyik hideg-pólusa. A
medence zártsága miatt télen gyakori a hőmérsékleti inverzió és a velejáró ködképződés.
Ilyenkor alacsonyabb hőmérsékleti értékeket mérnek a városban, mint a hegytetőkön.
Csíkszereda a korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (12–13.
század) települések szomszédságában, a szerda napi vásárhely színhelyén alakult ki. Az
első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus
5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja – Izabella királyné, aki
a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól. Ez az oka
annak, hogy a csíkszeredai városnapok mindig augusztus első hétvégéjén kerülnek
megrendezésre. A városhoz csatolt három falu: Csíksomlyó (1333), Csíktaploca és
Csíkzsögöd 12–13. századtól léteznek.
Csíkszereda az észak–déli és kelet–nyugati irányokban haladó utak
kereszteződésénél alakult ki mint szerda napi vásárhely. Innen származik a város neve is.
Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585–1635) a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen
Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya, a nevét viselő várat
1623. április 26-án kezdte építtetni. A vár jelenlegi formáját 1714–16 között Steinville
császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu
fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a
katolikus vallás egyik erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium,
1676-tól pedig Kájoni János nevezetes nyomdája is működött. A város első általános
iskolája 1751-ben létesül1.

http://szereda.ro/#!hu/h/18/varosbemutato.html

4
 A 19. század közepén Csíkszereda megerősödött: hozzácsatolták a közeli
Martonfalvát, 1891-ben pedig Csütörtökfalvát.
A városon áthaladó vasutat 1897. április 5-én adták át a forgalomnak és ez
eredményezte az első fejlettebb ipari egységek létesítését is. 1911-ben megkezdődött a
villamos hálózat kiépítése. A város századunkban tovább gyarapodott, 1920-ban
Zsögöddel, 1959-ben pedig Csíksomlyóval és Csíktaplocával. Növekvő közéleti
szerepének megfelelően Csíkszereda 1878-ban Csík vármegye székhelye lett.
1888-ban újjáépítették a kórházat, 1898-ban elkészült a mai Városháza, 1911-
ben pedig a mai Márton Áron Főgimnázium, ahová az egykori, már négy évszázados
csíksomlyói iskola költözött.
Csíkszereda átélve a második világháború történelmi viharait, továbbra is a
vidék központja maradt. 1960-tól kezdődően a város gazdaságát az erőltetett iparosítás
jellemezte. A főbb ipari ágazatok: faipar, könnyűipar és a gépgyártó ipar. 1968-tól az
újonnan létesített Hargita megye székhelyeként az erőltetett központi ipartelepítési
politika eredményeként a város lakossága jelentősen módosult: a 2002-es népszámlálás
adatai szerint lakosainak száma összesen 42 029. A nemzetiségi összetétel pedig: 34 359
magyar, 7274 román, 262 cigány, 48 német és 86 más nemzetiségű. A 2011-ben a
hivatalos adatok szerint 37.980 személyt írtak össze2 Kilenc év alatt mintegy 10
százalékkal csökkent a megyeszékhely lakossága.
Csíkszereda első világháborút követő hagyományos arculatának jelentős része a
múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben szinte egy csapásra eltűnt. A történelmi út – és
utcahálózat, tucatnyi középület és több száz magánház helyét a szocialista iparosítás
melléktermékeként megépített zsúfolt tömbház-rengeteg vette át. A régmúlt idők néma
tanúi közül alig maradt néhány. Így aztán az épített örökségünk védelme a más
településen elvártnál sokkal hangsúlyosabb feladat.
A város kulturális kínálata sokszínű és több lábon álló. Jelentős ebben a
városban működő kulturális intézmények szerepe és azon egyesületek, alapítványok
szerepe, amelyek elkötelezettek a közügyek iránt. Az év jelentős részében olyan
kulturális programkínálat létezik, melynek eddig is fogyasztója volt a helyi lakosság, de a
törekvéseink arra irányulnak, hogy a hagyományápoló rendezvényszervezés a
továbbiakban is maradjon kiemelt tevékenység. A több mint nyolc évtizedes gyökerű
Ezer Székely Leány Napja, az újabb keletű adventi gyertyagyújtási eseménysorozat
mellett számos lokális kötődést és identitástudatot erősítő mozgalmakra és
rendezvényekre fektetjük a hangsúlyt3.

2. A helyzetelemzés módszertana

A város kulturális stratégiájának elkészítéséhez az alábbi módszerekkel

gyűjtöttük az adatokat: személyes interjúk az intézményvezetőkkel, az alintézmények
2008–2013-as beszámolójának és a 2013-ban leadott 4 évre szóló menedzseri tervek
tanulmányozása (2014–2018), beszélgetések a Csík-Info és a kulturális osztály
munkatársaival, az elmúlt 7 év kulturális tevékenységeinek vizsgálata (intézményi
dokumentumok: költségvetés, jelentések, beszámolók, a leadott pályázatok

2
http://www.fejlodoszereda.ro/hu/h/5/szekelyfold-sziveben
3
Csíkszereda 2020 – Otthon a Székelyföld szívében – Tervezett jövőkép a következő nyolc
esztendőről

5
tanulmányozása, az elszámolások tanulmányozása, megjelent kiadványok –
szereda.Origo program magazin, Csíkszereda újság stb.)
A stratégia keretében minden olyan programot, tevékenységet, kezdeményezést
kulturálisként kezeltünk, amelyek által az önkormányzat kulturális intézményeket
támogathat vagy olyan tevékenységet amelyiknek kulturális hatása van. Kulturális
intézmények közé sorolhatók többek között az egyesületek, alapítványok, az
önkormányzat alintézményei (Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíki Játékszín,
Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíki Székely Múzeum, galériák, ifjúsági központ stb.), más
(köz és magán) kulturális intézmények, a művészeti egyesülések, stb. Ide sorolhatjuk a
kulturális örökség megőrzését, a kortárs és vizuális művészetet, az irodalmat, a
műfordítást, a könyv- és olvasáskultúrát, illetve a kulturális tartalomipart.
Az elemzés értelmében fontosak a helyi értékek és történelmi hagyományok.
Ugyanakkor fontosnak tartjuk azok ápolását, életben tartását.

3. A kultúra

Első lépésben azt kell megnéznünk, hogy mit is értünk kultúrán: az egyik
jellemző értelmezés szerint a kultúra fogalma az emberek szellemi, lelki és esztétikai
fejlődésének az általános folyamatát, a másik szerint egy embercsoport, korszak, vagy
általában az emberiség sajátos életmódját, a harmadik szerint a szellemi, különösen a
művészeti tevékenységet és e tevékenység termékeit foglalja magában. Az utóbb említett
értelmezés a legelterjedtebb, amely szerint a kultúrán az emberi tevékenység sajátosan
"kulturális" területét, a zenét, az irodalmat, a festészetet, a szobrászatot és a filmet értjük.
(Williams 1981:11-12; 1998:28-30)4
Az elkövetkező években Csíkszereda jövőjének alakításában létfontosságú szerep hárul a
kultúrára.
Azért éppen a kultúrára, mert
• a kultúra teremti meg az egyének, a közösségek, a régiók és a nemzet önbecsülésének
kereteit, formáit, színtereit és tartalmát;
• a kulturális élmények alkotják az egyének, a közösségek, összetartozásának,
tapasztalatai feldolgozásának egyik legfontosabb közegét;
• a kultúra a társadalmi integráció, a szociális kohézió közege: a közösségek
fenntartója és megújítója, az egyéni és a közös eszmények és életcélok
megfogalmazásának, megvitatásának és érvényesítésének a terepe.
A kultúrára támaszkodva erősödik meg minden közösség, belőle táplálkozik a nemzeti
önbecsülés. Csak a saját kultúránkban otthonosan mozogva érthetjük meg más
közösségek világát, életmódját, alkotásait. A kultúra társadalmi integratív funkciót is
betölt: összetartja a helyi közösségeket. Kultúra nélkül nincs közösség, közösség nélkül
nincs emberi méltóság.

4. Stratégiához tartozó területek

Ez a Stratégia az önkormányzat számára olyan szakmai feladatként jeleníthető meg,

amelynek végrehajtásához a szükséges (1.) intézményi autoritást, (2.) adminisztratív-
logisztikai keretet és (3.) anyagi forrást megyei léptékben biztosítani lehet.

4
http://mek.oszk.hu/03000/03092/03092.htm

6
A Stratégiához tartozó területek A városi önkormányzat
kompetenciaszintjei
A kultúra „klasszikus” területei (színház, zene, - Fejlesztéspolitikai tervezési
képzőművészetek stb.) jogkör és erőforrás
- Programalkotási jogkör és
erőforrás
- Támogatási gyakorlat – kialakult
és működőképes pályáztatási
rendszer (anyagi és/vagy
menedzsment jellegű)
- Saját intézményrendszer
- Kulturális infrastruktúra-
fejlesztési lehetőség (pl.
hargitafürdői mofetta felújítása,
műemlék-felújítás, turisztikai
utak, stb.)

Lakossági kultúrafogyasztás, művelődés, -

hozzáférési szintek, társadalmi részvétel
Kulturális piac (média, könyvkiadás,
tartalomhordozók, stb.)
Kreatív szektor (pl. műemlékek, településkép,
design, arculat, divat stb.)
A polgármesteri hivatal közvetlen hatáskörébe
tartozó intézményrendszer (a hivatal
alintézményei, oktatási intézmények)
A polgármesteri hivatal közvetett
menedzselési/támogatási hatásköréhez
sorolható intézmények és szervezetek halmaza
(pl. az ifjúsági központ)
Azok a fejlesztési egyesületek, fejlesztési
társulások, amelyeknek tagja a polgármesteri
hivatal
A fenti táblázat egyértelműen jelzi, hogy az önkormányzatnak a város kultúra
rendszerének vonatkozásában minden szegmensében jelentős mértékű és többszintű,
direkt vagy indirekt befolyásolási ereje van.

II. Kultúra a városi önkormányzat tevékenységeiben

A közigazgatási környezet és költségvetés

A kulturális környezet fejlődése függ a gazdasági és szociális tényezőktől, jogi

szabályozásoktól, az önkormányzat kultúrára vonatkozó politikájától.
Városunkban a kulturális tevékenységeket a következő intézmények befolyásolják:

7
 1. Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Európai integrációs és
projektmenedzsment irodája a kulturális és a Csík-Info – Ifi Infotin osztályokon
keresztül.
2. A városi önkormányzat által fenntartott alintézmények:
o Csíki Székely Múzeum
o Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes
o Csíki Játékszín
o Csíkszereda Kiadóhivatal
o Siculus
o Csíki Sportegylet
o Városi Sport Klub Csíkszereda
 Oktatási intézmények alapítványai, egyesületei (pályázók);
 Egyházi intézmények alapítványai, egyesületei (pályázók);
 Más civil szervezetek (pályázók).
A változatos kulturális élet biztosítása érdekében a fent említett intézmények között
szoros együttműködés van.
A kulturális osztály főbb tevékenységei:
- A kulturális költségvetés követése, kifizetések-számlák utalványozása,
továbbítása a könyvelőségre;
- Rendezvényszervezés:
 a program összeállítása;
 médiával való kapcsolattartás;
 egyeztetések közreműködőkkel;
 szerződések előkészítése, kifizetések;
 promóciós anyagok kéziratának előkészítése, megrendelése, tördelés
követése;
 helyszíni koordinálás, konferálás.
- Információs tevékenység:
 sajtótájékoztatók megszervezése;
 sajtóközlelemények megfogalmazása;
 tájékoztató fórumok szervezése;
 sajtófotó, eseménydokumentálás;
 a város honlapjának aktualizálása.
- Csíkszereda Kiadóhivatal működtetése:
 információs kiadványok megjelentetése:
 havonta: szereda.Origo program magazin - adatgyűjtés,
szerkesztés, interjúkészítés (12 szám: havonta, 2
különszám: Helytörténeti évfordulók és Éves
eseménynaptár (magyar, román, angol nyelven);
 Csíkszereda újság, Miercurea Ciuc (évi 11 kiadott szám);
 az Útravaló-sorozat elkészítése, kiosztása, terjesztése;
 a kiadó egyéb kiadványai;
 előkönyvelési tevékenységek;

