Bártfai Barnabás - Windows 10 Zsebkönyv

eBook by Don.
Nandi
(szerkesztett)
Ez az oldal szándékosan üres!
ZSEBKÖNYV
BBS-INFO Kiadó, 2015.

eBook változatra alkalmazta: Don.Nandi
Figyelem!
Annak érdekében, hogy az eBook-ban színesek
legyenek az illusztrációk, kis mértékben gyakorta
eltérnek a könyv eredeti illusztrációitól, de megtartva
azok lényegiségét.
© Bártfai Barnabás, 2015.
Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldala-

inak másolása, sokszorosítása csak a szerző írásbeli
hozzájárulásával történhet.
A betűtípus elnevezések, a Microsoft, a Windows, a Windows

logó bejegyzett védjegyek.
A Microsoft Szoftver Információ telefonszáma: (06-1) 267-46-36
A könyv nagyobb mennyiségben megrendelhető a kiadónál:

BBS-INFO Kiadó, 1630 Bp. Pf. 21. Tel.: 407-17-07
A könyv megírásakor a szerző és a kiadó a lehető legnagyobb gondossággal járt el.

Ennek ellenére, mint minden könyvben, ebben is előfordulhatnak hibák. Az ezen
hibákból eredő esetleges károkért sem a szerző, sem a kiadó semmiféle felelősséggel
nem tartozik, de a kiadó szívesen fogadja, ha ezen hibákra felhívják figyelmét.
Papírkönyv ISBN 978-615-5477-19-5

E-book ISBN 978-615-5477-20-1
Kiadja a BBS-INFO Kft.

1630 Budapest, Pf. 21.
Felelős kiadó: a BBS-INFO Kft. ügyvezetője
Nyomdai munkák: Biró Family Nyomda
Felelős vezető: Biró Krisztián
Tartalomjegyzék 3
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető .............................................................................. 15
1. Alapvető tudnivalók ...................................................... 18
1.1. A számítógép ...................................................... 18
1.2. Az adatok tárolása .............................................. 19
1.2.1. Háttértároló azonosítás ........................ 22
1.2.2. Állományok azonosítása ...................... 23
1.2.3. A Windows által használt fájlok ........... 24
1.2.4. Mappastruktúra ..................................... 27
1.2.5. Az elérési út ............................................. 31
1.2.6. Jokerkarakterek ...................................... 32
1.2.7. Fájlrendszerek ........................................ 33
1.3. Az operációs rendszer ....................................... 34
1.4. A billentyűk használata ..................................... 36
1.5. Az egér kezelése .................................................. 46
1.5.1. Kattintás .................................................. 46
1.5.2. Kattintás a jobb egérgombbal .............. 47
1.5.3. Dupla kattintás ....................................... 47
1.5.4. Húzás (vonszolás, meszelés) ................ 47
1.5.5. Rázás ........................................................ 48
1.5.6. Szélre húzás ............................................ 48
1.5.7. Tárcsa használata ................................... 48
1.6. Az érintőképernyő kezelése .............................. 49
1.7. Tárolóeszközök kezelése ................................... 50
1.7.1. Meghajtóba helyezés ............................. 50
4 Windows 10 zsebkönyv
1.7.2. Formázás, lemezelőkészítés ................ 51
1.7.3. írásvédelem ............................................ 51
1.8. Tudnivalók a Windows-ról ............................... 52
1.8.1. Honnan kapta nevét a Windows? ....... 52
1.8.2. A Windows, mint grafikus
operációs rendszer ............................... 53
1.8.3. Verziók ..................................................... 54
1.8.4. Változatok, lehetőségek ........................ 55
1.8.5. A Windows előnyi és hátrányai .......... 58
1.9. Újdonságok, változások a Windows 10-ben .. 63
2. A számítógép indítása és leállítása .......................... 66
2.1. Bekapcsolás ......................................................... 66
2.2. Rendszerbetöltés ................................................ 67
2.3. Bejelentkezés ....................................................... 69
2.4. A gép kikapcsolása .............................................70
2.5. Újraindítás ........................................................... 71
2.6. Alvó állapot ........................................................ 72
2.7. Hibernálás .......................................................... 73
2.8. Zárolás ................................................................ 73
2.9. Kijelentkezés ....................................................... 74
2.10. Felhasználóváltás ............................................. 74
3. A Windows használata ................. ............................. 75
3.1. A képernyő részei ............................................. 75
3.2. Kurzorfajták ....................................................... 76
3.2.1. Szövegkurzor ......................................... 77
3.2.2. Egérkurzor .............................................. 77
3.2.3. Várakozási kurzor .................................. 77
3.3. Alkalmazások (programok) indítása .............. 78
3.4. Alkalmazások bezárása ..................................... 79
3.5. Párhuzamos programfuttatás ........................... 80
3.5.1. Alkalmazások előtérbe helyezése ....... 81
3.6. Rendellenességek kezelése ............................... 83
3.7. Start menü és kezdőképemyő .......................... 86
Tartalomjegyzék 5
3.7.1. A kezdőképernyő használata ............. 86
3.7.2. A Start menü .......................................... 88
3.7.3. Alternatív Start menü .......................... 90
3.7.4. Csempék kezelése ................................. 91
3.8. Az asztal használata .......................................... 93
3.9. A tálca használata .............................................. 95
3.9.1. Hangerő állítás ...................................... 97
3.9.2. Óra ........................................................... 98
3.9.3. Billentyűzetváltás ................................. 99
3.9.4. Értesítések .............................................. 99
3.9.5. Keresés .................................................. 101
3.9.6. Hálózati kapcsolódás ......................... 102
3.10. Az ablakok ........................................................ 102
3.10.1. Az ablakok fajtái ................................. 102
3.11. Alkalmazások kezelése táblagép módban .. 107
3.12. A menük, szalagok .......................................... 108
3.13. Vezérlő menü .................................................... 109
3.14. Gyorsmenük, helyi menük ............................. 109
3.15. Ablakműveletek ................................................ 110
3.15.1. Ablakok áthelyezése .......................... 110
3.15.2. Ablak bezárása .................................... 110
3.15.3. Méretváltoztatás ................................. 111
3.15.4. Eredeti méret visszaállítása. .............. 112
3.16. Párbeszédablakok használata ........................ 112
3.16.1. Nyomógombok ................................... 112
3.16.2. Kiválasztónégyzetek .......................... 113
3.16.3. Választókapcsolók .............................. 113
3.16.4. Kitöltőmezők ....................................... 114
3.16.5. Listakeretek ......................................... 114
3.16.6. Legördülő lista .................................... 114
3.16.7. Numerikus adatok bevitele .............. 115
3.16.8. Állományok, mappák kiválasztása . 115
3.16.9. Kilépés menüből, ablakból ............... 117
3.17. Fülek használata .............................................. 117
3.18. Ikonok kezelése ............................................... 118
3.18.1. Ikon kiválasztása ................................ 118
3.18.2. Áthelyezés ............................................ 119
3.18.3. Állományok másolása ........................ 119
3.18.4. Állományok törlése ............................ 120
3.18.5. Asztalon lévő ikonok rendezése ...... 120
3.18.6. Húzás jobb egérgombbal .................. 120
3.18.7. Parancsikonok ..................................... 121
3.19. Windows mappák ........................................... 122
3.19.1. Ez a gép ................................................ 123
3.19.2. Hálózat ................................................. 124
3.19.3. A Lomtár .............................................. 125
3.20. A szalagok használata .................................... 127
3.21. Megjelenési lehetőségek .................................. 128
3.21.1. Ikonméret és sorrend ......................... 128
3.21.2. Betekintés és részletek ....................... 130
3.21.3. Frissítés ................................................. 130
3.21.4. A navigációs ablaktábla ..................... 130
3.21.5. Szűrők ................................................... 131
3.21.6. Egyéb lehetőségek .............................. 131
3.22. Keresés ............................................................... 132
3.22.1. Keresés beállítása ................................ 135
3.23. Adatok átvitele alkalmazások között ........... 135
3.24. Jogosultsághoz kötött tevékenységek .......... 137
3.25. Funkciók billentyűzetről történő előhívása .. 137
3.26. A Windows aktiválása .................................... 140
3.27. Súgó, segítségkérés .......................................... 140
3.28. Automatikus lejátszás ..................................... 141
4. Fájlkezelés Windows-ban ........................................ 142
4.1. A fájlokról általában ........................................ 142
4.2. Alapvető fájlkezelési tudnivalók .................. 148
4.3. A Fájlkezelő - Explorer .................................... 149
Tartalomjegyzék 7
4.4. Állományok kijelölése .................................... 150
4.5. Mappa, meghajtó, számítógép váltása ......... 152
4.6. Állományok indítása ....................................... 152
4.7. Állományok, mappák áthelyezése ................ 153
4.8. Állományok másolása ..................................... 154
4.9. Állományok és mappák törlése ..................... 156
4.10. Állományok és mappák átnevezése ............. 156
4.11. Új mappa létrehozása ...................................... 157
4.12. Parancsikon létrehozása ................................. 157
4.13. Új dokumentum létrehozása ......................... 158
4.14. Állományok jellemzői ..................................... 158
4.15. Állományok nyomtatása ................................. 160
4.16. Virtuális könyvtárak ........................................ 160
4.17. Virtuális meghajtók ......................................... 162
4.18. Háttértárak nevének megváltoztatása ......... 162
4.19. Formázás ........................................................... 162
4.20. Karbantartás és optimalizálás ....................... 163
4.21. Gyorselérési mappák ...................................... 164
4.22. Pendrájvok és memóriakártyák kivétele ...... 164
5. Windows alkalmazások ............................................ 165
5.1. Árház .................................................................. 166
5.2. Diktafon ............................................................. 167
5.3. Első lépések ....................................................... 168
5.4. Fájlkezelő ........................................................... 168
5.5. Feladatkezelő .................................................... 169
5.6. Fényképek ......................................................... 169
5.7. Filmek + TV ....................................................... 170
5.8. Futtatás .............................................................. 171
5.9. Gasztronómia ................................................... 172
5.10. Groove zene ...................................................... 172
5.11. Hangerőkeverő ................................................. 173
5.12. Hírek .................................................................. 173
5.13. Hyper-V ............................................................. 174
5.14. Időjárás .............................................................. 175
5.15. Játékok ............................................................... 175
5.16. Jegyzettömb ...................................................... 176
5.17. Kamera ............................................................... 178
5.18. Kapcsolatok ...................................................... 178
5.19. Karaktertábla .................................................... 180
5.20. Képernyő billentyűzet .................................... 181
5.21. Képmetsző ......................................................... 182
5.22. Keresés ............................................................... 183
5.23. Könyvjelző ........................................................ 183
5.24. Matematikai beviteli panel ............................ 184
5.25. Microsoft Edge ................................................. 184
5.25.1. Általános szolgáltatások ................... 185
5.25.2. Adatbevitel web lapokra ................... 187
5.25.3. Kedvenc oldalak és könyvjelzők....... 188
5.25.4. Korábban látogatott oldalak ............. 189
5.25. 5. Nyomtatás ............................................ 190
5.25.6. Mentés web lapról .............................. 190
5.25.7. Letöltések ............................................. 191
5.25.8. Keresés oldalon belül ......................... 191
5.25.9. Keresés az Interneten ......................... 191
5.25.10. Megosztás ......................................... 195
5.25.11. Nagyítás kicsinyítés ........................ 195
5.25.12. Privát böngészés .............................. 195
5.25.13. Webjegyzet készítése ...................... 196
5.25.14. Beállítások ......................................... 196
5.26. Microsoft Médiatár ......................................... 197
5.27. Nagyító .............................................................. 198
5.28. Narrátor ............................................................. 198
5.29. Naptár ................................................................ 198
5.29.1. Nézetek ................................................. 199
5.29.2. A kívánt nap kiválasztása ................. 200
5.29.3. Esemény bejegyzése ........................... 200
Tartalomjegyzék 9
5.29.4. Egész napos esemény bejegyzése .... 201
5.29.5. Esemény módosítása, törlése ............ 202
5.29.6. Ismétlődő találkozók ......................... 202
5.29.7. Emlékeztető ......................................... 203
5.29.8. Beállítások ............................................ 203
5.30. Névjegytár ........................................................ 203
5.30.1. Meglévő adatok megtekintése ......... 204
5.30.2. Új névjegy felvitele ............................. 205
5.30.3. Adatok módosítása ............................ 206
5.30.4. Névjegy törlése .................................... 206
5.31. Olvasó ................................................................ 206
5.32. OneDrive ........................................................... 207
5.33. Óra ...................................................................... 209
5.34. Óra és Naptár .................................................... 211
5.35. Paint .................................................................... 211
5.35.1. A képernyő részei ............................... 212
5.35.2. Színek használata ............................... 213
5.35.3. A rajzeszközök .................................... 214
5.35.4. Rajzolási funkciók . ............................. 215
5.35.5. Szöveg írása képre .............................. 219
5.35.6. Képrészletek kezelése ........................ 220
5.35.7. Effektusok ............................................ 223
5.35.8. Kép méretének meghatározása,
megváltoztatása ................................... 224
5.35.9. Paletta szerkesztése ............................ 225
5.35.10. Fájl műveletek ................................... 226
5.35.11. Nyomtatás .......................................... 227
5.36. Parancssor ......................................................... 227
5.37. Pénzügyek ......................................................... 228
5.38. Posta ................................................................... 229
5.38.1. A program felépítése ......................... 229
5.38.2. Szinkronizáció ..................................... 230
5.38.3. Beérkezett üzenetek olvasása ........... 231
5.38.4. Beérkező levelek tárolása, törlése .... 231
5.38.5. Új üzenet küldése, .............................. 232
5.38.6. Válaszadás bejövő üzenetre .............. 233
5.38.7. Üzenet továbbítása ............................. 234
5.38.8. Levél nyomtatása ................................ 234
5.38.9. További lehetőségek ........................... 234
5.38.10. Fiókok kezelése ................................ 235
5.39. Problémarögzítő .............................................. 235
5.40. Skype .................................................................. 236
5.41. Sport ................................................................... 238
5.42. Sticky Notes ...................................................... 238
5.43. Számológép ....................................................... 239
5.44. Szkennelés ......................................................... 240
5.45. Távoli asztali kapcsolat ................................... 240
5.46. Térképek. ............................................................ 242
5.47. Utazás ................................................................. 243
5.48. Útitárs ................................................................ 243
5.49. Ügyfélszolgálat ................................................. 243
5.50. Vezérlőpult ........................................................ 244
5.51. Windows Defender .......................................... 244
5.52. Windows Fax és szkenner .............................. 245
5.53. Windows Jegyzetfüzet .................................... 246
5.54. Windows Media Player ................................... 246
5.55. Windows PowerShell ...................................... 250
5.56. Windows visszajelzés ...................................... 250
5.57. WordPad ............................................................ 251
5.57.1. Alapvető kezelési feladatok .............. 251
5.57.2. Megjelenítési lehetőségek ................. 253
5.57.3. Fájlműveletek ...................................... 253
5.57.4. Visszavonás ......................................... 255
5.57.5. Blokkműveletek .................................. 255
5.57.6. Tabulátorok használata ..................... 255
5.57.7. Betűk jellemzőinek megváltoztatása 257
Tartalomjegyzék 11
5.57.8. Bekezdések jellemzőinek
megváltoztatása .............................. 257
5.57.9. Képek kezelése ................................. 259
5.57.10. Dokumentum jellemzők
megváltoztatása ................................260
5.57.11. Keresési és helyettesítési funkciók 260
5.58. XPS megjelenítő ............................................... 261
5.59. Xbox .................................................................... 261
6. A többfelhasználós környezet ................................. 263
6.1. Fiókok kezelése ................................................ 264
6.1.1. Kép és adatok megváltoztatása ........ 267
6.1.2. Képjelszó, és egyéb lehetőségek ........268
6.2. A dokumentumok mappa .............................. 269
6.3. A Start menü tartalma ..................................... 270
6.4. Lemezkvóta ....................................................... 270
6.5. Családbiztonság ............................................... 272
7. Hasznos funkciók, lehetőségek .............................. 276
7.1. Leállítás gomb megváltoztatása ................... 276
7.2. CD, DVD írás .................................................... 277
7.3. Rendszer karbantartás .................................... 280
7.3.1. Lemezkarbantartó .............................. 281
7.3.2. Lemezellenőrzés ................................. 282
7.3.3. Lemeztöredezettség-mentesítés ....... 282
7.4. Futtatás rendszergazdaként ........................... 284
7.5. Régi programok futtatása .............................. 284
7.6. Utolsó művelet visszavonása ......................... 286
7.7. Ha kevés a szabad kapacitás .......................... 286
7.8. Lefagyott vagy kiiktatandó
alkalmazások leállítása ................................... 287
7.9. Hardvertelepítés .............................................. 289
7.10. Szoftvertelepítés és eltávolítás ...................... 291
7.11. A teljesítménynövelés eszközei ..................... 294
8. Beállítások ................................................................... 298
8.1. A Start menü beállításai .................................. 298
8.2. Az asztal megjelenítésének beállításai ......... 300
8.2.1. Asztal beállításai ................................. 301
8.2.2. Megjelenítés ......................................... 302
8.2.3. Témák ................................................... 303
8.2.4. Képernyővédő ..................................... 304
8.2.5. Zárolási képernyő ............................... 305
8.2.6. Képfelbontás ........................................ 306
8.3. Hangok .............................................................. 308
8.4. További személyre szabási beállítások ......... 309
8.4.1. Asztali ikonok ..................................... 309
8.4.2. Egérmutatók ........................................ 311
8.4.3. Betűméret és további
speciális beállítások ............................ 313
8.4.4. Többmonitoros környezet .................. 315
8.5. A Tálca beállításai ............................................ 316
8.6. További beállítások a Gépházban ................. 322
8.6.1. Rendszer ............................................... 322
8.6.2. Eszközök .............................................. 324
8.6.3. Hálózat és internet ............................. 325
8.6.4. Személyre szabás ................................ 326
8.6.5. Fiókok .................................................... 326
8.6.6. Idő és nyelv .......................................... 326
8.6.7. Könnyű kezelés ................................... 327
8.6.8. Adatvédelem ....................................... 327
8.6.9. Frissítés és Biztonság ......................... 328
8.7. További beállítások a Vezérlőpulton ............. 330
8.7.1. Alapértelmezett programok ............. 332
8.7.2. Automatikus lejátszás ........................ 335
8.7.3. Beszédfelismerés ................................ 336
8.7.4. Betűkészletek ...................................... 336
8.7.5. Billentyűzet .......................................... 337
Tartalomjegyzék 13
8.7.6. BitLocker meghajtótitkosítás ............ 338
8.7.7. Biztonság és karbantartás ................. 338
8.7.8. Biztonsági mentés és visszaállítás ... 339
8.7.9. Dátum és idő ....................................... 339
8.7.10. Egér ....................................................... 340
8.7.11. Energiagazdálkodási lehetőségek ... 340
8.7.12. Eszközkezelő ....................................... 342
8.7.13. Eszközök és nyomtatók ..................... 343
8.7.14. Fájlelőzmények ................................... 345
8.7.15. Fájlkezelő beállításai .......................... 346
8.7.16. Felhasználói fiókok ............................ 347
8.7.17. Felügyeleti eszközök .......................... 347
8.7.18. Hálózati és megosztási központ ...... 352
8.7.19. Hang ..................................................... 359
8.7.20. Helyreállítás ........................................ 361
8.7.21. Hibaelhárítás ....................................... 363
8.7.22. Hitelesítőadat-kezelő ......................... 364
8.7.23. Indexelési beállítások ......................... 364
8.7.24. Infravörös.............................................. 364
8.7.25. Internet beállítások ............................ 365
8.7.26. Játékvezérlők ....................................... 367
8.7.27. Képernyő .............................................. 367
8.7.28. Kezeléstechnikai központ ................. 368
8.7.29. Munkahelyi mappák .......................... 368
8.7.30. Nyelv ..................................................... 369
8.7.31. Otthoni csoport ................................... 371
8.7.32. Posta ..................................................... 373
8.7.33. Programok és szolgáltatások ............ 373
8.7.34. Régió ..................................................... 374
8.7.35. RemoteApp- és asztali kapcsolatok 376
8.7.36. Rendszer................................................ 376
8.7.37. Személyre szabás ................................ 378
8.7.38. Színkezelés ........................................... 379
8.7.39. Szinkronizáló központ ....................... 379
8.7.40. Táblagép beállításai ............................ 380
8.7.41. Tálca és navigáció ............................... 381
8.7.42. Tárolóhelyek ........................................ 381
8.7.43. Telefon és modem ............................... 381
8.7.44. Toll és érintés ....................................... 383
8.7.45. Windows Defender ............................ 384
8.7.46. Windows Mobilközközpont ............. 384
8.7.47. Windows tűzfal ................................... 384
9. A Windows hálózatos használata ........................... 387
9.1. Hálózati alapfogalmak .................................... 388
9.1.1. Protokollok .......................................... 388
9.2. Konfigurálás ...................................................... 390
9.3. Virtuális magánhálózat (VPN) ...................... 392
9.4. Vezetéknélküli csatlakozás ............................. 392
9.5. Hálózati számítógépek és erőforrások
elérése ................................................................ 393
9.6. Erőforrások megosztása másokkal ............... 396
9.7. Nyomtatás hálózaton keresztül ..................... 399
10. Nyomtatás .................................................................. 400
10.1. A nyomtatási sor ............................................. 401
10.2. Nyomtatók listája és az alapnyomtató ........ 402
10.3. Új nyomtató géphez kapcsolása ................... 403
10.4. Nyomtatás tulajdonságainak
megváltoztatása ............................................. 404
10.5. Nyomtatók megosztása ................................. 407
10.6. Nyomtatás fájlba ............................................. 408
10.7. PostScript nyomtatók ...................................... 408
10.8. A képnyomtatás varázsló ............................... 409
11. Függelék ..................................................................... 412
12. Tárgymutató .............................................................. 413
Bevezető 15
Bevezető
A Windows 10 egy újabb mérföldkő a számí-

tógép-kezelés tekintetében. Rengeteg változás tör-
tént a rendszerben, számos új funkció jelent meg,
sok alkalmazás és beállítás módosult, megjelent a
több asztal használatának lehetősége, ismét van
Start menü, és a kezelés tekintetében is szokni kell
az új rendszert. A Windows 10 bizonyos mér-
tékben előre, bizonyos mértékben visszalépést
jelent a korábbi verziókhoz képest. A Windows 8-
ban debütált új kezelésmódok egy része eltűnt,
újból funkciót kapott a Start menü, viszont számos
új lehetőség is színre lépett. A Windows 8-ban
megismert csempés felület a Start menübe és a
táblagép módba költözött, és szerencsére a Win-
dows 8 bonyolultan használható két teljesen külön
felülete is értelmét vesztette.
A Microsoft a Windows 10-et úgy aposztrofálta,
hogy ez lesz az utolsó Windows. Nos ez a
kijelentés azért sokakban kétségeket ébreszt, mert
hacsak nem megy csődbe a Microsoft, idővel azért
biztosan lesz majd új Windows is, egyelőre
azonban abban gondolkodik a cég, hogy nem új

verziókkal, hanem a folyamatos frissítések által
változtatják majd meg a jövőben az operációs
rendszert. Ennek előnye elsősorban az anyagi
kiadások megúszása és a folyamatosan korszerű
rendszer lesz, viszont könnyedén megváltozhat
minden, a megszokott, megtanult funkciók már
nem fognak ugyanúgy működni. így tehát előfor-
dulhat, hogy idővel a számítógépen futó rendszer-
ben a könyvben leírtakhoz képest eltérések lesz-
nek. Ami a könyvben megtalálható, az a megjele-
nés után kis idővel már nem fog ugyanúgy kinéz-
ni, a funkciók bővülhetnek, változhatnak, egyes
funkciók máshová kerülhetnek, a képernyőábrák
módosulhatnak, stb.
Az ingyenes frissítési lehetőségnek köszön-
hetően (melyet a Microsoft egy évig biztosít a
Windows 7, 8 és 8.1-es verziót futtató felhasz-
nálóknak) a Windows 10 valószínűleg igen elter-
jedt operációs rendszer lesz. Nem árt tehát
mélyrehatóbban is megismerni a rendszer lehető-
ségeit, funkcióit.
E könyv a korábbi Windows zsebkönyvek
tematikájára épül, azok Windows 10-re átdolgozott
változata. Segítségével megismerheti a tisztelt
olvasó a Windows 10 kezelését. Olvasása során a
legalapvetőbb tudnivalóktól kezdve, a rendszerhez
tartozó programok használatán át, a különböző
beállítási lehetőségekig sok mindent megtanulhat. A
közérthető nyelvezet miatt bátran ajánljuk akár
Bevezető 17
kezdőknek is, de hasznos lehet azok számára is,

akik a rendszer beállításaival, finomhangolásával
szeretnének foglalkozni.
A korábbi könyvekhez hasonlóan a könyv első
fejezete áttekintést nyújt az alapismeretekről, így a
kezdők számára is érthetővé válnak a később
tárgyaltak. Akinek viszont már nem újdonság a
számítógép kezelése, az ezt a fejezetet nyugodtan
átugorhatja. Mivel azonban a könyv nem csupán a
Windows 10 kezelésével foglalkozik, hanem
részletesen tartalmazza a Windows alatti fájl-
kezelést, egyes internetes szolgáltatásokat, számos
Windows-os program használatát, valamint a
Windows beállításait is, így akár az ECDL vizs-
gához való felkészülésben is hasznos segédeszköz
lehet.
Jelen könyvben megtalálható mind a Home,
mind pedig a Professional változat komponen-
seinek leírása is. Ha tehát nem a drágább válto-
zatunk van, úgy előfordulhat, hogy a gépünkön
nem lesz elérhető néhány olyan funkció, amelyet
jelen könyv tárgyal, illetve a frissítések miatt is
jelentkezni fognak eltérések.
1. Alapvető tudnivalók
Ahhoz, hogy a számítógépet használni tudjuk,

meg kell ismerkedni néhány elméleti és gyakorlati
tudnivalóval is. Akik már tisztában vannak az
alapfogalmakkal, azok természetesen ezt a fejezetet
átugorhatják.
1.1. A számítógép
A számítógépet, illetve az azt felépítő rész-
egységeket összefoglaló néven hardvernek (hard-
ware) nevezzük. A számítógépen futtatott progra-
mok elnevezésére a szoftver kifejezést használjuk.
A számítógép használatához a központi egy-
ségen túl szükség van olyan egyéb kiegészítő
berendezésekre is, amelyek bizonyos feladatkörök
ellátásához szükségesek, de egy asztali gép esetén
a központi egységtől külön állnak. Ezek az
egységek a perifériák. Ilyen periféria például a
monitor, a nyomtató, vagy például az egér is.
A Windows kezelése során elengedhetetlen
segédeszköz az egér vagy az érintőképernyő, ami
Alapvető tudnivalók 19
adatbeviteli eszközként szolgál. Az egér kis doboz-

káját az asztalon tetszés szerint tologatva, annak
mozgását, illetve pozícióját érzékeli a számítógép,
így kiválóan alkalmas különböző objektumok kép-
ernyőn történő mozgatására.
Amennyiben érintőképernyővel, vagy tábla-
géppel dolgozunk, úgy az egeret természetesen
mellőzhetjük, hiszen itt a pozicionálást közvetlenül
a képernyőn valósítjuk meg újjal, vagy egy műa-
nyag végű toll segítségével.
1.2. Az adatok tárolása

A számítógép használata során gyakran talál-
kozunk olyan mértékegységekkel, amelyekkel a
számítógép különböző egységeinek kapacitását
jellemezni tudjuk. Az információ mennyiségének
mértékegysége a bit. A bit a legkevesebb informá-
ciót hordozó egység, amelynek két állapota lehet
(nulla-egy, igaz-hamis, stb.). Mivel a betűk leí-
rásához betűnként nyolc vagy tizenhat bit szük-
séges, célszerű a rendelkezésre álló bitjeinket,
nyolcas csoportokba szervezni. Ezt a nyolcas cso-
portot nevezték el byte-nak (ejtsd: bájt). A karakter
egy szám, egy betű vagy írásjel, amely egy byte-on
tárolható.
Természetesen az információ mérésére gyakran
használjuk a kilobyte, megabyte, gigabyte, terabyte
kifejezéseket is. Egy dologra azonban fel kell hívni
a figyelmet. Ellentétben a megszokott szorzó-
értékkel a számítástechnikában 1 kilobyte (kbyte)

nem 1000 byte, hanem 1024 byte, s ugyanígy az 1
megabyte (Mbyte) sem 1000, hanem 1024 kilobyte.
A számítógépeknek rendelkezniük kell egy
olyan részegységgel, ahol a feldolgozandó infor-
mációkat raktározni tudja. Ezt nevezik memó-
riának. A számítógép memóriájának méretét tehát
azáltal adhatjuk meg, hogy hány byte (Megabyte,
Gigabyte) információ tárolására alkalmas.
A számítógép memóriájának feladata az adatok
és programok* tárolása a műveletvégzés idejére. A
számítógépek tárolóegységének nagy részét írható-
olvasható memóriák alkotják. Ezt a memóriatípust
RAM-nak (Random Access Memory) is nevezik. A
RAM memóriák ugyan kellően gyorsak a mun-
kához, de a számítógép kikapcsolásakor tartal-
mukat elvesztik, így a következő bekapcsoláskor
azok tartalma ismét üres lesz. Mivel nem tehetjük
meg azt, hogy minden bekapcsoláskor ismételten
beírjuk a használni kívánt programot, valamint a
hozzá tartozó adatokat, szükség van olyan tároló-
eszközökre is, amelyek segítségével a programok
és adatok hosszú távon és biztonságosan is tárol-
hatók. Erre a célra szolgálnak az ún. háttértárolók.
A háttértárolón (mivel azok lassúak), az ott tárolt
adatokkal nem végezhetünk műveleteket, az ott
* Az adott feladat adataival történő számításokat leíró algo-

ritmusokat, továbbá az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb
műveletek logikus sorozatát nevezzük programnak, illetve
Windows-os könyezetben alkalmazásnak.
tárolt programok nem futtathatók, használatukhoz

előbb a memóriába kell őket tölteni. A háttér-
tárolók csak tárolásra szolgálnak. (Ne felejtsük el,
hogy az olyan különféle memóriakártyák, mint
például a MicroSD kártyák, valójában háttér-
tárolók, mivel az adatokat energiaellátás nélkül is
megtartják, azok elérése viszont túl lassú ahhoz,
hogy operatív tárként használjuk.)
Amíg a háttértárolókon az összes, a munkánk
során használt programot megtalálhatjuk, addig a
memóriában csak az éppen abban a pillanatban
alkalmazott programot tároljuk.
A háttértárolón elhelyezkedő adatokat és prog-
ramokat állományokban tároljuk. A programsorok
logikus sorozatát, vagy az általunk begépelt betűk
rendezett egymásutánját egy egységben célszerű
tárolni. Az így keletkezett háttértárolón elhelyez-
kedő nagyobb önálló egységek az állományok
vagy file-ok (ejtsd: fájl).
A cserélhető háttértárolók közül legismertebb a
pendrájv (pen-drive) és a memóriakártya. A
cserélhető tárolókon kívül léteznek a számító-
gépekbe fixen beépített SSD vagy merevlemezes
egységek, amelyeket más néven szokás winches-
ternek, vagy hard disk-nek (HDD) is nevezni. Ezek
az egységek általában nem cserélhetőek, viszont
kapacitásuk nagyobb (néhány száz GB, néhány
TB). További gyakrabban alkalmazott háttértároló
a CD-ROM-nak nevezett optikai lemez, amely
szinte teljesen azonos a sokak által ismert zenei
lézerlemezzel (kapacitása max. 700 MB,), A DVD a

CD-hez hasonló, de nagyobb kapacitású (pl. 4,7
Gbyte) tárolóegység. A blu-ray lemezek, pedig a
DVD-k kapacitásának többszörösét (kb. 50GB)
képesek tárolni.
1.2.1. Háttértároló azonosítás

Mivel egy számítógépben több háttértár
(lemezegység) is lehet, mindenképp szükséges,
hogy ezeket megkülönböztessük egymástól.
Azonosításra az abc betűit használják oly módon,
hogy mivel régebben a cserélhető floppylemezek
meghajtóit A és B betűvel azonosították, a merev-
lemezes egységet (winchestert) C betűvel jelölik
még akkor is, ha ma már nincs floppymeghajtó a
gépben. A betűk után – jelezvén, hogy meghajtóról
és nem programról van szó – egy kettőspontot is
tesznek. így a merevlemez azonosítása C:-tal
történik, ha pedig más meghajtónk is van (például
még egy winchester vagy optikai lemez), annak
értelemszerűen a D: szolgál azonosítójául. Ettől
függően tehát ha behelyezünk a gépbe egy
pendrájvot, úgy annak azonosítója lehet E: vagy
akár I: is.
A nagyobb kapacitású merevlemezeket azon-
ban particionálhatjuk, azaz több részre is feloszt-
hatjuk. Az így keletkező partíciókat, a későbbi-
ekben külön meghajtóként van lehetőség kezelni.
További lehetőség a korszerűbb rendszereknél,

hogy egy meghajtót vagy partíciót becsatlakoz-
tatunk egy mappába, növelve az eredeti meghajtó
kapacitását.
1.2.2. Állományok azonosítása

Az állományok egyértelmű azonosítására egy
név és egy kiterjesztés szolgál, melyet egy ponttal
választunk el egymástól. Az állománynévből tud-
juk meg, hogy valójában mit is tartalmaz az állo-
mány, a kiterjesztés pedig az állomány típusára,
szerkezetre utal. Mivel ez utóbbit ismert fájltí-
pusok esetén a Windows alapesetben elrejti, sok-
szor csak az ikonból következtethetünk a típusra.
A kiterjesztés általában szabadon megválaszt-
ható rövidítés, ám vannak bizonyos szabályok,
amelyek rögzítik, hogy egyes betűhármasok mit
takarnak. Ha egy állomány kiterjesztése például
DOC, akkor az feltehetően egy Wordben készült
dokumentum. Ha a kiterjesztés EXE vagy COM,
akkor az egy elindítható programot takar, a BMP,
GIF, PNG, vagy JPG kiterjesztésből pedig képre
következtethetünk.
Fontos megkötés, hogy egy helyen nem szere-
pelhet több azonos nevű és azonos kiterjesztésű
állomány. Azonos nevű, de más kiterjesztésű, vagy
más nevű, de azonos kiterjesztésű lehet. Külön-
böző helyeken lehetnek azonos nevű és azonos
kiterjesztésű állományok is. A kis és nagybetűk

között a gép nem tesz különbséget.
A lemezen tárolt állományokról (programok,
adatok, szövegek, stb.) katalógus készül, amelyet a
gép minden lemezre írásnál folyamatosan frissít.
Lekéréséhez használhatjuk a Fájlkezelő programot, de
a számítógép tallózásával és számos egyéb módon is
tudunk katalógust megjeleníteni. A katalógusban
többnyire nem csupán az állomány neve szerepel,
hanem az ikonja és számos további adat is. A
megjelenítés módja természetes változtatható.
1.2.3. A Windows által használt fájlok

1.2.3.1. Hangok
Windowsban a különböző jelzésekhez, tevé-
kenységekhez hangeffektusokat rendelhetünk, me-
lyeket a számítógép háttértárolóján különálló állo-
mányokban tároljuk, s az állományokat nevük
mellett .WAV kiterjesztéssel azonosítjuk.
A zenék tárolására azonban van egy nagyon jó
fájltípus, mégpedig az MP3. Az ilyen formátumban
tárolt zenék fájlmérete tizede a CD-n elfoglalt zenék
fájlméretének, és mivel a tömörítéssel a nem, vagy
nehezen hallható tartományból vesznek ki kevésbé
lényeges információkat, szinte az eredetivel azonos
minőségben tárolja a zenéket. Egy-egy zeneszám
általában 3-4 MB helyet foglal így el.
1.2.3.2. Képek
A Windows grafikus rendszer révén, igen
sokféle fájltípus kezelését képes ellátni. Bár a
keretrendszer tömörítés nélküli alapformátuma a
BMP, ezt a nagy méret miatt nem használják.
Helyette divatos a GIF, JPG és PNG kiterjesztésű
állományok használata. A GIF veszteségmentesen,
a JPG és PNG veszteségesen, de hatékonyabban
tömörít. Mivel a legelterjedtebb JPG formátumnál
a tömörítés mértéke állítható, az erősen tömörített
képeknél már észrevehetjük a minőségromlást. A
GIF és PNG képeknek lehetnek átlátszó részei, a
GIF képek állhatnak több fázisból így akár
mozoghatnak is, a PNG képeknek pedig lehet alfa
csatornája, ami az adott képpont átlátszóságának
mértékét határozza meg.
Szintén képek lehetnek még a CDR, CGM, DIB,
DRW, DXF, EPS, HGL, MSP, PCD, PCT, PCX, PIC,
PLT, TG A, TIF, WMF, WPG kiterjesztéssel rendel-
kező grafikus állományok is.
1.2.3.3. Filmek, mozgóképek

A használat során a legtöbb problémát a moz-
góképes állományok okozzák, mivel itt a hangot és
a képek sorozatát is egymással szinkronban el kell
tárolni a fájlban. Az ezekre alkalmazott kódolási
módszerek azonban nagyon sokfélék, melyek kö-
zül számos módszert a Windows alapból nem tá-
mogat. A kódolást és dekódolást az ún. codec-ek
valósítják meg, így csak azon filmfájlok tekinthetők

meg Windows alól, melyek codec-ét az alaprendszer
tartalmazza, vagy amelyet utólag telepítettünk. A
filmek esetén tipikus kiterjesztések például az AVI,
MKV, MP4, MPG, WMV.
1.2.3.4. Betűtípusok
Mivel a kommunikáció egyik legfontosabb ele-
me a szöveges információ, fontos, hogy ezek meg-
jelenítésében a számítógépes programok milyen
színvonalat nyújtanak. A Windows messzemenően
támogatja ezen lehetőségeket oly módon, hogy
szinte minden Windows alatt futó programban
betűtípusok százainak alkalmazását képes fel-
kínálni. Természetesen e betűtípusokat (melyeket
szokás fontnak is nevezni) maga a Windows
keretrendszer biztosítja úgy, hogy azokat minden
program egységesen képes alkalmazni. A betű-
típus állományokat ennél fogva a keretrendszerben
kell kezelni, ott lehet a készlet mennyiségét növelni
vagy csökkenteni. Természetesen túl sok betűtípus
állomány alkalmazása sem mindig előnyös, hiszen
azon kívül, hogy helyet foglal a merevlemezen,
lelassítja a Windows indítását is. Megjegyzendő
még, hogy a Windows többnyire olyan TTF vagy
OTF kiterjesztésű betűtípus állományokat alkal-
maz, melyeket vektorgrafikus úton tárol. Ez azt
jelenti, hogy a betűképek nem pontról pontra
kerülnek eltárolásra, hanem az őket körbeíró vona-
lak jellemzőinek tárolása által. Ennek segítségével
ugyanis e betűtípusok tetszőleges méretben állít-

hatók elő, szemben a pontról pontra történő (ún.
bittérképes) tárolási móddal, ahol a nagyítások
csak jelentős minőségromlás árán valósíthatók
meg. (Többnyire a bittérképes betűtípusok na-
gyítását a programok nem is támogatják.)
1.2.3.5. Egyéb állományok

A Windows-ban a használat során előfordulhat,
hogy egyéb speciális célra szolgáló állomány-
fajtákkal is találkozhatunk. Ilyen például többek
között az FLC, illetve FLI kiterjesztésű animációt
tartalmazó, a MID kiterjesztésű MIDI hang-
sorrendvezérlő állomány, az XLS vagy XLSX
kiterjesztésű Excel táblázat, vagy a HTM, HTML
kiterjesztésű weblap is. A programok többsége
szintén saját formátumot használ az általuk
készített anyagok tárolásához, így fájltípusok, és
kiterjesztés-variációk száma olyan sok, hogy azt
mára már képtelenség követni. (A függelékben a
leggyakrabban alkalmazottak megtalálhatók.)
1.2.4. Mappastruktúra
A számítógépek teljesítményének növeke-
désével a háttértárolókon (winchester, SSD, pen-
drájv) tárolt adatok mennyisége is megnőtt. A szá-
mítógépen ezt a problémát az úgynevezett mappa-
struktúrával vagy régebbi nevén könyvtárstruk-
túrával oldhatjuk meg, amely segítségével a háttér-
tárolón tárolt állományokat rendeltetésüknek meg-

felelően különböző csoportokban tárolhatjuk.
Feladatunk tehát, hogy a számítógépen felépít-
sünk egy rendszert, amelyben állományainkat logi-
kusan és könnyedén megtalálható módon helyez-
zük el a háttértárolókon. A gépen használt prog-
ramokat és adatállományokat csoportosíthatjuk
témakörök szerint, s az azonos témakörbe tartozó
állományokat azonos helyen tároljuk. Például, kü-
lön csoportba helyezzük el dokumentumainkat, és
külön a programokat. A dokumentumok témakört
tovább bonthatnánk képekre, nyilvántartásokra, le-
velekre, hivatalos szövegekre és egyéb dokumen-
tumokra, de külön csoportot készíthetnénk a kü-
lönböző nyaralásokon készült fotóinknak is. A
többfelhasználós Windows rendszerben még a kü-
lönböző felhasználók dokumentumait is el kell
egymástól különíteni.
A struktúra alkalmazásánál figyelembe kell
venni bizonyos szabványos megnevezéseket is.
Adott meghajtón lévő kiindulási pontot főkönyv-
tárnak vagy gyökérkönyvtárnak (root directory), a
többi állománycsoportot pedig mappának vagy
alkönyvtáraknak (folder, sub directory) nevezik.
A mappákat (alkönyvtárakat) szintekre osztják,
így a főkönyvtárból elérhetők az első szinten lévő
mappák, az ebből nyílóak pedig a második szinten
lévők, stb. Természetesen további szinteken el-
helyezkedő alkönyvtárak létezése is megengedett,
ezeket az adott lemezen tárolt állományoknak
megfelelően célszerű létrehozni. Fontos megje-

gyezni, hogy a mappák nevei ugyanúgy bejegy-
zésre kerülnek a katalógusba, mint az állomá-
nyoké. A két bejegyzéstípust azonban semmiképp
sem szabad összekeverni, hiszen az állomány ma-
gát az adatot vagy a programot tárolja, a mappák
pedig ezen állományok rendszerezett tárolását
szolgálják. A mappabejegyzések tehát teljesen más-
hogy kezelendők, így azokat csak megnyitni lehet,
azokat elindítani, vagy betölteni nem tudjuk,
viszont egy mappa áthelyezése vagy másolása
egyúttal a mappa teljes tartalmának áthelyezését
vagy másolását is jelenti.
A mappák azonosítása során biztosítani kell az
egyértelműséget is. Ezért egy mappából nem nyíl-
hat több azonos nevű mappa, viszont különböző
helyekről igen. Mivel a főkönyvtárnak nincs meg-
nevezése, annak azonosítására a meghajtó egység
szolgál, illetve adott esetben az önálló \ (back-
slash) jelet használják. Egy-egy mappa-hierarchia
egy-egy lemez (meghajtó) szerkezetét azonosítja. A
rendszert azonban visszafelé ki kell egészíteni, hi-
szen több lemezen is létrehozhatunk mappa-
struktúrát, valamint ha hálózatba kapcsoljuk gé-
pünket, más gépeket is elérhetünk. A rendszer
felépítésének elve tehát általában a következő
(amely konfigurációtól, operációs rendszertől,
egyéni beállításoktól függően eltérhet):
Gyors elérés
Rögzített mappák
Utoljára használt mappák
Stb.
Asztal (a Windows felülete – fizikailag a merevlemez egy speciális mappája)
OneDrive
Könyvtárak
Dokumentumok (fizikailag a merevlemez egy speciális mappája)
Képek
Videók
Zene
Stb.
Ez a gép
Floppy (A: és/vagy B:)
a floppylemezen felépített mappastruktúra
Merevlemez (C:)
a merevlemezen felépített mappastruktúra
CD-ROM
a CD-n felépített mappastruktúra
Pendrájv, memóriakártya, stb.
a pendrájvon felépített mappastruktúra
Becsatlakoztatott hálózati kötetek
Stb.
Hálózat
További számítógépek
azok megosztott tárolói
a megosztásokon belüli mappastruktúra
Otthoni csoport
Lomtár
Stb.
Ezt a felépítést kisebb eltérésekkel minden

olyan helyen tapasztaljuk, ahol a számítógépen
lévő adatok közt kell válogatnunk, így például
tallózáskor vagy a fájlkezelőben is. A felépítés
természetesen konfigurációtól és verziótól függően
eltérő, de elvben azonos. A Windows 10-ben szá-

mos mappa több helyről is elérhető és az asztal is
sok helyen megjelenik, ám ezek fizikailag ugyanazt
a helyet jelölik.
Ennek megfelelően a közvetlenül megnyitható
mappák közt találjuk például a saját számító-
gépünket azonosító Ez a gép ikont, melyet meg-
nyitva a gép háttértárolóit találjuk. Innen megnyit-
hatjuk a merevlemez (Helyi lemez C:) mappáját,
ahol a winchester főkönyvtárban található állomá-
nyokat és az onnan nyíló könyvtárakat (azaz a
többnyire sárga __ jellel mutatott mappákat) látjuk.
A megfelelő könyvtárba való belépés szintén a
mappán való dupla kattintással, vagy az előtte lévő
> jelen való szimpla kattintással valósítható meg.
(Bár az asztal és a dokumentumok mappa a
struktúra elején helyezkedik el, fizikailag azonban a
merevlemez egy adott mappájában* található és
felhasználónként eltérő. Természetesen így minden
felhasználó csak a sajátját érheti el.)
1.2.5. Az elérési út
Bizonyos esetekben szükséges lehet közvetlenül
hivatkozni egy adott mappára. Ilyenkor \karakte-
rekkel elválasztva összevonhatjuk a mappa-azono-
sításokat. Az ilyen egyértelmű azonosításnak tar-
* A dokumentumok mappa fizikailag a C:\Felhasz-

nálók\Felhasználónév\Dokumentumok mappája, ahol a
Felhasználónév az adott felhasználó azonosítója.
talmaznia kell egy olyan útvonalat, amelyen ke-

resztül haladva az adott mappa vagy állomány
minden esetben elérhető. Az állományok teljes elé-
rési útja egy meghajtó-azonosítóból, egy mappa-
azonosítóból, és egy állományazonosítóból áll, ter-
mészetesen egybeírva és szigorúan ebben a sor-
rendben. A meghajtó-azonosító egy betű és egy
kettőspont, a mappa-azonosító a \-sel kezdő map-
pa-azonosítás, az állomány azonosító pedig az állo-
mány neve, egy pont és az állomány kiterjesztése.
A mappa-azonosítót és az állományazonosítót
ugyanúgy egy \-sel kell elválasztani, mint a
könyvtárakat. A C:\ALK1\ALK2\FILENEV.KIT for-
mula a C: meghajtón lévő alkl mappából nyíló
alk2 mappában található filenev nevű kit kiter-
jesztésű állományt azonosítja. Az elérési út háló-
zati meghajtók esetében \\-sel, internetes hozzá-
féréskor http://-rel kezdődnek.
1.2.6. Jokerkarakterek
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nem
ismerjük pontosan az állomány nevét, kiter-
jesztését, vagy szükségünk lehet több állomány
azonosítására is. Ha tehát az állomány nevében
nem ismerünk pontosan egy betűt, helyettesít-
hetjük jokerrel, ugyanúgy, mint a kártyában (ott a
hiányzó lap helyére tehetjük be a jolly-t). A
jokerkarakter a számítógépen a ? , az ismeretlen
betűk helyére ezt írhatjuk. Pl. a LEVEL23.DOC
állományra hivatkozhatunk a ?EVEL23.DOC vagy

a LEVEL?3.??? meghatározásokkal is, bár ez utóbbi
azonosíthatja például a LEVEL13.DOC fájlt is. Sok
esetben célszerű egy másik joker-karakter, a *
bevezetése is, amely már nem csak egy, hanem
tetszőleges számú karaktert is helyettesíthet. A
LE?????.DOC helyett használhatjuk a LE*.DOC
karaktersorozatot is. A fentieket alkalmazva, az
összes EXE kiterjesztésű állomány azonosítása a
*.EXE, az összes C betűvel kezdődő pedig a C*.*
karaktersorozattal történik.
A jokerkaraktereket nem használhatjuk minden
esetben, olyan szituációkban, ahol konkrétan egy
fájlra lehet csak hivatkozni, nem alkalmazhatóak.
Tehát például keresésekben ideálisak, de állomány
megnyitásakor már nem. A jokerkarakterek csak
állománynévben és kiterjesztésben szerepelhetnek,
nem alkalmazhatjuk őket a meghajtó és mappa-
azonosításokban szereplő betűk helyettesítésére!
1.2.7. Fájlrendszerek
A merevlemezes háttértárolókon operációs
rendszertől függően többféle szerkezetben tárol-
hatunk adatokat. Alapesetben az ún. NTFS fájl-
rendszer alkalmazása a legcélszerűbb, ez ugyanis
nagyobb számú adatbiztonsági beállítást, valamint
tömörítési lehetőséget is biztosít, valamint kompa-
tibilis a korábbi Windows verziókkal is.
Memóriakártyákon, floppylemezeken azonban

ez nem használható, ott más, például a FAT alapú
állománytárolás a jellemző. DOS és régi Windows
operációs rendszer alatt csak ez használható, bár
ha tehetjük, célszerűbb a FAT32 (32 bites) fájl-
rendszer alkalmazása, amely támogatja a 2 giga-
byte-nál nagyobb merevlemezek egy egységként
való használatát is és kompatibilis a korábbi Win-
dows verziókkal is. A Windows 10-ben viszont
használhatjuk ExFAT (ez Vista SPl-től 7-ben és 8-
ban is elérhető) és ReFS fájlrendszert is, amelyek
sok szempontból előnyösebbek a korábbiaknál,
egyesítik azok előnyeit, viszont használatuk
speciális feltételekhez kötöttek, nem elterjedtek,
így kompatibilitási problémáink lehetnek vele.
(Ezen fájlrendszereket nem is ajánlja fel a rendszer
alapból a formázás során.)
1.3. Az operációs rendszer

Mint ahogy azt korábban láttuk, kikapcsoláskor
a RAM memória tartalma törlődik, s ha újra
bekapcsoljuk számítógépünket, akkor annak me-
móriája üres lesz. Kikapcsoláskor azonban csak a
RAM memóriák törlődnek, a ROM memóriák nem.
így a bekapcsoláskor már programot tartalmazó
ROM memóriák segítségével a számítógép RAM
memóriájába lehetőségünk van valamilyen
háttértárolóról (pl. winchesterről) betölteni egy
alap-működtető programot, amely már képes a mi
utasításainkat végrehajtani. Ezért is van az, hogy

bekapcsoláskor várni kell, amíg a gép „feléled+, s
dolgozni tudunk vele.
Annak a programnak, amit a gép a háttér-
tárolóról ilyenkor betölt, a feladata a számítógép
alap-funkcióinak kezelése (a billentyűzet, a mo-
nitor, a nyomtató vezérlése a programok elin-
dítása, a katalógus kezelése, stb.). Ez a program
azonban a használathoz még nem elegendő, hiszen
ha majd eldöntjük, hogy az adott időben mire
szeretnénk használni gépünket, akkor majd ma-
gunk töltjük be az ahhoz szükséges programot. (A
számítógép előre nem tudhatja, hogy mire sze-
retnénk használni.)
A számítógép ilyen alap-működtető prog-
ramelemét operációs rendszernek nevezik (rövi-
dítése: OS, az Operating System szavakból), amely
vezérli a számítógépes rendszer erőforrásait és az
erőforrásokat felhasználó folyamatokat. Ennek az
operációs rendszernek alkalmazkodnia kell az
adott konfigurációhoz is. Egyértelmű, hogy az
operációs rendszer elsődleges funkciói a tárolt
programok és adatállományok menedzselése, azok
indítása, a futó programok kezelése, az alapvető
felhasználói tevékenységek kezelése. E rendszerrel
tudunk tehát kommunikálni számítógépünkkel,
használatával lehetőségünk nyílik programokat,
adatokat másolni, törölni, segítségével lemezeket s
lemezkatalógust tudunk kezelni, stb.
Természetesen operációs rendszerből igen sok-

féle létezik, melyek közé soroljuk a jelen könyv
tárgyát képező Windows 10-et is.
1.4. A billentyűk használata

E fejezetben a különleges szerepű billentyűket,
illetve azok használatát ismerjük meg.
Shift
A SHIFT billentyű folyamatos nyomva-
tartása mellett a többi billentyű funkcióját
tudjuk megváltoztatni. (Jelölése üres fel-
felé mutató nyíl is lehet.) Használatával a
megfelelő billentyű nagybetűvel történő
megjelenítése válik lehetővé. Szükséges
akkor is, ha olyan írásjelet kívánunk
használni, amely a billentyűn má-
sodlagosan (felül) helyezkedik el. Mivel a
Shift gomb egyszeri lenyomása teljesen
értelmetlen, ezért a működtetési sorrend
az, hogy először nyomjuk le a Shift bil-
lentyűt, tartsuk folyamatosan lenyomva,
majd üssük le a kívánt másik billentyűt.
A Shift billentyűt csak ennek befejeztével
engedjük el.
Caps
A Caps Lock billentyű segítségével a kis-
és nagybetűk használatát fordíthatjuk
meg úgy, hogy ha a Caps Lock billentyűt
bekapcsoljuk, akkor a billentyűzeten
leütött abc betűi nagybetűvel jelennek
meg. Az ilyenkor használt Shift billentyű
most a kisbetűk megjelenését eredmé-

nyezi. (Capital letters lock = nagybetű
zár.) Lenyomása nem egyenértékű a Shift
gomb állandó nyomvatartásával, hiszen a
Caps Lock billentyű nem hatásos a szá-
mokra és az írásjelekre, itt továbbra is az
eredeti működés szerint kell eljárnunk.
A Caps Lock billentyű bekapcsolt álla-
potát egy, a billentyűzet jobb felső sar-
kában elhelyezkedő világító dióda (LED)
jelzi. (A LED mellett található felirattal
azonosíthatjuk a hozzá tartozó billen-
tyűket.) A funkció kikapcsolását szintén
ugyanezzel a gombbal érhetjük el.
Tab A tabulátor billentyű a Windows mezők
közti lépkedésre használható. Szöveg-
Tab szerkesztéskor, a pontosan egymás alatt
elhelyezkedő oszlopok létrehozásában
lehet segítségünkre, oly módon, hogy ha
megnyomjuk ezt a billentyűt, akkor a
kurzort egy előre definiált oszlopba tud-
juk mozgatni, (jelölése oda-vissza mutató
nyíl is lehet.)
Ctrl A Ctrl (ejtsd: kontrol) megváltoztatja a
párhuzamosan lenyomott gomb jelenté-
sét. A billentyűt vezérlési célokra hasz-
nálhatjuk. Működtetése a SHIFT billen-
tyűhöz hasonlóan folyamatos nyomva-
tartással érhető el.
Alt Az Alt gombok működtetése a SHIFT és

Ctrl billentyűkhöz hasonlóan szintén fo-
lyamatos nyomvatartással érhető el. Meg-
változtatja a párhuzamosan lenyomott
gomb jelentését. Szerepe speciális, prog-
ramok által definiált, vagy alternatív funk-
ciók elérése. Használatával oldható meg a
tetszőleges kódú karakter bevitele is.
Alt Gr A jobboldali Alt Gr gomb nem összeke-

verendő a baloldali Alt gombbal, ez
ugyanis teljesen más funkcióval rendel-
kezik. Az Alt Gr gomb használatával a
harmadlagos karakterek (€, ß, °, $, &, @,
stb.) bevitelére van lehetőség a Shift bil-
lentyűhöz hasonló módon.
Esc
Az escape (ejtsd: iszkép) billentyű sze-
repe igen sokrétű, általában valamilyen
visszalépést, kilépést vagy törlést vált ki.
Főként az aktuális feladat leállítására
vagy bezárására szolgál. Szó szerinti je-
lentése: menekülés. Windows-ban menü-
ből, funkcióból való kilépésre is használ-
ható.
F1
A funkcióbillentyűknek (F1 ... F12) nincs
... előre meghatározott szerepe. Mindig az
F12 éppen futó program dönti el, hogy ezen
billentyűket milyen célra lehet használni,
de gyakran alkalmazzák az F1-et segít-
ségkérésre. Leírásukat célszerű a progra-
mokhoz mellékelt használati útmutató-

ban keresni. Általában különböző menü-
pontok lehívására, speciális funkciók ki-
váltására szolgálnak.
Enter
Az ENTER a számítógép egyik leg-
fontosabb billentyűje, sorváltásra, illetve
Enter a begépelt sor érvényesítésére szolgál.
Amennyiben a gép billentyűzetén több
ENTER-t is találunk bármelyiket használ-
hatjuk.
Az ENTER billentyű felett találjuk a

BACKSPACE (ejtsd: bekszpész) gombot,
Backspace amely az utoljára beütött betű javítására
szolgál. Megnyomásának hatására a kur-
zortól balra eső karakter törlődik, az eset-
legesen jobbra lévők pedig balra gördül-
nek.
A kurzor elmozdítása egy karakterpozí-

cióval balra.
A kurzor elmozdítása egy karakterpozí-

cióval jobbra.
A kurzor elmozdítása egy sorral felfelé.
A kurzor elmozdítása egy sorral lefelé.

Home
A kurzor sor elejére állítása. Ha ezt, vagy
a többi kurzormozgató billentyűt a jobb-
oldali numerikus billentyűzetmezőn kí-
vánjuk használni, a Num Lock gombot
kikapcsolt állapotba kell hozni.
End A kurzor a sor utolsó értelmezhető karak-

terére állítása.
Page
Up
A kurzor lap tetejére állítása, illetve lapo-
zás egy oldallal visszafelé.
Page
Down
A kurzor lap aljára állítása, illetve lapo-
zás egy oldallal lefelé.
Delete A kurzor által jelölt (kurzor mögötti) ka-
rakter törlése. Ha a kurzorral a sor köze-
pén állunk, hatására törli a kurzor által
jelölt karaktert, s helyére jobbról egy má-
sik karakter gördül a sor hátralévő részé-
vel együtt. Ezzel a törléssel a kurzor egy
helyben marad, s többszöri megnyomá-
sára folyamatosan tudjuk törölni a sor
kurzortól jobbra eső részét. (A másik törlő
billentyűvel, a backspace-szel a kurzortól
balra lévő karaktereket törölhetjük a
kurzor folyamatos mozgatása mellett.) A
Del billentyű azonos a Delete feliratúval.
Insert
Váltás beszúrás és felülírás üzemmód kö-
zött. Ha a kurzorral a sor közepén egy
tetszőleges karakteren állunk és felülírás
üzemmódban nyomunk meg egy betűt,
akkor az törli a helyén lévőt, míg be-

szúrás üzemmódban az általunk leütött
betű helyet szorít magának a sor jobbra
tolásával, s nem törli ki a kurzor által
jelölt karaktert.
Num
Lock A jobboldali numerikus billentyűzet-
mezőn elhelyezkedő gombok elsősorban
a számok beírására szolgálnak. Ám, ha
jobban megnézzük, a számok mellett kis
nyilakat is találunk, amelyeket szintén
használhatunk. E két üzemmód (számok
és nyilak) váltására szolgál a Num Lock
billentyű. Ehhez a gombhoz is tartozik
egy világító dióda, melyen ellenőrizhet-
jük állapotát. A Num Lock gomb meg-
nyomásával tudjuk a megfelelő üzem-
módot (és a lámpát) kapcsolni (működése
a Caps Lock-hoz hasonló). Ha a led
világít, akkor a numerikus billentyűzet-
mezőn elhelyezkedő gombok számok be-
vitelére szolgálnak, ellenkező esetben a
kurzor mozgatására van módunk, a nyi-
laknak megfelelően.
Scroll
Lock
A Scroll Lock billentyű be- illetve kikap-
csolt állapotát szintén egy dióda jelzi.
Bekapcsolt állapotában a nyilak nem kur-
zormozgatásra, hanem objektummozga-
tásra szolgálnak. (Némely program bizo-
nyos képernyőterületek mozgatását is
lehetővé teszi, ilyenkor lehet alkalmazni
a Scroll Lock billentyűt. Egyes szöveg-

szerkesztő programokban a Scroll Lock
kikapcsolt állapotában a kurzort moz-
gathatjuk a nyilakkal, bekapcsolt álla-
potában a szöveget, a kurzor egy helyben
tartása mellett.)
Pause A PAUSE billentyű a magnetofonokhoz
hasonlóan itt is a „pillanat állj" funkciót
látja el. Az újraindítást bármely más
billentyűvel kiválthatjuk. Olyankor cél-
szerű használni, amikor a képernyőn
szaladó hosszú lista megállítására van
szükségünk, bár Windows alatt nem igen
van funkciója.
Print
Screen
Ezzel a billentyűvel Windows-ban a kép-
ernyő tartalmat vágólapra másolhatjuk.
Ezzel a billentyűvel a start menüt vagy a
kezdőképernyőt tudjuk előhívni, illetve
arról az asztalra tudunk visszaváltani.
A gomb a Windows helyi menüjének elő-
hívására szolgál.
Billentyűkombinációk:
Ctrl Alt Delete
A Windows biztonsági képernyő-
jének előhívása. (Ha már végképp
nem tudunk kilépni a nem kívánt
funkcióból, akkor hasznos a Ctrl,

Alt és Del billentyűk együttes
használata, hiszen itt lehetőség
van zárolásra, felhasználóvál-
tásra, vagy a feladatkezelő elin-
dítására, amivel képesek va-
gyunk a lefagyott folyamat be-
zárására is.) Célszerű, ha a Ctrl és
Alt gombok folyamatos nyomva-
tartása mellett ütjük le a Del bil-
lentyűt.
Ctrl Shift Esc

A feladatkezelő indítása.
Tab Virtuális asztalok alkalmazásai

közti váltás.
Alt Tab Alkalmazások közti váltás.

