í uno (uno) dos (dosz) 2

LEccloN PRIMERA (ejtsdlekgjonprimerá) '

ELsó LECKE
Un encuentroo Ta|álkozásr
o{ _ 1Buenosdías, Pab|o!ll 1 Jó napot,Pab|o!o
-
l l _ iAna! eQué ta| estás? (í) (2)o 2 Anal Hogyvagfr
-
. 3 _ Bien. Tú' en cambio,tienes ma|a cara. (3)c 3 _
Jól. Te viszont rosszu|néze|ki (rosv kinézetedvan).o
.4 - Sí. Estoy un poco preocupado..r 4 _
|gen.Kisséaggódom (egy kicsit gondterhe|tvagyok)..
.5 _ .Sabes? TenÍaganas de verte. (4) 2 5 _
Tudod, hogy szerettem volna ta|á|kozni ve|ed?
16 _ Yo también.o (Kedvemvolt|átnitéged.) o
.7 - c,Quierescomer oonmigo? (5) o 6 _ Énis [ve|ed].r
.8 - De acuerdo.Es una buena idea. (6) r 7 - Akarsz velem enni? o
*.rt.n't ú)Í1J\í./) ..',{r-|t 8 _ Rendben. (Van egy)jó rt|et. r
./-. .L /L,)
".'{r ^

(2) A lpaÍryo|he|!'€3lr& 34fuq,á9a' hogy. |(é@t &. Í6|ká|tó,ie|G't. mondrt

.hjón b kitsszi,ÍfÉ9ho22á bídítva.H6szat,b fitondgtokeseÉn,ha kéÍdó' fukÉ|ó
vagy Íotszó|Ító t'||egúIcaak. rnondatogy daáÍ€ vomü@|q . i'|ek r monÓt
beb€iéb€í| b á|hdnek
(3l A spenyo| ö, 4 9 Mngok .iü3. Írémi|.ecltT. . magyaíló|. A nraoy.Í
mbs8lhaÍ{Eókhozhasoí||ó ki'ÍTc crd( tók6zdó fut/z.bon (b.szá&dlít.t után)
& m Yagyn haÍBokutánfuguÍ*ha|bni(i|y.na |.cto Eö\,Úgéb.n É . &/oÍpsv{y
. la'nöÉna|ak).Atidt& haapti'|tuoke í'agyaíb.d' e b.tild.l
GF|@Íibb gonban ez 'átlrásáben..zt.
e citáenóq aím|tGt. w d,fib, pBpfrl@
rzavdóan figyehetonk Ez |ágrt'b, Íúnt. nreglar heÍuol! b o3.t{Üond.
azáÍ! m€Ít az aik8k íreíí'nco.
áÍünak iíraán tEsz.. caupán irn |@l r.íil|nd(
cgryfnásllo43 a |ev€gó kitld áren|ani|ódil( Az ly.n 1'aÍ'9oká| ülrásuÍ*benB' o'
PRoNuNc|Ac|oN (pronungjá9irn) (kieíés):un gn|Qsntro:í'ib{Ysnosz G beürkke|ie|ttt.k Fonbo üdÍ$/a|óíÉg' hogya lpenyd ó & y benik ki'iÚ.!
dlász páB|o!2 1tná!4ke tá| esztász?3 bjon.lu € n kömbjo tjeneszmá|á te|jesencgyíoma:a ro a brŰ| bÍítakvonaü(enak. A saöos & i d. t€íÍ9
esétéb€na ö és a v cgyíorrnahaBz&a jó| (A m.gyaÍv herE .
lctÉ.4 szi' esáoj um poko preokupáDo.5 4sáBesz? tenlá Gánász De 'n.gfigyg|hét'.
Bort€. 6 Gyo támbjen.7 2,(iereszkomerkonm|Go?E d6 á|QvorDo. észuná eanyoban íÉmb |ét€zk!)
(4) A t,€íÍ?a|akÖ6sz.Éto| e }€í Hni & a b tégedszavdÖó|.
bulenáiDeá. (5l AspaÍÍplma9ánharrgókkiry.Égolwyiáüó|íregrb|clamagyaÍokéndtAzogFü.í|
--
EJERc|c|o: 1.rTúestás bien..2.Tútieneguna idoa.3..Yoiambián.4.,Ío kivéb|az a haÍ|g'Ínev|égink&brÜ\,i'magyará.nd( fu|e|Íneg.Áurasunkbancd á
bnta ganes.5'.Túquierercomer.6..Es una buonaidea.7..Yo€ s toy de b€üiw|i'|tiik Az,ó3 ez U hangp|qhe Ín& meánhangEó me||eüá|h* éae ró
acuerdo. haÍ$'út'anem ráiuk éúhiggn dhfil' r]rn.Hharyzóh in.k r|. Y{d(
'nailnےn
Y'', |(l', a' hangEemk KiliÉ'i F|ok czáíti, i[. w. A qü bcülkapcsoffian áIó U mindioÍrÜn.
3,, , Ért }. <,<,j n íqÜb'B= ri9í€sz).
pl Mry'aÍ s4ltB9á9, ttogy 8 á||Íhányi h€tÍz€{bon |6,Ú' i'hn i@ |áÜ9g3.
JEGYZETEK rrrrrétylcn .riesr a álÍünányÍrE||ákíÉvi &/Vagyft'íÉvitegF me|6t án tBndcs
Ía|?alakban)gyakori' bizatn8 |(ó3zöí|tá3i
' A ,oUó ía,es'ás2 (gyak'ancaak zq'É
(íl vtyok ó í!nd€!; ü bru5k vusyto( ók tanu|ók A lP€nyo| ryénh.Íyzetbén
'tB'áts
b
ton''u|Eltlcab|e|a magryarlrogyvagy?.mi újság?kibFás€knek |enniid.ntóa] iÉi \a|eno|y*át'.zt azonbanmagyenandn |bíd|!dc
.Bgáhk _ nóvmás Ítákü
Az eslás - mintáltatsbena !paí\fo|igea|akok .z€métyes
b ponbsan kib|€zi ad, l'ogy.gyg! 3z|n íÉsodikgzcíÉlyÍő| van.szó. A 3panrol QYA|(oB|.AT: í. Te jr5|vagy. 2. Neked van ogy jó ót|et€d. 3. Én is. |.
cgir xror rraszna gzéíÉ}y€!ÍÉvm&l ha .z Í|yomaÉkos (|ásd pl. e |.d.3. i'.nd!e' vo|ne (n6kem kedvem vott). 6. Te gnn. akgmz 6. Jó öüet.7'
lorí). Eey.!.Í!.k
|.Gclón t
 cuatÍo (l(wátÍo) /l
3 tres (tresz)
t
Ponga las patabrasquo faltan:(pongá|ászpá|áBrászke 6 Tenálamvagy(wlenvaw)/taagyatabg. '
fá|tán) r 1ú {^d,aD í4f\1']^otő :
'
n
. Íilc{,1:9? .
(EgészÍtse
kll) de cda^4/I)'"-

Minden ront egy betÍnekfelel meg.lla a hiányzó szó kijelentő Hiányzó szavak:
r estov'z en cambio. _ comer/ tenÍa
. tenÍa
! también. - de verte.6
npndatotzát; a moúatvégipontotelhagytuk. €stás conmioo / estás- acuerdo.
1 Énjólwwk, " szabályokrólkésóbb|eszszó. Egye|órecsak annyitke||
A kiejtési
tudnú' hogy az ékezettbetűk hangsú|yosak. Nagybetűkön
. Yo 4{4ry'bian. . e|maradhai-azékezet ané|kü|,hogy ez he|yesírásihibának
2 Te viszontpndt€thdlt vagy., számÍtana.A már többször szercpe|tbrción és ptonunciación
szavak uto|só magánhangzója- kisbetűs |rás esetén -
9
. Tú,q\ col.t'lastas pnBocupado. ékezendő.

3 á ,s..' A spanyol, hagn!óan a magyathoz, nagy kezd&et& cs,ak

r í'
használ.
noridaiebien és tulajdonnevekben
r Y6 {,9.rr1L.rr+t "
mégegyszerolvassael a bckét.
A jagyzetekfrgyetembevételével
1 h geE,ttem wlna enni / sfjarcttebkwha látni tégBd. o Ügyetjena helyes kbjtésraés hangs,1lyrc.
,
.vo1*,rti+ ganasde 9'!.?.r:w" ' is
Ne tjedjennrega jegyzetefuől!Még ezekbenaz.etső leckékben
szoxsóg vai iagiarazatokra, bármilyen hosszadalmasnak
. Yo?I** g"*. & ouű ,
thnekk ezexaniáx. Az a Íontos,hosy ön kezdettől fogvaN)l
megivnerjea spanyolkiejtéssa,1áfságatÍ'
Figyetiea tapszámozád(mindenoldal tetején),Igy gyorsanneg
fqja tanulnia számokat!

ff *******ff ffi *ff *s*H

tffi Élffi*ffi
ffi.*ffiffi.**ffiffiüffiffi

LEccloN SEGUNDA (ejtsd|ekgjonszecundá) MÁsoDtKLECKE

Most megismerkedünka személyesnévmásokkal

r { - Yo voy a casa. (í) l í - Énhazamegyek.r
2 - Velemitssz? e
r 2 - eMenes conmigo? r

JÉGYzElEK
j.nek Íe|e|lÍ|.es
(wI
Gyo Boj á |dszá.
(kiejtés).í . ' Az y k|6,t&okétfé|€|ehet.Legtöbbször e magyar
(í)
PRoNuNc|Ac|oN (pronun9iácjon) szó crejen ez a Ía|takiejtésleginkábba maglar gy.rc.om|ékeztetó
.
2 4bjeneszkonmlGo? henggámódo3u|í}o).Az ésj€|enté3oy kötó6zót i.n€k o|tjok
L.cclón 2
 seb (szejsz) 6
6 cinco(glnko)
ot 3 Nagyon messze vagyunk. e
Estamos muy lejos. (2) o
oI Tengo un problema. . 1 Van egy prob|émám. e
rg Elviene mafiana.(3) 5 Ő holnapjon.
r $ Nosotros vamos a comer. 6 M iennií o gunk.
CI E||aestá cansada. (4) (5) 7 Ő (van) fáradt.
og Hoy tengo una cata.(6) (7) E Ma (egy) ta|á|kozóm van.
.9 E||osestán contentos.(8) 9 Őx (vannak) elégedettek.
oí0 Vosotros c,oméisen e| restaurante. í0 Ti az étterembenesáek.

(2) Ai kiejt&o gí63 h, mint p|.a magyar ih|etszóben. ÁtlÉsunk

PRoNUNclAcloN (prcnun9iá9jon): 3 esáámosz muj lehosz.I
tengoun proB|emá.5 e| bjenemányáná.6 noszotroszbámoszá
komer.7 ejjáesáá kánszáDá.8 oj tengouná gitá.9 eiioszesztán
kontentosz.í0 boszotroszkomejszen e| resztáwrante.
ffi
|3| A mdnana *ó ol3ó n betÍIjoíé|ettihu|lámos vone| neve ülde.'}va|je|tli.
A ti|dégn
ejtés€ a magyar ny hangnak íelel meg, ezze| b j€|ó|jok.
(.l) A spanyot ,, b€tűkapcso|at .rós€n éíétt j hangot j6|ó| a spanyo|
nye|vtero|ot |egnagyobb részén (a 'klassziku3. lj € j tés caak
Spanyolország ogy Észén ha||ható). Je|e ná|unk ji.
(5| A me||éknevekn€m6 (vé€E6dés€) ahhoz a íónévhez (7azodik' ame|yrc
a me||éknévvonatkozik. Sámog me||éknévhÍmnemben {' nónembon

.a vég0 (sem|egesnem a 3Pan}o|ban csak egyes névmások esetében

EJERClClo: í..Yo estoy contenta.2.Túquierescomer.3..E|
viene mafiana.4.. Nosotrosestamoscansados.5' E||osestán
|ejos.6..E||avieneconmlgo.7: Vosotroscoméis.
A spanyolban gyakoriak a magánhangzó.kapcso|atok. Ha egyik
tagjuk í vagy u, s nincs rajta hangsú|yje|(ékezet)' akkor ez az i
vagY u (;en rövid, szinte j-nek, i||etve v-nek hangzik: virne,
améis, bien, buena, acuetdo. El|enpélda:días.
|étezik).Ha ttbbes sámú a|ak szokséges, az o/a vfuzódés egy s.Í kap.
(6) A h boto e rpanyo|ben mindig néma' kiejtésbon nem hangzik.
(7) A c b€to e ég i e|ótt Észén €jtetl !z hangot j€|ö| (€z azono3 az ango|
thing gő o|só hangÉve|). Mindazonálle| e hang a spanyo| nye|úer{l|e|
|egnagpbb Észén bm€Íet|€n' helyett€.ktzÖnséggs. 3z.t ejtenek' H8
nem boldogu|unk az ajkek k&ött ki'ugott nyeMteggyel ejtend6,
át|rárunkben 9v€| Í'|Ö|thang€a|, nyrgodtan mondjunk he|yétt€ m8gyar
az-l-
(s} Az o,,os (ók) návmás |Erfiakat vagy í6fnkat & nók6t i'|ö|. A kláÍólae
nókct J6|öló e|ak e,bs.
GYAKoRllT 1. Én (nőnemo otégedett vagyok. 2. Te cnni akamz. 3. ó
(hlmnemiI) ho|nap jón. .l. Mi Íáradtak vagyunk 6. ők hIflnenű) J|]p/3rz'
vennak. c. ő harcnqveprnjtn. 7. Ti esztek.

Ponga |as pa|abrasque faltan:(pongá|ászpáláBrászke

fáltán) FiGYELEMI Á tú és a |u, ilbtw az é| ós e| szavakban az
ékezetnek jelentésmegkülönböztatő szercpa van, Tu tied
(EgészÍÚse
kll) Jelentésí birtokos névmás, atú a személyes névmás egyes szám
mágdk szenÉlyű alakja (Íe).Tu casa: a te házad; túestás |ejos:
1 Én ennifqak/én lnlnap otthonfogokenni. I Íemessze vagy. Az e| a hÍmnemÚ hatátozott névelő egyes számú
I
.|i alakja (többese |os), az é|pdig a személyes névmás agyes szám
. .bp, * comer
ltt hamadik szamélyíI, hlmnemÍI alakja (Q: €| Í€staurante, €z
éttercm;á|viene, ő jön.
. ,!.) :,::.) ir 611py1..r1 ; , . ... an , ..I) J-
L.cclón 2
 7 liote (szjete) ocho (ocso) 8

2 Tl ma az étterB.mbenosztek' 5 ó (hlmnemo)nagwn messzevan/ nagyollÍáBdt.

1,
l:.|:} :u...'. . ..
I . :.. está muy.':!,)(.)
. comói8 '.r. e| í€ s tauranle.
'
. . ' . es t á !, . , . , , ; . . . : . . . ' , ,' l-, . .
! ó ínón€mű, vett)nkJön / ő hotnep íln velünk.

. lii : ui"n" an t (.'.'11,4'S/)

*ffi*
. '; .'.,., yi6n6 r.q1'2q!.\:: .:1. ; ;
-n
1 Neke'cl(egy) találkoz& / problémád van.

.7: üenesuna í44tfr'' Hiányzó szavak:

í yo voy a / yo voy a - manana - casa. 2 hoy vosotros - en. 3 e||á_
r . .' t i enei u n f ; , r . ' 1 - ; ' . t. ;' 1, nosotros / e||a_ nosofos manana. 4 tú- cita / t' _ prob|ema.5 ól -
|eirs/ á| - muy cansado'

LEccloN TERCERA (|ekg|on

tergerá) HARMADIKLECKE

talestá?
2,Qué Hogyvan?
r { _ austedfuma?(í) í _ (tn) dohánplk?
c l - Muypoc o . 2 - Nagyonkeveset.
3 _ Parancso|(akar)egy cigarettát?
.3 - eQuiere un cigaÍTo?
4 _ |gen.Kósztnöm.
o4 - Sí. Gracias.
. 5 _ E| tabac,orubio, en Espaía, es caro. (2) 5 _ A vi|ágos(szőke)dohánydrága Spanyo|országban.
.6 - Tiene usted razón. (3) 6 - (tnnek) igazavan.

PRoNuNc|Ac|oN (pronun9já9jon): 1ke tá| esáá? í ;uszteD

Íumá?2 muj poko. 3 2,kjereun giGárro?4 szi. grágjász.5 e|
táBáko ruBjoen eszpányáesz káro.6 tjeneusáeD rágon.

