• Családi jog VI-VII.

2012. 03. 20.

• Szeibert Orsolya
• Közös tulajdon/közös bérlet
• A felek közös jogcím alapján használják a lakást
• Elsődleges: lakáshasználat megosztása
– Objektív feltételek vizsgálata
• Lakás adottságai, átalakítás elrendelhetősége
– Szubjektív feltételek vizsgálata
• Súlyosan sérelmes, egyoldalúan felróható magatartás
– A megosztásnál el lehet térni a tulajdoni hányadoktól
• Másodlagos: a lakás elhagyására kötelezés
– Távozó nem tarthat igényt elhelyezésre
– Bennlakó kizárólagos használatot kap
• Önálló tulajdon/önálló bérlet
• A felek egyik fél önálló jogcíme alapján használják a lakást
• Elsődleges szempont: van-e lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek
• Ha nincs è azt a felet illeti meg kizárólagosan a lakáshasználat, akinek önálló jogcíme
van
• Másik fél erre nem jogosult, nincs osztott használat
• Ha van ilyen gyermek è
– Elsődleges: osztott lakáshasználat, objektív és szubjektív szempontok
érvényesülése
– Másodlagos: kizárólagos lakáshasználat elrendelése – akár a nem
tulajdonos/nem bérlő is, ha nála van a gyermek elhelyezve
• Szempontok!
• Lehetséges megoldások
• Mindkét fél a lakásban marad
– Közös tulajdon esetén gyermek nélkül is
– Különvagyoni lakás esetén csak a gyermek érdekében!
• Egyik fél marad a lakásban
– Tulajdonos marad:
• Közös tulajdon esetén, ha oszthatatlan
• Különvagyoni lakás esetén főszabály
– Nem tulajdonos marad:
• A másik fél különvagyoni lakásában a gyermek érdekében
• Kompenzáció
• A lakáshasználati jog vagyoni értékű jog
• A távozó felet megilleti a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső része
• Ez akkor is megilleti a házastársat, ha nem volt önálló tulajdonos vagy bérlő
• Célja: a vagyoni hátrány csökkentése
• A lakás elhagyásáért járó díj - Elhelyezési igény nincs!
• Ha közös tulajdon a lakás, ill. a távozó önálló tulajdona, megilleti többlethasználati, ill.
használati díj
• Ez annak az ellenértéke, hogy a távozó nem élhet a tulajdonjogából folyó
jogosítványokkal
• Ha önként hagyja el a lakást: nem jár
• Az élettársi szabályozás kialakulása
• 1952. évi Csjt. és 1959. évi Ptk. nem tartalmaz szabályozást az élettársakra nézve
• Társadalmilag egyre elfogadottabb kapcsolat – özvegyek
• Bírósági gyakorlat alakítja ki a vagyon rendezésére vonatkozó megoldást – polgári jogi
társaság mintájára
• 1977-ben beemelésre kerül a Ptk-ba
• 1996 újabb Ptk-módosítás: azonos neműek között is fennállhat
• Ennek alapja a 14/1995 (III. 13.) AB határozat
– Házasság és élettársi kapcsolat éles megkülönböztetése
– Házasság fogalma
– Élettársi kapcsolat célját nem érinti
• Újabb módosítás: 2009 – definíció kiegészítése
• A hatályos élettársi szabályozás
• Ptk. 685/A. § - élettársak fogalma:
– két személy, házasságkötés nélkül
– közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt él
– + egyenesági rokonság, (fél)testvéri kapcsolat kizártsága
– + bejegyzett élettársi kapcsolat nélkül
– + nem állhat fenn még egy életközösség
• Fogalmi kellékek –
– szigorú értelmezés a bíróság gyakorlatában
– különös jelentősége van a gazdasági együttműködésnek
– egyéb fogalmi elemek: tartósság, stabilitás, közös gyermekek léte, szándék
• A hatályos élettársi szabályozás 2.
