Professional Documents
Culture Documents
Richard Wiseman 59 Masodperc 562a6ad8dee47 PDF
Richard Wiseman 59 Masodperc 562a6ad8dee47 PDF
Az elme kerekei
MEGJELENT KÖTETEK
ELÖKÉSZÜLETBEN
59 MÁSODPERC
Egy kis ésszel sokra mész
�
�
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Richard Wiseman: 59 Seconds. Think a Little, Change a Lot. Macmillan, 2009
Fordította
Nagy Mónika Zsuzsanna
Printed in Hungary
Egy nagyon jó barátnak, változások idején
Tartalom
Köszönetnyilvánítás . . 9
Bevezetés ...... . ll
Terítéken az önsegítés, Sophie kérdése, illetve a gyors változás lehetősége
l. Boldogság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Miért fullad olyan gyakran kudarcba a pozitív gondolkodás, hogy kerül a
boldogsághoz vezető útra a ceruza, a tökéletes napló, az apró kedvességek
és a hálaállapot
2. Meggyőzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Miért hatástalan a jutalom, hogyan nyújthatunk tökéleteset egy állásinterjún,
hogyan segíti elő társas kapcsolatainkat egy-egy hiba elkövetése, hogyan érjük
el, hogy soha többé ne vesszen el a tárcánk, és miként győzhetünk meg bárkit
bármiről egy házibéka bevetésével?
3. Motiváció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
A vizualizáció árnyoldala, hogyan érjünk el gyakorlatilag bármit tökéletes terv
elkészítése révén, hogyan győzzük le a halogatást, valamint a "duplagondol"
bevetése
4. Kreativitás . . . 89
A brainstorming mítoszának eloszlatása, hogyan kerüljünk kapcsolatba
a bennünk rejlő Leonardóval pusztán modern művészet szemlélése vagy
heverészés révén, vagy azáltal, hogy egy növényt tartunk az íróasztalunkon
7
5. Vonzerő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Miért ne játsszuk azt, hogy nehéz bennünket megközelíteni, miként lesz része
a kifinomult csábításnak egy egyszerű érintés, a hullámvasút és a műfenyő
6. Stressz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Miért nem érdemes rugdosni és kiabálni, hogyan oldható fel pár perc alatt
a neheztelés, miként hasznosítsuk négylábú barátaink erejét, és hogyan
csökkenthető gondolati úton a vérnyomás?
7. Kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
Az "aktív figyelem" veszélyei, hogyan segíthet a tépőzár abban, hogy egy pár
együtt maradjon, miért hangosabb a szó, mint a tett, és miért változtathat meg
rnindent egyetlen fotó
8. Döntéshozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169
Miért nem jobb két fej, mint egy, hogyan érjük el, hogy soha többé ne bánjunk
meg egyetlen döntésünket se, hogyan védekezzünk a leplezett rábeszéléssel
szemben, és honnan tudhatjuk, ha valaki hazudik nekünk
9. Gyermeknevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193
A Mozart-mítosz, hogyan válasszunk jó nevet a gyerekünknek, hogyan jósoljuk
meg három pillecukor segítségével gyermekünk jövőjét,
. és hogyan tudjuk
hatékonyan értékelni az ifjúi elmét
Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
Válasz Sophie-nak: tíz módszer 59 másodpercben
Jegyzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
Köszönetnyilvánítás
9
Bevezetés
A jó hír az, hogy efféle gyakorlatokat már évek óta ajánlgatnak az önsegí
tő ipar képviselői. A rossz hír viszont az, hogy a számtalan kutatás ered
ménye szerint az ilyen gyakorlatok legjobb esetben is csak hatástalanok,
rosszabb esetben azonban kártékonyak. Igaz ugyan, hogy ha elképzeljük
a tökéletes énünket, attól egy ideig jobban érezzük magunkat, az effajta
mentális eszképizmus azonban olyan szerencsétlen mellékhatásokkal is
járhat, hogy nem készülünk föl kellőképpen a sikerhez vezető rögös úton
elénk kerülő nehézségekre, miáltal megnövekszik annak az esélye, hogy
az első akadályt kitartás híján nem tudjuk elhárítani, és belebukunk. Ha
a földi mennyországról ábrándozunk, talán mosoly ül az arcunkra, de
álmaink valóra váltásában ez vajmi keveset segít.
Más kutatások megerősítik, hogy ugyanez igaz az élet egyéb területein
ajánlott önsegítő módszerekre is. Ha úgy akarjuk "boldognak gondolni
magunkat': hogy közben elnyomjuk negatív gondolatainkat, épp az vál-
ll
59 MÁSODPERC
12
BEVEZETÉS
13
59 MÁSODPERC
14
l. Boldogság
15
59 MÁSODPERC
16
L BOLDOGSÁG
17
59 MÁSODPERC
18
1. BOLDOGSÁG
A tökéletes napló
19
59 MÁSODPERC
latás - csupa súlyos eset került terítékre. A résztvevők egy csoportja ezek
után hosszan elbeszélgetett az eseményről a kísérletben dolgozó egyik
kutatóval, míg a résztvevők egy másik csoportja sokkal könnyedebb té
máról, egy átlagos napjáról társalgott. Egy héttel, majd két hónappal ké
sőbb minden résztvevő visszatért a laborba, és egy, az érzelmi állapotát
felmérő kérdőívet töltött ki.
Akik a traumatikus eseményről beszélgettek, úgy gondolták, segítsé
gükre volt a társalgás. A kérdőívek azonban egészen másról tanúskod
tak. A beszélgetésnek valójában semmiféle hatása nem volt. A résztvevők
ugyan úgy vélték, jótékony hatású volt, hogy megoszthatták valakivel a
negatív érzelmeiket, ha azonban azt nézzük, mennyiben befolyásolta ez
a beszélgetés azt, hogy miként tudnak megbirkózni a negatív élménnyel,
akár egy átlagos napjukról is beszélgethettek volna.
Ha tehát puszta időpocsékolás egy együttérző, de laikus személlyel
beszélgetni valamely rossz élményünkrőt vajon mi tehetünk, ha enyhí
teni szeretnénk egy bennünket a múltban ért fájdalmunkon? Mint e feje
zet elején láttuk, a negatív gondolatok elfojtása is épp ilyen rossz lehet.14
Helyette választhatjuk, mondjuk a "kifejező írást':
Több olyan kísérletet is elvégeztek, amelyek során arra buzdították
a korábban valamilyen traumatikus élményt elszenvedő résztvevőket,
hogy mindennap töltsenek néhány percet azzal, hogy naplószerű feljegy
zéseket készítenek az élménnyel kapcsolatos legbensőbb gondolataikról
és érzéseikről.15 Példának okáért az egyik kísérlet résztvevőitől, akiket
akkor tájt bocsátottak el állásukból, arra kérték, hogy az állásuk elvesz
tésével kapcsolatos gondolataikra és érzéseikre reflektáljanak, beleértve
azt is, hogy az esemény miként hatott magánéletükre és szakmai pálya
futásukra.16 Jóllehet ezek a feladatok nem időigényesek és egyszerűek is,
az eredmények arról tanúskodtak, hogy a résztvevők testi-lelki állapotuk
jelentős javulását élték meg, így csökkentek az egészségügyi problémáik,
és nőtt az önbecsülésük, illetve boldogabbakká váltak. Az eredmények
komoly fejtörést okoztak a pszichológusoknak Vajon miért van az, hogy
ha az emberek traumatikus élményükről beszélnek, az gyakorlatilag ha
tástalan, míg ha írnak róla, az ilyen áldásos hatást fejt ki?
Lélektani szempontból beszélni és írni két, egymástól igen eltérő fo
lyamat. A beszéd gyakran strukturálatlan, szervezetlen, netán kaotikus
is. Az írás ezzel szemben arra késztet, hogy egy eseménysort alkossunk,
20
l. BOLDOGSÁG
A hálaállapot
21
59 MÁSODPERC
A tökéletes belső én
22
1. BOLDOGSÁG
Szeretetteljes írás
23
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Hétfő: hálaadás
Számos dologért lehetünk hálásak az életünkben. Ide tartozhat, hogy vannak
jó barátaink, hogy szeretetteljes kapcsolatban élünk, támogató család tagja
vagyunk, jó egészségnek örvendünk, fedél van a fejünk fölött, és mindig van
mit ennünk. Vagy lehet olyan állásunk, amit nagyon szeretünk, szép emlé
keink a múltból, nemrég kellemes élményben lehetett részünk, mondjuk it
tunk egy egészen különleges kávét, ránk mosolygott egy idegen, örömmel
üdvözölt hazatértünkkor a kutyánk, valahol jót ettünk, vagy megálltunk,
hogy megszagoljunk egy virágot. Gondoljunk vissza ez elmúlt hetekre, és so
roljunk fel három ilyen dolgot!
l .......................................................... .
2 ...........................................................
3 ...........................................................
24
L BOLDOGSÁG
Csütörtök: Kedves....
Gondoljunk valakire, aki fontos nekünk. Ez a valaki lehet a párunk, közeli
barátunk vagy családtagunk. Képzeljük el, hogy egyetlen esélyünk van, ami
kor elmondhatjuk neki, mennyire fontos a számunkra. írjunk rövid levelet
ennek a személynek, írjuk le, mennyire szeretjük őt, és milyen hatással van
az életünkre!
Péntek: helyzetértékelés
Gondoljunk vissza az előző hetünkre, és jegyezzünk le három olyan dolgot,
ami igazán jól sikerűlt! Lehetnek ezek az események egészen banálisak, pél
dául, hogy sikerült parkolóhelyet találni, vagy nagyobb horderejű dolgok,
mint például hogy új állást vagy lehetőséget ajánlottak nekünk.
A vásárlás hatalma
"
Bánatunkban eszünkbe ötlik két szó, az egyik a "vásárlás a másik a "te
rápia': És pár perc múlva már a legközelebbi cipőbolt vagy valamilyen
kütyüs áruház felé baktatunk, abban a biztos hitben, hogy vásárlásunk
boldogabb életet eredményez nekünk. De vajon tényleg ez a helyzet?
Valóban jobban érezzük magunkat, ha vettünk egy pár cipőt vagy egy
legújabb hi-tech lejátszót? És ha így van is, vajon meddig tart ki az új ke
letű örömünk? A közelmúlt kutatásai e kérdésekre világos és egyöntetű
válasszal szolgáltak. De ami talán ennél is fontosabb, azt is fölfedezték,
hogyan költhetjük el a legokosabban a pénzünket, hogy mosoly üljön az
arc unkra.
Két pszichológus, Leaf Van Boven és Thomas Gilovich vezette azt a
kutatást, amely azt vizsgálta, hogy ha boldogságat szeretnénk vásárol
ni, valamilyen árucikkre érdemesebb-e költeni (egy divatos ruhára vagy
25
59 MÁSODPERC
26
1. BoLDOGSÁG
Értékelés
l = egyáltalán nem értek egyet 5 = teljesen egyetértek
l Imponálnak nekem azok az emberek, akik l 2 3 4 5
drága kocsival, lakással rendelkeznek.
2 Hajlamos vagyok a tulajdonom alapján l 2 3 4 5
megítélni azt, hogy hogyan boldogulok az
életben.
3 Szeretek olyan holmikat vásárolni, melyekre l 2 3 4 5
valójában nincs szükségem.
4 Szeretem, ha drága holmik vesznek körül. l 2 3 4 5
5 úgy gondolom, jobb lenne az életem, ha több l 2 3 4 5
luxuscikkem lenne.
6 Olykor zavar, hogy bizonyos luxuscikkeket nem l 2 3 4 5
engedhetek meg magamnak.
7 Ha drága dolgokat veszek, elégedett vagyok l 2 3 4 5
magammal.
8 Mintha nagyobb hangsúlyt fektetnék az anyagi l 2 3 4 5
kérdésekre, mint a barátaim és a családtagjaim
többsége.
9 Hajlandó vagyok márkás holmikra lényegesen l 2 3 4 5
magasabb összeget áldozni.
lO Szeretem, ha olyan dolgaim vannak, amelyeket l 2 3 4 5
mások csodálnak.
Most adjuk össze a pontjainkat! l O és 20 között a pontjaink alacsony, 21 és 39 között
közepes, 40 és 50 között magas pontszámok
De miről is van itt szó? Talán nem meglepő, hogy ez a kérdőív szán
déka szerint azt méri, mennyire vagyunk anyagiasak. Azok, akik magas
pontszámot érnek el, nyilvánvalóan nagy jelentőséget tulajdonítanak a
tulajdonszerzésnek, gyakran boldogságuk alapkövének tekintik, sikerü
ket és mások sikerét is a tulajdon alapján ítélik meg. Ezzel szemben azok,
akik alacsony pontszámot érnek el, többre értékelik a tulajdonnál az él
ményeket és a kapcsolatokat. És, ahogy az lenni szokott, a középmezőny
re senki se figyel oda.
Sok időt töltöttek azzal kutatók, hogy az emberek effajta kérdőíveken
elért pontszámai és a boldogság közt összefüggést találjanak. 24 Az ered
mény legalább annyira egybehangzó, mint amennyire aggasztó- a ma
gas pontszám a boldogtalanság és az élettel való elégedetlenség érzetével
27
59 MÁSODPERC
28
l. BOLDOGSÁG
29
59 MÁSODPERC
Az anyagiasság gyökerei
30
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Jobb adni, mint kapni. A hosszú távú boldogság persze nem csak ab
ból áll, hogy egy rúdon vonaglunk valami tinglitangli zenére, vagy le
vetjük magunkat a magasból, és közben visongunk, akár egy csecsemő.
Ha azt kérdezzük embertársainktól, vajon akkor boldogabbak-e, ha ma
gukra, vagy akkor, ha másokra költik a pénzüket, a döntő többség azzal
fog egyetérteni, hogy akkor, ha magára. A tudományos kutatások azon
ban épp az ellenkezőjét támasztják alá - az emberek sokkal boldogab
bak azután, ha másnak vettek valamit, mint amikor maguknak. A jó hír
azonban az, hogy nem kell túl nagy összeget jótékonyságra, barátokra,
családtagokra vagy munkatársakra szánni a bevételünkbőL Valójában a
legkisebb ajándék is meglepően nagy és hosszan tartó változást idéz elő a
boldogságunkban. Már pár font is, amit másokra költünk, életünk egyik
legjobb befektetése lehet. És ha igazán nem engedhetjük meg magunk
nak, hogy nehezen szerzett pénzünkből adakozzunk, jusson eszünkbe,
hogy boldogságunkat egyetlen napra időzített öt, nem anyagi természetű
kedvesség is jelentősen felturbózza.