8
  kiadványok nyomon-követése; kiadványok árusítása.
- kiadványok korrektúrázása;
- pályázati rendszer működtetése: felhívás, pályázati anyagok ellenőrzése, elbírálás
megszervezése, szerződések megkötése, pályázatok eredményeinek kiközlése
stb.;
- kapcsolattartás az oktatási intézményekkel, ifjúsági közösségekkel és
szervezetekkel;
- kapcsolattartás az egyházi intézményékkel (támogatási kérések átvétele, iktatása,
szerződések elkészítése, elszámolások ellenőrzése);

A Csík Info, turisztikai információs iroda főbb tevékenysége

- turisztikai tevékenység; bel- és külföldi turisztikai kiállításokon való részvétel;
- testvérvárosi kapcsolattartás, testvérvárosi delegációk fogadása;
- különböző információs kiadványok előkészítése:
o Csík-Info – Csíkszeredai tájékoztató;
o Info Ciuc – Ghid turistic;
o Szakácskönyv – Pityóka fesztivál ízei.
- a pityókafesztivál megszervezése a csíkszeredai városnapok keretén belül;
- Hargitafürdői Borvíznap megszervezése;
- különböző társszervezői tevékenységek;
- a hargitafürdői Csík-Info iroda működtetése és az ott található könyvtár
működtetése.
- szerződéskötések, utalványozások, költségvetés követése;
Néhány számadat a kulturális iroda tevékenységéről:
2010 2011 2012 2013
Szerződéskötések száma 253 252 272 241
Kulturális események 129 116 138 118
megrendezésével kapcsolatos
szerződések száma
Egyházi intézmények támogatása 3 3 5 5
(szerződések száma)
Pályázati rendszerben megkötött 116 132 129 116
szerződések
Sürgősségi alap (szerződések száma) 5 1 0 2
Pályázati elszámolások ellenőrzése 129 166 160 138
Városházi hírek / Hírek, információk 70 66 66 68
(2012 májusától van esemény ajánló) 51 esemény 88 esemény
ajánló ajánló
Kiküldött sajtóközlemények, 130 105 106 71

9
meghívók magyar nyelven
Kiküldött sajtóközlemények, 91 46 66 50
meghívók román nyelven
Sajtótájékoztató 15 7 8 10

ESZL napja 2010 2011 2012 2013

Pályázat megírása és 3 1
elszámolása (Kulturális Minisztérium, Communitas Alapítvány, (Hargita
Hargita Megye Tanácsa Megye
Tanácsa)
Plakátok száma 500 700 500 0
Szórólapok száma 5000 5000 5000 0
Emléklapok száma 300 300 400 0
Megkötött szerződések 33 39 19 17
száma
Regisztrált 665 lány 984 lány 1206 lány 1726 lány
(népviseletbe öltözött) 482 legény 868 legény
résztvevők száma

VÁROSNAPOK 2010 2011 2012 2013

Fő helyszínek száma 3 (Mikó-vár, Szabadság tér, Központi 3 (Mikó-vár, Szabadság tér –
park) Promenád, Központi park)
Programpontok száma 41 46 46 43
Megkötött szerződések 28 46 42 43
száma

1
 A városi önkormányzat által fenntartott alintézmények és költségvetésük

Intézmény / Év 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Csíki Székely Múzeum 650.000 750.000 1.270.000 1.107.400 1.142.790 1.058.000 1.350.000 1.433.000
Hargita Nemzeti Székely 750.000 1.000.000 1.070.000 1.010.000 1.025.190 1.000.000 1.200.000 1.200.000
Népi Együttes
Csíki Játékszín 1.000.000 1.350.000 1.440.000 1.360.000 1.366.810 1.332.000 1.650.000 1.700.000
Csíkszereda Kiadóhivatal 70.000 135.000 190.000 210.000 253.300 330.000 330.000 330.000
Siculus 60.000 60.000 20.000 40.000 25.960 70.000 100.000 100.000
Csíki Sportegylet 1.200.000 1.000.000 1.402.000 1.261.000 1.492.200 1.715.000 2.960.000 3.200.000
“Városi Sport Klub Létrehozva 2010-ben 373.650 802.090 870.000 560.000 597.600
Csíkszereda”
ÖSSZESEN 3.730.000 4.295.000 5.392.000 5.362.050 6.108.340 6.375.000 8.150.000 8.560.600

A kulturális költségvetés alakulása az elmúlt 8 évben:

Év / Helyi Kulturális költségvetés Vissza nem térítendő Ifjúsági és iskolanapi

költségvetés költségvetés támogatás (pályázatokra rendezvényre elkülönített
értéke elkülönített pénzalap) pénzalap
2007 93.850.090 460.000 0,49% 80.000,00 17,39% 50.000,00
2008 108.828.060 610.000 0,56% 95.000,00 15,57% 60.000,00
2009 104.904.770 680.000 0,65% 93.000,00 13,68% 60.000,00
2010 102.801.690 725.000 0,71% 146.000,00 20,14% 60.000,00
2011 127.435.880 750.000 0,59% 153.000,00 20,40% 60.000,00
2012 112.325.280 827.500 0,74% 153.600,00 18.56% 60.000,00
2013 141.449.390 863.000 0,61% 246.000,00 28,50% 80.000,00
2014 150.294.630 870.000 0,58% 229.000,00 26,32% 80.000,00

1
Megfigyelhető, hogy az elmúlt nyolc évben úgy a helyi költségvetés értéke mint a
kulturális költségvetés érteke növekedett. A pályázati rendszerben meghirdetett
támogatások esetében is érvényes ez a növekedési tendencia, egészen 2013-ig.
2014-ben az előző évhez képest kevesebb támogatási forrás van, ennek egyik oka, hogy a
testvérvárosi pályázatok egy része beépült a saját programjainkba.
2. A város kulturális életének elemzése
A város kulturális programkínálatának erőssége a sokszínűség és sokrétűség.
Kulturális rendezvényeinket a lokálpatriotizmus, a hagyományokhoz való ragaszkodás
jellemzi.
A kulturális élet elemzése a következőket foglalja magába: írott kultúra,
művészetek (színház és előadóművészetek, zene–hangversenyek, koncertek, vizuális
művészetek), ingó és ingatlan kulturális vagyon, immateriális kulturális örökség.
2.1. Írott kultúra
2000-ben jelent meg az első kulturális Csíkszereda város kulturális évkönyve a, amelyben
az alintézményekről olvashatunk (a Csíki Játékszín, A Hargita Nemzeti Székely Népi
Együttes, a Csíki Székely Múzeum).
A kiadványt 2001-től Csíkszereda város évkönyvének nevezték és 2003-ban jelent meg
utoljára. Ebben az évben hozták létre a Csíkszereda Kiadóhivatalt, mint alárendelt
intézményt.

2.1.1. Csíkszereda Kiadóhivatal

Csíkszereda Önkormányzatának kezdeményezésére 2003-ban jött létre a

Csíkszereda Kiadóhivatal, azzal a céllal, hogy az Önkormányzat és a Polgármesteri
Hivatal saját kiadványait, rendezvényeit gondozza, szervezze.
Az átfogó kiadói programmal rendelkező Csíkszereda Kiadóhivatal saját
munkái mellett, társkiadóként megjelentet kortárs irodalmi, népművészeti,
képzőművészeti, helytörténeti, turisztikai, valamint tudománytörténeti és politikatörténeti
alkotásokat is.
Főként magyar nyelvű kiadványai vannak, de nem ritka a különböző alkotások
román és angol nyelvű fordításának megjelentetése sem. A kiadott könyveknél nincsenek
műfaji megkötöttségek, elsőrendű feladatának tekinti felvállalni a Csíkszeredában vagy a
közelben élő, élt szerzők és vidékünket bemutató munkáinak kiadását.
A kiadó munkája közszolgálat, igyekszik Csíkszeredában hozzájárulni a magyar
nyelvű kultúra minél szélesebb körű terjesztésében.
Az állandó kiadványai között kiemelt érdeklődésnek örvend, a havonta
megjelenő szereda.Origo programmagazin. Az ötödik éve megjelenő szereda.Origo
programmagazin Csíkszereda kulturális és szabadidős programkínálatát ajánlja a város és
környéke lakói, valamint az ide érkező turisták számára. A kiadvány évente két
különszámmal is jelentkezik: egy háromnyelvű (magyar, román, angol) éves
eseménynaptárral, amely Csíkszereda hagyományos, neves eseményeit foglalja össze, és
Helytörténeti évfordulók című kiadvánnyal.
Ugyancsak havonta megjelenő, kétnyelvű kiadványa a Csíkszereda
Kiadóhivatalnak a Csíkszereda és a Miercurea Ciuc információs és közérdekű havi lap,
amely a városi önkormányzat és polgármesteri hivatal havi tevékenységéről tudósít.

1
 Az időszakos kiadványaik között helyet kap a kétnyelvű Csík-Info hasznos
információkat tartalmazó tájékoztató füzet kiadása is, amelyet a Csík-Info – turisztikai és
információs iroda munkatársai készítenek a bel- és külföldi vendégek naprakész, átfogó
tájékoztatása érdekében5.
A Csíkszereda Kiadó kiadványainak népszerűsítése érdekében minden
kiadványból 5 példányt átad a Kájoni János Hargita Megyei Könyvtárnak.
Együttműködik a különböző oktatási intézményekkel, kiadványokkal támogatja a
különböző iskolai versenyeket, testvériskolai látogatásokat.
2.2. Színház és előadóművészetek

2.2.1. Csíki Játékszín

Csíkszereda önkormányzati színháza 1998-ban jött létre, 1999 májusában

vendégelőadásokkal avatták fel a nagytermet, majd 1999 szeptemberében az első évad
kínálatával a színház megnyitotta kapuit a csíkszeredai közönség számára. Feladatként
tűzték ki, hogy minőségi színházi előadásokkal lássák el nemcsak a város, hanem a
környék közönségét is. A színház nagyszámú bérletes nézővel rendelkezik mind a
megyeszékhelyen, mind a Csíki- és Gyergyói-medencében. 2004-ben nyitotta meg
stúdiószínházi helyszínét, ahol saját és meghívott kamara-előadások bemutatására van
lehetőség. A kamaratermet a színház egykori alapító tagjáról, Hunyadi László
színművészről nevezték el.
A színházi évad Csíkszeredában tíz aktív hónapot ölel fel szeptembertől
júniusig, nyáron pedig rendszerint a Városnapok alkalmával láthatók a társulat előadásai.
A színház repertoárján a magyar és a világirodalom művei egyaránt fellelhetőek, prózai,
zenés és alternatív jellegű produkciók születnek, legkisebb nézői számára pedig
mesebérlet keretében három produkcióval várja az iskolásokat minden tanévben a
Játékszín.
A túlnyomórészt fiatal, hivatásos színészekből álló társulat vendégművészekkel,
meghívott rendezőkkel, koreográfusokkal, látványtervezőkkel és zenei szakemberekkel
kiegészülve hozza létre előadásait. Az intézmény igazgatója és művészeti vezetője
Parászka Miklós, rendező6.

2.2.2. Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes

Az együttes 1990-ben alakult meg hivatásos kulturális intézményként. Az akkor

gyökeresen változó valóság nyitotta új lehetőségek és az érezhetően bekövetkező
gazdasági kényszer adták együtt a végső késztetést arra, hogy a már húsz éve működő
félhivatásos Hargita Együttes vállalja fel a hivatásosság jelentette kihívást.

http://szereda.ro/#!hu/h/57/csikszereda-kiadohivatal.html
6
http://szereda.ro/#!hu/h/56/csiki-jatekszin.html

1
 Az Együttes ápolja, őrzi és továbbadja az erdélyi és általában a magyar népzene,
néptánc sokszínűségét, bemutatja hazai és határon túli színpadokon. Többek között azzal
is büszkélkedhet, hogy három világkiállításon: Hannoverben, Zaragozában és Sanghajban
volt kulturális örökségünk képviselője.
A társulat további fontos feladatának tartja a hagyományok megismertetését és
megszerettetését a következő nemzedékkel, az utánpótlás felkészítését, ezáltal biztosítva
a hagyományápolást és folytonosságot.
Az élő zenei hagyományok feltérképezését és bemutatását szolgálja a
rendszeresen megszervezett Erdélyi Prímások Találkozója. A hagyományok szeretetével
tudatosan beoltott felcseperedő nemzedékek seregszemléjének nyújt keretet a
Csűrdöngölő – gyermek és ifjúsági néptánctalálkozó.
Nem kisebb feladat a szórványban élő nemzettársaink lelki és szellemi
támogatása sem. Erről szól a már sok éve rendszeresített észak-mezőségi turné, illetve az
együttes által kezdeményezett Hagyaték – vicei népzene és néptánctalálkozó, amelynek
sokáig szervezését is felvállalta a Hargita Együttes.
A társulat évadonként új bemutatókkal jelentkezik, mindvégig arra törekedve,
hogy mindig nyújtson újat közönségének úgy, hogy ihletőként megmaradjon a tiszta
forrásnál. A folklórműsorok mellett a repertoárjában sikeres táncszínházi előadások és
gyermekműsorok is szerepelnek.7.

