A mérlegről és a könyvelési fajtákról egyszerűen

Tanulmányaink kezdetén megismerkedtünk a mérleggel. A mérleg két részből áll, a két oldal
mindig egyensúlyban van, így egyenlőnek kell lennie. Olyan, mintha 1 dolgot 2 oldalról
vizsgálnánk.

Az mérleg séma részletesen bemutatja, hogy az adott mérlegfőcsoportokhoz milyen

mérlegcsoportok tartoznak. Segítségképp a jobb oldali, csillagozott részen felsorol néhány
példát, amiket ha alaposan átolvasunk, akkor józan paraszti ésszel később be tudjuk majd
sorolni – természetesen nem fejből és kívülről fújva - a gazdasági eseményeket a megfelelő
mérlegfőcsoportba.

Az alábbi képen látható a mérleg bal oldala, tehát az eszközök.

Az eszközök a cég vagyonát képezik. Ez mutatja meg, hogy milye van most a cégnek.
Például van pénze, van egy autója, vannak gépei, van raktérkészlete, stb.
Az alábbi képen láthatjuk a mérleg jobb oldalát, tehát a forrásokat.

A forrás mutatja meg, hogy az adott vagyont, az eszközöket, miből finanszírozta a

cég. Honnan volt pénze ezekre az eszközökre? A tulajdonosok tőkéjéből? A korábbi
eredményből? Hitelből?

Összegezve tehát minden eszközhöz tartozik egy forrás is. Ha felveszek hitelt,
akkor forrás lesz a tartozás (mert ebből finanszírozok valamit), eszköz lesz a
pénz, amit kapok (mert ez már a vagyonomhoz fog tartozni). Ha a pénzből
autót veszek, akkor a forrás nem változik, csak az egyik eszközt (pénz)
lecseréltem egy másikra (autó).
Nézzünk rá egy példát:
Én, mint a cég tulajdonosa, hosszú lejáratú hitelből vettem egy autót.
Ebben az esetben az eszközöm az autó lesz, mert az autó ezentúl a cég vagyonát képezi, a
forrásom pedig a hosszú lejáratú hitel, mivel ebből finanszíroztam az autót.
Tehát az eszköz az autó (pontosabban tárgyi eszköz), a forrás pedig a hosszú lejáratú hitel (ami
a kötelezettségek részét képezi).

Miután megértettük a mérleget és a mérlegbe történő besorolást, elkezdhetünk könyvelni.

Tanultunk az idősoros és a számlasoros könyvelésről.
Nézzük először a számlasoros könyvelést, más néven az „akasztófákat”.

Az akasztófák felrajzolásánál látjuk, hogy ugyan úgy kell őket besorolni, mint ahogy a
mérlegnél elkülönítettük az eszközöket és a forrásokat. Így baloldalra rajzolod az eszköz
akasztófákat, jobb oldalra pedig a forrás akasztófákat. Az akasztófáknál fel kell tüntetni azt,
hogy melyik mérlegfőcsoportba tartozik az adott gazdasági esemény.
Nézzünk rá egy példát:

Maradjunk az előző példánál, ami így szólt: én, mint a cég tulajdonosa, hosszú lejáratú hitelből
vettem egy autót.

Az autó az eszköz oldalon, a tárgyi eszközök mérlegfőcsoporton belül található. Azt nekünk
kell eldöntenünk, hogy a tárgyi eszközökön belül melyik csoportba tartozik. Mondjuk én most
azt mondom, hogy az autót én a munkavállalók szállítására vettem. Ez azt jelenti, hogy
közvetetten szolgálják a cég tevékenységét, így az egyéb berendezések, felszerelések, járművek
csoportba sorolandó.

A hosszú lejáratú hitel a forrás oldalon, a kötelezettségek mérlegfőcsoporton belül található. Az

pedig egyértelmű, hogy azon belül a hosszú lejáratú hitelek csoportba sorolandó.

