Simándi Kenézy Gyula

1860-1931

Tartalom

Dr. Kenézy Gyula ........................................................................................................................................... 2

Dr. Kenézy Gyula a katonaorvos .................................................................................................................. 3
Könyvei:........................................................................................................................................................ 8
Arcképek ....................................................................................................................................................... 9
Szobrok, emléktáblák, épületek .................................................................................................................. 12
Címerek ....................................................................................................................................................... 23
Származás, eredet ....................................................................................................................................... 25
Temetés, sír ................................................................................................................................................. 27
Források ...................................................................................................................................................... 30

1
Dr. Kenézy Gyula

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, és a diploma megszerzése után néhány évig

Budapesten dolgozott. Debrecenben előbb gyakorló orvos, később Debrecen város tiszti főorvosa
lett. Mint tiszti főorvos megszervezte a 80 ágyas Bábaképző Intézetet. Kiharcolta az Állami
Gyermekmenhely felépítését, ahol később átmeneti elhelyezést kapott az egyetem
gyermekklinikája. Javaslatára bővítették a Bem téri Kórházat új pavilonokkal. Az ő javaslatára
hozott határozatot a Városi Tanács egy felállítandó egyetem támogatására. 1906-ban Kenézy
kezdeményezésére Egyetemi Bizottságot létesítettek, amelynek vezetésével őt bízták meg. Mint
miniszteri biztos javaslatot tett az Universitas Nagyerdőn való elhelyezésére. Irányításával
kezdődött el a klinikák és az elméleti intézetek tervezése és építése. Kenézy pontos tervet
dolgozott ki egy négykarú egyetem szervezésére. 1908-ban c. egyetemi rk. tanárrá, 1914-ben
pedig a Debreceni Egyetem első egyetemi ny. rendes tanárává nevezték ki. 1916-ban a
Bábaképezdét Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikává nyilvánította a Vallás- és Közoktatásügyi
Minisztérium. Kenézy Gyula professzort az 1918/19-es tanévben az orvoskart képviselő dékáni
feladatkörrel is megbízták. Az 1919/20-as tanévben pedig a Tudományegyetem rektora volt.
1924-ben a Debreceni Tudományegyetem díszdoktorává avatták.

A Kenézy professzor által tervezett klinika építkezése 1927-ben fejeződött be. Ekkor költözött át
a Szülészeti Klinika a Bábaképző Intézetből a nagyerdei telepre. Az átköltözést követően -
amikor munkája eredményét láthatta és élvezhette volna - súlyos betegség, gégerák támadta meg.
A nehéz műtét után csak hosszas élesztés után tudták öntudatra ébreszteni, miközben a
katasztrófa híre eljutott feleségéhez, aki a hamis hírek hatása alatt öngyilkos lett. Így az idős
Kenézy professzor utolsó éveiben tragikusan magára maradt. Még néhány évig, 1930-ig a
Szülészeti Klinika igazgatója volt. 1931-ben 71 éves korában hunyt el. 1988-ban az ő nevét vette
fel a Hajdú-Bihar Megyei Kórház is.

2
Dr. Kenézy Gyula a katonaorvos

Debrecen város tiszti főorvosa, a Bábaképző Intézet megalapítója, igazgató-tanára, a debreceni

Állami Gyermekmenhely megalapítója, és irányítója 3 éven keresztül, a Debreceni Egyetem, az
orvosképzés kiharcolója, az építkezés miniszteri biztosa, az egyetem első rendes nyilvános
tanára, és még sorolhatnánk végeláthatatlanul a nevéhez fűződő eredményeket. Amiről azonban
nem sok szó esik, számos funkciója, tisztsége mellett katonaorvos is volt. 100 évvel ezelőtt,
1915. július 31-én megjelenő Debreczeni Szemle adta hírül magyar királyi honvéd főtörzsorvosi
kinevezését, és mellé kapott alezredesi rangját.

Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, másodéves korában már demonstrátor, következő

évben gyakornok a bonctani-fejlődéstani tanszéken. Szülészetből tett állami vizsgája alapján
ösztöndíjat kap, majd felvételt nyer az I. sz. Szülészeti Klinikára, ahol gyakornokként kezd
dolgozni. Közben teljesíti katonai védkötelezettségét is.

Akkoriban a katonai szolgálat teljesítésének sajátos lehetősége volt az egyéves önkéntesi

rendszer, ezzel biztosították a tartalékos tiszti utánpótlást a cs. kir. haderő, majd 1882-től a
magyar honvédség számára is. Az orvostanhallgatók esetében ez a lehetőség fél év katonai
képzést jelentett, majd a doktori fokozat megszerzése után fél évet kellett dogozni segédorvos-
helyettesi minősítésben(militärärztlicher Eleven) valamely katonai egészségügyi intézményben.
Ezalatt az idő alatt kötelességük volt a számukra megszabott előadásokat és gyakorlatokat
látogatni, és az előírt gyakorlati és szóbeli vizsgákat letenni.