2.2.3. Zene (hangversenyek, koncertek)

Csíkszeredában a zenei életnek hagyománya van, ezt a hagyományt erősíti a Csíki

Kamarazenekar, a 2009-ben elindított Jazzfesztivál, Régizene Fesztivál, ami már több
mint 30 éves rendezvény (2010-ben volt harminc éves).

Vizuális művészetek
Csíkszeredában nagyszámú képzőművész él. Az Erdélyi Összművészeti
Egyesület minden évben megrendezi a STUDIO 9 nevű csíki képzőművészek
vándorkiállítását. Eredetileg a 9 a képzőművészek számát jelentette, de 2011-ben már 10
képzőművész munkáit ismertette. A kiállítás egy célja, hogy bebizonyítsa, hogy
egymástól eltérő szellemiségben alkotó művészek számára is lehet, érdemes egy közös
térben és időben megmutatkozni8.
A különböző filmfesztiválok célja, hozzájárulni egy olyan aktív közösség
létrejöttéhez, amelyre a társadalmi problémák iránti érzékenység, valamint a tenni akarás
a jellemző.
A csíkszeredai városnapok keretén belül hagyományosan megrendezésre kerül
egy kiállítás-megnyitó vagy egy könyvbemutató.

2.3.1. Csíki Székely Múzeum

A Csíki Székely Múzeum helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény,

Hargita megye legnagyobb múzeuma. Elsődleges feladatának tekinti a Csíki-medence

7
http://szereda.ro/#!hu/h/55/hargita-nemzeti-szekely-nepi-egyuttes.html
8
STUDIO 9 Csíki képzőművészek vándorkiállítása katalógus

1
kulturális örökségének feltárását, őrzését, feldolgozását és bemutatását. Az intézmény
aktív résztvevője a Kárpát-medencei múzeumi vérkeringésnek, tapasztalata van európai
uniós projektek lebonyolításában. Tudományos funkciója mellett a Csíki Székely
Múzeum a régió fontos idegenforgalmi célpontja: a négy állandó kiállítást idegenforgalmi
szezonban 15 000 turista tekinti meg, az időszaki kiállítások pedig évi 40–60 000
látogatót vonzanak. A Mikó-vár belső udvara a város művelődési életének kiemelt
fontosságú helyszíne.
A csíkszeredai múzeumot, mint önálló intézményt 1950-ben hozták létre, az
intézmény örökölte a Csíki Székely Múzeum harmincas évekből meglévő anyagát és a
katolikus gimnázium muzeális jellegű gyűjteményét. Az 1970-es évek elejétől a múzeum
az őt megillető helyszínen, a Mikó-várban működik, szabadtéri részlege a műemlék
épület mögött, a Nagy Imre Galéria Zsögödben tekinthető meg.
Az intézmény elsődleges feladatának tekinti a Csíki-medence kulturális
örökségének feltárását, őrzését, feldolgozását és bemutatását. A múzeum kiterjedt
szakmai kapcsolatrendszer része, aktív szerepet vállal az erdélyi és a határokon átívelő
tudományos vérkeringésben. Az állandó kiállítások mellett évente több időszakos
kiállítást is fogad.
A Csíki Székely Múzeum az utóbbi években nagymértékben hozzájárult ahhoz,
hogy Csíkszeredát Székelyföld kulturális fővárosaként említsék, ugyanis Erdélyben
egyedüliként adott otthont a Munkácsy-képek Erdélyben, a Nagybányai Művésztelep, a
Tatárjárás és az Egyiptom művészete a fáraók korában, Rejtélyek, sorsok, múmiák című
nagyméretű kiállításoknak.
2007-től múzeumpedagógiai foglalkozásokat szerveznek, a kiállításon a
gyerekek az aktuális témához kapcsolódóan játékos formában, beszélgetés közben
ismerkednek a műtárgyakkal.
2009-től kezdődően minden évben megrendezésre kerül a Múzeumok Éjszakája
rendezvény. A rendezvény célja a múzeumban zajló szakmai munka átláthatóvá tétele a
„szórakoztató múzeum” eszméje jegyében. Az érdeklődők közelebbről megismerhetik a
muzeológusok munkáját, előadásokon, szakmai tárlatvezetéseken, épületsétán vehetnek
részt, de betekintést nyerhetnek egy néprajzi kiállítás rendezésébe is. A vár udvarán
kézműves foglalkozások, gyermektáncház, éjszakai filmvetítés és koncertek várják a
látogatókat9.
A Nagy Imre Galéria
Nagy Imre (1893−1976) csíkzsögödi festőművész örökségét két részre
tagolhatjuk életmű és tárgyi hagyaték. Az a tárgyi környezet, amely a művész halálakor
a házban volt, "érintetlenül" megvan, ez kiegészült a kolozsvári lakásából elhozott
tárgyakkal. A környék egyik legteljesebb múzeumi kollekcióját szemlélheti meg a
látogató: a nem dohányzó mester, méhészkedéskor füsteregetésre használt Nationale
cigarettájától kezdve az utolsó, abbamaradt olajfestményig mindent megőrzött, és
megőriztünk. Folyóiratok, vásárolt és ajándékba kapott műalkotások, festő- és
horgászfelszerelés, robogó, háztartási eszközök, fényképek, levelek, hanglemezek, sakk-
készletek, méhkaptárak, és még sorolhatnánk a hosszú és igen tartalmas élet alatt
felgyűlt, mindennapi használatú apróbb-nagyobb tárgyakat10.

9
Szereda.Origo 2013 juniúsi szám
10
http://www.csszm.ro/nagyimre.php?l=hu

1
 Nagy Imre az utókor figyelmét magára tudta irányítani, mert közösségben
gondolkodott. Majdnem a teljes életművet három székelyföldi városra hagyta, az
adomány időrendisége szerint: 1949-ben Sepsiszentgyörgynek (69 db.– Székely Nemzeti
Múzeum képtára); 1960-ban Marosvásárhelynek (130 db. – Művészeti Múzeum); 1976-
ban Csíkszeredának (6544 db. – Csíki Székely Múzeum)11

2.4. Ingó és ingatlan kulturális vagyon

2.4.1. Ingó kulturális vagyon

1. "A mi Nagy Imrénk" vándorkiállítás

A Csíki Székely Múzeum a városházával és a Csíkszereda kiadóval közösen
megrendezte a "A mi Nagy Imrénk" vándorkiállítást, 2008. január és 2011 januárja
között. A vándorkiállítás 18 magyarországi helyszínen volt: Kaposvár, Gyula,
Tiszaújváros, Óbuda, Százhalombatta, Miskolc, Debrecen, Sopron, Zalaegerszeg,
Nyíregyháza, Kecskemét, Szeged, Salgótarján, Eger, Szolnok, Békéscsaba, Tata,
Székesfehérvár, és körülbelül 30.000 ember látogatta meg.
A vándorkiállítás alatt Csíkszereda kiadóhivatala biztosította a festőművészről
szóló kiadványokat (két kiadvány: „A mi Nagy Imrénk” és Szabó András „A bőfény
forrása”).
2. Ezer Székely Lány Napja képekben vándorkiállítás
2010-ben Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi
Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint a társszervezők: Hargita és
Kovászna Megye Önkormányzata és a Hargita Megyei Kulturális Központ – megerősítve
a rendezvény elindítóinak szándékát, az Ezer Székely Leány Napját bemutató
fotókiállítással tették hangsúlyosabbá a székely népviselet, néphagyomány megőrzésének
legismertebb ünnepét.
A tárlat Ádám Gyula csíkszeredai etnófotós Ezer Székely Leány Napja
rendezvényen készült képeiből egy válogatás, amelyet Székelyföld több településén
mutattak be. A tervezett 15 helyszín helyett végül csak 9-en volt megszervezve, amelyek
kronológiai sorrendben a következők:
Ezer Székely Leány Napja előtt:
1. Csíkszentkirály
2. Kolozsvár
3. Sepsiszentgyörgy
4. Marosvásárhely
5. Szentegyháza
6. Gyergyószentmiklós
7. Csíkszereda
Ezer Székely Leány Napja után:
8. Karcfalva
9. Szeben

2.4.2. Ingatlan kulturális vagyon

11
http://www.csszm.ro/nagyimre.php?l=hu

1
 Főbb műemléképületei: Mikó-vár, az egykori főtörvényszék – lábas ház,
Csíkszeredai Római Katolikus Gimnázium, a városháza, Szent Kereszt-templom, a
csíksomlyói barokk templom stb.
Orbán Balázs idején a városrendezés T alakú, napjainkra csak a Petőfi utca
maradt megközelítőleg eredeti formájában. Az utca régi épületei a XIX. század végén, a
XX. század elején kerültek újjáépítésre. A Virág utca (ma Kossuth Lajos) jellegzetes
épületeit az 1980-1989-es években bontották le.
Csíkszereda legrégibb építészeti nevezetessége a teljes épségben fennmaradt
Mikó-vár (az 1623-ban épült, a vár újjáépítésére 1714–1716 között került sor)12
Az egykori főtörvényszék – lábas ház 1786-ban épült klasszicizáló stílusban, a
18. sz. végén, a 19. sz. elején katonai rendeltetéssel az I. székely határőrezred
törzstisztjeinek székhelye volt. Csíkvármegye megalakulása után, 1868-ban ide költözik a
közigazgatástól elválasztott törvényszék. Az épületben 1904–1921 között bútorgyár
működik, majd magánlakás, 1942-től szülőotthon. Keleti szárnyával 1942-ben bővítik,
amit a Csíki Magán-javak kezdeményez és finanszíroz. Jelenleg a megyei kórház
alegységeinek ad helyet: a fül-, orr-, gégeosztály működik itt.
Csíkszereda egyik legszebb, legimpozánsabb építménye, amely 1909–1911
között épült, szecessziós stílusban, a Csíkszeredai Római Katolikus Gimnázium, amely
otthont ad az Erdély nagy püspökének nevét viselő Márton Áron nevét viselő
gimnáziumnak, valamint a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumnak. 2011-ben
fejeződött be az épület felújítása, regionális operatív programból.
A másik látványosság a városháza épülete, az egykori vármegye háza. 1879-ben
a vármegye-székhely Csíksomlyóról a Mikó-várba költözik be és nemsokára neki is
fognak az új székház építésének, szemben a várral, azon a helyen, ahol a meglévő
egyszintes épületben és az épület mögött lévő barakkokban a honvédség székelt. 1913–
1914 között a régi épületet kibővítik, északi feléhez öttengelyes homlokzatot, tetőtornyos
sarokrizalitot és a mai Petőfi utca fele további kilenc tengelyt toldanak, déli oldalához
szimmetrikusan szintén öt tengelyt és egy tetőtornyos sarokrizalitot, valamint a
főhomlokzatra merőleges tizenhat tengelyes szárnyat toldanak.
2.5. Immateriális kulturális örökség
A szóbeli, illetve a nem anyagi természetű örökség „...népcsoportokhoz köthető,
tanult eljárásokat, tevékenységeket jelent, mindazon tudással, készségekkel és
kreativitással együtt, melyek az említett eljárásokat megalapozzák, s amelyek
egyszersmind ezen eljárások termékei is.” Természetesen idetartoznak még a
„...létrehozott produktumok és a tevékenységek fenntartásához szükséges források, terek,
valamint a társadalmi és természeti környezet egyéb aspektusai is. Ezek az eljárások
biztosítják a közösségek számára az előző nemzedékekhez való folyamatos kötődés
érzését és kulcsfontosságúak a kulturális identitás, valamint az emberiség kulturális
sokszínűsége és kreativitása szempontjából is.”13
Ide tartoznak a népi és hagyományos kifejezésformák (nyelvek, a
szájhagyományban élő irodalmi alkotások, népzene, népdal, táncok, játékok, mitológia,
rítusok, viseletek, kézművestechnika, építészet), illetve kulturális terekhez (azok a