Ezt a következőképpen könyvelem le:

Eszközök Források

Egyéb berendezések Hosszú lejáratú hitelek

Azonban itt még nem ért véget a könyvelésünk.

Minden gazdasági esemény az egyik számla tartozik, ugyanakkor a másik számla követel
oldalát érinti! Magyarul egyszer az egyik számlán tartozik és ugyanazt az összeget egyszer a
másik számlán követel összegként is könyveljük. Ahogy fentebb is
említettem, egy dolgot két oldalról vizsgálunk. Tehát egy gazdasági eseményt mindkét – forrás
és eszköz – oldalon is fel kell tüntetnünk.

A legfontosabb, hogy megtanuljuk melyik számla melyik oldalon tartozik és melyik oldalon
követel.

Az eszköz oldali számla a tartozik oldalon növekszik, a követel oldalon csökken. Ezáltal a
tartozik – vagyis a növekvő – oldalán tüntetjük majd fel a számla nyitóösszegét.

A forrás oldali számla a követel oldalon növekszik, a tartozik oldalon csökken. Ezáltal itt a
követel – vagyis a növekvő – oldalán tüntetjük majd fel a számla nyitóösszegét.
 Nézzünk erre is egy példát, hogy egyértelműbbé váljon:

A gazdasági esemény itt is ugyan az, mint az előzőnél: én, mint a cég tulajdonosa, hosszú
lejáratú hitelből vettem egy autót. A gazdasági esemény értéke legyen 1 000 000 Ft.

Eszközök Források

T Egyéb berendezések K T Hosszú lejáratú hitelek K

Nyitás Nyitás
Növekedett
1000 1000 hosszú lejáratú
hitelem, ez egy
kötelezettség,
Növekedett az egyéb berendezések, tehát követelik a
tehát növekedtek a tárgyi hitel
eszközeim, azonban ez tartozik, visszafizetését.
mivel ezt vettem a hitelből.

Megfogalmazva ez így hangzik: Tartozik az egyéb berendezések, követel a hosszú lejáratú

kötelezettség.
Itt a legszembetűnőbb az, hogy egy gazdasági eseményt két oldalon tüntetek fel. Egy
gazdasági esemény két tényezőre is hatással van a mérlegemben.
Azonban olyan is előfordul, hogy csak eszköz oldalon történik változás vagy csak forrás
oldalon.
Nézzünk erre is egy példát:
Gazdasági esemény: én, mint a cég tulajdonosa, készpénzből vettem egy autót. A gazdasági
esemény értéke itt is 1 000 000 Ft.
Hasonlóan az előzőhöz, itt is két tényező fog változni, szintén úgy, hogy az egyik csökken és
a másik nő, tehát az egyik követel, a másik tartozik. Annyiban történik változás, hogy ebben
az esetben a gazdasági esemény a mérlegnek csak az egyik oldalát érinti.

Eszközök Források

T Pénztár K T K
Nyitás Nyitás
1000

A forrás oldal ebben a gazdasági

T eseményben nem volt érintett,
Egyéb berendezések K
ezáltal a forrás oldali számlán nem
Nyitás tüntettem fel semmit.
1000

Megfogalmazva ez így hangzik: Tartozik az egyéb berendezések, követel a pénztár.

Ez vonatkozik arra az esetre is, ha mondjuk a gazdasági eseményem csak a forrás oldalt érinti.
Idősoros könyvelésnél egy naplóba könyvelünk, ahol kitöltjük a megadott táblázatot.
Egyértelműen fel van tüntetve benne, hogy mit hova kell írni. Ugyan úgy meg kell határoznunk,
hogy a gazdasági esemény melyik mérlegcsoportba tartozik, annyi a különbség, hogy nem
akasztófán tüntetjük fel, hanem táblázatban.

Az alábbi képen látható, hogy itt is van egy tartozik és egy követel számla és meg kell nevezni
a gazdasági eseményt az összeggel együtt.

Ha segít, én azt javaslom, hogy ábrázold előbb akasztófán és utána az alapján vezesd bele a
táblázatba.