Tóth: Gyerekbántalmazás A Családban

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Büntetıjogi és Kriminológiai Tanszék
SZAKDOLGOZAT
GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN
Készítette: Konzulens:
Tóth Nikoletta Dr. Gilányi Eszter
Jogász Szak egyetemi tanársegéd
Levelezı tagozat
Miskolc, 2013
University of Miskolc, Faculty of Law
Department of Criminal Law and Criminology
THESIS
Child Abuse and Neglect in the Family
Author Consultant:
Nikoletta Tóth Eszter Gilányi
Law Assistant lecturer
Correspondence training
Miskolc, 2013
„ Aki különbséget tud tenni
Arcul-legyintés és ökölcsapás között,
Az már tudja,
Mi a gyermekek elleni erıszak.”
Henry Kempe
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 6
1.1. BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 6
1.2. A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK MEGJELENÉSE ........................................................................... 7
1.3. A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK FOGALMA ................................................................................. 8
1.4. A CSALÁDON BELÜLI ERİSZAK LEHETSÉGES FORMÁI .............................................................. 10
2. GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN ........................................................................ 12
2.1. TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS ................................................................................................... 12
2.3. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA ...................................................... 15
2.4. A ROSSZ BÁNÁSMÓDRÓL ALKOTOTT ELMÉLETEK .................................................................... 16
2.5. GYERMEKBÁNTALMAZÁS KOCKÁZATI TÉNYEZİI, VESZÉLYEZTETETTSÉG............................... 17
2.6. A GYEREKBÁNTALMAZÁS FORMÁI .......................................................................................... 19
2.6.1. Fizikai bántalmazás ........................................................................................................... 20
2.6.2. Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás.................................................................... 27
2.6.3. Elhanyagolás...................................................................................................................... 30
2.6.4. A gyerekek szexuális bántalmazása ................................................................................... 32
2.7. A FELESÉGBÁNTALMAZÁS ÉS A GYERMEKBÁNTALMAZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI ............................. 38
2.8. AZ INTÉZMÉNYEKBEN TÖRTÉNİ BÁNTALMAZÁS ..................................................................... 42
3. A GYERMEKEK JOGAI.............................................................................................................. 45
4. GYERMEKVÉDELEM................................................................................................................. 46
4.1. GYERMEKVÉDELEM DEFINIÁLÁSA ........................................................................................... 46
4.2. A GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE .......................................................................................... 46
4.3. A BÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE A JELZİRENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL ......................................... 48
4.4. GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS (HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK) ............................................ 53
4.4.1. Védelembe vétel...................................................................................................................... 53
4.4.2. Családba fogadás............................................................................................................... 53
4.4.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés ............................................................................................. 53
4.4.4. Nevelésbe vétel................................................................................................................... 54
4.4.5. Nevelési felügyelet ............................................................................................................. 54
4.5. A GYERMEKVÉDELEM INTÉZMÉNYRENDSZERE ........................................................................ 55
5. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖRÉBE VONATÓ BŐNCSELEKMÉNYEK .................. 56
5.1. FIZIKAI ERİSZAK ..................................................................................................................... 57
5.2. PSZICHOLÓGIAI ERİSZAK ........................................................................................................ 59
5.3. SZEXUÁLIS ERİSZAK ............................................................................................................... 59
5.4. ELHANYAGOLÁS ...................................................................................................................... 65
6. A BÁNTALMAZOTT GYERMEK ELJÁRÁSJOGI HELYZETE AZ 1998.ÉVI XIX.
TÖRVÉNY A BÜNTETİELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPJÁN ..................................... 67
7. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI .......................................................... 69
7.1. AMIKOR A GYEREK FELNİ ....................................................................................................... 69
7.2. ÁLDOZATTÁ VAGY AGRESSZORRÁ VÁLÁS ............................................................................... 72
8. HA BAJBAN VAGYUNK ............................................................................................................. 74
8.1 KRÍZISHELYZETBEN HÍVHATÓ SZÁMOK ................................................................................... 74
9. BEFEJEZÉS......................................................................................................................................... 77
LÉTEZIK MEGOLDÁS?............................................................................................................................. 77
FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................................................................. 78
JOGSZABÁLYJEGYZÉK ..................................................................................................................... 80
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ................................................................................................................. 81
1. BEVEZETÉS
1.1. Bevezetés
Talán soha nem járt annyi ember pszichológushoz, pszichiáterhez, mint az

utóbbi idıben. Tele vagyunk szorongással, fóbiákkal, irracionális félelmekkel. Félünk,
amikor elıször közösségbe kerülünk, félünk az iskolában, félünk a munkahelyünkön.
Az élet kihívásaival, a párkapcsolati nehézségekkel sem tudunk bátran szembenézni.
Elmenekülünk. Van, aki nyíltan vállalja a problémáit, másnak kellemetlen, ha errıl
beszélnie kell, egyszerőbb ha tudomást se vesz róla. Számtalanszor feltesszük
magunknak a kérdést, bennünk van a hiba, hol rontottuk el? Aztán a múltban keressük a
hibát.
A család az egyik legfontosabb intézmény életünk során, ha nem a legfontosabb.

Családba születünk bele, és családból távozunk életünk végén optimális körülmények
között. A család szó hallatán rögtön valami bensıséges, magasztos jó érzés fog el
bennünket, még akkor is, ha nem a legmegfelelıbb családban nıttünk fel. A család,
optimális körülmények között lelkileg egészséges, önbizalommal teli felnövekvı
generációt tud felnevelni. A szóbeli bántás, az állandó lekicsinylés szorongásokkal teli
jellemet nevel. A durva agresszió és a szexuális bántalmazás hatása egy fejlıdı
személyiségre ennél sokkal borzasztóbb. Sok szülı bele sem gondol, hogy egy általa
jónak tartott nevelési, fegyelmezési metodikával –amely nem a kölcsönös tiszteletben
tartás elvére épül - milyen sokat árthat gyermekének, milyen hosszú idıre gátolhatja
gyermeke egészséges testi-lelki fejlıdését.
A sikeres jövı záloga, a felnövekvı egészséges generáció. Kérdem, hogy legyen az a

felnıtt sikeres, tervekkel és ambíciókkal teli, aki ehhez nemhogy megkapta volna a
szükséges lelki támaszt, hanem még épp hátráltatták is mindenben. Az embert élete
során számtalan pozitív, ugyanakkor negatív hatás éri. Ha már a családi fészekben az
állandó elutasítás, gyalázás, lelki-testi bántás között él, akkor vajon, hogyan fog
megbirkózni a késıbbi negatív élményekkel, kudarcokkal, mely sajnos életünk
velejárói. Sikeres önfejlesztés, megfelelı társ, megfelelı támogató, fejlesztı személy
nélkül, sehogy! Ördögi kör csapdájába kerül, ahonnan egyenes út vezet a drog, a
gyógyszerek, az alkohol, a depresszió, és a pánikbetegségek kavalkádja felé.
6
1.2. A családon belüli erıszak megjelenése
A 20. század második feléig családon belüli erıszakról szó sem esett. A család élete
bezárt kapuk mögött maradt.1 A családon belüli erıszak körébe tartozó cselekmények
közül elıször a gyerekek bántalmazása került a középpontba. Ahhoz, hogy a családi
erıszak értelmezhetı legyen, az volt szükséges, hogy a köz- és privátszféra
elkülönüljön, és eltérı szabályok szerint mőködjön. A családi erıszak koncepciójának, a
családi élet magánéletté válásával jött létre a feltétele. A család életébe sokáig kívülrıl
beavatkozni nem lehetett. A hatvanas évektıl makro-szociológiai és kultúr-szociológiai
paradigmaváltás zajlik, amelyet olyan mutatók fejeznek ki, mint pl.: a házasságkötések
számának csökkenése, a házasságon kívüli születések számának emelkedése, a
gyermekkori devianciák, a csoportos bőnözés, a szervezett bőnözés jelentıs
növekedése. A változásoknak ebbe a szövedékében ágyazódott a család hagyományos
intézményének a krízise is.
A családon belüli erıszak kutatása Magyarországon nem tekint vissza még olyan hosszú
idıre, mint a nyugati országokban. A kutatások elsısorban a házastársak közötti
felmérésére törekedtek. „1997-es év, a családon belüli erıszak elleni küzdelem
szempontjából kiemelendı”2, ekkor fogadta el az Országgyőlés a Gyermekvédelemi
törvényt, valamint az erıszakos közösülés büntethetıvé vált a házastársak között, és a
Kormány a 2174/1997. számú határozatában jogalkotási kötelezettséget vállalt a
családon belüli erıszak törvényi szintő szabályozására. 2002-ben több olyan eset is
széles körben ismertté vált, amelyben a gyermek, vagy a feleség halálos áldozattá vált
az apa vagy a férj bántalmazásának. Több civil szervezet is aláírásgyőjtést
kezdeményezett a családon belüli erıszakkal szembeni határozott állami fellépést
sürgetve. Az országos rendırfıkapitány kiadta a 13/2003. sz. ORFK - intézkedést a
családon belüli erıszak kezelésével és a kiskorúak védelmével összefüggı rendıri
feladatok végrehajtásáról. Az érintett tárcák kampányokat indítottak a családi erıszak
ellen.
1
Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 61. old.
2
Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 13-52. old
7
1992-ben elindult egy civil szervezet, az ESZTER Alapítvány. Megszületett a családon
belüli erıszak megelızésére és hatékony kezelésére irányuló 45/2003. (IV.16.)
országgyőlési határozat.3 A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiájában is központi
szerepet kapott a családon belüli erıszak prevenciója.
A család nem tekinthetı zárt rendszernek4. A szocializáció nem elzárt térben zajlik,
annak a társadalomnak a normái, kultúrája határozza meg, amelyben az egyén él. A
családon belüli erıszak ténye végigkísérte az emberiség történetét, ám koronként,
kultúránként más-más mértékben tekintették azt természetesnek, vagy ép
tőrhetetlennek. A korábbi történeti korszakokban még a legdurvább, családon belül
erıszak is megmaradt a család privát szférájában. A hetvenes évek polgári
társadalmában kezdtek nagyobb jelentıséget tulajdonítani a családon belüli erıszaknak.
E társadalmak ekkor szembesültek az erısödı erıszak releváns társadalmi tényével,
melyet összefüggésbe hoztak a családon belüli erıszak növekedésével.
1.3. A családon belüli erıszak fogalma
Azok a jelenségek, amelyek a családon belüli erıszakhoz tartoznak, nagyon különbözı

természetőek, nem köthetıek igazán jogszabályi definícióhoz sem. A legfontosabb
győjtıkategóriák az intim partner elleni erıszak, a gyermekkel szembeni rossz
bánásmód, a gyermekkel szembeni abúzus, idıs személlyel szembeni abúzus és
elhanyagolás, valamint ifjúsági erıszak.
A családon belüli erıszak elleni fellépés elsıdleges területe a büntetıjog. Családon
belüli erıszaknak tekinthetı az egy háztartásban élı személyek, a volt házastársak, volt
élettársak, a gyermekvédelmi intézményben nevelkedı kiskorúak között megvalósuló,
vagy ıket a felsorolt személyek cselekménye által érintı bőncselekmények.
A családi erıszak magába foglalja a bántalmazást, a testi sanyargatást éppúgy, mint a

szexuális kényszerítés legkülönbözıbb formáit5. A kialakuló családi erıszak vesztese
legtöbbször a gyermek. Azokban a családi rendszerekben, ahol a családfıi hatalmat
gyakorló személy eszköztára eleve hiányos, ahol a családtagok befolyásolásának olyan
3
Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005. 62-86. old
4
Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 41-48. old.
5
8
eszközei, mint a verbális meggyızés, a ráutaló vagy mintaadó magatartással történı
befolyásolás eleve ismeretlenek, ott csak az erıszak enyhébb vagy durvább formája
marad konfliktusfeloldó, problémamegoldó eszközként.
A családon belüli érdekérvényesítésre alkalmazott eszközök minıségét, fajtáját a

társadalom egészében létezı erıszakszint, a korunkat mindjobban átható nagyfokú
agresszivitás is befolyásolja. Az erıszakos bőncselekmények jelentıs része nem a nyílt
utcán, a sötét parkokban, hanem a családi otthonok falaki között kerül sor.
Magyarországon minden második, halállal végzıdı erıszakos bőncselekmény családi
ügy.
”
A családon belüli erıszak nem magánügy, hanem a legszélesebb nyilvánosságot érintı
kérdés”6. A családon belüli erıszak az erıszak legelterjedtebb formája. A nık és a
gyermekek a társadalmi élet minden szférája közül épp a családban vannak a legkevésbé
biztonságban.
A családon belüli erıszak fogalma kétségkívül nehézkes, mesterséges kifejezés, amely

mindazonáltal kitőnıen bevált a gyakorlati használat során. A családon belüli erıszak
nem korlátozódik a szőkebb, modern értelemben vett családra. Az elkövetı és az
áldozat nem feltétlen áll rokoni vagy házastársi kapcsolatban. Lényeges viszont, hogy
az érintett személyek hosszabb idın keresztül együtt élnek egy olyan korlátozott térben,
amely természeténél fogva nagyrészt kizárja a kapcsolat fölötti társadalmi ellenırzést.
Így tehát a családon belüli erıszak kifejezés magába foglalja a háztartási személyzet,
vagy például a gyermekgondozó ellen elkövetett erıszakos cselekményeket is.
A pszichológia a családon belüli erıszaknak – a résztvevık személye szerint- három

megnyilvánulását írja le7. Az egyik a házastársak közötti, a másik a gyermek elleni, a
harmadik pedig a családban élı idıs személy elleni erıszak. Mindhárom típus esetében
igaz, hogy az erıszak formája nemcsak fizikai bántalmazás lehet, hanem szándékosan
és folyamatosan elıidézett lelki gyötrelem is. A fizikai bántalmazásra soha nincs
elfogadható mentség, de a megalázás, a szándékos és tartós pszichológiai kínzás
önmagában is családon belüli erıszaknak minısülhet, nem beszélve arról, hogy sokszor
6
Szociális és Családügyi Minisztérium Nıképviseleti Titkárság: Erıszak a családban, Szociális
Családügyi Minisztérium, Budapest, 1999. 5. old.
7
Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006. 17-24. old.
9
megelızi a fizikai erıszakot. A fizikai és pszichológiai bántalmazás mellett, ne felejtsük
el a családon belüli erıszak harmadik formáját, a szexuális erıszakot sem, és a
gondozás, a gondoskodás elmulasztásával, a gyermek vagy a beteg, idıs családtag
gyakran végzetes elhanyagolásával is gyakran találkozunk.
A családon belüli erıszak fogalmának meghatározása, - ahogy az elızıek alapján is

láthatjuk-, összetett dolog, sokféle fogalom meghatározás létezik. Általánosan
elmondható, hogy a családon belüli erıszak alatt a feleség/élettárs és gyermekek
bántalmazását értjük. A családon belüli erıszak, jelentıs többségében, láthatatlan
formában a családok privát szférájában bekövetkezı negatív cselekmények sorozata,
melyek az elszenvedıknek különbözı mértékő testi és lelki sérülésekkel járhatnak. A
láthatatlanság egyenes következményeként a prevenció szinte megvalósíthatatlan, sıt az
agresszió elszenvedıjének segítségkérése többségében el sem jut a külvilághoz. A néma
sikolyokat észre kell venni a társadalomnak, nem könnyő feladat és nehéz is megtalálni
ennek az eszközét. Az erıszak megnyilvánulásának formáit jellegzetességük szerint a
következı jól meghatározott csoportokba sorolhatjuk: szóbeli erıszak, testi erıszak,
szexuális erıszak, gazdasági erıszak.
1.4. A családon belüli erıszak lehetséges formái8
1. Fizikai erıszak
2. Pszichológiai erıszak
- sértegetés, elutasítás
- fenyegetés, vádaskodás
- lekezelés, mellızés
- birtokló és büntetı viselkedés
- érzelmi zsarolás
3. Szexuális erıszak
4. Elhanyagolás
A szóbeli erıszak bántalmazással, veréssel fenyeget, sértegetést, gúnyolódást,

lekicsinylést, nevetségessé tételt jelent. A lelki erıszak, nem más, mint az alapvetı
8
10
érzelmi szükséglet megtagadása, elszigetelés, eltiltás, féltékenység, ellenırzés alatt
tartás. Testi erıszak fizikai fájdalom okozása. Szexuális erıszak nem kívánt szexuális
tevékenységre kényszerítés, függetlenül attól, hogy az elszenvedı fizikai ellenállást
tanúsított vagy sem. Gazdasági erıszak egyértelmően anyagi függıségben tartást jelent,
teljes anyagi kiszolgáltatottságot.
11
2. GYERMEKBÁNTALMAZÁS A CSALÁDBAN
2.1. Történeti visszatekintés
„Gyermekek ellen a történelem során számtalan esetben követtek el olyan cselekményt,

amelyet ma joggal tartanánk bőncselekmények.”9 Az emberiség történetének korai
szakaszában a gyermekölést egyfajta születésszabályozási eszközként gyakorolták. Az
Egyesült Államokban elıbb alakult meg az Állatvédı Liga, mint a gyermekek védelmét
szolgáló szervezet. New Yorkban, 1874-ben egy egyházi gondozó észlelte, hogy a
kiskorú Mary Ellent szülei rendszeresen és súlyosan bántalmazták. A gondozó az
Állatvédı Ligához fordult, mivel a gyermekkel úgy bántak mint az állattal. A
gyermeket sikerült kiragadni környezetébıl. Egy évvel késıbb megalakult a
Gyermekvédelmi Liga is. Magyarországon is hasonló volt a helyzet, a századfordulón
egy Hont megyei faluban, ahol nagy volt a szegénység, az újszülöttek nagy része egyik
napról a másikra elpusztult.
A történelem hajnalán, a nıkre bízott háztartásvezetés közügynek számított. A

patriarchális családdal ez megváltozott.10 A középkori társadalomban a gyermekek a
fizikai önállóságot 5-7 éves koruk körül elérve a felnıtt közösség részévé váltak. A 17.-
18.- században a polgári társadalom kialakulásával bukkant fel a gyermekkor eszméje.
Ekkor éles cezúra alakul ki a gyermek- és felnıttkor között. A gyermekkor ideája a
polgári társadalom kialakulásához kapcsolódik. Ekkor vált elıször szükségessé, hogy
iskolában sajátítsák el azt a tudást, amely a hétköznapi együttéléshez szükséges. A
leszármazók iránti nagyobb figyelem a gyermekek egészségének és higiéniai
szükségleteinek figyelembevételét eredményezte. A gyermekek gondozása, nevelése
teljes egészében a család gondjává vált. A gyermekek családon belüli helyét a szülı,
leginkább az apai hatalomnak való alávetettség jellemezte. A tömeges szegénység
megjelenésének idıszakában a legközömbösebb a társadalom a gyermekek elleni
erıszak jelenségével, és tolerancia érvényesül a gyermekek kizsákmányolása iránt is. A
gyermek mint sértett, mint áldozat problémája csak igen rövid idıre tőnt fel a politikai
teendık között. A 19. század közepén kialakuló angol gyermekvédı mozgalom tagjait a
középosztálybeli asszonyok alkották. Megalakult a Nemzeti Gyermekmenhely és 1889-
9
Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 11. old.
10
12
ben a Gyermekvédı Liga is. Az 1889-es angol Gyermekvédelmi tv.
bőncselekményként definiálta a gyermek megbetegítését, elhanyagolását.
A fokozódó állami beavatkozásnak, az állami kényszereszközök használatának számos

jele volt. Az 1889-es angol Gyermekvédelmi Szegénytörvény törte meg elıször „az én
házam az én váram” elvét, jogi eszközöket nyújtva a hatalomnak arra, hogy állami
kényszereszközökkel is beavatkozzék a gyermekek megmentése érdekében. Az 1904-es,
a Gyermekkel Szembeni Kegyetlenkedést Megelızı Törvény a szülık elleni eljárás és a
szülıi felügyeleti jog megszüntetésének kezdeményezési jogát a helyi végrehajtó
hatalom szerveire ruházta. Franciaországban is a gyermekvédelem kezdetei is a
szegényügyhöz kapcsolódtak. Az állami beavatkozás lehetıségét 1806-ban
megszervezett Szegényügyi Szolgálat szervezetei biztosították, amelyek az elhanyagolt,
és árva gyermekek gondozásával foglalkoztak. Európában a két világháború között a
gyermekvédelem alapvetı prioritásai nem változtak: a hangsúly továbbra is a
társadalom védelmén maradt, mely társadalmat potenciálisan veszélyeztette a gyermek
és fiatalkori bőnözés. A gyermekvédelemben a kiskorú sértettek védelemét inkább a
nem megfelelı környezetbıl való kiragadásuk jelentette, mintsem a prevenció vagy
rehabilitáció.
A gyereknevelés történeti áttekintése:11