(Részletes használatukra később
kitérünk.)
Print
Alt Screen
Az aktuális ablak vágólapra má-
solása.
Print
Screen
A képernyő tartalmának mentése
a Képek mappába
R
Futtatás panel megnyitása
E A fájlkezelő megnyitása
D
Visszaváltás az asztalra
Ctrl D Virtuális asztal létrehozása és

átváltás rá
Ctrl F4 Aktuális virtuális asztal bezárása
Ctrl Váltás a jobbra lévő virtuális

asztalra
Ctrl Váltás a balra lévő virtuális
asztalra
Az ablak függőleges nagyítása a
teljes képernyőre
Az ablak függőleges nagyításának
visszaállítása
Ablak áthelyezése másodlagos
megjelenítőre jobbra
Ablak áthelyezése másodlagos
megjelenítőre balra
Home
Az aktív ablak kivételével minden
ablak minimalizálása
L A számítógép zárolása
M Minden ablak minimalizálása
P Kapcsolódás kivetítőhöz
T Választás a tálcán lévő alkalmazások közt

U Kezeléstechnikai központ indítása
H Megosztás panel megnyitása
K Eszközök panel megnyitása
O Keresés panel megnyitása kereséséhez
Z Jobb egérgomb a kezdőképernyőn
C Gombok megnyitása
1 A tálca első helyén lévő alkalmazás indí-
tása
2 A tálca második helyén lévő alkalmazás
indítása
3 A tálca harmadik helyén lévő alkalmazás
indítása
+ Nagyítás növelése
- Nagyítás csökkentése
Az ablak igazítása a képernyő jobb

szélére, illetve bal szélre igazított ablak
visszaállítása
Az ablak igazítása a képernyő bal

szélére, illetve jobb szélre igazított
ablak visszaállítása
Az ablak teljes képernyőssé tétele
Az ablak visszaállítása teljes képernyős
módból, normál ablak minimalizálása
Enter A képernyőn lévő szöveg felolvasása a
narrátorral
1.5. Az egér kezelése

Mivel érintőképernyő hiányában a Windows
legfontosabb adatbeviteli eszköze az egér, hasz-
nálatát feltétlenül szükséges megismerni. Az egeret
úgy kell kézbe venni, hogy annak kábelelvezetése
(ha van) a tőlünk távolabbi oldalán, a mutatóujjunk
a baloldali gombon legyen.
Még mielőtt bármihez is kezdenénk, barát-
kozzunk meg vele. Figyeljük meg, hogyan mozdul
el a képernyőn lévő egérkurzor az egér mozgatá-
sával. Lényegében nem történik más, mint amerre
elmozdítjuk az egeret az asztalon, úgy mozdul el
az egérkurzorunk is. Amíg ez magabiztosan nem
megy, ne lépjünk tovább.
1.5.1. Kattintás
A kattintás nem más, mint az egér baloldali
gombjának egyszeri rövid megnyomása az egér el-
mozdítása nélkül. Ezt a funkciót később a kiválasz-

tásoknál gyakran fogjuk alkalmazni. A kattintás
mindig ott történik, ahová a nyíl hegye mutat.
Ha a későbbiekben nem jelezzük, hogy melyik
gombbal kattintsunk, úgy értelemszerűen a bal
egérgombbal kell.
1.5.2. Kattintás a jobb egérgombbal

A jobb egérgombbal is lehet kattintani, ez azon-
ban nem a kiválasztást, hanem a helyi menü elő-
hívását eredményezi.
1.5.3. Dupla kattintás

A dupla kattintás az egér baloldali gombjának
kétszeri rövid gyors egymásutánban történő meg-
nyomása az egér elmozdítása nélkül. Ezt a funkciót
nem árt gyakorolni, ugyanis másnak érzékelheti a
gép, ha a kattintások között hosszabb idő telik el,
vagy elmozdítanánk egerünket.
1.5.4. Húzás (vonszolás, meszelés)

A húzáshoz az egeret a baloldali gombjának
nyomvatartása mellett mozgatjuk. Gyakorlatban ez
azt jelenti, hogy a mozgatni kívánt objektumon az
egér baloldali gombját megnyomjuk, de nem en-
gedjük fel. A húzáshoz tehát az egeret a gomb
nyomvatartása mellett mozdítjuk el, majd a kívánt
célhelyen elengedjük annak gombját.
1.5.5. Rázás
A Windows újabb verzióiban speciális egér-
mozgásokra, az ablakok különféle tevékenységet
végezhetnek.
Ha egy ablakot a címkéjénél fogva megrázunk –
azaz többször oda-vissza mozgatjuk az egeret –
úgy a többi ablak minimalizálódik, és csak a kivá-
lasztott ablak marad az asztalon. (A tevékenységet
megismételve az ablakokat visszaállíthatjuk.)
1.5.6. Szélre húzás

További lehetőség, hogy ha megfogunk egy
nem teljes méretűre nyitott ablakot a címsoránál, és
a képernyő bal vagy jobb szélére kihúzzuk, a Win-
dows átméretezi az ablakot fél képernyő méretűre.
Ha az ablakot a címsoránál fogva felhúzzuk a
képernyő tetejére, az ablak teljes képernyő méretű-
re nő.
1.5.7. Tárcsa használata

Az újabb egereken a gombok közt található egy
tárcsa is, amely görgetésével az adott dokumen-
tumot (oldalt) tudjuk fel-le mozgatni. Egyes prog-
ramokban azonban a tárcsa funkciója eltérhet,
valahol például a nagyítás változtatására szolgál.
1.6. Az érintőképernyő kezelése

Amennyiben rendelkezünk érintőképernyővel,
úgy annak használatával lehetőségünk van kivál-
tani az egeret.
Az újabb verziójú Windows-ok már támogatják
a többpontos érintőképernyő használatát is, így ha a
hardverünk megfelelő, úgy kihasználhatjuk a
multitouch technológia lehetőségeit is.
Az érintőképernyő kezelése során az egérfunk-
ciók közül a pozicionálás lehetősége ugyan hi-
ányzik, de erre lényegében nincs is szükség.
A kattintást a képernyő adott pontjának rövid
megérintésével érhetjük el. Érintőképernyő eseté-
ben a kattintást szokás koppintásnak is nevezni, a
két dolog ugyanazt eredményezi. A könyvben a
kattintás szót használjuk, mivel egyelőre még
többen használnak egeret, mint érintőképernyőt,
így tehát ha ezzel a kifejezéssel találkozunk, akkor
érintőképernyő esetén ez koppintást jelent.
A dupla kattintás, vagy dupla koppintás hason-
lóan a kattintáshoz a képernyő adott pontjának
kétszeri gyors egymásutánban való megérintésével
történik.
A húzás a képernyő folyamatos érintésével tör-
ténő mozgatásával valósítható meg. A képernyőt
tehát a kezdőpontban érintsük meg, tartsuk rajta az
ujjúnkat, majd annak felengedése nélkül húzzuk a
célhelyre és azt csak ott emeljük fel.
A jobb egérgomb kezelése is megoldható az

érintőképernyővel, ehhez a képernyő adott pontját
hosszabb ideig tartsuk megérintve. Ha ugyanis
nem emeljük fel rögtön az érintőeszközt, úgy egy
kör kezd el kirajzolódni, majd pár másodperc eltel-
tével megjelenik a jobb egérgombbal előhozható
helyi menü. Ha tehát a könyvben azt írjuk, hogy
kattintsunk a jobb egérgombbal, akkor az azt is
jelentheti, hogy tartsuk az ujjúnkat az érintőképer-
nyőn addig, amíg meg nem jelenik a helyi menü.
Multitouch panel esetén egy pont húzásával
áthelyezésre, két pont húzásával az ablak átmérete-
zésére, (széthúzással nagyításra, összehúzással
kicsinyítésre) illetve forgatására is van lehetőség.
Windows 10 rendszerben a műveletközpont
megjelenítéséhez a képernyő jobb oldala felől kell
az ujjúnkat elhúzni. A bal oldal felöli csúsztatás az
ablak és alkalmazásváltó képernyő megjelenítésére
szolgál, a képernyő teteje felőli lefelé húzás pedig
az ablakkezelő gombok megjelenítését teszi lehe-
tővé. A két ujjas csúsztatás balra vagy jobbra,
illetve felfelé vagy lefelé a gördítést valósítja meg,
a két ujjal történő csippentést vagy széthúzás pedig
a nagyításra és a kicsinyítésre használható.
1.7. Tárolóeszközök kezelése

1.7.1. Meghajtóba helyezés
A memóriakártyák (CF, SD, stb.) és microdrive
behelyezésével, illetve kivételével nincs különö-
sebb gond, azokat csak egyszerűen be kell tolni,

illetve ki kell húzni a kártyaolvasó csatlakozó-
helyéből. Ha micro SD kártyát használunk, úgy az a
Normál SD foglalatba átalakító segítségével is
behelyezhető. A mobil HDD-k és pendrájvok
használata során azokat a számítógép valamelyik
USB csatlakozójába kell csatlakoztatni.
Pendrájvok és memóriakártyák használata során a
kivétel előtt ajánlott a szoftveres leválasztás (ld.
később), mobil merevlemez esetén erre nincs szükség.
1.7.2. Formázás, lemezelőkészítés

Az újonnan vásárolt háttértárolókat gyakran
nem lehet rögtön adattárolásra használni. A hasz-
nálatba még nem vett eszközökön, lemezeken ki
kell alakítani az adott meghajtónak megfelelő
elrendezést. Ezt a folyamatot nevezik formázásnak,
vagy más néven formattálásnak. A memória-
kártyák, pendrájvok gyárilag ugyan már formá-
zottak, ettől függetlenül mi is formázhatjuk őket,
akár más fájlrendszert kialakítva is.
Fontos: használt memóriakártya vagy lemez
újraformattálásakor a lemezen lévő adatok teljes
mértékben elvesznek, az eszköz üres lesz!
1.7.3. Írásvédelem
A sima SD kártyákat (illetve a régi lemezeket)
elláthatjuk írásvédelemmel. SD kártyákon az olda-
lukon lévő kis műanyag csúszkát kell hátrahúzni

„lock“ állásba.
Fontos: az írásvédelemmel így ellátott kártya
vagy lemez nem formázható, nem törölhető a rajta
lévő állományok csak olvashatók, a lemezen az
adatok felülírása nem lehetséges.
1.8. Tudnivalók a Windows-ról

A Windows operációs rendszer mivolta abban
nyilvánul meg, hogy elsődleges feladata a
felhasználóval való kapcsolattartás biztosítása,
melyen belül megemlíthetjük a számítógépen tá-
rolt állományok nyilvántartását, strukturált tárolá-
sát, a programok indítását, stb. A keretrendszerrel
együtt azonban nem csak operációs rendszert
kapunk, hanem számos kiegészítő alkalmazást is,
melyek az internetes böngészésben, zene- és videó-
lejátszásban, tájékozódásban, és még számos egyéb
területen nyújtanak segítséget.
1.8.1. Honnan kapta nevét a Windows?

A Windows szó angolul ablakokat jelent. Ha a
hagyományos üzemmódban használjuk a Win-
dows-t, a képernyőn, több egymáson és egymás
mellett lévő keretezett téglalapot fogunk találni,
melynek mindegyike valamit tartalmaz. Mivel
ezek a téglalapok mindegyike valamely önálló
feladatot, programot, alkalmazást, stb. jelenít meg,
továbbá, hogy e téglalapokat tetszőlegesen tudjuk
áthelyezni, „kinyitni“, illetve „becsukni“, jogosan

nevezhetjük el őket ablakoknak.
1.8.2. A Windows, mint grafikus

operációs rendszer
Az előbbiek figyelembevételével a Windows-t
tehát egy grafikus operációs (vagy keret-) rend-
szerként kezelhetjük. A grafikus szó jelentő-
ségének értelmezéséhez néhány gondolatot kény-
telenek vagyunk megemlíteni a képernyők hasz-
nálatának témaköréből. A számítógépek többsége
kétféle üzemmódban kezelhetik a képernyőt. Az
egyik, amikor a monitorra csak szöveges infor-
mációk kerülnek. Ilyenkor a monitort feloszthatjuk
80x25 cellára, így minden cella egy karaktert (vagy
üres karaktert) tartalmazhat. Ennek az üzem-
módnak nagy előnye, hogy a karakterek biztosan
egymás alá kerülnek, nagyon gyors a képernyő-
kezelés és nincs szükség nagy videomemóriára, a
képernyő tartalmának tárolásához. A másik a
grafikus üzemmód. Ilyenkor a képernyőt apró
képpontok alkotják, amelyeket önálló kis
négyzetként kezelhetünk. Ezek száma video-
kártyától és üzemmódtól függően pl. 640x480,
800x600, 1024x768, 1280x1024, 1920x1080,
1920x1200, stb. lehetnek. Természetesen a színük is
üzemmódtól függően 2, 4, 16, 256, 32ezer, 64ezer,
lőmillió és 4,3 milliárd féle lehet. Mivel ily módon
a képernyő minden egyes pontját külön-kiilön
lehet használni, képesek vagyunk nem csupán

karaktereket, hanem bármilyen más grafikát is
kezelni. Természetesen ennek ára van, mégpedig a
lassúbb képernyőkezelést elkerülendő komolyabb
videokártya és a nagyobb videomemória igény, de
ezek mára már olyannyira természetessé és elér-
hetővé váltak, hogy a karakteres üzemmódot
néhány nagyon régi (pl. DOS) operációs rend-
szeren kívül szinte semmi sem használja.
A grafikus képernyőkezelés előnye, hogy a
képernyőn bárhol és bármit elhelyezhetünk, és a
programok futtatása is sokkal kényelmesebbé vál-
hat. Lehetőségünk van többféle betűtípust alkal-
mazni, a programok azonosítására nem csak
szöveget, hanem ábrákat is használni, stb.
1.8.3. Verziók
A Windows-nak számos verziója (változata)
létezik. A Windows 10-en kívül ismertek a 1.0-ás,
2.0-ás, 3.0-ás, a 3.1-es, a 3.11-es (Workgroups) a 95-
ös, a 98-as, az NT Workstation 4.0-s, NT Server 4.0-
ás, a Windows 2000 különböző változatai (Pro-
fessional, Server, stb.), a Windows Millennium
(ME), az XP Home Edition és Professional, Vista,
Windows 7, illetve a Windows 8 és 8.1. (9-es nincs.)
Windows ARM architektúrája készült egyszerűbb
változata, a Windows RT és a Windows Phone.
Bár jelen leírásban a Windows 10-es verziójával

foglalkozunk, leírtak nagy része használható a
korábbi verzióknál is.
Korábban az asztali gépekre szánt verzióknak
voltak nemzetiségi (így magyar nyelvű) változatai is,
ma már a telepítés során választhatunk nyelvet. A
nem magyar verziók használata azonban nem java-
solt, jelen könyv is a magyar nyelvre telepített
Windows-t mutatja be.
1.8.4. Változatok, lehetőségek

A Windows 10 operációs rendszer többféle
változatban kapható, így a számítógépünk által
nyújtott szolgáltatások köre is függ attól, hogy
melyik változat került telepítésre gépünkre.
A Windows 10 Mobile (korábban RT vagy
Phone) változat ARM architektúrájú táblagépekre,
mobiltelefonokra készült változat, amely lénye-
gében egy eltérő rendszer, amin nem futtathatók a
hagyományos Windows alatti programok.
A sima Windows 10 Home verzió jó választás
lehet otthoni célokra, asztali, vagy laptop gépekre,
mivel kicsivel olcsóbb, mint a pro, bár néhány
funkció hiányzik belőle.
A Windows 10 Pro változatot professzio-
nálisabb felhasználóknak, kisebb vállalkozásoknak
szánták, mivel több alkalmazást és eszközt tud
kezelni, komolyabb hálózati lehetőségekkel bír,
nagyobb szerepet kap benne a biztonság, illetve a

felhő alapú technológia.
Az Enterprise változat szintén tartalmaz min-
den funkciót, viszont ezt csak nagyvállalatok
vásárolhatják meg mennyiségi licensz formájában.
A Windows 10 Education változat az oktatási
intézményeknek, illetve a diákoknak szánt verzió,
megerősített adatvédelemmel és biztonsági megol-
dásokkal.
Bár a Windows 10 frissítés útján ingyenesen
elérhető a megjelenéstől számított egy évig azok
számára, akik Windows 7, 8 vagy 8.1 változatot
használtak legálisan a gépükön, a termék
hagyományos dobozos változatban is megvá-
sárolható. (Az ún, OEM verzió viszont csak új
géppel együtt forgalmazható, így az másik gépre
már nem telepíthető fel ismételten, ha elromlana a
gép, vagy lényeges bővítést végeznénk, viszont az
ára kicsit visszafogottabb.)
Az egyes változatokon belül választhatunk 32
és 64 bites rendszert is, ám mivel a mai gépek már
szinte mind 64 bites architektúrájúak, érdemes ezt
a változatot használni. (A régebbi gépekre értelem-
szerűen csak a 32 bites változat telepíthető.) Logi-
kusan a 64 bites változat gyorsabb, viszont ebben
az üzemmódban számos alkalmazás és driver nem
használható, ezért a régebbi programjainkkal és
eszközeinkkel előfordulhatnak problémáink.
Bár az átlátszó ablakkezelést és a minialkal-

mazásokat a Microsoft már a 8-as verzióban is
kihagyta az operációs rendszeréből, s számos
korábban megszokott alkalmazást is csak opcio-
nálisan tölthetjük le az áruházból (Store-ból), ha
korábbi rendszerről frissítettünk Windows 10-re
úgy a régebbi rendszerre telepített alkalmazásaink
megmaradnak.
Viszont aki olcsó hordozható gépet vásárol,

annak nem árt vigyáznia. A Windows rendszerrel
hirdetett olcsó ARM-es tabletek elsőre valóban jó
vételnek tűnhetnek, de ezeken csak Windows
Mobile van, nem pedig teljes értékű Windows 10.
A Windows Mobile (RT, Phone) és a Windows 10
első ránézésre ugyan egyformán néz ki, és kezelés
tekintetében is hasonlít egymásra, viszont a
használhatóság tekintetében jelentősen eltér a két
változat egymástól. Az ilyen készülékek egy
Androidos tablet tudásával vetekszenek, viszont a
szoftverellátottságuk még sokkal rosszabb és
drágább. Ezen készülékekben nem Intel vagy AMD
processzor van, hanem ARM, ami önmagában nem
is lenne baj, a készülék azt tudja, amire tervezték.
A gond akkor van, ha az eladó cég azt a látszatot
akarja kelteni, hogy többet tud annál. Ha tehát nem
tudunk különbséget tenni az ARM vagy AMD
processzorok közt (márpedig ezt egy átlagfelhasz-
nálót nem lehet elvárni), akkor mindenképp
javasolt rákérdezni, hogy a gépen milyen
Windows változat fut. Ha Home vagy Pro, akkor

jó, ha viszont Mobile, akkor készüljünk fel arra,
hogy ezeken a gépeken nem fogjuk tudni futtatni a
hagyományos programjainkat! (Kárpótlásul van vi-
szont rajta egy csökkentett tudású Office rendszer,
viszont ez sem teljesen egyenértékű az asztali
változattal.) Problémát jelent továbbá az is, hogy a
szoftvergyártók weboldalainak egy része is normál
Windows-ként ismerik fel az Mobile-os rendszert,
tehát előfordulhat, hogy felkínálják letöltésre a
hagyományos Windows-hoz szánt telepítőfájlokat,
amik persze nem futnak, mert a Windows Mobile
nem minden esetben kezeli a normál számítógépek
Windows-os programjait. Ha tehát valaki olcsón
talál Windows-os gépet, akkor az győződjön meg
arról, hogy milyen Windows van rajta, és csak úgy
vegye meg, ha tisztában van a két rendszer közti
különbségekkel!
1.8.5. A Windows előnyi és hátrányai

1.8.5.1. Hardverfüggetlenség
A Windows egyik legnagyobb előnyeként ve-
hető számba az, hogy jelentős hardverfüggetlensé-
get biztosít. Egy rendesen telepített és jól beállított
Windows-ban a programok automatikusan a Win-
dows által nyújtott felülethez igazodva indulnak,
kihasználva ezzel a gép maximális lehetőségeit.
1.8.5.2. Egységes kezelői felületet

A Windows az ablaktechnikának köszönhetően
egységes kezelői felületet biztosít, ami elsősorban
azt jelenti, hogy a különböző programok kezelése
nagymértékben hasonlít egymásra. Ez elsősorban a
szalag- és menürendszerben, valamint az általános
funkciók (megnyitás, mentés, nyomtatás, stb.)
szinte teljesen azonos megjelenésében nyilvánul
meg, de másutt is tapasztalható.
1.8.5.3. Egységes adatformátum

A Windows további nagy előnye szintén az
előzőből adódik, hiszen az ily módon egységessé
vált kezelői felület egységes adatformátumot is
követel. Ez pedig megkönnyíti a programok kö-
zötti adatátvitelt is. A Windows-ban néhány gomb-
nyomással bármely programból, bármely másikba
át tudunk vinni adatokat, az esetek többségében
konvertálási probléma nélkül. (Például szövegszer-
kesztővel készített anyagunkba átvehetünk ré-
szeket internetről, vagy Excel táblázatból.)
1.8.5.4. Párhuzamos (multitaskos)

programfuttatás
A Windows operációs rendszer alatt egyidőben
nem csak egy, hanem tetszőleges számú programot
tudunk futtatni párhuzamosan. E nagyszerű
lehetőség kezelését természetesen meg kell ismer-
ni, melyet később részletesen tárgyalunk.
1.8.5.5. Többfelhasználós (multiuseres)

használat
Az újabb verziók már nem csak több program
egyidejű használatát teszik lehetővé, hanem több
felhasználó egy gépen való munkáját is. Persze
nem egy időben, hanem gyors váltást biztosítva a
különböző felhasználók által használt felületek és
futtatott programok között.
1.8.5.6. Dokumentumorientáltság
Mivel leggyakrabban különböző dokumentu-
mokkal dolgozunk, melyek kezeléséhez többféle
program áll rendelkezésre. A felhasználó szem-
pontjából tehát a dokumentum az elsődleges. Ezt a
szemléletmódot követi a Windows, amikor a doku-
mentumok kezelését helyezi előtérbe a prog-
ramokkal szemben. Ha rákattintunk egy regisztrált
dokumentumra, úgy elindul az azt kezelő prog-
ram, majd abba betöltődik a kívánt dokumentum.
1.8.5.7. Többféle kivitelezési lehetőség

Nem árt tudni, hogy a Windows-ban mindent
többféleképpen is megvalósíthatunk. Könyvünk
segítségével csupán a legkézenfekvőbb megoldást,
vagy megoldásokat mutatjuk meg, de igen sok
esetben ennél jóval több féle lehetőség is kínál-
kozik az adott feladat kivitelezésére.
1.8.5.8. Hardverigény
A Windows 10 futtatásához nem szükséges
komolyabb gép, mint ami a korábbi verziókhoz
kellett. Felhasználástól függően hivatalosan mi-
nimum egy modernebb 1 GHz-es processzor, 32
bites változatnál 1 Gbyte, 64 bitesnél 2 Gbyte RAM
és nagyjából minimum 20 GByte szabad merev-
lemez vagy SSD tárhely szükséges. Ez az a
hivatalos minimum, amin igen lassan ugyan, de
elindul a Windows 10. Megjegyzendő azonban,
hogy bár akár ennél gyengébb hardveren is
működőképes a Windows 10, az optimális műkö-
déshez viszont célszerű egy gyorsabb (2-3 GHz-es),
de inkább komolyabb többmagos számítógép, 4
Gbyte vagy nagyobb RAM-mal és jó video-
kártyával.
1.8.5.9. Telepítés
A Windows 10 számítógépre helyezése sem
valósítható meg egyszerű másolással, így több-
nyire egyik gépről a másikra sem vihetjük át a
Windows-t (Már csak a jogvédelem miatt sem). Ezt
a feladatot csak telepítéssel (ún. installálással) vagy
a korábbi rendszer frissítésével valósíthatjuk meg.
Ha a gépünkön volt már valamilyen legális
Windows 7, 8 vagy 8.1-es rendszer, úgy a tálcán a
jobb oldalt megjelenik egy __ ikon, amelyre kat-
tintva elindíthatjuk a frissítési procedúrát. Ekkor
nincs más dolgunk, mint a gép utasításait követve
eljárni, és kivárni a kb. egy órás folyamat végét,

melynek eredményeként gépünkön már Windows
10 rendszer lesz, megtartva a korábbi felhasználói
fiókokat, beállításokat, telepített alkalmazásokat és
egyéb anyagainkat.
Ha új gépre akarjuk telepíteni a rendszert, úgy
az erre a célra szolgáló eredeti DVD lemezről kell a
rendszert indítani. Ez lehet, hogy Setup-beli
beállítást igényel, hogy a gép DVD-rőI boot-oljon,
de sokszor elég csak az F12 billentyűt megnyomni
induláskor. (A beállítás a telepítés befejeztével
aztán visszaállítandó.) A DVD-ről indított telepítő-
program kb. fél óra alatt elvégzi ezt a feladatot.
Természetesen ehhez nekünk is meg kell adnunk
néhány további adatot. Meg kell határoznunk a
nyelvet, majd meg kell adni a termékkulcsot és el
kell fogadni a licencszerződést és kiválasztani a
kívánt telepítési módot. Ezt követi a telepítési hely,
partíció kiválasztása, majd a felhasználónév és
jelszó megadása, és egyéb paraméterek finom-
hangolása.
A gépbe épített eszközök többségét a Windows
felismeri, de adódhatnak olyan eszközök is,
melyek telepítését később magunknak kell külön
elvégezni, vagy a Windows telepítése során, vagy
azt követően, a hardverhez adott lemezt be-
helyezésével. Sikeres telepítés után azonban mind-
ezekre már nincs gondunk, hiszen ettől fogva a
programok automatikusan e lehetőségek maxi-
mális kihasználásával fognak működni.
1.9. Újdonságok, változások a

Windows 10-ben
A Windows 10 egyrészt a Windows 8 újításait
csomagolta vissza a Windows 7-nél megszokott, és
sokak által hiányolt környezetbe, másrészt számos
változtatást hozott a motorháztető alatt.
Bár a legfeltűnőbb változás a több aszal haszná-
latának lehetősége, a felhasználók által elsőre leg-
inkább látható dolog, az a Start menü ismételt
megjelenése, illetve a csempés felületű kezdő-
képernyő Start menübe való beköltözetése.
Az asztali változatnál megszűntek az ún. forró
sarkok, (a képernyő sarkaira húzva az egeret, ott
különféle lehetőségeket rejtő felületek bukkannak
elő), és az új alkalmazások is ismét ablakban futnak.
A Windows 10-nél azt, hogy egy alkalmazás
teljesképernyős, vagy ablakban fut-e, már nem az
alkalmazás típusa, hanem a Windows üzemmódja
(asztali vagy táblagép mód) dönti el.
A tálcán megjelentek új gombok a keresésre, és
az asztalváltásra, illetve egy Értesítések gomb
került a tálcára a forró sarkok helyett, ahol meg-
nyílik a műveletközpont, információkat kaphatunk
eseményekről, illetve a különféle üzemmódokat
kapcsolhatjuk. A sokak által kritizált Internet
Explorer helyett a Windows 10 új böngészőt
kapott, a fejlesztés alatt még Spartan kódnéven fu-
tó alkalmazás végül az Edge nevet kapta. Tovább-
fejlesztésre került Fájlkezelő is, ahol rögzíthetjük a
kedvenc mappáinkat, a fotó alkalmazás képes ke-

zelni a RAW formátumot is, több merevlemez
használata esetén pedig lehetőség van azok össze-
vonására egy vagy több virtuális meghajtóba. A
SkyDrive helyett a OneDrive került a Windows 10-
be, ami lényegében ugyanaz, viszont kezelés
tekintetében egyszerűbb.
Továbbra is a kelleténél több adatot kell meg-
adni a felhasználói fiókok létrehozásához és a fel-
használó-azonosításhoz, lényegében e-mai cím nél-
kül még telepíteni sem tudjuk a rendszert. Persze
akik rendelkeznek Microsoft-fiókkal (Windows
Live azonosító), azok bejelentkezhetnek, és szink-
ronizálhatják adataikat a központi rendszer szer-
verén keresztül. Ha pedig nem kapcsoljuk ki, úgy a
Windows 10 minden lényeges tevékenységet
(billentyűleütést, egérmozdulatot) továbbít a Mic-
rosoft felé. (Hogy valójában kinek, az jó kérdés, de
ne legyünk paranoiásak.)
Megváltoztak az ablakkeretek és ablakkezelő
ikonok is, sok alkalmazás felülete változott, lett
néhány új Windows gombbal előhívható funkció,
valamint néhány új alkalmazás is, de el is tűnt pár
korábbi, a képmetsző pedig időzítő funkciót is ka-
pott.
Bővült a gépházból elérhető beállítások lehető-
sége és változott a vezérlőpult is. Számos beállítási
lehetőség megszűnt, némelyek már vagy csak a
gépházban, vagy csak a vezérlőpultról érhetők el.
Új lett a wifi hálózat választó felület is.
Jelentősen változott a családbiztonság beállítá-

sának lehetősége, mivel ez lényegében a webre
költözött.
Az Xbox és az asztali gép kapcsolata is
szorosabb lett, a konzol a Windows 10 frissítést
követően képes arra, hogy a játékokat streamelje az
asztali vagy táblagépre, és az új alkalmazások
segítségével az Xboxhoz kapcsolódó közösségi
életünket is élhetjük a konzol helyett az asztali
számítógépen.
A Windows Hello funkcióival megjelentek a
biometrikus azonosítóval történő belépés lehető-
ségei, bár ezek csak speciális hardverek (pl. 3D-s
kamera, ujjlenyomat-olvasó) meglétéhez kötöttek.
A Cortana segítségével pedig, bár egyelőre csak
angol nyelven, de akár szóban is kommunikál-
hatunk majd a számítógépünkkel.
2. A számítógép indítása
és leállítása
2.1. Bekapcsolás
A régebben fontos volt, hogy a perifériákat
mindig a központi egység előtt indítsuk, ma vi-
szont, amikor sokszor már a monitor is a géppel
azonos kapcsolóval indítható, ennek nincs akkora
jelentősége. (Sokszor egy közös konnektorba csat-
lakoztatjuk az összes egységet és ezt egyetlen kö-
zös kapcsolóval üzemeltetjük. Ez egy teljesen
elfogadott és kényelmesen használható lehetőség, a
mai gépeknél nem okoz problémát.) Idősebb gé-
peknél azonban előfordulhat, hogy mégis érdemes
a monitort a gép előtt bekapcsolni, hogy annak
maximális felbontását a gép alkalmazni tudja.
Viszont ha hálózatos környezetben dolgozunk,
először mindig a szervert kell bekapcsolni, s a
munkaállomásokat csak a szerver bejelentkezését
követően célszerű. (Bár a szervert nem szokás
kikapcsolni sem.)
A számítógép indítása és leállítása 67
2.2. Rendszerbetöltés
Ebben a pontban azt nézzük meg, hogy mi
történik a számítógép bekapcsolásától addig, amíg
valóban dolgozhatunk gépünkkel.
A bekapcsolást követően a számítógép ellenőrzi
részegységeinek működését, majd végigteszteli a
memóriáját. (A tesztelés folyamatát általában az
ESC billentyűvel megszakíthatjuk.) Ezt követően a
számítógép a ROM memóriában lévő beépített
program, az ún. BIOS-nak (Basic Input Output
System) köszönhetően háttértárolóról betölti az
operációs rendszert. Az operációs rendszer betöl-
tése azonban nem minden esetben egyértelmű
feladat, hiszen a Windows 10-en kívül használ-
hatunk más operációs rendszert is. Az operációs
rendszer betöltése az ún. setup-ban beállított sor-
rendben történik, ami alapesetben a winchesterről
vagy SSD-ről való betöltést jelenti. Eltérő beállítás
esetén azonban a számítógép először megnézheti,
hogy a CD, DVD vagy floppy meghajtóban
található-e lemez, s ha igen, akkor onnan tölti be a
rajta lévő (például egy egyéb rendszertelepítő,
vagy régi DOS) operációs rendszert, feltéve, hogy a
lemezen megtalálja annak programjait. Ha nincs a
meghajtóban lemez, akkor a merevlemezhez
fordul, s onnan tölti be a rendszert. Ezt követően
megkezdődik a rendszer betöltése, ami egy lassabb
folyamat, bár ez a Windows 10 esetében már akár
pár másodpercen belül is megtörténhet.
Ha netán többféle operációs rendszer is van a

gépen, úgy a boot manager megjelenítheti az indító-
menüt, amelyből ha nem választunk semmit, úgy
egy megadott idő eltelte után automatikusan
elindul az alapértelmezett operációs rendszer. A
boot manager azonban jelentősen megváltozott a
korábbi rendszerekhez képest, ugyanis egy Win-
dows 10 indítás után már grafikusan jelenik meg a
rendszerválasztás lehetősége. Ha ezt követően vá-
lasztunk egy régebbi rendszert, akkor a gép lénye-
gében újraindul, tehát szemben a Windows 10
gyors indulásával, sokkal lassabban történik meg a
rendszerbetöltés. Ha tehát hosszabb ideig, rend-
szeresen használjuk ugyanazt a rendszert, akkor
nincs különösebb gond, de a gyakran váltogatott
különböző rendszerek használata esetén a gép
indítása hagyhat némi kívánni valót maga után.
Ha az előző rendszerleálláskor probléma lépett
fel, úgy indításkor az Alapértelmezések módo-
sítása és más lehetőségek választása sort választ-
va előhozható (korábban F8 billentyűvel) egy
menü, amely a lehetséges indítási módokat tartal-
mazza. Itt az adott sorszámnak megfelelő billentyű
lenyomásával választhatjuk ki a kívánt indítási
módot. Alapesetben erre nincs szükség, de ha
valamilyen problémánk van a géppel, (pl. rend-
szerösszeomlás, vagy nagyobbra állítottuk a mo-
nitor felbontását, mint amit a monitor ismer, stb.),
úgy szükségünk lehet valamelyik hibajavító, vagy
csökkentett módú indításra.
2.3. Bejelentkezés
Amikor elindul a Windows 10, vagy az utoljára
belépett felhasználó belépőképernyőjével, vagy
egy órával ellátott üres oldallal találkozunk, a
képernyőzárral. Ez utóbbi esetben üssünk le egy
billentyűt, kattintsunk az egérrel, vagy tekerjük
meg az egér görgőjét, és megjelenik a bejelentkező
képernyő.
Alapesetben az utoljára belépett felhasználó

jelenik meg, ha más felhasználóként szeretnénk
dolgozni a géppel, úgy kattintsunk a bal alsó
sarokban lévő másik felhasználó képére vagy a
mellette lévő névre. (Ha az adott felhasználó kép-
jelszót használ, úgy a többi felhasználó képének
megjelenítéséhez váltsunk vissza szöveges jelszó
módba.)
Ha jelszót is megadunk, vagy hálózatba is kap-
csolódunk, úgy a jelszó begépelése is szükséges. A
jelszó begépeléskor biztonsági okokból nem lát-
szik, a karakterek helyett csupán -ok jelennek
meg. Ha mégis szeretnénk a jelszót látni, úgy
kattintsunk a mező jobb szélén lévő ___ jelre.
Ha netán elfelejtettük volna jelszavunkat, úgy a

hibás jelszó beírást követően a gép jelzi, hogy téves
jelszót adott meg, majd ha beállítottunk jelszó-
emlékeztető szöveget, a következő jelszókéréskor
már megjelenik az is. (Ezt a szöveget mi tudjuk
beállítani a fiókok kezelésekor, ld. később.)
A Windows 10-ben egy kép is lehet bejelent-
kezési azonosító, aminél általunk kiválasztott
pontok, vonalak és körök kombinációja a jelszó.
Képjelszó használata esetén az előre betanított
mozgást kell végrehajtani a képen. Ha ez netán
mégsem sikerülne, és többféle jelszótípust is
használunk úgy a hagyományos bejelentkezési ol-
dalon a jelszó mező alatt kattintsunk a Bejelent-
kezési lehetőségek feliratra, majd megjelenő iko-
nok közül a kívánt bejelentkezési módnak megfe-
lelőre.
Windows Hello esetén elegendő a kamerába
nézni, vagy az újjunkat a leolvasón végighúzni, és a
bejelentkezés automatikusan megtörténik.
2.4. A gép kikapcsolása

A Windows használata során sosem szabad
kikapcsolni, vagy a reset gombbal újraindítani
számítógépet a Windows-ból való kilépés nélkül.
Ha befejeztük a munkát, úgy a legpraktikusabb
az, ha teljesen kikapcsoljuk a számítógépet.
Alapesetben a számítógép leállításához elegendő
megnyomni a számítógépen található Power
gombot (ez asztali gépeken a központ egység elő-

lapján található). A Windows 10 elvileg felismeri a
gomb lenyomását, így elindítja a leállítási folya-
matot, majd annak végeztével a beállított energia-
gazdálkodásnak megfelelően leállítja a gépet.
Ha azonban szoftveresen szeretnénk leállítani a
gépet, úgy kattintsunk a bal alsó sarokban lévő .__
ikonra (Start menü), majd a ________ ikonra. Az
így megnyíló listában kattintsunk a Leállítás sorra.
Másik lehetőség, hogy az asztalra kattintunk
(hogy ne legyen aktív egy futó program sem), majd
megnyomjunk az Alt + F4 billentyűket. Ekkor
megjelenik a Windows leállítása panel, ahol már a
legördülő listáról kiválaszthatjuk a leállítás módját.
Hasonló módon a Ctrl-Alt-Del billentyű-
kombinációval előhívott biztonsági képernyő ___
gombjával megjeleníthető menüben is választ-
hatunk kilépési módot.
Fontos tudni, hogy a gép előlapján található Po-
wer gomb hosszan tartó megnyomásával történő
kikapcsolás adatvesztéssel járhat, ez ugyanis
megfelel a gép áramtalanításának. Ezt tehát csak
teljes lefagyás esetén alkalmazzuk.
2.5. Újraindítás
Adott esetben szükség lehet a számítógép teljes
újraindítására (pl. frissítések, szoftverek telepítése
után stb.). Ez esetben a kikapcsoláshoz hasonló
módon kattintsunk a bal alsó sarokban lévő Start
menü __ ikonjára, majd a ________ ikonra, viszont

a lehetőségek közül ekkor ne a Leállítást, hanem az
Újraindítást válasszuk.
2.6. Alvó állapot

Amennyiben várhatóan viszonylag rövidebb
ideig nem kívánjuk használni a számítógépet, úgy
célszerű azt energiatakarékos üzemmódba váltani,
hiszen ekkor a gép kikapcsol minden olyan rész-
egységet, amely működése nem létszükséglet.
Alvó állapotból felébreszteni a gépet az egér
elmozdításával, vagy bármely billentyű lenyomá-
sával tudjuk. Ezt követően, bejelentkezés után min-
dent ugyanott folytathatunk, ahol azt felfüggesz-
tettük.
Alvó állapotban is áramtalaníthatjuk a gépet
(pl. egy főkapcsolóval), ekkor a felébresztéshez
viszont már nem elegendő egy billentyűleütés,
hiszen ilyenkor ugyanúgy a Power gombbal kell a
gépet elindítani. Viszont ilyenkor is gyorsabb az
indulás, és a bejelentkezés után szintén folytat-
hatunk mindent ott, ahol azt felfüggesztettük.
Az alvó állapotba helyezéshez, ha van a billen-
tyűzeten egy erre a célra szolgáló (többnyire holdat
és z betűket szimbolizáló) gomb, úgy nyomjuk
meg azt. Ha ilyen nincs, úgy a kikapcsoláshoz
hasonló módon kell eljárnunk, csupán ekkor a
lehetőségek közül ekkor nem a Leállítást, hanem az
Alvó állapot sort kell választanunk.
2.7. Hibernálás
Bár a Windows 10 is támogatja a hibernálás
lehetőségét (amikor mindent elment a háttér-
tárolóra, majd úgy állítja le a gépet, hogy ugyan-
oda tudunk visszatérni, ahol abbahagytuk), ez a
funkció alapesetben nem jelenik meg. Enge-
délyezni úgy tudjuk, hogy a jobb egérgombbal az
asztal bal alsó sarkára kattintunk, majd a
megjelenő helyi menüből a Főkapcsoló lehetőségei
pontot, ott pedig a Főkapcsoló funkciójának meg-
adása feladatot választjuk. A panelen kattintsunk a
Jelenleg el nem érhető beállítások módosítása
sorra, majd a panel alsó részén a Hibernálás felirat
előtti négyzet bejelölésével engedélyezhetjük a
hibernálás megjelenítését.
2.8. Zárolás
Ha elhagyjuk a gépünket és nem szeretnénk,
hogy távollétünkben ahhoz más hozzáférhessen,
úgy használhatjuk a zárolás funkciót. Ehhez a .__
Start menü bal felső sarkában kell a felhasználó-
azonosítónkra, majd a Zárolás feliratra kattin-
tanunk.
A zárolást a _. L billentyűkombináció leüté-
sével is elérhetjük.
A zárolás feloldásához be kell jelentkeznünk és
meg kell adni a jelszavunkat.
2.9. Kijelentkezés
Kijelentkezés esetén a felhasználó kijelentkez-
tetését követően a gép kikapcsolása nélkül lehető-
ség van másik felhasználó bejelentkezésére (az
Asztal, a Kezdőképernyő és egyes programok felü-
lete felhasználónként eltérő lehet, nem is beszélve
a hálózati funkciókról és hozzáférési jogokról).
Kijelentkezéshez a ___ Start menü bal felső
sarkában kell a felhasználó-azonosítónkra, majd a
Kijelentkezés feliratra kattintanunk.
A kijelentkezést követően a bekapcsoláshoz
hasonló módón tud új felhasználó bejelentkezni.
2.10. Felhasználóváltás
A Windows 10 lehetőséget biztosít arra, hogy a
rendszerbe egyidőben több felhasználó is be legyen
jelentkezve, így nem szükséges az előző felhasz-
nálónak kijelentkezni az új felhasználó bejelent-
kezéséhez. Természetesen dolgozni továbbra is
csak egy ember tud rajta.
Ha tehát másik felhasználó ül a gép elé, úgy az
előző felhasználó programjainak bezárása nélkül is
van lehetőség felhasználót váltani. Ehhez a .__ Start
menü bal felső sarkában kell a felhasználó-
azonosítónkra, majd a bejelentkezni kívánt felhasz-
náló azonosítójára kattintanunk. A gép ezt követő-
en a bejelentkezéskor már megismert képernyőre
vált, ahol megadhatjuk a jelszavunkat a belépés-
hez.
A windows használata 75
3. A Windows használata
A Windows 10 rendszert két üzemmódban

(normál és táblagép- mód) tudjuk használni, így
ettől függően mind az asztal és az alkalmazások
megjelenése, mind pedig az alkalmazható
műveletek köre eltérhet egymástól.
3.1. A képernyő részei

Alapesetben táblagép módban a kezdőképer-
nyőt, normál módban pedig az ún. asztalt látjuk a
képernyőn.
Ez utóbbi esetben a képernyő nagy részét a

háttér, Windows-ban használt néven az asztal tölti
ki. Ezen háttéren találhatunk különböző ábrákat,
azaz ikonokat is.
A képernyő alsó részén végigfutó sáv a tálca,

amelyen az alkalmazások gombjai, illetve a jobb
sarkában az értesítési terület, az óra és egyéb
szimbolikus ábrák helyezkednek el.
Ha elindítunk alkalmazásokat, úgy azok a
képernyőn különböző méretű ablakokban foglal-
nak helyet.
3.2. Kurzorfajták
A Windows operációs rendszerben egyszerre
általában több kurzor is látható. (A kurzor egy
olyan mutató eszköz, amely valamilyen aktuális po-
zíciót jelez.) A szövegkurzor a következő begé-

pelendő karakter helyét, az egérkurzor pedig a
képernyő egy kiválasztandó pontját jelöli.
3.2.1. Szövegkurzor
A szövegkurzor egy villogó függőleges vonal-
darab, amely szöveges (vagy numerikus) adat
bevitele esetén a következő karakter helyét jelöli,
3.2.2. Egérkurzor
Az egérkurzor egy az egérrel mozgat-
ható nyíl, amellyel a képernyőn a meg-
felelő pontra mutathatunk. (Az egérkurzor
segítségével mozgathatjuk a szövegkurzort
is, ha a szöveges terület megfelelő pontján kat-
tintunk az egér gombjával.)
3.2.3. Várakozási kurzor

A várakozási kurzor egy olyan spe-
ciális egérkurzor, amely akkor jelenik
meg, ha várakoznunk kell a lassabban
végrehajtható funkciók befejeződésére. Ilyen eset-
ben a várakozási kurzor ugyan mozgatható, ám az-
zal egyéb funkciót kiváltani azonnal nem tudunk,
azt a gép megjegyzi és később hajtja végre a kat-
tintásokat. A korábbi verziókban a várakozási kur-
zor egy homokórát szimbolizált, a Windows 7, 8 és
10-ben ez egy forgó kör.
3.3. Alkalmazások (programok)

indítása
A Windows-ban rendszeresen használt prog-
ramokat egy kis ábrával, ún. ikonnal szimbolizál-
ják az asztalon, illetve egy csempével a kezdő-
képernyőn és a Start menüben. A csempék által
szimbolizált alkalmazás indításához érintsük meg
a csempét, vagy kattintsunk rá az egérrel.
(Billentyűzet használata esetén a nyilakkal álljunk
rá, majd az Enter billentyűvel indítsuk el.) Ha nem
látjuk az alkalmazást a kezdőképernyőn vagy a
Start menüben, úgy egyszerűen csak kezdjük el
gépelni a nevét.
Az asztalon vagy a mappákban lévő különböző
programok indítását legegyszerűbben úgy végez-
hetjük el, hogy a programot szimbolizáló ikonon,
vagy az alatta lévő megnevezésen az egérrel
duplán kattintunk. A dupla kattintást egy szimpla
kattintással történő kijelöléssel és egy Enter bil-
lentyű megnyomásával is helyettesíthetjük.
Ha nem találjuk a kívánt alkalmazást úgy
használjuk az előző pontban ismertetett keresést.
Amennyiben egy alkalmazás mappában van,
úgy először a programot tartalmazó mappán kell
kattintani, s az alkalmazást csak annak kifejtése
után érjük el. Ez a módszer olyan programok
esetén is alkalmazható, melyeknek nincs a képer-
nyőn saját ikonja.
Ha egy alkalmazásnak a tálcán is van ikonja,

úgy arra kattintva is elindíthatjuk az alkalmazást.
3.4. Alkalmazások bezárása

Az ablak bezárása, azaz a programból
való kilépés legegyszerűbben az alkal-
mazás ablakának jobb felső sarkában lévő
X-et szimbolizáló bezáró gombon való kattintással
valósítható meg. Kilépésre használható még az Alt
F4 billentyűk megnyomása, az ablak bal felső
sarkában lévő vezérlő menüre történő dupla
kattintás, vagy a címkén megnyomott jobb egér-
gombbal előhívott helyi menü Bezárás pontjának
kiválasztása is.
A programok többségénél azonban lehetőség
van a Fájl menüben található Kilépés menüponttal
is bezárni az alkalmazást.
Táblagép módban alapesetben nem találunk
ikonokat, ezért a képernyő felső részét húzzuk
kissé lefelé. Másik lehetőség, hogy az alkalmazást
lerántjuk a képernyőről, amihez egér használata
esetén a képernyő felső részének közepére kell
vinnünk a kurzort, ott megnyomni az egérgombot,
majd egy kis várakozás után, amikor az ablak
kisebb lesz az egér bal gombjának nyomva
tartásával, lefelé kihúzhatjuk azt a képernyőről.
Érintőképernyő esetén a képernyő középső-
legfelső pontját megérintve húzzuk lefelé az
ujjúnkat egészen a képernyő alján túlra.
3.5. Párhuzamos programfuttatás

A Windows operációs rendszer lehetőséget ad a
programok párhuzamos működtetésére. Ez azt
jelenti, hogy egy időben nem csak egy, hanem tet-
szőleges számú programot tudunk futtatni. Egy
program elindítását követően nyugodtan elindít-
hatunk egy másikat is anélkül, hogy az előzőből ki
kellene lépnünk. Természetesen a futó programok
közül mindig csak egy az, amivel dolgozunk. Ezt
nevezzük aktív programnak, ily módon e program
ablaka mindig teljes egészében lesz látható, ez lesz
„légiéiül”. Erre a programra fognak vonatkozni az
egér- és billentyűfunkcióink is. Ez idő alatt azon-
ban a többi korábban indított program is működik,
s bármikor visszaléphetünk rájuk anélkül, hogy a
most futó programból kilépnénk. (Ha nem takarja
el az aktív programunk ablaka a korábban indí-
tottakét, akkor ezt meg is figyelhetjük.)
Ez a lehetőség sajnos azzal a kockázattal is jár,
hogy könnyen elfelejthetjük, hogy melyek azok a
programok, amelyek már futnak, hiszen nem biz-
tos, hogy látszanak a képernyőn. Éppen ezért na-
gyon fontos, hogy ha valamely programot már
nem óhajtunk használni, akkor ne csak váltsunk át
egy másikra, hanem lépjünk is ki belőle. Amennyi-
ben ezt nem tesszük meg, a nagyszámú futó prog-
ram jócskán lelassíthatja számítógépünk működé-
sét, hiszen a gépnek mindegyikkel foglalkoznia
kell.
Bár a Windows 10-ben ismét változott a

programfuttatási környezet, ráadásul megjelent a
több asztal használatának a lehetősége, a párhu-
zamos futtatásra továbbra is van lehetőségünk,
még táblagép módban is.
Ha nem táblagép módban vagyunk, úgy a Win-
dows minden futó programhoz egy önálló ablakot
rendel, melynek helyzetét és méretét a többitől
függetlenül változtathatjuk. A futó programok kö-
zött könnyedén válthatunk (választhatjuk ki, hogy
melyikre vonatkozzanak adatbeviteli eszközeink) a
majd később leírtaknak megfelelően. Azt, hogy
mely programokat futtatjuk, a Windows a képer-
nyő alsó részén elhelyezkedő tálcán is jelzi.
3.5.1. Alkalmazások előtérbe helyezése

A párhuzamos program futtatás elengedhetetlen
feltétele, hogy váltani tudjunk a futó programok
között. Erre több megoldás is kínálkozik. Az egyik
legegyszerűbb az, amikor asztali alkalmazásokat
használunk és látszik az előtérbe helyezendő ablak,
vagy annak egy része. Ilyenkor elég ezen a
látszódó területen egyet kattintani az egérrel.
Szintén jó módszer a váltásra, ha a tálcán a
programfeliratok közül a kívánt program nevén
kattintunk. Itt mindig az éppen futó program
nyomógombja van kiemelt állapotban, a nyitott
alkalmazások pedig szélesebb, alul jelölt gombbal
látszódnak. Táblagép módban azonban a tálca nem
jelzi a futó programokat bár lehet, hogy egy

későbbi frissítés során ez változni fog.
Táblagép módban a tálcán lévő
Feladatnézet gombot kell megérintenünk,
majd a képernyőn lekicsinyítve megjelenő
futó alkalmazások közül kell megérinteni az
aktiválandót.
Ez a gomb természetesen normál módban is

használható, sőt aktuális asztalt is válthatunk a
segítségével a képernyő alsó sorában.
További lehetőség váltásra az Alt-Tab billentyű-
kombináció. Ehhez az Alt billentyű folyamatos
nyomvatartása mellett kell a Tab gombot nyom-
kodni, s az aktivizálandó program ábrájának kije-
lölésekor elengedni mindkettőt
További praktikus lehetőség, ha leütjük a ___

Tab billentyűkombinációt, majd a képernyőn
kattintunk az előtérbe hozandó alaklamazás
ablakának miniatűrjén. Ezen funkció egyúttal arra
is használható, hogy váltsunk aktuális asztalt, már
ha egyáltalán használunk egynél többet.
Érintőképernyő esetén a legkényelmesebb mód-

szer persze az, ha a kéernyő bal szélétől befelé
húzzuk az ujjúnkat, majd az így megjelenő alkal-
mazásikonok közül megérintjük azt, amelyiket elő-
lérbe akarunk hozni.
3.6. Rendellenességek kezelése

Ha probléma lép fel, a gép újraindítására soha
ne használjuk a Reset gombot, hanem nyomjuk
meg a Ctrl-Alt-Del gombokat, majd kezeljük le a

problémát.
A Ctrl-Alt-Del hatására megjelenő biztonsági
képernyőn a Zárolás, Felhasználóváltás, Kijelent-
kezés, Jelszó módosítása és Feladatkezelő
funkciók közül választhatunk. Visszatérni a Mégse
gombbal, vagy az Esc billentyűvel lehet.
Probléma e-
setén a fela-
datkezelő in-
dítását kell vá-
lasztanunk.
Alapesetben
a feladatkezelő
a futó alkalma-
zásokat mutatja,
s ha valame-
lyikkel problé-
ma adódna,
akkor azt kat-
tintással kiválasztva, majd a Feladat befejezése
gombra kattintva egyszerűen kiiktathatjuk, be-
zárva a problémás programot.
A feladatkezelő lehetőségei azonban sokkal bő-
vebbek, hiszen ha a Több részlet gombra kat-
tintunk, úgy egyrészt nem csak az alkalmazásokat,
hanem a futó folyamatokat is megtekinthetjük
azok erőforrásigényével együtt.
A bővebb megjelenítési módot választva

mindezen túl további füleket is megjelenít a gép. A
Folyamatok és a Részletek fülnél a bizonytalan
alkalmazások és folyamatok, a Szolgáltatások
fülnél pedig a bizonytalan szolgáltatások bezárá-
sára van lehetőség.
A Teljesítmény fülnél a rendszer erőforrásait

követhetjük nyomon, az Alkalmazáselőzmények
fülnél pedig az aktuális felhasználói fiók korábban
használt alkalmazásait és erőforrásait nézhetjük
vissza. Az Indítás fül az automatikus indítású
programok megtekintésére való. A Felhasználók
fül a bejelentkezett felhasználókat mutatja meg.
3.7. Start menü és kezdőképernyő

Normál módban a kezdőképernyő helyett a
Start menüt használhatjuk, viszont ha átváltunk
táblagép módba, úgy a Windows 8-ban debütált
kezdőképernyőhöz hasonló oldallal találkozha-
tunk. Előhívni legegyszerűbben a .__ billentyűvel
vagy a bal alsó sarokban lévő ___ gombbal tudjuk.
3.7.1. A kezdőképernyő használata

Táblagép módban lényegében ez a Start menü,
innen indíthatjuk alkalmazásainkat, érhetjük el a
Windows használatához szükséges funkciókat.
A kezdőképernyő használata mind billentyű-
zettel, mind egérrel, mind pedig érintőképernyővel
igen egyszerű, bár a táblagép módot igazából érin-
tőképernyő esetén van csak értelme használni
Alkalmazás indításához nincs más dolgunk,

mint megérinteni a futtatandó alkalmazás csem-
péjét. (Egér esetén kattintsunk rá, billentyűzet ese-
tén pedig a kurzormozgató nyilakkal álljunk az
indítani kívánt alkalmazásra, majd üssük le az
Enter billentyűt.)
Amennyiben több csempe van a kezdőképer-
nyőn, mint amennyi azon elférne, úgy hasz-
nálhatjuk a jobb oldali gördítősávot is, de a leg-
egyszerűbb, ha húzással elmozdítjuk a képernyő
tartalmát.
Ha további alkalmazásokat is hasz-
nálni szeretnénk, úgy vagy használjuk a
keresést, vagy pedig érintsük meg a bal
alsó sarokban levő Minden
alkalmazás gombot.
Bár ezeket nem látjuk, de a
kezdőképernyő jobb és bal
szélei további funkciók
előhívására szolgálnak, ezekről
később részletesen szólunk.
Szintén fontos gomb a kez-
dőképernyő bal felső sarkában
lévő három vízszintes vonalat
szimbolizáló jel is. Ezzel
ugyanis megjeleníthetjük a fel-
használói fiókokat, a leggyak-
rabban használt alkalmazá-
sokat, illetve a fájlkezelő, és a
gépház is elérhetővé válik.
3.7.2. A Start menü

A Start menüre való kattintás után megjelenő
menüből a legfontosabb Windows funkciókat, illet-
ve az alkalmazások csempéit érhetjük el. A menü-
pontok aktivizálásához természetesen továbbra is
kattintásra, érintésre vagy nyilakkal történő kivá-
lasztásra és Enter nyomásra van szükség.
A Start menü tartalma azonban egyéni beállí-
tástól függően eltérő lehet
A Start menü jobb oldalán az alkalmazások

indítására szolgáló csempéket látjuk (Ha nem
látjuk mind, használjuk a gördítősávot). Ezek
lényegében azonosak a kezdőképernyő csempéi-
vel.
A Start menü bal
oldalán a legfelül az
aktuális felhasználó nevét
és képét láthatjuk, melyre
kattintva zárolásra és
kijelentkezésre van lehető-
ségünk, valamint további
felhasználók bejelentkezé-
sét kezdeményezhetjük.
A leggyakrabban futta-
tott programok listája is megtalálható a Start
menüben, ha ismét el akarjuk valamelyiket
indítani, egyszerűen csak kattintsunk rá.
A Start menüből egy kattintással indítható az
állományaink menedzselésére használható fájlke-
zelő és elérhető a beállítások módosítására szolgáló
gépház is.
A Start menüből a gép kikapcsolása, újra-
indítása, vagy alvó állapotba helyezése a Főkap-
csoló gombra való kattintással kezdeményezhető.
A Minden alkalmazás gomb ábécébe rendezve
tartalmazza a gépre telepített programokat, prog-
ramcsomagokat. Mivel sok lehet belőlük, szükség
lehet a gördítősáv használatára. Azon sorok,
melyeket egy mappa ikon szimbolizál, nem egy,
hanem több tételt tartalmaznak. Ezekre kattintva

további lista nyílik meg, ahonnan már tudunk
alkalmazást választani.
A programlistát a Vissza gombbal zárhatjuk be.
A Start menü magassága és szélessége meg-
változtatható, ha a szélére állunk, majd amikor a
kurzor egy oda-vissza mutató nyílra vált, húzással
átméretezzük azt.
3.7.3. Alternatív Start menü

Ha a jobb egér-
gombbal kattintunk a
képernyő bal alsó
sarkába vagy a ___
ikonra, akkor nem a
hagyományos, ha-
nem egy attól eltérő
Start menüt kapunk.
Innen ugyan nem
indíthatunk alkal-
mazásokat, ám szá-
mos olyan nagyon
hasznos funkció egy
kattintással is elér-
hetővé válik, mint
például a fájlkezelő, a
vezérlőpult, a fela-
datkezelő, stb.
3.7.4. Csempék kezelése