3
Dr. Kenézy Gyula Pesten a császári királyi 16. sz. csapatkórháznál teljesített szolgálatot
segédorvos-helyettesként. 1884. július 6-ától a cs. kir. 16. sz. csapatkórház szabadságolt
(tartalékos) állományából áthelyezik a 3. honvéd féldandár (későbbi 3. honvéd
gyalogezred) tartalékos állományábasegédorvos-helyettesi beosztásának megtartásával. Később
főorvossá léptetik elő, ez már főhadnagyi rendfokozatot jelentett.

Kép forrása: Militär-zeitung 37. Jahrgang Nr. 56. 1884. júl. 18. 454.p. (ÖNB)

Kép forrása: Rendeleti Közlöny a magyar kir. honvédség számára 78. szám 1889. dec. 30. pp.
528-529.

4
A magyar királyi honvédség orvosi tisztikara tettleges és szabadságolt (tartalékos) orvosokból
állt. A tettleges orvosok vállalták, hogy áthelyezhetik őket más helyőrségbe is. A szabadságolt
állományú orvosok viszont békeidőben nem voltak áthelyezhetőek, csak esetlegesen az őszi
gyakorlatok alkalmával kaphattak behívót. Azonban kivételt képeztek a még hadköteles korban
levő szabadságolt állományú orvosok. Ők bármikor kötelezhetőek voltak időszakonkénti
szolgálattételre (újoncozás, felülvizsgálat).

1890. április 1-jei hatállyal átkerül a 2. honvéd huszárezred Debrecenben állomásozó II.
osztályához,novembertől 2. osztályú ezredorvosi rangot kap, ami már századosi rendfokozattal
járt.

Kép forrása: Rendeleti Közlöny a magyar kir. honvédség számára 17. szám 1890. márc. 27.
116. p.

Kép forrása: Wiener Zeitung 1890. No 262 1890. nov. 13. 4. p.

1903-ban saját kérésére elbocsátják a honvédség kötelékéből.

5
Kép forrása: Rendeleti Közlöny a magyar kir. honvédség számára – Személyes ügyek 33. szám
1903. aug. 11. 116. p.

A háború kitörése új helyzetet teremtett, 1914. augusztus 25-én valamennyi orvosi diplomával
rendelkező tartalékos tiszti vagy legénységi személyt behívtak orvosi szolgálatra. 1915. július
11-étől pedig a háború idejére ténylegesítésüket kérő nyugállományú vagy szolgálaton kívüli
orvosok is jelentkezhettek szolgálatra. Dr. Kenézy Gyulát 1915. július 17-ei hatállyal 2. osztályú
főtörzsorvossá nevezték ki, és alezredesi rangot kapott.

Kép forrása: Rendeleti Közlöny a magyar kir. honvédség számára – Személyes ügyek 70. szám
1915. július. 24. 986. p.

1914-től a négyfakultásos Debreceni Tudományegyetem első nyilvános rendes tanára. Az

Egyetem tanárai igyekeztek a közműveltség terjesztéséhez hozzájárulni. Az egyetemet a város
egész kulturális és tudományos életének irányítójaként fogták fel. A város művelt közönsége
számára is szerveztek előadásokat. Dr. Kenézy Gyula is tartott előadást 1915. november 10-én
„Háború és sebgyógyítás" címmel, az előadás anyagát Csáthy Ferenc könyvkereskedő adta ki
1916-ban.

6
1915 szeptemberében Ferenc Salvator főherceg a
Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt
Egyesületének helyettes-fővédnöke kitüntetéseket
adományozott a háború idején a katona
egészségügyben érdemeket szerzetteknek. Közöttük
volt Dr. Kenézy Gyula is, aki Vöröskereszt
hadidekorációval ellátott Tiszti Díszjelvényét kapta.

7
Könyvei:

8
Arcképek

DEA, University of Debrecen Electronic Archive

9
Dr. Kenézy Gyula a katonaorvos. Dr Lampé László: Dr. Kenézy Gyula. A debreceni orvosképzés nagy
alakjai. Debreceni Orvostudományi Egyetem. - 5. füz. Debrecen, 1995.

10
Simándi Kenézy Gyula szülészprofesszor korabeli festményen. Kenézy Orvostörténeti Gyűjtőhely,
https://www.facebook.com/orvostorteneti/

11
Szobrok, emléktáblák, épületek

Kenézy Gyula emléktáblája Hajdúszoboszlón.