A szülı-gyermek kapcsolat A szülı rejtett kívánsága Megjelenési formák
formái
1.gyermekgyilkosságok: „bárcsak meghalnál, hogy gyermekgyilkosságok, gyermekek,
ókor -4. század megszabaduljak attól a félelemtıl, mint rituális vallási áldozatok,
hogy megöl az anyám” gyermekek eladása
2. elhagyás: 4. – 13. század „el kell hogy hagyjalak, mert Kiadás szoptató dajkához, kolostorba
menekülnöm kell a rád vetített küldés, szolgának vagy inasnak adás
szükségleteimtıl”
3. ambivalencia: 14.- 17. „rossz vagy a rád vetített erotikus és Verés, beöntések, rövid ideig tartó
század agresszív tulajdonságaimtól” pólyázás
4. erıszak: 18.század „akkor szeretlek, ha teljesen Korai szobatisztaságra való szoktatás,
ellenırizhetlek” a gyermeki szexualitás elnyomása
5. szocializáció: 19.-20. „akkor szeretünk, ha céljaidat Kötelezı iskoláztatás, rejtett szülıi
század eleje megvalósítod” kívánságok kivetítése, bőntudatra
építés
6. segítés: 1950 - „szeretünk és segítünk neked, hogy Erıszak nélküli születés, szabad
megvalósítsd céljaidat” nevelés, gyermeki jogok
11
Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 31-46 old.
13
2.2. A gyermekbántalmazás megközelítése
Számtalan modell és megközelítés szerint határozható meg, ezek egy része csak a
probléma bizonyos vonatkozásaira ad magyarázatot vagy csak részterületeket ír le.
1.”Az ökológiai modellt Bronfenbrenner dolgozta ki, majd Belsky fejlesztette tovább a
négy szintő modellt”12. Ez a gyereket egy eltérı szinteket meghatározó rendszerben
helyezi el. 4 elemet különböztetünk meg13:
- a gyerek saját jellemzıit,
- a gondozó, nevelı jellemzıit,
- a család és a gyerek szőkebb környezetének jellemzıit
- a közösség és a társadalom sajátosságait, ahol a gyerek él, mégpedig szociális,
gazdasági, kulturális vonatkozásokban egyaránt.
2. A pszichoanalitikus modell szerint a bántalmazás hátterében a kötıdési zavarok, a

korai anya-gyerek kapcsolat zavarai állnak. Ilyen esetben az elhanyagolt gyermek
felnıve sem, vagy csak korlátozottan képes jó szülıként viselkedni. Ez a modell
fontosnak tartja a terápiát, a konzultációs segítségadást.
3. A szociális tanuláselméleti (behaviorista/ modellnek az az alapja, hogy mindannyian

utánzással a látott példák alapján tanulunk, elsısorban a jutalmazáson a büntetésen
keresztül. A bántalmazást, elhanyagolást elszenvedı gyerek ezt a lehetséges viselkedési
módot, nevelési metódust sajátítja el, és így válik generációkon átívelıvé a bántalmazó
magatartás, életvitel.
4. A szocio-biológiai modell szerint fogyatékosság vagy betegség szolgálhat a

bántalmazás alapjául, amely vagy azért következik be, mert a gyerek nagyon sok
odafigyelést, törıdést igényel, vagy mert a szülı szégyelli, esetleg azért, mert a gyerek
fokozott kiszolgáltatottsága még inkább kiszolgáltatja ıt a potenciális bántalmazóknak.
12
Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 47.old.
13
Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007. 47-63. old.
14
5. A családi funkció modell, a családterápiás segítségben bízik. Ebben a modellben
szerepel a bőnbak elmélet, ahol csak az egyik családtag válik minden baj okozójává, és
az ı bántalmazása a megoldás a családi együttmőködésre.
6. Feminista modell. Az alapvetı gondot a társadalom patriarchális hagyományokra

épülı szemlélete és gyakorlata okozza. A gyerekek szexuális bántalmazása az
intézményesített férfiuralom, patriarchátus megnyilvánulása.
2.3. A gyermekbántalmazás fogalmának kialakulása
A történelembıl tudjuk, hogy különbözı történeti korokban eltérı embereszmények

fogalmazódtak meg, ennek megfelelıen eltérı gyermekfelfogásokkal találkozunk. A
gyermekek életben tartása, felnevelése az ókori Egyiptomban gazdasági
szükségszerőség, az anyagi gyarapodás feltétele. Babilonban a hozomány azt a célt
szolgálta, hogy az asszonyok fel tudják nevelni gyermekeiket, az anya esetleges
halálakor pedig a hozomány a gyermeket illeti meg. Az ókori közel-keleti kultúrák
mindegyike úgy tekintett a gyermekre, mint védelemre szoruló lényre, aki
magatehetetlen, képtelen saját ügyeit intézni, ezért jogi képviseletét az apa látta el. Az
ókori görögök úgy tartották, hogy gyermekeik segítségével kapcsolódhatnak a jövıhöz.
A rómaiak gyerekeik felnevelését a görögökhöz hasonlóan fontosnak tartották, de a
római apának igen nagy hatalma volt a gyermek felett, ítélkezhetett gyermeke élete
vagy halála felett akár idısebb korában is. A középkorban a kisgyermeket meglehetısen
szokatlanul gondozták. A gyermekkor felfedezése, a 17. századra a polgári család
kialakulásának idejére tehetı.
A gyermekbántalmazás fogalmának definíciós nehézségei14:

- mikor minısítünk egy adott viselkedést, vagy ép valamely viselkedés hiányát
bántalmazásnak
- az adott viselkedés súlyosságának megítélése
- definíciós probléma a bántalmazás ismétlıdése.
14
Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.
32-33. old.
15
A gyermekek fizikai bántalmazásáról elıször a ’40-es években jelent meg néhány
publikáció, melyekben kórházi kezelés során vált nyilvánvalóvá: a gyermeket
bántalmazták. Az elsı tanulmány, amely a rossz szülı bánásmódot valószínősítette, egy
radiológustól, Caffey-tıl származik. Kempe 1962-ben irt a megvert gyerek
szindrómáról. Fontos lépés volt a gyermekbántalmazás fogalmának kiterjesztése a
szexuális bántalmazásra és az érzelmi elhanyagolásra.
2.4. A rossz bánásmódról alkotott elméletek15
1. Az evolúciós pszichológiai megközelítés
A már klasszikusnak számító szocio-biológiai modell szerint a bántalmazás alapja lehet

a gyermek testi vagy mentális fogyatékossága vagy betegsége. A szülık úgy
viselkednek, mintha idısebb gyermekeiket többre értékelnék a fiatalabbaknál. Az
utódok reproduktív értéke nagymértékben függ a rendelkezésre álló erıforrások
mennyiségétıl és azok elıre jelezhetıségétıl. A szülık várhatóan fokozottan
diszkriminatívak a gyerekeikkel szemben ott, ahol a korlátozott anyagi erıforrások csak
kevés számú utód eltartását teszik lehetıvé. A gyerekek reproduktív kilátásai nemük
szerint is változhatnak. Egyes esetekben a lányokat, máskor inkább a fiúkat részesítik
elınyben. A gyermekbántalmazások kockázata azokban a családokban magas, ahol az
egyik szülı mostoha. A veleszületetten fogyatékos gyerekek fokozott bántalmazásnak
vannak kitéve.
2. Az ökológiai modell
Az ökológiai modell alapján Belsky dolgozott ki a bántalmazás elemzésére négyszintő

modellt.
- makroszinten érvényesül az adott kultúra, jelen esetben gyermekbántalmazással
kapcsolatos nézeteinek összessége
- exoszint: emberi kapcsolatok indirekt hatásának szintje, pl: társadalmi nyomás a
bántalmazás prevenciójában
15
59-80. old.
16
- mezoszint: a család és a kiscsoportok szintje, a bántalmazás intergenerációs
átvitelének rendszere
- mikroszint: az egyéni viselkedés vizsgálati szintje
3. A kötıdéselmélet
Bowlby a kötıdési ciklust az élet elsı éveiben négy fázisban írta le. A kötıdés fejlıdési
fázisai úgy is megfogalmazható, mint egy intenzív aktus, amelynek célja az idegenektıl
való védelem.
4. A rossz bánásmód áthagyományozása: Transzgenerációs modellek
A gyermekbántalmazás szakirodalmában állandóan visszatérı téma, hogy a

bántalmazott/elhanyagolt gyermek maga is bántalmazó/ elhanyagoló szülıvé válik. Egy
lehetséges magyarázat szerint a gyermek megtanulja a bántalmazó szülıi modellt. Más
nézıpont szerint a rossz bánásmód hátterében álló agresszív viselkedést genetikai
prediszpozíciók írják elı. Valószínő azonban, hogy az áthagyományozás hátterében
szociális és genetikai tényezık kombinációja áll. Egy biztos: az a vélemény, hogy a
rossz bánásmód generációkon keresztül megfigyelhetı jelenség, a legszélesebb körben
elfogadott hipotézis. Rutter kumulatív rizikó modelljében a rossz bánásmód
áthagyományozása tapasztalatok láncolatán keresztül valósul meg, amelyben
meghatározó a szülı gyermekkori tapasztalata.
2.5. Gyermekbántalmazás kockázati tényezıi, veszélyeztetettség
Egyre szorosabban kapcsolódik össze a gyermekek nevelésének elhanyagolása

különösen az alkoholizmussal és a bőnözéssel. A gyermek- és fiatalkorúak szociális
biztonságát és morális fejlıdését veszélyeztetı körülmények leginkább anyagi
természető, vagy a szülık beilleszkedési zavaraiból eredıek. Az elmúlt években
háromezer fölé emelkedett a veszélyeztetett kiskorúak száma. A veszélyeztetı
családokra az átlagosnál nagyobb családnagyság és atipikus családi struktúra a jellemzı.
Minden veszélyeztetı családban hiányzik a családi közösség védelmi funkciója.
17
A családi erıszak igen gyakran manifesztálódik a kiskorúak sérelmére elkövetett
bőncselekményekben. A szociálisan hátrányos helyzet nem feltétlenül veszélyezteti a
kiskorú szocializációját.
A hatósági beavatkozás, a büntetıeljárás a társadalmi hierarchiában felfelé haladva

egyre ritkább16. Ez azonban nem azt jelenti, hogy magas társadalmi réteghelyzető
családokban nem fordul elı gyermekverés, a gyermek megerıszakolása, vagy érzelmi
elhanyagolás. Veszélyeztetett az a kiskorú, akit a szülık vagy nevelık olyan módon
nevelnek és gondoznak, amely egy adott kultúrában, helyen és idıben elfogadhatatlan.
A veszélyeztetettség kategóriája három részre tagolódik:
- a gyermek fizikai, egészségi fejlıdésének veszélyeztetése
- a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetése
- a gyermek morális fejlıdésének veszélyeztetése
Büntetıjogi felelısséget azonban csak e veszélyeztetı magatartások legszélsıségesebb

megnyilvánulásai alapozzák meg. Meg kell határozni, hogy hol és miért ott húzódik az a
határ, amely a szülıi viselkedés megítélést átbillenti a büntetıjogi eszközöket igénylı
szférába.
A gyermekbántalmazás kockázati tényezıi17:
1. Az érintett gyerekek jellemzıi:

- A kisebb kor, ık a legsérülékenyebbek.
- Különösen nagymértékben vannak kitéve fizikai bántalmazásnak a koraszülöttek, a
fogyatékkal született kisgyerekek, az ikrek.
- A lányok nagyobb veszélynek vannak kitéve mint a fiúk, akár újszülött
gyilkosságról, éheztetésrıl, szexuális abúzusról van szó. A nemi különbségek a
fizikai bántalmazás tekintetében nem jeleznek konzisztens eltérést.
- A tizenéveseket a verbális és a szexuális abúzus fenyegeti a leginkább
2. A bántalmazóvá vált szülı/gondozó jellemzıi.

- A nık keményebbek a testi fenyítésben mint a férfiak
16
17
18
- Az egyedülálló anyák háromszor olyan gyakran jelezték súlyos testi fenyítés gyakori
alkalmazását, mint a partnerükkel együtt élık.
- A szexuális abúzus elkövetıi legtöbb esetben férfiak.
- Azok a szülık is akik maguk is rossz bánásmódot éltek át gyermekkorukban
nagyobb eséllyel válnak maguk is ilyen szülıvé.
3. A családi és szociális jellemzık:

- A szegénység erısen összefügg mind a lelki/fizikai mind pedig a szexuális
bántalmazással.
- A rossz szocio-ökonómiai státus, munkanélküliség, alacsony havi jövedelem növeli
a családi erıszak a gyermekbántalmazás esélyét.
- A gyermekbántalmazás gyakrabban fordul elı elvált vagy különélı szülık esetében.
- A gyermekbántalmazás valószínősége csökken a kiterjedt, nagycsaládban élıknél és
ott, ahol a gyermeknevelés gondját megosztják.
- A családi élet zsúfoltsága, a helyszőke növeli a bántalmazás valószínőségét.
- A függıség- gyógyszer, alkohol, drog- és a családi erıszak növeli a gyerekekkel
szembeni rossz bánásmód esélyét.
- Az erıszakhoz sok esetben a konfliktus vagy a krízishelyzet rendkívül rossz
kezelése, az e területen mutatkozó eszköztelenség vezet.
- Növeli a gyermekbántalmazás kockázatát, ha a családtagok a bántalmazást az
együttélés normális kockázataként fogadják el, a problémát tanúként kezelik, és nem
mernek segítséget kérni.
2.6. A gyerekbántalmazás formái18
a) Fizikai bántalmazás
b) Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás
c) Elhanyagolás
d) Szexuális bántalmazás
18
19
2.6.1. Fizikai bántalmazás
A gyermekek fizikai bántalmazására irányuló kutatásokat három fı csoportba

rendszerezhetjük, aszerint, hogy azok a gyermekbántalmazáshoz vezetı okok és
körülmények közül mely faktorokat tekintenek alapvetınek19. E három tényezıcsoport:
- a szülık személyéhez tapadó,
- a családdal kapcsolatos
- környezeti tényezık.
A kutatások kezdetben fıként a bántalmazó szülık pszichológiai rendellenességeinek

leírásával és azonosításával próbálkoztak, és a kutatások nyomán elfogadottá vált, hogy
nincs olyan pszichiátriai kategória, amely kizárólagosan jellemezné a gyermekeiket
bántalmazó szülıket. Hol jellem, hol személyiségzavarral rendelkezıknek jellemezték
ıket, de a különbözı vizsgálatok különbözı személyiségjegyeket azonosítottak. A
gyermekbántalmazás problémáját ekkor, mint új betegséget kezelték, melyet erısített az
orvosi mőszóval, a szindrómával történt megjelölés is. A hangsúly a szülıktıl
elszenvedett fizikai bántalmazás jegyeire helyezıdött, s nagyobb nyomatékot kaptak a
gyermeki tünetek, mint a problémával kapcsolatba hozható szélesebb társadalmi,
gazdasági, kulturális tényezık. Hosszú évekre meghatározóvá vált a problémák
betegségi modellben való értelmezése.
A gyermekbántalmazás betegségi modelljére épülı másik irányzat, a családokat érintı

stresszhelyzetek feltárására törekszik. A veszélyeztetı faktorok között a házasság elıtti
terhességet, a nem tervezett vagy veszélyeztetett terhességet, és a szülık fiatal életkorát
azonosítják olyan okként, amelyek szoros kapcsolatban lehetnek a késıbbi
gyermekbántalmazással.
Néhány kutatás e körben azoknak a gyermeki jellemzıknek a feltárására irányult,

amelyek révén a gyermekek nagyobb valószínőséggel válhatnak gyermekbántalmazás
sértettjévé. Itt három csoportba oszthatjuk a veszélyeztetı faktorokat:
- Fizikai tényezık: retardáció, fizikai születési rendellenességek, vagy hiperaktív
gyerekek, és mindazok, akik a szülık szerint valamilyen módon különböznek a
szülık által természetes állapotúnak vélt gyermekektıl.
19
20
- A rossz jelképeivé vált gyermekek: akik rossz házasságba vagy elromlott
kapcsolatba, vagy házassági krízis idején születtek.
- A szülıkkel gyenge kötıdésben lévı gyermekek.
A gyermekek legveszélyeztetettebb életkorának a meghatározására irányuló kutatások

eltérı eredményeket hoztak. Kaiser megállapítja, hogy a bántalmazás veszélye
leginkább a 7-9 év közötti fiúkat érinti. Gelles a gyermekek legveszélyeztetettebb
életkorának a 3 hónap és három év közötti életkort találta.
A gyermekbántalmazással foglalkozó vizsgálatok során a kutatók bár megállapítják,

hogy a vizsgált családok többsége az alsóbb társadalmi rétegekhez tartozik, e tényt nem
hozzák kapcsolatba az e családoknak osztályrészül jutó stresszek forrásának
magyarázatával, s a pszichológiai tényezıket tartják elsırendő fontosságúnak a
gyermekbántalmazás kialakulásának okságában. Jelenleg a kutatások fı iránya azoknak
a jellemzıknek az azonosítására irányul, amelyekbıl a gyermekek sérelmére elkövetett
cselekmények elıre jelezhetık, s így sikerrel megelızhetık.
A fizikai erıszak ártalmasságát elfogadtatni nagyon nehéz, mert Magyarországon a

gyerekek fizikai fenyítése kisebb-nagyobb mértékben elfogadott, sıt nem egy helyen
támogatott is. A gondot az okozza, hogy nem világosak a határok. Fizikai bántalmazás
az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság, amely a gyerek fizikai sérüléséhez,
halálához vezet, vagy vezethet. A fizikai bántalmazás lehet egyszeri és lehet ismételt
esemény. A fizikai erıszak hatására sérülés keletkezhet a bır, a szem, a fül, a belsı
szervek, a csontok és az inak szöveteiben. A szándékos fizikai erıszak
megnyilvánulásai közé soroljuk a fojtogatást, égést, forrázást, mérgezést, ezek lehetnek
gondatlanságból eredıek, pl. nem ellenırzött gombából fızött mérgezı étel.
Kiemelkedı szerepe van az orvosoknak. Sajnos alig találunk olyan orvosokat
Magyarországon, akik speciális felkészítésben részesülnének a gyermekbántalmazás
testi, lelki tüneteinek felismerésében.
A fizikai bántalmazás tipológiája20

1. Hallállal végzıdı bántalmazás
Ezek az esetek nagy felháborodást váltanak ki.
20
21
2. Testi fenyítés
A szocio-ökonómiai jellemzık szerinti felosztás szerint a verés nemcsak az alacsonyabb
státuszú szülıkre jellemzı. Akik a gyereküket verik, ezt használják fegyelmezésre,
hatékonyabb nevelési technikák ismeretének hiányában. A bírói gyakorlat élesen
elválasztja egymástól a fizikai bántalmazást és a testi fenyítést.
3. Újszülött megölése
Speciális, extrém formái a fizikai erıszaknak. Az újszülöttet nem látja el, otthagyja
vagy elrejti, kidobja. Ez a gyerek számára nyilvánvalóan súlyos fizikai szenvedést okoz,
végül ha nem találják meg idıben, meghal. A bántalmazásban ott vannak azok, akik
némán asszisztálnak ahhoz, hogy az újszülöttıl az anya megszabaduljon.
4. Rázott gyerek szindróma