A kezdőképernyőn és a Start menüben lévő
csempék tetszés szerint átrendezhetők. Ehhez nem
kell mást tennünk, mint az adott csempét a kívánt
helyre húzni. (Érintőképernyő esetén előtte egy
kicsit tovább rajta kell tartani az ujjunkat.) Az ott
lévő csempék ezáltal eggyel hátrébb kerülnek és
átrendeződéssel helyet csinálnak a mozgatott
csempének.
Ha egy alkalmazás csempéjét nem szeretnénk
látni a kezdőképernyőn, úgy kattintsunk rá a jobb
egérgombbal, majd a megjelenő feliratok közül
válasszuk a Levétel a Start menüről-t. Érintőképer-
nyő esetén tartsuk rajta a csempén az ujjúnkat
hosszabban, majd érintsük meg a jobb felső
sarkában lévő áthúzott rajzszeg gombot.
Egyes gombok
mérete is megvál-
toztatható, ehhez a
jobb egérgombos
kattintást követően
kell az Átméretezés
feliratra majd a kí-
vánt méretre kat-
tintani.
Érintőképernyőnél
a hosszabb érintést
követően kell a ... gombot megérinteni, majd a
megfelelő méretet választani.
Szintén itt, a helyi menüben lehet a csempét

eltávolítani, vagy a tálcára kihelyezni is.
A csempék csoportokba rendezhetők. Ha két
csoport közé húzunk egy csempét, úgy új csoport
jön létre. Csempecsoportot áthelyezni úgy tudunk,
hogy a csoportcímkét húzzuk. A csempecso-
portokat át is nevezhetjük. Ehhez kattintsunk a
csoportcímkére, majd írjuk át azt.
A csempékre vonatkozó további beállításokat a

gépházban találunk.
3.8. Az asztal használata

A Windows-ban a normál módban a képernyőn
megjelenő nagy, szabadon használható, többnyire
háttérmintával kitöltött felületet nevezzük asztal-
nak (desktop). Az aszalt teljes egészében hasz-
nálhatjuk, s így lehetőség van az ikonok
elhelyezésére közvetlenül háttérmintára is. Itt
alapesetben a lomtárat találjuk, de bekapcsolhatjuk
a számítógépet, a hálózatot, stb. szimbolizáló
ikonokat is, illetve tetszőleges program ikonját is
elhelyezhetjük rajta, így azokra duplán kattintva
könnyedén indíthatjuk a leggyakrabban használt
alkalmazásokat.
Ha az asztal egy üres területén a jobb egér-
gombbal kattintunk, úgy előhozhatjuk a helyi me-
nüt, melyben lehetőség van az asztalon lévő iko-
nok méretét megváltoztatni, azokat rendezni, stb.
Célszerű bekapcsolni a Nézet menü Ikonok

rácshoz igazítása pontját, mert ekkor az asztalra
rakott ikonok garantáltan egyvonalba kerülnek.
Az Ikonok automatikus elrendezése pont be-
kapcsolásával pedig a kirakott ikonjaink nem
fognak egymás hegyén-hátán állni, hanem azokat a
gép automatikusan berendezi.
Itt van lehetőségünk a képernyő felbontásának
megváltoztatására, illetve az asztal hátterének, és
egyéb fontos paraméterek beállítására a Személyre
szabás pontnál, de erről később még részletesen
szólunk.
A Windows 10 lehetőséget biztosít több

asztal használatára is. Ha kattintunk a
Feladatnézet gombon, úgy az alsó sorban
megjelennek a már aktivált asztalok, melyek közt
kattintással tudunk váltani. Ugyanitt, a jobb szélen
lévő + Új asztal gombbal pedig további asztalokat
is létrehozhatunk.
Az asztalok közti váltásra azonban a

legegyszerűbb módszer a Ctrl ___ jobbranyíl és a
Ctrl ___ balranyíl billentyűkombináció használata.
3.9. A tálca használata

A tálca nem más, mint a képernyő egyik (több-
nyire alsó) szélén végigfutó sáv, amely tartalmazza
az oda kirakott alkalmazások indítóikonjait, az ép-
pen futó alkalmazásokat szimbolizáló gombokat,
és az órát.
A tálcát többféle képen is használhatjuk, de

leggyakoribb az, amikor állandó jelleggel a kép-
ernyőn van. Ha a tálcát automatikus elrejtésűre
állítjuk, úgy az csak akkor jelenik meg, ha az egeret
a képernyő tálca felöli szélére húzzuk. (Ez esetben
nem rabol el területet a képernyőről.)
A tálcán megjelenő kis ikonok segítségével
praktikus alkalmazásokat indíthatunk, vagy éppen
visszatérhetünk az asztalfelületre a jobb szélén, az
óra mellett jobboldalt lévő kis üres területre való
kattintással.
Ha egy alkalmazást elindítunk, úgy az ikonból
egy szélesebb gomb lesz, melyre kattintva a hát-
térben futó program is előtérbe hozható.
Ha egy olyan tálcára helyezett alkalmazásra
kattintunk, amelynek már egy ablaka nyitva van,
úgy a Windows a már megnyitott alkalmazásra
ugrik, újabb példányt nem nyit meg.
A tálcán lévő megnyitott alkalmazások gombjai
fölé húzva az egeret az alkalmazás miniatűrjét is
megtekinthetjük. Ha ezen miniatűrök fölé visszük
az egérkurzort, úgy azt az ablakot a rendszer ideig-

lenesen előtérbe helyezi.
Ha egy tálcán lévő ikonra a jobb egérgombbal
kattintunk, úgy megjelenik az adott alkalmazás
által utoljára használt állományok listája, illetve a
gyakori tennivalók.
A tálcára tetszés szerint helyezhetünk ikonokat,
amelyekre kattintva elindíthatjuk a kívánt alkal-
mazást.
Alkalmazás tálcára
történő felvételéhez a
Start menüben vagy a
kezdőképernyőn a
kívánt alkalmazás
csempéjén kattintsunk
a jobb egérgombbal,
majd válasszuk a
Kitűzés a tálcára sort.
A tálcán lévő gombok sorrendjét húzással
tetszőlegesen átrendezhetjük.
Lehetőség van a tálca zárolásának feloldására,
illetve ismételt zárolására. Zárolt állapotban a tálca
nem mozgatható és nem méretezhető át. (A zárolás
be- illetve kikapcsolását a tálcán való jobb
egérgombbal előhívható helyi menü A tálca záro-
lása menüpontjával válthatjuk.)
A tálca jobb szélén az óra előtt található az
értesítési terület, ahol az Értesítések gombon túl
láthatjuk a hálózati elérés állapotát és állíthatjuk a
hangerőt is. Ezen terület elején adott esetben lehet
egy rejtett ikonok megjelenítésére szolgáló .__

gomb is, amelyen kattintva a ritkábban használt,
amúgy nem látszódó kis ikonok is láthatóvá vál-
nak.
A tálca közepén a futó alkalmazások ikonjai és
nevei jelennek meg. Ha azonos típusú alkalma-
zásból több példányt is futtatunk, úgy amíg elfér a
tálcán, addig több gombbal jelenik meg az alkal-
mazás. Ha a tálca betelt, úgy egy gomb több al-
kalmazást is takarhat, ekkor a gomb dupla sze-
géllyel jelenik meg. Ez esetben a gombra mozdítva
az egeret mindegyik program miniatűrje megjele-
nik, melyekre kattintva lehetőségünk van válasz-
tani.
A Tálca megjelenítése, működésének beállítása
a tálcán való jobb egérgombbal előhívható helyi
menü Tulajdonságok pontjánál állíthatók be. Ezen
lehetőségekről később még részletesen szólunk.
3.9.1. Hangerő állítás

A multimédiás alkalmazás során gyakran válik
szükségessé a hangerő megváltoztatása. Ezt leg-
egyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy a tálcán a
hangszóró szimbólumon kattintunk, majd a hang-
erő szabályzó gombot a kívánt értékre húzzuk.
Amennyiben a jobb egérgombbal kattintunk a

hangszóró ikonjára, úgy a megjelenő helyi me-
nüből további hanggal kapcsolatos funkciók is
elérhetők. Ha a Hangkeverő megnyitása feliratra
kattintunk, úgy a különböző alkalmazások
hangereje külön-külön is beállíthatóvá válik.
3.9.2. Óra
A Windows a tálca
jobb szélén a pontos időt,
illetve a dátumot is kijelzi.
Ha erre az időpontra húz-
zuk egerünket, megjele-
nik a dátum és a nap,
kattintásra pedig az óra
és a naptár is. Itt megte-
kinthetjük, az órát, a nap-
tárat, s ha van rá jogosult-
ságunk, úgy mindezeket
be is állíthatjuk, vagy to-
vábbi, más időzónát mu-
tató órákat kapcsolhatunk be.
3.9.3. Billentyűzetváltás
Alapesetben a telepítést követően a magyar
felülettel dolgozhatunk, billentyűzet-kiosztás vál-
tásra nincs mód. Ha azonban többféle billen-
tyűzetkiosztás használatát is engedélyeztünk
(Gépház- Idő és nyelv), úgy az azok közti váltásra
az óra mellett a tálcán is megjelenik egy kis ikon.
Itt a beállí-
tástól függően
tudunk nyelvet
és kiosztást
váltani. Ha a
HUN (vagy
ENG) feliratra
kattintunk, fel-
gördül egy lista,
melyen kattin-
tással átválthatjuk más nyelvre a billentyűzet-
kiosztásunkat. (Ahhoz azonban, hogy a rendszer
tökéletesen működjön, természetesen csak azokat a
betűtípusokat alkalmazhatjuk, melyek szintén
magyarítottak.)
3.9.4. Értesítések
A Windows 10 tálcáján egy igen fontos ikon
is található, amely az értesítések megjelenítését
biztosítja, illetve szabályozhatja.
Ha rákattintunk az Értesítések ikonjára,
úgy a képernyő jobb szélén megjelenik egy
sáv, amely felső ré-

szén a műveletköz-
pont, az aktuális
értesítések üzenetei,
alsó részén pedig a
különféle üzemmó-
dok kapcsolói talál-
hatók meg.
Ha például csat-
lakoztatunk egy
pendrive-ot, vagy
behelyezünk egy
DVD lemezt, itt
jelenik meg, hogy
mit tegyünk vele, itt
láthatjuk a frissí-
tések üzeneteit, vagy
hogy ha kifogyott a
papír a nyom-
tatóból.
Az alsó részen
lévő gombok a szá-
mítógép konfigurá-
ciójától és beállí-
tásaitól függően el-
térőek lehetnek, bár
a gombok többsége azonos. A gombok által jelzett
funkciókat érintéssel vagy kattintással kapcsol-
hatjuk ki, illetve be. Ha szürke a gomb, úgy az
adott funkció ki van kapcsolva, ha kék, akkor be.
Az egyik legfontosabb gomb a táblagép

üzemmódot kapcsolja. Ha ez aktív, úgy a Start
menü helyett a kezdőképernyő vagy Start kép-
ernyő jelenik meg a __ ikonra való kattintáskor,
illetve az alkalmazások is teljesképernyős módban
futnak, nem lesznek kereteik, nem helyezhetők és
méretezhetők át tetszés szerint, ezáltal kényel-
mesebbé válik a kezelés egy érintőképernyős vagy
kisebb kijelzővel rendelkező gép esetén.
Bár van külön ikonja a tálcán, de itt is
kapcsolhatjuk a wifi és bluetooth csatlakozásokat,
aktiválhatjuk a repülési üzemmódot, kapcsol-
hatunk VPN módba, jegyzetet írhatunk, elérhetjük
a beállításokat, változtathatjuk a kijelző fényerejét,
vagy a Ne zavarjanak! gomb aktiválásával letilt-
hatjuk a felugró értesítéseket.
3.9.5. Keresés
Bár a start menübe való belépés után
elkezdett gépeléssel is indíthatunk kere-
sést, a Start menü mellett lévő nagyító
ikonra kattintva nem csupán a számítógépen lévő
tartalmak közt kereshetünk, hanem megmutatja az
internetes találatokat is. Ha bekapcsoljuk a Cortana
személyi digitális asszisztenst elég a hívószót (Hey
Cortana) kimondani, a rendszer máris figyeli a
kérdéseinket, amire válaszol, vagy végrehajtja az
utasításainkat. De ne örüljünk előre, sajnos a
Cortana egyelőre nem ért magyarul.
3.9.6. Hálózati kapcsolódás

A már használt hálózatokhoz a rendszer képes
önállóan kapcsolódni, ilyenkor semmiféle tenni-
valónk nincs. Új, régen használt, vagy
kikapcsolt automatikus csatlakozás esetén
a hálózat ikonjára kell kattintani, majd ha
találunk elérhető hálózatot, úgy a jobb-
oldalt megjelenő területen annak sorára és
a Csatlakozás gombra kattintva megkezdhetjük a
kapcsolódást.
Az ikon típusa attól függ, hogy vezetékes, vagy
vezeték nélküli hálózathoz kapcsolódunk-e.
3.10. Az ablakok
Jelen fejezetben azon alkalmazások ablakairól
szólunk, melyek az asztalon futnak, az alább le-
írtak többsége a táblagép módban futtatott alkal-
mazásokra nem vonatkoznak, mivel azok a teljes
képernyős használatot igényelnek.
3.10.1. Az ablakok fajtái
3.10.1.1. Alkalmazás- vagy programablak

Azok az ablakok, melyek egy-egy alkalmazás-
hoz tartoznak, vagy melyekben egy-egy programot
futtatunk. Egyes alkalmazásablakokban nem
programot futtatunk, hanem valamely mappa,
vagy tárolási egység elemeit találjuk. (Pl. számí-
tógép, lomtár, stb.)
3.10.1.2. Dokumentumablak
A programablakon belül elhelyezkedő olyan
ablak melyekben a program dokumentumai talál-
hatók. Dokumentumablakot csak azon program-
ablakon belül találunk, amely több dokumentumot
(pl. szövegállományt) képes kezelni.
3.10.1.3. Párbeszédablak
Azok az ablakok, melyek bizonyos menüpontok
előhívásakor további adatok megadásának céljából
bukkannak elő.
3.10.1.4. Az ablakok részei

A Windows ablakai – azok tartalmán kívül –
egyéb fontos elemeket is tartalmaznak.
Természetesen nem minden ablak rendelkezik

minden felsorolt résszel, csak azokkal, melyekre az
adott helyzetben szükség lehet. A következőkben
ezen elemeket és funkciójukat ismertetjük.
3.10.1.5. Ablakszél (1,3,6,10,12,13,15,16.)

Az ablak szélein elhelyezkedő terület. Ha a
nyilat erre a területre mozdítjuk, formája egy oda-
vissza mutató nyíllá alakul.
Ha ilyen állapotban folyamatosan nyomva
tartjuk az egér bal oldali gombját, akkor az egér
mozgatásával egyszerre (húzás) az ablak szélének
helyzetét tudjuk beállítani. E funkció segítségével
lehet az ablak méretét megváltoztatni úgy, hogy ha
valamely szélét húzzuk, úgy csak az az oldal, ha
valamely sarkát, úgy a sarokhoz kapcsolódó mind-
két oldal elmozdul, de a többi ablakszél változatlan
helyen marad.
3.10.1.6. Címke (2.)

Amennyiben a címkére állunk úgy húzással
lehetőségünk van az egész ablakot elmozgatni
eredeti helyéről.
3.10.1.7. Minimalizáló gomb (4.)
Amennyiben ezen a gombon kattintunk,
az egész ablak eltűnik. Létezését a tálcán
lévő gomb fogja jelezni. Az ablak visszaállítása a
tálcán lévő gombra való szimpla kattintással való-
sítható meg.
3.10.1.8. Teljesméret gomb (5.)

Ha ezen a gombon kattintunk, úgy az
ablak teljes képernyő méretűvé, vagy szülő-
ablak méretűvé válik. Az ablak eredeti méretűvé
való visszaállítása ugyanezen helyre be-
kerülő dupla téglalap formájú „előzőméret
gomb“-ra való kattintással valósítható meg.
3.10.1.9. Gördítőnyíl (7, 11.)
Ez a jel akkor válik láthatóvá, ha az ablak
tartalma nagyobb, mint amennyi abban láthatóan
elférne. Ilyen esetben a felső gördítő-nyílon kattint-
va az ablak tartalma egy egységgel lefelé (!), az alsó
gördítőnyílon kattintva egy egységgel felfelé (!)
mozdul, láthatóvá téve a további részeket.
3.10.1.10. Gördítősáv (8.)
Ez a jel akkor válik láthatóvá, ha az ablak
tartalma nagyobb, mint amennyi abban láthatóan
elférne. A gördítősáv csupán a gördítőgomb
mozgatásának lehetséges helyszíne. A vízszintes
gördítősáv ugyanilyen célokat szolgál, csupán me-
rőleges irányban.
3.10.1.11. Gördítőgomb (9.)
A gördítőgombot húzva (gördítőgombra állítva
a kurzornyilat, az egér bal oldali gombjának
folyamatos nyomvatartása mellett mozgatjuk az
egeret) tudjuk kijelölni azt, hogy az ablak
tartalmának mely része legyen látható.
3.10.1.12. Tartalom (14.)

Ez a rész az ablak lényegét tartalmazza, itt
jelenik meg a benne lévő program, szöveg ábra,
stb. Az ablak aktivizálása úgy is történhet, hogy
ezen a területen kattintunk.
3.10.1.13. Menüsor (17.)
Ha az itt lévő menük valamelyikén kattintunk,
aktivizálhatjuk az adott menüt vagy szalagot. A
menüből történő kiválasztáshoz az adott menü-
pontra állás és ismételt kattintás szükséges. (A
világosszürke menüpontok nem választhatók ki.)
3.10.1.14. Vezérlő menü jele (18.)
Amennyiben ezen a gombon kattintunk, meg-
jelenik a vezérlőmenü. A kívánt menüpont kivá-
lasztásához az adott menüponton való ismételt
kattintás szükséges. A vezérlő menü jelén történő
dupla kattintással az ablakot tudjuk bezárni.
3.10.1.15. Bezárógomb (19.)
Amennyiben ezen a gombon kattintunk
az egér bal oldali gombjával, úgy lehetősé-
günk van az ablakot „bezárni“, azaz a programból
egy gombnyomásra kényelmesen kilépni.
3.10.1.16. Információs sor (20.)
Az információs sor nem minden ablaknál van
jelen, de ahol megtalálható ott az ablak tartalmára,
a szabad lemezterületre, a váltóbillentyűk állapo-
tára, stb. utaló tájékoztatást tartalmaz.
3.11. Alkalmazások kezelése

táblagép módban
Táblagép módban az alkalmazások a teljes
képernyőt kitöltik, azokat csak bizonyos korlátok
közt méretezhetjük át. Mindemellett lehetőség van
arra, hogy egy alkalmazást úgy rögzítsünk a képer-
nyő jobb vagy bal szélén, hogy közben a maradék
területen egy másik alkalmazás fusson, így az
asztal teljes funkcionalitásában használható marad.
A képernyő felosztásához indítsuk el a kívánt
alkalmazást a kezdőképernyőről, majd fogjuk meg
a képernyő felső szélének közepén (ekkor az
alkalmazás képe kisebbé válik) és húzzuk azt a
képernyő jobb vagy bal szélére.
A megosztott képernyőn a dokkolt alkalmazást
a felső szélén megfogva a másik oldalra is
áthúzhatjuk.
Ha meg kívánjuk változtatni a dokkolt alkal-

mazások által használt képernyőterületek arányát,
úgy a dokkolást elválasztó vonal közepén lévő
elválasztó vonalakat kell a képernyő közepén a
kívánt mértékben elhúzni.
3.12. A menük, szalagok

A programok nagy részének szolgáltatásait a
menük vagy szalagok segítségével érhetjük el. E
menük többsége a menü szavára állással és a bal
egérgombbal való kattintással hívható elő. Az al-
menüket tartalmazó menük, menüpontok sokszor
a rámozdulás hatására megnyílnak (legördülő
vagy redőnymenük). A menükben gyakran talál-
hatunk az adott szituációban ideiglenesen nem
használható menüpontokat, melyeket a gép vilá-
gosszürke színnel elhalványít. A menüpontok ki-
választásának hatására a legtöbb esetben valamely
tevékenység kerül elvégzésre vagy párbeszédpanel
jelenik meg.
E mellett léteznek kiválasztásos menüpontok is,
melyek kiválasztásával egyes funkciók kapcsolha-
tók ki vagy be. (Ekkor a menüpont neve előtt egy
kis pipa vagy pont jelzi a bekapcsolt állapotot.)
Szalagos elrendezés esetén a kiválasztást kö-
vetően az adott funkciónak megfelelő szalag kerül
megjelenítésre, melyen kattintással tudjuk kiválasz-
tani a kívánt lehetőséget.
3.13. Vezérlő menü

A vezérlő menü egy
olyan, számos ablak bal
felső sarkában megtalál-
ható menü, amely az
adott ablak kezelésében
segít. (Méretváltoztatás,
bezárás, stb.)
3.14. Gyorsmenük, helyi menük

Bár leginkább a bal
egérgombot használjuk, a
Windows-ban az egér jobb
oldali gombja is használ-
ható. Ez szolgál ugyanis a
helyi- vagy gyorsmenük
lehívására. Természetesen
különböző helyekre mu-
tatva az egérrel, különbö-
ző tartalmú gyors-
A helyi menühöz a jobb
menüket kaphatunk,
egérgombbal kelt kattintani!
így ha megnyomjuk
az egér jobb gombját más jelenik meg a tálcán, más
egy szövegszerkesztőben, más az asztal hátterén és
más a mappákon. A különböző ikonokon az egér
jobb gombjával kattintva bizonyos menüpontokat
tekintve azonos, egy részében azonban eltérő
menüpontokat látunk az adott ikon fajtájától füg-
gően. Egyes tevékenységeket a gyorsmenük segít-

ségével tudunk a legegyszerűbben elvégezni. Pél-
dául szövegszerkesztőben hibát javítani, vagy le-
mezt formázni. (A fájlkezelőben az egér jobb
gombjával kattintunk valamelyik meghajtó vagy
kártyaolvasó ikonján, majd kiválasztjuk a For-
mázás menüpontot. Teljes lemez másolása is ha-
sonlóan történik.) A lomtár ürítését is legegysze-
rűbben a lomtár helyi menüjének Lomtár ürítése
menüpontjával tehetjük meg. A gyorsmenük jelen-
tős részében található egy Tulajdonságok menü-
pont is, amely az adott eszköz adatlapját jeleníti
meg.
A menükből kilépni vagy az Esc billentyűvel,
vagy más helyen történő kattintással tudunk.
3.15. Ablakműveletek
3.15.1. Ablakok áthelyezése
Az ablak áthelyezéséhez a címkére állva kell az
egér baloldali gombját folyamatosan nyomva tartva
az egeret elmozdítanunk.
3.15.2. Ablak bezárása

Az ablak bezárása, azaz a programból való
kilépés legegyszerűbben az alkalmazás ablakának
jobb felső sarkában lévő bezárógombon való
kattintással valósítható meg. Ezen túl az ablak bal
felső sarkában található vezérlőmenü jelén történő
dupla kattintással is bezárhatjuk az ablakot. A

programok többségénél lehetőség van a Fájl
menüben található Kilépés menüponttal is bezárni
az alkalmazást. További módszer a vezérlőmenü
jelén majd a Bezárás menüponton történő kattintás
vagy az Alt F4 billentyűkombináció alkalmazása is.
3.15.3. Méretváltoztatás
Az ablak méretének megváltoztatására nincs
minden ablak esetén lehetőségünk, táblagép mód-
ban pedig egyáltalán nem lehetséges. Méretváltoz-
tatáshoz az ablakszélen állva kell a húzás mű-
veletet alkalmaznunk. Ha a nyilat az ablakszél
részre mozdítjuk, változtatható méretű ablakok
esetén annak formája egy oda-vissza mutató nyíllá
alakul. Ha ilyen állapotban folyamatosan nyomva
tartjuk az egér bal oldali gombját, akkor az egér
mozgatásával egyszerre az ablak szélének hely-
zetét tudjuk beállítani. Az egér gombját a végleges
pozícióban kell elengedni.
További lehetőség, amikor az ablakot teljes
képernyő méretűre változtatjuk a  teljesméret
gomb segítségével, illetve minimalizáljuk a __
gomb segítségével. Az ablakot a képernyő felső
szélére húzva is teljesméretűvé tehetjük, illetve a
címke megrázásával a többi ablakot minimali-
zálhatjuk.
Fontos tudni, hogy nem minden ablak mérete
változtatható meg, csak aminek kerete is van.
3.15.4. Eredeti méret visszaállítása

Az ablak korábbi méretének visszaállí- ____
fásához az előzőméret gombon kell kattin- ____
tanunk, illetve ha az ablakot minimalizáltuk, úgy a
tálcán lévő gombjával visszahozhatjuk.
3.16. Párbeszédablakok használata

A párbeszédablakok azok az ablakok, melyek
bizonyos menüpontok előhívásakor további adatok
megadása miatt bukkannak elő. Ezen ablakokon ily
módon funkciójukból eredően további adatokat
kell megadnunk, melyeket többnyire az ablak
különböző területeire kell beírni. Szöveges és
numerikus adatok bevitelén kívül azonban egyéb
kiválasztási módszereket is alkalmazhatunk.
A párbeszédablakban természetesen nem
mindig tölthető ki minden mező. Azon mezők,
melyek kitöltése az adott szituációban nem értel-
mezhető, gyengébb fénnyel jelennek meg, így azo-
kat használni sem tudjuk.
3.16.1. Nyomógombok
A nyomógomb-
hoz hasonló terü-
leteken történő kattintással az adott gomb
funkcióját aktivizálhatjuk. A párbeszédablakon
belül elhelyezkedő nyomógombok közül egy
többnyire vastagabb keretű. E gomb megnyomását
az Enter billentyűvel is helyettesíthetjük. A

nyomógombok között találjuk például az OK
gombot, mellyel az adott párbeszédablak érvé-
nyesítését, illetve az ott bevitt adatok elfogadását
valósíthatjuk meg. A Mégse gomb az adott pár-
beszédablak visszavonását váltja ki. E gombon ak-
kor célszerű kattintani, ha az adott tevékenységet
vissza óhajtjuk vonni. A Súgó gomb az adott
tevékenység használatához nyújt segítséget.
3.16.2. Kiválasztónégyzetek
A kiválasztónégyzetek egy-
Oldalszámok
mástól független különböző
szolgáltatások be-, illetve kikapcsolására szolgál-
nak. Ha egy négyzet üres a négyzetben történő
kattintás a négyzet beikszelését, beikszelt négyzet
esetén pedig annak törlését jelenti. (Az  helyett
bizonyos programok  -t helyeznek, melynek je-
lentése ugyanaz.)
3.16.3. Választókapcsolók
A választókapcsolók A teljes dokumentum
olyan kis kör alakú gom-
Kijelölt terület
bocskák, melyek közül,
mindig csak egyet akti- Oldalak: 1-65535
vizálhatunk, azok egymás-
tól függetlenül történő kapcsolása értelmetlen len-
ne. A kiválasztás egyszerűen az adott választó-
kapcsolón történő kattintással valósítható meg.
3.16.4. Kitöltőmezők
A kitöltőmezők olyan adatbeviteli területek,
melyeket a párbeszédablakokban alkalmaznak szö-
veges vagy nu- Tárgy: levél
merikus ada-
tok megadására (pl. állománynév bevitelnél).
Amennyiben a kitöltendő mező már tartalmaz ada-
tot, úgy a mezőre való rálépéskor annak tartalma
gyakran inverzre vált. Ez esetben karakter leütése
után a korábbi tartalom eltűnik s a bevitt ka-
rakterrel kezdve új adatot vihetünk be. Ha azonban
nem karaktert gépelünk, hanem kurzort moz-
gatunk, úgy lehetőség van a korábbi tartalom
módosítására.
3.16.5. Listakeretek
A listakeret olyan terület, amelybe tetszőleges
adatot nem írhatunk, csupán a gép által felajánlott
listából választhatunk. Ha a listára nem férne rá az
összes kiválasztható adat, úgy jobboldalt egy gör-
dítősáv is megjelenik. A listáról elemet választani a
megfelelő elemen történő kattintással tudunk.
3.16.6. Legördülő lista

A legördülő lista nagymértékben hasonlít a
listakerethez, de itt a gép alapállapotban csak egy
elemet jelenít meg, amelynek esetleges megvál-
toztatásához a jobb oldalán elhelyezkedő legördítő
nyíllal a listát külön kell

legördíteni. Ha a listára nem
férne rá az összes kiválaszt-
ható adat, úgy jobboldalt egy
gördítősáv is megjelenik.
Erről a listáról elemet vá-
lasztani úgy tudunk, hogy az
egérrel a megfelelő elemen
kattintunk.
3.16.7. Numerikus adatok bevitele

Sok esetben numerikus adatot nemcsak a
kitöltőmező használatával tudunk begépelni. Ha a
beviteli mező mellett kis le és felfelé mutató nyilat
találunk, használhatjuk ezeket is oly módon, hogy a
a lefelé mutató nyíllal csökkenthetjük, míg a felfelé
mutató nyíllal növelhetjük a beviteli mezőben
található értéket.
3.16.8. Állományok, mappák

kiválasztása
Az állományok, könyvtárak illetve meghajtók
kiválasztása a korábbiak bármelyikével, illetve
kombinált alkalmazásával is történhet.
A meghajtók és könyvtárak azonosításához a
gép külön szimbolikus ábrákat rajzol, melyek
segítenek eligazodni a háttértárolók, az azokon
létrehozott mappák, és a bennük tárolt állományok
között. Amennyiben ezek közül kell választanunk,
mindig a meghajtóval kezdjük, majd a mappával

folytassuk, s az állományazonosítást csak a leg-
végén válasszuk ki.
A meghajtók tallózásakor, vagy a megnyitás

panelen a felső sorban, vagy a panel bal szélén
tudjuk kiválasztani azt a helyet, ahol a betölteni
kívánt állomány található. Alapesetben a gyors
elérés, a kedvencek, a könyvtárak, a számítógép és
a hálózat elemei láthatóak, így ha a kis > jelekre
kattintva kifejtjük például az Ez a gép, majd a
Helyi lemez (C:) ágat, úgy a korábban ismertetett
struktúra szerint válogathatunk a meghajtók és
mappák közt.
Az aktuális helyet a felső sorban a gép kijelzi,
ha itt valamelyik (pl. az utolsó-előtti) elemen
kattintunk, úgy visszaléphetünk az adott szintre.
Gyakran szükség lehet a visszalépés

gombjára is, melynek segítségével az elő-
zőleg látogatott mappákat (helyeket) tudjuk vissza-
állítani.
Értelemszerűen a hely meghatározását még az
állomány kiválasztása előtt kell megtennünk.
3.16.9. Kilépés menüből, ablakból

Amennyiben tévesen választottunk funkciót
úgy párbeszédablakból a Mégse gomb kiválasz-
tásával, menüből pedig a menün kívüli területen
történő kattintással vagy az Esc billentyűvel
tudunk kilépni.
3.17. Fülek használata

A Windows párbeszédablakainak használata
során a megváltoztatható lehetőségeket többnyire
nem egyszerre, hanem csoportosítva jeleníti meg.
Ez azt jelenti, hogy a párbeszédablakok egy részét
kis fülekkel látják el, így a beállítható szolgál-
tatásoknak egyszerre csak egy, a fülön jelölt névvel
azonosított csoportja jelenik meg.
Ha más beál-
lításcsoportot sze-
retnénk megváltoztatni, úgy egy másik fülön kell
kattintani. Az egész rendszert úgy célszerű
elképzelni, mintha több egymás mögött elhelyezett
kartont használhatnánk, melyek közül csak a
legfelső látszik.
Az OK gombbal természetesen minden karton

beállítását aktivizálhatjuk, a Mégse gomb pedig
elhagy minden (a nem látható kartonon is végzett)
átállítást.
3.18. Ikonok kezelése

Mint tudjuk, a Windows a prog-
ramokat, állományokat és egyéb
elemeket nem csak egy névvel, hanem
a tartalmára utaló ábrával, úgynevezett Ez a gép
ikonnal is szimbolizálja. A leg-
gyakoribb ikonok a programok ikonjai, melyek
segítségével indíthatjuk a kívánt alkalmazást. A
Windows azonban ikonnal szimbolizál minden
más objektumot mappát és állományt is. Ha az
adott állomány nem tartalmaz ikont, úgy auto-
matikusan hozzárendelődik egy a fájltípusnak
megfelelően. Ezen ikonok kezelés tekintetében
azonban szorosan összetartoznak az alattuk álló
megnevezéssel, és ízlésünknek megfelelően tetsző-
legesen mozgathatjuk, másolhatjuk a képernyőn a
következőkben leírtaknak megfelelően.
3.18.1. Ikon kiválasztása

Ikont kiválasztani úgy tudunk, hogy a nyíl
hegyével a kiválasztandó ikonra mutatunk, majd
kattintunk egyet az egér bal oldali gombjával. (A
kiválasztást többnyire csupán csak a később
végrehajtandó funkciók kedvéért végezzük.)
3.18.2. Áthelyezés
Egyik helyről a másikra vagy egyik ablakból a
másikba fájlt vagy ikont áthelyezni az adott ikon
húzásával lehet. (Ez azt jelenti, hogy a megfelelő
ikonra történő ráállás után az egér gombjának fo-
lyamatos nyomvatartása mellett kell elmozdítani
azt.)
Célszerű tehát ilyen jellegű tevékenység előtt a
célhelyet is láthatóvá tenni oly módon, hogy vagy
egy külön ablakban megnyitjuk azt az aktuális
mellé, vagy a mappalistában láthatóvá tesszük a
célmappát a húzás előtt.
Windows-ban a fájlokra utaló ikon húzása
különböző meghajtók között másolást, adott
meghajtón belül programfájl esetén parancsikon
létrehozást, nem programfájl esetén áthelyezést
eredményez.
3.18.3. Állományok másolása

Egyik ablakból a másikba ikont (vagy
állományt) átmásolni úgy, hogy az az eredeti
helyén is megmaradjon az adott ikon Ctrl gomb
nyomvatartása melletti húzásával lehet. (Ez azt
jelenti, hogy a megfelelő ikonra történő ráállás
után az egérgomb és a Ctrl billentyű folyamatos
nyomvatartása mellett kell elmozdítani az egeret.
A Ctrl gombot előbb kell megnyomni és később
elengedni, mint az egérgombot.)
3.18.4. Állományok törlése

A Windows ablakaiból állományt, illetve a
hozzá tartozó ikont törölni az ikon kiválasztása
után megnyomott Del billentyűvel tudunk. (Az
ikon kiválasztása az ikonon történt szimpla
kattintással történhet.) A lomtárra történő húzás
szintén törlést eredményez.
3.18.5. Asztalon lévő ikonok rendezése

Az asztalon lévő ikonok áthelyezése, átrende-
zése, nem csupán az ikonok manuális húzogatá-
sával valósítható meg. Ha a háttérre a jobb egér-
gombbal kattintunk, majd a megjelenő helyi me-
nüből kiválasztjuk a Rendezés menüpont megfelelő
almenüjét, úgy a gép automatikusan rendet rak.
További lehetőség az asztal helyi menüjéből a
Nézet menü Ikonok rácshoz igazítása pontja,
amely az asztalra rakott ikonok egyvonalba
állítását végzi, illetve az Ikonok automatikus elren-
dezése pont, amely bekapcsolásával a kirakott
ikonjainkat a gép automatikusan berendezi.
3.18.6. Húzás jobb egérgombbal

Ha nem vagyunk
biztosak abban, hogy az
adott húzás a valóság-
ban milyen műveletet
eredményez, úgy lehe-
tőség van arra, hogy nem a bal, hanem a jobb

egérgombot lenyomva valósítjuk meg a húzást. Ez
esetben a művelet befejeztével, az egérgomb
elengedésekor megjelenik egy menü, melyből vá-
laszthatunk, hogy másolást, áthelyezést, vagy
parancsikon létrehozást óhajtunk-e végezni.
3.18.7. Parancsikonok
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon,
ha egy programot több helyen is látni
W szeretnénk (asztal, start menü, stb.),
akkor azt több példányban kell-e tá-
Picasa 3
rolnunk? Természetesen nem. A prog-
ramok teljes másolata helyett bárhova létre-
hozhatunk ún. parancsikonokat (shortcut), melyek
a valóságban csak néhány byte hosszú állományok
(ezek az állomány ikonját és elérési paramétereit
tárolják), de rájuk kattintva a korábban hozzájuk
rendelt programot indítják.
Ilyen parancsikont nagyon egyszerűen létre-
hozhatunk, hiszen nincs más dolgunk, mint a valós
programot szimbolizáló ikont a kívánt helyre
(háttérre, vagy olyan mappára, amelyet már koráb-
ban megnyitottunk) a jobb egérgombbal húzni,
majd az elengedéskor megjelenő menüből a bal
egérgombbal a Parancsikon létrehozása menü-
pontot választani. A művelet hatására a kívánt
helyen létrejövő parancsikont a bal alsó sarkában
lévő kunkorodó nyíl különbözteti meg a valós
programmásolattól. (Ezután persze célszerű az

esetleges parancsikon – programnév nevet is
megváltoztatni.) Ha tehát egy állomány ikonjának
sarkában nem látunk ilyen kis nyilat, akkor az
valóban az adott helyen található, míg ha látunk,
úgy annak valódi tárolási helye máshol van.
3.19. Windows mappák

Az asztalon (a képernyő hátterén) találhatunk
olyan ikonokat is, melyek speciális mappákra
utalnak. Ilyen például a számítógép, vagy háló-
zatok ikon. Az ezen mappák megnyitásakor meg-
jelenő ikonok a valós állományokat, mappákat jel-
képezik, így ezek húzásával másolások, mozgatá-
sok és egyéb fájlműveletek végezhetők. (Másolás-
kor például tel-
jesen mindegy,
hogy ezekbe a
mappákba, vagy
a fájlkezelő
könyvtárszimbó-
lumára húzzuk
az állományt.)
Ha ezen map-
pákat nem látjuk
az asztalon, úgy
kapcsoljuk be
őket a következő
módon:
4
kattintsunk jobb egérgombbal a háttérre,
4
kattintsunk a Személyre szabás menüpontra,
4
kattintsunk a Témák sorra,
4
kattintsunk az Asztal ikonbeállításai funkcióra,
4
a panelen kapcsoljuk be azon elemek előtt a négy-
zetet, amelyeket látni szeretnénk az asztalon,
4
végül kattintsunk az OK gombra.
3.19.1. Ez a gép
A számítógép ikon megnyitását
követően a gépünkön található erő-
források jelennek meg. A különböző
meghajtókon (floppy, winchester, CD, Ez a gép
DVD, pendrájv, stb.) túl a kedvencek
és a hálózat mappája is megtalálható itt.
A meghajtó-szimbólumokon duplán kattintva

azok tartalma jelenik meg. Így például a
merevlemez (C:) ikonján való dupla kattintás
hatására a winchester főkönyvtárában lévő
állományok, illetve az onnan nyíló mappák
jelennek meg, amikbe szintén dupla kattintással
léphetünk be. Az ikonok megjelenítési módjait a
jobb alsó sarokban lévő _____ gombokkal vagy a
Nézet szalagon állíthatjuk be.
3.19.2. Hálózat
A hálózat ikon mappája szerke-
zetileg illetve a használat szempont-
jából megegyezik a számítógéppel,
annyi különbséggel, hogy itt nem a
Hálózat
gépünk erőforrásait, hanem a hálóza-
ton lévő külső erőforrásokat illetve gépeket látjuk.
A kiválasztott számítógép szimbólumára dup-
lán kattintva a saját számítógéphez hasonló szer-
kezetben megjelennek a kiválasztott gép számunk-
ra hozzáférhető erőforrásai, háttértárolói. (Azt,
hogy mikhez férhetünk hozzá, az adott gépen a
számítógép mappában a helyi menü Megosztás
ezzel menüpontjánál határozhatja meg a gép gaz-
dája.)
Eltérő operációs rendszerű gépek, fájlszerverek,
szerverek, illetve speciális eszközök esetében elő-
fordulhat, hogy az adott eszköz nem jelenik meg a
hálózat tallózása során. Ennek oka sajnos a kom-
patibilitás hiányában kereshető.
3.19.3. A Lomtár
A lomtár egy olyan tárolóegység,
ahová a törölt programok vagy
adatok kerülnek. A Windows a tö-
rölt adatokat ugyanis addig őrzi,
ameddig csak tudja, így később ha
netán mégis meggondolnánk ma- Lomtár
gunkat „visszakukázhatjuk“ a törölt
állományokat is.
3.19.3.1. Lomtár megtekintése
A lomtárban lévő törölt állományok megte-
kintése a lomtár ikonján való dupla kattintással
valósítható meg a legegyszerűbben.
3.19.3.2. Lomtár ürítése

Az állományok végleges törlése a lomtár üríté-
sével valósul meg. Ezt legegyszerűbben a lomtár
helyi menüjében kezdeményezhetjük, azaz a

lomtár ikonján a jobb egérgombbal, majd a
megjelenő menü Lomtár ürítése menüpontján a bal
egérgombbal kell kattintanunk.
Ha megnyitottuk a lomtárat, akkor azt üríteni a
Kezelés szalag Lomtár ürítése ikonjával lehet.
3.19.3.3. Visszaállítás lomtárból

A lomtárban lévő állomány visszaállításához
nyissuk meg a lomtárat, kattintással jelöljük ki a
visszaállítandó állományt, vagy állományokat (a
Ctrl gombbal további állományok is kijelölhetők, a
Shift gombbal pedig a már kijelölt és most
kijelölendő közti összes állomány is kijelölhető)
majd kattintsunk a Kezelés szalagon A kijelölt
elemek visszaállítása gombra.
3.19.3.4. A lomtár mellőzése és
tulajdonságai
Ha nem kívánjuk használni a lomtárat, hanem
azt szeretnénk, hogy törléskor a fájlok auto-
matikusan semmisüljenek meg, úgy nyissuk meg a
lomtárat, majd kattintsunk a Kezelés szalagon a
Lomtár tulajdonságai gombra, majd a megjelenő
panelen jelöljük be A törölt fájlok ne kerüljenek át a
lomtárba... felirat előtti gombot.
Szintén ezen a panelen állíthatjuk be a lomtár
méretét, illetve itt kérhetjük a törlés előtti plusz
jóváhagyást is.
3.20. A szalagok használata

A Windows alkalmazásaiban folyamatosan tér
át a szalagok használatára a menük és az
eszköztár-ikonok helyett. A szalagokról a
különböző tevékenységek kiválasztása úgy
történik, hogy a képernyő felső sorában található
megfelelő menüre (szalagnévre) állva egyszer
megnyomjuk az egér gombját, majd a megjelenő
szalagról a kívánt ikonon kattintunk. A gombok
használatáról a program tájékoztatást is ad oly
módon, hogy az egérkurzorral gombra állva egy
kis idő elteltével megjelenik a gomb funkciója.
A szalagok elrendezése és a megjelenő
lehetőségek köre attól függ, hogy milyen típusú
fájlt vagy objektumot választunk ki.
A szalagokon lévő gombok mérete, illetve cso-
portosítása követi az ablak méretét, így ha nagyobb
felbontásban, teljes képernyőn használjuk az adott
ablakot, úgy nagyobb gombokkal és részletesebb
kifejtéssel találkozunk annál, mintha kisebb képfel-
bontással, vagy kisebb ablakmérettel dolgoznánk.
Némely al-
kalmazásban a
szalagokon a
Fájl menü funkciója kissé eltérhet a többitől, így ez
eltérő színezést is kap. Ha a Fájl menü használata
során a többi szalagnév eltűnik, úgy bezárni a me-
nüt az Esc billentyűvel vagy ismét a Fájl feliratra
kattintva tudjuk.
A szalag alatt a nyilakkal visszaléphetünk az

előző helyre, illetve hatástalaníthatjuk a vissza-
lépést, mellette az aktuális mappa előtt lévő nyíllal
feljebb léphetünk a mappa-struktúrában, jobb-
oldalt pedig keresést indíthatunk. A szalagok
tartalma a kiválasztott helytől és fájltól függően
változhat, a lehetőségeket a fájlkezeléssel foglal-
kozó fejezetben ismertetjük.
3.21. Megjelenési lehetőségek

3.21.1. Ikonméret és sorrend
A fájlkezelő használata során, a számítógép,
vagy bármely olyan hely tallózásakor, ahol fájlokat
találunk lehe-
tőség van a
fájlok meg-
jelenítését i-
gényünk sze-
rint módosítani.
Alapesetben az ikonok megjelenítési módjait a

jobb alsó sarokban lévő _____ gombokkal vagy a
Nézet szalagon, az Elrendezés mezőben állíthatjuk
be a kívánt méretűre és tartalmúra.
Ha a Részletek megjelenítést választottunk, úgy
alapesetben az állományok neve, kiterjesztése (tí-
pusa), az utolsó módosítás dátuma és mérete
jelenik meg. A jellemzők részére rendelkezésre álló
oszlopszélesség, a fejléc elemek elválasztó vona-
lának húzásával is megváltoztatható.
Ha ezeken túl
további adatokat
is meg kívánunk
jeleníteni, úgy kat-
tintsunk erre a
fejléc sorra a jobb
egérgombbal és je-
löljük be a megje-
lenítendő adato-
kat.
Az állományok sorrendjének megváltoztatásá-
hoz kattintsunk az adott jellemző fejlécén. Ismételt
kattintás fordított sorrendet eredményez.
Ha nem a Részletek elrendezést, hanem vala-
mely ikonos elrendezést választottuk akkor fejléc
hiányában a fájlsorrendet a Nézet szalag Rendezés
ikonjánál, vagy egy üres helyre való jobb egér-
gombbal történő kattintással előhívható helyi me-
nü Rendezés pontjánál határozhatjuk meg.
3.21.2. Betekintés és részletek

A Nézet szalag elején lehetőségünk van bekap-
csolni a betekintő ablaktáblát, vagy a részletek
megjelenítésére szolgáló ablaktáblát. Ez esetbe a
fájlok mellett jobboldalt a rendszer megmutatja a
kiválasztott fájl előnézeti
képét, illetve annak rész-
letes tulajdonságait.
Az ablaktáblák bekapcsolt állapotukban át-
méretezhetők, ha az ablaktábla szegélyét húzzuk.
3.21.3. Frissítés
A Frissítés gomb az ablak tartalmának
újravizsgálatára szolgál. Ha például a flop-
pylemez mappáján állunk és kicseréljük a meg-
hajtóban lévő lemezt, úgy azzal a mappa tartalma
még nem változik meg automatikusan. Ilyenkor
kell használni a Frissítés gombot, amellyel kér-
hetjük a gépet, hogy ismét vizsgálja meg a lemezt,
s az ablakban az új állapotot jelenítse meg.
3.21.4. A navigációs ablaktábla

A navigációs ablak az ablak bal szélén lévő
terület, amelyben a mappalista is elhelyezkedik.
Jellemzőit és a rajta megjelenítendő elemeket a Né-
zet szalag legelső, Navigációs ablak gombján kat-
tintva tudjuk megváltoztatni.
Az ablaktáblák bekapcsolt állapotukban átmé-

retezhetők, ha az ablaktábla szegélyét húzzuk.
3.21.5. Szűrők
Ha részletek megjelenítési módot választottunk
egy ablakban, úgy a listában nem csupán az ott
lévő állományok sorrendjét van lehetőségünk test-
reszabni, hanem a listát szűrni is tudjuk.
Ha a fejlécelem
jobb szélén lévő kis
háromszögre kattin-
tunk, úgy legördít-
hetünk egy panelt,
ahol szűrőfeltétele-
ket adhatunk meg,
így korlátozhatjuk,
hogy csupán az állományok azon része jelenjen
meg, amelyek megfelelnek az adott kritériumnak.
3.21.6. Egyéb lehetőségek

A fájlkezelő Nézet szalagján olyan elemeket is
találunk, amik segítségével könnyedén ki- és be-
kapcsolhatjuk a fájlkiterjesztések, vagy a rejtett ál-
lományok megjelenítését, illetve lehetőségünk van
a kijelölt
elemek i-
deiglenes
elrejtésé-
re is.
3.22. Keresés
Sok esetben előfordul, hogy elfelejtjük egy ko-
rábban elmentett állomány helyét, nevét, vagy e-
gyéb jellemzőjét, s így nem találjuk meg, esetleg o-
lyan állományra van szükségünk, amit nem mi ké-
szítettünk, ezért nem tudjuk, hogy az hol van.
Windows 10-ben többféle lehetőségünk is van
keresésre. Bár a Start menübe való belépés után
elkezdett gépeléssel is indíthatunk kere-
sést, a Start menü mellett lévő nagyító
ikon kifejezetten e
célra szolgál. Ide
begépelve a kere-
sendő alkalmazás,
vagy állomány
nevét, annak egy
részét, megtörténik a
számítógépen való
keresés. Ugyanígy
kereshetők zenék,
videók, kapcsolatok,
levelek, vagy bármi
más is.
Ha rákattintunk a
Keresés a saját dol-
gok közt sorra, úgy tovább finomíthatjuk a keresési
eredményeket, illetve szűrhetjük a keresési
találatokat. Ehhez gördítsük le a Megjelenítés: fel-
irat melletti listát és válasszuk ki, hogy mit kí-

vánunk keresni.
Ha a ___ Beállítások gombra kattintva bekap-

csoljuk a Cortana személyi digitális asszisztenst,
elég a hívószót (Hey Cortana) kimondani, a rend-
szer máris figyeli a kérdéseinket, amire válaszol,
vagy végrehajtja az utasításainkat. De ne örüljünk
előre, sajnos a Cortana egyelőre nem ért magyarul.
Másik lehetőség a keresésre, ha a fájlkezelőben
a keresési mezőbe gépeljük be a keresendő állo-
mány nevének részletét, melynek hatására a ki-
indulási mappából kezdődően a gép megjeleníti az
összes találatot, annak minden részletével együtt.
Mivel alapesetben a keresési funkció csak az
indítási helyről kiindulóan, valósítja meg a
keresést, ezért gyakran szükséges azt kiterjeszteni a
teljes merevlemezre, a dokumentumok mappára,

vagy akár a teljes számítógépre. Ez utóbbi esetben
fájlok keresésekor célszerű a keresés előtt a
navigációs ablaktáblán a számítógép-re kattintani.
Keresést követően megjelenik egy Keresés

szalag, ahol lehetőségünk van egyéb módon
tovább szűrni a keresési eredményeket, például
méret, jelleg, típus, stb. alapján.
Ha megtaláltuk a kívánt állomány(oka)t, úgy a
mappa tartalma értelemszerűen csak a keresett
fájlokat fogja tartalmazni, amelyekkel aztán már a
szokásos műveletek végezhetők (elindítás, má-
solás, stb.).
Ha valami olyant ke-
resünk, melyre koráb-
ban már indítottunk keresést, úgy a Legutóbbi
keresések gomb legördítésével előhívhatjuk a

korábban végzett keresések eredményeit.
3.22.1. Keresés beállítása

Lehetőségünk van arra, hogy előre meg-
határozzuk, hogy a Windows keresés hol, hogyan
és milyen fájlokat keressen. Ehhez válasszuk a
vezérlőpult Fájlkezelő beállításai ikonját, majd kat-
tintsunk a Keresés fülre.
3.23. Adatok átvitele alkalmazások

között
A Windows előnyeként korábban megemlí-
tettük az egységes adatkezelést, amely a felhasz-
náló számára nem mást jelent, mint azt, hogy egy
tetszőleges adatot (szövegrészletet, képet, zenét,
stb.) minden gond nélkül másolhatjuk vagy
mozgathatjuk egyik alkalmazásból a másikba. Ezen
lehetőség kihasználásának érdekében meg kell
ismerkednünk a vágólappal, A vágólap nem más,
mint egy olyan – alkalmazásoktól függetlenül
egységesen kezelhető – adattároló felület, amely
bármilyen jellegű adat tárolására és átvitelére
alkalmas. A vágólapra tetszés szerint moz-
gathatunk vagy másolhatunk objektumokat, illetve
onnan úgyszintén kedvünk szerint illeszthetjük be
azokat bármelyik alkalmazásunkba. A vágólapnak
azonban van egy speciális és nagyon fontos
tulajdonsága: mindaddig, amíg arra új adatot nem
helyezünk, megtartja régi tartalmát. Ha tehát egy

szövegrészletet kihelyezünk vágólapra, majd egy
másik helyen ezt a szövegrészt visszaillesztjük a
szerkesztett szövegünkbe, ezzel az még a
vágólapon is megmarad. Lehetőségünk van tehát
ugyanazon szövegrészt ily módon egy második
vagy egy harmadik helyre is még beilleszteni. A
vágólap tartalmát tehát egy másik adat vágólapra
helyezésével (vagy egyéb módszerekkel) tudjuk
törölni.
Vágólapra helyezés előtt a megfelelő adat (pl.
alkalmazás, fájl, szövegrész, stb.) kijelölése szük-
séges. (Ez kattintással, vagy az egér gombjának
folyamatos nyomvatartása melletti elmozdításával,
vagy a kurzormozgató billentyűk Shift gombbal
együtt történő megnyomásával lehetséges.) Miután
kijelöltük a megfelelő adatot, a vágólapra má-
soláshoz (amely a kiválasztott adat eredeti helyén
való megtartását is jelenti) a Ctrl C billentyű-
kombinációt kell megnyomni, vagy a jobb egér-
gombbal előhívható helyi menü Másolás menü-
pontját választani. Vágólapra való mozgatáshoz
(amely a kiválasztott adat eredeti helyéről való
kiemelésével jár) a Ctrl X vagy a Shift Del bil-
lentyűkombináció, illetve a jobb egérgombbal elő-
hívható helyi menü Kivágás menüpontja alkal-
mazandó. Amennyiben a kurzorpoztcióra a vágó-
lapról akarunk beszúrni objektumot, akkor a Ctrl
V vagy Shift Ins billentyűkkel illetve a jobb egér-
gombbal előhívható helyi menü Beillesztés menü-

pontjával tehetjük ezt meg.
Vágólapra másolható a teljes képernyő is, ha
megnyomjuk a Print Screen billentyűt. Az aktív
ablak képének vágólapra helyezéséhez az Alt-Print
Screen gombok megnyomása szükséges.
3.24. Jogosultsághoz kötött

tevékenységek
A Windows-ban számos tevékenység elvégzése
rendszergazdai jogosultsághoz kötött. Az ilyen
feladatok funkciói előtt egy __. jelet találunk. Ezen
tevékenységek végzése előtt gyakran még rend-
szergazdai fiókkal való bejelentkezés esetén is egy
beleegyezést kérő ablak jelenik meg, melyen
dönthetünk a tevékenység folytatását illetően. (A
Windows újabb verzióiban van arra is lehetősé-
günk, hogy e szolgáltatás biztonsági szintjét
magunk is módosítsuk. Ezt a vezérlőpultban a
Biztonság és karbantartás ikon, Felhasználói fió-
kok felügyelete beállításának módosítása funkció-
jával érhetjük el.)
3.25. Funkciók billentyűzetről

történő előhívása
Természetesen a Windows-t nem csupán
egérrel tudjuk kezelni, működtethető billentyű-
zetről is, hiszen minden funkcióját megvalósít-
hatjuk valamely billentyűkombináció megnyomá-

sával. Ám ha valaki már használta csak billen-
tyűzetről Windows-át, hamar tapasztalta, hogy
kegyetlen büntetés az egér megvonása. A gyors
működtetés érdekében azonban a legjobb megol-
dás az egér és a billentyűzet ésszerű kombináci-
ójának alkalmazása. A legtöbb mozgatást,
áthelyezést, átméretezést egérrel célszerű végezni,
míg sok menüpont és funkció lehívása elvégezhető
billentyűzetről is. Az egyik legelterjedtebbet, az
alkalmazások közti váltást már ismerjük (Alt-Tab).
A menüpontok lehívását billentyűzetről, úgy
oldhatjuk meg, hogy az Alt billentyű folyamatos
nyomvatartása mellett nyomjuk meg a kiválasz-
tandó menü aláhúzott betűjének megfelelő bil-
lentyűt. Például a Fájl menü lehívásához először
meg kell nyomnunk az Alt billentyűt, majd ennek
felengedése nélkül röviden az F gombot, mivel itt
az F betű van aláhúzva. Az Alt billentyűt csak az F
felengedése után engedhetjük el.
Miután legördült a menü, választhatunk menü-
pontot a megfelelő menüpont szintén aláhúzott
betűjének leütésével, de a fel és lefele mutató
kurzormozgató nyilakkal is kiválaszthatjuk a
kívánt menüpontot. Ez esetben a kiemelt sor jelzi a
választott menüpontot és az Enter billentyűvel
aktualizálhatjuk azt. (Amennyiben nem a meg-
felelő menü gördült le, a vízszintes nyilakkal korri-
gálhatunk, vagy a duplán leütött Esc billentyűvel
visszatérhetünk.)
Bizonyos funkciók megvalósítása a Ctrl vagy

Alt gomb, illetve a funkcióbillentyűk segítségével
is megoldható, ezt azonban csak a menüsorban
külön jelzett pontokban tehetjük meg. Például ha
egy program Fájl menüjének Mentés menüpontja
mellett a CTRL+S feliratot látjuk, akkor az azt jelzi,
hogy a mentést a Ctrl billentyű folyamatos
nyomvatartása mellett megnyomott S gombbal is
megtehetjük. Természetesen vannak az alkalma-
zásoktól függetlenül működő billentyűkombi-
nációk is, ilyen például az Alt szóköz, amely a
vezérlő menüt nyitja meg, vagy az Alt F4, mellyel
kiléphetünk az adott alkalmazásból.
A billentyűzettel kapcsolatban fontos még azt is
tudni, hogy a párbeszédablakokban megjelenő
nyomógombok közül egy mindig vastagabb kere-
tezést kap. Ennek egérrel történő „megnyomását"
helyettesíthetjük az Enter billentyű leütésével is.
Azt azonban, hogy melyik gomb legyen kivá-
lasztható (erősebb keretű), vagy melyik mező le-
gyen kitölthető, a Tab billentyűvel váltogathatjuk.
A Mégse gombot automatikusan az Esc
billentyűvel helyettesíthetjük.
Egyes Windows alkalmazások és funkciók is
indíthatók billentyűzetről a ___ billentyű segít-
ségével. Ha a ___ billentyűt önállóan nyomjuk meg,
úgy a start menüt jeleníthetjük meg, vagy a kezdő-
képernyő és az asztal közt válthatunk.
A speciális billentyűk használatával az 1.4. pont
foglalkozik, a gombok szerepét ott ismertettük.
Mindezeken túl további speciális billentyű-

kombinációkkal is találkozhatunk, például ha
megnyomjuk a Shift billentyűt ötször, úgy be és
kikapcsolhatjuk a beragadó billentyűket, vagy ha
legalább öt másodpercig nyomva tartjuk a Num
Lock gombot, úgy bekapcsolhatjuk az állapotjelző
hangokat, a jobboldali Shift nyolc másodpercig
való nyomvatartásával pedig billentyűszűrést
állíthatunk be.
3.26. A Windows aktiválása

A Windows 10-et a telepítés után aktiválni kell,
különben nem lehet majd a rendszert megfelelően
használni, személyre szabni, illetve rendszeresen
megjelenik a figyelmeztető üzenet is az aktiválásra
vonatkozóan. A legegyszerűbb az internetes akti-
válás, de az aktiválás történhet akár telefonon is.
Amennyiben korábbi rendszerről frissítettünk,
vagy egy olyan gépet telepítettünk újra, amin már
volt Windows 10, úgy az aktiválás automatikusan
megtörténik az első netkapcsolat kiépülésekor,
nekünk ezzel nem kell foglalkozni.
3.27. Súgó, segítségkérés

A Windows-ban ha valamely tevékenység során
elakadunk, bármikor kérhetünk segítséget a számí-
tógéptől. Ezt párbeszédablak esetén a Súgó gomb
kiválasztásával, egyéb esetben a Súgó menü, vagy
néha az F1 gomb segítségével tehetjük meg.
A Windows súgója az Első lépések alkal-

mazással indítható el, amely sajnos alapesetben
nincs kint a Start menüben, így először a Minden
alkalmazás gombot kell választanunk. Ezt
követően már megjelenik az összes alkalmazás,
melyek közt megtalálható az Első lépések is.
3.28. Automatikus lejátszás

CD gépbe helyezésekor, pendrájv csatla-
koztatásakor a Windows felismeri az új médiát és
egy értesítést nyit meg, amelyen lehetőségünk van
választani, hogy mi történjen. Zene, videó esetén
célszerű a lejátszást választani, így a tartalom auto-
matikusan lejátszásra kerül és nem kell külön
bajlódnunk a megnyitással. Fájltartalom esetén a
mappa megnyitása a legpraktikusabb, így a fájl-
kezelés azonnal megkezdhető.
4. Fájlkezelés Windows-ban
4.1. A fájlokról általában

Mint ismeretes, a háttértárolón anyagainkat
állományokban tároljuk. Egy állomány lehet egy
futtatható program, egy kép, egy szöveges doku-
mentum, egy zene, egy táblázat, egy adatbázis,
vagy bármi, ami összetartozó adatokat szervez egy
egységbe. Ezek az állományok a különböző meg-
hajtók (winchester, CD, memóriakártya, pendrájv,
stb.) adott mappáiban helyezkednek el. Az
állományok azonosítása elsősorban nevükkel,
másodsorban a nevük után ponttal elválasztott
kiterjesztésükkel történik. (Alapbeállításban a
Windows az ismert fájltípusok esetén a
kiterjesztést elrejti a felhasználó elől.) A kiterjesztés
utal az állomány típusára szerkezetére, felhasznál-
hatóságára. A Windows mindezeken túl az állomá-
nyokat egy kis ikonnal is szimbolizálja.
A programok többsége rendelkezik egy saját
ikonnal. Ha ilyen ikont nem tartalmaz a program,
úgy a Windows rendeli hozzá a kiterjesztése
Fájlkezelés Windows-ban 143
alapján. Az adatállományok (szöveges dokumen-

tumok, táblázatok, stb.) nem rendelkeznek beépí-
tett ikonnal, ezekhez minden esetben a Windows
rendeli hozzá a kiterjesztésének megfelelően. Így
tehát előfordulhat, hogy másik gépre átvive, más
lesz az ikonja egy adatállománynak.
A fájlok mérete adott, azt a felhasználó nem
módosíthatja, az minden esetben a fájl bájtban mért
hosszát adja meg. Szintén nem módosítható a
létrehozás illetve az utolsó módosítás dátuma és
időpontja sem (bár bizonyos trükkökkel könnyen
átállítható, ha az óra megváltoztatását követően
újból elmentjük). Egyes esetekben a legutolsó
hozzáférés ideje is tárolható, de erre az esetek
többségében szintén nem lesz szükségünk.
A fentieken túl a mappák és állományok ún.
attribútumokkal is rendelkeznek, melyek egyen-
ként ki- illetve bekapcsolhatók. Ezek a következők:
Írásvédett: Csak olvasható, nem módosítható, nem
törölhető.
Rejtett: Alapesetben nem jelenik meg a Fájlkezelő
ablakaiban.
További Speciális attribútumok:
Archív (archiválásra kész): azt az állományt vagy
mappát jelzi, amely tartalma az utolsó bizton-
sági másolat elkészülte óta megváltozott.
Indexelt: megadja, hogy az állomány vagy mappa
szerepel-e a gyorsabb elérést lehetővé tevő
Windows indexelő szolgáltatásának listájában.
Tömörített: Helymegtakarítás végett az így jelölt

könyvtárakat vagy fájlokat a Windows tömö-
rítve tárolja, viszont az így tárolt fájlok elérése
és kezelése jóval lassabb a normál állomá-
nyokétól.
Titkosított: Az állomány kódolva kerül tárolásra,
így azt csak a létrehozója képes megnyitni.
A használható attribútumok lehetséges köre függ a
fájlrendszertől, bizonyos attribútumok csak NTFS
vagy újabb fájlrendszer esetén használhatók.
Egy mappának vagy állománynak a Windows
nyilvántartása szerint tulajdonosa is van. A
tulajdonos alapesetben az azt létrehozó felhasz-
náló. A tulajdonosnak az esetek többségében nincs
jelentősége, ám bizonyos biztonsági beállítások
esetén eltérő jogokat gyakorolhat.
Mindezeken felül a rendszer az engedélyektől
függően kezeli a fájlokat és mappákat, így elő-
fordulhat, hogy egyes mappákba az egyik felhasz-
náló másolhat fájlokat, a másik pedig nem.
A különböző helyeken látható ikonok nem min-
degyike tartalmaz valós állományt. A csak néhány
byte hosszú parancsikonok csupán egy hivatkozást
tartalmaznak, melyek a fájl valós helyét adják meg.
A parancsikonokat a bal alsó sarkukban lévő
kunkorodó nyíl különbözteti meg a valós
programtól. Természetesen ezekre rákattintva a
korábban hozzárendelt programot indíthatjuk, de
ha a parancsikont letöröljük vagy átmásoljuk, úgy
az eredeti állomány nem változik, így tehát ha egy

másik gépre másolunk egy parancsikont, úgy a
hivatkozott program az eredeti helyén marad,
ezért könnyen lehet, hogy az új helyen az nem fog
működni.
A fájlok kezelése során nem árt tisztában
lennünk azzal, hogy mely fájlokat hoztuk létre mi
magunk, és melyeket a rendszer. A felhasználók
által létrehozott fájlokat ugyanis nagy valószínű-
séggel tetszőlegesen mozgathatjuk, másolhatjuk,
stb., viszont a programok fájljait nem célszerű át-
helyezni, mivel ez esetben az alkalmazás műkö-
dőképességét kockáztatnánk. Ezeket azonban nem
is szükséges bolygatni, a fájlokat a programok ren-
dezik el.
Ha elindítjuk a Fájlkezelőt vagy az Ez a gép
ikont, nem minden állomány fog megjelenni a
fájllistában. Nem lesznek láthatók a rejtett állomá-
nyok, a rendszert alkotó fájlok, valamint korlá-
tozott jogok esetén más felhasználók nem enge-
délyezett állományai.
A rejtett állományok és a rendszerfájlok meg-
jelenítése azonban bekapcsolható, ha Vezérlő-
pulton a Fájlkezelő beállításai ikonon kattintva ki-
választjuk a Nézet fület, s itt megtesszük a kívánt
módosításokat (vagy a Nézet szalagon bejelöljük a
Rejtett elemek előtti négyzetet.)
A rendszerfájlok megjelenítéséhez a vezérlőpult
mappabeállítások paneljén Az operációs rendszer
védett fájljainak elrejtése előtti négyzetet kell ki-
kapcsolnunk. Ez persze nem javasolt, mivel té-

vedésből letörölhetjük vagy módosíthatunk olyan
fájlokat, amelyek a rendszer működését befo-
lyásolják. Célszerű tehát, ha ezen változtatásokat
tényleg csak végszükség esetén tesszük meg.
A rejtett fájlok
megjelenítéséhez u-
gyanezen panelen
kell a Rejtett fájlok
és mappák résznél a
megjelenítése gom-
bot választani.
További hasznos
lehetőség ha a ve-
zérlőpult mappabe-
állítások paneljén
kivesszük a pipát az
Ismert fájltípusok
kiterjesztesenek el-
rejtése előtti négyzetből, mert így mindig meg
fogja jeleníteni a Windows az állomány kiterjesz-
tését. Ezt az adott mappánál a Nézet szalagon a
Fájlnévkiterjesztések előtti négyzetet bejelölésével
is elérhetjük.)
Az állományok összes jellemzője persze nem
jelenik meg mindig, így ha szeretnénk a névnél és
kiterjesztésnél többet is megtudni egy fájlról, úgy a
használt ablak (Ez a gép, Fájlkezelő, tallózás, stb.)
nézetét a Részletekre kell állítani, vagy bekap-
csolni a Részletek ablaktáblát. Részletes megjele-
nítés esetén a megjelenő fejlécen történő kattin-

tással ilyenkor a sorrend is kiválasztható.
A fájlok kiterjesztésének a Windows dokumen-
tum-orientált működésmódja miatt fontos szerepe
van, hiszen ebből tudja meg a rendszer, hogy egy
adatállományra kattintva milyen alkalmazást kell
indítania. E szerint például ha duplán kattintunk
egy TXT fájlra, elindul a jegyzettömb, amelybe
aztán betöltődik a kiválasztott fájl. Azt, hogy
milyen kiterjesztésű állomány milyen program
elindítását kívánja meg a Windows egy hozzá-
rendelési táblából tudja meg. Ezt a hozzárendelést
társításnak nevezzük. Az adott kiterjesztésű
állomány által elindított program meghatározása
természetesen meg is változtatható a Vezérlőpult
Alapértelmezett programok ikonjának Fájltípus
vagy protokoll társítása programmal sorára kat-
tintva. (A módosítás menete a Beállítások feje-
zetben található.)
Ha az állományra a jobb egérgombbal kattin-
tunk, úgy a helyi menü Társítás pontjával is
kiválaszthatjuk az adott fájl megnyitásához
szükséges alkalmazást.
A társításokat egy új program telepítése meg-
változtathatja, ha az telepítéskor magára irányítja
az általa használt állomány-kiterjesztéseket.
A rendszer használata során a felhasználók
tetszés szerint hozhatnak létre mappákat, de egyes
mappaszerkezetek már a telepítéskor létrejönnek.
Ezek az alábbiak:

Felhasználó saját mappái: Ezek a mappák akkor
jönnek létre, amikor egy adott felhasználó első
alkalommal bejelentkezik. A mappa a Users
(Felhasználók) mappából jön létre a felhasználó
nevével, és számos további almappát tartalmaz,
melyek között vannak rejtett mappák is.
Emellett a felhasználók saját mappáin túl a
rendszer tartalmaz egy Public (Nyilvános)
mappát is, amelyhez bárki hozzáférhet.