A Kenézy család háza Hajdúszoboszlón

12
Az állami bábaképző Intézet

A szülészeti klinika

13
A Kenézy Villa

Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet

4026 Debrecen, Bethlen utca 11-17.

14
Dr. Kenézy Gyula orvosprofesszor, szülész (1860 – 1931), az első debreceni egyetemi szülészeti klinika
alapítójának emléktáblája a debreceni DEOEC orvosi egyetemen. Unokájával, Dr. Balogh Sándorral

15
Dr. Kenézy Gyula Ex Librise

Kenézy hegedűkészítés közben

16
Emlékplakett a Debreceni egyetem orvostudományi múzeumában

Dr. Kenézy Gyula és a Szülészeti Klinika alkalmazottai, 1926.

17
Dr. Kenézy Gyula mellszobra. DE OEC Szülészeti Klinika; 4032 Debrecen Nagyerdei Körút 98.
Bronz, Patzó, Pál munkája

18
A Kenézy Orvostörténeti Gyűjtőhely előcsarnokában

19
A Kenézy-villa kertjében

20
A kórház belső udvarának parkjában. E. Lakatos Aranka munkája

21
Szobra a Kenézy Villában

22
Címerek

Somogyi András (madboy74@gmail.com) munkája, korabeli címer alapján

1608. szeptember 15. Báthory Gábor fejedelem Simándi Kenézy Miklósnak, a borsjenői vár
familiárisának és féltestvérének Simándi Szaniszló Jánosnak címeres nemeslevelet és Borsjenőn a
Hosszú-utcában egy házat adományoz, mely adománylevél 1609, július 1-n Zaránd és Bereg
vármegyében hirdettek ki. Címer: Kék mezőben, zöld pázsiton, természetes színű daru orrában írótoll,
egyik lábával gömbölyű kövön áll, másik fölemelt lábában kivont kardot tart. Sisakdísz: nincsen.
Takarók: Kék-arany, vörös ezüst.

Korabeli, kézzel festett címer:

23
A Guthkeled nemzetség címerpajzsa: A Simáni Kenézy család címerpajzsa:

24
Származás, eredet

A Kenézy család a Guthkeled nemzetségbeli Wasserburgi Vecelintől (Wenzel von Wasserburg)

származik.

Géza magyar fejedelem 995-ben kérte meg fia, Vajk számára II. Henrik bajor herceg Gizella nevű
lányának kezét. Az esküvőt 996-ban tartották német földön, a 873. szeptember 27-én felavatott kölni
dómban. Gizella ezután követte ifjú férjét új hazájába. Kíséretében több bajor lovag érkezett az országba.
A Gizellával érkező bajor lovagok egyike volt Vencellin wasserburgi gróf, aki Vajk szolgálatába állt, akit
Géza az utódjának jelölt ki. Érkezését követően Vajk és Koppány vezér konfliktusa miatt – a szeniorátus
öröklési rendje szerint Koppánynak kellett volna előlépni trónörökössé – Géza a nyugaton honos
primogenitúra alapján választotta ki utódját, ráadásul a levirátus szerint Koppány feleségül akarta venni a
megözvegyült Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét és Vajk anyját, ezért elkerülhetetlenül kitört a
testvérharc. Vencellin lovag lett a vezére a Koppány ellen indított seregnek Hont és Pázmány lovagokkal
együtt. Nyugati szokás szerint a hadjárat megkezdése előtt ők hárman ütötték lovaggá Vajkot.

„…Szent István király azonban összehívta főembereit, és Szent Márton hitvalló közbenjárása által kérte
az isteni irgalmasság segítségét. Majd összegyűjtötte seregét, és az ellenség elébe indult; a Garam folyó
mellett övezték fel először karddal; itt testi épségének őrizetére két főembert rendelt, Hontot és Pázmányt;
az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg.
Megkezdődött a csata, mindkét részen sokáig és vitézül folyt a viadal; de az isteni irgalmasság
segítségével Szent István vezér nyert dicső diadalt. Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppány
vezért, ezért téres jószágokkal jutalmazta őt meg Szent István, aki akkor még vezér volt. Koppányt pedig
Szent István néggyé vágatta; egyik részét elküldte az esztergomi, másikat a veszprémi, a harmadikat a
győri kapuhoz, a negyediket Erdőelvébe.… ” – Képes krónika - Szent István király harca Koppány vezér
ellen.

998-ban a Veszprém környékén vívott csatában a hagyomány szerint Vencellin párbajban megölte
Koppányt, akinek a hada szétfutott és Szent István király teljes győzelmet aratott.