12
http://szereda.ro/#!hu/h/23/muemlek-epuletek.html
13
Az idézet forrása az UNESCO honlapján olvasható hivatalos proklamáció:
www.unesco.org/opi/intangible-heritage/background.htm

1
helyszínek, ahol a népi, hagyományos tevékenységek koncentrált formában jelennek meg
– a történetmondás, a rítusok színtere, piacok, fesztiválok) kapcsolódik14.
Nemzetünk akkor marad meg, ha a nemzet tagjaiban benne él az őseinktől
örökölt kultúra, amit azután gyermekeinknek, majd unokáinknak tovább kell adni.
Fontosabb népszokásokon alapuló hagyományőrző rendezvények:
1. farsangbúcsúztató / farsangtemetés: a farsangi időszak szokáshagyományokban
gazdag naptári periódus, régi tavaszváró, évkezdő ünnep, ezt az időszakot
évszázadok óta a mulatás, maszkos dramatikus játékok jellemzik világszerte.
2. Húsvét – keresztény világ egyik nagy ünnepe. A húsvét jellegzetes étele a bárány
és egyik legnépszerűbb népszokása a tojásfestés, locsolkodás, ételszentelés.
3. a csíksomlyói pünkösdi búcsú – Csíksomlyó a katolikus székelység hírneves
búcsújáró helye. Napjainkban a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek
részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával
sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni,
köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember
zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten,
szentmisén.
4. Ezer Székely Leány Napja: Hagyományosan július első szombatján tartják az
Ezer Székely Leány Napja ünnepséget a Csíksomlyói nyeregben, a Hármashalom-
oltárnál. A rendezvényt több mint 80 éve a székely népviselet és a katolikus vallás
megőrzésnek a szándéka hívta életre a Szociális Testvérek közössége a – szürke
nővérek –, a Katolikus Nőszövetség, valamint Domokos Pál Péter
kezdeményezésére.15
3. Ágazatok közti szinergiák
Együttműködési lehetőségek vannak az alábbi területeken (nem fontossági sorrend):
Kultúra és gazdaság, Kultúra és a hagyományok, Kultúra és Iskola / oktatás, Kultúra és
Kommunikáció (PR, PA, arculatépítés), Kultúra és Turizmus, Kultúra és Gasztronómia,
Kultúra és Egyház, Kultúra és Térségi fejlesztés (kistérségek), Kultúra és Építészet
(téralakítás is), Kultúra és Természetjárás (tájkultúra, tájvédelem) stb.
3.1. Kultúra és a gazdaság
El kell hinnünk, hogy Csíkország önmagában is életképes. Képtelenség, hogy a
zöldhagymát az ókirályságiaktól, az almalevet a multinacionális bevásárlóközpontból
vagyunk kénytelenek megvásárolni. Össze kell fognunk a térséggel, a természetes
környezetünkkel, a Csíki-medence többi közösségével és vissza kell állítanunk a
hagyományos kapcsolatokat és viszonyokat16.
3.2. Kultúra és a szociális szolgáltatások
A Gyulafehérvári Caritassal közösen otthoni beteggondozói hálózatot, a Szent
Ágoston – plébániával együttműködve pedig a fogyatékkal élők számára nappali
foglalkoztatót üzemeltetünk.

14
http://www.szellemiorokseg.hu/files/letoltesek/21.pdf
15
http://szereda.ro/#!hu/h/10/ezer-szekely-leany-napja.html
16
Csíkszereda 2020 – Otthon a Székelyföld szívében – Tervezett jövőkép a következő nyolc
esztendőről

1
3.3. Kultúra és a sport
A modernként hirdetett iskolai rendszerben, a testnevelés és sport ügye egyre
inkább háttérbe szorul. Talán a kreativitás elfojtása mellett ezen a téren mutatkozott meg
leginkább a modernnek hitt, alapjaiban agyoncentralizált, merev és monoton oktatási
rendszer rákfenéje. Nincs teljesítőképesség teherbírás nélkül, nincs teherbírás a szervezet
megismerése, edzése és ellenőrzése nélkül. A város bővítette a sportolási lehetőségek
terét. 2007-re elkészült a korszerű sportcsarnok, majd egy évvel később mellette az éjjeli
világítással ellátott műgyepes pálya is. A Kós Károly utcában külön kosárcsarnok, a
Tudor negyedben kézilabdacsarnok, a Gimnáziumban pedig a város cselgáncscsapatai
által használt jól felszerelt terem működik. A szervezett utánpótlás-nevelés jelentős
mértékben kiszélesedett, a cél a számítógép és más káros szenvedélyek rabságából a
sport, a testmozgás és egyéb kulturális tevékenység révén visszacsalogatni a gyerekeket,
fiatalokat a normális világba. Ennek érdekében 2008-ban elindítottuk a Csíki Sportegylet
révén, a megyei Sportigazgatósággal közösen a Diákolimpia eseménysorozatát.
Szintén ezért szervezzük a következő eseményeket:
 Tusnád Ásványvíz Székely Szupermaraton (2013-ban volt a 12-dik alkalom)
 Székelyföld Kerékpáros Körversenye (2013-ban a 7-dik alkalom)
 És egyéb sporteseményeket.
A 2013. május 1-jén megnyílt a városi uszoda, amely lehetőséget ad úszótanfolyamok
szervezésére, versenyúszásra, szépkorúak számára pedig a vízitornára ad lehetőséget.
4. A pályázati rendszer
Csíkszeredában aktív civil-szféra van, amelyek rendezvényei gazdagítják a
város kulturális kínálatát.
Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata számára fontosak a városban
működő civil szervezetek, ezért a civil szféra kezdeményezéseinek támogatására a város
már 2005-től bevezette a kulturális pályázati rendszert, 2006-tól pedig bevezette az
ifjúsági és iskolanapi rendezvényeket támogató pályázati rendszert. A pályázati rendszer
keretében évente több mint 45 civil szervezet számára biztosít forrást.
A város önkormányzata vissza nem térítendő támogatást nyújt a városban
bejegyzett civil szervezetek számára a 350/2005-ös törvény és a 1998. évi 51-es rendelet
módosított és kiegészített változata alapján, a következő szakterületeken:
I. Kulturális programok17
1. Gyermekprogramok: alkalmi és rendszeres foglalkozások szervezése óvodáskorú, kis-
és általános iskolás korú gyermekek számára a szabadidő hasznos eltöltését célzó,
készségfejlesztő, oktató-nevelő tevékenységek, kézműves foglalkozások, játszóházak
szervezése.
2. Hagyományápolás: rendszeres vagy eseti műkedvelő hagyományőrző programok –
népzene, néptánc, kézműves foglalkozások szervezése, valamint népművészeti
örökségünk bemutatását célzó rendezvények támogatása.
3. Kortárs-zene: koncertek, előadások szervezése.
4. Képző- és fotóművészetek: kiállítások szervezésének, katalógusok kiadásának
résztámogatása.

17
Pályázati felhívás 2014

1
II. Környezeti nevelési- és helyismereti programok: környezeti nevelési programok és
túrák szervezése, melyeknek célja a környezeti értékek tudatosítása, illetve a környéken
jellegzetes növény- és állatvilág eredeti élőhelyén való megismerés.
Tematikus kirándulások és programok, amelyeknek célja a Csík környéki történelmi és
kulturális értékek megismerése
III. Tanórán kívüli iskolai programok az ismeretek elmélyítésének érdekében és
tantárgyversenyeken való részvétel: a tanórán kívüli iskolai programok célja az ismeretek
elmélyítése, a tehetségek ápolása, a diákok tantárgyversenyekre való felkészítése,
tantárgyversenyek és szakkörök megszervezése.
IV. Testvérvárosokkal együttműködésben megvalósuló kulturális programok: a
testvérvárosokkal közösen szervezett konferenciák, táncelőadások, koncertek, fesztiválok
V. Sürgősségi kulturális pályázatok
VI. Iskolanapok szervezése: Csíkszereda általános és középiskolái iskolanapi
rendezvényeinek résztámogatása.
VII. Ifjúsági programok szervezése, amelyek a város fiataljait oktató, szórakoztató,
versenyjellegű tevékenységekbe vonják be.
2010-ben volt kidolgozva az elszámolási útmutató, és az ezt követő években
folyamatosan javítottuk a tapasztalatok alapján. Az útmutató alapja 350/2005-ös törvény
és a 1998. évi 51-es rendelet.
5. A városháza által nyújtott kulturális ajánlat
5.1. Más intézményekkel közösen szervezett hagyományos programok
5.1.1. Megyei Farsangbúcsúztató
A Hargita Megyei Kulturális Központ 1993-ben szervezte meg először a
farsangbúcsúztatás szokását bemutató találkozót, melynek résztvevői Hargita megye
hagyományőrző csoportjai.
Az egész napos bolondos, álarcos mulatság mára az év első felének egyik
leglátványosabb eseménye, mely számos érdeklődőt, turistát vonz a térségbe,
néprajzkutatók, antropológusok számára pedig gyakori kutatási terep.
A rendezvény húshagyókedd előtti szombaton zajlik, a helyszín pedig évről évre változik,
minden évben más csoport és faluközössége vállalja a házigazda szerepet.
- XVII.-2009. február 21. Csíkszereda – Csobotfalva – Csíksomlyó;
- XVIII.-2010. február 3. Csíkszentkirály;
- XIX.-2011. március 5. Gyergyóremete;
- XX.-2012. február 18. Alsósófalva;
- XXI.-2013. február 9. Csíkcsicsó;
- XXII.-2014. március 1. Csíkmenaság18.
Az önkormányzat általában a hagyományőrző csoportok szállítási költségéhez
járul hozzá.

18
http://www.ccenter.ro/main.php?m=5

2
 5.1.2. Március 15-i ünnepi megemlékezések
Minden év március 15-én az 1848–49-es forradalmi és szabadságharc
eseményeire, nemzetünk újkori történetének egyik meghatározó pillanatára emlékezik a
világ magyarsága. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi
harcával nemzeti jelképpé vált. Szerves része volt az 1848 -as európai forradalmi
hullámnak. Ettől az időponttól számítják a modern, parlamentáris Magyarország
megszületését, a magyar sajtó napját is, ugyanis 1848. március 15-én került ki nyomdából
a magyar sajtó első szabad terméke, a Tizenkét Pont és a Nemzeti Dal.
Csíkszeredában is minden év március 15-én az 1848–49-es forradalmi
eseményekre, a hősként tisztelt márciusi ifjakra emlékezünk a Petőfi Sándor és Nicolae
Bălcescu szobroknál a Vár téren, valamint a Gál Sándor-szobornál a Gál Sándor téren.
Nemzeti ünnepünk az önként vállalt együvé tartozás ünnepe, ugyanannak az
együvé tartozásnak a megnyilvánulása – nyelv, gondolkodás és értékbeli közösségnek –,
amely alapvetően jellemez a hétköznapokban is, és összekovácsol bennünket. Ez az
ünnep bennünk él és teljes mértékben a miénk19.
5.1.3.“A Honfoglalástól az Európai Unió utánig” előadássorozat
2006 novemberében az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda
Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elindított egy sorozatot a múltunkról,
jelenünkről, jövőnkről. A sorozat célja a honfoglalás előtti, valamint a Kárpát-medencei
történelmi múltunk mélyebb feltárása, bemutatása, értékes és sajátos kulturális
örökségünk valós megismertetése, jelen helyzetünk többszempontú elemzése,
értelmezése, magyar nemzetünk s benne a székelység sorsának a lehetséges alakulása,
alakítása az Európai Unióban és az unió után. 2014 februárjában meghaladta a 120-dik
előadást.
5.1.4. .A Csíki Kamarazenekar koncert-sorozata
A kamarazenekar 2001-ben alakult, Csíkszeredának mindig is igénye volt egy
klasszikuszene-művelő, hivatásos társulatra, de a rendszerváltás utáni időszak hozta el az
alakulás lehetőségét, és annak a reményét is, hogy egy, a zenében otthonosan mozgó
„szakembergárda” előbb itthon, helyben, majd külföldön is bebizonyítsa, hogy
Csíkszereda nem egyfajta „komolyzenei végvár”, hanem központot képvisel ebben az
értelemben is.
A zenekar fő támogatói Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Városi tanácsa.
Évente 12 -15 koncertet rendeznek, különböző helyszíneken (pl. Szent Ágoston-
templom).
A Csíkszeredai Városnapokkor már hagyománnyá vált, hogy a Csíki
Kamarazenekar, valamint a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola
vegyes kara közös produkcióval lép fel. A Csíki Kamarazenekar 2014-ban a tizedik
alkalommal fogja megnyitni a Csíkszeredai Városnapokat.
5.1.5.Mini Jazz Fesztivál
2014-ben a hatodik alkalommal lesz megtartva a Mini Jazzfesztivál. Eddig a koncepció a
tematikus felépítés, a szervezők arra törekedtek, hogy a lehető legtöbb stílust