Program files: A különféle alkalmazások a
telepítés során ide telepítik magukat, itt hoznak
létre egy a programra jellemző nevű mappát,
amelyben az adott alkalmazáshoz szükséges
állományok megtalálhatók.

Windows: Az operációs rendszer tárolására
szolgáló mappa, itt találhatók meg a Windows
működéséhez szükséges fájlok.
4.2. Alapvető fájlkezelési

tudnivalók
A Windows operációs rendszerben az állo-
mányok kezelése az azokat szimbolizáló ikonok-
kal, vagy a feliratukkal végzett műveletekkel
valósítható meg. (Húzás, kattintás, stb.) Mivel
azonban az ikonokat több helyről is elérhetjük (Ez
a gép, Fájlkezelő, stb.) lényegében mindegy, hogy a
műveleteket milyen ablakból kezdeményezzük.
Bár a következőkben főként a Fájlkezelő hasz-
nálatával való fájlkezelést mutatjuk be, lényegében

a leírt műveletek más ablakok használatával is
elvégezhetők. Sőt lehetőség van különböző abla-
kok közti műveleteket is végezni.
A műveleteknél azonban oda kell figyelni arra,
hogy mely ikon parancsikon, és melyik állományra
vonatkozó bejegyzés, valamint arra, hogy egyes
programok csak úgy működnek, ha a hozzájuk
kapcsolódó többi állomány is rendelkezésre áll.
A leírásban alapesetben a bal egérgombbal
végezhető műveleteket írjuk le. A húzások azon-
ban történhetnek a jobb egérgombbal is, ekkor az
elengedéskor egy menü jelenik meg, melyből ki
tudjuk választani a kívánt funkciót.
4.3. A Fájlkezelő - Explorer

Ez a program, a számítógépen elhelyezkedő
állományok kezelésére szolgál.
Nem érdemes azonban különbséget tenni az

Fájlkezelő és más ablakok közt, hiszen akár az Ez a
gép, akár a hálózat ikont indítjuk, ugyanazt az al-
kalmazást kapjuk, legfeljebb más kiinduló könyv-
tárral.
Alapesetben az ablak bal oldalán a gyorselérés,
a felhasználó saját könyvtárai, illetve a már ko-
rábban tárgyalt struktúrának megfelelő szerkezet
látható, a jobboldali, nagyobb területen pedig az
aktuális mappa tartalma. Amennyiben a bal oldali
navigációs ablakban egy mappa előtti kis > jelen
kattintunk, úgy azt az ágat kifejthetjük. Egy ág
bezárása a nyitott mappa előtti kis elforduló
>>
jelen való kattintással történhet. (A jobboldali
területen a mappára kattintva is megnyithatjuk azt,
így láthatóvá válik a tartalma, de ez ekkor a
struktúrában nem minden esetben kerül kifejtésre
az adott ág, hacsak nem kapcsoljuk be ezt a
funkciót.)
4.4. Állományok kijelölése

Másolásnál, mozgatásnál, illetve egyéb állo-
mányműveletnél az első feladat az állomány kije-
lölése. Ehhez a kijelölendő állomány vagy mappa
nevén, vagy ikonján kell egyet kattintani. Gyakran
előfordul azonban, hogy több állománnyal szeret-
nénk elvégezni az adott műveletet. Ilyenkor a
következők szerint történhet a kijelölés:

Ha több egymás alatti vagy melletti állományt
szeretnénk kijelölni, úgy a Shift gomb folya-
matos nyomvatartása mellett jelöljük ki az első
és utolsó állományt, így a köztes állományok is
kijelölésre kerülnek.

Egymástól független állományok kijelölése
esetén a Ctrl gomb folyamatos nyomvatartása
mellett kell a kijelölendő állományok nevén
vagy ikonján az egér gombját megnyomni.

Az összes fájl kijelöléséhez nyomjuk meg egy-
szerre a CtrI-A billentyűket.

Egérrel való kijelöléskor húzással karikázzuk be
a kijelölendő állományokat.

Kijelöléshez hasz-
nálhatjuk a Kez-
dőlap szalag Kije-
lölés mezőjében lévő
ikonokat is, ahol egy
kattintással is lehe-
tőségünk van az összes állomány kijelölésére, a
kijelölés megszüntetésére, illetve megfordí-
tására (azaz a nem kijelölt állományok kijelölé-
sére, és a kijelöltek nem kijelöltté tételére).
Egy állomány kijelölésekor a státuszsorban
megjelennek az állomány jellemző adatai, több
állomány kijelölése esetén pedig a kijelölt állomá-
nyok száma, összmérete és egyéb adatok.
4.5. Mappa, meghajtó, számítógép

váltása
Mappa (könyvtár) váltáshoz az ablak bal oldali
részében található könyvtárfán kell azon a mappán
kattintani az egérrel, amelyik mappába át szeret-
nénk lépni. A merevlemez főkönyvtárba vissza-
lépni az Ez a gép alatt lévő merevlemeznév (Helyi
lemez C:) feliraton, vagy az azt szimbolizáló ikonon
történő kattintással tudunk.
Ha a kívánt mappa nem látható, úgy használjuk
a könyvtárfa jobb szélén megtalálható gördí-
tősávot. Ha a mappa könyvtár valamely ki nem
nyitott almappában található, úgy a kifejtéséhez a
kívánt könyvtár mappajele előtt található > jelen
kell kattintanunk.
A struktúra nem a főkönyvtárral kezdődik,
hanem a gyors elérésbe felvett helyekkel, illetve az
asztallal, de itt találjuk az Ez a gép és a Hálózat
sorát is. A számítógépen belül a gépünkön lévő
háttértárolókat látjuk, így az ezen háttértárolókon
való kattintással válthatunk meghajtót. Számítógép
váltásához a Hálózat ágat kell kifejteni, ahol szin-
tén kattintással választhatjuk ki a kívánt számító-
gépet. (Természetesen mindezeken megtaláljuk
azok megosztott saját könyvtárstruktúrájukat.)
4.6. Állományok indítása

Ha a kiválasztott állomány egy program, úgy
annak indítása az állomány nevén vagy ikonján
történő dupla kattintással történhet. Programot

indítani úgy is tudunk, hogy a kijelölt állományon
Entert nyomunk.
Amennyiben a kijelölt állomány nem program,
úgy a kiterjesztése által meghatározott hozzá
társított program indul el, majd ebbe betöltődik a
kívánt állomány. (Ha például egy JPG kiterjesztésű
képet nyitunk meg, úgy beállításnak megfelelően a
Fényképek alkalmazás indul el, majd ennek segít-
ségével megjelenik a kívánt kép.)
4.7. Állományok, mappák

áthelyezése
Állomány vagy mappa (könyvtár)
áthelyezéséhez jelöljük ki az
áthelyezni kívánt állományt vagy
állományokat, majd gördítsük le a
Kezdőlap szalagról az Áthelyezési cél
gombot és válasszuk ki a kívánt célhelyet. Ha a
listán azt nem találjuk, úgy a Hely választása sorral
előhívhatunk egy panelt, ahol tetszőleges helyet
választhatunk.
Másik lehetőség az áthelyezésre, hogy az
egérkurzort az áthelyezendő állomány vagy
könyvtár ikonjára mozgatjuk, majd ott megnyom-
juk az egér gombját, s annak elengedése nélkül
visszük az egérkurzort a bal oldali könyvtárfájának
azon mappájára (vagy másik ablakba), ahova
mozgatni szeretnénk, s itt engedjük csak el a
gombot. Praktikus, ha előtte kifejtjük azt az ágat,

amelyik célmappát tartalmazza, mert különben
gondban leszünk a mozgatásnál. Mozgatni csak
azonos meghajtón belül tudunk. Eltérő meghajtóra
vagy gépre történő mozgatás esetén másolás
történik, tehát az anyag az eredeti helyén is
megmarad. Programfájl azonos meghajtón belüli
mozgatása során parancsikon jön létre.
További lehetőség a mozgatásra, ha az állo-
mányra a jobb egérgombbal rákattintva a helyi me-
nüből a Kivágás pontot választjuk, majd átváltunk a
célhelyre, ahol egy üres helyen kattintva a jobb
egérgombbal kiválasztjuk a helyi menü Beillesztés
pontját.
4.8. Állományok másolása

Állomány vagy mappa (könyvtár)
másolásához jelöljük ki a másolni kívánt
állományt vagy állományokat, majd
gördítsük le a Kezdőlap szalagról a
Másolási cél gombot és válasszuk ki a
kívánt célhelyet. Ha a listán azt nem találjuk, úgy a
Hely választása sorral előhívhatunk egy panelt,
ahol tetszőleges helyet választhatunk.
Állomány vagy könyvtár másolásához további
lehetőség, hogy mozgassuk az egérkurzort az
áthelyezendő állomány vagy könyvtár ikonjára,
majd ott a Ctrl billentyű folyamatos nyomvatartása
mellett nyomjuk meg az egér gombját, s annak
elengedése nélkül vigyük az egérkurzort a bal

oldali könyvtárfának azon könyvtárára, ahova
másolni szeretnénk, s itt engedjük csak el az egér
gombját és a Ctrl billentyűt.
Eltérő meghajtók közötti vagy más gépre tör-
ténő másolás esetén nem szükséges a Ctrl bil-
lentyűt nyomni. Célszerű, ha hálózatba kötött
gépek esetén így végzünk másolást a gépek között,
hiszen megspóroljuk az adathordozók használatát.
További lehetőség a másolásra, ha az állo-
mányra a jobb egérgombbal rákattintva a helyi
menüből a Másolás pontot választjuk, majd átvál-
tunk a célhelyre, ahol egy üres helyen kattintva a
jobb egérgombba] kiválasztjuk a helyi menü
Beillesztés pontját.
Ha a célhelyen már létezik egy az eredetivel e-
gyező nevű és kiterjesztésű állomány, úgy a gép fi-
gyelmeztet minket, melynek során egy párbeszéd-
panelen választanunk kell a lehetőségek közül.
A legfelső, Célhelyen lévő fájl felülírása pontot
akkor célszerű választani, ha a célhelyen lévő
azonos állományra már nincs szükségünk, mert azt
le kívánjuk cserélni a másolandóval.
Ha az információ hatására meggondolnánk
magunkat, és a fájlt emiatt mégsem kívánjuk
átmásolni, úgy a Fájl kihagyása pontot válasszuk.
Ha a másolást további adatok ismeretében
kívánjuk meghozni, úgy válasszuk a Mindkét fájl
adatainak összehasonlítása pontot. Ez esetben
megjelenik egy új panel, ahol láthatjuk a mindkét
helyen meglévő fájlok méretét és utolsó módo-

sításának idejét, így eldönthetjük, hogy mit tegyünk
és melyik fájlt tatjuk meg. Ekkor akár azt is vá-
laszthatjuk, hogy az új fájl egy kiegészített néven
kerül másolásra, meg-
tartva az eredeti fájlt
is.
4.9. Állományok és mappák törlése

Állomány(ok) vagy mappa törléséhez
jelöljük ki a törlendő mappát vagy
állomány(oka)t, majd nyomjuk meg a Del
billentyűt, vagy válasszuk a Kezdőlap
szalag Törlés ikonját. Törlésre hasz-
nálható a jobb egérgombbal előhívható helyi menü
Törlés pontja is.
4.10. Állományok és mappák

átnevezése
Mappa vagy állomány átnevezéséhez jelöljük
ki az átnevezendő állományt vagy mappát, majd
vagy válasszuk a Kezdőlap szalag Átnevezés
ikonját, vagy kattintsunk még egyszer a kívánt

állományon. Ezek után az állomány nevén meg-
jelenik a szövegkurzor, amely lehető-
séget ad az új név begépeléséhez.
Átnevezéshez használható a jobb
egérgombbal előhívható helyi menü
Átnevezés pontja is.
4.11. Új mappa létrehozása

Ha új mappát (alkönyvtárt) szeretnénk
létrehozni, úgy először jelöljük ki azt a
mappát, melyből nyitni szeretnénk az új
mappánkat. Ezután válasszuk a Kezdőlap
szalag Új mappa ikonját, majd gépeljük be
a létrehozandó mappa nevét.
Emellett használható a jobb egérgombbal előhív-
ható helyi menü Új almenüjének Mappa pontja is.
4.12. Parancsikon létrehozása

A parancsikon egy program indítására szolgáló
ikon-állomány, amely egy többnyire el nem
mozdítható helyen lévő program indítását váltja ki.
A parancsikonokat leggyakrabban az asztalra
illetve a tálcára szokás készíteni.
Létrehozásához először jelöljük ki azt a mappát
ahová létre kívánjuk hozni, majd válasszuk a jobb
egérgombbal előhívható helyi menü Új almenü-
jének, vagy a Kezdőlap szalag Új elem ikonjának
Parancsikon pontját. Adjuk meg az indítani kívánt
program nevét vagy válasszuk ki a Tallózás

gombbal. A Tovább gombon való kattintás után
gépeljünk be egy nevet, majd adjunk meg ikont.
Parancsikont úgy is létrehozhatunk, hogy a fájlt a
jobb egérgombbal húzzuk a kívánt helyre, majd a
gomb elengedésekor megjelenő menüből
kiválasztjuk a parancsikon létrehozása itt pontot.
4.13. Új dokumentum létrehozása

Amennyiben új dokumentumot szeretnénk
létrehozni, úgy először jelöljük ki azt a mappát,
melyben el szeretnénk helyezni az új dokumen-
tumunkat. Ezután válasszuk a jobb egérgombbal
előhívható helyi menü Új almenüjének, vagy a
Kezdőlap szalag Új elem ikonjának azon pontját,
amely megfelel a dokumentum típusának, majd
gépeljük be a létrehozandó dokumentum nevét. A
megnyíló üres dokumentum szerkesztése a néven
való dupla kattintással kezdeményezhető.
4.14. Állományok jellemzői

Ha rákattintunk egy állományra,
úgy az ablak alsó státuszsorában
meg tudjuk tekinteni annak legfon-
tosabb paramétereit.
A számítógép azonban az állományok neve,
kiterjesztése, hossza és elkészítési ideje mellett
bizonyos attribútumokat is tárol, melyeket meg-
tekinteni úgy tudjuk, hogy az állomány kijelölése
után a helyi menü Tulajdonságok menüpontját,

vagy a Kezdőlap szalag Tulajdonságok ikonját
kiválasztjuk. A megjelenő párbeszédpanelen meg-
tekinthetjük ezen adatokat, s lehetőségünk van az
attribútumok módosítására is a megfelelő kiválasz-
tónégyzet ki- illetve bejelölésével.
A Társítás melletti Módosítás gomb szintén

lehetőséget ad annak megváltoztatására, hogy az
adott típusú fájlt, milyen programmal nyissuk
meg.
A Speciális gombbal olyan egyéb attribútumok
is módosíthatók, melyek a fájl indexelésére, tömö-
rítésére és titkosítására vonatkoznak.
További tulajdonságok megjelenítése illetve
módosítása az ablak tetején elhelyezkedő füleken
való kattintással oldható meg. A Részletek fülön
kattintva egy kép esetén például annak felbontásán
túl még a fényképezés paramétereit (fókusztávol-

ság, expozíciós idő, rekesz, stb.) is megnézhetjük,
feltéve, hogy nem módosítottuk azóta a képfájlt.
A fájlokhoz számos egyénileg beállítható tulaj-
donságot is rendelhetünk, így adhatunk nekik
külön címet, meghatározhatunk tárgyat, minősít-
hetjük, de címkéket is rendelhetünk hozzá, ha
kattintunk a tulajdonság mellett, majd a mezőbe
beírjuk a kívánt adatot.
4.15. Állományok nyomtatása

Nyomtatni csak bizonyos típusú állományokat
lehet, hiszen például egy program nyomtatásának
nem volna értelme. Képek és szöveges állományok
nyomtatásakor a Windows az állomány típusát a
kiterjesztéséből állapítja meg, ily módon tehát a
kiterjesztés határozza meg, hogy a kiválasztott
állományt mely alkalmazásból tudjuk nyomtatni.
Ha tehát mégis innen a Fájlkezelőből szeretnénk
nyomtatni, akkor a tennivalónk az, hogy jelöljük ki
a nyomtatandó állományt, majd válasszuk a jobb
egérgombbal előhívható helyi menü Nyomtatás
pontját.
4.16. Virtuális könyvtárak

A virtuális könyvtárak használatával egy
csoportba szervezhetünk fájlokat és mappákat
azok valódi fizikai tárolási helyétől függetlenül.
Ha egy mappát virtuális könyvtárba szeretnénk

felvenni, úgy a kijelölését követően válasszuk a
Kezdőlap szalag Egyszerű elérés ikonjának
Felvétel könyvtárba menü kívánt helynek
megfelelő pontját.
A virtuális könyvtárt létrehozhatjuk a doku-

mentumokban, a képek, videók vagy zenék közt,
de ha az Új mappa ikont választjuk, egyéni
virtuális könyvtárat hozhatunk létre a dokumen-
tumokban, amit később tetszés szerint átnevez-
hetünk. Új virtuális könyvtárat létrehozhatunk úgy
is, hogy a baloldali listán a Könyvtárak sorra
kattintunk, majd a helyi menüben kiválasztjuk az
Új könyvtár pontot. Ez után már csak nevet kell
adni a könyvtárnak, illetve belépve a Mappa
befoglalása gombra kattintva kiválasztani a
belefoglalandó valós mappákat.
Ha egy virtuális könyvtárat kitörtünk, úgy a
benne lévő mappák az eredeti helyükön megma-
radnak.
Hasznos funkció a helyi menüből előhívható

Mappa helyének megnyitása pont, amely a virtuá-
lis könyvtárból a valós helyre visz.
4.17. Virtuális meghajtók

Windows 8 és 10 alatt, ha egy ISO fájlra duplán
kattintunk, úgy a Windows azt csatlakoztatja és
létrehoz egy új meghajtót, melynek tartalma az ISO
fájlban tárolt lemezkép lesz. Leválasztáshoz
kattintsunk a meghajtóra jobb egérgombbal, majd a
helyi menüből válasszuk a Kiadás pontot.
4.18. Háttértárak nevének

megváltoztatása
Lemeznév, memóriakártyanév, vagy egyéb hát-
tértároló nevének változtatáshoz a kívánt meghajtó
szimbólumán a jobb egérgombbal kell kattintani,
majd az Átnevezés pontot választva átírni a nevet.
Átnevezhetjük a háttértárolónkat úgy is, hogy a
helyi menüből a Tulajdonságok menüpontot vá-
lasztjuk és a párbeszédpanelen megjelenő címke
résznél a régi nevet módosítjuk, felülírjuk vagy tö-
röljük a kitöltőmezőknél tanultaknak megfelelően.
4.19. Formázás
Lemez vagy memóriakártya formázásához a
formázandó meghajtó szimbólumán kell a jobb
egérgombbal kattintani, majd a Formázás menü-
pontot választani. Ugyanezt a panelt érhetjük el

akkor is, ha a meghajtó kiválasztását követően a
Kezelés szalag Formázás
ikonjára kattintunk.
A megjelenő párbeszéd-
panelen állítsuk be a kívánt
paramétereket, majd kattint-
sunk az Indítás gombra.
(Mivel a lemez csak akkor
formázható, ha tartalmát
egyetlen ablak sem mutatja,
így formázás előtt ne
válasszuk azt ki.) Formázás
előtt tanulmányozzuk át a
fájlrendszereknél leírtakat is.
4.20. Karbantartás és optimalizálás

Ha kevés a szabad helyünk az adott meghajtón,
úgy hasznos lehetőség lehet a Kezelés szalag Kar-
bantartás ikonja, amely a Lemezkarbantartó
elindítása által javaslatot tesz a szabad hely
felszabadításának módjaira, melyeket adott esetben
elfogadva, a nélkülözhető fájlok törlése által helyet
szabadít fel a meghajtón.
Ha a meghajtó kiválasztását követően a Kezelés
szalag Optimalizálás ikonjára kattintunk, úgy
lehetőségünk van arra, hogy beállítsuk az adott
meghajtók hatékonyabb működéséhez szükséges
folyamatokat, illetve szükség esetén elindítsuk a
töredezettségmentesítést.
4.21. Gyorselérési mappák

A Windows 10 újdonsága, hogy a mappalista
elején rögzíthetjük kedvenc mappá-
inkat. Ehhez nem kell mást tenni,
mint a mappára kattintani, majd a
Kezdőlap szalag Rögzítés a gyors-
elérésbe ikonjára kattintani. (Meg-
szüntetéshez a helyi menü Levétel a gyorselérésből
funkciója szolgál.)
4.22. Pendrájvok és
memóriakártyák kivétele
Amennyiben különféle memóriakártyákat,
pendrájvokat használunk, úgy azt a gép a
behelyezéskor automatikusan felismeri és jelzi a
könyvtárfában. Kivételnél azonban nem célszerű,
ha csak egyszerűen kihúzzuk a gépből, mert ez
könnyen adatvesztést, vagy a tárolási struktúra
sérülését okozhatja az eszközön. Eltávolítás előtt
kattintsunk a tálca jobb szélén a ___ ikonra, majd a
megjelenő listában
a kiadás: sorra. (Ha
több is van, úgy
arra, amit el kí-
vánunk távolítani.) Ezt követően miután a gép
kiírta, hogy a hardver most már biztonságosan
eltávolítható, akkor kihúzhatjuk az eszközt is.
Windows alkalmazások 165
5. Windows alkalmazások
A Windows operációs rendszerben bizonyos

szolgáltatásokat a rendszerhez adott alkalmazások
segítségével valósíthatunk meg. A programok közt
azonban jó néhány olyat is találunk, melyekkel
speciális feladatokat tudunk ellátni.
A felsorolás ábécé rendben történt. Előfor-
dulhat, hogy a felsorolásban olyan alkalmazások is
szerepelnek, amelyek a mi Windowsunkban nem
található meg. Ennek oka egyrészt az, hogy a
Windows különféle változatokban kapható és az
olcsóbb változatok nem tartalmaznak minden
alkalmazást, illetve hogy egyes alkalmazásokat
külön kell letöltenünk az áruházból, másrészt
pedig az sem mindegy, hogy egy frissen telepített
rendszerrel van-e dolgunk, vagy egy korábbi
rendszerről frissített változattal, ahol megmaradt
néhány program a régi rendszerből is.
A következő leírásokban természetesen nem
egyforma részletességgel írtunk minden prog-
ramról. Ennek oka az, hogy míg egyes programok
használatának ismerete szinte nélkülözhetetlen,
addig másokat lehet, hogy soha nem is fogjuk

használni.
Az alkalmazásokat a Start menüből vagy a
kezdőképernyőről indíthatjuk. Ha a kezdő-
képernyőn nem találjuk valamely alkalmazást, úgy
vagy kezdjük el gépelni a nevét, vagy kattintsunk a
Minden alkalmazás gombra.
5.1. Áruház (Microsoft Store)

Az áruház segítségével lehetőségünk van új
alkalmazások beszerzésére és egyszerű telepí-
tésére. Az alkalmazások egy része ingyenes, má-
sokért fizetnünk kell.
Az áruházba való belépést követően megjelenik

egy kategórialista, minden kategóriánál kiemelve
az ingyenes és új alkalmazásokat. Ha megtetszett
egy alkalmazás, úgy az árára vagy az Ingyenes feli-
ratra kattintva tudjuk azt gépünkre installálni. Az

áruház jobb felső sarkában lehetőség van keresésre
is, illetve mellette a fiókképünkre kattintva legör-
díthetünk egy menüt, amellyel a többi fontos funk-
ciót érhetjük el.
5.2. Diktafon
Amennyiben számítógépünk rendelkezik
megfelelően bekonfigurált hangeszközzel, lehető-
ségünk van mikrofonról is készíteni hangfelvételt.
Ehhez a Diktafon alkalmazást kell elindítanunk,
majd a mikrofon gombon kattintanunk. A rögzítés
leállítása a középső stop gombbal történik.
A programmal több felvételt is készíthetünk,

melyek listája baloldalt látható. A rögzített
anyagok a Hangfelvételek mappába kerülnek,
külön menteni nem szükséges. Felvételt

megosztani a ___ gombbal, törölni a __, átnevezni a
_._, vágni a __. gombbal tudunk. (A Vágás gombon
kattintva, majd az alsó sávon a körök húzásával
meghatározhatjuk, hogy a program a felvétel
elejéből és végéből mennyit vágjon le.)
5.3. Első lépések

A Windows súgója az Első lépések alkalma-
zással indítható el, amely a Windows kezelésében
nyújt kiindulási alapot.
5.4. Fájlkezelő
A fájlkezelő segítségével lehetőségünk van a
számítógépen és az ahhoz csatlakoztatott esz-
közökön lévő mappák és állományok kezelésére,
másolására, törlésére átnevezésére, áthelyezésére,
stb. Az alkalmazás kezelését a 4. fejezetben rész-

letesen ismertettük.
5.5. Feladatkezelő
A feladatkezelőt az alkalmazások közül, vagy a
Ctrl-Shift-Esc billentyűkombináció leütésével is
indíthatjuk. Hasznos segítség lehet lefagyott, vagy
más okból bezárandó program leállításában,
diagnosztizálásban, illetve a problémák megoldása
során. Kezelése a 3.6. pontban található.
5.6. Fényképek
Ez a fényképek megtekintésére szolgáló egysze-
rű alkalmazás indítható a Start menüből vagy a
kezdőképernyőről is, de alapértelmezésben ez
nyílik meg akkor is, ha duplán kattintunk egy
képfájlra (bár ez módosítható).
Indítás után a gyűjtemények és az albumok

jelennek meg időrendi sorrendben, de ha rákat-
tintunk egy képre, úgy az a kép jelenik meg
nagyban. Ezt követően a képek közt lépkedni a
nyilakkal vagy a széleken lévő < > gombokkal
tudunk, illetve a jobb alsó sarokban lévő + és –
gombokkal tudunk nagyítani, kicsinyíteni.
Képet megosztani a __., forgatni a __., törölni
pedig a ___ gombbal tudunk. Diavetítés indítására
a ___ gomb szolgál. Lehetőség van a kép alapvető
szerkesztésére is, ha kattintunk a ceruza __. gom-
bon. Ekkor a kép bal szélén lévő csoport kiválasz-
tását követően a jobb szélen választhatunk eszközt.
5.7. Filmek + TV
Az alkalmazás a filmek és videók számítógépen
való megkeresésére és azok megtekintésére
szolgál. Indítható a Start menüből vagy a

kezdőképernyőről is, de alapértelmezésben ez
nyílik meg akkor is, ha duplán kattintunk egy
videófájlra (bár ez módosítható).
Indítás után a videók, illetve az azokat

tartalmazó mappák ábécé sorrendben jelennek
meg, ha pedig rákattintunk egy videóra, úgy az
jelenik meg nagyban. Ezt követően pozíciójelzőt
(mellyel bele is tekerhetünk a videóba) és a
lejátszáshoz szükséges gombokat látjuk a film alatt.
A filmek természetesen teljes képernyős módban is
megtekinthetők, ha kattintunk a ___ gombra.
5.8. Futtatás
A futtatás segítségével közvetlenül indíthatunk
alkalmazásokat azok nevének, vagy elérési útjának
begépelésével, illetve a Tallózás gomb haszná-
latával, majd az állomány kiválasztásával.
5.9. Gasztronómia
Az alkalmazás összefoglalja az ételekkel,
italokkal foglalkozó weboldalakat, valamint re-
ceptek nyilvántartására, bevásárlólista készítésére,
étrend tervezésre szolgál.
5.10. Groove zene

Az alkalmazás segítségével rendezhetjük és
lejátszhatjuk zenéinket, valamint azokból új listá-
kat hozhatunk létre.
Ha a OneDrive-ra is feltöltjük az MP3-fájljokat,

úgy a többi eszközünkön is lejátszhatjuk azokat.
Az alkalmazást lehetőség van a Groove Music Pass
zenebérlettel együtt használni, így havidíjért a
számos zenekatalógusból tölthetünk vagy játsz-
hatunk le online zeneszámokat.
5.11. Hangerőkeverő
A hangerőkeverőt úgy indíthatjuk, hogy a
tálcán lévő hangszóró ikonon a jobb egérgombbal
kattintunk, majd kiválasztjuk Hangerőkeverő meg-
nyitása sort. Itt lehetőségünk van a különféle alkal-
mazások hangerejét külön-külön állítani.
A bal szélső csúszka húzásával az összes hang

erősségét megváltoztathatjuk, a többi csúszkával
pedig az adott alkalmazás hangerejét állíthatjuk be
egymástól függetlenül. A csúszkák alatti jelek a
némításra szolgálnak.
5.12. Hírek
Az alkalmazás megjeleníti a hírforrásokat, majd
azokra kattintva az adott média híreit olvashatjuk
el, akár élő csempeként közvetlenül a kezdő-

képernyőn vagy a Start menüben.
5.13. Hyper-V
A Hyper-V alkalmazás segítségével lehető-
ségünk van egy ablakban önálló számítógépként
funkcionáló rendszereket üzemeltetni a saját
gépünk erőforrásaitól elszeparáltam Ez a lehetőség
praktikus lehet olyankor, amikor valamely
biztonsági kockázatot jelentő helyeket kívánunk
elérni, vagy más operációs rendszereket (Windows
XP, Linux, stb.) kívánunk futtatni.
A virtuális gép teljesen úgy fog viselkedni, mint
egy önálló számítógép, arra külön kell rendszert
telepítenünk, azt külön kell konfigurálnunk, a
használt virtuális erőforrásai pedig nem lesznek
kapcsolatban a saját gépünkkel.
Ahhoz azonban, hogy használhassuk a virtuális
gépeket, néhány lépést meg kell tennünk. Először
is a BIOS-ban be kell kapcsolnunk a hardveres
virtualizáció engedélyezését, különben nem fog
működni a virtuális rendszer. Ezt a modernebb
gépek támogatják, azonban a régebbi számí-
tógépeken előfordulhat, hogy nincs ilyen funkció,
ezért ott eleve nem használhatjuk ezt a szol-
gáltatást.
5.14. Időjárás
Az alkalmazás a helyzetünknek megfelelő
időjárás előrejelzést mutatja meg, akár élő
csempeként is közvetlenül a kezdőképernyőn vagy
a Start menüben.
A baloldali menüben lehetőség van a helyek

megváltoztatására, vagy akár a korábbi időjárási
adatok alapján az éves átlagos időjárásadatokat is
megtekinthetjük.
5.15. Játékok
A Windows a szórakozásra is ajánl lehetőségeket
online illetve letölthető játékprogramok formájában,
bár a régóta megszokott játékok egy részét
alapesetben nem találjuk meg, így ha a megszokott
Pasziánsz, Solitare, Mahjong vagy hasonló játé-
kokkal kívánunk játszani, úgy azokat először le

kell tölteni az áruházból, viszont az Xbox alkal-
mazás segítségével a konzolon használt játékok is
elérhetővé válnak az asztali gépünkön.
5.16. Jegyzettömb
A jegyzettömb a Windows legegyszerűbb
szövegszerkesztő programja. Segítségével inkább
kisebb feljegyzéseket, mint komolyabb szövegeket
készíthetünk.
Használata során a szövegbeviteli területre

tetszőleges szöveget gépelhetünk, de a kurzort
csak oda tudjuk mozgatni (a kurzormozgató nyilak
vagy a megfelelő helyen történő egérgomb lenyo-
másával), ahol szöveg van.
Az elkészült szöveget eltárolhatjuk a Fájl menü
Mentés vagy Mentés másként menüpontjával. (A
Mentés menüpont a szöveget a fejlécben megadott
néven menti. Ha ott nincs név, akkor rákérdez. A

Mentés másként menüpont minden esetben új név
megadását kéri.)
Szöveget nyomtatni a Fájl menü Nyomtatás
menüpontjával, korábban készített szöveget betöl-
teni pedig a Fájl menü Megnyitás menüpontjával
tudunk. A Szövegben elhelyezkedő szót, szavakat
vagy szótöredéket keresni a Szerkesztés menü
Keresés menüpontjával lehet. A keresést folytatni,
azaz további megadott karaktersorozatra keresni a
Keresés menü Következő keresése menüpontjával
tudunk.
Szöveg begépelésekor vagy javításakor sort
törhetünk meg, vagy üres sort szúrhatunk be az
Enter billentyű leütésével. Üres sort törölni az üres
soron megnyomott Del vagy Backspace billen-
tyűkkel tudunk. Sorok összevonására a sor végén
megnyomott Del vagy a sor elején megnyomott
Backspace billentyű szolgál. A kurzor előtti karak-
tert a Backspace, a kurzor mögöttit a Del billen-
tyűvel törölhetjük. Lehetőség van szövegek áthe-
lyezésére vagy másolására is a vágólap segítségé-
vel. A vágólapra helyezendő szöveget először ki
kell jelölni. Ezt vagy a Shift billentyű nyomva-
tartása melletti kurzormozgatással, vagy az egér
bal gombjának folyamatos nyomvatartása melletti
elmozdításával tehetjük meg. Kijelölt szöveget vá-
gólapra helyezni a Shift-Del billentyűkkel tudunk.
A vágólapra helyezett szövet bárhova beszúr-
hatjuk. Ehhez állítsuk a szövegkurzort arra a hely-
re, ahová a szöveget beszúrni kívánjuk, majd

nyomjuk meg a Shift-Ins billentyűket. Ezzel azon-
ban a szöveg még nem törlődik a vágólapról, azt
így adott esetben további helyekre is beszúrhatjuk.
Hosszabb szöveg esetén természetesen csak a szö-
veg egy része jelenik meg a képernyőn. A további
részek megjelenítéséhez használjuk a gördítősávo-
kat.
5.17. Kamera
Az alkalmazás megjeleníti a géphez csatlakoz-
tatott webkamera által vett képet.
Amennyiben a kamera által mu-
tatott képet rögzíteni is akarjuk, úgy a
jobb oldalt lévő fényképező, illetve a
kamera gombokkal tudunk álló-, illet-
ve mozgóképet rögzíteni.
Ha felvételt késleltetve szeretnénk indítani, úgy
a felvétel indítása előtt kapcsoljuk be az időzítőt is
a jobb felső sarokban lévő három pontra való
kattintással, majd az idő kiválasztásával. A rögzí-
tett .jpg képek, illetve .mp4 videók a Képek/Film-
tekercs mappába kerülnek.
5.18. Kapcsolatok
A kapcsolatok alkalmazás ismerőseink ada-
tainak nyilvántartására szolgál, segítségével
könnyedén adhatunk meg levélcímeket, illetve
kezdeményezhetünk kapcsolatfelvételt. Használa-
tához Microsoft fiókkal történő bejelentkezés szük-

séges. (Első lépésben célszerű összekapcsolni az
alkalmazást valamely már meglévő fiókunkkal, így
lehetőség nyílik arra, hogy az ott tárolt adatainkat
a rendszer átvegye és használja. Ezt az első képer-
nyőn megtehetjük, kiválasztva a kívánt rendszert,
majd megadva az ottani bejelentkezési adatokat.)
Az alkalmazás az adatokat az internetről veszi,

naprakész információkat csak állandó inter-
netkapcsolat esetén szolgáltat, de így is gyakran
csak bizonyos késleltetéssel jelennek meg az in-
formációk. Az indítást követően már megjelennek
az ismerőseink. Bármelyik ismerősre kattintva a
fióktípustól és a rendelkezésre álló adatoktól
függően további adatokat jeleníthetünk meg.
Új ismerős felviteléhez kattintsunk a főképer-
nyőn a Névjegyek felirat melletti + jelre, majd
töltsük ki az adatokat. Nem kötelező minden
adatot megadni, illetve további opcionális adatok
is felvihetők a képernyőn lévő + gombok segítsé-

gével. Ha rákattintunk az új fénykép feliratra (vagy
a már meglévő fényképre), úgy képet is
kiválaszthatunk az adatokhoz. Ha elkészültünk,
kattintsunk a mentés < gombján.
Meglévő névjegy módosításához kattintsunk a
kívánt ismerősön, majd a szerkesztés ___ gombon.
Ha további rendszereket akarunk a Kapcsolatok
alkalmazással összekapcsolni, úgy kattintsunk a
névjegyek melletti három pontra, majd a
Beállítások feliratra. Ezt követően látni fogjuk a
használt fiókokat, melyekre kattintva módo-
síthatjuk az adott fiók paramétereit, illetve a Fiók
felvétele szöveget, melyre kattintva új fiókot
adhatunk a rendszerhez.
5.19. Karaktertábla
A karaktertábla alkalmazás egy-egy betűtípus-
állomány létező karaktereinek megmutatására és
szövegbe vitelére szolgál.
A program indítását követően megtekinthetjük
a rendelkezésre álló karaktereket. A kívánt jelen
kattintva az adott karaktert a gép kinagyítja, illetve
megjeleníti a bevitel lehetséges módját. A Kijelölés
gombbal az adott jelet bevihetjük a „másolandó
karakterek:" utáni területre, amelyet aztán a
Másolás gombbal a vágólapra helyezhetünk. (A
vágólap tartalmát a későbbiekben a Shift-Ins
billentyűkkel bárhova beszúrhatjuk.)
Természetesen lehetőség van a betűtípus meg-

változtatására is, ha a Betűtípus melletti lefelé
mutató nyílon kattintunk, majd a legördülő listáról
(adott esetben a gördítősáv használatával) vá-
lasztunk.
5.20. Képernyő billentyűzet

A képernyő billentyűzet segítségével az egér
használatával tudunk gépelni. (Erre az alkalmazás-
ra inkább a táblaszámítógépek esetén van szükség.)
5.21. Képmetsző
A képmetsző segítségével lehetőségünk van a
képernyőről tetszőleges területet kivágni és azt vá-
gólapra másolni vagy fájlba menteni.
A program
indítását köve-
tően az Új
gombra kat-
tintva indít-
hatjuk a ki-
vágást, amely
hatására elhalványul a képernyő és az egér
húzásával kijelölt terület kivágásra kerül.
Ha az Új gomb melletti háromszögre kattin-
tunk, úgy azt legördítve a kivágás módját is meg-
határozhatjuk.
A kivágást követően a kivágott terület a

program ablakába kerül, ahol a Fájl menü Mentés
másként pontjával, vagy a lemezt szimbolizáló

gombbal elmenthetjük.
A Szerkesztés menü Másolás pontjával, vagy a
lapokat szimbolizáló gombbal a kivágást vágólapra
másolhatjuk, illetve e-mailben elkiildhetjük.
A toll segítségével rajzolhatunk a metszetre, a
kiemelő segítségével pedig szövegkiemelést végez-
hetünk. A radírral értelemszerűen ezeket töröl-
hetjük ki.
Újdonság a Windows 10-ben az időzítés lehető-
sége. Az időzítő gombnál ugyanis beállíthatjuk,
hogy hány másodperc elteltével történjen a rög-
zítés.
Az Eszközök menü Beállítások pontjánál a
működési módokat, illetve a metszet keretezésének
színét tudjuk meghatározni.
5.22. Keresés
A keresés a tálcán lévő nagyító gombbal in-
dítható. Részletes lehetőségeit a 3.22. pontnál tár-
gyaltuk.
5.23. Könyvjelző
A könyvjelző alkalmazással böngészőben meg-
jelölt oldalakat jeleníthetjük meg ismét a megje-
lölés időpontja szerint, így az eltárolt weblapok
olvasását később is folytathatjuk. (Sajnos az alkal-
mazás az oldalon belüli pozíciót nem jegyzi meg.)
5.24. Matematikai beviteli panel

A matematikai beviteli panel képletek és mate-
matikai formulák kézírással történő bevitelére
szolgál. Bár a felismerés azért sok kívánnivalót
hagy maga után, lehetőség van a korrigálásra.
5.25. Microsoft Edge

Az Internet Explorer leváltására készült alkal-
mazás webes tartalmak megtekintésére használha-
tó. Indítást követően – élő internetkapcsolat esetén
– megkapjuk a böngészőprogram normál ablakát,
melyen meg is jelenik a kezdőlap.
5.25.1. Általános szolgáltatások

Az Edge ablakában legfelül a megnyitott lapok
füleit, alatta a navigációs sort látjuk, az ablak
középső részében pedig a tartalom foglal helyet.
A program használata igen egyszerű:
kattintunk valamelyik kedvenc oldalunkat jelölő
ikonra, vagy elkezdünk gépelni a keresőmezőbe.
Alapesetben a címsor nem látszik, ha tehát nem
keresni akarunk, hanem konkrétan tudjuk, hogy
melyik oldalra kívánunk ellátogatni (és annak
ikonja nincs a kezdőlapon), úgy vagy gépeljük be a
webcímet a keresőmezőbe, vagy kattintsunk két-
szer fent, a navigációs sorban annak helyére a nyi-
lak mellé, majd gépeljük be a kívánt webcímet. A
címet a gép már gépeléskor kiegészíti, s ha az meg-
felelő, menet közben is nyomhatunk rá egy Entert.
Mivel azonban a felhasználók többsége nem

jegyzi meg a pontos webcímeket, a leggyakoribb
az, hogy kereséssel jutunk el a kívánt oldalra.
A megjelenő lapról természetesen tovább is
ugorhatunk, hiszen az oldalakon többnyire olyan
kiemelt részek, szavak, képek is találhatók, me-
lyekre rákattintva átléphetünk egy másik oldalra.
Ne várjuk el azonban azt, hogy a kívánt lap

azonnal megjelenjen képernyőnkön. Erre sok eset-
ben hosszabb időt is várni kell, a kapcsolat gyor-
saságától, a lap helyétől és tartalmától függően.
A program segítségével lapoz-
gathatunk is a korábban már le-
hívott lapok közt a címsor előtt
lévő Vissza és Előre gombok segítségével. A vissza
funkció különösen akkor hasznos, ha a linkekre
rákattintva olyan oldalakra jutunk el, melyről
vissza kívánunk térni a korábban látogatott
oldalra.
A letöltés közben megjelenő X alakú Leállítás
gomb használata akkor javasolt, ha egy oldalt
hosszú idő után sem tudunk letölteni. A Frissítés
gombon olyan esetekben célszerű kattintani,

ha az oldal nem tökéletesen töltődött le
gépünkre, vagy tudjuk, hogy az utolsó
letöltése óta megváltozott.
A címsorban lévő __. olvasónézet ikonra kat-
tintva az ún. olvasónézetet kapcsolhatjuk be, amely
egyszerűbb és áttekinthetőbb elrendezést biztosít,
bár ez a gomb nem mindenütt érhető el.
A böngésző támogatja a több weboldal egyidejű
megjelenítését, amely célra füleket használ. Ha a
meglévő lap mellett egy újabb oldalt is meg
szeretnénk nyitni, úgy kattintsunk a címkében lévő
+ gombra, melynek hatására megnyílik egy új
oldal. Ekkor a tartalom felett már füleket is fogunk
látni, melyeken kattintva válthatunk a betöltött
lapok közül.
5.25.2. Adatbevitel web lapokra

Egyes weblapoknál előfordul, hogy nekünk kell
adatokat megadni. Gyakori ez keresésekkor, vagy
olyan esetekben, amikor valamilyen kérdőívet
töltünk ki, regisztráljuk magunkat, rendelünk,
vagy például internetes apróhirdetést adunk fel. A
weblapokon lévő adatbevitel szinte teljesen azonos
a párbeszédpaneleken megismert adatbeviteli
módszerekkel, így az ott megismertek ez esetben is
használhatók.
5.25.3. Kedvenc oldalak és könyvjelzők

A felhasználók többsége internetezés során
bizonyos lapokat szinte minden egyes alkalommal
meglátogat. Ezen lapok gyakori begépelése azon-
ban igen bonyolult volna, így a programban lehe-
tőség van a kedvenc lapok címeinek megőrzésére.
Ha azt szeretnénk,
hogy az aktív weblapot a
kedvencek közé felve-
gyük, akkor kattintsunk a
címsor végén lévő csil-
lagra. A legördülő lapon
ellenőrizzük az adatokat,
esetleg változtassuk meg a
nevet, végül kattintsunk a
Hozzáadás gombra.
A korábban megjelölt
kedvenc lapok valamelyi-
kére lépni úgy tudunk,
hogy a Központ _._, majd
a kedvencek csillag gombjára kattintunk. Ekkor
megjelenik a korábban elmentett kedvenc oldalak
listája, ahol a megfelelő elemen való kattintással
tudjuk aktiválni a kívánt weboldalt.
A könyvjelzők kezelése a kedvencekhez hason-
lóan történik, csak ekkor nem a csillag, hanem a _._
könyvjelző gombon kell kattintani.
A kedvenceknek megjelölt oldalak húzással
átrendezhetők. Ha jobb egérgombbal kattintunk a
kedvenceken vagy a könyvjelzőkön, úgy a helyi

menüből új mappát is létrehozhatunk, így a
kedvencek mappákba is rendezhetők. Könyvjelző
vagy kedvencnek jelölés törléséhez a kedvencek
mezőben a jobb egérgombba] kattintsunk a kívánt
elemen, majd a helyi menüből válasszuk az
Eltávolítás menüpontot.
Praktikus lehetőség a címsor alatt megjelenít-
hető kedvencek sáv használata, amelyre az előző-
ekhez hasonlóan szintén felvehetünk weblapokat.
Megjelenését bekapcsolni úgy tudjuk, hogy kivá-
lasztjuk a További műveletek három pont ikonjá-
nak Beállítások menüpontját, majd a Kedvencek
sáv megjelenítése alatt lévő kapcsolót a be állásba
húzzuk.
5.25.4. Korábban látogatott oldalak

A böngészőprogramok a letöltött oldalakat egy
ideig megőrzik, így ha a lapra később visszatérünk,
nem kell minden esetben végig kivárni annak
letöltését. Természetesen az Edge támogatja a
korábban lehívott lapok utólagos - akár kapcsolat
nélküli üzemmódban kezdeményezett - lehívását
is. Ehhez a Központ __. gombot kell legördíteni,
majd ott az __. előzmények ikonra kattintani. Az
így megjelenő csoportosított listában kattintással
kiválasztunk bármely korábban látogatott oldalt.
5.25.5. Nyomtatás
Lehetőség van az adott lap nyomtatására is a
További műveletek három pont ikonjának Nyom-
tatás pontjának használatával. A nyomtatási pane-
len kiválaszthatjuk a használni kívánt nyomtatót,
illetve megadhatjuk, hogy a nyomtatás a weblap
mely részéről történjen. A teljes dokumentum
nyomtatásával bánjunk óvatosan, mert ez esetben
sok felesleges rész is kinyomtatódhat.
5.25.6. Mentés web lapról

Amennyiben a letöltött lapról egy képet saját
háttértárolónkra szeretnénk menteni, úgy kat-
tintsunk a képen a jobb egérgombbal, majd a helyi
menüről válasszuk a Kép mentése menüpontot.