Az udvariasmegszó|itás(magázás)a spanyo|banaz usÍed(ön' I JEGYZETEK

maga) névmássegítségéve| történik.Ha többekhez fodu|unk
ezze| a megszó|itássa|'az usÍedes(önök' maguk) alakot
haszná|juk.Ahozzá i||őigea|akaz egyesszám harmadikszemély
vagy a többes szám harmadikszemé|y: ve|ükeddig az él,ella,
P|. élfuma:
il|etveaz ellos,ellasnévmásokmel|ettta|á|kozhatott.
ó dohányzik; ustad tuma: ön dohányziki ellos fuman: 6k
dohányoznak;UsÍedesfuman:önök dohányoznak.
{í) A d vágo 3zavak hangsú|ya az uto|só 3zótagon van. Ea a
rzóvégi ét olyannyira gyengén ejtik' hogy gyakran nem b ha|tható
($zteD helyett szinte mindig uszte hangzik).
(2l A mo||éknevek|egttbbször a je|zéttÍónév m€ ö tt ál|nak o/ Íaóaoo
í ruöio:8 vi|á9o3 dohány.
(3) A rpanyo| z-v€| j€ | t]t hang kiejtés€ azonos az e vagy i é|óttic gjté3á(E|
(látd e 2. |ecke 7. Jegyzetét).A magyarz hang hiányzik a lpanyo|bó|.

|-ccc|ón 3
9 nueve(nweBe) diez (djeg) í0
7 - El tabaco negro cuesta mucho menos. (4) (5) 7 _ A sötét (fekete)dohány sokka|kevesebbe kerü|.
8 _ Y no fumar es todavíamás barato. 8 _ És nem dohányozni(van) mégo|csóbb.

{4l A spanyo| ch bet0kapcso|atejtése_ akárcsak átíÉsa_ cs.

|5| Mucho je|entése: sok, Főnevek mel|ett azok neméhez igazodik'
7 e| táBáko neGro kwesztá mucso menosz. 8 i no fumár esz |oDáB|á mász megszám|á|ható íónevek többes számban á|lnak utána: mucáos
báráto. ciganos: sok cigaretta; muchas ideas: sok tilet; de mucho tiemw: ek
idő.

1'

lll
GYAKoR|.AT í. Rágyújt?(Akar dohányozni?)2. A dohány (van)
drága. 3. |gazadvan. 4. l nagyonkevesetdohányzik.5' Mégvan
egy cigarettám.6. Nem (van)drága. 7. (Van)o|csóbb.

EJERC|C|O: í. iQuiere usted fumar? 2.. E| tabaco es caro. 3.

.Tienes razón. 4: E| fuma muy poco. 5..Todavíatengo un cigarro. A dohány (van) obsó / drága.

6: No es caro. 7. Es más barato.

Ef tabaco -,4 :.'. : : .r .
Ponga las palabras que fa|tan: (pongá |ász páláBrász ke
fá|tán) r El tabaco e-.*:
.,: .

(Egészítse kil)

1 Énnagyon kevesetdohányzom/ énsokatdohányzom. A ház még messze van.

YoÍumo|.,::1 .|.: La casa esÉ \..'-J'ut..tq ...ö.

, in .s.-

' Yof umo'.. . . -J 6 A világos dohány kevesebbe keill.

2 Nekedpazad van/ nekedvan egy cigar€ttád' El tabaco L't lr.(.t-r'. .-q 1.'.:-!.

. T.: üenes .,l..,...;

H|ányző szavak:
I 1 muy poco / mucho' 2 tú_ razón / tú_ cigarÍo.3 es barato / es caro. .l
a ir. ..
(enes un ''..U.íj . '. . '
-{Y
I lodavla l6los 6 rubiocuesta menos.
aa rrraaatrarrtt*a*t***t*t*tt**a******ttr*ff **trff *st**
I Lecclón 3
 íí once (onge) doce (doqe) í2

LEccloN GUARTA (lekgjonkwártá) NEGYEDIKLECKE

Masculinoy Íemenino
(1) ésnőnem
Hímnem
ol El nifio bebe el agua. (2) í A gyerek issza a vizet.
cl La madre coge una llave. (2) 2 anya (egy) kulcsot íog.
o! La casa está |ejos. 3 ^z
A ház messze van.
.4 La cafeteríaestá cerca de |a panadería. 4 A kávézó közel van a pékséghez(a pékségtól).
.5 Tengo una amiga francesa. (3) 5 Van egy francia barátnóm.
r$ Tienes un transistor espafiol. (3) Van egy spanyo|táskarádiód.
tl
6
E| vaso está l|eno.(4)
7 A pohár te|e van.
r$ La|aza está vacía. (4)
8 A csésze (van) üres.

PRoNUNctAc|oN: mászku||no i femenlno.í e| ninyobeBe e|

áGuá. 2 |á máDre kohe uná jjáBe. 3 |á kásá esztá lehosz.4 |á
káfeter|áesáá gerká de lá pánáDer|á. 5 tengo uná ámlGá
frángeszá.6 tjeneszun tránszisztoreszpányo|'7 e| Bászo esáá
jjeno.8 |á tá9á €sáá Bá9.á.
JEGYZETEK
(í) A spenyo| fónevek vagy hÍmneműék'vagy nónemÍlek,rem|egesnemO
íónév e nye|vben nem |étezik. Majdnem mindon { végÍl fónév
hlmnemo, csaknem minden -s végűíónévnónemo (kivéte|p|. el dla_
a ktsztnésben ezért buonos días _, el problema).
(2) A hÍmnemű határozott néve|ó e/, a nónemű la: el niÍ|o,la madrc.
Tóbbes számú alakjuk /os, i||etve/as,.,os n,íos e gyerckek' /as madí9s
az anyák.
(3) A határozat|annéve|óhÍmnemb€ n Un, nónemben Una..Unfans,stofegy
táskaÉdió, una amiga qy barátnó. A spanyo|bana határozat|annéve|ó
ttbbes számban is ál|hat,ilyenkorje|entés€ néhány:unos nr'iíosnéhány
gyerek' Unas amÍgasnéhánybaÉtnó.
(4) A második leckében már szó esett e me||éknevekvfuzódésérő|:a
h|mnemo íónévre vonatkozó me||éknevekttbbnyiÍe { végű€ k ' a
nóneműekre vonatkozók |egtÖbbsztr.a végűek.

EJERCICIo: í3 E| nlfio tiene una ||ave.2.. Mi amtga vlve Jn GYAKORLAT í. A gyereknek van egy ku|csa. 2. A barátnóm
Francia. 3. E| vaso está vacÍo.4.. La casa es grande. 5l La taza Frenciaortzágbané|'3. A pohár üres (van üres).4. A ház nagy
es p€ q ue,la. (ven nagy)' ó. A csészekicsi (van kicsi).
Lecclón 4
 í3 trece (trege) catorce (kátorgp) 14
Ponga las palabras que faltan: 1 Az anyd a pékségbe
negy.

(Egészltse kll) . c í\ madre va +. J.í^panaderÍa.

1 A werek egy kulcsot/ egy pharat Íog.

6 Á csósz€ tele van / 0rcs'
.tÁy ninocpqf. &.Í' ||ave.
,C
' ta
^
uza ?*q" #4+Y-
' d. nanoQqlL ly'f' vaso.
. 9!!?o
á** taza ztc'
2 A ház nresszevan/ közel van.
(
. j{'}- casa está 4+1pí>
1.
Hiányzó szavak:
í el _ coge una / e| _ coge un. 2 |a _ |ejos/ |a - cerca. 3 un /
. <\.4 casa está i-!:rr.r. una buena '4 | a _ a | a . 5 | a _ es t á | | ena /| a _ est á va cí a .
3 (Neken) van ogy barátom / egy jó ötbtem.

.Yo tengo.J.ryamigo

.Yo tengo 9{Í ktt..aidea.

LEccloN QU|NTA (|ekgjonkintá) örtolx LEcKE

Antes delviaje (Az) utazás e|őtt
l { Ahora,estamosen Burgos.(í) I vagyunk.
MostBurgosban
tI Mafiana,vamosa Madrid.(2) 2 Ho|napMadridba megyünk.
' 3 - ;Sabes? Ultimamente, me cansomucho. 3 _ Tudod, áz utóbbi időben nagyonfáradok.
r 4 _ Deberíastrabajarmenos. 4 - Kevesebbet kellene dolgoznod.
' 5 - La vida en la ciudades demasiadoagitada. 5 _ A városi é|et(az é|eta városban) tú|zak|atott.
.6 Antesde lr a París,quieroconsu|tar
al médico. 6 Mie|ótt Párizsba megyek (Párizsba menni e|őtt), e|
akarok menni (az) orvoshoz.

JEGTZETEK
(í) Az en e|ól'árószó magyarra.ban'.ben, .on, € n , {n ragokka|íoÍdÍtha6.
Leggyakrabban aá a he|yetfejezi ki, aho| va|ami ta|á|ható.
(2l Az 8 e|t|'iáróaa a hetyetje|tli, amely íe|évalami köze|edik: wy a cas€ ' ,
PRoNUNc|AcloN: ántesz de| Bjáhe. í áorá esáámosz em mcgyok haza. Magyar megÍe|e|óia.ba, -be és a -Íe,.ÍBragok' |dópont
burcosz. 2 mányáná bámosz á máDriD. 3 2,száBesz? mcoedá8ára is íe|haszná|ható:8 ta salida, távozáskor. Az a és az al
nÓvc|ó ta|á|kozásából a/ |esz: al rcstaunnte, az étterembe.
u|timámente me kánszomucso.4 deBeriásztráBáhármenosz.5 |9.n íunkcióle még ennek ez o|t|iárónak a szemé|y{je|entó
|á BlDá en |á 9juDáDesz demászjáDoáhitáDá.6 ántesz de ir á tárgyccctónck lc|t|ós€ : w wo 8 fudro' án |átom Pé|ert.
'ontot
íónrvck
párlsz kjerokonszultárá| meDiko. A v.mos lgce|ak ez ,Í(mcnni) ioe tÖbboscám o|3ó személyÍla|akja.
Lecclón 5
 í5 quince(k|nge) dieciséis(diezy seis) í6
. 7 _ Yo conozco a un médicomuy simpático.
7 _ Énismerek egy nagyon he|yes orvost.
. 8 _ óPuedes te|efonear|e? 8 _ Fe|tudod hívni?(Tudsz te|efoná|nineki?)
r 9 _ iC|aro que sí!(3) 9 _ Hát persze! (Nyi|vánva|ó,hogy igen!)

7 gyo konogko á un meoiko muj szimpátiko. 8 .pweoesz telefoneár|e?

|3| A claroszót gyakraníogjaha||anibeszé|getésközben. Mint
9 ik|áro ke szi! me||éknévtiszta,vi|ágosa je|entése;
a Íentihetyzetben(vá|asz
gyanánt)megíe|e| a magyarpersze,természetesen szavaknak.
EJERClClo: í..Ahora vamos a asa. 2| Puedes ir a Par|s. GYAKORLAT í. Most hazamegyünk. 2. Mehetsz (tudsz menni)
3..Tengoun amigomuysimpático.4rVoy a Burgos,5' Estoyen Párizsba. 3. Van egy nagyon he|yes baÉtom. 4. Burgosba'
ParÍs.6..Nosotrosestamosen |a ciudad.7l Estás demasiado megyek' 5. Párizsban vagyok. 6. Mi a városban vagyunk. 7. Tú|
cansado'8..Yoconozcoa un médico'9..Túpuedeste|efonear|e. fáradt vagy. 8. Én ismerek egy orvost. 9. Te fe|hívhatod(te tudsz
neki te|efoná|ni).
Ponga las palabras que faltan: tl'l ,":,<n*1 (:.r,.on
r ULJ, ,Z
t lL^,, ...4|vgr4.,,í.LrlL!\'
(EgészÍtse
kil) il |Á VÍM.EN tÁ.e|rac*
ct-uDAD F6
^..,.u^|.| oat-lAgApó
1 Most nagyon / kissé Íárafuk.
.
l'|.'l'.r.. tr.! kíy..-:,...mucho.
tJjvir.r* rl:{ !91.,::c poco.

2 Botúauxöan / Bretagne-ban vagyunk.

. Estamos ?: Burdeos.
5 Haza tudsz l5nni velem / vele?
. Esüamos J'l..' Bretafia.
r 4J , , . ::'. { , ve nir + casa
';', . , , , 1r. ?
r pi'.. l.|.., venir + cas.l q4.' é|?

3 ó 1hímnemű)olaszországbd / e pékségbenew.
Hlányzó szavak:
. Et va + ltalia. í ahora me canso/ahora me canso-2en l en.3 a/a _panaderÍa.. antes
_ e |a. 6 pu€ d es - a _ conm.go / puedes - a _ con.
f El va : 61...t - )i.,., .
**ffi

1 A kávézóba nenet alat plűt nenni a kávézóba) Az hora íónévje|entéseóra (idópont és 60 percnyi idő); ahon
n.m nlós, minl az a + hora összevont a|akja,je|entésepedig:
'Jn]? & it 4 ir, caíetér|a. .z.n Tít|koí.
azaz mosl'

Lgcc|ón 5
 í7 diecisiete (diez y siete) dieciocho (diezy ocho) í8

LEccloN sExTA (|ekgjon

szeksáá) HATODIKLECKE
Tener- Haber(1) ige
A bírni,birtokolni
, I Ahora tengo hambre. 1 Most éhesvagyok (éhségem van).
; f, Hoy tienes una cita. 2 Ma (egy)talá|kozódvan.
i 3 Ellos tienen un coche rojo. 3 Nekik (egy) piros kocsijukvan.
r { Nosotros no tenemos ganas. 4 Nekünk nincs kedvünk [semmihezl.
r $ Vosotras tenéisun apartamentobonito. 5 Nektek (nőnemben) (egy) szép |akásotok van.
r $ Ella tiene un pero pequefio. 6 Neki (nőnemben) van egy kis kutyája.
7 Én(a) moziba mentem.
Ezt a szerkezetetmár ismerjük.De...
8 Jót fió|) etté|?
. 7 Yo he ido al cine. 9 ő (nmnemben) mégnem jött meg.
. I aHas comido bien? í0 Mi megnyerttlka mérkózést.
. 9 El no ha venido todavía. 11 Ti megismerkedteteka nóvéréve|(megismertéteka
.í0 Nosotros hemos ganado |a partida. nővérét).
, 11 Vosotros habéisconocido a su hermana. 12 ők @őnemben) az anyjuknak.
te|efoná|tak
,12 Ellas han telefoneadoa su madre.
JEGYZETEK
PRoNUNc|AcloN: tener - áBer. í áorá tengo lmbre. 2 oj (1) A birtd(|á8te spanyo|nFlv 8 bn€riíÉve| Í€i€zi ki' Ez táÍgras (F' !zó sz€Íit|i
tjeneszuná gitá.3 ejjosz$enenun kocse rroho.4 noszotroszno m8gygÍmrgíobrie 8 bÍmi(Ve|emit,\E|amiv€|)' birtoko|ni(va|amit) iJt |ehéhe.
tenemoszgánász.5 boszotrászlenejszun ápár|ámentobonlto.6 Ezck hc|yett 8zonben szinlc mindig a rckem/neked stb. ÍÉvmássa|(vagry
-nak, {ek rego! íffivw|) rb a van !éve| fudÍ|iuk (Iagadfuban e ven held
eijá tjeneum peno pekenyo'7 gyo e lDo á| g|ne.8 2,ászkomlDo . nincs |óp bo.) P|. nosoüos terremosuna @sa baita_ nek0nk (€y) szép
bjen?9 e| no á BenlDotoDáBiá.í0 noszotroszemoszgánáDo |á házunk van. Ahogy a lpanyoban gyakran hiányzk a lzeÍYÉly€s ÍÉvm&'
pártiDá.íí boszotroszáBejsz konoglDoá szu ermáná.í2 ejjász ugyanugrye|maradtnl a magpóan a nekeÍnrÍb.tÉvmás;ez a |eggyakoÍÜb
án te|efoneáDo á szu máDre. tzeÍ*ezet:tengo.na cl€. _|e|ákozóm van. (A Íenerifnek van taÍlarÍ'|bgni
ie|ont&o b' obbénazonben rna ÍiÜ(ább,mint rieiezeseoen.)
a tÍrto*iliszoÍry
.W
A biÍtok|á$va|amikoÍÍégenu haü€/' |Eieáe ki a span}oben, mára
azonban €á a funkci't bi€€n átadta a Íonernek'és segédigáé l€{t. V6|e
képzia spanyol az ÖsszetettigeiJó|Gt. A 6. |eckébenta|á|koztJnkellszöÍ a
mag},aru|ktze|mú|tnakÍ€vezhe6 píotÉÍibp/Éf,ío anpnsÍo (szó szeÍht
tsszeten béíeiezettmú|t)É|dáiva|'Ezek az |'at€Í ií'eje|en ileio a|akiaibó|és
a je|entéstadó ige beíeieeft (mú|tiíeiil) me|Éknéüipnevébó| (spanyofu|
panidrio) á||nak'p|. ,'€ @í''i'o _ €{tem, h8s rcn'do - (íneg)jiltlé|'
tenilo un pol'o - vo|t egy kutlÉnk. prticirio Íne|ÉkÍÉv*énl ''erps
vMkedk'
^ ganada - a megny€Ít rÉ'kózés)
tehát van + végdnórranű ab|ga(la lE,fticla
ós több€s számban b á||hat(rs nÍIcs conools - a ÍnegisÍneÍt g}€Í€kek)'
az áal€rme||€tt azonban mind(; hímrrm0, egyes számúa|akjábanta|á|ható.
A ten€rgÜo 8zeÍkezetkttelesség€t' b|tét|ensztlkségetbjez ki. Magyarrakel
+ tzoíÍÉtyÍaoos íónévilerÉwe| bdltható, p|.bítg|ogue ü a casa - haza |d|
mcnÍ}om;tenenrpsque tebÍoÍ,eaí'€- te|efoná|nunkke||neki.