31
59 MÁSODPERC
32
1. BoLDOGSÁG
33
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
34
1. BOLDOGSÁG
"
pozitív töltésű szavakat (főleg "szeressünk és "kedveljünk" minél töb
bet), ne utaljunk annyit magunkra (vagyis legyen kevesebb a beszédünk
" " "
ben az "engem , a "magam és az "én ). Intonáljunk tágabb határok közt,
beszéljünk kícsit gyorsabban, és legyen határozott a kézfogásunk. E visel
kedésmintákat a mindennapjainkba építve boldogabbak lehetünk.
35
59 MÁSODPERC
36
2. Meggyőzés
37
59 MÁSODPERC
valódi biztatást? Ezt az elméletet akartam próbára tenni pár éve, ami
kor két csoportot egy olyan kísérletben való részvételre kértem, melynek
során a vállalkozók egy délutánt töltöttek szemétszedéssel egy londoni
parkban. 3' Azt mondtuk nekik, azt vizsgáljuk, hogyan lehet a leghatéko
nyabban rávenni az embereket arra, hogy vigyázzanak a közparkra. Az
egyik csoport tisztes fizetséget kapott a ránk szánt időért, míg a másik
csoport csak egy jelképes összeget. Nagyjából egy órát töltött mindenki
ezzel a derékfájdító és unalmas munkával, amikor is értékelniük kellett,
hogy mennyire tetszik nekik a délutáni elfoglaltság. Előzetesen azt hi
hetnénk, azok, akik nagyobb összeget markoltak fel, pozitívabban ítél
ték meg a tevékenységet, mint azok, akik csak egy kis összegért áldozták
ránk az idejüket.
Az eredmény azonban ennek épp az ellenkezője volt. A rendesen meg
fizetett csoport tagjai csupán 2- re értékelték a tevékenység élvezetét a tízes
skálán, míg a szerényebben fizetett csoport tagjainak átlagos értékelése
elérte a 8,5 pontot. Mintha azok, akiket jól megfizettek, így gondolkodtak
volna: "Többnyire azért fizetnek meg, hogy elvégezzek olyan feladatokat,
amelyeket nem szeretek Mivel sok pénzt kaptam, bizonyára nem is sze
retek parkat takarítani:' Ezzel szemben, akik kevesebb pénzt kaptak, azt
gondolhatták, hogy "Nem is kell annyira megfizetni azt, amit szívesen
csinálok. Mivel nagyon keveset kaptam a szemétszedésért, bizonyára él
veztem a munkát:' E vizsgálat eredményei szerint a túlzott jutalmazás
végzetes hatással van az embereknek a feladatukhoz való viszonyára.
További kísérletek során ez az eredmény újra meg újra megismétlő
dött. Szinte függetlenül a jutalom és a feladat természetétől, azok, akik
anyagilag jól jártak, többnyire gyöngébben teljesítettek, mint azok, akik
nem várhattak semmit_38 Egyes vizsgálatok ugyan átmeneti javulást mu
tattak ki a teljesítményben, hosszabb távon azonban a jutalom inkább
rosszat tett pont annak a viselkedésformának, amelyet elősegíteni kíván
tak általa.
Mint láttuk, a jutalom ígérete éppenséggel nem motivál igazán. De va
jon mely ösztönző a legeredményesebb? Ha azt akarjuk elősegíteni, hogy
az emberek több munkát végezzenek élvezettel, próbáljuk ki, hogy időn
ként apró meglepetésekkel jutalmazzuk őket, az elvégzett feladat után,
esetleg méltassuk munkájuk gyümölcsét. Ha valami olyasmit kell végre
hajtaniuk, ami nem élvezetes, hatékony lehet a reális, de semmiképpen
38
2. MEGGYŐZÉS
A tökéletes állásinterjú
39
59 MÁSODPERC
40
2. MEGGYŐZÉS
41
59 MÁSODPERC
42
2. MEGGYŐZÉS
43
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
44
2. MEGGYŐZÉS
Vigyázzunk a nyelvünkrel Kivel ne esett volna már meg, hogy egy jelen
tésbe vagy levélbe ritka és nagyon bonyolult szavakat csempészett, így
akarván különösen intelligensnek és műveltnek tűnni? Daniel Oppen
heimer egy másik kísérletében arra jutott, hogy a lexikon iránti fölösle
ges rajongás épp az ellenkező hatást válthatja ki.45 Öt vizsgálatból álló so
rozatában Oppenheimer szisztematikusan számba vette, hogy különféle
szövegrészletek (álláspályázat, tudományos esszé, Descartes-fordítás) szó-:
kincse mennyire bonyolult. Azután arra kérte a résztvevőket, olvassák el
a szövegrészleteket, és értékeljék a szerző intelligenciáját. Az egyszerűbb
45
59 MÁSODPERC
46
2. MEGGYŐZÉS
47
59 MÁSODPERC
***
48
2. MEGGYŐZÉS
49
59 MÁSODPERC
so
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
51
59 MÁSODPERC
52
2. MEGGYŐZÉS
Hogy gyorsabban vedd rá, hát rímben beszéld rá! Friedrich Nietzsche
nagyhatású, A vidám tudomány című könyvében azt állította, hogy a ríme
lő költészet eredetileg azért lehetett olyan vonzó a primitív elme számára,
mert mágikus konnotációt hordozott, és az istenekkel való közvetlen be
szédet reprezentálta. Jóllehet ez a nézet nem vált általánosan elfogadottá,
újabb kutatások igazolják, hogy a rímek meghökkentően hatékonyak. Két
pszichológus, Matthew McGlone és Jessica Tofighbakhsh (na erre talál
jon valaki rimet!) a résztvevöknek közismert rímes szólásokat mutattak
"
(mint "Ki korán kel, aranyat lel vagy "Aki tanul, halad, aki lusta, ma
"
rad ), illetve rímtelen megfelelőiket ("aranyat ér időben fólkelni': "tanu
"
lással előbbre jutunk, lustasággal nem ), és arra kérték öket, rangsorolják
a mondatokat aszerint, melyík milyen pontosan írja le az emberi viselke
dést. 56 A rímelő változatokat sokkal pontosabbnak értékelték, mint a nem
rímelőket A szerzők szerint ennek az az oka, hogy a rímelő szöveg köny
nyebben megjegyezhető, jobban lehet szeretni és jól ismételhető. A rek
lámok gyakran kihasználják ezt a hatást ("Ne egye, vegye!� "Hat hét hit,
és hat!"), de már a bírósági tárgyalóterembe is behatolt, amikor Johnnie
Cochran ekképp védte O. J. Simpsont: "Ez a kesztyű nem jó méret, dukál
a felmentő ítélet:'
53
59 MÁSODPERC
1964. március 13-án egy Kitty Genavese nevű fiatal nő épp hazafelé tar
tott New York City Queens városrészében lévő otthonába, amikor egy
véletlenszerű és aljas bűncselekmény áldozata lett. Noha lakása ajtajá
tól csupán 300 méternyire parkolt le a kocsijával, a vadidegen férfi, aki
megtámadta, jóval erősebb volt nála, és e rövid gyalogút alatt többször
megszúrta késsel. A súlyos sérülések ellenére Genavesének maradt ereje
54
2. MEGGYŐZÉS
55
59 MÁSODPERC
56
2. MEGGYŐZÉS
57
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Az aprópénz is számit
58
2. MEGGYŐZÉS
A hátvakarászás fontosságáról
59
59 MÁSODPERC
60
2. MEGGYŐZÉS
61
59 MÁSODPERC
62
59 VAGY MÉG KEVESEB B MÁSODPERCBEN
63
59 MÁSODPERC
64
2. MEGGYŐZÉS
65
59 MÁSODPERC
66
3. Motiváció
67
59 MÁSODPERC
68
3· MOTIVÁCIÓ
Idézzük fel azt, amikor legutóbb próbáltunk elérni valami fontos célt.
Mondjuk szerettünk volna fogyni, vagy meg akartunk szerezni egy új
állást, vizsgára vagy egy sorsdöntő interjúra készültünk. Milyen tech
nikákat használtunk? Olvassuk el a következő állításokat, és pipáljuk ki
az "igen'' vagy "nem" mezőt, attól függően, hogy mely techniká(ka)t al
kalmaztuk. Ne töprengjünk túl sokáig a válaszon, és igyekezzünk minél
őszintébbek lenni!
69
59 MÁSODPERC
Igen Nem
Amikor életem egy fontos részét próbálom
megváltoztatni, akkor többnyire:
l lépésről lépésre tervet készítek
2 azzal motiválom magam, hogy egy általam kedvelt
személyre összpontosítok (egy ismert személyre
vagy nagy vezetőre)
3 mesélek másoknak a céljaimról
4 azokra a rossz élményekre gondolok, amelyek akkor érnek,
ha nem érem el a célomat
5 azokra a jó dolgokra gondolok, amelyek akkor történnek
velem, ha elérem a célomat
6 igyekszem einyornni a barátságtalan gondolatokat (például
nem gondolok egészségtelen ételekre vagy a cigire)
7 megjutalmazom magam, ha tettem valamit céljaim elérése
érdekében
8 az akaraterömre bízom magam
9 följegyzéseket készítek az előmenetelemről (naplót vezetek
vagy táblázatot készítek)
10 arról fantáziálok, milyen jó lesz nekem, ha elérem a célomat
***
70
3· MOTIVÁCIÓ
' Zig Ziglar (1926) a motiváció témájával foglalkozó üzletember és szakíró (a szerk.
megj.).
71
59 MÁSODPERC
72
3· MOTIVÁCIÓ
73
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
l. Mi a v égső cél?
A végső célom...
l.lépés
Az első közbülső célom: ...
úgy gondolom, ezt a célt el tudom érni, mert ...
Annak érdekében, hogy ezt elérjem, a következőket teszem: ...
Ezt a célt a következő dátumig érem el: ...
A cél eléréséért kitűzött jutalmam: ...
2. lépés
A második közbülső célom: ...
Úgy gondolom, ezt a célt el tudom érni, mert...
Annak érdekében, hogy ezt elérj em, a következőket teszem: ...
74
3· MOTIVÁCIÓ
3. lépés
A harmadik közbülső célom: ...
Úgy gondolom, ezt a célt el tudom érni, mert ...
Annak érdekében, hogy ezt elérjem, a következőket teszem: ...
Ezt a célt a következő dátumig érem el: ...
A cél eléréséért kitűzött jutalmam: ...
4. lépés
A negyedik közbülső célom: ...
úgy gondolom, ezt a célt el tudom érni, mert ...
Annak érdekében, hogy ezt elérjem, a következőket teszem: ...
Ezt a célt a következő dátumig érem el: ...
A cél eléréséért kitűzött jutalmam: ...
5. lépés
Az ötödik közbülső célom: ...
Úgy gondolom, ezt a célt el tudom érni, mert ...
Annak érdekében, hogy ezt elérjem, a következőket teszem: ...
Ezt a célt a következő dátumig érem el: ...
A cél eléréséért kitűzött jutalmam: ...
Jegyezzünk föl három előnyt, arra összpontosítva, hogy miként lesz jobb
az életünk, illetve a körülöttünk élők élete. Összpontosítsunk a vágyott
jövőre vonatkozó előnyökkel, és ne azokra a negatívumokra, amelyeket a
jelenlegi helyzetünkből szeretnénk kiiktatni.
75
59 MÁSODPERC
4. Vállaljuk nyilvánosan!
Halogatás és a Zeigarnik-hatás
76
3· MOTIVÁCIÓ
77
59 MÁSODPERC
Duplagondol
78
3. MOTIVÁCIÓ
79
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
l. Mi a célunk?
a) Jegyezzünk le egy olyan szót, amely azt fejezi ki, hogyan lesz jobb az
életünk, ha elérjük a célunkat!
c) Jegyezzünk le még egy szót, amely azt fejezi ki, hogyan lesz jobb még
valamiben az életünk, ha elérjük a célunkat!
d) Jegyezzünk le még egy szót, amely céljaink elérésének egy másik fon
tos akadályát fejezi ki!
80
3· MOTIVÁCIÓ
3. Kidolgozás
Evés-ivás
81
59 MÁSODPERC
dat alatt meglepően egyszerű kérdések alapján döntik el, mint például:
"
"Megettem az ételt? 88 Ezért Wansink készített egy speciális aljú leveses
tányért, amelyet egy rejtett cső segítségével titokban folyamatosan újra
tudott tölteni. A kísérlet résztvevői egy asztal körül ültek, és húsz percen
át beszélgettek és eszegették a levest, majd véleményt mondtak a levesről
a kísérlet vezetőjének. Nem voltak tudatában annak, hogy a résztvevők
fele "feneketlen': míg a többi közönséges tányérból eszik.
Figyelemre méltó, hogy akiknek a feneketlen tányér jutott, azok több
mint 75 százalékkal több levest fogyasztottak, mint a társaik. Ráadásul,
akik többet ettek, nem tudták, mekkora mennyiséget nyeltek le, és nem
mondták magukat éhesebbnek a normál adagot fogyasztóknál.
Az azonban némi vigaszt nyújthat, hogy ha megértünk pár olyan rej
tett tényezőt, amely a fogyasztást befolyásolja, gyors és hatékony techni
kákat alakíthatunk ki annak érdekében, hogy csökkentsük étel- és ital
fogyasztásunkat
82
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
83
59 MÁSODPERC
84
3· MOTIVÁCIÓ
kanál és tálka jutott, azok átlagosan 14, illetve 31 százalékkal szedtek több
fagylaltot maguknak, mint a szerényebb méretű evőeszközökkel fölsze
relt vendégek. Andrew Geier, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója munka
társaival azt is kimutatta, hogy ez a hatás nem korlátozódik a fagylaltra
és a bulikra.97 Az ő vizsgálatukban egy apartmanház folyosóján helyeztek
el egy tál M&M édességet, benne kanállal. A tálkán ez állt: ,;vegye és
egye: kérjük, az önkiszolgáláshoz használja a kanalat:' Egyes napokon
evőkanál méretű merőkanál került a tál mellé, más napokon nagyobb.
Az eredmények azt igazolták, hogy a nagyobb kanállal az emberek csak
nem kétszeres mennyiségű édességet szedtek ki maguknak. Tehát azzal
megpróbálhatjuk csökkenteni a fogyasztásunkat, ha lecseréljük az evő
eszközeinket.
