Geoinformatika a környezetvédelemben 1

5. gyakorlat

Feladatunk az, hogy készítsük el Zamárdi környékének területhasználati a térképét.

Ebben a gyakorlatban:

 megtanuljuk a poligon témák létrehozását,

 megtanuljuk mi az a topológia,
 megtanulunk egymáshoz kapcsolódó poligonokat létrehozni,
 töréspontokat szerkeszteni.

A gyakorlat első részében olvassuk be az 1a.tif és 1b.tif állományokat. Ezután

hozzunk létre egy poligon fedvényt, melynek neve legyen landuse.shp.

A Layer – New – New Shapefile Layer menüpontban most Polygon típust

válasszunk. A témát nevezzük el és mentsük le.

A digitalizálást a szokott helyen található gombbal tudjuk elkezdeni, ami most a

poligon fedvénynek megfelelő rajzolatú ikonként jelenik meg (Capture
Polygon). Minden formát szabálytalan sokszögként kell megrajzolni: ahol
egyszerűbb a forma, ott elegendő néhány kattintás az egérrel, köríveknél pedig sok
kattintás szükséges.

Itt találkozunk először (valójában már a vonalaknál is találkoztunk ezzel, csak nem
mentünk bele a részletekbe, itt viszont már megkerülhetetlen) a topológia
fogalmával. Vagyis tudnunk kell, hogy a digitalizált/digitalizálandó objektumok
helyzeti tulajdonságai alapján meg kell különböztetnünk a geometriai és topológiai
jellemzőket. A geometriai jellemzők az objektumok koordinátáival adhatók meg,
melyhez szükség van egy koordináta rendszerre. Ebben a vonatkoztatási
rendszerben megadjuk az objektumok töréspontjait és ezzel együtt a formát
(geometriát). Itt csak a metrikus tulajdonságokat rögzítjük, vagyis ez a
megközelítés nem veszi figyelembe a létrehozott objektumok szerkezeti
kapcsolatait. Ezek leírása tartozik a topológia tárgykörébe: szomszédság,
illeszkedés, metsződés. A topológiai tulajdonságok nem változnak a
transzformációk hatására, míg a geometria a különböző vetületi rendszerekben
sosem ugyanolyan (5-1. ábra).
Geoinformatika a környezetvédelemben 2

A b
5-1. ábra. Az Egyesült Államok térképe Mollweide (a) és Mercator (b) vetületi rendszerben.
Az államok mint objektumok geometriája változott, a topológia viszont állandó.

Ez a téma ott kapcsolódik a mi munkánkhoz, hogy 1 poligont minden gond nélkül

le tudunk rajzolni, sőt több egymáshoz nem kapcsolódó poligont is, de ha ezek
kapcsolódnak, akkor már felvetődik, hogy a vertex pontoknak pontosan egybe
kellene esnie a két szomszédos poligonnál (máskülönben hézagok, átfedések
keletkeznek, vagyis sérül a topológiai). Ezt a különböző geoinformatikai szoftverek
eltérő módon oldják meg, de a végeredmény ugyanaz lesz, a vertexek egy pontba
esnek. A QGIS-ben a kapcsolódó poligonok létrehozásához a következő
lehetőségünk van. A Settings – Snapping options párbeszédablakban
engedélyezzük a topológiai szerkesztést (Enable topological editing), majd
tegyünk pipát a szerkesztendő réteg neve mellé is (most ez a landuse), valamint ki
kell pipálni a kis négyzetet az Avoid intersection oszlopban is. Ez az utolsó lépés
az, ami után már nem tudunk egymást metsző poligonokat megrajzolni (és
pontosan erre van szükségünk: a geoinformatikában a legritkább esetekben van
szükség átfedő objektumokra).

5-2. ábra. A topológiai szerkesztés engedélyezése

Most kezdjük el elkészíteni a területhasználat térképét, de előtte hozzuk létre a

táblázatban azokat az oszlopokat, amelyek szükségesek: (1) landusekod/whole
number/2/0; valamint (2) landuse/text/16. Azért kell egy kódolt szám típusú mező
Geoinformatika a környezetvédelemben 3

is, mert a szöveg mező nem alkalmas minden, a későbbiekben felmerülő feladat
megoldására, másrészt szövegben könnyebb hibázni (pl. elírni a nevet). Ezután
rajzoljuk meg az első poligont (5-2. ábra szerinti nagyobb, alsó poligon). A
landuskod legyen 1, a landuse pedig beépített. Ha létrejött, láthatjuk, hogy
eltakarja az alatta lévő térképi részletet, ezért tegyük 50%-ban áttetszővé és
vastagítsuk meg a körvonalat, hogy látszódjon.