• Ptk. 578/G. § - vagyoni viszonyok rendezése:
– együttélés alatt a szerzésben való közreműködés arányában szereznek közös
tulajdont
– ha az arány nem állapítható meg egyenlőnek kell tekinteni
– a háztartásban végzett munka szerzésben való közreműködés
– ennek értelmezése a gyakorlatban:
• - élettársi életközösség?
• - inkább távolítani a házastársi vagyonközösségtől?
• A Ptk. értelmében hozzátartozók
• 2009. évi XXIX. tv.: fogalom + apasági vélelem - részben maradt hatályban!
• Házasság v élettárs
• Számos eltérés:
– Kapcsolat létrehozása – tényleges együttélés
– Kapcsolat megszüntetése – könnyebb, egyszerűbb DE
– Vagyonjogi joghatás más jellegű
– Élettársi tartási kötelezettség van a kapcsolat során
– Élettársi tartás nincs a kapcsolat megszűnése után
– Öröklés csak végintézkedés alapján – nem törvényes örökös
– Jogszabály nem rendezi a lakáshasználatot
– Apasági vélelem keletkezésének módja eltér
• Hasonlóságok:
– Szülő – gyermek kapcsolat a szülői státusztól függ, nem a szülők kapcsolatától
– A szociális jog hasonlóként kezeli a két kapcsolatot
• Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása
• Élettársi viszony igazolásának megkönnyítése: regisztráció
• – Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása
– Csak bizonyítást szolgál
– Közös nyilatkozat alapján: fennáll
 – Egyikük nyilatkozata is elegendő: már nem áll fenn
– Egyidejűleg csak egy állhat fenn (jegyeztethető be)
– Közjegyző és Kamara kezeli
– Lényeges joghatás: apasági vélelmet keletkeztetETT!
• Élettárs az új Ptk-ban
• Élettársi viszony beemelése a Családjogi Könyvbe
• Családjogi viszonyként nyer elismerést
• Továbbra is az együttélésen alapszik
• Különneműek + azonos neműek között EGYARÁNT
• Személyi joghatások:
– Együttműködési és támogatási kötelezettség
• Új törvényes vagyonjogi rendszer: közszerzeményi r.
• Tartás/lakáshasználat – részletesebb rendszer
• Bejegyzett élettárs
• Terminológiai problémák
• Áttekintés:
– 2007. december: bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény – azonos +
különneműek
– A kodifikáció a Csjk-ban is szabályozná a bejegyzett élettársat
– 2008. december: AB határozat: a bejegyzett élettársi törvény megsemmisítése
– 2009 eleje: Ptk. a Parlament előtt, benne az élettárs + bejegyzett élettárs
– 2009. április: 2009. évi XXIX. tv.
• Hatálybalépése 2009 július – 2010 január
• Bejegyzett élettársi kapcsolat- ma
• 154/2008 (XII. 17.) AB határozat semmisítette meg a 2007. évi törvényt
• Indokolás:
– 1. házasságot csak férfi és nő köthet (Alaptv.)
– 2. azonos neműek bejegyzett partnerkapcsolatot létesíthetnek – nem érvényesül
a házasság alkotmányos védelme
– 3. különneműeknél a házasság alkotmányos védelme meghatározó: nem hozható
létre rájuk nézve elnevezését tekintve más, de tartalmát tekintve szinte azzal
azonos intézmény
• 32/2010 (III. 25.) AB határozat nem érintette - (anyakönyvvezetők)
• Bejegyzett élettársi kapcsolat
• 2009. évi XXIX. törvény:
• a bejegyzett élettársi kapcsolatról is szól
• Fogalma: két nagykorú, kizárólag azonos nemű személy
• Anyakönyvvezető előtt
• Joghatások: főszabályként a házasság joghatásai, így:
– Vagyoni viszonyok
– Tartás
– Lakáshasználat
• Két kivétel:
– Nincs közös névviselés
– Nincs közös örökbefogadás – idegen gyermek, saját gyermek
– Nincs reprodukciós eljárásban való részvétel/ apasági vélelem
• Bejegyzett élettársi kapcsolat 2.
