duzzasztógáttal egy helyre koncentrálják.

Itt vízturbina, vagy vízkerék segítségével generátort,

malmot hajtanak meg és így elektromos áramot fejlesztenek, vagy mechanikai munkát
végeznek. Amennyiben elég elektromos energia termelődik, akkor visszafelé is működtethető
az elektromos generátor, így a vizet vissza lehet pumpálni további felhasználásra a
víztárolókba.

Általában nagy vízhozamú és nagy esésű folyók mellé telepítik. Magyarországon a földrajzi
adottságok miatt a Tiszán, a Rábán és a Hernádon működnek csak ilyen erőművek, de
aránylag kis szerepet töltenek be.
Kezdetben a víz energiájának hasznosítása korlátozott volt, hiszen csak helyben volt
felhasználható. Azonban a vízturbinafeltalálásával az energiát nagyobb távolságokra is el tudják
szállítani.
 
Az erőművek mellett több érv is szól, de vannak ellenérvek is. Előnyei, hogy a vízerőművek
azonnal maximális teljesítményre állítható, a tározóban a víz tárolható, a vízturbinák pedig
gyorsan beindíthatók. Környeztkímélő, megújuló energiaforrások közé tartozik alacsony
fenntatási költségek amennyiben nagy mennyiségben elérhető, akkor akár egy ország
áramellátását is biztosíthatja.
Hátránya viszont, hogy nagy a környezeti változás a duzzasztógát építésekor, befolyásolja a
növények életét, mivel a gát alatti vízmennyiég és minőség megváltozik. Jelenleg nem
gazdaságos, mert a kezdeti költség, a gát megépítése nagyon sokba kerül, az elárasztás
erdőket önthet el és a növényzet bomlásával metán kerülhet a levegőbe, mely a globális
felmelegedést segíti.

Szélenergia

 A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és

költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában.
2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt villamos energiát
termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának
1%-a. A szélerőművek azonban a Harvard Egyetem kutatóinak számítása szerint 1,3
millió terawattóra áramot is tudnának termelni, ami bőségesen elláthatná a világ
lakosságát, mivel a világ áramfogyasztása 2006-ban csak 15 666 terawattóra volt: a
megadott potenciál mindössze 1,2 százaléka.[1]

A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját

alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben
a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint
a gabonaőrlés, vagy a víz szivattyúzása.
A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is
felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis, egyedi turbinákat
működtető telepek sem,
A Nap energiája hő és fény formájában, sugárzással éri el a Földet, melyet az
emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A
napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus
berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát felhasználó épületek segíthetnek
megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat. [1]
A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és
az aktívenergiatermelés. 

Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a

meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve
passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai,
építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint
energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban
működik.

Az aktív energiatermelésnek két módja van:

Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia
hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére
hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló
képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így
hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása
főképp napkollektorokkal történik. 

A másik módszerrel – az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével –

a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk. Harmadik lehetőségként
termokémiai módszerekkel is tárolható.[3]Előrejelzések szerint 2025-re a napenergia
jelenti majd a Föld fő energiaforrását.

Biomassza

A biomassza ökológiai (környezettudományi) fogalom, jelentése: biológiai úton

létrejövő szervesanyagtömeg. A fotoszintézis során a zöld növények a sugárzó energiát
szerves formájában halmozzák fel, adott ökoszisztémában egy adott időpontban
meghatározott mennyiségű szervezet van jelen, amelynek mennyiségét biomasszának
nevezzük. Ez a fitomassza (növények tömegének), zoomassza (állatok tömegének) és
az egyéb élőlények tömegének az összege. A biomassza élettelen de nem kevésbé
jelentős összetevője a nekromassza, mint például az elhalt fatest.

A biomassza energetikai hasznosítását az energiahordozóként kialakított biomassza

halmazállapota szerint szokták csoportosítani, így szilárd, cseppfolyós és
gázhalmazállapotú biomasszáról beszélünk. A szilárd halmazállapotú biomasszát
általában közvetlenül eltüzelik, a folyékony halmazállapotút robbanómotorok
üzemanyagaként használják.

A tüzelhető biomasszák jellemzően viszonylag alacsony nedvességtartalmúak

(ld. szárítás) és ennek megfelelően magas fűtőértékűek. A tüzelhető biomasszákkal
szemben fontos követelmény, hogy az éghetetlen hamutartalmuk olyan vegyi
összetevőkből álljon, amelyek nem roncsolják szét a kazánberendezést, illetve nem
olvadnak rá a fűtőfelületekre, valamint nem okoznak jelentős levegőszennyezést. A
biológiailag elgázosítható biomasszák jellemzően nagyobb nedvességtartalmú növényi
hulladékból, vagy állati hulladékból áll. A gépjármű üzemanyagként hasznosítható
biomasszáknak két fajtáját különböztethetjük meg, a benzint es a dieselt. Benzin
esetében (Bioetanol) magas cukor- keményítő- vagy cellulóztartalmú növények,
melyekből etanol gyártható.  Diesel esetében (ld. biodízel): olajtartalmú növények,
melyből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a diesel olajhoz
hasonló anyag nyerhető 

Jelenleg a világ sok országában dolgoznak a megújuló energiaforrások minél szélesebb

körű felhasználásán. A klasszikus vízenergia és bioenergia felhasználása mellett egyre
több naperőmű és szélerőmű települ. 2014-ig összesen 138 nyilvánította ki, hogy
politikai célja a megújuló energia minél nagyobb felhasználása, ezek közül 95 újonnan
iparosodott-, vagy fejlődő ország. Míg szélerőműveket 83 ország használ, a
naperőművek használója már a 100-as is meghaladja.

Véleményem szerint a megújuló energiaforrasok fejlődése az egész világon átütő

eredményeket érhet el, és hogyha a probléma komolyabbra fog fordulni a fosszilis
energiahordozókkal, akkor komolyabb átütésekre is lehet számítani ezekkel az
energiákkal. A nap, a szél és a víz mindig is életünk része lesz, ezért én mindenképpen
fontosnak tartom ezeknek a használatát, és ezeknek az egyre több háztartásba való
bevezetését.