A nemzetség legrégebbi ismert birtoka a Székesfehérvár melletti Gut falu, de legjelentősebb birtokaik a
Nyírségben voltak. A Zala vármegyei csatári monostor alapítólevele szerint ott a nemzetségnek legalább
öt tagja volt birtokos. Emellett ők alapították a sárvári, a nyíradonyi és az Egyedi monostort is. 1326-ból
ismert a nemzetség egyik ágának folyamodványa, és az ennek alapján kiállított adománylevél, mely a
Somogy megyei Koppányt leverő Wasserburgi Vecelint a Gutkeled nemzetség ősének nevezi, és az
oklevél szerint még ő kapta Szent Istvántól Rakamaz, Nyír-Bátor (Nyírbátor), Pócs (Máriapócs), Ábrány
(Nyírábrány), és Nyíregyház (Nyíregyháza) nevű falvakat. A nemzetség két főágra, a majádi és a
sárvármonostori főágra oszlott, amelyből hét ág, végül 30 nemesi család származott, köztük a Báthory és
a Kenézi családok is.

25
Vecelin lovag (született kb. 960-ban) a Képes Krónika A iniciáléjában zászlóval és pajzzsal Képes
Krónika (Chronicon Pictum) I. Magyar Helikon, Budapest, 1964, 29. old. (f 15a), Országos Széchényi
Könyvtár.

„Guthkeled nemzetségéről sokat beszélnek, bizonyos azonban, hogy Péter király hozta be őket segítségül,
amikor Henrik császárhoz menekült. Ez a nemzetség Svábország főembereiből való, örökségükre ugyan
szegények, de említett hazájukban derék, hatalmas emberek. Gutkeled nemzetsége Salamon király, László
és Géza hercegek idejében emelkedett fel. E nemzetség ugyanis akkor két részre szakadt, egyik a
hercegekkel tartott, másik Salamonnal; kiváltképpen Videt emlegetik ebből a nemzetségből, akit - mint
mondják - Salamon magasztalt fel ” – Kálti Márk: Képes krónika

A Guthkeled nemzetség magyarországi leszármazottainak Y-kromoszómás vizsgálatai valószínűsítették

azt az erededet, mely szerint az „L-M349 (ISOGG L1b1a FTDNA L2a) Rhine-Danube cluster”-hez
tartozott Vecelin (Wenzel von Wasserburg).

https://www.familytreedna.com/public/Y-Haplogroup-L/default.aspx?section=yresults

26
Temetés, sír

Dr. Kenézy Gyula koporsójának halottas kocsira helyezése, 1931. november 28.

Dr. Kenézy Gyula koporsóját kísérő gyászmenet, 1931. november 28.

27
Dr. Kenézy Gyula ravatala, 1931. november 28.

Dr. Kenézy Gyula temetése, 1931. november 28.

28
Dr. Kenézy Gyula sírja

Debrecen, Nagyerdei temető: Dísz jobb 6-3. http://www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/kenezy-gy.html

29
Források

Martinkovits Katalin: Dr. Kenézy Gyula a katonaorvos

http://www.bocskai-konyvtar.hu/web/bocskai-dandar/kenezy_gyula_katonaorvos

Dr. Lampé László: Dr. Kenézy Gyula. A Debreceni Orvosképzés Nagy Alakjai sorozat 5. füzete.
http://photos.geni.com/p13/d9/a2/49/07/5344483bb11177aa/kenezy_gyula_original.pdf

Kenézy-sír. Debrecen, Nagyerdei temető: Dísz jobb 6-3.

http://www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/kenezy-gy.html

Wikipédia.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ken%C3%A9zy_Gyula

Kenézy kórház, Debrecen

http://www.kenezykorhaz.hu/kenezy-gyula

KFKI História-Tudósnaptár
http://www.kfki.hu/physics/historia/localhost/egyen.php?namenev=kenezy&nev5=Ken%E9zy+Gyula

Debreceni városközpont
http://www.varoskozpont.hu/kenezy-gyula-a-klinikateremt-professzor.html

Epizódok Hajdúszobszló történelméből

http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/hiresseg.php?hid=kenezy_gyula

Kenézy Gyula szobra

http://szoborlap.hu/16968_dr_kenezy_gyula_debrecen_juha_richard_2008.html

Kenézy Orvostörténeti Gyűjtőhely

http://www.deoec.hu/info.aspx?sp=34&web_id=

Kenézy Gyula. Szabadkőműves Wiki.

http://szk.referata.com/wiki/Ken%C3%A9zy_Gyula

Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum,

2008.

Szülőföldünk-lakóhelyünk Hajdúszoboszló, Erdei Gyula, 2001

DEA, University of Debrecen Electronic Archive.

https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/121841

A Gutkeledek
http://www.gutkeled.hu/GutkeledEredet.htm

30