85
59 MÁSODPERC
86
3· MüTIVÁCIÓ
87
59 MÁSODPERC
88
4. Kreativitás
89
59 MÁSODPERC
90
4· KREATIVITÁS
A kreativitás próbája
r-!r rr- -r
r_!r rr:J-r
2) Két indián üldögél a patak partján, majd az egyik megszólal.
Uff, kicsi Réti Szellő, te vagy az én fiam!
-
91
59 MÁSODPERC
3) Egy kosárban öt alma van. Az almákat úgy kell elosztani öt ember kö
zött, hogy mindenki kapjon egy almát és a kosárban is maradjon egy.
Hogyan lehetséges ez?
Válaszok
l)
92
4· KREATIVITÁS
TE MARADJON ÉN
NANA
TALP
VALÖ
z
p
93
59 MÁSODPERC
94
4· KREATIVITÁS
95
59 VAGY MÉG K EV ESEBB MÁSODP ERCBEN
SIXTY
SECONDS
CREATIVITY
BOOST
QUICK
RAPID
TH INK
CHANG E
NEW
FRESH
96
4· KREATIVJTÁS
Megoldás:
Pár éve írtam egy könyvet Did You Spot the Gorilla? (Feltűnt a gorilla?)
címmel. Négy olyan technikát írtam le benne, amely segít abban, hogy
rugalmasabban és a szokásostól eltérően tudjunk viselkedni. Alább a négy
technika összefoglalása található, olyan gyakorlatok leírásával együtt,
amelyek segítenek megvalósításukban.
97
59 MÁSODPERC
Szólít a természet
98
4· KREATJVITÁS
99
59 MÁSODPERC
100
4- KREATIVITÁS
101
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Székfoglaló
102
4· KREATIVITÁS
103
59 MÁSODPERC
104
4· KREATIVITÁS
105
59 MÁSODPERC
nél több lehetséges használatát sorolják föl, vagy oldjanak meg bizonyos,
laterális gondolkodást igénylő rejtvényeket. Az önkéntesek felét arra kér
ték, hogy a feladat megoldása közben az asztalt, jobb kezüket alá helyez
ve húzzák enyhén maguk felé, ezzel azt a finom jelzést adva agyuknak,
hogy tetszik nekik a közeg. Az önkéntesek másik felét arra kérték, hogy
az asztalt, jobb kezüket a tetejére helyezve nyomják lefele, azt a tudatta
lan benyomást keltve ezzel agyukban, hogy fenyegetve érzik magukat.
A húzás és tolás elég enyhe volt ahhoz, hogy az asztal ne mozduljon el,
és hogy az önkéntesek ne is sejtsék, hogy a mozdulat befolyásolhatja a
kreativitásukat. Míg egyik kézzel az asztalt nyomták vagy húzták az ön
kéntesek, a másikkal a feladatot oldották meg. Friedman és Förster arra
jutott, hogy a mindennapi tárgyakra vonatkozó kreatív ötletek, illetve a
fontos "aha" pillanatok előidézése tekintetében azok, akik húzták az asz
talt, lényegesen jobban teljesítettek, mint azok, akik tolták.
Íme, egy egyszerű, különös, de hatékony technika. És ez nem is az
egyetlen kutatás, amely azt tárta fel, milyen különös hatással lehet a tes
tünk agyunk kreativitására. Egy másik kísérlet során- melyet Ron Fried
man és Andrew Elliot vezetett a Rochesteri Egyetemen - arra kérték a
kisérleti alanyokat, hogy nehéz anagrammákat oldjanak meg, vagy ösz
szefont karral, vagy kezüket a combjukon pihentetve.127 Ahogy a húzás és
a tolás mozdulata tudat alatt ahhoz kapcsolódik, hogy valamit kedvelünk
vagy sem, úgy az összefont kar a makacssághoz és a kitartáshoz. Vajon
ez az egyszerű mozdulat rábírja-e a résztvevőket, hogy tovább próbál
kozzanak az anagrammák megoldásával? Igen. A feladatot összefont kar
ral végző önkéntesek csaknem kétszer annyi ideig küzdöttek, mint azok,
akiknek a karja a combján pihent. Ami ennél is fontosabb, hogy ezért
aztán lényegesen több anagrammát oldottak meg.
Más vizsgálatok tudományosan igazolták a talán legnépszerűbb cse
lekvésformát - hogy munka közben érdemes lefeküdni. Darren Lipnicki
és Don Byrne vezette azt a kísérletet, az Ausztrál Nemzeti Egyetemen,
amelynek keretében a résztvevőket ötbetűs anagrammák megoldására
kérték - és ezt vagy állva, vagy egy matracon fekve hajtották végre. m Az
anagrammák változatosak voltak, akadt köztük viszonylag egyszerű, de
nehezebb is. Érdekes módon a horizontális helyzetű résztvevők 10 szá
zalékkal gyorsabban oldották meg a rejtvényeket, így végső soron jobb
eredményt értek el az adott idő alatt. Vajon mi okozhatta a különbséget?
106
4· KREATIVITÁS
107
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
ttt
tlt
ttt
eee
eee
ee
Csapatmunka. Ha legközelebb kreatívak akarunk lenni egy megbeszélé
sen, enyhén előredőlve húzzuk magunk felé az asztalt. Amikor élesedik a
helyzet, fonjuk össze a karunkat, hogy kitartóbban tudjunk szembeszáll
ni a bukással, és ha ez sem segít, feküdjünk le. Ha pedig bárki lustasággal
vádolna bennünket, csöndesen magyarázzuk el a munkaadónak, hogy
épp a locus coeruleusunkat vetjük be a merev gondolkodás ellen.
108
5- VONZERŐ
5. Vonzerő
Képzeljük el, hogy kapunk egy üvegben tíz kekszet azzal, hogy vegyünk
ki egyet, és értékeljük a minőségét és az ízét. Most képzeljük el ugyanezt
a feladatot, csak úgy, hogy az üvegben csupán két keksz található. Joggal
gondolhatjuk, hogy a kekszek száma nem befolyásolja az értékelésünket.
Joggal gondolhatjuk ugyan, de tévedünk. A hilói Hawaii Egyetem pszi
chológusa, Stephen Worchel vizsgálata szerint a csaknem üres üvegből
kínált keksz lényegesen jobban ízlett a résztvevőknek, mint ugyanaz a
keksz, amikor a teli üvegből kínálták.129
De vajon miért? Hogy mennyire vágyunk valamire, és mennyire tart
juk értékesnek, az attól is függ, milyen könnyű megszerezni. A teli üveg
azt a képzetet kelti, hogy a tartalma bőséggel rendelkezésre áll. Ezzel
szemben a csaknem üres üveg azt sugallja, hogy a keksz ritkaság, ezért
kívánatosabb. Worchel kísérletében ez az egyszerű gondolat befolyásolta
a résztvevőket annak megítélésében, milyen könnyen szerezhető meg a
keksz, és mennyire ízlik nekik.
Pontosan ugyanez a magyarázat arra is, hogy gyűjtők miért hajlandók
milliókat költeni egy-egy limitált kíadású bármire, hogy miért vonzó a
tiltott könyv vagy film, és a kereskedők miért hangsúlyozzák, hogy va
lamiből már csak korlátozott mennyiség van raktáron. Vajon ugyanez
érvényes-e a randevúzásra? Amikor vonzónak akarunk feltűnni a lehet
séges partner szemében, érdemes-e aktívan tenni azért, hogy a vágyott
randi létrejöjjön, vagy inkább arra kell törekednünk, hogy minél nehe
zebben legyünk elérhetők?
109
59 MÁSODPERC
Pár száz évvel később a nagy római költő, Ovidius is egyetértett vele:
• Xenophón filozófiai és egyéb írásai, Budapest, Osiris, 2003, 199. p. (fordította Németh
György).
"Publius Ovidius Naso: Szerelmek. Második könyv, 19. Túl könnyű szerelem. Budapest,
Tertius Kiadó, 1998, 62., 63. p. (fordította Karinthy Gábor).
110
5. VONZERŐ
lll
59 MÁSODPERC
Az érintés hatalma
112
5· VONZERŐ
113
59 MÁSODPERC
114
5- VONZERŐ
115
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
�rtékelés
l = egyáltalán nem értek egyet 5 = teljesen egyetértek
116
5· VONZERŐ
--
117
59 MÁSODPERC
A villámrandi tudománya
118
5· VONZERŐ
• Stars in Their Eyes -a Granada televízió tehetségkutató szériája !990 és 2006 kö
zött, amelyben a versenyzők az üzleti élet közismert alakjait jelenítették meg (a szerk.
megj.).
119
59 MÁSODPERC
120
5· VONZERŐ
121
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Nemek és sportok
122
5. VONZERŐ
Ez a jelenség egy online vizsgálatból derült ki, amelyet Sam Murphy fit
neszszakértővel folytattam, hogy fölmérjem a sport és a szexuális vonzerő
-
kapcsolatát. Vajon jobban tetszenek a férfiaknak azok a nők, akik fociznak
és hegyet másznak? A nők vajon a testépítőkért és a jóga megszállottjaiért
vannak oda? Több mint 6000 ember számolt be arról, hogy mely sportág
művelése teszi számára vonzóbbá a másik nem képviselőit. Az eredmé
nyek szerint a nők 57 százaléka találta vonzónak a hegymászást, miáltal
női szemszögböl ez lett a legszexibb sport. Közvetlenül ez után követ
keztek az extrém sportok {56 százalékkal), a futball {52 százalékkal) és a
természetjárás. A sereghajtó a golf és az aerobic, 13, illetve 9 százalékkal.
Ezzel szemben a férfiak számára az aerobikozó nők a legvonzóbbak {70
százalék), majd következnek a jógázók {65 százalékkal), és a konditerem
be járók {64 százalékkal). A sort a golf (18 százalék), a rögbi (6 százalék)
és a testépítés (5 százalék) zárja.
A nők választása azokat a lelki minöségeket tükrözi, amelyeket egyéb
ként is vonzónak találnak - ilyen a bátorság és a kockázatvállalási hajlan
dóság-, míg a férfiak inkább a fitt nőket részesítik előnyben, akik azon
ban a túlzott erejükkel hosszú távon nem teszik próbára az ö egójukat.
Mindenesetre úgy fest, a golfozókra egyik nem se bukik.
123
59 MÁSODPERC
Az első randi mindig elég rázós. Mi lehet a legjobb helyszín egy ran
devúnak? Miről lehet beszélgetni? Vajon már az elejétől érdemes oda
adónak tűnni, vagy inkább a nehezen megszerezhetőt kell játszani? Csak
nyugi, kéznél a segítség. Az elmúlt harminc évben épp eleget bíbelődtek
pszichológusok ilyen kérdésekkel, és nem egy gyorsan ható és egyszerű
technikát találtak ki, amellyel besegíthetünk Ámor nyilának, hogy célba
találjon.
Vegyük az első fogós kérdést, hogy ugyanis hova vigyük a lehetséges
partnert. Sokan úgy vélik, hogy egy csendes vendéglő vagy egy vidéki
séta egyaránt beválhat. Két pszichológus, Donald Dutton és Arthur Aron
kutatásai szerint azonban ezzel jó messzire járunk a valóságtól. Mielőtt
nekifogtak volna a kutatásuknak, több kísérlet megerősítette azt, amit a
költők már rég sejtenek: ha vonzó személlyel találkozunk, gyorsabban
ver a szívünk. Dutton és Aron abból indult ki, hogy ennek a fordítottja
is igaz lehet: vagyis akinek a szakottnál gyorsabban ver valamiért a szíve,
annak könnyebben megtetszik valaki.142
Ezt a feltevést igazolandó két női kutató ment oda férfiakhoz a brit
kolumbiai Capalino folyó két erősen különböző hídján. Az egyik bizony
talanul himbálózott 60 méter magasan egy sziklás fölött, míg a másik
lényegesen alacsonyabb volt, és szilárdabb alapokon állt. Pár szokásos
közvélemény-kutatói kérdés után a kutató megadta a telefonszámát a
megkérdezett férfiaknak azzal, hogy bátran érdeklődjenek, ha a kutatás
sal kapcsolatban vannak kérdéseik. Azoknak, akik az ingatag hídon kel
tek át, erősebben vert a szívük, mint azoknak, akik a másikon. Amikor a
nő odament hozzájuk, a férfiak nem a hídnak, hanem a nő vonzerejének
tulajdonították a szaporább szívverést, és jóval nagyobb valószínűséggel
tettek lépéseket azért, hogy utóbb feltárcsázzák őt.
No persze egy dolog, hogy ez a hatás idegenekkel a hídon működik,
de vajon valósághűbb közegben, valódi párok között is ugyanez-e a hely
zet? Ennek pár éve Cindy Meston és Penny Frohlich, a Texasi Egyetem
két pszichológusa járt utána. Két nagy texasi vidámparkba látogattak el,
a hullámvasutak mellett várakoztak, és nem is nagyon volt náluk más,
csak egy írótábla és egy átlagos kinézetű nő, illetve férfi képe. Szerel
mespárokat kérdeztek meg pár perccel azelőtt vagy azután, hogy halálra
rémítették volna magukat a hullámvasúton. A kutatók arra kérték őket,
hetes skálán értékeljék, milyen vonzónak tartják a párjukat, illetve a ké-
124
5· VONZERŐ
pen látható személyt. A kísérlet végzői azt várták, hogy akik a hullámvas
utazás után vannak, azoknak szaporább a szívverése, mint azoknak, akik
csak készülnek felülni, így a "szaporább szívverés vonzóbbnak látom
=
125
59 MÁSODPERC
126
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
127
59 MÁSODPERC
V ita, aztán egyetértés. Talán van, aki úgy véli, egy ember szívéhez a foly
tonos dicséret és bólogatás útján jutunk el. Egyes kutatások azonban arra
engednek következtetni, hogy ez talán nem is igaz, ugyanis úgy találták,
embertársaik szemében vonzóbbak azok, akik eleinte langyosabbak, majd
a randi vége felé egyre lelkesebbé válnak.14a Tehát jobb, ha nem vigyor
gunk ezerrel egész este, a randi kezdetétől, hanem az első órában kicsit ne
hezebben megnyerhetők vagyunk, majd a hazaindulási g egyre bájosabbra
váltunk. Továbbá ahelyett, hogy rnindkettőnk által kedvelt témáról beszél
getnénk, beszéljünk nemszeretem dolgokról. A frappáns, Az interperszo
nális vonzerő megteremtése negativitás révén: a másokhoz való negatív
hozzáállás megbeszélésével kialakuló kötődés címü tanulmányban közölt
vizsgálat során kutatók arra derítettek fényt, hogy az embereket jobban
összekovácsolja, ha valamit közösen nem szeretnek, mint az, ha valamit
mindketten szeretnek.149
128
5. VONZERŐ
éjszakát ígérhet.-
129
6. Stressz
Miért nem érdemes rugdosni és kiabálni, hogyan oldható fel pár perc
alatt a neheztelés, miként hasznosítsuk négylábú barátaink erejét,
és hogyan csökkenthető gondolati úton a vérnyomás?