A szakemberek jelentıs része korábban nem volt annak tudatában, hogy mennyire
veszélyes az újszülött, csecsemı rázása, dobálása. Mivel a kisgyerek feje nagy és nehéz
a testükhöz viszonyítva az izmaik még nem elég erısek, ez súlyos sérülést okozhat,
amely gyakran visszafordíthatatlan fogyatékosságot eredményezhet. Sokszor látható
külsı jegyei sincsenek a bántalmazásnak, noha néhány másodperces rázás életre szóló
agyi, vagy szemkárosodást okozhat.
5.Baleset
A baleset során elszenvedett lelki, fizikai sérülés nálunk nem szerepel a bántalmazások
között, pedig sok országban annak tekintik a gondatlanságból vagy más felróható
magatartásból eredı baleseteket. Meg lehet különböztetni az otthoni baleseteket, amikor
a szülı nem volt elég elıvigyázatos, és a gyerek koránál és éretlenségénél fogva nem
mérhette fel a rá leselkedı veszélyt. A nyitva hagyó ablakra felmászó, a nyitott
szerelıaknába esı stb. gyerek esetében mérlegelést igényel, hogy meg lehetett-e volna
elızni a tragédiát. Ma mégis gyermekbántalmazásnak kell tekintenünk ezeket az
eseteket, mert a jogi szabályozás és az elvárható gondosság is ezt jelenti. Más kérdés,
hogy nálunk sajnálatos módon nem kapnak a szülık ezekrıl a veszélyekrıl és
megelızésükrıl elég tájékoztatást.
22
A büntetés nem tanítja meg a gyermeket arra, hogy hogyan viselkedjen a jövıben, csak
azt tanítja meg, hogy rosszat csinált, azt nem, hogy mi lett volna a helyes magatartás21.
A verés pont azokat az érzéseket hozza felszínre a gyermekben, amelyekkel meg kéne
birkózni: a haragot és az önkontroll elvesztését. A jutalmazás sokkal jobban mőködik,
mert a jutalom motiválja az embereket, és megfelelésre ösztönöz. A gyermek nem válik
elkényeztetetté attól, hogy a szülık gyengédek és partnerként kezelik ıt. Segítsük a
gyermeket, hogy jó lehessen, vezessük rá, hogy azt akarja tenni, amit mi várunk tıle, és
feleslegesen ne korlátozzuk a szabadságában. Mutassunk példát: minél több
udvariasságot, megértést, együttmőködést tanúsítsunk gyermekünkkel szemben, annál
többet kapunk majd vissza tıle.
A testi fenyítéshez gyakran társul lelki abúzus. A személyiséget támadja, nem a

cselekvést. Soha nem ad lehetıséget alternatív viselkedésre. Félelmet és bőntudatot kelt.
A szülıi hatalmon alapszik. A testi fenyítést alkalmazó nem kommunikál a gyerekkel.
A napi gyakorlatban fizikai bántalmazásról beszélünk, ha a szülı vagy a gondozó,

kézzel vagy más eszközzel való fojtogatása, rúgása, rázása, illetve szúrás következtében
egy 18-évesnél fiatalabb gyermeknél diagnosztizálható sérülés található, vagy a sérülés
veszélye lép fel.22 Hogy hol van a fizikai bántalmazás küszöbe, mi fogadható el a
fegyelmezésben és mi nem, ma is vitatott kérdés. Míg az egyik ember számára az is
verés, ha életében egyszer felindultságában ráüt gyermekére, addig más számára a
brutalitást súroló ütlegelés sem az. Ha a fizikai bántalmazás olyan mértékő, hogy
elkerülhetetlen az orvosi ellátás igénybe vétele, a véletlen balesetként beállított történet
ellen számos gyanú merül fel23:
- a szülık rendszerint késlekedve viszik a gyermeket orvoshoz
- igyekeznek minél hamarabb elszabadulni a helyszínrıl, meg sem várva a leletek
eredményeit
- a sérülés körülményei nem felelnek meg a klinikai képnek
- a gyermek összerezzen, barátságos közeledésre is elhúzódik
21
22
39-45. old.
23
40-42. old.
23
A rizikófaktorok a szülık, a család és a gyermek szempontjából csoportosíthatók.
Szülıi rizikófaktorok:
- az anya életkora, alacsony iskolázottsága, alacsony önértékelése
- azok a szülık, akik saját gyermekkorukban maguk is bántalmazottak voltak nagyobb
valószínőséggel válnak maguk is bántalmazóvá
- pszichózis, alkoholizmus vagy drogfüggıség csak a bántalmazó szülık 10 %-ában
volt megfigyelhetı
- a szülık ismeretei a gyermekük fejlıdésérıl, a gyermek életkorának megfelelı
viselkedésrıl hiányosak, vagy hibásak
Családi rizikófaktorok:
A család szerkezete, /csonka család/ nagysága /több fiatal gyermek/ a családi
kommunikáció színvonala, a család izolációja, migráció, rossz szocio-ökonómiai státus,
szők lakásviszonyok, apák munkanélkülisége.
Gyermeki rizikótényezık:
A gyermek külsı megjelenése, bırszíne, arcméretei, fejlıdési rendellenességek,
mentális retardáció, egészségi állapot, illetve krónikus betegség temperamentum-
jellemzık, az ún. nehéz gyermek.
A gyermekbántalmazást kiváltó események, krízisek a családban:

Fejlıdési krízisek, akcidentális krízisek: haláleset, válás, külföldi munkavállalás tb.
Közvetlen kiváltó események:

Csecsemısírás, táplálási nehézségek, toalett-tréning stb.
Veszélyeztetett életkorok:
- újszülöttkor /különösen a nem várt és a koraszülött gyermekek/
- csecsemıkor /fıleg az anyák bántalmaznak/
- 3-4 éves kor /dackorszak/
- Serdülıkor: a gyermekkor, pontosabban a függı helyzet idıbeli kitolódása miatt
egyre veszélyeztetettebbek a serdülıkorúak
24
A krónikus fizikai bántalmazást követıen az alábbi viselkedési jegyek figyelhetık meg:
- ambivalencia a kapcsolatokban
- mások elvárásaival való szembesülés során megjelenı frusztráció
- mások elvárásaihoz igazodó viselkedés
- tanult tehetetlenség
- szülı testi és érzelmi támogatása utáni vágy
- az élet élvezetének képtelensége
- alacsony önértékelés
- iskolai tanulási nehézségek
- oppozíció vagy visszahúzódás
”
A családban megnyilvánuló tettlegesség győjtıfogalma”24. A szülı-gyermek
kapcsolatban általában a büntetés alakjában jelenik meg25. Ha a szülıi pofont fizikai
erıszaknak minısítjük, akkor sajnos, ma Magyarországon kevés olyan felnıtt ember él,
aki gyermekkorában ne lett volna áldozat. Rövid ideje már nálunk is, mint hány más
európai országban, törvény tiltja a gyermekek fizikai bántalmazását, bár a családjogban
megfogalmazott minden paragrafusnál többre tarthatjuk azt a törvényt, amely a szülı
lelkébıl, belsı értékrendjébıl fakad. Az európai országokban és az Amerikában végzett
vizsgálatok szerint a gyerekeknek mintegy 10 %-a szenved a családon belüli erıszaktól.
Senki sem vonja kétségbe azonban, hogy ez az adat erısen alábecsült. A gyerekek
legnagyobb része ugyanis nem panaszkodik a szülıre és nem ismeri be, hogy sérüléseit
a szülıi erıszak okozta. Ez egyrészt a következményektıl való félelemmel, másrészt
irracionális bőntudattal magyarázható. A bántalmazott gyerekek hajlamosak arra, hogy
bőnösnek érezzék magukat. Azzal is magyarázható, hogy a társadalom a
gyermekbántalmazást a társadalom egy bizonyos határig nem sorolja a fizikai erıszak
kategóriájába.
A testi bántalmazás aktusa és tünetei annyira nyilvánvalóak, hogy azt gondolhatnánk, a

tény megállapítása és a következtetések levonása nem sok gondot okoz. A helyzet
azonban nem ennyire egyszerő. Nevezhetjük-e családon belüli erıszaknak az „atyai
pofont”, vagy azt a gyakran megfigyelhetı eseményt, amikor az anyuka elnadrágolja
24
Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006. 18. old.
25
25
kisfiát, aki rosszalkodott a játszótéren? Az ilyen kérdésre mindenki nemmel válaszol,
holott senki nem vonja kétségbe, hogy a szülı, aki rendszeresen és durván bántalmazza
gyermekét súlyos és megbocsáthatatlan erıszakot követ el. De hol a határ, amelyen
túllépve, a jogos büntetésbıl egyszerre csak családon belüli erıszak válik? Nincs ilyen
határ.
A gyermek fizikai bántalmazása mindig erıszak, még akkor is, ha a legjobb szándékkal
történik, és látszólag hatékony. A szándékosan okozott testi fájdalom minden
körülmények között fizikai erıszaknak minısül, természetesen akkor is, ha az áldozat
nem szenved el olyan károsodást, mely orvosi beavatkozást igényel. A családon belüli
erıszak kritériuma a kényszer, a fizikai bántalmazás, valamint a szándékosan elıidézett,
rendszeresen ismétlıdı, illetve tartó lelki gyötrelem. A patriarchális család nem azonos
a vertikális családdal! A valódi patriarchálisan szervezıdı családban a családtagok
között vitathatatlan egyetértés van abban, ki a domináns személy, így aztán a
konfliktusok és a családon belüli erıszak mennyisége minimálisra csökken. Ezzel
szemben: a vertikális családban a kényszer, az erıszak és a félelem biztosítja a családfı
dominanciáját, aminek a patriarchátushoz semmi köze sincs. A horizontális, tehát
minden kérdésben közösen döntı, demokratikusan szervezıdı családok aránya 29%,
míg 54 %-ban az ún. megosztott hatalom érvényesül, azaz közös életük bizonyos
területein a férfi, más területein az asszony vállalja a döntések súlyát és felelısségét. A
vizsgálatok egyértelmően bizonyítják, hogy azok a nık és férfiak, akik olyan családban
nıttek fel, amelyben a szülık erıszakot alkalmaztak az átlagosnál jóval hajlamosabbak
arra, hogy saját családjukban maguk is hasonló módon viselkedjenek.
Magyarországon minden második, halállal végzıdı erıszakos bőncselekmény családi

ügybıl ered: a feleség verésébıl vagy a gyermekek testi fenyítésébıl. A tragédiákat
évekig tartó brutális bántalmazás elızi meg. A társadalom, ezen belül a rendırség, az
önkormányzatok magára hagyják az ilyen családokat.. A gyermekekre gyakorolt hatás:
rémület, kétségbeesés, életveszélyérzet, halálfélelem, vizelési, székelési inger. A ilyen
kríziseket átélıkre jellemzı a tudat beszőkülése, csak a fájdalmukra figyelnek.
Az ókori népektıl kezdve találkozunk a gyermekek verésével. Évezreden keresztül

azzal magyarázták, hogy csak így lehet a gyermeket engedelmességre, szorgalmas
munkára, tisztességes viselkedésre nevelni. A testi fenyítés formái: a középkorban:
26
korbács, fém, és fa rudak, lapát, a talp megvágása, ostorozás. A testi fenyítés mai
formái: arculütés, a fül meghúzása, fenékre verés, bottal fejbe ütés, körömre ütés. A
gyerek által elszenvedett pszichés trauma: megszégyenülés, megalázottság,
lehangoltság, rossz közérzet, kötıdési zavar, lelki megkeményedés.
2.6.2. Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás
Az érzelmi bántalmazás megítélése igen ambivalens, a legnehezebben tetten érhetı,

mérhetı26. Szoros összefüggés van a kora gyermekkori érzelmi elhanyagolás és
serdülıkori/felnıttkori magatartásbeli zavarok, a függıség, vagy más diszfunkciók
kialakulása között. Az érzelmi abúzus a gyerek folyamatos érzelmi bántalmazása, a
gyerek szerethetetlennek, értéktelennek érzi magát. Ide tartozik az életkor vagy
fejlettségnek nem megfelelı bánásmód, elvárás, a gyermek megfélemlítése. Az
elhanyagolás az érzelmi és fizikai bántalmazással több helyen átfedésben van. Az
érzelmi bántalmazás inkább arról a verbális vagy nonverbális üzenetrıl szól, amit a
gyerek szülıje, gondozója küld a gyereknek visszajelzésként saját magáról. Érzelmi
abúzus pl: a gyerek érzelmi elutasítása, gyakori és szándékos megalázása, a gyerek
lekicsinylése, érzelmi zsarolása. Az újszülöttek, a kisgyerekek a leginkább
veszélyeztettek, és az ebben a korban bekövetkezı érzelmi bántalmazás jár a
legsúlyosabb következményekkel. Problémát jelent, hogy valamilyen szinten minden
gyerek elszenved érzelmi abúzust a leginkább gondos szülı mellett is.
Egyszerően azért, mert a szülı nem minden idıszakban tud olyan jól figyelni, annyit és
azt segíteni, amire a gyereknek szüksége lenne. A gondok akkor kezdıdnek, ha a zavaró
körülmények dominánssá, állandóvá válnak.
Veszélyeztetı tényezık:
1. Korai fejlıdés
- koraszülés vagy születési komplikációk
- súlyos drog- vagy alkoholhasználat
- gondozó személy hosszas hiánya csecsemıkorban
- gyenge kötıdés az anyához
26
Herczog Mária: A gyerekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 63-83. old.
27
2. Gyermekkori zavaró tényezık
- ismétlıdı agresszió
- bőnözés
- szerfüggıség
- alacsony I.Q.
3. Családi stressz
- ha a család szociális segítségre szorul vagy nagyon szegény
- szeparáció, válás, egyedülálló szülı
- nagycsalád, öt vagy több gyerek
- gyakori költözés
4. Szülıi zavaró tényezık

- szerfüggı szülı
- mentálisan zavart szülı
- bőnözı szülı
5. Különbözı élmények
- tanúja súlyos, extrém konfliktusoknak
- negatív kapcsolat a szülıkkel
6. Szociális hányódás, sodródás

- negatív kortárs csoport,
- tinédzseri terhesség
A lélek kínzása – a rendszeresen ismétlıdı kötekedés, fenyegetés, becsmérlés,

megalázás – tartozik ebbe a típusba27. Szülı-gyermek kapcsolat esetén a szakirodalom a
pszichológiai erıszak számtalan formáját írja le, ilyen például a szeretetmegvonás, vagy
a gyermek ügyességének, értelmi képességének, rátermettségének folyamatos
kétségbevonása.
27
28
A fizikai bántalmazás könnyebben meghatározható, egyértelmőben regisztrálható, mint
a szándékosan okozott lelki gyötrelem. Gyakran elıfordul, hogy maga az áldozat is úgy
érzi: nem tudja megfogalmazni mi az, ami számára alig elviselhetı lelki szenvedést
okoz, ezért inkább kísérletet tesz arra, hogy beszéljen róla. Ezek elızményei vagy
kísérıi is lehetnek a fizikai erıszaknak, de önállóan, testi bántalmazás nélkül is teljesítik
feladatukat: szenvedést okoznak az áldozatuknál.
A pszichológia erıszak az emberi győlöletnek és leleményességnek rendkívül

változatos és sokszínő keveréke, így az alábbi felsorolás nem lehet teljes:
- sértegetés és elutasítás
A sértegetı családtag folyamatosan és fölényesen kritizál. A sértegetés és az elutasítás

egyaránt a méltatlanság és a hitványság érzését kelti az áldozatban, arra hívja fel a
figyelmét, hogy nem méltó a szeretetnek a legapróbb megnyilvánulására sem. Sokszor
tapasztalható, hogy a pszichológiai erıszaknak ez a formája egyfajta büntetésként
jelenik meg.
- fenyegetés és vádaskodás
A fenyegetés az emocionális vagy fizikai bántalmazás szándékának hangoztatása. Bár

az elkövetı szerencsére csak ritkán váltja valóra, a fenyegetés önmagában is elegendı
ahhoz, hogy ilyen magatartás a családot hosszú idın át rettegésben tartsa.
- lekezelés és mellızés
A fölényes, lekezelı modor, a család egyik tagjának látványos lenézése, kigúnyolása,

mellızése, semmibevétele rendszerint alapjaiban rendíti meg az áldozat énképét,
önértékelést. Az elkövetı folyamatosan leértékeli az áldozat értelmi vagy fizikai erejét,
mőveltségét, felkészültségét, ügyességét, képtelennek minısíti a különféle problémák
megoldására és nem is veszi igénybe segítését. Az áldozat ilyenkor hajlamossá válik,
feleslegesnek érezni magát, és egyre erısödik benne a gyanú, hogy talán nem is érdemel
emberhez méltó bánásmódot.
29
- birtokló és büntetı viselkedés
Az elkövetı úgy kezeli áldozatát, mint valami tulajdonát képezı tárgyat. Kénye-kedve
szerint korlátozza szabadságát, elıírja napi teendıit, meghatározza kivel találkozhat és
kivel nem, milyen céllal és mennyi idıre hagyhatja el otthonát. A pszichológiai erıszak
e formája hagyományosan maszkulin viselkedésmód.
A pszichológiai erıszak eddig bemutatott négy formájának közös jellemzıje: az

elkövetı az áldozat önértékelést zúzza szét.
- érzelmi zsarolás
Az érzelmi zsarolás a pszichológiai erıszaknak olyan fajtája, amely közvetlenül nem az

önértékelés rombolására irányul: az elkövetı az áldozatnak bizonytalanságát, félelmeit,
nyílt vagy rejtett bőntudatát használja fel arra, hogy hatalomra tegyen szert áldozata
felett.
- közvetett erıszak
2.6.3. Elhanyagolás28
Az elhanyagolás győjtıfogalmába tartoznak mindazok a többé-kevésbé tartós helyzetek,

amelyekben hiányzik a gyermek felé irányuló szeretet, elmarad a gondozás, táplálás,
vagy ha a gyermeket bármely veszélyhelyzetnek gondatlanul kiteszik.
Az elhanyagolás tipológiája
1. Érzelmi elhanyagolás: a gyerek érzelmi és pszichológiai fejlıdéséhez szükséges

gondoskodás, érzelmi hozzájárulás elmulasztása.
2. Fizikai elhanyagolás: a gyerek életben maradásához, egészségéhez szükséges
gondozás elmaradása
28
30
3. Elégtelen felügyelet: a gyerek életkorának nem megfelelı veszélyeztetı
körülmények elıállítása, fenntartása
4. Elhagyás, otthagyás: a gyerek elhagyása, végleges kitevése, otthagyása, megfelelı
gondozás, elhelyezés biztosítás nélkül.
5. Egészségügyi-orvosi elhanyagolás: a megfelelı egészségügyi segítség
igénybevételének kérésének elmulasztása, visszautasítása.
6. Oktatás elhanyagolása: az óvodába, iskolába járás, illetve a tanulás,
készségfejlesztés akadályozása, ellenzése, vagy szorgalmazásának hiánya.
7. Elhanyagoló rendszer: Amikor a segítségre, támogatásra hivatott szakemberek be
nem avatkozása, negligenciája szintén gyermekbántalmazásként definiálható.
Az elhanyagolás hatásai:
- halál
- agykárosodás
- nem organikus fejlıdési lemaradás
- fejlıdési lemaradás
- gyenge iskolai teljesítmény
- egyéb fizikai és magatartási tüntetek
- kötıdési rendellenességek tünetei
Az elhanyagolás minden féle családban elıfordulhat, szemben azzal a hiedelemmel,

hogy csak szegény, alacsony iskolázottságú szülı háttérnél feltételezhetı.
Milyen okokra vezethetı vissza az elhanyagolás?

