PE-Energia Akadémia 283

Németország villamosenergia-termelése – 2020. november

Rolf Schuster jóvoltából megérkeztek a szokásos, magukért beszélő kitűnő
ábrák, amelyek elsősorban a szél- és naperőművek szerepét hivatottak
bemutatni. Inkább azt igazolják, hogy mennyire nem tudják azt a szerepet
betölteni, amelyet a közös klíma- és energiapolitika szerint be kellene tölteniük.
Ehhez a szakembernek elegendő ezeket az ábrákat és számszerű adatokat
áttekinteni. Ez úttal csak a fontosabb ábrákat ismertetjük.
A szél- és naperőművek beépített teljesítőképessége 115 GW (piros vonal), a
fogyasztói csúcsigény 70-75 GW, az 1. ábra szerint. A szélerőművi termelést a
kék szín, a naperőművi termelést a sárga szín jelöli. A barna mező felső élvonala
a fogyasztói igényt jeleníti meg. Fontos rögzíteni: egy késő őszi hónapról van
szó.

1. ábra. A szél+naperőművi termelés és a fogyasztói igény (2020. nov.)

A szél-és naperőművek átlagos teljesítménye mindössze 15,8 % -os. A barna
mező által ábrázolt hatalmas energiamennyiséget az atomerőműveknek és a
hagyományos erőműveknek kellett fedeznie, ezért a szén-dioxid kibocsátás
jelentős volt. Nov. 7 és 11 között, és 27-én rendkívül szélcsendes idő volt,
ezért a megújuló termelés minimális.
A szerző szimuláció útján azt az esetet is bemutatja a 2. ábrán, hogy miként
alakulna a termelés, ha a szél+naperőművi kapacitást a háromszorosára
növelnék. A legfontosabb következtetés, hogy fogyasztói igény (világosbarna

2. ábra. A termelés, háromszoros kapacitás esetén

mező) feletti túltermelési csúcsok viszonylag szerények. Miután csak ennyi
energiát lehetne eltárolni, ez nem lenne elegendő a világosbarna mezők
által reprezentált igények fedezésére. Hát még, ha az energiaátalakítási
hatásfokokkal is számolunk. A világoskék mező által reprezentált
kihasználatlan elméleti lehetőség szinte elrettentő.
A 3. ábra külön a szélerőművek termelését szemlélteti A világoskék mező a
tengerre telepített, a sötétkék mező a szárazföldi szélerőművek termelését
jelöli. A táblázati adatok alapján a fontosabb adatok: a beépített
teljesítőképesség 62,2 GW, az elért havi átlagos teljesítmény 26, ill.23 %-os,
a
3. ábra. A szélerőművek termelési adatai (2020. nov.)
minimális teljesítmény még az 1 %-ot sem éri el, 50 %-os teljesítmény felett
mindösszesen csak 89 órát (12,4 %) üzemeltek.
A 4. ábra szerint a naperőművi termelés még elszomoritóbb, hiszen már
felhősödő őszi hónapról van szó. Az 52,8 GW beépített teljesítő képesség
ellenére a sárga napi csúcsocskák területe képviseli a termelt villamos
energiát. Az elért maximális teljesítmény (egyetlen csúcsocska idejére) a
beépített teljesítőképesség 34,1 %-a, az átlagos érték csupán 4 %. A
naperőművek 21 %-os teljesítmény felett a hónap során csak 34,75 órát (4,8
%) üzemeltek.
A termelési adatok tehát rendkívül szerények, a teljes hónap alatt a
hálózatra adott energia csupán 1 517 GWh (az ábra szerinti csúcsok
területe).

4. ábra. A naperőművek termelési adatai (2020. nov.)

Definíció szerint a szél- és naperőművek is erőművek, de a termelési adataik
és a rendelkezésre állási mutatóik szerint csak (időjárásfüggő) kényükre-
kedvükre termelő létesítmények, amelyek semmibe sem veszik a fogyasztói
igényekkel kapcsolatos elvárásokat. Szakmai kifejezéssel: az értékelhető
teljesítőképességük rendkívül alacsony. Ezért itt ki kell térnem egy kis
szabadegyetemi oktatásra. Valamely erőmű értékelésénél ugyanis az is
vizsgálandó, hogy a szóban forgó erőmű rendelkezésre áll-e, és mekkora
teljesítménnyel a fogyasztói csúcsigények időszakában, amit a
számításokban egy valószínűségi értékkel veszünk figyelembe. Ha e
valószínűségi érték kicsi, akkor értéktelen az erőmű, hiszen ekkor
helyettesítő erőműre van szükség. E funkciót most még (amig vannak a
törvénybe iktatott végleges leállításukig) az atomerőművek és a
hagyományos (fosszilis) erőművek látják el az 5. ábra szerint.