• Megszűnés: bíróság előtt, bizonyos feltételek esetén közjegyző előtt
– megegyezés van a járulékos kérdésekben
– nincs egyiküknek sem olyan gyermeke, akinek tartására kötelezettek lennének
• Öröklés: túlélő bejegyzett élettárs úgy, mint az özvegy
• Családi jogállás
• Rokonság fogalma
– Általános fogalma nincs
– Jogirodalom: több személy között a vér szerinti leszármazáson alapuló jogi
kapcsolat, DE: alapulhat hatósági aktuson is – örökbefogadás esetén; vállaláson
is (apai elismerés)
– Csjt.: egyenesági és oldalági rokonság meghatározása
• A családi jogállás nem feltétlenül jelent vér szerinti kapcsolatot
• Egy anyai és egy apai jogállás tölthető be
• Anyaság és apaság megállapítása eltér egymástól
• Anya = aki a gyermeket megszülte è tény és nem vélelem
• DE a „mater semper certa est” elve vitatottá vált (tudomány)
• Apaság – biológiai apa – „jogi” apa – „tényleges” (nevelő) apa
• Családi jogállás a korábbi magyar jogban:
– gyermek anyja, aki megszülte – természetes és törvényes gyám lehet
– apai hatalom a meghatározó:
• törvényes gyermek - házasság
• törvényesített gyermek (utólagos házassággal/királyi kegyelemmel)
• örökbefogadott gyermek – nem a mai értelemben
– nem áll apai hatalom alatt: a törvénytelen gyermek – az anya gyámsága alatt áll
• rokoni kapcsolatba az apa családjával nem kerül, de
• az apa tartásra kötelezhető (bizonyítás)
• 1946. évi tv. egyenlő jogállást teremtett a házasságból származó és házasságon kívül
született gyermekek között.
• 1952-től alapvetően a mai helyzet
• Apai státusz betöltése
• Apasági vélelmeken alapszik – alapja lehet:
– Anya házassága
– Anya nyilvántartással igazolt élettársi kapcsolata – 2010-ben
– Anya utólagos házasságkötése
– Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
– Emberi reprodukcióra alkalmas eljárásban való részvétel
– Bírói ítélet
• Vélelmek közös jellemzője:
– Egységes apasági vélelmi rendszert teremt
– Eltérően keletkeznek DE
– Joghatásaikban teljesen azonosak!
– Ugyanolyan szülő – gyermek kapcsolatot eredményeznek
– Házasságból és nem házasságból származó gyermekek egyenlősége
• Az alapvélelem
• Házasság alapján keletkező vélelem = ún. alapvélelem
• Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek megszületéséig eltelt időben vagy
ennek egy részében házasságban állt èa férj lesz a gyermek apja
• Jellemzői:
– Elegendő a házassági kötelék (gyermek érdeke)
– Állapotos nővel kötött házasság: létrejöhet a vélelem
– Fogantatás után bontóper: létrejöhet a vélelem
– „Névházasság” szintén vélelmet keletkeztet
• Alaptényállásként eltér a többi vélelemtől
– Automatikusan keletkezik
– Amíg ez a vélelem fennáll, más férfi apasága nem jöhet szóba
• Leggyakrabban érvényesülő vélelem
• Új vélelem
• Élettársi kapcsolaton alapuló vélelem
• NEM bejegyzett élettársi kapcsolaton! è
• Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába felvett kapcsolat esetén: „nyilvántartással
igazolt élettársi kapcsolat”
• feltéve, hogy
– a fogamzás és szülés közötti időszakban nem állt fenn házasság
– ebben az időszakban csak egy nyilvántartással igazolt élettársi kapcsolat állt
fenn
• Automatikusan keletkezik
• Elismerésen alapuló vélelmek
• Két típusa: 1. teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
• 2. anya utólagos házasságkötése
• Az apaság önkéntes vállalása
• Alapfeltétel: az apai jogállás üressége
• Gyakori eset: élettárs apasága ó anya fennálló házassága