- A gyermek fejlıdési szükségleteinek meg nem értése
- A szülık nehézségei saját életükkel
- A szülı negatív viszonyulása, viselkedése gyerekével
- A családi és közösségi segítség hiánya
- Önpusztító, bántalmazó viselkedés
Az újszülött, csecsemı fizikai gondozásának elhanyagolása jól látható

következményekhez vezet, az érzelmi stimuláció hiánya kimutatható agyi károsodást és
súlyos fejlıdési gondokat is okozhat. Az iskoláskorú gyermekek általában érzelmi és
31
szociális beilleszkedési zavarokkal küzdenek, az idısebb gyermekek az iskolában
magatartási és tanulási zavarokat tanúsítanak.
A szülı nem biztosítja a gyermek számára a megfelelı életkörülményeket: nem táplálja
megfelelıen, nem gondoskodik ruházatáról és lakáskörülményekrıl, elégtelenek a
higiéniai feltételek, nem viszi orvoshoz a gyermeket és nem törıdik az iskoláztatásával
sem. A fizikai bántalmazás és az elhanyagolás gyakran jár együtt.
Az értékrendbeli és a viselkedésbeli súlyos zavarok megjelenési formája a gyermek

elhagyása. Az ilyen szülık az eddig életük során átélt szociokulturális ártalmakat nem
tudták feldolgozni, és azok következményeként ösztönös késztetéseik megzavarodtak.
İk maguk is áldozatok.
A gyermekek elhagyásának hátterében még ma is a leggyakoribb a leányanyaság: a férfi

a várandós anyát magára hagyja. Becslések szerint minden harmadik babát szorongással
várja az édesanyja. Az elhagyásnál gyakoribb eset a gyermek elhanyagolása. Oka
legtöbbször a diszharmonikus család, a rendezetlen életmód, az iszákosság, a primitív
kultúrszint. Találkozhatunk túlmunkát vállaló szülıkkel, gyermeküket egyedül nevelı
anyákkal is, akik kényszerbıl hagyják magukra gyermeküket.
İk a kallódó gyermekek. Rendszeres, ellenırzött napirend nélkül csellengnek. A

tétlenséggel együtt jár a sodródó magatartás. Ez az életforma egyenes út a devianciához.
2.6.4. A gyerekek szexuális bántalmazása
A gyermekek elleni cselekmények közül a szexuális erıszak váltja ki a leghevesebb

reakciót és indulatot a külsı környezetbıl29. A felnıtt és gyermek közötti szexuális
cselekményhez való viszony is jelentıs változáson ment keresztül a történelem során. A
gyermekek ellen elkövetett szexuális cselekmények a külföldi szakirodalomban is csak
néhány éve kerültek a figyelem középpontjába. A gyermekek sérelmére elkövetett
szexuális cselekmények gyakorisága az össznépességben ismeretlen. A szexuális
erıszak családon belüli elıfordulása még nehezebben bizonyítható, mert igen gyakran
semmiféle testi, külsérelmi nyommal nem jár. A valóban sértetté váló gyermekek
29
32
csupán 2-6%-a fordul segítségért felnıtthöz és még ennél is kevesebben tesznek
feljelentést. Mrazek és munkatársai által végzett felmérés szerint ezer gyermek közül
legalább 3 válik szexuális támadás sértettjévé. Nincs egységes álláspont a szexuális
abúzus definíciójának kérdésében. Széles körő vita folyik arról is, hogy miért ítélendı el
a felnıtt és a gyermek közötti szexuális kapcsolat.
David Finkelhor veszi számba a leginkább elfogadottá vált érveket:

1. a gyermek és a felnıtt közötti szexuális kapcsolat természetellenes, mind
biológiai, mind pszichológiai szempontból
2. idı elıtti szexuális érést eredményez a gyermeknél, túl korán ébreszti fel benne
a szexuális érdeklıdést
3. az ilyen kapcsolat károsodással jár a gyermekek számára.
Finkelhor ezen érveket elutasítja és álláspontja szerint e cselekmények megítélésénél
erkölcsi okokra kell támaszkodni. Okfejtése szerint mindenfajta szexuális cselekmény
megengedett, ha szándékegyezés van a két személy között.
A gyermek azonban szabadon nem mondhat igent vagy nemet a felnıttel létesítendı
szexuális kapcsolatra, mert a felnıtt felügyelete alatt áll, akitıl anyagi és létbiztonsága
függ. A gyermekek tudatlanok a szexualitás társadalmi jelentıségének kérdésében, a
gyermek nem tudhatja, hogy mibe egyezik bele.
A szexuális bántalmazás körébe tartozik minden olyan cselekmény, amelynek során

valamely szexuális aktivitásba bevonnak egy gyermeket, ha a gyerek életkoránál,
fejlettségénél fogva nem tekinthetı felkészültnek, érettnek erre, illetve ha ez a
magatartás ellenkezik az adott ország törvényeivel, az elfogadott társadalmi
normákkal30.
A szexuális visszaélés megvalósulhat gyermek és felnıtt, gyerek és gyerek között, ha a

gyerek kora és fejlettsége alapján feltételezhetıen bizalmi vagy hatalmi viszonyban van
a bántalmazottal. A családtag általi szexuális bántalmazást incesztusnak nevezzük, a
nem családtag által elkövetett bántalmazást szexuális molesztálásnak nevezzük. Ide
soroljuk az udvarló, együtt járó partner által elkövetett erıszakot, a kortárs gyerek, fiatal
általi abúzust, és az intézményes szexuális bántalmazást is, ha a gyerekkel a
30
33
gondozásával, nevelésével megbízott visszaél. A becslések szerint Európában az
emberek 10-20%-a éli át a szexuális abúzus valamilyen formáját gyerekkorában.
Szexuális bántalmazás fajtái31
1. Büntetıjogi relevanciájú szexuális bántalmazás

Erıszakos közösülés /Btk. 197.§/, az, ami a nemi szervek érintkezésével minısül
megvalósítottnak, a szemérem elleni erıszak /Btk. 198.§/, pedig az, amelynek
megvalósulásához nem szükséges tényleges nemi aktus. A gyermek orális kielégítésre
kényszerítése, simogatása, kierıszakolt megérintése már büntetıjogi relevanciával bír.
A megrontás /Btk. 201-202. §/, közösüléssel és annak hiányában is megvalósulhat.
2. Pedofília
Olyan interakció, amely egy 14 éves kor alatti gyermek és egy felnıtt között zajlik,
melynek során a gyermek a felnıtt szexuális vagy szexuális indíttatású igényei
kielégítésének tárgya.
A pedoszexuális csak fantáziál a gyermekkel való szexuális együttlétrıl. Pederasztának

nevezzük azt a homoszexuális beállítottságú férfit, aki különösen fiatal fiúk iránt érez
nemi vonzalmat.
3. Inceszus/ vérfertızés
A vérfertızés még mindig nehezen kommunikálható kérdés, sokan meglehetısen
militánsan kezelik, követelik a bőnös megbüntetését, de kevesen gondolnak arra, hogy
az áldozatnak és környezetének sokféle segítségre, támogatásra van szüksége.
Az apák által elkövetett bántalmazások mellett egyre több vizsgálati eredmény és

tapasztalat győlik össze az igaztalanul megvádolt apákról.
4. Tiltott, pornográf felvétellel való visszaélés

A gyermekekrıl, fiatalkorúról, felnıttek pornográf vagy annak minısülı fényképeket
vagy számítógépes képeket, filmeket készítenek.
31
Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 66-71 old.
34
5. Cybercrime
A cybercrime jellemzı szexuális bántalmazási formái a számítógépen, interneten
keresztüli szexuális szolgáltatások, képek, adatok közvetítse, bemutatása.
A szexuális bántalmazást befolyásoló tényezık:32
A nemi hovatartozás a legerıteljesebb indikátor, mivel a lányok és a nık vannak kitéve

a szexuális bántalmazásnak leginkább, míg a férfiak között sokkal több az elkövetı. A
gyerekek esetében a nem, a kor, és a fogyatékosság a leginkább determináló elemek. Az
elkövetık vonatkozásában négy faktor kiemelése nagyon fontos:
- Az elkövetınek úgy kell éreznie, hogy számára érzelmi, társadalmi és szexuális
értelemben is a gyerekek nyújtják a megfelelı társaságot
- Az elkövetı számára a gyereknek szexuális vonzerıvel kell rendelkeznie
- Belsı és külsı tilalmakat egyaránt le kell küzdenie, beleértve a gyerekekkel
folytatott kapcsolat társadalmi tilalmát.
- Le kell gyıznie a gyerek ellenállását.
A szexuális bántalmazás hatásai:
Sok áldozat elég erıs és bátor ahhoz, hogy segítséggel túltegye magát a történteken, de
ennek a képességnek a megléte nem menti fel a szakembereket az exploráció
kötelezettsége alól. Az egyik leggyakoribb pszichikai károsodásnak tekinthetı, a
szexuális zavarok, a szexualitástól való félelem, az alacsony szexuális önértékelés.
A szexuális visszaélés során a tettes megtöri gyermekáldozat egyéni akaratát, a gyerek

azt érzi, hogy nincs befolyása arra, hogy mi történik vele, áldozati énkép alakulhat ki
benne. A megbélyegzettség, a szégyenérzet, és az ennek folyományaként kialakuló
önértékelési zavarok, társadalmi elszigeteltség sajnálatos módon gyakran vezet
öngyilkossághoz is.
32
35
Tanácsok a szülıknek:
A szexualitás témája ne legyen tabu. Ha egy kisgyermek kezdettıl fogva azt tapasztalja,
hogy a nemi szervei megnevezhetetlenek, szavakat sem talál majd arra, hogy elmondja
nekünk, ha valami baj érte. Tartsuk tiszteletben a gyermek fizikai integritását. Figyeljük
a gyerek jelzéseit. Éreztessük a gyerekkel, hogy bármi elfogadható számunkra, amit
elmond nekünk. A szexuális abúzus esetén is alapvetı elvárás, hogy a szülık
vállaljanak felelısséget a gyermekeikért. Ehhez azonban, érett és ismeretekkel bíró
szülınek kell lenni. A szexuális bántalmazások megelızésére kidolgozott programok
klasszikusan az iskolákra koncentrálnak.
Igen ritka, hogy a bántalmazás csupán a gyermek fantáziája, a legtöbb szexuális

bántalmazás éveken át folytatódik, végül nem igaz az sem, hogy ha a gyermek nem
akarná, akkor nem következne be a bántalmazás. A lányok elıször 6-7 éves koruk táján,
a fiúk 8-12 év körül válnak bántalmazás áldozataivá. A serdülıkorúak 2,8-szoros
veszélynek vannak kitéve, mint a 10-12 éves gyermekcsoportok. Magyarországon az
1990-es évek elejétıl figyelhetı meg a szakemberek érdeklıdése a téma iránt. Értelmi
fogyatékosok könnyő befolyásolhatóságuk miatt könnyebben válhatnak szexuális
bántalmazás áldozataivá.
A szülık iskolai végzettsége szerint nincs különbség az elkövetés gyakoriságában, az

alacsony jövedelmi kategóriájú családokban viszont gyakoribb a szexuális bántalmazás.
Az egy természetes szülıvel élı gyermek szexuális veszélyeztetettsége kétszerese a két
természetes szülıvel élı gyermek veszélyeztetettségének. Az utóbbi idıben
egyértelmően növekszik a fiatal elkövetık száma. Míg korábban elıfordult, hogy 5 éves
gyermeket is elkövetınek tartottak, ma azt javasolják, hogy a 12 év alatti elkövetıt, ne
szexuális bántalmazónak, hanem szexuálisan reaktívnak tekintsük.
A felnıtt-gyermek kapcsolat jellemzıi a szexuális bántalmazásban:

- Kihasználás: Az elkövetı tudását, kompetenciáját, lehetıségeit használja fel arra,
hogy a gyermeket szexuális viselkedésre kényszerítse.
- Ambivalencia: miközben a gyermek szeretné, hogy vége szakadjon az erıszaknak,
annak haszna is van számára: gyakran jutalmakban részesül, valamint a szexuális
36
viselkedés bizonyos aspektusai örömtelik lehetnek, sıt vannak, akik kitüntetettnek
érzik magukat
- Szándékossága: Az elkövetı szándékának felderítése fontos annak eldöntésénél,
erıszaknak tekinthetı-e a folyamat vagy sem.
- Titkosság: a szexuális bántalmazásra csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeket a
felnıtt rá tudja venni, hogy ez titokban maradjon.
A bántalmazó személye az esetek 98%-ában fiú vagy felnıtt férfi, más adatok szerint a
nıi elkövetık gyakorisága 5-15%. Lányokat inkább a családon belül bántalmaznak,
fiúkat legtöbbször családon kívüli személy zaklatja. Igen gyakori elkövetı a baby-sitter.
A szexuális bántalmazás sokáig nem jelentett szociális problémát, az incesztus

kriminalizálása Angliában 1908-ban kezdıdött. Incesztusról akkor beszélünk, ha az
elkövetı egyenes ági leszármazottját vaginális úton sérti. Az elkövetı apák szexuális
fejlıdésükben éretlen személyek, akik gyakran saját anyjuk iránti ellenszenvük
projekciójának következményeként saját lányukhoz fordulnak. A szexuálisan
bántalmazó apák egy másik csoportjának tagjai szexuális viszonyt folytatnak
feleségükkel, gyermekükkel, de családon kívül is elkövetnek erıszakot más gyermekkel
szemben.
Ismert emellett olyan család is, amelyben az ún. vérfertızı triász mindhárom tagja,
vagyis az anya is hozzájárul az apa és lánya közötti szexuális viszony létrejöttéhez.
Máskor, az egyéb ok miatt távol lévı anya mintegy átruházza szerepét lányára, az apa
pedig úgy kezeli lányát, mint pótfeleségét.
Egy további elképzelés szerint a szülık megromlott kapcsolata miatt az apa figyelme
fokozatosan lányára tevıdik át, aki idıvel átveszi az anyai funkciókat. Finkelhor szerint
elıfordul a testvérek között szexuális kapcsolat is, egyetemista lányok körében 15%
gyakoriságú, ez a kevéssé ismert jelenség, és a legritkább esetben derül ki.
A szexuális bántalmazás következményeit több tényezı is befolyásolja:

- figyelemzavar, hiperaktivitás
- depresszió
- krónikus bántalmazás súlyosabb pszichopatológiai következményekkel jár
37
- súlyosabb következményekkel jár, ha az elkövetı szülı vagy nevelıszülı, a
gyermek bőnösség érzése
- a nemi identitás alakulásában súlyosabb következményekkel számolhatunk abban az
esetben, ha férfi elkövetı áldozata is fiú
2.7. A feleségbántalmazás és a gyermekbántalmazás összefüggései
A gyermekek testi és lelki bántalmazása és a feleségbántalmazás között szinte minden

olyan ügyben szoros az összefüggés, ahol a családban gyermek is van. ”Ez az
összefüggés kettıs: egyfelıl igen sok gyermekbántalmazó éppúgy veri, kínozza a
gyermekét, mint a házastársát, másfelıl azokban az esetekben, ahol ez nem állapítható
meg, a gyermek szörnyő szenvedéseket él át azáltal, hogy szem és fültanúja az anyja
verésének, kínzásának megerıszakolásának”33. A feleségbántalmazás és a
gyermekbántalmazás közötti igen szoros összefüggés gyakran még a közös gyermek
megszületése elıtt elkezdıdik. A korlátlan hatalomra vágyó családtag hirtelen egy
riválissal szembesül, aki a neki alárendelt asszonyt elveszi tıle. A terhesség alatti
tettleges bántalmazás az egyik leggyakoribb vagy egyenesen a leggyakoribb oka a
terhesség alatti rendellenességnek, vetéléseknek, koraszüléseknek34.
Gyakori, hogy a közös gyermek megérkezésétıl várja a nı a problémák megoldását.

Gyakori, hogy az újszülöttel való tényleges együttélés a rendszeres bántalmazás
kezdıpontja. A terhességgel, a szüléssel, a szoptatással járó fizikai megterhelések,
hormonális változások és az anyává válás nehézségei sok esetben odavezetnek, hogy az
asszony magatartása kedvezıtlen irányban változik. Nem tudhatjuk biztosan, hogy
depresszió jelentkezett-e nála, vagy egyszerőbben csak önállóbb gondolkodásúvá vált a
szülést követıen. A feleségbántalmazással összefüggı gyermekbántalmazásra is
jellemzı, hogy a tettleges bántalmazás és a folyamatos félelemben tartás, lelki terror
elemei együttesen, illetve egymást felváltva jelennek meg a történetekben. Mindezt
kiegészítheti a gyermek sérelmére elkövetett szexuális erıszak, illetve visszaélés,
ideértve azt az esetet is, amikor a férfi a gyermek jelenlétében erıszakolja meg, illetve
kényszeríti a házasélet különbözı formáira az anyát. A kiskorú veszélyeztetését akkor is
meg kell állapítani, ha az elkövetı egy ujjal sem nyúl a gyerekhez, közvetlenül
33
Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998. 159. old.
34
Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998. 159-213. old.
38
szavakkal nem bántja, de gyermek szemtanúja az édesanya bántalmazásának. Ekkor a
hatóságok nemcsak jogosultak, de kötelesek is eljárást kezdeményezni. Az eljárás
megindítása és lefolytatása kizárólag akkor lehet hatékony, ha a bántalmazott nı és a
gyermekek biztonságáról is gondoskodnak.
A rendszeres és brutális bántalmazások miatt a hatóságokhoz forduló édesanyák

többnyire azt tapasztalják, hogy szinte fel sem merül az elkövetı felelısségre vonásának
kérdése, ezzel szemben ıket vetik meg, amiért nem szakítják meg a kapcsolatot és nem
költöznek el a gyermekükkel együtt. Arra, hogy miért az áldozatoknak, és miért nem a
bőnelkövetınek kell távoznia saját otthonából, s hogy a bőn miként maradhat
következetesen büntetlenül, nem lehet ésszerő magyarázatot találni. A brutalitásért soha
felelıségre nem vont, a közös otthont birtokló férfi természetesnek veszi, hogy hatalma
korlátlan, s a kapcsolatot véglegesen megszakító asszonyával továbbra is azt tesz, amit
akar. S amennyiben az elhagyása miatti határtalan bosszúvágyát a nı zaklatása, további
bántalmazása nem elégíti ki, úgy az ellen fordul, aki a nınek legfontosabb,
legkedvesebb. Mind az általános erkölcsi felfogás, mind a jog elvárja az édesanyától,
hogy a gyermekét minden körülmények között képes legyen megvédeni a
bántalmazástól.
Tudnunk kell, a nınek erre korántsem mindig van lehetısége. A feleségüket és

gyermeküket egyaránt bántalmazó férfiak az esetek jelentıs részében fizikailag is
megakadályozzák, hogy a sérült gyermekorvoshoz kerülhessen, hiszen így
lebukhatnának. Mind a rendırséggel, vagy más hatósággal, bosszút helyeznek kilátásba.
Tekintettel arra, hogy az áldozatok biztonságáról a jog szinte egyáltalán nem
gondoskodik, a még súlyosabb bántalmazástól való félelem teljes mértékben
megalapozott.
A családon belüli erıszakos támadások során az áldozatok közül sokan akkor

szenvednek komoly sérülést vagy veszítik életüket, amikor hozzátartozójukat próbálják
védeni. Akadnak édesanyák, akik gyermekük védelmében, illetve a gyermek
bántalmazása feletti felháborodásukban maguk válnak bőnelkövetıvé. Amikor a
rendszeresen, súlyosan bántalmazott anyák segítséget, jogi és fizikai védelmet kérnek,
követelnek maguknak és félelemben, rettegésben élı gyermekeiknek, többnyire
legfeljebb azt az ígéret kapják, hogy ha sokat követelıznek, majd állami gondozásba
39
kerülnek a gyerekek. A hatóság nem a bőnelkövetıt, a veszély forrását akarja kiemelni a
környezetébıl, hanem a veszélyeztetett gyereket.
Az 1997-ben hatályba lépett Gyermekvédelmi Törvény a következıképpen határozta

meg a veszélyezettség fogalmát: 5. § n) „olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény
következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlıdését gátolja vagy akadályozza.”
Végre meg kellene tanulnunk különbséget tenni a veszélyezettség különbözı formái

között. El kell határolni a gondatlan elhanyagolástól azt az esetet, amikor a
veszélyezettség forrása kizárólag a család szegénysége, és a veszélyezettség összes
többi formája elkülönítendı a bántalmazástól. Bántalmazás esetén azonnali intézkedésre
van szükség. Számos kutatás bizonyítja, hogy a gyermek rendszeres vagy súlyos
tettleges bántalmazása esetén valószínősíthetı, hogy az anya is bántalmazott. A
megfelelı gyermekvédelmi intézkedés megválasztásához nélkülözhetetlen annak
tisztázása, hogy miben is áll a veszélyeztetı magatartás, és azt ki tanúsítja, kivel
szemben.
Sajnos a veszélyeztetett gyermek ügye többnyire akkor kerül a büntetıbíróság elé,

amikor már valaki meghalt, tolókocsiba került, megvakult. Meg kell vizsgálni, hogy
melyik szülı, mely magatartása az, amely a gyermeket veszélyezteti. Ennek tisztázása
nélkül ugyanis nem lehet megválasztani azt az intézkedést, amely hatékonyan
garantálná a gyermek és a bántalmazott szülı testi épségének, életének védelmét, mint
azonnali célt, és lehetetlen elérni a veszélyezettség megszőnését. Azokat a
rendszerszemlélető elméletekét, amelyek a veszélyezettség okát a család komplex
mőködési zavaraiban keresik, s amelyek a családot, mint egészet vizsgálják, sok
szakember sikeresen alkalmazza a munkájában, de az ilyen szemlélet életveszélyes.
Addig, amíg nem világos, hogy a családon belül ki kit bántalmaz, s amíg a bántalmazó
arra nem kényszerül, hogy tarthatatlan magatartásával felhagyjon, s míg a bántalmazott
családtagok fizikai biztonsága nem garantált, nem szabad elmosni, elkenni, elhallgatni a
jogellenes magatartásért való személyes felellıség kérdését. A hatékony
gyermekvédelmi munka középpontjában a veszélyezettség okának pontos feltárása áll.
Kizárólag az ok pontos megjelölését, megfogalmazását követıen van lehetıség arra,
40
hogy a veszélyezettség megszüntethetı legyen. Ezt a munkát a Gyermekvédelmi
Törvény a gyermekjóléti szolgáltatás feladatává teszi, egyebek mellett azzal, hogy
kimondja a veszélyezettséget elıidézı okok feltárásának kötelezettségét és azt, hogy
ezek megoldására javaslatot kell készíteni. A gyermek helyzetének tüneti szintő leírása,
környezettanulmány készítése csak eleme a gyermekvédelmi munkának, de a gyermek
helyzetének a veszélyeztetés tüneteinek legaprólékosabb feltárása sem pótolja a
veszélyezettség okának pontos feltárását.
A védı-óvó intézkedés meghatározása elıtt nélkülözhetetlen lenne a válaszadás a