EIERCIG|O: ír Tengo un coche. 2..Has comldo. & Habéis ldo a| oYAKoRl.AT í. Van (egy) kocsim. 2. Etté|.3. (A) moziba
clne. '4..Tenemos hambre. 5.. Has ldo conmlgo. 6.'Han 4. Éhesokvagyunk.6. Ve|emmenté|.
mcntotok. 7.
6. Te|efonáltak.
te|eÍoneado.7. Todavla no ha venldo. MTgncmjttt mog.
Locclón 6
 (diezy nueve)
í9 diecinueve veinie (bejnte) 20

Ponga las palabras que faltan: 3 l (hlmnemben) nem jött velank / még nen |5ft meg.

(Egész|tsekl|)
. E| 1}<. h4. venido con 4:+..ú',yv.,

. E| nrr { Í-'.venido t...I.<.r,"c.

1 Nekem van ktsim / én éhes vagyok. 4. Ettél? / Találkozód van?

r Yo l.t."r',,;: +t. coche. t

4la:rcomido?

+ il
r Yo t r r 'Í i . . , , : v , . . : , < ' L.i..^,c!.'')una cita?

5 Nekk (nónemben) van egy kwájuk / szép lakásuk van.

2 Mi telefonáltunk a nMének.
. .'+x"c.':,
tienén un
Íújiíp.
. NosotÍos l .a,y21, Ü.l,,f;: ..t.,,r9'!.,.'2 \t.< hermana.
e Ü. i. . ^:l tie ne n un a\t. ce . l+l, 't} . . !, ol. it. .
i,

Hiányzó szavak:
í tengo un / tengo hambre. 2 hemos te|efoneado- su. 3 no ha
_ nosotros / no ha _ todavía.4 has / tienes. 5 e||as_ perro /
ellas - apartamento bonito.

LEccloN sEPTIMA (|ekgjon

szeptimá)
Revisióny notas (reBiszjoni notász)
(|smétlésésjegyzetek)
1. |ttmost megá||unkés összefog|a|juk az eddig tanu|takat.
Az e|őző olda|akon megÍigye|hette'milyen is a |eckékfe|épÍtése.
A továbbiakban a mondatok egy kicsit hosszabbak lesznek,
szerkezetük bonyo|u|tabb|esz; de ... még nem tartunk ott.
HETEDIK LECKE
Az eddig bemutatott párbeszédek mindennapos fordu|atokat,
kifejezésekettarta|maznak,ezért nagyon fontosak. Ne fe|ejtsee|
te|jesenóket!
Ami a nye|vtanti||eü,már szeÍttettünk némia|apra,ami abM| á||,
hogy megismerkedtünk a spanyo| nye|v néhány |ényeges
sajátságáva|' Módszenink é|ja ugyanis nem a nye|úaniszabályok
bemago|ása, hanem a beszé|nitudás. Ezért a |eckékanyagában
krvábbra is kevés lesz a nye|vtanimegjegpés, helyet biáosÍtvaa
mondatoknakós a tanultszerkezetoketa|ka|mazógyakorÍatoknak.
Locc|ón 7
2í (página)vo.ntiuna(hÍmnemben
veintiuno)
2. Ezekben az e|só |eckékbena hangsúlyta klejtésre he|yeáük.
Bizonyára észrevette, hogy a spanyo| kiejtés nem tú|ságosan
nehéz egy magyar számára. Ehe|yütt ismétfe|hivjuka Íigye|mét
néhányje||egzetesspanyo| hangra:
B l e kétb€ to ugy€naa a hangotjetö|i.Magyarö.nek hangzik3zó
V
I
l e|ejénés m vagy n után; egyéb he|petben ajakköze|Ítésse|
képzett'
igen gyenge Ö.
G l poszen ejtetl sz- A c betÍiesetében ez csak akkor igaz, ha ulána
I hangsú|yos szavak
Z .l e vagy i ktvetkeik.
cH megíe|e|a magyarcs hangnak'
c khang értékevan 4 o, Uvagymássalhangzó e6n.
H mindig néma.
J l erós, nyetvhátta|és hátsó szájpad|ássat képzená. A g esetében
I
G J csak akkor igaz, ha úáne o vagy i ktvetkezik.
LL erősen ejtett j vagy li hangkapcso|at. (Figye|em! Ez nem
sztvegkömyezet |tggvénye, hanem nye|úerü|etenkénivá|tozik.
DtntsÜk e|' me|lk ejtésmódotvá|asztjuk,s ahhoz tartsukmagunkat.)
fi megÍe|e|a magyarnyhangnak.
Qu ez e betÍlkapcso|at- mev csak e vagy í e|őtt fordu| eló - k hangot
j€ | ö|' t€ h át az u mind(l némabenne.
R a magyar t.né|erős€ b b hang. Kettózött változata ko|önögen
I A fenti szabá|y a|ó| kivéte|tje|entó szavak ékezetet kapnak
RR J er6s (peno). szó e|ejénegyszerű ris erósen hangzik (íb/envo]t p|. a
6. |ecke 3. 3oÉban a rolo szó kezdó hangja).
s mindig zöngét|en, azaz 3z hang; még magánhangzók kózótt 3em
hangzik z-nek. A spanyo|orsági s (ez ha||ható a kazettán) kissé
más, mint a magyar kicsit a magyar söe haj|ik.
X magánhangzók ktzön ksz hangkapcso|atot je|tl' Mássa|hangzó
e|ótt a k_ íó|ega népnyelvb€ n _ gyakran nem hangzik.
Y inek hangz.k magánhangzó e|ón. Mondatkezdó hetyzetben ez a l
fe|erósÖdik és szinte magyar gy.nek ha||atszik (yo). szinte /.nek
hangzik a2 az igen rÖüd i, melyet magánhangzó után je|ö| (pt. wy).
Kivéte|a íentieka|ó| az i.nek ejtetty (és)kttőszó.
Fontos még tudni, hogy a spanyo|ban csak c, l n és r |étezik
kettózött a|akban' Az ll és az c (ezek Írásban e|vá|asáhatat|anok)
már ismert, a ritka (és lrásban e|vá|asáható) nn úgy ejtendó, mint
magyar megfe|e|óje. A cc kiejtése k9 vagy ksz.
3' Hangsú|yoás: Adott spanyo| szó hangsú|ya _ nagyon kevés
kivéte|tó| e|tekintve _ csak egy és ugyanazon szótagra eshet'
egyes és többes számban egyaÉnt. A hangsú|y szabá|yai igen
€ g yszenjek.
veint.dószl
(Hangsú|yozásszempontjábó| az ún.kettóshangzók' vagyis azok
a magánhangzó-kapcso|atok,me|yekegyik tagja ékezet|eni vagy
u' egy szótagnak számÍtanak.)
A magánhangzóra (a, e, i, o, u) végzódó szavak szabá|yos
hangsú|yaaz uto|só e|ótti szótagra esik. Vagyis: amigo, mafrana,
vaso, tengo, yien€ stb.
A magánhangzó végű, de nem az uto|só e|őtti szótagon
ékezetet kapnak hangsú|yos
magánha ngzój ukÍa:médi@, e stá, si mpático stb.
Az n-re vagy s-re végződő szavak szabá|yos fielö|et|en)
hangsú|yaszinténaz uto|só e|ötti szótagon van: ganas, nosoÍ,os,
tienen stb.
A fenti szabá|y a|ó| kivételtje|entó szavak ékezendók a hangú|yos
magánhangzójvkoni lecfión, están, nzón, París, BertÍnstb.
Az egyéb mássa|hangzóra (tehát nem n-re és s.re) végzódó
szavak szabá|yos hangsú|yaaz uto|só szótagra esik (a szóvégi y
i|yenkormássa|hangzónak számÍt):usted, venir, Madrid, espaÍ|ol,
osÍoy stb.
hangsú|yosmagánhangzójukn: árbol' Cádiz.
4. A és en. E kéte|ö|járót a|kalmazásuk soÉn már megismertOk:
o|vassa el mégegyszer az 5. |ecke 1. és 2. jegpetét.
5. Ami a határozott és határozatlan névelót il|eti.vessen még
egy pi||antást a 4. |ecke jegyzeteire; ugyanott talá|
magyarázatokat a Íónevek és mel|ékneveknemérevonatkozóan.
6. Többes sám. A többes szám képzésea spanyo|ban nagyon
egységes és ezért meglehetósen egyszerű is: a hangsú|yta|an
magánhangzóra végződó fónevek és me||éknevek.s végzódést
kapnak: llave- llaves, casa- casas, vaso- vasos stb.
Ha cgy íőnévvagy me||éknév mássalhangzóra végzódik' a többes
rzám je|eként-es végzódéstkap:.ciudad _ ciudades, transistor
_ lrrrrt.si.sÍorBs,
razón _ razonas stb. (Ha Íigye|meseno|vasta a
ícnttTkoztgi |udniva|ókat.tudni Íogja.miértnem ke|l ékezel az
uto|rÓ pó|dotöbbcr gzámúa|akjára.)
Lecc|ón 7
23 veintitrés veinticuatro24
7'''Második hul|ám''.os gyakor|atok

Egye|óre érje be annyiva|, hogy Összehason|ítjaaz alábbi

mondatokat a szemközti o|da|on(8. pont) |evő Íordítással'Majd
csak a munka szakasz'-ában' vagyis az úgynevezett
"aktív
hu||ám'során (ásd 50. |ecke) kel| magyarró| spanyo|ra
'második
fordítássaIpróbá|koznia írásban.

1 Hogy vagy? _ Nagyon jó|. Éste?

2 Akarsz ho|napve|emenni? _ Rendben. Jó öt|et.
3 Mie|őtt Burgosba megyek, telefoná|ni akarok a
rl aQuéta| estás? _ Muy bien. ;Y tú?
.2 aQuieres comer mafiana conmigo? - De acuerdo.
barátnőmnek.
4 Etté|?_ Nem, és éhesvagyok. Es una buena ldea.
5 Kérsz egy cigarettát? _ Köszönöm, nem, nem 3 Antes de ir a Burgos quiero telefoneara mi amiga.
.4 aHas comido? - No, y tengo hambre.
dohánpom.
.5 lQuieres un cigano? - No, gracias, no fumo.
6 Most kedvem van moziba menni. - Tudod, hogy
ta|á|kozónkvan?
r$ Ahora tengo ganas de ir al cine. - lSabes que
7 |smereda barátomat?_ |gen,nagyon helyes. tenemos una cita?
.7
;Conoces a mi amigo? _ Sí, es muy simpático.

;;ffi;il;;;ffi******ü****** NYOLCADIK LECKE

. Porfavor. iPuede indicarme...? gyanánt).Meg tudná(tudja)
Kérem(szívesség
mondani(mutatni)
nekem...?
í
-
Por favor.2Sabe usted si hay una gaso|inerapor 1 _ Kérem. [Nem] Tudja (tn)' (hogy) van errefelé egy
aquí?(í) benzinkút?
2 - 1No es usted de aquí,verdad? 2 _ tn ugye nem ide va|ó? (Nem van ön innen, igaz?)
3 -'No, y estoy un poco perdido. 3 * Nem, és egy kicsit e|tévedtem(e| vagyok vészve).

JEOYZETEK
(ll Hly |c|cntárc: van' vannak. Egyes ás ttbbes számú a|anyraegyaÉnt
PRoNUNclAc|oN: porfáBor.;pweDeindikárme... ? von.tko'h.t. d6 6nnck.z e|enynak határozat|annakke|||ennie' vagyis
í por fáBor.száBe usáeD szi áj uná gászo|inerápor áki? 2 2_ hrllrrjrrt|en nTvcltl (.kTÍ többc. számban b) vagy számnév (ésétleg
esz usáeD __ berdáD?3 __ esáoj um pokoperdiDo' ..mml ..m) k.ll hogy alljon cktno.

Locc|ón E
 25 veinticlnco
4 No se preocupe,Jhayuna muy oerca de aquí.(2)
- gDónde
5 tiene usted e| coche?
6 -.Es e| rojo que está aparcado detrás de| b|anco.
7 _. Muy bien..La más próxima no está |ejos.(2)
r $ gVe usted el semáforo?
9 .Para llegar a la gasolinera,rtieneque girar a la
derecha después de| semáíoro. (3)
. í0 -r Muchas gracias por |a información.Adiós.
1 _ sze preokupe,
áj unámujgerkáDe ák|.5 .dondetjeneusacD-
kocse? 6 - - noho ke esztá ápárkáDodetrászDe|B|ánko.7 muj Bjen.
_ - prokszimá_ - |ehosz.8 ébeUsáeo e|szemáforo?9 plrá jieGár -
_Gászo|inoÉ, __ hirár -- Derecsá DeszpweszDe| szemáforo.
l0 mucsászGrtgjászpor-- iníormá9jon.
áDjosz.
Most már sok szóf tud könnyen kimondani, ezéft ezek nem is
jebnnek meg az átÍrásban, helyllket gondolatjel jelzi, A nehezebb
és az új szavak kiejtését azonban továbbn is megadjuk.
ldőkrzben a hangsúlyozási szabályokat is megismerte; a
hangsúlyos szótagokat azonban _ vastag betúvel_ továbbn is
jekjljük a spanyol saövegben (a Mejtésben is).
á4,^BEaA*tiNERAW,
u^!A
EJERClc|o: ílHay un coche en |aca||e.2.'2,Dóndeestá Pab|o?
3: No se preocupe.4r El rojoes paraAna. 5: Muy bien.C El vaso
está detrásde|nifio.7. Por áqut.
veintisóis26
4 _ Ne aggódjon (aggassza magát), van egy nagyon
ktzelide (innen).
5 Hol van (tnnek) azautója?
6 - (Van) [azl a piros [az], ametyik a fehér mÖgött
parkol (van leparkolva).
7 _ Nagyon jó Üó|). A |egktze|ebbinincs (nem van)
messze.
8 Látja (ön) a je|zó|ámpát?
9 Hogy eljusson a benzinkúthoz(a benzinkúthoz
jutáshoz),a lámpa után jobbra kel|fordu|nia.
10 _ Nagyon ktsztnÖm a íelvi|ágosítást (sok kösztnet a
ÍeIvi|ágosÍtásért).
Mszont|átásra(|stenvele).
(2l A b/os tr e ocrco h.l.rozfuzók, .|ekiuk vá|tozet|an,végzódésokném
í0gg .t|T| e íóntv|ó|. mc|yrc von.tkoznak.,e! ,vstauíante esÍá c€ í ca
-
ez Il|clcm kl'.| v.n; ,a casa oslá ,olos - . ház messze van.
(ll A pan o|t|lrÓ cT|t,r.nd6|tótótt íc|cz k|, megíe|e|a magyar
-nek' k .n€
Í.ookn.k v.gy . .z.már.. rórzórc nóvutóknak: tbngo una llaw
Fn
U.,.d *' vrn rgy ku|crom ez tn 3zámára.
(.' A ,xt, .|Ö|l.]ó .gyrász| m6gío|c| a megyar {rt ragnak (é|-
é3
okh.lá.o,Ó .ít.l.mbcn .gyaránt): gracias por la inÍormación _
l.lr'Tn.| . í.|vl|.oooltásért.Mágrészt haszná|ato8 köro|, táján
l.|.n|..l,.n b pr aqul _ craíe|á; por la ma'ana - dé|€ | ótt.
(|otxtolton am, hogy pillanatnyilag nem szükséges
minden teckét
lallal cgószében megéftenie ahhoz, hogy a következőhöz
hrylnason. Ahogy tovább fog haladni, a homályos részek
tlattItódnl Íognak.
Dr no.ío|o|teee| a vastag betÍlsmagánhangzókat (szótagokat)
hrngrú|yozn|.
oYAl(oiLAn í' Vrn cay kocr|rz utcán'2. Ho|van Pab|o?3. Ne
.00ó.t|on.. A p|to.AnlT (Aneuámáre van).6. Nagyonjó. 6. A
plhlt r cY.t.k mögÖtlvln. 7. EncÍetó.
Locc!ón E
 27 veintisiete veinüocho 28
1 Kércm/ köszönőm.

+*-'
Ponga las palabras que faltan:

1 van egy benzinkút közel k,e.

. J)r*+.c,n
al
. /'1:i una gasolinera '91;a;. de .: ?'.\,-
6 tn a jobb oldalon / a kocsi mqöil van.

{.'{.i . U )gcr),+
. usred
2 Egy kicsit dwvedtem / nagyon fándt vagyok'
t usred,,-.!i&ia.u, oVJ.
-"r,".
. Estoy t,u.r
1',o"cr 1",;'.i:l-'.Jt" 6 Evós után/Ü1után.

. Estoy r, . .,:, .,+! .:."?-.'... , Jq-,lr':r!]t

n 'l
dl comer.
. d6 usted.
-.í.J*si:
3 Na agg&jon.
Hiányzó szavak:
í hay_ cerca- aquí.2 un Poco perdido/ muycansedo.3 no se. l por
t. ÍavoÍ/ gracias.5 está _ la derecha/ está detÉsde|.6 despuésd€ /
V;). ).{ praocup€ .
después.

