II. Jozsef hosszu varakozas utan lett a birodalom egyeduli ura.

Felvilagosult, abszolutista nezeteket

vallott. Felvilagosult nezeti miatt szamos reformot vezett be az orszagban. 1782ben egyesitettek a
Helytartotanacsot es a Magyar Kamarat, kesobb a magyar es az erdelyi Kancellariat is osszevonta.
1784ben elrendelte az elso nepszamlalast, aminek a celja a foldek felmerese es a nemesi birtokok
megadoztatasanak az elokeszitese volt. 1784ben kiadta a hires nyelvrendeletet, amiben az uralkodo a
latin helyett a nemetet tette hivatalos nyelvve Magyarorszagon. Ennek ertelmeben a fokormanyszekek
kotelesek voltak bevezetni a nemet nyelvu ugyintezest es a varmegyeknek es a igazsagszolgaltatasnak is
3 even belul at kellett terni nemet nyelvre. Az iskolai oktatasban es a papnevelesben is fotargy lett a
nemet nyelv. Hivatali es tanari allasba nemetul nem tudot ezentul nem vehettek fel. Ez nsgy felzudulast
valtott ki Magyarorszagon. Az uralkodo 1785os kozigazgatasi reformja ertelmeben az orszagot 10
keruletre osztotta, elukre kiralyi biztosokat allitott.