következı kérdésekre:
- a veszélyezettség mely formája áll fenn a kiskorú esetén /pl.: lelki abúzus/
- miben áll a veszélyeztetı magatartás. Helyes, ha szakember néhány konkrét esetet is
dokumentál
- ki tanúsítja a veszélyeztetı magatartást
- milyen hatással van a gyermekre a veszélyeztetı magatartás. E hatásokat is helyes
konkrét eseményekhez kötni, amennyiben lehetséges.
- a két szülı közül valamelyik veszélyezteti-e olyan mértékben a gyermeket, hogy
azonnali biztonsági intézkedésre van szüksége
- melyik az a szülı a szülıpárosból, aki a gyermeket nem bántalmazza, aki többnyire
maga is bántalmazott. Ugyanakkor számtalan bántalmazott asszony lehet, aki a terror
légkörében is messzemenı felelıséggel, türelmes szeretettel, emberfeletti erıvel nevelte
a gyermekeit. Sajnálatos módon a Gyermekvédelmi Törvény nem mondja ki
egyértelmően, hogy a gyermek nem választható el attól a szülıtıl, aki ıt nem
veszélyezteti, s nem fogalmazza meg egyértelmően, hogy amennyiben van nem
bántalmazó szülı, akkor a hatóságok kötelessége a nem bántalmazó szülı és a gyermek
közötti kapcsolat támogatása, minden lehetséges eszközzel.
Ahogy nem szabad a gyermeket kizárólag anyagi okokból elválasztani a családjától,

nem lenne szabad olyan okból sem, hogy a szülık egyike bántalmazó. Ilyenkor nem a
gyermeket, hanem a bántalmazó szülıt kellene kiemelni a családból, illetve ıt minden
lehetséges eszközzel a magatartásának megváltoztatására kényszeríteni.
Általában a hatóságok mindkét szülıt felelıssé teszik a veszélyeztetésért. Azt, hogy az

anya az apai bántalmazástól nem védi meg gyermekét, illetve nem képes
41
megakadályozni, hogy a kiskorú az anya bántalmazásának tanúja legyen, súlyos hiba a
veszélyeztetés önálló formájának tekinteni. Az efféle megközelítés egyfelıl
méltánytalan, igazságtalan és leginkább a hatóságok mulasztásainak az anya
felelısségként való feltüntetését célozza.
2.8. Az intézményekben történı bántalmazás35
Intézményes bántalmazásnak tekinthetı minden olyan módszer, eljárás, egyéni reakció

az intézményes ellátásban élı gyerekkel kapcsolatban, amely bántalmazó, elhanyagoló
módon bánik a rábízottal, amely a gyerek egészségi állapotát, biztonságát, fizikai vagy
lelki jóllétét veszélyezteti. A gyermekvédelmi szak- és intézményes ellátás maga is
bánhat ugyanolyan elhanyagoló, bántalmazó módon a rábízottakkal, sıt annál
rosszabbul is, mint azok a szülık, akiktıl a gyereket éppen nekik kellene megvédeni, és
a kárt orvosolni.
Az intézményes bántalmazás megvalósulhat az intézményrendszeren kívül, azokban az

esetekben is, amikor az érintett gyerek, fiatal nem bentlakásos intézményben él, hanem
intézmények szolgáltatásait veszi igénybe, illetve nem kapja ezt meg. A nem
megfelelıen felkészített, vagy korának, érettségének nem megfelelıen tájékoztatott
gyereket joggal tekinthetjük bántalmazottnak. Ugyancsak ide soroljuk, ha az orvosi
vizsgálat aránytalan fájdalommal jár, fölösleges beavatkozások történnek.
Az intézményes bántalmazás kockázati tényezıi
1. Az intézeti elhelyezés, mint rizikófaktor

A gyerekek különbözı okokból kerülhetnek intézményes ellátásba:
- szülıi gondoskodás hiánya, a szülı halála
- rossz bántalmazó, ártó, kizsákmányoló szülıi bánásmód
- fogyatékosság, betegség, speciális szükségletek miatt
- bőncselekmény elkövetése miatt speciális, különleges gyermekotthonba
35
Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007 143-179. old.
42
Bármely okból és bármilyen elhelyezési formába is kerülnek a gyerekek, több közös
jellemzıje van ezeknek a helyzeteknek:
- az állam, önkormányzat viseli a gyerek gondját
- az ide került gyerekek fokozott figyelmet, és védelmet igényelnek
- minden intézményben fokozott az erıszak veszélye
Az intézményes ellátásban élı gyerekeknek ugyanolyan jogai vannak, mint a

családjukban élıknek. Mindazok az elhanyagolási, bántalmazási lehetıségek, amelyek
egy gyereket az otthonában, a családja körében fenyegetnek, veszélyforrásként
fennállnak az intézményes ellátás keretében is.
2. Az intézetbe került gyermek korábban bántalmazott volt

A bántalmazott gyerek könnyebben válik áldozattá, mert különösen kiszolgáltatott és
sérülékeny.
3. A nem
A fiúkat inkább a fizikai erıszak és az elhanyagolás, míg a lányokat a szexuális abúzus
fenyegeti az intézményekben.
4. A fogyatékkal élı gyermek

A fogyatékkal élı gyerekek esetében fokozott a veszély, ık még inkább
kiszolgáltatottak.
5. Az életkor
A legtöbben tizenéves korban szenvednek el bántalmazást.
6. A nemzeti, etnikai hovatartozás

A roma gyerekek és fiatalok sokszorosan felülreprezentáltak az ellátórendszerben,
esetükben a diszkrimináció, szegregáció külön problémát jelent. Az intézményekben
sokkal kevésbé látszik ez a fajta megkülönböztetés súlyosnak.
7. A rendszeres monitoring, felülvizsgálat hiánya

Az intézményes bántalmazás esetén a kivizsgálások is jóval több nehézséget jelentenek,
mint a családi abúzus esetén. A gyermekotthonban, nevelıszülıknél nevelkedı
43
gyermekeknél a felnıttek maguk is szakemberek, így a kollegáknak, rendıröknek
nehezebb feltételezniük, hogy bántalmazás történt. Az egyszerő és szükségszerő
ellenırzések is nagy ellenállást váltanak ki, pedig azok a gyerek érdekeit szolgálják, és
ha nincs visszaélés, éppenséggel segítséget és együttmőködést is jelenthetnének.
8. Az intézményekben dolgozók kiszolgáltatottsága, eszköztelensége
9. Az intézmény szakmai programjának hiányosságai
Minden gyerekkel foglalkozó szakember szakmai felelıssége:

- értékelni és elfogadni minden gyereket és fiatalt saját jogán, mint individuumot,
mint a család tagját
- elı kell segíteni az optimális növekedést és fejlıdést
44
3. A GYERMEKEK JOGAI
a) 1989-es ENSZ Egyezmény
A gyermekek jogairól szóló 1989-es ENSZ Egyezmény, melyet New Yorkban fogadtak
el, az elsı átfogó nemzetközi egyezmény, amely a gyermekek jogaival és védelmével
foglalkozik. Univerzális szabálygyőjtemény, mely 70 éves jogfejlıdés eredménye.
„Az Egyezmény 3. cikke az egész dokumentumot átható alapelvet tartalmaz, ami mind
jogalkotási, mind eljárásjogi szempontból követelményeket fogalmaz meg és ez a
gyermek mindenekfelett álló érdeke.”36
Az Egyezmény 9. cikk 2. pontja alapelvként rögzíti, hogy valamennyi érdekelt félnek

lehetıséget kell adni az eljárásban való részvételre. Lehetıséget kell adni a gyermeknek
arra, hogy bármely olyan hivatali vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt,
közvetlenül vagy képviselıje útján a hazai eljárási szabályoknak megfelelıen
meghallgassák. Akkor célszerő meghallgatni, ha ez tényleg az érdekében áll, a
döntéshez okvetlenül szükséges, és a gyermek maga igényli az eljárásban való
részvételt. Szükséges, hogy a gyermek megfelelı szellemi érettséggel rendelkezzék.
b) Az 1997.évi Gyermekvédelemi törvény alapján beszélhetünk többek között pl.:

- A családban nevelkedés jogáról
- a fogyatékos gyermek fokozottabb védelmérıl
- A gyermek védelme a bántalmazás és az elhanyagolás ellen: a gyermek nem vethetı
alá kínzásnak, testi fenyítésnek, embertelen, megalázó büntetésnek. A 2004-ig hatályos
jogszabályi rendelkezések alapján a gyermek bántalmazása a szülı számára nem tiltott
mindaddig, amíg nevelési célzatú és a bíró gyakorlat szerint még elfogadhatónak tartott
mértéket nem haladja meg. Ez tág lehetıséget biztosít a fegyelmezı számára, ezért a
szabályozás felülvizsgálata elengedhetetlenné vált. A gyermekvédelmi törvény
értékrendje alapján, nemcsak a kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítés, hanem a
testi fenyítés önmagában is tilalmazott, a gyermek nem vethetı alá testi és érzelmi
fenyítésnek és büntetésnek.
36
. Filó Erika, Katonáné Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG- ORAC Lap- és
Könyvkiadó Kft, Budapest, 2009.25-75 old/
45
4. GYERMEKVÉDELEM
4.1. Gyermekvédelem definiálása
„Már az 1933-ban megjelent Pedagógiai lexikon úgy határozta meg a gyermekvédelmet,

mint „azokat a törekvéseket, amelyek a kedvezıtlen életkörülmények közt felnövekvı,
vagy az elzüllés veszélyének kitett gyermekeknek a társadalom számára való
37
megmentését szolgálják.”
A gyermekvédelemnek ez a típusú meghatározása a különbözı történelmi korokat

végigkíséri. Az általános gyermekvédelem szabja meg és alakítja ki a gyakorlatban a
gyermeknevelés céljait, törekvéseit, amelyek általános prevenciós célt is szolgálnak. A
speciális gyermekvédelem tevékenysége már a bekövetkezett bajok orvoslása, az
utógondozásra összpontosul.
„Gyermekvédelmen leggyakrabban és legáltalánosabban azt a speciális

gyermekvédelmi tevékenységet értjük, ami az elárvult, az elhagyott, vagy
veszélyeztetett helyzetben lévı gyermek, fiatalkorú felkarolására, pártfogására,
védelmére irányul. A speciális gyermekvédelem csupán része a tágabb tartalmú
általános gyermek- és ifjúságvédelemnek, amely kiterjed a gyerekek, a fiatalok
szocializációjában szerepet játszó intézményekre - mint a család, az iskola, az ifjúsági
szervezetek, stb. – felöli a gyerekek, az ifjúság fizikai, szellemi, erkölcsi, valamint
munkára nevelésének valamennyi területét.”38
4.2. A gyermekvédelem rendszere
A gyermekvédelem rendszere az alábbi pillérekre épül:

a) alapellátások,
b) szakellátások,
c) hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás),
d) a bőnelkövetı fiatalkorúak „ügyei”.
37
Büki Péter: A gyermekvédelem elméleti alapvetése, Pont Kiadó, Budapest, 2009. 7-9. old
38
Katonáné Pehr Erika: Tájékoztató, módszertani útmutató a családon belüli erıszak egyes kérdéseivel
kapcsolatban, Miskolc,2007. 56-58-old.
46
a) Az alapellátás célja, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését, és
családban történı nevelését elısegítse. „Az alapellátás a megelızésre irányul, célja
tehát, hogy a gyermek veszélyeztetı körülményektıl mentesen, saját családjában
nevelkedhessen.”39
Az alapellátás pénzbeli- természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátás
formájában valósulhat meg. Az alapellátások biztosítása a települési önkormányzat által
ellátandó feladat.
b) A szakellátás célja elsısorban a családjából (bármely okból) kikerült gyermek

helyettesítı védelmének biztosítása. A szakellátások mindig személyes gondoskodást
nyújtó ellátások. A szakellátások biztosítása a megyei/fıvárosi önkormányzatok
kötelezı feladata.
c) A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedéseket hoz a

települési önkormányzat jegyzıje, illetve a gyámhivatal, ha a szülı nem teszi meg a
gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, azok megtételéhez nem járul hozzá,
vagy egyébként akadályozza, hogy a gyermek a körülményeinek megfelelı
gyermekjóléti, illetve más alapellátást igénybe vegye.
d) A gyermekvédelmi rendszer részét képezi

- a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve oda elızetes letartóztatásba
helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, továbbá
- a fiatalkorúak pártfogó felügyelete azzal, hogy mindkét feladatról külön törvény
rendelkezik.
39
www.mezod.hu/letoltes.gyermekrend.doc Szikulai István – Büki Péter: A gyermekvédelmi
szakellátás intézményrendszere átalakulásának tapasztalatai. Belügyi Szemle 2002. 1. sz. 113-122. o. /
http://www.google.hu/#hl=en&sclient=psy-
ab&q=gyermekv%C3%A9delem+int%C3%A9zm%C3%A9nyrendszere&oq=gyermekv%C3%A9delem+
int%C3%A9zm%C3%A9nyrendszere&gs_l=hp.3..0i30l2j0i8i30.43541.48622.0.49687.39.33.2.0.0.5.136
4.7412.2j19j8j1j0j2j0j1.33.0.eesh..0.0...1.1.S9VLhl5pK-
M&pbx=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.r_qf.&fp=92e85b23794f2de7&bpcl=35440803&biw=1525&bih=699
/
47
4.3. A bántalmazás felismerése a jelzırendszer segítségével
A bántalmazást nem egyszerő felismerni, a család tagjai sokszor titkolják a

bántalmazást.
A jelzırendszer tagjai:
- a védınık,
- -a gyermekorvosok
- Gyermekegészségügyi Központ munkatársai
- bölcsıdék
- iskolák
- gyermekjóléti központok
- családok átmeneti otthona
- gyermekek átmeneti otthona
- rendırség,ügyészség, bíróság
- civil szervezetek, egyházak
Ezen intézmények kötelesek a gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel élni a

gyermekjóléti szolgálatok felé, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek
bántalmazása, vagy súlyos elhanyagolása esetén.
A jelzés elmulasztása magát a mulasztót teszi felelıssé, így ı maga is bántalmazóvá

válik. A felsorolt szervek kötelesek egymással együttmőködni, egymást kölcsönösen
tájékoztatni.
A jelzırendszernek azok a tagjai, akik rendszeresen találkoznak a gyermekkel és a
családdal, elsıként érzékelhetik a változást, a bántalmazás, vagy az elhanyagolás jeleit.
A gyermekjóléti szolgálat a jelzırendszer jelzései nyomán került kontaktusba a
családdal, így kerülhet sor esetmegbeszélésekre, a családtagokkal és a gyermekkel
történı tényfeltáró beszélgetésre.
Fizikai bántalmazásra utaló jelek:

- látható nyomok
- érintésre a gyerek ösztönösen visszahúzódik
- a sebek eredetét nem tudja pontosan elmondani
48
- állandó szomorúság
Lelki bántalmazásra utaló jelek:

- a gyermek szokatlanul félénk
- minden rezdüléstıl fél,
- állandó megfelelni vágyás
- alacsony önértékelés
- kivonulás, mindenen kívül maradás
Elhanyagolásra utaló jelek:

- a gyermek gyakran megbetegszik
- sokat hiányzik az iskolából
- elhanyagolt, tetves
- sokszor éhes, gyakran fáradékony
- sokat csavarog
Szexuális bántalmazásra utaló jelek:

- kortársakkal szexuális jellegő viselkedés
- ismeretlen okú vérzés
- éjszakai bevizelés
- prostitúció felé elmozdulás
A gyermekjóléti szolgálat feladata
Az 1997. évi XXXI. Törvény, 15/1998 (IV.30.) NM. rendelet alapján, ha a

gyermekjóléti szolgálathoz jelzés érkezik a gyermek bántalmazásával vagy
elhanyagolásával kapcsolatban, akkor a családgondozó felméri, hogy a gyermek a
családban tartható-e vagy gyámhatósági intézkedést kell kezdeményezni a gyermek
családból való kiemelése érdekében. /ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vétel/
Amennyiben nem indokolt a gyermek kiemelése, elkezdıdik a családgondozás. Ilyenkor
a szülı és a gyermek a családgondozó által összeállított nevelési tervben vállalják, hogy
49
az adott probléma megszüntetése érdekében mit fognak tenni. „Ha bőncselekmény
alapos gyanúja merül fel, a gyermekjóléti szolgálat azonnal a rendırséghez fordul.”40
A gyermekotthonok feladata
Az 1997. évi XXXI. Törvény és a 15/1998. (IV.30.) NM. rendelt szerint az otthont
nyújtó ellátásban részesülı gondozott gyerekek részére testi, értelmi, érzelmi,
életkorának megfelelı nevelést, gondozást nyújtanak. Kötelesek a gyermeket
felkészíteni vagy a családba történı visszatérése, vagy örökbefogadásra, esetleg önálló
életkezdésre. Elısegítik a gyermek és a szülı közötti kapcsolttartást, jelzéssel élnek, ha
a kapcsolattartás a gyermek személyiségfejlıdését negatívan befolyásolja.
A jegyzıi gyámhatóság feladata
Az 1997.évi XXXI. törvény, és a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján, ha a

gyámhatóság jelzés alapján, vagy hivatalból tudomást szerez a gyermek
bántalmazásáról vagy elhanyagolásáról, ebben az estben:
- köteles védelembe vételi eljárást lefolytatni, és mérlegelni a védelembe vétel
elrendelését
- meg kell vizsgálnia, hogy a gyermek családi környezetbıl való kiemelése ideiglenes
hatályú elhelyezéssel indokolt-e
- mérlegeli, hogy indokolt-e a gyámhivatal megkeresése egyéb intézkedések
megtétele végett
- megvizsgálja,hogy fennáll-e bőncselekmény alapos gyanúja
Városi gyámhivatal feladata
Az 1997.évi XXXI. Törvény, valamint a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján, ha

kérelem, vagy jelzés alapján, vagy hivatalból tudomására jut a gyermek bántalmazása,
vagy elhanyagolása, akkor megvizsgálja:
- saját hatáskörben az intézkedést indokoltnak tartja-e, ha nem mérlegeli a jegyzıi
gyámhatóság megkeresését, a védelembe vételi eljárás megindítása miatt
40
Katonáné Pehr Erika: Tájékoztató, módszertani útmutató a családon belüli erıszak egyes kérdéseivel
kapcsolatban, Miskolc,2007.15- 19. old
50
- indokolt-e a gyermek családi környezetbıl való kiemelése
- a szülıi felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét
- átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárás lefolytatása szükséges-e
- fennáll-e bőncselekmény alapos gyanúja, ez esetben a Be. 171 §-a alapján
feljelentést tesz
Az egészségügyben dolgozók feladata
Az egészségügyrıl szóló 1997.évi CLIV. Törvény, az 1997. évi XLVII. Törvény az

egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl és védelmérıl szóló
törvény, a testi sérülést szenvedett személyekrıl orvosi látlelet és vélemény kiállításáról
szóló 16/1969. ( Eü.K.7.) EÜM utasítás alapján:
A gyermekorvos és a védını közös feladata a veszélyeztetettség fokának megjelölése.