5. ábra. Az atomerőművek és a fosszilis erőművek termelése (2020. nov.)

A fogyasztói igények változásának követését, és az állandóan változó szél+
naperőművi teljesítmény kompenzálását a kőszénerőművek (szürke) és az
olaj+gázerőművek (rózsaszín) látják el. Az alaperőművi feladatok ellátásáról
pedig az atomerőművek (piros) és a barnaszénerőművek (barna)
gondoskodnak. Teljesen tisztázatlan ma Németországban, hogy az ábrán
szereplő energiaellátási funkciókat miképpen fogják ellátni 2030, ill. 2050
után, ugyanis ezek az időpontok a dekarbonizáció határállomásai..
Ebben a helyzetben, ilyen termelési adatokkal a szél- és naperőművek a
piacon nem versenyképesek. Mégis miért üzemelnek, és miért bővül egyre a
kapacitásuk? Az EEG törvény (2000) garantálja a termelt áram kötelező
átvételét és a magas átvételi árakat. De hát az áramtőzsdén ennyiért nem
lehet az áramot értékesíteni, tehát országos szinten a megújuló
áramtermelés veszteséges. Ezt szemlélteti a 6. ábra. A zöld mező azt
ábrázolja, hogy az un. hálózatüzemeltetők mennyit fizetnek a szél-és
naperőművek üzemeltetőinek a termelt energiáért, a kék mező pedig, hogy
a tőzsdén mennyiért sikerült értékesíteni. A különbség a veszteség, amelyet
 a píros színű terület ábrázol. Ennek értéke a novemberi hó folyamán
meghaladta az 1,2 milliárd eurót (amint a táblázatban piros színnel látható).

6. ábra. A szél- és naperőművi termelés vesztesége (2020. nov.)

De hát ki fizeti a révészt? Azaz ki fedezi a szóban forgó veszteséget? A válasz
egyszerű: a fogyasztó. Ugyanis az említett EEG törvény szerint a fedezet beépül
a fogyasztói áramárba, az un. ökojárulék formájában. Nem csoda, ha az EU-ban
Németországban a legmagasabb az áram ára. Az Energiewende hatalmas
költségeit mind a fogyasztókra terhelik.
Az 1. ábrával kapcsolatban említettük, hogy nov. 27-én rendkívül szerény volt
szél+naperőművi termelés, amit a 7. ábrán még külön bemutatunk (más
forrásból származóan). A sárga (naperőművi) és az alatta levő mezők a
megújuló erőművek, a felette lévő sötétebb mezők az atomerőművek és
hagyományos (fosszilis) erőművek termelését ábrázolják. Egy szomorú pénteki
nap.
Reggel 7 órakor (a diagram kezdőpontja) a kereken 30 000 széltorony és a
többmillió (a kicsi, háztetőkre építetteket is ideértve) naperőmű összesen 774
MW (csekélynek mondható) teljesítményt szolgáltatott, 72 613 MW fogyasztói
igény mellett. Tehát az áram döntő részét az atomerőművek és a fosszilis
erőművek voltak kénytelen fedezni. A megújuló erőművek összesen annyit
(sem) termeltek, mint egyetlen atomerőművi blokk.

7. ábra. A 2020 november 27-ei áramtermelés megoszlása

Az áramtőzsdén az ár 8 órára 91,54 euró/MWh-ra emelkedett, majd egy kis
visszaesés után 17 órára elérte a 106,35 euro/ MWh (cent/kWh) értéket.
(Összehasonlításul: a lakóssági áramár 30 cent/kWh körül mozog.)
Mintegy 400 nap múlva az utolsó atomerőművi blokkok is véglegesen leállnak.
Amikor az ideológia győz az értelem felett!
(Petz Ernő, 2020, 12. 05.)