LEccloN NovENA (|ekgjonnoBená) KILENCEDIKLECKE

La hora Az óra (időpont)

í . Antes de acostarse. í Lefekvése|őtt.
+ aQué hora es? 2 _ Hány óra (mi|yenidőpont) van?
l l
ot _.Son |as diez y cuarto.(í) 3 - Negyed tizenegy van (vannak).
_. Voy a acostaÍTne. 4 _ Megyek |efekÜdni(készü|ök|efeküdni).
. 4
5 _ Ho|napkorán kelsz (fogsz kelni)?
5 -';Mafiana vas a madrugar?(2)
JEGYZETEK
(1) Az óráva| és percce| kifejezhetó iJópontot a spanyo| a ktvetkezó módon
ádja meg: es la una - egy óra van; son /as dos, tes, auatrc, olc. - két'
három, négystb. óra van' A negyedet és fe|et hozzáadják a már e|múlt
caész órához, tehát:Íélhé|(van)_ íson)/as sels y medla (= hat ésÍé|);
nogyod tt _ las cuaho y cua|to (= négy és negyed). A mi -kor ragunk
rpnnyo| megíe|elői€ az a e|ö|járó: hatkor - a /as se,:s.A háromnegyed
PRoNUNclAc|oN: lá orá' í ántesz_ ákosáársze,2 1ke orá ||' p{'('|0rpanyo|U|:las diez
'nenos
cuaflo (= ||z mÍnuszneg}€ d ).
4 boj_ ákosztárme.5 amányáná
esz? 3 szon |ászdjegi |orrárto' |2| A nnthttgnt ||p|kt|r Üpanyo| pe, magyaru| csak két szóva| |eh6t
bász á máDruGár? vl.rrr.(lnl korAn(fcl)kelni.

Lecclón 9
 tBinta 30
29 veintinueve
6 - lgen. Fcl tudsz kelteni (tudsz felkelteni engem)
6 _. sÍ.gPuedesdespertarmea las siete?
hótkor?
7 _o2Por quéno pones tu despertador?(3)
7 _ Miórt ncm á|lltod bc az óbresáóórádat?
t - pgrquge| muel|eestá roto.
8 - Mort c| van tÖrvc a rugóJa (a rugó van törttt).
$ f6t6n6gsideacuerdorBuenasnoches.
. í0 - BuenasnocheslHastamafiana. e .'- Akkor rcndbcn' Jó ójszakát.
- to - Jó T|rzekát.A ho|napiviszont|átásra(holnapig).
_
6 -.preDesz deszpoíorm€ - lász 3zjet€? 7 épork8 _ ponesz (tl ,t' qu. . m|.Ít; rz o-n)x 161.
po,'qu'(hengrúly
_ ÍÍolo.9 entongesz- ákuordo.
deszpertáDor?8 pork€ - Ínwgjie
bwoná3zno6esz. í0 _ -. lsáá mánylná. OY^KORLAT í. Hány óra van? 2. Evéselótt' 3. Ana koráníog
írlkr|n|4. Hlzr íogokmenni'6. Miértnemjössz moziba?6. Mert
EJERclClo: íl4Qué hora es? a Antes de comer. 3r Ana va a nlncr kcdvcm.7. NegYedhatvan'
madrugar. 4..Voy a trme a casa. 5.!2,Por qué no vienes a| cine?
6..Porque no tengo ganas. L Son las clnco y cuarto'

Ponga las palabras que faltan:

1 Hány óra van/ kércn?

,I
. a+4 NvqA ?.?
. L#t l.p'+ ':. par ls*n:t

Ha nafl leckéjeanén olyan szőval, kifejezéssl vqy kbitési

6t petrxxlt(vanaz egy ésd) / íélkettő van (vanaz egy és
2 Égyóra rÍ,ú,t
tél. n!átossággal tatáIlazik, amely folyton Kmagy a fejéből vagy
oituttytltnen mtaogu[ akkorkészltsnemákedető jelet:hÚzzaalá
. .:
. h q1 Í.' v &\tp- o prcbbmás helyei,aztán lapzm pár eailal továbbés dt a
lapszltrc pgpzze fel annak a lapnak a számát, amelyikena
. f,.. |a :.x.Í.y ptobtóma-uátnató.Ha néhánynap mútvaeléftezikdúg a i,lig,
.nagyo||
könnyen leheÍséges,hagy a problémája közben
mcóouuott, meda led<ékben mindigan i1yr,kszankalapcabban
3 Miértnemiössz wtem/ miód netnJössz holnap? kl|c]tenl,amttetőzőtegegyszermár halldtunk Ha egy llyen kddés
továbbn rem olűdik nng, cs;ináljonújabbembkedet&.
O
o 6:.1: Ql+f no visnos .'?. .,. .F/?
. Akkü . hotná,dvlszd|tlátága/ ió qszakát.
, <{l* novienes n..'rÍ,p+q? ' , f ,..tr.,v, ,r,;,.|s,.. mafiana.
ü*.

'i, J., ..,, uuc ner , . \ !. ' i l ' -r ,

1 llbil nemtudok / ned Anévalnwwk.
H||nyró .zavtk:
y
' 3o11^.* no f.+*& I qul horl rr / qul horr rr por í.voÍ. 2 o3 - una y cinco / es - una
m. íl|. l pot q u. - _ oonm|g o/p orquá_-mafia na. . p oÍ q u€ -
. -j}-re.,.rq. voy qo1. Ara.
purdo / pÍqur - on, ! .nlono.. h..ta /.nton63 - nocfies.
L.Gc|ón 0
 3í treintay una beinta Y dos 32
LEccloN DEC|MA (|ekgjon
degimá) TIZEDIKLECKE
Ser _ Estar (í) Lenni
.í Yo estoycontigo.
í Énná|ad (veled)vagyok.
tl Túestás cansada.
2 Te fáradt (nőnemben| vagy.
'3 Hoy está ocupado.
3 Ma el van foglalva (van elfoglalt).
t!, E||osestánen |ahabitación.
o$ Vosotrasestáis con e||os. 4 Ők a szobában vannak.
r6 5 Ti (nőnemben) ná|uk (ve|ük)vagytok.
Nosotrosestamosen Barcelona.
6 Mi Barce|onábanvagyunk.
. Ya conocemosesfe tipode nnstrucción:Pero...
Ezt a fajta szerkezetet már ismerjük. De...
cf Yo soy ftancés.
o$ Túeres una mujer. 7 Énfrancia vagyok.
o$ Es la una. 8 Te (egy) nó vagy.
.í0 Nosotrassomos jóvenes. 9 Egy óra van (van az egy).
.11 Vosotrossois inteligentes. í0 Mi (nőnemben) Íiatalokvagyunk.
.12 Las mesas son pequefias. 11 Ti értelmesekvagytok.
12 Az asáalok (vannak) kicsik.

PRoNUNcIAc|oN: szer - esáár. í _ - kontlGo. 2 _ _ JEGYZETEK

kánszáDá. 3 oj _ okupáDo.4 noszotrosz- - bárge|oná.
5 boszotÉszesáájsz kon e|josz.6 e|josz áBitágjon.7
gyoszojfrangesz.8 _ eresz_ muher.9 - _ _. í0 _ szomosz
hoBenesz. íí - szojsz inte|ihentesz.í2 - meszász szon
pekenyász.
EJERclG|o: í, Están cont|go.2..La taza es grande.3. Yo soy
. joven.4..Son |as cuatrode |a mafiana.5..Túeres egpafio|a.
6;V.osotrossois simpáticos.}. Nosotrassomos hermanas.
Ponga las palabras que faltan:
7 ÉnaI vagyok Íogtatví/ otthon vawk.
.4
. Yo ??tc:; ocupada.
. Yo !f,qq !'. cq+g,
(í) A magyar |enni igének a 3panyo|ban két ige Íe|e|meg: ser é3 esÍia,:
Ezek haszná|ata 3|éggékótött, ogymás3al nem cseré|hetők íe|. vary
ha mégis, az je|entésváltoássa| jár.
A sar á||andó tu|ajdonságok, kóÍ0|ményektólíogget|en je||emzók
_
kifejezéséreszo|gá|: soy í/anoés_ francia vegyok; e'os una muier
nó vagy.
Az osÍar ezze| rzemben az átneneü, a mindenkori köÍ0|ménye|dó|
í0ggó á||apototÍejeziki. Ez minden6ke|{'tta va|aho| va|ó tartózkodást és
a éupán ámenáünek tekintett |e|ki vagy fizikai tu|ajdonságot jel€nü.
(Helyhetáíozó klsérójeként- az alany{ó| |tlggően _ |egí€|jebb az hay
|ehet a konkurense. a ser soha.) Pl. Ána está en casa - Ana otthon
v.n; osloy cans8do - fáÍadt vagyok.
A soÍ ós ostar heve3 a|ka|maáse az €sy|k |6gkomo|yabb ekadá|y a
.p.nyo|u| lanuló kezdó e|ótt. Figyelje meg továbti é|ófoídu|ásukat a
tcckát Tg gyakor|atok szÖvegében, 3 tegyo Ío| o|ykor magának a
krrdrsi, miórt á|l itt vagy on az egyik vagy a másik. A íenti.alapszaMlF
|.mcrcl. jó íogódzó a ser ás az oslar he|yes haszná|atának
b.gy.koÍ|áoához'
OYAKORLAT í. Ná|ad vannak. 2. A császe (van) nagy. 3. Én
í|r|r| vrgyok, 4. Roggc| nógy Tra van. 6. Te spanyo| vagy. 6. Ti
hrlyrlok vlgy{ok' 7. M| nóvérek vagyunk.
Lccclón í0
 33 tÍ€inta y tÍes beinta y dJabo 3f

2 r ínón€mb€n) Innciák l náluk (wlük) 1hÍmnemben,|vagy'ok. A ház Íe't.r/ BarÉbr,áás'nven.

-t
. Vosofas 16r.l,,:.,. Írancesas. Laa5g 4:t V!4r!4d*

r Vosofas -.i.,lo*.'r jf."

C{rl' :{iP* t.a casa {'Já Barce|ona'

3 l/bntél/fratillvagy? 6 Mi l,€tyast.k / d káÉ^&an vagyunk

. ir'. )Í., . NosotÍos.Jst\.Ésimpáicos.

. NosotÍos!tJa#,Í, 9: L+ etaeaa.
' 4?t!) loven?
Hiányzó szavak:
í estoy/ estoyen casa. 2 3oi3/ ostáis con e||$. 3 has ilo / eres. 4 es
b|anca/ gstá gn.6 3omo3/ esláb 6n |a.

LECCION ONCE TIZENEGYEDIK LECKE

. Quiero hablar castellano Spanyo|u|akarok beszé|ni
. í . Ahora hab|amosfrancés. í Mostfranciáulbeszé|Ünk.
2 lQueremoshab|artambién caste||ano. 2 Spanyolulis akarunkbeszé|ni.
.3 _.iHola, Juan!(í) 3 - Szervusz,Juan!
l| ;Carmen!|Adónde vas? (2) 4 _ Carmen!Hová mész?
. 5 -_. Voy a claser Me he puestoa estudiarírancés. 6 _ Trára megyek.Elkezdtemfranciául(franciát)tanulni.
6 . El próximo verano quiero ir de vacaciones a 6 A jövő (következó) nyáron Kozikára akarok menni
Córcega. nyara|ni(szabadságra).
.7 7 Te nemtanulszsemmilyennyelvet?
iTú no estudiasningunalengua?
8 _,Hab|o un poco ;,"ng{s,opeÍo con muchoacento. 8 _ Beszé|ekegy kicsitfranciáu|(franciát)'de erós (sok)
akcentussal.
JEGYZETEK
ííl Az ,'o/o mogfé|o|e magyer sÍvusz' 3zia köszÖíÉsn€k Jó irmerósók
kÓzótt heszná|áto8. biza|Ín$ oó.Üz|&bíÍna. EnrÉ|hh/ata|osabba ÖUoí'ots
dlc, _ ló írgg€lt/napd (dáig hená|atos), a öuenas _ i'
'a|das
n.pouÚ|Tl (dónó| estéigmo|dják) és a öt,enas nocües (I' €stéUéiszakát).
B| l.rür1í' káídó határozó8zó, összgtétel a dónda (hoD hatáÍozószó és az a
.|Ö|l.Íó .gycto|Tiébó|, ,€ | € n tés€ hová. Az ékezetnek az ilyen
hl|lnlrórrók .t6láb.n |c|6ntóEín€gk0|önböáetó szeíepe van: a kérdó
vt0y mond.|o| b.vczető e|akok ékezendók (dónda)' a vonatk@ó
'.|k|.||ó .|.n .||ók ncm kapnak ékezetet (dond9- eho|).
nr|l.knnnd.|

t.cclón íí
36 trcintey canco beintay seis 36
' I - gPor que no vienes conmigo?.Tengo un buen 9 - Miértnemjössz ve|em?(Egy)Jó tanáromvan.
profesor. í0 _ Je|en|eg
nemérekÉ (nincsidőm).
10 -.Actualmente no tengotiempo. 11 De otthonmindennaptanulokegy kicsit(keveset).
11 Pero estudioun pococada díaen casa.
fu,7o..uot^.J,6 1"r, 1.<r.1- t.Á.'z L-- J...o-

E leckétől kezdve már nem adjuk meg a spanyol szöveg kejtését.

BÍzunk abban, hogy ez már az ön fülében van, s nem szorul rá
erre a segÍtségre.

EJERCtClo: í..Nosotroshab|amosfranés. 2r;Adónde vas? 3.

iDónde estás? 4. Las vacaciones de verano' 5r No tengo
ningunahermana. 6! Es un buenamigo.7. Estudioun pococada
día.

Most vessünk egy pil|antástaz igékre,ané|kü|persze,

hogy belemeru|nénka spanyo| igeragozás tengerébe.A
spanyol igéknek 3 csoportjuk van, aszerint hogy íőnévi
igenevük -a|i 4r vagy -ir végű.A három csoport egy.egy GYAKoRLAT í. Mi ftanciáu| beszé|Onk.2. Hová mész? 3. Hol
je||egzetes (és szabá|yos ragozású) tagja az hablar vagy? 1. A nyári szabadság/szünidó. 5. Egy nóvérem sincs
(nincs sehány nóvérem). 6. (Van egy) |ó baÉt. 7. Mindennap
(beszé|ni),a @mer (enni) és a vivir (é|ni).
tanulok egy kicsit.
A je|en idó egyes szám elsó szemé|yében mindháromige
.o ragot kap. E rag az igetőhtz járu|, me|yet az -ar/-er/-ir
végződése|hagyásával kapunk meg. Pé|dáinktehát faöl Ponga las pa|abrasque Ía|tan:
+o=hablo be szé | e k, com + o = c o m o e s z e m , v i v + o =
vivo é|ek. Ezek tehát a szabá|yos igék mintái; ami a
rendhagyó igéketi||eti,közÜ|Ük már megismertÚk az ir (voy 1 veletek is akrunk bdszélni/ nenni.
_ megyek), a ser (soy _ vagyok) és az esÍar (estoy _
: JI
vagyok) egyes szám e|só szemé|yűa|akját. . ouergmos h44í.* Lea./*.ut úp:r! vosotÍos.

A jelen idő egyes szám harmadik szemé|yeaz -ar végű .I

. Queromos 7t- U.l.-nu.1tr C44t- vosotros.
igékné|-a végződéstkap: habla - beszé|.A másik két
igecsoportban ez a rag +: come _ eszik, vive _ é|'
U gyanezek a ragok érvényeseka magázó megszó|ításban
is: usfed estudia muy bieh _ ön nagyon jól tanu|. 2 A Jrvő (krwfuezQ nyáron (nyár) spanyolul (a spanyolt) aka|d( tanulni.

A ragozásra mégvisszatérünk. . , \J \, . . (', '. 1Ji' quie ro{ 1, { , . '. t!, '1, r,aS
e lC : tellanO-
l.
t.ecclón lí
 37 trcinta y 3.€t€ beinta y ocho 38
3 Nlncsk!&n / kedvem. 6 Nincs gp,mmllyen
találkozu / egy€,tbn (shány) barátodg€,m.
. No-w 1;}r.Y€r
. No t€ngo No tienes {,+T-19{Y!
cila.
\l.r.*"l>

No ti€nes frv:-apram6o.
1 Hol vdw? / Hová mész?
Hlányzó szavak:
4fu.41esusz í hab|ar tambiéncon. / ir también con. 2 e| próximo verano -
estudiar 3 tengo tiempo / ganas. 4 dónde / adónde 5 ninguna
va.z
44.J.i,.4 / ningún.