(Ugyanitt a képet a Kép másolása ponttal vágó-
lapra is tehetjük.)
5.25.7. Letöltések
Gyakori, hogy a weblapokon található hivat-
kozások, valamely letölthető állományra mutatnak.
Ekkor a gép a fájl típusától függően vagy
megnyitja, vagy letölti a fájlt. A letöltött anyagok
listájának megtekintéséhez kattintsunk a Központ
__., majd a __. letöltések gombra. Itt a Mappa
megnyitása feliratra kattintva elérhetjük a fájl-
kezelőben a Letöltések mappáját, benne a korábban
letöltött fájlokkal.
5.25.8. Keresés oldalon belül

Amennyiben hosszabb oldalt töltöttünk le, úgy
a szövegszerkesztőkhöz hasonlóan itt is van lehe-
tőségünk az oldalon belüli keresésre. Ehhez vagy
nyomjuk meg a Ctrl-F billentyűket, vagy válasszuk
a További műveletek három pont ikonjának
Keresés a lapon menüpontját, majd a keresési
mezőbe gépeljük be a keresett szöveget.
5.25.9. Keresés az Interneten

Mivel az esetek többségében nem tudjuk fejből
azoknak a lapoknak a címét, amelyen a minket
érdeklő téma található, szükségünk lehet a weben

való keresésre. Bár az Edge már a kezdő oldalon
felajánlja a keresés lehetőségét, ez a módszer azon-
ban nem a Google, hanem a Bing keresőmotort
használja, ami nem minden esetben a legjobb
megoldás. A kérdés többnyire nem is az, hogy egy
adott téma az interneten megvan-e, hanem az,
hogy hol, illetve hol úgy, ahogy az nekünk a
legszimpatikusabb. Szükség van tehát arra, hogy
megkeressük azon lapokat, amelyek tartalmazzák
a minket érdeklő információt.
A keresés lehet téma szerinti és tartalom
szerinti. Téma szerinti keresés esetén egy pontról
kiindulva fokozatosan finomítjuk a keresendő in-
formáció tárgyát, témakörét. A tartalom szerinti
keresés esetén azon lapokat kutatjuk fel, melyek
egy vagy több adott kulcsszót tartalmaznak.
Amennyiben tehát kíváncsiak vagyunk arra,
hogy egy adott témát, szót, vagy szócsoportot mely
oldalak tartalmaznak, használhatunk a beépített
keresőn túl más internetes keresőszervereket (pl.
www.google.com), melyek megadják a kívánt he-
lyeket.
5.25.9.1. Tartalom szerinti keresés

Ha konkrét elképzeléseink vannak a keresett
témával kapcsolatban, úgy a legjobb módszer, ha
végiggondoljuk, hogy a keresendő oldal milyen
szavakat tartalmazhat, és ezekre keresünk rá oly
módon, hogy egy ismert kereső oldalára (www.go-
ogle.hu) megyünk, majd ott a megfelelő ablakba

begépeljük a keresett szavakat, végül kattintunk a
keresés indítására szolgáló (Keresés, Search, OK,
stb.) gombon.
A keresendő szavakat azonban nem árt előre
alaposan végiggondolni, hiszen ha csak egy gyak-
ran előforduló szót gépelünk be, az a meglepetés
érhet minket, hogy az adott szót több százezer
oldal is tartalmazza. Célszerű tehát a pontosabb
definiálás, több szó megadása esetleg a kereső-
operátok használata. Mindez azért is indokolt,
mert többnyire nem a keresett témával foglalkozó
honlapra találunk rá, hanem újságcikkekre, egyéb
lapokra, amelyek a keresett témát is említik.
A keresés hosszabb időt is igénybe vehet, de
sikeres keresés esetén a kívánt oldalak listáját a gép
megjeleníti, amely listáról kattintással választ-
hatjuk ki a nekünk szimpatikus lapot. A keresés
eredményeként visszakapott oldalak sorrendjének
azonban jelentősége van. Elsőként többnyire
reklámokat, utána a beadott szöveggel pontosan
egyezőket kapjuk (feltéve, hogy van olyan),
lentebb pedig az adott szavakat tartalmazó lapok
adatait mutatják meg, majd azokat, amelyek a
beadott szavak közül valamelyiket tartalmazzák.
Ha így sincs találat, akkor egyes esetekben a
hasonló szavak keresése is megtörténik, illetve a
keresők előrébb jelenítik meg azon lapokat,
melyekre több hivatkozás mutat. A különböző
keresők használata során a keresés eredményében
jelentős eltérések mutatkozhatnak, azok eltérő

lapokat hozhatnak ki, így a legjobb, ha a keresést
több keresővel is elvégeztetjük.
A keresés eredménye a legtöbb esetben egy
hosszú lista, melyet többnyire tízesével tudunk
megtekinteni, a további találatok megtekintéséhez
az oldal alján lévő számokra kell kattintani.
A keresők többségénél lehetőségünk van nem
csak szöveget, hanem képeket, csoportokat, vagy
akár címeket is keresni.
5.25.9.2. Fájlok keresése

Amennyiben az interneten nem weblapokat,
hanem közvetlenül fájlokat szeretnénk keresni,
úgy a keresési attribútumokkal célszerű kizárni a
weblapokat, melyek többnyire html vagy php
kiterjesztésűek. Például ha adott című, vagy
szerzőjű mp3 zeneszámokat szeretnénk közvet-
lenül keresni úgy, hogy nem vagyunk kíváncsiak
az azokra hivatkozó weblapokra, úgy az
intitle:index.of + mp3 + ''zeneszámneve" -html -htm -php -asp -txt
sorral közvetlenül is elérhetjük az adott fájlokat
tartalmazó internetes mappákat. (Ezt természe-
tesen nem a címsorba, hanem a keresőbe kell be-
gépelni.)
5.25.9.3. Téma szerinti keresés

Téma szerinti kereséshez először menjünk el
egy ismert kereső oldalára, majd ott kattintsunk a
minket érdeklő kategóriára, vagy arra a régióra,

ahol keresni kívánunk. Az újonnan megjelenő
oldalakon tovább és tovább finomíthatjuk a keresés
témáját, míg végül megjelennek az adott témával
foglalkozó oldalak hivatkozásai. A kiválasztott
hivatkozásra kattintva eljutunk egy olyan oldalra,
amely (elvileg) már a minket érdeklő témával
foglalkozik. (Javasolt kiindulási oldal lehet néhány
korábban említett kereső vagy például a
www.startlap.hu is.)
5.25.10. Megosztás
Ha a kiválasztott tartalmat meg kívánjuk osz-
tani, vagy e-mailben elküldeni, úgy a legegysze-
rűbb megoldás, ha a megosztás __., gombra kattin-
tunk, majd jobboldalt kiválasztjuk a megosztás
módját.
5.25.11. Nagyítás kicsinyítés

Ha nem látjuk jól a weblapot, úgy lehetőség van
annak nagyítására és kicsinyítésére is. Ehhez a
További műveletek három pont ikonjának Nagyítás
sorában lévő + vagy – gombjaira kell kattintani.
5.25.12. Privát böngészés

Ha nyom nélkül szeretnénk internetezni, úgy a
További műveletek három pont ikonjának Új
InPrivate-ablak pontját választva megnyílik egy új
böngészőablak, amelybe már úgy töltődnek be az
oldalak, hogy az Edge nem tárolja el a böngészési

munkamenet adatait.
5.25.13. Webjegyzet készítése

Az Edge lehetőséget biztosít arra, hogy az __.
ikonra kattintva saját tartalmakat írjunk az éppen
megnyitott weblapra. Ekkor a felső sorban
megjelenik egy eszköztár, ahol a weboldalra való
rajzoláshoz, illetve annak színének kiválasztásához
használhatjuk a Toll __. elemet, a fontos részek
megjelöléséhez a Kiemelés __., a billentyűzettel
történő bevitelhez pedig a Gépelés __. ikont, a
radírral pedig a korábban rögzítetteket törölhetjük.
Ezt követően lehetőségünk van a webjegyzetet
elmenteni vagy megosztani az eszköztár jobb
oldalán lévő ikonjaival. A jegyzetkészí-
tést befejezni az eszköztár jobboldalán
lévő Kilépés gombjával lehet.
5.25.14. Beállítások
Mint a programok többségét, az internet
böngészőket is lehetőség van testre szabni. A
böngésző beállításaira a További műveletek három
pont ikonjának Beállítások menüpontja szolgál. Itt
tudunk témát váltani, a Kedvencek sávot ki-be
kapcsolni, kedvenceket importálni, meghatározni,
hogy mi legyen egy újonnan megnyitott lapon, stb.
A Speciális beállítások megnyitása gombra kattint-
va pedig olyan további beállítások érhetők el, mint
hogy blokkolja-e a böngésző az előugró ablakokat,

engedélyezze-e a Flash-t vagy a cookie-k haszná-
latát, mi legyen az alapértelmezett kereső, mentse- e
a jelszavakat és űrlapbejegyzéseket, használjon-e
SmartScreen szűrőt a kártevő webhelyek ellen, stb.
5.26. Microsoft Médiatár

A médiatár egy zenék, videók, képek és egyéb
médiák rendszerezésére szolgáló alkalmazás. A
panel bal oldalán található mappalista kezelése a
fájlkezelőéhez hasonló módon történik, a
kiválasztott mappa tartalma pedig a jobboldali
ablakrészben jelenik meg. Ha rákattintunk egy
elemre, úgy a jobb oldalon megjelenik egy
legördítő nyíl, amely segítségével lehetőségünk
van az adott elemet másolni, beilleszteni, törölni,
tulajdonságait megtekinteni, illetve a kulcsszavait
szerkeszteni.
5.27. Nagyító
A nagyító segítségével a képernyő egy részét
tudjuk részletesebben megjeleníteni a képernyő
felső részében vagy egy külön ablakban. A na-
gyítás mértéke,
illetve a követés
módja a nagyító
programablaká-
ban módosítható.
5.28. Narrátor
A narrátor bekapcsolásával felolvastathatjuk az
aktuális ablakban lévő szöveget, illetve folya-
matosan kimondathatjuk a begépelt karaktereket.
Sajnos azonban a narrátor magyar nyelven nem ér-
hető el, így csak az angol nyelvű anyagok esetén
használható hatékonyan.
5.29. Naptár
A naptár használatához elsőként be kell
jelentkeznünk a Microsoft fiókunkba, tehát helyi
fiókkal nem használható.
A naptár egy határidőnaplóhoz hasonló
elektronikus időbeosztás tervező alkalmazás. A
naptárba találkozók, események és értekezletek
jegyezhetők be. A találkozók alatt persze ne
csupán olyan találkozókat értsünk, amely alatt
valakivel találkoznunk is kell, hanem minden
olyan tennivalót is, amelyet egy adott nap adott

időintervallumában végzünk és azt a naptárunk-
ban rögzítünk. Az egész napos események
lehetnek azok a bejegyzések, melyek az adott na-
pon következnek be, nincsenek konkrét időpont-
hoz kötve, de tudni szeretnénk róluk (pl. névnap).
5.29.1. Nézetek
Fontos, hogy a naptárunkból mindig annyit
lássunk, amire szükségünk van, így váltani tud-
junk a különféle megjelenítési lehetőségek közt.
A Windows naptára a napi, munkaheti, heti és

havi megjelenítést támogatja, melyek közt váltani
úgy tudunk, hogy a felső sorban a kívánt nézet-
választó gombon kattintunk.
A Nap, a Munkahét és a Hét elem óránkénti idő-

beosztással mutatja a naptárba bejegyzett talál-
kozók időpontját és adatait. Az időbeosztás felett
az adott naphoz esetlegesen rendelt eseményt lát-
hatjuk.
Havi nézetben eltűnik a napi időbeosztás órái,
viszont az egész hónapot átláthatjuk a találkozóink
adatainak felsorolásával.
5.29.2. A kívánt nap kiválasztása

A naptár mindig a mai nappal indul. Talál-
kozók tervezésénél azonban ettől gyakran el kell
térni, mivel többnyire későbbi időpontokra terve-
zünk. Bár az új bejegyzés létrehozásakor megad-
hatjuk a dátumot, a naptáron is mozoghatunk, a
felső sorban elhelyezkedő < és > gombok segítsé-
gével, így későbbi vagy korábbi heteket, hónapokat
is megjeleníthetünk.
A mai napra ugrást a jobb felső sarokban lévő
Ma gombra való kattintással érhetjük el.
5.29.3. Esemény bejegyzése

Új esemény, találkozó bejegyzéséhez kattint-
sunk azon nap kívánt időpontjára, amikorra az
eseményt tervezzük, majd a felső sorba gépeljük be
az esemény tárgyát. Ha szükséges korrigáljuk az
időpontokat és adjunk meg helyet, majd zárjuk a
panelt a Kész gombbal.
Ha egész naposra állítjuk a találkozót, úgy az

olyan eseménybejegyzéssé alakul át, amely nem
tartalmaz időinformációt, és az adott nap felett
jelenik meg. (Ha tévedésből nyitottuk meg a bejegy-
zést, úgy az Esc billentyűvel vagy az X gombbal
mentés nélkül zárhatjuk be a képernyőt.)
5.29.4. Egész napos esemény

bejegyzése
Mivel az esemény egy vagy több naphoz
rendelt, pontos időponthoz nem kötődő bejegyzés,
így az csak az adott nap fejlécébe kerül be.
Bejegyzéshez első lépésként válasszuk ki azt a
napot, amelyre az eseményt be kívánjuk jegyezni,
majd a napi vagy heti nézetben kattintsunk közvet-
lenül a dátum sorára. Ezt követően a felső sorba
gépeljük be az esemény nevét, majd zárjuk a panelt
a Kész gombbal.
További lehetőség egész napos esemény bejegy-

zésére, ha a korábbiaknak megfelelően létrehozunk
egy eseményt, majd a szerkesztéskor bejelöljük az
Egész napos felirat előtti négyzetet.
5.29.5. Esemény módosítása, törlése

Az esemény módosításához kattintsunk az
eseményre duplán, majd a panelen javítsuk át a kí-
vánt adatokat, végül kattintsunk a Mentés és bezá-
rás gombra.
Esemény tör-
léséhez kattintsunk az eseményre, majd a felső
sorban lévő Törlés gombra.
5.29.6. Ismétlődő találkozók

Amennyiben olyan tevékenységet végzünk,
amely adott rendszerességgel többször is elő-
fordul, úgy sokkal cél-
szerűbb ismétlődő talál-
kozót létrehozni, mint a
találkozót többször fel-
vinni, vagy másolni.
Ismétlődő találkozó
létrehozásakor ugyan-
úgy járjunk el, mint a
sima találkozónál, csu-
pán az adatok felvitelét
követően kattintsunk a
További részletek feli-
ratra, majd a képernyőn gördítsük le az Ismétlődés

gombot, végül válasszuk ki az ismétlődés gyakori-
ságát és módját.
5.29.7. Emlékeztető
Beállítható, hogy az esemény bekövetkezte előtt
a gép értesítsen-e minket, s ha igen, úgy mennyivel
korábban. Ehhez az adatok felvitelét követően
kattintsunk a További részletek gombra, majd a
képernyő tetején gördítsük le az Emlékeztető:
utáni listát és válasszuk ki, hogy mennyivel
korábban történjen
meg az értesítés.
5.29.8. Beállítások
Az, hogy mi és hogyan jelenjen meg a
naptárban, illetve hogy az milyen fiókokat kezeljen
úgy határozhatjuk meg, hogy bal alsó sarokban
lévő Beállítások __. gombra kattintunk, majd a
megjelenő képernyőn a kívánalmaink szerint mó-
dosítjuk az adatokat.
5.30. Névjegytár
A névjegytár nevek, címek, e-mail címek, tele-
fonszámok és egyéb adatok helyi tárolására és
könnyű visszakeresésére szolgál. (Ellentétben a
kapcsolatok alkalmazással, ez valójában egy mappa
a könyvtárfában, így lokálisan tárolja a névjegyeket.)
Az ismerőseinkről rengeteg féle információt

tárolhatunk, melyek mindegyikét természetesen
nem kell kitölteni, hiszen valószínűleg igen sok
adat nem is áll a rendelkezésünkre.
5.30.1. Meglévő adatok megtekintése

A korábban felvitt ismerősök alapadatait a
képernyőn már láthatjuk. A megjelenítést többféle
módon is kérhetjük, melyek közt váltani a További
beállítások gombbal tudunk.
Ha több névjegyünk van, mint ami a program
ablakában elférne, úgy használhatjuk a gördítősávot.
Ha további – ezen megjelenésben nem látszódó
– adatra is kíváncsiak vagyunk, úgy kattintsunk
duplán a névre, melynek hatására megjelenik a
teljes névjegy. A különféle adatok közt a fülek
használatával lépkedhetünk.
5.30.2. Új névjegy felvitele

Ha új személy adatait szeretnénk felvinni, úgy
kattintsunk az Új névjegy gombra. Feladatunk a
megjelenő adatlap ismert adatainak kitöltése. A
cím, telefonszám, illetve egyéb személyes adatokat
a különböző fülekre kattintva tudjuk bevinni.
Ha esetleg van fotónk is az ismerősünkről, vagy
nevéhez valamilyen más képet kívánunk hoz-
zárendelni, úgy kattintsunk a névjegyen a fej
ábrán, majd a Kép módosítása szövegen. Ezután a
fájlmegnyitásnál megszokott módszerrel válasszunk
ki egy háttértárolón lévő képfájlt.
Ha készen vagyunk az adatbevitellel zárjuk be

az ablakot az OK gombbal.
5.30.3. Adatok módosítása

Ha valamely ismerősünk telefonszáma meg-
változik, vagy bármit javítani szeretnénk adatain,
úgy kattintsunk duplán a nevére, s a megjelenő
panelen – ami azonos a beviteli panellel –
egyszerűen írjuk át a módosult adatot.
5.30.4. Névjegy törlése

Névjegy törlése esetén kattintsunk a névjegyre,
majd üssük le a Del billentyűt.
5.31. Olvasó
Elektronikus könyvek és elsősorban Pdf doku-
mentumok olvasására szolgáló teljesképernyős
alkalmazás. A megjelenítés mértékét a képernyő
alján lévő + és – gombokkal szabályozhatjuk,
illetve ha a dokumentumra a jobb egérgombbal
kattintunk, úgy a képernyő alján lévő gombokkal
lehetőségünk van megváltozatni a megjelenés
módját, illetve kereshetünk is benne.
Mivel az alkalmazás viszonylag kevés szol-

gáltatást nyújt, ezért jobb, ha a pdf dokumentumok
használatához inkább az Adobe honlapjáról töltjük
le az Adobe Readert.
5.32. OneDrive
A OneDrive egy felhő alapú szolgáltatás, amely
használatával internetes elérés segítségével távoli
szervereken tárolhatjuk fájljainkat úgy, hogy azok-
hoz bárhonnét hozzáférhetünk és hogy azokat a
saját gépünkön lévő fájlokkal szinkronban tarthat-
juk. Alapesetben minden Windows felhasználó
kap egy bizonyos méretű szabad tárhelyet, melyet
a neten keresztül bárhonnan, akár másik számí-
tógéppel is elérhet. (Ha több tárhelyre van szük-
ségünk, úgy további tárterületeket is bérelhetünk.)
A OneDrive meghajtóként megjelenik a fájlke-
zelő mappastruktúrájában, illetve a www.one-
drive.com címen webről is elérhető. A OneDrive- on
lévő mappastruktúra tetszés szerint kialakítható.
A fájlok kezelése a fájlkezelés fejezetben leírtaknak
megfelelően történik.
Ha tehát bármilyen fájlt szeretnénk elhelyezni a

OneDrive-ban, úgy húzzuk azokat a OneDrive
mappába. Ha az szeretnénk, hogy mások is lássák

a fájlokat, úgy meg kell őket osztani a megosztott
mappákon keresztül. A OneDrive letölthető okos-
telefonra is, így onnan is automatikusan feltölthet-
jük a fényképeket és egyéb anyagokat, majd meg-
jeleníthetjük azokat a számítógépen. A mappán
lévő kis jelek azok szinkronizáltságára utalnak.
Azt, hogy mely
mappák legyen
szinkronban, úgy
tudjuk beállítani,
hogy rákattin-
tunk valamelyik
OneDrive map-
pára, majd a
helyi menüből
kattintunk a Vá-
lassza ki a szink-
ronizálandó One-
Drive-mappákat
sorra.
Ha a webes felületet kívánjuk használni, úgy a
bejelentkezést követően a böngésző ablakában bal-
oldalt láthatjuk a mappastruktúrát, jobboldalt pe-
dig a mappáinkat és a fájljainkat. Itt műveleteket
úgy tudunk végezni, hogy a kívánt fájlra vagy
mappára a jobb egérgombbal kattintunk, majd a
megnyitó helyi menüből választjuk ki az elvégezni
kívánt műveletet. Új fájlt vagy mappát létrehozni a
felső sorban lévő New, fájlt feltölteni az Upload
ikonnal lehet. A OneDrive-on lévő képek meg is

tekinthetők, a zenék, videók le is játszhatók, stb.
Ehhez egyszerűen csak kattintsunk rá a fájl képére.
Ez esetben a kattintás után a jobb felső sarokban
megjelenő X gombra való kattintással tudunk
visszatérni a OneDrive-hoz.
5.33. Óra
Az óra alkalmazással lehetőség van adott idő-
pontra riasztást beállítani, a világ más helyén lévő
időt megtekinteni, időzítést végezni, illetve stop-
perként időt mérni.
A Riasztás funkciónál a hét meghatározott

napjain adott időpontra tudunk riasztást kérni (pl.
ébresztés, feltéve, hogy a gép be van kapcsolva,
vagy támogatja az InstantGo funkciót).
Új riasztási időpont beállításához kattintsunk az
alsó sarokban lévő + jelre, majd a panelen adjuk
meg a riasztás nevét, válasszuk ki az időpontját (ha
ez jó, akkor kattintsunk utána a ___ jelen is),
válasszuk ki, hogy mely napokon történjen a
riasztás, határozzuk meg a riasztás hangját, illetve
ha szükséges, állítsunk be szundi-funkcióra időt.
Ha készen vagyunk, kattintsunk a mentés 
gombjára.
Azt, hogy mely riasztások aktívak és melyek

nem, a riasztások paneljén tudjuk ki-, illetve be-
kapcsolni.
Időpont módosításához kattintsunk a riasztás

sorára, majd változtassunk, vagy kattintsunk a
kuka gombra.
A világóra funkciónál a + gombbal tudunk
felvenni helyeket ahhoz, hogy a gép azon városok
idejét is megmutassa.
Az időzítővel különböző időpontokról való
visszaszámlálásokat indíthatunk, melyek leteltekor
a gép az értesítési területen is jelez.
A stopper funkciónál a nevének megfelelően az
adott időponttól egy másik időpontig eltelt időt
mérhetjük meg. A stoppert a __. gombbal ki is na-
gyíthatjuk.
5.34. Óra és Naptár

Az óra és a naptár a tálca jobb sarkában ta-
lálható meg. Ha a tálcán lévő órára kattintunk, úgy
megjelenik a dátum és idő panel, ahol a Dátum- és
időbeállítások feliratra kattintva be is állíthatjuk
óránkat, ha van hozzá jogosultságunk.
5.35. Paint
A Paint egy bittérképes rajzoló-
program, amely elsősorban egyszerűbb
rajzok készítésére, meglévő vagy
szkennerrel beolvasott képek apróbb
javítására szolgál. Komolyabb retusálásokra, képek
effektusokkal való ellátására nem használható,
viszont a szabadkézi rajzolásokhoz és javításokhoz

bőven megfelelő.
5.35.1. A képernyő részei

A Paint képernyőjén legfelül található menüsor
lényegében a Kezdőlap és Nézet szalagok váltására
szolgál.
A funkciók jelentős része a kezdőlap szalagon

található. Legelöl a vágólap és a képkezeléssel fog-
lalkozó funkciók vannak, mellette a különféle mű-
veletek végzésére szolgáló eszközöket, majd a rajz-
eszközöket és legvégül a színpalettát találjuk.
Ha nem kapcsoljuk ki az alsó állapotsort, úgy
tájékoztatást kaphatunk az aktuális pozícióról,
illetve az esetlegesen kijelölt terület méretéről is.
Ha egy rajzeszközön hosszabb ideig hagyjuk az

egérkurzort, úgy a program megmutatja az adott
tevékenység megnevezését is, ami hasznos segítség
lehet.
5.35.2. Színek használata

A színek használata előtt fontos, hogy
megismerjük a rajzolási szín (előtérszín) és hát-
térszín fogalmát. A rajzolási szín az, amivel dolgo-
zunk, amilyen színt az aktuális rajzeszköz használ.
A háttérszín törléskor keletkező szín, ami például
radírozáskor, vagy kitöltött idom rajzolásakor
jelenik meg. A háttérszín lényegében a papír aktu-
ális színe, amit menet közben úgy is megváltoz-
tathatunk, hogy a kép valódi hátterének színe nem
változik. Ez elsőre lehet hogy bonyolult, de próbál-
juk ki, hogy mi történik, ha különböző háttérszínt
választva radírozunk. (Nem radírozás, hanem fes-
tés történik.) A háttérszínt tehát célszerű fehérnek
hagyni, hacsak nem szándékosan kell más háttérrel
dolgozni.
A használandó szín kiválasztása az ablak jobb
felső részén látható palettáról történik. A program
két színt használ, előtér és háttérszínt. Ha az első
szín van kijelölve, úgy a palettán történő kattintás
a rajzolási szín, ha a második szín került
kijelölésre, úgy a palettán való kattintás a háttér-
szín kiválasztását eredményezi. A kiválasztott
színeket az első és második színnél a program is

kijelzi. (Alapesetben ez fekete és fehér.)
Ha a kívánt színt a már meglévő képről
akarjuk meghatározni, úgy válasszuk a
pipetta eszközt, majd kattintsunk az egér bal
gombjával a kép azon pontján, amelynek színe
megegyezik az általunk kiválasztandóval. (Háttér-
szín kiválasztása esetén a jobb egérgombbal kat-
tintsunk.)
5.35.3. A rajzeszközök
A rajzolás történhet ceruzával vagy ecsettel, de
rajzolhatunk különféle síkidomokat, vagy akár
radírozhatunk is. Hogy mivel szeretnénk dolgozni,
azt a szalag közepén lévő kívánt eszközre való
kattintással tudjuk megadni.
Egyes eszközök (pl. ecset) esetében további

lehetőségeink is vannak, ekkor az eszköz alatti kis
háromszögre kattintva legördíthetjük azt a listát,
amelyen az adott eszközhöz tartozó választási le-
hetőségeket találjuk. Ilyen például az ecset típusa,
a vastagság-beállítás, stb.
5.35.4. Rajzolási funkciók
5.35.4.1. Szabadkézi rajzolás

Szabadkézi rajzoláshoz kattintsunk az
eszköztár ceruza gombján, majd vigyük az
egeret a szer-
kesztési területre.
Ekkor az egér-
kurzor ceruza for-
májúvá alakul, s
az egér bal gomb-
jának nyomva tar-
tása a ceruza pa-
pírra tételét je-
lenti. Ennek meg-
felelően ha az egér
gombjának nyom-
vatartása mellett mozgatjuk az egeret, úgy a ceruza
egy vékony nyomot hagy a papíron. (Ha fel
akarjuk emelni a ceruzánkat engedjük el az egér
gombját.) A rajzolás történhet háttérszínnel is,
ekkor az egér jobb gombját kell nyomva tartanunk
a rajzolás alatt. Ez jól használható a javításokhoz is,
hiszen ha elrontottunk volna valamit, úgy a jobb
egérgombbal azt kiradírozhatjuk.
5.35.4.2. Festés
Festéshez az ecsetek eszközt kell választani,
majd a szabadkézi rajzolással azonos módon elké-
szíteni a kívánt alakzatot. Azt megváltoztatni, hogy

az ecsetünk milyen módon viselkedjen, úgy
tudjuk, hogy az ecset eszköz alatt lévő kis
háromszögre kattintunk, majd a legördülő listán
szintén kattintunk a kívánt ecsetmódon.
5.35.4.3. Radírozás
Gyakran előfordul, hogy hibázunk, vagy
egy képről egyes részeket el akarunk
távolítani. Ez esetben használhatjuk a radír esz-
közt, amellyel a nem kívánt képrészletek eltávo-
líthatók. A radírozás a festéssel és rajzolással
azonos módon történik, tehát akkor radírozunk, ha
a kívánt képterület felett az egér bal gombját
megnyomjuk, vagy annak nyomvatartása mellet az
egeret elmozdítjuk.
5.35.4.4. Egyenes vonal húzása

Vonal rajzolása esetén válasszuk az
alakzatok szalagterületről az elsőt, majd az
egeret vigyük a vonal kezdőpontjára, ott nyomjuk
meg a bal gombot, tartsuk nyomva, majd vigyük a
másik végéhez, s ott engedjük fel. (Közben látjuk is
a leendő vonalunkat.) Értelemszerűen az egyenes
vonalú törléshez – háttérszínnel való rajzoláshoz –
az egér jobb gombját kell használni.
5.35.4.5. Szabályos görbe rajzolása

Görbe rajzolása esetén először
válasszuk az alakzatok szalagterületről a
második szimbólumot. Ezt követően az egyenes

vonal rajzolásával azonos módon rajzoljuk meg az
egyenest, majd húzzuk, vagy a képen kattintsunk
arra a pontra, ahova görbe ívét el akarjuk helyezni.
Ha ez nem megfelelő úgy húzással tovább mó-
dosíthatjuk. Ha szükséges, ezt megismételve még
egy kunkort helyezhetünk a görbére.
5.35.4.6. Idomok rajzolása

Számos alakzatot raj-
zolhatunk (téglalapot,
kerekített sarkú tégla-
lapot, ellipszist, csil-
lagot gondolat-felhőt
szívet, stb.).
Rajzolásukhoz először
az alakzatok szalagrészen
kell a kívánt ikonon kattin-
tani, majd a vonal rajzo-
lásához hasonlóan az ege-
ret vigyük az idom kez-
dőpontjára, ott nyomjuk
meg a bal gombot, tartsuk
nyomva, majd vigyük a
másik végéhez, s ott en-
gedjük fel. Ha négyzetet
vagy kört szeretnénk
rajzolni, úgy tartsuk lenyomva a Shift billentyűt,
így a kezdő és végpont közti vízszintes és
függőleges elmozdulás egyforma lesz.
Területek rajzolása esetén a keretezés az első, a

kitöltés a második színnel valósul meg, feltéve,
hogy volt beállítva kitöltés.
A rajzolás típusának illetve a kitöltés módjának
meghatározása az alakzatok mezőben lévő le-
gördíthető elemekkel történik. A Nincs kitöltés és
az Egyszínű kitöltésen túl olyan lehetőségeket is
választhatunk, amelyek részben átlátszóak, vagy
valamilyen hatást kelt.
5.35.4.7. Kiöntés
A kiöntés segítségével zárt vonallal
határolt területek színét tudjuk megvál-
toztatni. Vigyázzunk azonban arra, hogy ha
a kitöltendő terület nem veszi teljesen körbe vala-
milyen vonal, vagy objektum, úgy a festék „kifoly-
hat”. Kitöltéshez – miután a palettáról kiválasz-
tottuk a megfelelő kitöltőszínt – válasszuk a vödör
eszközt, majd kattintsunk a kitöltendő terület egy
belső pontján. Ha vonalon, vagy már kitöltött
területen kattintunk, úgy ezzel az
eszközzel azt át is színezhetjük.
5.35.4.8. Vonalvastagság
A különböző rajzolási
eszközök, (ceruza, ecset, radír),
illetve az alakzatok készítése
során lehetőségünk van meg-
határozni a készítendő objektum
keretező vonalának vastagságát.
Ehhez a Méret elemet kell legördíteni, majd a listán

a kívánt vastagságon kattintani. (Mindezt termé-
szetesen a rajzolás megkezdése előtt.)
5.35.4.9. Művelet visszavonása

Mint a Windows alatti programok többségénél,
a Paintben is van lehetőségünk az utoljára végzett
rajzolási funkciót hatástalanítani, ha
kattintunk a felső sorban lévő kis nyílra,
vagy megnyomjuk a Ctrl-Z billentyűket.
Ez a módszer azért jobb a radírozásnál, mert
míg radírozáskor a radírral letörölt terület teljes
egészében törlődik, addig visszavonáskor csak az
utoljára rajzolt objektum tűnik el, az adott területre
korábban rajzoltak nem.
Az ellenkező irányba mutató nyíl a vissza-
vonást vonja vissza.
5.35.5. Szöveg írása képre

Szöveg írása esetén, a betű ikonon való kat-
tintás után kattintsunk a képre a kívánt helyre,
vagy jelöljük ki a betűket tartalmazó területet (kat-
tintsunk a kezdőponton, majd az egérmutató átlós
húzásával a megfelelő ponton engedjük fel az egér-
gombot), majd gépeljük be a szöveget.
Az ilyenkor megjelenő új Szöveg szalag
segítségével beállíthatjuk a betű típusát, méretét és
jellegét (a szövegszerkesztőkben megismerteknek
megfelelően).
Ha nem felel meg a szöveg számára kijelölt ke-

ret, úgy azt módosíthatjuk a szélein lévő kis négy-
zetek húzásával.
A formázást addig végezhetjük el, amíg a szö-
vegkeret is látható, ha az egérrel átkattíntunk a kép
egy másik területére, úgy a szövegünk a kép részé-
vé válik és a későbbiekben már nem módosítható.
Annak megváltoztatása, hogy a mögöttes terü-
let eltűnjön, vagy ne tűnjön el a szöveg írásakor, az
eszköztár Háttér részénél lévő Nem átlátszó és
Átlátszó gombjaira való kattintással történhet.
5.35.6. Képrészletek kezelése

A Paintben lehetőségünk van a kép egyes rész-
leteinek mozgatására, másolására illetve torzí-
tására. E lehetőségeket igénybe venni úgy tudjuk,
ha először kijelöljük a kép azon részletét, melyre az

adott transzformációt el akarjuk végezni.
5.35.6.1. Területkijelölése
Szabályos területet
kijelölni úgy tudunk,
hogy a Kijelölés gom-
bon való kattintás után
az egeret a kijelölendő
terület egyik sarkára
visszük, ott megnyom-
juk a bal gombot, majd
elmozdítva az átellen-
ben lévő sarokra, ott
felengedjük azt. Az így
meghatározott téglalap
lesz a kijelölt terület.
Szabálytalan terület kijelölése esetén először
gördítsük le a Kijelölés gombot, majd válasszuk a
Szabadkézi kijelölést. Ez után az egér gombjának
folyamatos nyomvatartása mellett körberajzoljuk a
kijelölendő területet. (Ha nem érünk vissza pon-
tosan az eredeti kiindulópontra, úgy a kezdő és a
záró pont közt egyenest tételez fel a program.)
Teljes képet is kijelölhetünk, ha legördítjük a
kijelölő eszközt, majd az Összes kijelölése pontot
választjuk.
Kijelölés megszüntetéséhez a Kijelölés gombon
kell ismételten kattintani.
5.35.6.2. Terület törlése

Ha nagyobb képrészletet szeretnénk törölni,
úgy a radírozás helyett jelöljük ki a törlendő
területet, majd nyomjuk meg a Del billentyűt.
5.35.6.3. Mozgatás, másolás

A kép egy részletének mozgatásához jelöljük
azt ki, majd egyszerűen húzzuk el. (Menjünk a
kijelölés közepére, majd az egér bal gombjának
nyomvatartása mellett mozdítsuk azt el.) Másolás
esetén a Ctrl billentyűt is tartsuk lenyomva (Ezt
még az egérgomb lenyomása előtt nyomjuk le.) A
Shift billentyű nyomva tartásának hatására az
elmozdítandó képrészlet folyamatosan nyomot
hagy a mozgatás pályáján.
5.35.6.4. Vágólap funkciók

A Windows-os progra-
mokban megszokott mó-
don a Paintben is van
lehetőségünk vágólap-
funkciók segítségével kép-
részleteket egyik alkalmazásból vagy képből a má-
sikba áthelyezni vagy átmásolni.
Képrészletet vágólapra helyezni, annak kije-
lölését követően a Shift-Del vagy Ctrl-X billentyűk-
kel, esetleg a Kivágás gombbal tudunk. A vágó-
lapra másolás a Ctrl-C billentyűkkel vagy a Máso-
lás gombbal történik. (Ekkor a képrészlet az ere-

deti helyén is megmarad.)
A vágólap tartalmát beilleszteni a Shift-Ins vagy
Ctrl-V billentyűkkel, esetleg a Beillesztés gombbal
lehet. Ez természetesen történhet más (Pl. Word)
programban is, de ha még egy példányban elin-
dítjuk a Paintet, akkor a másik programban egy
másik képre is átvihetünk képrészletet.
5.35.6.5. Fájl beillesztése

A rajzunkra már korábban elkészített képet is
beilleszthetünk, ha legördítjük a Beillesztés
gombot, majd kiválasztjuk annak Fájl beillesztése
menüpontját. Itt a megnyitáshoz hasonlóan vá-
lasszuk ki a beillesztendő képet, majd kattintsunk a
Megnyitás gombon.
5.35.7. Effektusok
Lehetőségünk van a kép vagy
annak egy részének tükrözésére,
elforgatására, nyújtására és dön-
tésére is a Kép szalagrész meg-
felelő gombjainak segítségével.
Ezen műveletek a kijelölt területre vonatkoznak,
de ha nincs kijelölés, úgy az egész kép módosul.
Amennyiben a képet vagy annak egy részét
tükrözni szeretnénk, úgy jelöljük ki a tükrözendő
részt, majd gördítsük le a Kép szalagrész Forgatás
gombját és válasszuk a Vízszintes tükrözés vagy

Függőleges tükrözés pontot.
Forgatáshoz jelöljük ki a tükrözendő részt, majd
a Kép szalagrész Forgatás gombjára kattintva
válasszuk ki a kívánt forgatási módot.
Nyújtás esetén húzhatjuk a kijelölt terület sar-
kain, illetve szélein lévő kis négyzeteket is, ekkor a
Windows ablakaihoz hasonlóan torzíthatjuk a
kijelölt képrészletet. Pontos átméretezéshez azon-
ban célszerűbb, ha a Kép szalagrész Átméretezés
gombját választjuk, s itt adjuk meg a nyújtás mér-
tékét.
Döntéshez szintén a Kép szalagrész Átmé-
retezés gombját kell választanunk, s itt adhatjuk
meg a megfelelő irány kiválasztását követően a
kívánt fokot.
5.35.8. Kép méretének meghatározása,

megváltoztatása
Amennyiben menet közben derül ki, hogy nem
férünk el a „papíron“, azaz az előre meghatározott
szerkesztési területen, úgy szükségünk lehet a kép
méretét utólag megváltoztatni. Ehhez a bal felső
sarokban lévő Fájl menü Tulajdonságok menü-
pontját kell választani, majd a Szélesség és
Magasság feliratok utáni helyekre a kép vízszintes
és függőleges méretét begépelni. Itt van lehető-
ségünk azt is meghatározni, hogy a kép kétszínű
(fekete-fehér) vagy színes legyen-e.
5.35.8.1. Nagyítás, rács, vonalzó

Ha jobban oda szeretnénk figyelni a részletekre,
úgy nagyíthatjuk is a képet. (Ez a nagyítás azonban
csak a megjelenítésre vonatkozik.)
Nagyításhoz kattinthatunk a nagyító eszközön
is, de a legpraktikusabb módszer, ha a jobb alsó
sarokban található
csúszkán beállít-
juk a kívánt nagyítási mértéket.
A nagyítás mellett lehetőségünk van vonalzót
vagy vezető segédrácsot is bekapcsolni, ha a Nézet
szalag Megjelenítés vagy elrejtés részében a
Vonalzó, vagy Rácsvonalak előtti négyzetet
bejelöljük. Ha a nagyított képen egy kis ablakban
még az eredetit is látni szeretnénk, úgy kapcsoljuk
be a Nézet szalag Miniatűr gombját.
5.35.9. Paletta szerkesztése

Ha a színpalettán lévő színek nem felelnek meg,
keverhetünk újakat is. Ehhez kattintsunk a
Kezdőlap szalag végén lévő Színek szerkesztése
gombra. Itt kiválaszthatjuk, kikeverhetjük esetleg a
színösszetevők megadásával meghatározhatjuk a
kívánt színt. (Ne felejtsük el a jobb szélső csúszkát
sem feljebb állítani, különben csak feketét
keverhetünk ki.) A Hozzáadás az egyéni
színekhez gomb segítségével az újonnan kikevert
színt bevihetjük az egyéni színek közé, végül az
OK gombbal felvehetjük a palettára is.
5.35.10. Fájl műveletek

Meglévő képet betölteni Paintben a Fájl menü
Megnyitás pontjával tudunk. A megnyitás panelen
a Windows egyéb programjaiban megszokott
módon válasszuk ki a kép helyét majd a képfájlt,
végül kattintsunk a Megnyitás gombon.
Elkészült kép mentésére a bal felső sarokban
lévő Fájl menü Mentés vagy Mentés másként
menüpontja használható. A Mentés menüpont a
képet a fejlécben megadott néven menti. Ha elő-
ször menünk és ott nincs még megadva név, akkor
rákérdez. A Mentés másként menüpont minden e-
setben új név megadását kéri.
A meglévő képet képernyőről törölni (azaz új
kép szerkesztésébe kezdeni), az Új ponttal, meg-
lévő képet betölteni a Megnyitás ponttal lehet.
5.35.11. Nyomtatás
Kép nyomtatását a bal felső sarokban lévő Fájl
menü Nyomtatás pontjával kezdeményezhetjük.
Azt, hogy a kép nyomtatáskor hogyan helyezkedik
el a papíron a Fájl menü Nyomtatás pontjának
Nyomtatási kép alpontjával tekinthetjük meg.
5.36. Parancssor
Segítségével DOS-os parancsokkal vezérelhet-
jük gépünket, illetve a DOS-ban működtethető
programokat tudjuk Windows-os környezetben
használni. Amennyiben elindítjuk az alkalmazást,
úgy a számítógép képernyője egy DOS-os felületet
tartalmazó ablakot jelenít meg, s itt parancsokat
adhatunk ki, illetve programokat indíthatunk.
Természetesen a váltás (Alt-Tab) a többi

Windows alkalmazás között továbbra is él. Ha be
akarjuk zárni a DOS ablakot, úgy azt a szokásos
módszerek mellett az EXIT parancs prompt utáni

begépelésével is megtehetjük.
A Windows parancssora néhány dologban eltér
a megszokottól DOS-os felülettől, s ez leginkább a
katalógus megjelenésében érzékelhető.
5.37. Pénzügyek
Ez az alkalmazás alapesetben a főbb tőzsdék
indexeit mutatja, de a baloldali sávban lévő
funkciókkal megtekinthetjük a devizaárfolyamo-
kat, végezhetünk valutaváltást, megnézhetjük a
különböző források aktuális híreit, vagy a ki-
választott részvényeink árfolyamának alakulását.
5.38. Posta
A program első indításakor a levelezési
beállítások konfigurálást végzi el, így bizonyos
adatok megadása is szükségessé válik (e-mail cím,
mail szerverek, jelszó, stb.) Ha már van valamilyen
e-mail fiókunk, úgy a legjobb megoldás, ha azt
használjuk tovább a Mail-ben is, így az első lépések
során ki kell választani, hogy melyik fiókunkkal
kívánjuk összekapcsolni a Mailt (lehet többel is),
majd meg kell adni az adott fiókhoz szükséges
bejelentkezési adatokat, vagy fiókbeállításokat. Ha
ezt megtettük, úgy a Windows összekapcsolja a
fiókokat és a levelezést már a Windows rendszer-
ből is végezhetjük.
5.38.1. A program felépítése

Az alkalmazás megjelenése attól függ, hogy
mekkora méretű ablakban használjuk. Ha lekicsi-
nyítjük az ablakméretet, előfordulhat, hogy a
leírástól eltérően bizonyos funkciókat nem, vagy
csak kisméretű ikonok formájában fogunk meg-
találni.
Alapesetben az ablak bal oldalán az új levél
írására, illetve a fiókok kezelésére szolgáló
gombot, alatta pedig a levelezési mappákat látjuk.
Az ablak közepén a kiválasztott mappában lévő
üzenetek sorakoznak, jobb oldalt pedig a kivá-
lasztott levelet olvashatjuk el. A felső sorban a
keresésre, szinkronizálásra és kijelölésre szolgáló
ikonokon túl a válaszolásra és továbbításra

szolgáló gombokat láthatjuk.
A mappák listája eltérő lehet, hiszen a

különböző levelező rendszerek más-más mappákat
használnak. A mappalistában alapesetben az
üzenetek különböző csoportjait találjuk, mivel a
levelezőprogramok az üzeneteket ún. iratgyűjtők-
ben (folder) csoportosítják aszerint, hogy beérkező,
küldendő, elküldött vagy törölt üzenetről van-e
szó.
A levél mögött lévő gemkapocs a csatolt fájlt
jelöli.
5.38.2. Szinkronizáció
A levelezőprogramok működéséből adódóan
nem azonnal küldik el a megírt leveleket. (Mindez
a régebbi netkapcsolatok jellemzői miatt van, de
ma már ez nem gond, így a szinkronizáció időkö-
zönként automatikusan is megtörténik.) A beér-
kezett üzenetek a szerverről való azonnali leolva-
sása, valamint a megírt üzeneteink elküldése külön

kérésre úgy valósítható meg, hogy a __. gombra
kattintunk.
5.38.3. Beérkezett üzenetek olvasása

Amennyiben új levelünk érkezett, úgy a beér-
kezett üzenetek mappában az új, még olvasatlan
levél előtt egy kék vonal lesz látható. A levél olva-
sásához elegendő ha kattintunk a levél sorára.
Természetesen a régebbi leveleink is olvashatók, ha
kattintunk a során.
Ha a levélhez melléklet is csatolva van, úgy a
mellékre kattintva megnyithatjuk vagy letölthetjük
azt.
5.38.4. Beérkező levelek tárolása,

törlése
A bejövő levelek mindaddig a listán maradnak,
amíg azokat ki nem töröljük. Mivel a hosszú lista
zavaró, illetve eltereli a figyelmet az új levélről,
célszerű a felesleges leveleket kitörölnünk. Ehhez
vigyük az egeret a törlendő levél sorára, majd
kattintsunk a Törlés __. gombra. Ha az üzenetet
nem kívánjuk törölni, csupán egy másik mappába
áthelyezni, úgy a jobb egérgombbal való kattintást
követően a helyi menüben kattintsunk az
Áthelyezés gombon majd válasszuk ki a kívánt
célmappát. Levél megjelöléséhez, illetve a jelölő
törléséhet a  ikonra kell kattintani.
5.38.5. Új üzenet küldése,

Levélíráshoz kattintsunk a +
jelet tartalmazó Új e-mail
gombon, majd töltsük ki az
adatokat. A címzett megadása minden esetben
kötelező. Az e-mail cím azonban nem össze-
keverendő a webcímmel. Ez többnyire egy
név@szolgáltató.hu formájú cím. Ha kattintunk a
Másolat és titkos másolat gombra, úgy a fejlécben
megadhatunk további neveket is, akik másolatot
kapnak a levélről, de ez nem kötelező.
A tárgy megadása szintén elhagyható, de illik

közölni a címzettel, hogy miről szól az üzenetünk.
Miután kitöltöttük a fejlécet, megírhatjuk a
levelet. Ehhez kattintsunk a fejléc alatti nagy üres
helyre, majd gépeljük be a szöveget. A levél eset-
leges formázása esetén jelöljük ki a formázandó
szöveget majd a felső sorban lehetőségünk van a
betűtípus és –méret megváltoztatására, vastag,

dőlt, aláhúzott kiemelésre, színváltoztatásra,
stílusok használatára, stb.
Ha minden tökéletes, elküld-

hetjük levelünket a jobb felső sa-
rokban lévő Küldés gomb segítségével.
Ha meggondoltuk volna magunkat, úgy a jobb
felső sarokban lévő Elvetés gombbal visszavon-
hatjuk a levélírást.
Ha a vágólap-funkciókat kívánjuk használni,
úgy szintén a jobb egérgombbal megjelenített helyi
menüt tudjuk alkalmazni.
Csatolások, képek, hivatkozások, stb. beszúrá-
sához kattintsunk a levél felett lévő Beszúrás fülre,
majd a kívánt ikonra.
A Beállítások fülön a levél fontosságát és
nyelvét határozhatjuk meg, illetve helyesírás
ellenőrzést végezhetünk.
5.38.6. Válaszadás bejövő üzenetre

Amennyiben bejövő üzenetre kívánunk
válaszolni, úgy kattintsunk a megválaszolandó
üzeneten, majd a felső sorban lévő Válasz gombon.
Ekkor megnyílik egy új üzenet, ahol a fejléc már
kitöltésre került, az eredeti üzenet címzettként való
feltüntetésével.
A tennivalók ettől kezdve az új üzenet

küldésével azonosak.
5.38.7. Üzenet továbbítása

Az üzenet kijelölését követően a Továbbítás
gombra való kattintással lehetőségünk van a
levelet továbbküldeni. Ekkor csak az új címzettet
kell megadni, a tartalom megmarad.
5.38.8. Levél nyomtatása

Az elektronikus leveleket hagyományos papír
alapú levéllé alakíthatjuk, ha kinyomtatjuk. Ehhez
kattintsunk a kívánt levél során, majd a jobb felső
sarokban lévő három pontot tartalmazó Műveletek
ikonra. A megjelenő menüben
kattintsunk a Nyomtatás sor-
ra.
5.38.9. További lehetőségek

Ha egy levélen a jobb egérgombbal kattintunk,
úgy azzal további műveleteket is végezhetünk.
Megjelölhetjük ismét olvasatlanként, archiválhat-
juk, stb.
Ha kattintunk a Beállítások ___ ikonján, úgy a
program funkcióit szabályozhatjuk. Itt lehető-
ségünk van megváltoztatni a háttérképet, be-,
illetve kikapcsolni az automatikus aláírást, illetve
megadni annak szövegét, meghatározni új levél
esetén az értesítés módját, stb.
5.38.10. Fiókok kezelése

Ahhoz, hogy levelezni tudjuk, rendelkeznünk
kell saját e-mail címmel, melyet a posta
programnak is ismerni kell. Természetesen lehet
több e-mail címünk is, illetve egy gépen több
személy is folytathat levelezést.
Ha további levelezőrendszereket akarunk a
Postával összekapcsolni, úgy kattintsunk a Beállí-
tások ___ ikonján majd a megjelenő oldalsávon a
Fiókok soron. Ezt követően látni fogjuk a használt
fiókokat, melyekre kattintva módosíthatjuk az
adott fiók paramétereit, illetve a + Fiók hozzáadása
szöveget, melyre kattintva új fiókot adhatunk a
rendszerhez.
A használni kívánt fiókot kattintással választ-
hatjuk ki a baloldali mappalista feletti Fiókok
gomb legördítését követően.
5.39. Problémarögzítő
A problémarögzítő segítségével a rögzítés in-
dítását követően végigkövethetjük a felhasználó
tevékenységét, melyről a program igen részletes,
leírásokkal, képernyőábrákkal illusztrált naplót
készít.
A rögzítés leállításakor, ha a mentés gombra

kattintunk, megadhatunk egy fájlnevet, amely
fájlban a tevékenységsorozat leírását tároljuk.
Ez egy .zip kiterjesztésű, tömörített állomány lesz,

amely egy .mht kiterjesztésű fájlt tartalmaz. A fájlt
böngészőprogrammal lehet megtekintem, így
könnyedén továbbíthatjuk egy olyan ismerősünk-
nek, aki megtekintve a naplót akár segíteni is tud a
probléma megoldásában.
5.40. Skype
A Skype segítségével telefonhívásokat indít-
hatunk, cseveghetünk és konferenciahívást
hozhatunk létre interneten keresztül. A program
lehetőséget biztosít szöveges, élőszavas és moz-
góképes átvitelre is.
A főképernyőn a legutóbbi tevékenységünket, a

kiemelt ismerőseinket és egyéb pertnereink
ikonjait látjuk. Ha rákattintunk egy ismerősre
hanghívást kezdeményezhetünk a telefon
gombbal, videóhívást a kamera gombbal, illetve
fájt, vagy videoüzenetet is küldhetünk. Ha
szöveges üzenetet akarunk küldeni, úgy azt az alsó
sorban lévő mezőbe gépelhetjük.
Érdemes végigbogarászni a beállítási lehető-

ségeket is (Eszközök menü Beállítások pont), mivel
itt tudjuk a mikrofont és a kamerát be-, illetve
kikapcsolni, az értesítéseket, hívásfogadást beállí-
tani, stb.
5.41. Sport
Ezzel az alkalmazással a legfrissebb sport-
híreket és sporteseményeket követhetjük nyomon.
5.42. Sticky Notes

A Sticky Notes segítségével kis sárga post-it
cetliket helyezhetünk az asztalunkra, melyre
felírhatjuk azon tennivalókat, amiket nem
szeretnénk, ha elfelejtenénk.
Ha több jegyzet szeretnénk készíteni, úgy bal
felső sarokban lévő + jelre kell kattintanunk.
Ha rákattintunk
a jobb egérgomb-
bal, úgy a helyi
menüben megvál-
toztathatjuk a cetli
színét, illetve a
vágólap funkciókat
is használhatjuk.
A jegyzetek mindaddig az asztalon maradnak,
amíg be nem zárjuk őket, a gép kikapcsolásával
ezek az alkalmazások nem záródnak be.
5.43. Számológép
Elsősorban a Windows
használata során igény-
lendő matematikai művele-
tek kiszámolására szolgál.
Használata teljesen meg-
egyezik egy egyszerű
zsebkalkulátor kezelésével,
annyi eltéréssel, hogy itt a
gombok megnyomása a
megfelelő billentyű
leütésével, vagy az egér-
kurzor gombra állításával és
egy kattintással is
helyettesíthető.
Az alkalmazás megjele-
nése függ az ablak méretétől és alakjától, ha tehát
átméretezzük az ablakot, úgy más funkciókat és
gombokat kapunk.
A bal felső sarokban lévő ___ gombra kattintva

előhívhatunk egy menüt, ahol az Általános, Tudo-
mányos, vagy Programozó pont választásával
megváltoztathatjuk a számológép segítségével
végezhető műveletek mennyiségét és módját.
Az alkalmazás különféle mértékegységek közti
átváltásra is használható, ehhez a ___ gombra, majd
a kívánt mértékegységtípusra kell kattintani.
5.44. Szkennelés
Ezen alkalmazás segítségével képolvasóról
tudunk képeket beolvasni a számítógépre.
5.45. Távoli asztali kapcsolat

A Távoli asztali kapcsolat segítségével más
számítógéphez kapcsolódhatunk, azokon progra-
mokat futtathatunk, s azokat úgy kezelhetjük,
mintha azok előtt ülnénk.
A csatlakozáshoz meg kell adnunk a távoli
számítógép azonosítóját, majd a Csatlakozás
gombbal kapcsolódhatunk a távoli géphez. Ezt
követően megjelenik a távoli gép felhasználói
belépési panelje, ahol már az ottani felhasználó-
nevünket és jelszavunkat kell megadni. Ha min-
dent jól csináltunk, úgy bejelentkezhetünk a távoli
számítógépre és dolgozhatunk rajta.
Sajnos azonban adatokat a szokásos áthúzásos

módszerrel vagy vágólappal nem tudunk átvinni a
két gép között, és figyelemmel kell lenni az átviteli
csatorna lehetőségeire, sávszélességére is.
A Beállítások megjelenítése gomb segítségével

a panel kibővül, így számos paraméter módo-
sítható. Szükség is lehet ezekre, hiszen hiába van
például szélessávú internet elérés mindkét oldalon,

ezek többsége feltöltési irányban általában jóval
lassabbak. Ekkor célszerű a Minőség fülnél alacso-
nyabb sebességet, vagy kevesebb szolgáltatás át-
vitelét beállítani, hogy normálisan tudjunk dolgoz-
ni a távoli géppel.
5.46. Térképek
A térképek alkalmazás, mint ahogy a neve is
jelzi térképen való nézelődésre, keresésre és
útvonaltervezésre használható. A térképen az egér
tárcsájával, vagy az ablak jobb szélén lévő
gombokkal tudunk nagyítani és kicsinyíteni, az
egérgomb nyomvatartása melletti húzással pedig a
térkép elmozdítása valósítható meg.
A bal felső sarokban lehetőségünk van hely-

keresést, illetve útvonalkeresést kezdeményezni.
(Keresésnél nem szükséges a teljes címet megadni,
sokszor elég annak csak egy részét is.) Az
útvonalkeresés eredménye alatt egy részletes listát
látunk arra vonatkozóan, hogy hol merre kell
mennünk.
5.47. Utazás
Az utazás alkalmazás egy csokorba gyűjti
azokat a tudnivalókat, amikre egy út megtervezése
során szükségünk lehet, illetve arra is jó, hogy egy
kicsit álmodozzunk a szebbnél szebb úticélok
virtuális bebarangolásával.
5.48. Útitárs
Az alkalmazás a telefonokkal való szorosabb
együttműködés célját szolgálja az adatok auto-
matikus továbbítása által. Platformtól függően a
telefont csatlakoztatva vagy egy áttekintő nézetet
kapunk a tárhelyről, ahol lehetőség van importálni
a fényképeket és egyéb fájlokat, vagy a Microsoft
alkalmazások linkjeit találjuk.
5.49. Ügyfélszolgálat
Az alkalmazás a Microsoft ügyfélszolgálattal
való kapcsolatfelvételt szolgálja.
5.50. Vezérlőpult
A vezérlőpult segítségével a rendszer beállítását
finomhangolását végezhetjük el a legmélyebb
részletekig. Kezeléséről a beállításokról szóló
fejezetben részletesen szólunk.
5.51. Windows Defender

A Defender a Windows vírus és kémprogram
figyelő és irtó programja, amely valós időben
figyeli a vírusok és kémprogramok számítógépre
való településének jeleit, így akadályozva meg
azok számítógépre való beszivárgását.
Természetesen használhatunk más vírusirtót is,

de ekkor a Defendert kapcsoljuk ki a Beállítások
gombnál.
Az alkalmazás Kezdőlap fülénél a legalap-

vetőbb működési tulajdonságokat látjuk, illetve a
Vizsgálat gombbal azonnali rendszervizsgálatot
kezdeményezhetünk a felette beállított módnak
megfelelően.
A Frissítés fül a vírusdefiníciós adatbázis ál-
lapotát jeleníti meg, illetve itt van lehetőség ma-
nuális frissítésre is.
Az Előzmények fül a defender által ártalmasnak
ítélt elemek és a rajtuk végrehajtott olyan mű-
veletek megtekintésére szolgál, mint például a
karanténba helyezés, amely nem törli a fertőzött
fájlt, de elszeparálja a környezetétől, bízva abban,
hogy egy későbbi frissítés során az megtisztítható
lesz, vagy a felhasználó által törlésre kerül.
A Beállítások gombra kattintva a védelem be-
és kikapcsolására, illetve a vizsgálati körülmények
beállítására van lehetőségünk.
5.52. Windows Fax és szkenner

Amennyiben rendelkezünk hagyományos fax-
modemmel, úgy azon keresztül lehetőségünk van
faxokat küldeni és fogadni a Windows faxoló és
képolvasó alkalmazás segítségével.
A program szkennelésre is képes, amely beolva-
sott képet eltárolhatjuk, vagy akár el is faxolhatjuk.
A faxokat a levelezőrendszereknél megszokott
módon a baloldalon mappákba rendezve kezeli a
program. Faxot küldeni az Új fax gombbal, szken-
nelést indítani az Új beolvasás gombbal tudunk. A

program kezelésénél a levelezőprogramnál meg-
ismert szolgáltatások jelentős részét is hasz-
nálhatjuk.
5.53. Windows Jegyzetfüzet

A Windows jegyzetfüzet elsősorban tollal
rendelkező táblaszámítógépeknél lehet hasznos,
mivel kézírással tudunk egy füzet-szerű oldalra
írni, amelyeket aztán eltárolhatunk, betölthetünk,
szerkeszthetünk, stb.
5.54. Windows Media Player

A program a különböző információhordozók
(hang, videofilm, animáció, stb.) lejátszására szol-
gál. Segítségével lejátszhatunk helyi gépen tárolt
zenét, hallgathatunk internetes rádióállomást,

áttölthetünk zenét hordozható mp3 lejátszóra stb.
Bár a lejátszás és a számok megtalálásának
tekintetében a kezelés eléggé médiatár központú, a
kezelését tekintve az alsó sorban elhelyezkedő
látványos gombok jó eligazodási alapot adnak,
hiszen a hagyományos magnó vagy videólejátszó
készülékek kezelőszerveitől nem igen térnek el.
Ha egy olyan fájlra kattintunk duplán, amely
lejátszásához a Media playerre van szükség, úgy a
program automatikusan indul, megkezdve a kí-
vánt zene vagy video lejátszását.
A program azonban külön is elindítható, ekkor
először a műsortárral találkozunk.
Ez könnyen lehet, hogy először még üres, így a

műsortárra fel kell venni a médiákat, vagy a
Rendezés menü Műsortárak kezelése ponttal
hozzáadni a médiákat a műsortárhoz.
A baloldali műsortár listában kattintással

kiválaszthatjuk a műsortárat illetve a lejátszani
kívánt formátumot (zene, videó, stb.), amely for-
mátumnak megfelelően más-más médiatípus fog
rendelkezésünkre állni.
A bal oldali listában a műsortár elemei különfé-
le szempontok (előadó, szám címe, év, album, stb.)
szerint rendszerezhetők, illetve lejátszási listák
hozhatók létre, melyek elmenthetők és betölthetők.
A műsortárban lévő zenék, videók lejátszásához
kattintsunk a kívánt zene vagy video sorára dup-
lán. A lista és a gombok közt lévő csúszka az egér-
rel húzható, így a zenében vagy videóban előre és
hátra tudunk mozogni.
A zenéinket a Media Player képes hordozható
zenelejátszó eszközre is kiírni, illetve a számokat
szinkronizálni, melyhez a Szinkronizálás gombra
kell kattintani.
Ha zenei CD lemezről
kívánunk MP3 formátumra
konvertálni, illetve merevlemezre zeneszámokat
bemásolni, úgy helyezzük a CD-t a meghajtóba, vá-
lasszuk azt ki a baloldali listában, majd kattintsunk
a CD bemásolása gombra. (Ha nem elég széles az
ablak, úgy előfordulhat, hogy ez a gomb nem
látszik, ekkor kattintsunk a további gombok >>
jelére.)
A mentési fájltípust a Bemásolási beállítások
menü Formátum pontjánál állíthatjuk be. Ezt
célszerű megtenni, mert az alapértelmezett for-
mátum a Windows Média hangformátum és nem

az MP3.
A Bemásolási beállítások menü További beállí-
tások pontjával előhívható panelen beállíthatjuk
még a bemásolási célkönyvtárat és minőséget is.
Ezeket a beállításokat csak egyszer kell megadni, a
későbbiekben már automatikusan e szerint történik
a konvertálás.
A konvertáláshoz és bemásoláshoz a bal olda-
lon pipáljuk ki azokat a számokat, amelyeket be
kívánunk másolni a merevlemezre. Ha az összest
ki akarjuk jelölni, vagy meg akarjuk szüntetni a
kijelöléseket, úgy a lista feletti négyzetre kattint-
sunk. Ha megtörtént a kijelölés kattintsunk a CD
bemásolása gombra. A bemásolás állapotát a
program folyamatosan kijelzi. (Keskenyebb ablak-
méretnél előfordulhat, hogy a gomb nem látszik.)
A kész fájlokat a dokumentumok/zene, vagy a
korábban megadott mappában találjuk meg, ahon-
nan tetszés szerint másolhatjuk tovább (persze a
megfelelő szerzői jogok figyelembe vételével).
Amennyiben szükséges, a programból lehető-
ségünk van saját CD-t is írni, illetve hordozható
eszközre (pl. MP3 lejátszóra) másolni zenéinket.
CD íráshoz válasszuk az Írás gombot, majd a
számok írási listára húzásával állítsuk össze a
listát. A lemez típusát és egyéb beállí-
tásokat az Írás beállításai gombbal módo-
síthatjuk. Ha elkészültünk az összeállítással, kat-
tintsunk az Írás indítása gombra.
5.55. Windows PowerShell

A PowerShell egy szkriptvezérelt parancssor,
amely segítségével a hozzáértő szakemberek és
rendszergazdák mindennapi feladatai egyszerű-
sí thetők le.
Használatával automatizálási feladatok és

egyéb műveletek végezhetők el, manipulálhatjuk a
fájlrendszert, a rendszerleíró-adatbázist, a rend-
szerbeállításokat, valamint egyéni feltételek szerint
gyűjthetünk és rendszerezhetünk különböző forrá-
sokból érkező adatokat. Bár látszatra a PowerShell
egy egyszerű parancssor, tudása annál sokkal mé-
lyebb.
5.56. Windows visszajelzés

Ha valami javaslatunk vagy problémánk van a
Windows-zal, akkor itt leírhatjuk az észrevételün-
ket, illetve szavazhatunk mások beírásaira.
5.57. WordPad
A WordPad szövegszerkesztő kezelése bár
hasonlít a Word programokhoz, mégis jóval ke-
vesebb szolgáltatást ismer, (bár most már tudja ke-
zelni a sorkizárásos igazítást és az eltérő sorközt)
viszont nem kell külön megvásárolni.
5.57.1. Alapvető kezelési feladatok

A program kezelése során a Windows-ban meg-
szokott, illetve a jegyzettömbnél ismertetett keze-
lési feladatok a WordPadnél is alkalmazhatók.
(Kurzormozgatás, menüpont aktivizálás, vágólap
használat, gördítősávok, stb.).
A program bekezdés-orientáltan kezeli a szö-
veget, így Enter karaktert csak a bekezdések végére
helyez, a bekezdésen belüli sorváltást automati-
kusan kezeli.
A szöveget a gép úgy igazítja, hogy a bekezdés

bal széle a vonalzó bal alsó háromszögével esik
egyvonalba, míg a jobb szélét a jobb alsó három-
szög határozza meg. Természetesen középre iga-
zított szöveg esetén a két háromszög közé illeszti a
gép a szöveget. A fentiek alól a bekezdés első sora
kivételt képezhet, annak bal szélének pozícióját a
bal felső háromszög határozza meg.
Sor megtörése esetén (azaz egy bekezdésből két
bekezdés készítése esetén) álljunk a leendő törési
pontra (azaz a leendő új bekezdés első karak-
terére), majd nyomjuk meg az Enter billentyűt.
Ha egyesíteni akarunk bekezdéseket, úgy áll-
junk annak a bekezdésnek a végén lévő sorzáró
Enterre, amelyikhez akarjuk a mögötte lévőt húzni
(ezt az End gombbal megtehetjük), majd nyomjuk
meg a Del billentyűt. Ha egy új bekezdés első ka-
raktere előtt állva megnyomjuk a Backspace billen-
tyűt, úgy az adott sor, az előző sor végéhez fűző-
dik.
Üres sort csak bekezdések közé helyezhetünk.
Amennyiben üres sort szeretnénk beszúrni, álljunk
arra a pozícióra, ahova az üres sort helyezni kíván-
juk (tehát a leendő üres sor mögötti sorra), majd
nyomjuk meg az Enter gombot. (Ha a szöveg folya-
matos, tehát egy bekezdést alkot, úgy először tör-
jük meg a bekezdést.)
Ha üres sort szeretnénk törölni úgy, álljunk az
üres sorra, majd nyomjuk meg a Del (vagy Back-
space) billentyűt.
A későbbiekben említett funkciók nagy része a

Kezdőlap szalagon vannak, így ahol ezt külön nem
említjük, ott a leírás erre vonatkozik.
5.57.2. Megjelenítési lehetőségek