131
59 MÁSODPERC
132
6. STRESSZ
Az előnyök keresése
133
59 MÁSODPERC
134
6. STRESSZ
135
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
136
6. STRESSZ
137
59 MÁSODPERC
138
6. STRESSZ
139
59 MÁSODPERC
tében semmiféle különbség nem volt, tehát az eredményt nem lehet en
nek betudni. Érdekes módon a mellett, hogy csökkent a stresszérzetük,
a megrögzött városlakók érzelmileg is kötődni kezdtek a kutyájukhoz,
oly annyira, hogy a kísérlet végeztével egyikük sem élt azzal a lehetőség
gel, hogy visszaszolgáltassa újsütetű pajtását.
Számos elmélet próbálta magyarázni, miért tesz nekünk jót a kutya.
Egyik lehetőség, hogy az a testmozgás, amit a napi séta jelent, jó hatással
van a testi-lelkí egészségünkre. Mások szerint a kutya játssza az ideá
lis, nem ítélkező barát szerepét, aki türelmesen odafigyel a legbensőbb
gondolatainkra, és soha nem fecsegi kí a titkainkat Innen nézve a kutya
az odaadó terapeuta, jóllehet, szőrös a füle, nedves az orra, és rövidek a
lábai. Egy további elmélet szerint a kutya megérintése és simogatása ön
magában megnyugtató és jótékony hatású, amire az is bizonyíték, hogy
ha egy beteg kezét a kezében tartja a nővér, pusztán ettől jelentősen csök
ken a beteg pulzusszáma. 168
Azt azonban a kutatók döntő többsége elismeri, hogy a kutyatartás
egyik legfontosabb tényezője, hogy társasági velejárói igen jótékony ha
tásúak. Elég csak kís időt eitölteni egy olyan parkban, ahol szívesen sétál
tatják kutyájukat a gazdák, és azonnal szembeötlik, hogy az ember leg
jobb barátja miként késztet vadidegeneket is beszélgetésre ("Ö, milyen
édes! És milyen fajta?", De helyes kutyus! Milyen idős?", Nahát, mibe
" "
léptem bele! Ö csinálta?"). Azt számos kutatás igazolja, hogy a mások
társaságában töltött idő a boldogság és egészség fontos forrása, és a ku
tyák egyáltalán nem szándékos, ám annál hatékonyabb képessége, hogy
tudniillik összehozzanak embereket másokkal, minden valószínűség
szerint jelentős mértékben hozzájárul a gazdik jó közérzetéhez.
De vajon mennyire jók a kutyák abban, hogy ilyen találkozásokat
elősegítsenek, és mely fajok a legjobb hálózatépítők? A belfasti Queen's
Egyetem kutatója, Deborah Wells erre kereste a választ abban a kísérle
tében, amelynek során rávett egy kutatót, hogy ebédidejét számos alka
lommal is azzal töltse, hogy különféle kutyák társaságában fel-alá sétál
ugyanazon az útszakaszon.169 Minden séta addig tartott, míg a kutatóval
300 gyalogos nem jött szembe. Egy másik kutató pár lépés távolságból
követte a kutyasétáltatót, és följegyezte, hogy a szembejövő rámosoly
gott-e a kutatóra, vagy megállt-e vele beszélgetni. A három séta alkal
mával előbb egy sárga labradorkölyköt sétáltatott a kutató, aztán egy fel-
140
6. STRESSZ
141
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
142
6. STRESSZ
143
59 MÁSODPERC
sérlet kezdete előtt a bár fele készletét olyan italokkal töltöttük föl, ame
lyek ugyan kinézetre, ízre és illatra olyanok voltak, mint a valódi szeszes
italok, ám épp csak az alkoholtartalom hiányzott belőlük. A bárpulto
soknak szigorúan tekintettel kellett lenniük a kitűző színére, és annak
megfelelően a piros kitűzősöknek valódi, alkoholos italt felszolgálni, míg
a kék kitűzősöknek alkoholmentes hamisítványt. Annak ellenére, hogy
a kék kitűzősök egész este egyetlen csepp alkoholt sem fogyasztottak,
mégis produkálták az összes olyan tünetet, amit azok szoktak, akik ala
posan felöntöttek a garatra. Vajon csak színlelték a reakcióikat? Nem.
Meg voltak róla győződve, hogy sokat ittak, és a gondolat önmagában
elég meggyőzőnek bizonyult ahhoz, hogy az agyuk és a testük "ittasként"
gondolkodjon és viselkedjen. Az est végén persze elárultuk a turpisságot.
Az érintettek jót nevettek, azonnal kijózanodtak, majd rendben, jóked
vűen távoztak.
Ez az egyszerű kísérlet jól mutatja a placebohatás erejét. A résztvevők
azt hitték, hogy alkoholt fogyasztanak, és ennek megfelelően gondolkod
tak és viselkedtek. Pontosan ugyanezt a hatást tapasztalták egyes orvosi
kísérletekben, amikor is a résztvevők úgy tudták, mérges szömörce hatá
sának tették ki őket, és ennek megfelelően kiütések jelentek meg rajtuk,
akik koffeinmentes kávét kaptak, éppúgy fölélénkültek, mint a valódi
kávétól, azok a betegek pedig, akiken áltérdműtétet hajtottak végre, ar
"
ról számoltak be, hogy csökkent a "műtött ínszalag fájdalma. Amikor a
kutatók a valódi gyógyszerek és a cukorkák hatását hasonlították össze,
azt találták, hogy a gyógyszerek hatása valahol 60 és 90 százalék között a
placebohatás függvénye. 173
A testmozgás mindenképpen hatékony vérnyomáscsökkentő, kérdés,
hogy mennyiben dől el fejben ez az összefüggés. A Harvard Egyetem két
kutatója, Alia Crum és Ellen Langer úttörő jelentőségű és igen eredeti
vizsgálatot végzett hét szálloda több mint nyolcvan kisegítőjének bevo
násával.174 Azt eleve lehetett tudni, hogy a kisegítő személyzet jelentős
fizikai igénybevételnek van kitéve. Egy-egy ilyen alkalmazott naponta át
lagosan tizenöt szobát takarított és szolgált ki. Egy-egy szoba rendbetéte
le 25 percet vett igénybe, és eközben állandóan emelgettek vagy cipeltek
valamit, kúsztak-másztak, olyannyira, hogy a legelszántabb konditerem
lakót is ette volna a sárga irigység. Crum és Langer azonban úgy gon
dolkodott, hogy kísérleti alanyaik nincsenek tisztában avval, hogy test-
144
6. STRESSZ
145
59 MÁSODPERC
146
6. STRESSZ
A B c D
Percenként Végzünk Ha igen, A teljes elége-
elégetett ilyen tevé- körülbelül tett kalória-
Tevékenység kaló ria kenységet hány percet mennyiség
egy átlagos töltünk ez- (A oszlop x
hétközna- zel hetente? C oszlop)
pon?
Szokásos séta 3
Energikus séta 6
Kerékpározás 5
Könnyü házimunka 3
Vasalás 3
Mosás 3
Fünyírás 5,5
Kocsiillosás 5,5
Felmosás 5,5
Kertészkedés 5
Olvasás 1,5
Vásárlás 3
Íróasztalnál ülés 1,5
Tévénézés 1,5
147
59 MÁSODPERC
Szexuális együttlét 2
Vezetés 1,5
Alvás l
Telefonálás l
Étkezés 0,5
Zuhanyzás 5
Felállás 1,5
Lépcsőzés 8
Játék gyerekekkel 4
ÖSSZESEN:
148
7. Kapcsolatok
149
59 MÁSODPERC
150
7· KAPCSOLATOK
151
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
A John Gottmao vezette kísérlet szerint az, hogy mennyire ismerjük part
nerünk életének triviális részleteit, jól előrejelzi egy kapcsolat tartósságát.
Az alábbi kérdéssor segít abban, hogy felmérjük, mennyire ismerjük egy
mást a párunkkaL Az a feladat, hogy megpróbáljuk kitalálni a párunk
válaszát. Aztán a párunk megmondja, mi a válasza valójában, és ennek
alapján értékelhetjük magunkat, minden helyes válasz egy pontot ér. Az
tán szerepcsere, és megismételjük az eljárást. Végül adjuk össze a két fél
által szerzett pontszámokat, így O és 20 között kapunk egy számot.
Kérdés
l. Milyen ftl.met néz legszívesebben a partnerünk? Horrort, vígjátékot,
akcióftlmet vagy drámát?
2. Mi volt a partnerünk első állása?
3. Általában melyik sportot szereti nézni a tévében a párunk? Biliárdot,
rögbit, bokszot vagy atlétikát?
4. Hol született a párunk?
5. A következő klasszikusok közill melyiket olvasná a legszívesebben
a párunk?
A Mester és Margarita; Vörös és fekete; Tíz kicsi néger; Jane Eyre.
6. Mi a partnerünk nyakmérete (férfi), ruhamérete (nő)?
7. Milyen típusú vakációt részesít előnyben a párunk? Tengerpartit, sí
zést, túrázóst vagy városnézöst
8. Mi a partnerünk legjobb barátjának keresztneve (leszámítva önma
gunkat)?
9. A következő történeti személyiségek közül kivel találkozna legszíve
sebben a párunk? AdolfHitlerrel, J. F. Kennedyvel, Mahatma Gandhi
val vagy Winston Churchill-lel?
10. Milyen színű a párunk szeme?
152
7· KAPCSOLATOK
A kötődés jelentősége
153
59 MÁSODPERC
154
7· KAPCSOLATOK
155
59 MÁSODPERC
156
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Egyszeriisitett románc
• www.rachelarmstrong.me
157
59 MÁSODPERC
158
7· KAPCSOLATOK
159
59 MÁSODPERC
160
7. KAPCSOLATOK
161
59 MÁSODPERC
százalékuk három hónap múltán is együtt volt a párjával, míg akik a napi
tevékenységüket jegyezték le, azoknak csak 52 százalékuk.
Hogy kiderítsék, mi lehet e drámai különbség hátterében, a kutatók
összegyűjtötték és elemezték azokat az SMS-eket, amelyeket a párok a
vizsgálat három hónapja alatt küldtek egymásnak. Gondosan számba
vették az üzenetekben található pozitív és negatív töltetű szavakat, és arra
jutottak, hogy a kifejező írással megbízott csoport tagjainak SMS-ei lé
nyegesen több pozitív értelmű szót tartalmaztak, mint a másik csoport
üzenetei. Az eredmény arra példa, hogy egy látszólag jelentéktelen tevé
kenység milyen meglepően nagy hatású lehet. Pusztán az, hogy egy pár
egyik tagja három egymást követő napon 20 percen át írt a kapcsolatáról,
hosszú távú hatást gyakorolt mind arra a nyelvezetre, amelyet a pár tag
jai egymás közt használtak, mind annak a valószínűségére, hogy együtt
maradnak.
Egy másik kutatás arra jutott, hogy még napi 20 perc sem szükséges
egy kapcsolat egészségének helyreállításához. Vessünk egy pillantást az
alábbi ábrára!
•••
• •
·
• 0
•••
·
•
A bal oldali rajz középső köre nagyobbnak látszik, mint a jobb oldali.
Valójában a két kör azonos méretű, csak azért tűnnek különbözőeknek,
mert az agyunk automatikusan a környezetéhez hasonlítja a köröket.
A bal oldali fehér kört kis körök szegélyezik, így azokkal összevetve na
gyobbnak hat. Ezzel szemben a jobb oldali kört nagyobb körök szegélye
zik, ezért azokhoz képest kisebb.
Bram Buunk, a Graningeni Egyetem kutatója munkatársaival arra
volt kiváncsi, hogy vajon ugyanez a fajta "összehasonlítá gondolkodás"
használható-e arra is, hogy általa a párok jobb véleménnyel legyenek a
162
7· KAPCSOLATOK
saját kapcsolatukról.1"2 Buunk ezt úgy vizsgálta meg, hogy tartós kap
csolatban élő párokat hívott a laboratóriumába, és arra kérte őket, hogy
bizonyos módon gondoljanak a párjukra. Az egyik csoport tagjaitól egy
szerűen azt kérte, írjanak le pár szót, amelyek magyarázatot adnak arra,
miért tartják jónak a kapcsolatukat. A másik csoporttól viszont azt kér
ték, előbb gondoljanak egy olyan párra, amelyiknek szeriotük nem olyan
jó a kapcsolata, mint az övék, majd azt írják le, hogy az övék mitől jobb.
Elvi síkon a második csoport feladata megfelel a bal oldali rajznak. Mi
ként az várható volt, pusztán attól, hogy a kapcsolatukat mentálisan kör
be vették kisebb körökkel, a résztvevők sokkal pozitívabban viszonyultak
a párjukhoz.
Végezetül essen szó két pszichológus, Sandra Murray és John Holmes
kísérletéről, amely arra enged következtetni, hogy egyetlen szó is sokat
jelenthet.183 Vizsgálatukban interjút készítettek a résztvevőkkel partne
reik legjobb és legrosszabb tulajdonságairól. Ezután a kutatócsoport egy
éven át nyomon követte a résztvevőket, és azt figyelték, mely kapcsola
tok maradtak fenn, és melyek bomlottak fel. Ekkor megvizsgálták, hogy
milyen nyelvezetet használtak az utóbb sikeresnek, illetve sikertelennek
bizonyuló párok az interjú alatt. Talán a legnagyobb különbséget egyet
len szó jelentette, és ez a "de". Amikor a partnerük legnagyobb hibáiról
beszéltek, azok, akik utóbb sikeresnek bizonyultak kapcsolatukban, haj
lamosak voltak enyhíteni a bírálatot. Az ilyen nő férje lusta, de jó a hu
mora. Az ilyen férfi felesége rettenetesen főz, de így gyakran járnak ven
déglőbe. A férj introvertált, de számos más módon kifejezi a szeretetét.
A feleség olykor meggondolatlan, de azért, mert nehéz gyerekkora volt.
Ez az egyszerű kis szó képes csökkenteni a partner vélt hibáinak negatív
hatásait, és kiegyensúlyozni a kapcsolatot.
