Az egy- és háromfázisú generátorok

Áttekintő

• Módszertani ajánlás
• Jegyzetek
• Az ipar területei, ahol villamos gépeket alkalmaznak
• A háromfázisú generátor
• Összefoglalás
Az ipar területei, ahol villamos gépeket alkalmaznak
Eszköztár:

Az erőmű területe

A szinkron
gépA gépeknek nevezzük azokat a szerkezeteket, amelyek energia felhasználása árán munkát végeznek, vagy a
felhasznált energiát más jellegű energiává alakítják át. Az ipar nagymértékű fejlődése csak akkor indulhatott
meg, amikor a gépek hajtásához az ember energiája helyett kezdték felhasználni a természetben található
energiákat. Kezdetben vízerőgépeket, majd gőzgépeket használtak a munkát végző gépek hajtására. Az
elektrotechnika nagyarányú fejlődése a 19. században indult meg. Ennek nyomán alakultak ki a villamos gépek,
melyek lehetővé teszik a hatalmas mennyiségű villamos energia előállítását, nagy távolságra történő szállítását
és mechanikai munkává történő átalakítását.
Az ipar, a mezőgazdaság, a mindennapi élet ma már elképzelhetetlen villamos gépek nélkül. Aránylag egyszerű
felépítésűek, könnyű kezelhetőségük és karbantartásuk miatt annyira elterjedtek, hogy pl. a helyhez kötött
motorok szinte kizárólag villamos gépek. Teljesítményük néhány wattól több száz MW-ig terjed. A legnagyobb
teljesítményű gépek a villamosenergia-ipar területén találhatóak. Az energia átalakítása szerint
megkülönböztetünk generátorokat, motorokat és átalakítókat.
A természetes energiahordozók energiatartalmának villamos energiává történő átalakítása az erőművekben megy
végbe. Az erőműveket a villamos energia termeléséhez felhasznált primer energiahordozók fajtájától függően
három nagy csoportba sorolhatjuk:
• Hőerőművek,
• Vizierőművek,
• Atomerőművek.

Hőerőmű
generátora-adattáblájaAz iparban a villamos gépeket felhasználjuk a villamos energia előállítására, illetve
segítségükkel munkát végezhetünk. Így alkalmazzuk a kohászat, a vegyipar, gépipar, könnyűipar és egyéb
területenként egyaránt.
Az erőművekben, amely lehet az energiahordozó fajtája szerint többféle, a fő jellemző gép a generátor.