A WordPad használata során a Nézet szalagon
van lehetőségünk ki- illetve bekapcsolni az álla-
potsort és a vonalzót, valamint itt állíthatjuk be a
használt mértékegységet és az aktuális nagyítást is.
Célszerű, ha a hosszú sorok törését a margónál

kérjük, mert különben a szöveg nem úgy jelenik
meg a képernyőn, ahogy az majd a nyomtatásban is
látszik, valamint a vonalzó jobb háromszöge sem
lesz hatással a szövegszélre.
5.57.3. Fájlműveletek
Szerkesztett állományt menteni a Fájl menü
Mentés vagy Mentés másként menüpontjával tu-
dunk. A Mentés menüpont használata esetén a
mentés a címkében látható állománynévvel törté-
nik. Ha először mentünk újonnan létrehozott állo-
mányt, úgy a gép megkérdezi, hogy milyen néven
mentse el. A Mentés másként menüpont hasz-
nálata esetén minden eset-

ben meg kell adnunk állo-
mánynevet.
Mielőtt azonban állo-
mányműveletet végeznénk,
fontos megemlítenünk,
hogy a WordPad nem
rendelkezik önálló állo-
mányformátummal, így
csak más programok do-
kumentumtípusainak meg-
felelő állományokkal tud
dolgozni (pl. Rich Text), de
a program támogatja a
Word .docx és az
OpenOffice .odt formátumát is, amely számos or-
szágban az államigazgatásban is hivatalos for-
mátum.
Amennyiben nem új anyag szerkesztésébe
kezdünk, úgy lehetőségünk van korábban mentett
szöveget is betölteni a Fájl menü Megnyitás menü-
pontjával, majd a kívánt fájl kiválasztásával.
Ha új szöveg szerkesztésébe kezdünk, vagy
egyszerűen csak törölni szeretnénk teljes szöve-
günket, úgy válasszuk a Fájl menü Új menüpontját.
Szöveget kinyomtatni a Fájl menü Nyomtatás
menüpontjával lehet. A programból való kilépésre
a Fájl menü Kilépés menüpontja szolgál.
5.57.4. Visszavonás
Amennyiben tévesen végeztünk
el valamilyen tevékenységet, úgy
lehetőségünk van az utoljára végzett műveletet
visszavonni, azt semmissé tenni. Ehhez vagy meg
kell nyomni a Ctrl Z billentyűket, vagy kattintani a
gyorselérési eszköztáron lévő visszavonás gombra.
A visszavonás gomb mellett lévő visszaállítás
gombbal a visszavonás vonható vissza.
5.57.5. Blokkműveletek
A blokkműveletek se-
gítségével lehetőségünk
van összefüggő szöveg-
részek gyors törlésére,
mozgatására és másolá-
sára. Blokkművelet esetén
először a blokk kijelölése szükséges, majd a
másoláshoz, mozgatáshoz, a már kijelölt blokkokat
tudjuk felhasználni a Windows-ban már megis-
mert vágólap segítségével. Szövegrész blokként
való kijelöléséhez a Jegyzettömb vagy a Word
programban használt módszerek alkalmazhatók
ugyanúgy, mint a vágólap funkciók használatához.
5.57.6. Tabulátorok használata

A tabulátorok használata szempontjából a
WordPad csak a balra zárt tabulátortípust ismeri.
Bár a tabulátorainak használata első látásra

bonyolultnak tűnhet, mégis bizonyos esetekben
nem lehet elkerülni használatunkat. Igen rossz
gyakorlat az, amikor egy dokumentumon belül
úgy igazítunk egymás alá szövegeket, hogy eléjük
addig szúrunk be szóközöket, amíg a szöveg a
kívánt helyre nem kerül. Ilyet szövegszerkesztő
programokban soha ne tegyünk! A tabulátorok
használatával nem csak egyszerűbben helyez-
hetünk szövegeket egymás alá, hanem egy
esetleges változás sem lesz hatással a mögöttes
szövegekre.
Tabulátorpozíciót meghatározni legegy-
szerűbben a vonalzón való kattintással
tudunk. További lehetőség, ha a Kezdőlap
szalag Bekezdés részének jobb alsó sarkában lévő
Bekezdés gombján, majd a megjelenő panel
Tabulátorok gombján kattintunk. Ha nem állítunk
be tabulátorpozíciót, úgy a WordPad az alap-
értelmezett tabulátorokat használja, általában 1,25
cm-enként. Ezek a pozíciók azonban többnyire
szűkek, így inkább használjunk egyéni pozíciókat
és soha se több tabulátornyomással oldjuk meg a
feladatot.
Az általunk kihelyezett tabulátorpozíciók
helyét utólag is megváltoztathatjuk, de ne felejtsük
el azt, hogy a WordPadben a tabulátorpozíciók
bekezdésre vonatkozó jellemzők. Így ha több
önálló bekezdést alkotó sorból áll a táblázatunk
úgy a tabulátorpozíciók megváltoztatása előtt
először ki kell jelölni a „táblázat“ mindazon részét,

melynek tabulátorpozícióit meg kívánjuk változ-
tatni. A módosításhoz a vonalzón lévő kis L jeleket
kell odébb húzni (azaz ráállni az egérrel s az egér
gombjának nyomvatartásával vízszintesen elmoz-
dítani).
A felesleges tabulátorpozíciót törölni a L jel
vonalzóból lefelé való kihúzásával lehet
5.57.7. Betűk jellemzőinek

megváltoztatása
Amennyiben egy szövegrészt más típusú,
méretű, vastag, dőlt, aláhúzott, vagy indexelt betű-
vel szeretnénk szedni, úgy első lépésben jelöljük ki
a megváltoztatandó szövegrészt, majd válasszuk a
Kezdőlap szalag Betűtípus részének lehetőségeit.
5.57.8. Bekezdések jellemzőinek

megváltoztatása
Az igazítás megváltoztatá-
sához először mozgassuk a kur-
zort arra a bekezdésre, melynek igazítását meg

akarjuk változtatni, majd válasszuk a Kezdőlap
szalag Bekezdés részének megfelelő igazítás szim-
bólumát.
A margóér-
tékek megváltoz-
tatásához a vonal-
zó háromszögeit
kell a megfelelő
értékre húzni.
Sortávolság
megváltoztatásához álljunk a kívánt bekezdésre
(vagy jelöljük ki azokat), majd gördítsük le a
Sortávolság ikont és kattintsunk a kívánt mértékre.
Ha a bekezdés-
jellemzőket a ha-
gyományos módon sze-
retnénk állítani, úgy
kattintsunk a Kezdőlap
s z a l a g B e k e z d é s r é-
szének jobb alsó sar-
kában lévő gombra,
melynek hatására meg-
jelenik a megszokott be-
kezdés panel.
Ha felsorolást ké-
szítünk, úgy célszerű a
Lista használata, mert
ekkor egy számozás
esetén a sorszámok
automatikusan módo-
sulhatnak.
Lista készítéséhez
álljunk a kívánt bekez-
désre, vagy jelöljük ki
azokat, majd gördítsük
le a Lista ikont és válasszuk ki a kívánt listaformát.
5.57.9. Képek kezelése

Ha dokumentumunkba képet is szeretnénk
helyezni, úgy kattintsunk a Kezdőlap szalag Kép
ikonjára, majd válasszuk ki a kívánt képfájlt.
Képet vágólapon keresztül is beszúr-
hatunk, ha korábban egy másik prog-
ramban vágólapra másoltuk azt.
A WordPad nem képes a képeket
tetszőleges igazítással kezelni, a képek
ugyanúgy viselkednek, mintha egy önálló, nagy
karakter lenne, a körbefuttatás és hasonló lehető-
ségek nem támogatottak.
A kép átméretezésére (rákattintást követően) a
szélein és sarkain megjelenő kis fekete négyzetek
húzásával van lehetőség.
5.57.10. Dokumentum jellemzők

megváltoztatása
A Fájl menü
Oldalbeállítás me-
nüpontjával lehe-
tőségünk van
meghatározni a
lap méretét és
tájolását, valamint
a szöveget a lap
szélétől elválasztó
margók méreteit.
5.57.11. Keresési és helyettesítési

funkciók
A WordPad lehetőséget
biztosít különböző szö-
vegek, szövegdarabok,
szavak, vagy szótöredékek
keresésére illetve esetleges
lecserélésére. A keresés in-
dítása a Kezdőlap szalag Szerkesztés részében lévő
funkciók használatával oldható meg.
5.58. XPS megjelenítő

Az XPS megjelenítő segítségével olyan tar-
talomvédett dokumentumok megtekintésére van
lehetőségünk, melyek esetében korlátozták a fájlal
végzett műveleteket. Bár számos programmal létre
lehet hozni .xps fájlokat, azokat csak az XPS-
megjelenítővel tekinthetjük meg. Segítségével
meghatározhatjuk, hogy ki tekinthesse meg,
nyomtathassa ki, vagy ki láthassa el digitális
aláírással az XPS-dokumentumokat. Akár még azt
is meghatározhatjuk, hogy egy adott felhasználó
mennyi ideig olvashassa vagy szerkeszthesse a
dokumentumot.
5.59. Xbox
Az alkalmazás segítségével számos játékot
játszhatunk asztali számítógépünkön, illetve ha
van játékkonzolunk, úgy a számítógépen is
megoszthatjuk játékainkat és eredményeinket,
valamint a kontroller használata közben átsugá-
rozhatjuk a játékainkat az Xbox-ról a számítógépre.
Kapcsolatot tarthatunk az Xbox Live közösséggel,
követhetjük, hogy mivel játszanak az ismerőseink,
megoszthatjuk a játékokban felvett klipeket és
képernyőfelvételeket, csevegést indíthatunk, illetve
néhány játék esetében különféle eszközök közötti
többjátékos üzemmódban is játszhatunk.
Mivel számos közkedvelt játék kikerült a
Windows rendszerből, sokaknak hiányozhatnak a
régi, megszokott játékaik, amelyeket ha nem

találnak meg az alkalmazások közt, akkor érdemes
az Xbox-ot indítani. Az ___ ikonra kattintva akár
ingyenesen is beszerezhetünk játékokat, melyeket
aztán a ___. ikonra kattintva kiválaszthatunk, és
játszhatunk velük.
A többfelhasználós környezet 263
6. A többfelhasználós
környezet
A Windows 10-et futtató számítógépen lehető-

ség van arra, hogy azt különböző személyek eltérő
módon használják, úgy, hogy ne módosítsák
egymás beállításait. A felhasználók persze nem egy
időben dolgozhatnak a gépen, hanem gyors váltást
biztosítva a különböző felhasználók által használt
felületek, adatok és futtatott programok között. A
többfelhasználós környezet lehetőséget biztosít
arra is, hogy minden felhasználó saját ízlése szerint
rendezze csempéit és ikonjait, állítsa be a hátteret,
illetve a munkakörnyezetének elemeit. Mivel a
különféle felhasználóknak eltérő jogai is lehetnek,
a rendszer e szerint is eltérő módon kezeli az
erőforrásokat, így bizonyos mappákhoz egyes fel-
használók hozzáférhetnek, addig mások nem, s új
program telepítésére sincs mindenkinek lehető-
sége. Ahhoz, hogy a rendszerben a fenti lehetősé-
geket több felhasználó esetében ki tudjuk használ-
ni, minden egyes felhasználónak létre kell hozni
egy saját felhasználói fiókot a számítógépen, s

bekapcsoláskor, illetve kijelentkezést közvetően
minden felhasználónak a saját adataival kell be-
lépnie. Alapesetben a Windows kétféle felhasz-
nálói fióktípust különböztet meg, a rendszergaz-
dait, illetve az általános felhasználóit. Az általános
jogosultságú felhasználó módosíthatja a saját mun-
kakörnyezetét, beállíthatja például az asztal hát-
terét, módosíthatja saját jelszavát és képét, tárolhat
állományokat a saját személyes mappáiban, de
rendszerszintű módosításokat nem végezhet.
A Windows 10 (8 is) ezen túl megkülönböztet
Microsoft fiókot és helyi fiókot is. Helyi fiókkal
csak az alapvető funkciók érhetők el, Microsoft
fiókkal viszont számos olyan funkció is, amely
online kapcsolatot igényel, így használhatjuk a
OneDrive-ot, az üzeneteket, a levelezést, stb.,
illetve összekapcsolhatjuk a fiókunkat más
szolgáltatásokkal (pl. Facebook), melyek adatait és
kapcsolatait közvetlenül a Windowsból is elér-
hetjük. Mindemellett a Microsoft fiók lehetőséget
biztosít a szinkronizálásokra is.
6.1. Fiókok kezelése

A felhasználói fiókok kezelésére
szolgáló ablakot Gépházból, vagy a Ve-
zérlőpultból a Felhasználói fiókok ikon-
jával tudjuk megnyitni.
Alapesetben a saját fiókunk adatai jelennek

meg, de rendszergazdaként a vezérlőpultról meg-
tekinthetjük és módosíthatjuk a többi fiókot is.
A jelszó módosítása, képjelszó létrehozása,

vagy pin kód beállatása a gépházban a Fiókok
ikonra, majd a Bejelentkezési lehetőségek sorra
kattintva kezdeményezhető.
Microsoft fiók esetén az adatok megváltoztatása

az interneten keresztül történik, melyhez kattint-
sunk a Saját Microsoft fiók kezelése sorra.
Ha a számítógépen dolgozó más felhasználó
fiókján kívánunk módosítani úgy az a gépházból
nem kezdeményezhető, viszont azokat megtekint-

hetjük, és új fiókot is létrehozhatunk a Családtagok
és más felhasználók sor Más új személy felvétele a
gépre gombbal. Ha új felhasználói adatokat
kívánunk rögzíteni, úgy Microsoft fiók esetén
ismernünk kell a leendő felhasználó e-mail címét,
amely begépelésével elkezdhető a fiók
regisztrációja. Ha csak helyi fiókot kívánunk
létrehozni, úgy kattintsunk a Nincs e-mail címe
annak, akit fel szeretnék venni sorra, majd a
Microsoft fiókkal nem rendelkező felhasználó
hozzáadása feliratra. A képernyőn adjuk meg a
felhasználó nevét, jelszavát és jelszó-emlékeztető
szövegét, majd kattintsunk a Tovább gombra.
Ha el kívánunk távolítani egy fiókot, kattint-
sunk a felhasználó-azonosítójára, majd az Eltávo-
lítás gombra.
Fióktípus módosítása esetén az általános (kor-

látozott) jogosultság, illetve a rendszergazdai jogo-
sultság közül választhatunk.
Más helyi fiók adatainak módosításához a

vezérlőpult felhasználói fiókok elemén kattintsunk
a Másik fiók kezelése sorra. Ekkor megjelennek a
felhasználók fiókjai, ahol azokra kattintva módo-
síthatjuk az adatokat (név, jelszó, fióktípus, stb.).
6.1.1. Kép és adatok megváltoztatása

A kép megváltoztatására mindenki csak maga
jogosult, tehát előbb be kell lépni a felhasználóval.
Ha ez megtörtént, úgy kattintsunk a Start menü
vagy kezdőképernyő Gépház gombjára, ezt
követően pedig a Fiókok ikonra. Az ablak bal
oldalán alapesetben a saját fiókunk adatai jelennek
meg, többek közt a fiókkép is, ahol a Tallózás
gombbal egy háttértárolón lévő képet választ-
hatunk, a Kamera gombbal pedig felvételt készít-
hetünk a webkameránk segítségével.
Microsoft fiók esetén további adatokat is
módosíthatunk, ha kattintunk a Saját Microsoft fiók
kezelése sorra. Itt láthatjuk a legutóbbi
vásárlásainkat, a számítógépeink listáját, amelyen
Windows rendszert használunk, illetve a felső
sorban megtekinthetjük adatainkat, az igénybe vett
szolgáltatásokat és előfizetéseket, beállíthatjuk a
fizetési és számlázási paramétereket, stb.
A Microsoft fiók fiókképét itt is módosíthatjuk,
ha rákattintunk a bal felső sarokban lévő képre.
A kép alatt lehetőség van a név szerkesztésére
és a jelszó módosítására is.
6.1.2. Képjelszó, és egyéb lehetőségek

Windows 10-ben a jelszó nem csupán egy
szöveg vagy szám lehet, hanem a képen végzett
speciális kéz-, vagy egérmozgás is.
Képjelszó beállításához kattintsunk a Start

menü vagy kezdőképernyő Gépház gombjára, ezt
követően pedig a Fiókok ikonra, majd az ablak bal
oldalán a Bejelentkezési lehetőségek sorra.
Képjelszó létrehozásához a jobboldali ablakrész
Képjelszó részénél kattintsunk a Hozzáadás gomb-
ra. Első lépésben válasszuk ki a kívánt képet, majd
ha ez megtörtént, végezzük el a kívánt három moz-
dulatot, majd ellenőrzésképpen ismételjük meg
azokat.
Bejelentkezéskor képjelszó használata esetén az
előre betanított három mozgást kell végrehajtani a
képen, de ha ez netán mégsem sikerülne, úgy a
Bejelentkezési lehetőségek feliratra kattintva lehe-

tőségünk van más módon, például a megadott
szöveges jelszó használatával is bejelentkezni.
A bejelentkezéshez használhatunk pin kódot is,
bár ez elsősorban telefonok esetén praktikus. A pin
kód beállítása és módosítása szintén a gépház
Fiókok ikonjának Bejelentkezési lehetőségek
sorára való kattintással történik.
Megfelelő eszközök megléte esetén a bejelent-
kezési lehetőségek rész kibővül a Windows Hello
szolgáltatásaival is, így lehetőségünk van ujjle-
nyomat vagy arcfelismerés alapján is bejelentkezni.
6.2. A dokumentumok mappa

Többfelhasználós környezetben minden fel-
használó önálló dokumentumok mappával ren-
delkezik. Ha tehát egy gépen az egyik felhasználó
megír egy szöveget, majd elmenti azt a dokumen-
tumok mappába, úgy az csak az ő számára lesz
elérhető. A többi felhasználó hiába nyitja meg a sa-
ját dokumentumok mappáját, a másik felhasználó
által készített állomány nem lesz ott.
Mindez azért van így, mert a dokumentumok
mappa egy egyéni könyvtárra van irányítva.
Minden felhasználónak van egy saját könyvtára a
Felhasználók (Users) mappából nyílóan, így ha
más felhasználó fájljaira vagyunk kíváncsiak, úgy
át kell lépni az ő könyvtárába (feltéve, hogy van

hozzá jogosultságunk).
A Felhasználók mappából azonban nyílik egy
Nyilvános (Public) mappa is, amely alapesetben a
gép minden felhasználója számára elérhető, így ha
közös dokumentumokat készítünk, tegyük azokat
ide, vagy használjuk az engedélyeket és a megosz-
tásokat.
6.3. A Start menü tartalma

A Start menüvel és a kezdőképernyővel egé-
szen addig, amíg csak egyedül dolgozunk a gépen
semmi gondunk nem akad. Többfelhasználós kör-
nyezetben azonban az felhasználónként szintén
eltérő lehet, így bizonyos komponensek minden
felhasználónál megtalálhatók, míg mások csak egy-
egy felhasználónál érhetők el. A menüben lévő
elemek sorrendje és csoportosítása is felhasz-
nálónként eltérő.
Bármilyen alkalmazást, weblapot mappát stb.
felvehetünk a Start menübe illetve a kezdőképer-
nyőre, ha a jobb egérgombbal előhívható helyi
menü Kitűzés a start menübe vagy Rögzítés a
kezdőképernyőre pontját választjuk. (A start menü
kezeléséről a 3.7. pontban szóltunk részletesebben.)
6.4. Lemezkvóta
Amennyiben több felhasználó is dolgozik egy
számítógépen, igen kellemetlen helyzetet teremt-
hét, ha az egyik felhasználó teljesen telepakolja a

winchestert a saját (néha felesleges) fájljaival, így a
többi felhasználó nem fog tudni dolgozni. Ezt a
problémát oldhatjuk meg a lemezkvóták alkalma-
zásával, amikor korlátozzuk az egy-egy felhasz-
náló által elfoglalható lemezterület mértékét. A
korlátozásnak persze nem kell arányban állni a
teljes lemezterület méretével, mert ha például egy
600 Gbyte-os merevlemezt három felhasználó
használ és 200-200 Gbyte-ban korlátozzuk a fel-
használható kapacitást, úgy csak a legkiélezettebb
helyzetben fogják tudni megtölteni a winchestert.
A korlátozás ez esetben lehet akár 250 Gbyte is,
mivel nem valószínű hogy mindenki túl akarja
lépni a rendelkezésére álló helyet.
A kvóták beállításához kattintsunk a fájl-
kezelőben a kor-
látozandó lemezre
a jobb egér-
gombbal, majd a
helyi menüből vá-
lasszuk a Tulaj-
donságok pontot,
kattintsunk a Kvó-
ta fülre, végül A
kvótabeállítások
megjelenítése
gombra.
A megjelenő
panelen kapcsol-
juk be a kvótakezelést és a korlátozást, majd ha-

tározzuk meg az egy felhasználó által használható
lemezterület méretét. Ne felejtsük el a mérték-
egységet sem átállítani, nehogy véletlenül néhány
kilobyte-ban korlátozzuk le a felhasználható
lemezterületet. A panelen beállíthatunk figyel-
meztetési értéket, és kérhetünk naplózást is.
6.5. Családbiztonság
Ha kémkedni szeretnénk gyermekünk netes
tevékenysége után, esetleg korlátozni szeretnénk a
számítógép használatát, úgy a Microsoft fiókok
megfelelő beállításával a Windows 10 erre is nyújt
lehetőséget. Bár a korábbi rendszerekben lévő
családbiztonság beállítás, amely a felhasználói
fiókokhoz volt kötött, jelentősen átalakult, egy
hasonló lehetőség a Windows 10-ben is elérhető.
Megadhatunk olyan gyermekekre vonatkozó
biztonsági beállításokat, amelyekkel korlátozni
lehet azok internethasználatát, megadhatunk
tiltott, nem gyermekeknek való online tartalmakat,
meghatározhatunk a levelezési és azonnali
üzenetváltási partnereket, nyomon követhetjük a
felkeresett webhelyeket (erről heti jelentést is
kérhetünk e-mailben), valamint meghatározhatjuk
azt is, hogy gyermekünk mely időszakokban
használhatja a számítógépet.
A családvédelmi beállításokhoz első lépésben
létre kell hozni egy gyermek fiókot. Ehhez a
gépház Fiókok ikonjánál válasszuk a Családtagok

és más felhasználók funkciót, majd kattintsunk az
Új családtag gombra. Itt válasszuk a Gyermek
hozzáadása gombot, majd vigyük végig a fiók
hozzáadását attól függően, hogy létezik-e a
gyermeknek már Microsoft fiókja vagy sem. Ha
elkészültünk a fiókbeállításokkal, úgy ugyanezen
ablakban kattintsunk a Családtagok beállításainak
kezelése... sorra.
A megnyíló böngészőben vegyük fel a

gyermeket az e-mail címének megadásával, amely
e-mailt neki meg kell nyitnia és el kell fogadnia a
családba való felvételt. (Ez egy kicsit bonyolultabb,
mint a korábbi verziókban volt.) Ha ez megtörtént,
úgy a Microsoft fiókunkban a család lapon már ott
lesz a gyermekünk fiókja is, amelyre rákattintva
elérhető az adott gyermek családbiztonsági oldala.
A Legutóbbi tevékenységek lapon ki- illetve
bekapcsolhatjuk a tevékenységjelentések készí-
tését, illetve a heti e-mailes jelentést, valamint meg-
tekinthetjük, hogy gyermekünk milyen weblapokat
látogatott meg, mikkel játszott, stb.
A Webböngészés sorra kattintva meghatároz-

hatjuk, hogy milyen kategóriájú honlapok
látogathatók és melyek nem. Lehetőség van arra is,
hogy konkrétan megadjunk weboldalakat, me-
lyeket tiltani, vagy engedélyezni akarunk az adott
felhasználónak.
Az Alkalmazások, játékok és médiatartalmak
funkciónál korlátozhatjuk a használt játékok és
médiatartalmak körét. (Azt, hogy mely progra-
mokat indíthatja el, és melyeket nem a Legutóbbi
tevékenységek lapon korlátozhatjuk.)
A Képernyő előtt töltött idő funkcióval
megadhatjuk, hogy az adott személy mikor
használhatja a számítógépet, illetve napi
időkorlátot határozhatunk meg.
7. Hasznos funkciók,
lehetőségek
7.1. Leállítás gomb

megváltoztatása
Ha a gépet annak leállítása során többnyire nem
kikapcsolni, hanem csak alvó állapotba szoktuk
helyezni, úgy lehetőségünk van a főkapcsoló gomb
funkciójának megváltoztatására.
Hasznos funkciók, lehetőségek 277
Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal az asztal

bal alsó sarkára, majd a megjelenő helyi menüből
válasszuk a Főkapcsoló lehetőségei pontot, ott
pedig a Fökapcsoló funkciójának megadása
feladatot. A panelen a legördíthető listáról vá-
lasszuk ki a kívánt funkciót.
Ha a billentyűzetünkön van alvás gomb, úgy
annak a funkcióját is lehetőségünk van itt
megváltoztatni.
7.2. CD, DVD írás

Mivel a CD és DVD lemezek kezelése eltér a
normál háttértárolóktól, a lemezre írás is másként
történik, mint egy merevlemez, vagy pendrájv
esetében, ahol tetszőleges számban és viszonylag
gyorsan tudunk adatot írni a háttértárolóra.
Egyszer írható CD lemez (CD-R) esetében a lemez-
re felírt adatok csak akkor módosíthatók vagy tö-
rölhetők, ha a lemezt nem zártuk le íráskor, illetve
elfogadjuk, hogy az előző íráskor lefoglalt terület
elveszik. így tehát ha egy fájlt többször mó-
dosítunk a CD-n, akkor minden egyes módosítás
alkalmával elveszítünk valamennyit a lemez sza-
bad kapacitásából. Törlésnél pedig nem szabadul
fel a fájl által elfoglalt terület. Többször írható CD
esetén annyival jobb a helyzet, hogy a terület fel-
szabadul, bár az írások száma azért nem végtelen,
ráadásul a körülményes írás ez esetben is létező
probléma.
Fájlok lemezre írásához először be kell helyezni

a lemezt. Az első másolási kísérletnél a gép egy
kérdést tesz fel a lemez kezelését illetően. Ha az
első, lezáratlan fájlrendszerű megoldást választjuk,
úgy a lemezre a fájlok lényegében azonnal ki-
íródnak, ahogy a fájlt vagy mappát áthúztuk, bár a
lemez kiadásakor még egy kis várakozásra azért
szükség van a véglegesítéshez.
A második, lezárt fájlrendszerű írás esetén a
korábbi módszer szerint lehet összeválogatni a
fájlokat, de ez esetben az írás csak külön kérésre
kezdődik meg. A CD, DVD tartalom összeállítás a
szokásos módon (pl. húzással) történik. Ekkor a
fájlok még nem kerülnek kiírásra, csak egy
átmeneti tárolóba. Ha összeállítottuk a listát és
készen állunk az írásra, úgy kattintsunk a

meghajtóra, majd a felső menüsorból, vagy a helyi
menüből válasszuk a Lemezre írás pontot. A
CD/DVD írás varázsló elindulása után az első
ablakban adjuk meg a CD/DVD címét (lemeznév),
majd kattintsunk a Tovább gombra. Ezt követően
megkezdődik a lemez megírása, amely hosszabb
ideig (több perc) is eltart. Ha elkészült, megjelenik
az utolsó panel, ahol kattintsunk a Befejezés
gombra.
Ha maradt hely a lemezen, úgy lehetőség van
további adatokat is írni rá, ez esetben ismét a felső
menüsorból, vagy a helyi menüből kell a Lemezre
írás pontot választani, majd a folyamatot végig-
vinni. Ilyen esetben a lemez mappalistája osztott
lesz, hiszen egyrészt a már lemezre írt adatokat,
másrészt a várakozó mappákat és fájlokat is
tartalmazza.
A közvetlen Windows-ból való CD, DVD íráson

kívül természetesen más módszerek is vannak,
hiszen nagyon jó és sok szolgáltatást nyújtó prog-
ramok léteznek e célra (pl. Nero), amelyekkel ké-
pesek vagyunk DVD lemezeket is írni, vagy teljes
másolásokat végezni, zenei CD-ket kezelni, stb.
Amennyiben probléma lépne fel az írás során
úgy kattintsunk a CD-író ikonjára a jobb egér-
gombbal, majd válasszuk a Tulajdonságok menü-
pontot. Kattintsunk az Írás fülre és ellenőrizzük,
hogy az íráshoz szükséges ideiglenes tárolónak
olyan meghajtó van beállítva, amelyen van ele-
gendő szabad hely.
7.3. Rendszer karbantartás

Bizonyos időközönként célszerű olyan rendszer
karbantartási feladatokat is ellátni, mint többek
közt a felesleges (BAK, TMP, stb. kiterjesztésű)
állományok törlése, a lomtár ürítése, illetve a
töredezettség-mentesítés (Defragmentálás) és a
lemezellenőrzés, -javítás. Ez utóbbiakat legegy-
szerűbben úgy tudjuk indítani, ha a merevlemez
tulajdonságainál (a fájlkezelőt megnyitva jobb
egérgombbal kattintunk a merevlemez szimbó-
lumán, majd bal egérgombbal a Tulajdonságok me-
nüponton) az Eszközök fület választjuk.
7.3.1. Lemezkarbantartó
A Lemezkarbantartó segítségével területet sza-
badíthatunk fel a háttértárolókon, illetve a Win-
dows alá telepített programokat távolíthatjuk el. A
lemezkarbantartó indításához vagy a Start menü-
ben keressünk rá a Lemezkarbantartóra, vagy kat-
tintsunk a merevlemez ikonjára a jobb egérgomb-
bal és a helyi menüből válasszuk a Tulajdonságok
pontot, majd kattintsunk a Lemezkarbantartó
gombra. Az indítást követően a meghajtó kivá-
lasztása következik, majd a Windows leellenőrzi a
meghajtót, mielőtt kiadja a program fő paneljét,
ahol a négyzetek bejelölésével kiválaszthatjuk az
eltávolítandó fájlokat. A törlésekkel azonban bán-
junk óvatosan, mert ezek kihatással lehetnek ké-
sőbbi munkánkra is.
7.3.2. Lemezellenőrzés
A lemezellenőrzés használatával megszün-
tethetjük a lemezen lévő logikai hibákat. Haszná-
lata illegális kilépés vagy áramszünet után fölöt-
tébb ajánlatos.
Indítása úgy is történhet, hogy a merevlemez
jobb egérgombbal előhívható helyi menüjének
Tulajdonságok menüpontját választjuk, majd itt az
Eszközök fülnél az Ellenőrzés gombon kattintunk.
7.3.3. Lemeztöredezettség-mentesítés
Munkánk során a háttértárolókra igen gyakran
írunk adatot, nemegyszer törlünk róla valamit,
vagy módosítjuk adatainkat. A törléssel járó
tevékenységek során a gép logikusan azt a területet
törli a háttértárolón, ahol a törlendő állomány
található. Íráskor azonban akkor is csak az üres
területekre van lehetősége adatot felvinni, ha az
összefüggő üres területek egyikének mérete sem
éri el azt a méretet, amennyit a felírandó állomány
egybefüggően megkívánna. Ilyenkor a gép csak
több helyre tudja felírni az adatokat. Az így tárolt
adatok azonban lassabban olvashatók, mint az
összefüggően tároltak, s ez lassítja a gép mű-
ködését is. Minél többet törlünk és írunk egy
lemezre, annál kevésbé lesznek összefüggően
tárolhatók adataink. A töredezettségmentesítő az,
amely képes rendet rakni, s optimalizálni az állo-
mányok elhelyezkedését a háttértárolón, így

időközönként célszerű lefuttatni.
Az optimalizáló alkalmazás manuális indí-
tásához válasszuk a merevlemez jobb egérgombbal
előhívható helyi menüjének Tulajdonságok me-
nüpontját, majd itt az Eszközök fülnél kattintsunk
az Optimalizálás gombra.
A Windows 10 a töredezettségmentesítést már

eleve végrehajtja bizonyos időközönként (ennek
intervalluma a Beállítások módosítása gombbal
állítható), de az Optimalizálás gombbal manuálisan
is kérhetünk indítást.
A töredezettségmentesítés lassú, bosszú fo-
lyamat, miközben persze dolgozhatunk a gépünk-
kel, de gyengébb gép esetén érezhetünk lassulást.
7.4. Futtatás rendszergazdaként

Ha egy alkalmazást nem elegendő normál jogo-
sultságú felhasználóként elindítani, úgy lehető-
ségünk van azt rendszergazdai jogosultságokkal is
futtatni. Ehhez kattintsunk az ikonjára a jobb
egérgombbal, majd a helyi menüből kattintsunk a
Futtatás rendszergazdaként sorra.
7.5. Régi programok futtatása

Mivel a Windows 10 főként a Windows 8-ra
épül, ami rendszertechnikailag számos változást
tartalmaz a korábbi, különösen az XP verziókhoz
képest, előfordulhat, hogy egyes programok kom-
patibilitási problémák miatt nem fognak elindulni,
vagy megfelelően működni. Ezen kompatibilitási
problémák megoldására több alternatíva is kí-
nálkozik. Megpróbálhatjuk, hogy a program
ikonjára a jobb egérgombbal kattintunk, majd a
helyi menüből a Kompatibilitási problémák mrgol-
dása pontot vá-
lasztjuk. Itt ki-
próbálhatjuk a
javasolt beállí-
tásokat is, de vé-
giglépkedhetünk
magunk is a kér-
déseken, egy
tesztelési fázissal
a végén.
A programkompatibilitás alkalmazás manu-

álisan futtatható, segítségével kisebb-nagyobb
valószínűséggel megoldható egy régebbi program
indításának problémája.
Ha azonban tudjuk, hogy az adott program mi-
lyen kompatibilitási gondok miatt nem hajlandó
elindulni, úgy a legjobb megoldás, ha ezt egysze-
rűen beállítjuk az adott program jobb egérgombbal
előhívott helyi menüjének Tulajdonságok pont-
jánál, ahol a Kompatibilitás fület kell választanunk.
A panelen bekap-
csolva a kompatibi-
litási üzemmódot ki-
választhatjuk azt a
korábbi rendszerkör-
nyezetet, amelyre a
program eredetileg
készült. A Beállítások
mezőben a grafikus
környezet módosítá-
sára van lehetősé-
günk, ha a problémát
a túl nagy felbontás,
vagy színmélység
okozná. Ez a módszer azonban nem orvosolja a
hozzáférési korlátozásokból adódó problémákat,
így sok esetben érdemes kipróbálni a Futtatás
rendszergazdaként funkciót is. Sajnos azonban
számos régebbi alkalmazás eleve nem fog
működni a Windows 10 alatt.
7.6. Utolsó művelet visszavonása

Ha bizonyos állományok másolása vagy moz-
gatása közben hibát vétünk – pl. rossz műveletet
hajtunk végre, vagy rossz helyre mozgattunk
állományokat – úgy lehetőség van az utolsó mű-
velet visszavonására. Ehhez nyomjuk meg a Ctrl Z
gombokat, vagy válasszuk a Szerkesztés menü
Visszavonás pontját.
7.7. Ha kevés a szabad kapacitás

A merevlemez szabad kapacitását a Windows
10-ben már nem szükséges külön ellenőrizni,
hiszen ha a számítógép ikonra kattintunk, úgy a
winchesterek szabad kapacitása grafikusan
azonnal megjelenik.
A merevlemezen lévő szabad hely méretét ne

hagyjuk pár Gbyte alá esni, mert ez esetben gond-
jaink akadhatnak a mindennapi munka során.
Ha túl kevés a szabad hely, úgy számos lehető-
ségünk van rejtett kapacitásokat felszabadítani:
- ürítsük ki a lomtárat
- töröljük az ideiglenes internet fájlokat
- töröljük a weblapok helyi másolatait
- töröljük ki a naplófájlokat
- töröljük az ideiglenes fájlokat

- tömörítsük le a ritkán használt fájlokat
- keressük meg a duplán tárolt állományokat
- stb.
Végső esetben mentsük le CD-re, DVD-re,
pendrájvra a ritkábban használt anyagainkat, majd
töröljük ezeket a merevlemezről.
Ezek nagy részének egyszerre történő véghez-
viteléhez a Windows is kínál eszközt, ha a me-
revlemez jobb egérgombjával előhívható helyi
menüből a Tulajdonságok pontot választjuk, majd
kattintunk a Lemezkarbantartó gombra. Ekkor a
rendszer végigelemzi a lehetőségeket, majd aján-
lást tesz. A panelen kiválaszthatjuk a törlendő
elemcsoportokat, majd az OK gombbal elindít-
hatjuk azok törlését. Ha bizonytalanok vagyunk
abban, hogy egy csoport törlendő fájljai valóban tö-
rölhetők-e, úgy a Fájlok megtekintése gombra
kattintva ellenőrizhetjük az állományokat.
7.8. Lefagyott vagy kiiktatandó

alkalmazások leállítása
A Windows operációs rendszer egyik gyakori
problematikája a programok lefagyása, működés-
képtelenné válása, bár ez a probléma az újabb Win-
dows-ok esetében igen sokat javult és sok esetben a
nem is a rendszer hibájára vezethetők vissza. A
lefagyás, megbénulás azonban többféle lehet. Meg-
bénulhat egy funkció, egy alkalmazás, vagy akár a
teljes operációs rendszer is, de történhet hardver-

hiba is. Mindez történhet időlegesen, vagy vég-
legesen is. Sokszor csak teljesen lelassul a rendszer,
de idővel ismét normális módon fut, amit sokszor
csupán egy alkalmazás indítása, vagy lemez-
művelet vált ki.
Probléma esetén tehát a legelső dolgunk meg-
győződni arról, hogy mi fagyott le. Ne indítsuk
újra rögtön a teljes operációs rendszert, ha csak egy
folyamat éppen nem válaszol. Még akár az is lehet,
hogy nem is fagyott le a program, csak rossz helyre
kattintottunk. Első lépésben ilyenkor nyomjuk meg
az Esc gombot.
Ha a rendszer működik, de probléma lép fel,
vagy ha egy programunk lefagyott, nem tudunk
kilépni belőle vagy egyéb okból ki akarjuk iktatni,
úgy nyomjuk meg a Ctrl-Shift-Esc gombokat (vagy
a Ctrl-Alt-Del gombokat és válasszuk a
feladatkezelőt), majd a feladatkezelőben kezeljük
le a problémát, pl. zárjuk be a kifagyott programot.
Ehhez kattintsunk bezárandó alkalmazás vagy
folyamat so-
rán, majd a
Feladat befe-
jezése gom-
bon. A prog-
ramot ezzel
minden eset-
ben be tudjuk zárni, így ismét működőképessé
tudjuk tenni számítógépünket.
Célszerű esetleg a Több részlet gombra való

kattintás után megvizsgálni a többi fül nyújtotta
lehetőségeket is, ugyanis a Teljesítmény fülnél a
rendszer erőforrásait követhetjük nyomon, így
rögtön észrevehetjük, ha valamely erőforrás túlzott
igénybevételnek lenne kitéve. A Hálózat fülnél a
hálózatot vizsgálhatjuk, a Felhasználók fül pedig a
bejelentkezett felhasználókat mutatja meg.
A gép újraindítására csak a végső esetben
használjuk a Reset vagy a Power gombot. (A teljes
áramtatanításhoz a bekapcsológombot 3-4 másod-
percig nyomva kell tartani.) Ennek ugyanis az
adatvesztésen kívül más kellemetlen következ-
ményei is lehetnek.
7.9. Hardvertelepítés
Mielőtt bármilyen eszközt csatlakoztatnánk a
gépünkhöz meg kell győződnünk arról, hogy azt
bekapcsolt állapotban hozzákapcsolhatjuk-e gé-
pünkhöz.
A párhuzamos, USB, PCMCIA, vagy firewire
portra minden további nélkül lehetőségünk van
eszközt csatlakoztatni akár menet közben is. Ekkor
a Windows érzékeli az eszköz csatlakoztatását, és
megpróbálja aktiválni az eszközt, illetve ha
szükséges megkezdi telepíteni a szükséges kom-
ponenseket. Ha ez a Windows rendszerből lehet-
séges, úgy a folyamat automatikusan végbemegy,
ha nem, úgy kéri, hogy helyezzük be a gyártó által
adott telepítő CD-t, vagy keressük meg a szükséges

vezérlőprogramot az interneten. Könnyen elő-
fordulhat azon-
ban, hogy hiába
próbáltunk élni a
bekapcsolt álla-
potban való csatla-
koztatás lehetőségé-
vel, a telepítés után
újra kell indítani a
rendszert.
Mivel a telepítés
folyamata mindig rejt
valamely kompatibi-
litási kockázatot magában, eszköz csatlakoztatása
előtt mindenképp javasolt minden futó programban
lévő nyitott állomány és adat elmentése.
A leválasztás azonban már nem ennyire
egyértelmű. Ha az eszköz nem jelenik meg a
hardver eltávolítása párbeszédablakban
nem biztos, hogy szerencsés eltávolítani azt a
Windows leállítása és a számítógép kikapcsolása
nélkül.
Új billentyűzet vagy PS2 egér csatlakoztatása
már gondot okozhat, ha bekapcsolt állapotban
végezzük, ami könnyen a rendszer lefagyásával
végződhet.
Ha olyan eszközt építünk be, vagy cserélünk a
gépben, ami a ház megbontását igényli, úgy ezt
mindenképen csak a gép áramtalanított állapo-
tában végezzük. Ez nem azt jelenti, hogy állítsuk le

a gépet, hanem azt, hogy húzzuk is ki a táp-
feszültség csatlakozót.
A számítógép belsejébe csak akkor nyúljunk, ha
rendelkezünk megfelelő szakértelemmel. Ha nem
vagyunk biztosak valamiben, inkább bízzuk szak-
emberre, mert nem biztos, hogy egy félresikerült
próbálkozás után az eredeti állapotot vissza lehet
állítani. (Számos kártya az egyik aljzatban mű-
ködik a másikban nem, vagy ha átcseréljük a kár-
tyákat, számos újratelepítést fog a Windows
végezni, aminek a végén akár gond is lehet. A
megszakítás-kiosztásuk számozása ugyanis függ a
kártya helyétől is.)
7.10. Szoftvertelepítés és
eltávolítás
Amennyiben Windows alatt futó új programot
szerzünk be, úgy nem elegendő azt a merev-
lemezre másolni, mert ezzel a Windows még nem
fog róla tudni. Új program beszerzése esetén több
lehetőség is kínálkozik.
A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha az
alkalmazást a Windows áruházból szerezzük be,
ahol a beszerzést követően a letöltés és a telepítés
automatikusan megtörténik.
Rövidebb (nem installálandó) vagy hordozható
programok esetén a programot másoljuk fel a
merevlemezre (ezt célszerű egy külön mappába
tenni), majd készítsünk parancsikont az asztalra, a

kezdőképernyőre, vagy a megfelelő mappába.
A programok nagy részénél úgynevezett
installálásra vagy telepítésre van szükség. Az
áruházból vásárolt programok esetében ez auto-
matikusan megtörténik, a letöltött programok
esetében pedig nekünk kell elindítani a telepítést a
letöltött fájlra való dupla kattintással. Lemezen
vásárol szoftver esetén a legtöbb esetben a lemez
behelyezésével automatikusan megkezdődik a
telepítés, de megtehetjük, hogy a rendelkezésünkre
álló telepítőfájlt elindítjuk, vagy a telepítendő
programot tartalmazó CD/DVD meghajtóba he-
lyezése után kiválasztjuk róla a SETUP, INSTALL
(esetleg Telepít, Felrak, stb.) programot.
Szintén hasznos módszer a vezérlőpult
Programok és szolgáltatások ikonjának használata.
Itt lehetőségünk van a telepített alkalmazásokat

megtekinteni, eltávolítani, illetve a Windows szol-
gáltatások be- és kikapcsolása felirattal egy Win-

dows komponenst kitörölni, illetve valamely eddig
nem telepített komponenst feltelepíteni. A meg-
nyíló ablakban csoportosítva látjuk az össze-
tevőket, egy-egy csoport megtekintésére a + gomb
szolgál. A
telepítés és
eltávolítás .
az össze-
tevő(k) előtt
lévő pipa
kihelyezésé-
vel, illetve
törlésével .
valósítható .
meg.
Ha internetről töltünk le egy szoftvert, úgy az a

gyorsabb átvitel miatt gyakran tömörített formá-
tumban van. Alapesetben a Windows a zip kiter-
jesztésű állományokat tömörített mappaként ér-
telmezi és ennek megfelelően kezeli. Ha a zip fáj-
lokat az eredeti rendeltetésük szerint kívánjuk
használni, úgy célszerű valamilyen tömörítő-
programot is beszereznünk, például a Winzip-et.
Ha kicsomagoljuk a fájlt, vagy belenézünk a tö-
mörített mappába, úgy meg fogjuk találni a tele-
pítés indítására szolgáló setup állományt is. Adott
esetben a kicsomagolás automatikusan is meg-
történhet, ilyenkor egyszerűbb a dolgunk. Néha

előfordul azonban, hogy a telepítő csak a temp
könyvtárba csomagolja ki az állományokat, de ma-
ga a telepítés nem történik meg. Ekkor értelem-
szerűen meg kell nyitni azt a könyvtárat, ahová a
kibontás történt, majd az itt ideiglenesen létrejött
fájlok közül elindítani a valódi telepítőprogramot.
A másik, de sajnos néha lehetetlennek tűnő
feladat egy-egy program eltávolítása. A törlés
ugyanis az esetek nagy részében nem valósulhat
meg az alkalmazás fájljainak egyszerű kitörlésével.
A legszerencsésebbek akkor vagyunk, ha az
alkalmazás telepítése során egy eltávolító kom-
ponens is telepítésre került, így nincs más dolgunk,
mint megkeresni a törlendő alkalmazás mappáját,
majd onnan, (vagy a kezdőképernyőről) az
Uninstall alkalmazást elindítani.
Törlésre további lehetőség a vezérlőpult Prog-
ramok és szolgáltatások ikonjának használata. Itt
kattintsunk a listából az eltávolítandó alkalmazás
nevére, majd fent az Eltávolítás gombra.
7.11. A teljesítménynövelés
eszközei
Bár kétségtelen, hogy sokszor némi memória-
bővítés is csodákat tud tenni, ebben a pontban nem
a hardvertuningolási lehetőségekről a processzor
vagy grafikus kártyák túlhúzásának mikéntjéről
szeretnénk szólni, hanem azokról a hétköznapi
lehetőségekről és tennivalókról, amelyek segítsé-

gével egyszerűen is meg tudjuk növelni számí-
tógépünk hatékonyságát.
Köztudott, hogy egy rendszer annál gyorsabban
fut, minél kevesebb felesleges dologgal kell fog-
lalkoznia. Ha tehát a feleslegesnek tűnő dolgokból
minél többet ki tudunk iktatni, annál gyorsabbá
válhat a rendszer működése. A következőkben
leírtakat persze nem szükséges elvégezni, de egy
lassabb, esetleg régebbi gép esetén javíthatjuk vele
munkánk komfortérzetét.
A teljesítménynövelés két jól szétválasztható
részre bontható. Az egyik eset az, amikor rend-
szerünk szoftverkörnyezetét oly módon módo-
sítjuk, hogy az gyorsabb működést tudjon pro-
dukálni. A másik eset pedig a rendszer olyan ki-
alakítása, amely bár semmivel sem gyorsabb, de
mégis olyan környezetet biztosít, ahol mi magunk
tudunk hatékonyabban dolgozni. Ez utóbbi körül-
mény megvalósítása nem is olyan nehéz mint
gondolnánk, csupán annyi fáradságba kerül, mini-
rendet rakni a szobánkban. Ha hatékonyan aka-
runk dolgozni, úgy a számítógépünkön is rendben
kell tartani a dolgainkat. Ehhez sok minden hoz-
zátartozik, melyek közül álljon itt néhány példa:
Ismerjük meg és használjuk a Windows lehe-
tőségeit, gyorsbillentyűit és egyéb funkciót.
Ne legyen az asztalon túl sok ikon, csak azok,
melyeket valóban rendszeresen használunk..

Semmiképpen se tartsuk a dokumentumainkat
az asztalon.

Használjuk a tálcán lévő ikonokat. Rögzítsük a
tálcára a leggyakrabban használt alkalmazá-
sainkat (jobb egérgomb, Kitűzés a tálcára).

A dokumentumainkat, képeinket és egyéb
fájljainkat ne ömlesztve egyetlen helyen, pl. a
dokumentumok vagy a képek mappában,
hanem rendezetten, mappákban, almappákban
tagolva tároljuk. (Pl. a más-más nyaralásunk
képeit külön mappába tegyük.)

Tartsuk rendben a Start menüt és a kezdő-
képernyőt. Ne legyen minden program csem-
péje rögtön a kezdőképernyő elején, hanem
készítsünk csoportokat, és rendezzük el bennük
az alkalmazásainkat. Az eltávolító, vagy
kiegészítő komponensek csempéit vegyük le a
kezdőképernyőről, elég ha csak akkor látjuk, ha
a Minden alkalmazás gombot választjuk.

stb.
A másik lehetőség, ami már több tennivalót is
igényel az a rendszer minél „tisztábban“ tartása
annak érdekében, hogy megfelelő sebességgel
működhessen rendszerünk. A sok telepítés és
programeltávolítás lelassítja számítógépünket,
ezért ha lehet vagy kerüljük az ilyen kísérletez-
getéseket, vagy pedig bizonyos időközönként tele-
pítsük újra a Windows-t (Gépház  Frissítés és
biztonság  Helyreállítás). Ez persze a
legdrasztikusabb tanács, számos ennél sokkal
békésebb megoldás is létezik, még mielőtt eddig

eljutnánk. Például:
Iktassuk ki a felesleges automatikusan induló
állományokat.
Figyeljünk oda a megfelelő konfigurálásra. Ne
legyenek nem működő hardverkomponensek, stb.
Ne telepítsünk túl sok betűtípust. Minél több
betűtípus van telepítve, annál lassabb lesz a
rendszerünk.
Végezzünk időközönként manuálisan is törede-
zettségmentesítést.
Ellenőrizzük rendszeresen a merevlemezeket,
végezzünk tehát lemezellenőrzést és hibajavítást.
Töröljük ki időközönként a lomtárat és az
egyéb átmeneti tárolókat.
Használjunk különféle optimalizáló programo-
kat. Ezeket letölthetjük például az internetről is.
Figyeljünk a megfelelő setup beállításokra, az
legyen valóban az adott hardvernek megfele-
lően beállítva.
Ne használjunk webes asztaltémákat, mert az
jelentősen lassíthatja a képernyőkezelést.
Végső esetben kikapcsolhatjuk a menük animá-
lását, illetve a hasonló képi elemeket is, mert az
is lassíthatja a rendszer működését.
Stb.
A teljesítménynövelés tekintetében érdemes
körbenézni az interneten is, hiszen a különféle fó-
rumokban számos további ötlet találhatunk.
8. Beállítások
8.1. A Start menü beállításai

A Start menün és a kezdőképernyőn csempéje
nem csupán alkalmazásnak lehet, hanem meg-
hajtónak, mappának, parancsikonoknak, webol-
dalnak, stb. is. Bár egy új alkalmazás csempéje a
start menübe a telepítés során is felkerül, lehetőség
van oda tetszés szerinti további csempéket is
felvenni. Ehhez válasszuk a jobb egérgombbal
előhívható helyi menü Rögzítés a kezdőképer-
nyőre vagy Kitűzés a Start menübe pontját.
A kezdőképernyőn lévő csempék tetszés szerint
átrendezhetők. Ehhez nem kell mást tennünk, mint
a mozgatni kívánt csempét a kívánt helyre húzni.
Az ott lévő csempék ezáltal eggyel hátrébb
kerülnek és átrendeződéssel helyet csinálnak a
mozgatott csempének.
Ha egy alkalmazás csempéjét nem szeretnénk
látni a kezdőképernyőn, úgy kattintsunk rá a jobb
Beállítások 299
egérgombbal, majd
a megjelenő feli-
ratok közül vá-
lasszuk a Levétel a
Start menüről-t.
Egyes gombok
mérete is megváltoz-
tatható, ehhez szin-
tén a jobb egér-
gombbal kell kattintanunk a kívánt csempére, majd
az Átméretezés funkció kívánt sorára kattintva
megváltoztatni a méretét.
A Start menü asztali gépen is lehet teljes
képernyős, illetve azt is be tudjuk állítani, hogy a
legutóbb használt, vagy felvett alkalmazások
megjelenjenek-e a Start menüben.
Mindemellett azt is meghatározhatjuk, hogy a

Start menüben mely funkciók és mappák (pl.
dokumentumok, beállítások, letöltések, képek,
zene, stb.) jelenjenek meg. Ezen beállítások

módosításához indítsuk el a Gépházat, majd a
Személyre szabás ikonra való kattintás után
válasszuk a Start menü / kezdőképernyő funkciót.
8.2. Az asztal megjelenítésének

beállításai
Az asztal hátterén való jobb egérgombbal
történő kattintással előhívott helyi menüből kér-
hetjük az ikonok különböző szempontok szerinti
rendezését, igazítását, új elem felvételét, a
képernyő beállításait, illetve a Személyre szabás
menüponttal annak hátterének megváltoztatását.
Ez utóbbi lehetőség megegyezik a gépház
személyre szabás beállításaival.
Ha azt szeretnénk, hogy az asztalra rakott
ikonok garantáltan egyvonalba kerüljenek, úgy
kapcsoljuk be az asztal helyi menüjének Nézet /
Ikonok rácshoz igazítása pontját.
A kirakott ikonjaink automatikus berendezését
a helyi menü Nézet / Ikonok automatikus elren-
dezése pont bekapcsolásával érhetjük el.
Az asztalon lévő ikonok méretét könnyedén
megváltoztathatjuk a helyi menü Nézet almenü-
jének Nagy ikonok, Közepes ikonok és Kis ikonok
pontjainak kiválasztásával.
Beállítások 301
8.2.1. Asztal beállításai

Háttérminta módosításához első lépésben
kattintsunk a háttéren a jobb egérgombbal, majd a
helyi menüből válasszuk a Személyre szabás
menüpontot.
Képet a jobboldali ablakrészben választhatunk,

de ha nem felel meg egy sem a felajánlottak közük,
úgy a Tallózás gombon kattintva más helyen lévő
képet is választhatunk. A háttérkép elhelyezése
többféle lehet. A Kitöltés, a Nyújtás és az Illesztés a
nagy és közepes méretű képeknél praktikus, azt
ugyanis – néha kisebb minőségromlás árán – a
Windows teljes képernyő méretre nagyítja. Ha kép
nem pontosan képernyő felbontásának megfelelő
arányú, úgy kitöltés esetén a szélek levágásával,
illesztés esetén csík hagyásával, nyújtás esetén
pedig torzítással történik a kép kihelyezése.
További lehetőség a csempeként való elhelyezés,
ami kisebb, de széleinél illeszkedő háttereknél

javasolt módszer, így ugyanis teljes kitöltést
kapunk. Nagyobb képek esetén a képet elhelyez-
hetjük egyetlen példányban a képernyő közepére
is. Az elhelyezés beállítása az ablak alsó részében
lévő Illesztési mód kiválasztása felirat alatti gomb
legördítésével választható ki.
A Windows 10 lehetőséget biztosít arra, hogy
több képet is kijelöljünk háttérképnek, és azokat
adott időközönként váltogatva jelenítsük meg.
Ehhez a Háttérnél válasszuk a Diavetítést, majd
tallózással jelöljük ki a háttérképeket tartalmazó
mappát. Egy-egy kép megjelenítési idejét a
Képváltás gyakorisága alatt legördíthető gombbal
választhatjuk ki.
8.2.2. Megjelenítés
Az ablakok színezése a gépház Személyre
szabás paneljének Színek eleménél módosítható.
Beállítások 303
A szín lehet az automatikus témaszín, de egye-

dileg beállítható szín is. Ez utóbbi esetben az
ablakban lévő színes négyzetekre kattintva az
ablakok színárnyalatát tudjuk meghatározni.
Szintén itt kapcsolhatjuk ki és be, hogy a
kiválasztott szín a Start menüben és tálcán is
megjelenjen-e, illetve hogy tálca és a Start menü
valamilyen mértékben átlátszó legyen-e.
8.2.3. Témák
Az asztal megjelenítését úgy is meghatároz-
hatjuk, hogy megadott háttérből, ikonokból, betű-
készletekből, színekből és multimédiás elemekből
előre összeállított témát választunk.
Téma kiválasztása úgy történhet, hogy a
Személyre szabás panelen a jobboldali részben
lévő Témabeállítások soron kattintunk, majd a
megjelenő panelen egy nekünk szimpatikus témát
választunk. A kattintással kiválasztott téma auto-
matikusan megjelenik, így könnyen ellenőrizhet-
jük, hogy az tetszik-e.
Számos témát tölthetünk le az internetről is, de
háttértárolóra mentett témák közül is választha-
tunk. Ha a netről töltünk le témát, úgy egyszerűen
csak kattintsunk a letöltött fájlra és az automa-
tikusan feltelepül a témák közé.
8.2.4. Képernyővédő
Egyes monitortípusoknak nem tesz jót, ha
hosszú ideig egyazon, változatlan képet kell
mutatnia. Célszerű tehát, ha gondoskodunk arról,
hogy a monitoron lévő kép vagy változzon, vagy
teljesen üres legyen. A régebbi monitorok
beégésének elkerülése végett tehát gondoskodni
kell arról, hogy ha hosszabb ideig nem ütünk le
billentyűt, és nem mozdítjuk el az egeret sem, úgy
a monitor képe megváltozzon, vagy kikapcsoljon.
Beállíthatjuk, hogy ekkor a képernyő például
fekete hátterűre váltson, s ezen valamilyen motí-
vumot mozgasson. Ez a képernyővédő. Bekapcsolt
képernyővédőből a normál működéshez bármely
billentyű leütésével vagy az egér elmozdításával
könnyedén visszatérhetünk, de azt is beállíthatjuk,
hogy egy idő után a rendszer le is álljon.
A képernyővédő beállításához a gépház Sze-
mélyre szabás paneljén a Zárolási képernyő funk-
ciójánál kell a Képernyőkímélő beállításai sorra kat-
tintani.
A panelen a képernyővédő fajtáját a Képernyő-
kímélő felirat alatti legördíthető listáról tudjuk
kiválasztani. Egyes képernyővédők esetében továb-
bi beállításokat is megtehetünk, melyek módo-
sításához a Beállítások gombon kell kattintani.
A Várakozás: felirat után a bekapcsolásáig
szükséges időt határozhatjuk meg.
Beállítások 305
Ha bekapcsoljuk a Bejelentkezési képernyő

melletti kiválasztó négyzetet, úgy a képernyővédő-
ből való visszatéréskor a bejelentkezési képernyőt
kapjuk.
További lehetőség, hogy a számítógép rész-

egységeit egy idő után kis áramfelvételű állapotba
helyezzük. Ennek beállítására az Energiaellátási
beállítások módosítása felirat szolgál.
8.2.5. Zárolási képernyő

Ha a felhasználói bejelentkezés előtt megjelenő
képernyő hátterét és tartalmát is meg szeretnénk
változtatni, úgy erre is van lehetőségűnk, ha a
gépház Személyre szabás paneljén a Zárolási
képernyő funkciójánál a Tallózás gombon kattintva
másik képet választunk, illetve kiválasztjuk azon

alkalmazásokat, amelyek megjeleníthetnek a
zárolási képernyőn információkat.
8.2.6. Képfelbontás
A használni kívánt képfelbontást a képernyő
hátterén nyomott jobb egérgombbal előhívható
helyi menü Képernyő-beállítások pontjánál
határozhatjuk meg.
A Kijelző panelen alapesetben a szövegek
méretének, illetve a monitor tájolásának módo-
sítására van lehetőség, de a Speciális megjelenítési
beállítások sorra kattintva módosítható a kép-
ernyőfelbontás is.
Másik lehetőség, ha a vezérlőpult Képernyő

ikonján, majd a Felbontás beállítása soron, kategó-
rianézetben pedig a Megjelenítés részen a Képer-
nyő felbontásának beállítása soron kattintunk.
Beállítások 307
A képfelbontással azt tudjuk meghatározni,

hogy a monitoron megjelenő képet a gép hányszor
hány pixelből építi fel. A jobb képminőség
eléréséhez tehát célszerű, ha a képfelbontást a
monitor által ismert legnagyobbra állítjuk, s ha
esetleg így zavarnának minket a kisebb betűk, úgy
a megjelenítésnél a különböző feliratok betű-
méreteit növeljük meg. Ezzel a módszerrel élesebb
képet kaphatunk, s eltüntethetjük a képek és
szövegek széleinek szögletességét. Természetesen
a képernyőn használható felbontás nem állítható
tetszés szerint. A maximális felbontás függ a
monitortól és a képernyővezérlő kártyától egya-
ránt. Ha lehet, használjunk minél több színt (32
bites, vagy High color - 16 bites, 65000 szín) és
minél nagyobb felbontást. (Amennyiben a monitor
az adott felbontást csak interlaced üzemmódban
tudja, úgy lehetőleg azt mellőzzük.) Plug and play

monitorok esetén a beállításoknál csak a valóban
támogatottak közül választhatunk, ilyenkor leg-
jobb megoldás, ha a legnagyobb kiválasztható
felbontást választjuk.
Táblagépeknél, vagy álló monitoroknál lehető-
ség van a tájolást is megváltoztatni, így adott eset-
ben elforgatott, álló megjelenítést is választhatunk.
Egyéni igények esetén a Speciális beállítások
sorra kell kattintani, (bár erre egy átlagfelhasz-
nálónak nem lesz szüksége) ahol az Üzemmódok
gombra kattintva az összes támogatott képernyő-
felbontás és frekvencia közül válogathatunk, míg a
panel Monitor fülén a képfrissítést változtathatjuk
meg. A Színkezelés fül speciális színprofilok meg-
adására használható.
8.3. Hangok
A Windows által a különböző eseményekhez
rendelt hangok a gépház Személyre szabás panel-
jének Témák eleménél a Speciális hangbeállítások
sorára kattintva módosíthatók.
Egy eseményhez tartozó hang megváltoz-
tatásához kattintsunk az eseményen, (ha kell, hasz-
náljuk a gördítősávot) majd a Hangok felirat alatti
legördíthető listáról válasszuk ki a hozzáren-
delendő hangot. Ha más, a háttértároló egyéb
könyvtáraiban lévő wav fájlokat szeretnénk hasz-
nálni, úgy kattintsunk a Tallózás gombra.
Beállítások 309
A hangeffektusokat a lejátszást szimbolizáló