19
szereda.Origo – 2010 március

2
felvonultassák a fesztivál alatt. Ugyanakkor arra is figyelmet fordítottak, hogy a helyi
fiatal tehetségeknek is helyet adjanak a bemutatkozásra.
5.1.6. Ezer Székely Leány Napja
Immár hagyományosan július első szombatján tartják az Ezer Székely Leány
Napja rendezvényt Csíksomlyón. A rendezvényt 2008-tól szervezi Csíkszereda
Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely
Leány Napja Alapítvány. A rendezvény 1931-ben a Szociális Testvérek közössége –
szürke nővérek – és a Katolikus Nőszövetség kezdeményezésére, valamint Domokos Pál
Péter támogatásával jött létre. Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában
szilárd ifjúságot akarunk – tükrözte az elindítóknak azt a törekvését, hogy a népi
hagyományok felelevenítésével a közösségi identitást erősítsék.
A rendezvény célja ma is az, hogy az az összetartozás érzetét növelje bennünk. A
szervezők 2008 óta arra törekednek, hogy számon tartsák az eseményen népviseletben
megjelenteket. A helyszíni bejelentkezés és a közös fotó alapján végzett párhuzamos
számbavételek alapján 2008-ban 350, 2009-ben 540, 2010-ben 665 körül volt a
megszámlált leányok száma, ez a szám 2011-ben 984-re emelkedett. Nehéz egészen
pontos adatokat mondani, hiszen a csoportkép készítésekor valószínű nincs minden
népviseletbe öltözött leány és asszony a Hármashalom-oltár színpadánál, ugyanakkor
helyenként a leányok is takarják egymást.
2012-től névre szóló bejegyzési kártya segíti a népviseletbe öltözöttek pontos
számbavételét. E módszer segítségével tavaly 1206 leányt és a 482 legényt vettek
nyilvántartásba. 2013-ban, az egész napos program keretében 24 tánccsoport lépett
színpadra. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15 órakor mutatta be előadását (a
János vitéz című táncjátékot). Évről évre több népviseletest számolnak össze az Ezer
Székely Leány Napján, 2013-ban 1726 viseletbe öltözött leányt, asszonyt és több mint
868 legényt, férfit regisztráltak a szervezők.
5.1.7.Régizene Fesztivál
Csíkszeredai Régizene Fesztivál indulásának 2010-ben volt a 30. évfordulója. A
fesztivál kezdeményezésében kiemelkedő szerepet vállalt a Barozda, illetve a Kájoni
együttes.
Csíkszereda nem véletlenül vállalta fel évtizedekkel ezelőtt a régizenélés
felkarolását, hiszen a XVII. században olyan kultúrateremtő, meghatározó személyiség
élt és tevékenykedett a városhoz tartozó csíksomlyói szerzetesrendben, mint Joannes
Kájoni (1629-1687). A régizenét, a mindenkori szervezők, letűnt korok – a középkor, a
reneszánsz és a barokk kor-zenei alkotásaiként értelmezik, melyeket korabeli
hangszereken vagy azok korhű másolatain, korabeli előadói stílusban adnak elő.
A fesztivált a diktatúra idején 1986–1989 között betiltották, a rendszerváltás után
indulhatott újra a helyi és megyei önkormányzat közös szervezésével.
2005-től a Hargita Megyei Kulturális Központ a szervezője az eseménynek. Az
elmúlt években a fesztiválra számos európai országból érkeztek előadók, közöttük a
régizenei szakma legkiemelkedőbb európai mesterei.

2
 A fesztivál továbbképzési lehetőséget is biztosít a zenészek számára:
programjában 2008-tól helyet kap a Régizene Nyári Egyetem hangszeres
mesterkurzusokkal és előadásokkal20.
5.1.8.Székelyföld kerékpáros körversenye
A Székelyföldi Kerékpáros Körverseny, Románia legrangosabb országúti
kerékpárversenye. A körverseny főtámogatója a Tusnád Ásványvíz Rt. A szervezők
nemcsak a profi, hanem az amatőr kerékpárosoknak is versenylehetőséget biztosítanak a
Körversenye keretében. A verseny általában 3-4 napot tart.
5.1.9.Különböző filmfesztiválok
Film.dok – Magyar–Román Dokumentumfilm-fesztivál célja magyar és a
román közönséget kívánja megismertetni egymás dokumentumfilmjeinek világával. A
2011-es fesztivál a 7-dik volt (az 5-dik, amelyet Csíkszeredában tartottak), 2012-ben
nagyon kevés anyagi forrást sikerült a fesztiválra összegyűjteni, idézve Farkas György
fesztiváligazgatót csak a „minimal artra” volt lehetőség. Az elmúlt évek Film.dok
fesztiváljain bemutatott díjnyertes alkotásokból készült válogatást vetítették le 2012-ben.
One World dokumentumfilm fesztivál – A One World Filmfesztivál a
dokumentarista filmkészítést népszerűsíti, az évente változó tematikájával korunk
legfontosabb emberjogi kérdéseit igyekszik bemutatni a világ dokumentumfilmeseinek
lencséin keresztül. A Václav Havel egykori cseh elnök kezdeményezésére létrejött
fesztivál célja az emberjogi kérdések minél teljesebb bemutatása minőségi alkotások
révén, és ezek eljuttatása a fiatalokhoz. A hosszú távú cél pedig hozzájárulni egy olyan
aktív közösség létrejöttéhez, amelyre a társadalmi problémák iránti érzékenység,
valamint a tenni akarás a jellemző (2013. november 13–15. között volt megrendezve).
Nagyon Rövid Filmek Fesztiválja – Festival des Très Courts - 2011. május 6.–
8. között volt, 46 nagyon rövid film került bemutatásra az egész világból, 15 ország
különböző városaiban, ezen belül 25 romániai városban. Az összes film egy szabályt
kellett betartson: nem lehet 3 percnél hosszabb. Minden műfajt elfogadtak: fikciós,
animációs, dokumentumfilmes, kísérleti filmes stb. Ötlet- és képzelet-koncentrátum. A
Le Festival des Tres Courts 1999-ben született Párizsban.
Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF)–Az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál
szervezője az Alapítvány a Román Film Népszerűsítéséért. A 2002-ben elindított
nemzetközi filmfesztivál az első hasonló jellegű esemény Romániában. A TIFF egy
elismert márkává nőtte ki magát nemcsak a programok minősége, hanem a kiváló
szervezés, a pezsgő hangulat és az események sokszínűsége miatt: a fesztivál résztvevői a
filmvetítések mellett, szemináriumok, workshopok, hajnalig tartó koncertek közül
válogathatnak. A TIFF legfontosabb célkitűzése az elkövetkezőkben is a filmművészet
népszerűsítése, azoknak a filmeknek a bemutatása, amelyek feldolgozott témájukban,
valamint képi megjelenítésükben is újat hoznak.
5.1.10.Kutyaszánhúzó verseny – Hargitafürdő
Yukon SE Csíkszereda minden év februárjában (ha az időjárás engedi és a hóréteg
vastagsága megfelelő) megszervezi a Corvina Kupa és a Musher Kupa nevű
kutyaszánhúzó-versenyeket. A versenyek helyszíne a Hargita megyei Kalibáskő-
Tolvajos-tető.
20
http://www.musica-antiqua-hr.ro/#m/a_fesztival_tortenete.html

2
 5.1.11. Más rendezvények
- éves programok, amelyek a hagyományos értékeket népszerűsítik;
- testvérvárosokkal együttműködésben megvalósuló kulturális programok;
- különböző konferenciák, szemináriumok, tantárgyversenyek,
műhelyfoglalkozások;
- különböző fesztiválok;
- különböző tematikus napok (Idősek Napja, A Magyar Kultúra Napja, Föld
Napja, Költészet Napja, Anyák Napja, A romák nemzetközi napja stb.)
- újévi hangverseny (Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar);

5.2. Az önkormányzat saját rendezvényei

A város hagyományos nagy rendezvényei, fesztiváljai sajátosan fejlődtek. A város
Önkormányzata minden évben évi költségvetési rendeletben határozza meg a helyi
kulturális élet finanszírozását és mértékét.
5.2.1. Csíkszeredai Városnapok
Izabella királynő 1558. augusztus 5-én, Tordán kiadott kiváltságlevelében említi
először mezővárosként Csíkszeredát. Az első hivatalos utalást városunkra a helyi
önkormányzat 1998-as döntése alapján minden év augusztus első hétvégéjén
Csíkszeredai Városnapok rendezvénysorozattal ünnepeljük.
A tradíciók és nyitottság kettős egységének égisze alatt zajló városnapok szerves
része a Csíki Kamarazenekar nyitókoncertje, a szabadtéri koncertek, a DOB-BAN
Ritmusfesztivál, rendezvények ideje alatt zajló kézműves vásár, a Pityókafesztivál.
A város kultúrintézményei is ünnepi programmal készülnek az eseménysorozatra,
így kerülhet sor a könyvbemutatók, kiállítások, színházi előadások, néptáncok, szabadtéri
gyerek- és felnőttprogramok sokaságára.
A Csíkszeredai Városnapok programkínálatából nem hiányozhat a sport sem:
ilyenkor kerül sor a már több éve rendszeresen megszervezésre kerülő Tusnád Ásványvíz
Székely Szupermaratonra.
Pityókafesztivál – A környék gasztronómiai különlegességeként nyilvántartott burgonya
– helyi szóhasználattal pityóka – tiszteletére szervez 2001 óta minden évben
PITYÓKAFESZTIVÁLT a Polgármesteri Hivatal keretén belül működő Csík-Info
turisztikai információs iroda. A főzőverseny a Csíkszeredai Városnapok
rendezvénysorozatának elmaradhatatlan eseménye, évről évre egyre több résztvevőt
vonz. A vetélkedőn már évek óta nemcsak a bográcsokban, üstökben illatozó
finomságok, hanem a körítés, a díszítés, a tálalás és a profi, illetve amatőr csapatok által
közvetített hangulat is értékelésre kerül.
Pár év alatt a rendezvény amolyan „identitáserősítő”, turistacsalogató jelleget
öltött, kétségkívül a környék „kulináris csúcseseménye” lett. Célja továbbra is ugyanaz:
kikapcsolódás, hagyományápolás és –teremtés.