A probléma súlyosságának függvényében igénybe lehet venni más szakellátó intézmény
segítségét, valamit gyermekjóléti szolgálathoz, bőncselekmény esetén pedig a
rendırséghez kell fordulni. Életveszélyes helyzet esetén a gyermek családból történı
azonnali kiemelését kell a jegyzıi gyámhatóságnál kezdeményezni.
Oktatási- nevelési intézményekben dolgozók feladata
A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény, a nevelési-oktatási intézmények

mőködésérıl szóló 11/1994. ( VI.8.) MKM rendelet alapján:
A pedagógus feladata a rábízott gyermek nevelése, oktatása, együttmőködés az

intézményben dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel. Ha az intézmény
pedagógiai eszközökkel a gyermeket veszélyeztetı okokat nem tudja megszüntetni, jelzi
a gyermekjóléti szolgálat felé.
A gyermekvédelmi felelıs feladatai:
- jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények

elérhetıségét
- tanulók tájékoztatása, hogy a tanulók milyen idıpontban fordulhatnak hozzá
51
- a veszélyeztetett tanulóknál családlátogatás
- gyermekbántalmazás vélelme estén, kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a
gyermekjóléti szolgálatot
Rendıri szervek feladata
A Rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a Szolgálati Szabályzatról szóló

3/1995. ( III.1.) BM. Rendelet, és a 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás a családon belüli
erıszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendıri feladatok
végrehajtására, alapján:
Ha családon belüli erıszak körébe tartozó, személy elleni erıszakos cselekmény miatt
érkezik bejelentés, a rendır köteles a helyszínen megjelenni. Ha a családon belüli
erıszaknak kiskorú sértettje vagy tanúja volt, vizsgálni kell, hogy megvalósult-e a
kiskorú veszélyeztetése bőncselekmény, ha igen, hivatalból eljárást kell indítani. A
családon belüli erıszak fogalomkörébe tartozó bőncselekmény gyanúja esetén a
nyomozást el kell rendelni. Abban az esetben, ha a kiskorú sértett a törvényes
képviselıjével érdekellentétben áll, a Btk. 31. §-ának (3) bekezdése értelmében a
magánindítvány elıterjesztése miatt a gyámhatóságot kell meg keresni. A gyermekkorú
vallomását pszichológus bevonásával, speciális körülmények között, gyermek-
kihallgató szobában kell felvenni. A kiskorú eltőnése során, értesíteni kell a
gyermekjóléti szolgálatot, és vizsgálni kell, hogy az eltőnés összefüggésbe hozható-e
családon belüli erıszakkal. A kiskorút veszélyeztetı ok miatt, valamint ha a kiskorú
önmaga által elıidézett súlyos veszélyeztetı magatartása esetén hatósági eljárást kell
kezdeményezni a gyámhatóságnál, ha a jelzett körülmények miatti eljárás nem a
Rendırség hatáskörébe tartozik. Haladéktalanul büntetı vagy szabálysértési eljárást kell
indítani a kiskorú bántalmazása, súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más a kiskorút
súlyosan veszélyeztetı ok miatt, ha annak kezelése a Rendırség hatáskörébe tartozik.
Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi érzelmi fejlıdését családi környezte
vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és amennyiben azonnali elhelyezése szükséges, a
Rendırség a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezésérıl határozhat.
52
4.4. Gyermekvédelmi gondoskodás (hatósági intézkedések)
4.4.1. Védelembe vétel
Ha a gyermek veszélyeztetett és ezt az alapellátások önkéntes igénybevételével nem

lehet megszüntetni, de feltételezhetı, hogy segítséggel a gyermek fejlıdése családi
környezetben mégis biztosítható, a jegyzı védelembe veszi. A jegyzı kirendeli a
gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, aki a gyermek számára egyéni gondozási –
nevelési tervet készít. A védelembe vétel nem érinti a szülınek a felügyeleti jogát.
4.4.2. Családba fogadás
Családba fogadás esetén a gyermeket a szülı által megnevezett család átmenetileg

befogadja, neveli. Erre a szülı egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi
ok miatt kerülhet sor.
A gyámhivatal a családba fogadáshoz akkor járul hozzá:
- ha azt a szülı kéri (a fenti okokra hivatkozva),
- az a gyermek érdekében áll, és
- a családba fogadó szülı ezt vállalja, valamint személysége és körülményei alapján
alkalmas erre.
A családba fogadás ideje alatt a szülı felügyeleti joga szünetel.
4.4.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés
A jegyzı, a gyámhivatal, vagy más szerv (határırség, rendırség, ügyészség, bíróság,

büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka) ideiglenesen helyezi el a gyermeket, ha
- felügyelet nélkül maradt, vagy
- fejlıdését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti
- a nevelést vállaló különélı szülınél, vagy más hozzátartozónál illetve személynél,
ha erre nincs lehetıség
- nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben.
A gyámhivatal az ideiglenes elhelyezés elrendelésétıl számított 30 napon belül
- megszünteti azt, ha az okok nem állnak fenn, vagy

- elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy
- 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy
megváltoztatása mellett, illetve a szülıi felügyelet megszüntetése iránt.
53
4.4.4. Nevelésbe vétel
a) Átmeneti nevelésbe vétel
A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha

- a gyermek fejlıdését a családi környezet veszélyezteti, és az alapellátásokkal vagy a
védelembe vétellel nem szüntethetı meg,
- a gyermek megfelelı gondozása a családján belül nem biztosítható.
b) Tartós nevelésbe vétel
A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha

- a szülı (vagy mindkét szülı) felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
- a szülı (vagy mindkét szülı) elhalálozott,
- a gyermek ismeretlen szülıktıl származik, és nincs kirendelt gyámja,
- ha a szülı gyermekek örökbefogadásához hozzájárult feltéve, hogy a gyermek
ideiglenes hatállyal nem helyezhetı el a leendı örökbefogadó szülıknél.
A nevelésbe vett gyermeket nevelıszülınél, vagy ha ez nem lehetséges
gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában kell
elhelyezni és számára gyámot kell kirendelni. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbevétel
fennállásának szükségességét évente felülvizsgálja. A nevelésbe vett gyermek
szülıjének szülıi felügyeleti joga szünetel.
4.4.5. Nevelési felügyelet
Ha a nevelésbe vett gyermek
- egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít,

amely saját vagy mások életére, testi épségére veszélyt jelent,
- és ez csak teljes körő ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével
hárítható el, a gyermekotthon vezetıje a gyermeket személyes szabadságában
korlátozhatja.
E korlátozás keretében elrendelheti, hogy a gyermek a gyermekotthon területét nem
hagyhatja el, illetve csak a számára kijelölt helyiségekben tartózkodhat. A korlátozás
54
elrendelésérıl haladéktalanul értesíteni kell a gyermekjogi képviselıt, valamint az
illetékes gyámhivatalt. Ezzel egyidejőleg a speciális gyermekotthon vezetıje
kezdeményezheti a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha valószínősíthetı,
ahogy a személyes szabadság korlátozása 48 órát meghaladóan szükséges.
A gyámhivatal nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha
- a gyermek egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan

magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére, testi épségére jelentıs veszélyt
jelenthet, vagy jelent,
- feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körő ellátással,
kivizsgálással és terápiával hárítható el.
A nevelési felügyelet nem haladhatja meg a két hónapot. A nevelési felügyelet céljának
elısegítése érdekében a gyámhivatal elrendelheti, hogy
- a gyermek a speciális gyermekotthon meghatározott helységeiben tartózkodjon,
- hozzátartozóival kapcsolatát csak meghatározott (korlátozott) módon gyakorolhassa,
- a (hivatásos) gyám egyetértésével gyógykezelésnek vesse alá magát.
A gyámhivatal a határozathozatala elıtt meghallgatja a gyermeket, a törvényes
képviselıt, a gyermekjogi képviselıt, a gyermekotthon vezetıjét, továbbá beszerzi a
szakértıi bizottság véleményét, amelytıl csak kivételesen indokolt esetben térhet el.
A gyámhivatal a határozatát megküldi a bíróságnak, amely nem peres eljárásban dönt a
nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetésérıl. A bírósági érdemi határozata
ellen fellebbezésnek helye nincs.
4.5. A gyermekvédelem intézményrendszere
A gyermekvédelmi feladatok ellátása a települési valamint megyei önkormányzatokhoz

tartozik. Hatósági intézkedéseket a jegyzı elsıfokon, és a gyámhivatal másodfokon
hozhat. Az ágazati irányítást valamint szakmai felügyeletet az Emberi Erıforrások
Minisztériuma látja el.
55
5. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÖRÉBE VONATÓ
BŐNCSELEKMÉNYEK
A magyar hatályos jogba majdnem valamennyi családon belül elkövethetı jogsértés

beilleszthetı. „A büntetıjog a polgári társadalmak kezdetétıl védelemben részesítette a
gyermeket az ellen irányuló olyan támadásokkal szemben, amelyek családi állását és
elhelyezését, testi, szellemi, erkölcsi fejlıdését, tartásra irányuló kötelezettség
teljesítését, vagy egészséges szexuális fejlıdését veszélyeztették”.41
A gyermekbántalmazás vonatkozásában releváns bőncselekmények ismertetése:

2013. július 1-én lép hatályba, a 2012.évi C.tv. az új Büntetı Törvénykönyv. A
gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bőncselekményekkel kapcsolatos
európai irányelvvel összhangban is, módosították többek közt a jelenleg hatályos az
1978.-as IV.tv. Büntetı törvénykönyvet.
A tárgyalt témakörünk szempontjából a legfontosabb változások, pl.: az élet elleni

bőncselekmények elkövetıi büntethetıségének korhatárának leszállítása.
Tizenkét éves kortól büntethetıek lesznek, az élet elleni bőncselekmények elkövetıi, az

eljárás csak az elkövetı beszámítási képességének vizsgálatát követıen indulat meg, az
életkorhoz kapcsolódóan a szükséges belátás meglétét kell vizsgálni. A 12-14 év
közöttiekre csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók, a
14 életévét be nem töltött elkövetıvel szemben a legsúlyosabb szankcióként
javítóintézeti nevelést rendelet el a bíróság, 1-4 évig terjedıen.
Az új Büntetı törvénykönyv szerint változni fog a büntethetıség elévülése:

az erıs felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél
súlyosabban büntetendı szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás,
emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és
a nemi erkölcs elleni bőncselekmények estében, amennyiben a bőncselekmény
elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a
41
Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 71.-84. old.
56
bőncselekmény bőntetethetısége huszonharmadik életévének betöltése elıtt elévülne-
az elévülési idı meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig,
vagy addig az idıpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna.
5.1. Fizikai erıszak
Emberölés
Ha a passzív alany- a sértett- gyermekkorú személy, az ellene elkövetett ölési

cselekmény a társadalom fokozott felháborodását és ellenérzését váltja ki. 42
Az 1978.évi Btk. eredeti 166. §-a passzív alany életkorának figyelembevételére a
cselekmény súlyosabb megítélését illetıen lehetıséget nem adott. Az 1998.évi
LXXXVII. törvény a gyermekek fokozottabb büntetıjogi védelme érdekében, a 166.§
(2) bekezdésében meghatározott súlyosabban büntetendı, minısített esetként
kiegészítette az i)ponttal:a büntetés 10 évtıl 20 évig terjedı, vagy életfogytig tartó
szabadságvesztés, ha az emberölést, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen
követik el.
Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés vonatkozásában fontos, hogy az élet

kezdetéül büntetıjogi értelemben a szülési folyamat kezdetét értjük, ezt követıen a
születendı gyermek, testére irányuló bármiféle halált okozó közvetlen vagy pedig
közvetett káros hatás, az újszülött megölését jelenti. Az 1998.évi LXXXVII. Törvény
módosításai nyomán a Btk. 166/B. §-ban az újszülött megölését a szándékos emberölés
privilegizált eseteként differenciálta, a gyerekkorú személy megölése annak minısített
esetét képezte. Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés jogi helyzete az elmúlt
évszázadok során változásokon ment keresztül. Míg a középkor folyamán a
legszigorúbban büntették, addig a XIX. században jogi megítélése több országban a
legenyhébben büntetendı szándékos emberölési tényállás kialakulást eredményezte. Az
1843.évi törvényjavaslat gyermekölés néven részletesen szabályozta ezt a
cselekménytípust, és a gyilkossághoz képest enyhébb megítélését attól tetté függıvé,
hogy a szülı nı a törvénytelen ágyból született gyermekét közvetlenül a szülés után
42
Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009, 60- 102 és 195-241. old.
57
vagy azt követıen három napon belül ölte meg, valamint ölési szándékát a szülés elıtt
vagy után alakította ki. Ugyanezt a privilegizált jogi megítélést fejezte ki a Csemegi-
kódex is. 1961.-évi Btk., amely a privilegizált tényállás fenntartását szükségtelennek
tartotta, és ezt a szabályozási elvet vette át az 1978. évi Btk. 1962-tıl az újszülött
sérelmére elkövetett emberölés a szándékos emberölésrıl rendelkezı paragrafus, a
166.§ (1) bekezdésében meghatározott alapesetként került elbírálásra. Ilyen
elızmények után az 1998.évi LXXXVII. törvény ismét bevezette az újszülött megölése
elnevezéső privilegizált emberölési tényállást. A 2003.évi II. törvény módosítása, a
166/A. §-t kiiktatta, ez a tényállás a legsúlyosabban büntetendı minısített tényállás
/166.§ (2) i) pont keretében nyer elbírálást. A bírói gyakorlat viszont a jövıben is
figyelembe veszi e bőncselekmény típus társadalmi és pszichológiai, kriminogén
tényezıit.
Magzatelhajtás
A Btk. 169.§ (4) bekezdésének értelmében, az a nı, aki magzatát elhajtja vagy
elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő
munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı43. A terhesség mővi megszakítása átlagos
kórházi körülmények között is kockázatos orvosi beavatkozás, sokkal nagyobb viszont a
veszélye az illegális terhesség- megszakításnak. Jogellenességet kizáró körülmény, a
magzati védelemrıl szóló 1992.évi LXXIX. törvény, mely lehetıséget nyújt a terhesség
mővi megszakítására. Ha a teherben lévı nı maga hajtja el a magzatát, a külsı személy
ekkor csak felbújtó vagy bőnsegéd lehet.
Testi sértés
Ha a testi sértést védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben

követik el, a büntetés bőntett miatt könnyő testi sértés esetén három évig, súlyos testi
sértés esetén egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés44. A bőncselekmény jogi tárgya
az emberi test épsége egészsége. Elkövetési magatartása: a testi épség vagy egészség
megsértése, amely a test bántalmazásában vagy egészség megsértésében nyilvánul meg.
43
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.87 – 91 old.
44
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.91 – 102. old.
58
A testi vonatkozásában, a Btk. alapján a 12. – életévét be nem töltött személyt mindig
védekezésre képtelennek kell tekinteni.
5.2. Pszichológiai erıszak
Az új Btk.- tervezet szerint, büntethetı lett volna, ha valaki házastársával, rokonával,

gyermekével szemben annyira erıszakosan lép fel, hogy azzal lelki sérülést okoz,
viszont ez a rendelkezés végül is nem került be az új Büntetı törvénykönyv szövegébe.
A zaklatás törvényi tényállását a 2007-évi CLXII. tv. iktatta be a Btk. rendszerébe45. A

bőncselekmény jogi tárgya a magánszférához való jog. A bőncselekmény passzív
alanya bárki lehet, a minısített esetben azonban csak meghatározott személyek.
Elkövetési magatartás lehet háborgatás, a személy elleni erıszakos vagy közveszélyt
okozó büntetendı bőncselekménnyel történı fenyegetés, vagy pedig az elkövetı azt a
látszatot törekszik kelteni, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy
egészségét sértı vagy veszélyeztetı esemény következik be. Immateriális
bőncselekmény, az elkövetıi magatartások tanúsításával befejezetté válik, nem
szükséges, hogy a passzív alanyban félelem alakuljon ki. Csak szándékosan, egyenes
szándékkal követhetı el. A zaklatás minısített esete valósul meg, ha az elkövetı a
bőncselekményt a volt házastársa, volt bejegyzett élettársa vagy volt élettársa sérelmére
követi el. Még súlyosabban minısülı bőntette valósul meg, ha a bőncselekményt az
elkövetı a nevelése, a felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy
sérelmére követi el.
5.3. Szexuális erıszak
A Btk. a 197.§-ában szabályozza az erıszakos közösülést, mely szerint aki mást

erıszakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetıleg akadálynyilvánításra képtelen
állapotát közösülésre használja fel, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı
45
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.137 – 138 old.
59
szabadságvesztéssel büntetendı. A büntetés öt évtıl tíz évig terjedıs szabadságvesztés,
ha
- az erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be
- a sértett az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.46
A bőncselekmény jogi tárgya a nemi szabadság, passzív alanya bárki lehet, nemétıl,
korától függetlenül. A cselekmény alapesete csak magánindítványra üldözendı. A
tizenkettedik életévét be nem töltött személyt a védekezésre képtelennek kell tekinteni,
így az ilyen sértett beleegyezése nem releváns. A Btk. 1997-es módosítása a minısítı
körülményeket bıvítette, és szigorúbban rendelte büntetni a 12. életévét be nem töltött
passzív alany sérelmére történı elkövetést. Az alapeset szerint minısül a cselekmény,
ha az elkövetı a 12.-életévét be nem töltött személy sérelmére erıszak vagy fenyegetés
alkalmazása nélkül, s minısített esetet képez, a erıszak vagy kvalifikált fenyegetés
alkalmazásával valósítja meg a közösülést. Szintén minısített esetet képez, ha a sértett
az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt áll. Az
erıszakos közösüléssel összefüggésben a sértett sérelmére elkövetett könnyő testi sértés
beolvad az erıszakos közösülés bőntettébe, a súlyos testi sértés azonban halmazatot
alkot. Ha az elkövetı a sértettel annak a 12.-életévének a betöltése elıtt, majd azt
követıen a 12. életévének betöltése után is közösül, akkor az erıszakos közösülés és a
megrontás halmazata áll fenn.
198. § alatt találjuk a szemérem elleni erıszak tényállását, mely szerint, aki mást
erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
fajtalanságra, vagy ennek eltőrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetıleg
akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bőntettet követ el, és
két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı47. A büntetés öt évtıl tíz
évig terjedı szabadságvesztés, ha:
- az erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
fajtalanságra, vagy ennek eltőrésére kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem
töltötte be
46
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.214 – 219. old.
47
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009. 219-221. old.
60
- a sértett az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása, vagy gyógykezelése alatt áll.
Jogi tárgy: a nemi élet szabadsága, passzív alanya bárki lehet, az elkövetési magatartás
fajtalanság megvalósítása, vagy fajtalanság eltőrésére kényszerítés. Fajtalanság: a
közösülés kivételével minden olyan súlyosan szeméremsértı cselekmény, amely a nemi
vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. A minısített esetek és a büntetési tétel
megegyezik az erıszakos közösülésnél leírtakkal. Az magánindítványra üldözendı,
kivéve, ha az elkövetı más, nem magánindítványra üldözendı bőncselekményt is
elkövetett.
A megrontás tényállása: 201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel
közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik
életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bőntettet követ el, és egy évtıl öt
évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı 48.
A bőncselekmény jogi tárgya: a serdületlen személyek egészséges nemi fejlıdése. Ha
valaki túl korán beavatkozik ebbe a folyamatba, és idı elıtt felkelti a gyermekben a
szexualitás iránti érdeklıdést, az hátrányos következményekkel járhat a gyermek
fejlıdése szempontjából, ezért a törvényhozó kiemelten védi a 14.-életévüket be nem
töltött személyeket a korai szexuális élet ártalmaitól. A bőncselekménynek passzív
alanya a 14.életévét be nem töltött leány vagy fiúgyermek. A 14 életév, mint a
védelemre szorulás felsı korhatára, azt a periódust öleli fel, amely a nemi érettség
eléréséhez szükséges. Az alsó korhatár: 12. élvet, a 12. év alatti személy a Btk.
értelmében védekezésre képtelen, ezért ilyenkor a sértett belegyezése esetén nem
megrontás, hanem erıszakos nemi bőncselekmény valósul meg. Az (1) bekezdésben
szabályozott elkövetési magatartás arra irányul, hogy a sértett magával a tettessel, míg a
(2) bekezdésben, mással közösüljön, vagy fajtalankodjék. A (3) bekezdés szabályozza a
megrontás minısített esetét, amikor az elkövetı sértettje az elkövetı hozzátartozója,
vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll. Ha az elkövetı, 14 éven
aluli passzív alannyal közösül,vagy fajtalankodik megrontásért felel. A 18 éven aluli
elkövetı csak akkor büntetendı, a közösül a 14. életévét be nem töltött passzív
alannyal. A 18 éven aluli tettesnek a 14.év alatti passzív alannyal történı, fajtalankodás
körébe tartozó cselekménye büntetlenül marad. Folytatólagosan elkövetett megrontásról
48
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.221-224 old.
61
van szó, a az elkövetı egységes elhatározással, ugyanazon sértett sérelmére, rövid
idıközökben, többször követi el.
A 202. §-ban meghatározott bőncselekmény jogi tárgya az ifjúság egészséges erkölcsi,

nemi fejlıdése. A megrontás alakzata itt a rábírással, vagy rábírni törekvéssel valósul
meg. A védendı jogtárgy fontosságára tekintettel, a törvényhozó, a rábírás magatartását
a megrontás esetében külön sui generis bőncselekmény tettesi alakzatként szabályozza.
A vérfertızés tényállása szerint: aki egyenes ági rokonával közösül vagy fajtalankodik,
bőntettet követ el, és egy évtıl 5 évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı49 Nem
büntethetı a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor a 18.- életévét még nem
töltötte be. Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel
büntetendı. A bőncselekmény jogi tárgya az egészséges utódláshoz, a vérségi
kapcsolatokon alapuló rokoni viszonyok tisztaságához főzıdı érdek. A
bőncselekménynek nincs passzív alanya, a nemi kapcsolatba lépı rokonok önálló
tettesek. Nem büntethetı a leszármazó, ha az elkövetéskor a 18.-életévét még nem
töltötte be. Az elkövetési magatartás a büntetıjogi értelemben vett közösülés vagy
fajtalanság. A bőncselekmény alanya csak egyenes ági rokon, illetve testvér lehet, akik
között vérségi kapcsolat áll fenn. A 18 éven aluli egyenes ágbeli rokon akkor sem
büntethetı, ha a cselekmény létrejöttében kezdeményezı szerepe volt. A testvérek
közötti vérfertızés esetén mindkét testvér büntetendı, a elmúltak 14 évesek a
cselekmény elkövetésekor.
A tiltott pornográf felvétel készítése bőncselekményét az 1997.évi LXXIII. törvény