►Teszt gombbal ki is próbálhatjuk. Ha nem
kívánunk egy eseményhez hangot rendelni, úgy
válasszuk a nincs elemet.
Az összeállított hangsémát el is menthetjük, ha
kattintunk a panel Mentés másként gombján.
8.4. További személyre szabási

beállítások
8.4.1. Asztali ikonok
A gépház Személyre szabás paneljének Témák
eleménél Az asztal ikonbeállításai sorára kattintva
lehetőségünk van meghatározni, hogy mely ikonok

legyenek láthatók a háttéren. Ehhez az Asztali
ikonok részben
kell a megjelení-
teni kívánt elem
elé kattintással
egy pipát helyez-
ni.
Az ikonok
megjelenése ter-
mészetesen meg
is változtatható,
ha a kattintunk a
kívánt ikonon
majd az Ikon-
csere gombon. A
megjelenő panelen kattintsunk az új ikonra, majd
az OK gombra.
Ha az ikonhoz más fájl ikonját kívánjuk hozzá-
rendelni, úgy gépeljük be, vagy a Tallózás
gombbal válasszuk ki a kívánt állományt.
A visszaállítás az Alapértelmezett gombon való
kattintással történik.
Más, tetszőleges állomány parancsikonjának
cseréje is megoldható, ha a jobb egérgombbal
rákattintunk, majd a Tulajdonságok menüponttal
előhívható panel Ikoncsere gombjára kattintunk.
Beállítások 311
8.4.2. Egérmutatók
Az egérkurzor megjelenésének, illetve egyéb
jellemzőinek megváltoztatásához a gépház
Személyre szabás paneljének Témák eleménél Az
egérmutató beállításai sorára kell kattintani. A
panel ez esetben a Mutatók füllel indul, ahol az
egérkurzor for-
máját tudjuk
megváltoztatni.
Lehetőségünk
van sémák
közül válasz-
tani, illetve a
különböző hely-
zetekben hasz-
nált mutatókat
külön is meg-
változtatni (Tal-
lózás gomb). A
kiválasztott e-
gérmutatót a jobb felső négyzetben ellenőrizhetjük.
Az Egérmutató beállításai fülön való kattintást
követően az egér mozgatási sebességének és egyéb
jellemzőinek megváltoztatására nyílik lehető-
ségünk. Az asztalon és képernyőn történő mozgás
egymáshoz való viszonyát tehát úgy változtat-
hatjuk meg, ha a Sebesség mezőben lévő csúszkát
elmozdítjuk a lassabb vagy gyorsabb irányba.
Amennyiben az egerünk rendelkezik gör-

getőkerékkel vagy gombbal, úgy a Kerék fül ennek
konfigurálására szolgál. A számítógéphez csat-
lakoztatott egér típusát megtekinteni a Hardver fül
segítségével tudjuk.
Az egér-
gombok sze-
repe felcserél-
hető, attól füg-
gően, hogy
jobb- vagy
balkezes az
egérhasználat.
Jelen könyv-
ben a jobb-
kezes egér-
használatnak
megfelelően
kerültek leí-
Beállítások 313
rásra a funkciók, A jobb- vagy balkezes egér-

kezelést a Gombok fülénél az Elsődleges és má-
sodlagos gomb felcserélése szöveg előtt lévő
választókapcsolóval átállítjuk.
Dupla kattintásnál, a kattintáshoz szükséges
időt megváltoztathatjuk, ha a Gombok fülnél a
Dupla kattintás sebessége mezőben lévő csúszkát
elmozdítjuk a lassabb vagy gyorsabb irányba.
8.4.3. Betűméret és további speciális

beállítások
A képernyőn lévő szövegek és egyéb elemek
nagyobb betűkkel történő megjelenítésének ugyan
a legegyszerűbb módja a képernyő felbontásának
állítása, ami egyáltalán nem javasolt, mivel az
alapértelmezett beállítás többnyire a valós fizikai
felbontást takarja, így a végeredmény rosszabb
képminőség lesz. Ha nagyobb betűket szeretnénk a
jobb láthatóság érdekében, úgy a gépház Rendszer
paneljének Kijelző funkcióját választva lehető-
ségünk van a nagyítást módosítani.
A gépház Rendszer paneljének Kijelző funkció-
jánál, illetve a vezérlőpult Képernyő ikonján. A
Megjelenítési beállítások módosítása sorra kattint-
va lehetőségünk van többmonitoros környezetben
elsődleges monitort váltani, a felső ablakrészben a
monitorképek húzásával azok egymáshoz
viszonyított pozícióján módosítani, valamint
tájolást, felbontást és üzemmódot váltani.
A ClearType szöveg beállítása sorra kattintva a

ClearType1 megjelenítésjavító technológiát kalib-
rálhatjuk, valamint kapcsolhatjuk ki és be, illetve
be, a Színek kalibrálása funkcióval a monitort
tudjuk a legjobb formára hozni a szín, kontraszt és
világosságértékek optimalizálásával, az Egyéni
méret... szövegrész pedig teljesen egyedi dpi
értékek beállítása esetén használható.
Ha nem kívánunk mindenre kiterjedő nagyítást

alkalmazni, csupán egyes feliratok (címsorok, me-
nük, üzenetpanelek, ikonfeliratok, stb.) betűmé-
retét szeretnénk megváltoztatni, úgy arra is van le-
hetőségünk. Ehhez a panel alsó részén gördítsük le
a listát a módosítandó elem kiválasztásához, majd
a mellette lévő méretlistát a kiválasztott elem
betűméretének meghatározásához. Ha azt sze-
1 A ClearType konfigurálásához és a legjobb minőségű

megjelenés beállításához a Futtatás sorába gépeljük be a
CTTUNE sort, majd menjünk végig az alkalmazás lépésein.
Beállítások 315
retnénk, hogy az adott szöveg vastag betűs legyen,

úgy pipáljuk ki a mellette lévő Félkövér négyzetet
is, végül kattintsunk az Alkalmaz gombra.
8.4.4. Többmonitoros környezet

A mai videokártyákkal könnyedén lehető-
ségünk van arra, hogy egy számítógéphez több
monitort is csatlakoztassunk. Ez esetben a moni-
torokat többféle módon is használhatjuk. Dolgoz-
hatunk csak az egyik vagy másik monitorral,
lehetőség van a klónozásra, ekkor mindkét moni-
toron ugyanaz a kép jelenik meg, illetve a leg-
gyakoribb eset a képernyő kiterjesztése, amikor a
két monitor egymástól teljesen független képet ad,
de a tartalmak folyamatosan áthúzhatok egyik
monitorról a másikra, mintha a két monitort
egymás mellé téve, azok egy nagyobb monitorként
működnének. Akár lehet az egyik monitoron a
kezdőképernyő, a másikon meg az asztal is.
A kívánt üzemmód az asztal háttéren nyomott
jobb egérgombbal előhívható helyi menü Képer-
nyő-beállítások pontjánál választható ki. Szintén
ezen beállításokat érhetjük el a vezérlőpultról is a
Képernyő ikont előhívva, majd a Felbontás beállí-
tása sorra kattintva.
Ha nem látja a monitort a gép, úgy kattintsunk
az Észlelés gombra, ha mi nem tudjuk, hogy
melyik monitor melyik, úgy az Azonosítás
gombra.
Kiterjesztés esetén a monitorok egymáshoz való

elhelyezkedése is megváltoztatható, ehhez a minta-
ábrán kell a kis monitorszimbólumot a megfelelő
helyre húzni.
Több monitor használata esetén a két kijelző
közül az egyik elsődleges kijelzőként funkcionál.
Bejelentkezéskor az elsődleges kijelzőn jelenik meg
az üdvözlőképernyő, a programok első indításuk
alkalmával itt indulnak, itt jelenik meg az értesítési
terület és az óra, stb. Az ablakok azonban tetsző-
legesen húzhatók át a két kijelző közt.
8.5. A Tálca beállításai

Alapesetben az asztal alsó sorában lévő tálca két
állapotban lehet. Ha a tálca zárolt állapotban van,
úgy módosítására nincs lehetőség. Ha megszün-
tetjük a zárolást, úgy a tálca átméretezhető, áthe-
lyezhető, stb.
Beállítások 317
A tálca zárolását, illetve a zárolás feloldását a

tálcán való jobb egérgombbal előhívható helyi
menü A tálca Zárolása pontjával tudjuk be- illetve
kikapcsolni. A következő beállítások tehát csak a
nem zárolt tálcán végezhetők el.
Bár a tálca alapértelmezés-szerinti mérete egy
sor, de ez módosítható. Ha sok programot fut-
tatunk, és mindegyik gombját nagyobb méretben
szeretnénk látni, úgy tovább nagyíthatjuk, ha pedig
szükségünk van nagyobb képernyőterületre, úgy
lekicsinyíthetjük. A tálca mérete csak soronként
változtatható, tetszőleges nem lehet. Maximális
mérete a képernyő fele, minimális mérete pedig
egy sor. A tálca méretének megváltoztatása az
ablakok átméretezéséhez hasonlóan történik. Meg
kell fogni a (felső) szélét, és amikor az egérkurzor
egy oda-vissza mutató nyíl formát vesz fel, az egér
gombjának nyomvatartása mellett az egeret a
kívánt pozícióba kell húzni.
Ha tálca még egysoros állapotban is zavar
minket, úgy automatikus elrejtést is kérhetünk. Ezt
a tálcán nyomott jobb egérgombbal előhívható
helyi menü Tulajdonságok pontjának kiválasz-
tására megjelenő panel A tálca automatikus
elrejtése választónégyzet bejelölésével érhetjük el.
Ekkor a tálca mindig visszaáll eredeti méretére, ha
a képernyő aljához közelítünk az egérrel. Ha tehát
a tálcát nem látjuk annak oka az is lehet, hogy
automatikus elrejtést kértünk. Ha a tálca visszaáll
eredeti méretére akkor, amikor a képernyő aljához
közelítünk az egérrel, úgy visszaállíthatjuk a tálcán

nyomott jobb egérgombbal előhívható helyi menü
Tulajdonságok pontjára megjelenő panel A tálca
automatikus elrejtése kiválasztónégyzet kikapcso-
lásával. (Ha ez nem lehetséges, kapcsoljuk ki a
zárolást, vagy a fentiekhez hasonló módon ellenő-
rizzük a képernyő minden szélét, mert lehet, hogy
egy másik oldalon van lekicsinyítve a tálca.)
A tálca át is helyezhető a képernyő bármelyik
szélére. (Persze az a legpraktikusabb, ha alul van,
de szélesvásznú monitorok esetén praktikus lehet
oldalra is tenni.) Ehhez nem kell mást tenni, mint a
tálca egy üres részére vinni az egérkurzort, majd az
egér gombjának nyomvatartása mellett a tálcát
áthúzni a kívánt képernyőszélre.
A további eszköztárak a tálcán jobb egérgombbal
előhívott helyi menü Eszköztárak menüpontjánál
kapcsolhatók ki, illetve be.
Az eszköztárak az őket elválasztó vonalak

húzásával méretezhetőek illetve helyezhetők át. A
tálcára és az eszköztárakra a megszokott módon
(pl. húzással) helyezhetünk ikonokat.
Tálcára alkalmazást felvenni az asztalról vagy a
kezdőképernyőről úgy tudunk, hogy a jobb
egérgombbal rákattintunk az alkalmazás ikonjára,
Beállítások 319
majd a helyi menüből a Rögzítés a tálcán vagy a

Kitűzés a tálcára pontot választjuk.
Tálcáról való ikon-eltávolításhoz kattintsunk rá
a jobb egérgombbal, majd válasszuk a Program
rögzítésének feloldása a tálcán pontot.
A tálcán a jobb egérgombbal előhívott helyi
menü Tulajdonságok menüpontjával előhívható
panelen természetesen további lehetőségeket is be-
állíthatunk.
Mivel a tálcán nagyobb ikonok vannak, így ha a

régi, kis ikonos megjelenítést kívánjuk használni,
úgy pipáljuk ki a Kis tálcagombok használata
felirat előtti négyzetet.
A Tálcagombok funkció sok program egyidejű
futtatása esetén szabályozza a gombok megjelení-
tését. Összevonás esetén a tálcán nem sok kis gom-
bot hoz létre, hanem kevesebbet, melyekre kattint-

va menüszerűen jelennek meg az adott témakörbe
tartozó, futó alkalmazások.
Szintén itt tudjuk meghatározni a tálca helyét és
a tálca automatikus elrejtését is.
A tálca jobb széle az értesítési terület. Alapesetben
itt jelenik meg az óra, a hangerőállítás ikonja, illetve
egyéb alkalmazások ikonjai, és értesítői.
Ha kattintunk a tálcán a jobb egérgombbal és
kiválasztjuk a Tulajdonságok pontot, majd a
panelen az Értesítési terület felirat melletti
Testreszabás gombra kattintunk, úgy meghatá-
rozhatjuk, hogy mely funkciók legyenek elérhetők
gyorsműveletként, milyen értesítések jelenhetnek
meg, illetve hogy mely alkalmazások jogosultak
értesítést megjeleníteni.
Beállítások 321
A Tálcán megjelenítendő ikonok kiválasztása,

illetve a Rendszerikonok engedélyezése vagy letil-
tása feliratra kattintva be-, illetve kikapcsolhatjuk
az órát, a hangerőszabályzót, a műveletközpontot,
a hálózatikont, stb.
Az értesítési te-
rületen csak a leg-
fontosabb ikonok
kaptak helyet, me-
lyeken túl további
funkciók is elér-
hetők innen. A tálca
jobb szélén, az érte-
sítési terület bal
oldalán megjelenik
egy __. gomb is, melyre kattintva hívhatjuk elő az
elrejtett ikonokat.
8.6. További beállítások a Gépházban

A rendszer további lehetőségeinek konfigu-
rálása a gépházban és a vezérlőpulton történik. A
gépház a kezelése miatt elsősorban a táblagépeken
lehet kényelmesebb a hagyományos vezérlő-
pultnál. Mivel elsősorban az alapvetőbb beállítások
kerültek a gépházba, így egyes beállítások csak a
vezérlőpultról, mások csak a gépházból, míg
megint mások mindkét helyről elérhetők. Viszont a
rendszer fejlődésével egyre több beállítás költözik
át a vezérlőpultról a gépházba.
A gépház elérhető a Start menüből vagy az
értesítési területről is, de a Windows-I billen-
tyűkombinációval is előhívhatjuk.
8.6.1. Rendszer
A kijelző beállításairól, Az értesítések és
műveletek funkcióról korábban már tettünk
említést.
Beállítások 323
A telepített programok megtekintésére és

eltávolítására az Alkalmazások és szolgáltatások
funkciónál van lehetőség.
A dokkolások lehetőségét és a virtuális asztalok
beállításait a Több alkalmazás funkció tartalmazza.
A Táblagép módba váltás módját a Táblagép
funkciónál változtathatjuk meg.
Az alvás üzemmódba váltás, illetve a hordoz-
ható gépek inaktivitás esetén történő kikapcso-
lásáig eltelt időt az Energiagazdálkodás sorra
kattintva módosíthatjuk.
Ha meg akarjuk tekinteni a rendelkezésre álló
tárterületet, vagy módosítani akarjuk az alkalma-
zások alapértelmezett mentési helyeit, úgy a
Tárterület funkciót válasszuk.
Térképek letöltésére és törlésére, valamint a
térképfissítések módjára vonatkozó beállítások
megváltoztatására az Offline térképek sornál van
lehetőség. Erre akkor lehet igény, ha a hordozható
gépünkkel külföldre utazunk, ahol netkapcsolat
nélkül is jó, ha bizonyos térképek rendelkezésre
állnak.
Ha meg kívánjuk változtatni, hogy alapértel-
mezésben milyen művelethez melyik alkalmazást
használja a Windows, illetve hogy egy adott
fájltípus megnyitásakor azt melyik alkalmazásban
nyissa meg, úgy használhatjuk az Alapértelmezett
alkalmazások funkciót is.
A Windows termékazonosítóját, illetve a gép
adatait a Névjegy funkciónál kérhetjük le.
8.6.2. Eszközök
Ha nyomtatót vagy szkennert szeretnénk a
rendszerhez adni és a gép azt nem ismeri fel
automatikusan, úgy a gépház Eszközök ikonjának
Nyomtatók és szkennerek funkcióját kell válasz-
tani. Ezen eszközök eltávolítása is itt történik, az
eszköz sorára, majd az Eltávolítás gombra való
kattintással.
Az egyéb eszközök megtekintése és eltávolítása,
illetve új eszköz hozzáadása a Csatlakoztatott
eszközök funkciónál érhető el.
Az egér és érintőpárna beállításai a korábban
ismertetetteken túl itt, a gépház Eszközök
ikonjának Egér és érintőpárna funkciójánál is
módosíthatók.
Egyes alkalmazásokban, illetve a Windows
rendszerben való gépelés során lehetőségünk van
kérni az elgépelt szavak automatikus javítását,
illetve kiemelését a Gépelés funkció kiválasztását
követően történő beállítás módosítással.
Bizonyos eszközök géphez csatlakoztatása so-
rán lehetőség van az azon tárolt tartalom auto-
matikus lejátszására, mappa megnyitásra, vagy
akár egy kérdés feltevésére. Hogy mi történjen a
különféle eszközök csatlakoztatásakor, azt az Auto-
matikus lejátszás funkciónál határozhatjuk meg.
Beállítások 325
8.6.3. Hálózat és internet

Ha meg kívánjuk tekinteni, hogy mekkora volt
az elmúlt időszakban a hálózati forgalmunk, úgy a
gépház Hálózat és Internet ikonját kell választani.
A Virtuális magánhálózat konfigurálásához ka-
ttintsunk a VPN sorra, az esetleges modemes be-
állításokhoz pedig a Telefonos hálózat sorra.
A vezetékes hálózat konfigurálását az Ethernet
sorra kattintva tudjuk kezdeményezni. (Ezzel
kapcsolatban további részleteket a 9. fejezetben
találunk.)
Bár wifi hálózathoz a legegyszerűbben úgy kap-

csolódhatunk, ha az értesítési területet __. ikonjára
kattintunk, a gépház Hálózat és Internet ikonjának
Wi-fi soránál is lehetőség van kiválasztani a
használni kívánt hálózatot. Itt viszont további
beállításokat is megtehetünk, ha kattintunk a Wi-fi
beállítások kezelése sorra.
8.6.4. Személyre szabás

A háttér, a zárolási képernyő, a kezdőképernyő
és a színek megváltoztatására elsősorban a gépház
Személyre szabás funkciója szolgál. Ezeket
részletesen a 8.2. és 8.4. pontokban ismertettük.
8.6.5. Fiókok
A jelszavunkat megváltoztatni, képjelszó készí-
tést kezdeményezni, fióktípust váltani, illetve új
felhasználót a rendszerhez adni a gépház Fiókok
ikonjánál elérhető funkciókkal lehet. (Részleteseb-
ben ld. 6.1. pontban.)
Fontos azonban megjegyezni, hogy ha több
számítógépet is használunk, úgy azok beállításait
szinkronban tarthatjuk, ha a gépház Fiókok ikon-
jánál a Beállítások szinkronizálása funkciót választ-
va bekapcsoljuk a szinkronizálást, illetve meghatá-
rozzuk, hogy mely beállítások szinkronizálód-
janak.
8.6.6. Idő és nyelv

Az idő beállításához a gépház Idő és nyelv
ikonjánál először ki kell kapcsolni a pontos idő
automatikus beállítását, majd a Módosítás gombra
kattintva lehetőségünk nyílik a dátum és idő
megváltoztatására.
Ha meg szeretnénk változtatni az ország-
azonosítót, vagy új nyelvet kívánunk a rendszerhez
Beállítások 327
adni, úgy a Régió és nyelv funkciót kell válasz-

tanunk.
A beszéd nyelve sajnos jelenleg magyarra még
nem állítható, de ha módosítani szeretnénk, vagy a
mikrofont akarjuk konfigurálni, akkor a Beszéd
funkcióra kattintsunk.
8.6.7. Könnyű kezelés

Amennyiben a számítógépet gyengén látó sze-
mély használja, úgy lehetőség van olyan megjelení-
tésekre, amelyek a hagyományostól eltérően nem
az esztétikumra, hanem az ilyen emberek számára
is elérhető tartalomra helyezi a hangsúlyt. Ha a
gépház Könnyű kezelés ikonját választjuk, úgy az
itteni beállítások a gyengén látók részére lehet
hasznos, mivel valójában nem a könnyebb kezelés
beállításra, hanem a kontrasztos, illetve a nagy-
méretű megjelenítés bekapcsolására, valamint a
kurzorvastagság beállítására szolgálnak. Mivel
alapesetben az értesítések (üzenetek, stb.) csak öt
másodpercig jelennek meg, itt tudjuk ezt az időt is
nagyobbra állítani, de lehetőség van a képernyő,
vagy annak egy részének nagyítására is a Nagyító
funkcióval, de a feliratozás módja is itt konfi-
gurálható.
8.6.8. Adatvédelem
Alapesetben nem is gondolnánk, hogy milyen
sok tevékenységünk (pl. minden begépelt szöveg,
stb.) kerül naplózásra, illetve továbbküldésre a

Microsoft, (vagy az amerikai titkosszolgálatok)
számára. (Persze mindez csak a fejlesztések
elősegítése érdekében...) Ha nem szeretnénk, hogy
a gépünkön minden leütött karakter vagy egér-
mozdulat elküldésre kerüljön, akkor elvileg ez
kikapcsolható úgy, hogy a gépház Adatvédelem
ikonjánál a ki állásba tesszük az Információ küldése
a Microsoftnak az írási módomról... szöveghez
tartozó kapcsolót. Természetesen az adatvédelmi
beállításoknál számos más funkciót is szabályoz-
hatunk, érdemes ezeket végigbogarászni.
Itt állíthatjuk be, hogy az alkalmazások hasz-
nálhatják-e, vagy mely alkalmazások használhatják
a kamerát és a mikrofont, a személyes adatainkat,
helyinformációnkat, nevünket, fiókképünket, a
látogatott weblapokat, érhetik el naptárunkat,
levelezésünket, stb.
Természetesen nem érdemes mindenben para-
noiásnak lenni, ha meg akarnak rólunk tudni vala-
mit, úgyis megtudják, viszont ha itt engedélyezünk
beállításokat, akkor kényelmesebbé válhat a mun-
kánk azáltal, hogy nem kell számos adatot minde-
nütt külön-külön megadni.
8.6.9. Frissítés és Biztonság

Ha meg kívánjuk tekinteni, hogy állnak a
frissítések letöltései és telepítései, úgy válasszuk a
gépház Frissítés és biztonság ikonját. Ha
kattintunk a Speciális beállítások gombra, úgy
Beállítások 329
magunk is beállíthatjuk a frissítések telepítésének

módját.
Mivel a Windows 10 rendelkezik beépített
vírusvédelemmel, szükség lehet elérni annak
beállításait, vagy manuális víruskeresést indítani.
Ha kattintunk a baloldali listában lévő Windows
Defender soron, úgy ki- illetve bekapcsolhatjuk a
valós idejű védelmet, illetve a beküldéseket, de a
jobboldali mező alján lévő A Windows Defender
használata gombra kattintva el is indíthatjuk a
Defendert, ahol magunk is kérhetünk vírus-
keresést. (ld. 5.51.)
Lehetőség van arra is, hogy a fájljainkról a
Windows biztonsági mentést készítsen. Ennek
konfigurálásához kattintunk a baloldali listában
lévő Biztonsági mentés soron.
Ha a rendszerünk lelassult, akkor néha csak az
újratelepítés a megoldás. Ez ugyan lassú, de
hatékony megoldás. A Windows 10 esetén viszont
ez már nem jelenti automatikusan a fájljaink és
beállításaink elvesztését, mivel választhatjuk azt is,
hogy megmaradjanak azok. Persze ha eladjuk a
gépet, akkor a legjobb megoldás, ha mindent
törlünk. A Windows felújítása újratelepítéssel úgy
indítható, hogy kattintunk a baloldali listában lévő
Helyreállítás soron, majd jobboldalt a Gép alap-
helyzetbe állítása funkciónál a Kezdés gombon.
Ha nem aktiváltuk még a Windowst, úgy azt az
Aktiválás funkciónál megtehetjük.
8.7. További beállítások a

Vezérlőpulton
A Windows finomhangolására, a részegységek,
eszközök működésének, illetve használatának kö-
rülményeinek a leginkább szimpatikusra történő
megváltoztatására a gépház mellett a vezérlőpult
szolgál. A vezérlőpult a Start menüből vagy a
kezdőképernyőről is indítható, de ha az asztal bal
alsó sarkában kattintunk a jobb egérgombbal, úgy
az itt megjelenő helyi menü Vezérlőpult sorára
kattintva is elindíthatjuk.
A vezérlőpult indításának hatására egy olyan
ablak nyílik meg, amelyen újabb funkciók vagy
ikonok jelképezik a különböző beállítási lehető-
ségeket, melyek aktivizálásával nyílik lehetősé-
günk a beállítások változtatására.
Windows 10-ben háromféle megjelenítésben
használhatjuk a vezérlőpultot. A nézetet a vezérlő-
pult jobb felső sarokban lévő Megtekintés a
következő szerint: sor után lévő legördíthető ele-
men választva módosíthatjuk.
A Kis ikonok vagy Nagy ikonok nézetben

minden ikon egyetlen panelen található, Kategória
nézetben az ikonok rendeltetésük szerint csopor-
tosítva vannak. Néhány funkció a kategórianézet-
ben nem található meg közvetlenül, viszont ha az
Beállítások 331
összes ikont megjelenítjük (akár kis akár nagy

ikonos nézetben), úgy ezen beállítások is elérhetők.
A megjelenítéstől függetlenül az ikonok lénye-

gében ugyanazt a funkciót látják el, de kategória-
nézetben feladatok is választhatók. Ez esetben szá-
mos funkció több helyről is elérhető, ezek azonban

ugyanazt a panelt nyitják meg, tehát jelen könyv-
ben is csak egyszer foglalkozunk velük. Ettől
függetlenül előfordulhatnak olyan beállítási lehe-
tőségek is, melyek mind a gépházban, mind a
vezérlőpulton elérhetők, illetve olyanok is, melyek
csak az egyiken, így egy funkció aktiválásakor a
vezérlőpult a képházra irányít, vagy fordítva.
8.7.1. Alapértelmezett programok

Ha meg szeretnénk változtatni azt, hogy bizo-
nyos tevékenységek esetén mely programok indu-
lása történjen meg, úgy válasszuk a vezérlőpult
Alapértelmezett programok ikonját.
Az Alapértelmezett programok funkciónál a

Windows alkalmazások adott fajtájú állományok
indításakor való elsődlegességét állíthatjuk be oly
módon, hogy a listán kiválasztjuk a kívánt prog-
ramot, majd a jobboldali részben módosíthatjuk az
alapértelmezést.
Beállítások 333
Az Alapértelmezett programok beállítása funk-

cióval meghatározhatjuk, hogy egy adott program
az összes általa kezelt fájltípus esetén induljon.
A Fájltípus vagy protokoll társítása programmal

funkció – megjelenítve az összes használt kiter-
jesztést – a különböző kiterjesztésekhez társított
kezelőprogramok meghatározására és beállítására
szolgál. Ha például kattintunk egy gif kiterjesztésű
fájlra, úgy elindul egy képnéző, vagy rajzoló-
program, amelybe az adott fájl betöltődik. Azt
hogy egy adott kiterjesztésű állomány esetén me-
lyik program induljon el, itt, a társításnál lehet
meghatározni. Ha azt szeretnénk, hogy egy adott
kiterjesztésű állományt más program indítson, úgy
a listából válasszuk ki a kívánt kiterjesztést, majd kat-
tintsunk a Program módosítása gombra. A megjelenő
panelen válasszuk ki a kívánt programot, (vagy ha
nem találjuk, kattintsimk a Tallózás gombra,) végül

zárjuk be az ablakot az OK gombbal.
Az Automatikus lejátszás beállításának módosí-

tása funkciónál meghatározhatjuk, hogy mi tör-
ténjen adott típusú adathordozók számítógéphez
kapcsolásakor, vagy CD, DVD lemez, memória-
kártya behelyezésekor. (ld. következő pont.)
A Programok hozzáférhetőségének és a
számítógép alapértelmezéseinek beállítása funk-
ció az adott tevékenységhez rendelt programokat
szabályozza, például ha a webböngésző levelező-
programot kíván indítani, akkor melyiket indítsa
el, stb. A részletes listát a jobb szélen lévő __. ikon-
nal kérhetjük. Ez azért is hasznos, mert régebben
csak a Microsoft saját programjai voltak ilyen
esetekben automatikusan indíthatók, itt azonban
beállíthatunk más gyártótól származó alkal-
mazásokat is.
Beállítások 335
8.7.2. Automatikus lejátszás

Azt, hogy mi történjen adott típusú adathor-
dozók számítógéphez kapcsolásakor, vagy CD,
DVD lemez, memóriakártya behelyezésekor a
vezérlőpult Automatikus lejátszás ikonjának kivá-
lasztásával van lehetőségünk meghatározni.
A panelen lemezenként és fájltípusonként

külön-külön megadhatjuk az adott tennivalót, ha
az adott típus mellett legördítve a listát,
kiválasztjuk a tevékenységet.
8.7.3. Beszédfelismerés
Ha olyan nyelvet állítottunk be, amely támo-
gatja a beszédfelismerést, úgy azt konfigurálni a
vezérlőpult Beszédfelismerés ikonjának kiválasz-
tásával lehet.
8.7.4. Betűkészletek
A Windows programok egységesen azokat a
betűtípusokat tudják használni, amelyeket a
Windows keretrendszer ismer. A meglévő betű-
típusok megtekintése, új betűtípusok telepítése és a
régiek megtekintésére, eltávolítása a vezérlőpult
betűtípusok funkciója szolgál.
A Windows 10-ben a betűtípusok kezelése so-
rán a betűtípus panelen rögtön mintát is megjelenít
a Windows az adott betűtípusról.
Ha csak megtekinteni kívánjuk az egyes betűtí-
pusokat, úgy kattintsunk duplán a kívánt betű-
típus ikonján.
Új betűtípusok telepítéséhez a legegyszerűbb
módszer az, ha az új betűtípus fájljára a jobb egér-
gombbal rákattintunk, majd a helyi menüből kivá-
lasztjuk a Telepítés pontot.
Beállítások 337
Betűtípusok eltávolítása esetén a törlendő

betűtípus fájlt a normál állományokhoz hasonlóan
letörölhetjük (kijelölés, majd Del, esetleg a helyi
menü Törlés menüpontját használva).
Előfordul, hogy egy szöveg olyan betűtípussal
készül, ami a mi számítógépünkön nincs telepítve.
Ilyen esetben a szöveg csak akkor jelenik meg
helyesen, ha a szöveget alkotó összes betűtípust a
saját számítógépünkre is telepítettük.
8.7.5. Billentyűzet
Ha a klaviatúra használatának jellemző adatait
akarjuk módosítani, úgy a vezérlőpult Billentyűzet
ikonján kell kattintani. Ennek megfelelően elsősor-
ban a billentyű folyamatos nyomvatartása esetén a
karakter újbóli megjelenéséhez szükséges késlel-
tetési időt, az is-
métlési sebességét
és a kurzorvil-
logás sebességét
módosíthatjuk.
A hardver fül-
nél a számítógép-
hez kapcsolt bil-
lentyűzet jellem-
zőit tekinthetjük
meg. (A billentyű-
zet kiosztás beál-
lítását a Nyelv-nél
módosíthatjuk.)
8.7.6. BitLocker meghajtótitkosítás

A BitLocker titkosító algoritmust aktiválni a
vezérlőpult Bitlocker ikonjánál van lehetőségünk.
A Bitlockerrel a kiválasztott partíciót titkosítjuk,
így az indításhoz szükséges rendszerfájlokat és
minden más azon tárolt adatot is. Használatával
munkánk során eltérést nem fogunk érzékelni, de a
szolgáltatás megakadályozhatja, hogy illeték-
telenek férjenek hozzá fontos vagy bizalmas anya-
gokhoz. A titkosítás akkor is hatásos marad, ha a
merevlemezt egy másik számítógépbe helyezik.
8.7.7. Biztonság és karbantartás

Ha át szeretnénk tekinteni a biztonságos
működéssel kapcsolatos rendszerüzeneteket, vagy
meg szeretnénk változtatni, hogy mely biztonsági
komponensek, alkalmazások jeleníthetnek meg
üzeneteket, úgy a vezérlőpult Biztonság és karban-
tartás ikonját kell választanunk.
Beállítások 339
8.7.8. Biztonsági mentés és visszaállítás

Ha a Windows 7 verzióban a Biztonsági mentés
és visszaállítás szolgáltatás használatával készített
biztonsági másolatokat fel kívánjuk használni,
helyreállítva ezáltal a személyes fájljainkat, úgy a
vezérlőpult Biztonsági mentés és visszaállítás
ikonját kell választanunk.
8.7.9. Dátum és idő

Ha meg kívánjuk tekinteni az analóg órát, a
naptárat, esetleg ezeket módosítani szeretnénk
(feltéve, hogy van rá jogosultságunk), úgy a vezér-
lőpult Dátum és idő ikonját kell választanunk.
Az óra beállításához kattintsunk a Dátum és idő
módosítása gombra, majd álljunk a módosítandó
értékre, majd a mellette lévő nyilakkal növeljük,
vagy csökkentsük azt. A dátum beállítása a
naptáron való kat-
tintással történik, a
hónapok és évek
kiválasztása a dá-
tumpanel felső so-
rában lévő jobbra
és balranyíl segít-
ségével valósítható
meg.
A További órák
fül segítségével pe-
dig lehetőség van
több órát is alkalmazni, bár ennek elég ritkán van

értelme, legfeljebb hordozható gépen, ha sokat
utazunk.
Az Internetes idő fül az óra internetről történő
szinkronizálásának beállítására szolgál. Ezt nem
érdemes módosítani, hiszen az a célszerű, ha ez
automatikusan megtörténik.
8.7.10. Egér
E panelen lehetőségünk van megváltoztatni a
dupla kattintás ütemét, illetve a balkezes keze-
léskor esetlegesen szükséges bal és jobb gombok
cseréjét. Részletes leírás a 8.4.2. pontban található.
8.7.11. Energiagazdálkodási
lehetőségek
A számítógép teljesítményét és energiafogyasz-
tását a vezérlőpult Energiagazdálkodási lehető-
ségek paneljén tudjuk összhangba hozni. E célra
különféle sémák állnak rendelkezésünkre, melyek
módosítására is lehetőségünk van. Alapesetben
három séma közt választhatunk, de létrehozhatunk
újakat is.
Egyes sémák módosításakor főként azt tudjuk
beállítani, hogy ha egy bizonyos ideig nem hasz-
náljuk a számítógépet, úgy egyes részegységeit
mennyi idő után kapcsolja ki.
Beállítások 341
A panelen elsődlegesen a képernyő kikap-

csolása és az alvó állapot kezdeményezésének ideje
adható meg, de a Séma beállításainak módosítása,
majd a Speciális energiaellátási beállítások módo-
sítása sorra kattintva részegységenként külön-kü-
lön is meghatározhatjuk a kikapcsolásig szükséges
időket, illetve egyéb jellemzőket.
Természetesen az eszközök ismét bekapcsolnak,
amint újból használni kezdjük gépünket.
Itt van lehetőségünk meghatározni azt is, hogy
mit csináljon a számítógép akkor, ha menet közben
megnyomjuk a számítógép főkapcsoló vagy alvó
állapot gombját. Ezen beállításokhoz a baloldali
tevékenységlistából a Főkapcsoló funkciójának
megadása sorra kell kattintanunk. Hordozható
gépeken az is megadható, hogy a képernyőfedél
lecsukásakor mit csináljon a gép.
8.7.12. Eszközkezelő
A rendszer struktúrájának megfelelően megte-
kinthetjük és módosíthatjuk is a rendszerkompo-
nenseket, ha elindítjuk az Eszközkezelőt a vezérlő-
pultról. Az ábra felépítése a mappastruktúrához
hasonló. Egy ágat kibontani úgy tudunk, hogy a
szimbólum melletti kis háromszögre kattintunk.
Ha valamely egységre duplán kattintunk, úgy az
adott egység általános tulajdonságainak, illesztő-
programjának és erőforrásainak megjelenítésére
illetve megváltoztatására van lehetőségünk.
Beállítások 343
8.7.13. Eszközök és nyomtatók

A számítógéphez kapcsolt nyomtatók és egyéb
eszközök (webkamera, egér, rádió, szkenner, fény-
képező, stb.) menedzselését a vezérlőpult Eszkö-
zök és nyomtatók ikonjánál végezhetjük el. Egy
eszköz ikonjára való dupla kattintás az eszköz
tulajdonságlapját hívja elő. Ha duplán rákattintunk
egy nyomtató ikonjára, úgy megtekinthetjük annak
állapotát és nyomtatási sorát. (ld. 10.1.)
Új nyomtató telepítésével, a nyomtatók beállí-

tásával és konfigurálásával a 10.2, 10.3. és 10.4.
fejezet foglalkozik.
Mivel a Windows-ban a speciális hardver-
erőforrások kezelését nem a felhasználói progra-
mok, hanem az operációs rendszer látja el, a
Windows-nak tudnia kell minden gépbe épített
hardverről. Így a hardver illesztőprogramját az
első gépbehelyezés, vagy géphez kapcsolás után a

Windows alá telepíteni kell. Az új hardvert a
Windows az esetek többségében automatikusan
felismeri (Plug and play technológia), ekkor nincs
más dolgunk, mint a gép utasításai szerint eljárva
telepíteni a kívánt illesztőprogramokat.
8.7.13.1. Új eszköz használatba vétele
Ha új eszközt csatlakoztattunk a gépünkhöz és
a Windows azt automatikusan nem ismerte fel,
úgy ezen panelen kell a felső sorban lévő Eszköz
telepítése feliratra kattintani. Ezt követően a
Windows megkeresi a csatlakoztatott, de még fel
nem telepített eszközöket. Ha megtalálta, úgy
kattintsunk rá, majd a tovább gombra és járjunk el
az utasításoknak megfelelően.
A másik módszer, hogy a hardverhez kapott
illesztőprogram telepítőjét használjuk. Előfordul-
hat, hogy egy driverlemezen több termék drivere is
szerepel, persze az esetek többségében ezek közül
csak egy jó. Hogy melyik, azt néha igen nehéz
kideríteni. Sok esetben azonban a gyártó által adott
lemez olyan, hogy azon egy (Install vagy setup
nevű) telepítőprogram van, amely sokszor azonnal
elindul. Ezt követően telepítsük a drivereket a gép
utasításai szerint.
Ha az adott hardverhez nincs megfelelő driver-
program, úgy esetleg megpróbálhatjuk a gyártó
internetes oldaláról azt letölteni.
Beállítások 345
8.7.14. Fájlelőzmények
Azt, hogy a számítógépen tárolt fájlok biz-
tonsági mentésével azok egy esetleges vírustá-
madás vagy fizikai sérülés esetén se vesszenek el a
Fájlelőzmények szolgáltatás teszi lehetővé.
Első lépésben határozzuk meg a tárolási helyet
(lehetőleg külső eszközön vagy szerveren) a bal-
oldali listában a Meghajtó kiválasztása sornál
(Hálózati hely hozzáadása, Mappaválasztás, OK).
Ha meghatároztuk a mentési mappát, már
kattinthatunk a Bekapcsolás gombon. Termé-
szetesen nem kell mindenről mentést készíteni, hi-
szen a Mappák kizárása sorra kattintva meg-
határozhatjuk, hogy mely mappákról ne készüljön
mentés.
Baj esetén a Személyes fájlok visszaállítása sor-
ra kattintva tudjuk kezdeményezni a fájlok vissza-
állítását egy korábbi állapotra.
8.7.15. Fájlkezelő beállításai

A vezérlőpulton lévő mappabeállítási lehető-
ségek számos olyan lehetőséget tartalmaznak, ame-
lyek jelentősen meghatározzák állományaink keze-
lésének lehetőségét.
Az Általános fülnél
megadhatjuk, hogy:
almappára váltás-
kor új mappa nyíl-
jon-e meg, vagy az
eredeti tartalma
változzon,
az aktiválás
szimpla, vagy
dupla kattintásra
történjen-e,
a mappák bal ol-
dali sávjában mi-
ként jelenjenek
meg a mappák,
mappára való
dupla kattintásra
kibontásra kerül-
jön-e az ág,
stb.
A Nézet fülnél az
aktuális nézetet alkal-
mazhatjuk az összes
mappára, illetve
Beállítások 347
visszaállíthatjuk az eredeti állapotot. Mivel számos

igen fontos speciális beállításra is itt van lehető-
ségünk, érdemes rászánni egy kis időt.
Itt tudjuk többek közt beállítani azt, hogy:
a rendszermappák tartalma megjelenjen-e,
az operációs rendszer védett fájljai megjelen-
jenek-e, vagy sem,
az ismert fájltípusok kiterjesztései megjelen-
jenek-e, vagy sem,
a rejtett fájlok és mappák megjelenjenek-e, vagy
sem,
stb.
A Keresés fülnél a különböző ablakoknál meg-
jelenő keresőmező által keresett állományok kere-
sési módját szabályozhatjuk.
8.7.16. Felhasználói fiókok

Mivel a Windows 10-et többfelhasználós kör-
nyezetben is használhatjuk, a vezérlőpult Felhasz-
nálói fiókok funkciójával van lehetőség a helyi fel-
használói adatok megadására és módosítására. A
fiókok kezelése részletesen ismertetésre került a 6.
fejezetben, ezért e funkció leírása is ott található.
8.7.17. Felügyeleti eszközök

Ha magasabb szintű rendszerbeállítási lehető-
ségeket is el szeretnénk érni, úgy a vezérlőpult
Felügyeleti eszközök ikonját válasszuk, ami egy
rendszermappát nyit meg. Ilyen lehetőség például
a házirend, az eseménynapló, az ODBC-adat-

források, a szolgáltatások, a számítógép-kezelés, a
feladatütemező, a nyomtatáskezelő, lemezkar-
bantartó, eseménynapló, stb.
Ezen beállítások módosítására egy átlagos

felhasználónak nincs szüksége, bár a rendszer-
gazdák előszeretettel használják e funkciókat is,
mivel számos olyan speciális beállítás módosítható
itt, amely megoldhat kompatibilitási vagy
működésbeli problémákat. Mivel a lehetőségek
száma óriási, azok pedig igen speciálisak, ezért e
könyv témájához ezek részletezése nem illene.
Kiemelni esetleg a helyi biztonsági házirendet,
illetve a számítógép kezelést érdemes.
8.7.17.1. Házirend
A házirendben például lehetőség van arra, hogy
a biztonságos használat érdekében a felhasználók
Beállítások 349
jelszókezelését szabályozzuk (kötelező jelszó-

használat, minimális jelszóhossz, stb.), illetve
bizonyos tevékenységek végzését felhasználói
jogosultságokhoz kössük.
A Naplórend funkciónál bekapcsolhatjuk a

különféle tevékenységek (pl. bejelentkezés vagy
hozzáférések) naplózásra kerüljenek, így azokat
utólag ellenőrizni tudjuk.
8.7.17.2. Lemezkezelés
Hasznos lehetőség a Számítógép kezelés
funkció Lemezkezelés része. Erre akkor lehet
szükségünk, ha merevlemezünk több partícióból
áll, vagy több merevlemezt használunk. (Ezt a
funkciót egyébként már csak azért is érdemes
megnézni, mert lehet, hogy találunk particio-
nálatlan területet még a winchesteren, amit fel
tudunk használni adattárolásra.) Ha kiválasztjuk a
funkciót, láthatjuk a fizikai meghajtóinkat, azok
particionálását és állapotait. A képen megnéz-
hetjük, hogy melyik logikai lemez hol helyezkedik
el a fizikai meghajtókon.
Ha van üres (particionálatlan) hely a lemezen,

úgy lehetőségünk van oda újabb partíciót
létrehozni. Ehhez kattintsunk az üres területet
szimbolizáló részre a jobb egérgombbal, majd
válasszuk az Új egyszerű kötet pontot. A létre-
hozás során kövessük a varázsló útmutatását. A
partíciót értelemszerűen még formázni is kell,
amelyet elvégezni utólag is tudjuk, hasonló módon
a jobb egérgombbal előhívható helyi menü
Formázás pontjával.
A meghajtó betűjelének hozzárendelése auto-
matikusan megtörténik, a Windows minden
partícióhoz hozzárendel egy betűjelzést, de a meg-
hajtó betűjelzések meg is változtathatók az operá-
ciós rendszer partíciójának kivételével.
8.7.17.3. Feladatok ütemezése

A Feladatütemező segítségével megvalósít-
hatjuk egyes programok (például a víruskereső,
töredezettség-mentesítő, stb.) előre meghatározott
Beállítások 351
időben történő futtatását. Lehetőség van egysze-

rűbb paraméterekkel csupán alapfeladatot létre-
hozni, illetve számos jellemző meghatározásával
normál feladatütemezést is beállítanunk.
Új időzített programindítás beállításához kat-

tintsunk a Műveletek mezőben az Alapfeladat
létrehozása feliratra, adjuk meg a feladat nevét és
leírását, majd kattintsunk a Tovább gombra.
Válasszuk ki a kívánt gyakoriságot, majd ismét
kattintsunk a Tovább gombon. A következő panel
tartalma attól függ, hogy milyen gyakoriságot
választottunk. Az időpont meghatározása a
naptárra, az órára vagy a percre való kattintással
majd a mellette lévő fel és lefelé mutató jelekkel
történik. A többi adatot a párbeszédpanelnél leír-
taknak megfelelően állítsuk be, majd ismét
kattintsunk a Tovább gombon. Ha programindítást
kívánunk időzíteni, úgy hagyjuk a kijelölést a
Program indítása feliraton, majd ismét kattintsunk
a Tovább gombon. A program elérési útját kézzel

is beírhatjuk, de a Tallózás gomb segítségével
panelről kattintással is kiválaszthatjuk a kívánt
alkalmazást. Ha szükséges megadhatunk argumen-
tumokat, illetve indítási helyet is. Végül kattint-
sunk a Tovább gombon, illetve ha minden meg-
felel, úgy a Befejezés gombon. Az így elkészített
feladatok a panel középső részébe (lehet, hogy
nem látszik, ezért szükséges a gördítősáv hasz-
nálata), az Aktív feladatok mezőbe kerülnek be.
Amennyiben már vannak ütemezett feladata-
ink, úgy azok megtekintése, törlése, másolása, át-
nevezése a rajtuk való dupla kattintással, majd a
jobb oldali listában a megfelelő művelet kiválasz-
tásával történik.
Ha módosítani szeretnénk egy korábban beüte-
mezett feladatot, úgy kattintsunk rá duplán, majd a
jobb oldali listából válasszuk a Tulajdonságok sort,
végül a megjelenő panel megfelelő fülénél mó-
dosítsuk a kívánt adatot. A feladatlistához a vissza
nyílra kattintva tudunk visszatérni.
8.7.18. Hálózati és megosztási központ

Ha meg kívánjuk tekinteni számítógépünk háló-
zati elérhetőségeit, úgy válasszuk a vezérlőpult
Hálózati és megosztási központ ikonját.
Alapesetben a Windows beállítja a hálózatot, de
ha ez nekünk nem megfelelő és hálózatot akarunk
konfigurálni, úgy legegyszerűbb, ha kattintunk az
Beállítások 353
Új kapcsolat vagy hálózat beállítása feliratra, majd

a varázsló kérdéseire válaszolva végigmegyünk a
beállítás folyamatán.
A vezetéknélküli hálózatokhoz való csatlako-

zást a 9.4. pont ismerteti.
A vezérlőpulton az Adapterbeállítások módo-
sítása sorral megjeleníthetjük az elérhető há-
lózatokat, illetve azokra duplán kattintva mó-
dosíthatjuk tulajdonságait.
Ekkor ugyanazokat a paneleket kapjuk meg,

mint amiket a Hálózati és megosztási központban
jobboldalt a középső részen, a Kapcsolatok: sor
melletti kapcsolatokra kattintva kapunk.
Itt megtekinthetjük a kapcsolat adatait, illetve a

Részletek gombra kattintva további információkat
kaphatunk, főként az IP címekkel kapcsolatban.
Beállításhoz a Tulajdonságok gombra kell kat-
tintani, ahol megjelenik az alkalmazott hálózati
összetevők listája. A panelen hozzáadhatunk és
eltávolíthatunk komponenseket, valamint beállít-
hatjuk azok tulajdonságait. (Pl. a TCP/IP protokoll-
Beállítások 355
ra, majd a Tulajdonságok gombra kattintva tudjuk

beállítani az IP címünket, a DNS és WINS szer-
verek adatait, az alapértelmezett routert, stb.).
Ha vezeték nélküli hálózatunk van, úgy a
Vezeték nélküli tulajdonságok gombra kattintva
elérhetjük és módosíthatjuk a wifi adatokat, a
kapcsolódás módját, illetve a biztonság fülön a
titkosítási kulcsot is.
A hálózati és megosztási központ Speciális

megosztási beállítások módosítása sorral előhív-
ható panelen fontos beállítási lehetőségeket talá-

lunk a megosztás és felderítéssel kapcsolatban.
A Hálózat felderítése funkciót mindenképp
kapcsoljuk be, mert különben nem látjuk a hálózat
többi számítógépét, és azok sem látnak minket.
A fájlmegosztás funkció bekapcsolásával
lehetőségünk van a számítógépen megosztásokat
létrehozni, az azon lévő fájlokat mások felé
elérhetővé tenni. Ha ez ki van kapcsolva, úgy a
nem fogunk tudni fájlokat megosztani.
A fenti funkciók megfelelő konfigurálása és

bekapcsolása azonban nem jelenti azt, hogy a
hálózat minden számítógépét és erőforrását
automatikusan elérhetjük, mivel a Windows 10
számos korábban fejlesztett rendszerrel nem
kompatibilis. Így előfordulhat, hogy nem látjuk
NAS vagy samba szervereinket, egyes hálózati
eszközöket stb. Ezen problémák számos okra
vezethetők vissza a kapcsolati rétegbeli topológia-
Beállítások 357
felderítő protokoll (LLTD) válaszadó összete-

vőjének telepítési hiányától a helyi biztonsági
házirend hálózati biztonság funkciójának Lan
kezelő hitelesítési szintjének eltérő beállításáig, de
sokszor az is segíthet, hogy a speciális beállí-
tásoknál a 128 bites titkosítás helyett csak 40-56
hiteset használunk.
A Windows 10 többféle hálózattípust is megkü-
lönböztet, melyek közül már a telepítéskor válasz-
tanunk kell. A megnevezések magukért beszélnek,
ráadásul a kiegészítő szöveg is segít.
A Windows 10-ben, hasonlóan az előző verzi-

ókhoz elérhető az otthoni csoport szolgáltatás,
amely nem összekeverendő a korábbi home-
grouppal és a munkacsoporttal.
Ha belépünk egy hálózatba, akkor a Windows
automatikusan felderíti a hálózatot, hogy van-e
már aktív Otthoni csoport. Ha igen, úgy a jelszó
segítségével lehetőségünk van hozzá csatlakozni.
(A jelszót az otthoni csoportot létrehozó Windows
határozza meg.)
Otthoni csoport létrehozására a hálózat

beállításakor van lehetőségünk. Ha szükséges, de
nem elérhető a funkció, úgy a megjelenő hálózati
hely beállítása panelen váltsunk át otthoni
hálózatra, adjuk meg, hogy miket szeretnénk meg-
osztani (zene, film, kép, dokumentumok mappa,
nyomtató), majd a következő lépésben a Windows
generál egy véletlen jelszót (A későbbiekben ez
természetesen módosítható, vagy a gazdagépen
megnézhető). Ezt a jelszó fog kelleni majd az
otthoni csoportunkba való belépéshez a többi Win-
dows 7-et, 8-at vagy 10-et futtató gépen.
Ha van beállított otthoni csoportunk, úgy a
vezérlőpulton az Otthoni csoport sorra kattintva
tudjuk módosítani a megosztásokat, illetve meg-
tekinteni vagy megváltoztatni a jelszót.
Beállítások 359
8.7.19. Hang
A különböző hangeszközök beállítására, illetve
a Windows eseményekhez hangok hozzárende-
lésére a vezérlőpult Hang elemén van lehetőségünk.
A panel Lejátszás és Felvétel fülei a különböző
hangeszközök konfigurálására szolgál. A panel
középső részében láthatjuk a lejátszáshoz illetve
felvételhez használható eszközöket. Az eszköz
kattintással történő kiválasztását követően a
Beállítások gombra kattintva meghatározhatjuk a
használt konfigurációt.
Ha az eszköz kiválasztását követően a Tulaj-

donságok gombra kattintunk, úgy számos olyan
további jellemzőt tekinthetünk meg és állíthatunk
be, mint például a jelszintek vagy a mintavételezési
formátum.
A különböző tevékenységekhez, eseményekhez

(Windows indítása, kilépés, hiba, stb.) különböző
Beállítások 361
hangokat is rendelhetünk. Ezen eseményekhez tar-

tozó hangokat tudjuk a Hangok fülnél meghatároz-
ni. ( Ld. 8.3.)
A Kommunikáció fülnél az IP-telefonálás alatti
hangerőcsökkentés mértékét állíthatjuk be.
8.7.20. Helyreállítás
Helyreállítási meghajtót létrehozni, megnyitni a
rendszer-visszaállítási eszközt, illetve konfigurálni
a rendszer-visszaállítás lehetőséget a vezérlőpult
Helyreállítás funkciójánál van lehetőségünk.
A Helyreállítási meghajtó létrehozása funk-

cióval lehetőségünk van készíteni egy olyan
pendrájvot, CD vagy DVD lemezt, amelyről a
Windows használhatatlanná válása esetén a
rendszer képes elindulni és segítségével képes
visszaállítani a működőképes állapotot.
Miután minden programunkat feltelepítettük,
javasolt egy ilyen lemez készítése, mert probléma
esetén jelentős pluszfeladattól tud megkímélni
minket.
A redszer-visszaállítás eszköz megnyitása sor

választása akkor javasolt, ha valamely telepítés
nem kívánt következményekkel járna és jobbnak
látjuk, ha egy olyan korábbi állapotra állítjuk visz-
sza a gépünket, amikor még minden rendben volt.
Használata során elfogadhatjuk a gép által

javasolt visszaállítási pontot is, de magunk is
választhatunk egy olyan régebbi visszaállítási
pontot is, amit akár mi magunk hoztunk létre,
amikor még minden rendben volt.
A Rendszer-visszaállítás konfigurálása sor
választásával módosíthatjuk az ezen funkcióval
kapcsolatos beállításokat, illetve a megjelenő pane-
Beállítások 363
len a Létrehozás gombra kattintva manuális vissza-

állítási pontot
is létrehoz-
hatunk. Ek-
kor írjunk be
egy tetszőle-
ges megneve-
zést, majd
kattintsunk a
Létrehozás gombra.
8.7.21. Hibaelhárítás
Ha valamilyen hibára szeretnénk megoldást
találni, úgy a vezérlőpult hibaelhárítás paneljén
kategóriákra bontva jelennek meg választható lehe-
tőségek, attól függően, hogy mely terület a prob-
lémás. A Windows 10 aktívan figyeli a számítógép
folyamatait, így ha hibát érzékel, azt a felhasználó
tudtára hozza, továbbá a megfelelő kategóriában
fel is tünteti.
8.7.22. Hitelesítőadat-kezelő
Mivel a felhasználónevek és jelszavak egy ré-
szét a rendszer elmenti, az így mentett felhasználó-
neveket és jelszavakat megtekinteni, kezelni és
adott esetben visszaállítani, valamint a Windows
rendszerbeli adatait kezelni a vezérlőpult Hitelesí-
tőadat-kezelő ikonjánál tudjuk.
8.7.23. Indexelési beállítások

Az indexelés a fájlok kereséskori megtalálását
gyorsítja. Azt, hogy milyen helyek vannak, felvéve
az indexelési listára itt tudjuk megtekinteni, illetve
módosítani.
8.7.24. Infravörös
Ha van a számítógépünkben, vagy hozzá csatla-
koztatva infravörös port, úgy lehetőségünk van
egy másik számítógéphez, vagy akár egy mobil-
telefonhoz ezen keresztül kapcsolódni, azokra
fájlokat küldeni, illetve onnan adatot fogadni. Bár
ez a kapcsolat igen lassú, de azért egy mobil-
telefonnal készült kép fogadására, vagy egy java
játék letöltésére elegendő. A panel Infravörös fülén
azt tudjuk beállítani, hogy fogadás esetén mi
történjen, illetve hová kerüljenek a fogadott fájlok.
A Képátvitel fül az infravörös porton keresztül
képet küldeni képes eszközök engedélyezésére, va-
lamint a fogadott fájlok helyének meghatározására
szolgál. A Hardver fülnél az infravörös eszköz, il-
Beállítások 365
letve annak beállításainak megtekintésére van lehe-

tőségünk.
8.7.25. Internet beállítások

Ha az Edge mellett használjuk még a régebbi
Internet Explorer böngészőt is, úgy a kapcsolódás
jellemző paramétereit a vezérlőpult Internet beállí-
tások ikonjánál is be tudjuk állítani.
Az Általános fülnél a Kezdőlap után annak az
oldalnak a címét tudjuk megadni, mellyel sze-
retnénk, hogy a böngészőnk nyisson.
Az internet használata során a már látogatott

oldalakat alkotó fájlok egy ideig eltárolódnak gé-
pünkön is, ezzel jelentősen meggyorsítva a koráb-
ban látogatott oldalak ismételt letöltését. Az előz-
mények és az ideiglenes fájlok azonban helyet
foglalnak el merevlemezünkön, ezért ha kevés a
winchesterünk szabad kapacitása, a Böngészési
előzmények mezőben a Törlés gombokkal helyet
szabadíthatunk fel. A Beállítások gomb az ideig-
lenes fájlok tárolásával kapcsolatos paraméterek
beállítását teszi lehetővé.
A Biztonság fülnél a különböző internet zónák
biztonsági szintjeinek meghatározása lehetséges.
A Programok fülnél azt határozhatjuk meg,
hogy egyes internetes szolgáltatásokhoz a bön-
gésző mely programot indítsa el.
A Speciális fül számos további letöltési, futta-
tási és keresési paraméter meghatározására szolgál.
A Tartalom fülnél a megadott tartalmú oldalak
(pl. szex) szűrésére van lehetőségünk.
A Kapcsolatok fül szolgál a különböző szol-
gáltatók azonosítására, új kapcsolat definiálására,
illetve meglévők módosítására. Új kapcsolat létre-
hozásához kattintsunk a Hozzáadás gombra, majd
adjuk meg a kért paramétereket (telefonszám,
felhasználónév, stb.). A kiválasztott kapcsolat
törlésére az Eltávolítás gomb, módosítására a
Beállítások gomb szolgál. Ekkor a megjelenő pa-
nelen a Tulajdonságok gombbal tudjuk részletesen
Beállítások 367
meghatározni a kapcsolat jellemzőit. (Telefonszám,

modemkiválasztás, tárcsázás, stb.)
8.7.26. Játékvezérlők
Bár a játékvezérlők beállítása a vezérlőpultról
nem érhető el, viszont ha megnyitjuk az Eszközök
és nyomtatók panelt, majd a játékvezérlő képére a
jobb egérgombbal kattintva kiválasztjuk a Játék-
vezérlö-beállítások pontot, lehetőségünk lesz be-
állítani az eszközt.
Az eszköz használati paramétereinek módo-
sításához kattintsunk a listán az eszközre, majd a
Tulajdonságok gombra.
8.7.27. Képernyő
A vezérlőpult képernyő funkciójával azon
lehetőségek módosítására van lehetőségünk, me-
lyek a monitorral kapcsolatosak. (Betűméret, fel-
bontás, szín stb.) Ezen funkciókat a 8.2. és 8.4.
pontoknál ismertettük.
8.7.28. Kezeléstechnikai központ

Az olyan különböző kisegítő lehetőségek alkal-
mazásait, mint a nagyító, narrátor, képernyő-
billentyűzet, kontrasztos megjelenítést, stb. a ve-
zérlőpulton lévő Kezeléstechnikai központ segítsé-
gével is lehetőségünk van beállítani.
Ezek többnyire a Windows azon szolgáltatásai,

melyek főként a csökkent munkaképességű szemé-
lyeknek segít a Windows használatában. Itt van
lehetőség a billentyűzet és az egér speciális
használatának beállítására, hangokat kísérő látható
üzenetek megadására, illetve a nagy kontrasztú
megjelenítés bekapcsolására, stb.
8.7.29. Munkahelyi mappák

A munkahelyi mappákban a munkához hasz-
nált fájlokat tárolhatjuk úgy, hogy azokat bárme-
Beállítások 369
lyik gépről vagy eszközről elérhetjük, akár offline