5-2. ábra

Ezt követően hozzuk létre a felső poligont (attribútumok: 1, beépített). Itt még nem
merül fel topológiai kérdés, két egymással nem érintkező objektumról van szó, 2
össze nem érő településrészlet. A szomszédos (határos) poligon létrehozásához
használjuk újra a gombot. Kövessük azt a szabályt, hogy a poligonon belül
kezdjük és fejezzük be a műveletet. Ne akarjunk pont a határvonalon végigmenni
újra, mert úgysem sikerülhet (sőt, ez még gyalog sem sikerülne a terepen), erre
találták ki a topológiai szerkesztést. Elegendő annyit megrajzolni azon a poligonon
belül, amelyik határát át akarjuk örökíteni az új poligonba, amennyivel nem lóg ki,
nem képződik hézag a két poligon között (a poligonon belüli vonalszakasz úgyis
eltűnik). Ha kész, töltsük ki a táblázatot (kód: 2; landuse: kert).
Geoinformatika a környezetvédelemben 4

5-3. ábra. Szomszédos határvonalú poligon (a közös határvonalakat már korábban

létrehoztuk)

Nagyítással ellenőrizzük, hogy mi történt a közös határon. Elviekben, ha úgy

jártunk el, ahogy kellett, akkor nem létezik az a nagyítás, amely mellett 2 vonalat
láthatnánk, mert a vertexek koordinátái tökéletesen megegyeznek.

Egymáshoz kapcsolódó poligonokat nemcsak így, hozzáfűzéssel lehet szerkeszteni,

hanem vágással is. Ilyenkor előbb egy nagyobb befoglaló poligont rajzolunk meg,
majd ebből vágjuk le a más típusba tartozó részeket a (Split feature) gombbal.

Sajátos probléma elé állít minket a képeken temető. Próbáljuk meg a környező
szántóval együtt bedigitalizálni. Ha csak megrajzoljuk a füves területet és rá a
temetőt, rá kell jönnünk, hogy ezek voltaképpen csak poligonok egymás tetején,
vagyis a topológiájuk nem jó. Ebből területet számítva a temető területe duplán
számítana (egyrészt a füves területbe ágyazva, másrészt a valós területe), tehát meg
kell oldani, hogy a topológia helyes legyen (megjegyezzük, hogy a topológiai
szerkesztés üzemmódban ez nem is lehetséges, a QGIS hibaüzenetet ad). A
megoldás az ún. lyukas poligon (vagy fánk) előállítása. Első lépésben hozzuk létre
a füves terület poligonját, helyes illeszkedéssel a településhez (attribútum: füves
terület, kód: 3). Ezt követően a (Add ring) gombbal hozzuk létre a temető kivágott
felületét, voltaképpen egy lyukat a füves területen belül (5-4/a ábra). Ezután
nagyvonalúan rajzoljunk meg a lyuk körül a füves terület poligonban egy
tetszőleges alakzatot (5-4/b ábra). Az alakzat formája mindegy, mert az eredmény
úgyis a lyuk befoldozása lesz (5-4/c ábra). Attribútumnak írjuk be, hogy temető,
kód: 4.

a B c
5-4. ábra. Lyukas poligon létrehozásának fázisai

Hasonló eredményre jutunk akkor is, ha előre megrajzoljuk a kis poligonokat (jelen
esetben a temetőt), majd a poligon rajzoló gombbal bekerítjük őket úgy, hogy
hozzá is fűzzük őket egy akármilyen kis területű másik poligonhoz. Így nem kell a
Geoinformatika a környezetvédelemben 5

a lyukat külön legyártani és befoldozni, a topológia automatikusan helyes lesz. A

hozzáfűzés akkor is jó eredményt ad, ha nem a kiindulási poligonba térünk vissza
és akkor is, ha közben néhány másikat keresztezünk. Az összes lehetőség
feltárásához érdemes önállóan kipróbálni a rajzolást többféleképpen is, felfedező
jelleggel.

Mostantól minden fontos ismeretünk megvan a digitalizáláshoz. Ha ezzel a

módszerrel befejezzük a munkát, akkor kezünkben van a területhasználati térkép. A
kategóriánkénti megjelenítéshez a következőt kell tenni: egy dupla kattintással a
területhasználati (landuse) fedvényen és a megjelenő párbeszédpanelen a Style
fülecske alatt – most anélkül, hogy belemennénk a részletekbe és a
magyarázatokba – válasszuk ki a „Categorized” opciót. A „Column” legyen a
landuse, vagy a landusekod. Most mindegy melyiket választjuk, mindkettő ugyanaz
kell, hogy legyen (persze csak akkor, ha nem hibáztunk a szöveg beírásában)
Nyomjuk meg a Classify gombot és ezzel kész a tematikus térkép (5-6. ábra).

5-6. ábra. A területhasználat kategóriánkénti megjelenítése

Az előző gyakorlaton láttuk, hogyan kell a töréspontokat szerkeszteni vonal

objektumok esetében. A poligonok topológiai relációi ettől bonyolultabbak
lehetnek. A (Node Tool) gombbal meg tudjuk jeleníteni egy objektum
töréspontjait és el tudjuk mozgatni a kívánt pontokat.
Geoinformatika a környezetvédelemben 6

5-7. ábra. Példa sérült topológiára

Ha nem volt bekapcsolva a topológiai szerkesztés, vagy olyan szoftverben készült,

melyben ez nem lehetséges (egyre kevesebb ilyen létezik; inkább
figyelmetlenségből adódnak ilyen hibák – 5-7. ábra), akkor a snapping funkció
használatával és új töréspontok beszúrásával javítható az állomány.

GYAKORLATOK

1. Fejezzük be a gyakorlaton megkezdett területhasználat digitalizálását!