21§-a iktatta be Magyarországon50. A bőncselekmény jogi tárgya: a 18. életévét be nem
töltött személy erkölcsi, szexuális fejlıdésének védelme. A tiltott pornográf felvétellel
visszaélés minden esetében közös tényállási elem a 18. életévét be nem töltött személy
sérelmére történı elkövetés. Az (1) bekezdés szerint a bőncselekmény elkövetési
magatartását az valósítja meg, aki a tiltott felvételeket megszerzi, tartja. A (2) bekezdés
értelmében súlyosabb minısítést von maga után egyetlen pornográf képfelvétel akár
ingyenes, akár ellenszolgáltatás fejében meghatározott személy részére történı átadása,
49
50
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.226-233. old.
62
kínálása. A (3) bekezdés szerint az elkövetési magatartás a pornográf felvételkészítés,
forgalomba hozatal, kereskedés. A (4) bekezdés szerint büntetendı az, aki 18. életévét
be nem töltött személyt, vagy személyeket szerepeltet pornográf jellegő mősorban. A
bőncselekmény alanya mindegyik alaptényállás esetében bárki lehet, kivéve a 18.
életévét be nem töltött passzív alanyt, aki akkor sem lehet a bőncselekmény elkövetıje,
a saját magáról készítette a felvételeket. Bőnhalmazat létesül, ha az elkövetı a
felvételeket több kiskorúról készíti, vagy több kiskorút szerepeltet pornográf mősorban.
Az üzletszerő kéjelgés tényállása alapján, a büntetés két évtıl nyolc évig terjedı
szabadságvesztés, ha a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
folytat üzletszerő kéjelgést.51 Jogi tárgya a nemi erkölcs. Minısített eset, ha a
bordélyházban 18. életévét be nem töltött személy folytat üzletszerő kéjelgést, e
rendelkezés a fiatalkorúak védelmét szolgálja.
Kerítés: Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak

megszerez, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı52.
A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, a kerítést az elkövetı
hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetıleg 18.
életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Jogi tárgy: a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje,a minısített esetben, az
ifjúság egészséges szexuális és erkölcsi fejlıdése. A passzív alany életkorának a
minısített esetben van jelentısége. Elkövetési magatartás valakinek más részére
fajtalanság vagy közösülésre történı megszerzése. Súlyosabban minısülı eset, ha a
kerítést az elkövetı hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt
álló, illetıleg 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
A 2012.évi C. törvény, az új Btk.-ban új tényállási elemként kerül be a

gyermekprostitúció kihasználása, és a gyermekpornográfia.53 Aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, három évig
terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Aki részben vagy egészben tizennyolc éven
aluli, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtıl öt évig terjedı
51
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.233-236.old.
52
Erika: Magyar Büntetıjog Különös rész, Budapest, Complex Kiadó 2009.238-240.old.
53
2012. évi C. törvény – Új Büntetı Törvénykönyv 49-50. old. 196.§ - 197.§ - 198.§
63
szabadságvesztéssel büntetendı. Aki 18 életévét be nem töltött személyrıl pornográf
felvételt készít, forgalomba hoz, két évtıl nyolc évig. Aki tizennyolcadik életévét be
nem töltött személyt pornográf mősorban szerepeltet egytıl öt évig tejredı
szabadságvesztéssel büntetendı.
Módosult a szeméremsértés tényállása. Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy,

aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem
töltött személy elıtt, szeméremsértı magatartást tanúsít, ha súlyosabb bőncselekmény
nem valósul meg, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Új rendelkezés: gyermekprostitúció kihasználása, prostitúció elısegítése, kitartottság és

szeméremsértés elkövetıjével szemben kitiltásnak is helye van.
Szintén új tényállási elemként került be a szexuális kényszerítés, a szexuális erıszak, és

a szexuális visszaélés bőntette. A szexuális kényszerítés: aki mást szexuális
cselekményre vagy annak eltőrésére kényszerít, bőntett miatt szabadságvesztéssel
büntetendı. Súlyosabban büntetendı, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
sérelmére, vagy hozzátartozója, nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt
álló személy sérelmére követi el. Még súlyosabban büntetendı, ha a szexuális
kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Szexuális erıszakot követ el, és bőntett miatt szabadságvesztéssel büntetendı, aki a
szexuális kényszerítést erıszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetéssel követi el, más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát
szexuális cselekményre használja fel. Szexuális erıszakot követ el az is, és még
súlyosabban büntetendı, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális
cselekményt végez vagy végeztet.
Szexuális visszaélés: az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik
életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt
arra rábír, hogy mással szexuális cselekmény végezzen, bőntett miatt
szabadságvesztéssel büntetendı.
64
5.4. Elhanyagolás
A Btk. a 195§-ban szabályozza a kiskorú veszélyeztetését: A kiskorú nevelésére,

felügyeletére, vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét
súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlıdését
veszélyezteti, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel
büntetendı.54 A bőncselekmény jogi tárgya a kiskorú testi, szellemi és erkölcsi
fejlıdése, passzív alanya a kiskorú, aki még 18.életévét nem töltötte be. A törvényi
tényállás négy lényegesen eltérı elkövetési magatartást foglal magába. Az elsı
bekezdésben szabályozott bőncselekmény elkövetési magatartása a súlyos
kötelességszegés, a nevelési, gondozási, felügyeleti kötelezettség súlyos megszegése. A
nevelés összetett, tervszerő folyamat, amely tudatást ráhatást, magatartásformálást,
személyes pozitív példamutatást jelent. A felügyelet a kiskorú rendszeres figyelemmel
kísérése, a potenciális veszélyek megelızése, az ártalmak elhárítását jelenti. A gondozás
a kiskorú testi-lelki szükségleteinek kielégítését jelenti. Ez sokféle tevékenységet foglal
magában, a kiskorú alapszükségleteirıl való gondoskodást, és a gyermek érzelmi
támogatásáról való gondoskodást. A csekélyebb kötelezettségszegést a törvényhozó
nem kívánja pönalizálni. A súlyos kötelezettségszegés vonatkozásában az általános
társadalmi felfogás az irányadó. Súlyos kötelezettségszegés pl.: ha az elkövetı, az alig
néhány hónapos csecsemıt több órára egyedül hagyja, a gyermeket súlyosan
bántalmazza, ha a beteg gyermeket nem ápolja. stb.. A kiskorú testi fejlıdését súlyosan
veszélyezteti például a gyermek éheztetése, betegség esetén gyógykezelésének
elmulasztása. Az értelmi fejlıdés veszélyeztetése, például a gyermek huzamosabb ideig
iskolába nem járatása. Az erkölcsi fejlıdés veszélyeztetése, például, kiskorú
jelenlétében mással történı szexuális érintkezés. A bőncselekmény alanya tettesként a
kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles személy lehet.
A kiskorú veszélyeztetése speciális esetét szabályozza a törvényhozó a (2) bekezdésben,

a kiskorúnak bőncselekményre vagy züllött életmód folytatására való rábírása vagy
törekvése. Passzív alany a kiskorú, aki életkoránál fogva erkölcsi fejlıdésében károsan
befolyásolható. A bőncselekmény alanya csak nagykorú személy lehet, ha ez a
54
65
nagykorú személy a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles
személy, akkor az (1) bekezdés alapján tartozik felelısséggel.
A (3) bekezdésben szabályozott elkövetési magatartás a kiskorúval történı
kényszermunka végeztetése. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az ENSZ
Egyezségokmánya egyaránt rögzítette a kényszer és a kötelezı munka tilalmát. A
kényszermunka fogalmát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet határozta meg, olyan
munkát kell alatta érteni, amit bárkitıl, valamilyen büntetés terhe alatt kivételnek, és
amire az illetı nem szabad akaratából vállalkozik. Az Egyezmény kötelezı jelleggel
felhív, a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltására és azonnali felszámolására.
A gyermekmunka legrosszabb formái:
- rabszolgaság
- prostitúció
- egy gyermek illegális tevékenységre, kábítószerek elıállására, és azokkal való
üzérkedésre történı használata
- olyan munka mely veszélyezteti a gyermek biztonságát, egészségét
A (4) bekezdést a 2005.évi XCI. törvény iktatta be. Sok olyan esettel találkozunk,
amikor elvált szülık, vagy más személyek, akiknél a kiskorú elhelyezést nyert,
akadályozzák a gyermek másik szülıvel, vagy kapcsolattartásra jogosult más személlyel
való kapcsolata kialakítását. A kapcsolattartás kikényszerítése érdekében elsısorban
igazgatási jellegő szankció, bírság alkalmazható.
A 196. §-ban szabályozott tartás elmulasztásának esetei közül a gyermektartási

kötelezettség elmulasztása fordul elı a leggyakrabban. Ez mind a saját, mind az
örökbefogadott gyermekkel szemben fennáll. A bőncselekmény elkövetési magatartása
tartási kötelezettség nem teljesítése, amely tiszta mulasztásos bőncselekmény. Az
elkövetı felelıssége csak akkor állapítható meg, ha önhibájából nem teljesíti. A tartási
kötelezettség elmulasztásának alanya csak az lehet, akit végrehajtató hatósági határozat
kötelezett tartásra. A bőncselekmény minısített esete valósul meg, a az elkövetı súlyos
nélkülözésnek teszi ki a tartásra jogosultat.
66
6. A BÁNTALMAZOTT GYERMEK ELJÁRÁSJOGI
HELYZETE AZ 1998.ÉVI XIX. TÖRVÉNY A
BÜNTETİELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALAPJÁN
„A Be. 56.§ (1) bekezdése biztosítja, hogy a sértett jogait képviselıje útján is
gyakorolja.”55 A Btk. 31.§ (3) bekezdése értelmében a magánindítványt a korlátozottan
cselekvıképes személy estében a törvényes képviselı, illetve a gyámhatóság is
elıterjesztheti. Cselekvıképtelen sértett esetében kizárólag a törvényes képviselı, vagy
pedig a gyermekvédelemi hatóság jogosult ennek megtételére. Az eljárásban a sértett
képviseletét a törvényes képviselı, meghatalmazás alapján ügyvéd, nagykorú
hozzátartozó, valamint az láthatja el, akit erre külön jogszabály feljogosít. A kiskorú
sértett törvényes képviselıje a Csjt. rendelkezése szerint a szülı, a gyám, állami
gondozás esetében pedig az intézet igazgatója. Az eljárási törvény önálló fellebbezés
benyújtására nem jogosítja fel a sértettet.
A büntetıeljárást soron kívül kell elfolytatni, ha azt kiskorú sértett sérelmére követték
el. Kiskorú idézése esetén, az értesítéssel együtt, számára érthetı módon tájékoztatást
kell adni az idézés tartalmáról. Amennyiben a kiskorú a tizennegyedik életévét még
nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni. Az idézést a törvényes képviselıjével is
közölni kell.
Kiskorú tanú kihallgatásra vonatkozó speciális rendelkezések
A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet kihallgatni, ha a

vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, a kihallgatás esetén a hamis
tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellızni kell. A tizennyolcadik életévét
meg nem haladott gyermek esetében a kihallgatásnál a tanú törvényes képviselıje és
gondozója is jelen lehet.
Amennyiben a tanú és a törvényes képviselı vagy a gondozó, vagy a tanú által
megjelölt hozzátartozó között érdekellentét van, a gyámhatóság is jelen van.
A tanács elnöke az ügyész, a vádlott, a védı, a tanú, a tanú érdekében eljáró ügyvéd, a
kiskorú tanú gondozója vagy törvényes képviselıje indítványára, valamint hivatalból
55
Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995.138-140. old
67
tanúnak, vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlı hálózat útján történı
kihallgatást rendeleti el. A zártcélú távközlı hálózat útján történı kihallgatás során a
tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés
közvetlenségét a mozgókép és a hangot egyidejőleg továbbító készülék biztosítja. A
zártkörő távközlı hálózat útján kihallgatandó tanút a kihallgatását biztosító bíróságon
elkülönített helyiségben kell elhelyezni. Az elkülönített helyiségben kizárólag a tanú
érdekében eljáró ügyvéd, a törvényes képviselı vagy gondozó, szakértı, tolmács és a
zártkörő távközlı hálózat mőködését biztosító személyzet lehet jelen. Az elkülönített
helyiségben egy bírónak jelen kell lennie. A zártcélú távközlı hálózat útján kihallgatott
tizennegyedik életévét be nem töltött tanúhoz kizárólag a tanács elnöke intézhet
kérdéseket. Az elkülönített helyiségben tartózkodó tizennegyedik életévét be nem töltött
tanú – a szembesítés esetét kivéve- kizárólag a tanács elnökét láthatja és hallatja a
közvetítı készüléken keresztül. Az elkülönített helyiségben lévı bíró külön
jegyzıkönyvet készít a zárcélú távközlı hálózat útján történt kihallgatás
körülményeirıl. A jegyzıkönyvet a tárgyalásról készült jegyzıkönyvhöz kell csatolni.
68
7. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS
KÖVETKEZMÉNYEI
7.1. Amikor a gyerek felnı
A gyermekkorban megélt ismétlıdı trauma maga alakítja és torzítja a személyiséget. ”A

bántalmazó környezet csapdájába került gyermeknek óriási alkalmazkodási feladattal
kell megbirkóznia”56. Meg kell találnia a módját, hogy megırizze a megbízhatatlan
emberekbe vetett bizalmát, egy nem biztonságos környezetben megırizze a biztonságát,
megırizze a kontrollját, és egy kiszolgáltatott helyzetben megırizze a hatalmát57. Mivel
sem ellátni, sem megvédeni nem tudja magát, a felnıttek nyújtotta gondoskodás és
védelem hiányosságait kénytelen az egyetlen rendelkezésre álló eszközzel, fejletlen
pszichológiai védekezı mechanizmussal kompenzálni. A gyermekkori bántalmazás
kóros környezete olyan kivételes képességek kifejlesztésére kényszeríti a gyereket,
amelyek egyszerre kreatívak és destruktívak. Olyan abnormális tudatállapotok
kialakulását kényszeríti ki, amelyekben a test és a lélek, a valóság és a képzelt, a tudás
és az emlékezet szokásos kapcsolatai megtörnek. A módosult tudatállapotok számtalan
testi és pszichológiai tünet megjelenéséhez vezetnek.
A sértetté vált személyek a legnagyobb hiányt a szakmára történı felkészítésben és a

tanulás segítésének elmaradásában érzik. E sértettek életében az iskola a társadalmi
sikertelenségnek elsı színtere: félbehagyott tanulmányok, iskolából eltanácsolás,
kicsapás, osztályismétlés, bukás jellemzi pályájukat. E helyzetnek felnıttkorukban érzik
igazán következményeit, s egyértelmően a zőrös családi viszonyokra vezetik vissza az
iskolai kudarcaikat. Ez azonban csak részben igaz. A hátrányos helyzetőek esetében az
iskola sem az erkölcsi értékeket közvetítı, átörökítı szerepének nem volt képes
megfelelni, sem az egyéni képességek kibontakozásnak terepéül nem szolgált.
56
Herman Judith: Trauma és Gyógyulás, Háttér Kiadó- Kávé Kiadó- NANE Egyesület, Budapest, 2003.
121. old.
57
Herman Judith: Trauma és Gyógyulás, Háttér Kiadó- Kávé Kiadó- NANE Egyesület, Budapest, 2003.
121-142. old.
69
A családból hozott elınytelen helyzetet nem tudta megváltoztatni, hanem sokkal inkább
konzerválta azt58. E családok képtelenek voltak kihasználni, az iskolában megszerezhetı
tudás elsajátításának segítségével, nyújtott mobilitási lehetıségeket. A tudás, mint érték
nem épült be a család értékrendszerébe. A sértettek szülei maguk is alacsony iskolai
végzettséggel és tudásszinttel rendelkeztek, ezért nem is volt tılük elvárható, hogy az
iskolarendszerben megszerezhetı tudást értéknek tekintsék. A család és az iskola eltérı
értékrendjére is következtetni lehet. A bántalmazott gyermekek többsége nem
rendelkezik semmilyen szakmai képesítéssel, betanított vagy segédmunkásként
dolgoznak, 15-17 évesen munkába állnak, számtalan munkahelyet kipróbálnak, nem
képzik tovább magukat. Kivételt képeznek azok a sértettek, akik mögött
felnıttkorukban biztosnak mondható választott családi háttér van, ık nemcsak a családi
életükkel kapcsolatos, hanem a munka világára vonatkozó elképzelésekkel is
rendelkeznek. Ez utóbbiak esetében, a felnıtt fejjel választott család, azaz a házastárs
családja támogatja az esetleges önképzési elképzeléseket, amelyek megvalósulására
ezáltal több esély mutatkozik.
Ilyen típusú támogató háttér nagyobb realitásérzéket ad a gyermekkorukban

elhanyagoló családban nevelkedett sértetteknek. A sértettek szociális helyzete, iskolai és
szakmai végzettségüknek megfelelıen átlagos. Lakáshelyeztük értékelése során érthetı
tetten a családi segítségnyújtások elmaradása.
A veszélyeztetett családban nevelkedett gyerekek felnıttkorukban is csak saját erejükre

támaszkodhatnak a lakásproblémáik megoldásában. Még azok a sértettek, akik
kivételesen önálló lakással rendelkeznek, sem tudnak élni a helyzetük adta elınyökkel, s
úgy tőnik, hogy ık is csak a gyermekkori élet- és lakáshelyzeteiket tudják újratermelni.
A gyermek intézményi gondozásba vétele nem javítja meg a család mőködését,
ellenkezıleg, még inkább elszakítja egymástól a család tagjait. Holott a szociális
szolgáltató hálózat feladata éppen az lenne, hogy a gondozásba kerülı gyermek és a vér
szerinti szülı kapcsolattartását ırizze, még abban az esetben is, amikor erre a vér szinti
szülı nem törekszik. A felnıttkori családi kapcsolatokkal összefüggésben a jelenleg
kiegyensúlyozott, megállapodott családban élı sértetteknél a férjek idısebbek a
feleségeknél, kvázi apapótlók.
58
70
Abban az esetben látszik megtörni a rendezetlen családi élet áthagyományozódásának
ördögi köre, ha a sértettek biztos családi hátterő házastársra találnak, és ez az új család
az élettörténet ismeretében is befogadja a sértettet.
De sokkal jellemzıbb, hogy a sértettek, éppen az átélt, példaként szolgáló hibás családi
mintáik miatt nem képesek a kiegyensúlyozott családi élet megteremtésére. Hatalmas
erı szükséges a gyermekkorban beivódott erıszakos konfliktusmegoldó minták
megváltoztatásához. A sértettek, ha felnıtt korukban kell szembenézniük valamilyen
konfliktushelyzettel, problémamegoldásaikban ugyanolyan eszköztelennek, mint annak
idején a szüleik voltak. Ha a sértettek belekerülnek egy újabb rendezetlen, sok
problémával terhes családi helyzetbe, hamarabb kilépnek belıle. E sértettek olyan
felnıttek, akik soha nem zárhatták le gyermekkorukat. A veszélyeztetı szülık
öregkorukban is pontosan azt kapják vissza, amit ık nyújtottak gyermekeinek. De ez
sem egyértelmően fekete vagy fehér. A kívülálló számára érthetetlen, hogy a rettenet, a
megfélemlítés légkörében élı gyermekek miért ragaszkodnak mégis a szüleikhez. Még
ideális esetben sem alakítható ki olyan külsı, segítı hálózat, amely a család támogató
szerepét teljes mértékben helyettesíteni tudná.
A sértettek számára a gyermekkori család megfélemlítı légköre újra és újra felidézıdik.