163
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
ELSŐNAP
Szánjunk l O percet arra, hogy leírjuk aktuális szerelmünkkel kapcsolatos
legmélyebb érzéseinket. Bátran tárjuk fel gondolatainkat és érzéseinket!
MÁSODIKNAP
Gondoljunk egy ismerősünkre, aki a miénknél valamilyen tekintetben
rosszabb kapcsolatban él. írjunk le három okot, ami miatt a mi kapcso
latunk jobb
l. .............................................................
2 ............................................................. .
3 ............................................................. .
HARMADIKNAP
Nevezzük meg párunk egy fontos jó tulajdonságát, és írjuk le, miért je
lent nekünk sokat ez a tulajdonság.
164
7· KAPCSOLATOK
Szoba kulccsal
165
59 MÁSODPERC
166
7- KAPCSOLATOK
167
59 VAGY MÉG KEV ESEBB MÁSODPERCBEN
168
8. DÖNTÉSHOZÁS
Miért nem jobb két fej, mint egy, hogyan érjük el, hogy soha többé
ne bánjunk meg egyetlen döntésünket se, hogyan védekezzünk
a leplezett rábeszéléssel szemben, és honnan tudhatjuk,
ha valaki hazudik nekünk
169
59 MÁSODPERC
zon magában. Az egyik helyzetben például egy Helen nevű írónak eszé
be jut egy regényötlet, ahhoz azonban, hogy ezt megírja, félre kell tennie
az olcsó thrillereket, ami viszont bevételkiesést jelent számára. A mérleg
egyik serpenyőjében ott a lehetőség, hogy regény nagy áttörést hozhat, és
ez sok pénzt jelenthet. A másik serpenyőben viszont ott az a lehetőség,
hogy a regény megbukik, és akkor hiába volt a rengeteg idő és energia.
A résztvevőket arra kérték, médegeijék Helen dilemmáját, és határozzák
meg, mennyire kell Helennek biztosnak lennie a regénye sikerében ahhoz,
hogy felhagyjon a kevés, de rendszeres bevételt hozó thrillerek írásával.
A nagyon konzervatív résztvevők szerint Helennek csaknem 100 szá
zalékig biztosnak kell lennie a sikerben. A lényegesen kockázattűrőbbek
már a siker l O százalékos valószínűségét is elfogadhatónak találták.
Ezután Stoner ötfős csoportokba osztotta a résztvevőket. Az volt a fel
adatuk, hogy vitassák meg a helyzetet, és jussanak közös nevezőre. Ered
ményei arról tanúskodtak, hogy a csoportok lényegesen kockázatosabb
döntéseket hoznak, mint az egyének. A csoportok menetrendszerűen azt
ajánlották volna Helennek, hogy adjon fel mindent, és álljon neki a re
génynek, míg az egyéni ajánlások inkább a thrillerírás folytatására biztat
ták volna Helent. Több száz további vizsgálat kimutatta, hogy ez a hatás
nem önmagában a kockázatosabb döntésről szól, hanem a polarizáció
ról. Staner klasszikus kísérletében különféle tényezők hatására hozta a
csoport a kockázatosabb döntést, más kísérletekben viszont a csoportban
konzervatívabbá váltak a résztvevők, mint egyénileg. Röviden, a csoport
mindig eltúlozza az egyéni döntéseket, ezért szélsőségesebb döntés szü
letik, mint amilyet az egyes egyének magukban hoztak volna. Az egyé
nek eredeti hajlamaitól függően a csoport végső döntése vagy szélsősége
sen kockázatos vagy szélsőségesen konzervatív lesz.
Ez a különös jelenség megannyi különféle helyzetben megjelenik, és
sokszor riasztó következményekkel járt. Ha faji előítéletes emberek egy
csoportba kerülnek, együtt a legszélsőségesebb döntést hozzák faji kér
déssel terhelt ügyekben.188 Ha olyan üzletemberek kerülnek össze, akik
készek bukásra ítélt projektekbe fektetni, együtt sokkal nagyobb eséllyel
hajítják ki a pénzt az ablakon.189 Ha agresszív tinédzserek verődnek ösz
sze, csapatban még inkább agresszívvé válnak. Konok vallási vagy poli
tikai ideológiával rendelkező emberek együtt sok esetben szélsőségesebb
és gyakran erőszakos álláspontot fognak képviselni. A hatás még az in-
170
8. DöNTÉSHOZÁS
171
59 MÁSODPERC
Kezdjük egy gyors kérdéssel: képzeljük el, hogy két állásajánlatot kapunk.
A munkaórák, felelősség, hely és karrierlehetőség szempontjából a két
állás, A és B egymással teljesen azonos. Egyetlen eltérés azonban mégis
van közöttük, mégpedig a nekünk ajánlott és jövőbeli munkatársak fize
tésének különbsége. A állás esetében a megajánlott éves bér 50 OOO font, a
munkatársaké 30 OOO. B állás elfogadása esetén 60 OOO fontot keresnénk,
míg munkatársaink bére 80 OOO font. Vajon az olvasó melyik állást fo
gadná el? Az A-t vagy a B-t? Kutatások igazolják, hogy az emberek több
sége az A állást választaná.191
Pusztán pénzügyi szempontból a döntés teljesen irracionális, hiszen a
B állás éves szinten 10 OOO fonttal többet jövedelmez. Ám ha van valami,
amiről az emberi természet tudományos tanulmányozása mond nekünk
valamit, az éppen az, hogy korántsem vagyunk racionálisak. Viszont tár
sas lények vagyunk, és számtalan olyan tényező létezik, amely könnyen
befolyásol bennünket, ilyen például, hogy hogyan érezzük magunkat,
hogyan látjuk magunkat, és miként jelenünk meg mások előtt. Ha ob
jektívan nézzük, a B állás jobban fizet, mint az A, az A állásban viszont
20 OOO fonttal többet keresünk, mint a munkatársaink, és a felsőbbren
dűség érzése, amely a fizetések különbségéből adódik, bőven kompenzál
a B állás biztosította többletkeresetért.
Ez a finom, és gyakran nem is tudatos hatás vásárlási szakásainkat is
befolyásolja.
Még ma is emlékszem arra az árubemutatóra, amit életemben először
láttam egy hatalmas áruházban. Nyolcéves voltam, és a szüleim elvittek
Londonba. Ahogy beléptünk az áruházba, azonnal lenyűgözött egy férfi,
aki lelkes bemutatót tartott a konyhakés-technológia legújabb, áttörő fej
lesztésébőL Ez a csodaszerszám mindenre képes volt, amit csak elvárhat
tunk tőle, és jó pár olyan dologra is, amit egyáltalán nem várunk el tőle.
Például arra, hogy félbevágjon egy kólásdobozt. A műsor vége felé a férfi
csöndesen tájékoztatta a nézőit arról, hogy a kés 10 fontba kerül.
Ezután azonban valami egészen különös dolog történt. Az előadó a
szemünk láttára átalakult másvalakivé, aki képtelen ellenállni a kísér
tésnek, hogy nagyszerű üzletet ajánljon. A kés végül is csak 8 ... nem is,
5 fontba kerül. Sőt ilyen nagyszerű közönségnek akár 3 fontért is odaadja.
172
8. DÖNTÉSHOZÁS
173
59 MÁSODPERC
174
8. DÖNTÉSHOZÁS
175
59 MÁSODPERC
176
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Képzeljük el, hogy a főnökünk azt mondja, szerinte nagyon sivár az iro
dánk, és megkérdezi, vennénk-e egy drágának látszó modern reproduk
ciót, hogy feldobjuk a helyiséget. Vesszük a kabátunkat, elmegyünk a leg
közelebbi galériába, ahol kiderül, hogy csak négy reprodukciójuk van.
Hogy döntünk? Az egyik lehetőség, hogy végiggondoljuk minden
egyes darab esetében az előnyöket és a hátrányokat, akként, hogy tekin
tetbe vesszük a főnökünk személyiségét, a cég imázsát, és a már meglévő
irodai dekorációt. Vagy egyszerűen az ösztöneinkre hallgatunk, és azt
választj uk, amit jónak "érzünk': Netán egy másik technikára bízzuk ma
gunkat, amely a legújab b kutatások szerint lényegesen jobb eséllyel vezet
helyes döntéshez.
177
59 MÁSODPERC
178
8. DÖNTÉSHOZÁS
179
59 MÁSODPERC
180
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
6. Hangya Nemtörődöm · · · · · · · · · · · · · · · ·
férfi és gyerek
14. Lustaságom Vicces ...... ..........
15. Ösz testvér lop Sportág . ..... .. ... . . . ..
181
59 MÁSODPERC
Megoldások
182
8. DöNTÉSHOZÁS
Szánjunk pár percet arra, hogy elolvassuk az alábbi tíz állítást, és mind
egyik esetben jelöljük, melyik értékelés írja le a legjobban a mi hozzáál
lásunkat.202 Ne gondolkozzunk túl hosszan egy-egy állításon, és válaszol
junk őszintén.
Értékelés
l = egyáltalán nem értek egyet 5 = teljesen egyetértek
l. Amikor tévét nézek, inkább váltogatok a csatornák l 2 3 4 5
közt, és nem ragaszkodom egy programhoz.
2. Nem szeretek vásárolni, mert csak akkor veszek l 2 3 4 5
meg valamit, ha az pont olyan, mint amit
elképzeltem.
3. Hosszasan válogatok a videotékában, mert sok film l 2 3 4 5
közill akarok választani.
4. Olykor eszembe jutnak életemnek azok a l 2 3 4 5
lehetöségei, amelyeket kihagytam.
5. Mielőtt döntést hozok, szeretem megfontolni az l 2 3 4 5
összes lehetőséget.
6. Nem szeretek megmásíthatatlan döntéseket hozni. l 2 3 4 5
7. Miután meghozok egy döntést, sokat töprengek l 2 3 4 5
azon, mi lett volna, ha egy másik lehetőséget
választok.
8. Nehezemre esik a második legjobb megoldást l 2 3 4 5
választani.
9. Amikor internetezek, hajlamos vagyok szörfólni, l 2 3 4 5
ugrálni egyik oldalról a másikra.
10. Ritkán vagyok elégedett azzal, amim van, mert l 2 3 4 5
könnyen el tudom képzelni, hogyan lehetne valami
még jobb.
183
59 MÁSODPERC
nek, amíg nem találnak valamit, ami megfelel az igényeiknek. Ennek kö
vetkeztében a maximalizálók objektív mércével mérve többre jutnak, de
tovább tart, míg megtalálják, amit akarnak, és többn}'ire azzal is kevésbé
elégedettek, mert hajlamosak azon agyalni, hogy mi lehetett volna.
Egy vizsgálatban a kutatók tizenegy egyetem több mint 500 hallgató
járól eldöntötték, hogy maximalizálók vagy megelégedők, majd nyomon
követték az álláskeresésüket 203 A maximalizálók átlagosan 20 százalékkal
magasabb fizetéssel járó álláshoz jutottak, de kevésbé voltak elégedettek
álláskeresésükkel, inkább előfordult velük, hogy döntésüket megbánták,
valamint hajlamosabbak voltak pesszin1izmusra, idegeskedésre és dep
resszióra.
Aki maximalizáló, és túl sok időt tölt a tökéletes árucikk keresésével,
annak segíthet, ha korlátozza ai egyes tevékenységekre fordítható erő
forrásokat (például harminc percet ad magának arra, hogy születésnapi
üdvözlőlapot válasszon a barátjának), vagy ha megmásfthatatlanná tesz
bizonyos döntéseket (mondjuk eldobja a blokkot).204
Egy régi közmondás szerint a boldogság titka, hogy azt kell akarni,
amink van_. és nem azt megszerezni, amit akarunk. úgy tűnik. a 1llaxima
lizálók még akkor sem feltétlenül azt akarják, amit megszereznek, amikor
·
Mit gondol az olvasó, hogyan viselkedik az, aki épp hazudik neki? Ve
gyük az alábbi viselkedésjegyzéket, és minden állítás után pipáljuk ki,
"
hogy szerintünk "igaz vagy "hamis':
184
8. DöNTÉSHOZÁS
185
59 MÁSODPERC
186
8. DÖNTÉSHOZÁS
187
59 MÁSODPERC
-használnak. Végül pedig aki hazudik, inkább csak kerülgeti a forró ká
sát, a kérdésekre nem ad kimerítő választ, témát vált, vagy éppenséggel
kérdéssel válaszol.
Ha le akarjuk leplezni a hazugságot, ne a feszültség, az idegesség vagy
a szorongás jeleit keressük. Aki hazudik, inkább úgy néz ki, mint aki
erősen gondolkodik, de rosszban sántikál, furcsán személytelen stílusra
vált, és úgy kerüli az egyenes beszédet, hogy az egy politikust vagy egy
használtautó-kereskedőt is pirulásra késztetne.
188
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
189
59 MÁSODPERC
190
8. DöNTÉSHOZÁS
191
9. GYERMEKNEVELÉS
193
59 MÁSODPERC
194
9. GYERMEKNEVELÉS
195
59 MÁSODPERC
196
9. GYERMEKNEVELÉS
Játék a nevekkel
197
59 MÁSODPERC
198
9. GYERMEKNEVELÉS
199
59 MÁSODPERC
(PIG, BUM vagy DIE•) három évvel rövidebb ideig éltek. A pozitív mo
nogramú nőknek három évvel hosszabb élet adatott meg, míg a negatív
monogram nem volt káros hatással az élettartamukra.
2007-ben Leif Nelson és Joseph Simmons egy újabb vizsgálatot vég
zett el, és azt találták, hogy ez a hatás nem korlátozódik azokra, akík
nevének kezdőbetűi véletlenül pozitív vagy negatív jelentésű szót adnak
ki.227 Kutatásuk szerint a monogram által csupán sugallt pozitív vagy ne
gatív jelentés is jelentős hatást gyakorolhat az emberek életére.
Bizonyos helyzetekben akár egyetlen betű is összefüggésbe hozható
sikerrel vagy kudarccal. Ennek leginkább közismert és sok tekintetben
legfontosabb példája a vizsgaosztályzat. A tesztek egy jelentős részben
azok, akik jól teljesítenek, A vagy B osztályzatot kapnak, míg a gyengéb
ben teljesítők C-t vagy D-t. Nelson és Simmons arra volt kiváncsi, hogy
vajon azok, akiknek a neve a két legjobb osztályzat betűjével kezdődik,
tudat alatt motiváltabbak-e a jobb vizsgateljesítményre, míg azok, akik
nek a neve C-vel vagy D-vel kezdődik, esetleg meg se próbálnak olyan
jó osztályzatot elérni. E föltevés igazát kiderítendő, a kutatók egy nagy
amerikai egyetem 15 évfolyamnyi hallgatójának átlagos eredményeit
elemezték Igencsak figyelemre méltó eredményt kaptak, ugyanis azok
a hallgatók, akiknek a vezeték- vagy a személyneve A-val vagy B-vel kez
dődött, lényegesen jobb átlagot értek el, mint azok, akiknek a neve C-vel
vagy D-vel kezdődött.