2
 5.2.2. Európa-napi verseny
2007-től kezdődően egészen 2010-ig minden évben megrendezésre került az Európa Napi
vetélkedőre, amelyre városunk középiskoláinak háromfős csapatai nevezhettek be. A
több fordulósra tervezett vetélkedőn a csapatok előzetesen el(ő)készített és a helyszínen
kapott feladatokat kellett megoldaniuk, amelyeket minden forduló végén egy három
tagból álló zsűri értékelt.
5.2.3. Gyermeknapi rendezvények
A gyermeknapi rendezvények évről – évre bővülnek és színvonalasabbá válnak.
tájékozódási versenyek, koncertek (pl. Mesehetes koncert), játszóházak gazdagítják a
gyereknapot.
5.2.4. Csíki Játékszín Gála
2006-ban rendezték meg először a Csíki Játékszín Gálaestjét, melynek keretén belül
díjazzák a legnépszerűbb színészt és színésznőt, 2010-ben vezették be a legjobb kolléga
díjazását is.
5.2.5.Hargitafürdői Borvíznap
2009-ben került először megrendezésre a Hargitafürdői Borvíznap, amelynek célja a ritka
természeti kincsekben (a helyiségben gyógyhatású mofetták működnek és ugyancsak
különböző panaszok kezelésére alkalmas ásványvíz-források találhatóak) gazdag üdülő-
és sportközpont népszerűsítése.
5.2.6.Aradi vértanúk – megemlékezés
Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári
haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát
és egy ezredesét, október 6- azóta is a magyarság gyásznapja.
5.2.7.1956-os forradalom és szabadságharc- emlékünnepség
Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Hargita
Megyei Szövetsége, valamint a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának
közös szervezésében évente megemlékezést tartanak az 1956-os forradalom és
szabadságharc emlékére 2006-ban állított Gloria Victis-emlékműnél.
5.2.8.Adventi rendezvénysorozat
Várakozunk és készülődünk a találkozásra, befelé fordulva, de ugyanakkor embertársaink
felé közeledve. Erre kínál lehetőséget ez a rendezvénysorozat is. Cél, hogy a város lakói
együtt, közösségben éljék meg a kegyelmi időt a közös gyertyagyújtások által.
Csíkszereda Önkormányzata mind a négy gyertya meggyújtását ünnepi műsor keretében
tervezi, ezáltal is elősegítve Csíkszereda polgárainak az ünnepre való, közösségben
történő lelki felkészülését. Minden vasárnap hallhatjuk az egyházi képviselők ünnepi
gondolatait.
5.2.9.Karácsonyfa díszítő verseny
A fenyőfákat, a vetélkedőre benevezett, városunk általános iskoláinak 10 fős csapatai
díszítik fel. A gyerekek, átadva magukat a karácsonyi előkészületeknek, és a szívekbe
lopva a békés, boldog ünnep hangulatát, saját készítésű díszekkel varázsolják a fenyőket

2
 karácsonyfává. 2012-ben a 16-dik karácsonyfa-díszítő versenyt rendezték meg, de csak 4
csapat nevezett be, miután a rendezvény iránt csökkent az érdeklődés, ezért 2013-ban már
nem került megrendezésre.
5.2.10.Egyébb tevékenységek
- Könyvszerkesztés és könyvkiadási tevékenységek;
- Különböző megemlékezések (emlékezés a holokauszt áldozataira,
megemlékezés az 1989-es forradalom csíkszeredai hőséről, Müller
Lászlóról stb.;
- Különböző gyermekszínház fesztiválok.

III. A helyzetelemzés mérlege – SWOT elemzés

A SWOT elemzés a polgármesteri hivatal kulturális stratégiájának megalapozását
szolgálja. Számba veszi a város kulturális kínálatát, a hivatal belső erősségeit és
gyengeségeit, illetve a külső környezeti adottságokból fakadó lehetőségeket és
veszélyeket. A SWOT elemzés során egy 4 részre tagolt mátrix egyes mezőibe soroljuk
be a kulturális környezet és az elmúlt hét év kulturális tevékenységeinek elemzése
eredményeként megállapított elemeket. A folyamat eredményeként egy feltöltött mátrixot
kapunk, melybe az általunk feltérképezett elemek kerülnek. 2 belső és 2 külső célú
kategóriát különböztetünk meg, ezek az erősségek, gyengeségek, lehetőségek,
fenyegetések.
A mátrix első részébe az erősségek kerülnek. Ide soroljuk azokat a belső
elemeket, melyek pozitív hatással bírnak a város kulturális életére, kulturális iroda
működésére nézve. A gyengeségek közé sorolandóak azok a belső tényezők és
tulajdonságok, amelyek negatív hatást gyakorolnak a város kulturális életére, a kulturális
iroda működésére valamilyen módon. A lehetőségek csoport a külső tényezők közül
azokat foglalja magába, melyek a város kulturális életére pozitívan hatnak. Külső
tényezők alatt olyan dolgokat értünk, amelyre a Hivatalnak nincs befolyása, alakulásuk
függetlenül történik, hatásukat azonban kifejtik, a melyek a lehetőségek csoportjáról
beszélve pozitívak.

BELSŐ KÖRNYEZET
Erősségek (STRENGTHS) Gyengeségek (WEAKNESSES)
Kulturális intézmények sokasága
(színház, együttes, múzeum, galériák,
könyvtár stb.), amelyek állandó kulturális
kínálatot biztosítanak.
A kulturális kínálat sokszínűsége A lakosság kulturális szükségleteinek
(hagyományos kulturális programok, ismerete hiányos (kevés felmérés készült
gyerekprogramok, identitás őrző ebben a témában)
programok, kiállítások, könyvbemutatók
stb.)
Hagyományos mesterségek
népszerűsítése rendezvényeinken.
 Sikeres rendezvények (Ezer Székely Az informatikai rendszer hiányosságai

2
 Lány fesztivál, városnapok stb.)
 A rendezvényeknek van egy kialakult és
ismert arculata.
”Kultúrán kívülinek” tartott szegmensek A kutatás – fejlesztési kezdeményezések
megtalálhatóak a kulturális hiánya a kultúra területén.
tevékenységekben (pl. Pityóka fesztivál
-gasztronómia)
 Létezik egy elkötelezett közösség a A közönség érdeklődésének hiánya a
kultúra és művészetek iránt. kultúra iránt; a résztvevők alacsony száma
 Nagyszámú képzőművész, zenész van a néhány kulturális rendezvényen;
városban.

Gazdasági, társadalmi, kulturális hatású Az attrakciókat kiegészítő szolgáltatások

vallási turizmus megléte és programok hiányosak, színvonaluk
ingadozó
Felújított Ifjúsági Központ Nincs saját személyzet (át van adva a
(együttműködve Gyulafehérvári Gyulafehérvári Caritasnak)
Caritassal)
A civil kezdeményezések támogatása
kiadványokkal, különböző rendezvények
helyszíneinek biztosításával (pl.
tanácsterem, Ifjúsági Központ)
Sportolási lehetőségek megléte – városi
uszoda, jégpálya, sporttermek
A mozi épületének felújítása folyamatban
van.
Gazdag ingó és ingatlan kulturális Ingatlanok tönkrement állapota (a Vigadó
vagyon, gazdag immateriális kulturális épülete, csobotfalvi kultúrotthon).
örökség. A kulturális örökség hasznosításának
alacsony színvonala.
Kiállítófelületek létezése (Nagy Imre
galéria, Kossuth utcai galéria)
A hargitafürdői úthálózat és mofetta
felújítása folyamatban van
Pályázati rendszer
Meglévő és működő pályázati rendszer Elszámolási nehézségek.
A támogatott kulturális programok
hatékonysága nem a legoptimálisabb.
A költségvetésből elkülönített pályázati Alacsony pályázati keret
keret.
Alárendelt intézmények
Online módszerek használata az Az úgynevezett Facebook nemzedék nincs
intézmény és a kulturális programok intenzíven megközelítve (tematikus
ismertetésére, népszerűsítésére játékok hiánya, a kommentárok
Saját honlap létezése: feldolgozásának hiánya),
A honlapoknak nincs idegennyelvű

2
(http://www.csikijatekszin.ro, változata,
A külföldi turistáknak nyújtott
http://hargitatanc.ro
szolgáltatások színvonala alacsony
http://csikimuzeum.ro/) (nincsenek fordítási rendszerek).
Saját facebook profil (színház, együttes,
múzeum)
Van kialakult vizuális identitás, arculat. Nincsenek idegen nyelvű kiadványaik.
Alintézmények együttműködése a Kevés ún. nyitott rendezvény.
változatos kulturális programok
kialakításának érdekében.
Az intézmények rendelkeznek Az alárendelt intézmények túl nagy
kidolgozott menedzseri tervvel a 2014- mértékben vannak az önkormányzat által
2018-as időszakra. fenntartva (átlagban 80% felett)
A személyzet migrációja
1. Csíki Játékszín
-A színháznak, színjátszásnak már Közös terek használata az együttessel
hagyománya van Csíkszeredában (15
évad),
- nagyszámú bérletes nézőközönség,
- bábszínház modul
2. Együttes
Színvonalas előadások, melyek erősítik a Saját épület hiánya
nemzeti identitástudatot
3. Múzeum
Gazdag és változatos ingó kulturális Kevés a lehetőség a műtárgyállomány
vagyon bővítésére (anyagi források hiánya)
4. Csíkszereda Kiadóhivatal
Saját kiadványok létezése (szereda.Origo Mivel nincs saját alkalmazott, a kulturális
program magazin, Csíkszereda újság, iroda munkatársai túlterheltek
Útravaló-sorozat)
Az éves kulturális eseményeket összesítő
„Éves eseménynaptár” 3 nyelven
(magyar, román, angol)
KÜLSŐ KÖRNYEZET
Lehetőségek (OPPORTUNITIES) Veszélyek (THREATS)
Partnerségek kialakítása Sok ad-hoc jellegű feladat
Együttműködési lehetőségek a civil Gyorsan, nagy tömegben változó jogi
társadalommal. szabályozás,
Folyamatosan változó gazdasági és
politikai környezet.
A kulturális intézményeink felújításának Pénzügyi lehetőségek szűkülése,
lehetősége. forráshiány
Kultúra iránti érdeklődés növekedése Eredménytelen együttműködés, a fiatalok
(együttműködve az oktatási érdektelensége bizonyos kulturális

2
intézményekkel) programok iránt.
A kulturális turizmus fejlesztése A kulturális, gazdasági és turisztikai
környezet nem túl hatékony
együttműködése
A testvérvárosi kapcsolatok felhasználása A lakók az alacsony jövedelem hatására
a desztináció építés terén ritkán válásszák a helyi termékeket
A vallási turizmus fejlesztése Az urbanizáció, a rohanó életmód hatására
fennáll az elidegenedés veszélye
Nagyméretű sportrendezvények A forgalomkorlátozások elégedetlenségre
szervezése adhatnak okot.
A téli sportlehetőségek hatékonyabb
kihasználása

Összegzés

- a városban működő kulturális jellegű, és kulturális tevékenységet is folytató civil

szervezetek helyi önkormányzati és egyéb támogatásokkal jelentősen bővítik a város
közművelődési-kulturális életét, erősítik a közösségi életet, az egymás tiszteletét és
megbecsülését;
- a város hagyományos kulturális nagy rendezvényei erősítik az összetartozást, az
egymásra utaltságot, és a városszeretetet. Ezen események bővítik a város
idegenforgalmi vonzását is;
- a város kapcsolatai (kistérségi, testvérvárosi kapcsolatok) bővítik a város kulturális
kínálatát;
- a lokálpatriotizmus és az identitástudat fejlesztése érdekében a város több
településtörténeti kiadványt és monográfiát (Élet-Jelek sorozat, Útravaló-sorozat)
jelentetett meg, továbbá törekszik a helytörténeti gyűjtemény bővítésére;
- az önkormányzat támogatja a helytörténeti kiadványok megjelentetését;
- a város néhány közművelődési intézménye a koruk és / vagy a rendszeres használat
miatt részleges felújításra szorul (állag és technikai) – pl. csobotfalvi kultúrotthon,
hargitafürdői mofetta, a Vigadó épülete stb.;
- a térségi vonzerő növelésében játszott szerepe alkalmi jellegű, a kultúra rendszerének
adottságait tekintve ez a szerep ma még jóval a lehetőségek alatt van;
- a rendszer forrásigénye jelentős, ugyanakkor forrásbevonó (rendszerfenntartó) és
forrásgeneráló (jövedelemtermelő) szerepe egyelőre nem jelentős;
- kulturális területen pályázni lehet gyerekprogramokkal, hagyományőrző
programokkal, kortárs-zene és képző- és fotóművészeti programok támogatása,
környezeti nevelési- és helyismereti programokkal, tanórán kívüli iskolai
programokkal és tantárgyversenyeken való részvételi programokkal,

2
 testvérvárosokkal együttműködésben megvalósuló kulturális programokkal, valamint
ifjúsági rendezvényekkel és iskolanapi programokkal;
- fontos szerepük lehet a helyi fejlesztési közösségeknek, fejlesztési társulásoknak
(működő partnerségek kialakítása);
- az önkormányzattal szemben elvárás a civilszervezetek vonatkozásában, hogy
biztosítson helyiséget azok működéséhez és rendezvényeihez, információs felülettel
járuljon hozzá a civil élet bemutatásához és nyújtson segítséget pályázatok
elkészítéséhez, támogatók felkutatásához.

IV. A városi kulturális élet fejlesztésének stratégiája

A város, Önkormányzat kulturális stratégiáját alapvetően a város célkitűzésében
foglalt átfogó, hosszú távú terveire vonatkozó megállapításai határozzák meg.
A kulturális stratégiában elsődleges szerepet kapott a közösségformálás, a
kultúrafejlesztés, az értékmegőrzés és -teremtés, az identitástudat erősítése, a környezet-
és magatartásformálás, de természetesen hangsúlyos a helyi mentalitás erősségeinek
megtartása és gyengeséginek formálása is.