LECCION DOCE TIZENKETTEDIKLECKE

Entrevecinos Szomszédokközött
í .Esta fami|iaestá de vacaciones.(í} 1 Ez a család szabadságonvan.
.2 -.4Dónde vivenustedes? 2 Ho|laknak(élnek) önök?
-
.3 aquÍ.€ s ta ciasaes |anuestra. 3 _
ltt lakunk.Ezaház a mienk.
4 -Mvimos nifios?
- ;Tienen 4 Vannakgyerekeik?
-
5 _ sí. Este nifioes nuestrohijoRafael. 5 _
|gen.Ez a gyereka Íiunk,Rafae|.
6 Y la pequefia,que ustedes ven en e| balcón, es 6 És a kicsi, akit (bnök) az erké|yenlátnak, (van) a
nuestrahijaTeresa. |ányunk,Teresa.
7 ;Quierensubira tomare| caÍé? 7 Nem jtnnek Íelegy kávéra(akamakÍeljönniinni a
8 Con muchogusto.Además,Ceci|iapodráhaceruna kávét)?
- amiga.
8 _ Nagyon szÍvesen.Ráadásul Cecilia szerezhet(tud
9 : Estamos de vacacionesy no oonocemosa nadie csiná|ni)egy barátnót.
aqul. 9 Szabadságonvagyunkés nem ismertinkitt senkit
[sem].
JEG\ZETEK
(í) Ttbbes számú alakjuk esÍos(hímnemben)és eslas (nón6mben):estbs
yasos - ezek a poharak; es,as casas - ezek a házak. A
rem|egesnemo a|ak (eslo) mindig csak egyes számben é3ónmagában
á||'íónévmel|ettsohasem. Az eddp tágyali névmássa|a spanyo|o|yan
táÍgyakra vagy szeméb,ekro uta|' melyek a beszé|óhtz vannak köze|. A
beszé|ó partneréhez' vagyis a m€gszó|fton szemé|yfiez köz€|i tárgyak
mutató nóvmása - a magyar az (a) megfe|e|óje - az oso, esa (egyes
3zámban)' esos, esas (ttbbé3 3zámban): eso Öa,cóí'- az az e*ély;
osa ,nosa _ az az asz!a|; esos cuanos _ azok a cigaretták; osas
JEGYZETEK tazas _ ezok e csészék. Sem|egesnemű a|akja eso, rá ugyanaz
von8lkozik. mint az osÍo{a'
(í} Most ismer*edjonk meg a mutaió névmásokka|. A kétegyes számú
Mgyáze|| A hanosÚvnak (ó3 8z ák€ z etnek) jc!|enté3megk0|önMztetó
a|akas'e (hÍmnemben) ésesfa(nón6mb€ n ).je|entésok
ez (a).Es/ladla l]rcrcpc v.n ez esla (cz, heng3úlyaz e hangon) és az eslá (van,
_ 62 e nap; esta tamilia_ e' a család.
hrngrú|yu c hrngon) 3zevek .s6tábon.

Lccc|ón
 cuarentaaO
39 trointay nueve
10 _ Zavar1amagukat, ha tegeződtink?
í0 _ iLes mo|estasi nos tuteamos? íí _ E||enkezó|eg, mi nem vagyunk hozzászokva
'tf -rAl contrario,nosotrosno estamosacostumbrados (hozzászokottak) ezekhez (azokhoz) a
a esas formalidades. formaságokhoz.
í2 _ Tantomejor,nosotrostampoco. í2 _ Anná| (annyira)jobb, mi sem.

GYAKoRLAT: í. Szabadságonvagyok' 2. Ennek a nónek van

EJERCICIO: fr Estoy de vacaciones. 2.Esta muier tiene un hijo' egy fia. 3. Ez a kocsi piros'a. A (mi)|ányunkFranciaországban
3..Este coche és rojo. 4..Nuestra hija está en Francia. 5r No van. 5. Nem ismert]nk senkit[seml.6. Azok az asáa|ok(vannak)
.conocemos a nadie. 6.. Esas mesas son pequefias' 7''Al kicsik'7. E||enkezó|eg. E. Anná|jobb.9. Énsem.
contrario. 8..Tanto mejor. 9.Yo tampoco.

ffi

Ponga las palabrasque faltan:

1 Ez a gyerckaftunk RaÍael,

ezji. ninot:. ry::ly h{* n.r*l

1 Elbnkezőtag, az I't.m zavdr engem / ő hozzá van szolon (van
hozzászokott)'
.,{! . q,lí,r.c-.-.*!;9)í no me mo|es!a.
2 Annál hbb' mi is / se'm,
\l . <--r.l"tt"ir.. ot +J+ acostumbrado.
.Jq,.,,tp- j*.. l.j:r.f.'
í nosotros
'l..j..
6 Mi ndm isneúnk ifr $nkit / nom kmoriaka(z 6) nővérét.
'Jcnr'S.q r1?).!r no*tos1t'r,.'r;1''"
NosotÍB írí conocgmo3+ rp'.J.;." gg.*

3 Mi itt lakunk / mi a banzinkúthoz közel lakunk,
r Nosotros q1*.,1g.) q.qd
. Nosotros t|:r.j!.:].. ÚÍ-i . . de la gaso|inera.
NosotÍo3ty/oolpoemo3o-Dí| hermana.
H|ányzószavak:
í cste _ es nuestro hijo. 2 tanto mejor _ |ambién/ tanto mejor
* lampoco. 3 _ vivimos aquÍ/ _ vivimos cerca. 4 a| contrario,
oro / e| contrario_está. 6 _ no_ a nadie aqul /_ no _a 3U.
Locclón í2
 |í cuarentay una cuarentay dos f2

LECCIONTRECE TIZENHARMADIK LECKE

Un poco de todo Mindenbőlegykeveset
o{ 2,Hayvino Para cenar? í Van bora vacsorához(vaesorázáshoz)?
2 He pagadoveintepesetaspor la leche. 2 HúszpesetátÍizettem a tejért.
'3 - Es la unaY diez. 3_ Esy óra mú|ttízperccel.(Egy óra tízvan.)
.4 - No, son las dos y cuarto. 4_ Nem, negyedháromvan.
.5 _ éPorquéno vas? 5_ Miértnem mész?
6 _ Poque Joséva a ||egarahora. 6_ MertJosémostfog érkezni.
'7 Eres un hombre. 7 Férfrvagy.
.8 Estás en |aciudad. 8 A városbanvagy.
o$ ;Dónde estamos? 9 Hol vagyunk?
.í0 ;Adónde vamos? í0 Hová megyÜnk?
. íí En estaca|le,hay muchacircu|ación. 11 Ebben az utcábannagy a forgalom(sok Íorga|om
,12 Esas camisasno son caras- van).
12 Azokaz ingeknem(vannak)drágák.
EJERCICIO: l. Un poco de todo. 2. Son las cinco y cinco. 3. Esas
casas son caras. 4. Eres joven. 5. 2,Por qué no vienes con GYAKORIÁT í. Mindenból egy keveset. 2. tt óra múlt öt
nosotros? 6. He pagado quince pesetas ' 7. 2Hay muchos nifios? percce|.3. Azok a házak dÉgák. ll. Fiata|vagy. 5. Miértnem jössz
velünk? 6. Tzenöt pesetát Íizettem.7. Sok gyerek van?

E^l E6TA cÁllE, HAY HueHA

Ponga las palabrasque faltan:

1 Én kevegt frzettem/ tizenhárom pegtát frzettem,

I
y o l r . ; . t{ ? . ) . , , . 1 . - ? . / ,
í|
l- I
Yo ÍJ'. ,irafrl{l'
' ^ -
' :.í/{ p€ s élas.
Ebben a led<ében nincsnek iegyzetek, Evén összefqlalása
mlndannak, amit az utóbbi lekék srián megismertünk. olvassa et
2 Azol<a kasik drágák / pircsak. l mondatol<at,és ptóbátjon meg visszaemlékemi ana, amit már
tanult' Meg fogja látni, hogy a kezdeti nehéz#gek eftíhnek Ha
mégismegoldhatatlan prcblémája támadna, nézzen utána az utóbbi
Ür:. cocfies )a. l. @!V?.
lcckók legyzeteiben. Az 1. ős 2. mondathoz a 8. led<e,a 3., 4., 5.,
6 ' mondathoz a 0., a 7. és 8' nondathoz a 1o., a g. és 10.
','o-. ,.
. coches Dll . P'a* npndatloz a 11', a 11' és 12' mondatltoz a 12. lecke ad segftséget.

Lrcc|ón í3
 a3 cuarenta Y fes y cuatro.4
cuaÍenta
3 Te Ínncievagy/ otthonvagy.
6 Hová|qsz n,o.n/ hok,apl,Enni?

. Túq/s/] íranés. a,fJlr'd. vas 4 .4. "lre't+z

. Tú1#" i.!Á.bsvas + ill

9v casa. ".4},/4{a
H|ányzó szavak:
t hc pegado poco / he pagado fecé. 2 esos - son caÍos / esos - gon
4 Negyec!kafrő/ háromnegwdháromvan. rojot' 3 eíes / estás an. . es _ Una y cueÍlo / son - b€s _ ct|aÍto. 6
.dónd€ - a ir ahora / adónd6 - e ir manena.

, t>. uUt"A y qqlr\c!' El tudja ismételni_ egyszai elofuasás után _ fejből a fenti
mondatokat? Gondoljon arn, hogy nem utolsósorban ityen
gyakotás tévénbsz képesspanyolulgondolkdni.
. !+r:t. taslf'!? manosMu

*ffi *ffi ff ****fr *** ffiffiffiffiffiffi

*ffi ffi *ffi ffi ff *rffi

LECCION CATORCE TIZENNEGYEDIKLECKE

Revisión y notas _ Márismerjük
2. A klejtés. az egyesspanyolhangokat,
ezér|eze| a témávalebben az ismét|ó|eckébennem
- Az öt magánhangzó
1.A kettőshangzók. - a, e, i, o, íoglalkozunktovább. Ha új kiejtésisajátosság vagy
u _ ésaz idónként
magánhangzó y közül az a, e
értékű tudnivalómerii|neíel,ana a megfe|etóleckejegyzeteiben
.. és o úgynevezett magánhangzó.Ezek egymássa| ki Íogunktémi.
"erós'
nem atÉótnak egy szótagot,egymásmel|ékertilésesetén
írásbane|vá|asáhatóklpaclla,ro.er).Mszont ha l' u vagy 3. A por és parc e|tljárókka|szinténmegismerkedtÜnk
y _ ún.'gyenge' magánhangzó- kerüI_mel|éjtik, azzal már. A para a|apje|entése cé|határozói:va|akinek
koztis szótagot,kettőshangzóta|kotnak.Ez irásban nem (valaminek),va|aki/va|ami számára/részére. Tenemos
válasáható ét.uar ismert pé|dáinkhoy (ma), sieÍa (hét)' vino parc cenar - van borunkvacsorára;asÍecafées
_ már
cuarÍo(negyed).Ha az i|yen szó hangsúlyaa pan usted_ezakávé önnek van.Úticenis kifejezhetun
tárgyalt pasajeparc Lima_ Limábaszó|ó jegy.
kettóshangzónvan, az mindigaz 'erós' magánhangzóra A por ezze| szemben soko|da|úbb.A|apje|entése
esik. Ha e-||enbena hangsú|ya magánhangzón okhatározói:apor quéno vienes?- miértnemjössz?
"gyenge" eá ékezet .ért
van, akkor nem kettóshangzóva| van dolgunk: Haszná|ható azonban je|entésben
és a betrÍkapcso|at irásban órtékmegadásná|(áa comprado un coche por un
ietoii ezen a betűn,
LMá|asztható; pl. dÍa, vacÍo. Ha két "gyenge" millón de peseÍas_ egymi||iópesetáértvett autót).
magánhangzó a|kot kettóshangzót, a hangsúly a Megfe|e|a magyarhe|yettnévutónakis:.he venidopor
máiodikraesik yiuda(tzvegy),ruido(za). mi hermano a fivérem helyett jöttem.
Lgcc|ón |4
.6 qJànt]a y cinco
ldótartamotis kifejezhetasfamosaquÍpor unos días_
pár napig vagyunkitt. Cé|határozóis lehet (minta para
konkurense):vengo por hablafte _ azér|jövök' hogy
beszéljekve|ed.2Por qué? = miért?,mi okbó|? aPara
gué?= minek?,mi cé|bó|?, miért?Ennyiegye|őree|ége
kéte|t|járószó haszná|atáró|.Bővebbet majd a később
fe|bukkanóporéspara pé|dák kapcsán.
4. Pontos idti. _ Ennek megadására a ser ige és a
nónemrjhatározottnéve|ó(/avagy las; az horafs/miatt)
használatos:es la una:egy óra van, son /as dos; kétóra
van. A 30 percné|nem több ttredékórát(perceket,
negyedet)hozzáad1ákaz e|mú|t egész órához: son las
seisy cuatro_ negyedhétvan;son /as oncey diez _tiz
percc,e|múlttizenegy;a las dos y media- Íélháromkor.
Fél után a következő egész óráig hiányzó perceket
levonjákebból a bizonyosórábó|:es la una menosÍres_
három perc mú|vaegy;son /as cinco menosveinte_ Íé|
öt mú|ttíz perccel; a las doce menos cuafto _
háromnegyedtizenkettókor.A dé| spanyo|u|mediodÍa
(hímnemű!), az Qté|medianoche(nónemű).
5. Ser és estar. - O|vassae| mégegyszera 10. |ecke
|egpetét.Figye|jemeg eá a kétpé|dátsoy asÍ- i|yen
vagyok;estoycansado_ fáradtvagyok.Az e|só esetbena
je||ememró| (ami, ugye, á||andódo|og),a másodikban
átmenetiá||apotomrólvan szó. A ser tehát az a|anyra
je||emzóésváltozat|antu|ajdonságot fejezki.
Az esÍartakkor a|ka|mazzuk, ha az a|anyhelyétkivánjuk
je|ezni,vagy ha o|yantu|ajdonságró| ame|ya
beszé|ünk'
körÜ|ményekhatására a|aku|t(vagy a|akulhat)ki. Tehát:
soyun hombrc_Íérfivagyok;estoycontentó_ e|égedett
vagyok.
Sajnos ezek a szabályok nem minden esetben
érvényesek. Méglesz erró|szó, ha i|yentipusúnehézség
jtn e|ő.
Ami az esÍoyalak hangsú|yát illeti,jegyezzükmeg, hogy
az y itt mássa|hangzónak számÍt, ezérta 7. lecke
szabá|yaiszerintaz utolsó szótagonvan a hangsúly.
y seis116
cuarsnta
6. Sorszámnevek. _ Melléknévként vise|kednek,vagyis
végződésük a hozzájuktartozó Íónévneméhezigazodik.
Tizedik _ décimo,tizedik lecke _ lección décima.
Tizenegyedik_ undécimo(rr|kánonceno);tizenkettedik
duodécimo (ritkán doceno|; tizenharmadik
decimotercero (írják décimo tercero alakban is);
tizennegyedik _ decimocuarto (IruadécimocuarÍois) stb.
A gyakor|atban a sorszámneveketcsak tízighaszná|ják,
cíö|ttt tószámnevekke|é|nek huszadikolda|- página
yeinfe,.Ötvenedikévforduló_ cincuentaanivercaio:)(Y.
Lajos_ Luis Quinre(de:V. Károly_ Carlos Quinto).
7. |r|ate spanyotut('másodikhu|tám")
í Nagymosta forga|om?_ |gen,merthétóra van.
2 Hánykor akarod, hogy fe|ke|tse|ekho|nap? _
Nyolckor,ha nem esik nehezedre.
t Ma Barce|onábanvagyunk,és holnap Madridba
megyünk.
. Miértnemjtssz velem?- Mertórára megyek.
Ü A |iunkórán van ezze|a |ánnyal.- A mienkis.
c Messzevan a házad?_ Nem,nagyonktzel van ide.
t. Ford|tás
1 1{ay muchacircu|aciónahora?- SÍ,porqueson las
ricte.
2 tA quó hora quieresque te despiertemafiana?_ A
ler ocho,si no te molesta.
t Hoy cstamos en Barcelona y mafiana vamos a
Medrid.
, .
4Porquó no vienesconmigo?- Porquevoya clase.
I Nucrtro hijo está en clase con esta nifia. - E|
nu..tro temblón.
.. 1Tucrrr crtá |ejos?_ No,está muyoercade aquí.
Locclón í'3
a7 cuarentaY siete cuaÍentay ocho 48