A kezdeti sikereken felbuzdulva Nelson és Simmons vizsgálni kezd
ték, milyen befolyással lehet ez a hatás az emberek életére. úgy gondol
ták, hogy ha az A és B kezdőbetűs hallgatók a vizsgákon jobb eredményt
értek el C-s és D-s társaiknál, akkor az első csoportba tartozók jobb fel
sőoktatási intézményekbe jutnak be, és ennélfogva az életben is sikere
sebbek lesznek. Ahhoz azonban, hogy ezt a föltevést ellenőrizzék, olyan
adatbázisra volt szükségük, amelyben rákereshettek a hallgatók monog
ramjára, illetve arra, hogy melyik egyetemre járnak. Hosszas keresgélés
után rá is találtak a megfelelő forrásra - az American Bar Association
online adatbázisára. A kutatócsoport kifejlesztett egy olyan számítógé
pes programot, amely az online információk között rá tudott keresni a
170 jogi egyetem hallgatói között a kritikus monogramúakra. Miután a
" "
• Jelentésük: "disznó , "senkiházi': "meghal (a szerk. megj.).
200
9. GYERMEKNEVELÉS
201
59 VAGY MÉG KEV ESEBB MÁSODPERCBEN
Dicsérjünk!
202
9. GYERMEKNEVELÉS
203
59 MÁSODPERC
204
9. GYERMEKNEVELÉS
205
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Kezdjük egy rövid gondolatkísérlettel! Képzeljük el, hogy egy órára be
ülünk egy előkelő cukrászdába. A pultban megannyi csábító torta és süti
kínálja magát. Az adagok kicsik, ám hihetetlenül finomak. Fussunk végig
lelki szemeinkkel a választékon, és kérjük a kedvencünket - egy szelet
parfétortát, csokitortát vagy valami különlegességet. Majd képzeljük el,
hogy miután a rendelést leadtuk, a pincér megjelenik a kedvencünkkel,
egy apró, de igen gusztusos adaggal. Képzeljük el az édességet, immár
magunk előtt, ahogy ellenállhatatlanul és ínycsiklandón várja, hogy el
fogyasszuk. Aztán mikor épp nekilátnánk, megszálai a pincér, hogy a
cukrászda különleges ajánlatát tolmácsolja. Választhatunk, hogy most
azonnal elfogyasztjuk a csemegét, vagy várunk fél órát, és akkor dupla
adagot kapunk. No, ki mit tenne? Vajon várnánk, vagy meg se várva a
pincér mondókájának végét, rávetnénk magunkat a nyalánkságra?
206
9. GYERMEKNEVELÉS
207
59 MÁSODPERC
208
9· GYERMEKNEVELÉS
" "
nak következménye lesz ), míg a fiúk. másik fele "szelídebb szemléletű
utasítást kapott ("Ne játssz a robottal, mert az helytelen dolog"). Aztán
a kutató kiment, és magára hagyta a fiút, aki vágyakozva pislogott a ro
botra, és villogó "gyere, játssz velem'' -tekintetű szemére. úgy öt perccel
később a kísérletvezető visszatért, megköszönte a fiúnak a részvételt, és
elengedte.
Vajon megadták magukat a kísértésnek a fiúk? Ennek kiderítésére a
kutatók egy olyan kis eszközzel szerelték föl a robotot, amely jegyezte,
hogy bekapcsolták-e a játékot. Az adatok szerint csak két fiúnak volt any
nyi önfegyelme, hogy békén hagyja a robotot. Az egyik abból a csoport
ból került ki, amelyiknek büntetést helyeztek kilátásba arra az esetre, ha
hozzányúl, a másik abból, amelyiket szelídebben intettek. Vagyis a kutató
távollétében a robottal való játék tiltását kifejező mindkét attitűd hatás
talannak bizonyult.
Freedman azonban rövid távon nem is várt lényeges különbséget,
sokkal inkább az érdekelte, lehet -e a kétféle hozzáállásnak hosszú távú
hatása. Nagyjából hat héttel később elküldte egy kolléganőjét az iskolá
ba, hogy egy - látszólag - másik vizsgálatot elvégezzen ugyanazokkal a
fiúkkal. A kutató mindegyiküket behívta egy terembe, és azt kérte tő
lük, hogy rajzoljanak. A terem sarkában ott volt ugyanaz az öt játék, és
amikor a gyerekek végeztek a rajzolással, akkor lehetőséget kaptak, hogy
pár percet játsszanak bármelyik játékkal. Ezúttal egyik sem volt tiltott,
bármelyikre lecsaphattak. Az eredeti felállás szerinti két csoport tagjai
között óriási különbség mutatkozott. A "mérges leszek, és annak követ
"
kezménye lesz csoportból a fiúk. 77 százaléka játszott a robottal, míg a
szelídebben intett csoportból csak 33 százalék. Érdekes, hogy a kísérlet
vezető hetekkel korábbi instrukciójának egy apró különbsége utóbb ilyen
jelentős hatással volt a fiúk viselkedésére, és a szelídebb megfogalmazás
lényegesen nagyobb fokú engedelmességet eredményezett.
De miből adódik a különbség? Több lehetséges magyarázat is létezik.
Egyes kutatók szerint az ember így viszonyul a fenyegetéshez. Normális
esetben csak akkor kell valakit fenyegetni, ha valakik nem akarják, hogy
valamit megtegyen, amit viszont ő meg akar tenni. És minél inkább akar
valamit, annál nagyobb fenyegetés kell, hogy ebben megakadályozza.
E nézet szerint azok a gyerekek, akik az erőteljesebb fenyegetést hallot
ták, öntudatlanul azt gondolhatták, hogy "Nahát, így csak akkor fenyege-
209
59 MÁSODPERC
210
59 VAGY MÉG KEV ESEBB MÁSODPERCBEN
211
59 MÁSODPERC
212
10. SZEMÉLYISÉG
213
59 MÁSODPERC
214
10. SzEMÉLnSÉG
A nagy ötös
215
59 MÁSODPERC
216
10. SzEMÉLnSÉG
217
59 MÁSODPERC
218
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
219
Meglátásom szerint én... Egyáltalán Inkább nem Valamennyire Egyik Kissé Többé-kevésbé Teljesen
nem értek értek egyet nem értek sem egyetértek egyetértek egyetértek
egyet egyet
l. a bulik lelke vagyok l 2 3 4 5 6 7
2. törődöm másokkal 7 6 5 4 3 2 l
3. mindig készen állok l 2 3 4 5 6 7
4. könnyen kizökkenthető vagyok l 2 3 4 5 6 7
5. remek ötletekkel állok elő l 2 3 4 5 6 7
6. nem beszélek sokat 7 6 5 4 3 2 l
7. érdeklődöm az emberek iránt l 2 3 4 5 6 7
8. gyakran elfelejtem visszatenni 7 6 5 4 3 2 l \J1
\O
a dolgokat a helyükre s::
>·
N
N
9. többnyire nyugodt vagyok 7 6 5 4 3 2 l "'
o
o o
10. nehezen értek meg elvont 7 6 5 4 3 2 l "'
l"
gondolatokat
�
Pontozás
Nézzük meg, milyen szám szerepel az 5. és a 10. állítás ("remek ötletekkel állok elő': illetve "nehezen értek
"
meg elvont gondolatokat ) esetében a kipipált négyzet jobb felső sarkában. Adjuk össze a két számot, és kijön
"
a pontszámunk a "nyitottság dimenzióra. Ha ennek értéke 10 alatt van, az alacsonynak számít, míg 10 fölött
magasnak. Adjuk össze a szemközti oldalon találhatóak szerint a pontjainkat, és annak megfelelően pipáljuk ki
" "
a "magas vagy "alacsony négyzeteket.
10. SzEMÉLYISÉG
Nyitottság
Lelkiismeretesség
Extraverzió
Barátságosság
Neuroticitás
221
59 MÁSODPERC
Extraverzió. Aki itt magas pontszámot ér el, azt a mások társasága élte
ti, bagoly típus, és inkább jutalommal semmint büntetéssel motiválható.
Ezzel szemben, akinek itt alacsony a pontszáma, az szívesebben dolgozik
egyedül, csendes közegben, a kakasokkal kel, és inkább motiválja a bün
tetéstől való félelem, mint a jutalom ígérete.
222
10. SzEMÉLYISÉG
223
59 MÁSODPERC
A Casanova-effektus
224
10. SzEMÉLYISÉG
rült, hogy Casanovának van igaza, Mengs pedig legföljebb abban lelhe
tett vigaszt, hogy legalább valamiben különleges.
John Manning evolúciós pszichológus, a Central Laneashire Egyetem
professzora tudományos pályafutásának tekintélyes részét éppen a gyű
rűsujj és a mutatóujj Casanova által leírt hosszkülönbségének szentelte,
és állítása szerint ez az apró eltérés izgalmas és fontos dolgokat árul el az
emberi pszichéről.Z'3 Manning és munkatársai megmérik a mutatóujj és
a gyűrűsujj hosszát, majd az előbbi és az utóbbi hányadosa megadja a
20:40 (második ujj: negyedik ujj - second digit: fourth digit) arányt. Ha a
két ujj azonos hosszúságú, ez az arány 1,00 lesz. Ha azonban a gyűrűsujj
hosszabb, mint a mutatóujj, az arányszám 1,00-nél kisebb, ellenkező eset
ben pedig, tehát ha a mutatóujj a hosszabb, akkor 1,00-nél nagyobb lesz.
A kutatások meggyőzően igazolják, hogy a Casanova által leírt ujj
hosszmintázat lényegesen nagyobb százalékban jellemző a férfiakra,
mint a nőkre. A férfiak átlagos 20:40 arányszáma 0,98, míg a nőké 1,00
körüli érték. Vagyis a férfiaknak általában a gyűrűsujjuk hosszabb, mint
a mutatóujjuk, míg a nőknek ez a két ujja általában azonos hosszúságú.
Vajon mi lehet ennek az oka? Manning szerint a magyarázat az egyéni
élet kezdetére visz vissza, és szoros kapcsolatban áll a magzati élet során
a méhben kialakuló tesztoszteronszinttel. A fogantatás után nagyjából
hat hét elteltével megváltozik a méhben a tesztoszteronszint, és azok a
magzatok, amelyek nagyobb adag hormonnak vannak kitéve, több fér
fias karaktervonást, míg azok, amelyek kevesebbnek, több női sajátsá
got fejlesztenek ki. Manning szerint a tesztoszteron az egyén mutatóujj
méretének meghatározásában is döntő szerepet játszik, méghozzá úgy,
hogy nagyobb mennyisége viszonylag hosszabb gyűrűsujjat eredményez.
Amennyiben Manningnek igaza van, a 20:40 arány arra utal, hogy az
adott egyén milyen tesztoszteronszintnek volt kitéve az anyaméhben, és
jól előrejelzi, hogy testi és lelki tulajdonságai inkább maszkulin, vagy in
kább feminin jellegűek lesznek. Ezen elmélet szerint az alacsony 20:40
aránnyal rendelkező emberek inkább rendelkeznek maszkulin vonások
kal, mint embertársaik, míg a magas 20:40 aránnyal rendelkezőkben a
feminin vonások erősebbek.
Az elképzelést sokan vitatják, és meglehetősen sok bírálat is érte.244
Szószólói azonban azt áHítják, hogy immár számtalan kutatás igazolja az
elméletet, többek közt olyan is, amely a fizikai erőt és a sportteljesítményt
225
59 MÁSODPERC
226
10. SzEMÉLYISÉG
227
59 VAGY MÉG KEVESEBB MÁSODPERCBEN
Celebujjak
228
10. SzEMÉLnSÉG
229
59 MÁSODPERC
230
10. SZEMÉLYISÉG
vabb vezetőnek tartják magukat, beleértve azt is, hogy jobban rámásznak
az előttük menőkre, és gyakrabban koccannak. Ha tehát egy olyan kocsi
mögött találjuk magunkat, amelynek a lökhárítóján és a szélvédőjén sok a
matrica, jobban tesszük, ha kicsit nagyobb követési távolságot tartunk.
231
ÖSSZEGZÉS
Válasz Sophie-nak: tíz módszer 59 másodpercben
Könyvem elején arról írtam, hogy pár éve Sophie barátnőmmel ebédel
ni mentem. Beszélgetés közben Sophie elmesélte, hogy vett egy köny
vet, amely arról szól, hogyan segíthetjük elő a boldogságunkat, én meg
erre az önsegítő iparral kapcsolatos szkepticizmusomnak adtam han
got. Amikor aztán a boldogságról hosszas fejtegetésbe kezdtem, Sophie
udvariasan félbeszakított, és foltette azt a lényegre törő kérdését, mely
mintegy katalizátora lett ennek a könyvnek: léteznek-e olyan, tudomá
nyosan alátámasztható módszerek, amelyektől az emberek boldogabbak
lehetnek, de amelyek nem vesznek igénybe egy percnél több időt. Sophie
kérdése, amelyre nem tudtam válaszolni, fölpiszkálta a kíváncsiságomat.
Számtalan újságban megjelent több ezer tanulmány átbogarászása után
rájöttem, hogy a megannyi területen dolgozó viselkedéskutatók igenis
kidolgoztak ilyen módszereket.
Sophie, álljon itt az a tíz legérdekesebb vizsgálat, amelyet bár ismer
tem volna, mikor a kérdésed föltetted. Egy jobb napomon, azt hiszem,
akár mind a tízet elmagyarázarn nem egészen egy perc alatt.
Alakítsuk ki a hálaállapotoll
Ha három olyan dolgot felsorolunk, amiért hálásak vagyunk az életnek,
vagy három olyan eseményt felidézünk az elmúlt hétről, amikor különö
sen jól mentek a dolgaink, azzal vagy egy hónapig jelentős mértékben
boldogabbá tehetjük magunkat. Ráadásul optimistábban látjuk a jövőn
ket, továbbá az általános egészségi állapotunk is javul tőle.