állapotban is. Ahhoz azonban, hogy mindezt
használni tudjuk, először a vállalati rendszer-
gazdának kell beállítani nekünk egy fiókot. Ezt
követően nyissuk meg a vezérlőpulton a Munka-
helyi mappák ikont, majd kattintsunk a Munkahelyi
mappák beállítása gombra. Adjuk meg a
munkahelyről kapott adatokat és járjunk el a
varázsló utasításai szerint.
8.7.30. Nyelv
Ha a nemzetiségnek megfelelő nyelvet, vagy a
használt billentyűzet-kiosztásokat módosítani
szeretnénk, úgy azt a vezérlőpulton lévő Nyelv
funkció segítségével van lehetőségünk megtenni.
Ha a számformátum, pénznem, idő- vagy
dátumformátum megváltoztatását szeretnénk meg-
tenni, úgy kattintsunk baloldalt a Dátum-, idő vagy
számformátum módosítása sorra. (Ezen beállí-
tásokat a Régió pontnál ismertetjük.)
A Speciális beállítások sorral a nyelvi meg-
jelenítések elsőbbségét, a speciális beviteli módok
meghatározását, illetve a predektív szövegbeviteli
módok tanulási funkcióinak engedélyezését állít-
hatjuk be.
A panel középső részén a használt nyelveket
tudjuk módosítani. Szintén ezen a panelen van
lehetőségünk telepíteni a nyelvi csomagokat is.
Erre többnyire nincs szükség, de ha mégis új
nyelvet szeretnénk felvenni, úgy a Nyelv hozzá-
adása feliratra való kattintással kezdeményez-

hetjük azt. Ezt követően válasszuk ki a nyelv-
csoportot majd a nyelvet, végül pedig kattintsunk
a Hozzáadás gombra. Ha mégsem kívánjuk az
adott nyelvet használni, úgy kattintsunk rá, majd
az Eltávolítás gombra. A Fel és Le gombokkal a
nyelvek sorrendjét határozhatjuk meg. (Ha tehát
nem magyar Windowsunk van, de szeretnénk,
hogy tudjon magyarul és a szövegek az e könyv-
ben leírtak szerint jelenjenek meg, úgy itt tudjuk
kezdeményezni a magyar nyelv telepítését is.)
A billentyűzet kiosztása, így a Z és az Y betűk

helye is nemzetiségfüggő. Más angol, és más
német kiosztás esetén is. A magyar billentyű-
zetkezelő kétféle kiosztást tartalmaz. Alapesetben a
T után a Z áll, de ez módosítható. Lehetőség, hogy
az adott nyelven belül többféle billentyűzet-
kiosztást is használhatunk. Ha tehát meg kívánjuk
változtatni a használható billentyűzetkiosztásokat,
Beállítások 371
úgy kattintsunk az adott nyelv mellett a

Beállítások feliratra. Szintén ide kell kattintanunk
új billentyűzet-kiosztás telepítéséhez is. A panelen
kattintsunk a Beviteli mód hozzáadása sorra, vá-
lasszuk ki a listáról a kívánt szövegbevitel és
billentyűzetkiosztás nyelvét, majd kattintsunk az
Hozzáadás gombon.
(Válasszuk a Magyar kiosztást, ha a TZU... YX...

billentyűelrendezést kívánjuk, illetve a Magyar 101
billentyűs kiosztást, ha a TYU... ZX... billen-
tyűelrendezést szeretnénk használni. A változtatás
a nulla és egyes ékezetes karakterek elhelyez-
kedésére is hatással lehet.)
8.7.31. Otthoni csoport

Ha számítógépünk hálózati beállításait Ottho-
nira állítottuk, úgy lehetőségünk van meghatároz-
ni, hogy az otthoni csoport tagjai miket láthassanak
gépünkből és miket ne, továbbá itt van lehetőség
az otthoni csoport jelszavának megtekintésére,
nyomtatására vagy megváltoztatására is.
Ha meg szeretnénk változtatni, hogy az otthoni

csoport részére milyen típusú fájlok kerüljenek
megosztásra, úgy kattintsunk Az otthoni csoport
ban megosztott elemek körének módosítása sorra,
majd a megjelenő panelen gördítsük le a kívánt
fájltípust és válasszuk ki a kívánt módot, végül a
Tovább és Befejezés gombokkal érvényesítsük a
beállításokat.
Beállítások 373
8.7.32. Posta
Amennyiben külső levelezőrendszert haszná-
lunk, úgy a posta ikonnal annak beállításait módo-
síthatjuk. Ha nincs telepítve külön levelező-
program, úgy az ablak üres, új profilt a Hozzáadás
gombbal tudunk felvenni.
Telepített levelezőprogram esetén a beállítások
levelezőprogramtól függően eltérhetnek, de az E-
mail fiókok gombbal kezelhetjük a címeinket, az
Adatfájlok gombbal határozhatjuk meg a levelező-
program által használt adatfájlok helyét, a Profilok
megjelenítése gombbal pedig ha több profilt is
használunk, úgy azok tulajdonságait ellenőrizhet-
jük.
8.7.33. Programok és szolgáltatások

Ha egy program törlésére van szükség, úgy azt
lehetőleg ne a mappáinak és fájljainak közvetlen
törlésével oldjuk meg. Amennyiben a programhoz
ún. Uninstall alkalmazás is telepítésre került, úgy
használjuk azt, ha nem úgy használhatjuk a
vezérlőpult Programok és szolgáltatások funkció-
ját. Itt van lehetőségünk különböző programok,
Windows komponensek telepítésére, illetve eltávo-
lítására is. Az alkalmazás elindítása után meg-
jelenik a gépre telepített (és Windows alá
beregisztrált) alkalmazások listája.
Eltávolításhoz kattintsunk a törlendő alkalma-

zásra, majd a lista felett megjelenő Eltávolítás
gombra.
A jobboldali tevékenységlistán A telepített
frissítések megjelenítése sorra kattintva nem csak
a programokat, hanem az azokhoz telepített
frissítéseket is megtekinthetjük, illetve adott
esetben eltávolíthatjuk.
A Windows szolgáltatások be - és kikapcsolása
sorral a Windows komponensek működését
függeszthetjük fel, illetve telepíthetjük a korábban
kihagyottakat.
8.7.34. Régió
A nemzetiségnek megfelelő számformátum,
pénznem, idő- és dátumformátum megváltozta-
tására, valamint a helyfüggő szolgáltatások részére
az ország megadására a vezérlőpult Régió funkció-
jának segítségével történhet.
Beállítások 375
A Hely fül a tartózkodási helyünk megadására

szolgál a kívánt helyi tartalmak elérése céljából, a
Felügyelet fül pedig a beállítások üdvözlő-
képernyőre való érvényesítésére, illetve a kívánt
kódolást nem támogató programok nyelvének
megadására használható.
A panel Formátumok fülén legördíthető listáról
való választással van lehetőségünk a Windows
által használt nemzetiségi alapbeállítás meg-
határozására, ami kihat a használt szám, pénznem
és dátumformátumra is. Szintén itt állíthatjuk be a
dátumformátumokat, időalakokat, stb. is.
Ha ettől el kívánunk térni, úgy a További beállí-

tások gombra kattintva egyedileg is meghatároz-
hatjuk a különböző alkalmazás-módokat. A meg-
jelenő panel Számok fülénél a tizedes-elválasztó
karaktert, a tizedesjegyek számát, a listaelválasztót,
és egyéb számformátummal kapcsolatos jellemzőt
állíthatunk be. A Pénznem fül a pénznem rövidí-

tésének és használati módjának beállítására
szolgál. Az Idő fülnél az idő, a Dátum fülnél a
dátum írásmódját tudjuk módosítani. A Rendezés
fülön az adatok sorbarendezésekor használt metó-
dus határozható meg.
8.7.35. RemoteApp- és asztali

kapcsolatok
A beállítás segítségével távoli asztal és alkal-
mazáskapcsolatokat konfigurálhatunk, (ld. 5.45.)
8.7.36. Rendszer
A konfiguráció részletes beállítására és
jellemzőinek megtekintésére a vezérlőpult Rend-
szer ikonja szolgál. Alapesetben a számítógép típu-
sát, adatait, a rajta futó operációs rendszer verzió-
ját és azonosítóját jeleníti meg.
Beállítások 377
A Számítógépnév, tartomány és munkacsoport

beállításai részben a Beállítások módosítása gomb-
bal a gépünk nevét, hálózati azonosítóját és mun-
kacsoportját módosíthatjuk.
Ha szükséges, úgy itt jelenik meg a Windows
aktiválást lehetővé tevő rész is.
A baloldali tevékenységlistában az Eszközkeze-
lő feliratra kattintva a korábban már ismertetett
eszközkezelőt indíthatjuk.
A Távoli beállítások sorral a számítógép olyan
távoli elérésének konfigurációját módosíthatjuk,
mint például a Távsegítség-kérés és a Távoli asztal
használatának engedélyezése.
A Rendszervédelem sorral a visszaállttási

beállítások konfigurálását, illetve rendszer-vissza-
állítási pont létrehozását kezdeményezhetjük.
A rendszertulajdonságok panel Speciális fülé-
nél a gép teljesítményét befolyásoló tényezőket és
az indítási módot állíthatjuk be.
Ha a gépre több ope-

rációs rendszert is te-
lepítettünk, akkor itt, az
Indítás és helyreállítás
résznél a Beállítások
gombbal konfigurál-
hatjuk a boot menüt, a
Teljesítmény résznél a
Beállítások gombbal
pedig aprólékosan szab-
hatjuk testre Windows-
unk működését. (Ezen
beállítások egy része
máshonnan is elérhető.)
8.7.37. Személyre szabás

Ez a funkció szolgál a képernyő beállításainak
(felbontás, háttér, színek, témák, stb.) módo-
Beállítások 379
sítására. Mivel közvetlenül az asztalról is elérhető,

ezért részletes leírása a 8.2. és 8.4. pontokban
található.
8.7.38. Színkezelés
A speciális színprofilok használatának beállí-
tására és konfigurálására a vezérlőpult Színkezelés
ikonjánál van lehetőségünk. Ezt a funkciót azonban
az általános felhasználóknak nem szükséges elérni,
főként DTP szerkesztők és grafikusok alkalmazzák,
akiknek nagyon fontos a 100%-osan színhű meg-
jelenítés.
8.7.39. Szinkronizáló központ

Bár a Windows 10 az útitárstól a munkahelyi
mappákon át a OneDrive-ig számos lehetőséget
kínál a fájlok szinkronban tartására, egyes mobil
eszközökön ettől eltérő platformra is szükség lehet,
amely kezelésére a vezérlőpult Szinkronizáló
központ ikonja szolgál.
Mivel használatához a .NET keretrendszer

telepítése is szükséges, ezt az első csatlakozáskor a
rendszer felajánlja. A telepítést követően a kapcso-
lat már létrehozható.
Eszköz első csatlakoztatásakor megjelenik egy
kapcsolat-beállítások panel, ahol célszerűen hagy-
juk meg az alapbeállításokat, majd kattintsunk az
OK gombra.
Ha a későbbiekben csatlakoztatjuk az eszközt,
úgy a beállításokra már nem lesz szükség. A
panelen megtekinthetjük a szinkronizálás ered-
ményét, illetve ha szükséges új színkronpart-
nerséget is létrehozhatunk.
Manuális szinkronizáláshoz kattintsunk az esz-
köz sorára majd felette a Szinkronizálás gombra.
Ha az eszközön lévő fájlokat kívánjuk kezelni,
oda, vagy onnan másolni szeretnénk, akkor az
eszköz sorára való kattintást követően a Tallózás
gombra kattintsunk. Praktikus lehet ez olyankor,
amikor a telefonnal készült képeket, videókat be
szeretnénk másolni a számítógépünk merevle-
mezére.
8.7.40. Táblagép beállításai

Ha táblagépet használunk, előfordulhat, hogy
szükségessé válik a toll vagy érintőképernyő
beállítása, esetleg újrakalibrálása. Ez esetben a
vezérlőpult Táblagép beállításai ikonját kell
választanunk.
Beállítások 381
8.7.41. Tálca és navigáció

E beállításokat a 8.5. pont ismerteti.
8.7.42. Tárolóhelyek
Olyan biztonságos tárolást megvalósítani,
amely segítségével a fájlok több meghajtón való
tárolása által egy esetleges meghibásodás esetén is
megoldható az adataink visszaállítására a vezérlő-
pult Tárolóhelyek ikonjának használatával van
lehetőségünk kialakítani. (Ennek természetesen
feltétele a megfelelő hardverkomponensek meg-
léte.)
8.7.43. Telefon és modem

Bár ma már egyre ritkábbak a modemes inter-
netkapcsolatok, mégis előfordulhat, hogy mode-
met kell használni gépünkhöz, melynek beállításait

a vezérlőpult Telefon és modem ikonjánál tehetjük
meg. Itt van lehetőségünk a géphez kapcsolt új
modemet installálni, régit törölni, illetve a modem-
jellemzőket megváltoztatni.
Első alkalommal az ország és a körzetszám
megadása is kötelező, a későbbiekben erre már
nem lesz szükség.
A Szabályok fülnél a tárcsázási helyek jellem-

zőit lehet meghatározni. Egy hely megadása
mindenképp szükséges, ezért is kéri azt a rendszer
a legelső indításkor. Hely jellemzőinek módosí-
tásához kattintsunk a helyre, majd a Szerkesztés
gombra. A panelen azt tudjuk megadni, hogy ahol
vagyunk, annak a helynek mi a körzetszáma, s
onnan milyen előhívószámokat kell tárcsázni a
távolsági, nemzetközi és egyéb hívások esetén.
Beállítások 383
Szintén itt van lehetőségünk megadni, hogy a

modem tone, vagy pulse üzemmódban használja-e a
vonalat.
Új modem telepítése esetén választhatjuk a
Telefon és modem beállításai ikon Modemek
fülének Hozzáadás gombját is.
A modemjellemzők beállításához kattintsunk a
listán a kívánt modemre, majd a Tulajdonságok
gombra.
8.7.44. Toll és érintés

Ha érintőképernyős géppel dolgozunk
előfordulhat, hogy nem megfelelőek számunkra a
gyárilag beállított érintőműveletek és esetleg meg
kívánjuk változtatni a dupla koppintás vagy a
nyomva tartás módját. Ez esetben a vezérlőpult
Toll és érintés ikonját kell választanunk.
8.7.45. Windows Defender

A Defender a Windows kártevőprogram-
figyelő alkalmazása, amely valós időben figyeli a
vírusok és kémprogramok jeleit, így akadályozva
meg azok számítógépre való települését. Rész-
letesebb ismertetése az 5.51. pontban található.
8.7.46. Windows Mobilközközpont

Hordozható gépek esetén könnyedén módosít-
hatjuk a monitor fényerejét, a hangszórók hang-
erejét, kapcsolódhatunk külső kivetítőre, megte-
kinthetjük az akku töltöttségét, stb., ha elindítjuk a
vezérlőpultból a Windows Mobilközpontot.
8.7.47. Windows tűzfal

Egy hálózatba kapcsolt rendszer felépítéséből
adódóan sok esetben szükség van olyan
felosztásra, ahol a rendszer egy részét csak a belső
Beállítások 385
felhasználók használhatják. Ennek megvalósítását

ún. tűzfallal (firewall) oldják meg.
A tűzfalak folyamatosan figyelik a hálózat

adatforgalmát, és előre meghatározott szempontok
szerint döntenek az adatok továbbítását illetően,
így képesek kizárni bizonyos forgalomtípusokat a
kommunikációból.
Számos tűzfalszoftver létezik, de a Windows is
rendelkezik egy egyszerűbb beépített tűzfallal,
melyben szabályozható a forgalom szolgáltatás-
fajtánkként, illetve megtiltható a külső vizsgáló
kérésekre való válaszküldés is.
A tűzfal be- és kikapcsolásához a baloldali
listában kell a Windows tűzfal be- és kikapcsolása
feliratra kattintani, majd a panelen megadni az
adott hálózattípusra vonatkozó beállítást.
A baloldali listában lévő Alkalmazás vagy

szolgáltatás átengedése a Windows tűzfalon sorra
kattintva tudjuk meghatározni, hogy melyek
legyenek azok az alkalmazások, melyeket a
Windows tűzfala átengedjen. A lista bővíthető is,
felvehetünk a kivételek közé új programot is, ha
tisztában vagyunk a biztonsági kockázattal.
Az, hogy egy elem a listában van, még nem
jelenti azt, hogy automatikusan átengedi a tűzfal,
mert az csak akkor történik meg, ha be is jelöltük
az előtte lévő négyzetet.
A Speciális beállítások sorra kattintva rész-
letesen tudjuk szabályozni a tűzfal működését és
itt tudunk új szabályt is létrehozni.
A Windows hálózatos használata 387
9. A Windows hálózatos
használata
A hálózatos használatnak még akár otthon is

számos előnye van. Azon túl, hogy az inter-
neteléréshez szükséges, hozzáférhetünk más he-
lyen lévő adatokhoz, tárolhatunk más gépeken
állományokat, nyomtathatunk máshol lévő nyom-
tatóra, hozzáférést engedélyezhetünk távolról szá-
mítógépünkhöz stb.
Ezen lehetőségek azonban csak szigorú fel-
tételek mellett, engedélyezés és korrekt beállítás
mellett használhatók biztonságosan.
Amennyiben tehát más számítógépek erő-
forrásait (háttértárolóit, nyomtatóit, stb.) használni
szeretnénk, úgy hálózatba kell kapcsolni a
számítógépeket, így megfelelő hálózati beállítások
esetén már elérhetőek a távoli gépek erőforrásai is.
A hálózat megléte azonban nem eredményezi
automatikusan a teljes elérés lehetőségét. Ehhez
ugyanis a távoli gép gazdájának is „hozzá kell já-
rulnia”. Távoli gépek erőforrásait csak akkor
érhetjük el, ha azokat „megosztják” számunkra. A

megosztással tehát hozzáférési lehetőséget biztosít-
hatnak más felhasználóknak egyes erőforrásaik-
hoz. (Így akár adatokat is tárolhatunk más számító-
gépén, ha egy másik gép megosztott mappáiba
írunk. Gyakori ez csoportmunkánál, illetve
szerveren való adattárolás esetén. Ezek az adatok
azonban csak akkor érhetők el, ha a másik gép,
amin tárolunk, be van kapcsolva.) Ez természe-
tesen fordítva is igaz. Mások csak akkor férhetnek
hozzá számítógépünkhöz, ha ezt engedélyezzük.
Vigyázzunk azonban a hozzáférések engedélye-
zésével, mert a megosztással gépünk könnyen
szabad prédává is válhat.
9.1. Hálózati alapfogalmak

9.1.1. Protokollok
A számítógép-hálózatokban az adatok áram-
lását és célba juttatását vezérelni, szabályozni kell.
E célra fejlesztették ki a különböző adatátviteli
protokollokat, amelyek nem mások, mint szab-
ványok és konvenciók gyűjteménye. A mai há-
lózatok az internet elterjedése miatt a TCP/IP pro-
tokollt használják, de egyszerű hálózatoknál hasz-
nálatos még az UDP és a NETBEUI protokoll, illetve
a Novell hálózatokban az IPX/SPX protokoll.
9.1.1.1. A TCP/IP cím

A világon jelenleg a TCP/IP a legelterjedtebb
protokoll. Ezt használja az internet hálózat is.
TCP/IP protokoll használata esetén a számí-
tógépeket (pontosabban egy interface-t, azaz csat-
lakozási felületet) egy a teljes hálózaton belül
egyedi IP-címmel azonosítjuk. Az IP-cím egy négy
tagból álló pontokkal elválasztott számsorozat (pl.
195.70.32.254). A tagok 0-tól 255-ig vehetnek fel
értékeket, így elvileg 232, azaz több mint 4 milliárd
darab számítógép azonosítására van lehetőség egy
hálózaton belül. Természetesen ezt egyrészt nem
használjuk ki, másrészt vannak bizonyos számok,
melyek kötött célt szolgálnak, így az IP-címben
nem alkalmazzák, (pl. a 0 magát a hálózatot
azonosítja, stb.)
Mivel mára az IP címek száma kezd kevés
lenni, kifejlesztették az IPv6 szabványt, ahol nem 4,
hanem 16 byte azonosít egy címet. A címet 8 darab
16 bites részre bontva, hexadecimális alakban,
kettőspontokkal elválasztva írjuk le. A csupa 0
bitet tartalmazó tartományok rövidítve, :: jellel
írhatóak. Például a 1080:0:0:0:0:3:al43:2c2b cím
rövidítve 1080::3:al43:2c2b formában írható.
Természetesen az Ipv6-nál a csomagok fejléce is
eltér az Ipv4-től, így gyorsabbá, robosztusabbá, és
az új hálózati és felhasználói igényeknek jobban
megfelelővé válik az új protokoll.
9.1.1.2. Dinamikus IP címek kiosztása

Mint azt korábban láttuk az IP-címeket nem
kötelező előre kiosztani. A számítógépek alap-
esetben (pl. egy Windows 8 telepítését követően)
nem tartalmaznak fix IP cím beállítást hanem
feltételeznek egy DHCP kiszolgálót. Ez a DHCP
szerver lehet akár a kábel/DSL routerünk is,
amennyiben az támogatja ezt a szolgáltatást.
9.2. Konfigurálás
Ha elkészült egy fizikai hálózat, a Windows-t is
alkalmassá kell tenni a használatára, tehát
különféle telepítésekre és beállításokra van szük-
ség. Természetesen a normál munka közben is
vannak tennivalók, hiszen a felhasználóknak is
lehetnek egyéni igényeik, a jelszók lejárhatnak, új
felhasználók jöhetnek, régiek mehetnek stb.
Ezen feladatok nagy részét szerencsére a szoft-

ver magától, beavatkozás nélkül már a telepítéskor
is beállítja, de számos olyan egyéni beállítás léte-

zik, amelyet mindenképp meg kell mondanunk a
gépnek.
Mivel a Windows-nak többféle verziója létezik,
ezért a beállítások is eltéréseket mutathatnak
egymástól. Hiába használunk mi Windows 10-et,
ha a hálózatunkban van másmilyen operációs
rendszert futtató gép, úgy erre figyelemmel kell
lennünk a beállításoknál. Windows 10 operációs
rendszert futtató kliensgépen nincs különösebb
gondunk, az operációs rendszer eleve támogatja a
TCP/IP alapú hálózatokat, így a hálózat beállí-
tásához legegyszerűbb, ha a vezérlőpult Hálózati
és megosztási központjában, kattintunk az Új kap-
csolat vagy hálózat beállítása feladatra, majd a
varázsló kérdéseinek megfelelően végigmegyünk a
beállítás folyamatán. A Windows operációs rend-
szer szerver nélküli hálózatban is képes működni,
ekkor azonban egyes szolgáltatások nem működ-
nek, de egymás gépeinek erőforrásai továbbra is
használhatók.
A hálózati varázsló lefuttatásával azonban még
nem végeztünk el minden feladatot, hiszen a
megosztásokat még meg kell csinálnunk, amely
beállításokat a vezérlőpulton lévő Hálózati és
megosztási központban végezhetünk el. Ezen be-
állításokat a vezérlőpultnál ismertettük.
A csatlakoztatott hálózat, illetve annak típusa
kis ikonok formájában a tálcán az óra mellett is
megjelenik. Pl.: Létező vezetékes kapcsolat:
Nem elérhető kapcsolat: ___. Elérhető wifi kap-

csolat: ___. Csatlakoztatott wifi kapcsolat:
9.3. Virtuális magánhálózat (VPN)

A virtuális magánhálózat egy olyan szolgál-
tatás, melynek segítségével egyetlen vállalati
hálózatba köthető több, egymástól tetszőlegesen
nagy távolságban lévő számítógép anélkül, hogy
fizikai értelemben saját hálózatot kellene építeni,
vagy költséges módon közvetlen vonalakat kellene
bérelni, kialakítani. Ezáltal a távol eső részlegek
vagy vállalatok az interneten keresztül képesek
adatkapcsolatba lépni egymással, mégis elzártan
létezhetnek a saját hálózatukon belül.
9.4. Vezeték nélküli csatlakozás

Amennyiben vezeték nélküli hálózatot hasz-
nálunk, úgy a kliens gépen lévő vezeték nélküli
eszközzel kapcsolódunk a hálózathoz. Ez a kapcso-
lódás többnyire automatikusan megtörténik, de
előfordulhat, hogy a notebook gépünkkel egy kon-
ferenciára, kiállításra megyünk, vagy egy hotspot-
hoz kapcsolódunk, így a kapcsolat mindig más és
más, ezért manuálisan szükséges a kapcsolódás.
Vezeték nélküli hálózatok esetén a már használt
hálózatokhoz a rendszer képes önállóan kap-
csolódni, ilyenkor semmiféle tennivalónk nincs. Új,
régen használt, vagy kikapcsolt automatikus csat-
lakozás esetén viszont a számítógép nem kap-
csolódik automatikusan a
hálózathoz. Ekkor az
értesítési területen a hálózat
__. ikonjára kell kattintani,
majd ha találunk elérhető
hálózatot, úgy a jobboldalt
megjelenő területen annak
sorára és a Csatlakozás
gombra kattintva meg-
kezdhetjük a kapcsolódást.
Biztonságos hálózat esetén a
rendszer wep vagy wpa
kulcsot is kérhet, melyet a
hálózat üzemeltetőjétől kaphatunk meg. A
csatlakozás befejeztével döntenünk kell arról is,
hogy nyilvános vagy otthoni hálózathoz kap-
csolódtunk-e és így engedélyezzük-e a megosz-
tásokat. Csatlakozás után már az __. ikont kell
látnunk.
9.5. Hálózati számítógépek és

erőforrások elérése
Amennyiben távoli számítógépek erőforrásai-
hoz szeretnénk hozzáférni, úgy nincs más dolgunk,
mint az asztal Hálózat ikonjára kattintani, majd
kiválasztani a kívánt számítógépet és megosztást.
A távoli gépek a Fájlkezelőből és az Ez a gép
ikonról is elérhetők, ha a mappalistában kifejtjük a
hálózat ágat.
A távoli mappákban lévő fájlok ezek után már

ugyanúgy másolhatók, és használhatók mintha a
saját gépünkön lennének, feltéve, hogy van hozzá
jogosultságunk.
Természetesen a távoli erőforrások közül csak

azokat látjuk, illetve azokkal dolgozhatunk, ame-
lyekhez a rendszergazda, vagy a számítógép tulaj-
donosa hozzájárult, megosztotta, illetve adott
esetben a bejelentkezéshez meg kell adnunk az
ottani felhasználónevünket és jelszavunkat is.
Ha van elérhető megosztott hely a hálózaton,
úgy a mappalistán kattintsunk a Hálózat sorra,
vagy az asztalon kattintsunk duplán a Hálózat
ikonra. Itt a saját munkacsoportunkban, vagy az
azonos otthoni csoportban lévő bekapcsolt szá-
mítógépek lesznek láthatók. Ha kattintással ki-
bontjuk az elérni kívánt számítógép listáját, meg-
jelennek annak megosztott erőforrásai. (Ha például
a C: meghajtó neve Winchester volt, de Józsi néven

osztottuk meg, úgy itt a Józsi fog megjelenni,
ellentétben a saját gépünk meghajtóival.) Ha a
célgépen valamely almappát osztottuk meg, úgy az
is itt fog megjelenni, tehát nem az eredeti struktúra
szerint. Ha viszont megosztottuk a teljes merev-
lemezt és annak valamely alkönyvtárát is, úgy az
adott alkönyvtár elérhető lesz közvetlenül is, és a
merevlemez kibontásával is. Hálózati erőforrá-
sokra másolni, állományokat kezelni ugyanúgy tu-
dunk, mintha az a saját gépünkön lenne, legfeljebb
egy kicsit lassabban.
Lehetőség van arra is, hogy a megosztott erő-

forráshoz egy meghajtó-betűjelet rendeljünk hozzá.
Ehhez kattintsunk rá a mappalistában a jobb egér-
gombbal, a helyi menüből pedig válasszuk a

Hálózati meghajtó csatlakoztatása pontot, majd
válasszuk ki a betűjelet. (Ha csak a hálózatra kat-
tintottunk, úgy adjuk meg a megosztott erőforrás
elérési útját is.)
9.6. Erőforrások megosztása

másokkal
Ahhoz, hogy egy külső gépről is használhatóak
legyenek háttértárolóink, nyomtatóink, meg kell
őket osztani másokkal. Kiválóan használhatók a
megosztással kapcsolatos szolgáltatások csoport-
munka esetén, vagy olyan helyen, ahol egymás
nyomtatóira kell nyomtatni, vagy mások háttér-
tárolóira kell dolgozni. Az erőforrások megosz-
tására azonban csak akkor van lehetőség, ha a
hálózati funkciók korrektül beállításra kerültek.
Anyagaink hálózaton történő megosztására

többféle lehetőség is kínálkozik, melyekhez először
a hálózati és megosztási központban be kell
kapcsolni a fájlmegosztást.
A legegyszerűbb megoldás a nyilvános mappák
használata. Ez a módszer gyors és kényelmes,
viszont hátránya, hogy nincs lehetőségünk
anyagaink hozzáférésének személyre szabására. Az
így megosztott anyagok tehát minden felhasználó
számára egyaránt hozzáférhető lesznek, kivételeket
nem tudunk tenni.
A nyilvános mappák bekapcsolásához a háló-
zati és megosztási központban rá kell kattintani a
Speciális megosztási beállítások sorra, majd ki kell
bontani Az összes hálózat elemet, ahol be kell
kapcsolni a Nyilvános mappa megosztása funkciót.
Ha tallózzuk a számítógépünket, fogunk találni
a Felhasználók mappában egy Nyilvános nevű
mappát számos almappával, amelyek tartalma más
számítógépekről is elérhető lesz. (A mappa
megtaláláshoz a legcélszerűbb, ha a saját gépünket
is a hálózatokon keresztül tallózzuk be.)
Windows 10-ben lehetőség az otthoni csoport
használata is, amely alkalmazása esetén a rendszer
egy jelszót generál, így amelyik Windows 7-et, 8-at
vagy 10-et futtató számítógép ezzel a jelszóval
bejelentkezik az otthoni csoportba, az használhatja
az engedélyezett könyvtárakat és nyomtatókat.
Azt, hogy mik legyenek elérhetők az otthoni

csoport többi tagja számára a hálózati és meg-
osztási központban az Otthoni csoport sorra kat-
tintva tudjuk meghatározni. (Ld. 8.7.31.)
További megoldás a háttértárolón lévő mappák
egyedi megosztása. Ekkor bármelyik mappát meg
tudjuk osztani, továbbá felhasználónként meghatá-
rozhatjuk, hogy a mappához ki hogyan férhet
hozzá, így a megosztásoknak ez a legjobban szabá-
lyozható formája.
Ennek a módszernek a legegyszerűbb módja,
amikor a megosztandó mappa kijelölését követően
a Megosztás szalagot választjuk, majd kiválasztjuk
a kívánt lehetőséget.
Megosztás megszüntetéséhez a Megosztás vége

ikonra kell kattintani. Az Otthoni csoport
(megtekintés) sor választása esetén azok a felhasz-
nálók, akik Windows 7, 8 vagy 10 rendszert
használva megadták az otthoni csoport jelszavát,
hozzáférhetnek az adott mappában lévő fájlokhoz,
de ott módosítást, új fájl létrehozást vagy törlést
nem végezhetnek. Az Otthoni csoport (megtekintés

és szerkesztés) sor választása esetén az előbb jel-
lemzett otthoni csoport tagjai teljes hozzáférést él-
veznek a mappához és azok fájljaihoz.
Ha a listában az Adott személyek sort választ-
juk, úgy személyenként szabályozhatjuk a hozzá-
férés szintjét.
A megosztásokkal kapcsolatosan igen részletes
további beállítási lehetőségeink is vannak, ezek
azonban már túlmutatnak jelen könyvünk témáján.
9.7. Nyomtatás hálózaton

keresztül
Ha olyan nyomtatóra szeretnénk nyomtatni,
amelyik nem közvetlenül a saját számítógépünkre
van kapcsolva, szintén használhatjuk a hálózatot.
A hálózaton keresztül történő nyomtató-haszná-
latra többféle lehetőségünk is van, de minden eset-
ben a nyomtató vezérlőprogramját a saját számí-
tógépünkre is telepíteni kell. Lehetőség van másik
számítógépre kapcsolt nyomtató megosztására,
hálózati csatlakozóval rendelkező nyomtató
használatára, vagy Printserverrel megoldott háló-
zati nyomtatásra is.
10. Nyomtatás
A programok többségében a Fájl menü Nyom-

tatás menüpontjával kezdeményezünk nyomtatást.
Függetlenül attól, hogy a géphez hogyan és
hány nyomtatót kapcsolunk, a Windows-ban
lehetőség van több nyomtatót is beállítani. Ezek
közül egy értelemszerűen az alapértelmezett, így
amennyiben nem változtatunk semmit, a nyom-
tatás erre az alapértelmezett nyomtatóra kerül. Ha
netán mégis másik nyomtatóra kívánunk nyom
tatni, úgy a
használt prog-
ram nyomtatási
panelén gördít-
sük le a nyom-
tatótípus mel-
letti kis nyíllal
a listát, majd
kattintással vá-
lasszuk ki a
nyomtatót.
Nyomtatás 401
A kiválasztott nyomtatónak a tulajdonságai

(minőség, felbontás, lapméret, tájolás, stb.) is be-
állíthatóak, ha kattintunk a Tulajdonságok, Jellem-
zők vagy Beállítások gombon. Az itt megnyíló pa-
nel azonban nyomtatótípusonként más és más.
10.1. A nyomtatási sor

A nyomtatás megkezdésekor a gép először a
nyomtatandó anyagot készíti elő az adott nyom-
tatótípusnak megfelelően, majd a nyomtatási sorba
helyezi, onnan kerül át a nyomtatóra, majd a
nyomtató feldolgozza az adatokat, és ennek
megfelelően kezdi el kinyomtatni.
Amennyiben van folyamatban nyomtatás, úgy
beállítástól függően azt a gép a tálcán az óra
mellett egy ___nyomtató-ikonnal is jelzi.
Néha előfordul, hogy a nyomtatási sorban

befejezetlen nyomtatások vannak, s emiatt a nyom-
tató korábbi dokumentumokat, vagy zavaros
jeleket nyomtat. Ekkor ürítsük ki a nyomtatási sort
oly módon, hogy kattintsunk duplán a tálca jobb
szélén megjelenő __. ikonra, majd a megjelenő
panelen válasszuk a Nyomtató menü Nyomtatandó
dokumentumok listájának törlése menüpontját,

vagy kattintsunk a jobb egérgombbal a Dokumen-
tum neve oszlopban a korábban elkezdett nyom-
tatás nevére, majd válasszuk a Megszakítás menü-
pontot.
10.2. Nyomtatók listája és az

alapnyomtató
A vezérlőpult Eszközök és nyomtatók ikonjára
duplán kattintva megjelenik egy ablak, amely a
telepített nyomtatókat tartalmazza. A telepített
nyomtatók ikonjainak valamelyikén duplán kat-
tintva megjelenik a nyomtató panelje, ahol
lehetőségünk nyílik az adott nyomtató, illetve az
adott nyomtatón kinyomtatandó dokumentumok
jellemzőinek beállítására.
A funkciók eléréséhez – kissé logikátlanul – az

alsó részben lévő gombokra duplán (!) kell kat-
tintani.
Nyomtatás 403
Mivel nyomtatóból többet is lehet egy számító-

géphez kapcsolni, ezért szükség van egy olyan
nyomtatóra, amelyre akkor kerülnek adatok, ha
nem választunk külön nyomtatót. Ez az alapértel-
mezett nyomtató. Egy nyomtató alapnyomtatóvá
tételéhez kattintsunk a kívánt nyomtatón a jobb
egérgombbal, majd válasszuk a Beállítás alapér-
telmezett nyomtatóként menüpontot.
Alapesetben bármely programból ha nyom-
tatunk, az információ az alapnyomtatóra kerül.
Más nyomtatóra nyomtatni úgy tudunk, hogy azt
alapnyomtatóként kijelöljük, vagy a programban
nyomtatáskor egyedileg kiválasztjuk.
10.3. Új nyomtató géphez kapcsolása

Ahhoz hogy egy adott készüléktípusra a
Windows nyomtatni tudjon, fel kell venni a
telepített nyomtatók listájára. A géphez egyszerre
több nyomtatót is csatlakoztathatunk.
Új nyomtatótípus telepítése esetén ha szeren-
csénk van, úgy a Windows felismeri a nyomtatót
és semmiféle tennivalónk nem lesz. Ha nem, úgy a
vezérlőpult Eszközök és nyomtatók paneljét
megnyitva a felső sorban lévő Nyomtató telepítése
feliraton kell kattintani, majd a gép utasításait
követve eljárni. Itt a Windows először felajánlja az
elérhető nyomtatókat, de szükség esetén kattint-
hatunk Az általam keresett nyomtató nem található
a listában sorra is. Ezt követően meg kell hatá-
rozni, hogy helyi vagy hálózati nyomtatót telepí-

tünk-e, majd ki kell választani a használt nyom-
tatóportot, azaz hogy hová csatlakoztattuk a nyom-
tatót. Ezt követően ki kell választanunk a nyomtató
gyártóját és típusát, majd a Tovább gombra való
kattintást követően nevet kell adnunk a nyomta-
tónak. Ha a listán nincs rajta a telepíteni kívánt
nyomtató, úgy annak driverlemezét kell használ-
nunk (vagy itt, a Saját lemez gombra kattintva,
vagy a lemezen lévő installáló programot futtatva).
Nyomtatót törölni a telepített nyomtatók közül

úgy tudunk, hogy egyet kattintunk a törlendő
nyomtató ikonján, majd kiválasztjuk helyi menü
Eszköz eltávolítása pontját.
10.4. Nyomtatás tulajdonságainak

megváltoztatása
A nyomtatás minősége, felbontása, a képek
megjelenítése stb. a nyomtató beállításától függ.
Ezen beállítási lehetőségek köre nyomtatótípu-
sonként eltérő. A nyomtatási tulajdonságok meg-
Nyomtatás 405
változtatásához válasszuk a vezérlőpult Eszközök

és nyomtatók mappájában a kívánt nyomtató
ikonját, kattintsunk rá a jobb egérgombbal, majd a
megjelenő helyi menüből válasszuk a Nyomtató
tulajdonságai (nem a Tulajdonságok) menüpontot.
A nyomtató jellemzőinek állítása a nyomtatóra,
majd a Nyomtató testreszabása sorra való dupla
kattintásokkal is lehetséges.
A megjelenő panelen (illetve a fülek használa-
tával előhívható többi panelen) módosítsuk a kí-
vánt paramétereket. A nyomtatási minőséget be-
folyásoló jellemzők az Eszközbeállítások fülnél,
illetve az Általános fülről a Beállítások gombbal
előhívható panelen találhatók. (Kattinthatunk dup-
lán a nyomtatón, majd a Nyomtatási beállítások
módosítása sorra is.)
A tulajdonságok nyomtatótól függően eltérőek

lehetnek. Általában minden nyomtatónál meg-
találjuk a lap méretére, tájolására és forrására,
valamint a nyomtatási minőségre vonatkozó be-
állítási lehetőségeket. (A lap beállításainak

mindenképpen meg kell egyeznie a dokumen-
tumban használttal, különben rossz helyre vagy
irányban nyomtathat a printer.) A nyomtatási
minőség beállítása sok esetben a felbontás dpi-ben
megadott értékével történik, de gyakran egy-
szerűen csak a gyenge v. durva (draft), a közepes
(normal), vagy a legjobb (best) gombokkal
válthatunk. Ezen beállításokkal azonban bánjunk
óvatosan, mert a legjobb minőségű nyomtatás
sokszor lassú is lehet. A nyomtatási tulajdonságok
beállítási lehetőségei természetesen nyomtató-
típustól függően eltérőek.
Egyes nyomtatóbeállításokat a főpanelről köz-
vetlenül nem tudunk elérni, ezért ha ilyen módo-
sításokat szeretnénk végezni, kattintsunk a Beál-
lítások gombra.
A panelt egyébként előhívhatjuk a különböző
programok Fájl menü Nyomtatás menüpontjának
nyomtatótípus melletti Nyomtatóbeállítások nyo-
mógombjával is, így a futó programból könnyedén
módosíthatjuk a paramétereket az aktuális kívá-
nalmaknak megfelelően. (A gomb neve programtól
függően eltérő lehet, így előfordulhat a Tulaj-
donságok, Jellemzők vagy Beállítások gomb is.)
A vezérlőpult, nyomtatók helyéről kezdemé-
nyezett beállítások vagy módosított tulajdonságok
eltárolódnak, a rendszer a későbbiekben is azokat
fogja használni, ellentétben a programok nyom-
Nyomtatás 407
tatási paneljén végzett módosításokkal, amelyek

csak a program futási idejére korlátozódnak.
10.5. Nyomtatók megosztása

Ha a nyomtatót nem lehet közvetlenül a
hálózatra kapcsolni, úgy ahhoz, hogy hálózaton
keresztül lehessen nyomtatni egy számítógépre
kapcsolt nyomtatóra, meg kell osztani a nyomtatót.
A nyomtató megosztását azon gépen tudjuk
megtenni, amelyikre az kapcsolva van. A
megosztáshoz válasszuk a vezérlőpult Eszközök
és nyomtatók ikonját, majd a jobb egérgombbal
kattintsunk a megosztandó nyomtatóra és
válasszuk a helyi menü Nyomtató tulajdonságai
panel Megosztás fülét. A panelen kattintsunk a
Megosztási beállítások módosítása gombra, majd
az engedélyezést követően jelöljük be a nyomtató
megosztása előtti négyzetet, adjunk megosztási
nevet, végül zárjuk a panelt az OK gombbal.
Ha felhasználónként kívánjuk szabályozni azt,

hogy ki nyomtathat a nyomtatón és ki nem, úgy a
panel Biztonság fülére kattintsunk, majd itt a Hoz-
záadás gombbal vegyük fel a kívánt felhasználókat
és állítsuk be a jogokat. (Ne felejtsük el a Mindenki
felhasználónál a nyomtatás engedélyezését kikap-
csolni.) Ezen lehetőségek eltérőek lehetnek attól
függően, hogy hogyan állítottuk be a hozzáféré-
seket a megosztási központban. (Pl. ha az Otthoni
csoportnál engedélyeztük a nyomtatókat is, úgy
ilyen jellegű megosztásra nincs is már szükség.)
10.6. Nyomtatás fájlba

A Windows nyomtatói közt lehetnek olyan
készülékek, melyek nem valódi nyomtatók, csak
nyomtatást emulálva egy fájlt hoznak létre. Mind-
emellett a nyomtatási, vagy nyomtató paneljén
megtalálható egy Nyomtatás fájlba kiválasztó-
négyzet, amely bejelölése esetében az anyag nem a
nyomtatóra kerül, hanem a megkérdezett néven és
helyre egy háttértárolón lévő fájlba íródik. Ezt a
fájlt a későbbiekben aztán nyomtatóra küldhetjük,
például a parancssor segítségével.
10.7. PostScript nyomtatók

Mivel a PostScript egy lapleíró nyelv, számos
komolyabb nyomtató támogatja. Az ilyen nyom-
tatók esetében külön telepíthetjük a nyomtató
PostScript driverét, illetve a normál (pl. PCL6)
Nyomtatás 409
meghajtóprogramját is. Ezáltal nem lesz két külön

nyomtató, csupán a két driver ugyanazt a
nyomtatót használja más-más üzemmódban. A
PostScript nagy előnye viszont a kompatibilitás,
így nagy valószínűséggel egy teljesen más, de
hasonló paraméterekkel rendelkező postscript
nyomtató is képes kinyomtatni egy más postscript
driverrel készült anyagot. Ebből adódóan a
postscript nyomtatók tulajdonságpaneljei is
nagyban hasonlítanak egymásra, eltérés maximum
az eszközök speciális lehetőségeinél jelentkezik.
További nagy előnye a postscript nyomtatóknak,
hogy képesek az anyagot tükrözve, vagy inverz
módon is kinyomtatni, ami más hagyományos
driverekkel nem kivitelezhető.
10.8. A képnyomtatás varázsló

Ha digitális fényképezővei készült képeket,
vagy egyéb számítógépes ábrákat szeretnénk
nyomtatni, úgy legpraktikusabb, ha a képnyom-
tatás varázsló szolgáltatásait vesszük igénybe. Itt
ugyanis lehetőségünk van a fényképek méreteihez
igazodó nyomtatásokra úgy, hogy egy oldalon
több kép kinyomtatása is lehetővé válik.
A képnyomtatás megkezdéséhez az Ez a gép
ikonnál vagy a Fájlkezelőben menjünk arra a map-
pára, amelyikben a képek találhatók, majd miután
ezt megtettük, jelöljük ki a képeket. (Ctrl +
kattintással továbbiakat is kijelölhetünk.) A képek
kijelölését követően vagy válasszuk a Megosztás

szalag Nyomtatás gombját, vagy pedig a helyi
menüből kérjük le a Nyomtatás pontot.
A panel középső részén azt láthatjuk, ahogy a

nyomtatásban majd a képek megjelennek, de a
képnyomtatás varázsló panelje számos beállításra
ad lehetőséget.
A jobboldali sáv nagyon fontos, itt tudjuk
ugyanis kiválasztani a kívánt elrendezést, amely
egyúttal a képek méretét, illetve a lapon való
kiosztását is meghatározza. A felső sorban a
nyomtató, a papírméret, a minőség és a papírtípus
megváltoztatására van lehetőségünk. A képek alatt
a példányszámot és a kitöltés módját módosít-
hatjuk. A Beállítások feliratra kattintva a színke-
Nyomtatás 411
zelés módjának és a nyomtató speciális beállítá-

sainak megváltoztatására nyílik lehetőségünk.
Ha megtettünk minden szükséges beállítást,
úgy kattintsunk a Nyomtatás gombra, melynek ha-
tására elindul a képek nyomtatóra küldése.
Egy képet a Fényképek alkalmazással is ki-
nyomtathatunk. A kép kiválasztását követően a
jobb felső sarokban kattintsunk a három pontot
tartalmazó Továbbiak gombon, majd válasszuk a
Nyomtatás menüpontot. A megjelenő panelen ha
szükséges módosítsuk a példányszámot, a tájolást
és a méretet, majd kattintsunk a Nyomtatás gombra.
11. Függelék
Gyakori fájltípusok
ARC Tömörített állomány MPG Videofilm
AFU Tömörített állomány OLD Módosítás előtti verzió
ASC Szöveges állomány PCX Képfájl
AVI Videofilm PDF Adobe hord. dok. form.
BAK Módosítás előtti verzió PIC Képfájl
BMP Képfájl PNG Kép
CHK Helyreállított fájltöredék PS PostScript fájl
BDF Adatbázis állomány PSD Kép
DIB Képfájl RAM Videofilm
DLL Fájlkiegészítés RTF Formázott szöveges dok.
DOC Szöveges állomány (Word) SYS Rendszerprogram
DOCX Word 2007-2010 dokumentum TIFF Képfájl
GIF Képfájl TMP Ideiglenes fájl
HTM Weboldal TTF Betűtípus fájl
HTML Weboldal TXT Szöveges állomány
IMG Képfájl WAV Hangfájl
JPG Képfájl WMV Videofilm
LZH Tömörített állomány WRI Szöveges állomány (Write)
MID Midi sorrendvez. zenefájl XLS Excel táblázat
MOV Videofilm XLSX Excel 2007-2010 táblázat
MP3 Zene ZIP Tömörített állomány
A magyar billentyűzet kiosztása az Alt Gr billentyű nyomvatartásával

Tárgymutató 413
12. Tárgymutató
Ablakok, 102 Felbontás, 306
Áthelyezés, 153 Felhasználó, 263
Aktiválás, 140 Felhasználóváltás, 74
Alapértelmezett, 332 Fényképek, 169
Alkalmazások leállítása, 287 Filmek, 170
Alkalmazásváltás, 81 Fiók, 235, 347
Állomány, 23, 24, 142 Fiókok, 264
Alvó állapot, 72 Formázás, 51, 160, 162
Áruház, 166 Futtatás, 171
Asztal, 93, 300, 301 Fülek, 117
Áthelyezés, 110, 119 Gépház, 322
Attribútum, 143 Gördítősáv, 105
Beállítások, 298 Gyors elérés, 30, 116, 152, 164
Bejelentkezés, 69 Hálózat, 124, 352, 387
Bekapcsolás, 66 Hálózati és megosztási központ, 352
Betűtípus, 26, 257, 336 Hang, 308, 359
Bezárás, 110 Hangerő, 173
Billentyű, 36, 137, 337 Hardver, 61, 289
Billentyűzet, 99, 370 Hello, 269
BitLocker, 338 Helyi menü, 109
CD, 277 Hiba, 83
CD írás, 277 Hibaelhárítás, 363
Cortana, 65, 101, 133 Hibemálás, 72
Családbiztonság, 272 Hyper-V, 174
DHCP, 390 időjárás, 175
Diktafon, 167 Ikon, 118, 309
Dokumentumok, 269 Indexelés, 364
Egér, 46, 311, 340 Indítás, 152
Elérési út, 31 Infravörös, 364
E-mail, 229 Internet Explorer, 184
Energiagazdálkodás, 340 IP cím, 389
Érintőképernyő, 49 IPv6, 389
Eszközkezelő, 342 IPX/SPX, 388
ExFAT, 34 Játékok, 175
Explorer, 149 Jegyzetfüzet, 246
Fájl, 142 Jegyzettömb, 176
FAT, 34 Jogosultság, 137
Fax, 245 Kamera, 178
Feladatkezelő, 169 Kapcsolatok, 178
Karaktertábla, 180 Paletta, 213, 225
Kattintás, 46, 47 Parancsikon, 121, 144, 157
Kedvencek, 188 Parancssor, 227
Kép, 25, 211 Párbeszédablak, 112
Képernyővédő, 304 Pdf, 206
Képjelszó, 268 Posta, 229
Képmetsző, 182 PowerShell, 250
Keresés, 101, 132, 191 Problémák, 140
Kezdőképemyő, 86, 270, 298 Problémarögzítő, 235
Kijelentkezés, 73 Protokol, 388
Kijelölés, 150 Rajzolás, 215
Kikapcsolás, 70, 276 Rázás, 48
Kikapcsológomb, 341 Rendszer, 376
Kilépés, 79, 110 Rendszer karbantartás, 280
Kiválasztónégyzet, 113 Skype, 236
Kompatibilitás, 284 Start menü, 63, 71, 86, 270, 298
Könyvjelző, 183, 188 Sticky Notes, 238
Könyvtár, 152 Szalag, 127
Kurzor, 76 Számítógép, 123
Legördülő lista, 114 Számológép, 239
Lejátszás, 247, 335 Személyre szabás, 309
Lemezellenőrzés, 282 Szín, 302
Lemezkarbantartó, 281 Szűrő, 131
Lemezkvóta, 270 Táblagép mód, 101
Lemeztöredezettség, 282 Tabulator, 256
Letöltés, 191 Tálca, 95,316
Létrehozás, 157 Társítás, 147
Lomtár, 125 Távoli asztal, 240
Mappa, 27, 122, 152, 346 TCP/IP, 354, 388
Másolás, 154 TCP/IP cím, 389
Másolása, 119 Telepítés, 61, 289, 291
Media Player, 246 Téma, 303
Médiatár, 197 Térkép, 242
Meghajtó, 152 Törlés, 156
Megosztás, 388, 396, 407 Törlése, 120
Memóriakártya, 50 Tűzfal, 384
Menü, 108 UDP, 388
Modem, 381 Újdonságok, 63
Műveletközpont, 50, 63, 100 Újraindítás, 71, 83
Nagyító, 198 Vágólap, 135, 182, 222, 255
Naptár, 198, 211 Választókapcsoló, 113
Narrátor, 198 Vezérlőpult, 330
Navigációs ablaktábla, 130 Vezetéknélküli, 392
Névjegy tár, 203 Visszavonás, 286
NTFS, 33 VPN, 392
Nyomógomb, 112 Web, 187
Nyomtatás, 160, 190, 399, 400 Wifi, 353, 392
Nyomtató, 343 Windows Defender, 244, 384
OneDrive, 64, 207 Windows Intéző, 149
Óra, 98, 209, 211 WordPad, 251
Otthoni csoport, 357, 371, 397 Zárolás, 72, 73
Paint, 211
A BBS-INFO KIADÓ AJANLATA
A kód (384 oldal, A5, 2990 ft.)
Adobe Photoshop zsebkönyv (192 oldal, B6, 870 ft.)
A manipuláció tudománya (160 oldal, B6, 760 Ft.)
Az élet alapkérdései – Gén, ember, társadalom (214 oldal, B5, 1970 ft.)
Az internet és lehetőségei (240 oldal, B6, 1970 ft.)
Csodálatos úticélok (160 színes oldal, keménytáblás, B6, 1970 ft.)
Elektronikai készülékek hulladékainak kezelése (80 o. 790 Ft.)
Excel 2010 zsebkönyv (240 oldal, 1190 Ft.)
Excel haladóknak (148 oldal, B5,1970 Ft.)
Excel a gyakorlatban (174 olda, B5, 1970 Ft.)
GTK+ programozás Free Pascalban (244 oldal, B5, 2490 Ft.)
Hétköznapi marketing sorozat (970 Ft./db.)
Hogyan kezdjem? (240 o. 1760 Ft.)
Informatikai füzetek (ECDL vizsgákhoz)
Intrastat kézikönyv (192 o. 1870 Ft.)
JavaScript kliens oldalon (188 o. 2900 Ft.)
Kezdő bűnözők kézikönyve (216 o. 970 Ft.)
Macromedia Flash MX (204 o. 1970 Ft.)
Makróhasználat Excelben (118 oldal, B5, 1750 Ft.)
MySQL.NET (540 oldal, 3920 ft.)
Nevelés és értékkutatás - A pedagógiai gyakorlat pszichológiája (200 o. 1970 ft.)
Office 2007 (464 oldal, 3920 ft.)
Office 2010 (464 oldal, 3920 ft.)
OpenOffice.org (400 oldal, 2990 ft.)
Ötletek és tanácsok Windows felhasználóknak (176 o. CD mell. 1970 Ft.)
PC hardver kézikönyv (360 o. 2870 Ft.)
PHP és MySQL az alapoktól (172 oldal, B6, 1490 Ft.)
Problémamegoldó folyamat a minőségért és hatékonyságért (72 o. 650 Ft.)
Programozás Turbo Pascal nyelven (232 o. 1290 Ft.)
Puskázási kézikönyv (128 o. B6, keménytáblás, 970 Ft.)
Számítógéphasználat mindenkinek (664 o. 3920 Ft.)
Számítástechnika másként (64 oldal, B6, színes, keménytáblás, 1190 Ft.)
Szerver oldali Webprogramozás (192 o. 2900 Ft.)
Teremtők (312 oldal, A5, 1970 Ft.)
Titkos hadműveletek pénztárcánk ellen (240 o. 540 Ft.)
Weblapkészítés házilag (200 o. 1760 Ft.)
Webes adatbázis-kezelés MySQL és PHP használatával (160 oldal, B6, 2490 ft.)
Windows Vista zsebkönyv (416 o. 1490 Ft.) Windows 8 zsebkönyv (4206 o. 1970 Ft.)
Windows 7 mindenkinek (392 o, 2990 Ft.) Windows 8 és 8.1 mindenkinek (372 o. 2990 Ft.)
Word a gyakorlatban (168 olda, B5, 1970 Ft.)
Word, PowerPoint, Outlook, Access 2007 és 2010 zsebkönyvek
Vldeoszerkesztés házilag (240 o. 1970 Ft.)
XHTML - A HTML megújulása XML alapokon (200 o. 2900 Ft.)
35 NAP - Lipták Béla 1956-os naplója (224 oldal, B5, keménytáblás, 1970 Ft.)
További könyvek, részletes információk, újdonságok és tartomjegyzékek az irterneten:
WWW.BBS.HU
A könyvek megrendelhetők a kiadó címén: BBS-INFO Kft. 1630 Bp., Pf. 21.
Adam Brown regénye rendkívüli módon venni a pénzünk feletti rendelkezési
szedi össze azokat a gondolatokat, jogot, szétzúzni az olyan hagyományos
melyek a mai embereket is foglalkoz- értékeket, mint a szeretet, a család és a
tatja, ugyanis ebben az elgondolkodtató becsület, majd a különféle manipulatív
könyvben a sorok közt lapuló mon- eszközökkel elplántálni az emberekben a
danivaló, sokszor fontosabb, mint maga saját nézeteiket úgy, hogy azokat ők
a történet. Ez az izgalmas, néhol hu- sajátjukként fogadják el. Mindemellett
moros, de romantikus szálat sem nél- pedig nem marad ki a regényből a sze-
külöző kalandregény nem csupán a világ retet fontossága sem, ami sajnos kezd
nagy kérdéseiről szól, hanem emberi sor- kihalni belőlünk, mivel a mai emberek
sokról és jellemvonásokról is. A főbb sze- többsége számára a pénz mindennél
replők fantasztikusan adnak vissza olyan fontosabb. A regény nem bíztat, nem
karaktereket, melyekkel mi magunk is akar senkit semmiről meggyőzni. Csupán
találkozunk az életben. A könyvben szórakoztat, melegséggel, izgalommal,
keményen megjelennek a mai világunkat vagy jókedvvel tölt el, és főként el-
is uraló bankoligarchia gaztettei és gondolkodtat. S bár könnyen megfeled-
manipulációi, a geológiai és időjárás- kezhetünk arról, hogy ez csak egy re-
fegyverek, a HAARP, a totális megfigye- gény, amiben bármi megtörténhet, an-
lés, a tudatmanipulálás, valamint a fő- nak a kérdésnek az eldöntését, hogy hol
sodrású média agymosásának hatására a határ a képzelet és a valóság közt,
birkaként viselkedő tömegek. A cél: el meghagyja az olvasónak.
Ez az oldal szándékosan üres!

Bártfai Barnabás - Windows 10 Zsebkönyv

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bártfai Barnabás - Windows 10 Zsebkönyv

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

eBook by Don.

BBS-INFO Kiadó, 2015.

© Bártfai Barnabás, 2015.

Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldala-

A betűtípus elnevezések, a Microsoft, a Windows, a Windows

A könyv nagyobb mennyiségben megrendelhető a kiadónál:

A könyv megírásakor a szerző és a kiadó a lehető legnagyobb gondossággal járt el.

Papírkönyv ISBN 978-615-5477-19-5

Kiadja a BBS-INFO Kft.

A Windows 10 egy újabb mérföldkő a számí-

azonban abban gondolkodik a cég, hogy nem új

kezdőknek is, de hasznos lehet azok számára is,

Ahhoz, hogy a számítógépet használni tudjuk,

adatbeviteli eszközként szolgál. Az egér kis doboz-

1.2. Az adatok tárolása

értékkel a számítástechnikában 1 kilobyte (kbyte)

* Az adott feladat adataival történő számításokat leíró algo-

tárolt programok nem futtathatók, használatukhoz

lézerlemezzel (kapacitása max. 700 MB,), A DVD a

1.2.1. Háttértároló azonosítás

További lehetőség a korszerűbb rendszereknél,

1.2.2. Állományok azonosítása

kiterjesztésű állományok is. A kis és nagybetűk

1.2.3. A Windows által használt fájlok

1.2.3.3. Filmek, mozgóképek

valósítják meg, így csak azon filmfájlok tekinthetők

ugyanis e betűtípusok tetszőleges méretben állít-

1.2.3.5. Egyéb állományok

tárolón tárolt állományokat rendeltetésüknek meg-

megfelelően célszerű létrehozni. Fontos megje-

Ezt a felépítést kisebb eltérésekkel minden

eltérő, de elvben azonos. A Windows 10-ben szá-

* A dokumentumok mappa fizikailag a C:\Felhasz-

talmaznia kell egy olyan útvonalat, amelyen ke-

állományra hivatkozhatunk a ?EVEL23.DOC vagy

Memóriakártyákon, floppylemezeken azonban

1.3. Az operációs rendszer

utasításainkat végrehajtani. Ezért is van az, hogy

Természetesen operációs rendszerből igen sok-

1.4. A billentyűk használata

most a kisbetűk megjelenését eredmé-

Alt Az Alt gombok működtetése a SHIFT és

Alt Gr A jobboldali Alt Gr gomb nem összeke-

mokhoz mellékelt használati útmutató-

Az ENTER billentyű felett találjuk a

A kurzor elmozdítása egy karakterpozí-

A kurzor elmozdítása egy karakterpozí-

A kurzor elmozdítása egy sorral felfelé.

A kurzor elmozdítása egy sorral lefelé.

End A kurzor a sor utolsó értelmezhető karak-

akkor az törli a helyén lévőt, míg be-

a Scroll Lock billentyűt. Egyes szöveg-

funkcióból, akkor hasznos a Ctrl,

Ctrl Shift Esc

Tab Virtuális asztalok alkalmazásai

Alt Tab Alkalmazások közti váltás.

Ctrl D Virtuális asztal létrehozása és

Ctrl F4 Aktuális virtuális asztal bezárása

Ctrl Váltás a jobbra lévő virtuális

T Választás a tálcán lévő alkalmazások közt

Az ablak igazítása a képernyő jobb

Az ablak igazítása a képernyő bal

1.5. Az egér kezelése

mozdítása nélkül. Ezt a funkciót később a kiválasz-

menü ikonjára, majd a ______ ikonra, viszont