LECCION OUINCE nzENöTöDlK LECKE

VoY al mercado Megyek a piacra

í Voy a hacer la p|aza.(í) í Vásáro|ni megyek.
2 E|ena estudia en su habitación. 2 E|ena a szobájában tanu|.
. 3 - VoY a hacer las comPras. 3- Megyek vásáro|ni.
. 4 ;Necesitas algo? (2) 4 Nincs (van) szükségedva|amire?
s _ ói. ;Quieres comprarme e| periódico, por favoÉ (3) 6 - [De| igen. Megvennéd az újságomat, kér|ek?
6 Antés de irte, ;puedes decirme dónde está el (Akarod megvenninekem az újságot,kér|ek?)
diccionariode inglés?(4) (5) 6 Mie|őtt e|mész (elmenésed e|őtt), meg tudnád
7 _ Creo que está en e| cuarto de estar. (tudod)mondani(nekem),ho|van az angol szótár?
8 Va a ía|tarmedinero. 7 - tAztl hiszem, hogy a nappalibanvan.
9 aPuedes darme doscientas pesetas? 8 Szükségem |esz pénzre(hiányoznifog nekem [a]
í0 - Hay dinero en el cajón del armario.(5) pénz).
11 4,Puedestraermetambiéntabaco? e Tudsz adni (nekem)kétszázpesetát?
í2 _ óí. Además tengo que comprar para mí. í0 A nzokrónyíiTkbanvan pénz.
í3 Hasta |uego. tt l |rlrnrl|(tudsz hozni) nekem cigarettátis?
12 |gnrr Ígyótlkónlmagamnakis ke||vennem.
Il Ar|r||g |a (kr\nÓllllig)
tr |lYr rllx
||| tl.Ü.|| . |'|.| | í.h| vrgy r vltrn .ÍJylk |.|Tn rc|l Hr va|gki bcvásáro|ni Ínent'
.'| |ll||r||. vry s h platl nrcgyok r lTnc, Er. kíeiez& a rnai napig
ttrgtlrlrt|| r|lrl rrt ;ilr|r' ., h . hilül ld |,ln,a - bovásáro|ni Ínenni (szó
..r|kt| il9|tl|| |.lr| .,., |'|.l.'| ilhlln|)' Hocrr ,as compÍas iE a.m'
|.v...||il'il A' t . | í.l||Tv||uo||lv (||yrn r'oítczol, mely sándék és jilvó
|avrrrrllrlt t.|.,| l| ylly l hatut lnr {lttqlrcs _ megytk vásáro|ni (még nem
ht.Il|||.||t ít!|ü)' V','r[ e loloÍoncatb_mindjárt Íe|hlv|uk
r| |l. il|||Í||.||
It| |J* rír tÜuy.| |J.' n|.uy.||. í.0(| uórkczctta| ÍoÍdí|hetó: rpc8sito un dp
,l'nI U|üútlí|| vj| 14h(x'r||r
|tl lh |l'uY YqJy lá.,.. mt|nn l||ó rzarÉlyta nóunás 6ttévi igeítév]Yp||ékeío|'
.t'' .|Í[* vq,dlo, t{|H| pnxhls a ntpume - v€ h etsz n€ k em, va a Htamp
l|l}ryt|,lil ft{, lptdn (MÓ'|k bhobóge3 Ínego|dfue ityenese|ekb€ n az' hqy
rr r ttlutÉr . |r0(l,(Í| |gn||gkcló koru|: p/ue&s dnpÍati np vd a hltar.|
''to
||| Ar rrrlor t|! . |Ó|ltlv| |ÍJ6nóvmár ó|óíoídun(9. |ecke). Magyarra Vagy {s/é3
3.
EJERG|C|o: í. 1,Necesitasa|go? 2.2,Quiereshacerme esto? vlgrl lt1rróv | .|.\tt |,orto'oltc| íord|t|uk,vagy ha me||ékmonda|ot\,ezet bé.
atgó. l. Tengo bastante dinero'.5. Además puedo trrs|t1|tr r í&trlxlrt rhnyával mogogyező számú és személytlá||ÍBnánnya|'P|.
úoy a decirte
un libro. 6. En el cuarto de estar hay un armario' 7' .'tln| lÍ. .(Y|s,rrlr||o'nn bnho _ mle|ót||oíekszem.megÍfirdtk.
"omprarte ||} h.|p1rl|lr|FM|!tA|(),.)tkhóróeslaróshaykÖzdti kÜ|ónb€ é gszem|é|te|ésérc.
Hasta luego. A ll nrrr|o|lrnt hdfurrrtl| rlsnnya| v8n ddgun( ezl ioü hatáÍozoüÍÉve6ie(9í
tlrlr|ítl4' |l}ói|m|tní| mtrt r nrrryíeblóqe' A 10- mondaüxn a dimrc sermi
ezt
GYAKORI-AT í. Nincs szükséged va|amire? 2. Megtennéd }qJár,|t/w.{ rnil Ínn(|ókn'* (hatáÍozottÉw6. mutató \/agy tÍÍtok6
pénzemvan'
nekem? 3. Mindjárt mondok neked va|amit.4. E|ég
'Ü|||
|.v|t..l rIF|lYlE|Árrurr|lÁ|nlrá.|rílTlhrtárua||annakminóso|.á||iÜnányaaDay
egy
5. AzonkÍvü|vehetek neked egy könyvet. 6. A nappa|ibanvan (l |.. . r.1Í(tlI tdl|Ú||d( nÉ0 r, o}yrn.lan},ok,moipk € | óü hatáÍozat|annáé|('
'
szekÉny. 7. Addig is. vqy $rrlrrllv lll )

Lecclón {5
 .9 cuànta y nueve cincrenta 50
Ponga |as palabrasque Ía|tan: 1 Tudsz nokom tizonhámm rF,sÉ/tát
a1h',i(hagynL?

1 Megpk vásátolni. (kétÍéteképpen

ntondhdtó)
8r:4'a \'"or,.^ I..t+<t
tt-:.&t1.t
f. I
. \ Í4ltgv le plaza.
"u1r
van pénzd / cigarettád(fuhányd)?
ti"r1 .. n
"'. hg<* U" Arrlvt
ó}+4^|? d!*r.?

Wwnúcl az Újságoil,at/|ren|Él nekem tdjot? , F*'p. rqL+*z

.Qui6r€! krvwrprrrr:r a. 7*:. Hiányző szavak:

I ".zu'r,a
í voy a haceÍ. / voy a hacer - compras. 2 compraÍme e| periódico. /
@rlJ)W1wt t I
compÍanne |eche. 3 necesltias a|go.4 puedes dejarme tÍBcg p€s€tas. 5
aQuiores .'.<<!,!,t+Y.z üenes dinero / üenes tabaco.

3 Nincs szo,(séopdvdamho?

alrvz;*-"J.-y.t
atftlffiffirffiffiHffffi

LECCTONDtECtSEtS TIZENHATODIKLECKE
El imperativoy el pronombre . A parancso|ómód ésa névmás
r{
Damela Í9ano. (í) í Add a kezed.
2 das la mano? 2 Adod a kezed?
éMe
3 Date prisa.(2) 3 Siess.
tl Sietsz?
4 2,Tedas prisa?
5 Amaos unos a los otros. 6 Szeressétek egymást.
c Szeretitek egymást?
6 éos amáis los unos a |osotros?
JIOIZETEK
(íl lcckóben tanulfuk' hogy a táÍgy. é3 ÍÉsz63eseht személyes
^z.lózó
n.vm.!ok tgpadnak a köze|okben |evó Í6névi.genévhez.Ez igaz a
p.í.nc.o|l módban á||ó igea|akokraia: a me, ,e, nos é3os névmásokat
.gyb.lrluk . p.Íancso|ó .|akokkal: danos _ adj n6k0nk; cómpÍame
-
v.oyal n.kcm.
|tl Drno pÍírr (3|ctt.tn|m.oT|) megy.ru| ennyi, mint sietni. 7ener pnlsa
|r|rnlTr .|.ló.. do|o.. rictn|. ncm lm| rá.

tocc|ón í6
 6í cincuontay una y dos 52
cincuenta
7 Déjemeeste sitio.(3) 7 Adja át nekem eá a helyet!
8 ;Me dejaeste sitio? a Átaap nekem eá a he|yet?
9 Escríbannosmafiana. 9 Írjanaknekünk holnap!
í0 4,Nosescribenmafiana? í0 Ímaknekünk ho|nap?

***** (3)A harmadik|eckáb€n már |áttuk'hogy a spanyo|az udvarias

megszó|ltáshoz (magázáshoz) egyes, i||etve többes 3zám harmadik
személyíl igea|akot haszná|. Az igevfuz6dések mutatják' hogy a 7. és
EJERClClo:í. Damemitaza,porÍavor. e|periódico.
2. Déjame 8. mondat egy 3zemélyhez. a 9. és 10' többekhez 3zó|' Az
3. Daos prisa.4. EscrÍbenos
mafiana.5. 2.Medejaseste sitio?6. Qevégzóttésekról késóbb Észlotesebben fogunk beszé|ni.
Maíanate veo.7. Ahorano te dejan.
GYAKORLAT: í. Add ide a csészémet, kér|ek.2. Add ide az
újságot.3.Siessetek.4.lrj nekünkho|nap.5. Átadodnekemezt
Ponga las palabras que Íaltan: a he|yet?6. Ho|naplát|ak.7. Mostnemhagynaktéged.

1 Add a kezdd / kta a ooha/'s't! . ld nekon Wlap! / Jőssz lnlnap?

J+*.*{q t.'."::A:t''..r
ío,a,1.|1,,',:,* . |,:űnu,,
""

Jo., o. ,l @c'
"f:y.: "::!"..?

2 Sbss!

rl c Ez a lnly áz enyém (szálnolrn,taven),

J )aa-I rrioc'
ll"

e*e ?-:irr: '. fuqr? ,1\

0
t Hagpál (akarsz hagyni) nekem egy kis helpt?

,.
.QuioÍ63 \*t * v,. : ',rt. . |; ?l : :?
Hlányzó szavak:
í dtmc |e mano / dame e| vaso. 2 date prisa. 3 - dejarme un poco de siiio.
4 rrcr|bome manana / mafiane vi6n€ 3 ' 6 _ sitio es para ml.

t.ecc|óní6
63 c.ncu€ n ta y bes cincuenta y cuatro El
LECCION DIECISIETE TIZENHETEDIK LECKE
(1)
Yo sofraba... Álmodtam...
í _ ;QuéhacÍas en e|jardín? í _ a kertben?
Mitcsiná|tá|
2 _ Mirabaun pájaroy sofiaba. 2 _ Egy madaratnéáemésá|modtam.
3 - 2Sofiabas? 3 _ Amodtá|?
4 _ sÍ' me imaginabaque túy tus amigos ||egabais 4 - lgen,elképze|tem,hogyte meg a barátaidrepü|ve
volando. jÖttök meg.
5 - aY quéhacíamos? 5- Ésmit csiná|tunk?
6 _ Me hab|abaisy |uegonos ponÍamostodosa jugar. 6- Beszé|tetek velem (nekem), később pedig
7 Y también comíamos y cantábamos. mindnyájanjátszani kezdtünk.
7 Ésettünk meg éneke|tÜnk is.
8 - aY no bebíamos?
_ 8- Ésnem ittunk?
9 No nlézcuerdomuy bien,pero oomotútambién
9- Nem em|ékszemnagyonjól, de mert te is [ott]voltál'
estabas
í0 biztos vagyok [bennel, hogy kellett valami
í0 estoy segura de que debíade haber a|go para
inniva|ónakis |ennie(ke||ett
|enniva|aminekivásra).
beber.(2) íí _ oké!Te meg a vicceid.
íí _ 1Yaestá!Túy tus bromas. í2 _ Mindenesetre(egy) nagyon szép á|om volt.
í2 _ En todocaso era un suefiomuybonito.
JEGYZETEK
íl Ebben a |6ckéb€n q i'ó,,€| b.ne*ed0nk mag. t,|ev€ spanyo|u|píBléÍilo
inpaúecto' magyaru| folyamatos múltnak novezzük. Haszná|ati körc
meg|ehetősen 62é|€. Egyk eséte az, amkc a múltbe|icse|eloÉs iieir
kÖze|ebbÍó|ninca meghatá'ozva (tehát ninca konkíét Uópontn úa|ó
ilóhatárEó a ínondatban);€z az esét á|| |bnn a 17. |eckéb€n. |.|asználiák
továbbá olyan cse|ekvés ie|ö|éséíB' amely a múltban rendszeresen
bÍÍÉüódtü'vag,yegy másik cse|ehÉgge|ÉÍhLzaínosanzaj|ctt Ebben e
igeidőben csak az ií a sr ós a wr (p rcndhagyó. |g€{óhöz i||eszkedóragi.ti
az .ar végo (]éktÉl:aöa, abaq aöá, áóar'oo' aáaric ún. Az 4| 8 a' +
vég.Id(azoÍ|osragokat kapnak Ía'las, Ia,ía'nos, íals, Ían.o|vassa e| még
cgyszer haryosan a |eckétltogy a Íole megszokjaezeket a végzódéseket
(4 Ebben a mondatbaniöbb éÍdekes.9óg b En. szerepe| beníreaz aordarse
(em|ékeznDi,e' pé|áb4 hogy a vi$szaháó ÍÉvmása raoozoü
fomákban u ige'Í'ev
e|ékeilJl.
'ő r'rz esÍarigétó|kileÍÍl|'hogy gyakran magában
hord egy itUotthááreó! rrelyet rrernmondanak (ÍÍ'ak)'& bíd|táskor ki ke|l
tennonk A &bar de + |tlné|viigeÍtews szB]tezot W|ószÍnoségotftjez ki;
pó|dánkban z hayft'íÉü benet/6 á||Íne||ette.

EJERC|CIO: í. HacÍauna casa. 2. Yo imaginabaque ibas a venir.
3. Vosotros hablabais con ellos. 4. No me acuerdo muy bien.
5. Estoy seguro. 6. ;Ya está! 7. En todo caso era bonito.
N. ío|o,t3orl
_ íigyelniaz o|da|számokat immár ötvennégÍg tud számolni!
- ez cm|ékeáetóket, ha nem ért€gy szót' kiíej€zést vagy mondatot.
OYAKORLAT: í. Házat csinált. 2. E|képzeltem, hogy jönni Íogsz.
!. Ti beszé|tetek ve|ük. 4. Nem em|ékszem nagyon jó|. 5. Biáos
v.gyok. E. oké| 7. Mindenesetre szép volt.
LoGGlón 17
 y cinco
66 cincuenta cincuenta y sob 56

Ponga las palabras que faltan: 3 Bizonyán van valamiinnivalóitttott.

D6b€ d6 L'k,l *|fu *nM* en Q€ V la

1 Mil nédél/ maldtál? 1 Azel&t én vizet ittam.

pv+ ,,:::,r,Lr* x h'
4'. li > yo W:.c: ,).?u,r,
,?;!. Jna"a5: 6 BizÍos vagyok benne, hqy nagyut szép wlt.

''!,r*; ?t+7'uvae Eq1 4/14 n9.Lr."tit.-

2 n megiőttotakésénjálszottam.
Hiányzó szavak:
vosotros,l.l;r,r-t*, ?o s.us.rJn t quémirabas / quéd€ c Ías. 2 ||egababy yo jugaba. 3 haber a|go_ beb6r
J _ cesa. . antés_ bebÍaagua. 5 estoy seguro _ que era muy bonito.

LECCTON DIECIOCHO TIZENNYOLCADIKLECKE

Los otrospronombrespersonales A többi szemé|yes
névmás
í - Creo que no te ha entendido.(í) í _ ÍAálhiszem,(hogy)nemértett
megtéged.
2 - Sin embargo,se lo he explicado.(2) 2 _ Pedig elmagyarááam neki(aá).(4)

JEGYZETEK
(í) Már tudjuk, hogy a táÍgy- á3 .ész63 éséü!3zemély$ névmás tapad a
Íónéviigenév és a parancso|ó módú igea|ak végéh€ z . Ha azonban a
névmás köze|ében csak ragozoü igea|ak ta|á|ható' ekkor a névmás
mege|ózi az igét: lb mho _ ré|ek (tésgd); os ha entendklo _
megérten bennetekel.
(2) A részes eset szemé|yes rÉvmásai a harmadik személÉen b (egyec
számben - neki) és ,es (több$ .'Ámban _ nekik). A tárgyese|
3zeÍÍÉ|y€snévmásai ugyen€bben a személyb€n to (es}€s számban é3
hÍmnemben_ 6vazt,,,a (€ 9 y€ 3 czámban és nónemben _ óUaá); rrs
(több€ s számban és hímnemb€ n _ ókét/azokat)',8s (itbbes sámban
ás nónemben - ókeUazokat). Lo és los he|yett' ha szemé|yre
vonalkoznak, gyakran ha||ani _ fó|eg Spanyo|országban - /e és /es
e|akokat.Fontos mégtudnia' hogy az i|yennévmásokta|á|kozásakora
róczes esetű mege|ózi a iárgyesetűt (no ma lo ha dado _ nem adta
nekem laá|)' továbM hogy a 3. 3zeÍnélyÍlnévÍnások ta|á|kozásakor
(le[s] + t6py1"1"1,,a Mes névmás sé alakra módosul (é9 tsle] b has
cxplbado? - e|magyaÉztad neki Iaá]?). Ne izgu|jon. ha úgy ézi'
czckol e szabá|yok megkeverték é9y kissé; a 2í. |eckében még
ogylzer íe|soro|juk ez tsszes a|akot.Asin embaryokiíejezése||entét6s
.r|.|mO kt|óBzóva| Tr íe|, magyaru| . mégi3' azonban. pedig'
mind.zoná|l,r|szevekke| adhetó vi$ze.