233
59 MÁSODPERC
Tükröt a konyhába
Ha tükröt teszünk az emberek elé, amikor különféle ételekkel kínál
juk őket, meghökkentő módon 32 százalékkal kevesebbet fogyasztanak
egészségtelen ételekbőL Ha ugyanis látják a tükörképüket, jobban tisztá
ban vannak a testükkel, és valószínűbb, hogy számukra hasznosabb éte
leket esznek.
Érintés a felkaron
Ha valakit könnyedén megérintünk a felkarján, az sokkal nagyobb esély
lyd tesz eleget a kérésünknek, mert az érintést az emberek tudat alatt a
magas pozíció jelének tekintik. Egy randihelyzetben végzett kísérlet so
rán ez az érintés azt eredményezte, hogy 20 százalékkal többen fogad
ták el a táncba hívást egy éjszakai szórakozóhelyen, illetve l O százalékkal
többen adták meg a telefonszámukat vadidegennek a nyílt utcán.
Írjunk a kapcsolatunkról!
Azok, akik csak heti pár percet eitöltenek azzal, hogy a kapcsolatukra
vonatkozó legmélyebb gondolataikat és érzéseiket papírra vetik, 20 szá
zalékkal növelik annak esélyét, hogy ragaszkodni fognak egymáshoz. Ez
a fajta "kifejező írás" azt eredményezi, hogy a két fél pozitívabb hang
nemben beszél egymással, és kapcsolatuk is egészségesebb lesz.
234
ÖSSZEGZÉS
Gondoljunk a hagyatékunkral
Ha csupán egyetlen percet szánunk arra, hogy elképzeljük, mit mondana
a sírunknál egy közeli barátunk a személyes és szakmai teljesítményünk
röl, az sokat segít abban, hogy hosszú távú céljainkkal azonosuljunk, és
megbecsüljük, mennyit léptünk előre e célok megvalósulása felé.
235
JEGYZETEK
BEVEZETÉS
A kísérletet a "Motiváció" círnü fejezetben írom le, a 67. oldalon.
L. Tabuk: IfYour Goa! is Success, Don't ConsuJt the Gurus. Fast Company, 2007.
december 18.
J. Rodin és J. E. Langer: Long-term Effects of a Control-Relevant Inteevention
with the Institutionalized Aged, Journal of Personali ty and Social Psycho/ogy, 35
(12) 1997, 897-902. p.
l. BOLDOGSÁG
S. Lyubomirsky, L. A. King és E. Diener: The Benefits of Frequent Positive Affect.
Does Happiness Lead to Success? Psyhological Bulletin, 131, 2005, 803-855. p.
Lásd pl., D. G. Myers: The Funds, Friends, and Faith of Happy People, American
Psychologist, 55, 2000, 56-57. p.
P. Brickman, D. Coates és R. Janoff-Bulman: Lottery Winners and Accident Vic
tims. Is Happiness Relative? Journal of Personality and Social Pshyology, 36, 1978,
917-927. p.
Idézi D. G. Myers: The work relating to the relationship between GNP and hap
piness involved examining data from the World Bank and the happiness and life
satisfaction scales from the 1990-1991 World ValuesSurvey, 2007.
Uo.
S. Lyubomirsky, K. M. Sheldon és D.Schkade: Pursuing Happines. The Architectu
re ofSustainable Change, Review of General Psycho/ogy, 9, 2005, 111-131. p. A bol
dogság genetikai összetevőjének azonosítása érdekében egypetéjü és kétpetéjü ik
reket kértek arra, hogy értékeljék, mennyire boldogok. Az egypetéjü ikrek azonos
génkészlettel rendelkeznek, míg a kétpetéjüek nem, így a két csoport adatainak
gondos összehasonlításával lehet következtetni a boldogság genetikai alapjaira.
237
59 MÁSODPERC
238
JEGYZETEK
239
59 MÁSODPERC
2. MEGGYŐZÉS
36 M. R. Lepper, D.Greene és R.E. Nisbet: Undermining Children's Intrinsic Inter
est With Extrinsic Reward. A Test of the "Overjustification" Hypothesis, Journal
of Personali ty and Social Psycho/ogy, 28, 1973, 129-137. p.
37 A kísérlet a BBC The People Watchers című televíziós programjának része volt.
Hasonló, a kognitív disszonanciát vizsgáló kísérletek szolgáltak alapjául. A 'kog
nitív disszonancia' kifejezés arra utal,amikor az embernek az a kényelmetlen ér
zése,hogy két, egymásnak ellentmondó elvet kénytelen egyszerre észben tartani.
38 A kísérlet áttekintéséről lásd A. Kohn: Punsihed by Rewards. The Trouble W ith
Gold Stars, Incentive Plans, AS, Praise and Other Bribes. Boston, Houghton Mif
flin Company, 1993.
39 C. A. Higgins és T. A. Judge: The Effect of Appiicant Influence Tactics on Re
cruiter Perceptions of Fit and Hiring Recommendations. A FieldStudy,Journal
of Applied Psycho/ogy, 89, 2004, 622-632.p.
40 E.Jones és E. Gordon: Timing ofSelf-Disclosure and its Effects on Personal At
traction,Journal of Personali ty and Social Psycho/ogy, 24, 1972, 358-365. p.
41 K. D.Williams, M. J. Burgeois és R.T. Croyle: The Effects ofStealing Thunder in
Criminal and Civil Trials,Law and Human Behaviour, 17,1993, 597-609. p.
42 T.Gilovich, V. H. Medvec és K. Savitsky: The Spotlight Effects in Social Judge
ment. An Egocentric Bias in Estimates of theSaliance of One's Own Actions and
Appearance,Journal of Personality and Social Psycho/ogy, 78, 2000, 211-222. p.
43 P.Raghubi és A. Valenzuela: Centre-of-Inattention.Positions Biases in Decision
Making, Organisational Behaviour and Human Decision Processes, 99, 2006,
66-80.p
44 A. Alter és D. M. Oppenheimer: Predicting Short-Term Stock Fluctuations by
Using Processing Fluency, Proceedings of the National Academy of Science, USA,
103,2006,9369-9372.p.
45 D. M. Oppenheimer: Consequences of Erudite Vernacular Utilized Irrespective
of Necessity. Problems With Using Long Words Needlessly, Journal of Applied
Cognitive Psycho/ogy, 20,2005, 139-156. p.
46 A szerethetöségnek a politikára, a kapcsolatokra, az egészségre és munkahelyre
gyakorolt hatását vizsgáló kutatásról lásd T.Sanders: The Likeability Factor. New
York,Crown Publishers, 2005.
47 J. Jecker és D.Landy: Liking a Person as Function of Doing Him a Favour, Human
Relations, 22,1969,371-378. p.
48 E.Aronson, B. Willerman és J. Floyd: The Effect of a Pratfall on Increasing Inter
personal Attractiveness,Psychonornic Science, 4, 1966, 227-228.p.
49 A vizsgálat a BBC The People Watchers című sorozata számára készült.
240
JEGYZETEK
61
A vizsgálat áttekintését lásd B. Latané és S. Nida: Ten Years of Research on Group
Size and Helping, Psychofogical Bulletin, 89 (2) 1981, 308-324. p
62
B. Latané és J. M. Darley: Group Inhibition of Bystander Intervention in Emer
gencies,journal of Personality and Social Psycho/ogy, 10,1968,215-21. p.
63 B. Latané és J. M. Dabbs: Sex,Group Size and Helping in Three Cities,Sociometry,
38,1975,18-94.
64 R. Manning,M. Levine és A. Collins: The Kitty Genovese Murder and the Social
Psychology of Helping. The Parable of the 38 Witnesses,American Psychologist,
62 (6) 2007,555-562. p.
241
59 MÁSODPERC
3. MOTIVÁCIÓ
76 L. B. P ham és S. E. Taylor: From Thought to Action: Effects of Process-Versus
Outcome-Based Mental Stimulations on Performance, Personality and Social
Psychology Bulletin, 25, 1999, 250-260. p.
77 G. Oettingen és T. A. Wadden: Expectation,Fantasy,and Weight Loss. Is the Im
pact of Positive Thinking Always Positive? Cognitive Therapy and Research, 24,
1991, 167-175. p.
242
JEGYZETEK
78 G. Oettingen és D. Mayer: The Motivating Punction ofT hinking About the Fu
ture. Expectations Versus Fantasies, journal of Personality and Social Psycho/ogy,
83,2002,1198-1212.p.
79 M. Deutsch és H. B. Gerard: A Study ofNormative and Information Social Influ
ences Upon Individual Judgement, journal of Abnormal and Social Psycho/ogy,
51,1955,629-636.p.
80 S. C: Hayes, I Rosenfarb, E. Wolfert, E. Munt, Z. Kom és R. D. Zettle: Self-Re
inforcement Effects: An Artifact of Social Setting? journal of Applied Behavior
Analysis, 18 (3) 1985,201-214. p.
81 S. Schnall, K. D. Harber, J. K. Stefanucci és D. R. Proffitt: Social Support and the
Perceptiorr of Geographica! Slant, journal of Experimental Social Psycho/ogy, 44,
2008, 1246-1255.p.
82 B. V. Zeigamik: Über das Behalten von erJedigten und unerledigten Handlungen
(A befejezett és a befejezetlen tevékenységek észben tartása), Psychologische For
schung, 9,1927,1-85. p.
83 B. A. Fritzsche, B. R. Young és K. C. Hickson: lndividual Differences in Academic
ProcrastinationTendency and Writing Success, Personality and Individuality Dif
ferences, 35 (7) 2003, 1549-1557. p.
84 A. V. Zegarnik: Bluma Zeigamik: A Memoir. Gestalt Theory, 29 (3) 2007, 256-
268. p.
85 G. Oettingen, H. Pak és K. Schnetter: Self-Regulation of Goa! Setting. Tuming
Free Fantasies About the Future into Binding Goals, journal of Personality and
Social Psycho/ogy, BO, 2001, 736-753. p.
86 G. Oettingen: Expectancy Effects on Behavior Depend on Self-Regulatory
T hought, Social Cognition, 18,2000,101-129. p.
87 G. Oettingen és P. M. Gollwitzer: Self-Regulation of Goa! Pursuit. Tuming Hope
T houghts into Behavior, Psycho/agical Inquiry, 13,2002,304-307. p.
88 B. Wansinnk, J. E. Painter és J. North: Bottomless Bowls. W hy Visual Cues of Por
tion Size May Influence lntake, Obesity Research, 13, (l) 2005,93-100. p.
89 Lásd pl. R. B. Stuart: Behavioral Control of Overeating, Behaviaral Research and
Therapy, 5, 1967, 357-365. p.
90 C. K. Martin, S. D. Anton, H. Walden, C. Arnett, F. L. Greenway és D. A. Wil
liamson: Siower Eating Rate Reduces the Food Intake of Men, but Not Women.
lmplications for Behaviaural Weight Control, Behaviour Research and Therapy,
45,2007,2349-2359.p.
91 B. Wansink és K. van Ittersum: Shape of Glass and Amount of Akohol Poured.
Comparative Study of the Effect of Practice and Concentration, British Medical
journal, 331,2005,1512-1514. p.
243
59 MÁSODPERC
Salience Increases Prosocial Attitudes and Behaviour, Personality and Social Psy
chology Bulletin, 28,2002,1342-1353. p.
104 C. Peterson: A Primer in Positive Psychology. Oxford, Oxford University Press,
2006.
244
JEGYZETEK
4. KREATIVITÁS
105
A. F. Osborn: Applied Imagination. New York, Scribner, 1957.
'06 B. Mullen, C. Johnson és E. Salas: Productivity Loss in Brainstorming Groups.
A Meta-Analytic Integration, Basic and Appii ed Social Psychology, 12,1991,3-23. p.
107
M. Ringelmann: Recherches sur les moteurs animés. Travail de l' homme, Annales
de !'Institut National Agronomique, 12,1913, 1-40. p.
108
S.J. Karau és K. D. Williams: Social Loafing.A Meta-Analytic Review and Theo
retical Integration, Journal of Personality and Social Psychology, 65, 1993, 681-
706. p.
109 S. M. Smith: Getting into and out of Menta Ruts: A Theory of Fixation, Incuba
tion and lnsight. In: R.J. Sternberg és J.E. Davidson, (eds): The Nature oflnsight.
Cambridge, Massachusetts, MIT Press, 2002, 229-251. p.
110
A. Dijksterhuis és T. Meurs: Where Creativity Resides. The Generative Power of
Unconscious Thought, Consciousness and Cognition, 15,2006,135-146. p.
111
R. S. Ulrich: View Through Window May Influence Recovery from Surgery, Sci
ence, 224, 1984, 420-421. p.
112
E. O. Moore: A Prison Environment's Effect on Health Care Service Demands,
Journal ofEnvironmental Systems, ll (l) 1982, 17-34. p.
113
F.E. Kuo és W. C. Sullivan: Environment and Crime in the Inner City: Does Veg
etation Reduce Crime? Environment and Behavior, 33,2001, 343-365. p.
114
A. F. Taylor, A Wiley, F. E. Kuo és W. C. Sullivan: Growing Up in the Inner City:
Green SpacesAs Places to Grow, Environment and Behavior, 30,1998,3-27. p.
115
A. J. Elliot, M.A. Maier, A. C. Moller, R. Friedman és J. Meinhardt: Color and
Psychologkal Functioning: The Effect of Red on Performance in Achievement
Contexts, Journal ofExperimental Social Psychology, 136, 2007,154-L68. p.
116
P. Kahnjr, B. Friedman, B. Gill, J. Hagman, R. Severson, N. Freier, E. Feldman,
S. Carrere és A. Stolyar: A Plasma Display Window. The Shifting Baseline Prob
lem in a Technologically Mediated Natural World, Journal ofExperimental Social
Psychology, 28,2008, 192-199. p.
117
C. J. Nemeth és M. Ormiston: Creative Idea Generation. Harmony Versus Stimu
lation, European Journal of Social Psychology. 37,2007, 524-535. p.
118
H. K. Choi és L. Thompson: Old Wine in a New Bottle. Impact of Membership
Change on Group Creativity, Organisational Behaviour and Human Decision
Process, 98,2005,121-132.
119
A. Dijksterhuis és A. van Knippenberg: The Relation Between Perception and
Behavior, or How to Win a Game of Trivial Pursuit, journal of Personality and
Social Psychology. 74 (4) 1998,865-877. p.
245
59 MÁSODPERC
5. VONZERÖ
129 S. Worchel, J. Lee és A. Adewole: Effects of Supply and Demand on Ratings of
Objects Value, Journal of Personality and Social Psycho/ogy, 32,1975, 906-914.p.