• Személyes nyilatkozattétel
• Korkülönbség: legalább 16 év
• Hatóság nem vizsgálja, hogy valóban az elismerő-e az apa
• Kontroll: bizonyos hozzájárulások szükségesek:
– Anya
– 14. évét betöltött gyermek
– Ha nem az anya a gyermek törvényes képviselője, akkor a törvényes képviselő
• Elismerésen alapuló vélelmek eltérései
• Teljes hatályú elismerés
• Egymagában keletkezteti az apaságot
• Megtehető bíróság, anyakönyv-vezető, gyámhatóság előtt
• A gyermek fogantatásától kezdve megtehető
• Gyermek, anya halála esetén egyaránt megtehető
• Nem akadálya az , ha más férfival szemben apaság megállapítása iránti per van
folyamatban - PROBLÉMA
• Utólagos házasságkötés
• 6 hónapon belüli házasságkötés szükséges
• Csak anyakönyvvezető előtt tehető meg
• Csak a már megszületett gyermekre nézve tehető meg
• Gyermek halála esetén is megtehető
• Más férfival szemben folyamatban lévő apasági per akadály
• Reprodukciós eljárásban való részvételen alapuló vélelem
• Egészségügyi törvény szabályozza
• Házastársak és élettársak vehetnek részt az eljárásban
• Feltételek:
– Egyikük meddősége miatt természetes úton gyermek nagy valószínűséggel nem
származhat
– Élettársak
• Különneműek
 • Egyikük sem él házassági kapcsolatban
• Közös kérelmet kell előterjeszteniük
• A hozzájárulás alapozza meg az apaságot
• Apaság bírói megállapítása
• Alapfeltétel: az apai jogállás nincs betöltve
• Időközben más férfi részéről elismerés tehető
• Két feltétel: - fogamzás idején nemi érintkezés és
• - alapos következtethetőség, hogy ebből
származik a gyermek
• Lehető legnagyobb fokú bizonyosságra törekvés
• Egyszerűbb és biztosabb: orvostudomány fejlődésével (DNS)
– 2005. új - 22. sz. – módszertani levél: kizárólag DNS-vizsgálat indokolt a
származás megállapítása iránti perekben
• Per megindítására jogosult: a magát apának tekintő férfi, a gyermek, gyermek halála
esetén leszármazói
• Anya nem lehet perbeli fél és nem képviselheti a gyermeket
• Apasági vélelem megtámadása
• Ha apasági vélelem fennáll, az mindig megdönthető
– (bíró ítélettel megállapított apaság esetén ez formális)
• Egyik esetkör: tartalmi valótlanságon alapszik è az apától való származás
lehetetlenségét kell bizonyítani
• Másik esetkör: alaki hiba állt fenn è a származás valódiságát nem kell vizsgálni
• Akarathiba címén (kényszer, tévedés) NEM támadható meg
• Perindításra jogosult: a gyermek, az apa, a gyermek leszármazója, az ügyész
• NEM rendelkezik perindítási joggal:
– Anya
– Az a férfi, aki magát a gyermek biológiai apjának véli
– Ennek oka: a gyermek védelme
• A New York-i Egyezmény előzményei
• II. világháború után kerülnek előtérbe az emberi jogok
• Gyermeki jogok inkább fokozatosan
• XX. sz. elején egyes megállapodások
• Magánjogi egyezmények – 1902. évi hágai Egyezmény a kiskorúak gyámságáról
• 1924: Genfi Deklaráció
– Öt elv
– Állami kötelezettségvállalás hiánya
• 1948: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
– Gyermekkor: támogatásra ad jogot
• 1959: ENSZ deklaráció – ajánlás jellegű
• A New York-i Egyezmény előzményei 2.
• 1966:
– Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya
– Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya
– Jelentőségük:
• Első és második generációs jogok egysége
• Hátrányos megkülönböztetés tilalma
• 1989. nov. 20. ENSZ: New York-i Egyezmény
• 1990. szeptember – hatálybalépés
• Mo. – 1991. évi LXIV. tv.