4.1. Jővőkép és küldetéstudat (vízió és misszió)

Vízió: Csíkszereda hagyományokra, családcentrikus közösségre alapuló kulturális térség.
A programok erősítik az itt élő közösségeket, vonzzák a látogatókat, és segítik az itt élők
boldogulást.
Misszió:
 családcentrikus közösségápolás,
 múltunk feltárása és megismerése,
 következetes örökségápolás

A jövőképnek a legfontosabb összetevői a következők:

 A kultúra rendszere – működését és szemléletét illetően is – összekapcsolódik a
térségi társadalom olyan fontos további szegmenseivel, mint a gazdaság, a képzés,
az életminőség, a munkaerőpiac. A szinergiák folyamatos keresése és
projektszerű vagy stratégiai jellegű működtetése kiterjed a különböző területekhez
tartozó szakmai kompetenciákra is. Például a különböző munkacsoportokkal való
együttműködés (különböző fejlesztési társulások, pl. Alcsík Kistérségi Fejlesztési
Társulás), a turizmus, a település- és térségmarketing vagy a gasztronómia
területéhez tartozók szakmai tudásához való kapcsolódás
 Együttműködni azon egyesületekkel, amelyeknek tagja a hivatal, bevonni őket a
kulturális események szervezésébe
 Folyamatosan növekszik a térségben előállított kulturális termékek mennyisége és
termékskálája
 A kultúra rendszere folyamatosan figyel a kultúrafogyasztáshoz kapcsolódó
folyamatokra, ösztönzi és támogatja az egyenlő hozzáférés elvét, direkt és indirekt
módon ösztönzi a minőségi fogyasztást. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a kultúra
rendszere mérhető szerepet vállal a lakosság életminőségének javításában. Ennek
jegyében maradt ki 2013-ban a hagyományos karácsonyfa-díszítő verseny, már

3
 2011-2012 nehézkesen működött, az iskolák érdeklődése csökkent, egyre
kevesebb csapat nevezett be, tehát nyilvánvaló volt, hogy nincs rá igény.

Ez a jövőkép dinamikus, nyitott, szolgáltató jellegű, a térségi fejlesztéspolitikai

folyamatba szervesen integrálódó rendszerrel számol, amely funkcionális egységbe fogja
az önkormányzatok által fenntartott, a projektszerűen alkalmi jelleggel támogatott és a
teljesen önálló kulturális aktorokat.
Az önkormányzat, illetve az önkormányzat által fenntartott intézményi szerkezetek
alapvető feladata ebben a modellben a kultúra rendszeréhez tartozó intézményi és
társadalmi folyamatok menedzsmentje.

Célrendszer
Stratégia feladata, hogy kijelölje a következő hét évre, a 2014-2020 közötti időszakra a
Csíkszereda Megyei Jogú város kulturális politikájának stratégiai prioritásait és
cselekvési irányait.
Általános cél: az egyének és közösségek számára olyan minőségi kulturális kínálatot
nyújtson, amely a résztvevők személyiségfejlődése, és a közösséghez kapcsolódása
érdekében a befogadáson túl aktivitásra, közreműködő cselekvésre késztet.
A 2020-ig tartó időszak kulturális politikájának öt kiemelt fejlesztési területe
(stratégiai célok / pillérek):
1. a kultúra közösségteremtő szerepének erősítése (Közösségek);
2. a nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozása (Örökség);
3. a kortárs kulturális alkotás korszerű intézményi feltételeinek kialakítása (Kortárs
kultúra);
4. a közösségi élet alkalmainak megteremtésére, az esélyegyenlőség biztosítása
érdekében (Nyitott kultúra);
5. lokális identitás megerősítésében és megjelenítésében (vonzerőnövelés,
desztináció-építés) vállalt szerep növelése.

1. Közösségépítés, közösségi tudatápolás

Prioritások:
- az életminőség és a közérzet javítása,
- a társadalmi kohézió erősítése, a társadalmi részvétel fokozása,
- közösséggé kovácsolódás,
- a kreativitás, a közösségi önszervezés kereteinek bővítése,
- felnőttképzés, a közösségi tudatápolás.
A nagyvárosi emberre leginkább az jellemző, hogy rohanó életmódja, rendkívül
feszített életritmusa közepette elhanyagolja embertársait. Jellemzően már a tömbházbeli
szomszédjait sem ismeri. A jövő fontos feladata, hogy ellen tudjunk állni mindenféle
nagyvárosi allűrnek. Ebben a törekvésben fontos partnereink a közügyek iránt
elkötelezett mozgalmak, egyesületek. A teljes igénye nélkül sorolhatjuk: Csíki
Kamarazenekar Egyesület, Polgár Társ Alapítvány, Riehen Egyesület, Gyulafehérvári
Caritas, Pörgettyű Egyesület, Talentum Egyesület, Boszorka Egyesület stb. Ezek mind-

3
mind olyan szerepet vállalnak, olyan űrt töltenek be, amelyre, illetve amelynek
betöltésére a város csak jelentős erőfeszítések árán is csak részben volna képes. Éppen
ezért, ez a partnerség hosszú távon is meghatározó marad.21
A közösséggé kovácsolódáshoz véleményünk szerint nem a megakoncertek,
fesztiválok vezetnek, hanem az ünnepek, vetélkedők, játékok, családias hétköznapok és
békés emberi léptékű események. Olyan események, amelyek hangerejükkel nem
lehetetlenítik el a közös hang megtalálásához vezető utat.
A felnőttképzés, a közösségi tudatápolás területe is fontos része a kulturális
stratégiáknak. Ezen a téren is úttörők voltunk, hiszen a Székelyföldön egyedüliként a
város társszervezésében és legpatinásabb termében zajló, a Honfoglalás előttől az
Európai Unió utánig elnevezésű előadás-sorozatunk kiemelten szellemi örökségünk
feltárását hivatott előmozdítani. A fokozott érdeklődésnek örvendő rendezvénysorozat
meghaladta a 120 előadást.
Egy másik közösségépítő rendezvényünk az Adventi rendezvénysorozat.
Évről évre egyre több csíkszeredai tartja fontosnak, hogy az adventi vasárnapokon a
város mint nagy család ünneplő tagjává váljon, és a közösség összetartó erejét segítségül
hívva készüljön a szeretetünnepre, hiszen az „az igazi adventi koszorú mi magunk
vagyunk.”

2. Örökség

Prioritások:
- a helyi történelmi események, személyek, értékek beemelése a város
mindennapi életébe, a köztudatba;
- kulturális hagyományok szisztematikus feltárása, becsatornázása a kulturális
kínálatba, a település mindennapi életébe;
- a helyi és a Csíkszeredához kötődő kulturális termékek, művészeti
produktumok előállításának és közzétételének támogatása;
- képzőművészeti örökségünk hírnevének öregbítése;
- az értékmegőrzés, értékcsere és értékteremtés, hagyományok iránti érdeklődés
növelése;
- őseink iránti tisztelet – emlékünnepségek, megemlékezések;
- történelmünk, térségünk, múltunk feltárása és megismerése;
- tudatos kultúra fogyasztás szorgalmazása és támogatása;
- a helyi azonosságtudat és a lokálpatriotizmus érzésének elmélyítése.
A stratégiánk egyik célja, hogy Csíkszereda történelme, hagyományai, értékei
még szélesebb körben feltárásra kerüljenek. Nem csupán a történelem vagy a magas
kultúra értékeit, hanem a város mindennapi életének hagyományai is. Célunk továbbá,
hogy a már feltárt, vagy a későbbiekben feltárandó értékek a város mindennapi életének,
köztudatának részévé váljanak.
21
Csíkszereda 2020 – Otthon a Székelyföld szívében – Tervezett jövőkép a következő nyolc
esztendőről

3
 Stratégiánk másik célja, hogy Csíkszereda „falain” kívül is közvélemény egyre
nagyobb számban ismerje meg azokat az értékeket, amelyekkel városunk rendelkezik.
Ebben fel tudjuk használni testvérvárosi kapcsolatainkat.
A Csíkszereda Kiadó 2008 májusában indította el Útravaló-sorozatát. Az öt év
alatt közel 6000 magyar ajkú végzős diákot és egyetemi hallgató kapott egész életre szóló
gondolatokat, abban a reményben, hogy soha nem felejtik el, honnan indultak és hová
tartoznak.
Nincs örökségvédelem a múlttal való kendőzetlen szembesítés nélkül. Kellő
tájékozottság hiányában egyszerűen képtelenség Székelyföldet építeni. Aki nem tudja
honnan jön, az nem tudhatja, miért van ott, ahol van, így aztán azt sem tudhatja, merre
kell haladnia tovább. Múlt nélkül nincs jövő. Éppen ezért az írott Útravaló mellett
múltunk feltárását és megismerését is fontos feladatnak tartjuk. Ennek jegyében
támogattuk A Mikó-vár története című kiállítás létrehozását. Azzal a hittel, hogy ez az
örökségvédelem új dimenziójának kezdete. Olyan kezdet, amely 2016-ig átfogó,
Csíksomlyó és Csíkszereda című várostörténeti kiállítással folytatódik.
Képzőművészeti örökségünk hírnevének öregbítése is célja a kulturális
stratégiánknak. A Zsögödi Nagy Imre Képtár 2006-os felújítását követően 2008
januárjától három éven át 18 magyarországi helyszínen mutattunk be válogatást a mester
gyűjteményéből. Zárásaként a 2012-es Útravaló-sorozat keretében újranyomtattuk Nagy
Imre Följegyzések című, 1954-ben megírt visszatekintését. Közgyűjteményeink
gyarapítását is fontos feladatnak tekintjük. Szándékunkban áll a Csíki Székely Múzeum
műtárgyállományának bővítése, elsősorban a székely festőiskola csíki képviselői
munkáinak megvásárlása által22.

3. Kortárs kultúra

A kultúra mindig és mindenütt elsősorban kortárs kultúra. A kulturális alkotás

feltételeinek korszerűsítése és eredményeinek integrálása a hétköznapi gyakorlatba a
kulturális politika egyik fő célja. Különös figyelmet kell fordítania arra, hogy esélyt
kapjanak a pályakezdő művészek, illetve az alternatív tárgyalkotási és közlési formákkal
kísérletező alkotók.
A kortárs kultúrának kiemelt szerepe van az életminőség javításában, az emberi
tőke fejlesztésében és a közösségteremtésben egyaránt.
A pályázati rendszerünkben külön keretösszeg van elkülönítve a kortárs zenére és
a képző és fotóművészetekre.

4. Nyitott kultúra

Prioritások:
- a lakosság számára nyújtott kulturális szolgáltatások és kulturálódási
lehetőségek települési szintű fejlesztése, a hozzáférhetőség javítása;
- a közösségi élet színtereinek és szervezeti formáinak bővítése;

22
Csíkszereda 2020 – Otthon a Székelyföld szívében – Tervezett jövőkép a következő nyolc
esztendőről

3
 - a civil kulturális tevékenységek támogatása, az állampolgári
kezdeményezésekre létrejött kulturális projektek befogadása, koordinációja;
- az információ áramlásának minden irányú fejlesztése, az információkhoz való
hozzájutás szervezeti és technikai fejlesztése;
- Csíkszereda lakosságának közművelődési, kulturális ellátása, és annak
folyamatos minőségi javítása, fejlesztése:
o a minőségi kulturálódás lehetőségeinek biztosítása;
o a közösségi művelődés lehetőségeinek és színtereinek biztosítása;
o a felnőtt képzés, különösen az általános célú felnőtt képzés biztosítása;
o szórakoztató programok szervezése, a kulturált szabadidő eltöltés
érdekében;
o az időskorúak speciális kulturális ellátásának hatékonyabb
megszervezése.
- a helyi és a Csíkszeredában tanuló ifjúság kreatív tevékenységének, alkotó
erejének bevonása a város kulturális életének alakításába:
o a kreatív diák tevékenységek ösztönzése, lehetőségek biztosítása azok
eredményeinek bemutatásához;
o a kulturális és művészeti produktumok előállításában tehetséges
diákok, diákcsoportok támogatása;
A kulturális alapellátás biztosításához a város elsősorban intézményei
fenntartásával kívánja ellátni, ugyanakkor számít a városban működő civil szervezetekre,
amelyeket továbbra is támogatni kíván a már 2005-től működő támogatási rendszeren
keresztül.
E tevékenység szélesebb biztosítása érdekében be kívánja vonni azon
egyesületeket is amelynek tagja a város.
Mindezeken túl továbbra is szeretne együttműködni más intézményekkel (pl.
Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megyei Ifjúsági és Sport Igazgatóság,
egyházak, Tusnád Ásványvíz Rt. stb.)
Célunk: a minőségi, széles spektrumú kulturálódási, közösségi művelődési és
szórakozási lehetőségek biztosítása a város lakosai számára.