Az ilyen és hasonló nevelési metódusokat szükségszerően követik a gyermekek
pubertáskorban bekövetkezı problémái, a csavargás, a rossz tanulmányi eredmények,
kisebb-nagyobb bőncselekmények.
Nagyon sokan még felnıtt fejjel sem tudják megfogalmazni, hogy milyen fajta
segítségre lett volna szüksége a családnak59. Csak jó család kellett volna, mondták.
Néhány sértett életében szerepelt olyan személy, aki támaszt nyújtott a sértettnek, pl.
szomszéd, pedagógus. Ha e családok életébe a hatóság beavatkozott, az mindig
ellenséges, támadó lépésként értékelıdött. A sértettek felnıttként is hiányolják azt a
támaszt, amely a felnıtt életre való felkészítést alapozta volna meg.
59
71
7.2. Áldozattá vagy agresszorrá válás
”
Az agresszív megnyilvánulások hátterében álló leggyakoribb ok: a sérült
oktulajdonítás vagy jelentéstulajdonítás-attribúció, melynek gyökere a szocializációban
kereshetı.60” A szülıi viszonyulások alábbi formái az okozói a késıbbi agresszív
támadó, vagy súlyosan elkerülı, áldozati megnyilvánulásoknak61:
- elhanyagoló
- elutasító
- bántalmazó szülıi viszonyulás
A szülıi elhanyagolás, vagy a szülı elérhetetlensége a gyermek számára az

elutasítottság érzéséhez vezet, melynek következménye az önelfogadás sérülése, esetleg
hiánya. A lánc következı mozzanata, az érzelmi- viselkedési labilitás.
Az elhanyagolás, elutasítás megnevezett fokozatai:
- a szidás
- a kiabálás, ordítás
- a megalázás
- a fizikai bántalmazás
Sajnálatos tapasztalat, hogy nemcsak a szülık, de a pedagógusok részérıl is

megfigyelhetı mindegyik forma.
A szülıktıl, nevelıktıl érkezı fizikai agresszió elszenvedése gyakran elhúzódó

traumatizációt jelent. Sajnos ez a felnıttkori magatartás is súlyos, olykor
visszafordíthatatlan következményekkel jár. Az elszenvedett agresszió nyomán nehéz
kikerülni az áldozattá válás, avagy az agresszorrá válás útját. A felnıttel szemben a
gyermek tehetetlensége, kiszolgáltatottsága, fenyegetısége tartós frusztrációt
eredményez, és mivel nincs adekvát indulat, feszültség levezetési mód, így az agresszió
útja önmaga felé, az egyén felé nyitott csupán.
60
Trencsényi László- Maleczkyné Hallók Edit- Rucska Andra- Prémné Horváth Katalin: Tapasztalatok a
gyermekbántalmazásról avagy az agresszió láncreakciója, Tabula Rasa Pedagógiai Közhasznú
Alapítvány, Miskolc, 2008 175. old.
61
Trencsényi László- Maleczkyné Hallók Edit- Rucska Andra- Prémné Horváth Katalin: Tapasztalatok a
gyermekbántalmazásról avagy az agresszió láncreakciója, Tabula Rasa Pedagógiai Közhasznú
Alapítvány, Miskolc, 2008 175-180. old.
72
Következmény:
1. agresszorrá válás folyamata
Sérült önérzet, sebezhetıség és irritáltság, ami állandósuló készenléti állapotot, fokozott
reaktivitást, válaszkészséget, a társas jelzések torzult dekódolását, tehát sérült
attribúciót, jelentéstulajdonítást eredményez. Ezzel a láncreakció a végkifejlett felé
közeledik. Bántalmazottból hamar válik igazságtalan, gyakran észrevétlen, gyakran
szükségtelen, öncélú bántalmazóvá.
2. Az áldozattá válás útja

Ugyanez, az igazságtalan bántalmazás vezethet olyan mértékő sérült önérzethez és
sérült önelfogadáshoz, ami az identifikáció súlyos zavarát eredményezi, az igazságtalan
bántalmazást megérdemelt büntetéssé átalakítva a hiányzó önvédelem akár életre
szólóan áldozattá, bánthatóvá, kiszolgáltatottá teszi. Ez a szükséges, kívánatos mértékő
agresszió hiányát jelenti. És a generációkon átívelı lánc ezzel teljessé válik. Hiszen az a
szülı, aki maga is áldozat és önmagát sem képes megvédeni, képtelen gyermekének is
védelmet nyújtani, az ı gyermekének sorsa ismét áldozat vagy agresszor választására
szőkül.
73
8. HA BAJBAN VAGYUNK
8.1 Krízishelyzetben hívható számok62
1) SOS Krízisalapítvány
Telefon: 242-15-99
2) Magyar Vöröskereszt
A Budapesti Központi Ügyfélszolgálatnál /331-39-50/ a vidéki Vöröskereszt irodák
címét és telefonszámait is meg tudják adni.
3) Települési Önkormányzatok
Az ország bármely önkormányzata köteles átmeneti segélyt, szállást és étkezést
biztosítani az arra rászorulóknak, amennyiben az illetı élete vagy testi épsége
veszélyben van.
4) Mentık: 104
5) Rendırség: 107
6) Tőzoltóság: 105
7) Jogsegélyszolgálatok
- Nıi és Gyermekjogi Jogvédı Program Irodája

Telefon: 320-90-44, 320-22-00 / 133 mellék
- Nık háza
Telefon: 209- 23-27
Hetente egy alkalommal ingyenes ügyvédi tanácsadást nyújtanak.
8) Családsegítı szolgálatok
62
Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998. 294-304. old.
74
A lakóhelyhez legközelebbi családsegítı központ telefonszámáról a helyi önkormányzat
tud felvilágosítást adni.
A gyermekek jogaira vonatkozó legfontosabb jogszabály a Gyermekek Védelmérıl és a

Gyámügyi Igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., amely egyebek mellett az otthoni
bántalmazás megelızésével és kezelésével összefüggı állami feladatokról, az egyes
pénzbeli és egyéb ellátási formákról, a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerének
felépítésérıl, az önkormányzatok és más szervek feladatairól tartalmaz rendelkezéseket.
9) Gyermekvédelmi Hatóságok
A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladatköröket a helyi önkormányzat
képviselıtestülete, a településéi önkormányzat jegyzıje, valamint a városi, a megyei,
vagy fıvárosi gyámhivatalok látják el.
10) Gyermekjóléti szolgálat, családsegítı szolgálat
Feladatuk egyebek mellett a gyermekek érdekében nyújtható támogatási formákról

történı tájékoztatás és a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, pszichológiai,
nevelési, mentálhigiénés tanácsadás, hivatalos ügyek intézésének segítése. A törvény a
gyermekjóléti szolgálat kötelezettségévé teszi a gyermek veszélyeztetettségének
megelızése érdekedében, a veszélyeztetettséget elıidézı okok feltárását és az ezek
megoldására történı javaslat készítését. Össze kell hangolni tevékenységét a
rendırséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, a társadalmi szervezetekkel,
alapítványokkal és más szervekkel. Feladataik közé nemcsak a megelızés tartozik,
hanem a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekedében szükséges lépések
megtétele is.
11) Kék vonal:

Telefon: 210-33-49
A problémákkal küszködı, veszélyben lévı gyermekek és fiatalok ingyenes telefonos
segélyvonala. Otthoni bántalmazás esetén a gyermek mellett álló, ıt támogató szülı
bevonásával igyekeznek felmérni, együtt végiggondolni a kiutat.
12) Országos Gyermekvédı Liga
75
Telefon: 351-70-84
Személyes találkozás során állapodnak meg az ıket felkeresı gyermekekkel és
szülıkkel arról, hogy milyen segítı szakember, mely formában mőködhetne együtt
velük.
13) Szexuális erıszakot elszenvedettek támogatása

Eszter Ambulancia
Telefon: 166-98-72
Pszichoterápiás segítség szexuális erıszakot elszenvedett felnıtteknek és gyermekeknek
Többnyire minden településen mőködik Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítı

Központ. Ezek nem hatósági feladatot látnak el, de annak a jelzırendszernek, talán a
leghatékonyabb lépcsıfokai, amelyek a krízishelyzetbe kerülteken segíteni tudnak.
Egyre nagyobb szerepet kap a prevenció is ezekben az intézményekben, ahol elsıdleges
feladatnak tekintik a jogi, pszichológiai, életvezetési tanácsadást, a családgondozást,
valamint a segítségnyújtást a rászorulóknak a szociális támogatási rendszer
lehetıségeinek elérésével kapcsolatban. Az egyik hely, ahol mindig nyitott az ajtó a
bántalmazást elszenvedettek elıtt, ahol segítséget kaphatnak: a Családok Átmeneti
Otthona. A gyermekjóléti alapellátáson belül önkéntes, valamint törvényi elrendelés
alapján történı átmeneti gondozást látnak el. A másik intézmény a Vöröskereszt égisze
alatt folytatja tevékenységét. Fontos különbség, hogy ide egyedülálló bántalmazott nı is
jöhet és nemcsak gyermekes vagy legalább terhes anya. Befogadják az életvezetési
problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá
védelmet keresı szülıt és gyermekét, biztosítják az ellátást igénylı gyermek átmeneti
gondozását, s befogadják az otthontalanná vált édesanyját, segítséget nyújtanak a
szülınek gyermeke teljes körő ellátásához gondozásához, neveléséhez.
76
9. BEFEJEZÉS
Létezik megoldás?
Elsı lépésként a nevelési gyakorlatunkon kellene változtatni. Már kisgyermekkortól

szükséges, hogy olyan életviteli, személyiségfejlesztési ismeretek elsajátítására
késztessük a gyermekeket, melyek a késıbbi normális emberi élet alapjai lehetnek.
Szükséges az önismeret fejlesztése, valamint a képesség kialakítása a más emberek felé
történı nyitottságra, megismerésre. A klasszikus családmodell egyre inkább hiányzik.
”
Nincs hely, ahol megtanulható lenne az apa, anyaszerep, az érzelem és az egymásra
figyelés.”63 A mai világ szinte melegágya az agresszió kialakulásának, hiszen a nevelés
hiányosságai, a médiából áradó erıszak megfertızik a fiatal épülı lelkeket. A meglévı
törvények és a jogszabályok láthatóan jelentıs hiányosságokat mutatnak, de az is
látszik, hogy esetleges javításukkal sem fogják tudni magát a problémát teljes
mértékben megoldani, csak valamelyest késleltethetik annak elhatalmasodását. A segítı
intézmények csak átmeneti segítséget nyújtanak, a baj véglegesen általuk nem
orvosolható, ennek ellenére létjogosultságuk megkérdıjelezhetetlen. A megoldás
lehetıségéhez ezek szerint több út egymás mellé rendelése szükséges. Egyrészt
szükséges az emberi értékek, kapcsolatteremtı készségek helyes fejlıdésének
biztosítása, másrészt a törvényi, jogszabályi feltételek rendezése, valamit a társadalmi
támogatottság biztosítsa. Képesnek kell lennünk meghallanunk a segélykiáltásokat, a
panaszokat, támogatnunk kell a bántalmazottakat, ha módunk és lehetıségünk van rá, és
segítenünk kell erıt adni ezeknek az embereknek az újrakezdéshez. Tárjuk ki szívünket
és gyızzük le közömbösségünket. Segítsünk.
63
Nagy Henrietta: Holtomiglan? A családon belüli erıszak, Tanítómester Kft, Budapest, 2005. 204. old.
77
FELHASZNÁLT IRODALOM
1) Ádám Antal: PHD Tanulmányok 2., Kódex Nyomda Kft., Pécs, 2004
2) Büki Péter: A gyermek védelme, Pont Kiadó, Budapest, 2009
3) Fehér Lenke- Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Lévay Miklós-Sántha
Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetıjog, Különös rész, Complex Kiadó, Budapest,
2009
4) Filó Erika- Katonáné. Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG- ORAC
Lap
5) Herczog Mária: A gyerekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997
6) Herczog Mária: Gyermekbántalmazás, Complex Kft., Budapest, 2007
7) Herman Judith: Trauma és Gyógyulás, Háttér Kiadó- Kávé Kiadó- NANE Egyesület,
Budapest, 2003
8) Katonáné Pehr Erika - Sáfrányné Vörösváry Ildikó: Tájékoztató, Módszertani
útmutató a családon belüli erıszak egyes kérdéseivel kapcsolatban, Miskolc, 2007
9)Kerezsi Klára: A védtelen gyermek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,
1995
10) Molnár László: Társadalmi felelısség- Gyermekvédelem, Okker Kiadó, Budapest,
2002
és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009
11)Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1998
12) Nagy Henrietta: Holtomiglan? A családon belüli erıszak, Tanítómester Kft,
Budapet, 2005
13)Ranschburg Jenı: A meghitt erıszak, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2006
14) Révész György: Szülıi bánásmód- gyermekbántalmazás- Új Mandátum
Könyvkiadó, Budapest, 2004
15) Szociális és Családügyi Minisztérium Nıképviseleti Titkárság: Erıszak a családban,
Szociális Családügyi Minisztérium, Budapest, 1999
16) Tamási Erzsébet: Bőnös áldozatok, BM Kiadó, Budapest, 2005
17) Trencsényi László- Maleczkyné Hallók Edit- Rucska Andra- Prémné Horváth
Katalin: Tapasztalatok a gyermekbántalmazásról avagy az agresszió láncreakciója,
Tabula Rasa Pedagógiai Közhasznú Alapítvány, Miskolc, 2008
18) Veczkó József: Gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai nézıpontból, Nemzeti
Tankkönyvkiadó, Budapest, 2007
78
19) Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem, Család és gyermekérdekek, APC-
Stúdió, Gyula, 2002
20) Virág György: Családi iszonyok, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Budapest, 2005
79
JOGSZABÁLYJEGYZÉK
1.Az 1991.-évi LXIV. tv.: A gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény

2. Az 1997.évi XXXI. tv.- A gyerekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról
3. Az 1952.-évi IV. tv.- A házasságról, a családról, és a gyámságról
4. Az 1978.évi IV. tv.- a Büntetı Törvénykönyvrıl
5. Az 1998.évi XIX. tv- A büntetıeljárásról
6. 37/2007. /OT 26./ ORFK utasítás- a családon belüli erıszak kezelésével és a
kiskorúak védelmével kapcsolatos rendıri feladatok végrehajtására
7. 2012.-évi C. tv.- Új Büntetı törvénykönyv
80
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton mondok köszönetet tanszéki konzulensemnek, Dr. Gilányi Eszter tanárnınek, a

szakdolgozatom megírása során tanúsított szakmai segítségnyújtásáért, lelkiismeretes
munkájáért.
81

Tóth: Gyerekbántalmazás A Családban

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tóth: Gyerekbántalmazás A Családban

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetıjogi és Kriminológiai Tanszék

Child Abuse and Neglect in the Family

Arcul-legyintés és ökölcsapás között,

Mi a gyermekek elleni erıszak.”

Talán soha nem járt annyi ember pszichológushoz, pszichiáterhez, mint az

A család az egyik legfontosabb intézmény életünk során, ha nem a legfontosabb.

A sikeres jövı záloga, a felnövekvı egészséges generáció. Kérdem, hogy legyen az a

1.3. A családon belüli erıszak fogalma

Azok a jelenségek, amelyek a családon belüli erıszakhoz tartoznak, nagyon különbözı

A családi erıszak magába foglalja a bántalmazást, a testi sanyargatást éppúgy, mint a

A családon belüli érdekérvényesítésre alkalmazott eszközök minıségét, fajtáját a

A családon belüli erıszak fogalma kétségkívül nehézkes, mesterséges kifejezés, amely

A pszichológia a családon belüli erıszaknak – a résztvevık személye szerint- három

A családon belüli erıszak fogalmának meghatározása, - ahogy az elızıek alapján is

1.4. A családon belüli erıszak lehetséges formái8

A szóbeli erıszak bántalmazással, veréssel fenyeget, sértegetést, gúnyolódást,

2.1. Történeti visszatekintés

„Gyermekek ellen a történelem során számtalan esetben követtek el olyan cselekményt,

A történelem hajnalán, a nıkre bízott háztartásvezetés közügynek számított. A

A fokozódó állami beavatkozásnak, az állami kényszereszközök használatának számos

A gyereknevelés történeti áttekintése:11

2. A pszichoanalitikus modell szerint a bántalmazás hátterében a kötıdési zavarok, a

3. A szociális tanuláselméleti (behaviorista/ modellnek az az alapja, hogy mindannyian

4. A szocio-biológiai modell szerint fogyatékosság vagy betegség szolgálhat a

6. Feminista modell. Az alapvetı gondot a társadalom patriarchális hagyományokra

2.3. A gyermekbántalmazás fogalmának kialakulása

A történelembıl tudjuk, hogy különbözı történeti korokban eltérı embereszmények

A gyermekbántalmazás fogalmának definíciós nehézségei14:

2.4. A rossz bánásmódról alkotott elméletek15

1. Az evolúciós pszichológiai megközelítés

A már klasszikusnak számító szocio-biológiai modell szerint a bántalmazás alapja lehet

Az ökológiai modell alapján Belsky dolgozott ki a bántalmazás elemzésére négyszintő

4. A rossz bánásmód áthagyományozása: Transzgenerációs modellek

A gyermekbántalmazás szakirodalmában állandóan visszatérı téma, hogy a

2.5. Gyermekbántalmazás kockázati tényezıi, veszélyeztetettség

Egyre szorosabban kapcsolódik össze a gyermekek nevelésének elhanyagolása

A hatósági beavatkozás, a büntetıeljárás a társadalmi hierarchiában felfelé haladva

Büntetıjogi felelısséget azonban csak e veszélyeztetı magatartások legszélsıségesebb

A gyermekbántalmazás kockázati tényezıi17:

1. Az érintett gyerekek jellemzıi:

2. A bántalmazóvá vált szülı/gondozó jellemzıi.

3. A családi és szociális jellemzık:

2.6. A gyerekbántalmazás formái18

A gyermekek fizikai bántalmazására irányuló kutatásokat három fı csoportba

A kutatások kezdetben fıként a bántalmazó szülık pszichológiai rendellenességeinek

A gyermekbántalmazás betegségi modelljére épülı másik irányzat, a családokat érintı

Néhány kutatás e körben azoknak a gyermeki jellemzıknek a feltárására irányult,

A gyermekek legveszélyeztetettebb életkorának a meghatározására irányuló kutatások

A gyermekbántalmazással foglalkozó vizsgálatok során a kutatók bár megállapítják,

A fizikai erıszak ártalmasságát elfogadtatni nagyon nehéz, mert Magyarországon a

A fizikai bántalmazás tipológiája20

4. Rázott gyerek szindróma

A testi fenyítéshez gyakran társul lelki abúzus. A személyiséget támadja, nem a

A napi gyakorlatban fizikai bántalmazásról beszélünk, ha a szülı vagy a gondozó,

A gyermekbántalmazást kiváltó események, krízisek a családban:

Közvetlen kiváltó események:

A testi bántalmazás aktusa és tünetei annyira nyilvánvalóak, hogy azt gondolhatnánk, a

Magyarországon minden második, halállal végzıdı erıszakos bőncselekmény családi

Az ókori népektıl kezdve találkozunk a gyermekek verésével. Évezreden keresztül

2.6.2. Emocionális vagy pszichológiai bántalmazás

Az érzelmi bántalmazás megítélése igen ambivalens, a legnehezebben tetten érhetı,

4. Szülıi zavaró tényezık