• A New York-i Egyezmény jellemzői
• Jogok és kötelezettségek egysége
• Kötelezettséggel terheltek: szülő, család, állam, az állam szervei, hatóságai
• Állami kötelezettségek két szintje – kritika
• 1. cikk: gyermek fogalma
– Kompromisszumok
• 2. cikk: hátrányos megkülönböztetés tilalma
• 3. cikk: gyermek mindenek felett álló érdeke
– child’s best interest
• Jogok különböző csoportjai – szétszórtan
• A családi élettel kapcsolatos jogok 1.
• Gyermek – szülő – állam
• Jogok és kötelezettségek egyensúlyozása
• Gyermeki jogok:
• Diszkrimináció tilalma
• Gyermek érdeke elsődleges
• Ítélőképes gyermek véleménye 12. cikk 1.
• Gyermek meghallgatása 12. cikk 2.
• Lehetőség szerint ismerje szüleit 7. cikk 1.
• Jog ahhoz, hogy szülei neveljék 7. cikk 1.
• Jog az anyakönyvezéshez, névviseléshez 7. cikk 1.
• Családi kapcsolatok megtartása 8. cikk 1.
– Családi kapcsolat a személyazonosság része
• A családi élettel kapcsolatos jogok 2.
• Gyermeket szüleitől azok akarata ellenére ne válasszák el 9. cikk 1.
– KIVÉVE: mindenek felett álló érdek
– Elhanyagolás
– Szülők különválása
– Eljárás jelentősége
• Szülő(k)től különélő gyermek – kapcsolattartás 9. cikk 3.
– Személyes kapcsolat
– Közvetlen érintkezés
– KIVÉVE: mindenek felett álló érdek
• Ha különböző államokban élnek – állami kötelezettség az ország elhagyásának, a
visszatérésnek a biztosítása 10. cikk 2.
• A családi élettel kapcsolatos jogok 3.
• Családegyesítési kérelmek elbírálása 10. cikk 1.
• Gyermek törvényellenes külföldre utaztatásának megakadályozása 11. cikk
• Magánélettel, családdal kapcsolatos törvénytelen beavatkozás tilalma 16. cikk 1.
• Gyermek védelme támadástól, durvaságtól, rossz bánásmódtól – szülei mellett is 19
cikk 1.
• Családi környezettől megfosztott gyermek – helyettesítő védelemhez való jog 20. cikk
1.
– Nemzetiségi, vallási, kulturális származás jelentősége
– Helyettesítő védelem formái
• A családi élettel kapcsolatos jogok 4.
• Szülők közös felelőssége a gyermek neveléséért 18. cikk 1.
• Gyermeknek iránymutatás és tanács adása 5. cikk
– Nagycsalád, közösség joga is
• Szülői szerepkör gyakorlásának tiszteletben tartása 5. cikk
• Szülők joga és kötelessége a gyermek irányítása a gondolat-, lelkiismeret és
vallásszabadság körében 14. cikk 2.
– Állam kötelezettsége ennek tiszteletben tartása
• Állami beavatkozás tilalma a szülőket, családot is védi
• A családi élettel kapcsolatos jogok 5.
• Örökbefogadás 21. cikk
– Illetékes hatóságok engedélye alapján
– Vér szerinti – örökbefogadó szülő érdekeinek egyeztetése
– Felvilágosítás, tájékoztatás
– Beleegyezés
– Külföldre történő örökbefogadás sajátosságai
– Jogtalan haszonszerzés kizárása
– Szülői jogok:
• Állam támogatása
• Gyermek neveléséért elsősorban szülők felelősek18. cikk 1.
• A családi élettel kapcsolatos jogok 6.
• Gyermeki jogok, amelyek családjogi szempontból is jelentősek
– Fogyatékkal élő gyermekek különleges gondozáshoz való joga
– Nemzetiségi, vallási, nyelvi csoporthoz tartozó gyermekek jogai
– Gyermekkorú bűnelkövetők: szabadságvesztés mint végső eszköz + rehabilitáció
– Kizsákmányolás, durva bánásmód áldozataivá vált gyermek társadalomba való
visszaillesztése
– Szociális biztonsághoz való jog
– Társadalom káros hatásaival szembeni védelem