5. Vonzerőnövelés, desztináció-építési folyamatok erősítése

Prioritások:
- a Csíkszeredába érkező vendégek, turisták számára nyújtott kulturális kínálat
innovatív fejlesztése a város történelmi, kulturális hagyományainak és értékeinek
mentén;
- a kultúra és turizmus szoros kapcsolatára, a térségi marketing tudatos fejlesztésére
való összpontosítás;
- térségi kulturális termékek mennyiségének és skálájának bővítése.
Specifikus célok:
- A Csíksomlyó kultusz, Mária kultusz tovább fejlesztése

3
 - Márton Áron kultusz tovább fejlesztése
- Hargitafürdő mint turisztikai desztináció
Az itt található szellemi és épített örökség olyan értéket képvisel, amely kiváló
alapja egy a városról és a városért szóló pozitív értéküzenet kialakításának és
terjesztésének.
Vonzerőnövelés, desztináció-építési folyamatok felhasználhassuk a testvérvárosi
kapcsolatokat is. 2014-ben együttműködve Kaposvárral, Csíkszeredában is látható lesz
Rippl-Rónai József festőművész kiállítása. Testvérvárosi kapcsolatainkba bevontuk a
felcseperedő nemzedéket is. Cegléden a Nagy István művészeti iskola vegyes kara,
Kaposváron a focistáink, Székesfehérváron a kishokisták, Óbuda és Tiszaújváros
viszonylatában pedig csereüdültetési program a rendszeres kapcsolattartás záloga.
A kulturális értékek és az idegenforgalmi vonzerő terén is nagyot léptünk előre.
Riehen svájci testvértelepülésünkkel a Csíki – havasok lábánál (Pottyand) magas
színvonalú erdei iskolát építettünk.
Elődeink tiszteletére a városban szobrok állítását (2014–Márton Áron
szoborcsoport, 2020-ig Gátkötő székelyek szoborkompozíciója) tűztük ki célul.

A fenti célok elérése érdekében az önkormányzat anyagi jellegű támogatást nyújt,

továbbá koordinálja, erősíti és ösztönzi az együttműködés különböző formáit.
Az anyagi jellegű támogatás módjai:
- Költségvetésében biztosítja az általa fenntartott intézmények finanszírozását .
- Anyagi lehetőségei szerint támogatásban részesíti a nem önkormányzati fenntartású
intézmények és civil szervezetek, állampolgári kezdeményezések projektjeit.
- Intézményei, tulajdonában lévő nonprofit vállalkozásai segítségével, az
együttműködő civil szervezetek bevonásával forrás allokációs, forrás felhasználási
koordinációs tevékenységet folytat.
4.3. Általános tevékenységi terv
Sor- Kulturális esemény Stratégiai célok
szám
1. - Különböző kulturális, - közösségé kovácsolódás;
ifjúsági, iskolai és iskolán kívüli - a kreativitás, a közösségi
rendezvények
önszervezés kereteinek bővítése;
- Nem óra szerű
- tudatos kultúra fogyasztás
specifikus tehetséggondozó
szorgalmazása és támogatása;
rendezvények: Víz világnapja, Föld
Napja, Madarak és Fák Napja, Állatok
világnapja.
- Nem óra szerű
aspecifikus tehetséggondozó
rendezvények: hangversenyek,
kézműves foglalkozások, tánc és balett

3
 bemutatók.
2. Farsangbúcsúztató - szellemi kulturális
örökségünk gondozása;
3. Március 15-i ünnepi megemlékezések - közösségé kovácsolódás;
- a közösségi tudatápolás,
identitás erősítés;
4. “A Honfoglalástól az Európai Unió - a közösségi tudatápolás;
utánig” előadás-sorozat
- szellemi örökségünk
feltárása;
5. A Csíki Kamarazenekar koncert- - a közösségi élet
sorozata
alkalmainak megteremtése (Nyitott
kultúra);
- kamarazene támogatása,
tehetséges ifjak támogatása;
6. Mini Jazz Fesztivál - a kulturális kínálat bővítése,
a kortárs kultúra támogatása;
7. Ezer Székely Leány Napja - magyar közösségünk
kultúrájának és hagyományainak ápolása,
nemzeti önazonosságunk erősítése és
sajátos értékeink védelme;
- a találkozás, a beszélgetés,
az együttgondolkodás tere és lehetősége,
közösségformálás;
- önazonosságunk két erős
pillére érvényesül egy időben: a hit és a
hagyomány;
- a térség turisztikai
vonzerejének növelése;
- nevelő jellegű;
8. Régizene Fesztivál - az életminőség javítása;
- a közösségi élet
alkalmainak megteremtése (Nyitott
kultúra);
- a térség turisztikai
vonzerejének növelése;
- fiatal művészek
támogatása;

3
9. Székelyföld kerékpáros körversenye - közösségformálás;
- a térség turisztikai
vonzerejének növelése;
10. Különböző filmfesztiválok - a közösségi élet
alkalmainak megteremtése (Nyitott
kultúra);
- az életminőség javítása;
- kortárs kultúra támogatása;
- a térség turisztikai
vonzerejének növelése;
11. Különböző gyerektáborok (pl. Pottyand - rendszeres kapcsolattartás a
– óbudai gyerekek, Tiszaújváros stb.)
testvérvárosokkal;
- a térség turisztikai
vonzerejének növelése;
- nevelő jellegű;
12. Nemzetközi Roma Nap - a közösségi élet
alkalmainak megteremtése (Nyitott
kultúra);
13. Kutyaszánhúzó verseny – Hargitafürdő - közösségformálás;
- a térség turisztikai
vonzerejének növelése;
14. Idősek Napja - az időskorúak speciális
kulturális ellátásának hatékonyabb
megszervezése;
- családcentrikus közösség
kialakítása
15. Románia Nemzeti Ünnepe - a közösségi élet
alkalmainak megteremtése (Nyitott
kultúra);
16. Különböző alkotótáborok - a térség turisztikai
vonzerejének növelése;
- kortárs kultúra támogatása;
- az értékmegőrzés,
értékcsere és értékteremtés;
- művészeti produktumok
előállításának és közzétételének

3
 támogatása;
17. Gitárfesztivál - kortárs kultúra támogatása;
- a közösségi élet
alkalmainak megteremtése (Nyitott
kultúra);
- térségi kulturális termékek
mennyiségének és skálájának bővítése;
18. Különböző vásárok és kiállítások (pl. - helyi értékek, cégek
Csík-Expo)
népszerűsítése
19. A magyar költészet napja - közösségformálás;
- a kreativitás, a közösségi
önszervezés kereteinek bővítése,
- az értékmegőrzés,
értékcsere és értékteremtés
- a közösségi élet
színtereinek és szervezeti formáinak
bővítése;
20. Csíkszeredai Városnapok - a közösségi élet
színtereinek és szervezeti formáinak
bővítése;
- közösségformálás;
- a kreativitás, a közösségi
önszervezés kereteinek bővítése,
- szórakoztató programok
szervezése, a kulturált szabadidő eltöltés
érdekében;
21. Gyermeknap - közösségformálás;
- szórakoztató programok
szervezése, a kulturált szabadidő eltöltés
érdekében;
22. Csíki Játékszín Gála - közösségformálás;
- a kortárs kultúra
támogatása
23 Hargitafürdői Borvíznap - Közösségformálás;
- a térség turisztikai
vonzerejének növelése – Hargitafürdő

3
 mint turisztikai desztináció;
- a közösségi élet
színtereinek és szervezeti formáinak
bővítése;
24 Aradi vértanúk – megemlékezés - a helyi azonosságtudat és a
lokálpatriotizmus érzésének
elmélyítésére;
- őseink iránti tisztelet;
25 1956-os forradalom és szabadságharc- - a helyi azonosságtudat és a
emlékünnepség
lokálpatriotizmus érzésének
elmélyítésére;
- őseink iránti tisztelet;
26. Egyéb (koncertek, kiállítások, kulturális - közösségformálás;
műsorok, konferenciák, különböző
versenyek, bábszínház stb.) - a közösségi élet
színtereinek és szervezeti formáinak
bővítése;
27. Testvérvárosokkal együttműködésben - a közösségi élet
megrendezésre kerülő kulturális
színtereinek és szervezeti formáinak
programok
bővítése;
- a térség turisztikai
vonzerejének növelése

Feladatunknak tekintünk minden olyan kulturális tevékenység támogatását, amely

illeszkedik az öt kiemelt fejlesztési területhez, az elmúlt években támogatott kulturális és
sport eseményeket, minden olyan kulturális eseményt amellyel öregbíthetjük városunk
hírnevét.
Kulturális stratégiánk kiemeli a különböző civil szervezetek fontosságát a város
kulturális életében, mert színesítik, gazdagítják a kulturális kínálatot, közösségformáló
szerepük van.

V. A kultúrát, kulturális tevékenységet befolyásoló törvénykezések összesítése

 182/2000 számú törvény a nemzeti ingó kulturális vagyon védelméről;
 43/2000 számú kormányrendelet az archeológiai vagyon oltalmazásáról és
egyes archeológiai helyek nemzeti érdek övezetekké nyilvánításáról;
 422/2001 számú törvény a történelmi műemlékek oltalmazásáról
(módosításokkal és kiegészítésekkel);
 311/2003 számú törvény a múzeumokról és a nyilvános gyűjteményekről
(módosításokkal és kiegészítésekkel);
 6/2008 számú törvény a műszaki és ipari vagyon jogi rendszeréről;
 26/20008 számú törvény a szellemi kulturális örökség védelméről.
A vissza nem térítendő támogatásokat befolyásoló törvénykezés:

3
  350/2005 számú törvény közalapokból való vissza nem térítendő finanszírozás
rendjéről
 245/2001. számú törvény a kulturális programok és tervezetek finanszírozási
rendszerének tökéletesítéséről szóló 51/1998. számú kormányrendelet
jóváhagyásáról

Csíkszereda, 2014. március 7.

Kidolgozta,
Lajos Mária Franciska

4
 Könyvészet

 Csíkszereda 2020 – Otthon a Székelyföld szívében – Tervezett jövőkép a

következő nyolc esztendőről
 Szereda.Origo lapszámai (2013. júniusi szám, szereda.Origo – 2010. március)
 Pályázati felhívás 2014
 a Csíki Székely Múzeum menedzseri terve
 a Csíki Székely Múzeum beszámolója
 a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes menedzseri terve
 a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes beszámolója
 a Csíki Játékszín menedzseri terve
 a Csíki Játékszín beszámolója
 A Csíkszereda Kiadóhivatal éves tevékenységi tervei és beszámolói
 STUDIO 9 Csíki képzőművészek vándorkiállítása katalógus

Weboldalak:

 http://www.ccenter.ro/main.php?m=5
 http://www.csszm.ro/nagyimre.php?l=hu
 http://szereda.ro/#!hu/h/18/varosbemutato.html
 http://szereda.ro/#!hu/h/57/csikszereda-kiadohivatal.html
 http://szereda.ro/#!hu/h/56/csiki-jatekszin.html
 http://szereda.ro/#!hu/h/23/muemlek-epuletek.html
 http://szereda.ro/#!hu/h/10/ezer-szekely-leany-napja.html
 http://szereda.ro/#!hu/h/55/hargita-nemzeti-szekely-nepi-egyuttes.html
 http://www.fejlodoszereda.ro/hu/h/5/szekelyfold-sziveben
 http://mek.oszk.hu/03000/03092/03092.htm
 http://www.musica-antiqua-hr.ro/#m/a_fesztival_tortenete.html
 www.unesco.org/opi/intangible-heritage/background.htm
 http://www.szellemiorokseg.hu/files/letoltesek/21.pdf