Locclón íE
ó7 cincu€nta y siete
3 - Por te|éfonoes más difíci|entenderse.
4 _ Tienes razón. Voy a ir a ver|e.
5 Me decíasque ibas a venir.
6 Me |o decías ayer.
7 - l,Nos puedes prestar las llaves?
8 - Os las voy a dar.
9 Voy a comprar una mesa.
í0 La voy a comprar pasado mafiana.
íí _ La camisa de Juan está descosida.
í2 _ Se |a coseré|uego.
í3 E| guitarristatocaba una melodía.(3)
14 E| niío le miraba.
EJERclClo: í. Me |odeclas ayer.2. No entiende.3. os las voy
a dar. 1. 2,Puedes prestarme dinero? 5. Mi camisa está
descosida.6. E| toca |aguitarra.7. También
canta.
Ponga las palabras que faltan:
1 il.|égsemjl,tt al'
!g1 g,vr'.,.r.qf .
'r:
y ocho58
cin<xrenta
3 _ Te|efonban (te|efonon keresáü|) (van) nehezebb
(több nehéz)megérteniegymást.
4 _ |gazad van. Meg fogom látogatni (fogok menni |átni
ó0.
5 Nekem[aá] mondtad,hogyjönni fogsz.
6 Tegnapmondtadnekem[aál.
7_ Kt|csÖntudodadni nekÜnka ku|esokat?
8_ oda fogomadninektekóket.
9 (Esy) asáalt fogokvenni.
í0 Ho|napután fogom(aá) megvenni.
íí _ Juan inge(van)felfes|ett.
í2 - Majdmegvarromneki (aá).
í3 A gitárosegy da|lamotjátszott.
14 A gyerek(ót) néáe.
|3| Tocar je|en|ése esyfészt (meg)érinteni, houáémi, hozzányú|ni: }r
t@aba Ia mesa - hozzáértem az asaa|hoz. MfuÉszt (hangszeren)
játszani je|en|éseis van: locaÍ e, vi<zltn_ heged0|ni; túaba una ftga
cle Búl_egy Bacfi-fiigá| jaszott.
(4) A spanyo| _ miként az indoeurópai nye|vek - nom bmeÍi a táÍgye3
igeregozást haÉrozot| táÍgy osetéb6n' he €zt n€m íejezi ki Íónév
névmási alka|maz. Eá viszont ma$/aÍÍasokszor nem Íordítjuk,m6Íta
tárgyas ragozásunk j€lzi' hogy ott ogy ki n6m íejezett, de odaéÍbtt
{,..1. 3t i ')-'
tárggya|van do|gunk.

GYAKORI-AT í. Tegnapmondtadnekem.2. Nem ért.3. oda

2 Megnondtam / megvettem nekl. íogomadninektekóket.4. Tudszpénákö|csönözni nekem?5. Az
6. Ő gitározik.7. Éneke|
ingemfelfes|ett. is.
5+. t {* oi"no.

5e. . L in :o.a. y. t:Ia .

. Juan gitá|ozdt.
. !rl)
Juan W.arr* 1* guitana.

C Aclcl kőlcún nekem a kuldat.

3 Meg akarcmű(hlmn€mű) látogatni / éttarcnbe akarck monni.
i.,,'|,t.q4
.. t.o üatg
qntlw. :rr + 1*{*
H|ányzószavak:
il + t r|n .mb.Í!o no ha venido. 2 se |o he / sa |o h6 comprado. 3 quiero ir a
+.*vp. {.,} *t t1,*.q+rfH,trL v.í. / qu|cro |r a| rcgtaurante..l locaba la. 6 pÉstama tu ||av6.

sft**ü****r#*ffi*ffi*sffiffiffi

l.cc|ón í8
69 cincuentay nueve s€sonta 60

LECCION DIECINUEVE LECKE

TIZENKILENCEDIK
Por te|éfono Telefonban
í - lgen.Tessék!(mondjanekem)
í _ sÍ.DÍgame. 2 Maga Jiménezdoktomőti|kámóje?
-
2 _ 2Es usted|asecretariade |adoctoraJiménez?(í) 3 - Nem.A férjevagyok.
3 - No. Soy su marido. 4 - Bocsásson meg. [ott]vana doktomő?
4 _ Perdone.;Está la doctora? 5 - Nincs (nem).A kórházbanvan. Most mente|.
5 - No. Está en e| hospital.Acaba de sa|ir.(2) 6 Mondjaknekiva|amit?(Akarjarám bízniaz üzenetet?)
6 7 - ÍAzéÍtlte|efonáltamneki, hogy megtudjam,vajon ma
4Quieredejarmeel recado? dé|utánel tudna-e pnni megnéznia fiamat (tudott
7 _ Le te|efoneabaparasabersi esta tardepodíavenir
e|itnni|átnia fiamat).
a ver a mi hijo.(3) 8 (Van)betegésmagas (sok)|ázavan.
8 Está enfermoy tienemuchafiebre. 9 - Rendbenvan. Szó|ok neki (meg íogommondanineki)'
9 - De acuerdo.Se |odirécuandovue|va.(4) ha (amikot visszajón.
10 Y ustedno se inquiete,seguramente ha cogidofrlo; í0 Maga pedigne nyugta|ankodjon, biáosan megíázott;
11 |os nifios son íuertes y saben deÍenderse 11 a gyerekek (vannak) erósek ós tudnak természetes
naturalmente. módon védekezni.
12 darmesu dirección? 12 Megadnánekema clmét?
4.Quiere í3 - |gen'(\hn) Btlcs utca3. szám, harmadik[eme|et]
ba|ra.
í3 _ si. Es: ca||ede|Sabionúmero 3, terceroizquierda. 14 Mszontlátásra (istenve|e)ós köszöntm szépen.
14 Adiós y muchasgracias.
JEGYZETEK
(í) oÍtJos lpeÍlphr méro, ha 1Ú. n#ca. DonoÍ - doc{oí dol@nó -
dodoÍa.Az l!/onfug|akozár +cs8!|drÉvkry6o|8tol aanyo|u|mÍ'dig íÉl/06
v€zeti b6' ozt magyarulnoín|bídí{(*:el p.obsoí cfl|zález _ G- plofesszor
(ú0.Az úÍ(aslzoí|y)taggE|vbzoí|t. tpenpl Mnk csÍnján:megszólltásban
btbnyiu erna'ed 6 két6í'áv (dodbíía,,poÍeso{a) me|[!|.
Bl Ác'ö8rabpje|ent&e boíBítm|'b.ídczódni. Ácaóaró +|6ÍÉvii16névóppoÍ|
befuiezeü cse|ehéct|drtzkl,:*ab b llqÜ- mootód<eáem;acaba,7ps do
dfr;ltvb _ az hónt ÍnondtuktÍtcoí|dd. MiÍil |átható' . F|en k'gio acaöaÍ
mog|b|e|ói,(éppoí')]íod' .z lnón| lutáÍo|zó+ múni*'.
(3) E rnorrdatban az beit6egy6Íátá. rzáp ÉldáÉw| ia|ákozuí*. Ha .
íómondat án|ünánya mtjt |dóbcn v.n, t! kÖzto & . m€||ékÍnondatkffi
o o$idqftég áÍ furn, d<kq e mclkÍr|fiEídetá||í|mányaÍoly?Ína|6írÍnbe
l6 I
berrd{l:nospeguntaDa sl esÍábonoc en casa - m€gkéÍdeáe t{llonk'otÚpÍ|
0
a o vaopn|<<. A s! ktt&zó |tyÜ ..d.}Öcn ÍBlvá|tiaa hogy ie|eÍ'tósbon
c$Ébkff h.goítÉí'qr kt|óazd.
ito (4) lü b igeid&ogy€á€tégsol van do|ounk, .za| a ko|tlnbségsol. hogy e
o íómondal |ö\,ó idób€n á||i . cuatfu mhü .z 69yi'ejfuégi vbzony{ a
íBbzólltó mód jo|€n id€i6 íoj{'z|k|.

A leckéknondatai hosszabbakbttek. olvasson el mindenegyes

mondatot,s adán póbália meg ől<etembkezetbőlelismételni.
lly
módonjól neg tudmajdjegyaznl spanyolmondatszerkazeteketés
|odulatokat,és közelebb kerüla spanyolgondolkdásm&hoz.
bec.ón í9
8í rrcnta y una $scntaydo€ 62
EJERclGlo: |. 1,Estála doc.tora?2. Acaba de |legar.3. Han oYAKoRlÁT í. ott van e doktomó? 2. Mott iiltt meg. 3.
dejadoun recadopara ti. 4. Se |o dirécuandovuelva.6. No te Üzcnctct hagytekrzámodnr..l. Mcg íogomneki mondani,ha
inquietes.6. Has cogidofrlo.7. Está enfermo. v|rrze|ön.6. Nc nyuct.|.nkodj.c. Mcaíááá|.7. Be|eg.

Ponga las patabras que Ía|tan:

I Uogí.rtan/ Moglwon u oltlgol.
1 Az inént me/''tel l elf.tt.

Bl ,,,t,y,1.
1,,;,
J""I'$ 4+p&v
tr, ,wyJe, J 1wr,,<,*^n-
d.Á*. & saTTan

firn.Úí'|.|.'t..n.t|
2 HagW pkar rwn\ (u) llzenetat?
néilan(no,Íe.|,)
.|t. Ü'l /á4í". * .|.rrcti.r't
L?i4,* us|d ),Iia!>,t^, "l *"ád?

l||.nF. uÜ.h
3 Ha vlsszeiyf, flreg/rcndon rcld. | Il||..r, r*r Ó onor. 2 qu|on- Ö|*mr .| Ítc.do.3 cusndo
|l*| r |. . h. ogldo Ír|o, h. ooekb r| podód|oo.
6' dame ru
tmn,
<A++Ao ,!#l!r? x to aw.

LECCION VETNTE HUSZADIKLECKE

Una buena noticia Jó hÍr
í - Tengoque anunciarosa|go. í . ncktckva|amit.
l. kr||lrlcntcncm
2 - Esperamosque no sea una mala noticia. t - Rmrflok, hogyncm(cay)rosszhÍrt'
3 - No. Es una buenanoticia. t - Nrm,(Vrncey)ló hh.
4 - trDequésetrata? . - Mlr6|vm.zó?
5 - Ya tengoel permisode conducir. | -. Mrevrn(mlr vrn)r vczgtóicngedé|yem.
6 - lEnhorabuena! | on|ull|ok(rroroncrck|vánat)l
7 (í)
iEso hay que celebrar|o! ? ltl m.g k ll0nnrprlnll
I..ccbn 20
 63resentay fes sesentay oratm64
8 aSe lo has dicho a Juan? 8 Juannak megmondtad [márl?
9- No, perovoy a te|efonear|e
para decÍrselo.
(2) 9 - Nem, de felfogom hÍvni,hogy megmondjamneki.
í0_ lnvíta|eacenar. í0 Hívd meg vacsoÉra.
-
11 Pásamelocuandohayasterminado. (3) 11 Add nekem (ót)' ha befejeáed (végeáél).
í2 _ aQuiénpuedeocuparsede hacer |ascompras? 12 _ K fog|a|kozhata bevásár|ássa|?
í3 _ Yo mismo. í3 Jómagam (énmagam).
-
EJERGICIO: í. Voy a deciros a|go.2. Es una buena noticia. 3. Se JEGYZETEK
|o he dicho. 4. Vamos a telefonear|e.5. Quiero decÍrse|o.6. 4De
(í) Hea 8penplmondetben
r hetáozott
|áÍ!Vm.gc|órirz |ott..ktor. táíly
quése trata? 7. Yo mismo.
rzámánd< ós neménekmagfe|c|ótóryyc&t0 tz.mólyl. Íúvmárra|(,o,b' bs,
/ar) meg k6||.$ÍÉto|n| . láÍo},.t(r nTvmlr nepzott |o. c|ófi vagy |tlrrád
|gcnóv üán á||he|).P|. co no b ho, M|o .n átb ..á mín mmdtad
Ponga las palabrasque faltan: koínolnn.
|4 |h rgy hp Ínc|bt|.gy u.cy. .. rgy drrr ...|0 .tln.t}tt nTvmár b ál,
.|doí . íótzó crcto mhd|g ttrgr6r| l uÍ!}r..|b.í' |.v0(: Ír b J'Uírcb -
1 Rorssz,
hIÍtkeil bplentenem ne/r/ok br|r|rntcm nckcd (ez|). közllín r.|.d (.t|) Et . .z.b.ly r návm&d<
ht}a.|T|ó| Í090c||.n0|.N.n'... t.M| r p...nÚ|ó ínódú v.gy ÍÜná,|
Eüil/. r|.khot t.p.ó í'.Mr'..o.(n 5 ll' toy l &lt,b - Íogottt
enfi Q!4} anunciarocW\a 113Bl^
.r:4;.+.^ mond.n| n.k (ü|); p.t..',.b - rdd''.|6| (6|) At i'!n ...|.|ÖO'nca_ m|Ud
u |g. hüe.ú}'. vl|orrllen l'.}'n..r - r 7 lrd(ltrt |.|í|.k t|.dán (3.
po|'r ! b.|(.lŐ.) .r |0. h.nerÚt'o íl'.0.n|'f'oló|. |(.d.( bp'
2 Mirőlvan gó? 0l . te bolo o mond.t.hor h..on|ó h.lyt.fi.| Y.n do|euÍ|k .
írlk|tto|td.|o|
'n b.v.'.|ó .. |üó !ü ||tl-ö q/..'ó utln ork Ícbzó|ító
t''ód (|.o|.In rüó.tx|d, |l'í ! lrl'Ün, mi,.| . ltrrkmdr&|.|ó.d.|oság.(
& q-"l \+ Í+d{^? |üú'. |, .rn'n..|y. hbtdm m.ld ttFtnÓt|.b.n ü

oY^xoilAn l. Mondol (ílryrrtmondrn|)Úkt.k vl|lmlt. 2. Bzl

3 Eá nag kell onrcpelni. ;ó hh |. Mq;mrl||rm nrh| l. hlr|onl|nl Íogunknck|.6. Meg
.l.mm mon|.n|n.ll .. M|í(l|vrn rtT? 7. Énmrgrm.
G* by 9++ celebraÍb.

a MaÜ,o,úúm&,,eki?

& U lo.o rt ."l* r"z

6 W bgo,l|híni a (h|mn€ínb6n,vacsp,án / magÍqon,hlvil a, Wy

qyen velünk

1Í1.+ l.yrí'qr&. q wwY

H|lnyró l'.v.l:
,G.-. ,* .i:"{.Lq"t*. \ os+, t.teZql1r> t bn0() rlua una m.L nolloaaI d. qua a. tr.t.. ! cro hay quc. 4 s lo
*ttyy hx .|'|n . Wy . |nv|bt|.r onl / voy r lnú|rdr r @mor oon nosotro3.

L'ecc|ón 20
65 sesenta y cinco
LECCIONVEINTIUNA
HUSZONEGYEDIKLECKE
Revisióny notas
1. Az utóbbi hat |eckébenmindeneke|ótta névmásokka|
íog|alkoáunk.|mmárvan némifoga|munkaz a|akjukró|,az
e|he|yezésÜkró|és a haszná|atukró|. Ez a |ecke arra
szo|gá|, hogy áttekintsük az eddig mondottakatés néhány
további rész|ette|bóvítsük tudásunkat.
Ha az új formák sokasága és a ve|ük kapcsolatos
szabályok |áttán e|bátortalanodottvo|na, akkor nyugodjon
meg: még nagyon sokszor vissza íogunk térni a
névmásokra, hogy alka|mazásukról beszé|jünkés további
a|akjaikka|ismerkedjünkmeg. További munkájának nagy
hasznára fog válni, ha mindignagyon a|aposanfog|a|kozik
a leckékben bemutatott a|akokka|, pontosan ügye| a
használatukra és megjegyzi he|yÜket a mondatban. Ez
a|igha könnyű feladat, de mindenképpen meg ke||
birkóznia vele, vágjon neki nyugodtan!
És most magukró| a névmásokról:
2. A személyes névmásoknak _ mondatbeliszerepük
szerint _ kü|onbözó a|akjaikvannak. Megkü|önbÖáetÜnk
a|anyesetű (mindig hangsú|yos) és függó esetű
névmásokat. Utóbbiak közÜl a tárgy- és részes esetűek
hangsú|ytalanok,az e|t|járókkal egyÜtt használatosak
pedig hangsúlyosak.Va|amennyitmegta|á|jaa következő
oldalakon.
Már |áttuk, h€y a hangsú|yta|an(tárgy- vagy részes
esetű) névmás tapad a főnévi igenévhez vagy a
parancso|ó módú ál|ítmányhoz(és még egy másik
igea|akhoz,melyet késóbb fogunk megismemi):verte _
téged |átni; oompnrme - venni magamnak; dilo _
mondd (azt); déjame_ hagyjá| (engem).
8es€nta y sois 66
Minden más esetben ez a névmása ragozottige e|óttá||:
lo compro - megvoszem (azt); le telefoneaba -
noki;/o homos invitado_ meghÍúuk(ót).
to|oíoná|tam
A 18 lor:ko(2) Jogyzotóbó|tudjuk' hogy a részes esetű
llz7rla návrnár so a|okot t|t' ha harmadik szemé|yű
|átqyoaolt.lnóvttrál (/tl.los, /a, /as) mellékenj|:tengo que
tle't.lttokt - mog koll mondanom neki(k);se /os hernos
thttkt nokl(k)edluk (azokat).
Jtlrton crzunkbc móg egyszer az a szabá|y, hogy a
hongrÚ|falan névmások talá|kozásakor a részes esetű
mlnd|9megc|ózia tárgyese|űt.
A ktvetkezó két táb|ázatot nem azza| a szándékka|
á||ltottuk
Össze,hogy tn kívü|rő|megtanu|ja;
sokkalinkább
|ohctóséget kÍvántunkönnek nyújtaniahhoz, hogy a
krvctkezó |eckékbeneset|eg fe|merü|ő nehézségeket
czcn áttekintéseksegítségévellegyrÍrje.
He azonban e táb|ázatokat pi||anatnyi|ag tú| nehéznek
vegy áttekinthetet|ennek
ta|álja,akkor egye|őre hagyja ki
ókct' Észreíogjavenni,ha a névmásokmár nem idegenek
tnnck, ós akkor visszatérheta táb|ázatokhoz.Erre még
rck alkalma leszl
locc|ón 2í
 A szemé|yes
névmások
átteklntőtáb|ázata o