130
E. Hatfield, G. W Walster, J. Pillavin és L. Schmidt: Playing Hard to Get. Under
standing an Eiusive Phenomenon, Journal of Personality and Social Psycho/ogy,
26, 1973, 113-121.p.
131 N. Guéguen: Women's Bust Size and Men's Courtship Solicitation, Body Image,
4, 2007, 386-390.p
132 N. Guéguen: Bust Size and Hitchhiking. A Field Study, Perceptual amd Motor
Skills, 105,2007, 1294-1298. p.
133 N. Guéguen: The Effect of a Man's Touch on Woman's Compliance to a Request
in aCourtship Context, Social Influence, 2, 2007, 81-97. p.
134 Uo.
246
JEGYZETEK
247
59 MÁSODPERC
6. STRESSZ
sJ
J B.]. Bushman: Does Venting Anger Feed or Extinguish the Flame? Catharsis, Ru
mination, Distraction, Anger, and Aggressive Responding, Personality and Social
Psycho/ogy Bulletin, 28,2002,724-731. p.
1s4
H. Tennen és G. Affleck: Benefit-Pinding and Benefit-Reminding. In: C. R. Sny
der és S. ]. Lopez, (eds:) Handbook ofPositivePsycho/ogy. Oxford, Oxford Univer
sity Press, 2001, 584-597. p.
Jss
M. E. McCullough, L. M. Root és A. D. Cohen: Writing About the Benefits of
an Interpersonal Transgression Facilities Forgiveness, Journal of Consuiting and
Clinical Psycho/ogy, 74, 2006, 887-897. p.
1s6
4. C. Peterson és M. E. P. Seligman: Character Strengths Before and After Septem
ber ll, Psychological Science, 14,2003,381-384. p.
1s7
5. C. Peterson, N. Park és E. P. Seligman: Greater Strength of Character and Re
covery from Illness, Journal of Positive Psycho/ogy, l, 2006, 17-26. p.
Jss
N. Krause: Praying for Others, Financial Strain, and Physical Health Status in
Late Life, Journal for the Scientific Study of Religion, 42,2003,377-391. p.
1s9
S. Chafm, M. Roy, W. Gerin és N. Christenfeld: Music Can Facilitate Blood Pres
sure Recovery from Stress, British Journal ofHealthPsycho/ogy, 9,2004,393-403. p.
160
M. C. Keller, B. L. Fredrickson, O. Ybarra, S. Cote, K. Johnson, J, Mikels, A Con
way és T. Wager: A Warm Heart and Clear Head. The Contingent Effects of
Weather on Mood and Cognition, Psychological Science, 16,2005,724-731. p.
161
H. M. Lefcourt: Humor. In: C. R. Snyder és S. ]. Lopez, (eds): Handbook ofPositive
Psycho/ogy. Oxford, Oxford University Press, 2001,619-631. p.
248
JEGYZETEK
162
E. Friedmann és S. A. Thomas: Pet Ownership, Social Support, and One-Year
Survival After Acute Myocardiallnfarction in Cardiac Arrhythmia Suppression
Trial (CAST), American Journal ofCardiology, 78,1995,1213-1217. p.
16
3 D. L. Wells: Domestic Dogs and Human Health. An Overview, British Journal of
Health Psycho/ogy, 12,2007,145-156. p.
16
4 K. Allen, J. Blascovich és W B. Mendes: Cardiovascular Reactivity and the Pres
ence of Pets, Friends, and Spouses. The Truth About Cats and Dogs, Psychoso
matic Medicine, 64,2002,727-739. p.
165
Lásd pl. D. C. Turner, G. Rieger és l. Gygax: Spouses and Cats and Their Effects
on Human Mood, Anthrozoös, 16, 2003,213-228. p.
166
E. Friedmann és S. A. Tohomas: i. m.
167
K. Allen, B. Shykoff és J. Izzo: Pet Ownership, but not ACE Inhibitor Therapy,
Blunts Home Blood Pressure Responses to Mental Stress, Hypertension, 38,2001,
815-820. p.
168
Lásd pl. J. J. Lynch, S. A. Thomas, M. E. Mills et al.: The Effects of Human Con
tact on Cardiac Arrhythmia In Coronary Care Patients, Journal of Nervous and
Mental Disease, 158,1974,88-89. p.
169
D. L. Wells: The Facilitation of Social Interactions by Domestic Do gs, Anthrozoos,
17 (4) 2004,340-352. p.
170
S.J. Hunt, L. A. Hart és R. Gomulkiewicz: Role of Small Animals in Social Inter
actions between Strangers, Journal of Social Psycho/ogy, 132,1992,245-256. p.
171
M. R. Banks, L. M. Willoughby és W A. Banks: Animal-Assisted Therapy and
Loneliness in Nursing Homes. Use of Robotic Versus Living Dogs, Journal of
American Medical Directors Association, 9, 2008, 173-177. p.
172
D. Wells: The Effect of Videotapes of Animals on Cardiovascular Responses to
Stress, Stress and Health, 21, 2005, 209-213. p.
17
3 Idézi A. J. Crum és E. J. Langer: Mind-Set Matters. Exercise and the Placebo Ef
fect, Psychological Science, 18,2007,165-171. p.
11•
Uo.
7. KAPCSOLATOK
175
J. M.Gottman, J. A. Coan, S. Carrere és S. Swanson: Predicting Marital Happiness
and Stability from Newlywed Interactions, Journal of Marriage and the Family,
60,1998,5-22. p.
176
Lásd pl. K. Hahlweg, L. Schindler, D. Revensdorf és J. C. Brengelmann: The Mu
nich Marital Therapy Study. In: K. Hahlweg és N. S. Jacobson, (eds): Marital In
teraction. Analysis and Modification, New York, The Guilford Press, 1984. N. S.
Jacobson, K. B. Schmaling és A. Holtzworth-Monroe: Component Analysis of
249
59 MÁSODPERC
8. DÖNTÉSHOZÁS
187
J. A. F. Stoner: A Comparisan ofindividual and Group Decisions Involving Risk.
Publikálatlan szakdolgozat. Massachusetts Institute of Technology, 1961.
188
D. G. Myers és G. D. Bishop: Enhancement of Dominant Attitudes in Group Dis
cussion. Journal ofPersonality and Social Psycho/ogy, 20,1971,386-391. p.
189
G. Whyte: Escalating Commitment in Individual and Group Decision-Making.
A Prospect Theory Approach. Organizational Behavior and Human Decision
Process, 54,1993,430-455. p.
250
JEGYZETEK
190
Az ebben a bekezdésben tárgyalt kísérletek nagy részét leírja I. Janis: Groupthink.
Boston, Houghton-Mifflin, 1982,2. kíadás.
191
S. J. Solnick és D. Hemenway : ls More Always Better? A Survey on Positional
Concerns, journal of Economic Behavior and Organization, 37,1998,373-383. p.
192 J, M. Burger: Increasing Compliance by ImproYing the Deal. The That's Not Ali
251
59 MÁSODPERC
203
S. S. Iyengar, R. E. Wells és B. Schwartz: Doing Better but Feeling Worse. Look
ing for the Best Job Underrnines Satisfaction, Psychological Science, 17, 2006,
143-149. p.
204 C. Peterson: A Primer In Positive Psycho/ogy. Oxford, Oxford University Press,
2006,191. p.
20s
Forrásaim: R. Highfield: How Age Affects the Way We Lie, Daily Telegraph, 1994.
március 25., 26. p.; A. Vrij: Detecting Lies and Deceit. Chichester, John Wiley
and Sons; a Royal and Sun Allience Insurance Company által végzett felmérés
(2007).
206
R. H. Gramzow, G. Willard és W B. Mendes: Big Tales and Cool Heads. Aca
demic Exaggeration Is Related to Cardiac Vagal Reactivity, Emotion, 8, 2008,
138-144. p.
207
L. A. Stromwall, P. A. Granhag és S. Landstrom: Children's Prepared and Unpre
pared Lies: Can Adults See Through Their Strategies? Applied Cognitive Psychol
ogy, 21, 2007,457-471. p.
208
Idézi B. M. DePaulo és W. L. Morris: Discerning Lies from Truths. Behavioral
Cues to Deception and the Indirect Pathway of Intuition. ln: P. A. Granhag és
L. A. Stromwall (eds): The Detection of Deception in Forensic Contexts. Cam
bridge, Cambridge University Press, 2004, 15-40. p.
2
09 P. Ekman és M . O'Sullivan: Who Can Catch a Liar? American Pschologist, 46 (9)
1991,913-920. p.
210
A Vrij: Why Professionals Fail to Catch Liars and How They Can Improve? Legal
and Criminologica/ Psycho/ogy, 9, 2004, 159-183. p.
211 J. T. Hancock, J. Thom-Santelli és T. Ritchie: Deception and Design. The Impact
of Communication Technologies on Lying Behavior, Proceedings, Conference on
Computer Human Interaction, 6,2004, 130-136. p.
212
R. Buehler, D. Griffin és M. Ross: Inside the Planning Fallacy. The Causes and
Consequences of Optimistic Time Predictions. In: T. Gilovich, D. Griffin és D.
Kahneman (eds): Heuristics and Biases: The Psycho/ogy of Intuitive ]udgement.
Cambridge, Cambridge University Press, 20042,250-270. p.
213
R. Buehler, D. Messervey és D. Griffin: Collaborative Planning and Prediction.
Does Group Discussion Affect optimistic Biases in Time Estimation, Organisa
tional Behaviour and Human Decision Processes, 97, 2005, 47-63. p.
214
J. Kruger és M. Evans: If You Don't Want to Be Late, Enumerate. Unpacking Re
duces the Planning Fallacy, journal Experimental Social Psycho/ogy, 40, 2004,
586-598. p.
252
JEGYZETEK
9. GYERMEKNEVELÉS
215 F. H. Rauscher, G. L. Shaw és K. N. Ky: Music and Spatial Task Performance,
511-514. p.
222 B. W Pelham, M. C. Mirenberg és J. K. Jones: Why Susie Sells Seashells by the
Seashore. Implicit Egotism and Major Life Decisions, Journal of Personality and
Social Psycho/ogy, 82,2002, 469-487. p.
223 L. Einav és L. Yariv: What's in Surname? The Effects of Surname lnitials on Aca
26,l957,9l-l06.p.
226 N. Christenfeld, D. P. Phillips és L. M. Glynn: What's in aName. Mortality and
253
59 MÁSODPERC
10. SZEMÉLVISÉG
237 B. L. Beyerstein: Graphology - A Total Write-Off. In: S. D. Sala ed.: Tali Tales
About the Mind and Brain: Separating Fact From Fiction. Oxford, Oxford Univer
sity Press, 2007, 233-270. p.
238 A személyiség ilyen szemléletének áttekintéséhez lásd G. Matthews, I. J. Deary
és M. C. Whiteman: Personality Traits. Cambridge, Cambridge University Press,
2003, 2. kiadás
239 L. R. Goldberg: T he Structure of Phenotypic Personality Traits, American Psy
chologist, 48, 1993, 26-34. p.
240 E kutatásról további információért lásd http://ipip.ori.org/.
241 F. J. Sulloway: Born to Rebel. Birth Order, Family Dynamics, and Creatíve Lives.
254
JEGYZETEK
243
Erről a vizsgálatról ragyogó leírást ad J. Manning: The Finger Book. Sex, Behav
iour and Disease Revea/ed int he Fingers. London, Faber and Faber, 2008.
244
Lásd pl.D. A. Putz, S.J. C. Gaulin,R. J. Sporter és D. H.McBurnley: Sex Hormons
and Finger Length. What Does 2D:4D Indicate? Evolution and Human Behaviour,
25,2004,189-199.p.
245
J. T. Manning és D. Sturt: 2nd to 4th Digit Ration and Strength in Men. Pub
likálatlan tanulmány,idézi Manning: The Finger Book. id. mű.
246
J. T.Manning,P.Bundred és R.Taylor: The Ratio of the 2nd and 4th Digit Length.
A Prenatal Correlate of Ability at Sport,Kinanthropometry, 8,2003, 165-174. p.
247
J. T. Manning és R. P. Taylor: 2nd and 4th Digit Ratio and Male Ability in Sport.
Implication of Sexual Selection is Humans, Evolution and Human Behavior, 22,
2001, 61-69. p.
248
Uo.
249
B. Pink, J. T. Manning és N. Neave: Second to Fourth Digit Ratio and the "Big
Five" Personality Factors, Personality and Individual Differences, 37,2004, 495-
503. p. E. J. Austin, J. T. Manning, K. Mclnroy és E. Mathews: A Preliminary
Investigahon of the Association B etween Personality,Cognitive Ability and Digit
Ratio, Personality and Individual Differences, 33, 2002, 1115-1124. p. G. D.Wil
son: Finger-Length and Index of Assertiveness in Women, Personality and Indi
vidua/ Differences , 4, 1983, 111-112. p.
250
V. Sluming és J. Manning: Second to Fourth Digit Ratio in Elite Musicians.Evi
dence for Musical Ability as an Honest Signal of Male Fitness, Evolution and Hu
man Behaviour, 21,2000,19. p.
251 W J. Szlemko, J. A. Benfield,P. A. Bell, J. L. Deffenbacher és L. Troup: Territarial
Marking as a Predictor of Driver Aggression and Road Rage, Journal of Applied
Social Psycho/ogy, 38 (6) 2008, 1664-1688. p. Y. Ida: The Manner of Hand Ciasp
ing and the Individual Differences in Hemispheric Asymmetries, Japanese Jour
nal of Psycho/ogy, 58, 1987,318-321. p.
252
Y. Ida: The Manner of Clasping the Hand and Individual Duferences in Per
ceptual Asymmetries and Cognitive Modes, Psychologia, 31, 1988, 128-135. p.
C.Mohr,G.Thut, T Landis és P. Brugger: Hands, Arms and Minds. Interaction
between Posture and Thought, Journal of Clinical and Experimental Neuropsy
chology, 25, 2003, 1000-1010. p.
253
J. F. Diaz-Morales: Morning and Evening Types. Exploring Their Personality
Styles, Personality and Individual Dife
f rences, 43,2007, 769-778. p.
255
A kiadásért felelős
az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója
Felelős szerkesztő: Sisák Gábor
A szöveget gondozta: Csontos Erika
Termékmenedzser: Egri Róbert
Tördelés: Subway Group Kft.
A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda Kft. végezte
Felelős vezető: Ujvárosi Lajos
Martonvásár, 20 ll
Kiadványszám: TK100088
Megjelent 16 (A/5) ív terjedelemben