Hőerőmű Vízierőmű
Atomerőmű

Az egyfázisú generátor, mint energiaforrás

Az egyfázisú szinkron gép armatúratekercselésének a forgó mágneses tér helyett lüktető mágneses tere van,
amely felbontható két egymással szembe forgó mágneses térre. A forgórésszel szembe forgó mágnestérben a
szinkron gép rövidzárlatban van. Szerencsére a kétszeres frekvencia miatt a megnövekedett induktív reaktanciák
csökkentik a szembeforgó mágneses tér rövidzárlati áramát. Maga a szembeforgó mágneses tér sem tud teljes
egészében kifejlődni, mert a forgó rész tömör részeiben örvényáramok keletkeznek, amelyek Lenc törvénye
szerint az őket indukáló fluxusváltozás ellen hatnak. Az örvényáramokkal azonosan csökkenti a szembeforgó
mágneses teret a csillapító tekercselés is. Emiatt az egyfázisú szinkron gépekben igen bőre méretezett csillapító
kalickát találunk.
Az egyfázisú gép armatúratekercselése a kerület 2/3 részét használja ki, emiatt az egyfázisú gép teljesítménye is
csak kb. 2/3 része a háromfázisú gép teljesítményének.
Ezen hátrányok miatt, az egyfázisú szinkron gépet csak különleges esetekben használnak. Készülnek egyfázisú
generátorok olyan helyek villamos energiával történő ellátására, ahol nincs kiépített villamos hálózat, de ide is
célszerű alkalmazni kisteljesítményű háromfázisú generátort. Ezen gépek esetében a hajtó gép belsőégésű motor.
Az ipar területei, ahol villamos gépeket alkalmaznak
A legegyszerűbb az önálló hálózatot tápláló generátor indítása. Hajtómotora indításával a generátor is elindul.
Teljesen közömbös, hogy az indítás alatt gerjesztjük- e vagy sem. Ha gerjesztett állapotban indítjuk, akkor a
hálózat a fordulatszámmal arányos frekvenciát és ugyancsak a fordulattal arányos feszültséget kap. A névleges
fordulatszám elérése után, a generátor a hajtómotorának fordulatszámszabályozójától függően közel állandó
fordulatszámmal jár és így frekvenciája sem szigorúan állandó.
A fogyasztók szempontjából rendszerint lényegtelen, hogy a generátor szigorúan állandó frekvenciát
szolgáltasson, így kisebb fordulatszámingadozások e szempontból megengedettek. A feszültségingadozások
veszedelmesek lehetnek, mert a fogyasztók egy része érzékeny a feszültségingadozásra. A feszültséget egy
gyorsszabályozóval állandó értéken kell tartani.
A szinkron gép a váltakozóáramú villamosenergia- termelés legfontosabb gépe; generátorként és motorként
egyaránt használható. Az első erőátviteli célra alkalmas egyfázisú generátort 1882-ben Zipernovszky
szabadalmai alapján a budapesti Ganz- gyár készítette, 1887-ben Bláthynak sikerült először szinkrongépeket
párhuzamosan kapcsolni. 1888-89-ben külföldön kifejlesztették a többfázisú rendszereket, és a Ganz-gyárban
már 1890 ben Bláthy vezetésével rendszeresen gyártják a háromfázisú generátorokat.
A szinkron gép forgórészét egyenáram gerjeszti, ez a forgó fluxus az állórész tekercselésében váltakozó
feszültséget indukál.
Ezt az elrendezést a következő okok indokolják:
• Nagyobb hely áll a szigetelés rendelkezésére az állórészen, mint a forgórészen. Ez pedig igen lényeges
szempont a nagyfeszültségű (5…20kV) generátorok esetében.
• Az állórészen elhelyezett tekercselést nem veszi igénybe a centrifugális erő. Különösen nagy a centrifugális erő
a 3000 1/min fordulatszámmal járó turbógenerátorok forgórészében.
• A nagyfeszültségű és nagy teljesítményű váltakozó áramú villamos energiát nem kell csúszógyűrűkön keresztül
elvezetni a forgórészről, hanem állandó kötések biztosítják az üzembiztos kapcsolatot.

A villamos energia termelése szempontjából megkülönböztetünk alaperőműveket, amelyek az energiarendszer

alapterhelését viszik, azt a terhelést, amely egész évben viszonylag egyenletes. Ezek az erőművek a legjobb
hatásfokú, legkisebb önköltséggel termelő erőművek, amelyek a karbantartások kivételével egész évben
üzemben vannak.
A váltakozó terhelésű erőmű, amely a napi terhelési görbe csúcsidőn kívüli, viszonylag kisebb
terhelésváltozásainak fedezésére szolgál. Ezen erőműveket menetrendtartó erőműveknek is nevezik. A
menetrendtartó erőműként olyan gépegységekkel ellátott erőművet célszerű üzemeltetni, amelyek a terhelés
változásait rugalmasan képesek követni.
A csúcserőművek viszont az alapterhelésen felül jelentkező, nem állandó, ún. csúcsterheléseket viszik.
Csúcserőműként célszerű olyan erőműveket üzemeltetni, amelyek indulása viszonylag gyors, ugyanis egyrészt
ilyen erőműveket nem kell a csúcsterhelés jelentkezése előtt már hosszú órákkal előkészíteni az indulásra, ami
üzemvitelileg előnyös, másrészt a csúcsterheléseknek a tervezett időpontnál korábban való jelentkezése esetén a
rendszernek rugalmas, gyorsan igénybe vehető tartalékot jelentenek.
Ilyen erőművek a vízerőművek: Kesznyéten, Tiszalök, Kisköre, vagy a gázturbinás erőművek.

Olyan erőmű, ahol a hő termelés kazán helyett a reaktorban megy végbe szabályozott láncreakció mellett.

Olyan erőmű, ahol a turbina mechanikai energiáját a vízből fejlesztett gőz energiája biztosítja.

Olyan eszköz, amely a töltésszétválasztás során elektromotoros erővel rendelkezik és munkavégzésre alkalmas.

Belsőégésű motorral hajtott váltakozóáramú generátor.

Olyan erőmű, ahol a turbina mechanikai energiáját a víz helyzeti energiája biztosítja.