B
lzoí|10|y ..anyc!€t t.Í!|t.ól€t ÉEzc! olot c|.'|iárTE ca.t coí| olt|,áÍts et
tt
E1 P:a n ,nt : angcm ,'lt : ncl(cttr (a/bn crc.) nl (1) @nmilo:vc|píi o
!z t :b l': tágcd Íl: nckaa! (ehn etc.) ti drlito: valcd
o
Is é l: ő , u, lo,lc (4:A,,ul. Íc : nc|d' emak (a/€n c,c.) ó, ooí' á': w|.' !zza| o
I ó, E b: ót ezt ,r: noki, emd( (ún c|c.) a,b ú,olte:veb,.zA d
'il':
t,s'od: ón b, b (2),L: tnt b: &rnok (dcn c,c.) us/bd @í' us.ed: &lne|
vittza-
hdó
névmr. (3) s: ma9at !': m.gánd( la/an eír..)sl dreito: maglvrl

1 nÍ ,ror : rtinkat ,toE : nalonk (ubt ctc-)te/'rcr/-as coí' ,'o!ol'oy..s : \6lonk

'o$t'Da/.r':
e2
t,
r,@arDtl-ts : li 6: ütrkcl os : n6l(ld( íeón loroüos/.ss @í' rcsoüo./.eJ: wbbk
'Íc.,l
cilog: ók, azok bs' b' (2): ótc|' br: n ldl( (Übn Ctc.) Ctos coí'.,b' : Y.|ok' ao|d(.|

!
azokrl azol(naa(
.'es: ók bs: ókrt' Eolet bs: rckilq (arbn .lc.) cilas oo.' eíag : r,.|o|q .zo|d6l
'zok azolmd(
UgÍodcs: Önok br, les (21,&s : l.r:onökn.k (Übn.tc') us.?'d',s coí' üsÍEe3: öító|dc
óí|ö|(ct
rblEa-
!.tó
Úvm.t (3) $: magul(.t l.: m.Cuknlk (Ccn olc-) d coí'gi'o: mgoukke|

(.l) E rrTvÍn'i$rt tnÍr.tagábcnnirca icbírtó..' .2t .z .|T koo|ő .bÜtr .('|. Ím0,czÓÍrin n€|n dunk Íneg!6rÍn.gíe|€|ót'
í2) T. .' bs h'!zná|at! EmÓ|y.k táÍBÚ!.táb.n (/oT. loghc|yott)ncmhclyrc ugly.n'dc mcaloh.tó!.n atcr;cot1tor9 spanyo|o62á9bJ). EzTd mnilljoi
ÍÜ.. h.i/Ü r..iáÍ'b|t b.. l'3 ín.ilcttók.l b.
^.b-
(3)A víBzeh.|ó nóvmá.nd( ittcrok 3' lz.íflétyíl álrkiail lzcílpolt.tiok. ok. cnnck .z, hogyaz í. á. 2. lzcmái.o a|ekok tá79y.T! É!zc! cr.Ú,
lclw .z c.IilÍó. ...Ú tz.ÍiÉtyt!Í'.vÍiáto|dd |nr., aú:b,0í;nor, ,'ocoüoy.eq os, rcgo''Dyos)' 'néFgycznck.

:.b
e
.13 o.
=B
óo
ií í5i: i ííiíí g 5
E
D
CI
t

a
o
!!
99
r
B
E
g
oo
s
I a
;
}
!
9
;
8eF
E3í
-t
ö6 !
B
a
6
*r
a!
B
o s s l c

-
o
o í
&
a
13
í í .F * * r
8 E
o

í í E;* s
Í
s

í
íí
o
x
ts g
!

3
&

E í E E EE g E ggE E í
I g
t
=
-3
-g

lgiíiíí e i l áé i
o
E tI
s
J í !t

3
It
D
E g
$
.tg
o
I á o
o
69 s€s€nta y nueve setenta70
3. Az e|só |eckék során mindenekelőtt az igék jelen 4. |ria le spanyolul(.másodikhullám')
idejévelfogla|koáunk.Majd a 17. |eckébenmegismertüka
Íolyamatos mú|tat. És ha már táb|ázatokná| tartunk,
í. Megyek vásárolni. Vegyek neked va|amit?
tsszesító áttekintést adunk a szabá|yos ragozású igék
2. |deadnád nekem az újságot? Nagyon sietek.
íolyamatos mú|t idejű ragjairól mindhárom igetípus
3. Aá képze|tem,hogy e| fogsz jönni. _ Megmondtam
esetében.
neked.
4. Megmondtamneki, mie|őttelmentem.
cant ar oom er viv ir 5. A Íiamnakmagas láza van. _ Kihívodaz orvost?
6. Hívdfe|, hogy megmonddneki.
cant aba c,omía viv ía
cant ebas com ias viv Ías 5. FordÍtás
cant aba com |a viv Ía
cant ábamos com Íamos viv |amos
1. Voy a hacer la plaza.4Quieres que te compre algo?
cant abais com íais viv iais
cant aban com ían
2. ;Quieres dejarme e| periódico? Tengo mucha prisa.
viv ían
3. Me imaginabaque ibas a venir._ Te |o habíadicho.
4. Se lo habíadicho antes de irme.
Vegyük észre, hogy a 2. és 3. ragozás igevégz&ései
5. Mi hijo tiene mucha fiebre. - ;Vas a llamar al
azonosak. Ez bizonyára megkönnyÍti az ön dolgát.
médico?
6. Te|efonéa|epara decírse|o.
a**ffiffiffi**ffiffSffi*ffiffi**ffi

LECCION VEINTIDOS HUSZONKETTEDIK LECKE

Se bafiaron
í - La semanapasadaacampamosjuntoa| mar.(í)
2 _ Tuvimoscuatrodíasde vacacionesy aprovechamos
para ir a descansar.
Fürödtek
í - A múlthétena tengemé|kempingeztünk.
2 _ Volt négynap szabadságunk,és [arralhaszná|tuk'
hogyelmenjünkpihenni.
JEGYZETEK
(í) Ebbén a léckébanúj (7eirlót mutafunk be önnek, a beÍejezett múltat
(spanyol nave prctéritopilecÍo simple vagy - régebbi tarminusse| -
pretérito indefinido). Ez beszédben és íÉsban egyaránt gyakran
haszná|t egyszer{t igeHó. A ío|yamatosmúlt,ta| e||entétbeneá olyan
cgyszeri mú|toe|icsel€ k vás vagy tórténésosetében használják' me|y
|ezárultnak tekinthetó, a jelenne| nincs kapcsolatban, 3 ilóponqát
|tbbnyiÍ6id6határozó rögzíti:ayer fui al cine _ tegnap moziba mentem;
ol maftes @m! @n a/los - kedden ve|ok ettem. Erósen b€íejezett
(pcrí€ k tÍv) igeidő, i|yen je||egű igekötós magyar igék mú|tját
iüccsuktam, megmondta' o|vittük) |eginkább ve|6 leh€ t spanyo|u|
vitgzaadni. E mondatban figy€ | hetonk íe|arra a spanyo| sajátosságra'
hogy e neptári cgy3ógekko| kepcao|atG időhatározók pusaa a|anr
(vegy ha úgy |.t8zik. táÍgy-)ca€ t ben át|nak:o, dla de hoy - a mai
n.ponl o, ,Unos - hátíón;el aío pasado _ a mú|tévb€ n
Lecclón 22
 setenta y doe 72
71 3€tontay una
3 A la vuelta, visitamos algunos pueblos de la 3 Visszaútban fe|kerestÜnknéhány Santander
provincia de Santander. tartományifa|ut.
4- Hát persze! Most [márlértem(mostmagyarázom
4 - iOlaro!Ahora me lo exPlico.
5 El miérco|esos teleÍoneéa mediodía y pensé que magamnak).
vuestro te|éfonono funcionaba. 5 Szerdán dé|benteleÍoná|tam nektek, és [aztl
6 _ sí, nos fuimos el martes al salir deltrabajo. (2} gondoltam, hogy rossz (nem működik) a
telefonotok.
7 - lHizo buen tiemPo? (3)
I - Hizo un tiempo estuPendo. 6 _ lgen, kedden munka után (munkábó| kijövet)
9 Yo me paseé mucho por |a costa. indu]tunk(mentünke|).
í0 E|viracontemp|ómucho |a p|ayay e| mar. 7- Jó ldő volt?
11 Y no vimos a nadie. (4) I - Remek idó volt.
12 - 4Os bafiasteis? 9 Énsokatsétá|tam a tengerparton.
í3 - Todas las mafianas a la sa|idadel sol. {0 Elviragyakrannéáe a partotésa tengert.
íí Éssenkitsem láttunk.
12 - FÜrödtetek?
í3 _ Mindenregge|napíelkeltekor.

JEGYZETEK

TOM6 W |2| Al + Íónévi igenév idóhatározól me||ékmonda|o|v€ z et bo ás

cgyidejűség€t íej€z ki (a héván cuando á3 ragozott i96 á||hahe). A|d@Í
haszná|ható, ha a fti. ó3 m€||ékmondat alanya azonc. Magyarra az
i|y6n 3zerk€ z gtet amikor, midón kötószavakka| bevezeiett
mollékÍnondatte|íord|$uk al amer me @,# _ amikoÍ otlgm (vary
cvó8 k.'zb€n)' .3zémbo jutott.
(3} Az idójár& i'|onséseil a spanyo| bbbnÍÍ€ d, ha@r.|gévo| ÍBj€zi ki
(e|apjelentés€ csiná|ni' !anni). Hac€ buon rlemp _ !z:é9(vagy i') i'ó
ven. Ha€ sol _ !{lt . nap. A bue,,o mel|éknév- akárcsak a mal' -
cgyes számú' hÍmnémoíónáv o|ótt öUon (i[. ,7a,, a|akra ÍÖvido|.
(.) A .penyo| tagadá8 névmás haszná|ata es€tén - ennek he[Étd
í0ggóen - no tegadószóval Yagy aÍÉ|ko|történik A köv€tk€zó ká|
monda| je|entése azonos: no vimos a nadb l a nadb yi,r'os - !6nkit
tcm bnunk (nem |áttunk r€nkit). Tehát ha e tagadó névmrls rn6g€|ózi
.z á|||tmányt' a no fe|o3|egessá vá|ik.

ff*t

EJERC|C|o: í. A la vue|ta,nos vimos en su casa. 2. 2,Hizobuen

tiempo? 3. Me paseé mucho. 4. Ahora me |o exp|ico. 5. Mno e| OYAKORLAT í. Msgzaútbanná|uk ta|á|koáunk. 2. Jó kJő vo|t?
miérco|esa @mer. 6. No habÍa nadie en la p|aya. 7. Todas |as t. Soka| rétá|tam. .. Mo8t már órtem. ó. Szerdán l5tt enni.
maíanas voy a hacer |as compras. |. 8cnk| rom vo|t. par|on.7. Minden regge|vásáro|nimegyek.
Locc|ón 22
73 s€tenta y tr€s set€nta y cuato 7.
Ponga las pa|abrasque Ía|tan: Fa.ütem atengaúen.
'
e.t9mvele (hÍmnemo).
1 A múlthétenét.ta/rcmben ,/'+.Iű+ * 4 rlw-

$a *^al^|wtmÁuamJ * iI r^ 'J
. Láiluk a, amil<or
kijóüünka noziúl.

tt2{.cara'gra.It
Lo l\thr *" o{. z}l, d:! an.

6 Tegnapnagyonió FdQ wll.

látni)á (hlmnemo).
2 visszaútbanmeglátqattam(e1Íínentgm

4 14 !44h b+ 4+, n a"*-la- lnp rv*.tru+,--

H|ányzó rzavak:
í la remana pasada_ con é|en e| r€staurantg. 2 a |awe]trahe irtoa ver|o.
t ínobafiéen a| mar.. - h€ínoE - sl 3a|iÍde|-. 6 ayer hizo muybr,nno.
fr

LECCION VEINTITRES HUSZONHARMADIKLECKE

Vamosa su casa (í)o pequefiosdeta|les Elmegyünkhozzájuk,avagyapró rész|etek
í _ Haceunasemanaqueno hevistoa |osSoley.(2) 1 - tMárlegyhete(' hosy)nemláttamSo|eyéket.
2 _ iC|aro!E| |unespasadose íuerona Ho|anda.(3) 2 - Persze! MúlthétfónelmentekHo|landiába.
3 _ allevaron tambiéna |osnifios? t - Mttéka gyerekeketis?
4 - Si, porqueya no teniancolegio. 1 - |gen, mert már nem volt tanítás(nem vo|t nekik
5 - 2Sabes cuándovuelven?(4) iskolájuk).
6 _ No estoy segura,pero creo que prontoestarán de 6 _ Tudod,mikorjönnek vissza?
vuelta. c _ Nem vagyok biztos [bennel, de [aál hiszem,
hamarosanvissza fognakérkezni.
JIOYZETEK
|l| Vr|rkinó| (v€ n dégségben) lpanyo|U| an case de. Va|akihez
(v.ndTggégbe)a casa do.
|l| A b|zonyoa idótartam óta kiíejezése e spanyo|ban az lrace tidótartam]
qU. rzcrtczetto| |trténik: ,'ac€ un Í,es gue no escnbe - egy hónapja
n.m k. Múltra vonatkoaafua helyett hacÍa á||: hrcla hons qrc
.'l.b..n lo calle - óÉk óta ',ac€
á|lt az utcán'
|l l|mrnnl. (c|)tóvozni. e|utazni órte|emben a sa/ir vagy az Íse ig€
h.ltn.|.lof (ez u|óbbi viggzaható).
|ll lb,vrt t.rgy.t|.n e|lp.ic|cntóee visszaiönni, visszatémi' BéK'lg
.t..'n.r|k . mo.| mca|rm.í| vuelta íónóY je|entésevisszatéÉs. dg
bhaf h.r.larat, h.z.ut zaf If . Estar & vuetta= wlver.

l-occlón 2t
75 sotenta y canco setentay séis76
7 Han ido solamente para hacer una visita a la madre 7 Csak azért mentek, hogy meg|átogassák Anni
de Anni, que estaba enferma.(5) anyját' aki beteg.
8- aSabes si es grave? 8 - [Nem]tudod, hogy súlyos-e?
9- No creo, pero para las personas mayores una 9 _ Nem hiszem, de (az) idósebbeknél (idósebb
operación es siempre de|icada. szemé|yeknek)egy operáció mindig (van) kényes
í0 - 4,Quieresque vayamos a ver si han vue|to? [dolog].
íí - Me pareoe una buena idea' (6) í0 _ [Neml akarod, hogy megnézzük (e|menjünk
12 Además, sé que tenÍan idea de ir |uego de megnézni),vajon megjötteke már?
vacaciones a Espafia. íí _ Jó Öt|etfió öt|etnek látszik nekem).
í3 - Entonces es posib|e que ya se hayan ido. 12 Azonkívü| tudom, hogy utána Spanyo|országba
í4 _ Me extrafraque lo hayan hecho tan rápido, pero es akartak menni nyara|ni (szándékuk vo|t
posible. szabadságra menni Spanyo|o.-ba).
í3 _ Akkor |ehet(van |ehetsfues),hogy már e|mentek.
EJERclCIo: í. Hace unasemanaque no |oveo.2. Lo ||evaron a| í4 - Meg|ep, hogy i|yen gyorsan csinálták, de
co|egio.3. No estoyseguÍa.4. Vamosa hacer|euna visita.5. Me lehetséges.
pareoEuna buenakiea.6. Se han ftlo.7. Eso me extrafia. (5) Birtokviszonyt' va|amihez/va|akih6z való tarlozást spanyo|u| a da
elö|járó fejez ki..la madrc de Anni _ Anni anyja; el @che de Juan _
Juan autója.
Ponga las palabras que faltan: (6l PaÍBcar annyi mint |átszani, üInni. A éq.t te paree? (szó szerint
mi[lyen]nektűnik neked?) igen gyakori kiíejezés,magyar megfele|óje:
1 Nen láttad& (nőnamÍ)? mit szó|sz hozá?, mi a vé|emény€d (e.Íó|)?
GYAKORLAT: í. Egy hete nem látom. 2. E|vitték az isko|ába.
lno L hql 4.rtrlu 3. Nem vagyok biáos. .|. Meg fogjuk látogatni, 5. Jó öt|etnek
tartom.,6. Elmentek. 7. Ez meglep.
2 Holnq öl őrakü|qunk vísszalfini.
uU;tea,?, z1lc417e.n"p)
44 q,44lt^ o Lo, g*1'r'9o,' 2saBÉst pe aRAvE?
s lraa iawt a Íogok'menniJuanhoz (J. hézába).
,r*) q i,!' :,:tc,s^.&
U*n q %:*4r!o.h
d4r&

1 ' Kát narüa betegvqyok

T,l*. ,lp.l .l.lc. q{u'1ú2-*+t$:r:*-

H|lnyró lzavak:
6 ,l,itgó,gt|ozá? t tr hrr v|rb 2 m.nen. cE|eromogde welta a |as cinco. 3 voy a iÍ a
.... l|. . |. ..|k|. dc c|.r.' . hgcT do3 dlas que ostoy enÍ€ Í mo. 5 qué
/-Q.q! T.r. Ig fae. .? a prrrrr
)
Lecclón 23